Jogi ismeretek | Közigazgatási jog » Dr. Lőrincz Lajos - Közigazgatási jog

Közigazgatási jog dr. Lőrincz Lajos 1 Tartalomjegyzék A képesítés . 4 A köztisztviselők jogai és kötelezettségei . 5 A felelősségi rendszer . 7 KÖZIGAZGATÁSI JOG . 9 A közigazgatási jog kialakulása, fejlődési szakaszai . 9 A közigazgatási jog forrásai . 10 I. Jogszabályok 11 II. Egyéb jogi eszközök 12 A jogalkotás . 12 A közigazgatási jogi norma . 13 A jogforrás . 13 A jogszabály . 13 A jogi norma . 13 A jogi norma legfontosabb jellegzetességei . A jogi norma fajtái, csoportosítása . A közigazgatási jogi norma szerkezete . A jogalkalmazás . 15 A közigazgatási jog szankciói. 16 A közigazgatási jog szankciói . 17 A közigazgatási jogi szankció célja . 17 A szankció fogalmi elemei . 18 A szankciók fajtái . 18 A francia közigazgatás . 19 Az Egyesült Királyság közigazgatása . 21 Skócia . 22 Wales . 22 Anglia . 22 Észak-Írország . 22 Az Egyesült Királyság helyi igazgatása . 23 Az USA közigazgatása . 23 Az amerikai

elnök . 23 Az alelnök . 23 A törvényhozó hatalom . 23 A végrehajtó hatalom . 24 A központi igazgatási szervek . 24 Az állami szintű igazgatás . 24 Helyi önkormányzatok . 24 Németország, Ausztria, Svájc közigazgatási rendszere . 24 Németország. 24 Ausztria . 25 Svájc . 25 A közigazgatás cselekvési formái, az aktusok . 26 Csoportosítási lehetőségek . 26 Az aktusok osztályozása . 26 Az aktusok jogkötöttsége . 27 A hibás államigazgatási aktusok . 27 Az EU igazgatása . 27 Az európai integráció története . 27 Az EU döntéshozatali szervei . 29 Kormányközi szervek . 2 Szupranacionális szervek . Egyéb intézmények . 30 A közösségi jog . 30 3 I-II. előadás (2004 február 3 és 10) – dr Lőrincz Lajos A képesítés Képesítés: annak meghatározása, hogy milyen képességekkel, készségekkel, ismeretekkel kell rendelkeznie annak, aki a közigazgatásban akar elhelyezkedni. Követelményeket minden szervezet állít. A

versenyszféra nem egységes követelményeket fogalmaz meg. Az állam csak a diszkrimináció tilalmának követelményét fogalmazza meg A közszférában az állam egységesen határozza meg a követelményeket, jogszabályokba foglalva (zárt rendszerű személyi politikára érvényes). A jogszabályok határozzák meg az iskolai végzettséget és egyéb képességeket (gyakorlati tapasztalat, több nyelv ismerete, sport ismerete stb.) 2. kiválasztási módszer: nem írnak elő jogszabályban ilyen követelményeket, de megkívánják, hogy bizonyos ismeretekkel rendelkezzen a pályázó, ezért versenyvizsgát hirdetnek meg. Azon a jelentkezőnek kérdésekre kell válaszolnia, ennek alapján döntik el, hogy kit vesznek fel (Fr.o, Anglia). 1883. évi I tv tartalmazza, hogy az akkori köztisztviselőknek milyen ismeretekkel kell rendelkezni A II. vh után a demokratikus rendszer ki akarta cserélni a személyi állományt 1/1945. kormányrendelet: megszüntette a képesítési

követelményeket 1990: előáll a jelenlegi rendszer, melynek alapjait az 1992. évi XXII tv szabályozza: 1. Köztisztviselő csak az lehet, aki legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik 2. Központi államigazgatási szervekben előadói besorolásban csak felsőfokú iskolai végzettségű személy dolgozhat, kivéve, amely szervek nem a központi szervek alaptevékenységéhez kapcsolódnak. 3. Vezető beosztású a közigazgatásban csak felsőfokú iskolai végzettségű szakember lehet 4. Jegyző esetén államigazgatási főiskolai vagy jogi diploma, főjegyző esetén jogi vagy közgazdasági diploma szükséges. 9/1995. Korm rendelet hajtja végre: a közigazgatás minden álláshelyére vonatkozóan előírja, hogy milyen szintű és jellegű iskolai végzettséggel kell rendelkezni az alkalmazottaknak. A köztisztviselők képzése illetve továbbképzése: az állam egységes elvek alapján dolgozza ki, hogy a köztisztviselők milyen képzésben

részesüljenek. - Anglia: az a közigazgatási szakértő jó, aki gazdag általános műveltséggel rendelkezik, jól ismeri a művészeteket, irodalmat és történelmet, elegánsan viselkedik, társaságba beilleszkedő, általános műveltségű szakember. - Franciaország: a közigazgatási szakembereket gazdasági ismeretekkel kell felruházni, mert a szakemberek legfőbb feladata, hogy a közpénzeket hasznosan költsék el. - Németország: a közigazgatás nem más, mint jogilag szabályozott igazgatás. A jog tanítására fektetik a hangsúlyt. - volt SZU: a közigazgatás a termelést is közvetlenül irányította, ezért a mérnökök irányítottak minden területen. - USA: a közigazgatásba olyan szakember kell, aki komplex ismeretekkel rendelkezik: általános ismeretség, közgazdasági ismeretek, jogi ismeretek, szervezési ismeretek. Milyen típusú szakembereket képezzenek? Lehet generalista vagy specialista. (lásd I félév 36 oldal) Mikor képezzék a

szakembereket? 1. Munkába állás előtt: fogékonyabb az új ismeretekre, több ideje van, de főleg csak elméleti 4 ismereteket ad. 2. Munkába állás után: első 3 hónapban alapozó ismeretek, 3 évvel később 6 hónapos képzés, 5 év után egy évig jár iskolába. Továbbképzés: a már képzettnek elfogadott köztisztviselők ismereteinek felújítása, elmélyítése vagy kiszélesítése. Szükséges, mert az ismeretek gyorsan elavulnak, a közigazgatási tevékenység egyre inkább technikai jellegűvé válik, a közműveltség is állandóan növekszik, és az állampolgárok egyre kevésbé viselik el a műveletlen köztisztviselőket. A továbbképzési rendszer fajtái: 1. Szolgálati jellegű: el van rendelve, részt kell rajta venni, munkaköri kötelezettség A munkaidő részének tekintendő. A részvétel idejére jár a munkabér, de ezért külön előnyben nem részesülhet a köztisztviselő. 2. Karrier-jellegű: önkéntes, személyes

áldozatvállalással és a költségek megfizetésével jár, a szabadidő terhére lehet végezni. A közigazgatásnak kötelessége ezt pártfogolni Aki elvégzi, előmenetelben részesítik. A köztisztviselők jogai és kötelezettségei Zárt rendszerben van értelme, mert az egységesen lefekteti a köztisztviselők jogait és kötelezettségeit. Magyary Zoltán: A magyar közigazgatás c művében (1942) fogalmazza meg: „A köztisztviselő nem köp a földre, nem lóversenyezik, nem iszik, nem kártyázik.” Kötelezettségek: 1. Munka elvégzése Ktv szerint: „A funkció, a megbízás teljesítésének kötelezettsége A köztisztviselő teljes erejével, a teljes munkaidejében a közigazgatásért és a közigazgatásban kell hogy dolgozzon.” Általában más munkát nem végezhet Kivételek: a. vezetők: csak oktatói, tudományos, művészeti tevékenységet végezhet, ezt is csak a felettese engedélyével. b. beosztottak: lehet végezni más tevékenységet is:

művészeti, oktatási tevékenységet bejelentés mellett, más tevékenységet csak a felettese engedélyével. Ez a tevékenység nem korlátozhatja a fő tevékenység ellátását. Általában nem folytathat olyan tevékenységet, amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné. 2. Felettesnek való engedelmeskedés: „A köztisztviselő köteles felettese utasításait végrehajtani.” Ez nem abszolút értelmű Kivételek: a. nem kell teljesíteni, ha annak képességbeli akadályai vannak b. Nem köteles teljesíteni, ha ezáltal másnak az életét, egészségét, testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. c. Meg kell tagadni, ha ezáltal bűncselekményt vagy szabálysértést követne el a köztisztviselő. d. Megtagadhatja, ha saját életét, testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyezteti Amennyiben nem egyértelmű, hogy bűncselekményt követ-e el, akkor kérni kell a parancs

írásbeli megerősítését. Ekkor már végre kell hajtani Ezért kár nem érheti a köztisztviselőt. A főnöknek a közvetlen felettes számít 3. A törvényesség betartásának kötelezettsége: „A köztisztviselő a feladatait a köz érdekében a jogszabályoknak és az irányító testület döntéseinek megfelelően, a kulturált ügyintézés szabályai szerint köteles ellátni.” A köztisztviselő köteles betartani az anyagi jogszabályokat, az alaki jogszabályokat és az ügyviteli szabályokat is. 4. Pártatlanság kötelezettsége: a köztisztviselő köteles igazságosan, részrehajlás nélkül eljárni, nem részesíthet senkit sem előnyben, hátrányban személyes érzések miatt. Ez az egyenlő elbánás elve. A pozitív diszkrimináció megengedett azok irányában, akik rászorulnak a 5 5. 6. 7. 8. 9. 10. védelemre. Hűség (lojalitás) kötelezettsége: a. Hűnek kell lenni az államhoz, a külföldi érdekekkel szemben a magyar érdekeket

kell elsődlegesnek tekinteni. b. Hűnek kell lenni az alkotmányos rendhez A köztisztviselők esküt tesznek erre A köztisztviselő egy konkrét államberendezkedéshez hű. c. Hűnek kell lenni az éppen hatalmon lévő kormányzathoz, és fenntartás nélkül ki kell azt szolgálni. A tisztesség és a megvesztegethetetlenség kötelezettsége (BTK-ban található): a köztisztviselő jogtalan előnyszerzéssel bűncselekményt követ el, ha ennek ellenértéke valamilyen anyagi jószág megszerzése. Tilos a protekció is (előnyben részesítés, de nem mutatható ki anyagi előnyszerzés. A méltóság és a tekintély megőrzésének és megvédésének kötelezettsége. A közti a közhatalmat, az államot képviseli, ennek következtében viselkedésének példamutatónak kell lennie. A családi élet rendezetlensége ezt veszéllyel fenyegeti 1914-ig a köztisztviselő csak a felettese engedélyével köthetett házasságot. 1992-ig ez a rendészeti szerveknél is

érvényben volt. Másik veszély a káros szenvedélyeknek való hódolásból eredhet Szakmai információk megőrzésének kötelezettsége: a köztisztviselő köteles megőrizni az államtitkot és a szolgálati titkot. Ennek megsértése súlyos bűncselekmény A köztisztviselő illetéktelen személynek vagy szervnek nem adhat tájékoztatást olyan tényekről, amelyek tevékenysége során jutottak tudomására, és kiszolgáltatásuk az állam vagy az önkormányzat vagy a munkatársak számára sérelemmel jár, vagy valaki másnak anyagi előnyére válhat. A köztisztviselő köteles vagyonnyilatkozatot tenni, illetőleg az előző vagyonnyilatkozat óta történt vagyongyarapodásról és annak okairól. Külön nyilatkozatot kell tennie a vele egy háztartásban élő házastársára, élettársára vonatkozóan. A nyilatkozatot magas beosztásúaknak évente kell megtenni, alacsonyabb beosztásúaknak kétévente. Ha szándékosan valótlan adatot állít, a

jogviszonyt azonnal meg kell szüntetni. A köztisztviselő köteles a közigazgatási szerv által előírt képzésben, továbbképzésben, átképzésben agy vezetőképzésben részt venni. Jogok: 3 féle csoportosítás: 1. Az alkalmazáshoz kapcsolódó jogok: minden alkalmazottat megilletnek a. A tevékenység végzéséért ellenszolgáltatás illeti meg: „A köztisztviselő havi illetményre jogosult.” b. Megilleti a köztisztviselőt a 13 havi illetmény, és a különböző jutalmak (pl jubileumi jutalom). A jutalom másik fajtája adható a jutalomkeret terhére, a hivatal vezetője dönt róla, diszkréten kell megoldani. c. Természetbeni juttatások: ruhapénz, üdülési támogatás stb) d. Rögzítik a munka időtartamát heti 40 órában Napi 30 perces szünet illeti meg, valamint szabadság és pótszabadság (3-15 nap). Minden 10 év után egybefüggő 6 havi fizetett szabadság illeti meg (rekreációs szabadság). 2. A köztisztviselők különös

jogállását visszatükröző jogok (zárt rendszerű személyzetpolitika esetén). a. Előmenetelhez való jog (Ktv 33§ (1) bek): „A köztisztviselő, amennyiben az előírt szolgálati idővel rendelkezik, a jogszabályban előírt feltételeket teljesítette, legalább alkalmas minősítést kap a minősítés során, elő kell léptetni, magasabb besorolási fokozatba kell sorolni.” b. Az előmenetelhez előírt képzésben, továbbképzésben vagy átképzésben való részvétel joga c. Az alkalmazás stabilitását biztosító jog: korlátozása a felmondási jognak a munkaadó részéről. A felmondás egyik ok lehet a nyugdíjazási kor elérése A másik ok az alkalmatlanság jogcíme: fizikai vagy pszichikai alkalmatlanság. 6 Fel lehet mondani: - ha a közigazgatási szerv jogutód nélkül megszűnik, - ha az Országgyűlés, a kormány, illetve az önkormányzati képviselő-testület döntést hoz a létszámcsökkentésről, - ha megszűnik a közigazgatási

szervnek az a tevékenysége, amelynek ellátására a köztisztviselőt alkalmazták, - ha átszervezés következtében a munkaköre feleslegessé válik. A felmondási idő hossza 6 hónap. A köztisztviselő jogosult végkielégítésre is: összege 2-12 havi bére lehet. 3. Jogkorlátozás: azoknak a jogoknak a csoportja, amelyekkel a köztisztviselőt az állampolgárokkal szemben kevesebb jog illeti meg. Az állampolgárok politikai jogai a köztisztviselőket csak korlátozottan illetik meg: a. Választói jog: 2 fajtája van: aktív és passzív Az aktív választójog megilleti a köztisztviselőket is. A passzív nem teljesen: a köztisztviselő nem válaszható meg országgyűlési képviselőnek vagy önkormányzati képviselőnek azon a településen, ahol lakik. b. Szakszervezeti szervezkedés körébe eső jogok: szakszervezetek létrehozásában nem vehetnek részt, és tisztek, bírák és ügyészek nem demonstrálhatnak. c. Sztrájkjog: Magyarországon,

Franciaországban és Olaszországban megengedett, máshol nem A vezető beosztásúak azonban itt sem sztrájkolhatnak. A sztrájk nem lehet teljes mértékű, az alapfunkciókat el kell látni. Időtartama is korlátozott d. Politikai pártokhoz való tartozás joga: a beosztott köztisztviselő korlátozás nélkül lehet minden törvényesen működő párt tagja, de csak egyszerű tagként, semmilyen vezető tisztséget nem vállalhat, és nem vállalhat nyilvános szereplést sem. Rendészeti szerveknél tilos a párttagság. Nem lehet párt tagja a bíró és az ügyész sem A köztisztviselő pártérzelmeit a hivatalos munkájában nem érvényesítheti, nem nyilváníthatja ki, egyedül a jogszabályokat kell alkalmaznia, valamint a képviselő-testület döntéseit. III. előadás (2004 február 17) - dr Lőrincz Lajos A felelősségi rendszer A köztisztviselők munkájuk minőségéért felelnek. A felelősség többrétegű, rendszert alkot Különböző felelősségi

formákból áll össze. 3 jogi természetű és egy nem jogi természetű felelősség van. A jogi jellegűek megállapításához jogszabályt kell sérteni 1. Fegyelmi: látszólag negatív irányba befolyásolja a munkaviszonyt A fegyelmi felelősség szabályozása törvényi keretek közé került, ez pozitív vívmány. 3 kérdést rögzít a köztisztviselői törvény: a. Miként lehet a köztisztviselőt fegyelmi felelősség alá vonni? Az a köztisztviselő, aki szolgálati viszonyából eredően származó kötelezettségeit vétkes magatartásával megszegi, fegyelmi vétséget követ el. A vétkes magatartás elemei: szándékos és gondatlan magatartás: szándékos a magatartás, ha az előre kiszámított, akart és a következményekkel számoló; gondatlan, ha nem számol a következményekkel, de ha végiggondolta volna, akkor számíthatott volna rá. Vétlen magatartás: a legnagyobb gondosság mellett sem számíthatott tetteinek következményeivel (vis maior

esemény következtében alakul ki a helyzet). b. Hogyan lehet ezt megtenni (fegyelmi eljárás)? Az eljárás két szakasza: i. Vizsgálati szakasz: főszereplője a vizsgálóbiztos, aki megállapítja, hogy valóban megtörtént-e a fegyelemsértés. Legalább olyan beosztásúnak kell lennie, mint a gyanúba fogott személy. Tanúkat hallgat meg, kikérdezi a gyanúsítottat, iratokat tanulmányoz, szakértőket hallgat meg. A gyanúsított is megnevezhet tanúkat, bizonyítékokat terjeszthet 7 elő, ügyvédet alkalmazhat. Ha a vizsgálóbiztos megállapítja, hogy a fegyelemsértés elkövetése megtörtént, akkor ezt közli a munkahely vezetőjével. A munkahely vezetője tárgyalást tűz ki. ii. Tárgyalási szakasz: a tárgyalást 3 tagú bizottság előtt kell megtartani Igazolni kell azt, hogy a gyanúsított elkövette a fegyelemsértést. A végén a tanács döntést hoz c. Milyen szankciók adhatók? Büntetés megállapítása: a legenyhébb a megrovás. Anyagi

természetű szankciók: 13 havi illetmény megvonása, fizetési táblázatban a következő előrelépés eltolása egy évvel, jutalommegvonás stb. A legsúlyosabb büntetés a hivatalvesztés: azonnali munkaviszonymegszüntetést eredményez, nem jár a felmondási idő, és nem állapítható meg részére végkielégítés, és 3 évig nem helyezkedhet el a közszolgálatban. A fegyelmi döntések ellen a munkaügyi bírsághoz lehet fordulni. A bíróság a döntést jóváhagyja vagy megsemmisíti és új eljárást rendel el, a döntést nem változtathatja meg. 2. Polgári jogi (anyagi jogi) felelősség: ha a köztisztviselő kárt okoz, azért felelősséggel tartozik (kártérítési felelősség). a. Munkahelyi károkozás: a felelősség mértéke aszerint alakul, hogy a kárt szándékosan okoztae vagy gondatlanul Szándékos károkozás esetén 100%-os kártérítéssel tartozik Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke maximum 3 havi illetményének

megfelelő összeg lehet. Speciális kártérítési felelősség (gondjaira bízott tárgyakért való felelősség) esetén teljes mértékű a kártérítési felelőssége. b. Harmadik személynek okozott kár: az 1970-es évekig a kárt szenvedett személy a kártérítésér a kárt okozóhoz fordulhatott, mert a közigazgatási szerv nem vállalt érte felelősséget. 1971-től a Ptk. módosításával a közigazgatás is átvállalta a köztisztviselő által okozott kár megtérítését, de csak bizonyos feltételek fennforgása esetén: i. A kárt hivatalos tevékenységével kell okoznia (nem magánszemélyként) ii. A kár okozása szándékos vagy gondatlan legyen (vétkes legyen) iii. A kárt jogszerűtlenül okozza a köztisztviselő Ezek után a közigazgatási szerv felelősségre vonja a köztisztviselőt. 3. Büntetőjogi felelősség: a köztisztviselő ugyanúgy felel büntetőjogilag, mint minden más állampolgár. Bizonyos bűncselekményeket súlyosabban

büntetik: ilyen a jogtalan behatolás, levéltitok megsértése, közokirat-hamisítás. A hivatali bűncselekményeket csak a köztisztviselő követheti el. (jogtalan fogva tartás, hivatali hatalommal való visszaélés stb) 4. Politikai vagy eredményfelelősség: megállapításához nem kell elkövetni jogszabálysértést Csak vezető beosztásúakra alkalmazható. A szankció csak leváltás lehet a vezető tisztségről Erre a lépésre sor kerülhet politikai okok miatt is. 8 KÖZIGAZGATÁSI JOG A közigazgatási jog kialakulása, fejlődési szakaszai A közigazgatási jog a polgári átalakulás után alakult ki, a XIX. század elején A felvilágosult abszolutizmus korszaka előzte meg. Ennek közigazgatása rendkívül aktív, tudatos, szakértelmen alapul. Ebben a korszakban teremtődik meg a tudományos kormányzás alapvető feltétele: az egységes, országos kiterjedésű nyilvántartási rendszer. A kor jellemző eseményei: - első népszámlálás, - első

megbízható vagyoni nyilvántartás, - ingatlan-kataszterek elkészítése, - állami ügy lesz a szegényügy: 100 szegényház épül, - állami feladat lesz az oktatás (1777: Ratio Educationis: minden 7-11 év között gyermeknek iskolába kell járnia, ehhez iskolákat kell építeni és iskolamestereket kell kinevezni), - megkezdődik a tudatos városépítés (széles sugárutak, napos, világos házak). Ennek a rendszernek a hátránya, hogy kiszámíthatatlan a működése. Az alattvalók nem tudták, hogy mit tehet a közigazgatás velük, és mit nem. A közigazgatás legfőbb szereplője a titkosrendőr Ezt a korszakot hívják rendőrállamnak is. Az első követelés az volt, hogy szűnjön meg ez az állapot, a közigazgatás mindenki által megismerhető szabályok alapján működjön, a jogszabályokat tegyék közzé, ne legyenek kiszolgáltatva az államnak. Az 1700-as évek végétől kezdenek megjelenni a hivatalos lapok. Ettől az időtől lehet joggal

megkívánni azt, hogy a jogszabály nem ismerése nem mentesít a megszegésével járó büntetés alól. A második követelés: ne a közigazgatás mondja ki a végső szót a közigazgatás és az állampolgár viszonyát szabályozó kérdésekben, hanem legyen egy független, nem utasíthat szerv annak felülvizsgálatára, hogy a közigazgatási döntés jogszabályon alapul-e, és megfelel-e ezen előírásoknak. Legyen lehetőség a közigazgatási döntések bírói felülvizsgálatára Ennek megvalósítása két módon történhet: 1. Angol módszer: a jogszabályok általánosan alkalmazhatóak A teendő az, hogy ezt a jogszabályt ki kell terjeszteni a közigazgatás és az állampolgár viszonyának szabályozására is. Egy egységes jog van (common law), ez alkalmazható minden területen, nincs jogági tagozódás. A bírósági felülvizsgálat kérdése: fel kell hatalmazni a bíróságokat arra, hogy felülbírálhassák a közigazgatási döntéseket is. 2.

Francia megoldás: a társadalomban különböző érdekek vannak: magánérdek, csoportérdek, általános vagy közérdek. Ezek között hierarchia van A legmagasabb rangú a közérdek A magánérdek képviseletében felhatalmazott érdeknek privilégiummal kell rendelkeznie. Ezeket a meglévő jogszabályok nem tartalmazzák. A jogokat és kötelezettségeket aszimmetrikusan kell megosztani, a közigazgatási szerv több jogot kap, mint az állampolgár. A közigazgatási szervek privilégiumot tartalmazó jogát hívjuk közigazgatási jognak. A jogrendszerben önálló jogágként jött létre az 1800-as évek elején. A jogági tagozódás francia hatásra elterjed az egész kontinentális Európában. Bírói követelés: olyan bíróság kell, amelynek bírái ismerik a közigazgatási jog szabályait. A franciák ezt a bíróságot államtanácsnak hívják, ez a közigazgatási szerv része, elnöke a mindenkori francia 9 miniszterelnök. Magyarországon 1895-1949-ig

működik a közigazgatási bíróság 1949-től a rendes bíróság foglalkozik ezzel. 1989-től a közigazgatási bíráskodás széles körű lesz, a rendes bíróság keretében működtetnek megyénként egy-egy közigazgatási tanácsot. A közigazgatási jog jellemzői: 1. Viszonylat fiatal jogát – kezdetben nagyon sok elemet átvesz a büntető- és polgári jogból 2. Szinte körülhatárolhatatlan A közigazgatási jog szabályait tudatosan rendezni kell A tudomány szerepe jóval jelentősebb itt, mint a többi jogágban. 3. Nemzeti jellegű jogág: a közigazgatási jog a nemzeti intézményeket védi és ápolja Az EU a közigazgatási jogot kivonja a jogharmonizáció folyamatából. Minden ország olyan közigazgatási rendszert működtet, amilyet jónak lát. 4. Nincs kodifikálva, nincs egy egységes, koherens jogszabályba összefoglalva minden egyes jogszabály. IV. előadás (2004 február 24) - dr Lőrincz Lajos A közigazgatási jog forrásai A

közigazgatási jogtan három alapkérdése: 1. Milyen szervek alkothatnak jogot? 2. Milyen formában alkothatják a jogot? 3. Az adott jogág milyen jogszabályokat von be a megismerési körbe? (Milyen jogszabályokkal foglalkozik?) 1. Az állai szervek alkothatnak jogot Ezek Magyarországon ma monopol jogot élveznek ebben a tekintetben. (1989-ig a SZOT, a Szakszervezetek Országos Tanácsa is alkothatott szabályzatot Nem alkothat jogot a bíróság Magyarországon (de az angolszász országokban igen). A jogalkalmazás során jogértelmezést kell végeznie. Nem alkothat jogot az ügyészség sem Maradnak a képviseleti és a közigazgatási szervek. A képviseleti szervek két fajtája: az országgyűlés és az önkormányzatok képviselő-testületei, ezeknek van jogszabály-alkotó hatásköre. A közigazgatási szervek közül csak a kormány és a miniszter (nem pedig a minisztérium!!!) alkothat jogot. 2. A jogszabály formáját és a felhatalmazott szervek körét két

törvény tartalmazza: az Alkotmány és a jogalkotásról szóló 1987. évi XI törvény - Az országgyűlés törvényi formában adhat ki jogszabályt. - A kormány csak rendeletet bocsáthat ki. - A miniszter rendeletet adhat ki. - Az önkormányzatok képviselő-testületei szintén rendeletet adhatnak ki. 3. A közigazgatási jogforrástan sajátossága, hogy mind a törvényt, mind a rendeletet a jogforrás anyagai közé sorolja. Nemcsak a központi szervek jogforrásai, hanem a helyi szervekéi is a jogforrás részét alkotják. A közigazgatási jognak a jogforrástan részét képezik a jogszabályok és az ehhez hasonló kvázi jogszabályok, amelyeket az 1987. évi XI törvény a hatalmi irányítás egyéb jogi eszközeinek nevez. Normatíva: általános jogszabály Sok esetre vonatkozik, előzetes írásbeli korlátozás nélkül. 2 fajtája: a jogszabály törvény, rendelet) és kvázi jogszabályok vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközei. Ezek abban

különböznek, hogy a jogszabály hatálya mindenkire kiterjed, kötik az állampolgárt és a szervezeteket az ország 10 területén, és a természetes személyeket külföldön is. A jogszabályok érvényességéhez, alkalmazhatóságához ki kell hirdetni. A kvázi jogszabályok csak a kibocsátó szervet és a neki hierarchikusan alárendelt szerveket kötik. Ezzel az állampolgárt nem lehet kötelezni, és azokat a szerveket sem, amelyek nincsenek az adott szervezetnek hierarchikusan alárendelve. A normatívákat közzé kell tenni (nem kell kihirdetni) I. Jogszabályok 1. Törvények: Törvény: a legmagasabb rangú jogszabály. Semmilyen jogszabály nem állhat vele szemben, de ő minden más jogszabályt érvényteleníthet. Törvénnyel szabályozunk korábban jogszabállyal még át nem fogott területet. Tehát a törvényi szabályozás elsődleges és eredeti (1987 évi XI tv a jogalkotásról) Elfogadási rendjüket tekintve 2 nagy fajtája van: - Egyszerű

szótöbbséggel alkotott törvény (50% + 1 fő). - Minősített többséggel elfogadott törvény (az összes képviselő 2/3-a, vagy a jelenlévő, határozatképes képviselő-testület 2/3-a). 300 db „törvényerejű rendelet” van: az előző korszak terméke. Ezek nemzetközi szerződéseket tartalmaznak, csak törvénnyel lehet módosítani. Törvény szabályozza az államigazgatás legfontosabb kérdéseit, pl. a közigazgatás miniszteriális felépítésű központi szerveit, az államigazgatási eljárás általános szabályait, a köztisztviselők jogállását, az oktatási igazgatás szervezetét, az egészségügyi igazgatást stb. 2. Rendeletek: 3 fajtája van: kormányrendelet, miniszteri rendelet és önkormányzati rendelet. Ez a hierarchikus sorrend. Tartalom szerinti csoportosítása: b) Eredeti módon szabályoznak társadalmi kérdéseket, de ez csak 2 feltétel esetén fordulhat elő: ha erre törvényi felhatalmazást kap a kormány vagy a miniszter; csak

a saját feladatkörében hozhatja meg. Nagyon kevés van belőle c) Végrehajtási jellegű rendeletek: a magasabb szintű jogszabályokat alkalmazhatóvá teszik. 3 csoportja van: - secundum legem: (kibocsátásra): a magasabb szintű jogszabály előírást ad ki „törvény szerint”, - praeter legem: „törvény melletti”: nem rendeli el, de nem is tiltja a jogszabály kibocsátását. Rá van bízva az adott szervre, hogy kibocsátja-e vagy sem - contra legem: „a törvénnyel szemben”: a törvények adhatnak olyan felhatalmazást, amely a törvény általános rendelkezéseivel szemben áll, a kivételeket állapítják meg (EÜ törvény). A végrehajtási rendeletek kapcsán nincs helye a subdelegatiónak (átadás, átruházás). Az a szerv köteles a feladatot végrehajtani, amely a felhatalmazást megkapta, azt nem adhatja tovább. 11 II. Egyéb jogi eszközök 1. 2. 3. 4. 5. Határozat: kibocsáthatja: országgyűlés, kormány, kormánybizottság és az

önkormányzatok. Közzé lehet tenni a Magyar Közlönyben, ha ezt az országgyűlés vagy a kormány elrendeli, de nem kötelező. Utasítás: kibocsáthatja: miniszterek, és az országos hatáskörű közigazgatási szerv vezetője: (normatív utasítás) a tárcalapokban kell közzétenni. Jegybanki rendelkezés: a MNB elnöke által kibocsátott normatíva, mely a pénzváltásra és pénzforgalmat lebonyolító szervekre ír elő jogokat és kötelezettségeket. A Pénzügyi Közlönyben kell közzétenni. Statisztikai közlemény: a KSH elnöke bocsáthatja ki, hogy valamilyen felmérés egységes módszertanát meghatározza. Ezt a Statisztikai Közlemények című kiadványban kell közzétenni. Jogi iránymutatások: 3 felé bontható: a) Irányelvek: kibocsátásra kerülhetnek a kormány és az országgyűlés által, illetve a miniszter által. Ha miniszter bocsátja ki, akkor ez a rendeletek értelmezésére szolgál Ha az országgyűlés vagy a kormány bocsátja ki,

akkor valamilyen általános állásfoglalást tartalmaz. b) Elvi állásfoglalás: az országgyűlés és a kormány bocsátja ki, jogszabályokat tartalmaz, a törvények autentikus, hivatalos értelmezése. A Magyar Közlönyben közzé kell tenni. c) Tájékoztatók: miniszter és országos hatáskörű központi államigazgatási szerv vezetője bocsáthatja ki: a jogszabály alkalmazásához szükséges magyarázatokat adja meg (pl. az átlagbér kiszámítása) A jogszabályok és normatívák közös jellemzője, hogy meg kell ismertetni a címzettekkel. A jogszabályokat ki kell hirdetni, a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. Ez a jogszabályok egyedüli megismertetési módja és elsődleges közlési módja. A helyi rendeleteket a helyileg szokásos módon kell kihirdetni. A jogszabályok megjelentethetők máshol is. Ha nem a Magyar Közlönyben jelennek meg, akkor ez csak közzétételnek számít. A tárcalapok (az összes központi szervnek és a minisztériumoknak

van) közlik a törvényeket, kormány- és miniszteri rendeleteket, amelyek az ő szakterületüket illetik. A jogszabályok megismerhetősége: Elsődleges formája a Magyar Közlöny. Évente az előző évben megjelent jogszabályokat rendszerezik. Címe: Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye. 4-5 évente a Miniszterelnöki Hivatal és az Igazságügyi Minisztérium kiad egy Hatályos jogszabályok gyűjteménye című kiadványt. Tematikus gyűjtemények: vadászati, építési, oktatási stb. jogszabályok gyűjteménye V. előadás (2004 március 2) - Szamel Katalin A jogalkotás A közigazgatás szempontjából a lehetséges összes jogforrásnak jelentősége van. A legjelentősebb jogforrás az Alkotmány, a második a törvény. Keret jellegű törvények: országos módon nem határoznak meg mindent teljes részletességgel. A kerettörvények alapelveket, szervezeteket határoznak meg. Ezek határozzák meg az ágazat szempontjából lényeges egyes

jogosítványokat, kötelezettségeket (az állampolgárok 12 szempontjából). Nem csorbíthatják azokat a jogokat, amelyek törvényes szinten le vannak fektetve A végrehajtási jellegű jogszabályok részletezik, kibontják ezeket, hogy végrehajtható legyen az államigazgatás számára. Több ágazatot érintő kérdéseket a kormányrendeletek szabályozzák Szubdelegálás: a kormány továbbadhatja a jogalkotási jogát. Az adók meghatározását csak törvényben lehet kimondani. Néhány fajtáját kivetheti a helyi önkormányzat. Az országos jelentőségű jogszabályokat a minisztériumok alkotják A törvényeket úgy kell meghozni, hogy kellő idő legyen a végrehajtásra való felkészülésre. A jogalkotás a jogalkotási törvény szerint történik. A jogszabályok előkészítési szakasza a beterjesztésig tart. Ezután a parlamentbe bekerül törvényjavaslatként, ezután a parlament házszabályai vonatkoznak a törvény elfogadására. Minimum 5 nap

kell az előterjesztés véleményezésére. Az országgyűlés először arról dönt, hogy alkalmas-e a törvényjavaslat az általános vitára. Lezárásáig módosító indítványokat be lehet nyújtani. Csak arról kell szavazni, ami a frakció vagy a parlamenti bizottság tetszését elnyerte Az állampolgárok szempontjából jelentős törvények esetében a kormánynak kodifikációs bizottságot kell létrehoznia. A kormány elé terjesztett ügyekben a társtárcák (minisztériumok) véleményét minden esetben ki kell kérni, miniszteri rendelet esetében csak az illetékes minisztériumokét. A jogalkotásért, a jogrendszer koherenciájáért a minisztérium a felelős A közigazgatás belső szabályai nem általános érvényűek. Csak azokra a szervezetekre kötelezőek, amelyeket érint. VI. előadás (2004 március 9) - György István A közigazgatási jogi norma A jogi norma elhelyezkedése a rendszerben A jogforrás Anyagi értelemben vett jogforrás: 1. Az a

közigazgatási vagy más típusú szerv vagy személy, aki jogot alkothat 2. Az a társadalmi viszony, ami a jogot keletkezteti Olyan jogviszony, amelyeket jogi úton kell szabályozni. Alaki értelemben vett jogforrás: a jog megjelenési helye, ahonnan a jogszabály megismerhető. A jogszabály Az állami irányítás egyéb jogi eszközei nem mindenkire kötelezőek, nem kihirdetik, csak közzéteszik őket, csak az alárendeltekre érvényesek. Ilyen a határozat, a normatív utasítás A jogi norma A szabályozás alapegysége. Minden jogi norma egy-egy magatartási szabályt rendez A jogszabályok sok normából épülnek fel. A jogi norma legfontosabb jellegzetességei Normatív aktus: a címzetti köre széles. Általános jellegű szabály, vagyis ismétlődésre tart számot 13 Elvont, absztrakt jellegű: azok a társadalmi viszonyok, amelyeket rendez, sokféleképpen valósulhatnak meg. Megpróbálja kiragadni a közös elemeket, és ezeket általánosítja: a

releváns jogi tényeket emeli ki. A jogi norma fajtái, csoportosítása 3 féle csoportosítás van: A. A jogi normák milyen magatartásra irányulnak? 1. Olyan emberi magatartásra irányulnak jogi normák, amelyeket az emberek, szervezetek (jogalanyok) jogi normák nélkül is végeznének. A jogi norma alapja: próbálja ezeket a magatartásokat terelni. 2. Olyan magatartás, amelyet feltehetően a jogalanyok többsége magától nem követne, csak azért tanúsítja, mert a jogszabály erre kötelezi (adó- vagy illeték-kivetés). B. Milyen a szabályozott társadalmi viszonyok jellege? 1. Anyagi jogi normák: ezek szabályozzák alapvetően a társadalmi viszonyokat A különféle jogalanyok jogait, kötelezettségeit, feladatait megszabják. (A „mit” kérdésre válaszol) 4 fő fajtája: a. Jogot és kötelezettséget megállapító jogi normák: ezek nem a közigazgatási szervekre vonatkoznak, hanem az azon kívüli jogalanyokra. Ezen belül: i. Jogosító norma:

cselekvésre vagy cselekvéstől való tartózkodásra jogosít ii. Kötelező jogi norma: valamilyen cselekvésre, cselekvés tűrésére vagy cselekvés abbahagyására kötelez. iii. Tiltó jog: valamilyen cselekvést tilt meg iv. Korlátozó jogi norma: a jogosítás és a tiltás együtt szerepel benne Megenged valamilyen magatartást, de azt határok közé szorítja. b. Feladatmegszabó jogi normák: a közigazgatási szerveknek adnak feladatokat c. Hatáskört és illetékességet megszabó jogi normák: a hatáskör a feladat ellátásához szükséges eszközöket határozza meg, az illetékesség pedig azt szabja meg, hogy a több, ugyanolyan hatáskörrel rendelkező szerv közül melyik járhat el az adott ügyben. d. Szankcionáló jogi norma: szankció = jogkövetkezmény A jognyelvben már joghátrányt jelent. A jog normák az anyagi kötelező, tiltó és korlátozó jogi normák betartását szolgálják. 2. Alaki jogi normák: arra adnak választ, hogy az anyagi

jogi normák miként (milyen eljárási körben) érvényesülnek. a. Hatósági, külső eljárási jogi normák: egy igazgatási szerv és egy azon kívül álló ügyfél viszonyát rendezi. b. Belső eljárási normák: a közigazgatási szervezetrendszeren belüli jogi eljárási cselekményeket rendezik. c. Ügyviteli jogi normák: adminisztratív szabályok d. Ügyrendi normák: testületekben érvényesülnek (pl a kormány ügyrendje) e. Szervezeti jogi normák: valamilyen közigazgatási szerv belső szervezeti felépítését rendezik. 3. Jogtechnikai normák: mind az anyagi, mind az alaki jogszabályokhoz kapcsolódhatnak, a működésüket szolgálják (szervi hatály, személyi kör, időbeli hatály stb.) C. A jogi normák miként érvényesülhetnek? A jogi norma kifejti a hatását, a tartalma megvalósul Két csoport: 1. A jogi normák önkéntes követéssel érvényesülnek Semmilyen közigazgatási szerv nem indít eljárást, mégis az történik a társadalmi

viszonyokban, amit a jogi norma előír. Az állampolgár betartja az előírásokat. Miért követik az állampolgárok a jogszabályokat? a. Elfogadják a jogi norma tartalmát, egyetértenek vele b. El akarják kerülni a szankciókat 2. A jogi norma csak és kizárólag a közigazgatási szerv eljárását követően, egy közigazgatási szerv egyedi aktusával érvényesülhet. 14 A közigazgatási jog az anyagi és alaki jogi normatípust tartalmazza. A közigazgatási jogi norma szerkezete A klasszikus jogi norma 3 szerkezeti eleme: 1. Hipotézis: feltétel vagy tényállás 2. Diszpozíció: rendelkezés 3. Szankció: jogkövetkezmény A klasszikus jogi normaszerkezetet hipotetikus jogi normának nevezzük. A közigazgatásban ezek az elemek általában nem találhatóak meg, sokszor csak egy eleme van, a diszpozíció. Ezeket kategorikus jogi normáknak nevezzük. A diszpozíció belső tartalma: 1. Kogens: eltérést nem enged meg, kötelező jellegű A közigazgatásra

ez jellemző 2. Diszpozitív: el lehet térni tőle A hipotézis és diszpozíció belső szerkezete: 1. Egyszerű: – hipotézis: ha egyetlen feltétel van benne, – diszpozíció: ha egy magatartásszabály van benne. 2. Összetett: – hipotézis: ha több feltétel van benne, – diszpozíció: ha több magatartásszabály van benne. Konjunktív: összekapcsolt („és”): több feltétel van a hipotézisben, és valamennyinek be kell következnie ahhoz, hogy a diszpozícióban foglalt magatartást tanúsítani kelljen. Diszjunktív: szétválasztott („vagy”): több feltétel van, és elegendő egynek bekövetkeznie. VII. előadás (2004 március 16) - Szamel Katalin A jogalkalmazás Szociológiai értelme: a jogszabályok hatályosulása. A jogkövetés esetén a jogszabály hatályosul Polgári engedetlenség: ha a társadalom tagjai nem tartják jónak a normákat, és tömeges mértékben szembehelyezkednek vele. Dogmatikai értelme: akkor érvényesül, ha a címzettek

követik a jogi normában előírt magatartást. Az államigazgatási szervek cselekményeinek láncolata, amely a jogi norma tartalmának megvalósulását szolgálja. Ha a norma megengedő elemeket tartalmaz, akkor ezeknek a feltételeknek a bekövetkezése esetén a jogi norma érvényesül. Ha ellenőrző, szankcionáló, tiltó, korlátozó szabályokat tartalmaz a norma, akkor további cselekmények szükségesek: határozatot kell hozni, szankcionálni kell. A jogalkalmazás jogérvényesítés: az államigazgatási szerveknek a jogot konkrét jogosítványokkal kell végeznie. A jogérvényesítés fázisai: 1. A jogszabályok pontos értelmének a megállapítása: a jogszabályok értelmezése 2. Jogalkalmazói magatartás: jogosult és köteles a jogszabály alkalmazására A jogszabályok alkalmazásához kell egy döntés az államigazgatási szerv részéről. 3. A jogszabályban foglalt magatartás tanúsítása A döntés címzettje az írásban foglalt magatartást 15

ténylegesen tanúsítja. Mi a jogalkalmazás? – Hatáskört kell adni a szerveknek arra, hogy olyan aktust adjon ki, amely meghatározott feltételek teljesülése esetén meghatározott tartalommal fog megjelenni. – Kell egy olyan illetékes jogalany, akire nézve előállnak ezek a jogkövetkezmények. – Kell egy jogosult igazgatási szerv, amely a tényállást egybeveti a jogszabályban leírt jogi tényállással. Az államigazgatási jogalkalmazás: olyan jogérvényesítő jogi művelet, amelynek során az államigazgatási szerv a konkrét jogalany (a címzett) számára az általános rendelkezései alapján konkrét, egyedi aktusában jogot, kötelezettséget állapít meg, szüntet meg vagy módosít. Képviseleti szervek is alkalmazhatnak jogot, és az ügyészségeknek is van általános törvényességi felügyeleti joga. A közigazgatási jogot még különböző más szervezetek is alkalmazzák Bírói jogalkalmazás: a közigazgatási döntések fölötti

kontroll egy része a bíróságok által valósul meg. Azt vizsgálják, hogy a törvényesség követelményének megfelel-e a döntés? Ellenőrzés: hármas funkció: 1. Ösztönzi a címzetteket a jogkövetésre 2. A jogsértések feltárása 3. Információ gyűjtése arról, hogy hatályosul-e az a jogszabály (betölti-e a célját?) Jogértelmezés: a jogszabályok értelmezésének vannak különféle módszerei: nyelvtan, rendszertani, történeti, logikai: 1. Nyelvtani: a nyelv szabályai szerinti mondatösszefüggések feltárása Ebből állapítják meg a jogszabályok tartalmát. 2. Rendszertani: a jogrendben az adott szabály milyen szinten helyezkedik el, az egész általunk értelmezendő szabály a felsőbb szintű jogszabályokkal és az alsóbb szintekkel milyen viszonyban van? 3. Történeti: kétféle kimenetele lehet: a jogszabályok mindig egy adott történelmi pillanatban születnek. a jog tételeinek, elveinek értelmezése: természetjog Bizonyos elvként

működő, elidegeníthetetlenül működő emberi jogokból próbálják meg levezetni a jogrendszert. 4. Logikai: szűkítő + bővítő módszer Teleológiai jogszabály-értelmezés: a szabályozás célja, társadalmi funkciója szempontjából próbálja meg a jogot értelmezni. VIII. előadás (2004 március 23) - Temesi István A közigazgatási jog szankciói Szankció: – eredetileg a szentnek tekintett dolgok ellen vétőket halállal büntették sanctio. – középkor: Jean Bodin: a törvény végén álló formulát szankciónak nevezzük, amely azoknak a büntetését rendeli el, akik szembe szegülnek a törvénnyel, illetve annak jutalmazását, akik betartják a törvényt. – ma: a szankció a jogi norma fogalmi eleme, jogkövetkezmény. Lehet pozitív (a címzetteknek előnyt biztosít) vagy negatív (hátrányt okoz). A jogban a negatív a tipikus Ebben fejeződik ki a jognak a társadalmi viszonyokba való beavatkozása. 16 A jogszerűtlen helyzeteket

állami kényszerrel rendezni kell. Akkor áll elő, ha a címzettek az előírt magatartást nem teljesítik. A szankció az állami cselekvés kilátásba helyezése jogszerűtlen magatartás esetére. Célja: rábírni a jogalanyt a jogi norma rendelkező részében előírt magatartás tanúsítására. Mindig az államhoz kapcsolódik A közigazgatási jog szankciói A közigazgatás nemcsak közigazgatási jogi szankciókat alkalmaz. Emellett más jogágak szankcióit is alkalmazza: munkajogi, pénzügyi jogi stb. Fogalmára 3 nézet alakult ki: 1. A közigazgatási jog normáinak megsértése esetén alkalmazott szankció Ezeket a közigazgatási szervek alkalmazzák. Célja a közigazgatási jog érvényre juttatása A közigazgatási szervek rendszerét, kötelességeit, jogait, az állampolgárok jogait, kötelességeit, az államhoz való viszonyukat szabályozza. Funkciója a társadalom működési rendjének megszervezése 2. A jogi norma fogalmából indul ki (klasszikus

felfogás): a jogi norma 3 szerkezeti eleme a szankció. A jogkövetkezmény, ha hátrányos, akkor szankció 3. Madarász Tibor, Szatmári Lajos: a szankció egy önálló normatípus A jogi normák két fajtája: hipotetikus (szerkezeti eleme a hipotézis és a diszpozíció) és kategorikus (csak diszpozíció van benne). Hipotetikus jogi norma esetén lehet szó szankcióról, de ez nem szerkezeti eleme, hanem funkciója. Mindig hátrányos rendelkezést tartalmaz, mindig van hipotézise A szankció szerepe: a jogérvényesítés eszköze. Milyen szabályozási módok lehetségesek, és van-e szükség szankcionálásra? • Önkéntes jogkövetés; a jogi norma előír, megtilt valamit vagy korlátoz valamit. Ilyenkor mindig szükséges kilátásba helyezni a szankciót. • Végrehajtási jelegű jogszabályokban is szükséges. • Jogalkalmazás útján (egyéni hatósági aktussal) történő jogérvényesítés esetén is szükséges. • Nincs szükség szankcionálásra a

szervezetek, intézmények létesítése, hatáskört szabályozó normák esetén. • Nem szükséges akkor sem, ha a címzett számára kedvező az előírás illetve az egyéni jogalkalmazói aktus. A közigazgatási jogi szankció célja A közigazgatás-ellenességet kell szankcionálni. Ez azt jelenti, hogy akkor érvényesül, ha a jogalanyok nem tartják be a jogszabályokat illetve a közigazgatási szerv által kiadott jogalkalmazói aktusokat. Célja: 1. Rákényszerítsék az előírt magatartás tanúsítására a jogi norma címzettjeit, azaz a közigazgatási jogot érvényesítsék. 2. Prevenció: a. Speciális: arra a személyre vonatkozik, aki jogsértést követett el b. Aki még nem követte el a jogsértést, az okuljon a példából 3. Represszió: megtorlás A szankció fogalmi elemei 1. Hátrány okozása: az állami szerv szankcionáló magatartás során hátrányt okoz Ez lehet vagyoni, személyi (személyes szabadság korlátozása, valamilyen magatartásra

kötelezés) vagy jogi hátrány (pl. jogosítvány bevonása) 2. Jogellenes magatartás: a szankció mindig jogellenes magatartásra reagál (Onerózus aktus: a címzett számára hátrányos az aktus, de nem előzte meg jogellenes magatartás.) 3. Kényszer vagy annak lehetősége: az állami cselekvés módja, a hatalom gyakorlásának eszköze 17 Csak szankcionáláskor alkalmazható. Állami kényszer: mindig törvényes Fokozatai: hatósági kényszer, karhatalmi kényszer, személyes szabadság korlátozása (eddig mehet el a közigazgatás), a személyes szabadság megvonása. Ez utóbbi elrendelésére csak a bíróságok jogosultak. Ha ez a 3 eleme nincs meg, akkor nem szankcióról van szó A szankciók fajtái 1. Elvont és konkrét: ha a szankció nem konkrétan érvényesül, akkor csak elvontan érvényesülhet Mindig egy jogviszonyhoz kapcsolódik, de nem mindig konkretizálódik (pl. ha önkéntes jogkövetésről van szó, ilyenkor nincs állami beavatkozás). a.

Elvont az érvényesülés, ha jogszerű a magatartás, de nincs szükség állami beavatkozásra b. Konkrét alkalmazás: valaki a diszpozíciótól eltérő magatartást tanúsít, ezt az állam korrigálja, alkalmazza a szankciót. A konkrét szankció mindig erősíti a szankció elvont hatását A közigazgatásban tételezett és realizált szankcióról beszélünk. c. Tételezett: a tételes jogban lévő szabályok d. Realizált: a jog megtestesül az állami jogérvényesítésben 2. A jogsértő személy tudati állapota: szubjektív vagy objektív a. Szubjektív: a szankció alkalmazása során a jogalkalmazó szerv vizsgálja a jogsértő személy tudati állapotát (vétkes vagy nem szándékos-e vagy nem a cselekmény) b. Objektív: a szankció kiszabásához egyetlen feltétel bekövetkezése elegendő: a jogsértés Nincs lehetőség mérlegelésre. Ennek hátránya: nem lehet személyesíteni az eljárást Előnye: objektív döntést tesz lehetővé. A

közigazgatásban főleg objektív normákat alkalmaznak 3. Az aktus címzettje ki lehet? a. Csak természetes személy b. Csak jogi személy c. Mindkettő 4. Az okozott hátrány jellege szerint: a. Vagyoni hátrány b. Személyi hátrány c. Jogi hátrány 1. Milyen jogi normák megsértése esetén alkalmazzák? Anyagi és alaki (eljárási jogi) szankciók a. Anyagi jogi szankciók: az anyagi jogot sértő magatartás esetén alkalmazzák Ezen belül: 1) Szabálysértési szankciók:  Közigazgatás-ellenes cselekmények.  Bűncselekmények enyhébb alakzata. 2) Speciális anyagi jogi szankciók:  Ágazati bírságok. Minden egyes jogágnak megvan a sajátos szankciója, a közigazgatási jognak a bírság.  A felügyeleti szervek által alkalmazott szankciók.  Indirekt közigazgatási szervek által alkalmazott szankciók.  Igazgatási korlátozások (engedélyek visszavonása, intézmény bezáratása stb.) b. Alaki (eljárásjogi) szankciók: az eljárási

törvény határozza meg ezt, ilyen az eljárási bírság 2. Funkciójuk szerint: a. Kényszerítő szankció: az egyedi jogszabály előír egy aktust, ezt a címzett nem teljesíti, ennek teljesítésére rábírja a címzettet. b. Eltiltó: a jogellenes magatartás abbahagyására bírja rá a címzettet c. Korrekciós: a jogellenes magatartást csak meg kell fosztani a jogellenes vonásaitól d. Reparatív: a jogellenes magatartás eredményét meg nem történtté kell tenni e. Eredmény-korrigáló szankció: nem indokolt az eredmény megsemmisítése, hanem azt ki lehet javítani. f. Represszív szankció: megtorlás Ha a jogellenes magatartást nem lehet meg nem történtté tenni, preventív céllal alkalmazzák. Önmagában is és más szankciófajtákkal együtt is kiszabható. 18 IX. előadás (2004 március 30) - dr Lőrincz Lajos A francia közigazgatás Franciaország Nyugat-Európa egyik nagy állama: 549 ezer km2, 56 millió fő. Közigazgatási rendszere

önálló (autonóm), eredeti példaként szolgál pl. a mediterrán országoknak. Centralizált, hierarchikusan felépült szervezete van A hatalom egy helyen, Párizsban összpontosul. XIV. Lajos Versailles-ban építette ki az udvarát A XVII-XVIII századtól a vidék egyet jelentett a műveletlenséggel, elmaradottsággal, Párizzsal szemben. 1500-16770-ig: • IV. Henrik – Sully miniszter gazdaságpolitikája által Franciaország gazdasági állapota javul; • Richelieu bíboros a közigazgatásban is az egységességet erősíti tovább; • Colbert pénzügyminiszter a közigazgatás számos elméletét építette ki, • Napóleon a centralizációt tökéletesítette; • De Gaulle: 1945-46-ig miniszterelnök, majd köztársasági elnök, megváltoztatta a közigazgatást. 5 köztársasági szakasz: 1) 1792-1799: 1789-ben kitör a forradalom, 1792-ig monarchia van, XIV. Lajos jelképes hatalommal rendelkezik. Létrehozzák a nemzetgyűlést (ogy vagy parlament),

kikiáltják a köztársaságot Az 1795-ben elfogadott alkotmány határozza meg a közigazgatást. A végrehajtó hatalom egy 5 tagú direktóriumhoz (igazgatótanács) tartozik. 10 jelölt közül a vének tanácsa választ A vének tanácsa egy 500 tagú törvényhozó szerv, tagjai 30 év felettiek. Érvényesül a hatalmi ágak elválasztásának elve. A direktóriumot nem lehetett leváltani, kérdéseket intézni hozzá, nem oszlathatta fel a parlamentet, a törvények ellen nincs vétójog. Később 3-ra csökken a direktóriumi tagok száma. 1799-ben a 3 konzul közül az elsőnek van döntéshozó joga, 10 évig töltheti be a helyét, és visszahívhatatlan. Napóleon alakítja ki az ország területi felosztását: 96 departement (megye) + 4 tengeren túli; kialakítja az államtanácsot. 2) 1848-1851: 1848. november 4-én elfogadott alkotmány szabályozza a közigazgatást Ez amerikai típusú, prezidenciális alkotmány. A végrehajtó hatalom a köztársasági elnöké,

akit a lakosság választ, különböző hatóságokkal együtt hajtja végre a törvényeket. A lakosság kiábrándul a köztársasági rendből, 1851-ben visszaszavazzák a monarchiát. 3) 1875-1940: 1870-től a nép ismét köztársaságot akar. Az 1875-ös alkotmány adja meg a végleges formáját, ez mindenhol elterjed. A végrehajtó hatalom kettős ágazatú: - köztársasági elnöki (államfői) hatalmi ág, - miniszterelnöki (kormányfői) hatalmi ág. Papíron a köztársasági elnök rendelkezik minden hatalommal, ténylegesen a miniszterelnöké a hatalom. A végrehajtó hatalom 1914-től megerősödik Sajátos kormányzati forma: a kormánynak joga van törvényerejű jogszabályokat kibocsátani. Ez a forma 1940-ig tart 4) 1940-1958: Bábállam jön létre (Vichy-köztársaság), elnöke Petan marsall. Az 1946-os alkotmány 19 parlamentáris köztársasági formát állít vissza. Erős a parlament szerepe, gyenge a végrehajtásé A köztársaság végét a

gyarmati birodalom felbomlása okozta (SZU segítsége a gyarmatoknak). Egy gyarmata maradt: Algéria, 3,5 millió francia élt ott. Véres polgárháború tört ki, amely megosztotta a franciákat. De Gaulle-t visszahívták A 4 köztársaság megszűnik, az új államformában az elsődleges szerep a végrehajtó hatalomé (1958), a törvényhozó hatalom másodlagos szerepet kap. 5) 1958-tól napjainkig: Félprezidenciális (monarchikus) köztársaság. A köztársasági elnöknek olyan hatalma van, mint egy királynak.  Napjaink rendszere: A végrehajtó hatalom ugyanolyan erős, mint a prezidenciális köztársaságban (USA), a lakosság választja, a végrehajtó hatalomban osztozik a miniszterelnök a köztársasági elnökkel. Államfő: Az államfőé a legjelentősebb szerep, a köztársasági elnök közvetlenül gyakorol végrehajtó hatalmat miniszteri ellenjegyzés nélkül. Hatalma 3 irányba is kimutatható: ~ kormány: • irányítja a kormányt; • kinevezi a

miniszterelnököt (jogilag szabad keze van, a szokásjog szerint azt nevezi ki, aki a választáson többséghez jut; a nemzetgyűlés váltja le a miniszterelnököt); • minisztereket nevez ki (a miniszterelnök javaslatára; a miniszterelnök váltja le a minisztereket); • aláírja a kormány és a minisztertanács rendeleteit; • elnökölhet a kormány ülésein („minisztertanács”, ha a köztársasági elnök vezeti, „kormány”, ha a miniszterelnök); • diplomáciai jogkört gyakorol: nagykövetek kinevezése, külpolitika meghatározása, nagykövetek fogadása; • a francia hadsereg főparancsnoka – tényleges főparancsnok. ~ parlament: • törvények kihirdetése vagy nem kihirdetése; • rendkívüli üléseket összehívja, berekeszti; • üzeneteket intézhet az alsóházhoz, szenátushoz. Ekkor azonnal ezzel kell foglalkozni, vitát nyitni; • népszavazást írhat ki. ~ bíróság: • az alkotmánytanács 9 tagjából 3-at a köztársasági elnök

nevez ki. Miniszterelnök: A köztársasági elnök nevezi ki, a parlamentnek nincs köze a kinevezéséhez, de leválthatja őt. Feladatköre: ~ a kormány tevékenységét irányítja; ~ a kormány üléseit vezeti; ~ leválthatja a minisztereit; ~ a nemzetgyűlés előtt a kormányáért felelős; ~ a nemzetgyűlés elé terjeszti a törvényjavaslatokat. Miniszterek: ~ a köztársasági elnök nevezi ki, a miniszterelnök leválthatja; ~ nem lehetnek képviselők, a nemzetgyűlés tagjai; 20 ~ ~ ~ nem tölthetnek be közfunkciót – lehet polgármester; nem gyakorolhatnak szakmai (ügyvédi) tevékenységet; hierarchia van közöttük: államminiszter, megbízott miniszter, miniszter, államtitkár. Helyi igazgatás: A francia települési kormányzás szétszórt, 3433 település van. Nincs igazán nagyváros, csak 1: Párizs (1 millió fő felett); 3 közepes város (Marseille, Lyon, Bordeaux). 3 várost kivéve (Párizs, Marseille, Lyon) mind ugyanúgy épül fel.

Igazgatásilag: • városi tanács (képviselő-testület), • végrehajtó szerv (polgármester + helyettese a főszereplő): a polgármester gyakorolja a végrehajtó hatalmat az állam tisztviselője + a képviselő-testület hivatala. A kormány is leválthatja, illetményét fele-fele arányban a kormány és a képviselő-testület állja. Döntéseit a kormány megsemmisítheti. A 96 megyét a prefektusok irányítják (a kormány emberei + a képviselő-testület emberei). 22 régió van. X. előadás (2004 április 6) - György István Az Egyesült Királyság közigazgatása Egyesült Királyság = Nagy-Britannia (Anglia + Skócia + Wales) + Észak-Írország. Wales: I. Edward annektált ezt a területet és felvette a walesi hercegi címet Ez 1535-ben válik hivatalossá. VIII Henrik az Act of Union című törvénnyel (1707) beolvasztja Wales-t az Angol Királyságba. Skócia: Stuart Mária kivégzése és I. Erzsébet halála után egy perszonálunió jön létre,

amely 1707ig működik Ekkor jön létre Nagy-Britannia Kikötik, hogy csak a Hannoveri-ház tagjai kövessék egymást a skót és angol trónon. Skócia és Anglia sokáig kölcsönös engedményeket hoztak egymással szemben. A törvényhozás Angliába került, megmaradt a skót oktatási, pénzügyi, vallási rendszer. Ez a korlátozás a XIX század végéig működik A XX században az állam szerepe felerősödik, a skót nacionalizmus felélénkül. É-Írország: 1972-ig önálló állam volt, ekkor az angolok megszállták. Bevezették a közvetlen kormányzást: megszűnik a parlament, a kormány és minden állami szerv. Írország: 1922-ig része volt az Egyesült Királyságnak, azóta független állam. Tony Blair meghirdeti a devolúció elméletét (átháramlás): azt tűzi ki célul, hogy az államhatalmat demokratikus úton decentralizálják. Az egyes tagországok számára nagyobb önállóságot adnak Skócia A legnagyobb önállósággal bír, de ma sem

független állam. Saját állami intézményrendszere alakult ki, önálló parlamentet választanak és annak felelős kormányt. Átháramlás: a skót államszervezet Londontól kapja a legitimációját. A londoni kormány bármikor, korlátozás nélkül megszüntetheti a parlamentet (nem feloszlatás!). Londonban marad a külpolitika, a honvédelem, a biztonságpolitika, a gazdaságpolitika, az adóztatási rendszer. A skót parlamentnek felelős kormány költségvetése is Londonban dől el. Skóciába kerül az egészségügy, oktatásügy, építésügy, környezetvédelem 21 Wales Korlátozottabb jogokkal létezik a devolúció. A walesi nemzetgyűlésnek nincs saját törvényhozási joga. A nemzetgyűlésnek alárendelten működik a walesi kormány is, Londonban megmarad a Walesi Iroda. A walesi államszervezet önállósága nagymértékben formális Anglia Nincs külön államszervezete. Észak-Írország 1998-ben a belfasti egyezménnyel kialakul egy külön

államszervezete. Északír nemzetgyűlést hoznak létre (nem parlament!). Végrehajtó szerve a Végrehajtó bizottság (nem kormány!) Törvényhozás megoszlása: 11. Vannak olyan helyzetek, ahol egyedül az Északír nemzetgyűlés hozhatja meg a törvényt 12. Az Északír nemzetgyűlés hozza meg a törvényt, de az Egyesült Királyság parlamentjének jóváhagyása szükséges. 13. A törvényhozási jogot megtartja magának az Egyesült Királyság parlamentje (külügy, hadügy, gazdaságpolitika). Az Egyesült Királyság nem szövetségi állam, hanem egységes állam, de az alkotó tagok eltérő önkormányzati rendszerrel bírnak. Alkotmányos monarchia, de nincs írott alkotmánya A csúcson az államfő áll (királynő). Elvileg megoszlik a hatalom az államfő és a kormány között, de csak néhány politikai funkciót lát el a királynő: miniszterelnök kinevezése, a törvényjavaslatok jóváhagyása. A királyi család tagjai nem politizálhatnak A

törvényhozó hatalom (parlament): két háza van: a felső ház (lordok háza) és az alsó ház. Nincs alkotmánybíróság, senki sem vizsgálhatja felül a törvényeket. Az államban kétpártrendszer működik. Reverzális: a képviselő a megválasztásának napján aláír egy papírt, hogy lemond a képviselői helyéről, de a dátum nincs kitöltve rajta. Ezt átadja az elnöknek Ezzel bármikor elmozdítható a helyéről. A közigazgatás a parlamentnek alárendelve működik, kivéve a külpolitika, ehhez a közigazgatásnak nincsen köze, ez királyi felségjog alapján folyik. Az alsóházban választott, fizetett képviselők ülnek A lordok házában a lordok, az anglikán püspökök és a főbírák. A végrehajtó hatalom: kabinet-kormány működik. A nagyobb létszámú kormányon belül van egy szűkebb döntéshozó testület, ez a kabinet. Ülései bizalmas ülések Az egész struktúra felépítése a miniszterelnöktől függ. A kormányfő egyben mindig a

közigazgatási miniszter is, ilyen minőségben felelős a kormány struktúrájáért. Csak az lehet Angliában miniszter, akit megválasztottak az alsó ház képviselőjének. A kormány szerkezete: 4 szerv, amelynek a hatalma megelőzi a minisztériumok hatalmát: 5. Kabinettitkárság vagy –iroda (magyar MiH): segíti a kormány, a bizottságok működését 6. Kormányfő Hivatala: kb 80 ember, aki tartja a kapcsolatot a minisztériummal, politikai tanácsot adnak a miniszterelnöknek stb. 7. Államkincstár (Treasury): a gazdasági stratégiákat, a költségvetést, a pénzügypolitikát itt alakítják ki. 8. Közigazgatási és Tudományos Iroda: az egész humánerőforrás-igazgatás itt történik, 22 valamint a közszolgálat irányítása, működtetése. Szakminisztériumok: 30 db van. A miniszter áll az élén, van állandó titkár (a közigazgatási államtitkárnak megfelelő személy), parlamenti titkár (politikai államtitkár). Az Egyesült Királyság

helyi igazgatása Decentralizált rendszer. A helyi igazgatási szervek nagy önállósággal és sok feladattal bírnak Olyan feladatokat is ellátnak, ami más országban állami feladat (rendfenntartás). Kétszintű a helyi önkormányzati igazgatás: - Grófsági szint (regionális): tervezés, rendfenntartás, tűzoltás. - Körzeti tanácsok (települési önkormányzatok): helyi feladatok ellátása. Az USA közigazgatása Klasszikus szövetségi állam, köztársasági igazgatási forma. Eredetileg 13 állam hozta létre, most 50 tagállama van. A hatalmi ágak megosztásának elvére épül az igazgatási rendszer (check and balance). Rövid és stabil alkotmánnyal rendelkezik Ezt csak úgy lehet módosítani, ha a kongresszus két háza külön-külön 2/3-os többséggel, majd az 50 állam ¾-e elfogadja, úgy, hogy az összes kongresszus 2/3-os többséggel elfogadja. Prezidenciális rendszer. Az elnököt négy évre választják elektori rendszerben Választási

pártok működnek. Az amerikai elnök A végrehajtó hatalom egy személyben, államfő, kormányfő, a fegyveres erők főparancsnoka. Ő köti a nemzetközi szerződéseket, nagyköveteket, bírákat nevez ki, a törvényeket előterjeszti (külön kiemeli az alkotmány a költségvetés előterjesztését), aláírja illetve megvétózza a törvényeket. Az alelnök Nincs semmilyen önálló feladata, csak az, amit az elnök rábíz. 2 nevesített feladata lehet csak: ő lehet a szenátus elnöke, szavazategyenlőség esetén ő dönt. Ha az elnök akadályoztatva van a hatalom gyakorlásában, akkor ő helyettesíti. A törvényhozó hatalom A kongresszus, melynek 2 háza van: 3. Szenátus: az államok képviseletét akarja mutatni, minden állam 2-2 tagot választhat bele 4. Képviselőház: pártpolitika Ha valaki képviselő, akkor a végrehajtó hatalom semmilyen más ágában nem tevékenykedhet. A kongresszus fő feladatai: törvényhozás, elnöki kinevezések

jóváhagyása, a költségvetés elfogadása. Közös igazgatóságok: Gazdasági Igazgatóság, Adóigazgatóság, Publikációs Igazgatóság, Könyvtári Igazgatóság. Szakértői gárdát is létrehoztak A végrehajtó hatalom A klasszikus értelemben vett kormány az Egyesült Államokban nem működik. A kormánytagok az elnök személyes tanácsadói. A kormányfő hivatalának van a legnagyobb hatalma (Fehér Ház Hivatala). Nincs rögzített belső szerkezete Vezetője a második ember az országban A harmadik a Nemzetbiztonsági Tanács elnöke (belügy, külügy, hadügy). A központi igazgatási szervek A minisztériumokon kívül van két olyan szerv, aminek a hatalma megelőzi a minisztériumok hatalmát: 23 1. Igazgatási és Költségvetési Hivatal (angol Treasury): (OMB) pénzügy, költségvetés, gazdaságpolitika, igazgatási struktúra. 2. Humánpolitikai Iroda: központi munkaerő-gazdálkodás, közszolgálati rendszer működtetése. d)

Szakminisztériumok: ugyanolyan minisztériumok működnek, mint Magyarországon + Veteránügyi Minisztérium. e) Hivatalok: ezek a magyar országos főhatóságoknak felelnek meg. Hasonló a szerkezetük, jogkörül, mint a minisztériumoknak, de szűkebb profillal. Ilyen pl a NASA f) Független intézmények: a kormánytól függetlenek. Ilyen pl az USA Központi Bankja Az állami szintű igazgatás Minden államnak van saját alkotmánya. 3. Törvényhozó hatalom: Nebraska kivételével mindegyik államban kétkamarás, ugyanolyan feladatuk, hatáskörük van. 4. Végrehajtó hatalom: az elnök funkcióját helyi szinten a kormányzó látja el Négy vére választják, a végrehajtó hatalom egy személyben az adott államon belül. A minisztériumok is ugyanolyanok, mint szövetségi szinten. Ezek a szövetségi minisztériumoktól függetlenek Két területen nincs állami minisztérium: külügy és pénzügy. Helyi önkormányzatok Nem az állampolgároktól nyerik a

hatalmat, hanem az állami szervektől. Összetettebb az önkormányzati rendszer, mint a magyar. Széles feladat-és hatáskörű önkormányzatok vannak Vannak iskolai önkormányzatok, különleges körzeti önkormányzatok (vízellátás, energiagazdálkodás). XI. előadás (2004 április 20) - dr Lőrincz Lajos Németország, Ausztria, Svájc közigazgatási rendszere Németország Közös sajátosság a német nyelven kívül (szövetségi államok sajátossága), hogy 2 házas parlament van. A tagállamok, tartományok önálló „államok”, ezért saját a parlament, a kormány, saját törvényhozó – végrehajtó tevékenységet folytat. Kapcsolódik a szövetséghez: végrehajtó, illetve kormányapparátus van. Föderatív államtípus, a tagállamok érdekeit jeleníti meg a másik ház. • Alsóház: a törvényjavaslatokat terjeszti be. • Felső ház: a törvényhozás menetét fékezi, olyan érdekeket jelenít meg, amelyek a másik házban nincsenek jelen. A

két ház között egyeztetés van. A német rendszerben többféle törvényhozási tárgykör van: a szövetség kizárólagos hatáskörébe tartozó tárgyak, a kerettörvényt a szövetség alkotja meg ezt a tartományi képviselő-testületnek ki kell egészíteni, a Land-oknak van külön törvényhozási tárgyköre. • • • Kancellár-demokrácia: olyan állami berendezkedés, amelyben a miniszterelnöké a vezető szerep. Az államfőnek a háború előtt nagy hatásköre volt, pl. a parlament feloszlatása is Ezt a hatalmat visszaszorították. Az államfő jogköre miniszterelnöki ellenjegyzéshez kötött A végrehajtó hatalom 24 (kormány) szerepe megerősödött, ezt a kancellár vezeti. A kancellária-hivatal is Németországból származik, kb. 600 fős testület, amely előkészíti a kormányzati döntéseket, mint nálunk. Erős alkotmánybíróság van, és nincs ombudsman Föderatív minisztérium: a föderatív jelenségekkel foglalkozik,

törvény-előkészítés a fő feladatuk. A végrehajtási feladatokat a tartományi minisztériumok látják el: ez a közvetett közigazgatás. 3 szintű tartományi minisztérium: – alárendelt szerv, – megye, – helység. Az önkormányzat különbözik a mi önkormányzatunktól: a felettes szint a helyi szint feletti felügyeletet látja el. A keleti és nyugati tartományok egyesítése miatt speciális közigazgatási szerveket kellett létrehozni az átálláskor. Nincs megfelelő képviseleti aránya a keleti tartományoknak (kb 26 képviselő) Ausztria Az osztrákok elég konzervatívak. Az államszövetség tartományokból áll, föderatív típusú állam Többszintű törvényhozás jellemző. Ami nem föderatív jogszabály, arról a tartományok alkothatnak törvényt. A föderatív közigazgatás sajátossága: van kancellária: külön egység az EU csatlakozási ügyek előkészítésére, a közigazgatás személyi állománya nem határozatlan időre van

alkalmazva, a személyi állományt csökkentik. – a kancellária-hivatalhoz kapcsolódóan létrehoztak egy kormányzati információs rendszert, ehhez az országgyűlési képviselők is biztonságosan fordulhatnak. – – Svájc Kantonok szövetsége, nagyon régi alkotmánya van. Direktoriális rendszer van A parlament 2 házból áll (képviselőház és a kantonok képviselői). Amiről nincs föderális törvény, az a kantonokhoz tartozik. Direktórium: a kormány jogkörét is gyakorolja mint testület, 2 évre választják. Kormány – direktórium: államfői és kormányfői hatalom. Az alkotmány a kantonok jogait is felsorolja. Az állami és kantonális bevételek pontosan meg vannak határozva. XII. előadás (2004 április 27) - Szamel Katalin A közigazgatás cselekvési formái, az aktusok Csoportosítási lehetőségek 1. A közigazgatásnak vannak testületi cselekvései és egyedi személyek cselekvései a. Testületi: a testület együttesen dönt

Testületek: a kormány, az önkormányzat képviselő25 testülete. A testületek döntése ellen külön jogorvoslati rend van b. Egyedi: A hatáskörnek a jogosítottja lehet egy konkrét személy, nevesített funkciójú köztisztviselő. Ha nincsen nevesítve a jogszabályban, akkor az államigazgatási szerv vezetője a jogosított. 2. Külső vagy belső cselekvések? a. Belső: államigazgatási szerveken belül végzett cselekmények 3. Jogi hatás szerint: a. A közigazgatás jogi hatású cselekvései: ezek az aktusok Akkor aktusok, ha ez a cselekvés kifejezetten jogi hatás elérésére törekszik. A közigazgatási aktus alatt értjük a közigazgatási szervet, aki felhatalmazással bír arra (a hatáskör jogosultja), hogy a köz érdekében a közigazgatási jog alapján végezze cselekményét, amelyekből közvetlenül jogok és kötelezettségek hárulnak az aktus által érintett természetes vagy jogi személyekre. Nem lehetnek jogi aktusok: - azok a tények,

amelyekhez jogi aktusok fűződnek (pl. az idő múlása), - önmagában valaminek a megtörténte, ami nem cselekvés, - részben az irányító jellegű cselekvések. Ezek közül aktusnak minősül pl az utasítás (konkrét címzettje van) vagy a kinevezés. b. Nem jogi hatású cselekvések: a közigazgatásnak reálcselekvései Aktus akkor, ha: 1. közigazgatási törvény alapján történik, 2. egyedi eljárás, 3. jogosító eljárás Az aktusok osztályozása ~ ~ ~ ~ a kibocsátó államigazgatási szerv hierarchikus helyzete szerint, területi hatály szerint (országos és helyi jellegű aktusok), jogi következményeik szerint (kötelezést tartalmazó, tanúsító jellegű, szankcionáló aktusok), a kibocsátás jogalapja alapján (hatósági, közszolgálati aktusok, szervezeti rendszer működéséhez kapcsolódó aktusok, közigazgatási szerződések). Közigazgatási szerződés: közfunkciót töltünk be egy szerződéses norma keretében. Ennek egyik alanya a

közhatalmi jogosítványt gyakorló közigazgatási szerv, aki a szerződés feltételeit néhány esetben egyoldalúan meg is változtathatja (koncessziós szerződés, pl. autópálya; privatizációs szerződések; együttműködési megállapodások: közigazgatási szervek kötik más partnerekkel). Az aktusok jogkötöttsége Különbséget teszünk az aktusok között a szerint, hogy mennyire tekinthetők jogilag kötöttnek. 1. A joghoz kötött közigazgatási aktus: a jogalkotó a döntést úgy alapozza meg, hogy az egyedi döntés nagymértékben fog hasonlítani a jogszabály rendelkezéséhez. Tisztázza a címzettek körét, a döntés tartalmát stb. 2. Kötetlenséget biztosít a jogszabály: hipotézis nélküli jogszabályok, a diszpozíció hiánya jellemző. 3. Mérlegelés: az a jogi művelet, amellyel a jogalkalmazó szerv a jogszabályban biztosított többféle, egyaránt törvényes döntési alternatíva között választhat. Kétféle értelme: érdemi

mérlegelés és a bizonyítékok mérlegelése. 4. Méltányosság: kedvező megoldási lehetőségeket jelent, a főszabály alól kivételt lehet tenni Két fajtája: 1. jogalkotói: a jogszabály teszi lehetővé az eltérést, 2. jogalkalmazói: a jogalkalmazó dönt kedvezőbben 26 A hibás államigazgatási aktusok Az az államigazgatási aktus hibás, amely formai vagy tartalmi kritériumai alapján valamilyen hibát rejt magában. Aszerint osztályozzuk, hogy milyen mértékben tekinthető hibásnak 1. Egészen apró formai hiányosságban szenvednek (elírás) Ezeket maga a kiadó államigazgatási szerv saját hatáskörében javíthatja. 2. Súlyosabb hiba esetén, ha tartalmi hiba is fölmerül, akkor vissza lehet vonni a határozatot, helyette új aktust kell kibocsátani. Saját hatáskörén kívül a hibás aktust a fölöttes szerv orvosolhatja (megsemmisíti vagy megváltoztatja). 3. Érvénytelenség: ab ovo érvénytelen, az érvényesség feltételei nincsenek

meg Ki kell iktatni a jogrendszerből. Úgy kell tekinteni, mintha nem létezne Ezt a kategóriát csak a polgári jog ismeri, a közigazgatási jog nem! 4. Semmisség: ezeket az aktusokat semmissé kell nyilvánítani, és meg kell semmisíteni XIII. előadás (2004 május 4) - Temesi István Az EU igazgatása Az európai integráció története A XIX. században indult meg A szabad verseny szabályai kezdtek érvényesülni, közös szabályok, mechanizmusok alakultak ki. Ezt a két világháború teljesen szétverte 1945-ben két szuperhatalom maradt a színpadon: az európai országoknak nincs akkora beleszólása a világpolitika alakulásába, mint a XIX. században 1946: Churchill: az „Európai Egyesült Államok” megteremtését tűzte ki célul. Nagyon népszerűvé vált az európai gondolat. Kétféle változat az európai összefogásra: - A nemzetállamok nemzetközi jogszabályai szerint többoldalú megállapodást hoztak létre, minden tagállam saját maga

megtartva a szuverenitását, azonos súllyal szól bele az ügyekbe. Nem hoznak létre közös szerveket, lazább az együttműködés. - Föderalisztikus Európa (szupranacionális): a közös szervek egy része a nemzeti érdekektől függetlenített európai érdekeket képviseli. Pótmegoldás született 1949-ben: Európa Tanács: politikai jellegű szervezet. Fő célja az európai demokratikus értékek terjesztése, a jogállamiság, az emberi jogok védelme, közös európai érdekek védelme. Gazdasági szinten 1948-ban született az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet. Az amerikai gazdasági segítséget (Marshall-terv) osztotta szét. Ekkor politikailag és gazdaságilag kettévált Európa. Ennek jogutódja lett az OECD (1960) NATO (1949): a legtöbb nyugat-európai ország a tagja. 1948: BeNeLux Unió: megvalósított egy vámuniót. 1954: egymás között bevezették a tőke szabad áramlását, majd a munkaerő szabad áramlását. 1960: létrehozták az

egységes piacot 1951: Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió): a szén- és acélipart közös főhatóság alá kell helyezni. Közös szervezet: g) Főhatóság: tagjait a nemzeti kormányok jelölték. A tagok a nemzeti kormánytól függetlenné váltak. h) Tanács: szakminiszterekből áll. Ellenőrzi a Főhatóságot, és közös jogszabályokat alkot i) Közgyűlés: a tagállami parlamentek által delegált tagokból áll, konzultációs célja van. j) Bíróság: vitás jogi kérdések rendezése a célja. 27 1947: Nyugat-Európai Unió. 1955 (Messina): az atomenergia és az általános közös piaci együttműködés területén továbbfejlesztik a Montánuniót. 1956: terv: olyan szervezeti struktúrát kellene létrehozni, amelyben keverednek a közös szervek és a tagállami hatáskörök. Gazdasági téren közös szerveket hoztak létre, a politikai kérdések maradnak tagállami hatáskörben. 1957: római szerződések: 14. Európai Gazdasági

Közösség létrehozása 15. Euratom Mindkét szervezetnek saját döntéshozó szervezete van. 1957: a 3 szervezetnek (EGK, Montánunió, Euratom) közös bíróságot hoztak létre. 1962: közös agrárpolitika. 1965: egyesülési szerződés: összevonta a 3 szervezetet 1967-re. Az eddig párhuzamosan külön működő szervei egyesítve működnek. Közös Közgyűlés, Bizottság és Tanács van Új elnevezése: Európai Közösségek. 1968: befejeződött a vámok lebontása. 1973: Bővítés: Írország, Dánia. 1981: csatlakozik Görögország. 1986: Spanyolország, Portugália csatlakozása. 80-as évek: USA és Japán gazdasági versenye miatt fejlődik az integráció: 1985: Fehér Könyv: egységes piac tervét vázolta fel az Európai Közösségeken belül. 1986: Egységes Európai Okmány (a Fehér Könyv eredménye): módosítja a római szerződéseket. Tartalma: 1992-ig meg kell valósítani az Európai Közösségeken belül az egységes piacot. Bővült az Európai

Parlament és a Bizottság jogköre. Megjelenik a pénzügyi és politikai unió gondolata. 1992: maastrichti szerződés: rendelkezett az Európai Unió létrehozásáról. 1999-ig közös valutát fognak bevezetni, közös kül- és biztonságpolitikát alakítanak ki, megvalósítják a személyek szabad mozgását. Tovább nő az Európai Parlament hatásköre A tanácsban változik a döntéshozatali mechanizmus: a többségi elv felé mozdulnak el. 1999: megvalósul a közös piac és az Euro bevezetése. 1998: csatlakozási tárgyalások indultak 6 országgal, majd 1999 decemberében 6 másik jelölttel is. 1999. március: elfogadják a 2002-2006 közötti költségvetési reformcsomagot (Magenta 2000) 2000. december (Nizza): kormányközi konferencia: megszületik célkitűzésként az intézményrendszer átalakítása. Ennek eredménye: 2001-ben a nizzai szerződés: az EU új alapszerződése. Ez tette lehetővé a EU bővítését 2004: csatlakozik Észtország,

Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Málta és Ciprus. Az EU 3 pilléres szerkezete: - Európai Közösségek szervezete, - közös kül- és biztonságpolitika, - közös belügyi és igazságügyi politika. Az EU döntéshozatali szervei Kormányközi szervek Az EU Tanácsa: Kormányközi alapokon működő szerv. Elsődleges jogalkodó szerv, de nem az egyedüli A tagállamok érdek-képviseleti intézménye. Tagjai a kormányok által delegált szakminiszterek 9 szakterületen működik. Nevezik „Miniszterek Tanácsának” is Székhelye Brüsszel, évente 3-szor 28 Luxemburgban ül össze. Adminisztratív apparátusa a Főtitkárság (2500 tisztviselő) A Miniszterek Tanácsa csak időszakosan működik, az adminisztráció folyamatosan. Az állandó képviselők bizottsága kétszintű: 1. diplomaták dolgoznak benne, 2. Az előkészítő szint szakemberekből áll Európai Tanács: az a szervezeti formája, amikor a

tagállamok államfői vagy kormányfői tanácskoznak. Ez az EU csúcsszerve Stratégiai és politikai döntéseket hoz, évente 2-szer ülésezik Szupranacionális szervek Európai Bizottság: Mindennapi munkát végző, döntés-előkészítő, javaslattevő, ellenőrző, döntéshozó és végrehajtó szerv. A tagállamok nemzeti közigazgatásai hajtják végre az EU-s döntéseket Székhelye Brüsszel 20 biztosból áll. Őket a nemzeti kormányok jelölik A bizottság célja: kizárólagos döntés-kezdeményezési joga van, jogalkotó szerv. Menedzseli az EUs pénzalapokat Ellenőrző szerepe: ellenőrzi az európai jog érvényesülését Eljárásokat indíthat Képviseli a külkapcsolatokban az EU-t. A Parlament ellenőrzése alatt működik, évente beszámol a működéséről. Európa Parlament: Eladata az EU polgárainak érdekképviselete. Funkciója: egy társ-döntéshozó, társ-jogalkotó szerv Közösen alkot jogszabályokat a tanáccsal. Jóváhagyja vagy

visszavonja a biztosok kinevezését Elődje a Montánunió Tanácsa. Döntés-kezdeményező szerepe van Politikai kezdeményező szerepe van a közös európai programokban és bizottsági döntésekben. Tagjait közvetlenül választják 5 évre A bővítés után 732 tagja lesz. A képviselők politikai alapon tömörülnek csoportokba A legtöbb tagot Németország delegálja (99), a legkevesebbet Luxemburg (6). Plenáris ülések helye: Strassbourg, rendkívüli ülések: Brüsszel, hivatali apparátus: Luxemburg. Európai Bíróság: Létrejött a közösségi jog, a sui generis jogrend. A közösségi jog integráns része valamennyi tagállam jogrendszerének. Ez indokolta a Bíróság létrehozását Az Európai Közösségek jogvédelmét biztosítja. Egységes jogértelmezést biztosít, felügyeli a közösségi jog betartását, ellenőrzi, hogy az EU intézményei jogszerűen járnak-e el. Konzultatív funkciója: a megkötendő megállapodásokat be kell mutatni a

bíróság előtt. 25 bíróból áll, 11 tagú nagy kamarákban ülésezik A bírákat 6 évre választják. 1989-ben létrehozták az elsőfokú bíróságot tehermentesítési céllal Európai Számvevőszék A pénzügyek revíziójával megbízott szervezet. 1977-ben hozták létre Székhelye Luxemburg, 25 tagból áll. Ellenőrzi, hogy az EU által biztosított pénzt megfelelően költik-e el Egyéb intézmények Pénzügyi, tanácsadó és ellenőrző szervek. • Pénzügyi: Gazdasági és Szociális Bizottság, Régiók Bizottsága, Európai Beruházási Bank, Európai Központi Bank. • Ellenőrző szerve: Európai Ombudsman. A közösségi jog Önálló jogrendszer: az egyes tagállamok lemondtak a szuverenitás egy részéről, átruháztak egyes jogokat a közösségre. A közösségi jog funkciója, hogy kikényszeríthetővé tegye a közösség célok 29 elérését. Vonásai: 1. EU alapszerződései (párizsi és római szerződések), 2. közösségi

intézmények által alkotott jogszabályok Ezek két fő fajtája: 1. Kötelező erejű jogforrások: ~ rendelet: általános hatályú közösségi jogi norma, minden tagállamra kötelező, közvetlenül alkalmazható; ~ irányelv: célokat határoz meg. Kötelezi a tagállamokat arra, hogy egy jogalkotási célt valósítsanak meg, de a tagállamra bízzák, hogy ezt hogyan valósítja meg; ~ határozat: konkrét ügyekre vonatkozik, meghatározott címzettje van, közvetlenül alkalmazható. 2. Nem kötelező erejűek: ajánlás, vélemény Közvetlenül nem alkalmazhatóak, de az Európai Bíróság előtt érvényesíteni lehet őket. 3. jogalkalmazás, az Európai Bíróság ítéletei és jogértelmezési gyakorlatai, 4. nemzetközi egyezmények, 5. általános jogelv ACQUIS: az EU teljes joganyaga. XIV. előadás (2004 május 11) - Temesi István Vizsgatételek átbeszélése. 30