Agrártudomány | Felsőoktatás » Ungváry Rudolf - Növény- és állatrendszertani fogalmak makrotezaurusza, Taxaurus

Országos Széchényi Könyvtár TAXAURUS Növény- és állatrendszertani fogalmak makrotezaurusza 3.0 változat Össszeállította: Ungváry Rudolf Budapest 2000. december 1 I A TAXAURUSZ az ISO 2788–86 nemzetközi és az MSZ 3418–87 magyar tezaurusz–szabványoknak megfelelően készült. Készült az Országos Széchényi Könyvtár Fejlesztési osztályán. Összeállította és a szerkesztési munkákat irányította: Ungváry Rudolf A TAXAURUSZ készítésében közreműködött: Vadász Ágnes A TAXAURUSZT az Országos Széchényi Könyvtár adatbázisrendszerben alkalmazzák. Az 1.1 változat lezárva: 1999 május 31 A 2.0 változat lezárva 1999 december 31 Az 3.0 változat lezárva 2000 december 1 Nyomtatás és karbantartás, RELEX programkezelés: ARIEL Stúdió BT 1026 Budapest, Nyúl u. 14 Tel./fax: (1) 213–9765 I II TAXAURUSZ : Növény- és állatrendszertani fogalmak makrotezaurusza : 3.0 változat / [összeáll] Ungváry Rudolf ; [közr

az] Országos Széchényi Könyvtár. – Budapest : OSZK, 2000 – XVII, 4, 16, 98 p. ; 29 cm 025.43 A TAXAURUSZHOZ az alábbi dokumentumok kapcsolódnak: OSZK TEZAURUSZ alkalmazási és karbantartási szabályzat : 1.0 változat / [összeáll. Ungváry Rudolf] ; [közr az] Országos Széchényi Könyvtár – Budapest : OSZK, 2000. – 29 p ; 29 cm 025.43 Osztályozási példatár : Az OSZK TEZAURUSSZAL végzett osztályozás példái és megoldásai : 1.0 változat / [összeáll Ungváry Rudolf] ; [közr az] Országos Széchényi Könyvtár. – Budapest : OSZK, 2000 – 45 p ; 29 cm 025.43 OSZK TEZAURUSZ : az Országos Széchényi Könyvtár átfogó tezaurusza : 1.0 változat / Főszerkesztő Ungváry Rudolf ; [közr. az] Országos Széchényi Könyvtár. – Budapest : OSZK, 2000 – XXI 25, 98 p ; 29 cm Társadalomtudományi rész. – XXVI, 284 p ; 29 cm Természettudományi rész. – 544 p ; 29 cm 025.43 GEOTAURUSZ ÉS GEOHISTAURUSZ : földrajzi nevek és a

Kárpát–medence humángeográfiai tezaurusza : 2.0 változat / [összeáll Cserbák András] ; [közr az] Országos Széchényi Könyvtár. – Budapest : MKE, 2000 – III, 115 p ; 29 cm 025.43 II III Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ IV 1.1 RENDELTETÉS IV 1.2 HASZNÁLAT IV 1.21 Általános szabályok IV 1.22 Vírusok osztályozása VI 1.23 Szervek, szövetek osztályozása VI 1.24 Betegségek, tünetek osztályozása VI 2. A TEZAURUSZ SZERKEZETE . VII 2.1 A TEZAURUSZBA FÖLVETT KIFEJEZÉSEK VII 2.11 A kifejezések típusai VII 2.12 A kifejezések szerepe a tezauruszban IX 2.121 Deszkriptorok és nemdeszkriptorok IX 2.13 A tezaurusz kifejezéseinek formája IX 2.14 A megjegyzések és a homonimák kezelése X 2.2 A TEZAURSZCIKK X 2.21 Deszkriptor- és nemdeszkriptorcikk X 2.22 A kapcsolatokXII 2.23 A kapcsolatok (a relációjelek) sorrendje: XIII 2.24 A kapcsolatok megfelelői felhasználói szinten XIV 2.25 A tezaurusz kifejezéseinek csoportosítása XIV 3.

A SZÓGYŰJTÉS ÉS A SZÓKINCS KÉRDÉSE XV 3.1 A SZAVAK FÖLVÉTELÉNEK FELTÉTELEI XV Ha összefoglaló fölérendelt. XV Ha homonímia miatt LV utalást alkalmaztunk és meg kellett különböztetni a homonimákat, és létezett szakmailag elfogadott összetett kifejezés. XV 3.2 A HOMONIMÁK ÉS POLISZÉMÁK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE XV A homonimák szétválasztását elsősorban a Lásd-VAGY (LV) relációval igyekeztünk megoldani. XV A homonimák szétválasztása a Lásd más értelemben (=) relációval . XVI 3.3 HÁTRAVETETT ÉRTELMEZŐK A LEXIKAI EGYSÉGEK VÉGÉN XVI 4. A TEZAURUSZ KÉSZÍTÉSE ÉS TÁROLÁSA XVII IRODALOM . XVII FORRÁSOK 1. XVIII FORRÁSOK 2. XVIII TEZAURUSZ FŐRÉSZ. XIX III IV ELŐSZÓ 1. Bevezető 1.1 Rendeltetés Az Országos Széchényi Könyvtár adatbázisrendszerében a dokumentumok tartalmi feltárásához és kereséséhez az OSZK TEZAURUSZt használják. A TAXAURUSZ és a GEOTARUSZ ÉS GEOHISTAURUSZ az OSZK TEZAURUSZ

kiegészítése. A TAXAURUSZ (a taxonómiai tezaurusz) az élőlények, szervek és szövetek fogalmainak tezauruszcikkeit tartalmazza. A GEOTAURUSZ ÉS GEOHISTAURUSZ a földrajzi és történelemföldrajzi kifejezések tezauruszcikkeit tartalmazza. Az OSZK TEZAURUSZ, a TAXAURUSZ és a GEOTARUSZ ÉS GEOHISTAURUSZ a szerkesztés, karbantartás és számítógépes kezelés és tárolás szempontjából egyetlen, azonos elvek és módszerek szerint strukturált állományt alkot. Csak a nyomtatott változat jelenik meg külön tezauruszok formájában a könnyebb kézi kezelhetőség érdekében. A nyomtatott tezauruszokban az egyes tezauruszok deszkriptorai és nemdeszkriptorai csak kapcsolódó lexikai egységek formájában fordulnak elő. A TAXAURUSZban (a továbbiakban: tezaurusz) feltüntették a legfontosabb fogalmi összefüggéseket; ezeknek az összefüggéseknek a segítségével a felhasználó tájékozódhat a kiválasztott kifejezéshez közel álló további

osztályozásra használható kifejezésekről, hogy a dokumentum tartalmát illetve kérdését a legjobb formában fogalmazhassa meg. A tezauruszban szereplő összefüggések részletesebbek, mint azok a „lásd” és „lásd még” utalások, melyek a hagyományos tárgyszójegyzékekben találhatók. Egyrészt pontosabban megállapítható belőlük az összefüggés fajtája, tartalma (például az, hogy generikus, partitív, oksági vagy egyéb rokonsági kapcsolatról van szó, arról tehát, hogy a kapcsolódó kifejezés általánosabb vagy speciálisabb, hogy valaminek a részét jelöli-e vagy valaminek az okát, stb.) Másrészt minden összefüggésnek a fordítottja is szerepel a tezauruszban (az összefüggéseket részletesen egy későbbi fejezetben ismertetjük). A tezauruszokban a könyvtári betűrendbe sorolás szabályait követtük. Az ékezetes betűk a nekik megfelelő nem ékezetes betűkkel azonos besorolásúak (kivéve az o és ö, valamint u és ü

betűket), a kis és a nagy betűk besorolása ugyancsak nem különbözik. A besoroláskor az üres helynek (szóköznek) is szerepe van és minden más jelet megelőz. A gy, ly, ny, sz, ty és zs betűknek nincs önálló értéke (ezért például a Szénvegyület a betűrendben a Szennyvíz, a Vízzáró réteg a Vizsgálat után következik). A karaktersorrend a következő: köz, ( , ), 0, 1, 2, 3, 5, 6, 7, 8, 9, a, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, ö, p, q, r, s, t, u, ü, v, x, y, z 1.2 Használat 12.1 Általános szabályok A tezaurusz az átfogó osztályozás céljára, makrotezauruszként használható, összhangban a mindenkori adatbáziskezelő rendszer követelményeivel. A tezaurusz használatának tudnivalóit ez az előszó, továbbá az „OSZK TEZAURUSZ alkalmazási és karbantartási szabályzat” című dokumentum tartalmazza. A tezaurusz használatának gyakorlására alkalmas példákat az „Osztályozási példatár” tartalmazza A tezauruszban

szereplő élőlény– és szerv–deszkriptoroknál részletesebb osztályozás azokban az adatbázisrendszerekben, ahol a deszkriptorok mellett szabad tárgyszavak is használhatók, szabad tárgyszóval, lehetőleg a latin rendszertani megnevezéssel végezhető. (Ügyeljünk azonban arra, hogy se akkor, ha a latin név a tezauruszban szerepel, sem akkor, ha a latin névnek megfelelő magyar névvel deszkriptorként osztályoztunk, ne osztályozzunk ugyanezzel a kifejezéssel szabad tárgyszóként, mert redundancia keletkezik!) Az általános szabály: IV V – Ha a tezauruszban nem szerepel deszkriptorként az osztályozandó élő szervezet, vagy az osztályozandó rendszertani egység (család, rend, stb.), akkor a nála átfogóbb rendszertani egységet kell választani. A speciálisabb élő szervezet (vagy rendszertani egység) latin nevét szabad tárgyszóként vesszük föl. A tezauruszban nem szereplő élőlénynevek átfogóbb rendszertani egységet a Források

2. fejezetben megadott kézikönyvekből állapítható meg. A tezauruszban előforduló eseteket az alábbi táblázatban foglaltuk össze: TÖRZS OSZTÁLY REND CSALÁD NEMZETSÉG/FAJ 1. van van van van van 2. van van van van nincs 3. van van van nincs nincs 4. van van van nincs van 5. van van nincs nincs nincs 6. van nincs nincs nincs nincs Például: – Ha a törzs, az osztály, a rend, a család, és egyes nemzetségek/fajok szerepelnek a tezauruszban (1. eset), de a fajok (vagy egyes fajok) neve lényegében nem azonos a nemzetségnévvel, akkor azokat a fajokat, melyek a Tezauruszban nem szerepelnek, a családot jelentő deszkriptorral osztályozzuk, és a faj latin nevét szabad tárgyszóként vesszük föl. (Kivételesen fontos esetben a faj neve javasolható deszkriptornak is.) Pl.: A Pillangósvirágúak családjába tartozó Szarvaskerep [Lotus corniculatus] nem szerepel a tezauruszban (noha számos más, ebbe a családba tartozó

nemzetség ill. faj szerepel (pl az Akác, a Bab, a Földimogyoró). Ebben az esetben a Szarvaskerepet a családnévvel (Pillangósvirágú) kell osztályozni. (A Szarvaskerep latin neve szabad tárgyszóként vehető fel) – Ha a törzs, az osztály és a rend szerepel a tezauruszban (4. eset), a család nem szerepel, de egyes nemzetségek szerepelnek, akkor az ilyen nemzetségekhez tartozó fajokat a nemzetséggel osztályozzuk. Azokat a nemzetségeket vagy fajokat, melyek szintén a családba tartoznak, de nevük nem azonos a családnévvel, a renddel osztályozzuk. A tezauruszból hiányzó a faj latin nevét szabad tárgyszóként vesszük föl. (Kivételesen fontos esetben a faj neve javasolható deszkriptornak is.) Pl.: A Gólya deszkriptor reprezentálja a tezauruszban a Gólyafélék [Ciconiidae] családját, és az összes olyan fajt, mely a gólya nemzetséghez tartozik (pl. a fekete gólya [Ciconia nigra] Maga a Gólyafélék azonban a tezauruszban nem szerepel. Ha az

ugyancsak a Gólyafélék családjába tartozó faj, a Marabu osztályozandó, akkor a Gólya deszkriptorral osztályozzuk. (A Marabu latin neve [Leptoptilus crumenifer] szabad tárgyszóként vehető fel.) – Ha csak a törzs szerepel a tezauruszban (a táblázat 6. esete), akkor minden neki alárendelt fajt, nemzetséget, családot, rendet vagy osztályt a törzset jelentő deszkriptorral kell osztályozni, és a dokumentumban szereplő faj, nemzetség, vagy család, vagy rend, vagy osztály latin nevét szabad tárgyszóként vesszük föl. Pl.: A Chroococcales rendbe tartozó Synechocystis salina kékmoszatot a törzset jelentő Kékmoszat [Cyanophyta] deszkriptorral kell osztályozni, mivel csak ez szerepel a tezauruszban. (A Synechocystis salina szabad tárgyszóként vehető fel.) További példák: A királyné gyertyája esetén Liliom [Mivel a lliomfélék családjába tartozik, és a magyar Liliom deszkriptor ezt is reprezentálja V VI A tűzliliom A narvál A

bordatella pertussis esetén Liliom [Mivel a liliom deszkriptor minden „liliom” nevű fajt reprezentál] esetén Delfin [Mivel a narvál a fehérdelfinfélék családjába tartozik] esetén Gram–negatív baktérium [Mivel ebbe a baktériumcsoportba tartozik] vagy Szamárköhögés [Mivel ezt a betegséget okozza] 1.22 Vírusok osztályozása A fontosabb vírusok a tezauruszban magyar néven szerepelnek, az angol rendszerneveket nem vettük föl. – Ha az osztályozandó vírus a tezauruszban deszkriptorként nem szerepel, a fölérendeltjét kell használni. Például: A Tarlórépa sárgamozaik vírus esetén a Mozaikvírus, a Takarmányrépa és a Repce használandó, mivel a tezauruszban a Mozaikvírus deszkriptor szerepel (a Tarlórépa pedig takarmányrépaként hasznosítható repcefajta [Brassicaceae rapa convar. rapa]) – Ha az osztályozandó vírus a tezauruszban nem szerepel, és fölérendeltje sem állapítható meg, akkor a Vírus deszkriptorral osztályozunk.

Például a Visna–Maedi vírus esetén a Vírus használandó. – Ha a speciális vírus angol rendszerneve megállapítható, szabad tárgyszóként fölvehető. 1.23 Szervek, szövetek osztályozása A tezauruszban csak az átfogó osztályozáshoz szükséges fontosabb szervek és szövetek magyar nyelvű deszkriptorai szerepelnek. – A tezauruszban nem található speciális szervet vagy szövetet a tezauruszban található átfogóbb deszkriptorral kell osztályozni. A megfelelő latin anatómiai megnevezések szabad tárgyszóként vesszük fel. Például: A Lábközép [Metatarsus] esetén a Láb deszkriptor használandó (a latin kifejezés szabad tárgyszóként vehető fel). 1.24 Betegségek, tünetek osztályozása Betegségek, tünetek deszkriptoraként csak az átfogó osztályozáshoz szükséges legfontosabb betegségek magyar nyelvű megnevezései szerepelnek a tezauruszban. A megfelelő latin kórtani megnevezéseket elsősorban nemdeszkriptorként egészen

kivételes esetekben vettük csak fel. Nem szerepelnek a növény- és állatnevekkel összekapcsolt, összetett szavas betegségek (pl. baromfielhullás, sertésgümőkór, kukorica–levélrothadás, burgonyavírus). – A tezauruszban nem található betegséget vagy tünetet vagy a tezauruszban található átfogóbb betegség- vagy tünetdeszkriptorral és szükség szerint a megfelelő szervvel vagy szövettel , vagy a megfelelő élőlénynévvel kell osztályozni. A megfelelő latin kórtani megnevezések szabad tárgyszóként vesszük fel. – Rendkívül fontos esetben a betegség hiányzó magyar neve deszkriptorként javasolható. Például: A vastagbélgyulladás [Collitis] esetén a Vastagbél és a Gyulladás (élettan) deszkriptor használandó (a latin kifejezést szabad tárgyszóként vesszük fel). Például: VI VII Az arcideg bénulás esetén az Arc, az Idegrendszer és a Bénulás deszkriptor használandó (a latin kifejezést szabad tárgyszóként

vesszük fel). Például: A káposztalepke kártétel esetén a Káposzta, Özöndékféle és Gazdasági veszteség deszkriptor használandó (a latin kifejezést szabad tárgyszóként vesszük fel). [Mivel a tezaurusz szerint a Káposztalepke helyett az Özöndékféle, az OSZKÁR tezaurusz szerint pedig a Kártétel helyett a Gazdasági veszteség haszálandó.] Például: A szársértés esetén a Szár (növény) és Sérülés (élettan) deszkriptor használandó (a latin kifejezést adott esetben szabad tárgyszóként vesszük fel). Például: A gerinctörés esetén a Gerinc és Gyulladás deszkriptor használandó (a latin kifejezést adott esetben szabad tárgyszóként vesszük fel). Például: A bőrdaganat esetén a Bőr (élő szövet) és Daganat deszkriptor használandó (a latin kifejezést adott esetben szabad tárgyszóként vesszük fel). 2. A tezaurusz szerkezete 2.1 A tezauruszba fölvett kifejezések 2.11 A kifejezések típusai A tezauruszba a teljesség

igénye nélkül felvettük mindazokat a fontosabb vírusok, gombák, növények, állatok, szervek és szövetek kifejezéseit, melyekre a dokumentumok átfogó osztályozása és a tartalmukra vonatkozó keresőkérdések megfogalmazása érdekében szükség lehet. Elsősorban fölvettük azoknak az élőlényeknek, szerveknek és szöveteknek a kifejezéseit, melyek az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ 1995-ben közreadott „Mezőgazdasági tárgyszógyűjteményében” szerepeltek. Ezen túlmenően fölvettük mindazokat, melyekről feltételezhető, hogy az általános gyűjtőkörben beszerzett dokumentumokban szó lehet róluk. Ezért a tezauruszban nem csak a Magyarországon előforduló fajok ill. nemzetségek szerepelhetnek Deszkriptornak az érvényes nevet választottuk. Az érvényes név dolgában kevés kivételtől eltekintve, amikor az ismertebb köznyelvi kifejezést választottuk deszkriptornak Priszter és Jolsvay [et al.]

szótárait követtük, és figyelembe vettük Hortobágyi és Dudich rendszertani tankönyveit (lásd az „Enciklopédiák, lexikonok, kézikönyvek” c. fejezetet) Fajok a tezauruszban különösen deszkriptorként csak fontos esetben szerepelnek. A tezaurusz deszkriptorainak zömét a magyar nemzetségnevek alkotják. A hagyományos magyar nemzetségnevek (pl. rozsdagomba, páfrány, kőtörőfű, rozs, hidra, pióca, kecsege, bagoly, nyúl) a gyűjtőnevek szerepét tölthetik be. Az átfogó osztályozáskor sokszor célszerűtlen részletesen megkülönböztetni a nemzetséggel és a családdal (olykor a renddel) foglalkozó dokumentumokat. Más szóval jobb, ha adott esetben az amúgy sem túl sok dokumentum nem oszlik meg a nemzetség, a család és a rend osztályozó fogalmai között, hanem egyetlen, a kereséskor könnyen áttekinthető dokumentum osztályt alkotnak. A hagyományos magyar nemzetségneveket sok esetben jól használhatjuk a majdnem azonos nevű család

vagy rend helyett is. Ezért a tezauruszban sokszor csak a magyar nemzetségnév található, az egyes fajok és a család (olykor a rend) deszkriptora hiányzik. Fontosabb fajok esetében természetesen a faj nevét is fölvettük a tezauruszba. Például: A magyar kakukk megnevezés a nemzetséget jelenti (melynek fajtája pl. a földikakukk [Geococcyx californiana]), a kakukkfélék [Cuculidae] a családot, a kakukkalakúak pedig a rendet [Cuculiformes]. Mivel a tezauruszban csak a Kakukk deszkriptor szerepel, de nem szerepelnek külön se egyes kakukkfajták és nem szerepel külön se a kakukkfélék családja, meg külön a kakukkalakúak rendje sem, ezért bármelyikükről legyen szó a dokumentumban, mindig a Kakukk deszkriptor használandó. (A rendből Európában csak a „kakukk” [Cuculus canorus] él.) A mályva megnevezés a nemzetséget jelenti (melynek fajtái pl. erdei mályvát [Malva silvestris] vagy mályvarózsát [Althaea rosea]), a mályvafélék [Malvaceae] a

családot, a mályvavirágúak [Malvales] pedig a rendet. A tezauruszban deszkriptorként szerepel a Mályva, a Mályva (rend) és a Malvidae. Ha bármelyik mályva nemzetséghez tartozó faj osztályozásáról van szó, a Mályva deszkriptorral osztályozunk; ha a mályvafélék családjának bármelyik másik, nem mályva nemzetségbe tartozó fajáról van szó (pl. az Orvosi zilizről [Althaea officinalis]), vagy a mályvafélék VII VIII családjáról általában van szó, ugyancsak a Mályva deszkriptorral osztályozunk; ha a mályvák rendjéről van szó, a Mályva (rend) deszkriptorral, ha pedig az egész alosztályról, a Malvidae deszkriptorral osztályozunk. A tezauruszban tehát nem szerepel minden rendszertani egység, hanem csak azok, melyek a Magyarországon végzendő átfogó osztályozáshoz szükségesek lehetnek. Hangsúlyozzuk: a leírt elsősorban a nemzetségneveken alapuló összevonásoknak nincs terminológiai szerepe; kizárólag az osztályozás

és információkeresés hatékonyságát szolgálja. Ugyancsak az osztályozás hatékonysága érdekében szerepelnek egyes számban a nemzetségnél átfogóbb rendszertani kategóriák (hogy pl. a Sodortszirmúak deszkriptor mind a sodortszirmúak rendjéhez, mind pedig jelzői értelemben használható legyen). A nemzetségnél átfogóbb rendszertani kategóriák (család, rend, alosztály, osztály) közül csak az osztályozás szempontjából feltétlenül szükséges szerepel a tezauruszban. Ha az adott nemzetségre vonatkozó, osztályozandó dokumentumok várható száma viszonylag kevés, akkor a nemzetségnél átfogóbb kategóriák közül sok hiányozhat. 1. példa: Rendszertani szerkezet: tezaurusz deszkriptor: REND FŐEMLŐSÖK PRIMATES ALREND MAJMOK SIMIINEA Osztag Emberszerűek Hominiformes Család Emberszabású m. Pongidae Nemzetség/faj Csimpánz P. chimpanse FŐEMLŐS MAJOM – – Csimpánz nemdeszkriptor: Primates L Főemlős Simiinea L Majom P.

chimpanse L Csimpánz 2. példa: Rendszertani szerkezet: REND Család Nemzetség PÁLMAVIRÁGÚ Pálmafélék Pálma tezaurusz deszkriptor: ARECALES Arecaceae – – – PÁLMA nemdeszkriptor: Arecales L Pálma A latin nevek túlnyomórészt csak az élőlények esetén szerepelnek és ha létezik megfelelő magyar név mindig nemdeszkriptorok. Latin név akkor deszkriptor, ha nincs megfelelő magyar név (pl Chlamydia, Pseudomonas). Nemcsak a jelenleg érvényes tudományos név, hanem a szakirodalomban még előforduló fontosabbnak ítélt elavult nevek is szerepelnek nemdeszkriptorként (pl. Fabales és Leguminosae) Ugyancsak szerepelnek a kevésbé elavultnak tekinthető szinonim magyar nemzetség- és fajnevek is nemdeszkriptorként (pl. Csótány és Svábbogár) Adott esetben a család vagy rend különböző magyar rendszertani neve is szerepel az érvényes név nemdeszkriptoraként (pl. az érvényes Rutavirágú mellett a Fűszerszagú is) Ha nem került be a

tezauruszba valamelyik nemzetség feletti rendszertani kategória (szupragenerikus taxon, mint család, rend, stb.) szintjén magyar deszkriptor, a magyarul nem szereplő szint latin rendszertani neve nemdeszkriptorként általában (a kivétel alább következik) a következő általánosabb, magyarul vagy latinul a tezauruszban szereplő rendszertani névhez kapcsolódik. Például: Rendszertani szerkezet: REND Család Nemzetség Faj Nemzetség Faj tezaurusz deszkriptor: HANGAVIRÁGÚAK ERICALES Hangafélék Ericaceae hanga Erica – E. carnea hangarózsa Rhododendron erdélyi hangarózsa R. Kotschyi A kivétel: VIII HANGAVIRÁGÚ – HANGA – HANGARÓZSA – nemdeszkriptor: Ericales L Hangavirágú Ericaceae L Hangavirágú Erica L Hanga Rhododendron L Hangarózsa IX Ha nem került be a tezauruszba a családnév, és csak a család egyetlen, domináns, fontos nemzetsége szerepel a tezauruszban, akkor a latin nemzetségnév nem szerepel a tezauruszban, csak a

nemzetségnévvel azonos tövű családnév, mely nemdeszkriptorként a magyar nemzetségnévhez kapcsolódik. Például: Rendszertani szerkezet: REND Család Nemzetség Faj GÓLYAALAKÚAK Gémfélék gém (madár) szürke gém bölömbika Taxaurusz deszkriptor: CICONIIFORMES GÓLYAALAKÚ Ardeidae Ardea GÉM (MADÁR) A.cinera – Botaurus stellaris – nemdeszkriptor: Ciconiiformes L Gólyaalakú Aredeidae L Gém (madár) Olykor előfordulhat, hogy nemcsak a latin család-, hanem a latin osztály- vagy rendnév is a magyar nemzetségnévhez kapcsolódik nemdeszkriptorként. (Pl a Lithobiidae [százlábúfélék (cs)] és a Chilopoda [százlábúak (oszt.)] a Százlábú magyar nemzetségnév nemdeszkriptorai) Ennek indoka az, hogy a magyar nemzetségnévnek olykor nem egyetlen latin nemzetségnév felel meg. (Pl a Sikló nemzetségnek latinul az Coluber, az Elaphe, a Natrix nemzetségnevek felelnek meg, helyettük tehát inkább az átfogóbb Colubridae [siklófélék] családnév

kapcsolódik nemdeszkriptorként a Sikló nemzetségnévhez.) A kifejezések szemantikai típusai a következők lehetnek: – élőlények (Vírus, Baktérium, Gomba, Igavonó, Lepke, Lepidoptera, Mikroorganizmus, Moszat, Növény, Állat, Sejt, Lymphocita); – gének (gén, mutáns) – állati és növényi szervek, szervrendszerek (Emlő, Endokrin rendszer, Ér, Lebeny, Receptor, Vegetatív szerv, Zsiger; Gyökér, Levél, Szár); – testrészek (Bél, Garat, Has, Testüreg); – szövetek, szövetmódosulatok (Csont, Endoplazma, Kambium; Haj, Köröm, Pata, Szőr, Tollazat); – termések (Gyümölcs, Kocsány, Szem, Toboz); Nem a tezauruszban, hanem az OSZK TEZAURUSZban szerepelnek: – a kizárólag az emberre vonatkozó kifejezések (Csecsemő, Ember, Munkaerő); – nem kizárólag élőlényt jelentő kifejezések (Károsító); – társulások, asszociációk, tájak, táptalajok (Biotóp, Csorda, Erdő, Kultúra (táptalaj), Szavanna). 2.12 A kifejezések szerepe a

tezauruszban 2.121 Deszkriptorok és nemdeszkriptorok A tezauruszba felvett kifejezés lehet deszkriptor vagy nemdeszkriptor. A deszkriptorok a tezaurusznak az osztályozásra közvetlenül felhasználható kifejezései, melyek között feltűntettük a legfontosabb fogalmi összefüggéseket. A nemdeszkriptorok egyrészt olyan kifejezések, melyek valamelyik deszkriptor szinonimái, vagy szinonimnak tekintett kifejezései. A nemdeszkriptorokat mindig összekapcsoltuk a helyettük használandó kifejezésekkel. A nemdeszkriptorok másrészt olyan speciális kifejezések, melyekről feltételezhető, hogy az átfogó osztályozás esetén nincs szükség a velük való finomabb osztályozásra, s ezért ezeket egyelőre szintén összekapcsoltunk a helyettük használandó, többnyire általánosabb kifejezéssel. A nyomtatott tezauruszba felvett deszkriptorok és nemdeszkriptorok száma: 2 785 db. 2.13 A tezaurusz kifejezéseinek formája A lexikai egységek a tezauruszban főnévi

formában és egyes számban szerepelnek (kivéve, ha csak a többes számú alak létezik (pl. Bélbolyhok) A deszkriptorok és nem deszkriptorok egy vagy többtagú összetett kifejezések lehetnek. IX X Előfordulhatnak közöttük olyan kifejezések, melyeket az alrendeltek (fajták) áttekinthetőbb csoportosítása érdekében vettünk föl. Ezeket a deszkriptorokat osztályozásra ne használjuk Például: NÖVÉNY ÉLETMÓD SZERINT NÖVÉNY HELY SZERINT 2.14 A megjegyzések és a homonimák kezelése A szavakhoz magyarázó szövegként megjegyzések is kapcsolódhatnak A megjegyzés nem része a lexikai egységnek. Egyik fajtájuk a lexikai egység megállapodásszerű jelentésére utal és az M betű jelöli. Például: CSATAVIRÁGÚ M: Hortobágyi szerint Csövesvirágúak A másik fajtájuk a lexikai egység használatára utal és a H: betű jelöli FAJ H: Faj, fajta. Köznapi és rendszertani értelemben egyaránt használható NÖVÉNY ÉLETMÓD SZERINT H:

Osztályozásra nem használható A lexikai egységek között előfordulhatnak többjelentésű kifejezések (homonimák, poliszémák). A homonimák egy részét nemdeszkriptorként vettük föl, és róluk VAGY–kapcsolatban utaltunk a releváns deszkriptorokra. Ezt a megoldást akkor választottuk, ha a homonim kifejezéssel jelölt különböző fogalmakat más-más kifejezéssel is megadhattuk. Szervezet LV Élő szervezet Testület A homonimák más részénél valamelyik fogalom esetén meg kellett őrizni a homonim kifejezést, mert erőltetés nélkül nem lehetett a fogalmat másként megnevezni. Ebben az esetben az = jelű (lásd még más értelemben) relációval jelöltük a homonim kifejezés és a más kifejezéssel megadott fogalmak közötti kapcsolatot. SZEM M: Látószerv M: Termés szeme esetén a „mag” használandó = Mag 2.2 A tezaurszcikk 2.21 Deszkriptor- és nemdeszkriptorcikk A tezauruszban a kifejezések szócikkekbe, ún. tezauruszcikkekbe

szervezve jelennek meg A tezauruszcikk élén a vezérszó áll, alatta pedig a hozzá fogalmilag kapcsolódó kifejezések találhatók, előttük a kapcsolat jellegét, típusát azonosító relációjellel. A tezauruszcikkek a vezérszavak betűrendjében szerepelnek a tezauruszban. Minden kifejezés egyszer megjelenik vezérszóként a megfelelő betűrendi helyén. Ugyanakkor kapcsolódó kifejezésként is megjelenik a vele kapcsolatban álló kifejezés tezauruszcikkében, a mindenkori vezérszó alatt. Más szóval minden kapcsolatnak a fordítottját is feltűnteti a tezaurusz. X XI Ha ugyanabban a kapcsolatban több kifejezés is előfordul, a kapcsolat típusának jele csak az első előfordulás előtt szerepel Ha a tezauruszcikk élén deszkriptor áll, akkor alatta a következő sorrendben helyezkednek el a kapcsolódó nemdeszkriptorok és deszkriptorok. Formálisan: Konkrétan: VEZÉRDESZKRIPTOR FONÁLFÉREG M: Magyarázat szövege M: Szárazföldi,

édesvízi és tengeri, szabadon élő vagy parazita állat H Nematoidea H& Ascaridatosis HV Dictyocaulosis H helyettesített nemdeszkriptorok H& ÉS-kapcsolatban helyettesített nemdeszkriptorok HV vagylagosan helyettesített nemdeszkriptorok F A T P R E X Fölérendelt deszkriptorok Alárendelt deszriptorok Egész deszkriptorok Rész deszkriptorok Következési, meghatározó deszkriptorok Következési, meghatározott deszkriptorok Egyéb, rokonsági kapcsolatban álló deszkriptorok F A T R X Hengeresféreg Parazita Nyirokféreg Bél Tüdő Bélférgesség Galandféreg (A jobboldalt látható tezauruszcikk csak példa!) A vezérszói helyzetben álló deszkriptort a tezaurusz nyomtatott változatában félkövér nagybetűs írás jelöli. Ha a tezauruszcikk élén nemdeszkriptor áll, akkor alatta a következőképpen jelenik meg a helyette használandó, kapcsolódó deszkriptor: Vezérnemdeszkriptor Lepidoptera L Lepke M: Magyarázat szövege L Használandó

deszkriptor Ha a tezauruszcikk élén ÉS-kapcsolatban helyettesítendő nemdeszkriptor áll, akkor alatta a következőképpen jelennek meg a kapcsolódó, helyette együttesen használandó deszkriptorok: Vezérnemdeszkriptor Citrusgyümölcs L& Citrus Gyümölcs M: Magyarázat szövege L& Használandó deszkriptor Használandó deszkriptor Használandó deszkriptor (max. három) Ha a tezauruszcikk élén vagylagosan helyettesítendő nemdeszkriptor áll, akkor alatta a következőképpen jelennek meg a kapcsolódó, helyette vagylagosan használandó deszkriptorok: Vezérnemdeszkriptor Gesztenye LV Szelídgesztenye Vadgesztenye M: Magyarázat szövege LV Használandó deszkriptor Használandó deszkriptor, stb. A vezérszói helyzetben álló nemdeszkriptort a tezaurusz nyomtatott változatában félkövér kisbetűs írás jelöli nagy kezdőbetűvel. XI XII 2.22 A kapcsolatok L (lásd) A vezérszóként álló nemdeszkriptor helyett az L jelet követő

deszkriptort kell használni. Pl Kardvirág L Gladiólus H (helyettesítve) A vezérszóként álló deszkriptor használandó a H jelet követő nemdeszkriptor helyett (azaz róla L jellel szerepel utalás). Pl GLADIÓLUSZ H Kardvirág L& (lásd ÉS-kapcsolatban) A vezérszóként álló nemdeszkriptor helyett az L& jelet követő deszkriptorokat együttesen kell használni. Pl. Gumós növény L& Gumó Növény H& (helyettesítve ÉS-kapcsolatban) A vezérszóként álló deszkriptor használandó a H& jelet követő nemdeszkriptor helyett ÉS-kapcsolatban (azaz róla L& jellel szerepel utalás). Pl GUMÓ HV Gumós növény LV (lásd vagylagosan) A vezérszóként álló nemdeszkriptor helyett az LV jelet követő deszkriptorok valamelyikét kell használni. Pl. Gyümölcslégy LV Fúrólégy Harmatlégy HV (helyettesítve vagylagosan) A vezérszóként álló deszkriptor használandó a HV jelet követő nemdeszkriptor helyett vagylagosan (azaz róla LV

jellel szerepel utalás). Pl FÚRÓLÉGY HV Gyümölcslégy F (fölérendelt) A jelet követő deszkriptor a vezérdeszkriptornak a fölérendeltje. Pl ANYAÁLLAT F Nőivarú állat AGYHÁRTYA F Élettani hártya LÁRVA F Rovar A (alárendelt) A jelet követő deszkriptor a vezérdeszkriptor alárendeltje, fajtája (ez a kapcsolat az előbbi fordítottja). Pl NŐIVARÚ ÁLLAT A Anyaállat ÉLETTANI HÁRTYA A Agyhártya ROVAR A Lárva Az F ill. A jelű kapcsolatok generikus, nem–faj összefüggéseket jelölnek fogalmak között XII XIII T (egésze) A jelet követő deszkriptor a vezérdeszkriptornak a fizikai, szervezeti vagy rendszerbeli egésze. Pl BÉL T Bélbolyhok BENDŐ T Kérődző BAKTÉRIUM T Tenyészet P (része) A jelet követő deszkriptor a vezérdeszkriptornak a fizikai, szervezeti vagy rendszerbeli része. Pl BÉLBOLYHOK P Bél KÉRŐDZŐ P Bendő TENYÉSZET P Baktérium A T ill. P jelű kapcsolatok partitív, egész–rész illetve

eleme–összessége összefüggéseket jelölnek dolgok között. R (rezultáns, következés) A jelet követő deszkriptor a vezérdeszkriptornak az oka, előidézője, eszköze, alapja, kiindulása (együttvéve: meghatározója) . Pl BIBE R Megporzás CSIBE R Csirke ÉLVEZETI NÖVÉNY R Élvezeti cikk E (előfeltétel, kiindulás) A jelet követő deszkriptor a vezérdeszkriptornak az okozata, eredménye, rendeltetése, terméke, célja, tárgya, következménye (együttvéve: meghatározottja). Pl MEGPORZÁS E Bibe CSIRKE E Csibe ÉLVEZETI CIKK E Élvezeti növény Az R ill. E jelű kapcsolatok kauzális, instrumentális összefüggéseket jelölnek dolgok között X (egyéb rokonság) A jelet követő deszkriptor a vezérdeszkriptornak az előbbi kapcsolatokkal nem meghatározható, egyéb, lényegesnek tekintett kapcsolata. Pl BIBE X Virágpor EMBRIÓ X Anyaméh EUKARYOTA X Prokaryota VIRÁGPOR X Bibe ANYAMÉH X Hangerő PROKARYOTA X Eukaryota Az X jelű kapcsolatok

jelölnek minden egyéb szükséges összefüggést dolgok között és szimmetrikusak. 2.23 A kapcsolatok (a relációjelek) sorrendje: H/L H&/L& HV/LV F A T P R E X = XIII XIV A kapcsolattípuson belül a kapcsolódó lexikai egységek betűrendben következnek. Ismétlődő kapcsolatok esetén csak az első kapcsolódó lexikai egység előtt szerepel a relációjel. 2.24 A kapcsolatok megfelelői felhasználói szinten A keresőrendszer felületén a relációjeleknek az alábbi felhasználóbarát megjelenítése lehetséges: Szabványos jelölés Felhasználóbarát jelölés L L& LV = = = Lásd szinonimáját Lásd még Lásd vagy F A T P R E X = = = = = = = Lásd még általánosabban: Lásd még speciálisabban Lásd még átfogóbban: Lásd még részletesebben: Lásd még oksági összefüggésben Lásd még okozati összefüggésben Lásd még egyéb összefüggésben: H H& HV = = = Lásd szinonimáját Lásd még Lásd vagylagosan = =

Más értelemben lásd 2.25 A tezaurusz kifejezéseinek csoportosítása A deszkriptorokat és nemdeszkriptorokat a tezauruszkészítés és karbantartás érdekében szakterületek szerint csoportosítottuk. Ez a szakcsoportosítási rendszer kizárólag a szavak osztályozására, nem pedig a dokumentumok osztályozására való (szakcsoportjai például a „Állatok általában”, „Állatok szaporító szervei”, „Emésztés, táplálkozás szervei, folyamatai, tulajdonságai”). A kifejezések közötti kapcsolatok egyértelműbb meghatározása érdekében a deszkriptorokat és nemdeszkriptorokat fogalmi kategóriákba is besoroltuk (ilyenek például az „Élőlények, szervek, szövetek”, „Folyamatok, tevékenységek”, „Tulajdonságok, állapotok”). Minden deszkriptornak és nemdeszkriptornak nyilvántartjuk a forrását, ahonnan gyűjtötték. A források jegyzéke az előszó végén található. A deszkriptorok és nemdeszkriptorok szakcsoportos és

kategória besorolását, valamint forrásjelét csak a szövegszerkesztő programrendszerrel kezelt állomány tartalmazza. A tezaurusz kinyomtatásában ezeket az adatokat nem jelenítettük meg. XIV XV 3. A szógyűjtés és a szókincs kérdése 3.1 A szavak fölvételének feltételei Minden kifejezést igyekeztünk fölvenni, amely a hazai böngészési és információkeresési, továbbá osztályozási és tárgyszavazási gyakorlatban használatos. Több esetben olyan kifejezést is fölvettünk, mely vagy rendkívül általános, és ezért a kereséskor valószínűtlen a használata, vagy rendkívül meghatározatlan. A felvétel mellett ilyenkor vagy azért döntöttünk, mert – a kifejezésnek összefoglaló szerepe van, számos olyan speciális kifejezés kapcsolódik hozzá, melyeket az osztályozáshoz és kereséshez használnak; – a kifejezés több jelentésű, és róla LV (“lásd vagy”) kapcsolattal utaltunk a szóba jöhető deszkriptorokra. Ha

összefoglaló fölérendelt, pl. NÖVÉNY HELY SZERINT H: Osztályozásra nem használható F Növény A Aljövény Trópusi jövény Útmenti növény Várostűrő növény Vízinövény Ha homonímia miatt LV utalást alkalmaztunk és meg kellett különböztetni a homonimákat, és létezett szakmailag elfogadott összetett kifejezés, pl. Szervezet LV Élő szervezet Testület 3.2 A homonimák és poliszémák megkülönböztetése Egy olyan tezauruszban, melynek gyűjtőköre a teljes magyar szókincs, rendkívül megnő az azonos alakú, de eltérő jelentésű szavak szám. A keresőrendszerben böngésző felhasználó első lépésben többnyire nincs tudatában annak, hogy amikor például a KÖRTE keresőszót adja meg, akkor nemcsak a fényforrásra, hanem a gyümölcsre vonatkozó találatokat is megkaphatja. A homonimák és poliszémák megkülönböztetését vagy a Lásd-VAGY kapcsolattal, vagy egy speciális relációval oldottuk meg (ez utóbbi jelölése a

tezauruszban az = jel volt). A homonimák szétválasztását elsősorban a Lásd-VAGY (LV) relációval igyekeztünk megoldani. LV utalással akkor szabályozzuk a homonímiát, ha az egyes homonimák nagyjából egyformán fontosak, gyakoriak, elterjedtek és jól megkülönböztethetők összetett kifejezésekkel Ha volt elfogadott vagy még a köznapi nyelvhasználat számára éppen elfogadhatónak tekinthető összetett szó, akkor azokra utaltunk. Például: Gyakori, hogy valamelyik homonim kifejezés nemdeszkriptor, ebben az esetben a deszkriptorára utaltunk. Polip LV Lábasfejű Nyálkahártya duzzanat Medence LV Fürdő Nagyolvasztó Tározó Testmedence Úszómedence Mivel a Fürdőmedence L Fürdő utalás már szerepel a tezauruszban Mivel a NAGYOLVASZTÓ egy részét ugyancsak medencének nevezik A két medencecsont, keresztcsont stb. által alkotott üreg, testrész XV XVI Ha nem volt, de a szakmai nyelvhasználatban létezett idegen eredetű, elsősorban latin

szakkifejezés, akkor arra utaltunk. Például: Rák LV Crustacea Rákbetegség Nyelv LV Lingua Nyelvi rendszer A homonimák szétválasztása a Lásd más értelemben (=) relációval A LÁSD MÁS ÉRTELEMBEN ( = ) relációval a következő esetekben szabályozzuk a homonímiát: – Összetett kifejezés hiányában nem lehet találni valamilyen átfogóbb kifejezést, amelyre utalhatnánk vagylagosan. Például Például: SZEM látószerv értelemben M: Látószerv = Mag – Legalább az egyik homonimához nem lehet találni se összetett, se bármilyen más alakú kifejezést. Ilyenkor általában magyarázat, meghatározás is kapcsolódik a vezérszóhoz. NÖVÉNYI ANYAGCSERE M: Asszimiláció F E = Anyagcsere Növényi levél Asszimiláció Társadalmi folyamat, beolvasztás Ha a LÁSD MÁS ÉRTELEMBEN (=) relációt használtak, l az egyik kifejezés alatt olykor szerepel rövid értelmező magyarázza. Például: Olykor szinte képtelenség volt megoldani a

megkülönböztetést természetesen hangzó módon: EGÉR = Egér periféria állat értelemben eszköz értelemben DARU emelőberendezés értelemben M: Nagy teher emelésére és odább vitelére való gépi szerkezet = Darumadár élőlény értelemben SZÁRNY M: Élőlény repülésre való testrésze F Mozgásszerv = Szárnyszerkezet SZÁRNYSZERKEZET T Aerodinamika Repülőgép = Szárny 3.3 Hátravetett értelmezők a lexikai egységek végén A tezauruszban igyekeztünk elkerülni a homonimák és poliszémák megkülönböztetésére egyébként alkalmazott hátravett értelmezőket. Ennek oka a laikus felhasználó keresőnyelvi szokásaiban rejlik: a laikus kereső (böngésző) azoknak a szavaknak az alapján keres, melyek az eszébe jutnak, és ez a folyamat teljesen szabályozatlan, csak az egyes felhasználó nyelvi szokásait jellemzi. Ez okozza egyébként az átlagosnál súlyosabb homonimitás problémákat. A felhasználótól nem várható el, hogy hátravetett

értelmezős kifejezéssel adjon meg homonimát. Néha a hátravetett értelmezőt látszólag feloldottuk (a zárójelet megszüntettük) NÖVÉNY HELY SZERINT XVI XVII 4. A tezaurusz készítése és tárolása A kifejezéseket szakcsoportok és fogalmi kategóriák szerint csoportosítva szerkesztettük meg a tezauruszt. Szakcsoportonként grafikus formában határoztuk meg a kifejezések közötti összefüggéseket, s a grafikus rész alapján történt a szabványos tezauruszrelációk adatbevitele. A tezaurusz 1.1 változata WORD for WINDOWS 60 szövegszerkesztő programrendszerrel készült; a Taxaurusz kinyomtatását és minden további karbantartást ennek a szövegszerkesztő programrendszernek a segítségével végezzük. Az állományon belüli tezauruszkapcsolatok ellentmondásmentességének ellenőrzését az ARIEL STÚDIÓ BT (1026 Budapest, Nyúl u. 14) RELEX szótári ellenőrzőrendszer biztosítja A tezaurusz 1.0 változata 1994 és 1996 augusztus 31-e

között, az 11 változata 1999 május 31-én, a 20 változata 1999. december 31-én, a 30 változata 2000 december 1-én készült A készítés helye: Országos Széchényi Könyvtár Fejlesztési osztály Ungváry Rudolf főszerkesztő 1827 Budapeset, I., Budavári Palota F épület 612 szoba Tel.: (1) 224-3738 Drótposta: RUDI@OSZK.hu Irodalom Guidelines for subject authority files. – Paris : Unesco, 1992 ISO 2788. Documentation – Guidelines for the establishment and development of monolingual thesauri (International Standard) – Paris : Unesco, 1986. Methodische Hinweise für die Übersetzung fremdsprachig vorliegender Thesauri in die deutsche Sprache [Módszertani útmutató idegennyelvű tezauruszok németre fordításához] / [közr. a] Deutsche Gesellschaft für Dokumentation e. V Komitee für Thesaurusforschung, Komitee für Terminologie und Sprachfragen MSZ 3418–87. Magyar nyelvű információkereső tezaurusz Szerkezete, részei és formái Magyar Szabványügyi

Hivatal, 1987. 11 p – Budapest: RELEX : Szöveges adatok közötti relációkat ellenőrző program. – Budapest : Ariel Stúdió BT, 1993 Ungváry Rudolf: Tezaurusz–technológia. (Közr az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ.) Budapest: OSZK–KMK, 1979 277 p Ungváry Rudolf: Az osztályozás alapjai. Bevezetés az információkereső nyelvek elméletébe Kísérleti oktatási segédanyag. (Közr az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ) Budapest: OSZK–KMK, 1982. 116 p Ungváry Rudolf: Application of the thesaurus method to the communication of knowledge. In: International Classification, 10. köt 2 s 1983 p 63–68 Ungváry Rudolf: A fogalmi szint megközelítése. A strukturált szótárak tezauruszok használata a fordításhoz. – In: Előadások a műfordításról Szerk Hans–Henning Paetzke Budapest: Collegium Budapest, 1999. (Workshop Series) p 30–48 Ungváry Rudolf: A

tezauruszok újrafelfedezése. – Új Alaplap, 2000 augusztus p 62–63 XVII XVII I Források 1. Tezauruszok, osztályozási rendszerek ETO Egyetemes Tizedes Osztályozás. – Budapest : Szabványkiadó, 1978 Rövidített kiadás és teljes kiadás ITJ Ipari és mezőgazdasági termékek jegyzéke (ITJ) / [közread. a] Központi Statisztikai Hivatal – Budapest : KSH, 1986. MET Mezőgazdasági és agrokémiai tezaurusz / [Szerk. Somi Kovács Mária, Kovács Ákos, Vadász Ágnes és Ungváry Rudolf]. – Budapest : MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, 1978 NAT Növényvédőszer jegyzék / Szerk. Vadász Ágnes – Budapest : MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, 1981. – 145 p OSZT Osztaurusz : Periodika osztályozási rendszer és tezaurusz / [összeállította Ungváry Rudolf] ; [közread. az] Országos Széchényi Könyvtár – Budapest, OSzK, 1990 – XV, 131 p RTRGY OMIKK régi tárgyszójegyzék. – Budapest : Országos Műszaki

Könyvtár és Információs Központ [é. n] Források 2. Enciklopédiák, lexikonok, kézikönyvek AGR Agrárökonómiai kislexikon / Szerk. Burján Ambrus – Budapest : Mezőgazdasági K, 1985 ÁLL A magyar állatvilág szótára / Jolsvay Alajos ; Steinmann Henrik ; Szily Ernő. – Budapest : Natura, 1977 DUD Állatrendszertan / Dudich Endre ; Loksa Imre. – 5 kiadás – Budapest : Tankönyvkiadó, 1981 HOR Növényrendszertan / Hortobágyi Tibor. – Budapest : Tankönyvkiadó, 1979 KER Kertészeti lexikon / Szerk. Muraközy Tamás – Budapest : Mezőgazdasági K, 1963 KERV Kertészeti, vadászati, faipari lexikon / Szerk. Ákos László – Budapest : Mezőgazdasági K, 1964. KÖR Környezetvédelmi lexikon / Fősz. Helm László – 1– 2 köt – Budapest : Akadémiai K, 1993 MEZ Mezogazdasági tárgyszógyűjtemény. – Bp : OMKDK, 1995 – 128 p MEZK Mezőgazdasági kislexikon / Gulyás Csaba ; Sárossy Istvánné. – Budapest : Mezőgazdasági K,

1989. NÖV Növényneveink : Magyar–latin szógyűjtemény / Priszter Szaniszló. – Budapest : Mezőgazdasági K., 1986 XVIII