Jogi ismeretek | Alkotmányjog » Az alkotmánybíróság

Alkotmánytan Alkotmánybíróság 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 1.) Az alkotmánybíráskodás fogalma, Az alkotmánybíráskodás kialakulása, Az európai alkotmánybíráskodás, Az alkotmánybírósági hatáskörök és eljárások főbb típusai, A magyar alkotmánybíróság létrejötte, A magyar alkotmánybírósági modell jellemzői, az alkotmánybíróság feladat és hatáskörei, az alkotmánybíróság szervezete, eljárása. Az alkotmánybíráskodás fogalma: az alkotmánybíráskodás a hatalommegosztás után a jogállam legfontosabb alkotmányos garanciája, amely biztosítja hogy független bíróság őrködjön az alkotmányosság megtartása fölött. Az alkotmány érvényesülése általános társadalmi érdek. Az állam és jogrend alkotmányjogi alapelvei olyan politikai értékeket fejeznek ki, amelyek a demokratikus társadalmi rendet vállaló politikai tényezőknek (mozgalmaknak, pártoknak és egyéb társadalmi szervezeteknek) tiszteletben kell

tartaniuk. Fennáll annak veszélye, hogy az alkotmánybíróság elé kerülő ügy a politikai viták középpontjába kerül, és a döntésben csalódottak kétségbe vonják az alkotmánybíróság pártatlanságát, a határozatot jogi formába öltöztetett politikai döntésnek tekintik. A közvetlen politizálás és a bírói talár uralmának ismétlődő vádját az alkotmány normatív jellegének erősödése a minimálisra redukálhatja. 2.) Az alkotmánybíráskodás kialakulása:        3.) Edward Coke angol bíró fellépése, aki 1610-ben tiltakozott a parlament által kibocsátott törvény alkalmazása ellen, mert sértette a common low-ban lefektetett alapelveket. Szerinte a törvényhozó hatásköre nem korlátlan, 1776. július 4 USA Függetlenségi Nyilatkozat, az USA legfelsőbb bíróság csak konkrét ügyekben jár el, elhárítja a politikai konfliktusok jogi eszközökkel való kezelését. A legfelsőbb bíróság nem semmisíti

meg az alkotmánysértő törvényt, Az alkotmánybíróság jelentős szerepet tölthet be az alkotmány fejlesztésében de normaalkotásra nem vállalkozhat. Az európai alkotmánybíráskodás: a független alkotmánybíráskodás megtámadhatatlan bírói határozattal dönt valamely alkotmányjogi jogvitában. Az alkotmányjogi bíráskodás jellemzője ugyanis a jogorvoslat kizárása és valamennyi szerv alávetettsége a bírósági döntéseknek. Törvény adja meg a kezdeményezési jogot, szabályozza a felek helyzetét. 1 Az alkotmánybíróságok szerepe messze túlmutat az alkotmánytechnikai funkciókon, az alkotmánybíróságok a demokratikus értékek, az emberi jogok, a demokratikus intézmények védelmezői, védik a civil társadalmat a közhatalom túlzott beavatkozásával szemben. 4.) Az alkotmánybírósági hatáskörök és eljárások főbb típusai: az alkotmányszerűség vizsgálatában megkülönböztetik az előzetes normakontrollt és a

normák utólagos ellenőrzését, azaz jogi normáknak a jogrendszerbe történő integrálása után bekövetkezett helyzet kontrollját. Az előzetes normakontrollt az alkotmánybíróságok a törvény kifejezett rendelkezése alapján Portugáliában, Olaszországban, Spanyolországban gyakorolhatják Az utólagos normakontroll lehetősége az alkotmánybíróságok általánosan elterjedt jogköre. Absztrakt normakontroll esetében az alkotmányszerűség vizsgálata magára a jogszabályra irányul, függetlenül a jogszabály alkalmazásától. Kezdeményezője rendszerint a kormányzati szerv, köztestületi vagy társadalmi szerv. Konkrét normakontrollról viszont akkor beszélünk ha az alkotmányszerűség ellenőrzése a konkrét jogviszonyt szabályozó jogi norma alkalmazása során válik szükségessé. Rendszerint bírósági eljárásban valamelyik peres fél kezdeményezésére az üggyel foglalkozó bíróság elhatározása alapján indul. Az

alkotmánybíróságok kivételesen maguk is kezdeményezhetik az eljárást, ha valamely norma alkotmányszerűségét illetően kétség merül fel. Eljárások: - az alkotmányban vagy törvényben feljogosított indítványozó anélkül hogy konkrét jogvédelemre szorulna, kezdeményezi az állami szervek szabályszerű megalakításának vagy az alkotmányban megállapított hatáskörök betartásának alkotmányossági ellenőrzését illetve normakontrollt kezdeményez a jogszabályok tartalmi és formai alkotmányossági felülvizsgálatát. - Valamelyik eljáró bíróság előterjesztése alapján felülvizsgálja egy olyan norma alkotmányszerűségét, amelynek alkalmazásával a konkrét jogvitában döntenie kell, de a normát alkotmánysértőnek találta. - Az ún. védeljárásban szervezeti funkciót betöltő személy alkotmánysértő aktusa, cselekvése vagy mulasztás, politikai pártok alkotmányellenes tevékenysége, illetőleg a polgároknak a

szabadságjogokkal való visszaélése tárgyában ítélkezik. - Ún. szervezeti vitában kontradiktórius eljárásban dönt a legfelső állami szervek közötti alkotmányjogi vitában. Az alkotmányszerűség fogalmába beleértik a jogszabályok hierarchikus rendjébe való beilleszkedést vagy a jogviszony megfelelő szintű normában történő szabályozását. 5.) A magyar alkotmánybíróság létrejötte: - 1949-es alkotmány megszüntette azokat a közjogi intézményeket is, melyek korábban az alkotmánybíráskodáshoz hasonló feladatokat láttak el. 1956-os forradalom felszámolta a diktatúra addigi rendszerét, azonban az alkotmányosság megteremtésére nem maradt ideje, 1972-es alkotmányreform során erőteljesebb hangsúlyt kapott az alkotmányvédelem. 1984.évi I törvény: Alkotmányjogi Tanács 1984.évi I törvény az 1989 évi XXXI Törvény helyezte hatályon kívül, 2 - - 1989. évi I törvény az alkotmánybíróságot mint önálló állami

szervet intézményesítették. Az alkotmánybíróság elnökét és tíz tagját az Országgyűlés választotta és hívhatta vissza. 1989. alkotmányerejű törvény javaslata 1989-es modell a parlament alatti alkotmánybíráskodást szabályozta, a hatalommegosztás egy kezdetlegesebb struktúráját valósította meg. 1989. szeptember 18 a Nemzeti Kerekasztal résztvevői egy széles jogkörű, többfunkciójú alkotmánybíróságban állapodnak meg. 1989. évi XXXI És XXXII Törvény az alkotmányos rendszerváltozás működőképes intézményt hozott létre, 1989. november 23-án választotta meg az Országgyűlés az Alkotmánybíróság első öt tagját, az Alkotmánybíróság 1990. január 1-jén kezdte meg tényleges működését 6.) A magyar alkotmánybírósági modell jellemzői: a.) A szabályozási koncepció lényege: A magyar alkotmánybíróság három szinten szabályozott intézmény (alkotmány, Abtv., ügyrendi törvény). Az intézmény alkotmányosan

alulszabályozott, az alkotmányozó hatalom a szabályozás súlypontját a t örvényhozó hatalomra bízta. Az alkotmány a hatalommegosztás elvét kibontva a szuverén bírájává teszi az Alkotmánybíróságot, azaz megadja a törvények megsemmisítési jogát is, és ezt a közjogi státuszt csak az alkotmányozó hatalom változtathatja meg. Az Országgyűlés a jogállam kiépítése, az alkotmányos rend és az alkotmányban biztosított alapjogok védelme, a hatalmi ágak elválasztása és kölcsönös egyensúlyának megteremtése céljából állította fel az alkotmányvédelem legfőbb szerveként az Alkotmánybíróságot. A jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadénak szavazatához kötött törvény fő szabályozási tárgykörei: a hatáskör, a szervezet, az eljárás általános és egyes kérdései. - a hatásköri modellre az absztraktság jellemző. Az egyéni jogvédelem aránytalanul háttérbe szorul, az önkormányzati rendeletekre és

minden pszeudo normára kiterjed. - A minden más hatalmi ágtól elkülönített szervezeti modell az európai alkotmánybíráskodás útját követi, ugyanakkor az intézmény létrehozatali mechanizmusa sajátosan egyedi. - Az eljárási modell kiemelhető az actio popularis széles körű alkalmazása: bárki indítványozhatja az egyik legfőbb hatáskört, az utólag normakontrollt, az alkotmányjogi panaszt és a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását. Az 1994.évi LXXIV törvény tizenegy tagúvá választotta az eredetileg tizenöt tagú testületet. b.) Az Alkotmánybíróság függetlensége: az Alkotmánybíróság önálló állami szerv, amelyet a hatalmi ágak elválasztása és a kölcsönös egyensúlyának megteremtése érdekében hoztak létre az alkotmányvédelem legfőbb szerveként. Függetlenségének számos szervezeti és személyi garanciája van. Ilyenek a gazdasági, költségvetési 3 függetlenség; az

alkotmánybíróság megállapítja saját költségvetését, amelyet az Országgyűlésnek terjeszt elő. Az alkotmánybíróság önszabályozási autonómiája nyilvánul meg abban, hogy az Országgyűlés csak az Alkotmánybíróság javaslata alapján dönthet az Alkotmánybíróság ügyrendjéről. Garantált a bírák elmozdíthatatlansága – az Alkotmánybíróságban betöltött tagság megszüntetéséről a teljes ülés hoz határozatot. Az Alkotmánybíróság tagjai függetlenek, döntéseiket kizárólag az alkotmány és a törvények alapján hozzák meg. A bírák függetlenségét széles körű összeférhetetlenség és az országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jog teszi teljessé. A függetlenség garanciája az is, hogy az Alkotmánybíróság elnöke a miniszterelnökkel, az Alkotmánybíróság többi tagja is a miniszterekkel azonos közjogi pozícióban van. Az Alkotmánybíróságnak mint független és önálló állami szervnek csak egy

felettese van: az alkotmányozó hatalom. c.) Az alkotmánybíróság jellege: az Alkotmánybíróság jellege ellentétben a rendes bíróságokkal nem kontradiktórius. A gyakorlatban az Alkotmánybíróság az indítványokat megküldi az érintett tárcának válaszadás céljából- az alkotmánybírósági határozatok általában rögzítik is ezt a megkeresését és az így létrejövő kontradiktóriák alapján dönt. Az alkotmánybíróság főszabályként zárt ülésben tárgyal és hozza meg határozatait. Saját döntése alapján, kivételesen nyilvános tárgyalást tart, s nyilvánosan hirdeti ki a fontosabb határozatait. Az alkotmánybíróság eljárását nem kötik konkrét határidők. Soron kívül köteles eljárni az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök alkotmányossági vétójoga esetében, továbbá az országos Választási Bizottságnak az országis népszavazási kezdeményezés hitelesítésével kapcsolatos határozata, valamint az

Országgyűlésnek a népszavazást elrendelő vagy megtagadó határozata ellen benyújtott kifogások elbírálásakor. Az alkotmánybírósági eljárás egyfokú, az Alkotmánybíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozatok mindenkire nézve kötelezőek. az indítványozók, akik a magyar alkotmánybírósági modellből következően még alkotmányjogi panasz estében is a közérdek képviselőjeként lépnek fel, nem urai az ügynek. Ha azonban indítványukat visszavonják, az Alkotmánybíróság az eljárást megszünteti. Az Alkotmánybíróság nem ténybíróság, határozataival nem a konkrét ügyeket dönti el, hanem a közérdeket jeleníti meg. A magyar Alkotmánybíróság a választott absztrakt modellből következően távolabb áll a rendes bíróságoktól. Azonban vannak olyan hatáskörei melyek közelebb viszik az alkotmánybíráskodást az alkotmányozó, a törvényhozó és a végrehajtó hatalomhoz, ilyen hatáskörök az

alkotmány absztrakt értelmezése és az előzetes normakontroll. 4 7.) Az alkotmánybíróság feladat és hatáskörei: a.) Az alkotmányellenesség előzetes vizsgálata ( előzetes normakontroll): az előzetes normakontroll a kivételes alkotmánybírósági hatáskörök egyike, rendeletetése annak megelőzése, hogy a parlament alkotmányellenes törvényt alkosson. Az előzetes normakontroll a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény, az Országgyűlés ügyrendje és a nemzetközi szerződés egyes rendelkezési alkotmányellenességének előzetes vizsgálatát jelenti. A köztársasági elnök indítványára az Alkotmánybíróság az Országgyűlés által elfogadott de még ki nem hirdetett törvény aggályosnak tartott rendelkezését megvizsgálja. Ha megállapítja az alkotmányellenességet, a köztársasági elnök a törvényt mindaddig nem hirdetheti ki, amíg az Országgyűlés az alkotmányellenességet meg nem szünteti. Az Országgyűlés

ügyrendjét az alkotmánnyal való összhang vizsgálata céljából megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az alkotmányellenesség megállapítása esetén az alkotmányellenességet az Országgyűlés kötele megszüntetni. Az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a Kormány nemzetközi szerződés megerősítése céljából kérheti a nemzetközi szerződés aggályosnak tartott rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatát. Az 1998. évi I törvény megszűntette a törvényjavaslat előzetes normakontrollját( nem számított a megszüntetés alkotmányellenesnek). b.) Az alkotmányellenesség utólagos vizsgálata (utólagos normakontroll): az Alkotmánybíróság legjelentősebb és a gyakorlatban leginkább kedvelt, leggyakrabban előforduló hatásköre az utólagos normakontroll. Az absztrakt utólagos normakontroll actio popularis; bárki kezdeményezheti, időhatár megjelölése nélkül valamely jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi

eszköze alkotmányellenességének megállapítását. Az absztrakt normakontroll esetében az indítványozó nem saját jogsérelme orvoslása érdekében lép fel, hanem a közérdek képviselőjeként az alkotmánynak megfelelő jogállapot helyreállításáért. Az alkotmányellenesség utólagos megállapítását kezdeményező indítványban az alkotmánnyal összefüggésben javasolni kell a jogi norma telje vagy részbeni megsemmisülését. A megsemmisítés lényegi szankció, ennek következtében ugyanis a jogi norma hatályát veszti. A főszabály alól kivétel, hogy Alkotmánybíróság akár visszamenőleges (ex tunc), akár a jövőre nézve, pro futuro hatállyal rendelkezhet a jogi norma megsemmisítéséről. A jogerősen lezárt büntetőeljárások tekintetében a jogszabály alkotmányellenesség következményeit illetően azonban az Alkotmánybíróságnak nincs választási lehetősége. El kell rendelnie azok felülvizsgálatát, ha az elítélt még nem

mentesült a hátrányos jogkövetkezmények alól, és a rendelet semmisségéből az a büntetés megszűnése vagy enyhítése következne. 5 Az alkotmányos követelmény a jogalkotóknak vagy jogalkalmazóknak szóló lehet. Az Alkotmánybíróság ebben az estben a szabályozási kötelezettség lényegét, annak alkotmányos kereteit határozza meg. Ez a követelmény a normaalkalmazás számára jelöli ki az érintett norma alkotmányi értelmezési kereteit. Az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja felül, és nem semmisítheti meg az alkotmány egyetlen rendelkezését sem, ez fogalmilag kizárt. A nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály utólagos alkotmányossági vizsgálata a szerződést kihirdető jogszabály részévé vált nemzetközi szerződés alkotmányellenességének vizsgálatára is kiterjedhet. Konkrét normakontrollról beszélünk, ha a bíró a bírósági eljárás felfüggesztése mellett az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi,

amikor előtte folyamatban lévő ügy elbírálása során olyan jogszabályt vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközét kell alkalmazni, amelynek alkotmányellenességét észleli. Nagyon speciális eset, amikor az ügyész óvással megtámadott norma felülvizsgálata alkotmányossági útra terelődik. A jogszabályok arra jogosítják fel az ügyészt, hogy óvás benyújtásával kezdeményezze a normát kibocsátó szervnél az alkotmányellenes, illetőleg a jogforrási hierarchiát sértő norma hatályon kívül helyezését, módosítását. c.) A nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata: az alkotmánybíróság e hatásköre teszi teljesség a belső jog, a nemzetközi jog valamint az alkotmány triászának összhangját. Ily módon válik lehetővé, hogy egy adott jogi norma vizsgálatánál ne pusztán az alaptörvény, hanem akár önállóan is a nemzetközi jog legyen a mérce. A jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze

nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást az Országgyűlés, annak állandó bizottsága vagy bármely országgyűlési képviselő, a köztársasági elnök, a Kormány vagy annak tagja, az Állami Számvevőszék elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész indítványozhatja. Ha az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabállyal azonos vagy annál alacsonyabb szintű jogszabály, illetőleg az állami irányítás egyéb jogi eszköze a nemzetközi szerződésbe ütközik, akkor a nemzetközi szerződéssel ellentétes jogszabályt, illetőleg az állami irányítás egyéb jogi eszközét teljesen vagy részben megsemmisíti. Ha az Alkotmánybíróság olyan jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközését állapítja meg, mely magasabb szintű, mint a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály, akkor az ellentét feloldása érdekében felhívja a nemzetközi

szerződést kötő szervet vagy személy, illetőleg a jogalkotó szervet, hogy a megjelölt határidőn belül tegyen eleget feladatának. d.) Az alkotmányjogi panasz: az alkotmányban szabályozott alapvető jogok védelmének eszköze, az Alkotmánybíróság hatáskörei közül pedig azon kivételes eszköze, amely az igazságszolgáltató funkcióra összpontosul. Az alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetősége nincs számára biztosítva. Panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított 60 napon belül lehet írásban benyújtani. 6 Az alkotmányjogi panaszra megállapított határidő számítása szempontjából főszabályként a rendkívüli jogorvoslatokat figyelmen kívül kell hagyni, ez

azonban nem jelenti azt, hogy a rendkívüli jogorvoslatra vonatkozó szabályozást ne lehetne alkotmányjogi panasz keretében sérelmezni. A haza alkotmányjogi panasz „nem valódi”: az alapjogsérelem ténye önmagában nem elegendő, hanem az eljáráshoz az is szükséges, hogy az alapjogsértés alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán álljon elő. Alkotmányjog panasz jellegét összekapcsolódik a normakontrollal. Valódi alkotmányjogi panasz esetén a közhatalom általi bármely alapjogsértés megalapozza a panasz lehetőségét. Az alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjog panasz jogorvoslat, konkrét normakontroll abban az értelemben, hogy az Alkotmánybíróság az egyedi ügyre is tekintettel vizsgálja az alkalmazott jogszabályt. Eredményes alkotmányjogi panasz esetén az Alkotmánybíróság kimondhatja a konkrét ügy vonatkozásában az alkotmányellenes jogszabály alkalmazásának tilalmát. Az utólagos

absztrakt normakontrollal ellentétben alkotmányjogi panasz estén az Alkotmánybíróság a hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányosságát vizsgálja. Az alkotmányjogi panasz intézményét a jogorvoslati funkció különbözteti meg az utólagos normakontrolltól. 1999. évi XLV törvény megteremtette az alkotmányjogi panasz alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály konkrét esetben alkalmazhatóságának visszamenőleges kizárására irányuló eljárást. alapján történő Anyagi jogszabály alkotmányellenességének megállapítása esetében új eljárást tesz lehetővé, értesíti a panaszost, hogy a perben eljárt elsőfokú bíróságnál perújítást kezdeményezhet, a perújítás automatikus, a törvényből fakad, az eljáró bíróságnak tehát külön engedélyeznie kell. Eljárási jogszabály alkotmányellenességének megállapítása esetében a korábban hiányzó eljárási jog gyakorolhatóságát állapítja meg, s amennyiben

szükséges az eljárás azon fázisának megismétlését rendeli el. e.) A mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség: ebben az esetben jogalkotási kötelezettség keletkezik a jövőre nézve. Ha az Alkotmánybíróság hivatalból, illetőleg bárki indítványára azt állapítja meg, hogy a jogalkotó szerv a jogszabály felhatalmazásából származó jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elő, határidő megjelölésével felhívja feladatának teljesítésére. A mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség feltételrendszere kettős: nem elég önmagában a jogalkotói feladat elmulasztása az is szükséges, hogy a szabályozás hiánya egyben alkotmányellenességet okozzon, vagyis a mulasztásnak és az alkotmányellenes helyzetnek együttesen kell fennállnia. f.) A hatásköri összeütközés (hatásköri vita): a bíróságok kivételével az állami szervek egymás közötti vagy önkormányzati szervekkel

kapcsolatban felmerülő, továbbá az önkormányzati szervek egymás közötti hatásköri konfliktusainak feloldásáról az Alkotmánybíróság rendelkezik. A hatásköri összeütközés egyedi vitára vonatkozik 7 Alkotmányossági probléma ott fordul elő, ahol azt kell megállapítani, mely szerv milyen hatáskört, s főleg meddig a határig gyakorolhatja alkotmányosan, azaz ahol a vitában szereplő mindkét szerv hatáskörének alkotmányos értelmezésére van szükség. g.) Az alkotmány rendelkezéseinek értelmezése (alkotmányértelmezés): az eljárást meghatározott kör indítványozhatja: a z Országgyűlés vagy annak állandó bizottsága, a köztársasági elnök, a Kormány vagy annak tagja, az Állami Számvevőszék elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész valamint a külön törvényi rendelkezés alapján az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, valamint a különbiztosok is. Az alkotmány rendelkezéseinek

értelmezése lehet absztrakt, illetőleg konkrét. Az alkotmánybíróság töretlen gyakorlata szerint alkotmányértelmezésre akkor kerülhet sor, ha az indítvány jogosulttól származik, továbbá nem általánosságban, hanem valamely konkrét alkotmányjogi probléma szemszögéből kezdeményezi az alkotmány valamely rendelkezésének értelmezését. Az Alkotmánybíróság az értelmező határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Az Alkotmánybíróság az alkotmány autentikus értelmezője, értelmezése mindenkire kötelező. h.) Egyéb hatáskörök: Mind az alkotmány, mind az Alkotmánybíróságról szóló törvény lehetővé teszi, hogy törvény egyéb hatásköröket is megállapítson az Alkotmánybíróság számára. o A köztársasági elnök közjogi felelősségének megállapítása, o Az országgyűlés akadályoztatásának tényét, a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének

indokoltságát az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök együttesen állapítja meg. o A Kormánynak az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után előterjesztett javaslatára feloszlatja azt a helyi képviselő testületet, amelynek működése alkotmánnyal ellentétes. o Az önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlása bírósági védelemben részesül. o A közigazgatási hivatal vezetőjének biztosít indítványozási jogot a törvénysértő önkormányzati rendelet alkotmánybírósági felülvizsgálatára. A törvényi szabályozás külön kezeli az alkotmányellenességet és az önkormányzat rendelet törvényellenességének vizsgálatát. A törvénysértő önkormányzati rendelet egyben alkotmánysértő. o A közigazgatási szervek hatásköri összeütközése esetén az Alkotmánybíróság jelöli ki az eljáró közigazgatási szervet. o Az OVB-nak a népszavazásra szánt aláírásgyűjtő ív,

valamint a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni, valamint az Országgyűlés népszavazás elrendelő, és kötelezően elrendelő népszavazás elrendelését elutasító határozata elleni kifogást az Alkotmánybíróság soron kívül bírálja le. o A felsőoktatás autonómia védelmét az Alkotmánybíróság hatáskörébe utalja: a felsőoktatási intézmények önkormányzatát sértő jogszabályok és egyedi döntések az Alkotmánybíróság előtt megtámadhatók. o Az oktatási miniszter feladatává teszi, hogy kezdeményezze a közigazgatási hivatal vezetőjénél, határidő kitűzésével hívja fel az érintett helyi 8 önkormányzatot a közoktatás feladatainak ellátásával összefüggő törvénysértés megszűntetésére. o 2000.évi I törvény szerint a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények védelmére és megóvására, valamint a velük kapcsolatos intézkedések megtételére létrehozott Szent Korona Testület

tagja az Alkotmánybíróság elnöke is. o Az alkotmánybíróság jogosult dönteni az alkotmánybírákra vonatkozó számos személyi kérdésben:  Az Alkotmánybíróság teljes ülése a tagjai közül három évre megválasztja az elnökét és helyettes elnökét, akik e tisztségre újraválaszthatók.  A teljes ülés dönt az alkotmánybírók mentelmi jogának felfüggesztéséről, felmentéséről, kizárásáról, a személyükkel kapcsolatban felmerült összeférhetetlenségi ok illetve ennek meg nem szüntetése miatt az alkotmánybírói tisztség megszűnésének megállapításáról.  A vagyonnyilatkozat tartalmát is a teljes ülés ellenőrzi.  Felmentéssel szűnhet meg a megbízás,  Kizárással szűnhet meg a megbízatás.  Kötelező kizárni azt az alkotmánybírót, aki egy évig nem vesz részt az Alkotmánybíróság munkájában.  Ha tevékenysége során összeférhetetlenségi ok merül fel, azt meg kell szüntetnie. 7.) Az

Alkotmánybíróság szervezete, eljárása: a.) Az Alkotmánybíróság szervezete és működése:  Az Alkotmánybíróság 11 tagú testület,  tagjait az Országgyűlés kétharmados többséggel, titkos választással választja meg a frakciók egy –egy tagjából áll jelölőbizottság javaslatára,  Alkotmánybíróvá minden olyan jogi végzettségű, büntetlen előéletű magyar állampolgár megválasztható, aki a 45. életévét betöltötte  Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjait kiemelkedő tudású elméleti jogászok vagy legalább 20 évi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül választja.  Nem választható meg az ,aki a választást megelőző négy éven belül a Kormány tagja vagy valamely párt alkalmazottja volt, illetve vezető államigazgatási tisztséget töltött be.  Az Alkotmánybíró esküt tesz az Országgyűlés előtt, megbízatása 9 évre szól, egyszer újraválasztható, azonos mentelmi jogot élvez

az országgyűlési képviselővel.  Az alkotmánybíróra szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak – a tevékenységgel összeegyeztethetetlen minden már önkormányzati, társadalmi és politikai vagy gazdasági tisztség.  Tudományos és oktatói, a művészeti, a szerzői jogi védelemben részesülő, valamint a lektori és a szerkesztői tevékenységen kívül más kereső foglalkozást nem folytathat.  Az Alkotmánybíró politikai tevékenységet nem folytathat, politikai nyilatkozatot nem tehet, 9        Az Alkotmánybíró megválasztását követő 30 napon belül, valamint háromévente illetve megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz ezt az Alkotmánybíróság Hivatal (élén a titkár) tartja nyilván. Azt Alkotmánybírói tisztség a 70. életév betöltésével, a megbízatási idő elteltével, halállal, lemondással, összeférhetetlenség megállapításával,

felmentéssel vagy kizárással szűnik meg. Az Alkotmánybíróság elnöke összehangolja az Alkotmánybíróság tevékenységét, összehívja és vezeti az Alkotmánybíróság teljes ülését, képviseli az Alkotmánybíróságot az Országgyűlés és más szervek előtt. Az Alkotmánybíróság teljes ülésben vagy háromtagú tanácsban jár el. A bíróság e két fóruma között nincs hierarchikus kapcsolt, a tanácsban elbírált ügyek nem vihetők jogorvoslattal a teljes ülés elé. Az Alkotmánybíróság teljes ülése az alkotmánybíróság legfőbb testületi szerve, az alkotmánybírákból áll. A teljes ülés akkor határozatképes, ha azon legalább az Alkotmánybíróság nyolc tagja, köztük az elnök vagy akadályoztatása esetén a helyettes elnök jelen van. Az Alkotmánybíróság háromtagú tanácsainak összetételét határozott időtartamra a teljes ülés határozza meg. Ez a háromtagú tanácsa minden olyan ügyben eljárhat, amely nem

tartozik a teljes ülés hatáskörébe. Akkor határozatképes a tanács ha mindhárom tag jelen van. b.) Az Alkotmánybíróság eljárása: Speciális rendelkezés hiányában az Alkotmánybíróság eljárásában a polgári perrendtartást kell megfelelően alkalmazni a jogi képviselet, az anyanyelv használata és a bírák kizárása tekintetében. - egy indítványt írásban kell beadni, - határozott kérelmet kell tartalmaznia, - a főtitkár a beadványt késedelem nélkül megvizsgálja, hogy alkalmas-e az alkotmánybírósági eljárás megindítására; ha igen az indítványt az Alkotmánybíróság elnökének bemutatja, aki előadó alkotmánybíróra szignálja az ügyet. - Az Alkotmánybíróság főszabályként a rendelkezésre álló iratok alapján dönt, - Visszautasítja az indítványt , ha megállapítható hogy az eljárásra az Alkotmánybíróságnak nincs joghatósága vagy hatásköre, illetőleg hiányzik az indítványozói jogosultság az eljárás

megindítására, továbbá a hiánypótlást nem tették meg határidőre – érdemben nem bírálható el. - A teljes döntéseit zárt ülésen hozza, szótöbbséggel, nyílt szavazással. - Az Alkotmánybíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. 10