Szociológia | Felsőoktatás » Rénes László - Jogi jegyzet

http://www.doksihu Jogi kisjegyzet I. Öröklés: A hatályos jogi szabályozás szerint ez a témakör a Ptk része, de gyakorlati megfontolásokból kiindulva - őszintén szólva kissé önkényesen, a családjoghoz hasonlóan - önálló fejezetként tárgyalom. 1. A törvényes öröklés rendje, szabályai A törvényes öröklés rendje (erősorrendben): 1.) a leszármazó (gyermek) Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl. Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részben a kiesett gyermekei örökölnek. 2.) a házastárs Feltéve: nincs leszármazó. Kivéve: ági vagyont, ha nincs végintézkedés. 3.) örökhagyó szülei Fejenként egyenlő részben. Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói Ha a kiesett szülőnek nincs leszármazója, egyedül a másik szülő, illetve annak leszármazói örökölnek. 4.) örökhagyó nagyszülői Ha se szülő, se ezek leszármazói nincsenek. Kiesett

nagyszülő helyén ennek leszármazói Elhalt nagyszülő helyett, ha nincs leszármazója, nagyszülő párja. Ha valamelyik nagyszülőpár kiesett és leszármazóik nincsenek, akkor az egész hagyatékot a másik nagyszülőpár, vagy leszármazói öröklik. 5.) örökhagyó távolabbi felmenői 6.) az állam (ha örökös nem állapítható meg) A leszármazói öröklés jogállása független attól, hogy a leszármazást közvetítő házasság érvényes volt-e vagy sem. Kivéve: apaság vélelmének megdöntése esetén. A leszármazáson alapuló öröklési kapcsolat szigorúan relatív természetű: csak azzal szemben áll fenn, akinek irányában a rokonság megállapítható. Például: mostohaszülő és mostohagyermeke között nincs öröklési kapcsolat, kivéve, ha végrendeleti öröklésben örökösként jelöli meg. http://www.doksihu Az örökbefogadott gyermek általában nemcsak az örökbefogadóval és annak rokonaival áll öröklési kapcsolatban,

hanem egyidejűleg saját vérszerinti rokonaival is. Kivéve: titkos örökbefogadás, mert ez esetben megszűnik a vérszerinti rokonokkal az öröklési kapcsolat. 2. Ági öröklés A törvényes öröklés kivételes esete, de csak végintézkedés hiányában érvényesül. Az ági örökös a halál beálltával ipso iure az öröklés általános elvének megfelelően közvetlenül szerez jogot az ági vagyonra. 2.1 Az ági vagyontárgyak köre - az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ingyenes juttatás útján hárult vagyontárgy; - testvérétől vagy annak leszármazójától örökölt, vagy ingyenesen szerzett vagyontárgy, ha ezt a testvér vagy annak leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte vagy ingyenesen kapta; - amit végintézkedés jelölt meg és úgy került az örökhagyóhoz; - ingyenes juttatás Pl.: az örökhagyó pénzt adott a lemenőjének, hogy azon meghatározott vagyontárgyat vásároljon. 2.2 Az

ági öröklés szabályai Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki arra az ági vagyontárgyra, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg! Továbbá arra a dologra sem, ami az ági vagyontárgy helyébe lépett vagy annak értékén vásárolt vagyontárgyra sem. Az ági vagyontárgy visszaszáll arra az ágra, amelyről eredt, de csak addig a fokig, ahonnan eredet! Az oldalági rokonok közül csak a szülőktől leszármazók tarthatnak igényt a dologra, amit főszabályként) természetben kell kiadni. 3. Az öröklés megnyílása Az öröklés a halállal nyílik meg veszi kezdetét. Kiesik az öröklésből, aki - az örökhagyó előtt halt meg és örökös lenne DE: a kiesett helyére leszármazója lép! - érdemtelen rá (kitagadás) Pl.: aki az örökhagyó életére tört, vagy szándékosan akadályozta az http://www.doksihu örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását; erkölcstelen életmód miatt stb. DE: az érdemtelenségi okot

kifejezetten meg kell jelölni! Nincs érdemtelenség, ha az örökhagyó a cselekményt megbocsátotta. - lemondott az öröklésről A lemondási szerződés, melyben a törvényes örökös kijelenti, hogy a hagyatékban való részesedésre - egészben, vagy részben - nem tart igényt és az örökhagyó ezt elfogadja. Csak írásban érvényes a lemondás! - visszautasítás Az örökös joga, hogy az örökséget - annak megnyílta után visszautasíthatja. Mindig egyoldalú jogügylet: a közjegyző előtt - akár szóban is - az örökös kijelenti, hogy a hagyatékban részesedni nem kíván. DE: aki egyszer már, akár hallgatólagosan elfogadta a hagyatékot, az nem térhet át a visszautasításra! Visszautasítható az olyan vagyontárgy öröklése, amely meghaladja a tulajdonában tartható vagyontárgyak körét, vagy mértékét. - kizárás Az örökhagyó végintézkedésében az örökös kötelesrészre - járandósága felére - szorítja vissza. 4. A

végintézkedés 4.1 Fogalma Végintézkedés minden jogügylet, amely halál esetére szóló rendelkezést tartalmaz. A végintézkedés hatályossága a túlélés feltételétől függ. Végintézkedés: - a végrendelet (egyoldalú jogügylet), - az öröklési szerződés, - a halál esetére szóló ajándékozás. A végintézkedési képesség mind a cselekvőképes, mind a korlátozottan cselekvőképes személyt megilleti, de utóbbi csak közvégrendeletet tehet. Érvényesen végrendelkezni csak személyesen lehet! Olyan legszemélyesebb jognyilatkozat, mely képviselő közreműködését nem tűri. Kivéve: a korlátozottan cselekvőképesnél, itt az érvényesség feltétele a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges. DE: a nyilatkozat maga személyes jellegű ! 4.2 A végrendelet fajai: 1.) közvégrendelet http://www.doksihu Közjegyző, vagy bíróság előtt tehető meg a közjegyzői okiratok

alakszerűségi szabályai szerint. Korlátozottan cselekvőképes csak ilyen formában tehet végrendeletet. A közvégrendelet általában tanuk nélkül érvényes, kivéve: a fél testi fogyatkozása miatt (analfabéta, vak, süket, süketnéma), ilyenkor két tanú szükséges. 2.) ĺrásbeli magánvégrendelet Magánokirati forma. Az örökhagyótól származzon, és halál esetére szóljon (Vagy sajátkezűleg írt és aláírt, vagy más által írt és közjegyzőnél letett írásbeli magánvégrendelet.) 3.) Szóbeli végrendelet: Kivételes forma, csak az élhet vele, aki az életét fenyegető rendkívüli helyzetben van és érvényes írásbeli végrendeletet egyáltalán nem, vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne. Két tanú együttes jelenlétében, a tanúk által értett nyelven kijelenti: szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete. A szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha a rendkívüli helyzet megszűnésétől legalább három hónap eltelt és

nehézség nélkül alkothatott volna más alakban végrendeletet. 4.21 A végrendelet tartalma Elvileg minden halál esetére szóló rendelkezés lehet. Rendszerinti eleme az örökös nevezés. Lehet egy vagy több örökös, valamint az is, akinek az örökhagyó az egész hagyaték értékének jelentős részét kitevő egy, vagy több vagyontárgyat juttat, ha feltehető akarata szerint a részesítettnek a hagyatéki terhek viselésében is osztoznia kell. Helyettes örökös nevezése: feltételes örökös nevezése arra az esetre, ha a nevezett örökös az öröklésből kiesne. Törvényes helyettes örökös: ha a nevezett örökös az örökhagyó törvényes örököse, úgy kiesése esetén leszármazottja lesz a törvényes helyettes örökös. Fontos tartalmi elem az örökrész mértékének meghatározása. Az örökhagyó végintézkedési szabadságából következően, ha a mértéket nem határozta meg, több örökös esetén a részesítetteket egyenlő

arány illeti meg. Részét képezheti továbbá a hagyomány és a meghagyás is. Az örökös arra kötelezése, hogy a hagyományosnak vagyoni szolgáltatást (hagyatéki vagyontárgy juttatása) teljesítsen. A meghagyás: az örökhagyó a hagyatékban részesülő személyt olyan kötelezettséggel terheli, melynek követelésére más nem válik jogosulttá (pl.: közérdekű meghagyás). 4.22 Végrendelet érvénytelensége http://www.doksihu A Ptk. a végrendeletek érvénytelenségének okai között nem tesz különbséget semmisség és megtámadhatóság között. Csak érvénytelenség van, mely tartalmát, jogi lényegét tekintve megtámadhatóságot jelent. Határidő nélküli megtámadási lehetőség ez! A végrendelet érvénytelensége mindig feltételes, ti. az erre jogosult megtámadásától függ. Végrendelet érvénytelenségére - illetve hatálytalanságára - csak az hivatkozhat, aki az érvénytelenség - illetve hatálytalanság - megállapítása

esetén maga örököl, vagy tehertől mentesül. Érvénytelenségi esetek: 1.) végrendelkezési képesség hiánya Pl.: cselekvőképtelen volt a végrendelkezés időpontjában 2.) végrendeleti akarat fogyatékossága Pl.: akarat teljes hiánya, hibás akaratnyilvánítás Ptk. 649§ (1) a) az örökhagyó tévedett nyilatkozata tartalmában vagy ilyen tartalmú nyilatkozatot egyáltalán nem akart tenni; b.) az örökhagyót annak megtételére valaminek a téves feltevése vagy valamely utóbb meghiúsult várakozás indította; c.) az örökhagyót valaki jogellenes fenyegetéssel vagy tisztességtelen befolyással bírta rá az intézkedésre, feltéve mindegyik esetben, hogy az örökhagyó a rendelkezést különben nem tette volna meg. 3.) végrendeleti akarat nyilvánításának hibája: a.) a nyilatkozatot nem személyesen teszi meg, b.) mással együtt teszi meg, Pl.: közös végrendelet, mely érvénytelen, kivéve: öröklési szerződés (lásd 5. pontot), c.) nem a

törvényben megszabott alakban teszi meg, Pl.: a közvégrendelet, ha nem közjegyző vagy bíróság előtt tették meg 4.) végrendelet tartalma miatt Esetkörei: - utóörökös nevezése, - jövőbeli ember örökössé nevezése, - érthetetlen, lehetetlen, vagy ellentmondó, illetőleg jogellenes végrendeleti rendelkezés, olyan végrendeleti juttatás, melyet a törvény összeférhetetlenség okából tilt. Pl.: közvégrendelet tételében közreműködő személyt 4.23 Végrendelet hatálytalansága Mikor hatálytalan a végrendelet? Ha: - visszavonja a végrendelkező, - az okirat megsemmisül, http://www.doksihu (írásbeli magánvégrendelet esetén) - a közjegyzőnél letett írásbeli magánvégrendeletet visszaveszi, Kivéve: ha a letett irat az írásbeli magánvégrendelet kellékeinek egyébként megfelel. - a szóbeli végrendelettől 3 hónap eltelt és az életveszély megszűnt. 4.24 Részleges érvénytelenség és hatálytalanság Rendszerint csak arra

az okra hat ki, amelyre vonatkozott, illetve új végrendelet esetében akkor, ha a réginek csak egyes részeit vonja vissza, vagy változtatja meg. A többi rendelkezés érvényességét illetve hatályát nem érinti. Az érvénytelen illetve hatálytalan végrendelet helyét a törvényes öröklés szabályai foglalják el! 4.3 Felelősség a hagyatéki tartozásokért Mi számít a Ptk. szerint hagyatéki tartozásnak? Erősorrendje a következő: 1.) az örökhagyó illő eltemetésének költségei 2.) a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek (hagyatéki költségek), valamint a hagyatéki eljárás költségei. 3.) az örökhagyó tartozásai, 4.) a kötelesrészen alapuló kötelezettségek, 5.) a hagyományon és meghagyáson alapuló kötelezettségek 4.31 Az örökös felelőssége A korlátolt felelősség egy saját vállfaja, mert a hagyatéki tartozásokért elsősorban annak tárgyaival és hasznaival felel.

Per esetén csak ezekre, vagy ezek terhére lehet marasztalni. Ha a követelés érvényesítésekor e tárgyak már nincsenek az örökös birtokában, annyiban az egyéb vagyonával felel öröksége erejéig! Amely vagyontárgyak nem kerültek a birtokába, vagy azon jogok és követelések, melyek nem voltak érvényesíthetők, csak annyiban vehetők figyelembe a felelősség megállapításánál, amennyiben neki felróható módon esett el ezektől. 4.32 Házastárs felelőssége A házastárs tűrni köteles, hogy a haszonélvezetével terhelt vagyonból a hitelezők követeléseiket kielégítsék. http://www.doksihu 4.33 A hagyományos felelőssége Különös jogutódként a felelőssége is sajátos, A hagyományos az őt terhelő hagyomány és meghagyás tekintetében úgy felel, mint az örökös. Felelőssége a hagyomány tárgyára annak erejéig terjed (akkor is, ha már nincs e tárgy a birtokában). A hagyatéki hitelezők irányában csak annyiban felel,

amennyiben a hitelező az örököstől kielégítést nem szerezhetett, vagy a hitelező a hagyomány jogellenes kielégítése miatt nem juthatott az örököstől kielégítéshez. (Ez egyébként a jogalap nélküli gazdagodás esetköre!) 5. Öröklési szerződés Öröklési szerződésben az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás, vagy életjáradék fejében örökösévé teszi. Kivételes forma, mert csak akkor érvényes, ha a törvény kifejezetten elismeri. Az örökhagyó csak személyesen köthet öröklési szerződést. Házastársaknak ugyanabba az okiratba foglalt öröklési szerződése érvényes, ha mint örökhagyók kötnek harmadik személlyel szerződést. Általában a közös vagyon átruházását jelenti tartás fejében. Eltartói oldalon több személy közösen, együttesen, vagy egyetemlegesen is vállalkozhat az örökhagyó eltartására. Az örökhagyó a szerződésben egyetlen szükségszerű tartalomként

köteles a vele szerződő felet örökössé nevezni. Az örökössé nevezés a szerződés fennállásának tartamára köti az örökhagyót. Az öröklési szerződésben lekötött vagyonnal az örökhagyó sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhet! Ingatlan esetén a telek-könyvbe elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni, de ez nem érintheti harmadik személy jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzett jogát. Kivéve, ha a fenti tilalmat előbb jegyezték be! Az öröklési szerződés a tartási és életjáradéki szerződés sajátos - halál esetére szóló - formája. (V.öIX52) Jóváhagyást igényel, melyet a helyi szakigazgatási szerv adhat még Az eltartó csak az eltartott halála után lesz tulajdonos és a hagyatékot veszi át. Az eltartó kötelezettsége: a tartás, a gyógyítás, az eltemetés. 6. Az önkormányzatok alkotmányjogi szabályozása Az önkormányzatiság régi gondolata az európai kultúrkörnek. Első

megközelítésben azt jelenti, hogy a polgárok helyi ügyeiket önállóan tudják és képesek intézni. A huszadik századtól vált önálló hatalmi ággá; kettős feladatot lát el: 1.) a helyi érdekek megjelenítése és képviselete, ehhez: rendeletalkotási és hatósági jogköre van; 2.) a központi akarat végrehajtása, közvetítése (államigazgatási jogkör). http://www.doksihu 6.1 Az önkormányzatiság ismérvei 1.) vezetőiket; az érdekeltek maguk választják képviselőiket, illetve maga dönt állandó tisztségviselői személyéről; gazdasági önállóság; maga állapítja meg szervezetét, intézményeit a törvényi keretek között; 5.) önkormányzati tulajdon megléte, mely gazdasági önállóságának alapja; 6.) a helyi politizálás szerve 2.) 3.) 4.) 6.2 Az önkormányzatiság kialakulása A XI. században Nyugat-Európában jelent meg a communitas, azaz a kommuna jog. A városfejlődés egyik nagy történeti íve a szabad királyi

városok megjelenése volt. Kiváltságaik révén hasonló jogállásra tettek szert, mint a nemesség. A rendiség megjelenésével a korai polgári tulajdon is védelem alá került. Magyarországon az 1232. évi kehidai oklevél tekinthető a nemesi vármegyék kezdeteinek. Külön érdekesség az oszmán-török uralom keretei közt létrejött parasztvármegyék. Sajátos önigazgatású területei voltak ezek a hódoltság alá jutott magyar országrésznek. 1699 után helyreállt a nemesi vármegyék rendi hatalma és 1848-ig a vármegyei önkormányzatok jelentették a királyi hatalom egyetlen hatásos ellenszerét. A dualizmus korában az 1870: XLII és az 1886: XXI. tc szabályozta törvényileg az önkormányzatokat Saját belügyeikben önállóan intézkedhettek, ugyanakkor közvetítő láncszemei voltak az állami köz igazgatásnak és politikai ügyekkel is foglalkozhattak. A szereposztásból következett, hogy a széles vármegyei önkormányzatiság alatt

kinevezett főszolgabíró vezette járások álltak, s ezek gyámságot gyakoroltak a községek felett. A tanácsrendszer több szempontból megőrizte az alá-fölérendeltségi viszonyt. Érdemi változás a járások megszűnésével következett be, 1984-ben. 1990-től az önkormányzatok - bár elnevezésükben az 1949. előtti neveket vették fel -, tartalmilag megújultak. (Részletesen lásd a közigazgatásról szóló fejezetben.) 6.3 Hatályos Alkotmányunk az önkormányzatokról Az Alkotmány szerint a helyi önkormányzat joga illeti meg a községeket, városokat, a fővárost és kerületeit, valamint a megyét. Az önkormányzatok a helyi közügyek önálló, demokratikus intézői, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. Alapjogaik egyenlőek, függetlenül lakosságszámuktól, míg kötelezettségeik eltérőek http://www.doksihu lehetnek. Önkormányzatokról csak törvényben lehet rendelkezni (jogokat és kötelezettségeket

megállapítani.) Megilleti őket hatáskörük gyakorlása során a bírói védelem. A választópolgárok a képviselőtestület, illetve a helyi népszavazás útján gyakorolják a helyi önkormányzást. 1. A gazdasági társaságok általános szabályai 1.1 Alapelvek 1.) társulási-vállalkozási szabadság az Alkotmányból folyó jogi lehetőség - a Ptk. szerint: szerződéskötési szabadság, ugyanakkor az 1997.évi CXLIVtv(Gtv) szerint formakényszer van! Gtv.2§ (1) gazdasági társaság csak az e törvényben szabályozott módon és formában létesíthető. 2.) társult alanyok egyenlősége alkotmányos elv, nincs megkülönböztetés a természetes és a jogi személy, külföldi és belföldi, állam és egyéb személy között. DE: - egyesülésnek és közös vállalatnak csak jogi személy lehet a tagja, természetes személy csak egy társaságnak lehet korlátlanul felelős tagja, külföldi csak névre szóló részvényt szerezhet (az örököltet is

ilyenné kell átalakítani), kkt, bt nem lehet korlátlanul felelős tagja másik ilyen társaságnak, költségvetési szerv csak felettes szerve jóváhagyásával lehet korlátlanul felelős társaság tagja, meghatározott tevékenységek csak meghatározott formában (pl.: bank és biztosítási tevékenység), koncessziót csak pályázatnyertes társaság köthet és hozhat létre, bizonyos tevékenység engedélyhez kötött (pl.: koncesszióhoz), 3.) cégbejegyzés, cégnyilvánosság Erről az 1997. évi CXLV tv rendelkezik: 1.§ (1) A cég az a gazdálkodó szervezet [Ptk 685 § c) pont], illetve egyéb gazdálkodó jogalany (a továbbiakban együtt: jogalany), amely - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából. Törvény más célra http://www.doksihu alapított jogalany cégnyilvántartásba való bejegyzését is előírhatja.

(2) A cég cégneve alatt szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. 2.§ (1) A cégnyilvántartásban az 1 §-ban meghatározott jogalany akkor szerepelhet, ha bejegyzését jogszabály kötelezővé vagy lehetővé teszi. (2) Az a cég, amelynek bejegyzése nem kötelező, bármikor indokolás nélkül kérheti a cégnyilvántartásból való törlését. - nyilvánosság: bárki betekinthet, hivatalos lapban közzé tenni, - ellenkező bizonyításig vélelmezni kell jóhiszeműségét, aki ellenérték fejében szerez DE: a cég nem hivatkozhat már bejegyzett adata valótlanságára. annak 4.) tulajdoni elkülönülés: Alkotmányból következik a köz- és magántulajdon egyenlő védelme. - a gazdasági társaság (gt) tulajdona elkülönül (az alapító tagok tulajdona közös cél érdekében jön létre; önkéntesen korlátozzák saját tulajdonosi jogosultságaikat, ugyanakkor megmarad ellenőrzési joguk) 5.) bírósági kontroll a.) törvényességi

felügyelet: a Cégbíróság látja el. A társasági szerződés körében, a gt. szervezetére és működésére vonatkozó iratok, határozatok törvényességére vonatkozóan. A Cégbíróság jogosítványai a gt. felé: írásbeli figyelmeztetés; pénzbírság; társasági ülést összehívhatja; gt határozatait felfüggesztheti, megsemmisítheti; felfüggesztheti a cég működését, ha más módon már nem biztosított a törvényes működés; ismételt vagy súlyos jogszabálysértés miatt és ha azt a figyelmeztetés ellenére sem orvosolták, vagy a felfüggesztés alatt sem állt helyre a törvényesség, akkor a következmény: - eltiltás, vagy - megszűntnek nyilvánítás. b.) a társasági jogviszonyból eredő viták eldöntése (pl. kisebbségvédelem) 6.) gazdasági erőfölény elleni védekezés törvényi védelme az Alkotmányban, a verseny törvényben és a Gtv-ben. DE: kizárólag a részvénytársaságok körében szabályoz. a határozatok

bíróság előtti megtámadása kisebbségvédelmi eszköz. 7.) autonómia elve önkéntes szerződési és társulási szabadság, http://www.doksihu - 1.2 Gazdasági társaságok jogalanyisága 1.) 2.) - 1.3 törvényi keretek között létrejövő szervezet - működés szabad elhatározásból, választható társasági forma Kivéve: részvénytársaságra vonatkozó előírások. jogi személyiséggel rendelkezők: kft, rt, közös vállalat. jogi személyiség nélküliek: kkt, bt. Társasági jogviszony keletkezése és tartalma Társasági szerződéssel (alapító okirat, alapszabály) jön létre, melyet ügyvéddel, vagy az alapító jogtanácsosával kell ellenjegyeztetni. Tartalma (kötelező kellékei: Gtv. 11§: a) a gazdasági társaság cégnevét és székhelyét; b) a gazdasági társaság tagjait, nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük) - kivéve az alapszabályban a részvényeseket - feltüntetésével; c) a gazdasági társaság

tevékenységi körét; d) a társaság jegyzett tőkéjét, a jegyzett tőke (a tagok vagyoni hozzájárulása) rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; e) a cégjegyzés módját; f) a vezető tisztségviselők nevét, lakóhelyét; g) a gazdasági társaság időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják; valamint h) mindazt, amit e törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előír. 1.4 Társasági szerződés érvénytelensége A cégbejegyzést követően a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) és annak módosítása érvénytelenségének megállapítására a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény rendelkezései az irányadók. A társasági szerződések körében a részleges érvénytelenség szabályai érvényesülnek, így a semmisség is csak egy-egy rész tekintetében érvényesül: A szerződés megtámadhatósága körében szintén

részleges http://www.doksihu érvénytelenségről van szó és többnyire a megtámadó fél által tett akaratnyilatkozat hibáival összefüggésben. Valójában a társasági jogban nincs külön megtámadhatóság és semmisség! A szerződés érvénytelenségének kérdéseit az 1997. Évi CXLV. Tv 45-48 §-ai szerint kell kezelni Pl: a kérelmet elutasító vagy annak csak részben helyt adó végzése ellen a kérelmező továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, az e rész ellen határidőn belül fellebbezéssel élhet. A jogerős cégbejegyzést követően a létesítő okirat illetve az arra vonatkozó módosítás érvénytelenségének megállapítása iránt a cég ellen a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt indítható per. Perindításra az ügyész, valamint az jogosult, aki jogi érdekét valószínűsíti. A perindítás feltételei: • a közokiratba foglalására, illetve ügyvédi ellenjegyzésére nem került sor, •

nem tartalmazza a cég nevét, a tagok nevét (cégét), a tagok (részvényesek) vagyoni hozzájárulását, a cég jegyzett tőkéjét, • nem tartalmazza a cég tevékenységi körét, illetve az jogellenes célra irányul (jogszabályba ütközik). A bíróság, ha az érvénytelenség vagy a részleges érvénytelenség megállapításának feltételei fennállnak, felhívja a feleket ezen ok kiküszöbölésére. Ha ez nem lehetséges, a bíróság határozatában megállapított időpontig az okiratot hatályossá nyilvánítja. Érvénytelenségi okok: 1.) akarathibák, a.) tévedés, b.) megtévesztés, c.) fenyegetés, 2.) akaratnyilatkozat hibái, 3.) célzott joghatás hibái 1.5 A gt. megszűnése A gazdasági társaság megszűnik, ha a.) a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult; b.) elhatározza jogutód nélküli megszűnését; c.) elhatározza jogutódlással

történő megszűnését (átalakulását); d.) tagjainak száma egy főre csökken, kivéve, ha az egyes társasági formákra vonatkozó szabályok ettől eltérően rendelkeznek; e.) a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja; f.) a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését; g.) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti; http://www.doksihu h.) a törvénynek az egyes társasági formákra vonatkozó szabályai azt előírják. A gazdasági társaság a cégjegyzékből történt törléssel szűnik meg. A gazdasági társaság megszűnése esetében a megszűnő társaságot terhelő kötelezettségek alapján érvényesíthető követelések a társaság megszűnésétől számított öt év alatt évülnek el, kivéve, ha jogszabály valamely követelésre rövidebb elévülési időt állapít meg. 2. A korlátolt felelősségű társaság (kft) 2.1 Általános megjegyzések - - 2.2 egyszerű az alapítása (jelenleg a legnépszerűbb forma

Magyarországon); lehetőség a személyes közreműködésre (tisztségvállalás, munkaviszony megbízás); gazdaságszervező funkció kiépítése és kibontakoztatása; alanya bárki lehet, aki törzsbetéttel hozzájárul a társaság közös vagyonához (a törzstőkéhez); a tagsági jogokat értékpapír nem testesíti meg, mégis a tulajdonosi érdekeltsége, tagsági jogviszonya önállósult eszmei értékben, az üzletrészben testesül meg; zárt körben hozható létre (nyilvános felhívás nem tehető); a vagyonnevesítés mellett a tagok gazdasági tevékenységének összehangolása, illetve szoros gazdasági kapcsolat a társaság és a tagok között; Fogalma Olyan gazdasági társaság, mely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, a tag felelőssége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és más egyéb szerződésben megállapított vagyoni hozzájárulásra terjed ki. A társaság

kötelezettségeiért a tag nem felel. Lehet egyszemélyes alapítású is, de ez valójában nem társaság! 2.3 Kft létrehozatala Társasági szerződés megkötésével jön létre (több alanyú, jogviszonyt keletkeztető, alapítók egymás közötti, valamint az alapítók és a társaság közötti jogviszonyát rendezi). Az egyszemélyes kft alapító okirattal jön létre. http://www.doksihu A társasági szerződés tartalma: a.) a gt törzstőkéje és az egyes társult tagok törzsbetétének nagysága; b.) a teljesen be nem fizetett pénzbetétek befizetésének határideje és fizetési módja; c.) a tagi szavazatok mértéke; d.) az első ügyvezető meghatározása, több ügyvezető esetén feladatkörük megosztása és a képviselet szabályozása, a cégjegyzés módja; e.) cégjegyzés módját; f.) felügyelő bizottság kötelező létrehozatala esetén az első tagok meghatározása; g.) könyvvizsgáló kötelező igénybevétele esetén az első

könyvvizsgáló személyének meghatározása; h.) a megismételt taggyűlés összehívásának rendjét; + a mellékszolgáltatásokról kimerítően rendelkezni, különben semmisséget eredményez; Milyen jogszabályi előírások vannak a törzstőkére? A törzstőke: a törzsbetétek összessége, legalább három millió forint összegű, csak forgalomképes vagyontárgy vihető be apportként (Akinek az apportbetétjét valódi értékén felül fogadják el, csalárd módon járnak el, s az ebből eredő kárért korlátlan és egyetemleges felelősségük állapítható meg. Viszont a csalárdság büntetőjogi kategória és nem polgári jogi!) 2.4 A kft szervezete a taggyűlés: a tagok összességének határozathozó, ügydöntő testülete; irányítást és képviseletet ellátó (egy vagy több ügyvezető 1.) útján); - dönt azon kérdésekben, melyeket a törvény kifejezetten a hatáskörébe utal (pl.: mérleg megállapítása, nyereség felosztása,

pótbefizetés elrendelése, törzstőke felemelése - leszállítása, üzletrész felosztása, tag kizárása, ügyvezetők megválasztása, visszahívása, díjazásuk, megszűnés, átalakulás, egyesülés, stb.) szavazati jog gyakorlása: személyesen vagy meghatalmazott képviselő útján, DE: a tag képviseletét az ügyvezető vagy a felügyelő bizottság tagja nem láthatja el! Főszabályként 1 szavazat = 100.000 Ft 2.) az ügyvezető(k) http://www.doksihu - képviseli a gt-ot, ügyintézés, nyilvántartás vezetése, amit jogszabály kifejezetten előír (pl.: munkáltatói jog gyakorlása). 3.) felügyelő bizottság: csak akkor kötelező a létrehozása, ha a gt törzstőkéje 50 millió Ft-nál nagyobb, vagy a munkavállalóinak száma éves átlagban a 200 főt meghaladja; egyszemélyes kft. esetén A felügyelő bizottság autonóm testület a társaságon belül elnökét és ügyrendjét maga állapítja meg, de a taggyűlés hagyja jóvá. Akkor

határozatképes, ha tagjai kétharmada, de legalább 3 fő jelen van. Ellenőrzi az ügyvezető(k) tevékenységét, felülvizsgálják az ügyvezető(k) jelentéseit, melyről a közgyűlésnek tesznek jelentést. Ennek hiányában a legfőbb döntéshozó szerv nem hozhat határozatot se magukról a jelentésekről, se a mérlegről, se a nyereség felosztásáról. 4.) - 2.5 a könyvvizsgáló: felügyelő bizottság helyett vagy mellett alkalmazható; DE: kötelező az alkalmazása  egyszemélyes kft-nél,  50 milliós törzstőke felett  ha a törvény előírja. Az üzletrész Az üzletrész nem azonos a tagok törzsbetétjével! Az üzletrész elvont fogalom, a tagok jogai és kötelezettségei, valamint a társaság vagyonából őket megillető eszmei hányad. Korlátozottan forgalomképes, mivel értékpapír nem testesíti meg, róla igazolójegyet, okmányt kiállítani nem lehet, de a társaság tagjaira szabadon átruházható (feltéve, hogy a taggyűlés

hozzájárulásához nincs kötve). Üzletrész átruházása: Az elővásárlásra jogosultak köre: a társaság bármely tagja, maga a társaság, a törzstőkén felüli vagyonából, a taggyűlés által kijelölt személy. Az átruházás feltétele: a bejelentéstől 30 napon belül nyilatkozni az elővásárlásról, mert ha nem, akkor a hallgatást úgy kell tekinteni, mint lemondást. Az átruházás teljes értékű és mértékű jogátruházást és -átszállást http://www.doksihu eredményez: tagsági viszonyba lép, melyet a tagjegyzéken is át kell vezetni (ez a taggyűlés feladata). Társasági szerződés az üzletrész felosztását kizárhatja! Egyébként az üzletrész csak átruházás, a megszűnt tag jogutódlása és öröklés esetén osztható fel. 2.6 Törzstőke felemelése - leszállítása 2.61 Felemelése Új törzsbetét befizetésével (elővásárlási joghoz kötendő és törzsbetét arányosan); törzstőkén felüli társasági vagyon,

vagy annak egy része átalakítása törzstőkévé (a tagok törzsbetéte arányosan növekszik); Ehhez társasági határozat kell, akkor lehet, ha valamennyi korábbi törzsbetétet teljes egészében befizették, és be kell jegyeztetni a cégjegyzékbe. - 2.62 Leszállítása taggyűlés határozata alapján, DE: 3 millió Ft alá a törzstőke nem eshet! tag kizárásával: akár úgy, hogy a jogutód vagy az örökös belépését nem engedi meg. A Cégközlönyben kétszer egymás után 30 napos időközzel közzétenni (ebben ismertetni a határozatot és a felhívást a hitelezők felé - határidő 30 nap ennek bejelentésére). - 2.7 Jogviszony egyéb módosítása - 2.8 a társasági szerződést háromnegyedes szótöbbséggel, ha a tagok kötelezettsége növekszik, vagy új kötelezettséget állapítanak meg, ha a tagok kötelezettsége csökken. A kft megszűnése A megszűnésről a taggyűlés háromnegyedes többséggel határoz. Megszűnik, ha a társaság

egy főre csökken. Kivéve: ha egyszemélyes kft-ként működik tovább. Megszűnhet jogutód nélkül (vagyonfelosztás készítése mellett, a hitelezők kielégítésével, a tagoknak a pótbefizetéseiket visszatéríteni és a fennmaradó részt a törzsbetétek arányában felosztani). http://www.doksihu 3. Közkereseti és betéti társaság 3.1 Fogalma, alanyai Közös gazdasági tevékenység folytatására alakuló, a tagok korlátlan és egyetemleges felelősségén alapuló gt, ahol a tagok a szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. Jogi személyiséggel nem rendelkező gt: Kkt nem lehet korlátlanul felelős tagja másik ilyen társaságnak. Alanyai: bárki. 3.12 Létrehozása Társasági szerződésben, meghatározva a tagok vagyoni hozzájárulása módját, értékét, a személyes közreműködés módját, tartalmát és a taggyűlés működésének szabályait. Főszabályként a vagyoni hozzájárulást az alapításkor kell

rendelkezésre bocsátani (tulajdonba illetőleg használatba adással, pénzben, elhasználható dologban, stb.) Állami költségvetési szerv csak felügyeleti szerve hozzájárulásával lehet tag (kivéve a részvénytársaságot, de ezzel a társasági formával nem fogunk foglalkozni). 3.121 Tagok belső jogviszonya A tag vagyoni hozzájárulása a társaság tulajdonába vagy használatába kerül, mely után kamatot vagy díjazást érvényesen kikötni nem lehet. A társaság működése során szerzett vagyon a gt. tulajdona A vagyoni hozzájárulás vagy értéke kiadása csak a tagsági viszony megszűnésekor követelhető. Semmis az a megállapodás, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből kizár. Az üzletvezetésre mindegyik tag jogosult, kivéve azt, akit bűncselekmény miatt jogerős ítélettel a bíróság foglalkozástól eltiltott. Valamennyi, vagy több tag is jogosult az üzletvezetésre. Halaszthatatlan intézkedés önállóan

is megtehető, de erről a többi tagot tájékoztatni kell. A szokásos üzleti tevékenység körében valamennyi tag döntése szüksége (egy tag = egy szavazat). Egyhangú határozat szükséges a társasági szerződés módosításához, valamint a társaság szokásos üzleti tevékenységébe nem tartozó ügyekben. 3.122 Külső jogviszonyok Társasági szerződés úgy is dönthet, hogy a tagokat kifelé, a külvilág felé http://www.doksihu egy vagy több tag képviselje. Mindegyik önállóan járhat el, de együttes képviselet is előírható: egyedül vagy együttesen jegyzik a céget. A képviselet teljes körű, de rendes felmondással e jogáról lemondhat. Megszűnését a cégjegyzéken át kell vezetni. A tisztségviselők felelőssége: az általános szabályok szerinti, de a kötelezettségekért elsősorban maga a gt felel a saját vagyonával és csak ha ez kevés, akkor lép be a tagok felelőssége korlátlanul és egyetemlegesen. A kilépő tag 5

évig a többi taggal azonos módon felel harmadik személlyel szembeni tartozásért. Belépő tag felelőssége a többiével azonos. 3.2 Betéti társaság (bt) 3.21 Fogalma, alanyai A bt közös gazdasági tevékenység folytatásához vagyoni betét szolgáltatása. Igen elterjedt társasági forma (olcsón létrehozható és működtethető). Alanyai: legalább egy beltag, aki korlátlan felelősségű és a többi beltaggal egyetemlegesen felel a bt. kötelezettségeiért, legalább egy kültag, akinek a felelőssége betétarányos. A kültag beleegyezése nélkül a bt nem tartalmazhatja a kültag nevét (cégét). 3.211 Tagok belső jogviszonya Személyes közreműködésre csak a beltag köteles. társasági szerződésben a kültag is, akit a díjazás ez esetben Kivéve: megilleti. Egyébként a kültag cégvezetésre nem jogosult, kivéve, ha a neve szerepel a társaság nevében! 3.212 Külső jogviszonyok Kültag üzletvezetésre és képviseletre nem jogosult.

Kültag ellen a bt hitelezője pert csak akkor indíthat, ha a kültag a cégjegyzékben feltüntetett vagyoni betétjét nem, vagy csak részben szolgáltatta. A beltaggal azonos módon felel a kültag, ha neve a bt. cégszövegében szerepel. 3.22 A szerződés módosítása - alanyok körének változása miatt (pl.: jogutódlás öröklés miatt); http://www.doksihu 3.23 társult tagok száma növekszik, vagy csökken, jogviszonyok körében (pl.: tevékenységi kör, a célkitűzések megváltozása); ügyvitel, képviselet módosulása. Megszűnése Módjai: ha a társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt, vagy a megszűnési feltétel megvalósult; jogutód nélküli megszűnés, egyesülés beolvadás, szétválás, más gt-gá alakul (átalakulási terv alapján) kivéve: ha végelszámolás vagy felszámolás alatt áll. ha valamennyi beltag kiválik, DE: ha csak beltagok maradnak, átalakulhat kkt-vé, Cégbíróság megszűntnek nyilvánítja,

felszámolás során, törvényi előírás alapján. A gt. a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg; hivatalos lapban közzé kell tenni. E. Értékpapírjog 1. Általános szabályai, elvei 1.1 Okirat és alanyi jog viszonya Az okirat: tanúsítja az alanyi jogot, anyagi jogi jelentőség nélkül. pl.: - adásvételnél az okirat pusztán nyilvántartási célt szolgál, - nyugtaadás, - marhalevél, - elismervény, - jegyzőkönyv Deklaratív okiratokról van szó. - keletkezteti a jogot (írásba foglalva) pl.: ingatlan, biztosítás, Érvényességi okiratot jelent. - értékpapír: az alanyi jogot nemcsak bizonyítja, nemcsak érvényességi feltétele, hanem meg is testesíti úgy, hogy nélküle az alanyi jogot se érvényesíteni, se bizonyítani nem lehet, azaz birtokláshoz kötött. http://www.doksihu 1.2 Az értékpapír fogalma Olyan okirat, mely a benne tanúsított alanyi jogot úgy testesíti meg, hogy azt a papír nélkül se átruházni, se

érvényesíteni, se bizonyítani nem lehet. Különleges, szigorú alakszerűségekhez kötött okirat. Ptk. 338/A § (1) A pénzkövetelésről szóló értékpapír kiállítója (kibocsátója) feltétlen és egyoldalú kötelezettséget vállal arra, hogy ő maga vagy az értékpapírban megnevezett más személy az értékpapír ellenében meghatározott pénzösszeget szolgáltat az értékpapír jogosultjának. (2) Értékpapírnak csak olyan okirat vagy - jogszabályban megjelölt más módon rögzített, nyilvántartott és továbbított adat tekinthető, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik és kiállítását (kibocsátását), illetve ebben a formában történő megjelenítését jogszabály lehetővé teszi. (3) Értékpapírt - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - bemutatóra és névre szólóan lehet kiállítani. 1.3 Az értékpapír funkciói Az értékpapír jóhiszemű birtokosa joggal bízhat abban, hogy vele szemben az

értékpapír tartalma szerint lépnek fel, másrészt jogainak érvényesítése során a papír tartalma jogosultként igazolni fogja. Két sajátos eszköz ehhez: 1.) kifogáskorlátozás, 2.) alaki legitimáció 1.31 Kifogáskorlátozás Az értékpapír jóhiszemű megszerzőjével szemben csak az értékpapír tartalmából kitűnő kifogások érvényesíthetők. (Az eredeti tulajdonossal szembeni kifogások nem!) Az engedményezés esete vonatkoztatható erre: a kötelezett kifogást hozhat fel. 1.32 Alaki legitimáció Az tekinthető az értékpapír jogosultjának, aki az értékpapír tartalma szerint jogosultnak minősül. Elvileg minden származékos jogszerzőnek és jogátruházónak anyagi legitimációra van szüksége (igazolnia kell saját jogosultsága fennállását és terjedelmét - de ez nehéz). A megoldás: az alanyi jog megszerzőjét felmentjük az anyagi legitimáció kényszere alól. http://www.doksihu Ez történik az értékpapírba foglalt

alanyi jog esetén! Az értékpapír kibocsátásával a benne foglalt alanyi jog önállósul. Innentől az alapügyletbe jóhiszemű harmadik személy jogszerzővel szemben már nem lehet sikeresen hivatkozni. ÉS: anonimitást biztosít (pl.: váltó, csekk), így nehezen ellenőrizhető 1.4 Az értékpapír fajtái, osztályozása 1.) az alanyi jog természete szerint a.) tagsági viszonyt kifejező, b.) dologi jogi vagy árupapír, c.) hiteljogviszonyt kifejező 2.) az átruházás módja szerint a.) bemutatóra szóló, b.) forgatható, c.) névre szóló (rekta papír) d.) igazolójegy 1.41 Az alanyi jog természete szerint 1.411 Tagsági viszonyt kifejező (testületi értékpapírok) Lényege: a tulajdonos valamely vállalkozás alaptőkéjéhez járul hozzá és befektetett pénze után jogosult osztalékra. Tatalmilag társtulajdonosi jogokat testesít meg. A tulajdonos nem vonhatja ki vagyonát a vállalkozásból. Alaptípusa: - 1.412 a részvény, a célrészjegy.

Dologi jogi vagy árupapírok Tulajdonjogot vagy zálogjogot testesítenek meg: rendelkezési jog az árú átadása nélkül. Ilyen a közraktári jegy, mely két "részből" tevődik össze: - árujegy (zálogjogal terhelt tulajdonjog), zálogjegy (zálogjogot testesít meg). Teljes tulajdonosi rendelkezés akkor, ha a két jegy azonos személy birtokában van. 1.413 Hiteljogviszonyt megtestesítő (kötelmi papírok) Leggyakrabban pénzkövetelést testesítenek meg. http://www.doksihu Tipikus formái: - a váltó, a csekk, a kötvény. 1.42 Az átruházás módja szerint 1.421 Bemutatóra szóló értékpapír Akinek az értékpapír a birtokában van- azt jogosítja. Átruházható, de csak írásban, hogy ez a minősége az okiratból kitűnjön (bemutatási záradékkal látják el). 1.422 Forgatható értékpapír Forgatmány (hátirat) útján, átruházó nyilatkozattal és írásban. Az értékpapír szövegéből tűnjön ki az átruházhatóság a

rendeleti záradék alapján. A rendeleti záradék kétféle lehet. 1.) pozitív: ez megengedi a tulajdonosnak, illetve az eredeti jogosultnak, hogy forgatmány útján átruházza; Van ipso iure forgatható értékpapír is. Pl.: váltó, névre szóló csekk, névre szóló részvény, közraktári jegy 2.) negatív: nem lehet átruházni az értékpapírt; Pl.: rektapapír Az átruházó nyilatkozat is kétféle lehet: teljes forgatmány (a régi jogosult mellett az új személyt is megjelöli) üres forgatmány (csak a régi jogosult aláírása van rajta). 1.423 Névre szóló (rekta) papír Engedményezés útján forgatható. Az alanyi jog a papír nélkül nem érvényesíthető. Az értékpapírok általában rektapapírok, ha negatív rendeleti záradékkal vannak ellátva. Pl.: ipso iure papírok, illetve, ha nincs benne pozitív, rendeleti záradék 1.414 Igazolójegy E szerint a kötelezett az okirat bármely bemutatójának jogosan teljesít anélkül, hogy a

bemutató jogosultságát köteles lenne vizsgálni. Ez az igazoló jelleg a kötelezett számára jelent könnyítést. Pl.: - bemutatóra szóló takarékbetétkönyv, http://www.doksihu - életbiztosítási kötvény (ezen van igazolójegy!) 2. A lakosság által használt leggyakoribb értékpapírok 2.1 A kötvény 2.11 Fogalma Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melyben a kibocsátó (az adós) meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésre bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz összegét - kamatozó értékpapír esetén annak kamatát vagy egyéb hozamát és más vállalt szolgáltatást - az értékpapír birtokosának (hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti. 2.12 Törvényi kellékei Kibocsátásához törvényi felhatalmazás szükséges, továbbá: a kötvény elnevezés és kibocsátás célja; a kötvény típusa (bemutatóra vagy névre szóló); névértéke és sorszáma; a kibocsátó és

képviselője megnevezése; névre szóló esetén a tulajdonos megnevezése; a kiállítás helye és napja; aláírás. 2.13 Tartalma Fix kamatozású értékpapírként a kibocsátó kötelezi magát arra, hogy a kötvény összegét a kikötött időpontban a kötvénybirtokosnak kifizeti, valamint a kamatot (de más kötelezettséget is vállalhat). 2.14 Átruházása A kötvény átruházható, s vele valamennyi jog átszáll az új kötvénytulajdonosra. Névre szóló kötvény átruházása a kötvényre vagy a toldatra az átruházó által aláírt nyilatkozattal történik. Az átruházáshoz fűzött feltételek, illetve a részleges átruházás semmis! Jogszabály vagy a kibocsátó az átruházást korlátozhatja. 2.15 A kötvény törlesztése A kibocsátástól 5 éven belül kell megkezdeni és 15 éven belül be kell fejezni. A kötvényen alapuló követelés nem évül el! Államkötvényért az állam szavatol (a legbiztosabb befektetési forma).

http://www.doksihu 2.2 A letéti jegy Kibocsátója pénzintézet. Bemutatóra vagy névre szóló Kibocsátó kötelezi magát a pénzösszeg kamatainak és a pénzösszegnek a mindenkori tulajdonos részére megjelölt időben és módon történő megfizetésére. Lejárata: 1-3 év között. A kamatot a kibocsátó határozza meg, de az MNB elnöke maximálhatja. Kellékei megegyeznek a kötvénynél (2.12 pont) írtakkal 2.21 Átruházása A letéti jegy is átruházható, de csak teljesen és feltétel nélkül! A névre szólót a hátoldalán, az átruházó által aláírt nyilatkozattal. 2.22 A letéti jegy visszafizetése A letéti jegyen alapuló követelés elévülése: a beváltásra előírt határidő lejártát követő 10 év. 2.3 A kincstárjegy Bemutatásra szóló, átruházható értékpapír, melyben az állam kötelezi magát, hogy kamatozó kincstárjegy esetén a megjelölt pénzösszeget az értékpapír mindenkori tulajdonosának, illetve

birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti. Az állam rövid lejáratú - egy éven belüli - hitelszükségletének fedezésére és a beváltást a kibocsátástól számított egy éven belül be kell fejezni. Állami garanciavállalás mellett ez is népszerű befektetési forma. (Egyebekben a kötvényre vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók itt is.) 2.4 A csekk Pénz fizetésére szolgáló értékpapír, melyben a kibocsátó arra utasít valamely bankot, amelynél követelése van, hogy az a csekk alapján meghatározott pénzösszeget fizessen meg. határozott pénzösszeg fizetésére szolgáló feltétlen - fizetési - meghagyás. 2.41 Kellékei Önmagát csekknek nevezze, továbbá: a címzett megjelölése; a fizetési hely; a kiállítás napja és helye; a kibocsátó aláírása. Ha e kellékek hiányoznak, akkor utalványról van szó és nem csekkről. http://www.doksihu 2.42 Fajtái, bemutatása és kifizetése -

bemutatóra szóló, forgatható, névre szóló. A csekk-jogviszony alapja: a kibocsátónak a banknál fennálló követelése. Ha a csekket ugyanabban az országban kell kifizetni, ahol kibocsátották, akkor a határidő a kiállítástól 8 nap; azonos földrészen 20 nap. A csekket megtekintéskor, azaz bemutatáskor kell kifizetni. A bemutatási határidő elteltével a csekk visszavonható. IV. A kötelmi jogviszony bírósági úton történő érvényesítése 1. A polgári perrendtartás (Pp) alapelvei 1.1 Szervezeti alapelvek 1.) az igazságszolgáltatás bíró(ság)i monopóliuma Kivéve: választott bíróság, ahol laikusok is részt vehetnek. 2.) néprészvétel (ülnökbíráskodás első fokon, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik). 3.) Társasbíráskodás (másodfokon három hivatásos bíró) 4.) a bíró és a bíróság függetlensége a.) a bíró: külső személytől nem utasítható, de belsőleg mint munkavállaló igen! pl.: a bíróság

elnöke elveheti tőle az ügyet (mondjuk túlterheltségre hivatkozva); a második új eljárásra utasíthatja az első fokon eljárót. b.) a bíróság: jogi személyként utasíthatatlan a közigazgatástól. A bíróság tagjait az igazságügyminiszter javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. Kivéve: a megyei bíróságok elnökeit az igazságügyminiszter bízza meg; a Legfelsőbb Bíróság elnökét a parlament választja. Bírósági szervezetünk trichotonikus: városi bíróságok (és a kerületi) megyei (és a fővárosi) bíróságok, http://www.doksihu Legfelsőbb Bíróság. A négyfokozatú bírósági rendszerre való áttérés tervezett időpontja 2003. január 1-től. 1.2 Működési alapelvek 1.) rendelkezési elv: a felek az anyagi és az eljárási jogokkal szabadon rendelkeznek, anyagi: pl.: a jogról való lemondás, jog elismerése, egyezség, (rendelkező cselekmények) eljárási: akaratnyilatkozat (pl.: a tanú tényközlése,

fél fellebbezése, kereset-kiterjesztés). 2.) jóhiszemű eljárás elve (jogok rendeltetésszerű gyakorlása), Ezzel szembenálló cselekménye: a visszaélés, a költségek felesleges okozása, a per elhúzódása, a hazugság (az elhallgatás is ez!); Szankciója: - bírság (50.000 Ft-ig) - többletköltségekben való marasztalás. 3.) felek peranyag szolgáltatása, 4.) szóbeliség, közvetlenség, szabad bizonyítási rendszer, 5.) nyilvánosság (főszabályként), 6.) anyanyelv szabad használata, 7.) jogorvoslati jogosultság 2. A polgár per általános vagyonjogi modellje A vizsgálandó kérdések köre: 1.) milyen feltételek mellett indítható; 2.) a peres felek és perképességük; 3.) a képviselet és fajtái; 2.1 A perindítás jogszabályi feltételei 1.) a joghatóság 2.) a hatáskör 3.) az illetékesség 4.) a bíróság összetétele 2.11 A joghatóság http://www.doksihu Az első és legfontosabb kérdés annak eldöntése, megválaszolása, hogy

van-e a Magyar Köztársaság bíróságának a perre joghatósága? Két eset lehetséges: 1.) nincs, azaz joghatósága kizárt (1979 13 tvr alapján) 2.) van joghatóság, DE: hol és ki előtt indítható? bíróság vagy közigazgatási szerv előtt, helyi, vagy megyei szinten. A főszabály: helyi szinten (ez vezet át a hatáskörhöz). 2.12 A hatáskör A hatáskör: döntési jogosultság, a vertikális szintet jelenti. Pp.22§ (1) A helyi bíróság hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyek elbírálását törvény nem utalja a megyei bíróság hatáskörébe. (2) A munkaügyi bíróság hatáskörébe tartoznak a 349. §-ban meghatározott munkaügyi perek. 23.§ (1) A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak: a.) azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke a tízmillió forintot meghaladja, a házassági vagyonjogi perek kivételével; azok a perek, amelyeket a közigazgatási jogkörben eljáró személyek által hivatalos eljárásukban okozott

károk megtérítése iránt indítanak; c.) szerzői jogi és iparjogvédelmi perek; d.) a nemzetközi árufuvarozási vagy szállítmányozási szerződéssel kapcsolatos perek; e.) a cégbejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelenségének megállapítása iránti perek; f.) a közigazgatási perek, a társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perek kivételével; g.) a választottbírósági ítélet vagy választottbíróság áltlal ítéletbe foglalt egyezség érvénytelenítése iránti perek; h.) azok a perek, amelyeket törvény a megyei bíróság hatáskörébe utal; a közigazgatási perek a 341. § (5) bekezdésében meghatározott perek kivételével. sajtó helyreigazítási perek, azok a perek, amelyeket törvény a megyei bíróság hatáskörébe utal. (2) Ha valamelyik pertársra a megyei bíróságnak van hatásköre, a http://www.doksihu per a megyei bíróság hatáskörébe tartozik. 2.13 Az illetékesség Az

illetékesség azt mondja meg, hogy a hierarchia azonos szintén belül hová kell címezni a keresetlevelet. Általános illetékesség: - alperes lakóhelye alapozza meg az eljáró bíróság illetékességét; (jogi személy esetén a székhelye) alperes határozza meg, ha lak- és munkahelye egymástól eltér; vagyonjogi perekben vagylagosság; pl.: kártérítési perben vagy ott, ahol a kár bekövetkezett, vagy az alperes lakóhelye szerint illetékes bíróság; bírói akarat (végzéssel határoz erről), mely kizárólagos illetékességet teremt; felek konszenzusa; 2.14 A bíróság összetétele A bíróság a törvény rendelkezései szerint vagy egyes bíróként (monokratikusan) vagy társas bíróságként (általában 3 fő) jár el. Pp.11§ (1) Az elsőfokon eljáró bíróság - ha törvény kivételt nem tesz – egy hivatásos bíróból mint elnökből és két ülnökből álló háromtagú tanácsban ítélkezik. A Pp. felsorolja azokat a pereket, ahol

ülnökök nélkül jár el a bíróság. ĺme néhány esetkör: tulajdoni per, kötelmi jogviszonyból származó perek, öröklési perek, sajtó helyreigazítási perek, stb. Ezekben egyesbíró jár el! Másodfokon három hivatásos bíró jár el. 2.2 A felek és perképességük Az első kérdés, melyet ilyen esetben fel kell tenni, az, hogy ki, vagy kik lehetnek felek? A Ptk. szerint az, aki anyagi jogilag jogosult illetve kötelezett, tehát fél az, aki saját nevében jogvédelmet kér, illetve aki ellen kéri. Ez átvezet a perképességhez! A Pp. szerint így kell feltenni a kérdéseket: - ki perelhet? kit pereljen? http://www.doksihu ki járhat el fel- illetőleg alperesi oldalon? ki tehet érvényesen jognyilatkozatot? - A Pp. szerinti perképesség feltételei: 1.) fél az lehet, aki a polgári jog szerint jogképes. DE: maga a Pp is létrehozhat jogképességet! pl.: - sajtó-helyreigazítási perben egy üzemi lap, mely önmaga nem jogképes, a törvény

szerint azzá válik. a törvény az ismeretlen örökös jogképességét is megteremti. 2.) aki cselekvőképes. Érdemes összehasonlítani a cselekvőképesség megközelítését! Ptk. cselekvőképes korlátozottan cselekvőképes cselekvőképtelen Pp. cselekvőképes (és csak ez van!) A cselekvőképesség eljárási képességet jelent! A fél: - maga vagy - törvényes képviselője vagy - meghatalmazottja jognyilatkozatokat tehet! ÉS: van, amikor a Pp. mondja ki a cselekvőképességet még akkor is, ha a polgári anyagi jog (Ptk.) szerint nem az! Pl.: a fiatalkorú házasságot köt Ezt követően érvényesen nyilatkozhat-e? Igen, a személyállapoti perekben (házassági bontóper, apasági per) eljárhat. DE: eljárhat-e vagyonjogi perben? A válasz: meghatalmazott nem lehet! 2.3 A képviselet és fajtái Az általános és a kötelmi rész tárgyalásakor a képviselet mibenlétéről nem írtam, mert az eljárási oldalát szerettem volna ezzel is kiemelni.

Háromféle jogcselekmény hozhat létre képviseletet: 1.) törvény (Csjt, Sztv) 2.) meghatalmazás 3.) hatósági határozat 2.31 Törvényen alapuló képviselet: Pl.: a szülő törvényes képviselője kiskorú gyermekének http://www.doksihu 2.32 Meghatalmazás: Egyoldalú jognyilatkozat, tulajdonképpen a Ptk. 474§-a szerinti megbízási szerződés. Mire illetve meddig terjed ki a meghatalmazás? Főszabályként: mindenre? Kivéve: ha a meghatalmazás maga tesz kizáró okot. Eljárási cselekmények végzésére szolgál, írásban, saját kezűleg, vagy két tanú előtt aláírva lesz érvényes a meghatalmazás. DE: a Pp. leszűkíti a kört (kirekesztő szabályozás) Pl.: jogi végzettség előírása, pertárs meghatározása, aki jognyilatkozatot tehet, illetve pertársa törvényes képviselőjét megbízhatja, ügyvédet (ügyvédi irodát): felülvizsgálati kérelem esetén a Legfelsőbb Bíróság előtt ügyvédkényszer érvényesül; apasági pernél is,

de csak felperesi oldalon! 2.33 Hatósági határozaton alapuló képviselet cselekvőképes félnek ismeretlen helyen tartózkodó kirendelése a személynek - / jogi személynek / / ügygondnok bíróság részéről / Mikor kell és mikor lehet ügygondnokot kirendelni? Ki kell rendelni: - személyállapoti perekben ( nincs törvényes képviselő) - ügy félbeszakadása miatt pl.: jogutód hiánya - hirdetményi kézbesítés esetén pl.: ismeretlen helyen van, vagy ismeretlen az örökös. Ki lehet rendelni: - holtnak nyilvánítás esetén - gondnokság alá helyezés során Az ügygondnok jogállása, azaz mit nem tehet meg az ügygondnok? - jogot nem ismerhet el, jogról nem mondhat le, egyezséget nem köthet, Kivéve: ha nyilvánvaló károsodástól óvja meg a felet, peres pénzt, vagy dolgot csak bírósági felhatalmazás után vehet át. http://www.doksihu Előfordulhat, hogy a fél saját jogán jognyilatkozatot tesz és ez eltér képviselőjétől.

Ilyenkor a bíróság ezt a fél önellentmondó nyilatkozataként értékeli, s nem köti meg a kezét (szabad mérlegelés tárgyát képezi). 3. A keresetlevél A keresetlevél lehet beadvány és kérelem, melyet jegyzőkönyvbe mond a fél a bíróságon. (ha nincs ügyvédi képviselete). A keresetlevél tartalma: Fel kell tüntetni a bíróságot, melyhez a beadványt intézik, továbbá a felek nevét, lakóhelyét és a per tárgyát, folyamatban lévő ügyekben a bírósági ügyszámot is. Eggyel több példányban benyújtani, mint ahány fél a perben érdekelve van. Ha több félnek közös képviselője van, részükre együttesen egy példányt kell számításba venni. Ügyvédi képviselet esetén az ügyvédnek a beadvány minden példányát aláírásával kell ellátnia. Ha a beadvány nem felel meg a törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre, vagy kijavításra szorul, az elnök a beadványt rövid határidő kitűzésével - a hiányok

egyidejű megnevezésével - pótlás végett a félnek visszaadja. (Ha a fél újból hiányosan adja be, a bíróság vagy el fogja utasítani, vagy hiányos tartalma szerint fogja elintézni.) 4. Fizetési meghagyás Nemperes eljárási forma. Illetékköteles, mérték 3 % (a pertárgy értékéhez igazodik) Magyary Géza szerint a nemperes eljárások "színleges perek ítélet nélkül". Tömegében ez a legnagyobb eljárás, mely mellőzi a garanciális elemeket. Egy ötletes hasonlattal élve a bíróság mint postás (Cserba Lajos vélekedése) nyilatkoztatja a feleket: fennáll-e a tartozás, vagy sem? A fizetési meghagyás lényege és tartalma: Pénz fizetésére vagy ingó dolog kiadására érvényesíthető. Az 200000- Ft alatti értékekre vonatkozóan csak fizetési meghagyás bocsátható ki! A fizetési meghagyás formáját tekintve egy űrlap, melyet a jogosult tölt ki, benne: - a neve, a foglalkozása, lakcíme, jogi képviselője, ki ellen kéri,

http://www.doksihu - a követelés jogcíme, a költségek érvényesítése. Hatálya a keresetlevéllel azonos. A bíróság küldi ki az ellenérdekű félnek, kivéve, ha [- a bíróság megítélése szerint nincs jogalapja a követelésnek (A Pp. 130§ (1) i, pontját az AB 59/1993 (XI29) számú határozatával megsemmisítette!) ] - fennállása kétséges, - jogszabály megkerülésére irányul, - bírói úton nem érvényesíthető. Mi a dolga a kötelezettnek? A meghagyás kézbesítésétől számított 15 nap, váltón alapuló követelés esetén 3 nap alatt tegyen eleget a követelésnek és az eljárási költségeket is fizesse meg. Három lehetőség közül választhat: 1.) megfizeti és ezzel az ügy befejeződik, 2.) nem tesz semmit (hallgatása), Következménye: a meghagyás jogerőre emelkedik és ítéleti hatályúvá válik; a bíróság egy példányra rávezeti a végrehajtást és megküldi a jogosultnak. Azonnali végrehajtásnak van helye ezt

követően. 3.) ellentmondással él (ez megtámadást jelent) Az ellentmondás lehet a meghagyás egészére vonatkozó, vagy annak egy részét érintő. Ha csak részben támadja meg, akkor a megtámadással nem érintett rész jogerőssé válik. Nem számít ellentmondásnak a fizetési halasztás vagy a részletfizetési kérelem! A bíróság az ellentmondást megküldi a jogosultnak, aki több lehetőséget mérlegelhet: egyáltalán nem tesz semmit, s ezzel az eljárást a bíróság megszünteti, befizeti az újabb 3 %-ot, mert az ügy perré alakult át. Határidő: 8 nap, különben a bíróság az eljárást megszünteti; ÉS: bizonyítékait ki kell egészítenie a keresetlevél tartalmi előírásainak megfelelően. elismeri a kötelezett állítását (az eljárás megszűnik). Fizetési meghagyás ellen, ha kellő időben nem támadták meg, ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek, ezért ellene perújításnak van helye! (321. § (1).) VIII.

Közigazgatási jog A.) http://www.doksihu 1. Közigazgatás-történet Az állam kialakulásához, megjelenéséhez kapcsolódik a közigazgatás rendszerének kiépülése. Az ókori Kelet államaiban különváltan létezett, de teljesen soha sem vált ketté a katonai és a "polgári" közigazgatás. Pl.: - Egyiptom (Óbirodalom): tisztviselői kar, írnokok a társadalomirányító rétegen belül. Mezopotámia. Babilon (Hammurapi törvénykönyve említést tesz a "tánmkar"-ról, azaz az állami tisztviselőkről, akik pénz- és adószedéssel foglalkoztak.) Kína: itt jelent meg először a tisztviselők vizsga- és előmeneteli rendszere. Az ókori Európára tekintve: Athén: az i.e V században - az athéni demokrácia fénykorában - az ötszázak tanácsa volt a legfőbb végrehajtó szerv, s mint ilyen folyamatosan ülésezett, tagjait sorsolással választották és ellenőrzési jogkörrel is rendelkezett (pl.: az állam pénzügyi

tisztségviselőit, a tamiászokat). Róma: a Servius Tullius-féle reform osztályokba (classis) sorolta a rómaiakat (193 centuria) A Római Birodalom közigazgatása (a provinciák szervezete) híres volt szakszerűségéről és hatékonyságáról. A kora középkorban fontos szerepet töltötte be a frank állam. Csúcspontja Nagy Károly (Charlemagne) uralkodása 768-814 között. Birodalmát közigazgatásilag markokra (őrgrófságokra) osztotta. A katonai és a "polgári" igazgatás itt egybeolvadt és az őrgróf tevékenységében a két oldal együtt jelentkezett. Ez a típusú közigazgatási rendszer messze túlélte létrehozója akaratát, s maradandóan két terület őrizte meg akkori nevét: Ostmark (a mai Ausztria északkeleti része) és Dänemark (Dánia). A XI. századtól, a városfejlődés kibontakozásával megjelent a kommuna jog, melyből az önkormányzatiság is származtatható. Az abszolutizmus kitermelte, megteremtette a közigazgatási

bürokráciát. Szakképzett állami hivatalnokok vették át Nyugat-Európában a nemesi magánigazgatás szerepét. 2. A közigazgatás fogalma 2.1 Szervezéstudományi fogalma A közigazgatás az államszervek elkülönült alrendszere, amely az állami akarat gyakorlati végrehajtásának megszervezését hivatásos apparátussal, az egész társadalomra kiterjedően látja el. http://www.doksihu 2.2 Jogtudományi fogalma Ez összetettebb megközelítésű, mint a szervezéstudományi fogalom. A XIX. században Lorenz von Stein tett először kísérletet a fogalmi meghatározásra: az állam akarata a törvényhozás az állam cselekménye az igazgatás. Concha Győzőnél a közigazgatás egyenlő az állami működéssel. Tomcsányi Móricnál a közigazgatás: közfeladatok megoldása, jogszabályi keretek közötti végrehajtása, az állam természetéből adódó feladatok ellátása az általános jogrend keretei között. A közigazgatás: az egész társadalomra

irányuló, közhatalom birtokában végzett, jogszabályi keretek között működő szervek végrehajtó rendelkező tevékenysége. Bibó István a közigazgatás ismertető jegyeiként nevezte meg, hogy jogszerű és eredményes hatalomgyakorlást jelentsen, melyet szolgálatszerűség és szakszerűség jellemez. 3. A közigazgatás feladatai, tevékenysége E kérdéskör az állam céljai felől közelíthető meg, közelebbről az állam funkcióiból. A közigazgatás az összállami tevékenység része. 3.1 A közigazgatási feladatokat befolyásoló tényezők - 3.2 Alapvetően a társadalmi munkamegosztás fejlettségének függvénye, mely a nemzetgazdaság általános színvonalán alapul. Függ a társadalom szociális helyzetétől (előzőből következően). A bel- és külpolitikai viszonyoktól (áttételes kapcsolat). Az igazgatás módszereitől (az irányítási tevékenység és a szervezetrendszer önállóságától). Az igazgatási technika

fejlettségétől. A közigazgatás feladatai A közigazgatás szervezetét alapul véve: központi (kormányzati és megosztott feladatok) területi / önkormányzati és államigazgatási feladatok helyi / (Ezekről részletesen e fejezetben lesz szó.) Tartalmi jegyek, a közös célok alapján öt feladatkör állapítható meg: http://www.doksihu gazdaságszervező a.) közhatalmi jogosítvány alapján (pl.: árszabályozás normatív módon; engedélyezés - korlátozás; hatósági jogalkalmazás), b.) tulajdonosi (vagyonnal való közvetlen rendelkezés; közszolgáltatás) 2.) intézmény irányító (pl.: kulturális funkció oktatás, kutatás, közművelődés, művészeti intézmények; szakmai felügyelet: egyházi és magániskolák tekintetében; szociális és egészségügyi funkció). 3.) rendészeti - védelmi feladatok: Pl.: - közrend, közbiztonság, tűzrendészet, - polgári védelem, határ- és állambiztonság, 4.) külső védelem (honvédség

feladata), 5.) külpolitikai-külgazdasági feladatkör. 1.) 3.3 Közigazgatási tevékenység jogalkotás, törvényelőkészítés a.) jogszabály felhatalmazása alapján szabályozhatnak társadalmi viszonyokat végrehajtási jelleggel, b.) saját feladatkörükben elsődlegesen is szabályozhatnak társadalmi viszonyokat, 2.) hatósági jogalkalmazás: amikor a hatóság részletesen szabályozott eljárás keretében rajta kívülálló személyek és szervek jogait és kötelezettségeit érintő döntéseket hoz és azoknak kényszerítő eszközök útján is érvényt szerez; a közigazgatási szerv mint hatóság alkalmazza egyedi ügyre a jogszabályt, beavatkozik tőle teljesen független jogalanyok, azaz ügyfelek viszonyaiba: hierarchián kívüli tevékenysége ez, kényszereszközök alkalmazásának lehetősége, 3.) irányítás: állami vállalatokat, intézeteket, alsóbb szintű közigazgatási szerveket. Az irányítás megkülönböztethető úgyis, mint: a.)

hierarchikus irányítás, alá- fölérendelés, utasítási jog adása, b.) hierarchián kívüli pl.: szakminiszter irányító tevékenysége 4.) felügyelet: az állam befolyásolási lehetősége: pl.: felettes szervek hatósági törvényességi felügyelete; helyi önkormányzatok ellenőrzése; speciális hatósági felügyelet (kereskedelmi közegészségügyi). A működés törvényessége érdekében szükséges ez. szakfelügyelet, 1.) http://www.doksihu ellenőrzés, felhívás a fogyatékosság megszüntetésére, eljárás kezdeményezése a fogyatékosság megszüntetése érdekében. 5.) Közvetlen tulajdonosi tevékenység: Pl.: az állam vállalkozási tevékenysége 6.) materiális tevékenység: A fegyveres erők, testületek és rendészeti szervek a közigazgatás, illetve a legfelsőbb képviseleti szerv irányítása alatt állnak. Másik tevékenységi típusuk - a már említett - hatósági jogalkalmazás. Speciális tevékenységük: a

rendfenntartás, járőrözés, nyomozás, tűzoltás. 4. A közigazgatási szerv 4.1 Fogalma A Magyar Köztársaság végrehajtó-rendelkező, szervező tevékenységét ellátó szerv, mely része az állami mechanizmusnak, az állam nevében jár el, megvalósítva annak funkcióit. Feladatait közhatalom birtokában látja el. Részletezve: a közigazgatási szerv önálló alapegység (mely rendszerint belső szervezeti egységekre tagolódik); elkülönült alany; az állami akarat érvényesítője, végrehajtó-rendelkező tevékenysége révén; állami szerv (az állami igazgatás a feladata), az egész társadalom viszonylatában tevékenykednek; 4.2 Az önálló közigazgatási szerv ismérvei 1.) hatásköre van, Ez a leglényegesebb és nem vonható el! 2.) szervezete van A belső hatáskör szűkíthető, sőt elvonható! 4.3 Közigazgatási szerv jogképessége - létrehozással keletkezik és a megszűntetéssel ér véget; http://www.doksihu - jogok és

kötelezettségek alanya lehet (végrehajtó-rendelkező cselekményeket lát el), 4.31 A jogképesség elemei előírt jogrendben kell létrehozni / végrehajtó - rendelkező tevékenységgel kell felruházni, / együttes fennállásuk esetén áll be a jogképesség, válik jogok jogszabályban biztosított hatásköre / és kötelezettségek alanyává illetékessége (működési területe és személyi köre) van / - 4.32 Közigazgatási szerv létrehozása 1.) Képviseleti szerv által (parlament, önkormányzatok) pl.: kormány, minisztériumok, önkormányzati közigazgatási szervek, központi irányítású területi és helyi közigazgatási szervek. DE: míg a Kormány és az önkormányzatok az Alkotmányból nyerik létalapjukat, addig a többi a törvényekből! 2.) Kormány által: Az Alkotmányból folyó joga alapján (pl.: országos hatáskörű szerveket). 4.33 Megalakítása Létrehozáson túli aktus, a választott szervek (testületek) esetén ez a szakasz

szükségszerű, megkerülhetetlen. 4.34 Megszűnése Jogi rendje a létrehozáséval azonos, de azzal ellentétes folyamat. 4.4 A hivatal A közigazgatás szervezeti formája, igazgatási munkaszervezete. Sajátosságai: élén egyszemélyi vezető áll, a hivatali tevékenység: ügyintézési és ügyviteli tevékenység. olyan kollektíva, ahol a tagok élethivatásszerűen látják el feladatukat (közszolgálati alkalmazottak) a hivatal működéséhez szükséges anyagi fedezetet az állami költségvetés és jogszabályban biztosított egyéb bevételek adják. Tevékenysége: állami szervező tevékenység (főként információ http://www.doksihu áramoltatás: a jogalkalmazás, az irányítás, a felügyelet mint információk). Szervezete: az egyes igazgatási feladatok elkülönülése (belső szervezeti egységekre). 4.5 Közigazgatási szerv vezetése A hatáskör gyakorlója szerint vagy testületi, vagy egyedi vezetésű. 4.51 Testületi vezetésű Amikor a

szerv hatásköre több személyt együttesen illet meg. Követelmény, hogy az alapvető kérdésekben döntsön. Fontos a testületi ülés előkészítettsége, melynek mércéje az apparátus személyi körének minősége. A döntést követő végrehajtásban és ellenőrzésben is vegyen részt a testület. Érvényesüljön az egyéni felelősség, ne legyen formális a testületi munkában való részvétel. 4.511 A testületi szervek csoportosítása 1.) ügydöntő hatáskörük van: a.) általános hatáskörű szervek (Kormány, önkormányzatok) b.) társadalom tagjainak igazgatásba való bevonása (pl. MTA) c.) fő feladata a koordináció (pl. OMFB) d.) amely elosztó jellegű feladatot lát el (pl. lakáskiutaló bizottság) e.) tudományos szakvéleményt nyújtó (pl.: Egészségügyi Tudományos Tanács) 2.) tanácsadó testületek (az ún. konzultatív mechanizmus részei a közigazgatásban, de akár döntési jogosultságuk is lehet, ha a kormánytól

átruházott hatáskörben járnak el - pl. kormánybizottságok a.) Kormányzati szinten működő, önálló jogkörrel rendelkező közigazgatási testületi szervek, b.) tárcaközi bizottságok, c.) egyszemélyi felelős vezetésű közigazgatási szerveken belül működő tanácsadó testületek (állandó vagy ad hoc jelleggel) 4.52 Egyedi vezetésű Amikor a hatáskört egy személy gyakorolja (a szakigazgatási szerveknél rendszerint). Kétségtelen előnye az egyszemélyi vezetésnek, hogy a döntéshozatal gyors, rugalmas, az egyéni felelősség bármikor megállapítható. http://www.doksihu Hátránya lehet a szubjektivitás, a hatalommal való visszaélés, a bürokratikus vezetési módszer. 4.6 Közigazgatási szerv felelősségi rendszere: Elemei: - a jogszabályban kilátásba helyezett szankció, - objektíve: a társadalomra veszélyesség, - szubjektíve: a felróhatóság, a vétkesség. A közigazgatásban megjelenő felelősségi formák: -

alkotmányjogi, - polgári jogi, - büntetőjogi, - közalkalmazotti - köztisztviselői. 4.61 A közigazgatási szerveket terhelő felelősségi formák 1.) Alkotmányjogi felelősségük: a testületként működő szervek felelősségét foglalja magába. Például: a Kormány felelőssége az Alkotmányban kapott helyet, az önkormányzatok képviselőtestülete is alkotmányos felelősséggel rendelkezik. DE: az AB véleményére az Országgyűlés feloszlathatja, a köztársasági elnök köztársasági biztost nevez ki az új képviselőtestület megválasztásáig terjedő időre. 3.) - polgári jogi felelősségük: az alanyi közjog tana (Jellinek) szerint az egyén jogérvényesítése az állammal szemben; a Fiscus-teória szerint az állam - vagyonán keresztül magánjogi jogi személy is, mely a közhatalmi állam mellett van; A polgári jogi felelősséget a közigazgatási jogkörben jogellenesen, vagy jogszerűen okozott kár alapozza meg. A Ptk azon szabálya

érvényesül, mely az alkalmazottért való felelősség általános modellje (Lásd: III.622) 4.62 Közalkalmazottak-köztisztviselők felelősségi rendszere 1.) 2.) Közszolgálati jogviszony alapján: a.) fegyelmi felelősség (kötelezettsége megszegése), b.) kártérítési felelősség (anyagi felelősség) büntetőjogi felelősség: vétkes http://www.doksihu a.) hivatali bűncselekmények (hivatalos személyként elkövetve - pl.: hivatali visszaélés; bántalmazás hivatalos eljárásban; kényszerbevallatás; jogellenes fogvatartás), b.) súlyosabban minősülő esetek: pl.: vesztegetés, bűnpártolás, közokirat-hamisítás, c.) bárki által elkövethető pl.: állam- vagy szolgálati titok megsértése 5. A magyar közigazgatási rendszer szervezete Az állami akarat végrehajtására irányuló, egymással irányítási-felügyeleti kapcsolatban álló önálló közigazgatási szervek összessége. Az állami feladatok bonyolultsága, mennyisége több

szervtípust és több szintet kíván meg. E feladatokat meghatározó tényezők: - a munkamegosztás: a.) minőség (feladat) szerinti tagolás pl.: 1848: IIItc a felelős magyar minisztérium nyolc osztályra tagolása, és ugyanez tükröződik a közép- és alsó szinten. b.) mennyiség (terület) szerinti tagolás: két vagy több szintűség (illetékességi terület) Kivételesen területközi szervek is (pl.: vízügy, környezetvédelem) - a politikai tényezők, - az igazgatás módszere és technikája. A közigazgatási rendszer szervezeti tagolása három szempontból is vizsgálható: 1.) feladat szerint: azaz milyen fontosabb szervtípusok alakulnak ki a.) általános hatáskörű szervek: - az adott illetékességi terület valamennyi közigazgatási feladatára kiterjednek; - biztosítják az egységes állami akarat-érvényesülését. - a stratégiai funkciókat is érvényesítik. Az általános hatáskörű szervek általában testületi szervek. Három

típusa van az általános hatáskörű szerveknek: a kormány: legfelsőbb szintű irányítás, felügyelet, ellenőrzés, koordináció, önkormányzatok: illetékességi területük van; főként a képviselőtestületnek van általános hatásköre, b.) Különös hatáskörű szervek (szakigazgatási szervek): meghatározott feladatok ellátására. (Klasszikus közigazgatási szakfeladatok és http://www.doksihu szerveik: külügy, belügy, oktatásügy, stb.) Három típusa van: - minisztériumok, - tárca nélküli miniszter, - országos hatáskörű szervek (OHSZ) az ezeknek alárendelt központi irányítású szervek valamint: 2.) Terület szerint: területe. az a földrajzi terület, mely a közigazgatási szerv illetékességi központi szervek (az ország egész területére - pl.: kormány, minisztériumok, OHSZ, b.) területi szervek: vagy követik az Alkotmányban leírt területi beosztást (pl. a megyét), vagy területközi (pl.: vízügy) c.) az önálló

szervek közötti kapcsolat alapján: irányítás-felügyelet-ellenőrzés. pl.: közvetlenül irányító-felügyelő-ellenőrző szervek a kormány, a minisztériumok, OHSZ. a.) 5.1 A központi szervek rendszere - a Kormány, a Kormányt segítő szervek, a minisztériumok, a tárca nélküli miniszter(ek) OHSZ, speciális központi szervek. 5.11 A Kormány Lásd erről részletesen az alkotmányjognál (II. fejezet) írtakat A Kormány tagjai: miniszterelnök, a miniszterek, tárcás, tárca nélküli. 5.12 A Kormányt segítő szervek - A kormány kabinetjei: szűkebb testület a kormánytagok közül; Fő feladatuk: a döntéselőkészítés, a koordináció. Feladatai: vannak. a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) a testületi működés segítése, valamint önálló feladatai is A MEH-en belül működik a szóvivő. Élén államtitkár áll http://www.doksihu - a kormánybiztos(ok): egy-egy kiemelt feladat irányításakoordinálása (pl.: Milleniumi) Élén

címzetes államtitkár áll Kormánybizottság: egy-egy kiemelt feladatkör ellátására - az Alkotmány felhatalmazása alapján - a Kormány hozza létre. tanácsadó szervek: állandó vagy ideiglenes jelleggel. 5.13 A minisztériumok: Élén miniszter áll, aki egyfelől vezeti az államigazgatási feladatkörébe utalt ágát, másfelől irányítja az alárendelt szerveket. 5.14 Tárca nélküli miniszter(ek) Koordinációs feladatok elvégzésére vagy OHSZ felügyeletének ellátására. 5.15 Országos hatáskörű szervek (OHSZ) Irányításukat vagy a Kormány, vagy valamelyik minisztérium, vagy tárca nélküli miniszter látja el. Az OHSZ-nek centrális irányítású szervezettel rendelkeznek, de eltérnek egymástól abban, hogy milyen mélységig (szintig) vannak kiépítve: - Főfelügyelet, területközi szintig épült ki az országos Fogyasztóvédelmi területi (megyei) szintig az Földművelésügyi Hivatal, Agrármarketing Centrum, városi szintig az ORFK,

ÁNTSZ, 5.16 Speciális központi szervek Ilyenek pl.: ÁSZ, ÁPV Rt, GVH 5.2 Helyi (települési) önkormányzatok Az Alkotmányban foglalt alapjogokon túl az 1990. LXV Önkormányzati törvény (Ötv.) tartalmazza: a települési önkormányzatok feladat- és hatáskörét. A legfontosabb a helyi közügyek intézése: a lakosság közszolgáltatással való ellátása, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlása, ezekhez kapcsolódó szervezeti, személyi és anyagi feltételek biztosítása. http://www.doksihu 5.21 Önkormányzati feladatok Előfeltétele: a feladat- és hatáskörök szabályozása. Törvény az önkormányzatok lakosságszámára és teljesítőképességére tekintettel eltérő kötelező feladat és hatásköröket állapíthat meg, illetve az önkormányzatok ettől eltérő feladat és hatásköröket vállalhatnak. A feladatkörök esetében a törvény pusztán a tágabban értelmezett településüzemeltetési és - fejlesztési

teendőket foglalta egybe. 1.) kötelező feladatai: ivóvízellátás, alapfokú oktatás, egészségügyi és szociális alapellátás, közvilágítás, helyi közutak, köztemető, nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesülése. Ezek pénzügyi fedezetét központi költségvetés biztosítja. 2.) vállalható feladatai: önkéntes alapon átvállalhat feladatot a megyei önkormányzattól (pl.: iskolafenntartást), valamint más, nem önkormányzati szervektől. Ezek pénzügyi fedezetét saját bevételeiből kell biztosítania. A szabadon vállalható feladatokat tekintve két korlát azért érvényesül: más szerv kizárólagos feladatköre nem vállalható át. a szabadon vállalt feladatok nem veszélyeztethetik a kötelező feladatok megvalósulását. 5.22 Az önkormányzatiság tartalma Az Alkotmányban lefektetett alapjogokat az Ötv. is megismétli Az önkormányzati jogok csak a helyi közösséget, a település választópolgárait illeti meg. A

közösségi jog gyakorlásának módjai: - képviselet útján az önkormányzati testület, helyi népszavazással, falugyűlés tartásával. Az önkormányzati jogok védelme az AB hatáskörébe tartozik, míg jogszabálysértés esetén bírói felülvizsgálat is igénybe vehető. 5.23 A helyi képviselőtestületről Meghatározó szerepe van az önkormányzati szervezet kialakítására és irányítására. Hatáskörét - nem mindegyiket! - vagy a bizottságaira vagy a polgármesterre átruházhatja. Viszont a polgármester ezt szubdelegáció útján az ügyintézőre már nem ruházhatja tovább. Az átruházás bármikor visszavonható, vagy tartalmi előírások tehetők. 5.231 A helyi képviselőtestület: http://www.doksihu 1.) önállóan szabályoz és igazgat, döntése csak törvényességi okból vizsgálható felül; 2.) az önkormányzati tulajdon tekintetében tulajdonosi jogai vannak, bevételeivel önállóan, saját felelősségére vállalkozhat;

3.) törvényben szabott feladataihoz megfelelő saját bevételre és feladatarányos állami támogatásra jogosult; 4.) önálló szervezeti és működési rendje van (törvény keretei között); 5.) önkormányzati jelképeket alkothat, kitüntetéseket - címeket alapíthat és adományozhat; 6.) a helyi közösséget érintő közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez; 7.) szabad társulási jog illeti meg 5.232 Hatósági hatáskörei A döntéshez kapcsolódó mérlegelési lehetőség az önkormányzati szervezeten belül valósul meg és a jogorvoslat is ehhez igazodik. Ha első fokon a polgármester vagy a képviselőtestület bizottsága járt el, akkor a képviselőtestülethez lehet fellebbezni az ügyben. Ha első fokon a képviselőtestület járt el, akkor a fellebbezés kizárt, csak bírói úton támadható meg a határozat jogszabálysértésre való hivatkozással. A hatósági ügyek intézésére az Áe az irányadó

Államigazgatási ügyben hatáskört gyakorol és e hatásköre nem vonható el.: a polgármester (pl.: polgári védelem, honvédelem ügyeiben, ÉS: ilyenkor felelősségére a köztisztviselőkről szóló törvény vonatkozik); a jegyző (pl.: birtokháborításnál), ügyintéző (pl.: anyakönyvvezető), előjáró, aki a polgármester jogait gyakorolja a kerületi hivatalnál. A képviselőtestület kezdeményezheti, hogy a területével határos másik megyéhez csatolják. 5.24 Önkormányzati társulások 1.) hatósági igazgatási társulás: a létrehozó iratban rendelkezni kell arról, hogy: - egy vagy több hatósági feladatra irányul-e, résztvevők neve, székhelye, intézendő ügyek megjelölése, a vezető és beosztottai kinevezési módja, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendje. Ezt fel kell terjeszteni a közigazgatási hivatal vezetőjéhez, aki 15 napon http://www.doksihu belül tehet törvényességi észrevételt! 2.) intézményi társulás

(alapítása, fenntartása, fejlesztése) Az érdekelt képviselő-testületek megállapodhatnak két vagy több községet, illetőleg várost és községet ellátó egy vagy több intézmény közös alapításában, fenntartásában és fejlesztésében. Eltérő megállapodás hiányában a közös intézmények fenntartásához az érdekelt képviselő-testületek a településük lakosságszámának arányában járulnak hozzá. A megállapodásnak tartalmaznia kell: a közös intézmény tevékenységi és ellátási körét, pénzügyi hozzájárulásuk arányát (ha erről rendelkeznének, akkor lakosságarányosan), a jogok és kötelezettségeket és ezek gyakorlását, a megállapodás felmondásának feltételeit. nem 3.) társult képviselőtestület Létrehozásáról helyi népszavazást kell kiírni és külön-külön megtartani. Két típus lehet: a.) együttesen alkotják a képviselőtestületet, b.) lakosságszám - arányában választanak tagokat a közös

testületbe Előnyei: - költségvetéseiket egyesíthetik, - közös hivatalt tarthatnak fenn, - intézményeiket közösen működtethetik. 4.) körjegyzőség Ez is társulási formának minősíthető, főszabályként az ezer lakosnál kisebb, megyén belüli, egymással határos települések között hozható létre. Város is lehet a székhelye: ilyenkor a városi jegyző kettős szerepkörű lesz, mert körjegyző is egyben. 5.25 A helyi önkormányzatok kapcsolata a központi állami szervekkel A települések önállóságának terjedelmét közvetlenül befolyásolja a központi irányítási és felügyeleti rendszer kialakítása és működése. 5.251 Irányítási jogosítványok Az irányítási hatáskör jogi szabályozása kétféle: 1.) amikor a jogalkotó részletesen felsorolja az irányítási jogosítványokat és a működési viszonyokat; 2.) amikor csak az irányítási jogviszonyról rendelkezik Az irányítási jogosítványok lehetnek: 1.)

szabályozási jog, mint normatív döntéshozatali lehetőség (pl.: http://www.doksihu jogszabály) 2.) az irányított ügyeiben való döntés: a.) az irányító szerv maga hozza meg, b.) az irányított szerv javaslatára az irányító hozza meg, c.) az irányító előzetes hozzájárulása kell, d.) az irányító utólagos hozzájárulása kell, e.) az irányító véleményét az irányított köteles a döntés előtt kikérni 3.) Konkrét utasítás 4.) Aktus felülvizsgálati jog 5.) Ellenőrzési jog 5.252 A felügyelet A felügyelet kevesebb befolyási lehetőséget biztosít, mint az irányítás, azaz a jogosítványaikban térnek el egymástól. A felügyelet típusai: 1.) hatósági felügyelet: tartalmilag: ellenőrzés, tevékenység korlátozása, vagy megtiltása, fogyatékosság megszüntetésére felhívás, felelősségre vonás kezdeményezése. 2.) törvényességi felügyelet: Csak jogszabálysértés orvoslására! 3.) Szakfelügyelet tartalmilag:

ellenőrzés, szabályozás, felelősségre vonás kezdeményezése, stb. 5.253 Az Országgyűléssel való jogi kapcsolat Az Országgyűlés a törvényeken keresztül irányítja; az AB javaslatára a helyi képviselőtestületet feloszlathatja; feladat- és hatáskört állapíthat meg. 5.254 A köztársasági elnök jogosítványai Kiírja az önkormányzati választásokat; városi cím adományozása; községalapítás; községegyesítés vagy ennek megszüntetése; település elnevezése; közigazgatási hivatal vezetőinek kinevezése; köztársasági biztos kinevezése, ha az AB javaslatára az országgyűlés a képviselőtestületet feloszlatta. 5.255 A Kormány jogi lehetőségei http://www.doksihu Normatív vagy egyedi döntéseket az Önkormányzatokra nézve nem hozhat! Kivéve: helyi önkormányzat és államigazgatási szerv közötti vitában dönt, ha más eljárás keretében nem hozható meg. A törvényességi ellenőrzést áttételeken – a

belügyminiszter közreműködésével a közig. hiv vezetője – útján érvényesíti, mivel nincs közvetlen irányítási viszonyban. Az államigazgatási feladatok ellátása terén van irányító szerepe. 5.256 A minisztériumokkal való kapcsolat Érvényesítik a szakmai célkitűzések megvalósulását az önkormányzatok által fenntartott intézményeknél. Kölcsönös információ-csere Pénzügyi támogatást nyújthat az államháztartási törvény (Áht) alapján. 6.4 Az önkormányzati képviselőtestület hatásköre - - 5.3 önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, mely ellen csak törvényességi felülvizsgálatnak van helye; tulajdonosi jogokat gyakorol az önkormányzati tulajdont illetően, bevételeivel önállóan gazdálkodik és saját felelősségére vállalkozhat; saját bevételre jogosult és állami támogatásra kötelező feladatai ellátásához; megállapítja a helyi adókat és mértéküket; meghatározza

szervezetét és működési rendjét; tisztségviselők megválasztása; önkormányzati jelképeket alkot, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat; közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez; szabadon társulhat más helyi képviselőtestülettel, érdekszövetséget hozhat létre; rendeletalkotási jog (feladatkörében eljárva állapítja meg); a helyi képviselőtestület elnöke: a polgármester (törvény, vagy kormányrendelet alapján államigazgatási feladatokat és hatásköröket is elláthat). A megyei önkormányzatok Formailag három típusa van: 1.) maga a megyei önkormányzat, 2.) a megyei jogú város, 3.) a főváros (az 1991 XXIV tv rendezi jogállását) http://www.doksihu 5.31 A megyei önkormányzat Tradicionális közigazgatási középszint a megye. Vezető szerve: a közgyűlés, mely közvetett választás útján jön létre. A jelenlegi szabályozást tekintve - Zongor Gábor találó megállapítása

szerint - a megyei önkormányzat: "lebegő önkormányzat". A tanácsrendszerhez viszonyítva ma a megye súlytalan, ugyanakkor nem valósult meg az Erdei-Bibó terv sem, mely véleményem szerint utat nyithatna egy új közigazgatási területbeosztás felé. 5.311 A közgyűlés feladatköre A közszolgáltatások szervezése, amelyek a megye lakosságának középfokú szükségleteit elégítik ki, s amelyeket egyik város vagy önkormányzati társulás sem tud egyedül ellátni (pl.: kórház, középiskola, kollégium, múzeum fenntartása). A megyei önkormányzatok kötelezhetők olyan feladatok ellátására, melyek szervezésében racionálisan megoldhatók. Együttműködik a megyei jogú városi vagy megyeszékhely - városi önkormányzattal és intézményeket közösen is fenntarthatnak. 5.312 Megyei önkormányzat hivatala - nincs önálló döntési jogosultsága, a hivatal vezetője: a főjegyző, a közgyűlés elnöke irányítja tevékenységét

és gyakorolja a hivatal dolgozói felett a munkáltatói jogkört, biztosítja a közgyűlés bizottságainak munkafeltételeit. 5.32 A főváros Az 1991. XXIVtv szerint a főváros az állami szimbólumok része, míg az Alkotmány felségjelvényként határozza meg. Az Ötv. következetlen a főváros önkormányzati jellegének meghatározásakor, mert egyfelől azt mondja ki, hogy a főváros és kerületei (23) települési önkormányzat, másfelől és más helyütt azt mondja a szöveg, hogy a főváros területi önkormányzat. A fővárosról szóló törvény szerint a kerületekben képviselőtestület, a fővárosban közgyűlés működik. 5.33 A megyei jogú város http://www.doksihu Feltételei: - legalább 50.000 fős lakosság, - az országgyűléstől kérhető e cím. Jelenleg 20 ilyen városunk van. A megyei jogú város mellérendeltségben van bármely más önkormányzattal. A megyei jogú város közgyűlése az illetékességi területén létrehozhat

kerületeket és kerületi hivatalokat, kerületi képviselőtestületeket, melyek jogi személynek minősülnek. 6. Közigazgatási aktusok 6.1 A közigazgatási aktus fogalma Közigazgatási szervek által alkotott jogszabály, valamint jogi hatással bíró, rendszerint egyoldalú, közhatalmi jellegű jogszabályon alapuló akaratnyilatkozat. 6.2 A közigazgatási aktusok fajai Osztályozható aszerint, hogy a közigazgatási szerv az aktust közhatalmi jogosítvány birtokában bocsátja-e ki, vagy szervezetirányító, vagy együttműködési jogviszony körében kerül-e kiadásra. 1.) közhatalmi aktus, 2.) működési aktus, 3.) közigazgatási megállapodások 6.21 Közhatalmi aktus Hatósági jogalkalmazási aktusról van szó az államszervezési feladatok megoldására. Csoportosítása: 1.) jogi jellege szerint: anyagi jogi, eljárásjogi, 2.) jogi következményeit tekintve: közigazgatási anyagi jogi, nem közigazgatási anyagi jogviszony. hatósági eljárási,

http://www.doksihu előfeltétele más, közvetett jogi, 3.) a jogi hatály szerint: konstitutív, deklaratív, 4.) tartalmát tekintve: jogot megállapító, kötelezettséget megállapító, jogvitát eldöntő, szankció, nyilvántartás, kényszer. 6.22 Működési aktus Lehet: 1.) hierarchikus: szervi tevékenység (pl.: létrehozás) felügyeleti tevékenység (aktus felülvizsgálat), alárendelt szerveket feljogosító, konkrét utasítás. 2.) hierarchián kívüli: főszabályként normatív aktus (irányító szerv által kibocsátott jogszabály) kivételesen egyedi aktus is (egyes termékek forgalmazása) 3.) mellérendeltségi, 4.) belső vezetési 6.23 Közigazgatási megállapodások Alanyai mellérendeltek és egyik alanya mindig közigazgatási szerv. Tartalma: igazgatási jellegű megállapodások pl.: - önkormányzati társulásról, - közjegyzőségről, - gazdasági jellegű pl.: közös vízmű létrehozásáról 6.3 Közigazgatási aktus érvényességi

kellékei Érvényességi kellék: olyan feltételek összessége, amelyek fennállása esetén az aktus kifejti az általa célzott joghatást. jogi kellékek, alkalmassági kellékek. http://www.doksihu 6.31 Jogi kellékei: 1.) általános kellékek 2.) speciális kellékek 6.311 Általános jogi kellékek - közigazgatási szerv jogképessége, jogszabályi felhatalmazás, (amit a jogszabály nem tilt: az felhatalmazás tartalom nélkül), A méltányosság is ide tartozik, amely felhatalmazás contra legemre. tárgyilag-jogilag lehetséges célra irányuljon, akarat valódisága, eljárási kötöttség. 6.312 Speciális kellékei - anyagi jogi Pl.: lakáskiutalás esetén, hogy a bérlő 8 napon belül kösse meg a bérleti szerződést eljárásjogi (a határozat alakítása) szervezeti követelmény. 6.32 Alkalmassági kellékei Az aktus legyen alkalmas a kívánt cél elérésére: érthető, világos, pontos, optimális megoldású és végrehajtása kis

ráfordítással jelentős eredményt hozzon. 6.4 Hibás közigazgatási aktusok Olyan elméleti probléma, melynek gyakorlati következményei vannak. Fajtái: 1.) semmis aktus, a.) nem létező, b.) megsemmisítendő, 2.) orvosolható aktus 6.41 Semmis aktus http://www.doksihu 6.411 Nem létező aktus Akkor, ha: - ha az ügy nem tartozik közigazgatási hatáskörbe, - hatáskör hiányában adták ki, - illetékesség hiányában adták ki, - az aktus kiadása bűncselekménnyel függ össze, - kényszer-fenyegetés hatására adták ki, - tévedés-megtévesztés útján került kiadásra, - a testület nem volt határozatképes. Következménye: nincs jogi hatása, így végrehajthatatlan! Az Áe. semmisség címszó alatt a 75§-ban azt mondja ki, hogy idetartozik, ha az ügy nem közigazgatási szerv hatásköre; ha bűncselekménnyel függ össze, melyet jogerős ítélet állapított meg; ha a határozat jogerőre emelkedésétől 3 év eltelt (Ez valójában nem

lehet semmisség!). 6.412 Megsemmisítendő aktus Akkor, ha - az anyagi vagy eljárási szabály súlyos megsértésével született az aktus, DE: amíg nem semmisítik meg, addig vélelmezni kell érvényességét! - felettes szerv / megsemmisíti - kibocsátó szerv / 6.42 Orvosolható aktus Orvosolható az aktus, ha a hiba kijavítással, kicseréléssel, megváltoztatással, módosítással, kiegészítéssel kijavítható. Pl.: lakáshasználatba vételi díj, amely hibásan lett megállapítva, kijavítja- 6.5 Közigazgatási aktus hatálya Az aktus hatálya kétféle lehet: - pozitív, azaz érvényességi időtartama van, - negatív, tehát valamilyen korlát abban, hogy az aktus érvényes-e. Típusai: 1.) személyi hatály, 2.) szervi hatály, 3.) tárgyi hatály, 4.) területi hatály, http://www.doksihu 5.) időbeli hatály, a.) hatályos, b.) nem hatályos, c.) még nem hatályos A hatály feltétele: az aktus közlése! Ezt eljárásjogi normák állapítják

meg. (Pl: kézbesítéssel, kihirdetéssel, közszemlére tétel, kidobolják) A hatályhoz tartoznak az aktusok mellékrendelkezései, melyek vagy jogszabályon alapulnak, vagy a tényállás részei. A mellékrendelkezés lehet: 1.) feltételt megállapító: (feltétel: olyan jövőbeni esemény, melynek beállta az aktus hatályának megszűnését vonja maga után) halasztó feltétel, bontó feltétel. 2.) időmeghatározó: A hatályba lépésnek van: kezdete (kezdő időpontja). A hatály megszűnik: ha egyszeri teljesítéssel megvalósul, aktus megsemmisítésével, megváltoztatásával, módosításával, ha az aktus rendelkezik saját hatálya megszüntetésével, ha az aktus teljesítése lehetetlen, ha új jogszabály visszamenőleges hatállyal az egyedi aktusokat hatálytalanítja. B. Közigazgatási eljárás A hétköznapok történéseit tekintve gyakoriak az államigazgatás olyan aktusai, amelyek az állampolgárok egymás közötti vagy az állampolgár és a

közigazgatási szerv közötti kapcsolatokra vonatkoznak. 1. A közigazgatási eljárás szabályai 1.1 A közigazgatási eljárás fogalma Az államigazgatási szervek azon cselekményeinek rendszere, melyeket http://www.doksihu normatív vagy konkrét aktus kibocsátása és érvényesítése érdekében és annak során végeznek. Tágabb értelemben az államigazgatási szervek valamennyi cselekményének mikéntje. 1.2 Az eljárás tagozódása 1.) alapeljárás: az első fokú döntés meghozataláig tart (az eljárás célja is ez); 2.) jogorvoslati eljárás (esetleges elem); Történhet: a.) saját hatáskörében a közigazgatási szerv; b.) felettes szerv útján; c.) bírói út (pl: ha a fellebbezés államigazgatási útja kizárt); 3.) végrehajtási eljárás (ez is esetleges elem) 1.3 Az eljárás szabályozásának típusai Tételes jogi értelemben két nagy típusról beszélhetünk: az angolszászoknál: a bírói jogalkalmazásban nem különült el a

közigazgatási a polgári ügyektől és a közigazgatási döntéseknek sem voltak részletes szabályai. USA (1946): szövetségi közigazgatási eljárási törvény. 1.) 2.) a kontinentális: tipikusnak a francia megoldás tekinthető. Itt az abszolút monarchia idején hatalomegység, 1789 után a közigazgatást a jog uralma alá helyezték. 1799-ben a jogviták elbírálásának legfőbb szerve az Államtanács lett. Prefektúrai tanácsokat is létrehoztak. Jelenleg külön Közigazgatási Bíróság működik az államigazgatási ügyek eldöntésére. A magyar megoldás: 1901: XX.tc A közigazgatás egyszerűsítéséről (benne: jogorvoslat, jogorvoslati eszközök, kézbesítési szabályok) 1929: XXX.tc A közigazgatás rendezéséről (valójában centralizációjáról) 1957. IVtv Az államigazgatási eljárásról (Áe) 1981. Itv Az Áe. novellája (módosítása) - http://www.doksihu Bibó 1945 után többször is megírta - szóvá tette, hogy az eljárási

szabályok bonyolultak, nehézkesek és szükség lenne az egységesítése is. Erre csak 1957-ben került sor