Tartalmi kivonat
Dávid Andrea - Az ellátási formák sajátosságai, a humán szolgáltatások Felhasznált irodalom: Nicholas Barr szerk.: Munkaerőpiac és szociálpolitika Közép- és Kelet- Európában Budapest, 1999, 229-304. oldal Ferge Zsuzsa: Szociális törvénykezés a rendszerváltás óta Esély 1998/3 Zombori Gyula: A szociálpolitika alapfogalmai Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest, 1994, 124-147. oldal H. Glennerster: A vegyes finanszírozás típusai Esély 1991/3 Ferge Zsuzsa: Szociális törvénykezés a rendszerváltás óta I. A magyar változások háttere: a posztmodern paradigmaváltás • régi <-> új ideológiák • maximális piac- kevés állam • Magyarország eladósodott és szegény volt, a szociálpolitika rossz minőségű-> reform szükséges • A szociálpolitikának a piaccal kell együttműködnie, helyettesítve, kiegészítve vagy korlátozva azt. A rendszerváltás utáni kormány még nem tett érdemi intézkedéseket. A 2.
kormány idején, 1995-ben az államháztartási reform keretében indult el a szociálpolitikai reform. Lépései: ➢ az igazgatás decentralizálása és demokratizálása ➢ civil, nonprofit szerveződések szaporodása ➢ szociálpolitika szereplőinek pluralizálódása ➢ emberi, kisebbségi jogok erősödése ➢ hatalmi kortroll megjelenése ezeken a területeken is ➢ szociális szolgáltatások bővülése, szakszerűbb és humánusabb jellege Univerzális ellátások-> szelektív ellátások(mérhetőség. Mennyire jól célzott?) Csökken a társadalombiztosítás színvonala, előtérbe kerül a piaci jellegű biztosítás. II. Pénzbeni jóléti ellátások strukturális átalakítása A rendszerváltás előtt volt egészségügyi támogatás, ártámogatás, A rendszerváltás után: 1990-ben + családi pótlék + 1992-ben várandósági pótlék 1992-től: univerzális ellátások visszavonása: ➢ egészségügy: kötelező biztosítás ➢ Ártámogatások
fokozatos leépítése ➢ családi pótlék (jövedelmi szinthez kötötték 1x-i kiegészítő jelleg, majd a Bokros csomag hatásaként jövedelmi és vagyoni helyhez kötötték.) ➢ Megszűnt a várandósági pótlék. Megmaradtak: ➢ 3 vagy többgyermekesek családi pótléka ➢ vakok járadéka ➢ anyasági támogatás ➢ Az egészségügyben olyan elemek amelyek a terhesgondozásra, gyermekellátásra közzösségi érdek egészét veszélyeztető problémákra vonatkozik. III. Társadalombiztosítási ellátások: Változások: 1) A rendszer demokratizálódása: a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapok szétválasztása (átláthatóság, felelősebb gazdálkodás) 2) Szükségletekre válaszoló ellátások bevezetése: Egy új biztosítási jellegű ellátás, ez a munkanélküliséget hivatott kezelni, de az nem tartozik a tb alapokhoz.Ez a jövedelempótló támogatás. 3) A biztosítási rendszer profiltisztítása, ami költségvetési
finanszírozásúvá teszi a biztosítástól idegennek tekintett ellátásokat. (Nem válnak állami joggá, a segélyezési rendszerbe kerülnek át vagy kikerülnek az állami felelősség alól.) 1990 óta folyamatos: családi pótlék költségvetésbe utalása 1992-től kikerülnek a Nyugdíjbiztosítási Alapból a munkanélküli és politikai kárpótlási ellátások 1993-tól a temetési hozzájárulások is 1995-től az anyasági ellátások, nem biztosítási jellegű az időskori járadék Az egészségügyben a nem feltételenül egészségügyek tekintett ellátások, pl. fogászati kezelés 4) Az ellátások színvonalának csökkentése: minden tb-i ellátást érint: táppénz, nyugdíjak indexálása 5) Tb strukturális gyengítése a magánbiztosítás ösztönzése: Mind a nyugdíjbiztosításban, mind a az egészségbiztosításban. • Az eü-ben lehetővé vált a magánpraxis • Az eü-i ellátások egy részét részben vagy egészben fizetőssé tették •
A támogatott gyógyszerek árát és mennyiségét csökkentették- közgyógyellátás • Önkéntes pénztárak alapításának lehetősége Önkéntes Nyugdíjpénztár: 2 szakasz: 1) 1993: lehetőség, deez még akkor törvényileg nem lehetséges, elvileg bárki csatlakozhat, kiegészítési lehetőség 2) 1997: kötelező magánnyugdíjpénztár, nyugdíj strukturális átalakítása. A kötelező nyugdíjjárulék egy részét magánnyugdíjba teszik ( felosztó-kirovó rendszer elmozdul a tőkefedezeti felé) Nyugdíjrendszer jellemzői: ✗ Hasznos a népgazdaságnak ✗ fejleszti a tőkepiacot ✗ növeli az egyén szabadságát és autonómiáját ✗ öngondoskodásra nevel ✗ ösztönöz a járulékfizetésre ➢ ➢ ➢ ➢ a nettó megtakarítás- növekedés bizonytalan a paternalizmus éppen akkora mint volt a járulékfizetés ösztönzése a felosztó-kirovó rendszer reformjával is megvalósítható lett volna drágának tartják az átállást Látható
jóléti állam: segélyek, támogatások, szolgáltatások Láthatalan jóléti állam: adókedvezmények, jóléti célú újraelosztások 1993: Szociális törvény 1997: Gyermekvédelmi törvény Szabályotott keretek, célirányos törvényalkotás