Gazdasági Ismeretek | Európai Unió » EU kérdések és válaszok

1. Mutassa be az európai integráció kialakulásának politikai, gazdasági hátterét Az Eu-i Unió gazd-i súlyának megfelelően meghatározó szerepet játszik a nemzetközi kereskedelemben és a világpolitikában egyaránt. EU a világ legjelentősebb kereskedelmi hatalma, a nemzetközi politikai életben Európát meghatározóan képviseli. A második világháború után az európai béke és fejlődés szempontjából kulcsfontosságú volt, hogy létrejöjjön egy közös intézményeken alapuló szervezet, amely: 1. lehetetlenné tesz egy újabb háborút és feloldja Fro Es No közötti évszázados ellentétet 2. a gazd-i együttműködés fejlesztésével visszaadja és javítja az európai országok versenyképességét a világban 3. ellensúlyt képez a kommunista országokkal és az USA gazd-i hatalmával szemben 2. Ismertesse az európai integráció kialakulásának lépéseit, a bővülési folyamatokat 1948-ban lép életbe a Benelux vámunióról szóló

szerződés, melyet Belgium, Hollandia, és Luxemburg hozott létre, a vámok közös eltörlésére az egymás közti kereskedelemben. 1948-ban a Marshall- segély elosztására, 16 európai kormány és az USA megalapította az Európai Együttműködési Szervezetet 1949-ben 10 nyugat- európai ország Londonban megalakítja az Európa Tanácsot, amelynek az emberi jogok védelme mellett kulturális, politikai szerepet is szántak. 1951. Európai Szén és Acélközösség, másnéven Montánunió megalapítása Párizsban írták alá (párizsi szerződés) csatlakozók: Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg (Hatok) 1957. Római Szerződés: Európai Gazdasági Közösség, Európai Atomenergia Közösség 1973. első bővülési folyamat: csatlakozik Dánia, Írország és az Egyesült Királyság (Kilencek) 1981. második bővülési folyamat: Görögország 1986. Spanyolország, Portugália 1995. Ausztria, Finnország, Svédország 2004.

Csehország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Ciprus, Málta, Szlovénia, Szlovákia, Észtország 3. Ismertesse az integráció gazdasági előnyeit, társadalmi hatásait Az egységes belső piac átlátható módon szabályozza a gazd-i szereplők tevékenységét, megsokszorozza a gazd-i növekedés esélyeit. Az Európai Unió belső piaca növekvő keresletet és termelékenységet, újabb gazd-i lehetőségeket kínál. A gazd-i növekedés pedig munkahelyeket hoz létre, megteremti az életszínvonal növelésének, a nyugdíjak emelésének a lehetőségét. Az életszínvonal növelése mellett mind fontosabb lett az életminőség javítása. A környezetvédelmi, élelmiszer- biztonsági és fogyasztóvédelmi előírások kialakításával az EU tagállamokban olyan jogi és intézményi eszközöket alakítottak ki, amelyek a mindennapi élet minőségét és biztonságát javítják. 4. Ismertesse az Európai Unió létrejöttét, a hárompilléres

szerkezetet mutassa be az Unió jelképeit A gazd. terén egységes piac tökéletes megvalósításaként, a világgazdasági versenyben való jobb pozíció eléréséért az egységes valuta bevezetés követelménye kerül előtérbe. 1989-ben Magyarország lebontja a „vasfüggönyt”. A felgyorsult politikai válozások következtében a következő évben a két részre szakadt. Németország egyesül Az Európai Unióról szóló szerződést 1992-ben a hollandiai Maastricht városában ítrák alá. A Maastrichti Szerződés révén az Európai Unió hárompilléres szerkezete jön létre: 1. pillér Európai Közösség elmélyítése - az eddig működő három közösség továbbvitele (Római Szerződés) - uniós állampolgárság bevezetése - gazd-i és pénzügyi unió - környezetvédelemi fejlesztés 2. pillér Közös kül-és biztonságpolitika kialakítása - közös külpolitika (Egységes Európai Okmány Közös döntéshozatal) -közös védelmi politika

alkalmazása - együttműködés, közös akciók - emberi jogok - külső segélyezés - biztonsági kérdések 3. pillér Közös igazságszolgáltatás és belügyek - menedék politika - a tagállamok külső határainak átlépését irányító közös szabályok - bevándorlási politika (Maasrrichti Szerződés) - igazságügyi együttműködés EU jelképei: 1. zászló: a kék alapon 12 csillag kör alakú elrendezéssel 2. himnusz: az Örömóda, Beethoven IX színfóniája 4 tételének bevezető része 3. ünnep: máj 9 Európa Nap 4. egységes valuta: Euró, váltópénze az Euró cent (1 Euró= 100 Euró cent) 5. Ismertesse az Európai Unió intézményrendszerét Az EU intézményrendszerében a kormányközi és nemzetek feletti jegyek keverednek, és sajátos ötvözetet alkotnak. Európai Tanács: A tagállamok állam- vagy kormányfőiből álló kormányközi, az Unió csúcsszerveként működő testület. Nagy horderejű, stratégiai kérdésekben dönt, vmint

meghatározza az EU számára a követendő politikai irányvonalat. Európai Bizottság: Az EU legfontosabb döntéshozó és végrehajtó testülete. Nemzetek feletti szervezet, mivel nem közvetlenül a tagállamokat, hanem az Unió egészét szolgálja. Európai Unió Tanácsa: Az EU kormányközi alapon működő, döntéshozó, jogalkotó szervezete, mely a tagállamok érdekeit képviseli. Tagjai a tagállamok kormányainak képviselői, általában az adott témáért felelős miniszterek (Miniszterek Tanácsaként is emlegetik). Európai Bíróság: Feladata a közösségi jog egységes értelmezése és alkalmazása minden tagállamban. Felügyeli a közösségi jog betartását, ellenőrzi és biztosítja, hogy a különböző intézmények a szerződésekben lefektetett hatásköreik szerint járjanak el. Európai Számvevőszék: A közösségi pénzügyek ellenőrzésével megbízott, független testület, amelybe minden tagállam egy főt delegál. Feladata annak

ellenőrzése, hogy az EU a költségvetési szabályoknak és a kitűzött céloknak megfelelően költi-e el a rábízott pénzt. Régiók Bizottsága: célja, hogy a helyi és regionális szervek közvetlen beleszólást kapjanak a Közösségek munkájába. 6. Mutassa be az integráció fokozatait, az áruk, a tőke szabad mozgását az EU-ban! Az integráció fokozatai: - preferenciális (kedvezményes) övezet laza együttműködési forma, melyben a résztvevő országok egymás közti kereskedelmében kedvezményeket nyújtanak - szabadkereskedelmi övezet az integrációnak a külkereskedelemre korlátozódó együttműködési formája. Ebben a kapcsolatban az övezet országai szerződésekben kölcsönösen, egymás számára szabaddá teszik a külkereskedelmüket - vámunió az integráció egy magasabb fokozata, melyben a szabadkereskedelmi övezet kiépítése mellett, tagjai a kívülálló országokkal szemben is összehangolják a külkereskedelmet. - közös

piac a vámuniót is magában foglaló, annál magasabb integrációs forma, melyben megvalósul az áruk, szolgáltatások, munkaerő és tőke szabad áramlása a résztvevő országok között. - egységes piac akkor valósul meg, ha a szervezeten belül szinte tejesen megszűnik a nemzeti piacok elkülönülése, vagyis a nem vámjellegű korlátok is megszűnnek. - gazd-i unió az egységes piac megvalósítása mellett a tagországokban közös gazdaságpolitika érvényesül, s közös pénzt vezetnek be. - politikai unió ez egyetlen közös államot jelent. Az áruk szabad mozgása - vámunió felállítása - mennyiségi korlátok eltörlése - a vámok és az azokkal azonos hatású díjak felszámolása közös külső vámtarifák alkalmazása A tőke szabad mozgása Az EK Szerződés tiltja mind a tagországok között, mind a tagországok és külső országok között a tőke mozgásának mindenfajta korlátozását. 7. Ismertesse a személyek szabad mozgását, a

szolgáltatások szabad nyújtását az EU ban! A személyek szabad mozgása Az Unió minden polgárára vonatkozó mozgásszabadságot a Maastrichti Szerződés alapjoggá tette. A munkaerő szabad mozgása kiszélesíti a munkalehetőségek terét a munkavállalók számára, ugyanakkor a munkaadók is könnyebben jutnak megfelelő képzettségű szakemberekhez. Ezzel javul az EU-ban a foglalkoztatási helyzet, és a gazd-i hatékonyság. Szolgáltatások szabad nyújtása A szolgáltatások szabad nyújtása kategóriába a közösségi jog azokat a szolgáltatásokat helyezi, amelyek vmilyen határon átnyúló elemet tartalmaznak, azaz amelyek esetében a szolgáltatás nyújtója és igénybevevője nem azonos tagállamban honos. A tagállamok nem átlíthatnak fel eltérő feltételeket azon szolgáltatók számára, akik egy másik tagállamból végzik tevékenységüket, ill. azon személyek számára sem, akik egy másik tagállamból vesznek igénybe szolgáltatásokat. 8.

Mutassa be a közös valuta kialakítását, ismertesse az előnyeit Az országok közötti tranzakciókhoz szükség van a valuták átválthatóságára. Az egységes monetáris politika kiépítésének első lépéseként hozták létre az Európai Monetáris Rendszert, mely két évtizeden keresztül biztosította a tagállamok pénzügyi együttműködését. Az Európai Monetáris Rendszer fő célja a Közösségen belüli árfolyamstabilitás megteremtése, majd ennek egyik fontos eleme e közös valuta irányába mutató ECU bevezetése volt. ECU mint közösségi valuta a nemzeti valuták mellett működött, fontos pénzfunkciókat is betöltött, mint párhuzamos valuta. A közös pénz bevezetésének előnyei: - átváltásokkal kapcsolatos tranzakciós költségek megszűnnek a tagállamok között - árak az egyes tagátlamokban egyszerűen összehasonlíthatóvá válnak - a piaci lehetőségek felismerhetőbbé válnak - ösztönzően hat a piaci versenyre, ezen

keresztül a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra. A közös pénz övezetéhez csak azon tagállamok csatlakozhatnak, amelyek gazdasága teljesít egyes, a legjobb monetáris eredményeket felmutató tagállamok teljesítményéhez közelítő, a monetáris unió szempontjából kiemelkedően fontos feltételeket: 1. árstabilitás: az infláció meghatározott, alacsony szinten tartása 2. kamatok konvergenciája: a kamatlábak változásának szinten tartása 3. valuta árfolyamok stabilitása: a nemzeti valutát nem kell leértékelni 4. stabil kormányzati pénzügyi pozíciók: a költségvetési deficit és az államadósság nem lépi túl az előre meghatározott értéket. 9. Ismertesse a közös agrárpolitika kialakítását, céljait, reformjait! KAP céljai - a mezőgazdasági termelés és termelékenység növelése műszaki fejlesztéssel, a munkaerő optimális hasznosításával - a mg-i termelésből élők számára méltányos jövedelemszint

biztosítása - a mg-i termékek piacainak stabilizálása - az élelmiszerellátás biztonságának garantálása - annak biztosítása, hogy a fogyasztók reális áron jussanak az élelmiszerekhez KAP reformiai A reformfolyamat a nyolcvanas évek első felében indult meg a tej túltermelés (vaj, tejpor) megállítására. Ez tejtermelési kvóták felállítását, azaz a termelhető tej támogatható mennyiségének meghatározását jelentette, amit később más növényi termékekre és a marhahús előállítására is kiterjesztettek. Bevezették a „művelésből kivont területek rendszerét” önkéntes alapon. Az 1992-es reform egy új elemet is beemelt a közös agrárpolitikába, amely a Római Szerződésben sem szerepelt, ez pedig a mg. és a vidékfejlesztési politika összekapcsolása Az Eu-i Bizottság által kidolgozott Agenda 2000. megnevezésű 2000-2006- os évekre vonatkozó költségvetési csomagban az 1992-ben hozott reformokat fejlesztették tovább,

és kiemelt szerepet kapott a vidékfejlesztés, a termelés intenzitásának csökkentése, a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele. 10. Mutassa be az EU agrárium termékszerkezetét, szabályozás alá vont ágazatait! -A déli országokban a 4-7 ha-os kisbirtok az uralkodó (Görögországban, Olaszországban, Portugáliában) – itt a gyümölcs és a zöldségtermesztés dominál - északon az átlagos birtok nagysága eléri a 70 ha-t is (Egyesült Királyság) – itt a nagyüzemi növény- és állattenyésztés a jell. A birtok nagyság megoszlásából következik a termelékenység országonkénti változása: - az Egyesült Királyságban 100 ha-ra 3 fő teljes munkaidős dolgozó jut - Görögországban 22fő -az EU átlaga 7 fő körül mozog 1. növénytermesztés: Az EU termőföld területének felét gabonanövények foglalják el. A világ búzatermelésében az első helyet az USA-tól az EU vette át. A fehérjenövények viszonylag kisebb

jelentőségűek, önellátóság szintje ezekből a növényekből 80% körüli, a hiányzó mennyiségeket importból szerzik meg. Szabályozás alá vont ágazatok a növénytermesztésben: A szabályozás célja a többlettermelés elkerülése, a termelők jövedelem színvonalának megtartása. - szántóföldi növényeknél: 1. gabonafélék közül:: búza, durumbúza, rozs, tritilálé, árpa, zab, takarmány- és silókukorica, szemescirok, hajdina, köles és madárköles, egyéb gabona, csemegekukorica 2. olajos magvak: szója, repce, napraforgó, olajlenmag 3. fehérjetartalmú növények: takarmányborsó, lóbab, édes csillagfürt 4. rostnövények: len, kender - cukor: A rendtartás fő célja, hogy hosszútávon előre kiszámítható feltételek között, biztonságosan, jó minőségű cukorral legyen ellátva a Közösség lakossága. Szabályozás alá vont termékek: 1. répacukor, nádcukor 2. izoglükóz: kukoricából vagy más gabonaféléből előállított

folyékony édesítőszer 3. inulin: cikóriából előállított folyékony édesítőszer 2. állattanyésztés: Az Unió mg-i területének közel felét közvetlenül az állattenyésztés érdekében hasznosítják takarmánynövények vetésterületeként, vagy állandó legelő és kaszáló formájában. A gabonatermésnek is 50%-a takarmányozásra kerül. Ezek mellett még az élelmiszeriparban feldolgozott termékek melléktermékei is visszakerülnek az ágazatba szintén takarmányozásra. A mg. termelési értékéből 50% feletti értéket az állattenyésztés állít elő Az Unió 2. a világon a marha- és borjúhús előállításban, Kína után a 2 sertéshústermelésben is. Szabályozás alá vont ágazatok az állattenyésztésben: A szabályozás célja a többlettermelés megakadályozása, vmint a körny.véd-i célok biztosítása. 1. tejpiac: cél a tejmennyiség és a termelők jövedelmének szinten tartása 2. marhahús és borjúhús: feladat az

állatsűrűségi mutatók betartása 3. juh- és kecskehús: juhhús-felesleg eltávolítása a piacról 4. sertéshús: „könnyű piacszabályozás” csoportjába tartozik, ez azt jelenti, hogy nincsenek olyan erős piaci beavatkozások, mint az előző ágazatokban. 5. baromfiágazat: a támogatások célja a kínálatnak a kereslethez való igazítása A méztermelés szabályozása: - támogatott termék, mivel az EU behozatalra szorul Kertészet, szőlészet, borászat: Az EU mg-i területének mintegy 4%-án termesztenek zöldség- és gyümölcsféléket, melyek értéke az egész mg-ban termelt érték 15-20%-a. A fő termékek közé tartozik a paradicsom, karfiol, uborka, saláta, alma, körte, őszibarack, citrusfélék. Az EU adja a világ zöldség- gyümölcs termelésének 10%-át. A friss zöldségek termelése főként a déli országokra koncentrálódik. Az üvegházakban termelt friss zöldségek és virágok előállítása a mennyiségüket tekintve

Hollandiát a második legnagyobb exporttőrré teszik. A Közösség gyümölcsből importőr, a kereslet mintegy 25%-al haladja meg a kínálatot. A hiány főleg citrusfélékből és trópusi termékekből áll fenn. Az éghajlati viszonyokra érzékeny gyümölcstermesztés elsősorban a déli országokban jelentős. Az EU szőlőtermesztése jelentős, a világ bortermelésének mintegy 60%-át adja. Szabályozás alá vont ágazatok a kertészet, szőlészet, borászatban: 1. friss zöldség és gyümölcs: a szabályozás egyik lényeges pontja, hogy a szabványnak megfelelő min-ű árút engedi forgalomba hozni. Ide tartoznak:- minden élelmezési célra termesztett zöldség, gyümölcs, gomba - csemegeszőlő - déligyümölcsök 2. szőlészet, borászat: a nem min-ű borokat adó szőlők kivágását támogatásokkal segítik elő - bor, pezsgő, ízesített borok - szőlőmust, szőlőlé - borkészítés melléktermékeinek lepárlása Szabályozás vonatkozik még a

komló és dohánytermesztésre is. Erdészet, halászat, vadászat: Az EU területének több mint 30%-át fás területek borítják. Az EU-ban a halászat viszonylag kevés embert foglalkoztat. A halászat az Atlanti-óceánra, a Földközi-tengerre tevődik. A vadgazdálkodás a vadászható állatfajok olyan okszerű hasznosítását jelenti, amelynek során az ember vadállomány fenntartására, élőhelyének biol-i életközösségének és genetikai értékeinek megóvására törekszik, biztosítva a vadászat funkcióinak érvényesülését is. A vadászható állatfajok vmennyi vadon élő állatfajjal együtt a Föld megújuló természeti erőforrásainak és életközösségeinek pótolhatatlan részét képezik. Esztétikai, tudományos, kulturális. Gazd-i és genetikai értékek hordozói, s ezért – mint természeti kincset – természetes állapotban a jövő nemzedékek számára is meg kell őrizni. Az EU nem törekszik arra, hogy a vadgazdálkodást

egységesen szabályozza.A döntések a megfelelő szinten szülessenek ott, ahol ahhoz a legtöbb információ áll rendelkezésre. Ezért a közérdeknek a vadgazdálkodásban való érvényseítése a tagállami törvényekben előírt feladat. Élelmiszeripar: Élelmiszeripar és a feldolgozott mg-i termékek szabályozásának célja az EU-ban a fogyasztók egészségének, érdekének védelme érdekében a gazd-i folyamatok segítése. 11. Mutassa be és jellemezze az EU piacgazdálkodás eszközeit! 1. árrendszer Az EU szabályozó rendszere nem a fogyasztói, hanem arra a termelői árakra vonatkozik, amelyet a farmer kap a termékeiért. A fogyasztói árak nem kerülnek szabályozásra, azokat a piac számos befolyásoló tényezője alakítja ki. A termelői ár nagysága, mely magában foglalja a szállítási és tárolási költségeket is, a piaci versenyben a kereslet- kínálat érvényesülése során alakul ki. Egy megfigyelő (monitoring) rendszer

felállításával folyamatosan követi a termelői árak alakulását. A szabályozás érdekében egy referencia árat (irányárat) hirdet meg. 2. intervenció: Az intervenciós felvásárlás akkor lép életbe, ha egy adott termékből a piacon túlkínálat lép fel. A túlkínálat következtében a piaci árak folyamatosan csökkennek, és amikor elérik az előre meghatározott irányárat (intervenciós árat), akkor életbe lép az intervenciós felvásárlás. Ebben az esetben az Unió a tagországi Intervenciós Ügynökségeken keresztül felvásárolja, azaz kivonja a piacról a termelők, feldolgozók vagy kereskedők által eladásra felkínált termékeiket. Az így felvásárolt tételek az Ügynökségek tulajdonai lesznek, melyeket később, esetleg a piac kedvező alakulásakor hozzák újra a piacra, vagy exportálják. Az üzleti kockázatot az EU átvállalja a termelőtől vagy az áru tulajdonosától, az esetleges veszteségeket a költségvetésből fedezi.

3. magántárolási rendszer: Az intervenciós felvásárlás helyett egyre inkább előtérbe kerül a magántárolási rendszer, melyben a termelő maga gondoskodik a felesleges termék piactól való távoltartásától a kritikus időszakban. Ebben a megoldásban a termék tulajdonjoga de a kockázat is a termelőé marad. 4. szigorú vámpolitika: Túltermelés esetén nem kívánatos, hogy a belső piacra a tagállamokon kívülről alacsony világpiaci áron értékesítendő termék kerüljön. Az EU ennek elkerülésére szigorú vámpolitikát alkalmaz. Biztosítja azt, hogy a belső piaci árak jóval meghaladják a világpiaci árszintet 5. exporttámogatás: A túltermelés levezetésének eszköze az export tevékenység. A világpiaci árnál magasabb belső árak alkalmazása miatt a terméktöbbletet csak úgy lehet 3. piacon értékesíteni (exportálni), ha arra az EU exporttámogatást biztosít. 6. feleslegek megsemmisítése: A túltermelés okozta piaci zavar

elkerülése érdekében az EU esetenként támogatja a feleslegek megsemmisítését. 7. közvetlen, jövedelempótló támogatás: A földhasználók és állattartók részére a közvetlen jövedelempótló kifizetéseket (a kompenzációs támogatásokat) a jövedelmek csökkenésének kivédésére alkalmazzák. A gazdálkodók támogatásának ez a legnagyobb tétele, mely az összes bevételük több, mint 50%-át is meghaladhatja. A jövedelempótló (területalapú) támogatást: - növénytermesztésben: gabona, olajos és fehérje növényi termékek - állattenyésztésben: a kérődző állati termékek előállítása után biztosítanak. 8. területpihentetés: A túltermelés elkerülésének, vagyis a termelés szabályozásának eszköze a kötelező területpihentetési program. Ennek értelmében a gazdák a mezőgazdaságilag művelt területük meghatározott százalékát kivonják a termelésből, ezt ugaroltatásnak is nevezzük. A pihentetett területre

jövedelempótló támogatás jár s ezzel a bevételkiesést az EU kompenzálja. A pihentetett területet művelni, gondozni kell, nem termelhető rajta olyan növény, amit emberi táplálkozásra vagy állati takarmányozásra szánnak, egyéb célra(pl. energiatermelésre) a termelés megengedett. 9. kvóták (mennyiségi korlátozások): Szintén a termeléskorlátozás eszköze. Kvótán belüli termelés esetén a termelőnek jár a kompenzációs támogatás, míg a kvóta feletti termékre nem, sőt erre további kötöttséget is előírnak. 12. Ismertesse a növényi termékek piacszabályozását! Szántóföldi növények közös piaci szabályozása: -legfőbb célja a stabil, kiszámítható feltételek mellett megfelelő jövedelem biztosítása. -támogatható növények köre: gabonafélék, olaj-, fehérje-, és a rostnövények (GOFR) -a rendtartás eszközei: -területalapú támogatás -intervenciós felvásárlás -külpiaci (export-import) szabályozás

1. területalapú támogatás: a tagállamra vonatkozó támogatás összegét a megállapított nemzeti bázisterület (kvóta) után számítják ki. A támogatás összegét ha-onként, minden tagországra vonatkozóan azonos szorzószám és az ország referenciahozamának szorzata adja. A terület alapú támogatás a termelőknek a művelt területe után gazdasági évenként jár. A támogatás igényléséhez részletes és pontosan kitöltött támogatási kérelmet kell határidőre eljuttatniuk az illetékes nemzeti hatóságokhoz. 2. intervenciós felvásárlás: felajánlani csak az árpát, durumbúzát, rozst, szemeskukoricát, és cirkot lehet. 3. export- import szabályozás: a gabonafélék külkereskedelmére engedélyezési rendszer van életben, mely csak regisztrációs, ill. statisztikai célokat szolgál, azonban nélküle exportimport tevékenység nem végezhető Exportra kerülő termékek után, a magasabb belpiaci ár, és az alacsonyabb világpiaci ár

közti különbségből számított összegnek megfelelő támogatás jár, export-visszatérítés címén. Cukor közös piaci szabályozása: A cukoripari szabályozás eltér a GOFR- tól: - a feldolgozott termékre (cukorra), nem pedig a cukorrépára vonatkozik -a cukor termelési többlet elhelyezése miatt jelentkező költségeket a termelők állják. Ez a termelési illeték. - a rendtartás eszközei:- termelési kvóták - értékesítési és árgarancia - külpiaci szabályozás - intervenciós felvásárlás 1. termelési kvóták: cukorra, izoglükózra, és inzulinra állapítják meg A tagország termelési kvótáját egy meghatározott referencia-időszak cukor fogyasztásának és kereskedelmének adatai alapján állapítják meg. A kvóta 2 részből A és B kvótából áll Az A és B kvóta összege a maximális kvóta. A max kvótán felül termelt cukrot C cukormennyiségnek nevezik 2. értékesítési és árgarancia: A termelők és feldolgozók részére

garantált értékesítési- és árgarancia csak a max. kvótán belül megtermelt cukorra, ill az ehhez szükséges cukorrépára vonatkozik. A termesztők részére árgaranciát jelent a cukorrépa alapár meghatározása Az alapár a 16%-os cukortartalmú és a max. kvótán belüli cukor előállításához felvásárolt szabvány cukorrépára vonatkozik. Minimális alapár: amit a cukorgyárnak minimálisan fizetnie kell az átvett, megfelelő min-ű és kvótán belüli cukor termeléséhez szükséges répáért a termelőnek. 3. külpiaci szabályozás: A cukor exportálása és importálása engedélyköteles, de ez csak regisztrálás és statisztikai adatgyűjtés miatt kötelező. Nyerscukor behozatalát egyes fejlődő országokból kedvezményes vámtételekkel segíti elő. A megtermelt felesleg exportját exportvisszatérítéssel segíti A visszatérítés összege a belső piaci és a világpiaci ár közötti árkülönbség nagysága. 4. intervenciós

felvásárlás: Az intervenciós ár csak a fehér cukorra vonatkozik, s itt is arra szolgál, hogy a max. kvótán belül előállított és az Intervenciós Központok részére felajánlott cukrot ezen az áron kötelesek megvásárolni. 13. Ismertess a tej, tejtermékek, marha-, és borjúhús közöspiaci szabályozását, az állatvédelem céljait! Tej és tejtermékek közöspiaci szabályozása: A tej romlandó termék, tárolása még feldolgozott állapotban is drága, ezért az EU mindent elkövet a túltermelés megakadályozására. Az Unió tagállamaiban egységes és kötelező érvényű szabályozás működik. Az intervenció és a különféle támogatások közvetlenül a feldolgozókat érintik, s ezen keresztül közvetve a termelőket. Az EU tejpiaci szabályozása a tejre, és az elsődlegesen feldolgozott tejtermékekre- vaj, soványtejpor, és a sajtfélékre- terjed ki. - a szabályozás eszközei: 1. belpiaci szabályozás:- árrendszer - kvóta

rendszer - támogatások 2. intervenciós felvásárlás 3. külkereskedelmi szabályozás 4. közvetlen támogatások 2005-től - árrendszer: A piaci beavatkozások a tej 2 fő alkotó elemére, a vajra, ill. a sovány tejporra terjednek ki. - tejkvóta rendszer: Meghatározza országos és termelői szinten a megtermelhető tej mennyét. A kvóta rendszer bevezetése azt jelenti, hogy a kvótán belül értékesített tej és az abból készült tejtermékek piaci zavarainak költségeit az EU vállalja, a kvótán felüli menny. Által okozott költségek a termelőket terhelik. A kvótán felül termelt tej után büntető illetéket kell fizetni. Magántárolási támogatás jár a vaj, a sovány tejpor és a sajtok meghatározott időszak alatti tárolása esetén. Intervenciós felvásárlás a vajra és a sovány tejporra vonatkozik. Külpiaci szabályozás: az export, import engedélyeket a nyilvántartás érdekében kell beszerezni. Az EU a behozatalt importvámokkal védi,

az exportot támogatásokkal segíti Közvetlen támogatások 2005-től: a csökkenő ártámogatás (irányár) miatt ettől az időponttól a gazdák jövedelmének fenntartása érdekében az EU közvetlen támogatásokat vezet be. Marha- és borjúhús közöspiaci szabályozása: 1. közvetlen jövedelemkiegészítő támogatások kedvezményezettje az állat tartója, a termelő. Támogatás csak a húsmarha fajták, vagy annak keresztezéséből származó tehenek után jár, melyek szaporulatát is hústermelés céljára tartják. 2. speciális húsmarha támogatás: - egyszer jár minden 9 hónapos kort meghaladott bika élettartama alatt - kétszer jár minden tinó élettartama alatt, először 9 hónapos kor elérésekor, másodszor 21 hónapos kor elérésekor Vágási támogatásban részesülnek azok a gazdák, akik az EU területén működő vágóhídra, vagy EU-n kívülre exportálnak élő vágómarhát. Szezonalítást csökkentő támogatás célja, hogy a

legelőről egyszerre lekerülő, ill. a hizlaldákból egy időben kikerülő állatok vágását időben szórtabbá tegye. Extenzifikációs kifizetés célja az extenzív állattartás ösztönzése Magántárolási támogatás esetén a támogatott tárolási idő 5 vagy 6 hónap Állatvédelem szabályozása: az EU állatvédelmi jogszabályai az állatok tartásával, szállításával, állatok vágásával és a kísérleti állatokkal való bánásmódra terjednek ki. Célja az állatok szenvedésének, és a strsszhatással járó tevékenységek elkerülése. A fájdalomokozás mellett, ezek rontják az állati termékek min-ét. 14. Ismertesse a sertéshús, a baromfi ágazat piacszabályozását, állategészségügyi feladatait! Sertéshús piacszabályozása: A sertés termékpálya a lazán szabályozott ágazatok közé tartozik. A szabályozás elemei elsősorban élelmiszerbiztonsági, körny. véd-i állatjóléti, takarmányozási ill. az előállított termék

min-re vonatkozik A sertéshús közöspiaci szabályozása 3 fő elemre épül: - árszabályozás: a piaci zavarok esetén a beavatkozást hat. meg - alapár: jelzi azt az árszintet, ami méltányos jövedelmet biztosít a termelőnek. - intervenciós ár: az alapár 78%-a - külkereskedelmi szabályozása: az export- visszatérítési támogatást és a védővámok alkalmazását jelenti. - hasított sertések közösségi kereskedelmi osztályba sorolása (EUROP- rendszer) alkalmazása kötelező. A besorolás alapja a hasított test súlya, vmint a színhústartalom %-ban kifejezett aránya. A baromfi ágazat piacszabályozása: A szabályozási rendszer a baromfihús- és tojásszektort is a könnyű piacgazdálkodású ágazatként kezeli. Az alaprendeletek kizárják a piaci intervenciós intézkedések minden formáját, azaz a közvetlen EU-s felvásárlásokat. Az ágazat szabályozása az alábbi intézkedésekből tevődik össze: - a termelés, feldolgozás és a

forgalomba hozatal jobb szervezését segítő intézkedések - min. javítást célzó intézkedések - rövid és hosszú távú termelési előjelzések készítése -piaci árszínvonal változásának nyomon követése Az EU egyes esetekben az exportot támogatja, az importot pedig védővámokkal korlátozza. Állategészségügy: A közösségi állategészségügyi előírások az EU egész területére azonosak. Feladatai:- a termelés, ill. a feldolgozás helyén való minősítés - egyes állatfajok egyedeinek megjelölése. A jelölésnek végig kell kísérnie az állatból származó termékeket is, hogy bármilyen probléma esetén visszakereshető legyen a tenyésztő is. - az azonosított állatokról pontos, megbízható nyilvántartás készítése. 15. Mutassa be a zöldség és gyümölcs piacszabályozását, a termelői szervezetek feladatait, szerepét! Zöldség és gyümölcs piacszabályozása: A szabályozás megköveteli a tagoktól, hogy teljes

termelésüket a termelői szervezeteken (TÉSZ) keresztül értékesítsék. Az uniós szabályozás egyik lényeges pontja, hogy csak a szabványnak megfelelő min-ű árút engedi forgalomba hozni. Termelői szervezetek: A termelői szervezet a zöldség és gyümölcstermelők (természetes vagy jogi személyek) termelésének megszervezése, a termék árúvá készítése, tárolása és értékesítése érdekében létrehozott társaság. A társaság többsége szövetkezeti formában tevékenykedik. A támogatás címzettje továbbra is a termelő, de csak e célra létrehozott és az uniós szabályzatnak megfelelő regisztrált szervezeten, TÉSZ-en keresztül juthat hozzá. Aki nem tagja e szervezetnek 10%-al kisebb összegre jogosult. A termelői szervezetek kötelezettsége a szaktanácsadók foglalkoztatása, és ezen keresztül a termelők folyamatos informálása. A termelő szervezeteket létrehozó tagok fontos és kötelezően vállalt feladata a statisztikai

adatszolgáltatás és a működési költségekhez való hozzájárulás. A TÉSZ a tagok befizetéseiből működési alapot képez, melyhez a Közösség ugyanilyen összeggel járul hozzá. A működési alap fejlesztésekre, a működési program megvalósítására és az árukivonás (intervenció) finanszírozására szolgál. A működési program 3-5 évre vonatkozóan a termékek forgalmazását, min. javítását, reklámozását, és beruházási terveket tartalmazza. Intrevenció (árukivonás) lép életbe a piac túltelítettsége esetén, és a termelő korlátozott mértékű támogatást kap. Külkereskedelem szabályozása: Exporttámogatást csak néhány termékre (pl. alma, csemegeszőlő, őszibarack, nektarin, paradicsom), erősen korlátozott menny-re és meghatározott értékben ad a Közösség. A belső piacot az EU importvámokkal védi, adott esetben pótvámokat vet ki. Feldolgozóipari alapanyagok támogatása: Az EU termelési támogatással segíti

az egyes feldolgozóipari alapanyag termelést. A támogatott fajok a paradicsom (konzerv és hűtőipari célra), őszibarack és Vilmos körte (kizárólag befőttnek). Kivágási támogatás: a túltermelés csökkentése érdekében időnként az alma, körte, ill. őszibarack ültetvények kivágására ad támogatást az EU. Ültetvénytelepítési támogatás: mind nemzeti, mind EU forrásból adható, kivébe az alma, körte, és őszibarack ültetvénytelepítést. 16. Ismertesse a szőlészet- borászat szabályozását! A szabályozásban való részvétel feltétele, hogy a gazdálkodó teljesítse a szőlőtermesztésre, must- és bortermelésre vmint borkészítésre vonatkozó jelentési kötelezettségeit, melyet a pincekönyv alapján tud megtenni. Az EU-ban borfeleslegek vannak, ezért a szőlő felület növelése tilos, vagyis csak annyi szőlő telepíthető, amennyit kivágnak. Ezért mindenki, aki kivág egy ültetvényt, ezt jelenteni köteles, s ekkor kap

egy ún. újratelepítési jogot Ennek birtokában 8 éven belül telepítethet a kivágott ültetvénnyel azonos nagyságú szőlőt, vagy átadhatja ezt a jogot egy másik termelőnek, aki tájbort vagy minőségi bort termő szőlőt telepít. Ha az újratelepítési jogot a termelő nem használta fel, és másnak sem adta át, akkor 8 év után ez tartlékba kerül, és onnan bárki igényelheti. Kivágási támogatás: A borfeleslegek csökkentésére az EU támogatást biztosít az ültetvény kivágásáért. Szerkezet-átalakítási támogatás: célja a termelés hozzáigazítása a piaci kereslethez. Ez fajtaváltást, tereprendezést, vagy jobb művelési technológiára való átállást jelent. Piacszabályozó intézkedések: Magántárolási támogatás: annak jár, aki vállalja, hogy asztali borát (szőlőmustját) egy adott időszakon belül nem hozza forgalomba. Borok lepárlása: Az uniós borfeleslegek levezetésének legfőbb eszköze a borok lepárlásának

támogatása, melynek 2 féle változata van: - szeszesital- piac ellátását szolgáló lepárlási intézkedés -krízislepárlás Borászati melléktermékek kötelező lepárlása: Az EU-ban kötelező a borkészítés során keletkező törköly és seprő (bor üledéke) lepároltatása. A melléktermék- lepárlási kötelezettség teljesítése előfeltétele bármilyen szőlészeti és borászati támogatás igénybevételének. Mustfelhasználás támogatása: Támogatást vehet igénybe az, aki a mustjavítást nem cukorral, hanem sűrített musttal végzi. Támogatást kapnak azok a feldolgozók is, akik szőlőmustból szőlőlevet, vagy más élvezhető terméket készítenek. Külkereskedelem szabályozás: Az EU-ból kiszállított asztali borokra vmint szőlőmustra korlátozott mértékben, exporttámogatást lehet igénybe venni. 17. Ismertesse a fogyasztó védelmét, az EU élelmiszer- szabályozási elveit! Az élelmiszertermelés irányelvei: az

egészségvédelem elsődlegessége az áruk szabad mozgásával szemben, a hangsúly áthelyeződése a végtermék ellenőrzéséről az előállítási folyamatok ellenőrzésére. Az ágazat jelentősége abban van, hogy óriási hozzáadott értéket képes felvenni. Az élelmiszerekben megtestesülő új érték egyre inkább nem mg-i komponensekből származik, így gyakran fordul elő, hogy a csomagolás költsége magasabb, mint a benne foglalt termék értéke. Az élelmiszerlánc a növénytermesztésnél, sőt már a vetőmag - termesztésnél kezdődik. Az EU joggal követeli meg a fogyasztók teljes körű tájékoztatását a termékek beltartalmi értékeit illetően, hogy a vásárló döntési helyzete biztosított legyen. A fogyasztó védelme: A rendszer legfőbb célja, az ember, a fogyasztó védelme. A védelem területei: - a fogyasztók egészségének védelme: az élelmiszerek negatív hatásainak kizárása, ill. csökkentése érdekében teendő feladatok.

Biztosítani kell, hogy a mg-i termelés során alkalmazott technológiák ne jelentsenek veszélyt az emberi egészségre Részletes szabályokban fektették le az élelmiszerekben található növényvédőszer és állatgyógyászati szermaradványok engedélyezett szintjét Főbb teendők: - élelmiszermérgezések, -fertőzések megakadályozása. - hosszú távú egészségkárosítás csökkentése -az élelmiszerben lévő egészségkárosító anyagok menny-nek korlátozásával -a helytelen táplálkozásból következő egészségkárosítás csökkentésével - a fogyasztók érdekeinek védelme: - a fogyasztó megkárosításának megakadályozása - a valósághű tájékoztatás bitosítása Az EU élelmiszer– szabályozási elvei: - Európa- recept elv: a Közösség létrejötte után minden egyes termékre közös előírást kell alkalmazni. Ez az elv a gyakorlatban nem vált be - horizontális szabályok: az összes, vagy több termékre vonatkozó azonos

szabályok megalkotását jelenti. Ilyenek pl hogy milyen adalékanyagokat, csomagolóanyagokat szabad használni, milyen adatokat kell az élelmiszereken feltüntetni, vagy hogyan és mikor kell az ellenőrzéseket elvégezni. A horizontális szabályozás területei: -állategészségügy -állatvédelem -növény- egészségügy -termelés során felhasznált anyagok -speciális termékek szabályozása (pl: bébiételek) -biotermelési előírások -körny. véd-i előírások - vertikális szabályozás: egyes élelmiszer és előállításának a pontos leírását adják meg. Ide sorolható a méz, cukor, tojás, tej, friss fogyasztásra szánt gyümölcs- zöldség, gyorsfagyasztott élelmiszerek. - kockázat elemzés elve: lehetővé teszi az élelmiszerekben az emberi egészségre veszélyt jelentő kockázati tényezők kizárását, vagy minimumra csökkentését. Kockázati tényezők alatt értjük, az élelmiszerekben lévő, egészségkárosító hatású veszélyes

anyagok meglétének lehetőségét és súlyosságát. - kötelező elővigyázatosság elve: az egészségkárosítás lehetőségének fennállása esetén, meg kell tenni minden szükséges intézkedést az esetleges veszély elhárítására. Ezt az elvet az EU- ban az Egyesült Királyságban alkalmazták először, a szarvasmarhák körében fellépő szivacsos agyvelőgyulladás fellépésekor. 18. Ismertesse a vidék fogalmát, funkcióját! A vidék fogalma: a vidéki térség olyan szárazföldi vagy partmenti vidék, amely kis városokat és falvakat foglal magában, ahol a terület legnagyobb részét a következő célokra használják: - mezőgazd., erdészet, halászat - a vidéken élők gazd-i és kulturális tevékenysége (kézművesség, kisipar, szolgáltatások, hagyományőrzés - nem városi pihenő és üdülő térségek - egyéb célok, mint pl. lakókörzetek Egy másik megközelítéssel vidéki térség az, ahol a népsűrűség 100fő/km2 alatt

van. Ezen területek az EU területének 80%-át teszik ki. A vidék funkciói: - gazd-i funkciók: mező- és erdőgazd., halászat, megújuló természeti erőforrások hasznosítása, falusi turizmus- üdülés fenntartása - ökológiai funkciók: az egészséges élet természetes alapjainak védelme (föld, víz, levegő), tájjeleg megőrzése, biológiai sokszínűség, az erdő és más élőhelyek megóvása, rekreációs (pihenés, felfrissülés) képességének megóvása. - társadalmi és kulturális funkciók: az évszázadok során a vidéki életformához szorosan kapcsolódó közösségi és kulturális értékek megtartása. 19. Ismertesse a strukturális alapokat és célkitűzéseit, a pályázatok lépéseit! A strukturális politika fő célja a különböző fejlettségi szintű régiók közötti aránytalanságok csökkentése, és ezáltal a gazd-i és szociális feszültségek enyhítése. Strukturális alapok: AGENDA 2000 1. célterület: a

fejlettségben lemaradó régiók fejlesztése és strukturális átalakítása 2. célterület: a strukturális nehézségekkel küszködő területek 3. célterület: a humán erőforrás fejlesztése foglalkoztatással, oktatással, képzéssel -Európai Regionális Fejlesztési Alap célja: a regionális egyenlőtlenségek kiegyenlítése, stabil és fenntartható fejlődés elősegítése - Európai Szociális Alap: célja: a humán erőforrás fejlesztése és a foglalkoztatás növelése - Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz: célja: a kiegyensúlyozott erőforrás- gazdálkodás, versenyképes struktúra kialakítása - Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap: célja: előnyugdíjazás, jövedelempótló kifizetések a kedvezőtlen adottságú és a környezeti hátrányok által sújtott területeken, mezőgazd. Területek erdősítése, agrár- körny véd, mg-i beruházások finanszírozása, fiatal farmerek támogatása, képzési támogatás,

erdészeti támogatás - Kohéziós alap: azon államok számára, melyek GNP-je a közösségi átlag 90%-a alatt van - Előcsatlakozási alapok: - ISPA: az előcsatlakozási szakaszban lévő országok strukturális felzárkózását segítő eszköz -SAPARD: a csatlakozni kívánó 10 közép- és kelet- eu-i országban a mg-i és a vidékfejlesztési felzárkózást segítő támogatás -PHARE: támogatás nyújtása eredetileg csak Lengyelo. és Magyaro később több középés kelet- európai ország gazdaságának átalakításához nyújt támogatást - LEADER+: a vidéki társadalom szereplői számára a fenntartható fejlődést megcélzó, integrált, jól kidolgozott stratégiák megalkotását és végrehajtását támogatja Az alapokban rejlő pénzügyi források elnyerésének egyik eszköze a pályázati rendszer. Pályázni konkrét projekt készítéssel lehet. A pályázat főbb lépései: 1. a program létrehozása: ebben meghatározzák azokat - a

prioritásokat, amire a pályázat elnyerhető, - a programhoz kapcsolt pénzösszegeket és azok forrásait - a program és egy- egy projekt futamidejét - egy- egy projekthez adható támogatás minimum és maximum összegét, és egyéb feltételeket 2. pályázati kiírás 3. pályázat elkészítése 4. a projekt végrehajtása 5. a projekt pénzügyi végelszámolása 20. Mutassa be a környezetvédelmi politika célkitűzéseit, a megvalósítás elveit, mutassa be a jogalkotás területeit! A fenntartható fejlődés koncepciója: a közösségi politikák kialakításánál minden területen tekintetbe kell venni a környezetvédelmi hatásokat, azaz a környezeti szempontokat integrálni kell minden más politikába. - A közösségi környezetvédelmi politika jelenlegi főbb célkitűzései: - a környezet min-nek megőrzése, védelme és javítása - az emberi egészség védelme - a természeti erőforrások átgondolt, racionális felhasználásának biztosítása

- nemzeti szintű intézkedések ösztönzése a regionális és globális környezeti problémák kezelése érdekében - A célkitűzések megvalósításához a köv. elvek szolgálnak alapul: - megelőzés elve: a bekövetkezett károk helyreállítása helyett a megelőzést kell előtérbe helyezni - elővigyázatosság elve: amennyiben egy tevékenységnek káros környezeti következményei lehetnek, a beavatkozást azonnal meg kell kezdeni - a szennyező fizet elv A környezetvédelmi jogalkotás területei: - légszennyezés területén fő szempont a különböző káros gázok kibocsátásának még megengedhető határok közé szorítása - vízszennyezés terén egyrészt az ivóvíz tisztaságára min-i követelményeket, határéetékeket állítanak fel, másrészt a vízszennyező anyagok káros kibocsátását igyekeznek határok közé szorítani - hulladék kezelés 3 fő irányra összpontosul: 1. a hull megsemmisítésére és csökkentésére a gyártás

helyén 2. az újrahasznosításra 3. a hull égetés által okozott szennyezés csökkentésére - zajvédelem - nukleáris biztonság növelése - a flóra és fauna védelme, megőrzése - vegyi anyagok gyártásának, kezelésének, felhasználásának, megsemmisítésének a környezetre való káros hatásainak szabályozása