Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Zsigovits Mária - Az Európai Központi Bank

Az Európai Központi Bank Készítette: Zsigovits Mária 3. kgh Az Európai Központi Bank feladata Az egységes valuta bevezetését megszervező, 1998 júniusában létrehozott frankfurti székhelyű Európai Központi Bank (ECB), amelyet a Maastrichti Szerződés hozott létre, az Európai Unió legfiatalabb intézménye. Alapfeladata az árak stabilitásának fenntartása. Meghatározza és bevezeti az egységes monetáris politikát, kezeli a résztvevő tagországok valutatartalékát és engedélyezi a bankjegykibocsátást. Az euróbankjegyek forgalomba hozatalával kapcsolatos gyakorlati tennivalók azonban nem tartoznak hatáskörébe, ugyanis az egyes országok nemzeti bankjai rendelkeznek azokkal az eszközökkel, amelyek a bankjegyek és érmék forgalomba hozatalához szükségesek Az Európai Központi Bank a nemzeti jegybankokkal együtt alkotja a Központi Bankok Európai Rendszerét (ESCB), amely a monetáris politika megvalósításáért, a fizetési

rendszerek megfelelő működéséért, a hitelintézetek ellenőrzéséért, valamint a pénzügyi rendszerek stabilitásáért felel. Az ECB- t előkészítő Európai Monetáris Intézet (EMI) 1998 júniusában megszűnt. Működés Az ECB -t és az ESCB -t más közösségi intézményektől és nemzeti hatóságoktól független testületek irányítják: a Kormányzótanács, az Igazgatóság és az Általános Tanács. A Kormányzótanácsban az eurózónában résztvevő tagországok nemzeti jegybankjainak kormányzói és az Igazgatóság tagjai üléseznek. Ez a legfőbb döntéshozó szerv, amely meghatározza a monetáris politikai stratégiát, irányítja a kamatláb-politikát. Az Igazgatóság egy elnökből, egy alelnökből és négy másik tagból áll, akiket a pénzügyminisztereik ajánlása alapján az állam- és kormányfők jelölnek ki, miután konzultáltak az Európai Parlamenttel és a Kormányzótanáccsal. Az Igazgatóság tagjainak megbízása egyszeri

8 évre szól. Az első, 1998 májusában kinevezett Igazgatóság tagjainak megbízása kivételesen eltérő hosszúságú: 8 éves a holland Wim Duisenberg elnöké, 4 éves a francia Christian Noyer alelnöké. Az első Igazgatóság többi tagja és mandátumaik: a német Otmar Issing (8 év), az olasz Tommaso Padoa Schioppa (7 év), a spanyol Eugenio Domingo (6 év) és a finn Sirkka Hamalainen (5 év). Az Igazgatóság végrehajtja a Kormányzótanács által meghatározott monetáris politikát és megadja a szükséges utasításokat a nemzeti jegybankoknak. Az Európai Unió minden jegybankjának elnöke tagja az Általános Tanácsnak attól függetlenül, hogy ezek az országok bevezették az egységes valutát vagy sem. A testület munkájában részt vesz ezen kívül az Igazgatóság elnöke és alelnöke. Feladata, hogy az euróövezetben hozott döntésekhez kapcsolja azokat a tagországokat, amelyek még nem vesznek részt a gazdasági és monetáris unióban. Az

Európai Központi Bank egy meghatározott ráta alapján számított, a nemzeti jegybankok által a rendelkezésére bocsátott jegyzett tőkével rendelkezik a tagországok GDP-jének, valamint népességének az Európai Unió összlakosságához viszonyított átlagát figyelembe véve. Tevékenység Az Európai Központi Bank elsődleges célja az árak stabilitásának fenntartása, melyet maximum 2 százalékos fogyasztói áremelkedésben, inflációban határoztak meg. Az ECB ezen kívül különös figyelmet fordít a pénzmennyiség növekedésére. A monetáris politika oszthatatlan: • a monetáris politika meghatározásának központi felelőssége a Kormányzótanácsra és az Igazgatóságra hárul; • a döntést föderálisan hozzák: a Kormányzótanács tagjai fejenként egy szavazattal rendelkeznek; • a döntéshozó szervek függetlensége mind az ECB szintjén, mind a nemzeti jegybankok szintjén jogilag garantált; • az ECB feladata

áttekinthető: az Európai Unió Tanácsának és az Európai Bizottságnak az elnöke szavazati jog nélkül vesz részt a Kormányzótanács ülésein. Ezzel párhuzamosan az ECB elnökét is meghívják a Tanács üléseire, amikor az ECB, illetve az ESCB célkitűzéseiről vagy feladatairól van szó. Az ECB éves jelentést készít tevékenységéről. Az Igazgatóság tagjainak kinevezésekor az Európai Parlament véleményét is kikérik. A végrehajtás a szubszidiaritás elvének megfelelően decentralizált: • a nemzeti jegybankok készítik elő és hajtják végre a monetáris politikai döntéseket; • a nemzeti jegybankok az ECB által meghatározott tevékenységektől eltérőeket is folytathatnak, amennyiben azok nem keresztezik az ESCB céljait és feladatait. A tagországok pénzügyminiszterei összehangolják és felügyelik a nemzeti gazdaságpolitikákat. Az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa (ECOFIN) fogalmazza meg az árfolyampolitika

irányvonalait, miután az Európai Központi Bankkal egyeztetett, hogy olyan konszenzust alakítsanak ki, amely az árstabilitást tartja szem elôtt. Az eurózóna 12 gazdasági és pénzügyminisztere alkotja az Euró Tanácsot, ahol megvitatják az egységes valuta kezelésével és az euró és más valuták közötti átváltási arányokkal kapcsolatos kérdéseket. Hol törvényes fizetőeszköz az euró? Az euró 2002. január 1-jén vált 12 EU - tagállamban törvényes fizetőeszközzé, továbbá négy másik európai országban, két balkáni területen, valamint a világ több más területén és szigetén, amelyek részét képezik valamelyik euróövezetbeli tagállamnak, vagy társulási viszonyban állnak vele. 1. EU - tagállamok : Belgium, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália és Finnország. 2. Olyan európai országok, amelyek az Európai Közösséggel kötött

hivatalos megállapodás alapján használják az eurót: Monaco, San Marino és Vatikánváros. 3. Az eurót hivatalos megállapodás nélkül használó országok és területek: Andorra, Montenegro és Koszovó. 4. Tengeren túli területek, megyék és szigetek, amelyek valamely euróövezetbeli tagállam részét képezik, vagy társulási viszonyban állnak vele: Guadeloupe, Francia Guyana, Martinique, Mayotte, Réunion, Saint Pierre és Miquelon, és a Francia Déli és Antarktiszi Területek. EU TÉNYEK