Jogi ismeretek | Büntetőjog » Büntetőjog különös rész, államvizsga tételsor, 2004

Büntetőjog különös rész (Államvizsga tételsor 2004.) 1. Tétel Az ALKOTMÁNYOS REND ERŐSZAKOS MEGVÁLTOZTATÁSA, ALKOTMÁNYOS REND ELLENI SZERVEZKEDÉS Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása 139. § (1) Aki olyan cselekményt követ el, amely közvetlenül arra irányul, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve - különösen fegyveres erő igénybevételével - megváltoztassa, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Nem büntethető az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása miatt, akinek önkéntes elállása következtében a bűncselekmény folytatása elmarad, vagy aki annak folytatását önként megakadályozza. A Btk. X fejezetében szereplő

bűncselekményt, mint új bűncselekményt az 1989 évi XXV Törvény iktatta a büntető törvénykönyvbe. Jogi tárgya: a Magyar Köztársaság alkotmányos rendje. Alkotmányos rend: az ország legfontosabb érdekei, kiemelten a függetlenség és területi épség. Alkotmányos renden az Alkotmányt, és az abban foglalt elveken alapuló társadami viszonyokat kell érteni. Ennek megváltoztatására legális, jogilag szabályozott lehetőségek adottak, de az Alkotmány 2.§ (3)bek. szerint „A társadalom egyetlen szervezetének, egyetlen állami szervnek vagy állampolgárnak a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére, vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.” (tehát biztosítja az ilyen un „puccs” jellegű magatartásokkal szembeni büntetőjogi fellépést!) Elkövetési magatartás: bármely cselekmény, amely közvetlenül az

alkotmányos rend jogellenes megváltoztatására irányul. Cselekményen csak aktív magatartást érthetünk. A mulasztással történő elkövetés logikailag kizárt A közvetlen irányultság kizárja, hogy ezt a bcs.-t megállapítsák arra nézve, akinek a cselekménye csak távolról veszélyezteti az alkotmányos rendet. A magatartás jogellenessége abban jelenik meg, hogy erőszakkal, vagy erőszakkal fenyegetve követik el (csak komoly erőszak alkalmas a bcs. megvalósítására, illetve alkalmazásának reális esélye szükséges). A legveszélyesebb lehetőséget a törvény szövege külön kiemeli: „fegyveres erő igénybevételével”, melyen nem a honvédelemről szóló törvényben szereplő fegyveres erőket, hanem fegyveres személyeket, reguláris, és irreguláris erőket egyaránt kell érteni. Alanya: bárki lehet, aki az általános alannyá válás feltételeinek megfelel (külföldi és magyar áp. is) A bcs. megvalósításához nem szükséges

szervezet létrehozása, de megvalósulhat szervezett formában is. Az elkövetéshez részesi magatartások is társulhatnak Felbujtóként vonható felelősségre, pl. aki kiterveli, vagy aki másokat szándékosan rábír, maga azonban nem vesz részt a konkrét cselekményben. Bűnsegéd lehet, aki a tettesnek szándékosan segítséget nyújt, az általa tanúsított magatartás azonban kívül marad a tényálláson. Bűnösség: Csak szándékosan. A szándékosság megállapításához az elkövető tudatának át kell fognia mindazon tényeket, amelyek a bűntett diszpozíciójában szerepelnek, beleértve a cselekmény következményei, veszélyességének tudatát is. A tényállás nem célzatos, mind egyenes, mind eshetőleges szándékkal elkövethető Stádiumok: Alaki bűncselekmény, az elkövetési magatartás tanúsításával befejezetté válik (kísérlete kizárt). Előkészület: A (2)bek. szerint büntetendő Büntethetőséget megszüntető okok: (3)bek.

szerint (önkéntes elállásra vonatkozó szabályok szerint lásd: általános részben, illetve az „önként megakadályozza” a megakadályozó tevéssel, azaz aktív magatartásával sikeresen akadályozza meg a bűncselekmény folytatását. A törvény megköveteli, hogy a bcs. folytatása ténylegesen elmaradjon, valamint azt, hogy ez a következmény, mint okozat, az elállással, illetve megakadályozással mint okkal okozati összefüggsében álljon. Egység – halmazati kérdések: a bcs. halmazatban állhat más jogi tárgy ellen irányuló delictumokkal Az alkotmányos rend elleni szervezkedés 139/A. § (1) Aki olyan szervezetet hoz létre, vagy vezet, amelynek az a célja, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig; aki ilyen szervezetben részt vesz, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Nem büntethető az alkotmányos

rend elleni szervezkedés miatt, akinek önkéntes elállása következtében a szervezkedés folytatása elmarad, vagy aki annak folytatását önként megakadályozza. Jogi tárgy: A Magyar Köztársaság alkotmányos rendje. A jogalkotó a 139.§-ban írt, az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló előkészületi magatartások közül – sui generis delictumként – szabályozza a 139/A.§-ban szabályozott szervezett létrehozását, annak jelentősebb tárgyi súlya miatt a többi előkészületi formációval szemben. Elkövetési magatartás: a, szervezet létrehozása, b, szervezet vezetése, c, szervezetben részvétel. A szervezet több személynek konkrét cél érdekében történő tömörülése. A szervezkedés a fennálló alkotmányos rend elleni konspiratív jellegű szervezet megalakítása érdekében kifejtett tevékenység.Ennek működése titkos, illegális tömörülést feltételez (de lehet egyébként legálisan alakult szervezet

titkolt célja is a tényállásban írt változtatás elérése). a,: létrehozás: a szervezet létrehozására irányuló meggyőző, rábeszélő tevékenység, másrészt együttműködés azok részéről, akik a célkitűzéssel egyetértenek. A kettő találkozása eredményeként alakul ki az a csoport, amely alkalmas a tényállásban megfogalmazott cél elérésére. b,: vezetés: a már létrejött szervezet elvi és gyakorlati irányítása (lehet több személy is, mindazon elkövetők, akik a vezetési hierarchia különböző fokain állnak, de vezetés a szervezetnek új területre irányítása és a már széthullott szervezet újraélesztése is – ezek azonban nem új bcs.-k az elkövető részéről, csupán büntetést növelő körülményként kell értékelni). c,: részvétel: minden olyan magatartás, amely nem vonható a formátum létrehozásának, és vezetésének fogalomkörébe ( a készenlét vállalásával is megvalósul) A vezetés, illetve

részvétel immateriális bcs.-k (az elkövetési magatartás tanúsításával befejezetté válnak). Kísérlet: Nem kizárt, de csak igen szűk körben állapítható meg (ha pl.: a létrejött szervezethez csatlakozó jövendő vezető a tevékenységre vonatkozó koncepcióját kidolgozza, azonban annak megvalósulásának elkezdődése előtt a szervezet a hatóságok beavatkozása következtében megszűnik.Vezetői és résztvevői magatartásoknál lehetősége elhanyagolható!) Alanya: bárki (magyar és nem magyar áp. is, lehet több létrehozó és vezető is) Résztvevők: - szükségképpeni többes közreműködésről lévén szó – önálló tettesként felelnek. Bűnösség: szándékos (A szervezet létrehozója és vezetője csak egyenes szándékossággal, míg résztvevője eshetőleges szándékosággal is megvalósíthatja. Az elkövető tudatában tükröződnie kell a szervezet objektív irányultságának, saját magatartása és a szervezet alkotmányos

rendre való veszélyességének). Egyéb rendelkezések: mint a 139.§-nál Elhatárolás, egység – halmazati kérdések: Az elhatárolása a Btk.139§ a 139/A§-tól a 139§-nál írt közvetlen irányultságon alapul, csak úgy mint a 139.§ előkészülete és a 139/A§-ban írt szervezkedés elhatárolásánál is (pl. közös elkövetésben megállapodás) Ha azonban az elkövető az alkotmányos rend erőszakkal történő megváltoztatására közvetlenül irányuló cselekmény elkövetésére szervezetet hoz létre, nem a 139.§ előkészületét, hanem a 139/A§ szerinti bűntettet kell megállapítani. A két bcs együttes megvalósulása esetén az anyagi halmazat látszólagos, és a két azonos jogtárgyat támadó bcs. közül csak a súlyosabbat lehet megállapítani 2. Tétel LÁZADÁS 140. § (1) Aki olyan tömegzavargásban vesz részt, amelynek közvetlen célja, hogy a) az Országgyűlést, b) a köztársasági elnököt, c) a Legfelsőbb Bíróságot, d)

a Kormányt alkotmányos jogköre gyakorlásában erőszakkal vagy ezzel fenyegetve akadályozza, vagy intézkedésre kényszerítse, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő; a tömegzavargás szervezője vagy vezetője öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki lázadásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Nem büntetendő lázadás miatt az a résztvevő, aki a tömegzavargást önként vagy a hatóság felhívására az erőszakos cselekmények megkezdése előtt elhagyja. Jogi tárgy: az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Legfelsőbb Bíróság, a Kormány alkotmányos jogköre zavartalanságához fűződő érdek. Ezeket a jogköröket az Alkotmány sorolja fel. A miniszteri indoklás szerint: „ a felsoroltaknál alacsonyabb szintű szervnek a jogszerű eljárásban való akadályozását, vagy intézkedésre

kényszerítését, nem indokolt állam elleni bcs.-nek tekinteni Az Alkotmány 62.§ szerint: „A Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását.” A lázadás tényállásában megfogalmazott magatartást a tömegzavargás jellege, célja, irányultsága teszi állam elleni bcs.-é Elkövetési magatartás: a tényállásban meghatározott irányultságú tömegzavargásban való részvétel, a tömegzavargás szervezése, vezetése. (Tömeg: első ránézésre meg nem határozható számú személy, azaz 15-20 fő együttes jelenléte. Tömegzavargás: a fenti számú személy nyílt, rendbontó fellépése A tömegzavargás irányultsága, közvetlen célja folytán válik lázadássá. ) Szervezés: a tömegzavargás létrehozását jelenti, melynek eredményeként a tömegzavargás létrejön, beleértve azt is, amikor más céllal összegyült tömeg hangulatát, irányultságát formálja át az elkövető (a szervezés

tehát az emberek összegyűjtése, a gyülekezési hely, idő meghatározása, az együttes fellépés megtervezése). Vezetés: a létrejött tömegzavargás elvi, vagy gyakorlati irányítása. Részvétel: a fenti két elkövetési magatartáson túl, minden más, a tömegzavargásban való fizikai részvétel, jelenlét (nem szükséges az elejétől ott lennie, később is csatlakozhat a tömegzavargáshoz). Közvetlen cél = közvetlen irányultság. Az erőszakkal, vagy ezzel fenyegetve történő akadályozás ezen bcs.-knél mindig személy elleni arőszakot jelent! Akivel szemben erőszakot alkalmaznak, vagy ezzel fenyegetnek lehet a tényállásban felsorolt személyeken kívül más is, akivel szembeni erőszakos fellépés a fenti szervek munkájára, alkotmányos jogkörük gyakorlására akadályozó hatással van, vagy lehet. Az akadályozás = hátráltatás, megzavarás, tehát nem megakadályozás (ami végleges). Az intézkedésre kényszerítés = olyan

intézkedés amelyet az Ogy., stb nem a saját, hanem a tettes akarata szerint tesz Mivel az akadályozás, kényszerítés a tömegzavargás közvetlen céljaként nyert megfogalmazást, így a bcs. megvalósulásához ezek tényleges lérejötte nem szükséges. Stádiumok: A szervezés a tömegzavargás létrejöttével befejezett (a létrejöttöt megelőző szervezési tevékenység előkészület). A vezetés a már létrejött lázadás irányításával válik befejeztté (megvalósulhat csupán a tömegzavargás egyes részeinek irányításával is). A részvétel a lázadás helyszínén történő megjelenéssel, illetve a lázadáshoz történő csatlakozással befejezetté válik. Alanya: bárki (nem magyar és magyar áp. is, minenki önálló tettes, ám a szervezői és vezetői magatartások körében azonos elkövetési magatartást tanúsító elkövetők között létrejöhet társtettesség). Kapcsolódhatnak részesi magatartások is a lázadáshoz, melyet annak

figyelembe vételével kell minősíteni, hogy melyik tettesi magatartáshoz kapcsolódik. Bűnösség: szándékos (Az elkövető tudatának át kell fognia a tömegzavargás jellegét, irányulságát, valamint saját magatartásának a tömegzavargással való kapcsolatát, ezek következményeit, s ezeket kívánva, vagy ezekbe belenyugodva kell végrehajtania cselekményét. Bár a lázadás nem célzatos a szervező és a vezető egyenes szándékkal, a résztvevő eshetőleges szándékkal is megvalósíthatja a bcs.-t) Előkészület: A (2)bek. szerint büntetendő Büntethetőséget megszüntető okok: Csak a résztvevő számára biztosított! (Kiválhat a tömegzavargásból önként, vagy a hatóság felhívására, de feltétele, hogy az erőszakos cselekmények megkezdése előtt kell végbemennie.) Elhatárolás, egység – halmazati kérdések: A lázadás során elkövetett egyéb bcs.-k-ért az azokat megvalósító személy az általános halmazati szabályok

szerint felel. 3. Tétel ROMBOLÁS 142. § (1) Aki a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének megzavarása céljából közművet, termelő-, közforgalmi vagy hírközlő üzemet vagy annak berendezését, középületet vagy építményt, termékkészletet, hadianyagot vagy rendeltetésénél fogva hasonlóan fontos más vagyontárgyat megsemmisít, használhatatlanná tesz, vagy megrongál, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a rombolás különösen súlyos hátránnyal jár. (3) Aki rombolásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A törvényalkotó az elkövető állami elleni célzata (tehát szubjektív eleme) miatt emelte ki és tette a X. fejezetbe ezt a bcs.-t, mely egyébiránt hasonló tényállásokként a törvényben máshol is

megtalálhatók (pl.: rongálás) Jogi tárgy: A Magyar Köztársaság alkotmányos rendje, mely a tényállásban felsorolt nagy fontosságú vagyontárgyak elleni támadás következtében szenvedhet sérelmet. (Az alkotmányos rend elleni támadás nem közvetlen.) Elkövetési tárgyak: Nem taxatív!!! Közmű: a víz, gáz, elektromos áram, hőszolgáltatás előállítására és szállítására szolgáló, valamint az egyéb alapvető kommunális létesítmények, Termelő üzem: bármilyen terméket illetve terményt előállító gazdasági egység, Közforgalmi üzem: személy, illetve áruszállításra szolgáló üzem, Hírközlő üzem: a posta, rádió, televízió és sajtó. A védelem teljesebbé tétele érdekében a felsorolt létesítmények berendezése is elkövetési tárgy. Középület: közcélokat szolgáló, közületek, vagy intézmények elhelyezésére szolgáló épület, Építmény: más, nagyfontosságú létesítmény, Termékkészlet:

Btk.137§ 11 termék: az ipari és a mezőgazdasági termék (termény), akár nyersanyag, akár félgyártmány vagy készáru; a termékkel egy tekintet alá esik az élő állat, valamint a termelőeszköz akkor is, ha ingatlan, Itt tehát a termék nagyobb mennyisége értendő. Hadianyag: minden olyan anyag, amely közvetlenül katonai célokat szolgál, s amelynek rendelkezésre állása az ország védelmi képességét közvetlenül befolyásolja. Rendeltetésénél fogva hasonlóan fontos más vagyontárgy: a felsoroltakon kívül minden olyan egyéb dolog, amelynek sérelme alkalmas lehet az alkotmányos rend megzavarására. Az bírói mérlegelést igényel, hogy a formailag egyébként megfelelő elkövetési tárgy rendeltetésénél fogva fontos-e olymértékben, hogy rá nézve a rombolás bcs.-e megvalósítható Elkövetési magatartás: Megsemmisítés, használhatatlanná tétel, megrongálás. Megsemmisítés: az elkövetési tárgy állagának megszűnése, az

eredeti állapot többé nem állítható helyre. Használhatatlanná tétel: az ekövetési tárgy rendeltetésszerű működtethetősége, alkalmazhatósága szenved csorbát, akár ideiglenesen, akár véglegesen. Nem jár szükségképpeni álagsérelemmel, s az eredeti állapot helyreállítható. Megrongálás: a dolog állagát negatívan, károsan éríntő olyan ráhatás, amelynek következtében az elkövetési tárgy használhatósága egészében, vagy részben megmarad. Megvalósítható mindhárom aktívan cselekvéssel és mulasztással is. Eredmény: nincs kifejezetten megfogalmazva, de az elkövetési magatartásokból következik: az elkövetési tárgy megsemmisülése, használhatatlanná válása, megrongálódása. Ok-okozati összefüggés: szükséges az elkövetési magatartás és a lérejött eredmény között. Stádiumok: materiális bcs., tehát az eredmény bekövetkezésével befejezett Az elkövetési magatartás szándékos és célzatos

megkezdésével kísérlet. A szándék tartalmát figyelembe véve kell minősíteni (Ha pl.: az elkövető állam elleni célzattal az elkövetési tárgy megsemmísitését megkezdi, de önként eláll a befejezéstől, a megrongálás kapcsán – figyelemmel céljára – a maradék bűncselekményéért felel, tehát a Btk.324§-ban foglalt rongálásért!) Alanya: bárki (tettesség és részesség az általános szabályok szerint!) Bűnösség: szándékos (Az elkövető tudatában tükröződnie kell az elkövetési tárgy fontosságának, a saját magatartása elkövetési tárgyra gyakorolt hatásának, következményeinek, beleértve az alkotmányos rend megzavarásának lehetőségét is. Ez utóbbi cselekményt kifejezetten kívánja, mivel a rombolás célzatos bcs., így csak egyenes szándékkal követhető el) Célzat: Az alkotmányos rend megzavarása (tényleges megzavarásának nem kell bekövetkeznie, a tettes csak ennek elérése végett cselekszik).

Minősített eset: ha a rombolás különösen súlyos hátránnyal jár. A hátrány lehet pl gazdasági, politikai, mely az elkvetési magatartással okozati összefüggsében jött létre. Ennek megállapítása bírói mérlegelés tárgya (az pl. ha az alkotmányos rendet ténylegesen megzavarta a cselekmény már így értékelhető). Előkészület: Minden változatát bünteti a törvény. Elhatárolás, egység – halmazati kérdések: Közérdekű üzem mezavarása és rongálás bcs.-ktől a célzat alapján, és elkövetési tárgyra figyelemmel határolhatjuk el. Alaki halmazatban állhat a rombolás más bcs.-kel is, amennyiben más jogi tárgy sérelme, vagy veszélyeztetése is létrejött (pl emberölés, közveszélyokozás feltéve, hogy a minősített esetként megfogalmazott különösen súlyos hátrányt a rombolással, mint állam elleni bcs.-el szorosan összefüggő következményként értelmezzük) 4. Tétel HAZAÁRULÁS, HŰTLENSÉG Hazaárulás 144.

§ (1) Az a magyar állampolgár, aki abból a célból, hogy a Magyar Köztársaság függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét sértse, külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a hazaárulást a) súlyos hátrányt okozva, b) állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával, c) háború idején, d) külföldi fegyveres erőnek behívásával vagy igénybevételével követik el. (3) Aki hazaárulásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt egy évtől öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A haza iránti kötelező hűség jogi kötelezettségként való megfogalmazása. Jogi tárgya: A Magyar Köztársaság függetlensége,

területi épsége, vagy alkotmányos rendje. ( A függetlenség, az ország szuverenitása és területi épsége szoros kapcsolatban áll az alkotmányos renddel. Külön kiemelését az indokolta, hogy a hazaárulás jelegét tekintve, a külföldi kormánnyal, vagy külföldi szervezettel való kapcsolat folytán éppen a függetlenséget, a területi épséget veszélyezteti leginkább, melyre történelmünk számos példával szolgált). Elkövetési magatartás: Külföldi kormánnyal, vagy külföldi szervezettel való kapcsolat felvétel, vagy kapcsolat fenntartás. Kapcsolatfelvétel: tényleges érintkezésbe bocsátkozás (kezdeményezheti bármelyik fél). Kapcsolatfenntartás: a már meglévő, kialakult kapcsolat továbbfolytatása ( a kapcsolat keletkezése lehetett eleve jogellenes, de lehet jogszerű is, azonban az később szándékosan és célzatosan válik jogszerűtlenné) Külföldi kormány, illetve szervezet: bármely külföldi kormány és szervezet

beletartozhat függetlenül attól, hogy a Magyar Köztársaság esetleg tagja-e. Stádiumok: Alaki bcs., tehát az elkövetési magatartás tanúsításával befejezettKapcsolatfelvétel esetén kísérlet állapítható meg, ha az elkövető a kapcsolat kialakítására irányuló magatartást megkezdte, azonban a étoldalú kapcsolat nem jött létre, vagy a jogszerűen keletkezett kapcsolat további – immár jogellenes – fenntartását kezdeményezi a kapcsolat azonban ennek ellenére megszűnik. Alanya: Speciális. Csak magyar állampolgár lehet (beleértve azt a kettős állampolgárt is, akinek egyik állampolgársága magyar). Bűnsegédként felelősségre vonható a külföldi kormánnyal, vagy szervezettel történő kapcsolat felvételében vagy fenntartásában szándékosan közreműködő harmadik személy. Részesek: lehet nem magyar állampolgár is. Bűnösség: egyenes szándékosság (az elkövetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy külföldi kormánnyal,

vagy szervezettel kapcsolatban tanúsítja magatartását, valamint magatartásánaka Magyar Köztársaság fontos érdekeire vonatkozó veszélyességével, s e következményeket kívánja). Célzat: cél, hogy cselekménye sértse a MK. függetlenségét, területi épségét, vagy alkotmányos rendjét. Minősített esetek: a) súlyos hátrányt okozva (mint a rombolásnál), b) állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával, (A személy egyben állami szolgálatával, illetve megbízásával is visszaél. Ugyan így minősül az is, aki más szenmély állami szolgálatát vagy hivatalos megbízását használja fel.) c) háború idején (Általános részben foglaltak szerint). d) külföldi fegyveres erőnek behívásával vagy igénybevételével követik el. (1989 évi XXV. tv iktatta be, értemezésénél ua mint a Btk139§-nál) Behívás az elkövető részéről való kezdeményezés, hogy a külföldi fegyveres erő Mo.-ra bevonuljon (nem

szükséges tényleges bevonulás, mint eredmény a minősített eset megvalósulásához). Előkészület: Büntetendő, háború idején súlyosabban minősül. Hűtlenség 145. § Az a magyar állampolgár, aki állami szolgálatával vagy hivatalos megbízatásával visszaélve külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, és ezzel a Magyar Köztársaság függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét veszélyezteti, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig, háború idején öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A hazaáruláshoz nagymértékben hasonló. Jogi tárgya: Ua. mint a hazaárulásnál Elkövetési magatartás és stádiumok: Ua. mint a hazaárulásnál Elkövetés módja: állami szolgálattal, vagy hivatalos megbízással visszaélve történő elkövetés jogszabályoknak vagy jogszabályon alapuló kötelezettségeknek, utasításoknak nem megfelelő, azokkal

ellentétes eljárást jelent. Alany: állami szolgálattal, vagy hivatalos megbízással rendelkező magyar állampolgár (a tettes saját állami szolgálata, vagy hivatalos megbízása) Bűnösség: szándékos (A tettes tudatának át kell fognia szolgálatának vagy megbízastásának jellegét, ennek jogellenes felhasználását az elkövetési magatartás tanúsításakor, s magatartásának következményeit). Nem célzatos, tehát eshetőleges szándékkal is elkövethető Minősített eset: háború idején. Elhatárolás, egység – halmazati kérdések: A hazaárulás büntettétől az alany, a aszándék, ill. a célzat alapján határolható el. Kémkedéssel az alaki halmazat látszólagos, melyet a súlyosabb, tehát a Kémkedés javára kell feloldani. 5. Tétel KÉMKEDÉS 147. § (1) Aki idegen hatalom vagy idegen szervezet részére a Magyar Köztársaság ellen hírszerző tevékenységet végez, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott kémkedést államtitok kiszolgáltatásával követi el, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki kémkedésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Nem büntethető a hírszerző tevékenységre ajánlkozás vagy vállalkozás miatt, aki - mielőtt egyéb hírszerző tevékenységet fejtett volna ki - az ajánlkozását vagy vállalkozását a hatóságnak bejelenti, és a külföldi kapcsolatát teljesen feltárja. A kémkedés az egyik legrégebbi, különösen veszélyes állam elleni bcs., melynek szövegét jelentős mértékben módosította az 1989. évi XXV törvény, majd az 1993 évi XVII törvény további változtatásokat eszközölt rajta (a modern hírszerzés államra veszélyes esetenek üldözése céljából) Jogi tárgya: A Magyar Köztársaság biztonsága,

szuverenitása, területi sérthetetlensége, fontos állami, politikai, gazdasági és egyéb érdekei. A kémkedés tehát a MK ellen irányul Elkövetési magatartás: hírszerző tevékenység végzése (tartalmilag a hírszerző szervezetek részére történő titkos, konspirált információszerző és azt elősegítő tevékenységet nyilvánítja büntetendővé). Az adatok, amelyre a kémkedés elkövethető, nem szükségképpeni állam, vagy szolgálati titok, elegendő, hogy az idegen hatalom, vagy idegen szervezet ismereteit bővítsék, tevékenységét elősegítsék. A kémkedésnek nincs elkövetési tárgya (a tényállás nem tartalmazza). Adatok megszerzése olyan tevékenység, amely során az elkövető szándékosan az adatok birtokába jut.Adatok gyűjtése rendszeres, folyamatos tevékenység, az adatok ismételt megszerzéseAdatok kiszolgáltatása a hírszerző tevékenység legveszélyesebb fázisa, ahol a tettes magatartása folytán az adatok az idegen-

hatalom, vagy szervezet birtokába jutnak. Az államtitok, vagy szolgálati titok tekintetében történő elkövetés nyomatékos, súlyosító körülmény. A kiszolgáltatás további jellemzője, hogy a MK. ellen irányul, nem célzat, hanem az elkövetési magatartás objektív jellemzője. Objektív ismérv az is, hogy a hírszerző tevékenységet az elkövető idegen hatalom, vagy idegen szervezet részére végzi. (idegen = nem magyar, vagy MK érdekeivel ellentétes) Stádiumok: immateriális bűncselekmény, az elkövetési magatartás tanúsításával befejezett. (Annak kimunkálása, hogy az (1)bek. szerinti bűntettnek lehet-e kísérlete a bírói gyakorlatra vár!) Alanya: bárki (magyar és nem magyar áp. is, valamint elkövethető társtettesi minőségben is, és csatlakozhatnak hozzá részesi magatartások is). Bűnösség: szándékos (Az elkövető tudatának át kell fognia magatartásának hírszerző tevéeknység mivoltát, annak MK. elleni

irányultságát, valamint azt, hogy a hírszerző tevékenysége idegen hatalom, vagy idegen szervezet részére történik). A kémkedést a MK-t érintő következményeit kívánva, vagy ezekbe belenyugodva kell végrehajtani (tehát lehet egyenes, vagy eshetőleges szándékkal). Minősített eset: a kiszolgáltatás államtitokra nézve a (2)bekezdés szerint minősítő körülmény. (Az államtitok sértésnek attól a minősített esetétől, amikor az államtitok külföldi személy részére válik hozzáférhetővé az határolja el, hogy itt idegen hatalom, vagy idegen szervezet részére történik a kiszolgáltatás). Egyéb rendelkezések: Az előkészület a Btk.18§ szerinti előkészületi magatartásokkal követhető el Büntethetőséget megszüntető okok: (3)bek szerint. Feltételei: 1 a tettes még nem fejetett ki ténylegesen hírszerző tevékenységet, 2. ajánlkozását, vagy vállakozását a hatóságnál bejelenti, 3 külföldi kapcsolatát teljesen

feltárja. 6. Tétel EMBERÖLÉS ALAP-, ÉS PRIVILEGIZÁLT ESETE. 166. § (1) Aki mást megöl, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki emberölésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A társadalomban élő emberiség alapvető erkölcsi, vallási normatívájaként létező szabály, az emberölés tilalma, már a legrégebbi büntetőtörvényekben megjelenik büntetendő cselekményként. Az emberölés, fogalmát tekintve, más ember életének jogellenes és bűnös kioltása. Jogi tárgy: az ember alapvető emberi és állampolgári joga, az emberi élet sérthetetlenségéhez fűzödő társadalmi érdek. Passzív alany: más élő ember. Emberölésen a magyar büntetőjog csak más ember megölését

érti, az elkövető részéről önmagának elpusztítása, öngyilkossága nem bcs. (az öngyilkossághoz társuló bűnrészesi magatartást azonban quasi delictum sui generis-ként büntetni rendeli a törvény) Az emberi élet kezdete a szülési folyamat, a tolófájdalmak megindulásával kezdődik a magzat önálló élete. Minden olyan cselekmény tehát, amely a szülés közben a magzat életének kioltására irányul, emberölésnek minősül. A büntetőjog az ember életét a halál bekövetkezéséig védelmezi. A klinikai halál állapota még visszafordítható (keringés, légzés megszűnése), tehát a klinikai halál állapotában lévő személy még tárgya lehet az emberölésnek. Az agyhalál a klinikai halált követő állapot, mely a központi idegrendszer működésének teljes megszűnését jelenti. Ez már visszafordíthatatlan állapot, és a szervek átültetésének szempontjából bír döntö jelentőséggel. Az Eü törvény szerint ezen

állapotban lévő személynél a szerv, szövet eltávolítása akkor kezdhető meg, ha egy 3 tagú orvosi bizottság tagjai – egynástól függetlenül kialakítva véleményüket – egybehangzóan megállapították az agyhalál beálltát, melynek módját a 18/1998 (XII. 27) EüM sz rendelet határozza meg. Az élet kezdetének és a halál időpontjának megállapítása orvosi szakérkérdés. Meg kell állapítani akkor is a büntetőjogi felelősséget, ha az elkövető szánalomból, kifejezetten a sértett kívánságára vagy szenvedései megrövidítése céljából tanúsítja az elkövetési magatartást, mivel a magyar jogrendszer nem ismeri el a halálba segítés (aktív eutanázia) létjogosultságát. A passzív eutanázia (halni hagyás) is emberölés, bár az egészségügyről szóló 1997. véi CLIV törvény már megteremti a haldokló beteg önrendelkezési jogát, mely szerint adott esetben a cselekvőképes haldokló beteg közokiratba, vagy teljes

bizonyító magánokiratba foglalt nyilatkozatával visszautasíthatja az életmentő beavatkozást. Egyetlen feltétel a passzív alany vonatkozásában, hogy élő ember legyen. A halott ember sérelmére elkövetett tényállásszerű magatartás alkalmatlan tárgyon elkövetett kísérlet megállapítására alkalmas. Az elkövetési magatartás: A jogalkotó nem határozza meg konkrétan, ezért az emberölés un. nyitott törvényi tényállás A törvény az eredményt, azaz a passzív alany halálát megvalósító elkövetési magatartások mindegyikét büntetni rendeli, akár tevékenységgel, akár mulasztással követik azt el. Tevékenység esetében az elkövető aktív magatartásával indítja meg az okfolyamatot, amely a halálos eredményhez vezet. Mulasztással megvalósított emberölés akkor állapítható meg, ha az elkövető kötelezve volt olyan tevékenység kifejetésére, amely megakadályozta volna a sértett halát (pl.: családi kapcsolat, munkaviszony,

vagy szerződéses kapcsolat, de a büntetőjogszabályból eredő segítségnyújtási kötelezettséget nem tartozik ide). Az eredmény: az emberölés materiális bűncselekmény. Az eredmény sértő típusú: a sértett halálával – mely az elkövető magatartásával okozati összefüggésben következik be – a cselekmény befejezett. Stádiumok: A bűncselekmény mindaddig kísérleti szakban marad, amíg a sértett halála be nem következik. A jogalkotó a stádiumok körében büntetni rendeli az előkészületi magatartásokat is. Az előkészületet az általános szabályok szerint kell értékelni az emberölésnél. Az alany: általános, bárki lehet, aki az általános alannyá válás feltételeinek megfelel. A bűnösség: szándékos és gondatlan is lehet. Aszerint, hogy kívánta az eredmény bekövetkezését, vagy csak belenyugodott a halálos eredmény bekövetkezésének lehetőségébe, a szándék egyenes, vagy eshetőleges. Az emberölés gondatlan

alakzatát is bünteti vétségként a jogalkotó. Elhatárolási kérdések: a Legfelsőbb Bíróság 15. számú irányelve az emberi élet, a testi épség fokozottabb védelmével foglalkozik. Az Irányelv szerint az ölési szándék megállapításánál minden esetben vizsgálni kell, hogy a használt eszköz, a cselekvés módja, a támadás iránya és ereje az általános élettapasztalat szerint alkalmas volt-e a halálos eredmény előidézésére. Ezek objektív körülmények amelyet a jogalkalmazóknak vizsgálni kell, de objektív ok, illetve tény az is, hogy a sérülés helye és minősége alkalmas volt-e a halál előidézésére, vagy előidézhetőségére. Szubjektív oldalon mindig vizsgálni kell az elhatárolás érdekében az elkövető és a sértett viszonyát, az elkövetőnek a tett elkövetése előtt tett kijelentéseit és utólagos magatartását, valamint egyéb személyi körülményeit. Ezen adatokból kell következtetni, hogy volt-e oka az

elkövetőnek a sértett életének kioltására. 1. A leggyakrabban értékelt tárgyi (objektív) tényezők: - a használt eszköz, annak ölésre alkalmassága (melynek a jogalkalmazó soha nem tulajdoníthat döntő jelentőséget a szubjektív körülmények vizsgálata nélkül, azonban ha az elkövető olyan tárgyal bántalmazta a sértettet, amely alkalmas az élet kioltására, úgy kell tekinteni, hogy tudata átfogta az eredmény bekövetkezésének lehetőségét.) - az elkövetés körülményei és módja (a bántalmazás mérve, irányítottsága, intenzitása, ereje) - a sérülés helye, jellege, - elkövető kijelentései (szándékára utaló kifejezések, kijelentések, illetve a kijelentés komolyságát bizonyító körülmény), - az elkövetőnek a cselekmény kifejtése után tanúsított magatartása, kijelentései. 2. Az alanyi oldalon értékelt tényezők elsősorban: - az elkövető személyi tulajdonságai (elkövetéskori személyisége) - a

cselekmény indítóoka, motívuma, - a cselekmény véghezvitelét megelőző pszichikus folyamat feltárása, (a külvilágban megvalósult jelenségekből), - a sértett és az elkövető közötti kapcsolat (rokoni viszony, érzelmi kötődés), 3. Az alanyi és tárgyi körülmények feltárása és elemzése, valamint összhatásukban, kölcsönös összefüggésükben való sokoldalú mérlegelése során, az elkövetés konkrét körülményei között vizsgálni kell egyfelől az elkövető, másfelől a sértett életkorát, egészségi és fizikai állapotát is. Ezeknek nemcsak az emberölés, illetőleg a testi sértés megállapítása, hanem az említett bűncselekmény minősített eseteinek a megítélése szempontjából is jelentősége lehet. Erős felindulásban elkövetett emberölés 167.§ Aki mást, méltányolható okból származó erős felindulásban megöl, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

E bűncselekmény az emberölés privilegizált esete. A jogi tárgy: ua. mint a 166§ A passzív alany: ua. mint a 166§ Az elkövetési magatartás: ua. mint a 166§ Az eredmény: ua. mint a 166§ Az alany: ua. mint a 166§ Az enyhébb megítélés magyarázata az a felismerés, hogy az egyes emberölések formái, az elkövető bűnösségi foka és pszichikai beállítottsága folytán lényegesen különböznek egymástól. Ez az eltérés egyrészt az ölési szándék kialakulásának méltányolható oka, másrészt az elkövetési magatartás úgynevezett rögtönös megvalósítása. Az elkövető a bűncselekmény végrehajtása időpontjában erős felindulás állapotában van. Az indulat az emberi természetből fakad, indulati állapotban az emberi érzelmek olyan hevességgel és gyorsasággal jelentkeznek, hogy az értelmi folyamatokat is befolyásolhatják. Az indulat kialakulását, eredetét és lefolyását tekintve (pszichológiailag) megkülönböztetünk

patológiás (kóros), és fiziológiás (élettani) indulatot, tudatbeszükült állapotot. Ha kóros az indulat, akkor a Btk.24§ alkalmazható, de semmiképpen az erős felindulásban elkövetett emberölés, ugyan is ez utóbbira csak az éplélektani (fiziólogiás) tudatbeszűkült állapot adhat alapot. Ez utóbbi esetben az indulat valamilyen külső ok hatására, rövid időn belül oly mértékben uralkodik el az emberen, hogy az képtelen uralkodni pszichés rekacióin, a tudata beszűkül, és a cselekedeteit egyébként vezérlő értékek (erkölcs, jogi normák) nem játszanak szerepet döntéseinek kialakításában. Az LB 15. számú Irányelve szerint „az erős felindulásban elkövetett emberölés megállapításához az indulat olyan magas foka szükséges, amelynek következtében az elkövető belső egyensúlya megbomlik, tudata elhomályosul és ennek folytán a megfontolás szokásos mértékének megtartása lehetetlenné válik. Az erős felindulásnak

méltányolható okból kell erednie. A fenti Irányelv szerint ez akkor állapítható meg, „ha az bizonyos fokig igazolható és erkölcsileg menthető.” (pl: szerelemféltés, féltékenység) . A felindulást kiváltó ok elemzésénél nem csak a cselekmény elkövetését közvetlenül megelőző események, hanem az összes körülmények kölcsönhatásukban és folyamatosságukban való elemzése ad eligazítást. Nem méltányolható ok a tettesben rejlő (belső) körülmény ( pl. magas vérnyomás ), hanem csak külső ok lehet, amely a társadalmi értékelés szerint megértésre tarthat számot, emberileg érthető. A külső ok többnyire a sértett magatartása (házasság törés, a tettes sértegetése). A LB 15 számú irányelve szerint a jelentéktelen sérelmet követő túlzott indulatkitörés nem alapozza meg az erős felindulásban elkövetett emberölés megállapítását.A cselekmény végrehajtásának rögtönösnek kell lennie, vagyis a

felindult állapotban rövid időn belül az ölési cselekményt végre kell hajtani. Elhatárolás, egység – halmazati kérdések: - Több ember megölése erős felindultság állapotában értelemszerűen halmaztot képez. - Önmagában az a körülmény, hogy a cselekményt az elkövető különös kegyetlenséggel valósította meg, nem zárja ki az e törvényhely szerinti minősítést. - Jogos védelem mértékbeli túllépése estén nem lehet-e cselekményt e törvényhely szerint minősíteni, mert ez a cselekmény kétszeres értékelését jelentené. Ugyan akkor megállapítható e bcs., ha a túllépés nem mértékbeli, hanem időbeli, vagyis a jogosvédelmi helyzet megszűnését követően kerül rá sor. 7. Tétel EMBERÖLÉS MINŐSÍTETT ESETEI, LB 15. SZ IRÁNYELVE AZ 5/1999 BJH. 166.§ (2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést a) előre kitervelten, b) nyereségvágyból vagy c) más

aljas indokból, illetőleg célból, d) különös kegyetlenséggel, e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, illetőleg emiatt, közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen, f) több emberen, g) sok ember életét veszélyeztetve, h) különös visszaesőként, i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen követik el. (3) Aki emberölésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) A különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a) az erős felindulásban elkövetett emberölés (167. §), a népirtás [155 § (1) bekezdés

a) pont]; b) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [175/A. § (4) bekezdés, 355 § (5) bekezdés a) pont]; c) a terrorcselekmény, a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [261. § (2) bekezdés a) pont, 262. § (2) bekezdés, 352 § (3) bekezdés b) pont] Az emberölés minősített esetei: a) Az előre kitervelten történő elkövetés: e minősítést akkor lehet megállapítani, ha az elkövető végig gondolja, megtervezi a végrehajtás idejét, módját, eszközét, számbaveszi a végrehajtást esetleg akadályozó körülményeket. Az előre kiterveltséget a tervszerű, és céltudatos magatartás jellemzi. Az előre kiterveltség tulajdonképpen az elkövetőben lejátszódó pszichikai folyamat, mely magába

foglalja a szándék fontolgatását és bizonyos, az elkövetés módjára vonatkozó tervszerűséget, a bűncselekmény végrehajtásának folyamatát. Önmagában az a tény, hogy a szándék kialakulása és az ölési cselekmény végrehajtása között viszonylag hosszabb idő telt el, nem alapozza meg e minősítést. Az előre kiterveltségre általában külső körülményekből lehet következtetni. b) A nyereségvágyból elkövetett emberölés: E minősítő körülményben tartalmilag benne van a motívum (a nyereségvágy) és emellett a célzat is, a jogtalan haszonszerzés, bár a jogalkotó csak a motívumot, az indítékot fogalmazza meg. Az elkövetés indoka és a célzat összefonódik.A bűncselekmény e minősített esete akkor állapítható meg, ha az közvetlen anyagi előnymegszerzésére irányul, de nem feltétel annak tényleges megszerzése (tipikus esete a rablógyilkosság). Csak akkor állapítható meg, ha az elkövető szándéka már az ölési

cselekmény megkezdése előtt kiterjedt az anyagi előny megszerzésére. Ha ez a szándék a befejezett emberölés után alakult ki, halmazatot kell megállapítani (emberölés és kifosztás). A nyereségvágyból történő elkövetést kell megállapítani akkor is, ha az elkövető anyagi ellenszolgáltatás fejében (bérgyilkos) vállalja a sértett megölését. c) Más aljas indokból, illetve célból történő elkövetésnél a motívum és a célzat ugyanannak a pszichés folyamatnak a két oldala. Mind az indítóok, mind a célzat aljas. A leszámolás (vérbosszú), a szexuális indíték mindig aljas indok, de ide sorolható pl. ha egy bűncselekmény tanúját a bűncselekmény felfedezésének megakadályozása céljából ölik meg. A bosszú, a megtorlás, vagy a féltékenység lehet aljas indok, de nem feltétlenül az, attól függ, hogy milyen ok váltja ki az elkövetőben az keletkezett indulatot. Aljas indok vagy cél akkor állapítható meg, ha az

ellentétes a társadalom erkölcsi normáival. Az LB 15 szerint: „Aljas indokból, vagy ilyen célból megvalósított cselekményen az erkölcsileg elvetendő motívumból fakadó, vagy ilyen célból megvalósított cselekményt kell érteni.” d) Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés: Az emberölés általában kegyetlen bűncselekmény, ezért a jogalkotó csak a különösen kegyetlen elkövetési módot értékeli fokozottan társadalomra veszélyesnek. Az LB 15 szerint e minősítés akkor állapítható meg, „ha a cselekmény végrehajtása az emberi élet kioltásával rendszerint vele járó kegyetlenséget meghaladó rendkívüli kegyetlenséggel történik, vagy a cselekmény a sértettnek olyan testi szenvedést, illetve lelki gyötrelmet okoz, mely az emberi élet kioltásával általában együttjáró szenvedést, gyötrelmet lényegesen meghaladja”. Az elkövető tudatának az elkövetés idején át kell fognia a végrehajtás különös

kegyetlenségét. Nem vonható e minősítés körébe a sértettnek az ölési cselekmény utáni feldarabolása, legfeljebb a büntetés kiszabásánál értékelhető súlyosító körülményként. e) Hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, valamint a hivatalos, vagy közfeladatot ellátó személy támogatására, vagy védelmére kelt személy ellen elkövetett emberölés: e minősítő körülményben a jogalkotó az élet védelmén túl fokozott büntetőjogi védelmet biztosít a hivatalos, valamint a közfeladatot ellátó személynek (a bűncselekmény passzív alanyainak), valamint az ezen személyek védelmére kelt személyeknek. A hivatalos személy életét elsősorban a hivatalos eljárás alatt védi a jogalkotó, hiszen az elkövető ez esetben a hivatalos eljárást is megakadályozza. A második esetben a cselekmény motívumát értékeli fokozottabban

társadalomra veszélyesnek, vagyis az a tényt, hogy a sértettet, a hivatalos eljárása során okozott valódi, vagy vélt sérelem, vagy egyáltalán a hivatali eljárása, hivatali működése miatt öli meg az elkövető. Ez utóbbi esetben a bűncselekmény és a hivatalos eljárás időben különválhat. A bűncselekmény sértettje csak olyan hivatalos személy lehet, akinek az elkövetés idején e minősége még fennáll. Ha a sértett az elkövetés időpontjában már nem hivatalos személy, de az elkövetőt a korábbi hivatalos eljárása indította bűncselekmény elkövetésére, a cselekmény aljas indokból elkövetettként minősül. Ez a minősítés csak akkor állapítható meg, ha az elkövető tudata átfogta, hogy a sértett hivatalos személy. Közfeladatot ellátó személy ellen való elkövetés esetén csak a közfeladat ellátása során (ideje alatt) valósul meg ez a mínősített eset. A hivatalos, vagy közfeladatot ellátó személy védelmére

kelő személyek fokozottabb védelme csak akkor állapítható meg, ha a sértettet ezen cselekedete közben ölik meg. f) A több emberen elkövetést akkor kell megállapítani, ha az elkövető kettő, vagy többszemély öl meg, vagy megölésüket megkísérli. A jogalkotó törvényi egységet hoz létre (összefoglalt bűncselekmény), s a sértettek számától függetlenül e minősített esetet rendeli alkalmazni. A minősítés megállapításának nem feltétele, hogy az ölési cselekményeket egyidőben kövessék el a sértettek sérelmére. Nem szükséges az időbeli és térbeli összefüggés, elegendő ha azokat egy eljárásban bírálják el, s az elkövető minden cselekményét szándékosan követi el. A szándékosságon belül a bűnösség fokának nincs jelentősége, és ez nem zárja ki azt a lehetőséget sem, hogy amennyiben más minősítő körülmény is fennforog (pl.: különös kegyetlenség) azt is meglehessen állapítani. Szándékos

emberöléssel nem lehet azonban összefoglalni a Btk.167§, és a 167/A§-t g) A sok ember életét veszélyeztető mód megállapításának feltétele, hogy az elkövető szándéka egy ember megölésére irányuljon, de olyan elkövetési módot válasszon, mellyel a sértetten kívül meghatározhatatlan vagy meghatározott, de nagyobb számú személy életét is veszélyezteti anélkül, hogy az utóbbiakra az eshetőleges szándéka terjedne ki (mivel ha átfogja, akárcsak eshetőlegesen is más emberek halálát, akkor a több emberen elkövetett minősítést kell alkalmazni). E minősítésben a közveszély előidézése fokozza e cselekmény társadalomra veszélyességét. h) Különös visszaesőként elkövetett emberölés: különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló bűncselekményt követ el. A minősítést megalapozó bűncselekmények felsorolását a Btk. 166§ /5/ bekezdése tartalmazza. Nem alapozza meg ezt a

minősítést, ha korábban emberölés bűntettének előkészülete miatt volt büntetve. Ha viszont korábban emberölés büntette miatt volt büntetve, az újabban megvalósított emberölés bűntettének előkészülete megvalósítja a különös visszaesői minősítést. i, 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölésnél a gyermekkorú alanyok fokozottabb védelme kerül megfogalmazásra (1998. évi LXXXVII. Tv) LB 15. számú Irányelve az élet és a testi épség büntetőjogi védelméről Ebben a LB. kifejti, hogy az emberölés és annak kísérlete és a (szándékos) halát, illetve életveszélyt okozó testi sértés szándékos elkövetési magatartással valósulnak meg. Elhatárolásuk az elkövetőnek a cselekmény véghezvitele időpontjában fennálló konkrét tudattartalma alapján történhet. Az emberölés, illetőleg ennek kísérlete esetén az elkövető tudata átfogja a sértett halála bekövetkezésének

lehetőségét, és ezt kívánja, vagy ebbe belenyugszik. Ezzel szemben az életveszélyt okozó testi sértés, valamint a halált okozó testi sértés esetében az elkövető szándéka csupán testi sérülés előidézésére irányul. Az életveszélyt okozó testi sértés esetén a szándéknak nem feltétlenül kell az eredményre kiterjednie; a halált okozó testi sértés esetén pedig az eredmény tekintetében gondatlanság áll fenn. Az elkövető tudatában fel sem merül a halálos eredmény bekövetkezésének a lehetősége, vagy ha ez felmerül, azt nem kívánja, nem nyugszik bele abba, hanem könnyelműen bízik elmaradásában. Az elkövetés időpontjában fennálló tudati állapot megállapításánál, illetve annak megítélésénél, hogy az elkövető szándéka ölésre avagy bántalmazásra, illetőleg egészségsértésre irányult-e: jelentős mértékben a külvilágban megnyilvánult és így megismerhető tényekből kell visszakövetkeztetni. Az

emberölésre, illetőleg a testi sértésre irányuló szándék megállapításánál az elkövetéskori tudattartalomra a tárgyi (objektív) és alanyi (szubjektív) tényezőkből lehet következtetni. Ezeknek a felsorolása a 6-os tételnél részletesen megtalálható 5/1999. BJH 1. A törvény külön rendelkezése szerint büntetendő előkészületi cselekmények [Btk. 18 § (1) bek] általában attól függően minősülnek egy- vagy többrendbeli előkészületnek, hogy az előkészületi cselekmények alanyának célja egy vagy több bűncselekmény elkövetésére irányul. 2. Az emberölés előkészületének bűntette [Btk 166 § (3) bek] többrendbelinek minősül, ha az alanyának célja több ember megölésére irányul. 8. tétel TARTÁS ELMULASZTÁSA. GONDOZÁS ELMULASZTÁSA. Tartás elmulasztása 196. § (1) Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, vétséget

követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a tartás elmulasztása a jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki. (4) Az (1) és (2) bekezdés alapján az elkövető nem büntethető, a (3) bekezdés esetén pedig büntetése korlátlanul enyhíthető, ha kötelezettségének az első fokú ítélet meghozataláig eleget tesz. A jogi tárgy: a családjogi szabályokon alapuló tartási kötelezettség teljesítéséhez, illetve a jogosult eltartásra való jogának biztosításához fűződő társadalmi érdek. A tartás elmulasztása elsősorban nem a jogosult életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, mert ezen érdekek premier védelmét a Btk. XII fejezetben írt tényállások hivatottak védeni. A bűncselekmény a tartásra jogosultságból folyó kötelesség nem teljesítése révén valósul meg.

A tartási és életjáradéki szerződés megszegéséhez nem fűződnek büntetőjogi következmények. Tartási kötelezettség terheli a házastársat a különélő és a volt házastársával szemben, a leszármazót, a felmenőt, a nagykorú testvért, a mostohagyermeket és a mostohaszülőt. Az örökbefogadással az örökbefogadott az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép, létrejöhet tartási kötelezettség, illetve jogosultság. Leggyakoribb a gyermektartási kötelezettség elmulasztása Az elkövetési magatartás: a tartási kötelezettség önhibából nem teljesítése. Tiszta mulasztásos bűncselekmény. A bűncselekmény befejezettségéhez eredmény bekövetkezése nem szükséges. A kötelezettség végrehajtható hatósági határozaton alapul. A büntetőbíróság a tartás elmulasztása miatt indított büntetőeljárásban még az erre irányuló kérelem esetén sem kötelezheti a terheltet tartásdíj fizetésére és nem is ítélheti azt

meg visszamenőleg sem. A végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási kötelezettség olyan követelés, amely csak a polgári jog szabályai szerint érvényesíthető. A bűncselekmény a tartási kötelezettség esedékességét követően már megvalósul. A bíróságnak a vád tárgyává tett első mulasztástól kezdve az első fokú ítélet meghozataláig eltelt időszak alatti összes mulasztást el kell bírálnia, mert a vádirat benyújtása utáni mulasztások is a vád tárgyához tartoznak. Az elkövetési magatartás nem feltétlenül áll mulasztások megszakítatlan sorozatából, hiszen az elkövető egyrészt teljesítési időszakokban teljesíti kötelezettségét, másrészt a kötelezettség nem teljesítése ellenére az önhiba hiánya kizárhatja a felelősséget. A büntetőeljárást nem lehet azért elutasítani, mert a sértett követelésének érvényesítésére a rendelkezésre álló polgári jogi eszközöket nem vette igénybe. Az

alany: speciális, a bűncselekmény tettese olyan személy lehet, akit végrehajtható hatósági határozat alapján tartási kötelezettség terhel. A bűnösség: a bűncselekmény szándékosan követhető el, így a szándékosságnak a bűncselekmény okaként szereplő önhibánál is meg kell lennie. Az önhiba akkor állapítható meg, ha akár a mulasztás, akár a mulasztás objektív oka felróható az elkövetőnek. A teljesítésre képtelenség miatt, amely a terhelttől független, vagy ha a terhelt a teljesítésre képtelenséget nem szándékosan maga okozza, nem vonható felelősségre a tartás elmulasztásáért. Ha az elkövető egyes időszakokban önhibáján kívül mulasztotta el tartási kötelezettségét, az önhiba részleges megállapítására is sor kerülhet. A mulasztás nem róható fel, ha az elkövető beszámítási képessége hiányzik. Nem felelős az elkövető, ha a keresetéből szabályszerűen levont tartásdíj nem jut el időben a

jogosulthoz. A bűncselekmény minősített esete: súlyosabban büntetendő az elkövető, ha a tartásra jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki. Ez a helyzet akkor jön létre, ha az elkövető mulasztása folytán a tartásra szoruló az elemi létszükségletek kielégítésére szolgáló javakban szenved hiányt. A tényállás e vonatkozásban eredmény bűncselekmény. A minősített eset megállapításának feltétele, hogy a tartásra jogosult a súlyos nélkülözés helyzetébe kerüljön. A súlyos nélkülözésért az elkövető akkor is felel, ha e tekintetben legalább gondatlanság terheli. Büntethetőségi akadály: ha az elkövető tartási kötelezettségének az első fokú ítélet meghozataláig eleget tesz - az alapesetet illetően - nem büntethető, a minősített eset megvalósulásakor büntetése korlátlanul enyhíthető. Elhatárolási és halmazati kérdések: A bírói gyakorlat szerint az egy anyánál (szülőnél) elhelyezett több

gyermek tekintetében elkövetett mulasztás egy rendbeli bűncselekményt valósít meg. Halmazat állapítható meg akkor, ha a több tartásra jogosult különböző személyeknél van elhelyezve. - A kiskorú veszélyeztetésének első alakzata és a tartás elmulasztása egymást kizáró tényállások. - Halmazat létesül, ha az elkövető az egyik gyermeke után a tartásdíj, másik gyermeke után az állami gondozási díj fizetését mulasztja el. - A vád tárgyává tett első mulasztástól az első fokú ítélet meghozatalának időpontjáig terjedő időszakon belüli összes mulasztás természetes egységbe tartozik. - A több hónapon vagy éven át tartó mulasztás egyetlen bűncselekmény. Az elkövetési időszakon belül természetes egységbe tartozó egyes mulasztások önálló elévülése kizárt. Az egész cselekmény elévülési határidejének kezdő napja az a nap, amikor az elkövető még büntetőjogi következmények nélkül eleget tehetett

volna kötelezettségének. - Az első fokú bíróság ítéletének meghozatala utáni kötelezettség elmulasztása az elkövető részéről akkor is újabb bűncselekménynek minősül, ha az a másodfokú tárgyalás előtt történik. Általános elvként elfogadható, hogy azokban az esetekben, amikor a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett személy keresettel, jövedelemmel egyáltalán nem rendelkezik, vagy a munkanélküli járadéka neki fel nem róható okból a mindenkori minimálbérnél alacsonyabb: büntetőjogi felelősségre nem vonható. Gondozás elmulasztása 173. § Aki állapotánál vagy idős koránál fogva önmagáról gondoskodni nem tudó személlyel szemben gondozási kötelezettségét nem teljesíti és ezáltal a gondozásra szoruló életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A jogi tárgy: az ember élete, testi épsége és egészsége.

Passzív alany: speciális, csak olyan személy lehet, aki állapotánál vagy idős koránál fogva önmagáról gondoskodni, önmagát ellátni nem képes. Ez az állapot eredete szerint lehet ideiglenes ( pl. betegség ) , vagy tartós A sértettek köréből ki kell emelnünk a kiskorút. A sérelmükre elkövetett gondozás elmulasztása a Btk. 195§-ába ütköző kiskorú veszélyeztetésének megállapítására alkalmas. Az elkövetési magatartás: a gondozási kötelezettség nem teljesítése, tehát a bcs. a gondozási kötelezettség elmulasztásával valósítható meg (más néző pontok szerint nemcsak mulasztás, hanem mind aktív, mind passzív magatartás lehet). Eredmény: létrejötte szükséges a befejezettséghez, így nem tiszta mulasztásos bcs. A bűncselekmény csak akkor állapítható meg, ha az elkövetési magatartással okozati összefüggésben következett be az eredmény. A jogalkotó az eredményt a sértett életének, testi épségének vagy

egészségének veszélybe kerüléseként jelöli meg. A veszélyt as jogalkotó nem közvetlen veszélyként fogalmazza meg, de a sérelem reális lehetőségének ki kell alakulnia. Az alany: speciális. Tettesként csak olyan személy követheti el a bűncselekményt, akit a sértettel szemben gondozási kötelezettség terhel. A gondozás relatív fogalom, ugyanis a kötelezettség tartalmát mindig a gondozásra szoruló állapota határozza meg (de nem tartozik ide a sértett luxus igényének kielégítése). A gondozási kötelezettség általában jogi alapon nyugvó kötelesség, mely eredhet jogszabályi rendelkezésből ( pl. családjogi törvény ), polgári jogi szerződésből ( pl eltartási szerződés ) , az elkövető és a sértett között fennálló személyes viszonyból. Bűnösség: a bűncselekmény csak szándékosan követhető el. A szándéknak át kell fogni az eredmény bekövetkezésének lehetőségét ( az eshetőleges szándék minimum megvan ).

A jogalkotó a tényállásban nem értékeli azt a körülményt, ha a sértett a gondozás nem teljesítése miatt életveszélybe kerül vagy meghal. Ilyen esetben a kérdést a halmazati szabályok szerint kell megoldani. Ha a fenti eredményt az elkövető tudata átfogta, és abba belenyugodva cselekedett úgy, a gondozás elmulasztásának megállapítására nem kerülhet sor, helyette szándékos emberölés, vagy szándékos testi sértés megállapítása lehet. De nem kerülhet sor e törvényhely szerinti minősítésre akkor sem, ha a gondozási kötelezettség elmulasztását, vagy a veszélyhelyzet kialakulását nem fogta át az elkövető szándéka. Stádiumok: a bűncselekmény akkor befejezett, amikor a gondozási kötelezettség nem teljesítésével a közvetlen veszély az életre, testi épségre vagy egészségre jön létre. Mivel a bűncselekmény veszélyeztető típusú, ezért nincs kísérlete Elhatárolás: Tartás elmulasztás önmagában sosem

alapozhatja meg a gondozás elmulasztásának megállapítását. Ha azonban a gondozót egyszerre tartási kötelezettség is terheli a sértett irányába, e tartás elmulasztása akkor válik gondozás elmulasztásává, ha ezáltal a gondozott személy élete.testi épsége veszélybe kerül 9.tétel TESTI SÉRTÉS, MAGZATELHAJTÁS, LB. 15 SZ IRÁNYELVE Testi sértés 170. § (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, ha a sérülés vagy a betegség nyolc napon belül gyógyul, a könnyű testi sértés vétségét követi el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető a súlyos testi sértés bűntettét követi el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Ha a testi sértést aljas indokból vagy célból, továbbá ha védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen

személlyel szemben követik el, a büntetés bűntett miatt könnyű testi sértés esetén három évig, súlyos testi sértés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés. (4) Bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha a testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz, illetőleg, ha a súlyos testi sértést különös kegyetlenséggel követi el. (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz. (6) Aki a súlyos testi sértést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a (4) bekezdésben meghatározott esetben három évig, életveszélyes sérülés okozása esetén öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (7) Az (1) bekezdésben meghatározott vétség elkövetője csak

magánindítványra büntethető. Jogi tárgy: az emberi test épsége és egészsége. Testi épségről akkor beszélünk, ha az emberi test szervei helyesen működnek, azok teljes egészében sértetlenek. Az egészség pedig fogalmilag az emberi szervezet zavartalan működése, a testet alkotó anatómiai és biológiai szervek és egységek helyes funkcionálását jelenti. Büntetőjogi értelemben a testi épség és egészség az a fizikai és szellemi állapot, amelyben a sértett a cselekmény elkövetése előtt volt. A testi sértés kizárólag más ember sérelmére követhető el. Elkövetési magatartás: testi sértés okozása, amely megnyilvánulhat az egészségsértésben vagy bántalmazásban. Bántalmazás: más ember testét érő olyan külső behatás, amely a testen, illetve annak bizonyos részein nyomokat hagyó sérülést vagy betegséget idéz elő. A lelki hatások az egészségsértés körében jelentkeznek, az egészségsértés a

testbántalmazáshoz képest a szubszidiaritás viszonyában van, minden olyan tevékenység ide tartozhat, amely nem minősül testbántalmazásnak. Az egészségsértés nemcsak tevéssel, hanem mulasztással is megvalósítható. Az eredmény: a sérülés, illetve a betegség. Sérülés általában a testet alkotó szövetek felszínén keletkező folytonossági hiány, elváltozás. Betegség az ember testi és szellemi állapotának normális jellegétől való patológiás eltérése, mely mind a testbántalmazástól, mind az egészségsértéstől kialakulhat. Mindkét esetben vizsgálni kell, hogy az elkövetési magatartás és az eredmény között fennáll-e az okozati összefüggés. A cselekmény jogi minősítése: attól függ, hogy az eredmény milyen súlyos. Eszerint könnyű testi sértésként értékeli a jogalkotó a 8 napon belül gyógyuló sérülést, míg súlyos testi sértésként a 8 napon túli sérülést. A könnyű testi sértés vétség, a súlyos

testi sértés bűntett. Az elhatárolás alapja a gyógytartam. A gyógytartam idejének megállapítása orvos szakértői feladat. A BK 57. számú állásfoglalás kimondja, hogy a minősítésénél a tényleges gyógytartamot kell alapul venni. Az orvostudomány kétféle gyógytartamot különböztet meg: az anatómiai és a funkcionális gyógytartamot. Anatómiailag általában akkor gyógyult egy sérülés, ha a megsérült szövetek anatómiai egysége helyreáll. A funkcionális gyógyulás akkor következik be, ha a sérülés következtében károsodott funkció maradéktalanul helyreállt. A tényleges gyógytartam az orvos szakértő mérlegelése alapján megállapított, az anatómiai és funkcionális gyógyulást is figyelembevevő, esetenként meghatározott gyógyulási idő. Az esetek többségében a tényleges gyógytartam azonos az anatómiai gyógyulás időtartamával. Amennyiben a tényleges gyógytartam megállapítására direkt módon nem kerülhet sor,

a cselekményt a vélelmezett gyógytartam alapján kell minősíteni ( pl. a sértett más ok miatt - nem a testi sértés miatt - meghal, vagy a bcs. kísérleti stádiumban marad ) Ebben az esetben az eredeti sérülés jellegéből, a sértett biológiai állapotából és más külső körülményből vonható le következtetés a gyógytartam, vagy a halált illetően. A 2. sz Módszertani Levél sorolja fel példálózva azokat a sérüléseket, amelyek 8 napon belül (pl.: testfelszíni hámfosztás, hámhorzsolás, kisebb vérömleny, dobhártya repedés) és amelyek 8 napon túl gyógyulnak (testüregbe hatoló, vagy jelentős vérveszteséggel járó szúrt, metszett, vágott sérülés, csonttörés) Amennyiben a sérülés valójában 8 napon belül gyógyul, de a cselekmény súlyosabb sérülés előidézésére is alkalmas volt, a súlyos testi sértés kísérletét kell megállapítani. Az alany: a sértetten kívül bárki lehet. A bűnösség: a jogalkotó

büntetni rendeli a szándékos bűnösségen túl a súlyos testi sértés gondatlan alakzatát is. A könnyű testi sértés gondatlan alakzata nem bűncselekmény. Szándékosság akkor állapítható meg – alapesetben is – ha az elkövető tudata átfogja magatartását, azaz a másik szemnély bántalmazását, illetve egészségsértését, annak eredményét ( a sérülés, vagy begetség várható nagyságát is) és ebbe belenyugodva, vagy ezt kívánva cselekszik. A bűncselekmény minősített esetei: a) Aljas indokból vagy célból elkövetett testi sértés: A motívum és a célzat mind a könnyű testi sértést, mind a súlyos testi sértést minősíti. (lásd mint az Btk166§) b) védekezésre, vagy akarat nyilvánításra képtelen személy sérelmére követik el. Védekezésre képtelen az, aki akaratnyilvánításra képes, de nem tud akaratának érvényt szerezni, fizikai ellenállást tanúsítani, továbbá a 12. életévét be nem töltött személy.

Akaratnyilvánításra képtelen az a személy, aki olyan állapotban van, hogy nincs jogilag figyelembe vehető akarata, mert pl. ájult, bódult, vagy alszik c) Maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást ( mint eredményt ) okozó, vagy különös kegyetlenséggel ( mint elkövetési móddal) megvalósított testi sértés: Maradandó fogyatékosságon a sértett valamely képességének, szervének elvesztését, használhatatlanná válását, a test tartós torzulását, elcsúfulását értjük. A súlyos egészségromlás olyan közbenső, átmeneti kóros állapot, mely a bűncselekmény következménye, tartósan fennáll, és a sértett korábbi állapotához viszonyítva rosszabbodást jelent. Elhatárolásuk a sokszor problémás, a helyes minősítés előfeltétele az orvos szakértői vélemény. A kialakult bírói gyakorlat szerint minden esetben megállapítható a súlyos egészségromlás, ha a gyógytartam a 6 hónapot eléri, vagy meghaladja. A

különös kegyetlenség: (lásd mint a Btk.166§-nál) d) Életveszélyt vagy halált okozó testi sértés ( minősítő eredmény a cselekménnyel okozati összefüggésben ): Az életveszély orvosilag akkor állapítható meg, ha a sértettet ért hatás életfontosságú szervet ért, életfontosságú szervek működésének másodlagos gátlását idézi elő, súlyos heveny vagy belső vérzést okoz, olyan sokkhoz vezet, amely sokktalanítást követel meg, illetve a testüreg megnyitásával szövődmények közvetlen okozója lehet. Az életveszély okozására az elkövetőnek mind a szándékossága, mind a gondatlansága kiterjedhet.LB 15 számú Irányelve szerint a szándékos életveszélyt okozó testi sértést és nem az emberölés kísérlete kerülhet megállapításra, az úgynevezett nem közvetlen életveszélyt okozó testüreget megnyitó, vagy sokktalanítást igénylő vérző sérülést okozó esetekben. A halált okozó testi sértést akkor lehet

megállapítani, ha az elkövető szándékosan tanúsítja az elkövetési magatartást, a halálos eredmény az elkövetési magatartással okozati összefüggésben következik be, a bekövetkezett eredményre azonban az elkövetőnek még az eshetőleges szándéka sem terjedt ki, de az eredmény vonatkozásában gondatlansága megállapítható. A bántalmazással okozott testi sértés és a halál között akkor áll fenn az okozati összefüggés, ha megállapítható, hogy a bántalmazással okozott testi sértés indította el vagy mozdította elő azt az okfolyamatot, amely a sértett halálának bekövetkezéséhez vezetett. A halált okozó testi sértés vegyes bűnösségű (praeterintentionalis) bűncselekmény. Ebből következik, hogy e minősített esetnek a kísérlete nem állapítható meg. Eljárásjogi szempontból a könnyű testi sértés magánindítványra, míg a súlyos testi sértés hivatalból üldözendő bűncselekmény. BK 24. szám: Ha a terhes

állapotban levő nő a rajta elkövetett testi sértés következtében méhmagzatát elvesztette, a cselekmény a Btk. 170§-nak /4/ bekezdése szerint minősül. Elhatárolási kérdések: a Legfelsőbb Bíróság 15. számú irányelve szerint (részletesen lásd a 6-os, 7-es tételnél). Magzatelhajtás 169. § (1) Aki más magzatát elhajtja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a magzatelhajtást a) üzletszerűen, b) a nő beleegyezése nélkül, c) súlyos testi sértést vagy életveszélyt okozva követik el. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a magzatelhajtás halált okoz. (4) Az a nő, aki magzatát elhajtja vagy elhajtatja, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Az Alkotmánybíróság (1991) kimondta, hogy a terhesség

megszakítására vonatkozó szabályok rendeletben való meghatározása alkotmányellenes. Az abortusz sérti a magzat élethez való jogát (Alkotmány tv. 54§) és a jogképességhez való jogot (Alkotmány tv. 56§), ugyanakkor a művi vetélés szabályozása érinti az anya emberi méltósághoz, önrendelkezéshez való jogát. A bírói testület szerint az emberi élet nem a születés és a halál, hanem a fogantatás és a halál közötti egységes folyamat. Ezen előzmények után született meg a magzati élet védelméről szóló 1992 évi LXXIX. tv, mely kimondja, hogy a terhesség bizonyos feltételek megléte esetén és bizonyos ideig (12., 18, 20, illetve max a 24 hétig) megszakítható (pl: ha azt az állapotos nő egészségét súlyosan veszélyeztető ok indokolja, a gyermek várható fogyatékossága, károsodása, vagy ha a terhesség bcs. következménye, stb) Jogi tárgya: a méhmagzat élethez való joga és a teherben lévő nő testi épsége,

egészsége. Passzív alany: az élő méhmagzat, illetve a teherben lévő nő ( a méhmagzat életképességének hiánya nem akadálya a bcs. megállapításának) Elkövetési magatartás: a magzat elhajtása, illetve elhajtatása. ( A természetes /spontán/ vetélés kivűl esik a büntetőjogi értékelésen, csak úgy mint a fent említett jogszabály engedélye a mesterséges /művi/ vetélés esetében.) Megvalósulhat más magzatának az elhajtásával, és saját magzat elhajtásával, vagy elhajtatásával. Tipikus az aktív tevőleges elkövetési magatartás, bár elméletileg mulasztással sem kizárt. Az elkövetési magatartás nincs konkrétan megfogalmazva Az elkövetés módjának az alapesetben nincs jelentősége. Magzatelhajtást követ el az is, aki vetélést, vagy koraszülést idéz elő, s annak következtében semmisül meg a magzat. Eredmény: A magzat megsemmisülése. A befejezettséghez szükséges, hogy az eredmény és az elkövetési magatartás

között okozatossági kapcsolat álljon fenn. Stádiumok: Kísérlet akkor állapítható meg, ha az eredmény előidézésére alkalmas cselekmény kifejtése nem hozza létre a kívánt eredményt, avagy a cselekményt, mielőtt az a magzat halálát okozná abbahagyják. Ha a használt eszköz alkalmatlan az elhajtásra, vagy a passzív alany nem alkalmas a cselekmény végrehajtására (nem terhes), akkor az alkalmatlan kísérlet szabályai az irányadók. Az alany: (1)bek. szerint bárki, (4)bek szerint csak terhes nő A bcs un találkozó bcs., amennyiben a nő aki magzatát elhajtatja a (4)bek önálló tettese, míg a magzatelhajtást ténylegesen végrehajtó az (1)bek. önálló tetteseként felel Ha a terhes nő saját maga hajtja el magzatát, úgy ehhez csak részesi magatartások kapcsolódhatnak hozzá. Bűnösség: csak szándékos lehet. Az elkövetőnek tudnia kell, hogy tevékenysége a méhmagzat pusztulását okozza. (Gondatlan magzat elhajtás nincs, ebben az

esetben gondatlan testi sértés, vagy foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés valósul meg). Minősített esetek: - Üzletszerűen (A magzat elhajtás haszonszerzés céljából történő ismételt elkövetése alapozza meg.), - A nő beleeggyezése nélkül (Ha az elkövető tudata átfogta a beleeggyezés hiányát, ha ebben a vonatkozásban tévedésben volt, akkor az alapesetért felel. A beleeggyezésnek komolynak, határozottnak kell lennie. A kényszer vagy fenyegetés hatására vállalt cselekményt úgy kell tekinteni, hogy azt a nő beleeggyezése nélkül hajtották végre), - Ha a cselekmény súlyos testi sértést, életveszélyt, vagy halált okoz (sts = 8 napon túli sérülés, vagy egészségromlás, életzveszély = olyan állapot, amikor fennáll a halál bekövetkezésének reális lehetősége) Egység – halmazati kérdések: Az azonos elhatározásból megkísérelt magzatelhajtás, ugyanazon terhesség során egységet képez. A

könnyű testi sértés beleolvad az elkövetési magatartásba, a súlyosabb már mínősítő körülményként törvényi egységet képez. 10. Tétel SEGÍTSÉGNYÚJTÁS ELMULASZTÁSA, (2/1999.Bü Jogegységi határozat) CSERBENHAGYÁS. Segítségnyújtás elmulasztása 172. § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna. (3) A büntetés bűntett miatt három évig, a (2) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézi elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles. (4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal

szemben, aki a közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra. A jogi tárgy: az ember élete, testi épsége, egészsége. A passzív alany: az olyan sérült, vagy közvetlen élet-, vagy testi épségének veszélyhelyzetében lévő személy, aki segítségre szorul. (veszélyhelyzet: lehetőség a sérelem bekövetkezésére, olyan objektív helyzet, amely magában foglalja az esetek sérelembe fordulásának lehetőségét. Közvetlen veszély: több mint távoli absztrakt veszély, a sérelem bekövetkezésének reális lehetősége, időben közeli, a veszély személyre, és helyzetre konkretizált) Az elkövetési magatartás: tiszta mulasztásos bcs., az elkövetőtől elvárható segítségnyújtás elmulasztása sérültnek vagy olyan személynek, akinek az élete, testi épsége közvetlen veszélyben van. A segítségre szorulást negatív megközelítésben lehet csak meghatározni, a szerint, hogy ki nem szorul segítségre. A gyakorlat szerint a

segítségre szorulás hiányáról csak akkor lehet beszélni, ha a sértett már meghalt, a sérült vagy a balesetet szenvedett a reá háruló veszélyt mások közreműködése nélkül is el tudja hárítani, s végül, ha másoktól már megfelelő segítségben részesült. A sértett segítségre szorulása tehát olyan objektív körülmény, melyet általában csak utólag lehet megállapítani. Minimum elvárhatóság a segítség nyújtásra kötelezett személytől, hogy álljon meg a sérült vagy veszélyhelyzetben lévő mellett, győződjön meg arról, hogy segítségre szorul-e, ajánlja fel a segítségét, vagy ha erre nem képes, legalább a megfelelő szerveket értesítse. Ennek elmulasztása önmagában is elegendő a bűnösség megállapításához. A jogalkalmazó a tőle elvárhatóság vizsgálatánál (mely szubjektív feltétel) általában abból indul ki, hogy egy hasonló végzettségű, képességű egyén az adott helyzetben hogyan járt volna el,

milyen erkölcsi kötelesség terheli a társadalom elvárása alapján. A tőle elvárhatóság felső határa, hogy nem köteles senki olyan segítségnyújtásra, amellyel a saját életét veszélyezteti. Az alany: tettesként bárki lehet (aki képes az adott helyzetben segítségnyújtásra), kivéve azt a személyt, aki maga is segítségre szorul (sérült, vagy veszélyben lévő). A bűnösség: szándékos (az elkövető abban a tudatban mulaszt, hogy tudja, valaki sérült, vagy veszélyhelyzetben van). A bűncselekmény minősített esetei: a) Ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna: Ebben az esetben a bűnösség megállapításának feltétele a mulasztás és a halál közötti okozati összefüggés fennállása. Elegendő annak a lehetőségnek a fennállása, hogy a segítségnyújtás megmenthette volna a sértett életét. Ha a sértett a segítségnyújtás ellenére is meghalt volna, az elkövető felelőssége csak az

alapesetben állapítható meg. b) Ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézi elő (akár szándékos, akár gondatlan magatartásával), vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles ( pl. orvos ) : A fenti elkövetői körből kizárja a jogszabály azokat, akik a közlekedési szabályok alapján kötelesek a segítségnyújtásra. Aki a sérülést saját szándékos magatartásával idézte elő, nem köteles a segítségnyújtásra, ha azonban szándéka csak a veszélyhelyzet előidézésére terjedt ki, büntetőjogi felelőssége megállapítható. BK 123. szám I. A szándékos veszélyeztetési bűncselekmények – így a Btk 186. §-a szerinti közúti veszélyeztetés – esetében az elkövetőnek a veszélyhelyzet előidézésén túlmenően – a minősített alakzatokba foglalt – bármely káros eredményre kizárólag csak a gondatlansága terjedhet ki. II. A szándékos veszélyeztetési bűncselekményekkel halmazatban a segítségnyújtás

elmulasztása akkor állapítható meg, ha az elkövető által szándékolt veszélyhelyzeten túl a sérülés mint eredmény is létrejön. A halmazati kérdések: a segítségnyújtás elmulasztása a cserbenhagyással a szubszidiaritás viszonyában van. Amennyiben egy időben több segítségnyújtásra szoruló sértett van, a sértettek száma nem jelent halmazatot. A 2/1999. BJH a segítségnyújtás elmulasztásának minősítése (Btk. 172 §), ha az elkövető vétlen Ha a személysérüléssel járó vagy a sértett életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszélyhelyzetet az elkövető vétlenül idézi elő, de nem nyújt tőle elvárható segítséget a rászorultnak, cselekménye a segítségnyújtás elmulasztásának alapeseteként [Btk. 172 § (1) bek.] és nem annak bűntetti alakzata [Btk 172 § (3) bek] szerint minősül Cserbenhagyás 190. § Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan

eltávozik, mielőtt meggyőződnék arról, hogy valaki megsérült-e, avagy az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. KRESZ.58 § (1) A balesettel érintett jármű vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani és az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden tőle telhetőt megtenni. A helyszín idő előtti elhagyása, amennyiben csak dologi kárral járt a baleset, szabálysértést valósít meg. A jogi tárgy: a közlekedés biztonsága, a közlekedésben résztvevők élete, testi épsége. Az elkövetési magatartás: mulasztás. A jogszabály ugyanis az elkövetőnek két kötelezettséget ír elő: a

helyszínen való megállás kötelezettségét, valamint meggyőződési kötelezettséget arról, hogy van-e sérült vagy segítségre szoruló. A bűncselekmény tehát már akkor befejezett, ha az elkövető a baleset helyszínén nem áll meg. Ha megáll ugyan, de eltávozik, mielőtt meggyőződött volna arról, hogy van-e sérült a helyszínen, szintén a bűncselekmény befejezett alakzatáért kell felelősségre vonni. Amennyiben volt sérült, nem a cserbenhagyást, hanem a segítségnyújtás elmulasztását kell megállapítani az elkövető terhére. Az elkövető büntetőjogi felelőssége a mulasztásán túl azon az objektív körülményen múlik, hogy a baleset során megsérült-e valaki. Az alany: speciális, a bűncselekmény tettese a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője. A balesettel érintett jármű vezetőjén nemcsak a balesetet okozó, hanem a balesetet elszenvedő járművezetőt is érteni kell, vagyis mindenkit, aki valamilyen

módon a balesettel kapcsolatba került. A bűnösség: a bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Nem zárja ki a büntetőjogi felelősséget, ha a jármű vezetője ittassága miatt nem észleli a balesetet. Az a körülmény, hogy az elkövető a helyszínen nem állt meg, de később a helyszínre visszatért, a büntetőjogi felelősséget nem érinti, e körülmény csak a büntetés kiszabásánál értékelhető. Egyéb rendelkezések: BH2003. 226 A vontató és a vontatott gépkocsi vezetői nem valósítják meg a segítségnyújtás elmulasztásának a veszélyhelyzetet előidéző által elkövetett bűntettét, ha a két álló jármű között levő, kellően meg nem jelölt vontatókötelet a súlyos fokban ittas sértett nem veszi észre, abban megbotlik, és az úttestre esve nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenved; ezt észlelve pedig a vádlottak kiszállnak a gépkocsiból, érdeklődnek a sértettől, hogy milyen sérülést szenvedett, majd

az erre adott válasz után annak tudatában távoznak a helyszínről, hogy nincs segítségre szoruló személy [Btk. 172 § (3) bek 1 tétel, KRESZ 57 § (6) bek, 58 § (1) és (2) bek.] BH1992. 570 A cserbenhagyás vétsége megvalósul, ha személyeket érintő közlekedési baleset következett be és a járművek esetleges sérülése folytán az emberi életet, testi épséget közvetlenül fenyegető veszély miatt a jármű vezetője a segítségnyújtás szükségességéről való meggyőződés végett a megállási és tájékozódási kötelezettséget mulasztja el [Btk. 190 § KRESZ 58 § (1) bek] Látszólagos az alaki halmazat ezen bcs. és a segítség nyújtás elmulastása között, ugyanis a két bcs. egymással a szubszidiartás viszonyában van Értelmező rendelkezések: 191. § (1) A közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem

közúton okoz sérülést vagy halált. (2) A 185-187. §-ok alkalmazásában nem tekinthetők közlekedési szabályoknak a gyalogosokra és az utasokra vonatkozó rendelkezések. Az (1). bekezdés kiterjesztő rendelkezés annyiban, hogy a fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni a nem közúton elkövetett bűncselekményekre is, szűkítő annyiban, hogy csak abban az esetben ha a cselekmény sérülést vagy halált eredményez. Közlekedési szabályokon nemcsak a KRESZ szabályait, hanem vállalati utasításokat is érteni kell. A (2). bekezdés megszorító értelmezést tartalmaz, mert kizárja az elkövetői körből a gyalogosokat és utasokat. Felelősségüket közlekedési baleset okozása esetén személy elleni bűncselekményként kell értékelni. 11. Tétel FOGLALKOZÁS KÖRÉBEN ELKÖVETETT VESZÉLYEZTETÉS 171. § (1) Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen

veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntettet követ el, és az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén - az ott tett megkülönböztetéshez képest - öt évig, két évtől nyolc évig, illetőleg öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) E § alkalmazásában foglalkozási szabályok a lőfegyver

használatára és kezelésére vonatkozó szabályok is. Azt, hogy az elkövető valamely foglalkozási szabály hatálya alatt állott-e, csak az eset összes körülményeinek vizsgálata alapján lehet eldönteni. Általában megállapítható a foglalkozási szabály hatálya minden olyan tevékenységre, amelyet az elkövető keresetszerűen űz, és ez a tevékenység valamilyen szakképzettséget igényel, valamilyen szabályhoz van kötve. Ha a foglalkozás űzése nincs hatósági engedélyhez, szakmai végzettséghez kötve, akkor a bűncselekményt elkövetheti az is, aki nem rendelkezik a foglalkozás űzéséhez szükséges szakmai jártassággal ( pl. kontár ). A jogi tárgy: az élet, testi épség és egészség. Az elkövetési magatartás: a foglalkozási szabályok megszegése olyan elkövető által, aki a foglalkozási szabályok hatálya alatt áll. A szabályszegés tartalmilag azt jelenti, hogy a személy tevékenysége során nem azt a magatartást

tanúsítja, amelyet munkaköri leírás, jogszabály, szakmai előírás vagy az adott szakma íratlan biztonsági szabálya az élet és testi épség védelmében kötelezően előír. A foglalkozási szabály lehet konkrét, eseti vagy általános szabály (írott vagy íratlan jellegétől függetlenül). Eredmény: A bűncselekmény materiális bűncselekmény, csak akkor állapítható meg, ha az elkövetési magatartással összefüggésben más vagy mások élete közvetlen veszélybe kerül. A veszély lehetőség a sérelem bekövetkezésére, olyan objektív helyzet, mely magában hordja az események sérelembe fordulásának lehetőségét. További feltétele az eredmény megállapításának, hogy a veszély közvetlenül veszélyeztesse a sértettek életét, testi épségét. A sérelem bekövetkezésének reális lehetősége időben közeli, a veszély személyre és helyzetre konkretizált. A testi sértés gyógytartamának ( 8 napon belül vagy azon túl

gyógyul ) a bűncselekmény minősítése szempontjából nincs jelentősége, csaka büntetés kiszabása során értékelhető. Ha a káros eredmény a szabályszegés nélkül is bekövetkezett volna, az okozati összefüggés nem állapítható meg. Stádiumok: Kísérlete fogalmilag kizárt. Alany: speciális, az a személy, aki a foglalkozási szabályok hatálya alatt áll. (Önálló tettesként felelnek az elkövetők, mivel gondatlan a bcs., azonban szándékos veszélyeztetés esetén nem kizárt a társtettesség, ha mindegyik elkövető ua. foglalkozási szabály hatálya alatt áll) Bűnösség: Az /1/ bekezdésben a jogalkotó gondatlan bűncselekményt fogalmaz meg. Azonban itt a gondatlanság csak az eredmény jelzője, ebből következik, hogy a foglalkozási szabályszegés, az elkövetési magatartás tudatos és nem tudatos is lehet. A foglalkozási szabályt akkor szegi meg tudatosan az elkövető, ha felismeri, hogy a foglalkozási szabályok kötelezően

előírnak valamely magatartást, és azt nem teljesíti, vagy annak tiltása ellenére cselekszik. Ha ismeri ugyan az adott szabályt, de a tőle elvárható figyelmet és körültekintést elmulasztja és ezért nem ismeri fel az adott helyzetben követendő magatartást vagy gondatlansága folytán egyáltalán nem ismeri az adott helyzetre vonatkozó foglalkozási szabályt akkor nem tudatosan követi el a cselekményt. Az eredményre mind alapesetben, mind minősített esetben csak a gondatlansága terjedhet ki. A /4/bek. szerinti bűntett szándékos veszélyeztetéssel valósul meg Ez az un limitált veszélyeztetési szándék az elkövető részéről csak a veszélyhelyzet előidézésére terjedhet ki, de nem terjedhet ki sértő típusú eredmény okozására (tipikus a munkahelyi „viccelődéssel” elkövetett cselekmény). A bűncselekmény minősített esetei: a) A bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget

okoz: Maradandó fogyatékosságon a sértett valamely képességének, szervének elvesztését, használhatatlanná válását, a test valamely torzulását értjük. A súlyos egészségromlás olyan közbenső, átmeneti kóros állapot, mely a bűncselekmény következménye, tartósan fennáll, és a sértett korábbi állapotához viszonyítva rosszabbodást jelent. Elhatárolásuk a sokszor problémát jelent, ezért a helyes minősítés előfeltétele az orvos szakértői vélemény. A kialakult bírói gyakorlat szerint minden esetben megállapítható a súlyos egészségromlás, ha a gyógytartam a 6 hónapot eléri, vagy meghaladja. Tömegszerencsétlenség: olyan baleset, melynek következtében legalább egy ember súlyos testi sérülést, legalább kilenc személy pedig könnyű testi sérülést szenved. b) A bűncselekmény halált okoz: Akkor lehet megállapítani, ha a halálos eredmény az elkövetési magatartással okozati összefüggésben következik be, a

bekövetkezett eredményre azonban az elkövetőnek még az eshetőleges szándéka sem terjedt ki, de az eredmény vonatkozásában gondatlansága megállapítható. A halálos eredményért nem állapítható meg az elkövető felelőssége, ha az a sértett olyan korábbi megbetegedése miatt, amelyről az elkövetőnek korábban nem volt tudomása. c) A bűncselekmény kettőnél több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz: Kettőnél több ember halála legalább három ember kioltását okozó eredményt jelent. Halálos tömegszerencsétlenségről akkor beszélünk, ha legalább egy ember meghalt és legalább kilenc személy megsérült. d) Ha az elkövető a veszélyhelyzetet szándékosan idézi elő: ebben az esetben a foglalkozási szabályszegés és a veszély előidézése is szándékos (lásd fent a bűnösségnél kifejtetteket!) 12. Tétel KÉNYSZERÍTÉS, SZEMÉLYI SZABADSÁG MEGSÉRTÉSE. Kényszerítés 174. § Aki mást erőszakkal

vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A jogi tárgy: az ember cselekvési szabadsága. Ez magában foglalja az akaratnyilvánítás, a mozgás-, a helyváltoztatás szabadságát és a kényszermentes cselekvéshez való jogot. A passzív alany: bárki lehet, az emberi szabadságjogok ugyanis mindenkit megilletnek. Az elkövetési magatartás: a kényszerítés, hogy a sértett valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön. A kényszerítés a sértettre való külső ráhatás, amely a cselekvési szabadságát korlátozza, vagy kizárja. A tárgyi oldalon jelentősége van az elkövetési módnak, mely az elkövetési magatartás jellemzője. Az erőszak (fizikai ráhatás a sértettre) minden esetben személy ellen irányul, olyan személy ellen, aki a helyszínen

jelen van. Az erőszak lehet akaratot megbénító (vis absoluta) vagy akaratot hajlító (vis compulsiva) is. A dolog ellen alkalmazott erőszak inkább a fenyegetés fogalmába vonható A fenyegetés súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. Az, hogy a hátrány alkalmas-e komoly félelem keltésére, csak a konkrét körülmények mérlegelése alapján állapítható meg. A sértett életének bármely területét érintheti, s olyannak kell lennie, amely alkalmas arra, hogy őt az akaratával ellentétes magatartásra, cselekvésre késztesse. Az eredmény: a kényszerítés eredmény-bűncselekmény, befejezetté a jelentős érdeksérelem bekövetkezésével válik. Az érdeksérelem jelentős mértékét mindig a passzív alany oldaláról kell vizsgálni. A jelentős érdeksérelem úgynevezett társadalmi típusú sértő eredmény, fogalmát definiálni nem lehet, jelentős voltának megállapítása

jogalkalmazói feladat. Mindig csak az eset összes körülményeinek vizsgálatával lehet eldönteni, hogy bekövetkezett-e vagy sem. Az érdeksérelem ugyanis elsősorban nem anyagi jellegű joghátrányban, hanem a becsület, a jó hírnév, a szakmai tekintély sérelmében nyilvánul meg. Az alany: elvileg bárki elkövetheti, ha azonban az elkövető hivatalos személy, cselekménye a hivatali bűncselekmények valamelyikének megállapítására alkalmas. A bűnösség: mind egyenes, mind eshetőleges szándékkal megvalósulhat. Az elkövetőnek ismernie kell magatartása erőszakos fenyegető jellegét, és ezzel okozati összefüggésben bekövetkező érdeksérelmet, valamint annak jelentős fokát is. Szándékának tehát ki kell terjednie az eredmény bekövetkezésére is. A stádiumok: a bűncselekmény kísérlete valósul meg, ha a jelentős érdeksérelem nem következik be, bár az elkövető szándéka erre irányult, s az elkövetési magatartás objektíve

alkalmas volt az eredmény előidézésére. Egyság – halmazati kérdések: A kényszerítés szubszidiárius tényállás. Alaki halmazatba más bűncselekménnyel nem kerülhet (még ha enyhébb büntetésű is), kivéve ha a bűncselekmények időben különválnak. Rendbeliség a sértettek száma szerint, ua. sértett sérelmére többszöri elkövetés a folytatólagosság alapja lehet. Személyi szabadság megsértése 175. § (1) Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki emberkereskedelemmel összefüggésben megszerzett és a személyi szabadságától megfosztott sértett személyi szabadságának megfosztását fenntartja, és a sértettet munkavégzésre kényszeríti, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) A büntetés az (1) bekezdés esetén öt évig, a (2) bekezdés esetén öt évtől tíz évig terjedő

szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) aljas indokból vagy célból, b) hivatalos eljárás színlelésével, c) a sértett sanyargatásával, d) jelentős érdeksérelmet okozva, e) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el. A jogi tárgy: az ember cselekvési szabadsága ( részei: a mozgás, a helyváltoztatás, a tartózkodási hely megválasztásának joga ). A passzív alany (sértett): bárki lehet, feltéve hogy mozgási, helyváltoztatási szabadságának a bűncselekmény elkövetésének időpontjában birtokában volt. Csecsemő vagy jogszabály által megengedett módon személyi szabadságában korlátozott személy ( pl. letartóztatott ) sérelmére a bűncselekményt nem lehet elkövetni. Amennyiben hivatalos személyt hivatalos eljárása során fosztanak meg szabadságától, vagy mozgásában korlátozzák, az elkövető terhére az akadályozással elkövetett hivatalos személy elleni erőszak megállapításának van

helye. Az elkövetési magatartás: a személyes szabadságtól megfosztás, vagyis minden olyan magatartás, amely objektíve alkalmas arra, hogy a sértettet mozgásában, helyváltoztatásában akadályozza. A bűncselekmény kivételesen szándékos mulasztással is megvalósulhat ( a véletlenül bezárt személy ki nem engedése ). Az elkövetési magatartást kísérheti erőszak, de ezt csak a büntetés kiszabása során lehet értékelni, mivel a tényállási elemek között nem szerepel. A jogszabály az elkövetés módjáról nem tesz említést, tehát a minősítés szempontjából közömbös, hogy a bűncselekményt erőszakkal, megtévesztéssel vagy fenyegetéssel követik el. Az elkövetési magatartásnak azonban mindig jogellenesnek kell lennie. A személyes szabadság megsértése úgynevezett tartós bűncselekmény. A bűncselekmény a személyi szabadság korlátozásával kezdődik és tart mindaddig, amíg a sértettet fogvatartják,

helyváltoztatásában, mozgásában akadályozzák, mégpedig attól függetlenül, hogy az akadályozás meddig tart. Az alany: bárki lehet, kivéve a hivatalos személyt, ha az hivatalos eljárása során jár el. A hivatalos személy cselekménye más törvényhely szerint minősül A bűnösség: a bűncselekmény mind egyenes, mind eshetőleges szándékkal megvalósítható. A gondatlan elkövetés fogalmilag kizárt A stádiumok: a bűncselekmény kísérlete elvileg nem kizárt (pl. a sértett az elkövető által előre nem látott módon távozni tud a bezárt helyiségből). A bűncselekmény minősített esetei: A (2)bek. szerint az emberkereskedelem révén hozzákerült személyi szabadságtól megfosztott személyt továbbra is rabságban tartja és munkára kényszeríti. (3)bek. szerint: a) Aljas indokból vagy célból követik el (mint az emberölésnél) b) Hivatalos eljárás színlelésével történő elkövetés: mint elkövetési mód akkor állapítható

meg, ha az elkövető magatartását valamilyen közhatalmat gyakorló hivatalos személy ténykedésének tünteti fel. c) A sértett sanyargatásával történő elkövetés: mint elkövetési mód megállapítható, Sanyargatás: bármiféle olyan testi vagy lelki szenvedés, kínzás, gyötrelem okozása esetén, amely meghaladja a szabadságtól való megfosztással összefüggő erőszak mértékét, de még nem okoz testi sérülést. Amennyiben az elkövető testi sértést is okoz, akkor a testi sértés és a személyi szabadság megsértésének alapesete halmazatba kerül. d) Jelentős érdeksérelem okozásával történő elkövetés: a jelentős érdeksérelem úgy nevezett társadalmi típusú sértő eredmény, fogalmát definiálni nem lehet, jelentős voltának megállapítása a jogalkalmazó feladata. Mindig csak az eset összes körülményeinek vizsgálatával lehet eldönteni, hogy bekövetkezett-e vagy sem. A becsület, a jó hírnév, a szakmai tekintély

csorbulásában jelentkezik. Pl: nem tud megkötni egy fontos üzletet. Elhatárolási és halmazati kérdések: a személyi szabadság megsértése számos erőszakos bűncselekménynél szükségszerű magatartásként szerepelhet. Ilyen esetben önálló bűncselekményként nem értékelhető, a másik bűncselekmény tényállásába beleolvad, a halmazat tehát látszólagos. Megállapítható és valódi a halmazat akkor, ha a személyes szabadság megsértése, mint eszközcselekmény súlyosabban büntetendő, mint a célcselekmény, vagy ha a két bűncselekmény időben elkülönül. A bcs rendbelisége a sértettek számától függ 13. Tétel MAGÁNLAKSÉRTÉS 176. § (1) Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel, hivatalos eljárás színlelésével bemegy, vagy ott bent marad, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel

büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre, az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére, vagy megtévesztéssel a) éjjel, b) fegyveresen, c) felfegyverkezve, d) csoportosan bemegy vagy ott bent marad. (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott módon mást megakadályoz abban, hogy a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen. (4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a (2) bekezdésben írt módon követik el. A jogi tárgy: személyeknek a magánlakás sérthetettlenségéhez, zavartalan birtoklásához fűződő jog. A magánlaksértés tehát kettős alakzatú bűncselekmény A jogalkotó akarata az volt, hogy a lakás birtokosa maga határozza meg, hogy ki menjen be, illetve ki

tartózkodjon a lakásban. A védett területek: a) A lakás minden olyan zárt, a külvilágtól elhatárolt helyiség, mely rendeltetésénél fogva emberek tartózkodási helyéül, éjszakai szállásul szolgál. A lakás fogalma alá tartozik a sátor, a lakókocsi, a hajókabin, a szállodai szoba, a hétvégi ház, tehát minden olyan helyiség, a mely a megadott fogalomnak megfelel. Az, hogy egy adott helyiségben, adott esetben lakik valaki, illetve éjjeli szállásul szolgál, nem teszi a rendeltetésénél fogva más célra szolgáló helységet lakássá (pl. istálló) Az üresen álló, még nem lakott lakás tekintetében a magánlaksértés csak abban az esetben követhető el, ha ez magántulajdonban van. Nem magántulajdonban álló lakás vonatkozásában csak az önkényes beköltözés szabálysértése állapítható meg. b) Az egyéb helyiség a lakással összefüggő, de nem lakás céljára szolgáló helyiségeket jelent (pl. pince) c) A lakáshoz vagy

egyéb helyiséghez tartozó bekerített hely: minden olyan terület, mely a külvilágtól egyértelműen el van határolva (kerítéssel, élő sövénnyel), s amely a fenti helyiségekhez tartozik (pl. kert, udvar, de az üres telek nem tartozik ide) A magánlaksértés bűncselekménye csak más lakása tekintetében követhető el. Ez a megjelölés nem a tulajdoni, hanem a tényleges birtokviszonyokat jelöli. Az elkövetési magatartások: - a lakásba való bemenetel, - bentmaradás, - a jogosult megakadályozása abban, hogy a lakásba bemenjen. Bemenetelen a lakásba való bejutást értjük. A cselekmény akkor befejezett, amikor az elkövető egész testével behatol a lakásba. Kísérlet amikor az elkövető a lakásba történő bejutás folyamatát megkezdi. A bentmaradás mulasztással, tehát passzív magatartással valósul meg. Az elkövetőnek kötelessége lenne a lakás elhagyása, s e kötelességének nem tesz eleget. Tiszta mulasztásos bűncselekmény

Kísérlete nem lehetséges A bentmaradás mindaddig fennáll, míg az elkövető teljes testtel el nem hagyja a lakást. A lakásba való bemenetel megakadályozása minden olyan magatartás, amely a jogosultat a lakásába történő bejutásába megakadályozza. Akadályozáson nem leküzdhetetlen akadályt kell érteni, elegendő a lakásba való bejutás megnehezítése is. A bűncselekmény kísérlete valósul meg tehát, amennyiben az elkövető elkezdi az akadályozást, de nem jut el a megakadályozásig. Az elkövetés módjai: erőszakkal, fenyegetéssel, hivatalos eljárás színlelésével történő bemenetel vagy bentmaradás. Az erőszak irányulhat mind személy, mind dolog ellen. A személy elleni erőszaknak nem kell akaratot megtörő erejűnek lenni, elegendő az akaratot hajlító erőszak. Erőszakon a személy teste ellen irányuló fizikai ráhatást kell érteni, valamint a dologra irányuló ráhatást, amely közvetve áttevődik a személyre. Az

egyszerű dolog elleni erőszak is elegendő, de mindenképpen szükség van valamilyen akadály fizikai leküzdésére. Az akadály megkerülése nem minősül erőszaknak (A kiterjesztő értelmezés szerint a zárcsere is megvalósítja a lakásba bejutás megakadályozásánál az erőszakot!) A fenyegetés súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. Az, hogy a hátrány alkalmas-e komoly félelem keltésére, csak a konkrét körülmények mérlegelése, a sértett személyiségének, családi állapotának, egzisztenciájának ismeretében állapítható meg. A sértett életének bármely területét érintheti, s olyannak kell lennie, amely alkalmas arra, hogy őt az akaratával ellentétes magatartásra, cselekvésre késztesse. A hivatalos eljárás színlelésével történő elkövetés azért fokozott társadalomra veszélyességű, mert az állampolgárok a hivatalos eljárásokat általában

tiszteletben tartják, s így a megtévesztéssel olyan személy juthat be, vagy maradhat benn a lakásban, aki a jogosult eredeti akarata szerint ezt nem tehetné. A fent írt elkövetési módok eleve olyanok, hogy világosan következik belőlük a sértett beleegyezésének hiánya. Az alany: Már korábban kirekesztettük azokat, akik az adott lakásban laknak vagy azzal rendelkeznek. Ki kell rekesztenünk azonban a hivatalos személyeket is, ők ugyanis a hivatali visszaélés bűntettét követik el. A bűncselekmény alanya tehát rajtuk és a lakás birtokosán kívül bárki lehet. A bűncselekmény elkövetője magánindítványra büntethető. A bűnösség: a magánlaksértés szándékos bűncselekmény. Az elkövető tudattartalma át kell, hogy fogja a magatartás jogszerűtlenségét. Az /1/ bekezdésben nincs kiemelve, hogy az elkövetési magatartásokat az elkövető a lakásban lakónak vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére tanúsítja, ugyanis az

elkövetési módok eleve olyanok, hogy ez világosan következik belőlük. A /2/ bek. elkövetési módjai: - az akarata ellenére bemegy, vagy ott bent marad megfogalmazás itt kifejezetten személyhez szóló tiltást, ellenkező akarat-kifejezést jelöl. Nem általános jellegű tehát, hogy tilos a bemenet, hanem konkrét. Ez azonban kifejeződhet ráutaló magatartásban is ( pl. lakásajtó bezárása ) - a megtévesztéssel való bemenetel voltaképpen szintén a sértett akarata ellenére történik. Itt a tényleges valóságnak megfelelő akarat képzésében gátolta meg a megtévesztés a sértettet. Az akarat ellenére vagy megtévesztéssel történő elkövetés azonban nem elegendő. Ehhez kell társulnia vagylagosan további négy követelménynek: a) Éjjel (Az éjjel fogalmát pontosan meghatározni nem lehet, mivel ez függhet a helyi viszonyoktól, az évszaktól stb. Amikor az adott helyiségben, adott időszakban nyugovóra térnek, attól az időponttól

számítjuk az éjszakát. Ez Budapesten 23 óra, vidéken 22 óra. Az éjjel Budapesten 6, vidéken kb 5 óráig tart Az elkövetés idejének nagyobb társadalomra veszélyessége abban rejlik, hogy a sértettnek kevesebb lehetősége van segítség hívására). b) Fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki lőfegyvert vagy robbanóanyagot tart magánál (ide értve a lőfegyver utánzatot is). c) Felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál. d) Csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt. A /3/bek. elkövetési magatartása és módja: Az elkövető a jogosultnak a lakásba történő bejutását akadályozza meg erőszakkal, fenyegetéssel, hivatalos eljárás színlelésével, éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan. E minősített esetnél nincs kihangsúlyozva, hogy az

elkövető a sértett akarata ellenére cselekszik, azonban a felsorolt elkövetési módokból ez világosan következik. A bűncselekmény minősített esetei: Az /1/ bekezdésben leírt elkövetési magatartásokat ( erőszakkal, fenyegetéssel, hivatalos eljárás színlelésével történő bemenetel vagy bentmaradás ) a /2/ bekezdésben felsorolt módokon ( éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan ) követik el. Ez a magánlaksértés bűntetti alakzata. Az akaratellenesség e bekezdésnél is nyilvánvaló Halmazati kérdések: minden esetben meg kell állapítani a halmazatot, amikor más súlyosabb bűncselekmény elkövetése érdekében valósítják meg a magánlaksértést. Ma csak akkor ismeri el a joggyakorlat büntetlen eszközcselekményként a magánlaksértést, ha a célcselekmény semmilyen körülmények között sem valósítható meg a magánlaksértés, mint eszközcselekmény nélkül. Amennyiben az elkövető lopási szándék nélkül bemegy

valakinek a lakásába, s az eltulajdonítási szándék csak ott alakul ki, a két bűncselekményt halmazatban kell megállapítani. Ha azonban a bemenetel eleve lopási szándékkal történik, kétféleképpen alakulhat a minősítés. Ha szabálysértési értékre vagy kisebb értékre irányult az elkövetés, de "helyiségbe, vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel, vagy a jogosult /használó/ tudta és beleegyezése nélkül bemenve" követik el a bűncselekményt, a Btk. 316§ /2/ bekezdés f) pontja szerint kell minősíteni. A másik lehetőség, hogy a lopást az eddig tárgyaltaknál nagyobb értékre követi el a tettes. Ekkor a magánlakás külön védelmét a "dolog elleni erőszakkal" történő minősítés biztosítja. Ebbe beletartozik minden olyan magatartás, amely a megőrzésre szolgáló zár, vagy készülék fizikai erőszakkal, vagy rendeltetésellenes módon való kinyitását jelenti. A magánlaksértés az ilyen

módon elkövetett lopással nem kerülhet halmazatba. Ha azonban az elkövető pl. hivatalos eljárás színlelésével jut be a sértett lakásába, s ott nagyobb értéket lop el, a két bűncselekményt halmazatban kell megállapítani. 14. Tétel RÁGALMAZÁS. BECSÜLETSÉRTÉS. A VALÓSÁG BIZONYÍTÁSA. Rágalmazás 179. § (1) Aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást a) aljas indokból vagy célból, b) nagy nyilvánosság előtt, c) jelentős érdeksérelmet okozva követik el. A jogi tárgy: az emberi becsület, mint a személyiségi jog lényeges része. A becsület, mint a büntetőjog által védett jogtárgy két elemből tevődik össze:

egyrészt a társadalmi megbecsülést, másrészt az emberi méltóságot foglalja magába. Az állampolgár társadalmi megítélése, értékelése ellen irányuló cselekményekkel szemben a rágalmazás, az ember méltósága ellen irányuló támadásokkal szemben pedig a becsületsértés törvényi tényállásának megfogalmazásával nyújt büntetőjogi védelmet a jogalkotó. A sértett: természetes személy, jogi személy és személyek valamilyen közössége egyaránt lehet. Lehet a bűncselekmény sértettje gyermek és elmebeteg is Alapvető követelmény, hogy a rágalmazás sértettjének határozottan felismerhetőnek kell lenni. Az elkövetési magatartás: tény állítása, tény híresztelése, illetve ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata. A tény az objektív valóságnak az emberi tudatban visszatükröződő jelensége. Jogi értelemben: meghatározott magatartások, emberi cselekedetek tanúsítása, valamilyen esemény. A

tényállítás személyes tudomásszerzésen alapuló közlés, valamely megtörtént, vagy a jelenben történő jelenségről vagy állapotról, a mely konkrét személyre vonatkozik ( jövőbeni esemény állítása nem tényállítás, hanem feltételezés és inkább a becsületsértés megállapítására alkalmas. Sértettje mindenki számára egyértelműen felismerhető. Olyan általánosságban használt kifejezések, mint pl csaló, bár tényállítást tartalmaznak, ha nem utalnak konkrét személyre, a rágalmazás nem állapítható meg. A tényhíresztelés mások nyilatkozatainak, közléseinek oly módon történő továbbadása, közvetítése, amelyből határozottan kiderül, hogy az nem az elkövető saját tudomásán alapszik. A híresztelés attól függetlenül megvalósul, hogy az elkövető a tény valótlansága vagy valódisága tekintetében állást foglalt-e. A rágalmazás során a tényállítás vagy tényhíresztelés látszólagos dicséretet is

tartalmazhat. A tényre közvetlenül utaló kifejezés használata azt jelenti, hogy a tényből valamely jellemző mozzanatot kiemelnek úgy, hogy abból az egész eseményre, történésre logikailag következtetni lehet. A tárgyi oldalon vizsgálni kell az elkövetés módját. A tényállításnak, tényhíresztelésnek mások előtt kell történni és közömbös, hogy a sértett jelen van-e vagy sem. Azt azonban vizsgálni kell, hogy a kijelentésekről mások ténylegesen tudomást szereztek-e. Nyílt levelezőlapon közölt becsületcsorbításra alkalmas tényállítás rágalmazás, míg ugyanezen tényállítás zárt, a sértettnek címzett levélben közölve csak becsületsértés. Az alany: bárki lehet, aki megfelel az általános alannyá válás feltételeinek. A bűnösség: a bűncselekmény csak szándékosan követhető el. A szándéknak át kell fognia, hogy az elkövetési magatartás objektíve alkalmas a rágalmazásra, nem szükséges azonban az erre

irányuló célzat. Ezért a bűncselekmény mind egyenes, mind eshetőleges szándékkal elkövethető. A stádiumok: a bűncselekmény akkor befejezett, amikor az ismertetett tények mások tudomására jutnak. Írásban, nyílt levélben elkövetett rágalmazás esetén nem kizárt a kísérlet megállapításának lehetősége, ez esetben ugyanis az elkövetési magatartás és a tudomásrajutás időben szétválik. A bűncselekmény minősített esetei: a) aljas indokból vagy célból követik el, b) nagy nyilvánosság előtt történik: nagy nyilvánosság állapítható meg akkor, ha nagyobb létszámú személy van jelen, vagy megvan a reális lehetőség arra, hogy nagyobb, vagy előre meg nem határozható számú személy szerezzen tudomást a bűncselekményről. A jelen lévő személyek száma akkor nagyobb létszámú, ha legalább annyi, hogy egyszeri ránézéssel nem állapítható meg. A Btk ezt a fogalmat kiterjeszti a sajtó, egyéb tömegtájékoztatási

eszköz vagy sokszorosítás útján elkövetett cselekményre is. Tehát a nagy nyilvánosság nem helyhez, hanem az elkövetéskor jelen lévők számához kötött. c) jelentős érdeksérelmet okoz: az érdeksérelemnek nem kell feltétlenül a sértettnél jelentkeznie, az más személyt is érinthet. A jelentős érdeksérelem úgynevezett társadalmi típusú sértő eredmény, fogalmát definiálni nem lehet, jelentős voltának megállapítása jogalkalmazói feladat. Mindig csak az eset összes körülményeinek vizsgálatával lehet eldönteni, hogy bekövetkezett-e vagy sem. Az érdeksérelem ugyanis elsősorban nem anyagi jellegű joghátrányban, hanem a becsület, a jó hírnév, az egzisztenciális érdek, a szakmai tekintély sérelmében nyilvánul meg. Halmazati kérdések: az általános szabályok érvényesek, vagyis a sértettek száma határozza meg a bűncselekmények számát. Jogi személy, vagy személyek összessége sérelmére elkövetett rágalmazás egy

rendbeli bűncselekmény. Amennyiben hatóság előtt történik a terhelő tényállítás, akkor nem a rágalmazást, hanem a hamis vádat kell megállapítani, kivéve, ha fegyelmi vétség, vagy szabálysértés elkövetésére vonatkozik a tényállítás, s az elkövetőnél csak gondatlanság állapítható meg. A bűncselekmény elkövetője magánindítványra büntethető. A diplomáciai és a nemzetközi jogon alapuló egyéb személyes mentességet élvező személy sérelmére elkövetett rágalmazás a sértett diplomáciai úton kijelentett kívánatára büntethető. Be.52§ (4)bek alapján a becsületsértés és a rágalmazás közvádra üldözendő, ha hivatalos személy sérelmére hivatalos eljárása alatt, illetve hatóság sérelmére hivatali működésével összefüggésben követik el. Becsületsértés 180. § (1) Aki a 179 § esetén kívül mással szemben a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy

közérdekű tevékenységével összefüggésben, b) nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el. A jogi tárgy: a társadalmi megbecsülés és az emberi méltóság. A rágalmazás elsősorban a társadalmi megbecsülést, a becsületsértés az emberi méltóságot támadja. Az ember szubjektív értelemben vett becsülete: az önbecsülés, vagyis hogy hogyan vélekedik önmagáról. A passzív alany: bárki lehet. Az elkövetési magatartás: a becsület csorbítására alkalmas kifejezés használata. Ide tartozik minden olyan sértő kifejezés, mely az emberi méltóság ellen irányul. Tipikus formája a szóbeliség ( a becsületsértés verbális bűncselekmény ), de történhet

képi ábrázolással, írásban is, ha az becsmérlő, megszégyenítő értékítéletet tartalmaz. Mindig a kifejezés tartalma és nem a módja dönti el, hogy megvalósult-e a bűncselekmény, és közömbös, hogy az a sértett jelenlétében vagy távollétében történik. Megvalósulhat a bűncselekmény a rágalmazásnál felsorolt elkövetési magatartásokkal - tényállítás, tényhíresztelés, stb. - is, ha az nem mások előtt, hanem kizárólag a sértett jelenlétében történik. Azt, hogy valamely kifejezés alkalmas-e a becsület csorbítására, objektíve kell értelmezni. Szükséges, hogy más személy értékelése szerint is lealacsonyító, becsületsértő legyen. A becsületsértés elkövethető mulasztással is (pl. kézfogás elutasítása) Önálló - további feltétel nélküli - elkövetési magatartásként említi a jogalkotó a tettleges becsületsértést. Tettlegesség: minden olyan, a becsület csorbítására alkalmas cselekmény, mely a

sértett testének célzatos érintésében, bántalmazásban nyilvánul meg, és minden jogellenes testérintés, mely nem okoz testi sérülést. A joggyakorlat ide sorolja a szeméremsértő cselekményeket is, ha annak nem a nemi vágy felkeltése a célja. A felsorolt magatartások csak akkor valósítják meg a becsületsértés vétségét, amennyiben a sértett munkakörével, közmegbízatásával vagy közérdekű tevékenységével függnek össze. A becsületsértés megállapítható akkor is, ha nem a munkavégzés során, hanem amiatt követik el. Az elkövető indítéka, célja a minősítés szempontjából közömbös. A nagy nyilvánosság előtti elkövetés, fokozza a cselekmény társadalomra veszélyességét. Nagy nyilvánosság állapítható meg akkor, ha nagyobb létszámú személy van jelen, vagy megvan a reális lehetőség arra, hogy nagyobb, vagy előre meg nem határozható számú személy szerezzen tudomást a bűncselekményről. A jelen lévő

személyek száma akkor nagyobb létszámú, ha legalább annyi, hogy egyszeri ránézéssel nem állapítható meg. A Btk ezt a fogalmat kiterjeszti a sajtó, egyéb tömegtájékoztatási eszköz vagy sokszorosítás útján elkövetett cselekményre is. Tehát a nagy nyilvánosság nem helyhez, hanem az elkövetéskor jelen lévők számához kötött. Az alany: bárki lehet. A bűnösség: a bűncselekmény csak szándékosan követhető el, mégpedig mind egyenes, mind eshetőleges szándékkal, mivel külön sértési célzat a bűncselekmény megvalósításához nem szükséges. A stádiumok: a bűncselekmény akkor befejezett, ha azt a sértett, vagy más személy észlelte. Immateriális bűncselekmény, ezért szóbeli kísérlete fogalmilag kizárt Az írásban elkövetett becsületsértés kísérleti szakaszba a feladással kerül, ha azonban a sértett elolvassa, ezzel a bűncselekmény már befejezetté válik. Halmazati kérdések: hangsúlyozni kell a rágalmazás

és a becsületsértés szubszidiárius jellegét. A rágalmazás csak tényállítással, tényhíreszteléssel vagy e tényre utaló kifejezéssel, a becsületsértés egyéb kifejezéssel vagy sértő cselekménnyel valósítható meg. A rágalmazásnak más előtt kell történnie, és még a rágalmazás alapjául szolgáló tényállítás is csak becsületsértés lesz, ha csak a sértett hallja, vagy zárt levélben történik. Amennyiben a becsület egységes akaratelhatározásból két irányból szenved sérelmet, akkor csak a rágalmazás megállapításra kerülhet sor. Folytatólagos egység az ugyanazon sértett sérelmére megvalósított több becsületsértő cselekmény. A több sértett léte egyetlen becsületsértő kifejezés használata esetén is halmazatot eredményez ( homogén alaki halmazat ). A becsületsértés kettős alakzatú bűncselekmény, szabálysértési alakzata is van. A bűncselekmény elkövetője magánindítványra büntethető. A

diplomáciai és a nemzetközi jogon alapuló egyéb személyes mentességet élvező személy sérelmére elkövetett becsületsértés a sértett diplomáciai úton kijelentett kívánatára büntethető. A valóság bizonyítása 182. § (1) A 179-181 §-ban meghatározott bűncselekmények miatt nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul. (2) A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta. A jogalkotó e törvényhelyben a becsületsértés, a rágalmazás és a kegyeletsértés elkövetéséhez kapcsolódó büntethetőséget kizáró okot fogalmaz meg. A becsület csorbítására alkalmas cselekmények megítélésénél közömbös, hogy az állított, vagy híresztelt tény valódi, vagy valótlan, hiszen igaz tények állításával is lehet rágalmazni. Nem

büntethető ugyanis az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény igaznak bizonyul. A jogalkotó azonban nem minden esetben ad lehetőséget a tény valódiságának igazolására, azt csak kivételesen, bizonyos feltételek megléte esetén engedi meg. Ilyen esetben a vádlottnak kell bizonyítania, hogy igazat mondott. A bizonyításra a bíróság ad engedélyt. A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tényállást, híresztelést vagy erre utaló kifejezés használatát a közérdek, vagy bárkinek a jogos érdeke indokolja. Közérdek: a társadalom egészének, a közösségnek az általános, társadalmi, politikai, kulturális érdekei. Magánérdek: a sértett gazdasági, erkölcsi, egzisztenciális, vagyoni vagy családi érdekkörébe tartozó kérdések, feltéve, ha az jogos. A jogalkalmazó csak a konkrét eset mérlegelése alapján tudja eldönteni, hogy a tényállításban fennáll-e a közérdek, vagy a jogos magánérdek védelmének

igénye. Ha ez nem állapítható meg, a tény valódisága ellenére megvalósul valamely fent említett bűncselekmény. Általában a gyakorlatban nem engedik meg a valóság bizonyítását a magánéletre és a női becsületre vonatkozó tényekre. A bíróság hivatalból is elrendelheti a valóság bizonyítását, ha valószínűsíthető a nyilatkozat társadalmilag szükséges volta. Ha a tényállítás valódinak bizonyul, az elkövető nem büntethető, ha azonban a bizonyításra nem kap engedélyt vagy az engedély ellenére állítását nem tudja bizonyítani, akkor a bíróság ítélkezik felette. 15. Tétel A KÖZLEKEDÉS BIZTONSÁGA ELLENI BŰNCSELEKMÉNY 184. § (1) Aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy

fenyegetés alkalmazásával avagy más, hasonló módon a vasúti, légi, vízi vagy közúti közlekedés biztonságát veszélyezteti, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget, c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben, az ott tett megkülönböztetéshez képest, két évig,

három évig, öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti. A jogi tárgy: a vasúti, a légi, a vízi és a közúti közlekedés biztonsága. A felsorolt jogi tárgyakat veszélyeztető magatartások közvetve sértik a közlekedésben résztvevő személyek életet, testi épségét, de sérthetik a vagyonbiztonságot is. Az elkövetési tárgyak: a) A közlekedési útvonal: fogalmát jogszabály nem definiálja, a kialakult bírói gyakorlat szerint tágabban értelmezendő, mint a KRESZ-ben meghatározott közút fogalma. Eszerint közút minden olyan közterület, amely gyalogosok, járművek és állatok közlekedésére szolgál, kivéve a zártpályás villamost és vasúti pályatestet. A jogi tárgy alapján

közlekedési útvonalnak tekintendő az is, amit a KRESZ a közút fogalmából kirekesztett ( vasúti pálya, zártpályás villamos, légi felszállópálya stb. ), és a közlekedésre szolgáló közterületen levő ösvény, gát, stb. is b) Jármű: a közúti járművek embereket, állatokat, illetve árut szállító vagy vontató eszközök, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. A közúti járművek három csoportba oszthatók: - olyan járművek, amelyeket beépített erőgép hajt, s a KRESZ szerint gépjárműnek minősülnek, - olyan járművek, amelyeket beépített erőgép hajt, de a KRESZ szerint nem gépjárművek (pl. segédmotoros kerékpár), - olyan jármű, amelyet nem beépített erőgép hajt (pl. kerékpár) A fentieken kívül idetartozik minden vasúti, vízi, légi közlekedési eszköz is. c) Üzemi berendezés: minden olyan dolog, szerkezet vagy építmény, amely közvetlenül szolgálja a biztonságos közlekedést. d) Üzemi

berendezés tartozéka: az üzemi berendezéssel szorosan összefüggő járulékos tárgy. e) Közlekedési jelzés: ez lehet jelzőtábla, útburkolati jel, forgalomirányító fényjelző készülék vagy valamilyen tiltást közvetítő tárgy. f) A jármű vezetője: a bűncselekmény passzív alanya. Járművezető minden olyan személy, aki közlekedési eszközt szerkezetének kezelésével késztet haladásra vagy irányít. Az elkövetési magatartások: a) Közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozékának megrongálása: a rongálás megnyilvánulhat a dolog megsemmisítésében, részben vagy egészben használhatatlanná tételében. E magatartás a közlekedés biztonságának veszélyeztetésén túl vagyoni jellegű eredménnyel is jár. Ha a közlekedés biztonsága elleni bűncselekményt is meg lehet állapítani, és a rongálással okozott kár a szabálysértési értéket meghaladja, a rongálás halmazatba kerülhet e

bűncselekménnyel. b) Akadály létesítése: minden olyan, a közlekedési útvonalon elhelyezett vagy ottfelejtett tárgy, dolog, amely a közlekedés biztonságára, illetve a közlekedésben résztvevőkre veszélyt jelent. c) Közlekedési jelzés eltávolítása vagy megváltoztatása: fokozott veszélyt jelenthet a közlekedés biztonságára pl. egy "STOP" tábla eltávolítása, bármilyen célból történik is. Közlekedési jelzés megváltoztatása esetén a jelzőtábla a helyén marad, de eredeti tartalmától eltérő jelzést mutat. Megtévesztő jelzés alkalmazása: tévedésbe ejtésbe, félrevezetésre alkalmas, nem valódi jelzés. d) A jármű vezetője elleni erőszak vagy fenyegetés: csak akkor valósul meg, ha az ténylegesen a közlekedésben résztvevő jármű vezetője ellen irányul. e) Más hasonló módon történő elkövetés: ide tartozik minden olyan elkövetési magatartás, amely hatással van a közlekedés biztonságára, de nem

sorolható a fenti elkövetési magatartások közé. Az eredmény: A vasúti, légi, vízi, vagy közúti közlekedés biztonságának veszélye. A veszély közvetlen. Amennyiben az elkövető még csak az elkövetési magatartások valamelyikét tanúsította, de az eredmény nem következett be, a bűncselekmény kísérletét lehet megállapítani. Okozati összefüggés: Minden esetben vizsgálni kell, hogy fennáll-e az elkövetési magatartás és az eredmény között az okozati összefüggés, vagyis a cselekmény alkalmas-e a közlekedés biztonságának veszélyeztetésére. Az alany: speciális, olyan személy lehet, aki nem áll a közlekedési szabályok hatálya alatt, vagyis a bűncselekményt csak kívülálló személy (extraneus) követheti el. A bűnösség: a bűncselekmény alapesete csak szándékosan követhető el (az elkövető szándékának át kell fogni a közlekedés biztonságának veszélyeztetését, mint eredményt /a BK.123 szerint/) A minősített

esetek eredményeire csak a gondatlansága terjedhet ki az elkövetőnek. Gondatlan bűnösség akkor állapítható meg, ha az elkövetési magatartás szándékos vagy gondatlan, de a veszélyhelyzet kialakulásában az elkövetőt csak gondatlanság terheli. Egyes elkövetési magatartások jellegükből adódóan csak szándékos bűnösség mellett valósíthatók meg ( pl. d) pont ) A minősített esetek: (alapesetben a könnyű testi sértés beleolvad a tényállásba) a) Súlyos testi sértést okoz a bűncselekmény b) Maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget okoz a bűncselekmény: maradandó fogyatékosságon a sértett valamely képességének, szervének elvesztését, használhatatlanná válását, a test valamely torzulását értjük. A súlyos egészségromlás megállapításánál a sértett sérüléskori állapotából kell kiindulni, s azokat a krónikussá váló betegségeket kell érteni, melyeket a

sérülések szövődménye, a meglévő betegség rosszabbodása, elhúzódása idézhet elő. A súlyos egészségromlás olyan közbenső, átmeneti kóros állapot, mely a bűncselekmény következménye, tartósan fennáll, és a sértett korábbi állapotához viszonyítva rosszabbodást jelent. A két eredmény fedi egymást, elhatárolásuk a gyakorlatban sokszor problémát jelent, ezért a helyes minősítés előfeltétele az orvos szakértői vélemény. A kialakult bírói gyakorlat szerint minden esetben megállapítható a súlyos egészségromlás, ha a gyógytartam a 6 hónapot eléri, vagy meghaladja. Tömegszerencsétlenség: olyan baleset, melynek következtében legalább egy ember súlyos testi sérülést, legalább kilenc személy pedig könnyű testi sérülést szenved. c) A bűncselekmény halált okoz: akkor lehet megállapítani, ha a halálos eredmény az elkövetési magatartással okozati összefüggésben következik be, a bekövetkezett eredményre

azonban az elkövetőnek még az eshetőleges szándéka sem terjedt ki, de az eredmény vonatkozásában gondatlansága megállapítható. A halálos eredményért nem állapítható meg az elkövető felelőssége, ha az a sértett olyan korábbi megbetegedése miatt következett be, amelyről az elkövetőnek korábban nem volt tudomása. d) Halálos tömegszerencsétlenséget okoz a bűncselekmény: halálos tömegszerencsétlenségről akkor beszélünk, ha legalább egy ember meghalt és legalább kilenc személy megsérült. A /4/ bekezdés korlátlan enyhítésre, kivételesen különös méltánylást érdemlő esetben a büntetés mellőzésére ad lehetőséget. Erre abban az esetben kerülhet sor, ha az elkövető a közlekedés biztonságát fenyegető káros következményt önként elhárítja. Egység – halmazati kérdések: - Valóságos a halmazat ( a bírói gyakorlat szerint) a közlekedés biztonsága elleni büntett, és a rongálás szabs. értéket meghaladó

bcs-e között, valamint a lopás között is, továbbá ha az erőszak hivatalos, vagy közfeladatot ellátó személy ellen irányul (hiv.szem v közfeladatot ellátó szem elleni erőszak), továbbá a garázdaság és a súlyos testi sértés is. 16. Tétel VASÚTI, LÉGI VAGY VÍZI KÖZLEKEDÉS VESZÉLYEZTETÉSE. KÖZÚTI VESZÉLYEZTETÉS, KÖZÚTI BALESET OKOZÁSA Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése 185. § (1) Aki a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget, c) öt évtől tíz évig terjedő

szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben az ott tett megkülönböztetéshez képest, két évig, három évig, öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti. Értelmező rendelkezés 191.§ (1) A közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem

közúton okoz sérülést vagy halált. (2) A 185–187. §-ok alkalmazásában nem tekinthetők közlekedési szabályoknak a gyalogosokra és az utasokra vonatkozó rendelkezések. A jogi tárgy: a vasúti, légi vagy vízi közlekedésben résztvevők életéhez, testi épségéhez fűződő társadalmi érdek, illetve közvetve a vasúti, légi, vízi közlekedés biztonsága. Az elkövetési magatartás: a vasúti, légi vagy vízi közlekedési szabályok megszegése. Ezek a szabályok az egyes közlekedési ágazatokra vonatkozó speciális rendelkezések, szakmai előírások, túlnyomó részükben biztonsági szabályok. Az érintett közlekedési vállalatoknál alkalmazásban álló olyan személyek szabályszegései, akik nincsenek a közlekedéssel közvetlen kapcsolatban, nem vasúti, légi, vízi közlekedés veszélyeztetéseként, hanem foglalkozáskörében elkövetett veszélyeztetésként értékelhetők. Passzív alany: Más, vagy mások (élete, testi épsége)

illetve egy, vagy több személy, aki veszélybe kerül, vagy sérülést szenved. Az eredmény: más vagy mások életének, testi épségének veszélyeztetése. A bűncselekmény befejezettségéhez elegendő a távoli veszély, az úgynevezett absztrakt veszély lehetősége is. Amennyiben a szabályszegés és az absztrakt veszély lehetősége között az okozati összefüggés megállapítható, a cselekmény befejezett. A kísérlet e bűncselekménynél az eredmény jellegéből adódóan fogalmilag kizárt. Az alany: speciális, azaz olyan személy, aki a vasúti, légi, vagy a vízi közlekedés szabályainak hatálya alatt áll. Ez a bűncselekmény a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésből kiemelt speciális közlekedési bűncselekmény. A bűnösség: az /1/ és /2/ bekezdés esetében - kivéve a /2/ bekezdés c) és d) pontját - szándékos. A c) és d) pontok esetében az eredményre csak az elkövető gondatlansága terjedhet ki. A (3)bek-ben

megfogalmazott gondatlanul elkövetett cselekményt vétségként értékeli a jogalkotó. A minősített esetek: a) Súlyos testi sértést okoz b) Maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást tömegszerencsétlenséget okoz c) A bűncselekmény halált okoz: d) Halálos tömegszerencsétlenséget okoz .(Lásd előző bcs-nél) vagy Közúti veszélyeztetés 186. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget, c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tizenöt évig

terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. A jogi tárgy: a közúti közlekedés biztonsága, illetve a más vagy mások életéhez, testi épségének sérthetetlenségéhez fűződő társadalmi érdek. A passzív alany: egy vagy több ember, aki veszélybe került vagy sérülést szenvedett. Az elkövetési magatartás: a közúti közlekedési szabályok szándékos megszegése. A közúti veszélyeztetés szándékos közlekedési bűncselekmény. Az eredmény: az élet vagy testi épség közvetlen veszélye. A közvetlen veszély személyre és helyzetre konkretizált veszély, olyan állapot, amikor a személyi sérülés nagy valószínűséggel bekövetkezhet, de ezen eredmény még elkerülhető. A konkrét közlekedési szabályszegés és a közvetlen veszély közötti okozati összefüggést vizsgálni kell, mert csak ennek megléte esetén állapítható meg a büntetőjogi

felelősség. Az alany: speciális, tettesként csak olyan személy lehet, aki a közúti közlekedési szabályok hatálya alatt áll, pontosabban a jármű vezetője. A gyalogosok és utasok által elkövetett szabályszegéseket a Btk. XII Fejezetébe tartozó bűncselekményként kell minősíteni az eredménytől függően pl. súlyos testi sértésnek( személy elleni bcs-k.) A bűnösség: szándékos, mind a szabályszegés, mind az eredmény, illetve a veszély előidézése tekintetében. Az elkövető a KRESZ előírásaival ellentétesen cselekszik, s felismeri, hogy e cselekmény alkalmas más, vagy mások veszélyeztetésére. Ez a megállapítás azokra a minősített esetekre nem igaz, ahol a jogszabály eredményként halált, halálos tömegszerencsétlenséget, vagy kettőnél több ember halálát jelöli meg. Ha ugyanis ezen eredményekre kiterjed az elkövető szándéka, a bűncselekmény emberölésnek minősül, és a jármű csupán az élet elleni

bűncselekmény elkövetésének eszköze. A minősített esetek: a) Súlyos testi sértést okoz, b) Maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget okoz, c) A bűncselekmény halált okoz, d) Halálos tömegszerencsétlenséget okoz, (eddig mint fent) e) A bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza (legalább 3 ember halála). Közúti baleset okozása 187. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a

bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. A jogi tárgy: a közúti közlekedés biztonsága, illetve a más vagy mások életéhez, testi épségének sérthetetlenségéhez fűződő társadalmi érdek. Az elkövetési magatartás: közúti közlekedési szabályok megszegése. Ha az elkövető a közúti közlekedés valamely konkrét szabályát szándékosan vagy gondatlanul megszegi, s ezzel másnak vagy másoknak az életét, testi épségét közvetlenül veszélynek teszi vagy könnyű testi sértést okoz, közlekedési szabálysértést követ el. Ez akkor vétség, ha ezzel gondatlanságból súlyos testi sértést idéz elő. Míg a közúti veszélyeztetésnél a súlyos testi sértés, mint eredmény már minősítő körülmény, jelen esetben alapeseti tényállási elem. A közúti baleset okozása esetén az elkövetőt az eredmény tekintetében minden esetben csak gondatlanság terheli annak ellenére,

hogy a konkrét szabályszegésnél előfordulhat a bűnösség mindkét formája. Eredmény: a súlyos testi sértés (alapesetben) Alanya: ua. mint a közúti veszélyeztetésnél A bűnösség: a gondatlanság mindkét változata megállapítható e bűncselekmény elkövetőjénél. Tudatos a gondatlanság, ha az elkövető előre látja, hogy a konkrét közlekedési szabályszegéssel másnak, vagy másoknak súlyos sérülést okozhat, de bízik saját képességeiben, ügyességében, netán a sértett jó reflexeiben, s így idézi elő az eredményt. Hanyagság akkor állapítható meg: - ha az elkövető nincs tudatában az adott közlekedési szituációnak, - nem tudja, hogy közlekedési szabályt szeg és hogy ezzel milyen veszélyhelyzetet teremt, feltéve, ha a szabályos közlekedés esetén a baleset elkerülhető lett volna. A szabályszegés szándékos vagy gondatlan volta nincs kihatással a bűnösség alakzatára. Bűncselekmény csak akkor állapítható

meg, ha a KRESZ szabályainak megszegésével okozati összefüggésben legalább súlyos testi sértés következik be. A vétség megállapításának további feltétele, hogy az elkövetőt az eredmény vonatkozásában legalább gondatlanság terhelje. A minősített esetek: a) Maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást tömegszerencsétlenséget okoz, b) A bűncselekmény halált okoz, c) Halálos tömegszerencsétlenséget okoz, d) A bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza.(mint fent) vagy Elhatárolás: A közúti veszélyeztetéstől az határolja el, hogy itt már az alapeset is csak gondatlanul követhető el! 6/1998. Büntető jogegységi határozat a közúti közlekedés szabályai szerint elsőbbségadásra kötelezett felelősségéről 1. A közúti közlekedés szabályai szerint elsőbbségadásra kötelezett általában akkor is felelősséggel tartozik az elsőbbségadási szabályok megszegéséért, ha az elsőbbségre jogosult a

megengedett sebességet túllépte. Kizárhatja a felelősségét, ha az elsőbbségadási kötelezettsége szempontjából jelentős körülményeket az elsőbbségre jogosult szabályszegése következtében nem észlelhette, vagy ha e körülményekre nézve az elsőbbségre jogosult megtévesztette. 2. Az elsőbbségre jogosult, aki a megengedett sebességet túllépte, az elsőbbségadási kötelezettség megszegésével összefüggő közúti balesetért ugyancsak felelősséggel tartozhat, kivéve, ha a baleset a jármű megengedett sebessége mellett is bekövetkezett volna. 17. Tétel ITTAS JÁRMŰVEZETÉS. JÁRMŰVEZETÉS TILTOTT ÁTENGEDÉSE Járművezetés ittas, vagy bódult állapotban 188. § (1) Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, valamint gépi meghajtású vízi járművet vagy úszó munkagépet, avagy közúton gépi meghajtású járművet vezet,

vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem gépi meghajtású vízi jármű vagy úszó munkagép avagy közúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés

szerint büntetendő. A jogalkotó az ittas járművezetést olyan súlyos közlekedési szabályszegésnek tekinti, a mely az alkoholos befolyásoltság fokától függően önmagában, minden káros következmény nélkül is büntetőjogi felelősségrevonás alapjául szolgálhat. Az ittas járművezetés alapesete alaki, immateriális bűncselekmény. A jogi tárgy: a közlekedés biztonságához fűződő társadalmi érdek, valamint közvetve a személy- és vagyonbiztonság. Az elkövetési magatartások: - vasúti vagy légi jármű vezetése, - gépi meghajtású vízi jármű vagy úszó munkagép vezetése, - közúton gépi meghajtású jármű vezetése szeszes italtól, vagy vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban. Az alany: az a járművezető, aki szeszes italtól befolyásolt, vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vezeti a korábban felsorolt járműveket. Az orvostudomány és a bírói gyakorlat

alapján, ha az elkövető vérében a véralkohol-koncentráció eléri vagy meghaladja a 0,8 ezreléket, meg kell állapítani az ittas járművezetést. Akkor is meg kell állapítani a szeszes italtól befolyásolt állapotot, ha a véralkohol-koncentráció 0,8 ezrelék alatt van, de a 0,5 ezreléket meghaladja, s a klinikai tünetek alapján az orvos szakértő következtetni tud az elkövető ittasságára. Ez esetben már jelentősége lehet az egyén alkoholtűrő képességének. Egyébként, ha a klinikai tünetek nem állapíthatók meg, az elkövető 0,8 ezrelék alatti véralkohol-koncentráció esetén közlekedési szabálysértést valósít meg. Az úgynevezett posztalkoholos állapotban történő vezetés is megalapozhatja a büntetőjogi felelőségrevonás (másnaposság, amikor a klinikai tünetek miatt alkalmatlan a vezető a biztonságos közlekedésre). A vezetési képességre hátrányosan ható szerek fogalmát sem jogszabály, sem a miniszteri indoklás

nem tartalmazza, de ide sorolhatók a kábítószerek, pszichotróp anyagok, a kábító hatású anyagok, vagy gyógyszerek (Ha az elkövető nincs tisztában a gyógyszer negatív hatásával a vezetői képességre, tévedés címén kizárható büntethetősége). A stádiumok: a bűncselekmény akkor befejezett, ha a járművezető a gépjárművet mozgásba hozza, s a folyamatos haladásra alkalmassá teszi. Addig csak kísérletről beszélhetünk. A bűnösség: az ittas járművezetés alapeseti tényállása szándékos bűncselekmény. A szándékosság annak tudatát jelenti az elkövető részéről, hogy ő szeszesitalt vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szert fogyaszt és ilyen állapotban fog járművet vezetni. Ha ilyen állapotban lévő vezető balesetet idéz elő, az alaki bűncselekmény átalakul eredmény-bűncselekménnyé. Az eredményre azonban az elkövetőnek csak a gondatlansága terjedhet ki, vagyis a bűncselekmény vegyes

bűnösségű. Ebből következik, hogy míg a közúti baleset okozása mindig vétség, az ittas járművezetés csak alapesetben vétség, valamely minősítő eredmény bekövetkezése esetén már bűntett. A minősített eredményért azonban csak akkor vonható felelősségre az elkövető, ha az okozati összefüggésben áll a bekövetkezett sértő eredménnyel. A minősített esetek: a, Maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást tömegszerencsétlenséget okoz, b) A bűncselekmény halált okoz, c) Halálos tömegszerencsétlenséget okoz, d) A bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza. (Lásd, mint fent) vagy Egység – halmazati kérdések: Akkor lehet halmazatban más közlekedési bcs.-el, ha az ittas, vagy bódult állapotban történő járművezetésen kívül valamilyen konkrét közlekedési szabályszegés is történt, és így idéz elő valamilyen sérülést. Járművezetés tiltott átengedése 189. § (1) Aki vasúti vagy légi

jármű, valamint gépi meghajtású vízi jármű vagy úszó munkagép avagy közúton gépi meghajtású jármű vezetését szeszes italtól befolyásolt állapotban levő vagy a vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek engedi át, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, b) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. A jogi tárgy: a vasúti, légi, vízi, közúti közlekedés biztonságához fűződő társadalmi érdek, valamint közvetve a személy- és vagyonbiztonság. Az elkövetési magatartás: a jármű

vezetésének átengedése olyan személy részére, aki ittas állapotban van, vagy a vezetésre egyéb okból alkalmatlan. A vezetés átengedésének tilalma az előző (ittas vezetés) tényállásában felsorolt járművekre vonatkozik. Az alany: speciális, tettesként az, aki a járművel rendelkezik, annak tulajdonosa, birtokosa vagy használója. A büntetőjogi felelősség megállapításának feltétele, hogy az elkövető a jármű vezetésének átengedésekor tisztában legyen azzal, hogy a leendő vezető szeszes italtól befolyásolt állapotban van, vagy tudjon olyan okról, amely a vezetésre alkalmatlanná teszi a leendő vezetőt. Önmagában az nem jelent alkalmatlanságot, ha az a személy, akinek a jármű vezetését átengedik, nem rendelkezik vezetői engedéllyel. De alkalmatlannak tekintendő a vezetésre pl a gyermekkorú, az epilepsziás, a rendszeres kábítószer-fogyasztó. A bűnösség: a bűncselekmény csak szándékosan követhető el. A

minősített esetek: (súlyos testi sértés az alapesetben) a) Maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást tömegszerencsétlenséget okoz, b) A bűncselekmény halált okoz, c) Halálos tömegszerencsétlenséget okoz, d) A bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza. (Lásd mint fent!) vagy A minősített esetek között nem szerepel minősítő eredményként a súlyos testi sértés, ezért azt az alapeset körében a büntetés kiszabása során lehet értékelni. A minősítő eredményekért az átengedő büntetőjogi felelőssége csak akkor állapítható meg, ha az eredmény vonatkozásában legalább gondatlanság terheli. Az ittas járművezetésért, illetve az okozott sérülésekért a jármű vezetője önállóan felel, kivéve ha valamilyen büntethetőségi akadály merül fel (pl. kóros elmeállapot) 18. Tétel KISKORÚ VESZÉLYEZTETÉSE 195. § (1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e

feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő az a nagykorú személy, aki kiskorút bűncselekmény elkövetésére vagy züllött életmód folytatására rábír, vagy rábírni törekszik. (3) Bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az a nagykorú személy, aki a kiskorúval kényszermunkát végeztet. BK 47.: A Btk 195§-ának /1/ bekezdésében meghatározott kiskorú veszélyeztetése megvalósulásának alapjául szolgálhat az iskolaköteles gyermek huzamos időn keresztül való visszatartása az iskola látogatásától, ha ez a kiskorú szellemi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti. A jogi tárgy: a kiskorú minden irányú (testi, szellemi és

erkölcsi) fejlődéséhez, illetve a közrend védelméhez fűződő társadalmi érdek. A passzív alany: a bűncselekmény passzív alanya csak kiskorú lehet. Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. A 18 életév betöltését megelőző házasságkötéssel szerzett nagykorúságot a házasság későbbi felbontása nem érinti. A passzív alany életkorának alsó határa a szülés időpontjára tehető. Az erkölcsi fejlődés veszélyeztetése csak bizonyos életkort elért kiskorúnál képzelhető el. A /2/ bekezdésben meghatározott elkövetési magatartások eleve olyan alsó korhatárt elért passzív alanyt feltételeznek, aki - az elkövető bűnös szándékának megfelelően erkölcsi fejlődésében károsan befolyásolható. A passzív alannyá válást minden esetben egyenként, sőt bűncselekmény típusonként kell vizsgálni. Az elkövetési magatartás: az /1/ bekezdésben az elkövető

kötelességszegése. A kötelesség szegés megnyilvánulhat tevésben ( kötelességgel ellentétes magatartás tanúsítása ) és/vagy mulasztásban ( kötelességnek megfelelő magatartás nem teljesítése ). Lehet egyszeri, de rendszerint ismétlődő, folyamatos jellegű kötelességszegésekből áll. A nevelés, a gondozás és a felügyelet rendszerint együttjáró, részben összefüggő feladatokat jelentenek különösen családon belül. A testi, értelmi, vagy az erkölcsi fejlődés veszélyeztetése azonban külön-külön is megvalósítja a bűncselekmény tényállását. Nem kizárt annak a lehetősége, hogy ugyanazon kiskorúval szemben valaki csak nevelésre vagy csak felügyeletre köteles. A nevelés, mint célzatos és nem célzatos hatások sorozata; a felügyelet, mint folyamatos és szakadatlan ellenőrzés; a gondozás, mint a kiskorú normális testi fejlődésének biztosítása. Csak a súlyos kötelességszegés tényállásszerű Ennek

megállapítása bírói mérlegelés tárgya. Súlyosnak minősülhet a rövid ideig hatást kifejtő egy kötelességszegés is. Megállapítható a súlyos kötelességszegés, amikor az elkövető a kiskorú nevelése, felügyelete, gondozása terén azokat a minimális kötelességeket sem teljesítette, amelyeket az általános társadalmi felfogás e téren elvár. A /2/ bekezdésben meghatározott elkövetési magatartások a rábírás ( sui generis felbujtás, befejezett bcs-ként értékelt felbujtás ) vagy a rábírni törekvés ( fogalmilag eredménytelen felbujtás, azaz felhívás, s mint ilyen, sui generis előkészületi magatartás ) arra, hogy a kiskorú bűncselekményt kövessen el vagy züllött életmódot folytasson. A kiskorú veszélyeztetésének /2/ bekezdésével összefüggésben a rábírás akkor is megállapítható, ha egyébként a kiskorú magatartásának tanúsításakor még nem töltötte be a 14. életévét A kiskorúnak a bűncselekmény

elkövetéséhez pszichikai bűnsegélyt nyújtó személy büntethetősége a kiskorú életkorától függ. Ennek 14 életéve alatt nem, fölötte büntethető. A rábírásnak és a rábírni törekvésnek bűncselekmény elkövetésére, illetve züllött életmód folytatására kell irányulnia. Nem szükséges, hogy a kiskorú a konkrét esetben büntethető is legyen. A züllött életmód nem egyszeri magatartás, hanem huzamosabb időn át tartó, erkölcsileg kifogásolható olyan életvitelt jelent, amely még nem valósít meg bűncselekményt. A züllött életmódra való rábírást - tekintettel a tettesi alapcselekmény hiányára - nem tekintjük valódi értelemben vett sui generis felbujtásnak, hanem csak mint ilyen jellegű magatartást értékelhetjük. Az eredmény: az /1/ bekezdésben a kiskorú testi, értelmi, vagy erkölcsi fejlődésének veszélyeztetése. A törvényalkotó a tényállás megvalósulásához a súlyos kötelességszegéssel okozati

összefüggésben álló absztrakt veszélyhelyzet létrejöttét is elegendőnek tartja. Az elkövető felelősségre vonásához a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi fejlődését hátrányosan befolyásoló helyzetnek legalább személyre vagy személyekre konkretizált veszélyhelyzetnek kell lennie. E veszélyhelyzetnek az elkövető súlyos kötelességszegésével okozati összefüggésben kell lennie. Az alany: speciális. Az /1/ bekezdés vonatkozásában a bűncselekmény tettese csak a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy lehet. A bűncselekmény alanya lehet a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülő is, ha gyermeke - akár alkalmilag is - a nevelése, gondozása, felügyelete alá kerül. A bűncselekményt mindkét szülő elkövetheti, ha a szülői felügyelet együttes gyakorlása során tanúsított súlyosan kötelességszegő magatartásuk következtében alakul ki a veszélyhelyzet. A /2/ bekezdés tettese csak

nagykorú személy lehet. A bűncselekmény e változata szubszidiárius jellegű, mert csak akkor alkalmazható, ha súlyosabb - a büntetési tételre tekintettel öt évig terjedő szabadságvesztésnél súlyosabb - bűncselekmény nem valósul meg. Ez utóbbi törvényi tétel azonban csak az első fordulat esetében értelmezhető, mégpedig a következőképpen ( az a,b,c,d esetekben a kiskorú még nem töltötte be a 14. életévét, az e,f,g,h esetekben már betöltötte): 14. év alatt: a) nagykorú 5 évnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény elkövetésére kiskorút rábír: a nagykorú a /2/ bekezdés szerint felel, a kiskorú nem vonható felelősségre; b) nagykorú 5 évnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény elkövetésére kiskorút rábírni törekszik: a nagykorú a kiskorúval megvalósíttatni kívánt bűncselekmény előkészületének büntetendősége esetén a /2/ bekezdés szerint felel; c) nagykorú 5 évnél súlyosabban

büntetendő bűncselekmény elkövetésére kiskorút rábír: a nagykorú a kiskorú által elkövetett bűncselekmény közvetett tettese, a kiskorú nem vonható büntetőjogi felelősségre; d) nagykorú 5 évnél súlyosabban büntetendő bűncselekmény elkövetésére kiskorút rábírni törekszik: a nagykorú, ha az előkészület büntetendő, a kiskorúval megvalósíttatni kívánt bűncselekmény előkészületéért felel; 14. év felett: e) nagykorú 5 évnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény elkövetésére kiskorút (fiatalkorút) rábír: a nagykorú a /2/ bekezdés szerint felel, a kiskorú az általa elkövetett bűncselekmény önálló tettese; f) nagykorú 5 évnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény elkövetésére kiskorút (fiatalkorút) rábírni törekszik: a nagykorú a kiskorúval megvalósíttatni kívánt bűncselekmény előkészületének büntetendősége esetén a /2/ bekezdés szerint felel; g) nagykorú 5 évnél

súlyosabban büntetendő bűncselekmény elkövetésére kiskorút (fiatalkorút) rábír: a nagykorú a kiskorú által elkövetett bűncselekmény felbujtójaként felel, a kiskorú az általa elkövetett bűncselekmény önálló tettese; h) nagykorú 5 évnél súlyosabban büntetendő bűncselekmény elkövetésére kiskorút (fiatalkorút) rábírni törekszik: a nagykorú, ha az előkészület büntetendő, a kiskorúval megvalósíttatni kívánt bűncselekmény előkészületéért felel. Összefoglalva: 1. A nagykorú - függetlenül a kiskorú életkorától - a kiskorú veszélyeztetése miatt felel minden olyan esetben, ha 5 évnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény elkövetésére bírja rá a kiskorút. 2. Rábírni törekvés esetén az elkövető büntethetősége attól függ, hogy a megvalósíttatni kívánt bűncselekmény előkészületét a törvényalkotó büntetni rendelie vagy sem. A bűnösség: a bűncselekmény csak szándékosan követhető

el. A célzat és a motívum nem elemei a tényállásnak. Elhatárolási és halmazati kérdések: Nem kiskorú veszélyeztetése, hanem tankötelezettség megszegésének szabálysértése valósul meg, ha a kiskorút a szülő rövidebb ideig visszatartja az általános iskola látogatásától. A kiskorú veszélyeztetésének első alakzatát (rábírás) szem előtt tartva: a) Valóságos halmazat jön létre - a vérfertőzés második alakzata (testvérek között) és a kiskorú veszélyeztetése között, - ha az elkövető magatartása a kiskorú veszélyeztetésén túl valósítja meg más bűncselekmény törvényi tényállását (pl.: kiskorú veszélyeztetése + súlyos testi sértés ), - annyi rendbeli bűncselekmény valósul meg, ahány kiskorú fejlődését az elkövető veszélyeztette; b) Látszólagos a halmazat - ugyanazon kiskorú sérelmére huzamosan kifejtett, több irányú vagy többszörös kötelességszegéssel elkövetett cselekmény esetén, -

az első alakzat és olyan bűncselekmény között, amelynek a jogi tárgya azonos vagy hasonló, de a büntetési tétele súlyosabb ( pl.: Erőszakos közösülés ), - ha az elkövető a nevelésére, stb. bízott 14 éven felüli kiskorú sérelmére természet elleni fajtalanságot követ el (a specialitás elve alapján), - ha az elkövető a 14 éven felüli kiskorút üzletszerű kéjelgés folytatására bírja rá (üzletszerű kéjelgés-elősegítése), - a tartás elmulasztásával: e bűncselekményt csak olyan személy követheti el, akinek a kiskorú nem áll a gondozása alatt. A kiskorú veszélyeztetésének második alakzatát - rábírni törekvés - szem előtt tartva: a) Valóságos halmazat jön létre - ha az elkövető az eredményes rábírás után a kiskorút újabb bcs. elkövetésére törekszik rábírni, - ha a kk. veszélyeztetése mellett azonos vagy enyhébb büntetési tétellel fenyegetett bcs. is megvalósul; b) Látszólagos a halmazat - ha a

kiskorú egy rábírás eredményeként több bűncselekményt követ el - ha a többszöri rábírásra törekvés, majd az eredményes rábírás folytán egy bcs.-t követ el a kiskorú, - ha az elkövető többszöri ráhatással törekszik rábírni vagy bírja rá a kiskorút a züllött életmód folyt.-ra 19. Tétel ERŐSZAKOS KÖZÖSÜLÉS. SZEMÉREM ELLENI ERŐSZAK. Erőszakos közösülés 197. § (1) Aki mást erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel közösülésre kényszerít, vagy más védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát közösülésre használja fel, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sértett a tizenkettedik életévét nem töltötte be, b) a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll, c) a

sértettel azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen közösülnek. (3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a tizenkettedik életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett erőszakos közösülés a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül. Értelmező rendelkezés 210. § A 197-198 § és a 200 § alkalmazásában a tizenkettedik életévét be nem töltött személyt védekezésre képtelennek kell tekinteni. 210/A. § (1) Üzletszerű kéjelgést folytat az, aki rendszeres haszonszerzésre törekedve közösül vagy fajtalankodik. (2) E Cím alkalmazásában fajtalanság: a közösülés kivételével minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére vagy kielégítésére szolgál. BK 71. szám: A többek által elkövetett erőszakos közösülés büntette [Btk 197 § (2) bek. b) pont] megállapításának nem akadálya az, hogy a bűncselekmény elkövetési

magatartását megvalósító két személy egyikének büntethetőségét a kóros elmeállapot kizárja. A jogi tárgy: az ember nemi szabadsága sérthetetlenségéhez, valamint az ifjúság egészséges nemi és erkölcsi fejlődéséhez fűződő társadalmi érdek. A passzív alany: élő nő és férfi. A halotton véghezvitt nemi jellegű cselekmények kegyeletsértésnek minősülnek. A bűncselekmény passzív alanya lehet az a hermafrodita személy is, akinek mindkét nemre jellemző nemi szervei megvannak. Az elkövetési magatartás: 1. A 197§ /1/ bekezdés első fordulata szerint az elkövetési magatartás összetett jellegű, a törvényalkotó megfogalmazása szerint közösülésre kényszerítés. Tehát egyrészt a kényszerítés, másrészt a közösülés szerepel, mint konjuktív tényállási elem. a) A kényszerítésnek, mint az erőszakos közösülés eszközcselekményének a fogalma régóta kialakult fogalom: a passzív alany komoly ellenállásának a

leküzdésére alkalmas olyan tevékenység amelynek következtében a sértett képtelenné válik valódi akaratának megfelelő magatartás tanúsítására, olyan állapotba kerül, hogy nem képes vagy nem mer az elkövetővel szemben fellépni. A kényszerítés nélküli közösülés vagy a nem közösülésre irányuló kényszerítés nem bűncselekmény, illetve más bűncselekményt valósíthat meg. A kényszerítés nem kizárólag csak arra irányulhat, hogy a passzív alany a kényszerítővel közösüljön, hanem arra is, hogy más személlyel közösüljön. b) A közösülés speciális jogi fogalom, büntetőjogi értelmezése eltér a biológiai (köznapi) meghatározástól. Az állandósult ítélkezési gyakorlat szerint az erőszakos közösülés befejezetté válik már akkor, ha közösülésre irányuló szándék mellett, tehát a női nemi szervbe való bevezetés céljából a férfinek a nő nemi szervével való érintkezése megtörtént. Így a

bűncselekmény sértettje gyermeklány is lehet, aki élettani értelemben vett közösülésre képtelen. Az ilyen magatartás csak akkor minősül erőszakos közösülésnek, ha az elkövető szándéka élettani és köznapi értelemben vett közösülésre irányul. Ha viszont az elkövető ilyen szándék nélkül érinti a hímvesszőjét a sértett nemi szervéhez, ez a cselekmény fajtalanság, és a szemérem elleni erőszak bűntettét valósítja meg. Az elkövetés módjai (I. fordulat): a) Az erőszak: a komoly ellenállás leküzdésére alkalmas fizikai kényszer. Az erőszaknak a sértett teste ellen kell irányulnia. A dolog elleni erőszak, továbbá a nem közvetlenül közösülésre irányuló erőszak általában az erőszakos közösülés büntetlen előkészületi cselekménye, azonban más bűncselekmény bizonyos esetekben megállapítható. A jelen lévő harmadik személy ellen alkalmazott erőszak alkalmas lehet a nő ellenállásának

megtörésére, illetve arra, hogy a nő ellenállását eleve kizárja. Az erőszak fokának értékelése nem történhet mechanikusan, figyelembe kell venni a veszélyhelyzet okozta, a sértettben kialakuló lélektani hatást. Így adódhat, hogy az erőszak kisebb mértéke esetén is megvalósulhat az erőszakos közösülés. Az erőszak megállapításának alapvető feltétele, hogy a sértett komoly ellenállásának leküzdésére kell alkalmasnak lennie. Az olyan magatartás, amely a sértett részéről színlelt, tehát nem minősíthető az erőszakkal szembeni komoly ellenállásnak, kizárja a közösülés erőszakos voltát. Ha az ellenállás nem valódi, nem lehet szó erőszakról A nemi erőszak eseteiben a törvényalkotó elvárja, hogy a sértett is védelmezze nemi szabadságát, ezért neki a körülmények alapján a tőle elvárható komoly ellenállást kell kifejtenie. Ha a sértett a közösülést valóban nem akarja, ezt a szándékát

félreérthetetlenül, olyan komoly ellenállással adja az elkövető tudtára, ami az általános tapasztalat szerint kizárja az elkövető tévedését. Nem tekinthető komoly ellenállásnak az egyszerű szabadkozás a sértett részéről. Az ellenállás komolyságának megállapítása a sértett tudattartamának megismerése, bizonyítás útján lehetséges. Erre utaló nyomok lehetnek a sértetten illetve az elkövetőn fellelhető külsérelmi nyomok, ruházatuk sérülései, stb. Adott esetben beható vizsgálatot igényel a kérdés eldöntéséhez a sértett és az elkövető korábbi kapcsolata. Nem tekinthető a komoly ellenállás hiányának, ha a sértett az eleve kilátástalan küzdelmet meg sem kísérli vagy felhagy a reménytelen küzdelemmel. Sajátos bizonyítási problémát vet fel, ha az elkövető téved az ellenállás komolyságában. A tévedés minden kétséget kizáró megállapítása csak a körülmények gondos mérlegelésével történhet meg.

A sértett kihívó, csábító magatartása a komoly ellenállás hiányára utalhat. Nem menthető az elkövető tévedése, ha a megtévesztő előzmények után az ellenállás olyan mértéket, formát ölt, hogy abból annak komolysága félreérthetetlenül felismerhető; b) a fenyegetés fogalma: súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A fenyegetésnek közvetlennek és az élet vagy a testi épség ellen irányulónak kell lennie. A közvetlen fenyegetés olyan hátrányt helyez kilátásba, amely nyomban bekövetkezhet. Általában akkor tekinthető reálisnak, ha jelen van az a személy, akinek az élete vagy testi épsége ellen irányul a fenyegetés. Adódhat olyan helyzet, hogy a sértettnek joggal kell tartania a távol lévő személlyel szemben kilátásba helyezett súlyos hátrány bekövetkezésétől, mégpedig azelőtt, hogy a fenyegetettsége megszűnne. A fenyegetésnek az élet vagy

testi épség ellen kell irányulnia. Ha a fenyegetés a sértett más jogait vagy érdekeit érinti súlyos hátrány kilátásba helyezésével, akkor kényszerítés, hivatali visszaélés vagy más bűncselekmény megállapítására kerülhet sor. Ha a súlyos hátrány kilátásba helyezése a bekövetkezés valószínűségével hatott a sértettre és az akaratát olyan mértékben befolyásolta, hogy az ellenállásról lemondott, abban az esetben a bűncselekmény elkövetését - az egyéb feltételek megléte esetén - meg lehet állapítani. Az elkövető önsértéssel való fenyegetése is alkalmas lehet a komoly félelem kiváltására, ha a sértetthez érzelmileg közel álló személyként teszi ezt. 2. A 197§ /1/ bekezdés második fordulata szerint az elkövetési magatartás: más védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotának közösülésre felhasználása. Az elkövetés módjai (II. fordulat): a) védekezésre képtelen

állapotban van az a sértett, aki képes ugyan az akaratnyilvánításra, de akár állandó jellegű, akár átmeneti adottságai folytán nem tud ellenállást kifejteni az elkövetővel szemben. A 210§ szerint megdönthetetlen törvényi vélelem (praesumptio iuris et de iure) szól amellett, hogy a 12. életévét a cselekmény elkövetésekor be nem töltött személyt védekezésre képtelennek kell tekinteni. b) akaratnyilvánításra képtelen állapotban van a sértett, ha akár állapota, akár pszichés adottságai miatt a jogi értelemben vehető akarata állandó vagy ideiglenes jelleggel hiányzik. Ennél fogva "akaratát", illetve a közösülésbe való esetleges "belegyezését" nem szabad figyelembe venni. Csak azt az elmebeteg vagy gyengeelméjű sértettet lehet erőszakos közösülés szempontjából akaratnyilvánításra képtelennek tekinteni, akinek a helyes ítélőképessége a nemi élettel kapcsolatban kizárt. Esetileg, szakértők

bevonásával lehet eldönteni, hogy a sértett személy képes-e értelmi és érzelmi tekintetben úgy befolyásolni magatartását, hogy szexuális cselekménye se a közérdeket, se a saját érdekét ne veszélyeztesse. A sértett akaratnyilvánításával kapcsolatban a tévedésre hivatkozás esetén szakértő bevonásával tisztázható, hogy felismerhette-e az elkövető a passzív alany ilyen állapotát. A stádiumok: A bűncselekmény kísérlete az első fordulat esetében az eszközcselekmény (kényszerítés) tanúsításával megvalósul. Ha az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása ugyan megtörtént, de a közösülésre irányuló szándék nem bizonyítható, szemérem elleni erőszak miatt lehet az elkövetőt felelősségre vonni. A második fordulat vonatkozásában minden olyan tevékenység kísérletként értékelendő, amely közvetlenül a közösülésre irányuló tettesi magatartásban ölt testet. Előkészületi cselekmény az ájult személy

alsótestének lemeztelenítése vagy a sértett leitatása a közösülés lehetővé tétele érdekében. Az alany: Közösülésre képes személy lehet. A teljes közösülési képtelenség (abszolút impotencia) az önálló tettessé válást kizárja. Ha a férfi hímvesszője merevedésre alkalmatlan, erőszakos közösülés helyett szemérem elleni erőszak állapítható meg. A relatív impotencia, amely az adott nővel vagy az adott esettel kapcsolatban áll fenn, nem zárja ki az erőszakos közösülés kísérletének megállapítását. Közvetett tettesség akkor állapítható meg, ha beszámítás képtelen, de potens férfit vagy 14. életévét még be nem töltött fiúgyermeket vesz rá az elkövető az erőszakos közösülés bármelyik fordulatának a megvalósítására. Azt az elkövetőt, aki azért, hogy a tettesnek módja legyen a sértettel közösülni, a sértettet védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezi, az erőszakos

közösülés bűnsegédjének tekintjük. Nem fizikai bűnsegély, hanem társtettesség címén felel az elkövető az olyan szándékos segítségnyújtás miatt, amely a passzív alany elleni erőszak alkalmazásában áll. Nem pszichikai bűnsegéd - a szándékos segítségnyújtás miatt - hanem társtettes az, akinek tevékenysége a passzív alany ellen irányuló élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetésben nyilvánul meg. A bűnösség: a bűncselekmény szándékos bűnösséggel valósulhat meg. Alapeseti társtettesség esetén az elkövetőnek tudnia kell, hogy a kényszert tettestársa közösülésének érdekében alkalmazza. A bűncselekmény minősített esetei: 1. A 197§ /2/ bekezdés a) pontja alapján súlyosabban büntetendő, aki 12 életévét be nem töltött személlyel közösül, ha vele szemben erőszakot, vagy minősített fenyegetést alkalmaz (ennek hiányában az (1)bek. szerint minősül, ha pl beleeggyezik a 12. év alatti személy

a közösülésbe) A (2)bek. b, c, pont szerint minősülhet ha a 12 év alatti személy sérelmére elkövetett erőszakos közösülést az elkövető(k) erőszak, vagy minősített fenyegetés nélkül hajtja(k) végre, ellenben (tehát ha van pl. erőszak) a (3)bek szerint minősül az elkövető(k)nek a (2)bek. b, c, pontja szerinti magatartása 2. A 197§ /2/ bekezdés b) pontja alapján súlyosabban büntetendő az, aki fokozott felelősséggel tartozik a sértettért és annak kiszolgáltatottságával, illetve az elkövetőbe vetett bizalommal visszaélve követi el a bűncselekményt. Nevelés, gondozás, felügyelet: e fogalmak az erőszakos közösülésnél nem csak a kiskorúakra értelmezhetőek. A sértett függőségi viszonya eredhet polgári, család-, munkajogi, stb. jogszabályi kötelezettségből és fakadhat egyéb jogszabályi rendelkezésekben testet öltött erkölcsi szabályokból, szokásokból. 3. A 197§ /2/ bekezdés c) pontjában a törvényhozó a

testi épség komoly veszélyeztetését és a megrázó pszichikai élményt előidéző elkövetési módot értékeli súlyosabban. E minősített eset befejezett bűntettét kell megállapítani minden elkövető terhére, ha a cselekmény véghezvitele során két elkövető az erőszakos közösülést befejezte. Kísérletet kell megállapítani akkor, ha a több elkövető közül a büntetőjogi értelemben vett befejezett közösülést - csupán egyetlen személy hajtotta végre vagy - mindegyik elkövető cselekménye megrekedt a kísérleti szakban. E minősített eset megvalósulásának objektív feltétele az azonos alkalommal történő elkövetés. Az időmúlás ellenére azonos alkalomnak kell tekinteni az újabb közösülést, ha a sértett még az előző cselekmény kiváltotta testi és pszichikai állapotban van. E minősített eset megállapításának szubjektív feltétele egymás tevékenységének tudata. E tudati állapot gyakorlatilag szándékegységet

jelent A BK 71 szerint a minősített eset megállapításának nem akadálya, hogy a két személy egyikének a büntethetőségét a kóros elmeállapot kizárja. Büntethetőséget kizáró ok: az erőszakos közösülés alapesete csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha azzal összefüggően nem magánindítványra üldözendő bűncselekményt is elkövetnek. Elhatárolási és halmazati kérdések: Garázdaságot kell megállapítani erőszakos közösülés bűntettének kísérlete helyett, ha az alkalmazott erőszak nem volt olyan fokú, amely komoly ellenállás leküzdésére alkalmas lenne és nem ért abba a stádiumba, amely közvetlenül a közösülés végrehajtására irányult volna. Ha az erőszakos közösülés alapesete miatt nem terjesztettek elő magánindítványt, akkor az eljárást meg kell szüntetni. Az erőszakos közösüléssel a vérfertőzést bűnhalmazatban kell megállapítani, ha a sértett az elkövetőnek vér szerinti testvére

vagy féltestvére; ha azonban a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll, a cselekményt egységesen az erőszakos közösülés minősített eseteként kell értékelni. A vérfertőzés tényét azonban ilyen esetben is súlyosítóként kell értékelni. Ha az erőszakos közösülés sértettje az elkövetőnek olyan egyeneságbeli rokona, aki nem áll a nevelése, a felügyelete, a gondozása vagy a gyógykezelése alatt: az erőszakos közösülés alapesetének bűntettét és a vérfertőzés bűntettét halmazatban kell megállapítani. Ha az elkövetőnek a közösülésre irányuló szándéka az emberölési cselekmény végrehajtása során keletkezett és az ölési cselekmény véghezvitele folytán magatehetetlenné vált sértettel közösült: az emberölésnek az erőszakos közösülés bűntettével való bűnhalmazat megállapításának van helye. Ha az erőszakos közösülés során a sértett meghal és a

halál bekövetkezését az elkövető szándéka nem fogta át: a halált okozó testi sértés és az erőszakos közösülés halmazatban áll. Az erőszakos közösülés és a súlyos testi sértés halmazata valóságos. Személyi szabadság megsértése bűntettének és erőszakos közösülés bűntettének halmazatát kell megállapítani, ha az elkövetők az erőszakos közösülés megvalósítása végett fosztották meg a sértettet személyes szabadságától, de a két bűncselekmény térben és időben is elkülönült egymástól. Az erőszakos közösülés kísérletének véghezvitele érdekében elkövetett személyi szabadság megsértése nem minősül egyben aljas indokból (célból) elkövetettként (kétszeres értékelés tilalma). Az ugyanazon alkalommal megvalósított szemérem elleni erőszak az erőszakos közösülés bűntettébe beleolvad. Ha az elkövető a gyermekkorúval először a sértett 12. életévének betöltése előtt, másodszor

pedig ezt követően közösült: az erőszakos közösülés és a megrontás bűnhalmazatban történő megállapításának van helye. Szemérem elleni erőszak 198. § (1) Aki mást erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel fajtalanságra, vagy ennek eltűrésére kényszerít, vagy másnak a védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát fajtalanságra használja fel, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sértett a tizenkettedik életévét nem töltötte be, b) a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll, c) a sértettel azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen fajtalankodnak. (3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a tizenkettedik életévét be nem töltött sértett

sérelmére elkövetett szemérem elleni erőszak a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül. A jogi tárgy: az emberek nemi életének szabadságához fűződő társadalmi érdek, valamint kiskorúak esetén az ifjúság egészséges nemi fejlődése. A szexuális vágyak kiélésének, kielégítésének gyakorlatilag ugyanazok a gátak szabnak határt, amelyek a nemi szabadság másik megnyilvánulási formája - a partner szabad megválasztása - esetén is. Egyik sem történhet a partnernek kiszemelt személy erőszakkal avagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel történő kényszerítésével, illetve a partner védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotának a felhasználásával. A passzív alany: mindkét nemhez tartozó személy lehet. Az elkövetési magatartás: A tényállás alapesetének első fordulatában a fajtalanság, amelynek végzését a passzív alanyból kényszeríti ki, illetve amelynek eltűrésére

a passzív alanyt kényszeríti az elkövető. A tényállás második fordulatában a sértett védekezésre, illetve akaratnyilvánításra képtelen állapotának fajtalanságra felhasználását értékeli bűncselekményként a törvényalkotó. Fajtalanság: a közösülés kivételével minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére vagy kielégítésére szolgál. Mivel a fajtalanságot objektív mérce szerint kell megítélni, konkrét cselekmény fajtalanságként történő értékelése vagy e minősítés elvetése szempontjából nem az elkövető szubjektív véleménye, hanem a társadalom erkölcsi értékítélete a mérvadó. A bírói gyakorlat szerint elégséges, ha a fajtalan cselekmény kerül érintkezésbe a sértettel. A stádiumok: A fajtalannak minősülő cselekmény kifejtésével befejezetté válik a bűncselekmény. Kísérletet kell megállapítani, ha a kényszerítés már megvalósult, de a fajtalan cselekmény

elkövetését még nem kezdték meg. Az elkövető közösülésre irányuló szándéka mellett a fajtalanságnál megrekedt cselekmény a fajtalanság kísérletét valósítja meg. Az alany: speciális, a sértettel házassági életközösségben nem élő, attól különböző nemű személy lehet. Társtettessé a sértettel azonos nemű személy csak akkor válhat, ha a fajtalanság elkövetője a sértettől különböző nemű személy. A bűnösség: csak szándékos lehet. A szándéknak az első fordulat szerint a fajtalanság kikényszerítésére vagy tűrésére kell irányulnia. A második fordulat esetén az elkövetőnek rá kell gondolnia, hogy a sértett védekezésre, illetve akaratnyilvánításra képtelen állapotban van és ezen állapotot használja fel a fajtalanságra. Ha a sértett ilyen állapotát a tettes saját maga idézte elő, úgy cselekménye az első fordulat szerint minősül. A közösülésre képtelen férfi tényállásszerű magatartása

szemérem elleni erőszak bűntettének minősíthető. A bűncselekmény minősített esetei: Ua. mint az erőszakos közösülésnél Elhatárolási és halmazati kérdések: nem szemérem elleni erőszak bűntette, hanem tettleges becsületsértés vétsége valósul meg, ha a kifejtett erőszak hatásfokában nem volt alkalmas a sértett nő ellenállásának leküzdésére, továbbá, ha az nem közvetlenül a fajtalanság véghezvitelét célozta. 20. Tétel MEGRONTÁS, VÉRFERTŐZÉS Megrontás 201. § (1) Aki tizennegyedik életévét be nem töltött személlyel közösül, valamint az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét meg nem haladott személlyel fajtalankodik, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem töltött személyt arra törekszik rábírni, hogy vele közösüljön vagy

fajtalankodjék, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) A büntetés két évtől nyolc évig, illetőleg egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1), illetőleg a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény sértettje az elkövető hozzátartozója, avagy az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll. 202. § (1) Aki tizennegyedik életévét be nem töltött személyt arra bír rá, hogy mással közösüljön vagy fajtalankodjék, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem töltött személyt arra törekszik rábírni, hogy mással közösüljön vagy fajtalankodjék, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) A büntetés két évtől nyolc évig, illetőleg egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztés, ha az (1), illetőleg a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény sértettje az elkövető hozzátartozója, avagy az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll. A jogi tárgy: a 12. életévüket már betöltött, de a 14 életévüket még be nem töltött gyermekkorúak egészséges nemi és erkölcsi fejlődéséhez fűződő társadalmi érdek. A passzív alany: 12-14. életév között lévő a tettessel akár azonos, akár különböző nemű gyermekkorú személy. A törvényalkotó a tipikus esetek szem előtt tartásával a 14 életév betöltésével - jelöli meg azt az életkorhatárt, amely elérése után - a természet elleni fajtalanság és a vérfertőzés kivételével - a büntetőjogi védelem már szükségtelen a fiatalok saját elhatározásából fakadó, kényszermentes szexuális cselekményeivel kapcsolatban. A kiskorúak sérelmére - erőszak, illetve az élet avagy a testi épség elleni

közvetlen fenyegetés alkalmazása nélkül - elkövethető nemi erkölcs elleni bűncselekmények a passzív alanyok életkorának tükrében: Ha a passzív alany a 12. életévét nem töltötte be, védekezésre képtelennek kell tekinteni, így az elkövetési magatartás, illetve a sértett és a tettes nemének függvényében erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak kerülhet megállapításra. Az elkövetési magatartás (201.§): 1. A 201§ /1/ bekezdésben a közösülés, illetve a fajtalankodás A megrontás vonatkozásában tényállásszerű az azonos nemű, illetve a különnemű személyek közötti fajtalanság is. Az elkövető büntetőjogi felelősséggel tartozik akkor is, ha a közösülésre vagy a fajtalanságra a sértett kezdeményezésére, kihívó magatartása nyomán kerül sor. 2. A 201§ /2/ bekezdése sui generis előkészületi jellegű magatartásként büntetni rendeli a közösülésre vagy fajtalankodásra rábírni törekvést. A

rábírni törekvés fogalmilag eredménytelen felbujtás, s mint ilyen a bűncselekmény elkövetésére való felhívás. A megrontás esetén a rábírni törekvés vagy a rábírás nem bűncselekmény elkövetésére irányul! E felhívásnak olyan komolynak és határozottnak kell lennie, amely bizonyos ellenállás leküzdésére is alkalmas lehet. A stádiumok: Befejezett a bűncselekmény, ha a felhívás akár kifejezetten, akár ráutaló magatartással a sértett tudomására jut. Kísérlet valósul meg - ha a felhívás és a sértett erről való tudomásszerzése egymástól időben különválik - a felhívás kifejezésre juttatásával. Ha a sértett a felhívásnak eleget tesz, az elkövető a 201§ /1/ bekezdés szerint vonható felelősségre. Az alany: a 201.§ /1/ bekezdésében írt közösülés tettese bárki (aki megfelel az általános alannyá válás feltételeinek), míg a fajtalankodás tettese csak 18. életévét betöltött személy lehet. A 201§

/2/ bekezdés vonatkozásában a tettes csak nagykorú személy lehet. A bűnösség: a bűncselekmény csak szándékos bűnösséggel követhető el. Az elkövetőnek a passzív alany életkorában való tévedése felelősségét az alábbiak szerint alakítja: - ha tévedésből 14. életéven felülinek tartja a sértettet - a természet elleni fajtalanság kivételével - mentesül a büntetőjogi felelősség alól (tévedés: bűnösséget kizáró ok) - ha tévedésből a 12. életéven aluli sértettet e fölötti életkorúnak tartja, akkor az erőszakos nemi erkölcs elleni bűncselekmények megfelelő alakzata helyett megrontásért felel az elkövető. A bűncselekmény minősített esete: A Btk.201§ /2/ bekezdés a) pontja alapján súlyosabban minősül a cselekmény ha a sértett az elkövető hozzátartozója, vagy az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll. Az elkövetési magatartás (202.§): 1. A 202§ /1/ bekezdése sui

generis felbujtóként rendeli büntetni a tettest, ha mással történő közösülésre vagy fajtalankodásra bírja rá a sértettet. A sértettet rábíró személy büntethetősége nem függ attól, hogy a közösülést vagy a fajtalankodást e rábírás hatására ténylegesen elkövető személy büntethető-e. 2. A 202§ /2/ bekezdése a 201§ /2/ bekezdéséhez hasonlóan sui generis előkészületi jellegű magatartásként rendeli büntetni a rábírni törekvést. A tettes felhívása arra irányul, hogy a sértettel más közösüljön vagy fajtalankodjék. Ez esetben csak akkor van helye büntetőjogi felelősségre vonásnak, ha a tettes felhívása eredménytelen marad. Ha a felhívás eredményes, a cselekmény minősítése a 202.§ /1/ bekezdése szerint alakul Az alany: a 202.§ /1/ bekezdésében írt magatartás tettese bárki lehet, aki megfelel az általános alannyá válás feltételeinek. A felbujtói magatartás súlyosabb megítélésének a megrontás

eme alakzatánál azzal ad nyomatékot a törvényalkotó, hogy a mással történő fajtalankodásra rábírás esetén már a 14. életév betöltésétől felel az elkövető, míg a 201.§ /1/ bekezdés szerint, ha maga fajtalankodik a sértettel, akkor csak a 18. életévének betöltése után terheli büntetőjogi felelősség A 202.§ /2/ bekezdésben írt magatartás tettese csak nagykorú személy lehet A bűnösség: csak szándékos lehet. Az elkövető rábírása következtében ténylegesen közösülő vagy fajtalankodó személy büntetőjogi felelősségre vonhatóságának kérdése a tettes felelősségét nem érinti. - Ha a passzív alany a 14. életévét betöltötte, a vele való közösülés - amennyiben vérfertőzés vagy kiskorú veszélyeztetése nem állapítható meg - nem bűncselekmény. Egyéb rendelkezések: A 201.§ /1/ és /2/ bekezdéseiben meghatározott bűncselekmény magánindítványra büntethető. A magánindítvány

előterjesztésének joga a törvényes képviselőt, valamint a gyámhatóságot illeti meg. A jelenlegi szabályozás szerint magánindítványra büntetendő: 1. A 12 életévét be nem töltött sértett sérelmére - akár a beleegyezésével elkövetett erőszakos közösülés vagy szemérem elleni erőszak (a sértett és a passzív alany külön neműek); 2. A 12-14 életév közötti passzív alany sérelmére elkövetett megrontás (melybe belefér a közösülés) Elhatárolási és halmazati kérdések: Nem szemérem elleni erőszak bűntettét, hanem eredménytelen rábírással elkövetett megrontás bűntettét valósítja meg, aki a kiskorú leánygyermeket fajtalanság véghezvitelére törekszik rábírni. Természetes egység jön létre a passzív alany sérelmére azonos alkalommal fajtalanságok utáni közösülések esetén. Összeolvadásról van szó, ha azonos alkalommal elkövetett közösülések után fajtalankodnak a sértettel. A folytatólagosan

elkövetett megrontás megállapításának nem akadálya, hogy a tettes a sértettel egyik alkalommal közösült, másik alkalommal fajtalankodott. A megrontás alaptényállásai a vérfertőzéssel nem állhatnak halmazatban, mert a passzív alannyal egyenes ági rokon vagy testvér részéről való közösülés vagy fajtalankodás a megrontás minősített esetét valósítja meg. A megrontás látszólagos alaki halmazatban áll az erőszakos közösüléssel, a szemérem elleni erőszakkal. A megrontás és a kiskorú veszélyeztetése között az alaki halmazat látszólagos. Vérfertőzés 203. § (1) Aki egyenesági rokonával közösül vagy fajtalankodik, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Nem büntethető a leszármazó, ha a cselekmény elkövetésekor tizennyolcadik életévét nem töltötte be. (3) Aki testvérével közösül, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A jogi

tárgy: a bűncselekmény jogi tárgya komplex. A vérfertőzés a nemi kapcsolatok társadalomban kialakult rendjének sértése mellett veszélyezteti az egészséges utódok világra hozatalát, valamint sérti a rokoni kapcsolatok, illetve a családi élet tisztaságát is. Az elkövetési magatartás: a 203.§ /1/ bekezdése az egyeneságbeli rokonok közötti közösülést vagy fajtalanságot rendeli büntetni. Egyaránt tényállásszerű a külön nemű személyek és az azonos nemű személyek közötti fajtalanság. Egyenes ági a rokonság azok között, akik közül az egyik a másiktól származik. Nem menti az elkövetők felelősségét, ha a vérrokonságról tudva, a hatóságok megtévesztésével házasságot kötnek. A jogi rokonságban álló személyek (pl nevelőszülő és nevelt gyermek) közötti nemi kapcsolat nem alkalmas a vérfertőzés megállapítására. A 203.§ /3/ bekezdésében a testvérek közötti közösülést tiltja a törvény A

törvényalkotó a 14. életévet betöltött külön nemű testvérek fajtalankodásának - ha az nem erőszakkal avagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel történik - nem tulajdonít büntetőjogi jelentőséget. A tettesek csak testvérek lehetnek, közömbös, hogy az elkövetők egész- vagy féltestvérek. E változat esetén kizárt a társtettesség, a testvérek önálló tettesként felelnek. Passzív bűnsegédi magatartás állapítható meg annak a szülőnek a terhére, aki speciális jogi kötelezettségének (a másik szülő tettesi cselekvésének megakadályozása) nem tesz eleget. Az alany: speciális, az a személy, aki egyenes ági rokonával közösül vagy fajtalankodik, illetve aki testvérével közösül. A bűnösség: a vérfertőzés csak szándékosan követhető el. Az elkövetőnek tudnia kell, hogy az a személy, akivel közösül vagy fajtalankodik, az egyeneságbeli rokona, vagy azt, hogy akivel közösül a testvére, és e

cselekményekhez - mint érzelmi viszonyulás - a kívánás vagy belenyugvás kapcsolódik. Elhatárolási és halmazati kérdések: Az erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, illetve a vérfertőzés közötti alaki halmazat látszólagos, melyet az erőszakos nemi erkölcs elleni bűncselekmények javára kell feloldani. Ellenben valóságos az alaki halmazat, ha az elkövetéskor a sértett nem állt az elkövető nevelése, gondozása, felügyelete alatt. A megrontás, a kiskorú veszélyeztetése, illetve a vérfertőzés közötti alaki halmazat látszólagos, melyet a vérfertőzés javára kell feloldani. A testvérek közötti vérfertőzés és a kiskorú veszélyeztetésének alaki halmazata valóságos. 21. Tétel ÜZLETSZERŰ KÉJELGÉS ELŐSEGÍTÉSE, KITARTOTTSÁG, KERÍTÉS Üzletszerű kéjelgés elősegítése 205. § (1) Aki épületet vagy egyéb helyet üzletszerű kéjelgés céljára másnak a rendelkezésére bocsát, bűntettet követ el, és

három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki bordélyházat tart fenn, vezet, vagy annak működéséhez anyagi eszközöket szolgáltat, öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a bordélyházban tizennyolcadik életévét be nem töltött személy folytat üzletszerű kéjelgést. b) (4) Aki mást üzletszerű kéjelgésre rábír, az (1) bekezdés szerint büntetendő. Értelmező rendelkezés 210. § A 197-198 § és a 200 § alkalmazásában a tizenkettedik életévét be nem töltött személyt védekezésre képtelennek kell tekinteni. 210/A. § (1) Üzletszerű kéjelgést folytat az, aki rendszeres haszonszerzésre törekedve közösül vagy fajtalankodik. (2) E Cím alkalmazásában fajtalanság: a közösülés kivételével minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére vagy kielégítésére szolgál. Az 1993. évi XVII Tv

103§ (1)bek hatályon kívül helyezte az üzletszerű kéjelgést Nagyobb társadalmi érdek fűződik az üzletszerű kéjelgéshez társuló, azt elősegítő, abból hasznot húzó személyek büntetőjogi felelősségrevonásához, mint a prostituáltak büntethetőségéhez. A jogi tárgy: A nemi kapcsolatok társadalmi rendjéhez, a kiskorúak egészséges erkölcsi, nemi fejlődéséhez, valamint másodlagosan a közrend fenntartásához fűződő társadalmi érdek. Az elkövetési magatartás: 1. A 205§ /1/ bekezdésében: épület vagy egyéb hely üzletszerű kéjelgés céljából történő rendelkezésre bocsátása. A törvényi szóhasználatból következik, hogy nem csak az elkövető tulajdonában álló, hanem bármely más épület vagy egyéb hely is szóba jöhet. Befejezett a bűncselekmény az egyetlen alkalomra való - akár ellenszolgáltatás nélküli - rendelkezésre bocsátással. A befejezettség szempontjából közömbös, hogy: - kinek a részére

(a prostituált vagy partnere) biztosította az elkövető a tényleges rendelkezési lehetőséget, - a rendelkezésre bocsátást követően valójában sor került-e az üzletszerű kéjelgésre. Az elkövetés helyeként a törvényben írt épület vagy egyéb hely értelmezése tekintetében jelentős szerep hárul a bírói gyakorlatra. A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint: Épület: zárt helyiségeket magába foglaló építmény. Hely: a térnek meghatározott célra használt része. 2. A 205§ /2/ bekezdésében: bordélyház fenntartása, vezetése, illetve anyagi eszközök szolgáltatása a bordélyház működéséhez. A bordélyház fenntartója és vezetője lehet ugyanaz a személy is. Nem kizárt azonban, hogy a tulajdonos a bordélyház tevékenységének irányításában közvetlenül nem vesz részt. Ez utóbbi esetben vezetőnek tekinthető az a személy, aki döntési jogosultsággal bír a bordélyház működési rendjének, valamint

pénzügyielszámolási feltételeinek meghatározásában, "munkáltatói" jogot gyakorol a prostituáltak és a kisegítő személyzet felett. A működéshez anyagi eszközöket szolgáltató elkövető (bűnsegédi jellegű magatartás) felelősségre vonásával lehetőség nyílik az úgynevezett "csendestársak" megbüntetésére is. 3. A 205§ /3/ bekezdés a) pontját a gyermek-, és fiatalkorúak fokozott védelmének érdekében iktatta törvénybe a jogalkotó. Eszerint súlyosabban büntetendő az elkövető, ha a bordélyházban 18. életévét be nem töltött személy is folytat üzletszerű kéjelgést. 4. A 205§ /4/ bekezdésében az elkövetési magatartás: az üzletszerű kéjelgésre történő rábírás, mely tettesi alapcselekmény hiányában nem tekinthető az üzletszerűen történő közösülésre vagy fajtalanságra való eredményes felbujtásnak. A cselekmény csak akkor tényállásszerű, ha az elkövető rábíró

akaratnyilatkozatának hatására történik az üzletszerű kéjelgés. Befejezett a bűncselekmény, ha a rábírt személy megkezdi az üzletszerű kéjelgést. Az eredménytelen rábírás nem büntetendő. Az alany: A 205.§ /1/ és /4/ bekezdésének tettese bárki lehet, aki az általános alannyá válás feltételeinek megfelel, míg a /2/ és /3/ bekezdés alanya speciális tettes, a bordélyház vezetője vagy fenntartója lehet. A bűnösség: A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Az /1/ bekezdés esetén az elkövetőnek rá kell gondolnia arra, hogy az épületet vagy egyéb helyet üzletszerű kéjelgés céljából bocsátja rendelkezésre. Az ebben való tévedése büntethetőséget kizáró ok. A /3/ bekezdés esetén a tettesnek tisztában kell lennie azzal, hogy a bordélyházban üzletszerű kéjelgést folytató személy gyermek-, illetve fiatalkorú. Az ebben való tévedése büntethetőséget kizáró ok. A /4/ bekezdés esetén az

elkövető szándékának át kell fognia azt, hogy az üzletszerű kéjelgés az ő rábíró akaratnyilatkozatának hatására történik. Elhatárolási és halmazati kérdések: Az épület vagy egyéb hely rendelkezése bocsátása akár egy, akár több alkalommal, akár azonos, akár különböző személyek részére történik, természetes egység jön létre. Az üzletszerű kéjelgés elősegítése (/1/ bekezdés), valamint a kitartottság és a kerítés halmazati értékelése kizárt (az utóbbiakat kell megállapítani). Rábírással elkövetett üzletszerű kéjelgés elősegítése (/4/ bekezdés) esetén a rábírt személyek száma szerinti bűncselekményt kell az elkövető terhére megállapítani. A megrontás passzív alanyának üzletszerű kéjelgésre rábírása (202.§ /1/ bekezdés) és az erre való törekvés (202.§ /2/ bekezdés) csak a megrontást valósítja meg A kiskorú veszélyeztetésének, valamint az üzletszerű kéjelgés

elősegítésének halmazata látszólagos, melyet az utóbbi bűncselekmény javára kell feloldani. A bordélyház fenntartása, vezetése és az üzletszerű kerítés közötti látszólagos halmazatot az utóbbi javára kell feloldani. Egyéb rendelkezések: Üzletszerű kéjelgést folytat az, aki rendszeres haszonszerzésre törekedve közösül vagy fajtalankodik. Az üzletszerű kéjelgés a rendszeres haszonszerzésre törekvésen túl feltételezi a partnerek alkalomszerű, rendszertelen váltogatását, a feléjük megnyilvánuló érzelmi sivárságot, a partnerválasztás válogatás nélküliségét, illetve a kapcsolatteremtés szinte egyetlen kritériumaként az ellenszolgáltatás elvárhatóságának lehetőségét. Kitartottság 206. § Aki üzletszerű kéjelgést folytató személlyel egészben vagy részben kitartatja magát, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van A jogi

tárgy: a nemi kapcsolatok társadalmi rendjéhez, valamint a közrend fenntartásához fűződő társadalmi érdek. Az elkövetési magatartás: egészben vagy részben való kitartottság üzletszerű kéjelgést folytató személlyel. A kitartottság lényegét tekintve mások üzletszerű nemi kapcsolatának élősdi jellegű kihasználása. Tartalmilag "eltartást" jelent A kitartásnak nem kell feltétlenül csak az üzletszerű kéjelgésből származó jövedelemből kell történnie. A tényállás a prostituált felelősségre vonásától függetlenül megvalósulhat A kitartottság részbeni, ha az elkövető rendelkezik saját jövedelemforrással is, míg teljes, ha kizárólag vagy döntő mértékben a kitartó jövedelméből él. Az alkalmi ajándékok elfogadása, illetve a jelentéktelen juttatások nem alkalmasak a kitartottság megállapítására. Az alany: speciális, olyan férfi vagy nő lehet, akivel szemben az üzletszerű kéjelgést

folytató személynek a törvénynél fogva vagy más okból nem áll fenn eltartási kötelezettsége. A bűnösség: csak szándékos lehet. Az elkövető tudatának át kell fognia, hogy kitartója üzletszerű kéjelgést folytat. Elhatárolási és halmazati kérdések: a kerítés és a kitartottság halmazata valóságos, ha a kitartott az, aki az üzletszerű kéjelgéshez a partnereket szervezi. 3/1999. Büntető jogegységi határozat A kitartottság (Btk. 206 §) akkor is természetes egység, és nem létesül bűnhalmazat, ha az elkövető több olyan személlyel tartatja ki magát, aki üzletszerű kéjelgést folytat. Kerítés 207. § (1) Aki haszonszerzés céljából valakit közösülésre vagy fajtalanságra másnak megszerez, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a kerítés üzletszerű. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő

szabadságvesztés, ha a kerítést a) az elkövető hozzátartozója, avagy nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt álló, illetőleg tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, b) megtévesztéssel, erőszakkal avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel követik el. (4) Aki a (2) bekezdésben meghatározott kerítés elkövetésében megállapodik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A jogi tárgy: A nemi kapcsolatok társadalmi rendjéhez fűződő társadalmi érdek. A passzív alany: bármely férfi vagy nő lehet, erkölcsi felfogásra tekintet nélkül. Az elkövetési magatartás: más részére közösülésre vagy bármilyen fajtalanságra történő megszerzés. A cselekmény házasságon kívüli nemi kapcsolat létesítésére irányul. A megszerzés tágabb fogalom, mint a rábírás. Nem szükséges, hogy a passzív alany a kerítő rábíró cselekményének

hatására határozza el magát a közösülésre vagy fajtalanságra. Megvalósul a bűncselekmény, ha a sértettben már meglévő szándékot a kerítő csupán erősítette és ezzel segítette a bűncselekmény megvalósulását. A megszerzésnek, mint elkövetési magatartásnak meghatározó szerepet kell betöltenie a nemi kapcsolat létesítésében. Közömbös, hogy a kerítő melyik féltől kapott megbízást. Döntő az, hogy az elkövető megteremti annak közvetlen lehetőségét, hogy a kerítés tettesétől különböző személy egy harmadikkal házasságon kívül közösüljön vagy fajtalankodjon. Kizárt a megszerzés megállapítása, ha a felek a nemi cselekményben már megállapodtak. Az ez utáni tevékenység pl. üzletszerű kéjelgés elősegítéseként értékelhető A stádiumok: A bűncselekmény befejezett, ha az elkövetési magatartás kifejtésével összefüggésben harmadik személy számára megnyílik a közvetlen lehetősége a passzív

alannyal való nemi cselekményre. A passzív alanynak a harmadik személlyel való találkozását lehetővé tevő cselekménysorozat kísérletként értékelhető. Az alany: bárki lehet, aki az általános alannyá válás feltételeinek megfelel (a más számára közösülésre vagy fajtalanságra partnert megszerző férfi vagy nő). Felbujtásért felel, aki a kerítőt arra bírja rá, hogy a passzív alanyt közösülésre vagy fajtalanságra neki megszerezze. A bűnösség: a bűncselekmény csak egyenes szándékkal követhető el. A célzat: a megszerzésnek haszonszerzés céljából kell történnie. A bűncselekmény csak akkor valósul meg, ha az elkövetés bármilyen vagyoni vagy egyéb előny juttatásának formájában történik. Utólagos anyagi ellenszolgáltatás nem teszi a cselekményt kerítéssé. A bűncselekmény minősített esetei: 1. A /2/ bekezdés az üzletszerűen elkövetett kerítést rendeli büntetni A BK 104-re tekintettel - az

üzletszerűség a bűncselekmény minősítő körülménye - halmazatot kell megállapítani, kivéve, ha már egyetlen elkövetés is üzletszerűen elkövetettként értékelhető, illetve a cselekmények a folytatólagos egység keretébe tartoznak. 2. A /3/ bekezdés a) pontjában írt viszonynak az elkövetés időpontjában kell fennállnia a kerítés elkövetője és a megszerzett személy között. 3. A /3/ bekezdés b) pontja az elkövetés módjának kiemelkedő veszélyességére rendel súlyosabb büntetést. (Az erőszak és a /közvetlen/ fenyegetés fogalma az előző tételekben leírtak szerint) Ezen elkövetési módok kizárólag csak arra irányulhatnak, hogy a passzív alany más részére hozzáférhetővé váljon. A közösülés vagy bármilyen fajtalanság véghezvitele érdekében kifejtett erőszak a megfelelő, nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény társtettesévé minősíti az elkövetőt. A megtévesztés olyan eljárást jelent, melyben az

elkövető a valódi célját elleplezi. Egyéb rendelkezések: A /4/ bekezdés sui generis előkészületi bűncselekményként rendeli büntetni annak a magatartását, aki üzletszerű kerítés elkövetésében megállapodik. A kerítés egyéb eseteire történő megállapodás nem bűncselekmény Elhatárolási és halmazati kérdések: A kerítő által megszerzett passzív alanyok száma szerinti halmazatot kell megállapítani. A BK 104-re tekintettel az üzletszerűség, mint minősítő körülmény nem zárja ki a folytatólagosság megállapítását, ha ennek feltételei fennállnak. A kiskorú veszélyeztetése (195.§ /1/ és /2/ bekezdés), a megrontás (202§ /2/ és /3/ bekezdés) valamint a kerítés minősített esete látszólagos alaki halmazatban áll, amelyet a kerítés javára fel kell oldani. Az erőszakos, nemi erkölcs elleni bűncselekményekbe a kerítés beleolvad (látszólagos az anyagi halmazat). A kerítés minősített esete valóságos halmazatban

áll az erőszakos közösülés alapesetével, illetve a szemérem elleni erőszak alap, vagy minősített esetével. A kerítés minősített esete és az erőszakos közösülés minősített esete közötti látszólagos halmazatot az erőszakos közösülés javára kell feloldani. 22. Tétel EMBERCSEMPÉSZÉS 218. § (1) Aki államhatárnak más által a) engedély nélkül, b) meg nem engedett módon történő átlépéséhez segítséget nyújt, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést a) vagyoni haszonszerzés végett, b) államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva követik el. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést a) a csempészett személy sanyargatásával, b) fegyveresen, c) üzletszerűen követik el. (4) Aki az (1)-(3) bekezdésben meghatározott

embercsempészésre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Az embercsempészés elkövetőjével szemben mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van. Jogi tárgya: Az állam azon érdeke, hogy a (MK.) államhatárát személyek csak engedéllyel, a megenge-dett módon és a jogszabályokban meghatározott feltételek betartása esetén, szükség szerint a határrendészet ellenőrzése mellett lépják át. Elkövetési magatartás: MK. államhatárának jogellenes átlépéséhez történő segítség nyújtás. Stádiumok: Alaki bcs., az elkövetési magatartás tanúsításával befejezett (nem szükségesaz eredményesség, akkor is megvalósul, ha a segítségnyújtás ellenére az államhatár jogellenes átlépése nem sikerül). Kísérlete a bcs természete folytán nincs. Alany: bárki (ügykörében eljáró hivatalos személyen és a határőrség katonának minősülő tagjain kívűl).

Társtettesség és részesség az általános szabályok szerint Bűnösség: szándékos. Az elkövető tudatában valamennyi objektív tényállási elemnek meg kell jelennie. Minősített esetei: - vagyoni haszonszerzés végett, - államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva követik el. Súlyosabban minősül, ha - a csempészett személy sanyargatásával, - fegyveresen, - üzletszerűen követik el. Egyéb rendelkezések: Előkészülete is büntetendő. Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van. 23. Tétel ÁLLAMTITOKSÉRTÉS. SZOLGÁLATI TITOK SÉRTÉS. ÁLLAMTITOK, ÉS SZOLGÁLATI TITOK FOGALMA Államtitoksértés 221. § (1) Aki a) az államtitkot jogosulatlanul megszerzi, b) a tudomására, illetőleg a birtokába jutott államtitkot jogosulatlanul felhasználja, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé vagy illetékes személy részére hozzáférhetetlenné teszi, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az államtitoksértést különösen fontos államtitokra, vagy súlyos hátrányt okozva követik el, b) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az államtitok illetéktelen külföldi személy részére válik hozzáférhetővé. (3) Aki az államtitoksértést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig, a (2) bekezdés eseteiben, az ott írt megkülönböztetés szerint, két évig, illetőleg öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Aki a (2) bekezdésben meghatározott államtitoksértésre irányuló előkészületet követ el, az ott írt megkülönböztetés szerint bűntett miatt három évig, illetőleg öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Jogi tárgy: A Magyar Köztársaság honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy bűnmegelőzési, központi pénzügyi vagy devizapolitikai, külügyi,

vagy nemzetközi kapcsolataival összefüggő, valamint igazságszolgáltatási érdekei, melyek az államtitkot képező adatokkal kapcsolatos jogellenes magatartás folytán sérelmet szenvedhetnek. Elkövetési tárgy: nincs. A tényállás ugyanis magát az adatot, az információ tartalmát védi. A bűncselekmény szóbeli közlés útján is elkövethető A tényállás két pontba foglalva a bűncselekmény négy változatát tartalmazza: a./ Az államtitok jogosulatlan megszerzése: Elkövetési magatartás: a megszerzés, mely minden olyan tevékenységet magába foglal, mellyel az elkövető államtitok birtokába jut (szándékosan és jogellenesen). Csak aktív magatartással valósítható meg. Stádiumok: az adat megszerzésére közvetlenül irányuló magatartás megkezdésével a bűncselekmény kísérleti szakaszba jut, befejezetté az államtitok tényleges birtokbavételével válik. Alany: speciális, csak olyan személy lehet, aki az államtitok

birtoklására /ismeretére/ nem jogosult. Az államtitok birtoklására jogosult, akit a minősítésre jogosult személy a betekintésre jogosultság megadásával erre feljogosít. A feladatkörében eljáró ügyésznek is joga van arra, hogy az államtitkot tartalmazó iratba betekinthessen. A tettesség, társtettesség és a részesség az általános szabályok szerint alakul. Bűnösség: szándékos. Az elkövető tudatában van az adat államtitok mivoltának, annak, hogy maga nem tartozik az államtitok birtoklására jogosultak körébe, valamint tudja, hogy cselekménye az államtitok birtokbevételére irányul. Az államtitoksértés ezen fordulata tipikusan egyenes szándékkal követhető el. b./ A tudomására, illetőleg a birtokába jutott államtitok jogosulatlan felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé vagy illetékes személy részére hozzáférhetetlenné tétele: Elkövetési magatartás: A felhasználásra is a minősítésre

jogosult személy adhat engedélyt, jogosíthat fel. Amennyiben tehát olyan ember használja fel az államtitkot akinek erre vonatkozó felhatalmazása nincs, a bűncselekmény megvalósul. Jogosulatlan a felhasználás abban az esetben is, ha az államtitkot az annak felhasználására felhatalmazott személy az államérdektől eltérő érdek szolgálatába állítja. A kizárólag saját célra, saját érdekében történő felhasználás, mely a jogvédte érdek komoly veszélyét nem vonja maga után, nem tekinthető tényállásszerű magatartásnak. Az illetéktelen személy részére történő hozzáférhetővé tétel akár aktív magatartással, akár mulasztással megvalósítható. Mulasztással jön létre, amennyiben az államtitok védelmére, kezelésére vonatkozó kötelezettségeket azért nem tartja be a tettes, hogy lehetővé tegye illetéktelen személy részére az államtitok birtokbavételét, megismerését. Az illetékes személy részére

hozzáférhetetlenné tétel az államtitkot hordozó iratok, anyagok megsemmisítését, elrejtését, eltitkolását jelenti, illetve a szóbeli közlés megtagadását, avagy kötelességellenes elmulasztását. Stádiumok: A jogosulatlan felhasználás alaki bűncselekmény. A felhasználási tevékenység megkezdésével a kísérlet valósul meg. A tényleges felhasználással befejezetté válik. A hozzáférhetővé, illetve a hozzáférhetetlenné tétellel elkövetett államtitoksértés a szándékolt következmény előidézésére alkalmas bármely magatartás megkezdésével kísérleti szakba jut, az elkövetési magatartások teljes kifejtésével pedig befejezetté válik. Alany: minden olyan személy, akinek az államtitok ténylegesen a birtokában van, akár jogszerűen, akár véletlenül, tévedésből, vagy más személy gondatlansága folytán jutott tudomására illetve birtokába az államtitok. Aki az államtitkot jogosulatlanul szerezte meg, szintén

megvalósíthatja alanyként a fent tárgyalt elkövetési magatartásokat is, a cselekmény azonban csak az első fordulat szerint minősül, s nem halmazatként, hanem súlyosító körülményként értékelendő a további elkövetési magatartások tanúsítása. Bűnösség: alapesetben egyenes és eshetőleges szándékkal egyaránt elkövethető. Mindhárom elkövetési magatartás megvalósításához szükséges annak tudata, hogy az adat államtitok, hogy a felhasználás jogosulatlan, illetve a cselekmény folytán illetéktelen személy részére válik hozzáférhetővé, vagy illetékes személy részére hozzáférhetetlenné az államtitok. A /3/ bekezdés rendelkezése szerint a gondatlanságból elkövetett államtitoksértés is büntetendő, a minősített esetekben súlyosabban. A /3/ bekezdés második és harmadik fordulata szerint a felelősség akkor állapítható meg, ha az alapesetre kiterjedő gondatlanság mellett az elkövetőt a minősített eset

tekintetében is gondatlanság terheli. Minősített esetek: 1. Az államtitoksértést különösen fontos államtitokra követik el: Az államtitokkört meghatározó személynek, illetve a szerv vezetőjének a nyilatkozata adhat segítséget az államtitok különösen fontos jellegének a nyilatkozata adhat segítséget az államtitok különösen fontos jellegének megállapításához. 2. Súlyos hátrányt okozva követik el: ha az államtitoksértéssel okozati összefüggésben jelentős negatív következmény, eredmény jön létre. E minősítő körülményre kiterjedhet az elkövető szándéka, de a Btk. 15§ alkalmazása folytán megállapítható akkor is, ha a súlyos hátrány létrejötte tekintetében az elkövetőt csupán gondatlanság terheli. 3. Az államtitok illetéktelen külföldi személy részére válik hozzáférhetővé: E minősített esetnél az államtitok olyan külföldi személy birtokába, tudomására jut, akire vonatkozóan a fenti engedélyt

nem adták meg. Akkor válik befejezetté, amikor a következmény az illetéktelen külföldi személy részére hozzáférhetővé válás bekövetkezik. A kémkedés bűntettétől úgy határolható el, hogy az elkövető e tényállásnál nem idegen hatalom vagy idegen szervezet részére szolgáltatja ki az államtitkot. A tárgyalt minősített eset következő esetekben állapítható meg : - ha a következmény, az illetéktelen külföldi személy tudomására jutása tekintetében az elkövetőt csak gondatlanság terheli - ha azonban a következményre kiterjed az elkövető szándéka, akkor nem idegen hatalom vagy idegen szervezet részére végzett hírszerző tevékenység keretében történik az államtitok kiszolgáltatása, az illetéktelen külföldi személy csak külföldi "magánszemély" lehet. A "külföldi" személy beletartozik ugyanis a külföldön letelepedett magyar állampolgár is. Az előkészület büntetendőségéről

rendelkezik a /4/ bekezdés is. A bűncselekmény alapesetének előkészülete nem büntetendő Elhatárolási és halmazati kérdések: Az ugyanazon államtitok tekintetében megvalósított több elkövetési magatartás egység. Egység az is, amikor azonos államtitokra vonatkozóan gondatlan és szándékos elkövetés is megvalósul: a kétféle bűnösséggel megvalósított két elkövetési magatartás ugyanis azonos jogvédte érdekeket sért illetve veszélyeztet. Halmazat állapítandó meg a megfelelő hivatali bűncselekményekkel, amennyiben hivatalos személy hivatali működése során követi el az államtitoksértést. 1995. évi LXV törvény az államtitokról és a szolgálati titokról: „3.§(1) Államtitok az az adat, amely e törvény mellékletében (a továbbiakban: államtitokkör) meghatározott adatfajta körébe tartozik, és a minősítési eljárás alapján a minősítő kétséget kizáróan megállapította, hogy az érvényességi idő lejárta

előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása, illetéktelen személy tudomására hozása, továbbá az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele sérti vagy veszélyezteti a Magyar Köztársaság honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy bűnmegelőzési, központi pénzügyi vagy devizapolitikai, külügyi vagy nemzetközi kapcsolataival összefüggő, valamint igazságszolgáltatási érdekeit.” (Érvényességi ideje max. 90 év) Szolgálati titoksértés 222. § (1) Aki a) a szolgálati titkot jogosulatlanul megszerzi, b) a tudomására, illetőleg a birtokába jutott szolgálati titkot jogosulatlanul felhasználja, vagy illetéktelen személy részére hozzáférhetővé teszi, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos

hátrányt okoz. (3) A büntetés a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény következtében a szolgálati titok, b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény következtében a katonai szolgálati titok illetéktelen külföldi személy részére hozzáférhetővé válik. Jogi tárgy: az állami szervek, vagy közfeladatot ellátó szervek működésének rendje, feladat és hatáskörük illetéktelen befolyástól mentes gyakorlása. A szolgálati titoksértés kisebb veszélyességű, kevésbé fontos érdekeket sért. A két tényállás megfogalmazása közötti különbségek éppen ebből a kisebb veszélyességből eredeztethetők. Elkövetési tárgy: nincs. A tényállás mint az államtitoknál magát az adatot, az információ tartalmát védi. Elkövetési magatartás: Alapesetben 3 elkövetési magatartás van (megeggyezik az államtitok sértéssel, mind stádiumában, mind alanyában és

bűnösségében), azonban az illetékes személy részére hozzáférhetetlenné tételt nem fogalmazza meg a törvény. Minősített esetek: Nem szerepel a különösen fontos szolgálati titok (értelmetlen lenne)! 1. Súlyos hátrányt okozva követik el: (mint államtitoknál) 2. A szolgálati titok, illetve a katonai szolgálati titok illetéktelen külföldi személy részére válik hozzáférhetővé: E minősített esetnél szintén az államtitoknál kifejtettek szerint kell értelmezni a törvényt. Egyéb rendelkezések: A szolgálati titoksértés bűncselekménye csak szándékosan követhető el, gondatlan elkövetése fegyelmi felelősséget vonhat magaután. Előkészületét a törvény nem bünteti, és a feljelentésének elmulasztását sem. 1995. évi LXV törvény az szolgálati titokról és a szolgálati titokról: Szolgálati titok „4.§(1) Szolgálati titok az e törvény 6 §-ának (1) bekezdése szerint minősítésre felhatalmazott (pl. köztársasági

elnök, miniszterelnök, Ab elnöke, LB elnöke, legfőbb ügyész, kormánytag, rendvédelmi szerv központi szervének vezetője, MK külképviselet vezetője) által meghatározott adatfajták körébe (a továbbiakban: szolgálati titokkör) tartozó adat, amelynek az érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése és felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tétele sérti az állami vagy közfeladatot ellátó szerv működésének rendjét, akadályozza a feladat- és hatáskörének illetéktelen befolyástól mentes gyakorlását.” (Érvényességi ideje max 20 év) Államtitoksértés feljelentésének elmulasztása 223. § (1) Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy a) államtitoksértés elkövetése készül, b) még le nem leplezett szándékos államtitoksértést követtek el, és erről a hatóságnak - mihelyt teheti - nem tesz jelentést, vétséget követ el és egy évig

terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés alapján az elkövető hozzátartozója nem büntethető. 24. Tétel HIVATALI VISSZAÉLÉS. BÁNTALMAZÁS HIVATALOS ELJÁRÁSBAN Hivatali visszaélés 225. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A hivatali visszaélés bűntette olyan általános hivatali bűncselekmény, mely bármely hivatalos személynek a munkaköréből, a megbízatásából fakadó közhatalmi jogosítványokkal való célzatos visszaélését szankcionálja. Jogi tárgy: A hivatalos személyek törvényes, a jogszabályoknak megfelelő eljárása, s a lakosságnak a hivatalos személyek működésébe vetett bizalma. Elkövetési

magatartások: 1. A hivatali kötelesség megszegése: a jogszabályokban, illetve a hivatalos személy feladatkörével kapcsolatos rendelkezésekben meghatározottaknak nem megfelelő, kötelességellenes magatartást jelöl. Mind aktív magatartással, mind mulasztással meg-valósítható. 2. A hatáskör túllépése: a jogszabályokban meghatározott hatáskörön túlterjeszkedő, a hatáskörben nem tartozó ügyben történő eljárást jelöl. Csak aktív magatartással valósítható meg. 3. A hivatali helyzettel való egyéb visszaélés: olyan általános elkövetési magatartás, amely nem kifejezett kötelességszegés vagy hatáskör-túllépés ugyan, de a hivatalos személy a hivatali helyzetéből adódó lehetőségekkel büntetőjogi rosszallást érdemlő módon él vissza, jogosítványait nem megfelelően gyakorolja. Stádiumok: a hivatali visszaélés alaki bűncselekmény, az elkövetési magatartások bármelyikének teljes kifejtésével befejezetté válik,

az elkövetési magatartás megkezdésével pedig kísérleti szakba jut. A kísérlet csak nagyon szűk körben képzelhető el. Alany: speciális, tettes vagy társtettes csak hivatalos személy lehet. Részes, felbujtó vagy bűnsegéd bárki lehet, aki az általános alannyá válás feltételeinek megfelel. Bűnösség: szándékos. A hivatali visszaélés csak egyenes szándékkal követhető el A szándékos elkövetés tudati oldalán az elkövető hivatalos személyi minősége valamint az elkövetési magatartásokkal kapcsolatos tények szerepelnek. Célzat: a jogtalan hátrányokozás vagy a jogtalan előnyszerzés. Ahhoz, hogy a hivatali visszaélés megállapítható legyen, a hivatalos személynek a fenti célzatok valamelyikének elérése érdekében kell az elkövetési magatartást tanúsítania. Hátránynak nevezünk minden negatív következményt, amely az érintett személy vagy személyek helyzetét káros irányban változtatja meg. Az előny fordított

előjelű. Mind a hátránynak, mind az előnynek jogtalannak kell lennie. Az előnyszerzés illetve a hátrányokozás csupán célzat, ennélfogva a bűncselekmény megállapítását nem befolyásolja, hogy célzott előny illetve hátrány ténylegesen nem jött létre. A célzat hiányában azonban a hivatali visszaélés nem állapítható meg. Elhatárolási és halmazati kérdések: Amennyiben valamely speciális hivatali bűncselekmény megállapítható az alaki halmazat csak látszólagos, a cselekményt mindig a speciális tényállás alapján kell minősíteni. A hivatali visszaélés annyi rendbeli, ahány ügyről, ahány eljárásról van szó. Bántalmazás hivatalos eljárásban 226. § Az a hivatalos személy, aki eljárása során mást tettleg bántalmaz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Jogi tárgy: A hivatalos személyekbe vetett bizalom, a sértett testi épsége, emberi méltósága is a tényállással védett

érdekek körébe tartozik. Passzív alany: más személy. Bárki lehet, aki a tettleges bántalmazást elszenvedi A testi épséghez, az emberi méltósághoz való jog ugyanis korra, nemre, fajra /fajtára/, egészségi vagy elmeállapotra, erkölcsiségre tekintet nélkül minden embert egyaránt megillet. Elkövetési magatartás: a tettleges bántalmazás. Ez a sértett testének bántalmazó célú érintését jelenti, tehát nem jár szükségképpen a testi épség sérelmével. Azon magatartások tartoznak e körbe, melyek nem hivatalos személy által, nem hivatalos eljárás során elkövetve, tettleges becsületsértésnek minősülnének. A tettleges bántalmazás lehet közvetett illetve közvetlen. Stádiumok: a bántalmazás hivatalos eljárásban alaki bűncselekmény, a fent elemzett elkövetési magatartás tanúsításával befejezetté válik. Kísérlete gyakorlatilag elhanyagolható jelentőségű. Elkövetés ideje: A hivatalos személy a tettleges

bántalmazást eljárása során valósítja meg. Ennek a tényállási elemnek két vonatkozásban van jelentősége Egyrészt az eljárásnak jogszerűnek kell lennie. Amennyiben nem az, az ennek során elkövetett tettleges bántalmazás a hivatali visszaélés bűntettének keretein belül értékelendő. Másrészt: ha a hivatalos személy "magánemberként" bántalmaz mást tettlegesen, nem hivatali bűncselekményért felel. Alany: speciális, csak hivatalos személy lehet. Ha kívülálló személy (extraneus) a hivatalos személlyel együtt, annak eljárása során a tettleges bántalmazásban részt vesz, a bírói gyakorlat tagadja a társtettesség magállapításának lehetőségét, ezért két megoldás lehetséges: 1./ A hivatali bűncselekmény részeseként minősítik a közreműködőt Ez a minősítés dogmatikailag elfogadhatatlan. 2./ A másik lehetőség, ami elfogadhatóbb, hogy a kívülállót az elkövetett nem hivatali bűncselekmény miatt

vonják felelősségre, nyomatékos súlyosító körülményként értékelve a hivatalos személlyel együtt, annak hivatalos eljárásban való elkövetést. Bűnösség: szándékos. Mind egyenes, mind eshetőleges szándékkal elkövethető A célzatot nem fogalmazza meg a törvény, ezeknek az elhatárolásoknál, illetve a büntetés kiszabása körében van jelentősége. Elhatárolási és halmazati kérdések: A bántalmazás hivatalos eljárásban vétsége annyi rendbeli, ahány sértettet az elkövető eljárás során bántalmazott. Azonos sértett többszöri bántalmazása a feltételek fennállása esetén, folytatólagos egységbe foglalható. Amennyiben a sértett a bántalmazás során testi sérülést szenved, bűnhalmazatot kell megállapítani a testi sértés megfelelő esetével. A tettleges becsületsértéssel az alaki halmazat csak látszólagos, a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétségét kell megállapítani. 25. Tétel

KÉNYSZERVALLATÁS, JOGELLENES FOGVATARTÁS Kényszervallatás 227. § Az a hivatalos személy, aki annak érdekében, hogy más vallomást vagy nyilatkozatot tegyen, illetőleg ne tegyen, erőszakot, fenyegetést, vagy más hasonló módszert alkalmaz, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Jogi tárgy: A hatóságok valamint a hivatalos személyek jogszabályoknak megfelelő működése, az állampolgároknak e működésbe vetett bizalma mellett a sértett akaratának szabadsága, valamint emberi méltósága és testi épsége. A kényszervallatás veszélyeztetheti azt az eljárást is, melynek során a kényszer hatására tett vallomást illetve nyilatkozatot felhasználják. Passzív alany: az a személy, akivel szemben a kényszert alkalmazzák. Lehet olyan más személy is, akivel szemben kifejtett erőszak, fenyegetés vagy más hasonló módszer alkalmas lehet arra, hogy a sértett felé fenyegetésként jelentkezve, öt vallomás

vagy nyilatkozat megtételére kényszerítse. Elkövetési magatartás: az erőszak, fenyegetés, vagy más hasonló módszer alkalmazása. Az erőszak: a sértett testére gyakorolt ellenséges célzatú fizikai ráhatás, valójában tettleges bántalmazás. A fenyegetés: súlyos hátrány kilátásba helyezése, mely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A kényszervallatás elkövetési magatartásaként megfogalmazott fenyegetés jelentkezhet. Jogszerűen alkalmazható kényszerintézkedés, illetve hátrányos jogkövetkezményekről való tájékoztatás nem minősül tényállásszerű fenyegetésnek. A "más hasonló módszer" alkalmazásánál nem erőszakról, nem fenyegetésről, hanem olyan hatásukban hasonló módszerekről van szó, melyek a sértett akaratának befolyásolására, hajlítására, vagy akár megtörésére is alkalmasak (az étel vagy ital huzamos megvonása, az alvás lehetőségétől való megfosztás,

jogtalan kedvezmények, juttatások kilátásba helyezése, stb.) Olyan pozitív változás lehetőségének előre bocsátása, mely jogszerű következménye a vallomás vagy nyilatkozat megtételének, nem tekinthető elkövetési magatartásnak. Stádiumok: a bűncselekmény immateriális, az elkövetési magatartás kifejtésével befejezetté válik. Ha a tettes saját elhatározása folytán hagy fel az erőszak, fenyegetés, stb. alkalmazásával, önkéntes elállás folytán, kísérlet miatt nem büntethető. A kísérlet gyakorlati jelentősége elenyésző Bűnösség: szándékos. A kényszervallatás célzatos mivolta miatt csak egyenes szándékkal követhető el. Célzat: vallomás vagy nyilatkozat kikényszerítése. A bűncselekmény bármely hatósági eljárás során elkövethető, melyben vallomás, illetve nyilatkozattételre sor kerülhet. A bűncselekmény attól függetlenül megállapítható, hogy a sértett a kényszer hatására tett-e nyilatkozatot,

illetve vallomást vagy sem. Az a tény, hogy a kikényszeríteni kívánt vallomás vagy nyilatkozat megfelel-e a valóságnak vagy azzal ellentétes, a cselekmény minősítésére nincs kihatással. Elhatárolási és halmazati kérdések: a kényszervallatást a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétségétől a célzat határolja el. - A hivatali visszaéléssel a halmazat csak látszólagos. - A kényszerítés és a zsarolás bűncselekményeivel az alaki halmazat szintén látszólagos, az alany valamint a célzat folytán speciális bűncselekményt, a kényszervallatást kell megállapítani. - A kényszervallatás halmazatba kerülhet a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítással, amikor a kényszervallatás folytán tett hamis vallomást a hivatalos személy jegyzőkönyvbe foglalja. Amennyiben a fenti hamis vallomást tartalmazó jegyzőkönyvet az ügyben eljáró hatóságoknak továbbítja, a körülményektől függően a hamis vád

vagy hamis tanúzás, illetve a hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás is megállapítható. Jogellenes fogvatartás 228. § (1) Az a hivatalos személy, aki eljárása során mást személyi szabadságától jogellenesen megfoszt, bűntettet követ el és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogellenes fogvatartást a) aljas indokból vagy célból, b) a sértett sanyargatásával, c) súlyos következményt okozva követik el. (3) Alkotmány 55.§ /1/ A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. /2/ A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül vagy szabadon kell bocsátani, vagy bíró elé kell állítani. A

bíró köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezésről vagy letartóztatásról haladéktalanul dönteni. /3/ Az, aki törvénytelen letartóztatás vagy fogvatartás áldozata volt, kártérítésre jogosult. Az Alkotmány rendelkezéseiben biztosított szabadsághoz és személyi biztonsághoz való jogot a Büntető Törvénykönyv a hivatalos személyek eljárásuk során elkövetett, a személyes szabadságot sértő jogellenes cselekményeit a jogellenes fogvatartás bűncselekményének megfogalmazásával szankcionálja. Jogi tárgy: a hivatali bűncselekmények különös jogi tárgya mellett a személyes szabadsághoz és biztonsághoz való jog. Passzív alany: megvalósítják. "más személy". Bárki, akivel szemben bűncselekményt Elkövetési magatartás: a személyi szabadságtól történő megfosztás. Ez történhet aktív magatartással, de mulasztással is, amikor a

személyes szabadság jogszerű korlátozásának időtartama eltelt, s a sértettet ennek ellenére nem bocsátják szabadon. Stádiumok: a bűncselekmény alaki, a személyi szabadságtól történő megfosztással befejezetté válik, bevégzetté pedig a jogellenes állapot megszűnésével lesz. Kísérlete is lehetséges, amikor az elkövető a személyi szabadságtól történő megfosztást megkezdte, de az ténylegesen nem következett be. Elkövetési mód: a személyi szabadságtól történő megfosztás csak jogellenessége esetén képez bűncselekményt. A rendőrséget jelenleg a rendőrségről szóló törvény hatalmazza fel, személyi szabadságot korlátozó intézkedések foganatosítására. Ilyen jelenleg a bekísérés, az elővezetés és az előállítás. A büntetőeljárásban is sor kerülhet személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedésekre, pl. őrizetbe vétel, előzetes letartóztatás, vagy ideiglenes kény-szergyógykezelés. A jogerős

bírói ítéletben kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés, vagy az elrendelt kényszergyógykezelés úgyszintén korlátozzák a személyi szabadságot. Más hatóságoknak /pl. egészségügyi/ is van lehetőségük bizonyos körben a személyi szabadság korlátozására /pl. egyes fertőző betegségek esetén a beteg akarata ellenére történő kórházba szállíttatás/. Mindezen korlátozások közös jellemzője, hogy jogszabály alapján, /törvényben/ szigorúan meghatározott feltételek esetén kerülhet sor alkalmazásukra, s végrehajtásuk állami kényszerrel kikényszeríthető. A személyi szabadságtól való minden olyan megfosztás, mely nem jogszabály alapján, vagy nem az előírt feltelek fennállása mellett, illetve az intézkedés társadalmi rendeltetésével ellentétesen kerül alkalmazásra, jogellenes. Elkövetés ideje: a cselekményt a hivatalos személy csak eljárása során követheti el. Alany: speciális, csak olyan hivatalos személy

lehet, akinek munkakörénél fogva joga van a személyi szabadság korlátozásának elrendelésére, illetve a személyi szabadság korlátozásának foganatosítására. Az a hivatalos személy, akinek ilyen jogköre nincs, hatáskör túllépéssel, hivatali visszaélést követ el. A jogellenes fogvatartás önálló tetteseként felel az a személy, aki a személyi szabadság jog-ellenes korlátozását elrendelte. A végrehajtó abban az esetben felel tettesként, ha a személyi szabadságtól való megfosztást a szükséges döntés, az elrendelés hiányában, vagy nem annak meg-felelően foganatosítja. Társtettes bármely hivatalos személy lehet. A személyi szabadságtól történő jogellenes megfosztás elrendelője és végrehajtója, amennyiben a társtettesség megállapításának általános feltételei fennállnak, társtettesként felelnek. A részesség az általános szabályok szerint alakul. Bűnösség: szándékos. A bűncselekmény alapesete mind

egyenes, mind eshetőleges szándékkal elkövethető. Minősített esetek: 1. aljas indokból vagy célból: Mind az indítóok, mind a célzat aljas A szexuális indíték mindig aljas indok. A bosszú, a megtorlás, vagy a féltékenység lehet aljas indok, de nem feltétlenül az. Aljas indok vagy cél akkor állapítható meg, ha az ellentétes a társadalom erkölcsi normáival. A LB 15 számú irányelve szerint aljas indokból, vagy ilyen célból megvalósított testi sértésen az erkölcsileg elvetendő motívumból fakadó, vagy ilyen célból megvalósított cselekményt kell érteni. 2. a sértett sanyargatásával: mint elkövetési mód megállapítható bármiféle olyan testi vagy lelki szenvedés, kínzás, gyötrelem okozása esetén, amely meghaladja a szabadságtól való megfosztással összefüggő erőszak mértékét, de még nem okoz testi sérülést. 3. súlyos következményt okozva: a súlyos következményt okozva történő elkövetés úgynevezett

társadalmi eredményt fogalmaz meg. Okozati összefüggésben kell állnia a személyi szabadságtól történő jogellenes megfosztással. A Btk 15§ alkalmazásával e minősítő eredményért való felelősség akkor is megállapítható, ha bekövetkezésére nézve az elkövetőt csak gondatlanság terhelte. Elhatárolási és halmazati kérdések: A jogellenes fogvatartás annyi rendbeli, ahány sértett sérelmére a bűncselekményt elkövették. Egy sértett egy intézkedés során történt huzamos jogellenes fogvatartása természetesen egység. Ha a hivatalos személy a vallomás vagy nyilatkozat kikényszerítése céljából jogellenes fogvatartást követ el a két bűncselekmény valóságos halmazatát kell megállapítani. A kétszeri értékelés tilalma folytán ez esetben nem lehet egyben aljas indokból vagy célból elkövetettként is minősíteni a cselekményt. BH 1982. 222I A kényszervallatás bűntettével bűnhalmazatban az aljas indokból elkövetett

jogellenes fogvatartás büntette is megvalósul, ha a hivatalos személy ugyanazon intézkedése során a nyilatkozat kikényszerítése után a sértettet bosszúból személyes szabadságában is jogellenesen korlátozza 26. tétel HIVATALOS SZEMÉLY ELLENI ERŐSZAK, HIVATALOS SZEMÉLY FOGALMA. Hivatalos személy elleni erőszak 229. § (1) Aki a hivatalos személyt vagy a külföldi hivatalos személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmazza, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hivatalos személy elleni erőszakot csoportosan vagy felfegyverkezve követik el. (3) A (2) bekezdésben meghatározott csoport szervezője vagy vezetője két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Aki hivatalos személy elleni erőszak elkövetésére

irányuló csoportban részt vesz, vétséget követ el, és két évig, a csoport szervezője és vezetője bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Aki a hivatalos személyt vagy a külföldi hivatalos személyt az eljárása miatt bántalmazza, az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendő akkor is, ha a bántalmazott a bűncselekmény elkövetésekor már nem hivatalos személy, vagy nem külföldi hivatalos személy. (6) Nem büntethető a (4) bekezdés alapján a csoport résztvevője, ha a csoportot önként vagy a hatóság felhívására elhagyja. Jogi tárgy: az elsődleges jogi tárgy a hivatali, hatósági eljárás rendje, zavartalansága, a másodlagos pedig a hivatalos személyek testi épsége, becsülete, emberi méltósága. A jogi tárgyak sorrendiségének a halmazati kérdések eldöntésénél komoly jelentősége van. Passzív alany: bármely hivatalos személy lehet. Elkövetési magatartás: az erőszakkal vagy fenyegetéssel

történő akadályozás, az erőszakkal vagy fenyegetéssel történő intézkedésre kényszerítés, valamint a bántalmazás. A hivatalos személy elleni erőszak során sűrűn előfordul, hogy az erőszak nem közvetlenül személyre, hanem valamely dologra irányul. Azokban az esetekben, melyekben a dolog elleni erőszak közvetlenül áttevődik a személyre, a bírói gyakorlat szerint az erőszakkal való elkövetés megállapítható. A bűncselekmény csak aktív magatartással követhető el. A passzív ellenállás hivatalos személy elleni erőszakot soha nem valósíthat meg, legfeljebb a hivatalos személy akadályozásának szabálysértése állapítható meg ezen esetekben. Az akadályozás a hivatalos személy eljárásával vagy intézkedésével szembeni fellépés. Akkor is megállapítható a bűncselekmény, ha a hivatalos személy saját maga, vagy mások segítségével az eljárást le tudja folytatni, az intézkedést be tudja fejezni. Az intézkedésre

kényszerítés elkövetési magatartásánál a hivatalos személyt olyan eljárás folytatására, olyan intézkedés megtételére kényszeríti az elkövető, mely nem a hivatalos személy, hanem a tettes akarata szerint történik. Amikor az elkövető önmagával szembeni intézkedésre kényszeríti a hivatalos személyt, ez hivatalos személy elleni erőszaknak nem minősíthető. Stádiumok: a hivatalos személy elleni erőszak alaki bűncselekmény, mely az elkövetési magatartások bármelyikének tanúsításával befejezetté válik. Kísérleti szakba az akadályozás vagy intézkedésre kényszerítés érdekében kifejtett erőszak vagy fenyegetés alkalmazásának megkezdésével jut, a bántalmazás esetében pedig a bántalmazási magatartás megkezdésével. Elkövetés ideje: a hivatalos személy jogszerű eljárása. Az eljárás tartalmi jogszerűtlensége a bűncselekmény elkövetését nem befolyásolja. Az állampolgár a hivatalos személy

eljárásának, intézkedésének tartalmi jogszerűtlenségét nem mérlegelheti, nem állhat ellent (erre van pl.: a panaszjog, mint törvényes kifogás az intézkedésre). Alakilag jogszerűtlen eljárással, intézkedéssel szemben az állampolgárnak joga van ellenállni, akár erőszakkal vagy fenyegetéssel is. Például láthatóan ittas hivatalos személyek eljárásnak, intézkedésnek senki nem köteles alávetni magát. Ilyen esetekben az állampolgár jogos védelmi helyzetben jár el, cselekménye hivatalos személy elleni erőszakot nem valósít meg. Alany: általános, bárki lehet, aki az általános alannyá válás feltételeinek megfelel. A büntetőjogilag katonának minősülő személyek előljáró, feljebb való, őr, vagy más szolgálati közeg ellen elkövetett cselekménye a 355.§-ba foglalt "elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak" bűntettének minősül. Bűnösség: szándékos. Az elkövetőnek tudnia kell, hogy a sértett

hivatalos személy, aki hivatalos eljárást folytat. Az egyenruhában lévő rendőrt egyenruhája igazolja, aki civilben van, szolgálati igazolványával kell igazolnia magát. Sürgős intézkedést igénylő esetekben elegendő szóban közölni, hogy rendőr, aki szolgálatilag lép fel. Ha az állampolgár nem tudja, hogy hivatalos eljárásban tevékenykedő hivatalos személlyel áll szemben, a bűncselekmény nem állapítható meg. Motívum: csak a bántalmazással kapcsolatosan jelenik meg a tényállásban. A bántalmazást ugyanis megvalósíthatja az elkövető a hivatalos eljárásban, valamint ezen kívül is. Utóbbi esetben jut szerephez a motívum, ugyanis a bántalmazást a "hivatalos eljárás miatt" kell végrehajtani. Minősített esetek: ha a hivatalos személy elleni erőszakot csoportosan vagy felfegyverkezve követik el. Súlyosabban bünteti a törvény a csoport szervezőjét és vezetőjét. Sui generis bűncselekményi alakzatot tartalmaz a /4/

bekezdés Előkészületi magatartást képező cselekményeket fogalmaz meg befejezett bűncselekményként. A hivatalos személy elleni erőszak elkövetésére irányuló csoportosulás résztvevőjét enyhébb , a csoport szervezőjét és vezetőjét súlyosabb büntetéssel fenyegeti a törvény. A /4/ bekezdés csak abban az esetben állapítható meg, ha az elkövetők még nem valósították meg az /1/ bekezdés szerinti elkövetési magatartások egyikét sem. E bűncselekmény a meghatározott célra irányuló csoportosulás létrejöttével befejezett. Büntethetőséget megszüntető okot tartalmaz a /6/ bekezdés. Csak a sui generis alakzat esetén alkalmazható, ezen belül is csak a csoportosulás résztvevőjére vonatkozik. Értelmező rendelkezésről szól a tényállás /5/ bekezdése. Az értelmezés kiterjesztő jellegű, eszerint bántalmazással elkövetett hivatalos személy elleni erőszaknak minősül a cselekmény akkor is, ha a sértett már nem

hivatalos személy. A bántalmazás, illetve a bántalmazás elkövetésére irányuló csoportosulás azonban korábbi hivatalos eljárása miatt valósul meg. Elhatárolási és halmazati kérdések: A bűncselekmény rendbelisége az eljárások számától függ. Bűnhalmazatot kell megállapítani, ha a hivatalos személy elleni erőszak könnyű, vagy súlyos testi sértést is előidézett. A testi sértés ez esetekben is annyi rendbeli ahány sértett sérelmére megvalósították. A hivatalos személy elleni erőszak /1/ bekezdése, valamint a köznyugalom súlyos megzavarásával elkövetett garázdaság valóságos halmazatot alkot. Azonos vagy kisebb büntetési tétel esetén a halmazat valóságos, súlyosabb büntetéssel fenyegetettség esetén látszólagos. BK 8. szám: Ha a hivatalos személy elleni erőszakot (Btk 229 §) több hivatalos személy ellen, azoknak egységes eljárása keretében követik el, a cselekmény nem válik több bűncselekménnyé. A

konkrét hatósági eljárás egysége a bűnhalmazat megállapítását ilyen esetben kizárja. BK 69. szám: A gyári portást – amennyiben őrzési feladatának ellátása során meghatározott igazgatási, ellenőrzési, rendészeti teendőkkel van megbízva – a Btk. 229. §-a szempontjából ugyanaz a büntetőjogi védelem illeti meg, mint a hivatalos személyt. BK 61. szám: A hivatalos személy elleni erőszak akkor minősül felfegyverkezve elkövetettként, ha az elkövető az élet kioltására alkalmas eszközt a bűncselekmény elkövetésekor magánál tartja annak érdekében, hogy azt szükség esetén felhasználja – függetlenül attól, hogy a hivatalos személynek az elkövető felfegyverkezett voltáról tudomása van-e vagy sem. BK 44. szám: A vádlottal ugyanazon szerven belül működő hivatalos személy sérelmére a kölcsönös hivatali eljárásuk alatt vagy ahhoz kapcsolódva is elkövethető a Btk. 229 §-ában meghatározott hivatalos személy

elleni erőszak Hivatalos személy akadályozása: Sztv.98§ Aki a hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy jogszerű eljárását szándékosan akadályozza,tíz ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. 137.§ E törvény alkalmazásában: 1. hivatalos személy: a) az országgyűlési képviselő, b) a köztársasági elnök, c) a miniszterelnök, d) a Kormány tagja, a politikai államtitkár, e) az alkotmánybíró, a bíró, az ügyész, f) az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese, valamint a külön biztosok, g) a helyi önkormányzati testületek tagja, h) a közjegyző és a közjegyzőhelyettes, i) az önálló bírósági végrehajtó és az önálló bírósági végrehajtó-helyettes, j) alkotmánybíróságnál, bíróságnál, ügyészségnél, államigazgatási szervnél, önkormányzati igazgatási szervnél, az Állami Számvevőszéknél, a Köztársaság Elnökének Hivatalánál, az Országgyűlés Hivatalánál

szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik, k) jogszabály alapján közhatalmi, államigazgatási feladatokkal megbízott szervnél, testületnél az a személy, aki közhatalmi, államigazgatási feladatot lát el; 27. Tétel KÖZFELADATOT ELLÁTÓ SZEMÉLY ELLENI ERŐSZAK, HIVATALOS SZEMÉLY TÁMOGATÓJA ELLENI ERŐSZAK, KÖZFELADATOTELLÁTÓ SZEMÉLY FOGALMA Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak 230. § A 229 § rendelkezései szerint büntetendő, aki az ott meghatározott cselekményt közfeladatot ellátó személy ellen követi el. Hivatalos személy támogatója elleni erőszak 231. § A 229 § rendelkezései szerint büntetendő, aki az ott meghatározott cselekményt hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen követi el. Mind kettő hivatkozó diszpozíció. Mindkettő védett jogi tárgya és egyébb ismérvei megeggyeznek a hivatalos

személy elleni erőszaknál leírtakkal. Eltérések a 229.§-tól: A Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak sértettje, természetesen csak közfeladatot ellátó személy lehet. A támogatók elleni erőszak megállapítására csak akkor van lehetőség, ha az elkövető sem a hivatalos, sem a közfeladatot ellátó személy elleni erőszakot nem követte el, hanem kizárólag a támogatásra, vagy védelemre kelt személy ellen lép fel. Az eljárás egysége miatt a 229§, vagy a 230§-ban írt tényállásokkal ez utóbbi halmazata látszólagos. 137.§ E törvény alkalmazásában: 2. közfeladatot ellátó személy: a) a postai szolgáltató végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó alkalmazottja, a közforgalmú tömegközlekedési eszközt működtető gazdálkodó szervezetnél végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó személy, továbbá a közúti személyszállítási szolgáltatást végző más személy, b) a biztonsági feladatot

teljesítő katona, c) a polgári védelmi szervezetbe beosztott és polgári védelmi szolgálatot teljesítő személy, d) a mentőszolgálat tagja, e) a bírósági vagy más hatósági eljárásban a védő vagy a jogi képviselő, f) az egészségügyről szóló törvényben meghatározott esetben az egészségügyi dolgozó, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy, g) a közoktatásról szóló törvényben meghatározott esetben a pedagógus, h) az állami, önkormányzati, önkéntes és létesítményi tűzoltóság tűzoltói feladatot ellátó tagja, i) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott körben a lakosság élet- és vagyonvédelmének biztosítása érdekében létesült társadalmi önvédelmi szervezet tagja, a közbiztonság javítására irányuló tevékenysége közben, j) a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény szerint

nyilvántartásba vett egyház lelkésze, k) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott munkakörben foglalkoztatott személy e tevékenysége gyakorlása során; 28. tétel HAMIS VÁD, HATÓSÁG FÉLREVEZETÉSE Hamis vád 233. § (1) Aki a) a hatóság előtt mást bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol, b) más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hamis vád alapján büntetőeljárás indul. (3) Ha a hamis vád alapján a vádlottat elítélik, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. 234. § Aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével azért vádol hamisan, mert gondatlanságból nem tud arról,

hogy tényállítása valótlan vagy a bizonyíték hamis, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. 235. § Aki a) mást nyomozó hatóság, ügyész, bíróság vagy szabálysértési hatóság előtt szabálysértés, illetőleg nyomozó hatóság, ügyész, bíróság vagy a fegyelmi jogkör gyakorlója előtt fegyelmi vétség elkövetésével hamisan vádol, b) más ellen szabálysértésre vagy fegyelmi vétségre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz az a) pontban megjelölt hatóság tudomására, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. 236. § (1) Ha a hamis vád folytán eljárás (alapügy) indult, ennek befejezéséig hamis vád miatt büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis vád elévülése az alapügy

befejezésének napján kezdődik. (2) Korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető is a hamis vád elkövetőjének a büntetése, ha a vád hamisságát az alapügy befejezése előtt az eljáró hatóságnak feltárja. A hamis vád az egyik legsúlyosabb, történelmileg is igen régen kialakult igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény. Veszélyessége szorosan összefügg azon jellegével, hogy az igazságszolgáltatási folyamat megindulásával, megindításával kapcsolatos, s nagymértékben alkalmas arra, hogy az igazságszolgáltatást hamis útra terelje. Jogi tárgy: az igazságszolgáltatás zavartalan működése, az igazságnak megfelelő ítéletek illetve döntések meghozatalához fűződő társadalmi érdek. A hamis vád másodlagosan sérti vagy veszélyezteti a hamisan vádolt személy társadalmi megbecsülését, becsületét, valamint sértheti vagy veszélyeztetheti más jogait. A bűncselekmény egyben alááshatja

az igazságszolgáltatás tisztaságába, működésébe vetett állampolgári bizalmat is. Sértett: az elkövetőn kívüli más személy. A hamis vád bűncselekményének mindig van sértettje, ez szükségképpeni elem. A sértettet az elkövetőnek olyanképpen meghatároznia, hogy egyértelműen azonosítható legyen a hatóság számára. A sértett lehet olyan személy is, akivel szemben büntethetőség akadályok állnak fent. A törvény három ügycsoportot jelöl meg. Bűntett miatt súlyosabban bünteti a bűncselekményre vonatkozóan elkövetett hamis vádat. Vétség miatt enyhébb büntetéssel büntetendő a szabálysértésre vagy fegyelmi vétségre vonatkozóan elkövetett hamis vád. Elkövetési magatartás: a./ Hamis vádolás: A vádolás olyan, alakszerűséghez nem kötött aktív magatartás, mely alkalmas a sértettel szembeni hatósági eljárás megindítására. Tényeket közöl, és amelynek során alaptalan hatósági eljárás megindítására

kerülhet sor (BH 1974/323). Ennek megfelelően, ha olyan büntethetőség akadály áll fenn, mely a büntetőeljárás megindítását kizárja, s ezt a feljelentés megtételével egyidejűleg közlik is a hatósággal, hamis vád nem állapítható meg. A vádolás történhet kifejezett feljelentéssel, de megvalósulhat egyszerű bejelentéssel. Ez utóbbi magatartások akkor minősülhetnek vádolásnak, ha a bűncselekmény elkövetéséről a hatóságnak tudomása van, s a sértett kiválasztása a konkrét személyt hozza elkövetőként a bűncselekmény elkövetésével összefüggésbe. Hamis a vádolás, ha az állított tények a valóságnak objektíve nem felelnek meg. A vád tárgyává tett cselekményt egyáltalán nem követték el, illetve a ténylegesen megvalósított bűncselekményt, szabálysértést vagy fegyelmi vétséget nem a megvádolt személy követte el, vagy nem a vádolásban állított tényeknek megfelelően valósította meg. b./ Koholt

bizonyítéknak a hatóság tudomására hozása: Koholt a bizonyíték, ha az a valóságnak nem felel meg. Eredetileg nem létezett, és kifejezetten a hamis vád elkövetése érdekében hozták létre, vagy objektíve nincs kapcsolatban olyan ügyekkel, melyekre nézve a hamis vád megvalósulhat, illetve nem azzal a konkrét cselekménnyel vagy személlyel kapcsolatos, aki által elkövetett bűncselekmény, szabálysértés vagy fegyelmi vétség bizonyítására a hamis vád elkövetője felhasználja. Koholt bizonyíték esetén a vád tárgyává tett cselekmény vagy a sértett személye, és a bizonyíték közötti kapcsolat mesterségesen létrehozott! A hatóság tudomására hozás többféle aktív magatartással követhető el. Tudomásra hozásnak minősül olyan helyzet kialakítása is, melyben a hatóság a sértettnél találja meg a koholt bizonyítékot. A hatóság tudomására hozás tehát nem csak közvetlenül, hanem közvetetten is megvalósítható.

Elkövetés helye: A bűncselekményre vonatkozóan elkövetett hamis vád "hatóság előtt" valósulhat meg, bármely hatóság illetve hivatalos személy előtt elkövethető. Szabálysértésre nézve hamis vád csak szűkebb körben: nyomozó hatóság, ügyész, bíróság vagy bármely szabálysértési hatóság előtt követhető el. Fegyelmi vétségek esetén az elkövetés helye csak nyomozó hatóság, ügyész, bíróság, valamint a konkrét ügyben a fegyelmi jogkör gyakorlója lehet. Stádiumok: A bűncselekmény mindkét alapeseti változatában immateriális, az elkövetési magatartások kifejtésével befejezetté válik, tehát azzal, hogy az információ, a hamis vádolás, illetve a koholt bizonyíték a törvényben megjelölt hatóság tudomására jut. (A bizonyíték koholása ebből következően önmagában nem bűncselekmény, legfeljebb előkészület lehetne, az előkészületet azonban e bűncselekménynél nem bünteti a törvény.)

Kísérlet szűk körben lehetséges (pl postára adott, de meg nem érkező koholt bizonyíték) Alany: általános, a hamisan vádolt személyen kívül bárki "más" lehet, aki az alannyá válás általános feltételeivel rendelkezik. Megvalósíthatja a bűncselekményt az eljáró hatóság bármely tagja, valamint a tanú is. A tanú akkor követi el a hamis vád bűntettét, ha a/ vallomásában az eljárás alá vont személyről valótlanul más bűncselekmény elkövetését is állítja, mint ami miatt az eljárás folyik, b/ az ügyben gyanúsítottként nem szereplő személlyel szemben tesz olyan vallomást, amellyel bűncselekmény elkövetését állítja róla. A hamis vád bűncselekménye a terhelt védekezési szabadságának határait is meghúzza : kimeríti a tényállást azzal, ha más személyről állítja valótlanul a terhére rótt bűncselekmény elkövetését. Terhelttársa sérelmére azonban nem követheti el A társtettesség,

felbujtás és bűnsegély az általános szabályok szerint jön létre. Bűnösség: szándékos, de a csak bűncselekmény elkövetésére vonatkozóan elkövetett hamis vád pedig gondatlanul is megvalósítható. Szándékos a hamis vád, ha az elkövető tudja, hogy a hatóság előtt történő vádolása a valóságnak nem megfelelő, a bizonyíték koholt, tudatában van annak, hogy cselekménye alapján a sértettel szemben eljárás indulhat. Gondatlan hamis vád esetén az elkövető a sértett magatartását, az állított tények illetve bizonyítékok valódiságát, valamint cselekménye következményeit illetően nem fejti ki a tőle elvárható gondosságot. Minősített esetek: ( csak a bcs.-re vonatkozóan elkövetett hamisvádhoz kapcsolódnak) a/ Ha a hamis vád alapján büntető eljárás indul: E minősített eset akkor is létrejön, ha a hamis vád alapján a hatóság már halaszthatatlan nyomozási cselekményt végzett, bár a nyomozás elrendelésére

még nem került sor. Ha azonban a hatóság a feljelentést még aznap, azaz megtételének napján történt visszavonására tekintettel a nyomozást megtagadja, csak a hamis vád alapesete jön létre. b/ Ha a hamis vád alapján a vádlottat elítélik: Ez a hamis vád elkövetésének legsúlyosabb esete. Büntethetőséget megszüntető ok: Részben korlátlan enyhítést, részben különös méltánylást érdemlő esetben a büntetés mellőzését is kilátásba helyezi a törvény, ha az elkövető az alapügy befejezése előtt az eljáró hatóságnak a vád hamisságát feltárja. Ha az elkövető azért vonja vissza a hamis vádat, mert felismeri, hogy a vádolás hamis volta az eljáró hatóság előtt is nyilvánvalóvá vált, a büntetés mellőzésének nincs helye. Kizárólagos feljelentési jogot biztosít a törvény hamis vád bűncselekménye esetén az alapügyben eljáró hatóság számára, az alapügy befejezéséig. Az alapügy befejezése után a

feljelentés lehetősége a hivatalból üldözendő bűncselekményekre érvényes általános szabályok szerint alakul. Elévülés: A hamis vád elévülése az alapügyben eljáró hatóság által tett feljelentés esetén a feljelentés megtételekor, egyébként az alapügy befejezésének napján kezdődik. Elhatárolási és halmazati kérdések: A hamis vád annyi rendbeli, ahány sértett sérelmére elkövették. A rágalmazás, a becsületsértés vétségeivel az alaki halmazat csak látszólagos, a hamis vád bűncselekményt kell megállapítani. BH 1994. 236: I A hamis vád bűntettét követi el a tetten ért terhelt, ha más személyi irataival igazolja magát és ezáltal ezt a személyt alaptalanul büntetőeljárásnak teszi ki. BH 1988. 219: I Hamis vád alapesete állapítható meg, ha a tettenért tolvaj más személyi igazolványával igazolja magát ugyanakkor a valótlanul megnevezett személy ellen hatósági intézkedésre nem kerül sor. BH1984. 49:

I Erőszakos közösülés miatt tett valótlan feljelentés esetén a hamis vád alapesete valósul meg, ha a hatóság a nyomozást megtagadja. BH1983. 388: Hamis vádat valósít meg az intézkedő rendőr, ha a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétségének a leplezése érdekében írásbeli jelentésében valótlanul állítja azt, hogy az ellene irányuló jogtalan támadás elhárítása érdekében cselekedett. BH1983. 268: Nem hamis vád, hanem hivatalos személy által elkövetett közokirathamisítás valósul meg, ha a nyomozó a vétségi eljárás során a tanúvallomásról készült jelentésben valótlanul rögzíti a tett nyilatkozatot. BH1978. 316: A hamis vád nem célzatos bűncselekmény, megvalósulásának feltétele azonban, hogy az elkövető tudata átfogja annak a lehetőségét, hogy az objektíve valótlan tényállítása alapján más ellen büntető eljárás indulhat, s ebbe belenyugodva cselekszik. Hatóság félrevezetése 237. §

Aki hatóságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan - amennyiben a 233. § esete nem forog fenn vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A bűncselekmény nem konkrétan meghatározott más személy ellen irányul, hanem az igazságszolgáltatási szervek működését, munkáját zavarja azáltal, hogy feleslegesen hozza működésbe az igazságszolgáltatás gépezetét. Jogi tárgy: az igazságszolgáltatási szervek, bűnüldöző hatóságok zavartalan működése. Elkövetési magatartás: büntetőeljárás alapjául szolgáló valótlan bejelentés tétele. Történhet szóban és írásban egyaránt. A bejelentésnek büntetőeljárás alapjául szolgálónak kell lennie. A hatóság félrevezetésének vétsége csak bűncselekményre vonatkozóan követhető el. A bejelentésnek mozgásba kell hoznia a hatóság gépezetét,

azaz a bejelentés következtében vagy nyomozás elrendelésére kerül sor, vagy a hatóság a feljelentés kiegészítését rendeli el, vagy halaszthatatlan nyomozási cselekményt végez. Stádiumok: A bűncselekmény az elkövetési magatartás, a fentiekben jellemzett bejelentés megtételével befejezetté válik. A szóban történő bejelentés esetén nincs kísérlet, írásban elkövetve a kísérlet elképzelhető. Elkövetés helye: A bejelentést hatóságnál kell megtenni. Alany: általános, bárki lehet, aki megfelel az általános alannyá válás feltételeinek. Bűnösség: szándékos. Elhatárolási és halmazati kérdések: A hatóság félrevezetése szubszidiárius tényállás a hamis vád bűncselekményéhez képest. Nem áll fenn hamis vád, tehát hatóság félrevezetése jön létre, ha a bűncselekmény elkövetésére vonatkozó bejelentés : - ismeretlen, azaz pusztán a bejelentés alapján a hatóság által nem azonosítható elkövetőre,

vagy - a bejelentőre önmagára vonatkozik (önfeljelentés). Nem valósítja meg azonban a hatóság félrevezetését az a személy, aki az általa elkövetett bűncselekményt mint ismeretlen tettes által elkövetettet jelenti be a hatóságnál. BH1986. 8: Nem valósul meg a hatóság félrevezetésének vétsége, ha a terhelt a gyanú magáról való elterelése érdekében feljelentésében az általa megvalósított bűncselekmény elkövetőjeként ismeretlen személyt jelöl meg; ha azonban meg nem valósult bűncselekményről is bejelentést tesz, ebben a bűncselekményben a bűnössége megállapítható. BH1985. 53: Nem valósítja meg a hatóság félrevezetésének vétségét az a tolvaj, aki azért, hogy a gyanút önmagáról elterelje, a rendőrségnél bejelenti a lopásnak ismeretlen tettes által történt elkövetését. 29. Tétel HAMIS TANÚZÁS. HAMIS TANÚZÁSRA FELHÍVÁS Hamis tanúzás 238. § (1) A tanú, aki bíróság vagy más hatóság előtt az

ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el. (2) A hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki a) mint szakértő hamis szakvéleményt vagy mint szaktanácsadó hamis felvilágosítást ad, b) mint tolmács vagy fordító hamisan fordít, c) a 233. § (1) bekezdésének b) pontja esetén kívül büntető- vagy polgári ügyben hamis okiratot vagy hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat. (3) A (2) bekezdés c) pontja alapján nem büntethető a büntetőügy terheltje. (4) A büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás büntetése bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés. Ha a hamis tanúzás olyan bűncselekményre vonatkozik, amely miatt életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. (5) A polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás büntetése bűntett miatt három évig, ha pedig az ügy

tárgya különösen nagy vagyoni érték vagy különösen jelentős egyéb érdek, öt évig terjedő szabadságvesztés. (6) Aki a hamis tanúzást gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. 239. § Aki a hamis tanúzást fegyelmi, szabálysértési, választottbírósági avagy egyéb hatósági eljárásban követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. 240. § Hamis tanúzás miatt mindaddig, amíg az az ügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették (alapügy) nem fejeződik be, büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis tanúzás elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik. 241. § (1) Nem büntethető hamis tanúzásért a) aki a valóság feltárása esetén önmagát vagy

hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, b) aki a vallomástételt egyéb okból megtagadhatja, de erre kihallgatása előtt nem figyelmeztették, vagy akinek a kihallgatása a törvénynél fogva kizárt. (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető is azzal szemben, aki az alapügy jogerős befejezése előtt az eljáró hatóságnak az általa szolgáltatott bizonyítási eszköz hamis voltát bejelenti. Szemben a hamis váddal és a hatóság félrevezetésével, a hamis tanúzás már folyamatban lévő eljárások során elkövethető delictum! Jogi tárgy: az igazságszolgáltatás, illetve a törvényben meghatározott más hatósági eljárások tisztasága, a valóságnak megfelelő tényekre alapozott, helyes ítéletek, illetve határozatok meghozatalához fűződő társadalmi érdek. A hamis tanúzás veszlélyeztetheti, vagy sértheti az eljárás által érintett személyek, vagy közösségek

jogait, fontos személyi és vagyoni, vagy egyéb érdekeit. Elkövetési magatartások: 1. valótlan tanúvallomás megtétele: Valótlan a tanúvallomás, amikor a tanú nem az észlelt tényeket adja elő, azokat elferdíti vagy megváltoztatja, továbbá amikor a mástól szerzett tudomást mint saját észlelését adja elő. Az, hogy a tanú a valóságnak megfelelően előadott tényekből valótlan következtetéseket von le, s azokat mint következtetéseket előadja, nem alapozza meg a hamis tanúzás megállapítását. A hamis tanúvallomás szóban és írásban egyaránt megtehető 2. a tanúvallomásban a való elhallgatása: Ebben az esetben a tanú csak egy részét közli az általa észlelt tényeknek. Ez az elkövetési magatartás tehát passzív magatartással, mulasztással valósul meg. Amennyiben a tanú teljes egészében megtagadja a vallomástételt, hamis tanúzás miatt nem vonható felelősségre, csak rendbírsággal sújtható. Az eljárás tárgyát

képező ügytől és a körülményektől függően megvalósíthat viszont ezzel a magatartással más bűncselekményt, pl. a mentő körülmény elhallgatása, illetve a bűnpártolás tényállásait. 3. hamis szakvélemény adása: Elkövethető szóban és írásban előterjesztett szakvéleményben egyaránt. Az elkövetési magatartás megállapításához nem szükséges, hogy a szakvélemény egészében legyen a valóságnak nem megfelelő. 4. hamis szaktanácsadói felvilágosítás adása: A szaktanácsadó speciális szakértelmet igénylő kérdésekben az eljáró hatósági személyeknek segítséget, felvilágosítást ad. Történhet szóban és jegyzőkönyvbe is foglalható A hamis szaktanácsadói vélemény a bizonyítási eljárás egész menetét, eldöntését érdemben befolyásolhatja. 5.-6 hamis tolmácsolás, valamint hamis fordítás: A tolmácsolás szóbeli, a fordítás írásbeli. Hamis a tolmácsolás, illetve fordítás, ha az nem valósághű, nem

pontos, tehát tartalmilag eltér a tolmácsolás, illetve fordítás alapjául szolgáló szövegtől. 7.-8 hamis okirat szolgáltatása, és hamis tárgyi bizonyítási eszköz szolgáltatása: Ez a két elkövetési magatartás csak büntető vagy polgári ügyben valósít meg hamis tanúzást. A hamis okirat szolgáltatása mint köz- , mind magánokirat tekintetében elkövethető. Hamis az okirat, ha azt nem a kiállítóként feltüntetett hatóság vagy személy készítette, illetőleg nem a kiállítóként feltüntetett személy vagy hatóság nyilatkozatát tartalmazza. Feltétele e két elkövetési magatartás megállapításának, hogy a cselekmények nem minősülhetnek koholt bizonyítékkal elkövetett hamis vád bűntettének. Folyamatban lévő büntető ügyben követhetők el, a vádlott terhére vagy javára, de nem lehetnek büntetőeljárást kezdeményező jellegűek. A szolgáltatás az eljáró hatóság számára történő rendelkezésre bocsátást

jelent. Az egyes elkövetési magatartások közös jellemzői: - Az egyik jellemző az elkövetési magatartások tartalmára vonatkozóan, azok hamis, valótlan mivolta. A tanúvallomás, stb objektíve, tényszerűen nem felel meg a valóságnak. - További jellemző az elkövetési magatartásokat az ügy lényeges körülményére vonatkozóan kell megvalósítani. Az adott ügy eldöntésére kihatással lehetnek Stádiumok: a bűncselekmény alaki, tehát mindegyik változatában az elkövetési magatartás kifejtésével befejezetté válik. A kísérlet elhanyagolható jelentőségű Pl a hamis tanúvallomás megkezdésével kísérleti szakba jut a cselekmény. Ha a tanú a vallomástétel során helyesbít, önkéntes elállása folytán kísérlet miatt nem büntethető, a helyesbítés hiányában pedig a bűncselekmény a tanúvallomás befejezésével befejezetté lesz. Elkövetés helye: a bíróság vagy más hatóság. A "más hatóság" fogalmán mindazokat

a szerveket kell értenünk, melyek eljárnak azokban az ügyekben, melyekben a törvény szerint a hamis tanúzás elkövethető: büntető, polgári, fegyelmi, szabálysértési, választott bírósági, vagy egyéb hatósági eljárásban. Alany: speciális. Az első két elkövetési magatartást tettesként csak az a személy valósíthatja meg, akit a hatóság tanúként meghallgatott. A további elkövetési magatartások tettese az eljárásban résztvevő szakértő, szaktanácsadó, tolmács vagy fordító lehet. A hamis okirat vagy tárgyi bizonyítási eszköz szolgáltatását bárki elkövetheti, a büntetőügy terheltjét kivéve. A hamis tanúzás csak önálló tettességgel követhető el. Bűnsegéd bárki lehet Felbujtás pedig akkor jön létre, ha a rábírás következtében a hamis tanúzást ténylegesen elkövették. Bűnösség: büntető és polgári ügyben szándékos és gondatlan egyaránt lehet, egyéb ügyekben csak a szándékos elkövetés

büntetendő. A gondatlan elkövetés leggyakoribb esete, amikor a tanú vallomásában előadott tények nem felelnek meg a valóságnak, s e tekintetben a tanút akár tudatos, akár hanyag gondatlanság terheli. A hamis tanúzás büntetését a törvény aszerint határozza meg, milyen ügyben követték el. Legsúlyosabban ítéli meg a jogalkotó a büntetőügyben elkövetett hamis tanúzást. Enyhébb büntetéssel fenyegeti a polgári ügyben megvalósítottat, az egyéb ügyekben történő elkövetés pedig vétség. A minősített esetek csak a büntető és polgári ügyben megvalósított szándékos hamis tanúzáshoz kapcsolódnak: - Ha a hamis tanúzást életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményekre vonatkozóan követik el. - Polgári ügyben akkor büntetendő súlyosabban az elkövető, ha az ügy tárgya különösen nagy vagyoni érték vagy különösen jelentős egyéb érdek. Egyéb rendelkezések: Kizárólagos feljelentési jog és

az elévülés szabályai azonosak a hamis vád rendelkezéseivel. Büntethetőséget megszüntető okok: (Nem büntethető hamis tanúzásért, ) - aki a valóság feltárása esetén önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, - aki a vallomástételt egyéb okból megtagadhatja, azzal a feltétellel, hogy a vallomástétel megtagadásának lehetőségéről kihallgatása előtt nem figyelmeztették, (pl.: elkövető hozzátartozója) - nem büntethető hamis tanúzásért az sem, akinek kihallgatása a törvénynél fogva kizárt (pl.: védő arra nézve amiről mint védő szerzett tudomást) A korlátlan enyhítésre, illetve a büntetés mellőzésére vonatkozó szabály tartalmilag azonos a hamis vád bűntetténél szereplő rendelkezéssel. Elhatárolási és halmazati kérdések: A hamis tanúzás annyi rendbeli, ahány ügyben elkövették. A hamis vádtól történő elhatárolás: hamis vád csak eljárást kezdeményező jelleggel,

az adott ügyben még eljárás alá nem vont személy sérelmére követhető el. BH1988. 131: Polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás büntette valósul meg, ha az elkövető hamis végrendeletet készít és használ fel a közjegyző előtt azért, hogy az örökséget jogtalanul megszerezze. BH1986. 134: A hamis tanúzás miatt a büntető eljárás megindításának csupán időleges akadálya az alapügyben eljáró bíróság részéről a feljelentés hiánya. BH1984. 480: A terhelt hozzátartozójának a bűnössége a hamis tanúzás büntettében megállapítandó, ha a mentességi jogára történt kioktatás után – tudva valótlanul – a terhelt által megvalósított bűncselekmény elkövetését magára vállalja. BH1984. 4: A hamis tanúzásra felhívás vétsége akkor állapítható meg, ha a felhívott személy nem teszi meg a valótlan tartalmú vallomást; ha azonban a hamis vallomást megtette, a terheltet felbujtóként elkövetett hamis tanúzás

büntette miatt kell felelősségre vonni. BH1978. 411: A hamis tanúzásra rábírás bűntettét annyi rendbeli bűncselekményként kell értékelni, ahány személyt az elkövető a valótlan tartalmú vallomás megtételére rábírni törekszik. Hamis tanúzásra felhívás 242. § (1) Aki mást büntetőügyben hamis tanúzásra rábírni törekszik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel, aki pedig ezt polgári ügyben követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki a hamis tanúzásra felhívást fegyelmi, szabálysértési, választottbírósági, avagy egyéb hatóság előtt folyamatban levő ügyben követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A hamis tanúzásra felhívás sui generis bűncselekmény, amely fogalmilag előkészületi magatartást, felhívást a befejezett bűncselekmény elkövetési

magatartásaként határoz meg. Jogi tárgy: azonos a hamis tanúzáséval. Elkövetési magatartás: a rábírni törekvés. Aktív magatartás, mely rábeszéléssel, különböző juttatások kilátásba helyezésével, valamint erőszakkal vagy fenyegetéssel is megvalósítható. Rábírni törekvés tehát csak akkor valósul meg, ha a magatartás nem érte el a kívánt következményt, hatására a hamis tanúzást nem követték el. A hamis tanúzásra felhívás címzettje az a személy, aki felé a rábírás irányul, bármely más olyan személy lehet, aki a hamis tanúzást elkövetheti. Büntető- és polgári ügyben az eljárás megindítása előtt is megvalósítható ez a bűncselekmény, az egyéb, kisebb súlyú ügyekben pedig csak már folyamatban lévő eljárás esetén követhető el. Stádiumok: a bűncselekmény alaki, azzal válik befejezetté, hogy az elkövetési magatartást az elkövető kifejti. Ez annyit jelent, hogy a rábírni törekvés,

tehát a rábírást tartalmazó információ eljut a címzetthez. Mivel a bűncselekmény sui generis delictum, kísérlete is lehetséges. Alany: bárki lehet, azonban a lehetséges elkövetők köréből ki kell zárnunk azokat a hivatalos személyeket, akik hivatalos eljárásukban, erőszakkal, fenyegetéssel, vagy más hasonló módszer alkalmazásával törekednek rábírni hamis tanúzásra a sértettet. Ez ugyanis kényszervallatás bűntette A hamis tanúzás és a kényszervallatás közötti alaki halmazat csak látszólagos, a konszumpció folytán csak a kényszervallatást lehet megállapítani. Bűnösség: szándékos. A hamis tanúzásra felhívás bűncselekmény, csak egyenes szándékkal követhető el. bár nem célzatos Elhatárolási és halmazati kérdések: A hamis tanúzásra felhívás annyi rendbeli, ahány címzettet törekedett az elkövető hamis tanúzásra rábírni. Ha a rábírás következtében a hamis tanúzást elkövették, nem sui generis

bűncselekményt, hanem a hamis tanúzás felbujtását kell megállapítani. BH1994. 524: A hamis tanúzásra felhívás nem minősül folytatólagosan elkövetettnek azáltal, hogy a rábíró ismételten törekszik a tanút egyazon hamis vallomás megtételére rábeszélni. BH1988. 439: A hamis tanúzásra felhívás vétsége nem valósulhat meg az alapcselekmény elkövetőjéhez irányzott felhívással. BH1985. 10: Az ittasan balesetet okozó terhelt bűnösségének a hamis tanúzásra felhívás vétségében is megállapítása törvénysértő, ha a járművet átengedő terhelttársat arra igyekezett rávenni, hogy a baleset okozást vállalja magára. BH1983. 389: A hamis tanúzásra felhívás kísérlete valósul meg, ha az elkövető és az általa felhívott személy közötti kapcsolat nem jön létre, mivel a felhívást tartalmazó levél nem jutott el a címzetthez. BH1980. 226: I. A hamis tanúzásra felhívás megállapítását nem zárja ki, hogy az ügy

amelyben az elkövető mást hamis vallomástételre rábírni törekszik – még nincs folyamatban. II. A hamis tanúzásra felhívás bűncselekménye kizárólag tanúként kihallgatandó személy viszonylatában követhető el. 30. Tétel BŰNPÁRTOLÁS, BEFOLYÁSSAL ÜZÉRKEDÉS Bűnpártolás 244. § (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön, b) a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik, c) közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a bűnpártolást haszonszerzés végett követi el. (3) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűnpártolást a) az alkotmányos rend erőszakos

megváltoztatásával, az alkotmányos rend elleni szervezkedéssel, lázadással, rombolással, hazaárulással, hűtlenséggel, az ellenség támogatásával, kémkedéssel, emberöléssel [166. § (1)-(2) bek], emberrablással, terrorcselekménnyel, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítésével vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető katonai bűncselekménnyel kapcsolatban követik el, b) hivatalos személy eljárása során követi el. (4) A (2) bekezdést és a (3) bekezdés b) pontját kivéve nem büntethető, aki az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűnpártolást hozzátartozója érdekében követi el. A delictum úgynevezett bűnkapcsolati alakzat. Tettese egy másik bűncselekmény elkövetőjének, előzetes megegyezés nélkül, a bűncselekmény megvalósítása után nyújt a törvényben meghatározottak szerint segítséget. Mivel a magyar

büntetőjog az utólagos részességet nem ismeri, a bűnkapcsolati alakzatokat önálló bűncselekményként határozza meg. Jogi tárgy: az igazságszolgáltatás folyamata, a büntetőeljárások sikerességéhez, az elkövetők felelősségre vonásához fűződő társadalmi érdek. Elkövetési magatartások: 1. segítségnyújtás az alapcselekmény elkövetőjének a hatóság üldözése elöli menekülésben: A segítségnyújtás aktív magatartás, mellyel az alapcselekmény elkövetőjének szökését támogatja a bűnpártoló. 2. Törekvés a büntetőeljárás sikerének meghiúsítására: Ez is aktív magatartás, mely pl. a tárgyi bizonyítási eszközök megsemmisítésében, elrejtésében nyilvánulhat meg megállapításához nem szükséges az "eredményesség", tehát a büntetőeljárás sikerét nem szükséges ténylegesen meghiúsítani. 3. Közreműködés a bűncselekményből származó előny biztosításában: Az előző két elkövetési

magatartás az úgynevezett személyi bűnpártolás volt, a most tárgyalt esetet pedig tárgyi bűnpártolásnak nevezik. Vagyoni előny tekintetében valósulhat meg, az alapcselekmény azonban nem kizárólag vagyon elleni bűncselekmény lehet. Stádiumok: a bűnpártolás mindhárom esete alaki bűncselekmény, az elkövetési magatartás tanúsításával befejezetté válik. Az elkövetési magatartások bármelyikének megkezdése a befejezett bűncselekmény megállapítását eredményezi (nincs kísérlete). Az, hogy a bűnpártolás az alap-cselekmény elkövetés után valósulhat meg, nem az alapcselekmény befejezett stádiumára utal. A bűnpártoló anélkül tanúsítja magatartását, hogy az alapcselekmény elkövetőjével az alapcselekmény elkövetése előtt megegyezett volna. Előzetes megegyezés esetén az alapcselekmény elkövetéséhez nyújtott pszichikai bűnsegélyt kell megállapítanunk. A személyi bűnpártolás két esete csak akkor

valósulhat meg, ha az alapcselekmény tanúsítójával szemben büntetőeljárás indítható. A tárgyi bűnpártolásnál elegendő alapcselekményként bármely különös törvényi tényállás megvalósítása, függetlenül a büntető-eljárás megindításának lehetőségétől. Alany: speciális, az alapcselekmény elkövetőjén, valamint a hivatalos eljárásban eljáró hivatalos személyen kívül, aki minősített esetért felel, bárki lehet. Az elkövetési magatartások megfogalmazása a felbujtás és a bűnsegély megállapítását kizárja. Bűnösség: szándékos. (Az elkövetőnek tisztában kell lennie: - az alapcselekmény elkövetője valamilyen törvénybe ütköző cselekményt valósított meg, - saját magatartása ehhez utólag kapcsolódik, - magatartásával az igazságszolgáltatás működését akadályozza, - e következményt kívánva, vagy ebbe belenyugodva kell végrehajtani a cselekményt.) Minősített esetek: a.) haszonszerzés végett

történő elkövetés: Az alapesetben a bűnpártoló ellenszolgáltatás nélkül jár el. b.) Ha a bűnpártolás kiemelt, a törvényben taxatíve felsorolt nagyobb veszélyességű bűncselekményekhez kapcsolódik: - állam elleni bűncselekmények, - emberölés, emberrablás, - terrorcselekmény, - légi jármű hatalomba kerítése, - életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető katonai bűncselekmények. c.) hivatalos személy eljárása során követi el: Ez az eset az úgynevezett hivatali bűnpártolás, mely lényegében hivatali bűncselekmény, de a bűnpártolás minősített eseteként fogalmazott meg a jogalkotó. Büntethetőséget megszüntető ok: A személyi bűnpártolás első esetében, nem büntethető a hozzátartozó, feltéve, hogy nem vagyoni haszonszerzés végett, illetve nem hivatalos személyként, eljárása során követi el a cselekményt. Elhatárolási és halmazati kérdések: A bűnpártolás annyi rendbeli, ahány személy

tekintetében az elkövető megvalósítja. A hamis tanúzással a halmazat látszólagos, a speciális bűncselekményt, a hamis tanúzást kell megállapítani. Minden olyan esetben, amikor az elkövető a saját vagy harmadik személy vagyoni haszna érdekében működik közre, a Btk. 326 szakaszának /1/ bekezdésében felsorolt bűncselekményekből származó vagyontárgyak megszerzésében, elrejtésében vagy elidegenítésében, orgazdaságot kell megállapítani. BH 1994. 576: A bűnpártolás befejezett alakzatát – és nem annak a kísérletét – valósítja meg, aki a lopott dolognak a rejtekhelyről történő elvitelét az alapcselekmény elkövetőjének érdekében megkísérli. BH 1993. 282: Hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás helyett hivatali visszaélésnek minősül a rendőr büntetőeljárás meghiúsítására irányuló cselekménye, ha azt nem a hivatalos eljárás során valósította meg. Befolyással üzérkedés 256. § (1) Aki arra

hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más részére jogtalan előnyt kér vagy elfogad, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető a) azt állítja, vagy azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt megveszteget, b) hivatalos személynek adja ki magát, c) a bűncselekményt üzletszerűen követi el. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a) gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet dolgozójával, illetve tagjával kapcsolatban követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, b) gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójával, illetve tagjával kapcsolatban követi el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Aki a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt üzletszerűen

követi el, bűntett miatt, az ott tett megkülönböztetéshez képest három évig, illetőleg egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A tényállás a közélet tisztasága elleni bcs.-k sajátos változatát tartalmazza, mely az ügyintéző és az ügyfél közzé ékelődő harmadik személy magatartását bünteti. A cselekmény nem szükségképpen jár együtt tényleges vesztegetéssel, az elkövető az ügyintéző befolyásolását igéri. Jogi tárgya: A közélet tisztasága, az állampolgároknak a hivatalos személyek pártatlan, külső befolyástól mentes működésébe vetett bizalma. Elkövetési magatartások és stádiumok: előny kérése, vagy elfogadása. Bármelyik tanúsítása esetén a bcs. befejezett Az elkövető az előnyt maga, vagy más részére kéri, illetve fogadja el. A más személy lehet: további közbenjáró, aki a befolyással üzérkedést maga is megvalósítja, - vagy az ügyben eljáró hivatalos személy (ez

utóbbi esetében a /2/bek. a, pont szerinti minősített eset valósul meg) Az előny kérése arra hivatkozással történik, hogy az elkövető hivatalos személyt befolyásol (A hivatalos személyre való ráhatást igér). A bcs megállapítását nem zárja ki, hogy a befolyással üzérkedőnek nincs a hivatalos személyre befolyása, elég ha erre hivatkozik. Alany: bárki lehet. (Ha hivatalos személy követi el, akkor a cselekmény vesztegetés) Bűnösség: szándékos. Az elkövető tudatában van, hogy: - előnyt kér, vagy fogad el (az előny ellenszolgáltatás, melyet hivatalos személynél való befolyása érvényesítése fejében jutattnak) magatartásának következményeit kívánva, vagy ezekbe belenyugodva hajtja végre a csel.-t Minősített esetek: - azt állítja, vagy azt a látszatott kelti, hogy hivatalos személyt megveszteget. (Az állítás határozott tudomásra hozást jelent, a látszat keltése pedig ráutaló magatartásokat jelent), - hivatalos

személynek adja ki magát (ténylegesen nem az), - üzletszerűen követi el a bcs.-t A (3)bekezdés szerint büntetendő vétség miatt, aki: - gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet dolgozójával, illetve tagjával kapcsolatban követi el, Büntett miatt: - gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójával, illetve tagjával kapcsolatban követi el, Súlyosabban mínősül, ha: - a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt üzletszerűen követik el. Elhatárolás, egység – halmazati kérdések: A befolyással üzérkedés rendbelisége az ügyek, valamint a befolyásolni kívánt személyek számától függ. Azonos ügyben ua hivatalos személy tekintetében folytatólagos elkövetés is megállapítható. A csalás és befolyással üzérkedés látszólagos alaki bűnhalmazatban van, a specialitásra tekintettel a befolyással üzérkedést kell megállapítani. A vesztegetéssel a bűnhalmazat

valóságos Ha a befolyással üzérkedő az előnyt azért adja, hogy azt részben, vagy egészben a befolyással üzérkedő a hivatalos személynek továbbítsa – tehát vesztegetési célra – vesztegetésért is felel. Értelmező rendelkezés: Gazdálkodó szervezet a Ptk. 685§ c, pontbamn felsorolt jogi személy Kötelességszegés a kötelességnek előny adásához kötött teljesítése is. 31. tétel VESZTEGETÉS 250. § (1) Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetőleg a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) vezető beosztású vagy fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy, b) más hivatalos személy fontosabb ügyben követi el. (3)

Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt megkülönböztetés szerint két évtől nyolc évig, illetőleg öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha a jogtalan előnyért hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetőleg ha a cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el. 251. § (1) A költségvetési szervnek, gazdálkodó szervezetnek vagy a társadalmi szervezetnek az a dolgozója, illetőleg tagja, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, vagy a kötelességének megszegéséért az ilyen előnyt, illetve annak ígéretét elfogadja, vagy a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Ha az elkövető a jogtalan előnyért a kötelességét megszegi, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig, fontosabb ügyben történt

kötelességszegés esetén, illetőleg ha a cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 252. § (1) A költségvetési szervnek, gazdálkodó szervezetnek vagy a társadalmi szervezetnek az az önálló intézkedésre jogosult dolgozója, illetve tagja, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy az ilyen előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető az előnyért a kötelességét megszegi. (3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető a) a kötelességét fontosabb ügyben szegi meg, b) a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el. 253. § (1) Aki hivatalos

személy működésével kapcsolatban, neki vagy reá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vesztegető, ha az előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen. (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, illetőleg ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha az (1)-(2) bekezdésben írt bűncselekményt a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és a felügyeleti vagy az ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna. (4) Vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, pénzbüntetéssel

vagy közérdekű munkával büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el. 254. § (1) Aki költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet dolgozójának, illetve tagjának, vagy reá tekintettel másnak azért ad, vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogtalan előnyt költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának, illetve tagjának adják vagy ígérik. 255. § (1) Aki azért, hogy más a bírósági vagy más hatósági eljárásban a törvényes jogait ne gyakorolja, vagy a kötelezettségeit ne teljesítse, neki vagy reá tekintettel másnak

jogtalan előnyt ad, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki azért, hogy a bírósági vagy más hatósági eljárásban a törvényes jogait ne gyakorolja, vagy a kötelezettségeit ne teljesítse, jogtalan előnyt fogad el. 255/A. § (1) Nem büntethető a 250 § (1)-(2) bekezdésében, a 251 § (1) bekezdésében, a 252. § (1) bekezdésében és a 255 § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja. (2) Nem büntethető a 253. §-ban, 254 §-ban és 255 § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit

feltárja. I. A paszív hivatali vesztegetés (250§) elemzése: Jogi tárgy: A közélet tisztasága, a hivatalos személyek pártatlan, elfogulatlan külső befolyástól mentes működéséhez fűződő társadalmi érdek, valamint a lakosságnak a hivatalos személyek működésébe vetett bizalma. Az elkövetési magatartások és stádiumok: 1 - előny kérése (A kezdeményezés a hivatalos személytől indul ki. Lehet szóban, írásban, ráutaló magatartással) A bcs. már az előny kérésével befejezett 2 - előny elfogadása (A kezdeményezés az ügyféltől indul ki. A személy akár nyiltan, akár hallgatólagosan elfogadja a felajánlott előnyt) Akkor befejezett, ha a hivatalos személy az előnyhöz ténylegesen hozzájutott. 3 - előny igéretének elfogadása (Szitnén az ügyféltől indul ki, azonban nem konkrét, tényleges, hanem kilátásba helyezett jővőbeni előnyt fogadja el a hiv. személy) Elkövethető az 1 pontban írtak szerint) A bcs. az

elkövetési magatartás tanúsításával befejezett. 4 – előny kérőjével egyetértés (3 személyes korrupciós kapcsolat. Az előnyt nem a hivatalos személy saját maga kéri, hanem egy harmadik – közvetítő személy. Az előny nem közvetlenül a hivatalos személyt illeti, hanem más természetes jogi személyt.) Az előny kéréséről a hivatalos személynek tudomása van és kifejezésre jutattja egyetérrtését. Az egyetértés közlésével a bcs befejezett 5 – Az előny elfogadójával egyetértés (Itt az ügyfél a kezdeményező, aki 3. személynek ajánlja az előnyt, aki azt elfogadja, a hivatalos személy pedig egyetértését fejezi ki. A 3 személy ténylegesen hozzájut az előnyhöz Befejezetté az egyetértés nyilvánításával válik. Kísérlete nincs A vesztegetés megállapítása akkor lehetséges, ha a hivatalos személy működésével kapcsolatban tanúsítja az elkövetési magatartásokat. Alapesetben még az ügy intézésében

szabályszerűen jár el (nem szegi meg hivatali kötelességeit, nem lépi túl hatáskörét (stb.), jogellenessé az előnnyel való kapcsolat folytán válik a magatartása Ez történhet a konkrét ügy folyamán, vagy befejezése után is. Megállapítható azonban akkor is, ha a jővőbeni jóindulat megnyerése érdekében adnak, vagy igérnek a hivatalos személynek előzetes juttatásokat. Alany: Speciális, csak hivatalos személy lehet (tettes és társtettes is), míg részese bárki. A 4 – 5 elkövetési magatartásoknál a 3 személyt ha bűnösség terheli bűnsegédként vonható felelősségre. Bűnösség: Szándékos. (A tettes tudatának át kell fognia saját hivatalos személyi minőségét, tudnia kell, hogy az előny jogellenes és hivatali működésével kapcsolatos, a tanúsított elkövetési magatartást, valamint annak társadalomra veszélyes következményeit, és ezeket kívánva, vagy ezekbe belenyugodva kell végrehajtania a cselekményt.)

Minősített esetek: - ha a bcs.-t vezető beosztású személy követi el (az egész szervezet, vagy annak kisebb szervezeti egységei élén álló személyek, akár ideiglenes jelleggel is), - fontosabb ügyben intézkedésre hivatott hiv. személy (Általában fontosak az iogazságszolgáltatás, a bünteő ügy, és pl. a lakásügyek), - más hivatalos személy fontosabb ügyben (az elköüvetőnek nem általános, szokásos fea. a fontosabb ügyben való eljárás, az adott konkrét ügy azonban ilyen) Súlyosabban minősül a cselekménye, ha: - az előnyért hivatai kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél. (lásd a 24-es tételnél) - a cselekményt bűnszövetségben, vagy üzletszerűen követi el. Büntethetőséget kizáró ok: Nem büntethető a 250. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak

bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja. Elhatárolás, egység – halmazati kérdések: A hiv. szem által elkövetett vesztegetés annyi rendbeli, ahány ügyben elkövették. Folytatólagos egység akkor állapítható meg, ha azonos ügyféltől huzamosabb kapcsolat, akár több ügy kapcsán kéri, fogadja el, stb. az előnyt Ha egy ügyben több ügyfél tekintetében követik el, akkor az ügyfelek számának megfelelő bűnhalmazatot kell megállapítani. A kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés büntettét a hivatali visszaéléstől úgy határoljuk el, hogy a vesztegetésnél szereplő előny külső forrású, lényegileg ellenszolgáltatás jellegű (a másiknál célzat). II. Aktív hivatali vesztegetés (253§ /1/-/2/bek) elemzése: Jogi tárgya: ua. előző Elkövetési magatartása: - előny adása - előny ígérése. Az előny adása esetén az aktív

vesztegető juttathatja az előnyt hivatalos személy vagy a harmadik /közvetítő/ személy kérésére, illetve tőle is kiindulhat a kezdeményezés. Kísérlete nincs Az előny ígérése annyiban különbözik az előző elkövetési magatartástól, hogy még nem került sor a tényleges átadásra. Megvalósulhat szóban, írásban esetleg az előny ígéretét nyilvánvalóan kifejező ráutaló magatartással is. Az előnyt hivatalos személynek, vagy reá tekintettel másnak kell adni vagy ígérni. Az előnynek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a hivatalos személyt a közérdek kárára befolyásolja. Alany: bárki lehet, aki az általános alannyá válás feltételeinek megfelel. Bűnösség: szándékos. Az elkövetőnek tudatában kell lennie a következő tényeknek: - hivatalos személynek, vagy reá tekintettel másnak előnyt ad, vagy ígér - az előny alkalmas arra, hogy a hivatalos személyt a közérdek kárára befolyásolja - magatartásának

következményeit kívánja, vagy ezekbe belenyugszik. Minősített esetként célzatot fogalmaz meg a törvény. Az elkövető azért adja vagy ígéri az előnyt, hogy a hivatalos személy a kötelezettségét megszegje, hatáskörét túllépje, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaéljen. Megállapításához nem szükséges, hogy a hivatalos személy ténylegesen megszegje kötelességét, stb. Elegendő, ha ez a cél vezérli az aktív vesztegetőt. Büntethetőséget kizáró ok: Nem büntethető a 253. §-ban meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. A két konjuktív feltétel együttes megléte szükséges a büntetlenséghez. III. Gazdasági passzív vesztegetés (251§ /1/-2/bek) elemzése: Jogi tárgy: a közélet tisztasága, a költségvetési szervek, gazdálkodó szervezetek vagy a társadalmi szervezetek

rendeltetésüknek megfelelő szabályszerű működése, és az ilyen működésbe vetett állampolgári bizalom. Elkövetési magatartások és stádiumok: - előny kérése - előny elfogadása - előny ígéretének elfogadása - előny kérőjével való egyetértés - előny elfogadójával való egyetértés. A magyarázatot lásd a Btk. 250§-nál A vesztegetés megállapítása akkor lehetséges, ha a szerv dolgozója, vagy tagja az első elkövetési magatartást a működésével kapcsolatban tanúsítja, míg a többit az ott írt célzat (ezért, hogy kötelességét megszegje) érdekében. Ez utóbbi magatartások csak olyan kötelességekkel kapcsolatosan követhetők el, melyek jogilag szabályozottak és szankcionáltak. Alany: speciális, tettesként és társtettesként a törvényben felsorolt szervek illetve szervezetek dolgozója vagy tagja. Bűnösség: szándékos. (Az elkövető tudatában tükröződnie kell saját státusának, az előny jellegének, az első

fordulat esetén a működéssel kapcsolatos előny kérésnek, s a következményeket előre látva, vagy kívánva kell végrehajtani a cselekményt. A többi elkövetési magatartásnál a célzatot is át kell fognia, s azt, hogy az előnyt a kötelességek megszegéséért kapja. Ez utóbbi csak egyenes szándékkal követhető el. Minősített esetek: a./ súlyosabban büntetendő az elkövető, ha az előnyért kötelességét megszegi: Ez a minősített eset a tényleges kötelességszegés esetén állapítható meg, kísérlete nincs. b./ a büntetési tétel magasabb, ha az elkövető - fontosabb ügyben szegi meg kötelességét, - a cselekményt bűnszövetségben követi el, - a cselekményt üzletszerűen követi el. Büntethetőséget kizáró ok: Nem büntethető a 251. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt

vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja. IV. Gazdasági passzív vesztegetés (252§ /1/-/3/bek) elemzése: A gazdasági passzív vesztegetés súlyosabb megítélésű változata, melyben a tényállásban szereplő szervek, szervezetek önálló intézkedésre jogosult dolgozója illetve tagja követheti el a bcs.-t Jogi tárgy és elkövetési magatartás: azonos a 251.§-ban írtakkal Alanya: A költségvetési szervnek, gazdálkodó szervezetnek vagy a társadalmi szervezetnek önálló intézkedésre jogosult dolgozója, illetve tagja. (Önálló intézkedésre jogosultak: - akik általános képviseleti joggal rendelkeznek az adott szervnél, vagy szervezetnél, - azok a vezető beosztású dolgozók és tagok, akiket eseti jelleggel képviseleti jogsultsággal ruháztak fel, - akik munkakörüknél fogva az adott szerv, vagy szervezet jogviszonyait jelentősen befolyásoló döntéseket hozhatnak, - valamint-e

döntések előkészítésében résztvevő, a döntéseket munkájukkal alapvetően befolyásoló munkatársak. A tényállás többi eleme: azonos a 250.§-éval Minősítése: Azonos a 251.§-éval Büntethetőséget kizáró ok: Nem büntethető a 252. § (1)bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja. V. Gazdasági aktív vesztegetés (254§ /1/-/2/bek) elemzése: Jogi tárgya: Azonos a 251.§-ban foglaltakkal A tényállás többi eleme: azonos a 253.§ (2)bek-ben foglaltakkal Minősített esete: ha önálló intézkedésre jogosult dolgozó, vagy tag tekintetében követik el. Büntethetőséget kizáró ok: Nem büntethető a 254. § -ban meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására

jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. VI. Vesztegetés bírósági, vagy más hatósági eljárásban (255§ /1/-/2/bek) elemzése: Jogi tárgya: A bírósági, vagy más hatósági eljárás tisztasága, jogellenes, külső befolyástól mentes működése, az állampolgárok törvényes jogainak gyakorlásához, kötelezettségeinek teljesítéséhez fűződő társadalmi érdek. Elkövetési magatartások: Előny kérése és elfogadása (mint a 250.§-nál kifejtettek) Alany: Bárki. Bűnösség: szándékos (egyenes szándékkal). Célzata: azért kéri, vagy fogadja el az előnyt, hogy más a bírósági, vagy más hatósági eljárásban törvényes jogait ne gyakorolja, vagy kötelességeit ne teljesítse. Büntethetőséget kizáró ok: Nem büntethető a 255.§ (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott

jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja. Nem büntethető a 255.§ (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. 32. Tétel KÖZVESZÉLYOKOZÁS 259. § (1) Aki árvíz okozásával, robbanó, sugárzó avagy más anyag, energia vagy tűz pusztító hatásának kiváltásával közveszélyt idéz elő, vagy a közveszély elhárítását, avagy következményeinek enyhítését akadályozza, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) bűnszövetségben, b) különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozva követik el. (3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő, vagy

életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a közveszélyokozás egy vagy több ember halálát idézi elő. (4) Aki a közveszélyokozást gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig, különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrány esetén öt évig, egy vagy több ember halála esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Aki közveszélyokozásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (6) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a közveszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti. Jogi tárgy: A személy és vagyonbiztonságban konkretizálódó közbiztonság. Elkövetési magatartások: 1.) A tényállásban eredményként megfogalmazott közveszély előidézése előtt, 2.) Annak előidézése után tanúsíthatók 1.) A közveszély előidézése előtt kifejthető elkövetési magatartások

tételesen nem sorolhatók fel. Pl: a.) árvíz okozása (vízvédelmi, folyamszabályozó műtárgy felrobbantása) b.) robbanó, sugárzó avagy más anyag, energia pusztító hatásának kiváltásával (gázpalack felrobbantása) c.) a tűz pusztító hatásának kiváltása (valamely objektum lángralobbantása olyan körülmények között, hogy a tűz saját energiájánál fogva képes arra hogy tovaterjedve közveszélyt idézzen elő. Valamely tárgy puszta meggyújtása nem közveszélyokozást valósít meg.) Közveszélyen az elkövetés módjával szoros összefüggésben álló és emberi magatartás folytán kialakult állapotot értjük. 2.) Az akadályozásban konkretizálódó elkövetési magatartások nem idéznek elő közveszélyt, hiszen a már létrejött közveszély után tanúsíthatók. Az sem feltétel, hogy az akadályozás eredményes legyen. a.) közveszély elhárításának akadályozása (a közveszély elhárítására irányuló tevékenységnek a

megkezdését, folytatását nehezíti pl: ha az elkövető a közveszély elhárításában közreműködő személyek és járművek közlekedési útvonalát eltorlaszolja.) b.) közveszély következményei enyhítésének akadályozása (a mentési munkálatokat nehezíti, gátolja) Eredmény: Az előidézett közveszély, melynek létrejöttével a bcs. befejezetté válik Sérülés vagy kár bekövetkezése a befejezettségnek nem feltétele. A közveszély olyan /nem csak/ emberi magatartás következtében kialakult objektív helyzet, amely előre meg nem határozható személyeket vagy fel nem becsülhető értékű anyagi javakat közvetlen sérüléssel, megsemmisüléssel vagy megrongálódással fenyeget. Alanya: bárki lehet. Bűnösség: szándékos és gondatlan bűnösséggel is megvalósulhat. A bcs. minősített esetei: - bűnszövetségben - különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt előidéző közveszélyokozás akkor állapítható meg, ha a

vagyoni hátrány, a vagyonban okozott kár, és az elmaradt vagyoni előny 50 millió forintot meghalad (e minősítő eset megállapítható akkor is, ha az eredményre az elkövetőnek csupán a gondatlansága terjed ki). - egy vagy több ember halálát idézi elő (erre az elkövetőnek a szándékossága még eshetőlegesen sem terjedhet ki) Kiemelkedő társadalomra veszélyességére tekintettel a törvény az előkészületet is büntetni rendeli. Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a közveszélyt mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti. Fontos társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a már létrejött közveszélyből ne származzon káros következmény. Ez nem azonos a kísérlettől való önkéntes elállással, illetve önkéntes eredmény elhárítással. Jelen esetben ugyanis a bcs már befejezetté vált a közveszély előidézésével, az elkövető a káros következményt önként szünteti meg.

Elhatárolás: - Nem terrorcselekményt vagy a közveszélyokozás bűntettének előkészületét, hanem a kényszerítés bűntettét valósítja meg az az elítélt, aki annak érdekében hogy kierőszakolja a nevelőtiszt által történő azonnali meghallgatást, a festékraktárba zárkózva annak felgyújtásával fenyegetőzik. - Közveszélyokozás megállapításának van helye rongálás helyett, ha a gyújtogatás során nagy értékű vagyoni javak kerülnek veszélybe. Valóságos halmazat jön létre: - Az emberölés megfelelő esete és a közveszélyokozás alatt illetve megfelelő minősített esete között, ha egy vagy több ember halálára az elkövetőnek legalább eshetőleges szándékossága terjed ki. Valóságos az alaki halmazat a közveszélyokozás és a testi sértés között Látszólagos a halmazat: - A szándékos közveszélyokozás, valamint a rongálás között melyet a közveszélyokozás javára kell feloldani. - Ha a közveszély

elhárítását illetve a közveszély következményeinek enyhítését a közveszélyt előidéző személy akadályozza, az anyagi halmazat látszólagos. - Látszólagos az alaki halmazat a közveszélyokozás és a sok ember életét veszélyeztető módon történő emberölés között, melyet az utóbbi bcs. javára kell feloldani 33. Tétel KÖZÉRDEKŰ ÜZEM MŰKÖDÉSÉNEK MEGZAVARÁSA 260. § (1) Aki közérdekű üzem működését berendezésének, vezetékének megrongálásával, vagy más módon jelentős mértékben megzavarja, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt bűnszövetségben, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozva követik el. (3) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig,

különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrány okozása esetén öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) E § alkalmazásában közérdekű üzem a közmű, a közforgalmú tömegközlekedési üzem, a távközlési üzem, valamint a hadianyagot, energiát, vagy üzemi felhasználásra szánt alapanyagot termelő üzem. Jogi tárgy: A közérdekű üzem zavartalan működéséhez fűződő társadalmi érdek. Elkövetési tárgy: A közérdekű üzem vezetéke vagy a közérdekű üzem berendezése. Közérdekű üzem e szakasz alkalmazásában: -Közmű: ide tartozik minden termelő egység, műszaki berendezés, amely az ipar, mezőgazdaság, a lakosság víz, villany, gáz, gőz, hőenergia ellátását folyamatosan biztosítja, illetve a lakosság elemi kényelmét és egészségügyét szolgálja. -Közforgalmú tömegközlekedési üzem: a tömeges közlekedés lebonyolítására alkalmas, a használók széles köre által igénybe vehető

közlekedési eszközök üzemét jelenti. Közforgalmú de nem tömegközlekedési eszközök üzeme nem tartozik e csoportba (taxi). -Távközlési üzem: a távközlési szolgáltatásokat ellátó üzemek pl: rádió, tévé, távbeszélő. -Hadianyagot termelő üzem: alapvetően az állam biztonsági igényeinek kielégítésére szolgáló hadiipari termékek előállítására szakosodott üzem. -Energiát termelő üzem: olyan üzem, amely energiahordozó előállításával foglalkozik. -Üzemi felhasználásra szánt alapanyagot termelő üzem: az ország gazdaságának egésze szempontjából alapvető jelentőségű nyersanyagokat, valamint az egyes termékek fő alkotó elemeit előállító, termelő üzem. Elkövetési magatartás: Nyitott törvényi tényállás, s mint ilyen tartalmaz eredményt (szükségképpeni eredmény bcs.) A jogalkotó nem határozza meg az elkövetési magatartást, így a bcs. a tényállás szerű eredmény előidézésére alkalmas, azzal

okozati összefüggésben lévő bármilyen tevéssel vagy mulasztással megvalósítható. Elkövetési módok: a.) megrongálással: a megrongálás konkretizálódhat elvételben, szabályszegésben illetve más, de állagsérelmet előidéző cselekményben is. b.) más módon: minden egyéb olyan elkövetési mód, mely nem tartozik a megrongálás körébe, azonban eredmény bekövetkezéséhez vezet. Eredmény: a működés jelentős mértékű megzavarása (a jelentős mérték megállapítása a bírói mérlegelés körébe tartozó feladat) Stádiumok: a bcs. előkészülete is büntetendő (5)bek Kísérlet megállapítására kerülhet sor, ha az elkövető bármilyen tevése vagy mulasztása ellenére a közérdekű üzem működésének jelentős zavara nem következik be. Alanya: bárki lehet. Bűnösség: szándékosan és gondatlanul is elkövethető. Minősített esetek: - bűnszövetségben: bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bcs-ket

szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bcs. elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet - különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrány: akkor állapítható meg, ha a vagyoni hátrány (a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny) az 50 millió forintot meghaladta. - egy, vagy több ember halálát idézi elő. Elhatárolás: - Rombolást kell megállapítani, ha a cselekmény célzata a MK alkotmányos rendjének megzavarása. - Nem közérdekű üzem működésének megzavarása, hanem rongálás valósul meg, ha az elkövető cselekménye nem jelentős mértékű zavart okoz a közérdekű üzem működésében. Valóságos halmazat jön létre: - A közérdekű üzem működésének megzavarása, valamint a vele egy cselekvőséggel megvalósuló emberölés, testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, lopás esetén. - Ha a rongálás vagy hűtlen kezelés egyúttal a közérdekű

üzem működésének gondatlan megzavarását is eredményezi a szándékos vagyon elleni bűncselekmények, illetve a tárgyalt bcs. gondatlan alakzata közötti alaki halmazt valóságos. Látszólagos a halmazat: - a közveszélyokozás és közérdekű üzem működésének megzavarása közötti alaki halmazat látszólagos, melyet a közveszélyokozás javára kell feloldani. - a közérdekű üzem működésének megzavarása és a rongálás, illetve a hűtlen kezelés közötti alaki halmazt látszólagos, melyet a közérdekű üzem működésének megzavarása javára kell feloldani. 34. Tétel TERRORCSELEKMÉNY, LÉGI JÁRMŰ, VASÚTI, VÍZI, KÖZÚTI TÖMEGKÖZLEKEDÉSI, VAGY TÖMEGES ÁRUSZÁLLÍTÁSRA ALKALMAS JÁRMŰ HATALOMBA KERÍTÉSE Terrorcselekmény 261. § (1) Aki abból a célból, hogy a) állami szervet, más államot, nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, b) a lakosságot megfélemlítse, c) más állam

alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetőleg nemzetközi szervezet működését megzavarja, a (9) bekezdésben meghatározott személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el, bűntett miatt tíz évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az a) pontban meghatározott célból jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé. (3) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a) az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt abbahagyja, mielőtt abból súlyos következmény származott volna, és b) aki tevékenységét a hatóság előtt felfedi, ha ezzel közreműködik a bűncselekmény következményeinek

megakadályozásában vagy enyhítésében, további elkövetők felderítésében, illetve további bűncselekmények megakadályozásában. (4) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel büntetendő. (5) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűntettnek terrorista csoportban történő elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, ahhoz anyagi eszközöket szolgáltat vagy gyűjt, illetőleg a terrorista csoport tevékenységét egyéb módon támogatja, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető, aki a cselekményt, mielőtt

az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. (7) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésével fenyeget, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (8) Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy terrorcselekmény elkövetése készül, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, jelentést nem tesz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (9) E § alkalmazásában a) személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény az emberölés [166. § (1) és (2) bek], a testi sértés [170 § (1)-(5) bek.], a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés [171 § (3) bek.], a személyi szabadság megsértése (175 §), az emberrablás (175/A §), a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény [184. § (1) és (2) bek], a

vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése [185. § (1) és (2) bek], a hivatalos személy elleni erőszak (229. §), a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (230. §), a hivatalos személy támogatója elleni erőszak (231 §), a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (232. §), a közveszélyokozás [259 § (1)-(3) bek], a közérdekű üzem működésének megzavarása [260. § (1) és (2) bek], a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (262. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (263. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés [263/A. § (1)-(3) bek], a fegyvercsempészet (263/B §), a radioaktív anyaggal visszaélés [264. § (1)-(3) bek], a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés [264/C. § (1)-(3) bek], a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (300/C. §), a rongálás (324 §) és

a rablás (321 §), b) terrorista csoport: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmények elkövetése. 2003. március 1-től életbe lépett szabályozás (1)bekezdése un hivatkozó diszpozíció, mely a (9)bek.-ben felsorolt bűncselekmények elkövetőinek (melyek külön tényállásokban megtalálhatók a Btk.-ban) az (1)bekezdésben írt célzatos magatartását írja le. Jogi tárgy: Komplex, az állami szervek, más államok, nemzetközi szervezetek zavartalan működése, a személyi szabadság és a vagyonhoz fűződő jogok. Elkövetési tárgy: a.) Passzív alanya bárki más lehet, aki ellen az elkövető a (9) bekezdésben foglalt bcs.-ket elköveti b.) Mint dolog válnak elkövetési tárggyá azok a jelentős anyagi javak, amelyeket az elkövető hatalmába kerít (kivéve amelyek az elkövető kizárólagos tulajdonát képezik).

Elkövetési magatartás: a.) Az eszközcselekmények: - 1. Más személy ellen elkövetett személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó, vagy fegyverrel kapcsolatos bcs., melyet a (9)bek tartalmaz - 2. Jelentős anyagi javak hatalomba kerítése: az elkövető a vagyonnal történő jogellenesen rendelkezés lehetőségét helyezi kilátásba. A hatalomba kerítés egyúttal nem feltétlenül jelenti a birtokbavételt. (Pl: fontos épület távirányítással történő felrobbantását helyezi kilátásba.) b./I A célcselekmény (1)bek szerint: - kényszerítés, - megfélemlítés, - megváltoztatás, vagy megzavarás. b./II A célcselekmény (2)bek szerint: A követelés: a címzetthez intézett feltétel szabást tartalmazó nyomatékos felhívás arra, hogy az elkövető akaratának megfelelő magatartást tanúsítson. A bcs a követelés intézésével befejezetté válik. Stádiumok: a törvény az előkészületet is bünteti. Kísérlet valósul meg, ha a

terrorcselekmény az eszközcselekmény tanúsítását követően megreked. Alany: bárki lehet. Bűnösség: csak szándékos lehet (egyenes szándékkal követhető el, mivel mind az (1)bek a, b, c, pontja, mind pedig a (2)bek. célzatot fogalmaz meg) Célzat: - állami szerv, más állam, nemzetközi szervezet kényszerítése, - a lakosság megfélemlítése, - más állam alkotmányos, társadalmi, gazdasági rendjének megváltoztatása, megzavarása, nemzetközi szervezet működésének megzavarása. Minősített esetek: Nincs. Sui generis felbújtói, illetve bűnsegédi elkövetés: A (5)bek. szerint, amennyiben valaki az (1), (2)bek.-ben írt cselekménynek terrorista csoportban történő elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, ahhoz anyagi eszközöket szolgáltat vagy gyűjt, illetőleg a terrorista

csoport tevékenységét egyéb módon támogatja, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Egyéb rendelkezések: A terrorcselekmény előkészületét, a terrorcselekménnyel való fenyegetést, illetőleg a feljelentésének elmulasztását, a hozzátartozóra is kiterjedően a törvény büntetni rendeli. Korlátlan büntetés enyhítés: aki: a) az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt abbahagyja, mielőtt abból súlyos következmény származott volna, és b) aki tevékenységét a hatóság előtt felfedi, ha ezzel közreműködik a bűncselekmény következményeinek megakadályozásában vagy enyhítésében, további elkövetők felderítésében, illetve további bűncselekmények megakadályozásában. Büntethetőséget kizáró ok: Az (5) bekezdésben meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető, aki a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak

bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. Elhatárolás: - Terrorcselekmény kísérlete helyett kényszerítés vagy zsarolás kísérlete megállapításának van helye, ha a követelés intézésekor eszközcselekményt még nem valósított meg az elkövető, csupán annak nem teljesítése esetére helyez kilátásba. - A követelés tartalmától függően kényszerítést vagy zsarolást kell megállapítani, ha a követelés címzettje nem állami szerv vagy társadalmi szervezet. - Nem terrorcselekményt vagy a közveszélyokozás bűntettének előkészületét, hanem a kényszerítés bűntettét valósítja meg az az elítélt, aki annak érdekében hogy kierőszakolja a nevelőtiszt azonnali meghallgatását a festékraktárba zárkózva annak felgyújtásával fenyegetőzik. - A terrorcselekmény megállapítását nem zárja ki, hogy az elkövetők terve fogolyszöktetésre irányult és ennek meghiúsulása folytán határozták el a bv. őr túszul

ejtését. A terrorcselekmény és az emberrablás elhatárolása: a törvényalkotó az emberrablás tényállását a Btk. 12 fejezetének II címében helyezi el, tekintettel arra, hogy a bcs. közvetlenül a személyi szabadságot és a vagyoni viszonyok legális rendjét védi és mint komplex jogi tárgyú tényállás csak közvetve támadja a közrendet és a közbiztonságot. A terrorcselekmény is komplex jogi tárgyú bcs., azonban e tényállás esetében az elsődleges közvetlen jogi tárgy az állami szervek, társadalmi szervezetek zavartalan működése. Annak hogy az emberrablás szükségképpen az emberi szabadság ellen irányul, külön nyomatékot ad a törvényalkotó azzal, hogy a személyi szabadságától történő megfosztás elkövetési módjaként megkívánja az erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel, illetve védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapot kihasználásával történő

elkövetést. Ez utóbbiak a terrorcselekménynél nem törvényi tényállási esetek, ellenben - szemben az emberrablással - eszközcselekményként nyert megfogalmazást a jelentős vagyoni javak hatalomba kerítése, valamint a követelés címzettjeit is nevesíti a jogalkotó (állami szerv, társadalmi szervezet). Látszólagos halmazat: - A terrorcselekménnyel együtt megvalósuló kényszerítés, személyi szabadság megsértése és zsarolás közötti alaki halmazat látszólagos, melyet a terrorcselekmény javára kell feloldani. - Ha a terrorcselekmény során megvalósuló emberölés, testi sértés, rongálás, közérdekű üzem működésének megzavarása okoz különösen súlyos hátrányt, az alaki halmazat látszólagos, melyet a terrorcselekmény javára kell feloldani. Légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése 262. § (1) Aki légijármű, illetve vasúti, vízi,

közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű ellenőrzését erőszakkal, fenyegetéssel, avagy másnak öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezésével a jármű ellenőrzését magához ragadja, bűntettet követ el, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekmény egy vagy több ember halálát okozza. (3) Aki légijármű, illetve vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítésére irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a bűncselekményt abbahagyja, mielőtt abból súlyos következmény származott volna. Jogi tárgy: A tömegközlekedés és tömeges áruszállítás védelméhez,

biztonságához fűződő társadalmi érdek. Elkövetési tárgy: a.) Passzív alany az a személy, aki ellen az elkövető az erőszakot, fenyegetést alkalmazza, illetve akit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez. b.) Mint dolog elkövetési tárgy a légijármű (légijárműnek tekinthető minden olyan eszköz, amely rendeltetésénél fogva képes a légtérben való közlekedésre, tekintet nélkül arra, hogy - a repüléshez szükséges energiaforrás honnan származik, személy vagy áruszállítás végzésére rendelt, - polgári vagy katonai célú repülést végez, - fedélzete zárt vagy nyitott, - hány személy szállítására alkalmas. Nem tekinthető légi járműnek az ejtőernyő.), vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű (személy-, vagy tehervonat, utas-, és teherszállító hajó, komp, busz, stb.) Elkövetési magatartás: a tényállásban szereplő járművek ellenőrzésének

magához ragadása. A bcs befejezetté válik az elkövetési magatartás kifejtésével Elkövetés módjai: a.) az erőszak irányulhat személy vagy dolog ellen A személy elleni erőszak a járművön (fedélzetén) tartózkodó bármely személyre történő olyan ellenséges célzatú fizikai ráhatás, mely alkalmas a járműn (annak fedélzetén) lévő irányítóiban az elkövető akaratának megfelelő magatartás kiváltására. A dolog elleni erőszak annyiban releváns, amennyiben a járművön bekövetkezett dologrongálás teszi lehetővé az elkövető számára a jármű ellenőrzésének magához ragadását. b.) A fenyegetés irányulhat személy vagy dolog ellen Fenyegetés: súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A fenyegetésben megnyilvánuló pszichés ráhatás a járművön tartózkodó elkövetőtől nemcsak a járműben tartózkodó személyek felé irányulhat, hanem a légi,

vízi, vasúti, stb. forgalmi irányítás feladatát az irányítótoronyban ellátó személy felé is. c.) Másnak öntudatlan állapotba helyezése: akkor valósul meg, ha az elkövető magatartása következtében a jármű fedélzetén tartózkodó bármely személy olyan állapotba kerül, melynél fogva jogilag figyelembe vehető akaratot nem tud kinyilvánítani (pl: elájult). d.) Másnak védekezésre képtelen állapotba helyezése: akkor valósul meg, ha az elkövető magatartása következtében a jármű fedélzetén tartózkodó bármely személy olyan állapotba kerül, melynél fogva fizikai helyzeténél, állapotánál fogva nem képes az akaratának megfelelő magatartás tanúsítására (pl: lekötözték). Stádiumok: A bcs. előkészületét a törvény büntetni rendeli Kísérlet akkor valósul meg, ha az erőszak vagy fenyegetés kifejtése után a cselekmény megreked és az elkövető a jármű feletti ellenőrzést nem ragadja magához. Alanya: bárki

lehet. Bűnösség: csak szándékos lehet. Minősített esetek: ha egy vagy több ember halálát okozza: ez akkor is megállapítható, ha csupán az elkövető gondatlansága fogja át. Egyéb rendelkezések: Btk.33 § (1) A büntethetőség (2) Nem évül el e) a terrorcselekmény, a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [261. § (2) bekezdés a) pont, 262. § (2) bekezdés, 352 § (3) bekezdés b) pont] Elhatárolás: - Ha a pl. a légi jármű feletti ellenőrzés megszerzése a jelen tényállásban tárgyalt elkövetési módok hiányában valósul meg, vagyon elleni bcs. megállapításának lehet helye (pl: jármű önkényes elvétele). - A tárgyalt tényállás és az emberrablás elhatárolása tekintetében a terrorcselekménynél írtak az irányadók. Valóságos halmazat jön

létre: - A terrorcselekmény és a légijármű, vízi . jármű hatalomba kerítése között, csak úgy mint a tiltott határátlépés, a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, illetve a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel tényállások között, továbbá a testi sértés között. Látszólagos a halmazat: - A légijármű, vízi, vasúti, vagy közúti jármű hatalomba kerítése alapesete, valamint a kényszerítés, személyi szabadság megsértése, illetve a rongálás között, továbbá a légijármű, vízi, vasúti, vagy közúti jármű hatalomba kerítése minősített esete, valamint a szándékos, illetve gondatlan emberölés között. - Ha a jármű feletti ellenőrzést a jármű vezetője elleni erőszakkal ragadja magához az elkövető, e bűncselekmény valamint a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény alaki halmazata látszólagos. 35. Tétel VISSZAÉLÉS ROBBANÓANYAGGAL VAGY ROBBANTÓSZERREL, VISSZAÉLÉS

LŐFEGYVERRELAGY LŐSZERREL, FEGYVERCSEMPÉSZET Visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel 263. § (1) Aki robbanóanyagot, robbantószert vagy ezek felhasználására szolgáló készüléket engedély nélkül készít, megszerez, tart vagy a tartásukra nem jogosult személynek átad, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a) üzletszerűen, b) bűnszövetségben követi el, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a) b) különös visszaesőként követi el, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) A különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a) a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (263/A. §), a fegyvercsempészet (263/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (264/C §), b) a

nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak, az emberrablás és a magánlaksértés fegyveresen elkövetett esetei [174/B. § (2) bek. a) pont, 175/A § (2) bek b) pont, 176 § (2) bek b) pont és (3)-(4) bek], a közveszélyokozás [259. § (1)-(3) bek], a nemzetközi jogi kötelezettség megszegésének súlyosabban minősülő esete [261/A. § (3) bek], a visszaélés radioaktív anyaggal (264. §), c) a visszaélés kábítószerrel, a rablás, a jármű önkényes elvétele, a szökés és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [321. § (3) bek a) pont, (4) bek b)-c) pont, 327 § (3) bek, 343 § (2) bek a) pont, (4)-(5) bek., 355 § (2) bek a) pont], továbbá a robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával elkövetett rongálás [324. § (4) bek c) pont] Jogi tárgy: A veszélyes anyagok és eszközök készítésének, megszerzésének, forgalmának rendjében megnyilvánuló közbiztonság.

Elkövetési tárgy: - robbanóanyag: olyan különféle anyagi részecskékből álló keverék vagy vegyület, amely megfelelő indító impulzus hatására nagy sebességgel lejátszódó, a környezet fizikai illetve kémiai állapotát megváltoztató folyamatot vált ki, melynek során jelentős hőenergiát és feszítő erőt fejleszt. - Robbantószer: olyan eszköz, amely a robbanóanyag hatásának kiváltására szolgál pl: gyutacs, gyújtózsinór. - Ezek felhasználására szolgáló készülék: a készülék a robbanóanyagot és a robbantószert magába foglaló szerkezet. Pl: gránát, akna Elkövetési magatartás: (az elkövetési tárgyak engedély nélküli) a.) készítése: olyan eljárás, mely során különféle alkotóelemekből kémiai összevegyítéssel, fizikai összekeveréssel robbanóanyagot állítanak elő b.) Megszerzése: amely az elkövetési tárgyak tényleges jogellenes birtokba vételét jelenti. c.) Tartása: az elkövetési tárgyak

folyamatos jogellenes birtoklását, vagy ennek lehetőségét jelenti. A tartást időben megelőzheti a jogellenes vagy jogszerű megszerzés. Pl: valakinek találással kerül a birtokába a robbanóanyag A tartás esetén a jogellenes megszerzés büntetlen előcselekménnyé válik, halmazati értékelésére a bcs. útján történt megszerzés esetén megvalósuló egyéb bcs pl: lopás kerülhet. A tartással állapot bcs valósul meg, elévülése azon a napon kezdődik, amikor a jogellenes állapot megszűnik. A tartás kísérlete kizárt d.) Tartásukra nem jogosult személynek átadása: melynek során olyan személy birtokába, tényleges hatalmába kerül az elkövető jogellenes rendelkezése folytán az elkövetési tárgy, aki azt birtokolni nem jogosult. Amennyiben a megszerzés a birtokba vevő részéről jogszerű (pl: végszükségi helyzetben lévő személy a nála lévő robbanóanyagot azzal adja birtokba másnak hogy a hatósághoz juttassa el), úgy az

átadó felelőssége kizárt. Elkövetés módja: a bcs. csak a fenti magatartások engedély nélküli tanúsítása esetén valósul meg. Alanya: bárki lehet (engedélyel nem rendelkező a készít, megszerez, tart, míg engedélyel rendelkező az átad magatartásoknál) Bűnösség: szándékos lehet. Minősített esetek: Üzletszerűen: követi el a bűncselekményt aki hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. Bűnszövetség: akkor létesül ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el vagy ebben megállapodik, és legalább egy bcs. elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet. Különös visszaesőként: A (4)bek. a, b, c, pontjai szerint Szabálysértés megállapításának van helye, ha az engedéllyel rendelkező személy, az engedély kereteit meghaladó jogszabályszegő magatartása szabálysértési tényállásba ütközik. Elkobzás: Btk.286 § Robbanóanyaggal vagy

robbantószerrel visszaélés (263 §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (263/A. §), fegyvercsempészet (263/B §), vagy kábítószerrel visszaélés (282-283. §) és visszaélés kábítószer előállításához használt anyaggal (283/A. §) esetén a 77/A § (1) bekezdése nem alkalmazható. Valóságos halmazat jön létre: - bűncselekménnyel megvalósuló megszerzés esetén alaki halmazat jön létre a tárgyalt tényállás és a megszerzéssel megvalósított egyéb bcs. pl: lopás között - A tárgyalt tényállás és a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel közötti alaki halmazat valóságos. - A tárgyalt tényállás elkövetési tárgyainak más bcs. (pl: terrorcselekmény) elkövetési eszközeként történő felhasználása esetén a tényállások közötti halmazat valóságos. - A fegyvercsempészet és a tárgyalt tényállás közötti halmazat valóságos. Látszólagos a halmazat: - Az elkövetési magatartásoknak ugyanazon időben

többféle elkövetési tárgyra történő tanúsítása esetén a halmazat látszólagos. Visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel 263/A. § (1) Aki a) lőfegyvert vagy lőszert engedély nélkül készít, megszerez, tart vagy forgalomba hoz, b) a lőfegyver vagy lőszer készítésére, megszerzésére, tartására vagy kereskedelmére vonatkozó engedély kereteit túllépi, c) engedéllyel tartott lőfegyverét, lőszerét engedéllyel nem rendelkezőnek átadja, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a) üzletszerűen, b) bűnszövetségben követi el, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a) b) különös visszaesőként követi el, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Aki a) az engedéllyel tartott kézilőfegyveréhez,

vadászlőfegyveréhez vagy sportlőfegyveréhez tartozó, csekély mennyiségű lőszert engedéllyel nem rendelkezőnek átadja, b) vadászlőfegyverhez vagy sportlőfegyverhez tartozó, csekély mennyiségű lőszert engedély nélkül megszerez vagy tart, c) a fegyveres erőknél fennálló hadköteles katonai szolgálati viszonyának tartama alatt, a fegyveres erőknél rendszeresített szolgálati vagy kiképzési felszerelést képező kézilőfegyverhez tartozó, csekély mennyiségű lőszert engedély nélkül megszerez, tart vagy azt engedéllyel nem rendelkezőnek átadja, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) A különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a) a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (263. §), a fegyvercsempészet (263/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (264/C. §), b) a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak, az

emberrablás és a magánlaksértés fegyveresen elkövetett esetei [174/B. § (2) bek. a) pont, 175/A § (2) bek b) pont, 176 § (2) bek b) pont és (3)-(4) bek], a közveszélyokozás [259. § (1)-(3) bek], a nemzetközi jogi kötelezettség megszegésének súlyosabban minősülő esete [261/A. § (3) bek], a visszaélés radioaktív anyaggal (264. §), c) a visszaélés kábítószerrel, a rablás, a jármű önkényes elvétele, a szökés és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [321. § (3) bek a) pont, (4) bek b)-c) pont, 327 § (3) bek, 343 § (2) bek a) pont, (4)-(5) bek., 355 § (2) bek a) pont], továbbá a robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával elkövetett rongálás [324. § (4) bek c) pont] Jogi tárgy: A veszélyes anyagok és eszközök készítésének, megszerzésének, forgalmának rendjében megnyilvánuló közbiztonság. Elkövetési tárgy: a.) lőfegyver: olyan eszköz, amelynek csövéből gáz

(lőporgáz, sűrített levegő) segítségével 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú lövedék lőhető ki. (Ennek kell tekinteni a lőfegyverfődarabot is) b.) lőszer: olyan egybeszerelt töltény, amely lövedéket, lőport, továbbá gyúelegyet tartalmaz. Nem minősül korszerű lőszernek Lefaucheux rendszerű, vagy az azt megelőzően konstruált lőszer. (Ennek kell tekinteni a lőszerfődarabot is) Nem elkövetési tárgyai e tényállásnak: a.) légfegyver: az olyan sűrített levegővel vagy egyéb sűrített gáz felhasználásával üzemeltetett puska, vagy pisztoly, amelyből 7,5 joule vagy annál kisebb mozgási energiával lőhető ki lövedék. b.) A gáz és riasztófegyver: amely csak riasztótöltény vagy gáztöltény elsütésére alkalmas. c.) Hatástalanított lőfegyver: éleslőszer befogadására illetve lövedék kilövésére alkalmatlan eszköz. d.) A lőszer elem (lőszer alkatrész): a lőpor, a töltények összeállításához, illetve

újratöltéséhez használatos gyúelegyes töltényhüvely, a csappantyú. e.) A hüvelytöltény, vak és riasztótöltény: lövedékkel nem rendelkező hang, fény és füsthatás kiváltására alkalmas töltény, illetve ipari felhasználásra alkalmas hüvelytöltény. f.) Gáztöltény: olyan lövedékkel nem rendelkező riasztótöltény, amely a szemre és a légutakra ingerlő hatást kifejtő adalékanyagot tartalmaz. g.) Robbanótölténnyel működtetett szögbelövő és szögbeverő készülék Elkövetési magatartás: a.) lőfegyver vagy lőszer engedély nélküli készítése, megszerzése, tartása vagy forgalomba hozatala: ld. a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel elkövetési magatartásával kapcsolatban írtakat. Készítésnek minősül a lőfegyver vagy a lőszer fődarabok előállítása, illetve összeszerelése. Forgalomba hozatalnak kell tekinteni az elkövetési tárggyal való illegális kereskedelem minden formáját. b.) Lőfegyver

vagy lőszer készítésére, megszerzésére, tartására vagy kereskedelmére vonatkozó engedély kereteinek túllépése: az elkövetők a készítéshez, megszerzéshez, tartáshoz, kereskedelemhez szükséges hatósági engedéllyel rendelkeznek. Bcs valósul meg ha a felsorolt magatartásokat az engedély kereteit túllépve tanúsítják. c.) engedéllyel tartott lőfegyverének, lőszerének engedéllyel nem rendelkező részére átadása: ld. a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel elkövetési magatartásánál írtakat. Elkövetés módja: Bcs. csak a fenti magatartások engedély nélküli vagy az engedély kereteit meghaladó tanúsítása esetén valósul meg. Alanya: az a.) pont elkövetési magatartás elkövetője bárki lehet, a b) pont elkövetési magatartás elkövetője csak olyan személy lehet, aki az elkövetési tárgy készítésére, megszerzésére, tartására, kereskedelmére engedéllyel rendelkezik. A c) pont elkövetési magatartás

tanúsítója csak olyan személy lehet, aki lőfegyver, lőszer tartási engedéllyel rendelkezik. Bűnösség: csak szándékos lehet. Minősített esetek és elkobzás: ua. mint a Btk263§-nál Privelgizált esetek: A 263/A.§ (4)bek szerint Elhatárolás:- A lőfegyvernek jogosulatlan személy részére megtekintése céljából rövid időre történő átadása lőfegyverrel visszaélést nem valósít meg. - Nem feltétele a lőszerrel visszaélés bűntettének, hogy az elkövetés szándéka azok hosszabb időn át történő birtokban tartására irányuljon. Valóságos halmazat jön létre: - Bcs-vel megvalósuló megszerzés esetén alaki halmazat jön létre a fenti bcs. és a megszerzéssel megvalósított egyéb bcs (pl: lopás, csalás) között. - A fenti bcs elkövetési tárgyainak más bcs (pl: terrorcselekmény) elkövetési eszközként történő felhasználása esetén a tényállások közötti halmazat valóságos. - A lőszerrel visszaélés bűntette

és a bűnpártolás vétsége bűnhalmazatban megállapításának van helye, ha a terhelt a társa ellen indított eljárás sikerének meghiúsítása végett tőle azért veszi át és rejti el a lőszereket, nehogy azokat a hatóság megtalálja. - A fegyvercsempészet és a tárgyalt tényállás közötti halmazat valóságos. - A lőfegyver használatára és kezelésére vonatkozó szabályok: foglalkozási szabályok. Ez alá tartoznak azok a személyek is, akik a lőfegyvert jogellenesen birtokolják.- A lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette és a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bcs-ének halmazata valóságos. Látszólagos a halmazat: - Az őrutasítás jelentős hátrány veszélyével járó megszegése bűntette és a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés közötti halmazat látszólagos, ha a katona őrhelyének elhagyásakor lőfegyverét is magával viszi, melyet a katonai bcs. javára kell feloldani - A szolgálatban

kötelességszegés btt-e és a lőfegyverrel visszaélés btt-e közötti halmazat látszólagos, ha a katona az őrhelyének ideiglenes elhagyásakor a lőfegyverét is magával viszi, melyet a katonai bcs. javára kell feloldani Fegyvercsempészet 263/B. § (1) Aki lőfegyvert, lőszert, robbanóanyagot, robbantószert, illetve robbanóanyag, robbantószer felhasználására szolgáló készüléket engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, bűntettet követ el, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdés szerinti bűncselekményt a) üzletszerűen, b) bűnszövetségben követik el. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a) b) különös visszaesőként követi el, tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) A különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a) a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (263/A. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (264/C. §), b) a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak, az emberrablás és a magánlaksértés fegyveresen elkövetett esetei [174/B. § (2) bek. a) pont, 175/A § (2) bek b) pont, 176 § (2) bek b) pont és (3)-(4) bek], a közveszélyokozás [259. § (1)-(3) bek], a nemzetközi jogi kötelezettség megszegésének súlyosabban minősülő esete [261/A. § (3) bek], a visszaélés radioaktív anyaggal (264. §), c) a visszaélés kábítószerrel, a rablás, a jármű önkényes elvétele, a szökés és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [321. § (3) bek a) pont, (4) bek b)-c) pont, 327 § (3) bek, 343 § (2) bek a) pont, (4)-(5)

bek., 355 § (2) bek a) pont], továbbá a robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával elkövetett rongálás [324. § (4) bek c) pont] (5) Aki fegyvercsempészetre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Jogi tárgya: A veszélyes anyagok és eszközök nemzetközi forgalmának rendjében megnyilvánuló közbiztonság. Elkövetési tárgy: Lásd a 263.§ és 262/A§-nál írtakat Elkövetési magatartások: - ország területére behozatal (A határátkelőn történő beléptetést, az MK. államhatárán történő átlépését követően befejezett), - az ország területéről kivitele (MK. államhatárának kifelé történő átlépésével, határátkelőn történő kiléptetéssel befejezett), - az ország területén átszállítása ((tranzit engedély nélkül és akkor valósul meg, ha bizonyítható az elkövető tranzit szállítási szándéka. Ez utóbbi esetben a behozatal büntetlen

előcselekmény.) Elkövetés módja: - engedély nélkül (nincs meg a szükséges szállítási engedélye), - engedély kereteit túllépve (lehet minőségi /eltérő minőségű elkövetési tárgy/, mennyiségi /az engedélyezttnél több/, időbeli /lejárt az érvényessége az engedélyének/. Az elkövetés helye: MK. területe Alany: Bárki. Bűnösség: Szándékos (Az elkövető tudata átfogja, hogy az általa birtokolt elkövetési tárgyakat engedély nélkül, vagy engedély kereteit túllépve hozza be, viszi ki, vagy szállítja át az ország területén.) Minősített esetek: Ua. mint 263 és 263/A§-nál! Egyéb rendelkezések: Előkészülete is büntetendő. Elhatárolás és halmazat: valóságos a halmazat: - fegyvercsempészet, és a 263, valamint a 263/A.§-ban írt bcs-el Látszólagos a halmazat: - fegyvercsempészet, és a csempészet között, amit a fegyvercsempészet javára kell feloldani, - a fegyvercsempészet és a katona fegyverrel külföldre

szökése között, melyet a katonai bcs. javára kell feloldani 36. Tétel KÖZÖSSÉG ELLENI IZGATÁS. GARÁZDASÁG Közösség elleni izgatás 269. § Aki nagy nyilvánosság előtt a) a magyar nemzet, b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Jogi tárgy: A demokratikus közvélemény kialakulása feltételeinek, és működése fenntartásának biztosításához fűződő társadalmi érdek, illetve ezek sérthetetlenségében megnyilvánuló köznyugalom. Elkövetési tárgy: fogalmilag nincs. Védett értékek: A magyar nemzet, vagy valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport, továbbá a lakosság egyes csoportjai.(Nemzeti és etnikai kisebbség: Minden olyan az MK. területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok és a

lakosság többi részétől saját nyelve, kúltúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozásról tesz tanúbizonyságot, amelyek mindezek megőrzésére történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. Vallási csoport: az azonos hitelveket követő személyek összessége. Lakosság egyes csoportjai: e fogalom alá az eltérő nézetrendszer, vagy bármely egyéb ismérv szerint elkülönülő személyek (pl. egyesületek, pártok, mozgalmak, de akár a melegek csoportjai is ide tartoznak.) Elkövetési magatartás: az elkövetési tárgyak elleni gyűlöletre uszítás. A gyűlölet nem más, mint heves ellenszenv, ellenséges indulat. Gyűlöletre uszítás: olyan kárt okozó tevékenységre biztatás, lázítás, mely képes az emberek nagyobb tömegében a társadalmi béke megzavarására irányuló szenvedélyek magas fokú lángra lobbantására. Ez nemcsak verbálisan konkretizálódhat, hanem

cselekvésben is testet ölthet (pl: zászlók széttépése). Elkövetés módja: nagy nyilvánosság előtt. Nagy nyilvánosság alatt értjük: a bcs-t egyidőben észlelő személyek száma egyszeri ránézésre nem állapítható meg, vagy a bcs-t sajtó, vagy egyéb tömegtájékoztatási eszköz illetve sokszorosítás útján követik el, vagy a cselekmény elkövetésekor a helyszínen viszonylag kevesen tartózkodnak, de fennáll a reális lehetősége annak, hogy a bcs-ről előre meg nem határozható számú személy szerezzen tudomást. Alanya: bárki lehet. Bűnösség: csak szándékosan követhető el. Látszólagos a halmazat: - a fenti tényállás, valamint a rágalmazás és a becsületsértés között. - A fenti tényállás és az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, az alkotmányos rend elleni szervezkedés, valamint a lázadás között, melyet az állam elleni bcs-k javára kell feloldani. Garázdaság 271. § (1) Aki olyan kihívóan

közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot a) csoportosan, b) a köznyugalmat súlyosan megzavarva követik el. (3) Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van. Jogi tárgy: A társadalmi kapcsolatok, a közösségi együttélés jogi-, és erkölcsi szabályainak tiszteletben tartásához, sérthetetlenségéhez fűződő társadalmi érdek. Elkövetési tárgy: Olyan tevés lehet, melynek két konjunktív feltétele van. A magatartás: - kihívóan közösségellenes és - erőszakos. A kihívó közösségellenesség a magatartásnak a társadalmi együttélési szabályok semmibevételében, valamint e szabályokkal

nyílt, provokatív, kötekedő módon való szembehelyezkedésében, agresszivitásában megnyilvánuló jellemzője. A tanúsított magatartás erőszakos volta irányulhat személy vagy dolog ellen. A személy elleni erőszakos magatartás megvalósulhat már a sértett testének egyszerű érintésével is, ha ez a magatartás támadó jellegű (lökdösődés, rángatás, arcul ütés). Személy elleni erőszaknak minősül a mozgást zavaró, zaklató, tolakodó, valamint az erőszak nyombani bekövetkezésére utaló fenyegető fellépés is. A testérintés, mozgászavarás nem feltételezi hogy ettől a sértett meghatározott tevékenységet végezzen, illetve hogy a sértett ellenállásának a leküzdésére alkalmas legyen. A személy elleni erőszakkal megvalósított garázdasághoz nem tartozik hozzá szükségszerűen a megtámadott személynek bármilyen súlyos testi sértés okozása. A dolog elleni erőszakos magatartással elkövetett garázdaság tanúsítható

akár saját, akár idegen dolgok, tárgyak helyének rendeltetés ellenes állagsérelem nélküli megváltoztatásával (dobálással), illetve úgy is hogy a dologban csak jelentéktelen állagsérelem keletkezik. A bűnhalmazat kérdése a garázdasággal elkövetett rongálásnak csak akkor kerülhet szóba, ha a rongálás önállóan is megvalósít bcs-t. Stádiumok: A garázdaság immateriális bcs. Megvalósulásának tárgyi feltétele hogy a cselekmény alkalmas legyen megbotránkozás vagy riadalom keltésére. A jogalkotó nem kívánja meg ezek tényleges bekövetkezését, elegendő ha ezek objektív lehetősége fennáll, így a cselekmény befejezett. Továbbá szükséges hogy fennálljon a reális lehetősége annak, hogy erről mások is tudomást szerezhessenek. Ha az elkövetés körülményeiből megállapítható, hogy a cselekményről csak kevesen szerezhettek közvetlenül tudomást (pl: magánlakásban egy személy előtt követték el), a garázdaság

megállapításának nincs helye, mert a cselekmény objektíve alkalmatlan a köznyugalom veszélyeztetésére. Alanya: bárki lehet. Bűnösség: csak szándékosan követhető el. Az elkövető szándékának ki kell terjednie magatartása közösségellenes, erőszakos voltára, tisztában kell lennie azzal, hogy cselekménye alkalmas megbotránkozás, vagy riadalom keltésére. Minősített esetek: - csoportosan: csoportosan követik el a bcs-t, ha az elkövetésben legalább 3 személy vesz részt. - a köznyugalmat súlyosan megzavarva követik el: garázdaság esetén a köznyugalom súlyos megzavarása általában akkor valósul meg, ha a megbotránkozás vagy a riadalom a közrendet és a közhangulatot az emberek nagy számát érintően jelentős mértékben hátrányosan befolyásolja, vagy az elkövető magatartása az említett szélesebb személyi körben pánikot vagy rémületet kelt. A köznyugalom megzavarása akkor is megállapítható, ha az elkövetőnek erre

csak a gondatlansága terjed ki. Egyéb rendelkezések: garázdaság kettős alakzatú cselekmény. Sztv. 142§ Rendzavarás: Aki közterületen, vagy nyilvános helyen olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, szabálysértést követ el. Elhatárolás: - garázdaság helyett súlyos testi sértés kísérlete valósul meg, ha a terhelt késével a sértett felé csap, de az hátralép és ezért nem éri a szúrás. - Ha felrobbantott petárda sem személyre, sem dologra közvetlen hatást nem fejt ki, erőszakos magatartás hiánya miatt garázdaság szabálysértése állapítható meg. - A foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés alkalmazható a foglalkozás szabályainak a megszegésével, és nem annak felhasználásával az utas sérelmére garázdaság vétségét elkövető magántaxi gépkocsivezetővel szemben. Halmazati kérdések: A garázdaság szubszidiárius

tényállás. A Legfelsőbb Bíróság BK 93. sz állásfoglalása szerint: Amikor az elkövető a garázda, erőszakos magatartás tanúsításától függetlenül, vagy azzal bizonyos időbeli és térbeli összefüggésben ugyan, de mégis elkülönülten valósít meg más bcs-t (pl: rongálást), az ún. anyagi halmazat szabályai az irányadók Ha azonban nem elkülönülten hanem azzal egybeesve, magával az erőszakos magatartás tanúsításával követnek el rongálást, testi sértést, akkor az ún. alaki halmazat esetéről van szó Személy elleni erőszakos magatartással elkövetett garázdaság a könnyű testi sértés okozását nem szükségszerűen foglalja magában. A könnyű testi sértés és a garázdaság vétségét halmazatban kell megállapítani. A garázdaságot is megvalósító súlyos testi sértés esetén halmazatról nem lehet szó, mert az utóbbi bcs. súlyosabban büntetendő és így csak ez állapítható meg Ez azonban nem vonatkozik a

garázdaság minősített eseteire. Nem lehet szó garázdaság és a tettleges becsületsértés halmazatáról sem, mivel a tettleges becsületsértés elkövetési változatait (pl: arcul ütés) a garázda, erőszakos magatartás szükségszerűen magában foglalja. Ha a garázdaságot dolog elleni erőszakos magatartással követik el és csupán szabálysértés valósít meg, akkor a garázdaság mellett a rongálás szabálysértésének a megállapítására nem kerülhet sor, mivel a dolog elleni erőszakos magatartás fogalmába a csak szabálysértést megvalósító károkozás beletartozik. Ha azonban a rongálásban megnyilvánuló garázda, erőszakos magatartás - a nagyobb kárt el nem érően - kisebb kárt okoz, továbbá ha a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálását a garázdaság elkövetője bűnszövetségben valósítja meg, vagyis ha a rongálás bcs., akkor a garázdasággal halmazatban a rongálás vétségét meg kell

állapítani. Amennyiben a garázdaság alapesetét megvalósító dolog elleni erőszakos magatartás nagyobb stb. kárt okoz, csak a súlyosabb bcs, azaz a súlyosabb rongálás megállapításának van helye. A garázdaság minősített esetei mellett azonban sor kerülhet a nagyobb kárt okozó illetve muzeális tárgy vagy műemlék tekintetében elkövetett rongálás bűntettének halmazatban való megállapítására. 37. Tétel NEMZETI JELKÉP MEGSÉRTÉSE, ÖNKÉNYURALMI JELKÉPEK HASZNÁLATA Nemzeti jelkép megsértése 269/A. § Aki nagy nyilvánosság előtt a Magyar Köztársaság himnuszát, zászlaját vagy címerét sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, vagy más ilyen cselekményt követ el, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Jogi tárgy: A MK nemzeti jelképei méltóságának fenntartásához fűződő társadalmi érdek,

valamint az ezek iránti tiszteletben, megbecsülésben megnyilvánuló köznyugalom. Elkövetési tárgyak: a MK himnusza, zászlaja és címere. (Alkotmány 75-76§ határozza meg.) Elkövetési magatartás: megnyilvánulhat szóban, illetve valamilyen konkrét cselekvésben is. - Sértő vagy lealacsonyító kifejezés használata esetén az elkövető olyan gyalázkodó kifejezésekkel illeti nemzeti jelképeinket, melyek sértik a társadalom tagjaiban az elkövetési tárgyak méltóságával, megbecsülésével összefüggésben kialakult érzületet. - Más ilyen cselekmény elkövetése alá vonható minden olyan gesztus, amelyben a nemzeti jelképek iránti megvető, lekicsinylő értékítélet testesült meg. (Pl: zászló bemocskolása.) Elkövetés módja: nagy nyilvánosság előtt. (lásd 269§-nál) Alanya: bárki lehet. Bűnösség: szándékosan követhető el. Elegendő, ha az elkövető tudata átfogja az általa használt kifejezés vagy tanúsító magatartás

sértő voltát. Látszólagos a halmazat: a fenti tényállás szubszidiárius, így ez a bcs, valamint a törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás, a közösség elleni izgatás, illetve a garázdaság közötti halmazat látszólagos, melyet az utóbbi bcs-k javára kell feloldani. Önkényuralmi jeképek használata 269/B. § (1) Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarlókalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a) terjeszt; b) nagy nyilvánosság előtt használ; c) közszemlére tesz; ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Nem büntethető az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt, aki azt ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el. (3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezései az államok hatályban lévő hivatalos

jelképeire nem vonatkoznak. (4) Jogi tárgy: A köznyugalom fenntartásához, sérthetetlenségéhez fűződő társadalmi érdek,a zavartalan közhangulat. Elkövetési tárgyak: horogkereszt, SS jelvény, nyilaskereszt, sarló-kalapács, ötágú vöröscsillag, illetve az ezeket ábrázoló jelkép. Elkövetési magatartás: - Az elkövetési tárgyak terjesztése: ennek során előre meg nem határozható személyek jutnak az elkövetési tárgyak valamelyikének birtokába (legalább egy személynek önkényuralmi jelképet juttat). - Az elkövetési tárgyak nagy nyilvánosság előtti használata: az elkövető az önkényuralmi jelképet: a.) korhű ruházaton, vagy egyéb korhű tárgyon (pl zászlón) vagy bármely más hordozón az eredeti rendeltetés utánzásával használja. b.) Félreérthetetlenül, bárki számára felismerhető módon stilizálva, bármilyen hordozón megjelenítve használja. - Közszemlére tétel: ha az elkövető az önkényuralmi jelképet

mások számára észlelhetően, felismerhetően, szándékosan láttatni engedi. Stádiumok: A cselekmény az elkövetési magatartások tanúsításával befejezett, eredmény a tényállás megvalósulásának nem feltétele. Elkövetés módja: nagy nyilvánosság előtt. Alanya: bárki lehet. Bűnösség: csak szándékos lehet. Az elkövető tudatának át kell fognia, hogy cselekménye alkalmas a köznyugalom megzavarására. Nem büntethető a cselekmény miatt, aki azt ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból, vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el. Hazánk nemzetközi, diplomáciai kapcsolataira is tekintettel rendelkezik úgy a jogalkotó, hogy az (1)-(2) bek. rendelkezései az államok hatályban lévő hivatalos jelképeire nem vonatkoznak. Az önkényuralmi jelképek használata esetén el kell kobozni azt a dolgot, amelyre a bcs-t elkövették. Látszólagos a halmazat: (a

tényállás szubszidiárius) a fenti tényállás valamint a törvény, vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás, a közösség elleni izgatás, illetve a garázdaság között, melyet az utóbbi bcs-k javára kell feloldani. 38. Tétel KÖZVESZÉLLYEL FENYEGETÉS, ÖNBÍRÁSKODÁS Közveszéllyel fenyegetés 270/A. § (1) Aki más előtt olyan, a köznyugalom megzavarására alkalmas valótlan tényt állít, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben írt bűncselekményt radioaktív anyaggal fenyegetve követik el. (3) A büntetés az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta. Jogi tárgya: A köznyugalom

fenntartásához, sérthetetlenségéhez fűződő társadalmi érdek, a zavartalan közhangulat. Elkövetési magatartás: Valótlan tényállítás (Személyes tudomásszerzésen alapuló közlés. Valótlan: az a közlés, melyben foglaltak nem felelnek meg az objektív valóságnak, ennél fogva közömbös, hogy az elkövetési magatartás tanúsítója a közveszéllyel járó esemény előidézőjeként milyen személyt (kit), vagy milyen történést (mit) jelől meg. A köznyugalom megzavarására alkalmas a cselekmény, ha fennáll annak a lehetősége, hogy a tényállítás valóüságtartalmának ellenőrzésére hivatott szervek veszély elhárításra irányuló tevékenysége nyomán más személyekben is tudatosulhat, hogy közveszéllyel járó esemény következhet be.) Elkövetés módja: A valótlan tényállításnak más előtt kell történnie. Alany: Bárki Bűnösség: szándékos (Az elkövető tudatának át kell fognia, hogy a tényállítása valótlan,

míg a minősíytés szempontjából elég ha gondatlanság terheli). Minősített esetek: - radioaktív anyaggal fenyegetve követik el, - a köznyugalmat súlyosan megzavarva követik el, (ha a hatóságok helyszíni intézkedései nyomán kialakul a pánik, a köznyugalom tényleges zavara). Egyéb rendelkezések: vészhelyzetről, vagy rendzavarásról történt valótlan bejelentés szabálysértés. Elhatárolási kérdések: A hatóság félrevezetése és a közveszéllyel fenygetés az általános és a speciális viszonyában áll egymással. Önbíráskodás 273. § (1) Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Nem valósul meg önbíráskodás, ha az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének

megengedett eszköze. Jogi tárgy: A vagyoni igény érvényesítésének törvényes rendjéhez fűződő társadalmi érdek, a köznyugalom. Önbíráskodás esetén az igény érvényesítésnek a társadalomra veszélyessége nem az elkövetés folytán, hanem annak jogellenes módon történő tanúsításával jut kifejezésre. Passzív alanya: bármely természetes személy, akivel szemben jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igény érvényesítése történik. Jogos vagyoni igényről akkor lehet szó, ha ténylegesen fennáll egy olyan vagyoni jellegű jogviszony, amelynek a kötelezettje a sértett. Jogosnak vélt vagyoni igényről akkor lehet szó, ha az elkövető a vagyoni igény jogossága tekintetében tévedésben van. Az igény jogossága azt jelenti, hogy az objektíve megfelel-e a jogrendnek. A vélt jogosság pedig azt jelenti, hogy az szubjektíve megfelel az elkövető tudatának. Elkövetési magatartás: a kényszerítés. A kényszerítésen a sértett

akaratára történő olyan akár fizikai, akár pszichikai ráhatást kell érteni, amelynek folytán a sértett nem a saját, hanem az elkövető akaratának megfelelő magatartást tanúsít. Elkövetés módjai: a.:) erőszak: erőszakon ebben az esetben akarathajlító olyan ráhatást kell érteni, amely választási lehetőséget biztosít az ellenállás vagy az engedelmesség tanúsítása között (vis compulsiva). Közömbös, hogy az elkövető nem a saját, hanem más személy érdekében alkalmazza az erőszakot. Az önbíráskodás megvalósulásához személy elleni erőszak (fenyegetés), vagy olyan dolog elleni erőszak szükséges, amely a személyre áttevődik. Az erőszak változatai: - vannak olyan törvényi tényállások, amelyek kizárólag személy ellen közvetlenül véghezvitt erőszakkal valósíthatók meg (pl: fogolyzendülés). Ezek még a dologról a személyre áttevődő erőszak alkalmazásával sem valósulhatnak meg. - A törvényi

tényállások más részénél megkívánt ugyan a személy elleni erőszak, de nem feltétel a személy ellen közvetlenül alkalmazott kényszer (pl: hiv.szem elleni erőszak). A dologról a személyre áttevődő erőszak esetében is megvalósul Az erőszak erőssége, kifejtésének módja és hatásfoka is különféle képpen érvényesül az egyes törvényi tényállásokban. Pl: az erőszakos közösülés vagy a rablás esetében az erőszaknak jóval lenyűgözőbbnek, akaratot jobban megtörőnek kell lennie mint a hivatalos személy elleni erőszak vagy az önbíráskodás esetében. b.) fenyegetés: olyan objektíve súlyos hátrány kilátásba helyezését kell érteni, amely szubjektíve alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. Stádiumok: a fenti bcs. akkor valósul meg, amikor a passzív alany az erőszakkal vagy fenyegetéssel történt kényszerítés hatására az elkövető által kívánt magatartást tanúsítja. Amíg ez be nem

következik, kísérlet A bcs immateriális Alanya: bárki lehet. Bűnösség: szándékos (mivel célzatos, így csak dolus directus, egyenes szándék a tényállásszerű) Célzat: a jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igény érvényesítése. Nem valósul meg önbíráskodás ha az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének megengedett eszköze. A Ptk. 190§ (1) bek szerint a birtokos a birtoka ellen irányuló támadást (a birtokvédelemhez szükséges mértékben) önhatalommal is elháríthatja. (2) Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalmúlag csak akkor lehet fellépni, ha más birtokbavételi eszköz igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná. Az önhatalmú birtokvédelem csak akkor megengedett, ha a birtok megvédésének szükséges mértékén nem terjed túl. Az önhatalom az alábbi esetekben gyakorolható: a.) birtok elleni támadás esetén a támadás elhárításának célzatával

b.) az elveszett birtok visszaszerzése érdekében Ekkor önhatalmat csak akkor alkalmazhat a birtokos, ha az egyéb birtokvédelmi eszköz igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná (pl: a birtoksértő dolgot elrejtik). Elhatárolás: - az önbíráskodás vétsége és a zsarolás bűntette a célzat alapján határolható el. Az önbíráskodás esetén az elkövető célzata a jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igény kielégítése, a zsarolás célzata viszont a jogtalan haszonszerzés, továbbá az utóbbi bcs. eredménye a károkozás is - Megvalósítja az önbíráskodás vétségét, aki a korábbi jogtalan fegyverhasználat folytán megfélemlített sértettet az általa jogosnak vélt vagyoni követelésnek a teljesítésére kényszeríti. - Nem önbíráskodást, hanem rablást valósít meg, aki pénzért vállalkozik a sértett bántalmazójának a megverésére, majd a kikötött pénzt eredménytelenül követelve a sértettet a

lakásán bántalmazzák és értékeit elveszik. - Nem valósul meg zsarolás vagy önbíráskodás, ha a feljelentés kilátásba helyezése a szabálysértéssel okozott kár megtérítésének szorgalmazása céljából történt. - Szerencsejáték során ha a vesztes fél a nyereséget erőszakkal visszaveszi a nyertes féltől, a rablás illetve önbíráskodás között az alábbiak figyelembe vételével lehet helyesen minősíteni: Állást kell foglalni abban a kérdésben, hogy az elvétel időpontjában a dolog az elkövető (vesztes) számára idegen volt-e, avagy nem, tekintettel arra, hogy a rablás elkövetési tárgya csak idegen dolog lehet. A nem tiltott szerencsejátékból eredő követelések érvényesek, csupán a jog nem nyújt segítséget azok kikényszeríthetőségéhez. (Pl: ha a kártyaadósság az ulti játékból ered, a követelés bírósági úton nem érvényesíthető ugyan, de az önként kifizetett adósságot nem lehet visszakövetelni.) Az

ilyen kártyanyereség erőszakkal történő visszaszerzése megvalósíthatja a rablás tényállását. Más jogszabályok vonatkoznak a tiltott szerencsejátékokra. Ha a tartozás tiltott szerencsejátékból keletkezett, az önként teljesített szolgáltatás is visszakövetelhető. Valóságos halmazat jön létre: - az önbíráskodás és könnyű testi sértés közötti alaki halmazat valóságos. - Az önbíráskodás és a közokirattal visszaélés vétsége közötti alaki halmazat valóságos. - Az önbíráskodás és a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel bűntette közötti alaki halmazat valóságos. - Az önbíráskodás és a bántalmazás hivatalos eljárásban vétsége közötti alaki halmazat valóságos. 39. Tétel KÖZOKIRAT-HAMISÍTÁS. KÖZOKIRAT FOGALMA. Közokirat hamisítás 274. § (1) Aki a) hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja, b) hamis vagy hamisított, illetőleg más nevére szóló valódi közokiratot

felhasznál, c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott közokirathamisításra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (3) Aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közokirat-hamisítást gondatlanságból követi el, vétség miatt pénzbüntetéssel büntetendő. 275. § Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve a) hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja, b) lényeges tényt hamisan foglal közokiratba, bűntettet követ el és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Okiratnak nevezzük az emberi

gondolatoknak a gondolatok kifejezésére szolgáló jelekkel történő megörökítését. (Pl: rovás, határjel, térkép) Szűkebb értelemben okirat az, amelyen az emberi gondolatok kifejezése a szokásos írásjelekkel történik (pl: okirat a sírfelirat is). Írásjel alatt nemcsak a betűket értjük, hanem minden olyan jelet (pl: hieroglifa), amellyel megörökített emberi gondolatokat legalább szakértő értelmezni tudja. Okirat: okiratnak az olyan iratot tekintjük, amely jog vagy kötelezettség fennállását, változását vagy megszűnését, illetve jogilag jelentős tény megtörténtét bizonyítja. Csoportosítása: a.) tartalma szerint: - tanúsító okirat: amely valamilyen múlt tényről tartalmaz értesítést (halotti anyakönyvi kivonat) - rendelkező okirat: amelynek kiállításával jogügylet keletkezik, változik vagy szűnik meg (pl: adásvételi szerződés) - beismerő okirat: amelyben a kiállító a másik fél valamilyen vele szemben

fennálló jogát tanúsítja (pl: adóslevél) b.) bizonyító ereje szerint: - közokirat: közhiteles, közbizalom fűződik hozzá. Teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok vagy tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. - magánokirat: a hamisítatlanság vélelme fűződik hozzá. Az ellenkező bebizonyításig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetve elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el. Az okiratok tartalmáról büntetőjogi értelemben: tartalmuk valódisága szempontjából az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: a.) valótlan tartalmú okirat lehet: - valótlan tartalmú hamis okirat (pl: valaki 8 általános iskolai végzettséggel ellop és kitölt a saját nevére egy egyetemi végzettséget igazoló oklevelet) - valótlan tartalmú hamisított

okirat (pl: valaki 8 általános iskolai végzettséggel a saját személyi igazolványába bejegyzi a neve elé a doktori címet) - valótlan tartalmú valódi okirat (pl: valaki mint eladó egy adásvételi szerződésben a más tulajdonát képező szgk. adatait tünteti fel a szerződés tárgyaként, vagy az intellektuális közokirat-hamisítás) b.) valósághű tartalmú okirat lehet: - valósághű tartalmú hamis okirat (pl: valaki elveszti az egyetemi oklevelét és a dékáni hivatalból kitöltetlen oklevelet, bélyegzőt szerezve kiállít magának egy másik diplomát) - valósághű tartalmú valódi okirat: ennek nincs büntetőjogi szempontból jelentősége Hamis okirat: amelynek készítője nem azonos a kiállítóként (aláíróként) feltüntetett természetes vagy jogi személlyel. Hamisított okirat: amely nem a kiállítóként feltüntetett természetes vagy jogi személy nyilatkozatát tartalmazza. Valódi okirat: amelynek készítője azonos a

kiállítóként feltüntetett természetes vagy jogi személlyel, és ennek nyilatkozatát tartalmazza. Valótlan okirat: amelynek készítője, aki azonos a kiállítóként feltüntetett személlyel, nem a valóságnak megfelelő tényeket tüntet fel. Jogi tárgy: a közokiratok valódiságába, hitelességébe vetett bizalom fenntartásához fűződő társadalmi érdek, a közbizalom. Elkövetési tárgy: a közokirat. Közokirat: Ptk.195 § (1) Az olyan okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít. (2) Az eredeti

közokiratéval azonos bizonyító ereje van a közokiratról - általában műszaki vagy vegyi úton - készült felvételnek (fénykép-, film-, hang- stb.), úgyszintén az eredeti okiratról bármely adathordozó (mágneslap, mágnesszalag stb.) útján készült okiratnak, ha a felvételt, illetőleg az adathordozóról az okiratot bíróság, közjegyző vagy más hatóság vagy ezek ellenőrzése mellett más szerv készítette. Ugyanilyen bizonyító ereje van az okirat megőrzésére hivatott szerv (pl. levéltár) által vagy ellenőrzése mellett készített felvételnek vagy okiratnak, végül a közokiratot kiállító vagy őrzésére hivatott szerv által a felvétel (vagy adathordozó útján nyert adatok) alapján készített kiadványnak. (3) Ellenbizonyításnak a közokirattal szemben is helye van, de csak annyiban, amennyiben azt a törvény ki nem zárja vagy nem korlátozza. (4) A közokiratot az ellenkező bebizonyításáig valódinak kell tekinteni, a

bíróság azonban - ha szükségesnek találja - az okirat kiállítóját hivatalból is megkeresheti, hogy az okirat valódisága tekintetében nyilatkozzék. (5) A jelen § rendelkezéseit a külföldi közokiratra is alkalmazni kell, feltéve, hogy azt a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítette. A magyar állam által kötött eltérő nemzetközi megállapodás esetében a felülhitelesítésre nincs szükség. Elkövetési magatartások: 1.) Hamisítással összefüggő magatartási típus: a.) hamis közokirat készítés: olyan közokirat jön létre, mely eddig nem létezett A közokirat készítője nem azonos a kiállítóként feltüntetett hatósággal. b.) közokirat tartalmának meghamisítása: az elkövető a már meglévő közokiraton végez utólag olyan változtatást, amely jogi relevanciával bír. 2.) Felhasználással megnyilvánuló magatartási típus: -hamis, hamisított, más nevére szóló valódi

közokirat felhasználása: ekkor az elkövető a közokirat bizonyító erejét érvényesíti joghatás kiváltásának a szándékával (pl: közigazgatási szervhez valamilyen ténynek a bizonyítása miatt történő benyújtása) Nem feltétel, hogy a felhasználás során a közokirat bármilyen joghatást kiváltson. 3.) Intellektuális közokirat-hamisítás: - közreműködés valótlan adatok közokiratba történő bejegyzésében. Itt az elkövetési magatartás a közreműködés, mely tevéssel valósulhat meg (azzal, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba). Amennyiben a közölt adatok alapján a hivatali hatáskörében jóhiszeműen eljáró hivatalos személy a közokiratot elkészíti, úgy valótlan tartalmú valódi közokirat jön létre. Kísérlet valósul meg, ha a közreműködés megkezdését követően nem kerül sor a közokirat

kiállítására, mert az elkövető lelepleződik. Alanya: bárki lehet, kivéve a hivatali hatáskörében eljáró hivatalos személy. Bűnösség: szándékos, illetve az intellektuális közokirat-hamisítás gondatlan bűnösséggel is megvalósulhat. Elhatárolás: - a terhelt azzal, hogy a szgk. átírásához szükséges adatlapra ráhamisította az eladó nevét és a hamisított okiratot felhasználta, (2003. óta) intellektuális közokirat-hamísítást valósított meg. - Ha az elkövető az ittas járművezetés miatt bevont vezetői engedély helyett a hatóság megtévesztésével olyan valótlan nyilatkozattal szerez újabb engedélyt, hogy a korábbit elvesztette, magánokirat-hamísítás vétsége valósul meg. - Az intellektuális közokirat-hamisítás bűntette csak olyan közokirat tekintetében valósulhat meg, amelynek bizonyító ereje kiterjed az elkövető közreműködésével benne foglalt tények valóságának a bizonyítására is. - A

közokirat-hamisítás bűntette nem valósul meg, ha az elkövető a hatóság megtévesztésével szerzett vezetői engedélyt igazoltatás során felhasználja. - A gépjármű rendszámtábla nem okirat, ezért az közokirat-hamisítás vagy magánokirat-hamísítás elkövetési tárgya nem lehet. - Nem magánokirat-hamísítás, hanem intellektuális közokirat-hamisítás jön létre, ha a terhelt hamis tartalmú nyilatkozat felhasználása folytán közreműködik abban, hogy a földhivatal határozatába a tulajdoni viszonyokat illetően hamis adatokat vezessenek be. Valóságos halmazat jön létre: - bűnhalmazatot kell megállapítani, ha az elkövető több közokirat tekintetében követi el a cselekményt és azok egymástól függetlenül is alkalmasak jogsérelem előidézésére. - A manuális közokirat-hamisítás, valamint a felhasználással elkövetett közokirat-hamisítás és a kettős házasság közötti halmazat valóságos. Látszólagos a halmazat: -

Az intellektuális közokirat-hamisítás és a kettős házasság között, melyet az utóbbi bcs. javára kell feloldani - A manuális közokirathamisítás, valamint a felhasználással elkövetett közokirat-hamisítás ugyanazon közokiratra történő többszöri megvalósítása esetén. - Egységes cél elérése érdekében több közokirat meghamisítása esetén, ha a cél elérésére csak egymást kiegészítve válnak alkalmassá, a halmazat látszólagos. Hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás (275.§) Jogi tárgya: a közokiratok valódiságába, hitelességébe, a hivatalos személyek szabályszerű működésébe vetett bizalom fenntartásához fűződő társadalmi érdek, a közbizalom. Elkövetési tárgy: olyan, még nem létező közokirat, melyet a hivatalos személy készít (hamisít) és más hivatalos személyt tüntett fel kiállítóként, illetve olyan már létező közokiratot hamisít meg, melynek kiállítója nem a hamisító

hivatalos személy. Elkövetési magatartások: - hamis közokirat készítése, vagy közokirat tartalmának meghamisítása, - lényeges tény közokiratba hamisan foglalása, melynek következtében valótlan tartalmú valódi közokirat jön létre. (Minden olyan tény lényeges, amelyet a közokirat joghatás kiváltására alkalmas módon bizonyít.) Elkövetés módja: Hivatali hatáskörrel visszaélve történő elkövetés. Alany: speciális, olyan hivatalos személy, akinek hivatali hatáskörébe tartozó kötelessége közokiratok készítése, vagy kiállítása, közokiratokba történő hatósági bejegyzések tétele, illetveokiratok hatósági hitelesítési záradékkal történő ellátása. Bűnösség: csal szándékos lehet. Elhatárolás: nem hamis vád, hanem hivatalos személy által elkövetett közokirat hamisítás valósul meg, ha a nyomozó a tanúvallomásról készüólt jkv.-ben valótlanul rögzíti a tett nyilatkozatot. - valóságos a halmazat jelen

tényállás és a felhasználással elkövetett közokirat hamisítás között, de látszólagos a hivatali visszaéléssel. 40. Tétel MAGÁNOKIRAT-HAMÍSÍTÁS, VISSZAÉLÉS OKIRATTAL, EGYEDI AZONOSÍTÓJEL MEGHAMISÍTÁSA Magánokirat-hamísítás 276. § Aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Jogi tárgy: Az ügyleti forgalomnak biztonságához fűződő társadalmi érdek. a valódi magánokiratokra alapozott Elkövetési tárgy: a magánokirat. Magánokirat: Ptk.196 § (1) A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek

valamelyike fennáll: a) a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta; b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni; c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van; d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták; e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik; f) az elektronikus okiraton

kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el. (2) Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült felvétel [195. § (2) bek], továbbá bármilyen adathordozó útján készített okirat bizonyító ereje az eredeti okiratéval, közokiratról készült másolat esetében pedig a teljes bizonyító erejű magánokiratéval azonos, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet, amely a felvételt készítette vagy az okiratot kiállította, illetve őrzi, a felvétel vagy az okirat azonosságát szabályszerűen igazolta. Elkövetési magatartás: a felhasználás. Az elkövető minden olyan jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására irányuló cselekménye felhasználásnak minősül, melynek következtében a magánokiratban foglaltakról más tudomást szerez. Stádiumok: A kísérlet nem bír gyakorlati jelentőséggel. A magánokirat hamisítás előkészülete nem büntetendő.

Joghatás kiváltására alkalmatlan magánokirat felhasználása alkalmatlan kísérletnek minősül. Befejezett a bcs. a felhasználással (használattal, bemutatással) Alanya: bárki lehet. Bűnösség: csak szándékos lehet, az elkövető tudatának át kell fognia, hogy az akár más, akár általa készített, de általa felhasznált magánokirat hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú. Elhatárolás: - ha az elkövető az ittas járművezetés miatt bevont jogosítvány helyett a hatóság megtévesztésével olyan valótlan nyilatkozattal szerez újabb engedélyt, hogy a korábbit elvesztette, akkor magánokirat hamisítás valósul meg. - a csalás és a magánokirattal visszaélés nem állapítható meg bűnhalmazatban, ha a magánokirat megsemmisítése büntetlen utócselekmény - nem magánokirat-hamísítás, hanem polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás valósul meg, ha az elkövető hamis végrendeletet készít és használ fel a közjegyző előtt

azért, hogy az örökséget jogtalanul megszerezze - nem magánokirat-hamísítás, hanem hamis vád valósul meg, ha az elkövető hamis magánokiratot hoz a hatóság tudomására mint bizonyítékot. - nem magánokirathamísítás, hanem hamis tanúzás valósul meg (a hamis vád esetén kívül), ha büntető vagy polgári ügyben hamis köz vagy magánokirat szolgáltatására kerül sor, a vádlott által felhasznált hamis magánokirat kivételével - nem csalást, hanem hamis tanúzást valósít meg, aki azért hogy örökséget jogtalanul megszerezzen, hamis végrendeletet készít és azt a polgári ügyben felhasználja, - magánokirat-hamísítás vétségeként minősül a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt álló elkövetőnek a rendőrség előtt tett valótlan tartalmú írásbeli nyilatkozata, amennyiben ezt a körülményt elhallgatva kijelenti, hogy vezetői engedélyét elvesztette és ezért kéri annak pótlását. Valóságos halmazat jön létre: - a

csalással bűnhalmazatban a magánokirathamísítás vétségét is meghamisítja, aki az adóhatóságot a hamis okirat benyújtásával megtévesztve általános fogalmi adót jogosulatlanul igényel vissza, magánokirat-hamísítás több bcs-nek tipikus eszközcselekménye, melyekkel valóságos halmazatban áll pl: sikkasztással bűnhalmazatban kell megállapítani az annak leplezése érdekében elkövetett magánokirat-hamísítást Látszólagos a halmazat: - a magánokirat-hamísítás folytatólagosan elkövetett, ha a hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot ugyanazon jogviszonyból származó jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására többször használják és a folytatólagosság egyéb törvényi feltételei is fennállnak, Visszaélés okirattal 277. § (1) Aki olyan közokiratot, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, mástól, ennek beleegyezése nélkül, jogtalanul megszerez, vagy azt

megsemmisíti, megrongálja vagy eltitkolja, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt magánokiratra azért követi el, hogy jogtalan előnyt szerezzen vagy jogtalan hátrányt okozzon, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Jogi tárgy: az okiratokkal való bizonyítás zavartalanságához, az okiratok bizonyító erejének érvényesítéséhez fűződő társadalmi érdek. Elkövetési tárgy: olyan köz-, illetve magánokirat, amely: - nem az elkövető sajátja, vagy - nem kizárólag az elkövető sajátja. Csak olyan okirat jöhet szóba elkövetési tárgyként, amely joghatás kiváltása szempontjából még relevanciával bír. Nem az elkövető sajátja az az okirat, amely nem az elkövetőé, mert más a tulajdonosa. Elkövetési magatartás: - az

okirat megszerzése: az okirat egyoldalú birtokbavételét jelenti, mellyel az elkövető megszerzi a tényleges uralmat az okirat fölött. Ez az elvételben konkretizálódik. Megállapításának feltétele, hogy a megszerzés más birtokából történjen. Nem tekinthető más birtokában lévőnek az olyan okirat, amelyet találással, illetve véletlenül vagy tévedésből hozzákerüléssel szerez meg valaki. - Az okirat megsemmisítése: ennek következtében az okirat eredeti rendeltetésének megfelelően többé nem használható, joghatás kiváltására végleg alkalmatlanná válik. A megsemmisítés történhet úgy is, hogy a hordozó anyag épségben hagyása mellett a gondolattartalom végleges eltüntetésére kerül sor (pl: festékkel leöntés), vagy úgy, hogy az okirat mindenki számára végleg hozzáférhetetlenné válik (pl: nagy mélységű sziklahasadékba dobják). - Az okirat megrongálása: a gondolati tartalom hordozó anyagán előidézett olyan

állagsérelem, amely az okirat joghatás előidézésére való alkalmasságának korlátozását vagy ideiglenes kizárását idézi elő (pl: széttépés). - Az okirat eltitkolása: az okiratnak a jogosult előli ideiglenes vagy végleges eltagadásával valósul meg. Ebben az esetben az elkövető nem jogszerűtlenül jut az okirat birtokába (pl: találta). A cselekmény akként realizálódik, hogy a tulajdonos vagy más jogosult részére történő visszaadási kötelezettségnek az elkövető az eltitkolásra irányuló szándék mellett mulasztással nem tesz eleget. Amennyiben a birtokbavétel eleve jogellenes volt, az eltitkolás büntetlen utócselekménnyé válik. Elkövetés módja: a.) mástól, ennek beleegyezése nélkül, b) jogtalanul tanúsítása az elkövetési magatartásnak. Mindkét feltételnek együttes fennállása szükséges Alanya: csak az lehet, aki az okiratnak nem tulajdonosa. Bűnösség: csak szándékos lehet. Csak akkor tényállásszerű, ha az

elkövetőnek már az elkövetéskor célzata az, hogy a cselekmény másnak hátrányt okozzon. Csak egyenes szándékossággal követhető el. Elhatárolás: a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okirat megszerzése, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában biztosítja, nem a visszaélés okirattal bcs-jét valósítja meg, hanem lopásnak minősül. Valódi halmazat jön létre: - a kötelességszegéssel elkövetett passzív hivatali vesztegetés és okirattal visszaélés közötti alaki halmazat valóságos, ha a kötelességszegés az okirattal visszaélésben nyilvánul meg, - A hivatali visszaélés és a közokirattal visszaélés közötti halmazat valóságos, ha a hivatalos személy a másik hivatalos személy által készített közokiratot jogtalanul azért szerez meg, hogy ezáltal megakadályozza a szabálysértést elkövető felelősségre vonását. Látszólagos a halmazat: ugyanarra az okiratra a

megszerzést követően megvalósított eltitkolás, megrongálás, megsemmisítés büntetlen utócselekménnyé válik. Egyedi azonosító jel meghamisítása 277/A. § (1) Aki a) egyedi azonosító jelet eltávolít, vagy egyéb módon meghamisít, b) olyan dolgot szerez meg, vagy használ fel, amelynek egyedi azonosító jele hamis, hamisított, illetőleg amelynek egyedi azonosító jelét eltávolították, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a) üzletszerűen, b) bűnszövetségben követik el. (3) Jogi tárgya: Az egyedi azonosító jellel ellátott dolgok jogszerű, biztonságos forgalmához fűződő társadalmi érdek, illetve ebben megtestesülő közbizalom. Elkövetési tárgy: egyedi azonosító jellel ellátott dolog, illetve maga az egyedi azonosító jel. (Egyedi azonosító jel: az olyan dolognak, amelynek

a birtoklását, vagy rendeltetésszerű használatát jogszabály hatósági engedélyhez köti, a gyártónak, vagy a hatóságnak a dolgon, illetőleg annak alkotórészén alkalmazott egyedi azonosításra szolgáló jelőlése.Az egyedi azonosító jel nem közokirat!) Elkövetési magatartás: - eltávolítás (leszerelés, kiszerelés, kimarás, kivágás stb.), - meghamisítás (egyéb módon: átütés, átfestés, stb.), - megszerzés (tartós birtoklás szándékával történő birtokba vétel), - felhasználás (a tényleges használaton túl, a tárolás, elrejtés, értékesítés is). Alany: bárki (de a b, pont tettese egyúttal nem lehet az a, pont megvalósítója, mivel az a, pont a tényleges hamisítót, míg a b, pont a megszerező, felhasználó magatartását rendeli büntetni). Bűnösség: Csak szándékos lehet. Minősített esetek: - üzletszerűen, - bűnszövetségben. Halmazati kérdések: - halmazatban állhat vagyonelleni bcs.-el, valamint a

közokirathamisítás büntettével, - ugyanazon dolgon, több azonosító jel meghamisítása természetes egység. 41. Tétel KÁBÍTÓSZERREL VISSZAÉLÉS (5/1998. BJH) Visszaélés kábítószerrel 282. § (1) Aki hatósági engedély nélkül kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben, illetőleg kábítószerfüggő személy felhasználásával, b) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el. (3) Aki a) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, b) kábítószer előállításához szükséges anyagot, berendezést vagy felszerelést készít,

átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. (5) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés a) az (1) bekezdés esetén vétség miatt két évig, b) a (2) bekezdés a) pontja esetén bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés. 282/A. § (1) Aki hatósági engedély nélkül kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) bűnszövetségben, illetőleg kábítószerfüggő személy

felhasználásával, b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva, c) a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek vagy a büntetés-végrehajtási szervezet létesítményében követik el. (3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el. (4) Aki a) az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig, b) a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. (6) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés a) az (1) bekezdés esetén vétség miatt két évig, b) a (2)

bekezdés esetén bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés. 282/B. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával hatósági engedély nélkül kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, a) ha a tizennyolcadik életévét betöltött személy tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábítószert kínál vagy átad, illetve ilyen személy felhasználásával kábítószert forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, b) ha az elkövető oktatási, köznevelési, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, közművelődési feladatok ellátására rendelt épület területén, illetőleg annak közvetlen környezetében kábítószert kínál,

átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, c) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben követik el. (3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a) a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre, b) a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben, illetve hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva követik el. (4) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag, illetőleg szer kóros élvezetéhez segítséget nyújt, vagy ilyen személyt erre rábírni törekszik, bűntett miatt három

évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (6) Az (1)-(5) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. (7) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés a) az (1) bekezdés esetén vétség miatt két évig, b) a (2) bekezdés, illetve a (3) bekezdés b) pontja esetén bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés. 282/C. § (1) Az a kábítószerfüggő személy, aki hatósági engedély nélkül kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az a kábítószerfüggő személy, aki hatósági engedély nélkül kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) A büntetés bűntett miatt az

(1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el. (4) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén öt évig, a (2) bekezdés esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el. (5) Ha a bűncselekményt a kábítószerfüggő személy csekély mennyiségre követi el, a büntetés vétség miatt a) az (1) vagy a (2) bekezdés esetén egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, b) a (3) bekezdés esetén két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés. 283. § (1) Nem büntethető kábítószerrel visszaélés miatt, a) aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart [282. § (5) bek a) pont], b) aki csekély mennyiségű kábítószert, együttesen

történő kábítószerfogyasztás alkalmával kínál vagy átad [282/A. § (6) bek a) pont], c) az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart [282/B. § (7) bek a) pont], d) 1. az a tizennyolcadik életévét betöltött, de huszonegyedik életévét meg nem haladott személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek, illetőleg 2. az a huszonegyedik életévét meg nem haladott személy, aki oktatási, köznevelési, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, közművelődési feladatok ellátására rendelt épület területén, illetőleg annak közvetlen környezetében csekély mennyiségű kábítószert együttesen történő kábítószer-fogyasztás alkalmával kínál vagy átad [282/B. § (7) bekezdés b) pont első fordulata, ha a bűncselekmény a (2) bekezdés a) vagy b)

pontjába ütközik], e) az a kábítószerfüggő személy, aki 1. jelentős mennyiséget el nem érő mennyiségű kábítószert saját használatára termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz [282/C. § (1) bek és (5) bek a) pont], illetőleg 2. csekély mennyiségű kábítószert együttesen történő kábítószer-fogyasztás alkalmával kínál vagy átad [282/C. § (2) bek és (5) bek a) pont], f) az a kábítószerfüggő személy, aki az e) 1. alpontban meghatározott bűncselekménnyel összefüggésben - kétévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő - más bűncselekményt követ el, feltéve, ha az első fokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőzőfelvilágosító szolgáltatáson vett részt. (2) Az (1) bekezdés

b) és d) pontja, valamint e) pontjának 2. alpontja nem alkalmazható, ha az elkövetővel szemben a cselekmény elkövetését megelőzően két éven belül legalább egy alkalommal kábítószerrel visszaélés miatt indított büntetőeljárás keretében az elkövető büntetőjogi felelősségét megállapították, vagy vele szemben a vádemelést elhalasztották. Jogi tárgy: a kábítószerek, pszichotrop anyagok közegészség szempontjából káros, társadalomra nem kívánatos hatásainak kiküszöböléséhez fűződő társadalmi érdek. Elkövetési tárgyak: a kábítószer, illetve a visszaélés szempontjából veszélyes pszichotrop anyag, (Ezen anyagok hallucinációkat váltanak ki), valamint a (3)bek. szerint, a kábítószer előállításához szükséges anyag, berendezés, felszerelés. Növényi eredetű kábítószerek: - kenderből előállított készítmények (kannabisz származékok) puhadrogok, a növény magjából, szárából, leveléből vágott

vagy őrölt zúzalék a marihuána, míg a hasis a növény által termelt gyanta - A kerti mák: éretlen toktermésének bemetszése nyomán kifolyó tejszerű anyag beszárításával nyerik az ópiumot. Az ópium alkaloidok némelyike mint a morfium, kodein, heroin külön-külön is szerepelnek a kábítószerlistán. - A kokaincserje leveléből izolált kokain: elsősorban orrba való felszippantással történik az élvezete. Szintetikus kábítószerek: ide tartozik minden olyan anyag, mely az előzőekben említett növényekben nem fordul elő, illetve azokból közvetlenül nem állítható elő: - narkotikumok (metadon), - hallucinogének (LSD), - stimulánsok (izgatók), nyugtatók, Elkövetési magatartások: - a kábítószer termesztése: olyan növények hatósági előírások megszegésével történő termesztése, amely növényi eredetű kábítószer alapanyagául szolgálnak. Befejezett, ha a növény önállóan fejlődik. - a kábítószer

előállítása: termesztésen kívül minden olyan magatartást, műveletet ide sorolunk, amelynek elvégzése során kábítószer keletkezik. - a kábítószer megszerzése: egyoldalú vagy konszenzussal történő birtokbavételt, vagy a kábítószer fölötti rendelkezési jog megszerzését jelenti. - kábítószer tartása: olyan birtoklást jelent, mely feltételezi a kábítószer termesztését, előállítását, megszerzését. A tartásnak a bcs büntethetőségének elévülése szempontjából van jelentősége. - a kábítószer kínálása: minden olyan magatartás, mely során másnak a figyelmét kábítószer-fogyasztásra felhívják. - kábítószer átadása: mely magatartással ingyenesen vagy visszterhesen forgalomba hozatal vagy fogyasztás céljából a kábítószernek más részére történő birtokba adása történik meg. - kábítószer forgalomba hozatal: a tárgyalt tényállásnak azon elkövetési magatartása, melyben a jogi tárgy

veszélyeztetése valójában a legkonkrétabban ölt testet. A forgalomba hozatal több, nem szükségképpen meghatározható személy részére hozzáférhetővé tétele. A kábítószer kizárólag egy személy részére történő átadása csak akkor minősül forgalomba hozatalnak, ha az elkövető tudata átfogja hogy a kábítószert nem egyedül az a személy használja fel. - a kábítószer országba való behozatala, kivitele, az ország területén való átvitele - a kábítószerrel kereskedés: az elkövetési tárgyra megvalósított vétel, eladás. Nagy tételben történik meg a kábítószer felvásárlása abból a célból, hogy azt fogyasztóknak vagy viszonteladóknak elérhetővé tegyék. - külön kiemeli a törvényalkotó a fizikai bűnsegédet: - aki a bcs. elkövetéséhez anyagi eszközt szolgáltat. - A 282/B.§ (5)bek-ben megtalálható a 18 életévét betöltött személy vonatkozásában a kórós szenvedélykeltés korábbi alakja! Elkövetés

módja: az elkövetési magatartásoknak megszegésével (engedély nélkül) való tanúsítása. a hatósági előírások Stádiumok: a bcs. a tartás kivételével az elkövetési magatartások bármelyikének tanúsításával befejezetté válik. A jogalkotó a kábítószerrel visszaélésre irányuló előkészületet is büntetni rendeli ha az a 282.§ (1)bek-re, a 282/A§ (1)-(3)bek-re, 282/B§ (1)-(2)bek-re irányul Az előkészület és kísérlet elhatárolása: - a termesztés és előállítás előkészülete lehet pl. termesztésre alkalmas földterület megszerzése, illetve a kábítószer termesztéshez szükséges növényi kultúrák beszerzése, valamint az előállításhoz szükséges laboratóriumi berendezések elkészíttetése. - a megszerzés előkészülete tipikusan gondolatközlésben megnyilvánuló előkészületi magatartásokban ölthet testet pl. saját célú felhasználásra történő szállítási felhívás intézése. - a tartás

előkészülete tipikusan tettekben megnyilvánuló előkészületi magatartásokban nyilvánulhat meg pl. helyiség, raktár bérbevétele - a kínálat, átadás előkészülete esetében mindkét elkövetési magatartás eleve feltételezi az elkövetési tárgy birtokban tartását. - a forgalomba hozatal, a tranzit-, az országba be-, illetve kiszállítás, valamint kereskedelem feltételezi bizonyos ezekre irányuló előkészületi magatartások tanúsítását pl. kábítószer beszerzési forrásokkal való kapcsolat kiépítés Alanya: alapesetben bárki lehet. A 282/B§-ban foglaltakat csak 18 életévét betöltött személy, míg a 282/C.§-ban foglaltakat csak kábítószerfüggő személy követheti el. Bűnösség: szándékos. Az elkövetőnek tisztában kell azzal lennie, hogy a cselekményét kóros élvezetre alkalmas kábítószerre tanúsítja, valamint azzal, hogy a hatósági előírások ellenére cselekszik. Minősített esetek: 282.§-nál (termeszt,

előállít, megszerez, tart, behoz, kivisz, átvisz): 1 - üzletszerűen, 2 - bűnszövetségben, 3 - kábítószer függő személy felhasználásával, továbbá, ha: 4 - jelentős mennyiségű kábítószerre követik el.(minden kábítószernél generálisan a halálos (toxikus) adat maximum tízszeresében határozták meg a csekély mennyiséget, míg az alapadag legalább százszorosa számít jelentős mennyiségű kábítószernek). 282/A.§-nál (kínálás, átadás, kereskedés, forgalomba hozatal): 2-4-ig, és még 5 - hivatalos, vagy közfeladataot ellátó személyként, e mínőségét felhasználva, 6 - fegyveres erők, rendvédelmi szervek, vagy a büntetés-végrehajtás szervezet létesítményeiben. 282/B.§-nál (alapesetben a 18 éves a 18 év alattinak a felhasználásával követi el a 282.§-ban írt magatartásokat) 7 - 18 év alattinak kínál, átad, illetve ilyen személy felhasználásával hoz forgalomba, vagy kereskedik, 8 - oktatási, köznevelési,

gyermekjóléti, gyermekvédelmi, közművelődési feladatok ellátásra rendelt épület területén, vagy annak környezetében tanúsítja a 282.§-ban írt magatartásokat. 2 és 4 pontok, valamint ha a 7-8 pontban írt cselekményt a 2 vagy a 5 pontban írtak szerint követi el. 282/C.§-nál (alapesetben kábítószerfüggő személy a 282§-ban írt elkövetési magatartást tanúsítja, (2)bek.-ben pedig a 282/A§-ban írtakat) 1-2 és 4 pontok minősítik. A bcs. privilegizált esete: Ha a 282§ (1) és (2)bek, a 282/A§ (1) és (2)bek, a 282/B.§ (1), (2), és (3)bek, b, pontja, a 282/C§ (1)-(3)bek esetében írt kábítószerrel visszaélést csekély mennyiségre követik el. A delictum sui generis alakzata: az alapeset illetve a minősített esetekben, aki a kábítószerrel visszaélés bcs-jének elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. Büntethetőséget megszüntető okok: 283.§-ban kifejezésre jut az a jogalkotói megfontolás, hogy fontosabb társadalmi

érdek fűződik a kábítószer élvezők gyógykezeléséhez, mint ahhoz hogy a kisebb súlyú kábítószerrel visszaélésért, illetve azzal kapcsolatosan elkövetett más kisebbsúlyú bcs. elkövetése miatt megbüntessék. Ez a rendelkezés azonban nem vonatkozik az (1) bekezdés b) és d) pontja, valamint e) pontjának 2. alpontja esetére, ha az elkövetővel szemben a cselekmény elkövetését megelőzően két éven belül legalább egy alkalommal kábítószerrel visszaélés miatt indított büntetőeljárás keretében az elkövető büntetőjogi felelősségét megállapították, vagy vele szemben a vádemelést elhalasztották. Elkobzás: kábítószerrel való visszaélés esetén el kell kobozni azt a dolgot, amelyre a bcs-t elkövették, ha az elkövető tulajdona, vagy egyébként is ha annak birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, a 77.§ (4) bek azonban nem alkalmazható, ezért, ha a kábítószer nem kobozható el (pl. elfogyasztották) a dolog

értéke megfizetésére kötelezésének nincs helye. Értelmező rendelkezés: Kábítószeren a visszaélés szempontjából veszélyes pszichotrop anyagot is érteni kell. (2) A 282-283. § alkalmazásában kábítószeren a) az 1965. évi 4 törvényerejű rendelettel kihirdetett, a New Yorkban, 1961 március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény, valamint az 1988. évi 17 törvényerejű rendelettel kihirdetett, az Egységes Kábítószer Egyezmény módosításáról és kiegészítéséről szóló, Genfben, 1972. március 25-én kelt Jegyzőkönyv végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott anyagokat, valamint b) az 1979. évi 25 törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben az 1971. évi február hó 21 napján aláírt egyezmény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott anyagokat kell érteni. (3) A 283/A. § alkalmazásában kábítószer tiltott előállításához használt vegyi anyagon az 1998.

évi L törvénnyel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott forgalmazása elleni, 1988. december 20-án, Bécsben kelt Egyezmény 12 Cikkének végrehajtására kiadott, a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállításához, gyártásához is használt vegyi anyagokkal végezhető egyes tevékenységek szabályozásáról szóló jogszabályban meghatározott anyagot kell érteni. Szabálysértési alakzat: kábítószerrel visszaélés szabálysértése valósul meg: (1) Aki arra jogosulatlan személynek, vagy a megengedett mennyiségen felül bárkinek kábítószert juttat, szabálysértést követ el. (2) Aki a kábítószerek nyilvántartására, tárolására vonatkozó kötelességét megszegi, szabálysértést követ el. Elhatárolás: - A Codein és a Hydrocodin csepp a MK területén forgalomba hozatalra engedélyezett kábítószerként és kábítószert tartalmazó

gyógyszerkészítményként szerepel. E két gyógyszer gyógyszertári, gyógyintézeti beszerzés és egyéb orvosi szempontból nem tekintendő kábítószernek, de a kábítószerrel visszaélés bcs-je vonatkozásában igen. Valóságos halmazat jön létre: bűnhalmazatot kell megállapítani, ha a kábítószerrel visszaéléshez vagyon elleni bcs. vagy magánokirat-hamísítás kapcsolódik Látszólagos a halmazat: ha az elkövető ugyanarra a kábítószerre több elkövetési magatartást (pl. előállít, átad, kínál) valósít meg A kábítószer fogalma: az 1965. évi 4 tvr-el kihirdetett "1961 évi Egységes Kábítószer egyezmény" alapján nemzetközileg kábítószernek nyilvánított, továbbá a Magyar Köztársaságban kábítószernek minősített anyagokat és készítményeket, valamint azok bármilyen töménységű, folyékony vagy szilárd hígítását kell érteni. 5/1998. Büntető jogegységi határozat a kábítószerrel visszaélés

(Btk. 282 § szerinti) elkövetési magatartásáról 1. A kábítószerrel visszaélés akár azonos, akár különböző elkövetési magatartásait megvalósító részcselekmények természetes egységet alkotnak. 2. Az azonos vagy különböző kábítószereknek a tiszta hatóanyag-tartalom alapulvételével kiszámított részmennyiségeit - amelyekre nézve a kábítószerrel visszaélésnek a természetes egység keretébe tartozó részcselekményeit elkövették - összegezni kell, és a bűncselekmény minősítése (a csekély vagy jelentős mennyiség megállapítása) szempontjából az összmennyiség az irányadó. 42. Tétel A SZÁMVITEL RENDJÉNEK MEGSÉRTÉSE 289. § (1) Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt a) beszámoló készítési, könyvvezetési, könyvvizsgálati kötelezettségét megszegi, b) bizonylati rendet megsérti, és ezzel a vagyoni helyzetének áttekintését, illetőleg

ellenőrzését megnehezíti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az egyéni vállalkozó is, aki jogszabályban meghatározott nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségét megszegi, és ezzel a vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését megnehezíti. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény a) az adott üzleti évet érintően a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő az eredmény vagy a saját tőke értékének, illetőleg a mérleg-főösszegnek a megállapítása szempontjából, vagy b) az adott üzleti évet érintően a vagyoni helyzet áttekintését, illetőleg ellenőrzését meghiúsítja. (4) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (3) bekezdés esetén öt évig

terjedő szabadságvesztés, ha a cselekményt pénzügyi intézmény, biztosítóintézet vagy befektetési szolgáltató szervezet körében követik el. Jogi tárgy: a gazdasági folyamatok pénzügyi ellenőrizhetőségéhez fűződő társadalmi érdek. Elkövetési magatartás (1)bek.-nél: (a törvényalkotó a tényállást keret tényállásként fogalmazza meg, melyet tartalommal a Számviteli Törvény és a kormányrendeletek töltenek ki) a.) a beszámolási, könyvvezetési, könyvvizsgálati kötelezettség megszegése Beszámolási kötelezettség: a gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, naptári év könyveinek lezárását követően, a törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. Könyvvezetési kötelezettség: könyvvezetés az a tevékenység, amikor a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható

eseményekről folyamatosan nyilvántartást vezet és azt a naptári év végével lezárja. Könyvvizsgálati kötelezettség:- az éves beszámoló könyvvizsgáló általi felülvizsgálatának kötelezettsége b.) A bizonylati fegyelem megszegése: Bizonylati fegyelem fogalma: minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani. A gazdasági műveletek folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A (2)bek.-ben foglaltaknál az egyéni vállalkozónak a: a, nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettsége megszegése, Az elkövetési magatartások megvalósíthatók. mind tevés, mind mulasztás formájában Eredmény: ha a gazdálkodó, illetve az egyéni vállalkozó a kötelezettségek megszegésével vagyoni helyzetének áttekintését illetve ellenőrzését (alapesetben)

megnehezíti, minősített esetben (mely csak az (1)bek.-re vonatkozik) meghiusítja Alanya: a Számvitelről szóló Törvény határozza meg. A Számviteli Törvény hatálya kiterjed: a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről magánszemélyek és jogi személyek tájékoztatást igényelnek, így a vállalkozókra, a költségvetés alapján gazdálkodó szervekre, az egyéb szervezetekre, a MNB-ra . Nem lehet e bcs. alanya a Magyarországon működő, de a cégbíróságnál itt be nem jegyzett többségi vagy 100 %-os külföldi tulajdonú vállalkozó. A (2)bek. alanya, csak egyéni vállalkozó lehet Alanyi oldal: a szabályszegés szándékosságán felül szükséges a tényállásban megfogalmazott eredmény létrejöttére kiterjedő szándék is (egyenes, vagy eshetőleges formában) Minősített esetek: ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény: - a) az adott üzleti évet érintően a megbízható és valós képet lényegesen

befolyásoló hibát idéz elő az eredmény vagy a saját tőke értékének, illetőleg a mérlegfőösszegnek a megállapítása szempontjából, vagy - b) az adott üzleti évet érintően a vagyoni helyzet áttekintését, illetőleg ellenőrzését meghiúsítja, - továbbá (4)bek szerint, ha az (1) vagy (3)bek.-ben írt cselekményt pénzügyi intézmény, biztosítóintézet vagy befektetési szolgáltató szervezet körében követik el. Halmazati kérdések: ha a: - csődbűntett, - tartozás fedezetének elvonása, gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése, - tőkebefektetési csalás, - pénzmosás, - adó- és társadalombiztosítási csalás, - Munkanélküliek Szolidaritási Alapjába fizetendő munkaadói és munkavállalói járulék fizetési kötelezettség megszegése, - társadalombiztosítás, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése bűncselekmények megvalósításához az elkövető a

számviteli jogszabályokban előírt kötelezettségeket is megszegi, álláspontunk szerint a Számviteli fegyelem megsértése beleolvad a felsorolt speciálisabbnak tekinthető bűncselekményekbe. 43. Tétel MINŐSÉG HAMIS TANÚSÍTÁSA, ÁRU HAMIS MEGJELŐLÉSE, FOGYASZTÓ MEGTÉVESZTÉSE Minőség hamis tanúsítása 295. § (1) Aki minőséget tanúsító okiratban jelentős mennyiségű vagy értékű termék minőségéről valótlan adatot tanúsít, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki a cselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Jogi tárgy: a termék minőségét tanúsító okiratok tartalmi valódiságához fűződő társadalmi érdek. (Kötelező kisérő okmánya az árúnak, a minőségi bizonyítvány.) Elkövetési tárgy: a minőséget tanúsító okirat (A 47/1968. (XII 18) Korm Rendelet

3.§ (1)bek szerint a szolgáltató fél bármilyen nyilatkozatát, ami a minőségre vonatkozó közlést tartalmaz /pl.: szabvány/ a minőség tanúsításának kell tekinteni Tipikus megjelenési formái: - minőségi bizonyítvány (műbizonylat), - műszaki leírás szolgáltatása, - minőségi jel alkalmazása, - minőségre vonatkozó adatoknak árucimke segítségével, vagy más módon a terméken való feltüntetése, - a minőségnek kísérőjegyzékben (szállítólevél, szállítási jegyzék, számla) való közlése. Elkövetési magatartás: valótlan adat tanúsítása jelentős mennyiségű vagy értékű termékről.(Ez lehetséges a minőséget tanúsító okirat valótlan tartalmú kiállításával, de szóbeli tájékoztatással, illetve tanúsítási kötelezettség elmulasztásával nem valósul meg a bcs. Alany: Speciális, a tanúsító okirat kiállításáért felelős személy. Alanyi oldal: A cselekmény mind szándékosan, mind gondatlanul

elkövethető. (szándékosnál az elkövető tudata átfogja, hogy a termék általa tanúsított minőségi jellemzői nem felelnek meg az objektív valóságnak – gondatlanságnál az elkövetőnek fennáll a lehetősége arra, hogy kellő körültekintéssel a termék minőségi tulajdonságairól objektív ismereteket szerezzen, azonban ennek a gondossági kötelességnek nem tesz eleget. Elhatárolás: Szabálysértés ha az elkövetési magatartást nem jelentős mennyiségű, vagy értékű árura követik el, míg a jelentős érték felett a 2 millió forintot meghaladó értékű árut értjük. Áru hamis megjelölése 296. § Aki árut - a versenytárs hozzájárulása nélkül - olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel állít elő, amelyről a versenytárs, illetőleg annak jellegzetes tulajdonsággal rendelkező áruja ismerhető fel, vagy ilyen árut forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, illetőleg forgalomba hoz,

bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Jogi tárgy: A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról rendelkező 1996 évi LVII. tv I. fejezetében meghatározott tisztességtelen verseny tilalmának büntetőjogi védelméhez fűződő társadalmi érdek. Elkövetési tárgy: jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelőléssel, vagy elnevezéssel rendelkező áru. (Akkor jellgzetes, ha arról a versenytársat, vagy annak áruját ismerik fel. Áruval egytekintett alá esik az ipari, vagy gazdasági szolgáltatás is) Elkövetési magatartások: - áru előállítása (az áru létrehozása, a szolgáltatás teljesítése), - forgalomba hozatal céljából megszerzése (áru birtokba vétele, vagy az áru felett más módon történő rendelkezés lehetőségének megteremtése), - forgalomba hozatal céljából tartása (az áru birtoklásával kapcsolatos jogellenes állapot fenntartását jelenti – folyamat bcs.) - forgalomba

hozatala (a felhasználó számára az áru bármely ingyenes vagy visszterhes átadása) A bcs. alaki bcs, befejezetté válik az áru, vagy szolgáltatás előállításával, megszerzésével forgalomba hozatalával. Alany: Bárki (gazdálkodó szerv keretében megvalósuló bcs.-nél az a döntésre jogosult személy, aki az áru versenytársra jellemző előálllításáról, megszerzéséről, tartásáról, forgalomba hozataláról intézkedik). Alanyi oldal: szándékos bcs. (az elkövetö tudata átfogja, hogy az általa forgalomba hozott áru megtévesztő ismérveket hordoz, – két elkövetési magatartás esetében /tartás, megszerzés/ célzatos a cselekmény, ha nincs meg a célzat nincs bcs. sem) Elhatárolás: - nem bcs., hanem szabálysértés valósul meg, ha az áru értéke a 100.000 Ft-ot nem haladja meg - a csaláshoz képest speciális bcs, így halmazatban történő megállapítása kizárt. A fogyasztó megtévesztése 296/A. § (1) Aki az áru

kelendőségének felkeltése érdekében nagy nyilvánosság előtt az áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állít, illetve az áru lényeges tulajdonságáról megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az áru lényeges tulajdonságának minősül az összetétele, használhatósága, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint a kezelése, eredete, az, hogy megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, a nemzeti szabványnak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, valamint az, ha az áru felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában az áru lényeges tulajdonságának minősül az áru vásárlásához ígért

nyerési lehetőség vagy más előnyös következmény is. Jogi tárgy: A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról rendelkező 1996 évi LVII. tv 8.§ értelmében tilos a fogyasztókat a gazdasági versenyben megtéveszteni A fogyasztók megtévesztésének ilyen formában megfogalmazott tilalmát részesíti büntetőjogi védelemben a jogalkotó. Elkövetési magatartás: - valótlan tény, vagy valós tény megtévesztésre alkalmas módon állítása, - megtévesztésre alkalmas tájékoztatás adása. Mindkettő csak az áru lényeges tulajdonságaira nézve követhető el, mely lényeges tulajdonságokat a (2) és (3)bekezdés /nem taxative/ tartalmazza is. Passzív alany: a fogyasztó (megrendelő, veveő, felhasználó). Elkövetés helye: nagy nyilvánosság előtt (lásd, mint a korábbi tételeknél) Alany: a valótlan tartalmú tájékoztatást nyújtó személy. Alanyi oldal: szándékos, célzatos. (Az áru kelendősége érdekében követi el a cselekményt,

és tudata átfogja, hogy az általa állított tény nem létezik, vagy az általa adott tájékoztatás nem felel meg az objektív valóságnak.) Elhatárolási kérdések: Megvalósulhat halmazatban a 295 és 296.§-al, de ha a fogyasztó megtévesztése ezen két tényállásban megfogalmazott speciális módon valósul meg (pl.: valótlan tartalmú minőséget tanúsító okirattal, vagy megtévesztő árujellemzővel), akkor e speciális tényállásokat kell megállapítani. 44. Tétel CSŐDBŰNTETT. BENFENTES ÉRTÉKPAPÍR KERESKEDELEM Csődbűntett 290. § (1) Aki a gazdasági tevékenysége körében bekövetkezett fizetésképtelensége esetén a) a tartozása fedezetéül szolgáló vagyont elrejti, eltitkolja, megrongálja, megsemmisíti, használhatatlanná teszi, b) színlelt ügyletet köt, vagy kétes követelést ismer el, c) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon veszteséges üzletbe kezd, azt tovább folytatja, d) az ésszerű

gazdálkodás követelményeivel ellentétesen vagyonát más módon ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelezői kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény a gazdasági életben súlyos következményekkel jár. (3) Aki a hitelezői kielégítését részben vagy egészben azáltal hiúsítja meg, hogy a fizetésképtelenné válást vagy annak látszatát az (1) bekezdésben írt magatartások valamelyikével idézi elő, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a (3) bekezdésben meghatározott cselekmény a gazdasági életben súlyos következményekkel jár. (5) Aki a felszámolás elrendelését követően a jogszabályban előírt

beszámolási, leltárkészítési vagy egyéb tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel a felszámolás eredményét részben vagy egészben meghiúsítja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (6) Az (1)-(5) bekezdésben meghatározott cselekmény akkor büntethető, ha a csődeljárást vagy a felszámolási eljárást megindították, illetve a felszámolási eljárás a kötelező kérés elmulasztása miatt maradt el. Jogi tárgy: a csődbűntett tényállása a hitelezőket védi a fizetésképtelen adósnak a tartozás fedezetéül szolgáló vagyonnal kapcsolatos magatartásaival szemben. A cselekmény nemcsak csőd, hanem felszámolási eljárás során is elkövethető. Elkövetés ideje: csak az adós fizetésképtelenségének esetén valósíthatók meg, ha az adóssal szemben a csőd- vagy felszámolási eljárást megindították. Fennáll az adós fizetésképtelensége, ha: a.) nem vitatott, vagy

elismert tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem egyenlítette ki, vagy b.) a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy c.) a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette. A csődeljárás azon a napon indul, amikor az adós kérelme a bírósághoz megérkezik, a felszámolási eljárás kezdőnapja az a nap, amikor az erről szóló közlemény a hivatalos lapban megjelenik. Elkövetési tárgy: Az adósnak a tartozás fedezetéül szolgáló vagyona, továbbá az a vagyon, amelyet a csőd- vagy felszámolási eljárás kezdő időpontja után szerez. Elkövetési magatartások: - Az (1) bek. a) pontja szerint: a tartozás fedezetéül szolgáló vagyon elrejtése, eltitkolása, megrongálása, megsemmisítése, használhatatlanná tétele. Elrejtés, eltitkolás akkor valósul meg, amikor a tartozás fedezetéül szolgáló vagyon ténylegesen meg van, de azt az elkövető a hitelezők

számára hozzáférhetetlenné teszi. Megrongálás esetén visszafordítható, megsemmisítés esetén visszafordíthatatlan állagkárosodás következik be, használhatatlanná tétel esetén a használati funkció csorbulása állagkárosodás nélkül. - Az (1) bek. b) pontja szerint: színlelt ügylet kötése, kétes követelés elismerése Színlelt ügylet kötése esetén a vagyoncsökkenés oly módon következik be, hogy a megkötött ügylet mögött nincs gazdasági tartalom (pl. fiktív kölcsönszerződés alapján kölcsön visszafizetése címén utalnak ki pénzt az adós bankszámlájáról). Kétes az áruszállításból, szolgálatteljesítésből eredő olyan követelés, amelynek jogalapja vitatott és ezért valamely szerződő fél az peresítette. Az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes, hogy az adós a perben a bíróság döntésének meghozatala előtt a követelésről lemondjon, vagy azt elismerje. - Az (1) bek. c) pontja szerint: az

ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétesen veszteséges üzletbe kezdés, annak tovább folytatása. Az ésszerű gazdálkodás követelménye azt jelenti, hogy az adós hitelezői érdekében köteles a gazdasági szervezetet olyan állapotban tartani, hogy az gazdasági rendeltetésének megfeleljen. Veszteséges üzletről akkor van szó, ha a kérdéses tevékenység előre megállapíthatóan vagyoncsökkenéshez vezet. - Az (1) bek. d) pontja szerint: Az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétesen a vagyonnak más módon való tényleges vagy színlelt csökkentése. Az ésszerű gazdálkodás követelménye a gazdálkodó szervezet működőképességének, jövedelemtermelő képességének fenntartását jelenti. Ezzel ellentétes minden olyan kötelezettségvállalás, amely bármilyen jogcímen az adós vagyonának tényleges vagy névleges csökkentését idézi elő. - A (3) bek. szerint: Fizetésképtelenségnek vagy fizetésképtelenség

látszatának előidézése. Magát a csődhelyzetet, vagy a csődhelyzet látszatát is az (1) bek a)-d) pontjaiban meghatározott szándékos magatartásaival idézte elő. A csődhelyzet létrejöttéhez vezető, az (1) bek. a)-d) pontjaiban meghatározott magatartásokat a törvényalkotó elkövetési módként határozza meg. - Az (5) bek. szerint: A felszámolás elrendelését követően jogszabályban előírt beszámolási, leltárkészítési vagy tájékoztatási kötelezettség nem teljesítése. A felszámolás megkezdését megelőző nappal - záróleltárt, beszámolót, adóbevallást és az eredmény felosztása után zárómérleget kell készíteni és azt a felszámolónak és az adóhatóságnak átadni, - iratokról iratjegyzéket készíteni és azokat, valamint az irattári anyagot és a folyamatban lévő ügyekről az információkat a felszámolónak átadni, - a felszámolónak és az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek nyilatkozatot tenni

arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, amelyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség származhat,- a felszámolónak tájékoztatást adni minden ingyenes vagy feltűnően értékarányatlan jogügyletről, illetve kötelezettség vállalásról, amely a törvény értelmében megtámadható. Eredmény: A cselekmény eredmény bcs. Az egyes elkövetési magatartások más- és más eredményt kell hogy előidézzenek, az elkövetési magatartással okozati összefüggésben. - Az (1) bek. a)-d) pontjaiban, valamint a (3) bek-ben a hitelezői kielégítés egészben vagy részbeni meghiúsulásának kell bekövetkeznie. Ebben az esetben a tartozás fedezetéül szolgáló vagyon csökkenése következik be. - Az (5) bek-ben a felszámolás eredményének egészbeni vagy részbeni meghiúsulása kell hogy bekövetkezzen. Alanya: A csőd- illetve felszámolási eljárás alanya csak gazdálkodó szerv lehet. Gazdálkodó szervezet: az állami

vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a víziközmű társulat kivételével a vízgazdálkodási társulat, valamint az erdőbirtokossági társulat, továbbá az önkéntes kölcsönös biztosítási pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár. Eszerint nem lehet csőd- illetve felszámolási eljárás alanya az egyéni vállalkozó. A bcs. elkövetői a felsorolt gazdálkodó szervek vagyonával rendelkezni jogosult személyek lehet. Alanyi oldal: a cselekmény szándékos bűnösségű. Az elkövető tudatának arra is ki kell terjednie, hogy az elkövetési magatartás következményeként a hitelezői igények alapjául szolgáló vagyon csökken és a hitelezői igények egészben vagy részben kielégítetlenek maradnak, illetve a felszámolási eljárás részben, vagy egészben meghiúsul. Minősített esetek: a (2) és a (4) bek.

szerint: A cselekmény a gazdasági életben súlyos következményekkel jár pl: ha nagyszámú hitelező súlyos megkárosítását vonja maga után, vagy egy hitelezőnél olyan jelentős összegű az elvonás, hogy alapvetően megrendíti a hitelező gazdasági helyzetét és ezzel sok ember egzisztenciáját veszélyezteti. Halmazati kérdések: a 290.§ (4)bek – az irányadó bírói gyakorlat alapján – a Btk.289§-ban meghatározott számvitel rendjének megsértése bűncselekménnyel alaki halmazatban megállapítható. Csődeljárás: olyan eljárás, mely során a fizetés képtelen adós a csődegyezség megkötése érdekében fizetési haladékot kezdeményezett illetve a csődegyezség megszűntetésére tett kísérletet. Felszámolási eljárás: olyan eljárás amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése után a törvényben meghatározott módon elégítse ki az adósokat. Végelszámolási eljárás : a nem

fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszűnése esetén kerül sor rá, a végelszámoló vezeti. Értelmező rendelkezés 291/A. § (1) A 290 és a 291 §-ban meghatározott bűncselekményt tettesként az követi el, aki a gazdálkodó szervezet (adós) vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, akkor is, ha a fizetésképtelenség, a vagyon csökkenése a gazdálkodó szervezet (adós) vonatkozásában áll fenn, és a tettes a gazdálkodó szervezet (adós) hitelezőjének kielégítését hiúsítja meg. (2) Az (1) bekezdést akkor is alkalmazni kell, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen. Bennfentes értékpapír-kereskedelem 299/A. § (1) Aki bennfentes információ felhasználásával előnyszerzés végett értékpapírügyletet köt, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki előnyszerzés végett a birtokában

lévő bennfentes információra tekintettel más személyt bíz meg azzal, hogy a bennfentes információval érintett értékpapírra értékpapírügyletet kössön. (3) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásában bennfentes információ: a nyilvános forgalomba hozatallal érintett értékpapír kibocsátójának, valamint a nyilvános módon forgalomba hozott értékpapír által megtestesített kötelezettségért kezességet vagy garanciát vállalt személynek, továbbá az értékpapírforgalmazónak a pénzügyi, gazdasági vagy jogi helyzetével összefüggő nyilvánosságra még nem került - olyan információ, amely nyilvánosságra kerülés esetén az értékpapír értékének, árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas. A nyilvános forgalomba hozatallal érintett értékpapír kibocsátójának, valamint a nyilvános módon forgalomba hozott értékpapír által megtestesített kötelezettségért kezességet vagy garanciát vállalt személynek, továbbá az

értékpapír forgalmazónak a pénzügyi gazdasági vagy jogi helyzetével összefüggő, nyilvánosságra nem került olyan információ, amely nyilvánosságra kerülés esetén az értékpapír értékének, árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas. Jogi tárgy: Az értékpapír piac megfelelő működéséhez, a befektetők és a befektetések védelméhez fűződő társadalmi érdek. Elkövetési tárgy: A bennfentes információval érintett értékpapír. Érték papír: a kibocsátás helyének joga szerint átruházható értékpapírnak minősülő befektetési eszköz. Az értékpapír fogalmába tartozik: a.) a kötvény b.) a részvény c.) minden egyéb, a Polgári Törvénykönyv alapján jogszabályban meghatározott módon és alakszerűséggel sorozatban kibocsátott, a kibocsátója és a birtokosa közötti jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket átruházhatóan megtestesítő értékpapír. Csak a nyilvános forgalomba hozatallal

érintett értékpapírok tartoznak ide. Bennfentes információ: olyan nyilvánosságra még nem került információk, melyeknek nyilvánosságra kerülése az értékpapír értékenek, árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas.Ez vonatkozhat: - az értékpapír kibocsátójának, - az értékpapír által megtestesített kötelezettségért kezességet vagy garanciát vállalt személyeknek, - az értékpapír forgalmazóknak a pénzügyi, gazdasági vagy jogi helyzetére. Elkövetési magatartás: - Az (1) bek. szerint: a bennfentes információ felhasználásával értékpapír ügylet kötése. Értékpapír ügylet: az értékpapír adásvételére vagy cseréjére vonatkozó szerződés. Az elkövető személyesen köt értékpapír adásvételi vagy csereszerződést. - A (2) bek. szerint: az elkövető birtokában lévő bennfentes információra tekintettel más személy megbízása bennfentes információval érintett értékpapírra értékpapír ügylet

kötésével. Az elkövető nem személyesen jár el, hanem közvetett tettesi magatartást tanúsít, olyan személyt bíz meg az értékpapír ügylet kötésével, aki nincs birtokában a bennfentes információknak. A bcs a megbízással befejezetté válik Alanya: a bennfentes információval rendelkező személy. Alanyi oldal: A bcs. szándékos és célzatos Az elkövető az elkövetési magatartást előnyszerzés végett tanúsítja. Minősítési kérdések: Nem minősül bennfentes kereskedelemnek az a magatartás, amikor a bennfentes személy az ügyletet olyan személlyel bonyolította le, akinek szintén rendelkezésre állt ugyanaz a bennfentes információ. 45. Tétel ÜZLETI TITOK MEGSÉRTÉSE. BANKTITOK MEGSÉRTÉSE. ÉRTÉKPAPÍRTITOK MEGSÉRTÉSE Üzleti titok megsértése 300. § (1) Aki üzleti titkot haszonszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva jogosulatlanul megszerez, felhasznál vagy nyilvánosságra hoz, bűntettet követ el, és három

évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. Jogi tárgy: Az üzleti titok védelméhez fűződő társadalmi érdek. Elkövetési tárgy: Az üzleti titok. (fog: gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tényt, információt, megoldást, vagy adatot, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. Ez lehet eszmei titok, illetve materiális titok. Elkövetési tárgyról csak materiális formában

megjelenő titok esetén beszélhetünk.) Elkövetési magatartás: Az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy nyilvánosságra hozatala. Megszerzés: Csak aktív magatartással valósulhat meg, a passzív birtokba vétel (pl: az étteremben szomszéd asztalnál ülők beszélgetésének meghallása) nem tekinthető tényállás szerűnek. Felhasználása: Ezért az a személy vonható felelősségre, aki a jogszerűen vagy passzív magatartással birtokába került üzleti titkot, és a birtokában lévő titkot a jogosult hozzájárulás nélkül gazdasági tevékenysége során figyelembe veszi, alkalmazza. Nyilvánosságra hozatal: Megszünteti az üzleti titok titokjellegét. A titoknak akár egyetlen személlyel közlése is már nyilvánosságra hozatalnak tekintendő. Eredmény: A törvényi tényállásban az eredmény vagylagos tényállási elem. A bcs vagy akkor jön létre ha a magatartással okozati összefüggésben vagyoni hátrány keletkezik,

vagy akkor ha az elkövető a cselekményt haszonszerzés végett követi el. (Célzatosan tanúsítja az elkövetési magatartást.) Vagyoni hátrány: A vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny. Alanya: bárki. Alanyi oldal: Szándékos és vagylagosan célzatos bcs. Az elkövető tudatának át kell fognia, hogy az általa megszerzett, felhasznált vagy nyilvánosságra hozott adat valakinek az üzleti titkát képezi, ha a magatartás vagyoni hátrányt okoz, akkor erre is ki kell terjednie az elkövető szándékának. Ha a cselekmény nem okoz vagyoni hátrányt, akkor az elkövetőnek haszonszerzés céljából kell cselekednie, mert ha ez utóbbi sem, akkor nem üzleti titok megsértése bcs. Büntethetőséget kizáró ok: 300/B.§ Banktitok megsértése 300/A. § (1) Az a banktitok megtartására köteles személy, aki banktitoknak minősülő adatot illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, vétséget követ el, és két évig terjedő

szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) jogtalan előnyszerzés végett; b) a pénzintézetnek vagy másnak hátrányt okozva követik el. 300/B. § Nem büntethető üzleti titok megsértése és banktitok megsértése miatt, aki a) a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott kötelezettségének tesz eleget, vagy b) a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt. Jogi tárgy: A banktitok – pénzinténzetek ügyfeleivel kapcsolatos titok – megtartásához és védelméhez fűződő társadalmi érdek. Banktitok: Minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzintézet

rendelkezésére álló adat, amelyen az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, gazdálkodására, valamint a pénzintézet által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzintézettel kötött szerződéseire vonatkozik. Elkövetési tárgy: A banktitoknak minősülő adat abban az esetben ha tárgyiasult formában (irat, lemez, stb.) is megjelenik Elkövetési magatartás: A banktitoknak minősülő adat illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tétele. Ez megvalósulhat tevéssel vagy mulasztással Alanya: A banktitok megtartására köteles személy. Kinevezése, munkaviszonya, illetve megbízási jogviszonya fennállása alatt, valamint azt követően is, időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terheli a pénzintézeti vezetőt, a felügyelő bizottsági tagot, az alkalmazottat, a könyvvizsgálót és mindazt, aki ahhoz a pénzintézettel kapcsolatos tevékenysége során bármilyen módon jutott hozzá.

Alanyi oldal: A bcs. szándékos bűnösségű Az elkövető tudatának át kell fognia, hogy az általa hozzáférhetővé tett adat banktitoknak minősül, valamint azt is, hogy az adat megismerője az adat megismerésére nem jogosult. Minősített esetek: a.) jogtalan előnyszerzés végett (súlyosabban minősül az elkövető magatartása, ha célzatosan tanúsítja) b.) a pénzintézetnek vagy másnak hátrányt okozva követik el (a törvényalkotó a minősített esetben társadalmi típusú eredményt fogalmaz meg. A hátrány bekövetkezhet a vagyoni viszonyok körében, de az erkölcsi, üzleti jellegű negatív következmény is hátránynak minősülhet.) Büntethetőséget kizáró ok: 300/B.§ szerint Elhatárolási kérdések: A banktitoktól el kell határolni a bank üzleti titkait képező információkat. Ezekre az információkra vonatkozóan a Banktitok megsértése nem, csak az Üzleti titok megsértése követhető el. Értékpapírtitok megsértése 300/D. §

(1) Az az értékpapírtitok megtartására köteles személy, aki értékpapírtitoknak minősülő adatot illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) jogtalan előnyszerzés végett, b) befektetési szolgáltatónak, tőzsdének, illetőleg elszámolóháznak vagy másnak hátrányt okozva követik el. (3) Nem büntethető értékpapírtitok megsértése miatt, aki a) a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott kötelezettségének tesz eleget, vagy b) a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett

bejelentés megalapozatlan volt. Jogi tárgya: az értékpapírtitok – befektetési szolgáltató, elszámolóház, tőzsde ügyfeleivel kapcsolatos titok – megtartásához és védelméhez fűződő társadalmi érdek. Értékpapír titok: minden olyan, az ügyfélről, a befektetési szolgáltató, a tőzsde, és az elszámolóház, rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési szolgáltatóval kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forglamára vonatkozik. Elkövetési tárgy: Az értékpapírtitoknak minősülő adat abban az esetben ha tárgyiasult formában (irat, mágneslemez, stb.) is megjelenik Elkövetési magatartás: Az értékpapírtitoknak minősülő adat illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tétele. Ez megvalósulhat tevéssel vagy mulasztással Alanya: Az

értékpapírtitok megtartására köteles személy. (lényegében akinek az értékpapírtitok birtokába jut) Alanyi oldal: A bcs. szándékos bűnösségű Az elkövető tudatának át kell fognia, hogy az általa hozzáférhetővé tett adat értékpapírtitoknak minősül, valamint azt is, hogy az adat megismerője az adat megismerésére nem jogosult. Minősített esetek: a.) jogtalan előnyszerzés végett (súlyosabban minősül az elkövető magatartása, ha célzatosan tanúsítja) b.) befektetési szolgáltatónak, tőzsdének, illetőleg elszámolóháznak vagy másnak hátrányt okozva követik el. Büntethetőséget kizáró ok: A (3)bek. szerint, az ott meghatározott két kötelezettség teljesítése során. 46. Tétel PÉNZMOSÁS 303. § (1) Aki szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény elkövetéséből származó dolgot az eredetének leplezése céljából gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, a dologgal összefüggésben bármilyen

pénzügyi vagy bankműveletet végez, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást a) üzletszerűen, b) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, c) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, elszámolóház, biztosítóintézet vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, d) hivatalos személyként, e) ügyvédként követik el. (3) Aki pénzmosás elkövetésében megállapodik, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Nem büntethető pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem, vagy csak részben fedezték fel. (5) Az (1) bekezdés szerinti dolgon a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot, dematerializált

értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában -, illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának - biztosítja. 303/A. § (1) Aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó a) dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi vagy bankműveletet végez, és gondatlanságból nem tud a dolog eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, b) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, elszámolóház, biztosítóintézet vagy szerencsejáték szervezésével

foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, c) hivatalos személyként követik el. Jogi tárgy: A bcs-ből származó pénzek pénz és tőkepiaci rendszeren keresztül történő tisztára mosásának megakadályozásához fűződő társadalmi érdek. A törvényalkotó a pénzmosás bcs-jét a 2001 évi CXXI. tv-el módosította a jelenlegi szövegezésre, mely így már csak részben járulékos jellegű bűncselekmény. A bcs csak szándékos, vagy a törvényi tényállás 303/A.§ -ban jelzett un más bűncselekményekhez mint alapcselekményekhez kapcsolódhat. Az a személy, aki az alapcselekményben tettesi vagy részesi minőségben vesz részt, így már megvalósíthatja akár tettesként vagy részesként az alapcselekményhez kapcsolódó pénzmosást, hiszen a törvényalkotó már nem csak a más által elkövetett bcs-hez kapcsolódó elkövetési magatartásokat rendeli büntetni. Elkövetési tárgy: Az alapcselekmény

elkövetéséből származó dolog.(Kiterjesztő értelmezése a 303.§ (5)bekezdése szerint) Elkövetési magatartások: - a dolognak gazdasági tevékenység során történő felhasználása, - a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi, vagy bankművelet végzése. A (3)bekezdésben foglaltak szerint /mint sui generis előkészületi cselekmény/: - pénzmosás elkövetésében megállapodik Alanya: 303.§(1)bek esetében bárki, a 303/A§ esetén az alap bcs elkövetőin kívül bárki. Alanyi oldal: A 303.§ (1)-(2)bek-ben írt bcs csak egyenes szándékkal követhető el Az elkövető tudatának át kell fognia, hogy az elkövetési magatartással érintett anyagi javak a tényállásban felsorolt bcs-k valamelyikéből származnak, továbbá magatartásának célzatát is, azt, hogy a magatartását a dolog eredetének leplezése céljából hajtja végre. A (3)bek is szándékos /előkészületi/ cselekmény A 303/A.§-ban írt bcs nem célzatos, gondatlan alakzat

Minősített esetek 303.§-nál: a.) üzletszerűen, b, különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre, c.) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, elszámolóház, biztosítóintézet vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, d.) hivatalos személyként, e.) ügyvédként követik el Minősített esetek 303/A.§-nál: A fentiek közül b, c, d, pont. A pénzmosással foglalkozó szervezet keretében történő elkövetés megállapításához az érintett gazdálkodó szervezet egész tevékenységét vizsgálni kell, figyelembe kell venni a legális és illegális tevékenység arányát. A pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, elszámolóház, biztosítóintézet vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, vagy ügyvédként folytatott pénzmosás fokozott veszélyességét

az adja, hogy az elkövető munkakörénél fogva képes saját jogellenes magatartását a gazdálkodó szervezet szabályszerű működéseként feltüntetni és cselekményével az anyagi javakra eredeti szerzés jogcímet teremteni. A hivatalos személyként történő elkövetés esetén az elkövető az állam által ráruházott közhatalmi jogosítványokkal él vissza a cselekmény elkövetése során. Hivatalos személynek minősülnek: (Lásd a 26. tételnél) Büntethetőséget megszüntető ok: (4)bek. szerint: Nem büntethető pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem, vagy csak részben fedezték fel. 47. Tétel PÉNZHAMISÍTÁS, HAMIS PÉNZ KIADÁSA Pénzhamisítás 304. § (1) Aki a) pénzt forgalomba hozatal céljából utánoz vagy meghamisít, b) hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hozatal céljából megszerez, az országba behoz, onnan kivisz, az ország

területén átvisz, c) hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hoz, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzhamisítást a) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékű pénzre, b) bűnszövetségben követik el. (3) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzhamisítást váltópénzre, vagy kisebb értékű pénzre követik el. (4) Aki pénzhamisításra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Jogi tárgya: a pénz iránti bizalom és a pénzforgalom rendjének fenntartásához fűződő társadalmi (és nemzetközi) érdek. Elkövetési tárgy: hamis, vagy hamisított pénz (pénz: a fém-, vagy papírpénz és a bankjegy, valamint a pénzzel azonos megítélés alá esik: az állam által kibocsátott

értékpapír, a kötvény, a letéti jegy, a befektetséi jegy, a részvény, a vagyonjegy, a csekk és az utazási csekk, valamint a közraktári jegy, feltéve, hogy a névre szóló értékpapír átruházását jogszabály, vagy az érétkpapíron feltüntetett nyilatkozat nem zárja ki, vagy nem korlátozza. Ugyan ilyen megítélés alá esik a külföldi pénz is) Elkövetési magatartások: 1 – pénz utánzása (valamely tárgynak olyan átalakítása, hogy pénz látszatát keltse. Ide tartozik a forgalomból kivont pénz olyan megváltoztatása, hogy forgalomban lévő pénz látszatát keltse. 2 – pénz meghamisítása (forgalomban lévő pénz valamely változtatása pl. címleté, megtévesztésre alkalmassága csak a büntetés kiszabásánál értékelendő, minimális feltételk azonban az, hogy az utánzat legalább valamely ország pénzeszközének és meghatározott cimletének igyekezzék feltünni), 3 – hamis, vagy hamisított pénz forgalomba hozatal

céljából történő megszerzése (a megszerzés a pénz birtokba vételét, a pénz feletti rendelkezést jelenti, csak aktív magatartással követhető el) 4 – országba behozatala, onnan kivitele, az ország területén átvitele ( az országba behozatal, kivitel és átvitele megeggyezik a fegyvercsempészet, vagy a visszaélés kábítószerrel-nél írtakkal) 5 – hamis, vagy meghamisított pénzt forgalomba hozatala (más személy részére hozzáférhetővé tétel, a pénz forgalomba bejutása lehetőségének megteremtése, ami lehet ingyenes, vagy visszterhes is). Stádiumok: előkészülete is büntetendő. Alany: bárki Alanyi oldal: szándékos bcs. (az elkövető tudatának át kell fognia a pénz hamis, vagy hamisított voltát. Az 1-4-ig elkövetési magatartások célzatos (dolus direktus) cselekmények, a célzat elmaradása esetén nem bcs. Minősített eset: ha különösen nagy, vagy azt meghaladó értékű pénzre, illetve bűnszövetségben követik

el a bcs.-t, Privilegizált esete: ha a pénzhamisítást váltópénzre, vagy kisebb értékű pénzre követik el. (LB. Állásfoglalás szerint 10000 Ft alatti értékre elkövetett pénzhamisítás nem bcs) Szabálysértés: Sztv.163 § Aki forgalomban levő pénzről engedély nélkül utánzatot készít vagy készíttet, illetőleg az utánzatok előállítására, nyilvántartására, őrzésére, megsemmisítésére vonatkozó engedély előírásokat megsérti, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Hamis pénz kiadása 306. § (1) Aki valódi, illetve hamisítatlan gyanánt jogszerűen szerzett hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt különösen nagy, vagy azt meghaladó értékű pénzre követik el. Jogi tárgy: A pénz

iránti bizalom és a pénzforgalom rendjének fenntartásához fűződő társadalmi érdek. A törvényalkotó a tényállással a hamis vagy hamisított pénz forgalomba hozatala útján elkövetett pénzhamisítás privilegizált esetét hozza létre. Elkövetési tárgy: A hamis illetve hamisított pénz. Elkövetési magatartás: A valódi illetve hamisítatlan gyanánt jogszerűen szerzett hamis vagy meghamisított pénz forgalomba hozatala. Alanya: az a személy, aki jogszerűen és jóhiszeműen jutott a hamis vagy hamisított fizetőeszköz birtokába. Alanyi oldal: A bcs. szándékos bűnösségű A hamis vagy hamisított pénz forgalomba hozatala során már tisztában van a pénz hamis vagy meghamisított voltával, ennek ellenére kísérli meg a pénz továbbadását. Minősített eset: az itt megfogalmazott nagy mennyiség vagy érték tartalmának meghatározása a jogalkalmazói gyakorlatra váró feladat. 48. Tétel LOPÁS (4/1998. BJH) 316. § (1) Aki idegen dolgot

mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a lopást kisebb értékre, vagy a szabálysértési értékre elkövetett lopást a) bűnszövetségben, b) közveszély színhelyén, c) üzletszerűen, d) dolog elleni erőszakkal, e) f) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve, g) hamis vagy lopott kulcs használatával, h) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére, i) zsebtolvajlás útján, j) másnak a bűncselekmény elhárítására képtelen állapotát kihasználva követik el. (3) (4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást nagyobb értékre, b) a kisebb értékre elkövetett lopást 1. a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon, 2.

kulturális javak körébe tartozó tárgyra, 3. vallási tisztelet tárgyára, illetőleg vallási szertartásra vagy más egyházi célra rendelt helyiségből a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyra, 4. temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt vagy holttesten lévő tárgyra követik el. (5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást jelentős értékre, b) a nagyobb értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon követik el. (6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást különösen nagy értékre, b) a jelentős értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon követik el. (7) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a a) a lopást különösen jelentős értékre, b) a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2)bek. a)-d) pontjában meghatározott

módon követik el. Jogi tárgy: a tulajdon, ezen belül a birtoklás sérthetetlenségéhez fűződő társadalmi érdek. Elkövetési tárgy: meghatározott értékkel bíró, idegen ingó dolog. Dolog: térbeli kiterjedéssel, értékkel bíró, emberi uralom alá hajtható testi tárgy. A Btk. 336 §-ának 1) pontja kiterjeszti a dolog fogalmát a villamos és a gazdaságilag hasznosítható más energia, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratra, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja. Nem vonható a dolog fogalma alá: - a nem vagyoni jogosítványok, követelések - az erők (kivéve a gazdaságilag hasznosítható energia) - az élő ember (kivéve az emberi test részei, ha összefüggésük az élő testtel megszünt) - a holttest, amíg a kegyelet tárgya (de

csontváz, mint múzeumi tárgy igen) Uratlan dolog: olyan dolog, amelynek nincs tulajdonosa. Az érték: a dolognak az elkövetés időpontjában meglévő pénzben kifejezett forgalmi értékét jelenti. Értéknél a kiskereskedelmi forgalmi értéket kell megállapítani, leszámítva a használtság fokát. 1988. január 1-től az elkövetési érték megállapításánál az ÁFÁ-t is figyelembe kell venni. A villamos energiára elkövetett lopásnál az elkövetési értéket nem a jogszabályban meghatározott felemelt ár, hanem az elkövetés időpontjában érvényes általános díjtétel alapul vételével kell megállapítani. A lopás tárgya csak az elkövetőre nézve idegen dolog lehet. Idegen dolog: - az őrizet nélkül hagyott dolog - tévedésből, vagy véletlenül szemétre került dolog - a természet kincsei és állatai - az elkóborolt háziállat - a régészeti lelet Nem idegen dolog: - az elkövető tulajdona, az elhagyott, gazdátlan (uratlan) dolog,

vagyis az olyan dolog, amelyről a tulajdonos lemondott. Az uratlan dolog felett birtokba vétellel tulajdonjogot lehet szerezni. - a közös tulajdonban lévő dolog, a tulajdonostársra nézve A lopás elkövetési tárgya olyan idegen, ingó dolog lehet, amely birtokba vehető, térbeli kiterjedése és meghatározott vagyoni értéke van. A hagyatékhoz tartozó dolgok tekintetében az örökös társak egymás sérelmére lopást nem követhetnek el. Elkövetési magatartás: az elvétel. Elvétel: a dologra gyakorolt olyan két mozzanatú fizikai behatás, melynek első szakasza az eddigi tényleges uralom (birtokállapot) megszüntetése, második szakasza az új, tényleges uralom megszerzése az elkövető vagy harmadik személy részére. Az elvétel a dolog feletti tényleges hatalom megszerzése Stádiumok: lopás kísérletének minősül, ha a birtokost a tettes birtokától megfosztja, de a tettes még nem szerzi meg a dolog feletti tényleges hatalmat. A lopás

immateriális bcs. így az elvétellel befejezetté válik, eredmény létrejötte nem szükséges. Alanya: Bárki lehet (általános) - önálló tettes, aki a lopásnak mindkét részcselekményét egyedül követi el. Ez bárki lehet, kivéve azt, aki jogszerűen birtokolja a dolgot, illetve a tulajdonos, valamint az aki találta, vagy akihez tévedésből vagy véletlenül került. - társtettesek: akik az elvételt illetve a törvényi egységbe foglalt (pl. a dolog elleni erőszakkal elkövetett) lopás bármely részcselekményét közösen, egymás tevékenységét kiegészítve, akarategységben valósítják meg. Nem létesül társtettesség, ha az elkövető olyan személlyel hajtatja végre a cselekményt, aki büntetőjogi felelősségre nem vonható. - A bűnsegéd szándékerősítőleg (pszichikai) vagy tevőlegesen (fizikai) lopás elkövetése előtt vagy alatt szándékosan segítséget nyújt a tettesnek anélkül, hogy az elvételben részt venne. - A

felbujtó a tettest lopás elkövetésére szándékosan rábírja. További feltétel, hogy a tettes legalább megkísérelje a lopás elkövetését. Bűnösség: csak egyenes szándékkal (dolus directus) követhető el. (A szándéknak át kell fognia a törvényi tényállás szükséges elemeit) Célzat: az idegen dolog jogtalan eltulajdonítása. Jogtalan eltulajdonítás: ha az elvételt sem jogszabály, sem az erre jogosult nem engedi meg. Eltulajdonítási célzaton azt értjük, hogy a tettes abból a célból valósítja meg az idegen dolog elvételét, hogy mások kizárásával a tulajdonjogot illetve annak részjogosítványait gyakorolja. Minősítési rendszer: meghatározó jelentősége az elvett dolog értékének van: 10.000 Ft alatt szabálysértési érték, 10.000 – 200000 Ft-ig kisebb érték, 200.000 – 2 millió Ft-ig nagyobb érték, 2 millió – 50 millió Ft.-ig jelentős érték, 50 millió – 500 millió Ft.-ig különösen nagy érték, 500 millió

felett különösen jelentős érték. Valamennyi elkövetési értékhez kapcsolódó minősítő (a szabálysértést is felminősítő) körülmények: - a bűnszövetség - a közveszély színhelyén - az üzletszerűen - a dolog elleni erőszakkal történő elkövetés. Ezen kívül minősítő körülmény még a szabálysértési értékre vonatkozóan a: - helyiségbe, vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel, vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve elkövetés: helyiség: valamennyi oldaláról fallal körülhatárolt és tetővel ellátott építmény, amely az emberek lakásául, összejövetelére, munkavégzésére vagy állatok elhelyezésére, dolgok őrzésére, tárolására szolgál, amennyiben ez utóbbiaknak a mérete nagyobb. Pl: sátor, lakókocsi, üvegház, pince, padlás. Nem minősül helyiségnek a nyitott fészer, barlang, a lépcsőház és a jármű. Bekerített hely: az udvar, a bcs. elkövetése

szempontjából akkor is helyiséghez tartozó bekerített helynek minősül, ha annak kapuja a lopás elkövetésekor nyitva van. A lopás csak akkor minősül ezen eset szerint, ha lopási szándék már a bemenetel előtt fennállott. - Hamis kulcs használatával elkövetés: az elkövető megőrzésre szolgáló zár vagy készülék felnyitására erre a célra általában nem használt fizikai eszközt (pl. álkulcsot), vagy olyan kulcsot használ, amely nem a felnyitott zárhoz készült, de a véletlen vagy átalakítás folytán alkalmas a zár felnyitására. - Lopott kulcs használatával elkövetés: lopott kulcs, melyet nem az arra jogosult vesz magához azzal a céllal, hogy lopást kövessen el. Ilyen elkövetésnek minősül az ismert rejtekhelyről elővett kulcs is. Nem valósul meg, amikor a kulcsot a sértett mindenki számára felismerhető helyre teszi, vagy a zárban felejti. Ilyenkor az f) pontot kell megállapítani. - Lakást vagy hasonló helyiséget az

elkövetővel közösen használó sérelmére elkövetettnek akkor minősül a lopás, ha az együttlakás huzamosabb ideig tart, vagy állandó jellegű. (Pl társbérlő) Közös munkahely azt a területet jelenti, ahol az ugyanazon gazdasági egységhez tartozó dolgozók munkájuk végzése során jogszerűen tartózkodnak. Közösen használt lakáshoz hasonló helyiség pl a kórházi kórterem, a közös zárka, a közös garázs. - Zsebtolvajlás akkor állapítható meg, ha az elkövető közvetlen testi közelségébe férkőzve, észrevétlenül vesz el olyan dolgot, amely annak testi őrizetében vagy testén elhelyezett holmijában van. - A bcs. elhárítására képtelen állapot kihasználásával elkövetett lopás nem minősül egyúttal zsebtolvajlásnak is. Másnak a bcs elhárítására képtelen állapotát kihasználva elkövetettnek akkor minősül a lopás, ha ez az állapot az akadálya a testen vagy testközelben elhelyezett dolgok elvétele elleni

védekezésnek. Ilyen állapotot okozhat pl. alvás, sérülés, nagyfokú ittasság A (4)bek.-ben foglaltak szerint minősül még: 2 kulturális javak körébe tartozó tárgyra, 3. vallási tisztelet tárgyára, illetőleg vallási szertartásra vagy más egyházi célra rendelt helyiségből a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyra, 4. temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt vagy holttesten lévő tárgyra követik el Kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet és Mo. népei történelmének minden kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, írásos és egyéb bizonyítékai, valamint a művészeti alkotások, továbbá a múzeumok ingó tartozékai. A magánindítványra és a tevékeny megbánásra a bevezetőben részletesen tárgyalt rendelkezések a lopásra is alkalmazandók. Az egység és halmazati kérdések: - A folytatólagosság értékelése: a.) A

vagyoni jogokat sértő bcs-k általában akkor tartoznak a folytatólagosság törvényi egységébe, ha az elkövető a több cselekményt ugyanannak a természetes személynek sérelmére, vagy az önálló jogképességgel rendelkező azonos jogi személynek az ugyanazon vagy különböző gazdasági egységei sérelmére valósítja meg. b.) Nem kerülhet sor bűnhalmazat megállapítására, ha a cselekmények a folytatólagosság egységébe tartoznak. Ha azonban a folytatólagosan elkövetett bcs egyúttal üzletszerűen elkövetettként is minősül, akkor a folytatólagosság mellett az üzletszerűséget is meg kell állapítani. Folytatólagosan elkövetett bcs. jogi minősítése egységesen a legsúlyosabban minősülő részcselekmény minősítéséhez igazodik. Az azonos alkalommal és helyen véghezvitt folyamatos tevékenység láncolatot alkotó lopásokat annyi rendbeli bcs-nek kell minősíteni, ahány sértett sérelmére azokat elkövették. A többmozzanatú

lopás természetes egység, amelynek jogi értékelése szempontjából az összértéknek van jelentősége. Bűnhalmazat megállapításának van helye, ha az elkövető a más lakásába, egyéb helyiségébe, vagy az ahhoz tartozó bekerített helyre lopás céljából megy be és csak ezután alakul ki benne a bennmaradásra irányuló szándék. Ha az elkövető szándéka már a betöréskor is az eltulajdonításra irányult, a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás mellett a magánlaksértés bűnhalmazatban nem állapítható meg. A közérdekű üzem megzavarásával összefüggésben elkövetett lopás esetén bűnhalmazatot kell megállapítani. Elhatárolási kérdések: - A szállítással megbízott személy általi áru eltulajdonítását illetve a taxis járművében felejtett dolog eltulajdonítását sikkasztásnak kell minősíteni. - Nem lopást, hanem csalást kell megállapítani, ha a sértett nyilvános szórakozóhelyen felejtett dolgát a tettes

úgy szerzi meg az őrzési és kezelési kötelezettségét teljesítő alkalmazottól, hogy azt valótlanul magáénak mondja. - Nem csalás, hanem lopás valósul meg, ha a megtévesztés a dolog elvételének a megkönnyítését szolgálja és a megtévesztés hatására nem maga a sértett rendelkezik a vagyontárgy átadásáról. 4/1998. Büntető jogegységi határozat a lopás dolog elleni erőszakkal történő elkövetéséről 1. A lopás dolog elleni erőszakkal elkövetettnek minősül, ha az elkövető a lopás tárgyának megőrzésére szolgáló készüléket (zárat) nem annak birtokbavételekor, hanem a helyszínről eltávozva, később töri fel. 2. A dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás kísérletét valósítja meg, aki a lopás tárgyát az annak védelmére vagy megőrzésére szolgáló készülékkel (zárral) együtt birtokba veszi, de tettenérés vagy más körülmény folytán azokat nem töri fel. 49. Tétel SIKKASZTÁS 317. § (1) Aki a

rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a sikkasztást kisebb értékre vagy a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást a) bűnszövetségben, b) közveszély színhelyén, c) üzletszerűen, d) követik el. (3) (4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást nagyobb értékre, b) kisebb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon, c) a sikkasztást kulturális javak körébe tartozó tárgyra követik el. (5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást jelentős értékre, b) a nagyobb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el. (6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő

szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást különösen nagy értékre, b) a jelentős értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el. (7) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást különösen jelentős értékre, b) a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el. Jogi tárgy: A tulajdonjog, azon belül a tulajdonjog részjogosítványai közül a rendelkezési jog. (A lopástól eltérően a sikkasztásnál a tettes jogszerűen kerül az idegen dolog birtokába, pl. kezelés vagy használat céljából) Elkövetési tárgy: a rábízott idegen dolog. Rábízás: azt a kétoldalú akarat-megegyezést jelenti, mellyel a tulajdonos (birtokos) átengedi a birtoklás jogát. Közömbös a rábízás időtartama Leggyakrabban az alábbi jogügyletekből illetve jogcímek alapján keletkezik a rábízás: - adásvétel:

sikkasztást követ el az a vevő, aki a tulajdonjog fenntartásával eladott dolgot a vételár kiegyenlítése előtt elidegeníti. - fuvarozás: a szállítás céljából átadott dolog általában a feladó tulajdona marad, ezért az áru eltulajdonítása a fuvarozó vagy alkalmazottja által sikkasztás. - bizomány: a bizományos fő szabály szerint nem szerez tulajdonjogot vételi bizomány esetében a megvett árun, illetve eladási bizománynál a vételáron. Ezért ha a bizományos a megvásárolt árut vagy a befolyt vételárat eltulajdonítja, sikkasztást követ el. - ügynöki tevékenységnél idegen dolog az ügynök által képviselt ügyfél nevében kötött ügyletből származó áru, vagy a befolyt pénz, így ezek eltulajdonítása sikkasztás. - megőrzés tartalmát a Ptk-nak a letétre vonatkozó szabályai határozzák meg. Letéti szerződés alapján a letéteményes köteles a letevő által rábízott dolgot időlegesen megőrizni. - gondozás

(állagmegóvás) és kezelés (állagmegóvás és vagyongyarapítás) esetén is a Ptk-nak a megbízásra vonatkozó szabályai az irányadók. - Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, előkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására, vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díjfizetésére kötelezett. Vállalkozási szerződés keretében, de meghatározott rendeltetéssel átvett pénzösszeg eltulajdonítása esetén sikkasztás valósul meg. Sikkasztást kell megállapítani akkor is, ha a vállalkozó a vállalkozási szerződés alapján birtokába került és fel nem használt anyagot eltitkolja és ezáltal eltulajdonítja. - Óvadék: ha valamely kötelezettség biztosítására óvadékot nyújtanak, a jogosult a szerződés nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén követelését az

óvadékösszegből közvetlenül kielégítheti. Az óvadék jogosult általi eltulajdonítása szerződésszerű teljesítés esetén sikkasztásnak minősítendő. - Bérleti szerződés: bérleti szerződés alapján a bérbe adó köteles a dolgot időlegesen és bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni. A bérelt dolog tulajdonosa továbbra is a bérbe adó marad, a bérelt dolog bérlő általi eltulajdonítása ezért sikkasztást valósít meg. - A hatóság által lefoglalt (zár alá vett) dolog birtokosa, ha a dolgot további őrizetére bízták, az eltulajdonítással elkövetheti a sikkasztást. Nem idegen dolog, ezért nem lehet sikkasztást elkövetni: - az elkövetőnek a saját dolgára, - szerződés alapján kapott előlegre, - hitelbe vásárolt dologra, - közös vagyonba tartozó dologra. Az elkövetőre bízott helyettesíthető dolog általában idegen dolog.De pl nem valósul meg sikkasztás, ha a rábízott idegen dolog készpénz, és

azt az elkövető a saját pénzéhez teszi, elkölti, azonban a rábízott összeg bármikor a rendelkezésére áll, vissza tudja adni. Elkövetési magatartások: a.) A dolog jogtalan eltulajdonítása: az eltulajdonítás a dolognak más vagyoni köréből véglegesen az elkövető vagyoni körébe vonását, és a tulajdonost megillető jogok tényleges gyakorlását jelenti. Az eltulajdonítás akkor jogtalan, ha azt sem jogszabály, sem az erre jogosult nem engedi meg. A jogellenességet kizárja: - a tulajdonos joghatályos beleegyezése - jogszabály engedélye - a tulajdonos érdekeinek védelme. Eltulajdonításnak minősül az elidegenítés (az eladás, az elcserélés, az elajándékozás), az elhasználás, illetve az eltagadás. A dolog elzálogosítása csak akkor minősül eltulajdonításnak, ha visszaváltás szándéka vagy képessége nélkül történik. b.) A dologgal való sajátjaként rendelkezés: ezzel akkor valósul meg sikkasztás, ha az elkövető az

erre jogosult engedélye nélkül időlegesen tanúsít olyan magatartást, amelyre csak a tulajdonos vagy annak hozzájárulásával más lenne jogosult. Ebben az esetben az elkövető szándéka nem a dolog végleges eltulajdonítására, hanem a tulajdonosi rendelkezési jog ideiglenes gyakorlására irányul. A sajátjaként rendelkezés magában foglal minden olyan tevést vagy mulasztást, melyre csak a tulajdonos jogosult, és amelynek az a célja, hogy harmadik személyek sőt maga az igazi tulajdonos előtt is azt a látszatot keltse mintha a kérdéses tevékenység elkövetője lenne a tulajdonos. Stádiumok: A sikkasztás az eltulajdonítást kifejező magatartással illetve a sajátjaként való rendelkezéssel befejezett. Immateriális bcs Kár nem szükséges a befejezettséghez. Kísérlete akkor állapítható meg, ha az elkövetési magatartás természetes egységet képező több részcselekményből tevődik össze, és annak teljes megvalósítása elmarad.

Alanya: speciális, tettese (társtettese) csak az lehet, akire az idegen dolgot ténylegesen rábízták és akinek ily módon van a dolog a birtokában. Bűnösség: a bcs. egyenes és eshetőleges szándékkal is elkövethető Nem célzatos Az elkövetőnek tudnia kell, hogy a dolog idegen, azt rábízták, szándékának ki kell terjednie a cselekmény jogtalanságát és a dolog eltulajdonítására, vagy azzal sajátjaként való rendelkezésre kell irányulnia. A sikkasztás büntetőjogi minősítési rendszere: azonosak a lopás minősített eseteivel (de nincs benne a 316.§ (4)bek b/3 és b/4 pont) A magánindítványra, illetve a tevékeny megbánásra vonatkozóak a sikkasztásra is alkalmazandóak. Elhatárolási és halmazati kérdések: - A sikkasztás annyi rendbeli, ahány sértett sérelmére elkövetik a cselekményt. - Több sikkasztási cselekmény ha megfelel a folytatólagosság feltételeknek, folytatólagosan elkövetett egyrendbeli sikkasztásnak

minősül. - Sikkasztás és árdrágítás bűnhalmazatban megállapításának van helye, ha a boltvezető az árkülönbözetet a saját céljaira használja fel. 50. tétel HŰTLEN KEZELÉS. HANYAG KEZELÉS. Hűtlen kezelés 319. § (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el. (2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a hűtlen kezelés kisebb vagyoni hátrányt okoz. (3) A büntetés bűntett miatt a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés nagyobb vagyoni hátrányt, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés jelentős vagyoni hátrányt, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés különösen nagy vagyoni hátrányt, d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés különösen

jelentős vagyoni hátrányt okoz. Jogi tárgy: A vagyoni viszonyok sérthetetlenségéhez fűződő társadalmi érdek. A vagyon tulajdonosának vagy azzal rendelkezőnek az a jogilag védett érdeke, hogy a vagyonában a kezelés következményeként kár ne keletkezzen, érdekeit óvják meg, és vagyonát lehetőleg gyarapítsák. Elkövetési tárgy: az az idegen vagyon, amelyet a tettes kezelésére bíztak, ideértve az ingóságokat, az ingatlanokat, illetve az összes vagyoni jogosultságot és kötelezettséget. Idegen vagyon a közös vagyon is azon hányadot illetően, amely másnak tulajdona. Elkövetési magatartás: megbízásból eredő vagyonkezelői kötelesség szándékos megszegése. Kötelességszegés minden olyan tevés vagy mulasztás, amely: - a megbízási viszony kereteit engedély nélkül túllépi - ellentétes a megbízó gazdasági érdekeivel, illetve annak utasításaival - engedély nélkül más személy közreműködését veszi igénybe -

megszegi az un. ésszerű gazdálkodás szabályait - jogilag tiltott, stb. A megbízót megillető jogok érvényesítésének a mellőzése is minősülhet hűtlen kezelésnek. Stádiumok: befejezettség csak akkor állapítható meg, ha a kötelességszegés vagyoni hátrányt okoz. Eredmény: a vagyoni hátrány. Materiális bcs A vagyoni hátrány a káron felül az elmaradt vagyoni előnyt is magában foglalja. Okozati összefüggés: a vagyoni hátránynak okozati összefüggésben kell állnia a kötelességszegéssel, és a kezelésre bízott vagyonban kell bekövetkeznie. Alanya: speciális, csak olyan személy lehet, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg (pl. gyám, gondnok, kft-k ügyvezetője) Részese bárki lehet Alanyi oldal: egyenes és eshetőleges szándékkal is elkövethető. Ennek mind a kötelességszegésre mind a vagyoni hátrányra ki kell terjednie. Az eredmény tekintetében elegendő az eshetőleges szándék (dolus eventualis) fennállása is.

Minősítési rendszere: nem bcs., hanem szabálysértés valósul meg, ha a hűtlen kezelést 10.000 Ft-ot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva követik el (Értékhatárok ua. mint a lopás) A magánindítványra és a tevékeny megbánásra vonatkozóak itt is alkalmazandók. Elhatárolási és halmazati kérdések: - Több olyan kötelességszegő tevékenység, mely egy természetes vagy jogi személynek okoz vagyoni hátrányt. egység- Több elkülönülő kötelességszegő tevékenység, mely több személynek okoz vagyoni hátrányt, anyagi halmazat. - A hűtlen kezelés - a sikkasztás, a csalás és a hivatali visszaélés mellett - generális jellegű bcs. és csak akkor állapítható meg, ha az említett speciális bcs-k nem valósultak meg. Hanyag kezelés 320. § (1) Akit olyan idegen vagyon kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, amelynek kezelése vagy felügyelete törvényen alapul, és az ebből folyó kötelességének megszegésével vagy

elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a hanyag kezelés különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okoz. Jogi tárgy: a tulajdon és egyéb vagyoni viszonyok. Elkövetési tárgy: akkor van, ha valamilyen konkrét dologban testesül meg a vagyon. Ilyen esetben az idegen vagyontárgy, független attól hogy kinek a tulajdona. Elkövetési magatartás: a vagyonkezelési vagy felügyeleti megbízásból folyó kötelesség szándékos vagy gondatlan megszegése vagy elhanyagolása. Elkövetési magatartás lehet: a.) a kötelességszegés b.) a kötelesség elhanyagolása A vagyonkezelési kötelesség általában a vagyon tartós gondozását, megőrzését, karbantartását, gyarapítását jelenti. Elkövetési magatartás csak az a tevékenység vagy

mulasztás lehet, amely kötelességellenes. Kötelességszegés aktív és passzív magatartással is megvalósítható. A kötelesség elhanyagolása általában passzív magatartással valósul meg, pl. nem tesz meg valamilyen intézkedést. Leggyakoribb konkrét elkövetési magatartás a pénzkezelési előírások megszegése, az ellenőrzés elmulasztása. Stádiumok: a hanyag kezelésnek csak a befejezett stádiuma büntetendő. Kísérlete kizárt. Befejezett a hanyag kezelés, ha a vagyoni hátrány bekövetkezett Eredmény és okozati összefüggés: a hanyag kezelés materiális bcs. A jogalkotó a vagyoni hátrányt határozta meg eredményként. Alanya: speciális, csak az lehet, akit olyan idegen vagyon kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, amelynek kezelése vagy felügyelete jogszabályon alapul. Pl. gyám, gondnok, felszámoló, végelszámoló A részesi magatartás kizárt Bűnösség: a gondatlanság mindkét alakzatával elkövethető. Luxuriánál az

elkövető szándékosan szegi meg vagy hanyagolja el ugyan az idegen vagyon kezelésével vagy felügyeletével kapcsolatos kötelességét, de a vagyoni hátrányt gondatlanságból okozza. A negligentia értékelésénél nagy jelentősége van annak, hogy mi várható el adott esetben a tettestől. Minősítési rendszere: nem valósul meg bcs., ha a hanyag kezelést 50000 Ft-ot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva követik el. A hanyag kezelés minősítése kizárólag a vagyoni hátrány összegétől függ. Alapeset valósul meg, ha az 50.000 Ft-ot meghaladja, de az ötvenmilliót nem haladja meg a bekövetkezett vagyoni hátrány. Az egyetlen minősített eset akkor valósul meg, ha az okozott vagyoni hátrány különösen nagy vagy azt meghaladó, tehát 50 millió Ft-ot meghaladó. Elhatárolási és halmazati kérdések: - A hanyag kezelésnek mint gondatlan bcs-nek folytatólagosan elkövetettként értékelése kizárt. A folytatólagosság ugyanis feltételezi az

akarat elhatározás egységét. Akarat elhatározási egységről pedig a csak gondatlanul elkövethető cselekményeknél nem lehet szó. 51. Tétel CSALÁS 318. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a csalás kisebb kárt okoz, vagy a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást a) bűnszövetségben, b) közveszély színhelyén, c) üzletszerűen követik el. (3) (4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás nagyobb kárt okoz, b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el. (5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás jelentős kárt okoz, b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában

meghatározott módon követik el. (6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás különösen nagy kárt okoz, b) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el. (7) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás különösen jelentős kárt okoz, b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon, követik el. Jogi tárgy: a vagyoni jogok egésze. A csalás annyiban tér el a lopástól, illetve a sikkasztástól, hogy jogi tárgya szélesebb. A csalás esetén a bcs sértettje az, akinél a kár jelentkezik. Elkövetési tárgyat a törvényi tényállás nem határoz meg. Elkövethető ingóra és ingatlanra, létező és jövőbeli dologra, illetve bármilyen követelésre. Elkövetési magatartások: - Tévedésbe ejtés: a megtévesztettnél valamilyen téves képzet előidézése, valótlanságnak való

tényként történő feltüntetése, vagy való tény másként beállítása. - Tévedésben tartás: a sértettnek már a meglévő tévedésének el nem oszlatása, vagy megerősítése. A tévedésbe ejtés mindig aktív magatartás, míg a tévedésben tartás passzív magatartással, mulasztással (pl. tévedés el nem oszlatása célzatos hallgatással) követhető el. Stádiumok: az elkövetési magatartás megkezdésével kísérlet jön létre, amely mindaddig fennáll, amíg a kár be nem következik. A csalás befejezetté akkor válik, ha vagyoni kár következik be. Eredmény: a kár. A csalás materiális bcs, tényállási eleme a kár: a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés. A kár az értéknél tágabb kategória, beletartozik nem csak a vagyontárgyak értéke, hanem a pénzben kifejezhető vagyoni értékű jogok sérelme is. Csak a károsult vagyonában okozott értékcsökkenést jelenti. A károkozás módját a Btk nem határozza meg

Okozati összefüggés: a tévedésbe ejtésnek, illetve tévedésben tartásnak okozati összefüggésben kell lennie a sértett tévedésével. A csalás megállapításához az szükséges, hogy az elkövető magatartása alkalmas legyen a tévedés előidézésére, illetve fenntartására. Okozati összefüggésnek kell lennie a tévedésben lévő vagyonjogi intézkedése és a bekövetkezett kár között. (A károsult hiszékenysége, könnyelműsége, a megtévesztő magatartás primitív volta közömbös.) Alanya: bárki lehet. A társtettesség megállapításának feltétele, hogy a társtettes is tényállásszerű cselekményt valósítson meg. Bűnösség: csak egyenes szándékkal (dolus directus) követhető el. Az elkövető tudatának át kell fogni, hogy a megtévesztett tévedésben van, s ennek következtében a sértettnek kára keletkezik. Célzat: jogtalan haszonszerzés. Az elkövető tudatának át kell fognia a haszon jogtalan voltát. A haszon

jogtalansága azt jelenti, hogy az elkövetőnek sem objektíve, sem szubjektíve nincs jogcíme a haszonra. Minősítési rendszere: ugyanaz, mint a sikkasztásé (annyi kivételel, hogy nincs (4)bek. c, pont, tehát a kulturális javakra történő elkövetés nem minősíti!) A magánindítványra és a tevékeny megbánásra vonatkozó szabályok a csalásra is alkalmazandók. Elhatárolási és halmazati kérdések: - A csalást és a magánokirat-hamísítást bűnhalmazatban kell megállapítani, ha az elkövetés megkönnyítése, leplezése érdekében illetve a csalás eszközeként használták a magánokiratot. - A csalással bűnhalmazatban a magánokirat-hamísítás vétségét is megvalósítja, aki az adóhatóságot hamis okirat benyújtásával megtévesztve ÁFÁ-t jogosulatlanul igényel vissza. - Csalást követ el, aki a sértett nyilvános szórakozóhelyen felejtett ingóságát úgy szerzi meg az őrzési és kezelési kötelezettségét teljesítő

alkalmazottól, hogy azt valótlanul magáénak mondja. - Csalás és nem hitelsértés valósul meg, ha az elkövető eleve azzal a szándékkal szerezte meg a hitelt, hogy annak fedezetét elvonva, illetve a fedezetből való kiegyenlítést meghiúsítva jogtalan vagyonhoz fog jutni. Nem jön létre csalás, ha az elkövető csupán a hitel megszerzése végett téveszti meg a sértettet és csupán később alakul ki benne az elhatározás, hogy a kölcsönt nem fizeti vissza. - Csalást az különbözteti meg a megtévesztéssel elkövetett lopástól, hogy míg az előbbinél a tévedésbe ejtés a dolog megszerzését, addig a lopásnál a tévedésbe ejtés a dolog elvételének a megkönnyítését vagy a leleplezés megnehezítését célozza, ha a megtévesztés hatására nem maga a sértett rendelkezik a vagyontárgy átadásáról. 52. Tétel RABLÁS, KIFOSZTÁS Rablás 321. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy

evégből valaki ellen erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz. (3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást a) fegyveresen, b) jelentős értékre, c) bűnszövetségben vagy csoportosan, d) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során követik el. (4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást a) különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre, b) jelentős értékre hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen,

hivatalos eljárása alatt, vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, illetőleg jelentős értékre fegyveresen, bűnszövetségben vagy csoportosan, c) fegyveresen vagy csoportosan hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladata teljesítése során, követik el. Az (1) bek-ben meghatározott rablás a kényszerítésből és a lopásból létrejött törvényegység, összetett bcs. Az eszközcselekményt, a kényszerítést azért alkalmazza az elkövető, hogy a cselekményt az idegen dolog elvételét megvalósíthassa. A (2) bek-ben meghatározott rablás összefoglalt bcs. A lopás itt megelőzi a kényszerítést, mely arra irányul, hogy a tetten ért tolvaj megtartsa a dolgot. A rablás erőszakos vagyon elleni bűntett. Jogi tárgy: elsődlegesen sérti a tulajdon-, illetve a birtokviszonyokat, másodlagosan a passzív alany személyi illetve

cselekvési szabadságát, esetleg testi épségét. (komplex jogi tárgy) Elkövetési tárgy: idegen, ingó dolog. Az elkövetési tárgy értékének e bűntett minősítése szempontjából nincs jelentősége. Passzív alany: - az (1) bek-ben az a személy, akivel szemben az elkövető az erőszakot vagy az ún. minősített fenyegetést alkalmazza, illetve akit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez. - a (2) bek-ben az a személy, aki ellen a tetten ért tolvaj célzatosan erőszakot vagy ún. minősített fenyegetést alkalmaz Elkövetési magatartások: 1 – Az (1) bek. esetében a kényszerítés és az elvétel 2 – A (2) bek. esetében az erőszak avagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés alkalmazását megelőzi az idegen dolog elvétele. 1.) Az (1) bek-ben meghatározott rablást kétmozzanatú cselekményként határozza meg a Btk. a.) Az első mozzanat a kényszerítés meghatározott módon elkövetése

(eszközcselekmény). A kényszerítés négy féle módon történhet: - az erőszak alkalmazásával: a rablási erőszak a jelenlevő személyre közvetlenül ható olyan fizikai ráhatás, mely a sértett akaratát lenyűgözi, fizikai ellenállását megbénítja és ezzel arra kényszeríti, hogy tűrje a dolog elvételét, vagy azt éppen ő adja át. A rablásnál az erőszaknak mindig személy ellen kell irányulnia, a dolog elleni erőszak ugyanis a lopás minősített esete. Az erőszakot a dolog elvétele érdekében kell alkalmazni. - Az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés alkalmazása: a rablási fenyegetésnek egyrészt meg kell felelnie az általános részi fenyegetés fogalomnak, másrészt az ún. rablási minősített fenyegetésnek közvetlennek, és az élet vagy testi épség ellen irányulónak kell lennie. Amíg az erőszak fizikai erőkifejtés eredménye, addig a fenyegetés ennek kilátásba helyezése, pszichikai ráhatás. A

fenyegetésnek éppúgy mint az erőszaknak lenyűgöző erejűnek, akaratot bénítónak kell lennie. A fenyegetés címzettje nemcsak a sértett, hanem bármelyik jelenlévő személy lehet. A fenyegetés tartalma lehet olyan, mely távollevő személy ellen irányul. A fenyegetésnek a sértetthez való viszonylatában kell a lenyűgöző hatást kiváltania. - Öntudatlan állapotba helyezés: öntudatlan az az állapot, melyben lévő személy valamely pszichikai ok folytán nincs olyan állapotban, (pl. elkábították), hogy önálló akarata legyen, ennél fogva a dolog elvételével szemben ellenállást nem tud kifejteni. Ezt az állapotot az elkövetőnek célzatosan, a dolog elvétele végett kell előidéznie. - Védekezésre képtelen állapotba helyezés: akkor állapítható meg, ha a sértettet célzatosan olyan állapotba hozták, hogy ellenállást fizikai okból (pl. rázárták az ajtót) nem tud kifejteni az őt ért támadással szemben. b.) A második mozzanata

az idegen dolog elvétele (célcselekmény) Az elvétel fogalma megegyezik a lopás elkövetési magatartásával. Rablásnak minősül az is, ha a sértett közvetlen fenyegetés hatására, a védekezést reménytelennek látva a birtokában lévő dolgot ellenállás nélkül adja át a támadónak. 2.) A rablás (2) bekezdéses változata is kétmozzanatú tevékenységet követel meg Sorrendje azonban fordított az (1) bekezdésben írthoz viszonyítva: a.) a dolog elvétele (célcselekmény ): megegyezik a lopás elkövetési magatartásával b.) kényszerítés ( eszközcselekmény ): a (2) bekezdésben maghatározott rablás esetében, az erőszak, ill. a minősített fenyegetés alkalmazása a lopás befejezése után történik. A tettenért tolvaj alkalmazza azt a lopott dolog megtartása érdekében Az erőszak, ill. a minősített fenyegetés nem eszköz-, hanem utócselekménye a lopásnak. Stádiumok: a rablás immateriális bcs. Befejezett az (1) bek-ben meghatározott

rablás, ha az eszköz és a célcselekmény is megvalósult. A (2) bek-ben meghatározott rablás kísérlete fogalmilag kizárt. Alanya: - (1) bek. esetében önálló tettese bárki lehet, kivéve a dolog tulajdonosát (társ tulajdonosát). - (2) bek. esetében a tettes speciális, csak a tetten ért tolvaj lehet Tettenérés fogalma: nem csupán az elkövetőnek a cselekmény véghezvitele közben történt leleplezését jelenti, hanem tettenérés megállapítható akkor is, ha a bcs. befejezése a lopás befejezését jelentő elvétel után, de még az elvitelt megelőzően történik, vagy a helyszínről távozó tolvajt szemmel tartva nyomon követik, és megszakítás nélküli üldözés közben fogják el. A szakirodalom szerint tettenérésről akkor beszélhetünk, ha az elkövető a tényállást egészben vagy részben szemtanú jelenlétében valósítja meg, aki őt elfogja, és ennek következtében a hatóság elé kerül, illetve ha az elkövetőt a

helyszínről távoztában vagy üldözés közben fogják el. Társtettesek azok, akik az (1) bek. esetében akár az elvételben, akár a kényszerítésben, illetve a sértett állapotának az előidézésében részt vesznek. A (2) bek. esetében társtettes csak az lehet, aki mind a lopásban, mind az erőszak, illetve a minősített fenyegetés alkalmazásában részt vesz. Bűnösség: csak egyenes szándékkal követhető el, mert a tényállás szükséges ismérve a célzat. A célzat: az (1) bek-es rablás mindkét elkövetési magatartása meghatározott célból kerül alkalmazásra. Kétszeres célzatról beszélhetünk, az eszközcselekmény célja a célcselekmény elkövetésének lehetővé tétele, míg a második cselekmény célzata az idegen dolog eltulajdonítása. Az első célzat a tárgyi oldalon, a második az alanyi oldalon jelentkezik. A kétszeres célzatnak a rablás elkövetését megelőzően kell kialakulnia az elkövető tudatában. A (2) bek-ben

meghatározott rablás esetében is megtalálható a kétszeres célzat. Célzatos az első cselekmény, az idegen dolog elvétele, amelynek célzata annak az eltulajdonítása, továbbá célzatos az erőszak vagy a minősített fenyegetés alkalmazása, amelynek célzata a dolog megtartás. Minősített esetek: a fegyveres, a jelentős értékre, a bűnszövetségben, illetve a csoportos elkövetés, továbbá a hivatalos, külföldi hivatalos személy sérelmére hivatalos eljárása alatt, valamint közfeladatot ellátó személy sérelmére ezen feladata teljesítése során. Súlyosabban minősül, ha a,: különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre, b,: avagy jelentős értékre hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, illetőleg c,: jelentős értékre fegyveresen, bűnszövetségben vagy csoportosan, továbbá d,: a fegyveresen vagy csoportosan

hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladata teljesítése során, követik el. A rablás csoportos elkövetése akkor valósul meg, ha 3 vagy több személy akár tettesi, akár részesi minőségben a bcs. helyszínén együtt tevékenykedve valósítja meg a bcs-t. Az időben és térben elkülönülő magatartás nem alapozza meg a csoportos elkövetés fogalmát. Bűnszövetség: akkor létesül, ha két, vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet. Hivatalos személy és külföldi hivatalos személy, valamint közfeladatot elátó személy foglama a 26 és 27. tételben, valamint az általános részben szerepelnek Elhatárolási és halmazati kérdések: - Egy rendbeli rablás bűntette valósul meg, ha az elkövető egy személlyel szemben

alkalmazott erőszak kifejtésével a sértettől több személy tulajdonában lévő dolgot vesz el. - Bűnhalmazat megállapításának van helye, ha az elkövetőt a bekövetkezett halálos eredmény tekintetében csupán gondatlanság terheli. - Rablással bűnhalmazatban a terrorcselekmény valósul meg, ha a rablás elkövetője túszt ejt, akinek elengedését ahhoz a feltételhez köti, hogy a rendőrség a bcs. helyszínéről a szabad elvonulását engedélyezze. Kifosztás 322. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett a) úgy vesz el mástól, hogy evégből lerészegíti, b) az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt álló személytől vesz el, bűntettet követ el és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást a) jelentős értékre, b)

bűnszövetségben vagy csoportosan követik el. (3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást a) különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre, b) jelentős értékre, bűnszövetségben vagy csoportosan követik el. Jogi tárgy: kettős, egyrészt a tulajdon-, illetve a birtokviszonyok, másrészt a cselekvési szabadság. Elkövetési tárgy: idegen, ingó dolog. Passzív alany: - az a.) pontos kifosztásnak nincs passzív alanya, csak sértettje - a b.) pontos kifosztás esetén egybeesik a passzív alany és a sértett, itt ugyanis attól a személytől kell elvenni az idegen dolgot, aki ellen előzőleg, más célból erőszakot, avagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott a tettes, és a sértett még ennek hatása alatt van. Elkövetési magatartások: 1.) Az a) pontos kifosztás: a.) eszközcselekménye: a sértett lerészegítése: a sértett mértéktelen alkoholfogyasztásra ösztönzését jelenti.

Nem feltétele a lerészegítés megállapításának, hogy a sértett öntudatlan ittas állapotba kerüljön. A kifosztás esetén az elkövető célzatosan részegíti le a sértettet. b.) célcselekménye: az idegen dolog elvétele: ez a magatartás megegyezik a lopás elkövetési magatartásával. 2.) A kifosztásnak az (1) bek b) pontjában szabályozott változata a megvalósulás két szakaszát írja le: a.) a kifosztástól eltérő más bcs elkövetése során történő személy elleni erőszak, vagy az élet, illetve testi épség elleni közvetlen fenyegetés alkalmazását (előcselekmény): feltételei: - az előcselekmény olyan bcs. legyen, amelyért az elkövető büntethető - olyan speciális bcs. legyen, amelynek tényállási eleme a személy elleni erőszak vagy az élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetés - az előcselekményt a kifosztás tettese kövesse el - az előcselekmény hatása alatt legyen a sértett, amikor a dolog elvétel

megtörténik, azaz ne legyen képes azt megakadályozni b.) az ún személytől ( a fenti hatás alatt lévő sértettől) történő dolog elvétel (utócselekmény): megegyezik a lopás elkövetési magatartásával. A b.) pontos kifosztás esetén az elő- és az utócselekmény nem alkot egységet, ezért a kifosztás megállapítása nem érinti az elkövető felelősségét az előcselekmény (pl. garázdaság) elkövetéséért. Stádiumok: - Az a.) pontos kifosztás a célzatos lerészegítés megkezdésével kísérleti szakba lép, befejezetté az idegen dolog elvételével válik. - A b.) pontos kifosztás az idegen dolog elvételének a megkezdésével lép kísérleti szakba, befejezetté szintén az idegen dolog elvételével válik. Alanya: az a.) pont alapján az lehet, aki a sértett célzatos lerészegítésében, illetve az elvételben részt vett, a b.) pont esetén a tettes speciális, az, aki az elő- és az utócselekményt is elkövette. A bírói gyakorlat a

b.) pont szerinti esetben a társtettesség megállapíthatóságát kiterjesztette azokra is, akik csak elvételben vesznek részt, az előcselekményben nem. Bűnösség: csak egyenes szándékkal lehet elkövetni. Célzat: - Az (1) bek. a) pontja esetén két irányú célzat szükséges: az előcselekménynek, a lerészegítésnek azzal a célzattal kell történnie, hogy lehetővé tegye a dolog elvételét, míg a célcselekmény, a dolog elvétele célzata annak a jogtalan eltulajdonítása. - Az (1) bek. b) pontjában meghatározott esetben az erőszak, illetve a minősített fenyegetés célja a kifosztás szempontjából közömbös, az utócselekménynek az elvételnek itt is a jogtalan eltulajdonítás végett kell történni. Minősített esetek: a,) jelentős értékre, b,) bűnszövetségben, vagy csoportosan, d,) különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre, e,) jelentős értékre, bűnszövetségben vagy csoportosan követik el. Elhatárolási és halmazati

kérdések: nem lopás, hanem kifosztás valósul meg, ha a garázdaságot elkövető terhelt fogásából menekülő sértett által hátrahagyott ingóságot az elkövető nyomban eltulajdonítja. 2/1998. Büntető jogegységi határozat A Btk. 322 §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint minősülő kifosztás bűntettét kell megállapítani, ha az elkövető nyomban a sértett megölése után veszi el annak értékeit. 53. Tétel ZSAROLÁS 323. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön és ezzel kárt okoz, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolást a) bűnszövetségben, b) élet vagy testi épség elleni avagy más hasonlóan súlyos fenyegetéssel, c) hivatalos személyként e jelleg felhasználásával avagy hivatalos megbízás vagy

minőség színlelésével követik el. (3) Jogi tárgy: kettős: egyrészt a vagyoni jogok, másrészt a személyi illetve cselekvési szabadság. Passzív alanya: akivel szemben a kényszert alkalmazzák. Elkövetési magatartás: kényszerítés valaminek a megtételére, meg nem tételére vagy eltűrésére. Kényszerítés: olyan fizikai vagy pszichikai ráhatás az emberi akaratra, amely alkalmas arra, hogy a kényszerített nem a saját, hanem a kényszerítő akaratának megfelelő magatartást tanúsítson. Elkövetési mód: az erőszak és a fenyegetés. A zsarolási erőszaknak nem kell a kényszerített akaratát megtörnie, elég annak hajlítása, meghagyva számára a választás lehetőségét, az ellenállás és az engedelmesség között. Az erőszak a rablás és a zsarolás közös eleme. Zsarolásnak minősítendő a cselekmény, ha a személy elleni erőszak olyan kismértékű, hogy sem fizikailag, sem pszichikusan nem bénít, csupán korlátoz. A saját

dolog elvételére irányuló erőszak lenyűgöző is lehet, mert rablás csak idegen dologra követhető el. Minden formája a jogtalan fenyegetésnek (pl. perrel), amely a kényszerített akaratának befolyásolására alkalmas, megállapíthatóvá teszi a zsarolást. Nem valósul meg zsarolás vagy önbíráskodás, ha a feljelentés kilátásba helyezése a szabálysértéssel okozott kár megtérítésének szorgalmazása céljából történt. Stádiumok: a bcs. a kár bekövetkezésével válik befejezetté Nem szükséges a jogtalan haszon tényleges megszerzése, mert az célzat nem pedig eredmény. Eredmény: a kár. A zsarolás materiális bcs Okozati összefüggés: szükséges az okozati összefüggés a cselekmény, a sértett vagyoni joghatású cselekménye és a kár között. kényszerítő Alanya: bárki. Bűnösség: csak egyenes szándékkal valósítható meg a szükséges célzat miatt. Célzat: a jogtalan haszonszerzés. Jogtalan az a haszon, mely

jogszabályba ütközik, amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek ki, vagy ha nyilvánvalóan a társadalom etikai normáiba ütközik. Minősített esetek: a.) bűnszövetség b.) élet vagy testi épség elleni, vagy más hasonlóan súlyos fenyegetés alkalmazásával történő elkövetés c.) hivatalos személykén, e jelleg felhasználásával, avagy hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével történő elkövetés. A zsarolás ezen minősített esete csak akkor állapítható meg, ha az élet vagy testi épség elleni fenyegetés nem közvetlen, avagy ha közvetlen ugyan, de nem a dolog átadására vagy elvételének a tűrésére irányul, hanem más vagyoni joggal kapcsolatos cselekményre. A zsarolást és a hivatali visszaélést bűnhalmazatban megállapítani nem lehet, mert a minősített eset tartalmilag elvégzi a hivatali visszaélésnek a zsarolással való törvényi egységbe foglalását. Elhatárolási és halmazati kérdések: - ahány

sértett van, annyi rendbeli zsarolás valósul meg. Ugyanannak a sértettnek sérelmére megvalósuló több cselekmény folytatólagos egységbe tartozik. - Bűnhalmazat jön létre a zsarolás és annak végrehajtása során megvalósított bcs. között pl. a lőfegyvernek zsarolással történt megszerzése esetén a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel és a zsarolás halmazatot képez. 54. Tétel RONGÁLÁS, JOGTALAN ELSAJÁTÍTÁS Rongálás 324. § (1) Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el. (2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a) a rongálás kisebb kárt okoz, b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást bűnszövetségben követik el. (3) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki a) nagyobb kárt okoz, b) 1. kulturális javak körébe tartozó tárgyat,

régészeti lelőhelyet vagy műemléket, 2. vallási tisztelet tárgyát, illetőleg vallási szertartás végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat, 3. temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetőleg temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat rongál meg. (4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás a) jelentős kárt okoz, b) 1. kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet vagy műemléket, 2. vallási tisztelet tárgyát, illetőleg vallási szertartás végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat, 3. temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetőleg temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat semmisít meg, c) robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el. (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen nagy kárt okoz. (6) A büntetés öt évtől

tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen jelentős kárt okoz. Jogi tárgy: a tulajdon, illetve a birtok. Elkövetési tárgy: az idegen vagyontárgy. A saját tulajdonban lévő műemlék megsemmisítését a Btk. nem rongálásként, hanem műemlék megsemmisítésként bünteti. A vagyontárgy megjelölése mind az ingót, mind az ingatlant felöleli A megrongálás csak akkor okozhat kárt, ha a vagyontárgynak értéke van. Nem lehet elkövetési tárgya a rongálásnak általában a lopott vagy sikkasztott dolog (büntetlen utócselekmény). Elkövetési magatartások: a.) a megrongálás: a dolog állagát károsítja, vagy állagkárosodás nélkül rendeltetésszerűen használhatatlanná teszi. Nem feltétele a rongálás megállapításának a vagyontárgy használhatóságnak vagy állagának sérelme. Pl összetett dolog szétszerelése akként, hogy az eredeti állapot helyreállítása jelentős ráfordítást igényel. Jellegzetes

elkövetési magatartások: törés, elégetés, vegyítés, eláztatás, ha az a dolog értékének csökkenésével jár. b.) A megsemmisítés: a vagyontárgy állagának megszüntetését vagy olyan fokú károsítását jelenti, amely eredeti állapotba már állítható vissza. Elkövetési mód: a magatartásnak jogellenesnek kell lennie. Tehát nem állapítható meg, ha pl végszükség forog fenn. A társadalomra veszélyességet kizárja a jogszabály engedélye is (a birtokos a birtoka ellen irányuló támadást önhatalmúlag is elháríthatja). Stádiumok: a rongálás a kár bekövetkezésével válik befejezetté. Kísérlet mindaddig amíg a kár be nem következik. Eredmény: a kár. A rongálás materiális bcs Csak az értékcsökkenést lehet figyelembe venni, az elmaradt haszonnak a cselekmény büntetőjogi minősítése szempontjából nincs jelentősége. Okozati összefüggés: a bekövetkezett kárnak okozati kapcsolatban kell lennie az idegen vagyontárgy

megsemmisítésével, illetve megrongálásával. Alanya: bárki lehet, kivéve a tulajdonost és bizonyos esetekben azt, akinek kezelésére az idegen dolgot rábízták. Bűnösség: egyenes és eshetőleges szándékkal is elkövethető. A gondatlan rongálás nem bcs. és szabálysértés sem kivéve (SZTV 157§ (3)bek alapján) aki műemléket, muzeális tárgyat, az államhatárt, a megye-, város-, községhatár vagy a birtokhatár megjelölésére szolgáló hivatalos jelet, tömegközlekedési vagy távközlési eszközt, közúti jelzést, továbbá parkot vagy az ahhoz tartozó felszerelést gondatlanul megrongálja, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Minősítési rendszer: a cselekmény elsősorban az okozott kár összege alapján minősül, mint a lopásnál leírtak szerint. Szabálysértést valósít meg, aki 10000 Ft-ot meg nem haladó kárt okozva követi el, úgyszintén aki ezt megkísérli, feltéve hogy a cselekmény egyébként sem

bcs. További minősítő körülmények: - a szabálysértési értékre elkövetett rongálást csak a bűnszövetségben elkövetés minősíti, - súlyosabban minősül, ha az elkövető: 1. kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet vagy műemléket, 2. vallási tisztelet tárgyát, illetőleg vallási szertartás végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat, 3. temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetőleg temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat rongál meg, - még súlyosabban ha az 1-3 pontban írt dolgokat megsemmisíti, illetve ha a rongálást robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követi el. A magánindítványra és a tevékeny megbánásra vonatkozóak a rongálás esetében is alkalmazandók. Halmazati és elhatárolási kérdések: - Bizonyos mértékben szubszidiárius jellegű tényállás, amiből az következne, hogy a rongálás nem lenne megállapítható bűnhalmazatban

olyan cselekményekkel, amelyeknek a rongálás tényállási eleme. Ezt az elvet azonban a bírói gyakorlat gyakran áttöri. Pl a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás esetében is - A tárgyi és alanyi ismérvek elkülönülésének hiányában is meg kell állapítani a lopás és a rongálás bűnhalmazatát, ha a rongálásnak az előírt büntetési tétele az adott esetben a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás büntetési tételénél súlyosabb. - Az idegen vagyon kezelésével megbízott személy azzal, hogy a szándékos rongálás által okozott hiányt a sértett megtévesztésével utóbb eltünteti vagy csökkenti, a szándékos rongálás mellett csalást követ el. - Ha a vádlott a temetőben lévő síremléket megrongálja, magatartása a rongáláson túlmenően a kegyeletsértést is megvalósítja. - A közveszélyokozással a rongálás bűnhalmazatban nem állapítható meg. Jogtalan elsajátítás 325. § (1) Aki a talált idegen dolgot

eltulajdonítja, avagy nyolc nap alatt a hatóságnak vagy annak, aki elvesztette, nem adja át, úgyszintén aki a véletlenül vagy tévedésből hozzá került idegen dolgot eltulajdonítja vagy nyolc nap alatt vissza nem adja, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogtalan elsajátítást a kulturális javak körébe tartozó tárgyra követik el. A találó köteles a talált dolgot a találástól számított 8 nap alatt a dolog elvesztőjének, tulajdonosának, vagy más átvételre jogosult személynek átadni, vagy a jegyzőnek beszolgáltatni. Jogi tárgy: a tulajdon. Az elkövető eredetileg jogszerűen kerül a dolog birtokába, de később a dolog további birtoklása vagy az azzal való rendelkezés már jogtalan. Elkövetési tárgy: a talált, illetve a véletlenül vagy tévedésből az elkövetőhöz került idegen

ingó dolog. A találás a jogosult akaratán kívül a birtokából, testközelségéből kikerült dolognak az elkövető általi birtokba vételét jelenti. A dolog elveszett, ha a tulajdonos birtokából kiesett és azt a dolgot ismét birtokba már nem tudja venni. A jogtalan elsajátításnál senkinek sincs a birtokában az elveszett dolog. Nem tekintendő birtokból kiesettnek az a dolog, melyet a tulajdonos olyan helyen és körülmények között vesztett el, hogy azt még vissza szerezheti. Az utcán álló kerékpár nem elhagyott dolog, elvétele nem jogtalan elsajátítás, hanem a célzattól függően lopás vagy jármű önkényes elvétele. A vendéglőben otthagyott vagy ottfelejtett tárgy elvétele lopást és nem jogtalan elsajátítást valósít meg. Az elkóborolt állat befogása nem jogtalan elsajátítás, hanem lopás. A szolgálatban lévő rendőr által talált tárgy eltulajdonítása sikkasztás Véletlenül: tudatos emberi magatartástól

függetlenül kerül a dolog az elkövetőhöz. Ilyenkor mindkét személynek az erre irányuló akarata hiányzik. Pl a tulajdonos nyájához idegen állat csatlakozik. Tévedésből: akkor kerül az idegen dolog az elkövető birtokába, ha a dolog felett rendelkezni jogosult személy tévedése folytán történik ez, s mindketten tévedésben vannak. Ilyenkor a tévedésben lévő személy elkövetéskori akarata ellentétes a valódi akaratával. Elkövetési magatartások: a.) Talált dolog eltulajdonítása: aktív magatartás, mely bármely tulajdonjogi részjogosítvány gyakorlásával elkövethető, kivéve a birtokba vételt. Az elkövető az eltulajdonítást a 8 napos határidő alatt is megvalósíthatja azzal, hogy kifejezésre juttatja ezt a szándékát, vagy lehetetlenné teszi a visszaadást azzal, hogy a dolog felett rendelkezik. b.) A talált, a tévedésből vagy a véletlenül hozzá került idegen dolognak 8 napon belüli vissza nem adása, illetve át nem

adása. A tiszta mulasztásnál a dolog át nem adásánál vagy vissza nem adásánál határidőn belül a Btk. vélelmezi az eltulajdonítási szándékot. Ez a vélelem azonban megdönthető, ha a dolog birtokosa bizonyítja a visszaadásra irányuló szándékát és azt, hogy objektív okból késett a visszaadással. 8 napon belüli leleplezés esetén akkor kerülhet sor a bűnösség megállapítására, ha az eltulajdonítás megtörtént. A talált dolog 8 napon belüli át nem adása esetén a jogtalan elsajátítás vétsége megállapításának nem tényállási eleme az eltulajdonítási szándék. Stádiumok: a bcs. az elkövetési magatartással befejezetté válik A kísérlet a vissza nem adás esetén fogalmilag kizárt. (tiszta mulasztásos bcs) Alanya: speciális, tettesként csak az lehet, aki a talált, a véletlenül vagy tévedésből hozzá került dolgot eltulajdonítja, vagy határidőn belül nem adja vissza. Ha a találó rábízza a dolgot másra azzal,

hogy azt juttassa el a hatósághoz, de a megbízott a dolgot eltulajdonítja, sikkasztást követ el. Bűnösség: csak szándékos (egyenes, vagy eshetőleges). A jogtalan elsajátítás vétség, amelynek csak alapesete van. Ha a jogtalan elsajátítást 10.000 Ft-ot meghaladó értékű dologra követik el, a cselekmény értéktől függetlenül vétség. 10000 Ft alatt tulajdon elleni szabálysértés Halmazati és elhatárolási kérdések: - Bűnhalmazat akkor valósul meg, ha az elkövető különböző időben és helyen talált dologra követi el a bcs-t. A magánindítványnak és a tevékeny megbánásra vonatkozó szabályok itt is alkalmazandók. 55. Tétel ORGAZDASÁG, JÁRMŰ ÖNKÉNYES ELVÉTELE Orgazdaság 326. § (1) Aki lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból, vagy orgazdaságból származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében

közreműködik, orgazdaságot követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha az orgazdaságot a) kisebb értékre, b) a szabálysértési értékre üzletszerűen követik el. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot nagyobb értékre vagy kulturális javak körébe tartozó tárgyra követik el. (4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot a) jelentős értékre, b) nagyobb értékre üzletszerűen követik el. (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot a) különösen nagy értékre, b) jelentős értékre üzletszerűen követik el. (6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot a) különösen jelentős értékre, b) különösen nagy értékre üzletszerűen követik el. Jogi tárgy: elsődlegesen a tulajdonviszonyok,

másodlagosan az igazságszolgáltatás rendje (komplex jogi tárgy). Az igazságszolgáltatás rendjének sérelme egyrészt abból áll, hogy a vagyon elleni alapbcs-k felderítését megnehezíti, másrészt az értékesítés megkönnyítése ösztönzőleg hat további bcs-k elkövetésére. Az orgazdaság járulékos cselekmény, a speciális bűnkapcsolati alakzatok egyike. Az alapcselekmények köre a következők: - lopás, - sikkasztás, - csalás, - hűtlen kezelés, - rablás, - kifosztás, - zsarolás, - jogtalan elsajátítás, - orgazdaság. Elkövetési tárgy: a taxatíve felsorolt alapbcs.-kből származó idegen ingó dolog Ez minden olyan dolog, amely az alapbcs. elkövetéséből közvetlenül vagy közvetve származik. Az orgazdaság érték szerinti minősítése nem az alapvagyon elleni bcs értéke szerinti minősítéshez igazodik, hanem a vagyoni haszonszerzés végett megszerzett érték szerint valósul meg az orgazdaság szabálysértése, vétsége vagy

bűntette. Az orgazdaság minősített esetei is önállóak, nem függnek az alapbcs. minősítésétől Az orgazdaság önállósága folytán elég, ha az alapbcs. büntetendő, nem szükséges azonban hogy az alapbcs. elkövetője is büntethető legyen Ha az alapbcs nem bcs hanem szabálysértés, akkor az orgazda cselekménye nem minősül bcs-nek, esetleg orgazdaság szabálysértése valósul meg. Elkövetési magatartások: a.) a dolog megszerzése: a dolog tényleges hatalomba vétele valamilyen jogügylettel. A jogügylet ingyenes és visszterhes is lehet Megszerzésnek kell tekinteni pl. az ajándékozást, a vételt, az alapbcs elkövetőjével való közös elfogyasztást, elhasználást is. b.) A dolog elrejtése: akkor valósul meg, ha az elkövető a dolog feletti rendelkezés lehetőségét anélkül szerzi meg, hogy a dolgot formálisan birtokba venné. Elrejtés továbbá minden olyan magatartás, amely a dolog felkutatását megnehezíti. A dolog jóhiszemű

megszerzője nem orgazda, de azzá válik, ha az elkövetési magatartása a tudomásszerzést követően is folytatódik. Pl elrejti a dolgot c.) A dolog elidegenítésében való közreműködés: segítségnyújtás ahhoz, hogy az alapbcs. elkövetője a dolgot értékesíthesse Pl vevő felkutatása Stádiumok: az orgazdaság az elkövetési magatartásainak bármelyikének a véghez vitelével befejezetté válik. Kísérlete gyakorlatilag kizárt Alanya: bárki lehet, kivéve a dolog tulajdonosát és az alapbcs. elkövetőjét, vagy részesét. Bűnösség: csak egyenes szándékkal valósítható meg. Az elkövető tudatának át kell fognia, hogy az elkövetési tárgy a tényállásban felsorolt valamely vagyon elleni bcsből származik. Az nem szükséges, hogy az elkövető ismerje az alapbcs büntetőjogi minősítését. Elégséges az alapbcs megvalósítását jelentő tények ismerete Az alapbcs. jogi minőségében való tévedésnek nincs jelentősége (jogi

tévedés) Célzat: az orgazdának vagyoni haszonszerzés végett kell cselekednie. Elhatárolási és halmazati kérdések: nem halmazat, hanem egy rendbeli folytatólagosan elkövetett orgazdaság létesül, ha az orgazda ugyanazon tolvaj által különböző lopások útján elkövetett dolgokat más-más alkalmakkor ugyan, de egységes akarat elhatározásból fakadóan szerzi meg. Szabálysértés: SZTV. 157 § (1) Aki a) tízezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot,. követ el, úgyszintén, aki e cselekmények elkövetését megkísérli, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye, ha a sértett az elkövető hozzátartozója. Az orgazdaság bcs-jében az üzletszerűség nem alaptényállási elem, ami azt jelenti, hogy az elkövető az orgazdaságot szabálysértési

értékre üzletszerűen követi el, helye van a bűnhalmazat megállapításának. Jármű önkényes elvétele 327. § (1) Aki idegen gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, vagy az így elvett, illetve a rábízott ilyen járművet használja jogtalanul, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel, b) bűnszövetségben követik el. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdés a) pontjában írt bűncselekményt fegyveresen vagy bűnszövetségben követik el. A jármű önkényes elvételét a lopástól a célzat különbözősége, a sikkasztástól az elkövetési magatartás határolja el. Jogi tárgy: a tulajdonjog részjogosítványai közül a használati jog. Elkövetési tárgy: az

idegen gépi meghajtású jármű. Gépi meghajtású az a jármű, melyet villamos, benzin, gázolaj, stb. energia felhasználásával beépített erőgép hajt. Ez tágabb fogalom mint a KRESZ gépjármű fogalma. Elkövetési magatartások: - az elvétel: az idegen gépi meghajtású jármű időleges birtokba vételét jelenti. A tulajdonos csak időlegesen és csak a birtoklási illetve használati jogában korlátozott. - Jogtalan használat végett más által elvett idegen gépi meghajtású jármű jogtalan használata: ez valósul meg pl. akkor, ha a járművet elvevő másnak engedi át a vezetést. A használat a jármű rendeltetésének megfelelő igénybevételt jelent Nem minősül használatnak a felnyitott gépkocsiban alvás, magnó hallgatása, illetve a javításra átadott gépkocsi kipróbálása. - A rábízott idegen gépi meghajtású jármű jogtalan használata. Az elvételre itt nincs szükség, mert a jármű jogszerűen kerül az elkövető birtokába. E

cselekmény a sikkasztáshoz és a hűtlen kezeléshez hasonló. Az a körülmény, hogy az elkövető milyen időtartamban akarta a járművet használni, azért jelentős, mert a tartós használat az eltulajdonítási szándékra utalhat, s így már lopássá minősítheti a cselekményt. A nem gépi meghajtású jármű önkényes elvétele szabálysértés (SZTV 157.§ (2)bek) Stádiumok: az elvétel megkezdése már kísérlet. A kulcs megszerzése még csak előkészület, de a zárba illesztése és elfordítása már kísérlet. A második fordulat esetén a használat kísérletéről akkor beszélünk, ha az elkövető minden feltételt megteremtett a rendeltetésszerű használathoz, azonban az valamilyen technikai vagy külső ok miatt meghiúsul. A bcs az elvétellel illetve a használattal befejezett. Elkövetési mód: mind az elvételnek, mind a használatnak jogtalannak kell lennie. A jogtalanságnak a jármű elvételekor illetve a használat megkezdésekor kell

fennállnia. Ezért pl. a bérelt gépkocsi időlegesen másnak történő átengedése vagy késedelmes visszaadása csak szerződésszegés. Jogtalan használaton olyan használatot kell érteni, amely az elkövető érdekének felel meg. Alanya: tettesként az elvételnél illetve az elvételt követő használatnál bárki lehet, kivéve a tulajdonost, illetve a jogos használót. Társtettes az, aki társával akarategységben részt vesz a jármű elvételében, bár annak felnyitásában, elindításában tevőlegesen nem működik közre. A rábízott jármű jogtalan használata esetén a bcs. tettese illetve társtettese csak az lehet, akire jogszerűen rábízták azt. Bűnösség: csak szándékosan (az első fordulat csak egyenes szándékkal) követhető el. Az elkövető tudatának át kell fognia a jármű idegen voltát és magatartásának jogellenességét. Célzat: a tényállás első fordulata célzatként a jármű jogtalan használat céljából történő

elvételét követeli meg. A több hónapig tartó jogtalan használat már a jogtalan eltulajdonítási célzatra utal. Minősített esetek: a./ súlyosabban akkor minősül a jármű önkényes elvétele, ha az elkövető a jármű elvételekor erőszakot, avagy az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz. Az elkövetésnek ez a módja a bcs rablásszerű változata A fenyegetésnek az élet vagy testi épség ellen közvetlenül irányulónak kell lennie, úgy mint a rablásnál. b.) Bűnszövetségben követik el (3). Legsúlyosabban akkor minősül a bűncselekmény ha a (2) bekezdés a/ pontjában írt bűncselekményt fegyveresen vagy bűnszövetségben követik el. A magánindítványra és a tevékeny megbánásra vonatkozó szabályok itt is alkalmazandók. Halmazati és elhatárolási kérdések: - ugyanazon vádlott által több gépi meghajtású jármű önkényes elvétele esetén bűnhalmazat valósul meg. - bűnhalmazat létesül, ha az

elkövető akár az elvétellel egyidőben, akár pedig a használat befejezése után a gépkocsiban lévő dolgokat eltulajdonította