Ének a porban
Roggyant a lábam, süppedt a mellem,
Itt az ideje, össze kell esnem.
Lerogyok vígan, elnyúlok bátran,
Lalla, lalla,
Rokkantak halmán, nagy éjszakában.
Nagy rokkanásom kinek se fájjon,
Nem első hullás ezen a tájon :
Ki magyar tájon nagy sorsra vágyik,
Lalla, lalla,
Rokkanva ér el az éjszakáig.
Mocsaras rónán bércekre vágytam,
Egy kis halomig hozott a lábam.
Forró, szűz lelkünk rakjuk a sutra,
Lalla, lalla,
Be megjártad itt, óh, Zaratusztra.
Ám néha mégis szóljon az ének
Bús ég-vívásnak, átok-zenének,
Csalogatónak. Hadd jöjjön más is,
Lalla, lalla,
Rokkanjon más is, pusztuljon más is.
Az "Ének a porban" az Új versek köteten belül, az A magyar Ugaron ciklusban található. Ez a vers is, hasonlóan Ady többi tájverséhez, a költői én és a külvilág feloldhatatlan ellentétén alapul. Ahol a magyar táj az elmaradottságot, mozdulat-lanságot, változatlanságot jelenti és ezzel szemben áll a költő, aki a haladást és a változás vágyát szimbolizálja.
Az első versszakból csak úgy sugárzik az elkeseredettség, a mélyen szántó csalódottság. Gyengeségét először fizikai fáradtságként állítja be, ami miatt szinte szükségszerűen rogyik össze és válik "a földdel egyenlővé". Ezt a direkt hatást nagyon erőteljes és félreérthetetlen képek felvillantásával éri el. Ha a jelzős szerkezetek csak úgy egymagukban állnának, az is elég lenne. De Ady nem elégedett meg ennyivel. Az egész történést egy különlegesen sötét és kietlen világba helyezi át, a "rokkantak halmára". Az olvasó joggal érezhetné ezt a helyszínt teljesen valóságosnak is, de ha tüzetesen átolvassuk a verset, teljesen nyilvánvalóvá válik az, hogy itt nem egy egyszerű tájról van szó, hanem a magyar kultúréletről.
A második versszakot rögtön egy hihetetlenül tömör gondolattal indítja. Ebben azt mondja, hogy nem kell őt azért annyira félteni, hiszen nem ő az egyetlen, akit a magyar táj megtört. Voltak már előtte is sokan és feltehetően ezután is lesznek még jó páran.
A harmadik versszakban fejti ki miért is oly elkeseredett. Az egész akkor kezdődött mikor a sivár magyar irodalmi életet próbálta meg felrázni, és magasabb szintre emelni. De sajnos ezt meggátolták mindazok, akik idegenkedtek a változásoktól. Így a költő nem tudta kivívni magának a méltó elismerést, talán csak egy csöppnyi kis megértés mindaz, amit maga mögött tudhat. A költő kezdetben tele van lelkesedéssel, odaadással és bizonyítani akar az egész világ előtt. Meg akarja mutatni a helyes utat ahhoz, hogy hogyan újulhatna meg a nemzet. De szerinte ez lehetetlen, hisz nincs igazság a Földön, s ezt egy felkiáltással teszi még hangsúlyosabbá:
"Be megjártad itt, óh, Zaratusztra"
Ezzel az egy sorral többet mond, mint az eddigi három versszakban együttvéve. Hiszen Zaratusztra Zoroaster egy ősi keleti vallás megalapítójának tanítása szerint a világban a jó és a rossz harca érvényesül, amelyből mindig az igazság kerül ki győztesen. De most nem így történt. Az ősi rend felborult és az elnyomás diadalmaskodott. Tehát ismét bebizonyosodott, hogy a magyar kultúra már hátat fordított a régmúltnak, a keleti gyökereinek, de ugyanakkor még nem engedi magát fölzárkóztatni a nyugathoz, nem akarja a változást.
Az utolsó versszakban bizonyos értelemben bátorítja a költőt arra, hogy azért nyugodtan próbáljon meg változtatni, de ugyanakkor elmondja azt is, hogy nincsen semmi esélye sem. És egy kissé cinikus csalogatással zárja a verset. Azaz újra visszajutottunk a kiinduló motívumhoz a beletörődéshez. Itt még az is kiderül, hogy neki már teljesen mindegy mások sorsa, ha a költőt nem rettenti el a figyelmeztetés, akkor rokkanjon csak bele.
Amit eddig szándékosan nem említettem az a mind a négy versszakban megtalálható, kissé furán hangzó szavacska : lalla, lalla. E két kis szócska a vers folyamán igen nagy jelentésváltozáson megy keresztül. Az első versszakban mintegy megtörve annak komorságát azt sugallja, hogy ő nem is veszi ezt az egészet komolyan. Mintha azt próbálná meg fitogtatni, hogy őt még sem sikerült teljesen megtörni, hiszen bátran dalolászva néz szembe az éjszakával. Ez a magabiztosnak tűnő lallázgatás a második versszakban kezd kissé alábbhagyni. Itt nekem amolyan kényszerdalolászásnak tűnik, mint amikor valaki elesik és akaratlanul is nevetni kezd, nehogy a többiek észrevegyék, hogy ő nem is olyan erős mint azt ők gondolták. Ezzel szemben a harmadik versszakban már csak amolyan önbiztatás-nak hat. Majd a legutolsó versszakra teljesen megváltozik a két szó mondanivalója. Itt már úgy tűnik mintha csak egy gúnyos kacaj lenne, mellyel még jobban el akarja bizonytalanítani a még mindig próbálkozni akarókat.
Kapcsolódó olvasnivalók
A LEGO története
A LEGO az egyik legsikeresebb építőjáték védjegye. Az eredetileg kis családi vállalkozás napjainkra a világ egyik legelismertebb játékgyártójává nőtte ki magát. A cég nevét 1934-ben találta ki az alapító. Alapja a "leg godt" kifejezés, ami dánul annyit tesz: "jót játszani". (Elterjedt, de téves az a feltételezés, hogy a szó latin eredetű és azt jelenti: "összerakok", mivel a lego latinul azt jelenti, hogy olvasok).
A hó
A hó 0 °C alatt képződő csapadék, amely vízpárát tartalmazó levegő további lehűlésével jön létre, amikor a képződött jégrészecskékre kristályosan további jégrészecskék fagynak, és hókristállyá egyesülnek. A jégkristályok alakja – keletkezésük folytán – nagyon különböző, elsősorban a hőmérséklettől függ.
Nyelvtanulás külföldön
Gyakran felmerül a kérdés, hogy a nyelvtanulásnak mi a leghatékonyabb és leggyorsabb módja? Nos, ha valaki tényleg komolyan gondolja, akkor egyértelműen az adott országban megtapasztalt anyanyelvi környezet az, ami nemcsak új kihívásokat, hanem számtalan lehetőséget is kínál az autentikus nyelv tisztességes szintű megtanulására. Ebben a cikkben igyekszünk bemutatni, hogy miért éri meg külföldön nyelvet tanulni, és hogyan válhat ez az élmény életre szóló élménnyé.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Babits Mihály élete és munkássága
1883. november 26-án született Szekszárdon, erősen vallásos értelmiségi család gyermekeként Tanulmányait Pesten és Pécsett végezte, 1901-ben beiratkozott a pesti egyetem bölcsészkarára. Négyesy László stílusgyakorlatain ismerkedett meg Juhász Gyulával és Kosztolányival. 1900-tól kezdett verseket írni, ekkor azonban még nem gondolt nyilvánosságra. Budapesten latin-magyar szakon...
Goriot apó (tartalom)
Az idős, özvegy Vauquer-né immár negyven éve tart fenn polgári penziót Párizsban, a Neuve-Sainte-Genevičve utcában. Az épület nem túl szép és nem túl kényelmes, de éppen megfelel lakóinak, akik Párizs szegényebb rétegeiből kerülnek ki. A történet kezdetén, 1819-ben a penzióban majdnem teltház volt. A személyzetet maga Vauquer-né és két cselédje, Sylvie, a szakácsnő és Christophe...
A pénz és a becsületérzet
I. Vagyoni vagy szellemi szegénység?
„A szegénység és gazdagság nem pénz, hanem jellem kérdése.”
„A szellemi milliomosok”
II. Goriot apó önzetlen szeretete
Rastignac és az élni tudás
Előítéletek és tanácsok
A pénz hatalma
A pénz szaga és egy mai ember gondolatai
III. Záró gondolatok
Manapság a pénz a legnagyobb gond és...
