Gazdasági Ismeretek | Vállalkozási ismeretek » Bihariné Szabalics Szilvia - Vállalkozzunk I.

A SIKER RÖGÖS ÚTJAIN – VÁLLALKOZZUNK EURÓPÁBAN VÁLLALKOZZUNK! A 11.-12 ÉVFOLYAM SZÁMÁRA Írta: Bihariné Szabalics Szilvia Péter Sándorné Tóth Ágota 2003. A projektet támogatja az Európai Unió és a Magyar Köztársaság Bihariné Szabalics Szilvia – Péter Sándorné – Tóth Ágota: Vállalkozzunk! Lektorálta: Fotiadi Ágnes Neumann János Középiskola és Kollégium Kiadásért felelős: dr. Sipos Mihály igazgató Megjelent a Neumann János Középiskola és Kollégium gondozásában. Készült: Molnár és Társa "2001" Nyomda és Kiadó Kft Igazgató: Molnár György Szaktanácsadó: Szabó Alpár A projektet támogatja az Európai Unió és a Magyar Köztársaság VÁLLALKOZZUNK! TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS . 7 2 A VÁLLALKOZÁSOKRÓL ÁLTALÁBAN . 8 2.1 A vállalkozás helye, szerepe a nemzetgazdaság ban 8 2.2 A vállalkozások osztályozása 8 2.3 A vállalkozás létrehozása, megszüntetése 10 2.31 Egyéni

vállalkozás 10 2.32 Társas vállalkozás – gazdasági társaság 14 2.4 A vállalkozások és a marketing 16 3 A VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI KAPCSOLATAI. 22 3.1 A piaci szereplőkkel fennálló pénzkapcsolatok 22 3.2 hitelintézettel fennálló pénzkapcsolat 23 3.21 A pénzforgalmi bankszámla 24 3.22 A pénzforgalom lebonyolítása 29 3.3 Az állammal fennálló pénzügyi kapcsolat 55 3.31 Az adózás rendjéről szóló törvény 56 3.32 Személyi jövedelemadó (szja) 61 3.33 Egyszerűsített vállalkozói adó (eva) 68 3.34 Társasági és osztalékadó 73 3.35 Általános forgalmi adó (áfa) 79 3.36 A helyi adókról szóló törvény 87 4 KÖNYVVITELI ALAPOK. 91 4.1 Vállalkozások gazdálkodása könyvviteli szempontból 91 4.11 Vállalkozások vagyona 91 4.12 Vállalkozások tevékenységének eredménye 93 4.2 Számvitel, könyvvitel, beszámoló 97 4.21 Számvitel 97 4.22 Könyvvitel 98 4.23 Beszámoló 99 4.3 Vállalkozások tevékenységének

elszámolása a kettős könyvvitel rendszerében . 103 4.31 Könyvviteli számla 104 4.32 Könyvelési tétel, tételszerkesztés 105 4.33 A gazdasági műveletek típusai 112 4.34 Könyvelés számlákon, számlasoros elszámolás 113 4.35 Könyvelés naplóban, idősoros elszámolás 115 4.36 Idősoros és számlasoros elszámolások egyeztetése A főkönyvi kivonat 118 4.4 Az eredmény megállapítása Eredménykimutatás 119 5 VÁLLALKOZZUNK! 4.41 Eredménykategóriák 119 4.42 Eredménykimutatás fajtái 120 4.43 Eredményszámlák zárása 124 4.5 A mérleg 124 4.51 Leltár és mérleg 124 4.52 A mérleg fajtái 125 4.53 A mérlegtételek tartalma 129 4.54 Mérlegszámlák zárása 133 4.6 ÉRTÉKELÉS 134 4.61 Bekerülési érték 134 4.62 Tárgyi eszközök értékelése 134 4.63 Készletek értékelése 137 5 A GAZDASÁGI ELEMZÉSEK ALAPJAI . 139 5.1 A gazdasági folyamatok elemzése 139 5.2 Statisztikai alapfogalmak 141 5.3 viszonyszámok 146 5.31

Gyakorló feladatok 150 5.4 középértékek, szóródás 152 5.5 Érték-, volumen- és árindexek 156 5.51 Összefüggések az indexszámításban 158 5.6 Standardizálás 160 5.7 Grafikus ábrázolás 161 5.8 Összefoglaló feladatok 165 5.9 Gazdasági számítások, gazdasági kalkulációk készítése 168 6 STRATÉGIA ÉS AZ ÜZLETI TERV . 175 6.1 6.2 6.3 6.4 6.5 A stratégiai gondolkodás. 175 Információ és döntéshozatal. 180 A stratégiai tervezés folyamata . 185 Összefoglaló kérdések, feladatok:. 190 A stratégiai tervezés módszerei, technikái . 192 6.51 Interaktív, „brainstorming” típusú módszerek 205 6.6 Ellenőrző kérdések, feladatok: 206 6.7 Üzleti tervezésről általában 206 7 FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM . 209 6 VÁLLALKOZZUNK! 1 BEVEZETÉS A „Vállalkozzunk!” c. jegyzet és munkafüzet a gazdasági-szolgáltató szakmacsoporthoz tartozó iskolák számára készült a 11. évfolyam üzleti gazdaságtan tantárgy

oktatásához Az ismeretanyagot a vállalkozások szemszögéből vizsgáljuk (vállalkozási, marketing alapok; könyvvezetés; gazdasági folyamatok elemzése; stratégiai gondolkodás). A gazdasági témaköröket magyarázatokkal vagy továbbgondolásra ösztönző szemelvényekkel egészítettük ki. Minden fejezet ellenőrző kérdésekkel, feladatokkal zárul közvetlenül az elsajátítandó ismeretanyaghoz kapcsolódva. Bízunk abban, hogy a jegyzet feldolgozásával - a vállalkozások egy-egy gazdasági folyamatát valóság közelbe hozva- a tanulók segítséget kapnak a későbbi tanulmányaikhoz, munkájukhoz. 7 VÁLLALKOZZUNK! 2 A VÁLLALKOZÁSOKRÓL ÁLTALÁBAN 2.1 A VÁLLALKOZÁS HELYE, SZEREPE A NEMZETGAZDASÁG BAN A nemzetgazdaság működésének hajtóereje a szükségletek kielégítése. Ennek megvalósítása érdekében a gazdaság szereplői, termelési erőforrások felhasználásával javakat és szolgáltatásokat állítanak elő E javak és

szolgáltatások jelentős részét az üzleti vállalkozások hozzák létre " " " " Elevenítsük fel ismereteinket! Mi a szükséglet és hogyan csoportosíthatjuk? Ismertesd a termelési tényezőket! Sorold fel a gazdaság szereplőit és motivációikat! Hogyan fogalmazható meg a javak és a szolgáltatások közötti alapvető különbség? Az üzleti vállalkozás lényegét a következőképpen összegezhetjük: Javakat előállító és szolgáltatásokat nyújtó, önállóan gazdálkodó szervezeti alapegység, melynek célja a hosszú távú profitmaximalizálás, tőkegyarapítás, kockázat vállalása mellett. Működése során teljesíti küldetését: a társadalmi szükségletek kielégítésében történő részvételt A vállalkozások alapítását, működését és beszámoltatását törvények szabályozzák. Tevékenységének eredményességét alapvetően meghatározza az, hogy mennyire képes alkalmazkodni szűkebb és tágabb

környezete elvárásaihoz. Szűkebb értelemben gondoljunk a vevők igényeire, tágabb értelemben pedig pl az Európai Unióhoz való csatlakozásból származó követelményeknek való megfelelésre. 2.2 A VÁLLALKOZÁSOK OSZTÁLYOZÁSA A vállalkozások többféle szempont szerint csoportosíthatók, a leglényegesebbek a következők: 1. Tulajdonforma szerint: − magán, − önkormányzati, − állami, − szövetkezeti, − vegyes. 8 VÁLLALKOZZUNK! 2. Szervezeti forma szerint: − Egyéni vállalkozás − Társas vállalkozás 1. Gazdasági társaságok • részvénytársaság (rt.), • korlátolt felelősségű társaság (kft.), • közkereseti társaság (kkt.), • betéti társaság (bt.), • közös vállalat, • egyesülés. 2. Szövetkezetek 3. Tevékenységük jellege szerint: − kitermelő (primer) pl. bányászat; mezőgazdaság, − feldolgozó (szekunder) pl. bútorgyártás; konzervgyártás, − szolgáltató (tercier) pl. szállítás,

javítás, egészségügyi ellátás 4. Nagyságrend szerint: − mikrovállalkozás, − kisvállalkozás, − kis-és középvállalkozás, − nagyvállalkozás. (A kategóriák kialakítása az Európai Uniós követelményekkel összhangban került meghatározásra a foglalkoztatottak létszáma, nettó árbevétel és a mérleg-főösszeg nagyságának figyelembevételével. ) A gazdasági társaságok megkülönböztethetők továbbá jogi szempontból: 1. Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (más megközelítésben személyegyesítő társaságoknak is nevezhetjük) 2. − közkereseti társaság, − betéti társaság. Jogi személyiségű gazdasági társaság: (más megközelítésben tőkeegyesítő társaság) − korlátolt felelősségű társaság, − részvénytársaság, − közös vállalat, − egyesülés. " Értelmezzük a személyegyesítő és tőkeegyesítő meghatározásokat! 9 VÁLLALKOZZUNK! A tagok felelősségvállalása

szempontjából: 1. Korlátlan felelősségű: 2. − betéti társaság (csak beltag tekintetében, a kültag felelőssége korlátolt!), − közkereseti társaság, − közös vállalat, − egyesülés. Korlátolt felelősségű: − korlátolt felelősségű társaság, − részvénytársaság. " Mit értünk korlátolt, korlátlan és egyetemleges felelősségen? 2.3 A VÁLLALKOZÁS LÉTREHOZÁSA, MEGSZÜNTETÉSE A vállalkozás konkrét formájának kiválasztása előtt a következőket célszerű átgondolni és elvégezni: − A vállalkozás tevékenységi körének meghatározása, mely a vállalkozói igazolványban vagy a társasági szerződésben rögzítésre kerül. − A vállalkozás sikere érdekében piackutatás leendő vevők, szállítók, szolgáltatók tekintetében. − A vállalkozási tevékenység eszközigényének (telephely, forgóeszköz, tőkeigény) felmérése és összevetése a rendelkezésre álló erőforrásokkal. − A

szakemberigény meghatározása. − Tájékozódás a jogi környezetről, a vállalkozás gazdálkodását befolyásoló törvények előírásairól. − Előzetes üzleti terv készítése a vállalkozás jövedelmezőségének számszerűsítéséhez. Megalapozottan, a fenti információk alapján határozható meg, hogy melyik vállalkozási forma volna a legalkalmasabb a tevékenység folytatásához. 2.31 Egyéni vállalkozás Az egyéni vállalkozás alapítására vonatkozó szabályokat Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V törvény (Evtv) és módosításai tartalmazzák A fenti előírások alapján egyéni vállalkozás a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy, vagy - bizonyos esetekben - külföldinek minősülő külföldi állampolgár gazdasági tevékenysége. Gazdasági tevékenységen az üzletszerűen - „ellenérték” fejében, nyereség- és vagyonszerzés céljából rendszeresen - folytatott termelő vagy

szolgáltató tevékenységet értjük. 10 VÁLLALKOZZUNK! Egyéni vállalkozás alapítására az a belföldi természetes személy jogosult, aki • cselekvőképes, • állandó lakhellyel rendelkezik, • nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. A devizajogszabályok szerint külföldinek minősülő külföldi állampolgár amennyiben önálló vállalkozóként gazdasági célú letelepedésre őt külön törvény feljogosítja - szintén jogosult egyéni vállalkozás alapítására, ha • cselekvőképes, • tartózkodási engedéllyel rendelkezik, • nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. Egyéni vállalkozási tevékenységet vállalkozói igazolvány birtokában lehet végezni, melyet az erre a célra rendszeresített „Kérelem egyéni vállalkozók részére” elnevezésű formanyomtatványon lehet igényelni a vállalkozó székhelye szerint illetékes okmányirodánál. A vállalkozói igazolvány iránti kérelem

befogadása és hozzá kapcsolódó eljárás önkormányzati jegyzői (körzetközponti jegyzői) feladat, melyet 2000. november 1-től az illetékes okmányirodák látnak el A kérelem benyújtásával egyidejűleg a következő dokumentumokat kell bemutatni: − személyi igazolvány, lakcímigazolvány, adókártya, − erkölcsi bizonyítvány (3 hónapnál nem régebbi), − székhely, telephely megjelöléshez címhasználat jogosságát igazoló okirat (tulajdoni lap, bérleti szerződés, befogadó nyilatkozat, adásvételi szerződés), − a munkavégzés módjától függően diákigazolvány, nyugdíjas igazolvány, amennyiben munkaviszony mellett végez vállalkozói tevékenységet munkáltató igazolás, − szakképesítéshez kötött tevékenység esetén a szakképesítést igazoló bizonyítvány (Amennyiben a vállalkozó saját maga nem rendelkezik az előírt bizonyítvánnyal, akkor alkalmazottjának vagy segítő családtagjának kell a megkövetelt

képesítéssel rendelkeznie.), − hatósági engedélyhez kötött tevékenység esetén a szükséges szakhatósági engedély (pl. egyes ipari tevékenység folytatásához telephelyengedély szükséges), − alkalmazott esetében a vele kötött munkaszerződés, − 5000 Ft-os illetékbélyeg, − meghatalmazás (ha az ügyben nem személyesen jár el, de az elkészült vállalkozói igazolványt csak a kérelmező veheti át). " A Szakmakódok jegyzékéből – APEH-KSH 8002/2002.(SK 10) – válaszszunk egy vállalkozási tevékenységet és töltsünk ki együtt egy kérelmi nyomtatvány! 11 VÁLLALKOZZUNK! A kérelem benyújtását követően 30 nap áll az okmányiroda rendelkezésére, hogy elkészítse az igazolványt. Az adategyeztetést követően kerül sor a gépi feldolgozásra, melynek eredményeképpen a Belügyminisztérium nyilvántartási számmal, az APEH adószámmal, a KSH - főtevékenység alapján – statisztikai számjellel látja el a

vállalkozót. Az elkészült igazolvány átvételére 30 napon belül van lehetősége az ügyfélnek. A vállalkozói igazolvány kiadásának tényéről az okmányiroda – adatszolgáltatási kötelezettségének eleget téve – írásban értesíti a vállalkozót, a vállalkozás székhelye és telephelye szerint illetékes helyi önkormányzat jegyzőjét, a megyei egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási pénztárat, a megyei gazdasági kamarát és egy példány az ügyfél dossziéjában kerül az irattárba. Az APEH, a KSH és a PSZÁF az okmányirodával fennálló számítógépes kapcsolat révén értesül a vállalkozói igazolvány kiadásáról. A vállalkozói igazolványban történő adatmódosítás, az igazolvány cseréje, a vállalkozás megszüntetése szintén az okmányiroda feladata. A felsorolt esetekben is megfelelő formanyomtatványon kérhető az eljárás lebonyolítása A vállalkozói igazolvány tartalmi elemei: − az egyéni

vállalkozó személyi adatai, − adószám, nyilvántartási szám, − székhely, telephely(ei), fióktelephely(ei), − főtevékenység ill. tevékenységi körök, − kiállítás kelte. Székhely: a központi ügyintézés helye. Telephely: a tevékenység gyakorlásának helye. Fióktelep: olyan telephely, amely más városban vagy községben található, mint a székhely és telephely. " Nézzünk meg egy kiállított vállalkozói igazolványt! Nem kaphat vállalkozói igazolványt: − akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységre, − aki egyéb jogszabályban meghatározott, a tevékenységre előírt foglalkoztatási tilalom alá esik, − aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja, − akinek a korábban kiadott vállalkozói igazolványát az Evtv.-ben foglaltak miatt visszavonták, a tartozás kiegyenlítéséig, − akinek 12 hónapot meghaladó adó-, vám-, vagy

társadalombiztosítási tartozása van. 12 VÁLLALKOZZUNK! A vállalkozói igazolvány kézhezvételétől számított 15 napon belül adatbejelentési kötelezettsége van a vállalkozónak az illetékes elsőfokú adóhatósághoz, a lakóhely szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárhoz. Ha a vállalkozói tevékenység megkezdésének feltétele működési engedély, a vállalkozói igazolvány kézhezvételét követő 30 napon belül, a vállalkozás székhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjétől kell a szükséges engedélyt beszerezni (pl. bolti kereskedelmi tevékenység, vendéglátóipari tevékenység esetén stb.) Bizonyos esetekben külön engedélyhez kötött a tevékenység gyakorlása, melyet az illetékes államigazgatási szervek adnak ki, a kérelem előterjesztésétől számított 60 napon belül. (pl könyvviteli szolgáltatás végzéséhez a Pénzügyminisztérium; gázvezeték-, és készülék szerelési tevékenységhez

a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalának nyilvántartásba vétele és igazolvány kiállítása szükséges.) A vállalkozó köteles a működési engedélyt, az illetékes államigazgatási szerv által kiállított igazolványt meghatározott időtartamon belül az okmányirodában bemutatni. Az egyéni vállalkozónak továbbá gondoskodnia kell pénzforgalmi bankszámla nyitásáról is Egyrészt azért, mert törvény kötelezheti rá (áfa alanyiság esetén a vállalkozói igazolvány kézhezvételét követő 15 napon belül), másrészt a költségvetéssel szembeni kötelezettségek, a piaci szereplőkkel fennálló pénzügyi kapcsolat teszi szükségessé. A számlanyitás feltétele a vállalkozói igazolvány és adószám megléte Az egyéni vállalkozó a cégbíróságnál kérheti vállalkozásának egyéni cégként történő bejegyzését. Erre például akkor kerülhet sor, ha üzleti érdekei ezt kívánják. A cég neve így

védetté válik, adatai nyilvánosságra hozhatók, partnerei informálódhatnak róla még szerződéskötés előtt. Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában. Kötelezettségeiért teljes vagyonával, korlátlanul felel, mivel nem különül el a magánvagyona a vállalkozói vagyonától. Adófizetési kötelezettségét - az egyéni vállalkozó döntése alapján - a személyi jövedelemadóról szóló törvény vagy az egyszerűsített vállalkozói adó törvény határozza meg. A törvények részletivel a későbbekben ismerkedhetünk meg Az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnik, ha: − a vállalkozói igazolványt visszaadják, − az igazolványt tartozás vagy az előírt okmányok be nem mutatása miatt viszszavonják, − az egyéni vállalkozó meghal, vagy elveszíti cselekvőképességét. (Nem szűnik meg a tevékenység gyakorlásának joga, ha a vállalkozói tevékenységet 3 hónapon belül a

vállalkozó özvegye vagy örököse, cselekvőképesség elvesztése esetén a törvényes képviselője folytatja.) 13 VÁLLALKOZZUNK! 2.32 Társas vállalkozás – gazdasági társaság A gazdasági társaságok alapításának, működésének, megszűnésének szabályait „a gazdasági társaságokról szóló” 1997. évi CXLIV törvény tartalmazza A gazdasági társaság olyan társas vállalkozás, mely saját cégnév alatt működik és üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására hoznak létre. Gazdasági társaság alapítására jogosult: − belföldi vagy külföldi jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, − belföldi vagy külföldi természetes személyek, − az állam. (Az alapítás lehet zárt vagy nyílt.) A gazdasági társaságok közös jellemzői: − a gazdasági élet önálló jogalanyai (tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető), − alapításához legalább két

tag szükséges, kivéve az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot és az egyszemélyes részvénytársaságot, − a társaság vagyonát a tagok biztosítják, mely történhet pénzbeli hozzájárulással (pénzbetét szolgáltatás) vagy nem pénzbeli hozzájárulással (apport), − a társaság megalapításának tényét dokumentálni kell, mely társasági formától függően lehet társasági szerződés, alapító okirat, vagy alapszabály. A társasági szerződés tartalmi elemei: • a társaság cégneve (röviden is) és székhelye, • a társaság tagjai, • a társaság tevékenységi köre, • a társaság jegyzett tőkéje, a rendelkezésre bocsátás módja és ideje, • a tagok törzsbetéteinek mértéke, • nyereség felosztása, • vezető tisztségviselő személyi adatai, • a cégjegyzés módja (cégelnevezés és a vezető tisztségviselő nevének együttes feltüntetése) • szerződés kelte, a tagok és az ellenjegyző

aláírása. − a gazdasági társaságok szervei: • tulajdonosok testülete (legfőbb fórum), az elnevezés társasági formánként eltérő, például részvénytársaság esetén közgyűlés, • operatív vezető szerv, melynek elnevezése szintén a társaság formájához kötött, például részvénytársaságnál igazgatóság, • ellenőrző szervek : felügyelő bizottság, könyvvizsgáló. 14 VÁLLALKOZZUNK! " Gazdasági környezet tantárgy keretében szerzett ismereteink alapján elevenítsük fel az egyes vállalkozási formák jellemzőit! " Gyűjtsd össze, hogy lakóhelyeden milyen vállalkozások működnek! " Nézzünk meg egy társasági szerződés mintát! A gazdasági társaság működésének megkezdéséhez az alábbi cselekmények szükségesek: 1. Alakuló közgyűlés összehívása, ahol döntenek a társaság létrehozásáról, a megalakulás időpontjáról, a tagok személyéről és részesedéséről, pénzbeli és nem

pénzbeli hozzájárulás mértékéről, a választott a tevékenység(ek)ről, a vállalkozás székhelyéről, a cégvezető személyéről, ha szükséges a könyvvizsgáló személyéről a felügyelő bizottság tagjairól stb., 2. 3. 4. 5. 6. A megalakulás tényét jegyzőkönyvben kell rögzíteni, melyet ügyvéd vagy más ilyen jogkörrel felruházott személy ellenjegyez. A társasági szerződés elkészítése a megalakulásról készült jegyzőkönyv alapján, megbízott ügyvéd, közjegyző vagy jogtanácsos által. A társasági szerződést valamennyi tag aláírja, s az elkészítője pedig ellenjegyzi azt. Aláírási címpéldány elkészítése a cégszerű aláírásról, melyet közjegyző hitelesít. Az aláírási címpéldány szintén mellékletét képezi a cégbejegyzési kérelemnek és a bankszámlavezető hitelintézetnél is be kell nyújtani. A gazdasági társaság kötelező pénzbetétjének hitelintézetnél történő elhelyezése, a

társasági szerződésben foglaltaknak megfelelően. A befizetés tényéről a hitelintézet igazolást állít ki, melyet a cégbejegyzési kérelemhez kell majd csatolni. A társasági szerződés elfogadását követő 30 napon belül - a 2-4. pontokban ismertetett dokumentumok csatolásával – a cégbejegyzési kérelem benyújtása (cégformának megfelelő nyomtatványon) a gazdasági társaság székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz mint cégbírósághoz. A kérelem befogadásáról cégbíróság tanúsítványt állít ki, melyben közli a cégjegyzékszámot, a cég elnevezését, székhelyét, az állami adóhatóság által megadott adóazonosító számot, a KSH által - a tevékenység besorolása alapján – megállapított statisztikai számjelet. Ezt követően a cégbíróságnak 30 nap áll rendelkezésére ez eljárás lefolytatására. A cégbírósági bejegyzés megszületésig a gazdasági társaság ún. előtársaságként működik, iratain

és a megkötött jogügyletek során a „bejegyzés alatt” toldatot kell alkalmazni. A gazdasági társaság cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. Amennyiben a cégbírósághoz benyújtott dokumentumok nem alkalmasak a bejegyzés elvégzésére elutasítják a kérelmet, vagy hiánypótlásra szólítják fel a társaságot. A bejegyzés tényéről a cégbíróság végzésben értesíti a kérelmezőt A bejegyzett adatokat Cégközlönyben is közzéteszik A to15 VÁLLALKOZZUNK! vábbiakban a cégiratok nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti. A bejegyzett cég adataiban bekövetkezett változásokról 30 napon belül tájékoztatni kell a cégbíróságot. Az eljárás lebonyolításáért bírósági eljárási illetéket kell fizetni. 7. A társaság által választott banknál pénzforgalmi bankszámla nyitása bankszámlaszerződés alapján (Társasági szerződést, tanúsítványt, aláírási címpéldányt és az

aláírásbejelentő lapot mellékelni kell) A bankszámla megnyitását követő 15 napon belül közölni kell az adóhatósággal valamennyi megnyitott bankszámla számát. Az a társaság, amely bankszámla megnyitására kötelezett, az adószámának közlésétől számított 15 napon belül kell eleget tennie a bejelentési kötelezettségnek. 8. Írásbeli bejelentés tétele az állami adóhatósághoz a cégbejegyzési kérelem benyújtását követő 15 napon belül (a könyvvezetés módjáról, iratőrzés helyéről stb.) 9. Az alkalmazottak a munkaszerződés megkötése és bejelentkezés a megyei egészségbiztosítási pénztárhoz, ahol törzsszámot kap a vállalkozás. 10. A tevékenység gyakorlásához szükséges szakhatósági engedélyek beszerzése " A tanulók csoportokban dolgozva, hozzanak létre gazdasági társaságokat! Próbáljuk meg elkészíteni a megalakult vállalkozás megfelelő alapítási dokumentumát! A gazdasági társaság

megszűnik, ha: − a társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt, − a társaság elhatározza jogutód nélküli megszűnését (végelszámolás), − más társasági formába átalakul, − tagjainak száma egy főre csökken (kivéve egyszemélyes kft., egyszemélyes rt.), − a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja a társaságot, − a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti. A felsorolt esetekben a társaságot törlik a cégjegyzékből, melynek tényét a Cégközlönyben is közzéteszik. 2.4 A VÁLLALKOZÁSOK ÉS A MARKETING Piacgazdaság keretei között a vállalkozás versenyben való maradásának feltétele a marketing szemléletmód érvényesítése. Az üzleti siker titka a vevő igényeinek megfelelő minőségi kiszolgálás, a piaci változásokra való gyors reagálás. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a vállalkozás figyelmének középpontjában a vevő, ill a tőle származó információ áll 16 VÁLLALKOZZUNK!

Ennek a vevőorientáltságnak pedig a vállalkozás valamennyi tevékenységére hatással kell lennie. " Ismerkedjünk meg a Coca-Cola és a Levi Strauss cégek sikertörténetével! " Gyűjtsük össze azokat a mozzanatokat, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy ezek a termékek még ma is megvásárolhatók! Marketing szemléletben gondolkodó, induló vállalkozás tevékenységének megkezdése előtt helyzetelemzést végez. Ennek keretében elemzi a környezetét (belső és külső környezet); megvizsgálja a lehetőségeit, a kockázatokat, és a rendelkezésre álló erőforrásokat. A pozícióelemzéshez számos módszer áll rendelkezésre, melyekkel a későbbiekben ismerkedhetünk meg A helyzetelemzést követően a lehetséges alternatívákból ki kell választani a megfelelőt, melyre a vállalkozás a jövőben stratégiáját építheti Természetesen ezt a stratégiát a körülmények változásának figyelembe vételével át kell értékelni

időnként A vállalkozás marketingstratégiájának – amely az üzleti terv szerves részét képezi - kialakításakor a következőket kell figyelembe venni: Át kell gondolni, hogy a lehetséges vevők közül kik azok, akik hajlandóak lesznek a vállalkozás által kínált terméket vagy nyújtott szolgáltatást megvásárolni. Ehhez a vállalkozásnak szegmentálnia kell a piacot Szegmentálás során a piac felosztásra kerül különféle ismérvek alapján pl. földrajzi, demográfiai, magatartási jellemzők szerint Miután a piac felosztásra került a vállalkozás, ill. a termék szempontjából lényeges ismérvek szerint, ki kell választani azt a vevőkört, amelyik a legnagyobb valószínűséggel majd megvásárolja a terméket Ezt a lépést a célpiac kiválasztásának nevezzük. A célpiac kiválasztását követően meg kell határoznia a vállalkozásnak azokat a versenyelőnyöket, amelyek az ő termékét vonzóbbá tehetik a versenytársakéhoz képest.

Ez a mozzanat a pozicionálás " A tanulók által megalapított vállalkozások szegmentálják tevékenységük alapján a piacot! Válasszák ki a célpiacot! " Határozzák meg azokat az előnyöket, amelyek alapján úgy gondolják, hogy az általuk előállított termék lesz a versenyképesebb! A versenyelőnyök kiválasztásához ismerni kell a lehetséges versenytársakat. A versenytársakról történő informálódás segítséget nyújt ahhoz, hogy vállalkozás megtalálja azokat a piaci réseket, ahol sikeres lehet A marketingstratégia fontos része a marketingmix meghatározása, mely a marketing eszközrendszerét jelenti. A vállalkozás feladata eldönteni azt, hogy a mix egyes elemeit hogyan alakítsa ki annak érdekében, hogy a terméke valóban sikert arasson. 17 VÁLLALKOZZUNK! A marketingmix elemei: 1. Termék Magába foglalja a termék technikai jellemzőinek, márka alkalmazásának, a csomagolásnak és a címkének a meghatározását. Ez

alapján történik a termék pozicionálása is. A vállalkozás terméke akkor lesz sikeresebb a versenytársainál, ha előnyöket tud megfogalmazni a már piacon levő termékekkel szemben vagy új lehetőséget kínál a vevők számára a szükségletek kielégítésében Fontos a vállalkozás számára annak ismerete is, hogy terméke a termékéletciklus mely szakaszában jár, ugyanis az egyes fázisok eltérő marketingmunkát igényelnek. Gondoljuk végig, hogy a bevezetési, növekedési, érettségi és hanyatlási szakasz milyen intenzitású marketingmunkát igényel, mennyi lesz a költség kihatása, hogyan alakul a termék ára, az árbevétel és a nyereség. 2. Ár A marketingmix többi elemével szemben a vállalkozás számára jövedelmet jelent. A termék árának meghatározása az árképzés keretében történik. Az árat általában a termék iránti kereslet, kínálat, előállítási és értékesítési költség, a versenytársak árai határozzák

meg. A tervezési munka során a vállalkozás valószínűsíti a jövőbeli árbevételét. Ehhez meg kell határoznia a termék termelői árát, mely a költségelemeken kívül egy kalkulált nyereségrészt is tartalmaz A termék előállítási költsége közvetlen (anyag, bér, járulékok, egyéb) és közvetett (üzemi általános, működési) költségből tevődik össze. A számítások során meg kell határozni a fedezeti pontot, vagyis azt az árbevételi szintet, amely mellett a költségek megtérülnek, valamint azt a termékmennyiséget, amely ezt az árbevételt biztosítja. 3. Értékesítési csatorna Azt az utat jelöli, amelyen át a termék eljut a vásárlóhoz. Könnyen belátható, minél több közvetítő szerepel a láncolatban, annál drágább lesz majd az ár. A vállalkozásnak el kell döntenie, hogy termékét közvetlenül juttatja el a vásárlóhoz, vagy közvetítőket vesz igénybe. A közvetítő lehet nagykereskedő, kiskereskedő,

ügynök stb 4. Marketingkommunikáció (promóció) Eszközeivel üzenetet közvetít a vásárlók felé. Célja, hogy befolyásolja a vállalkozás termékéhez való hozzáállásukat. Melyek is ezek az eszközök? − Reklám: tömegkommunikációs eszközökön keresztül közvetíti az üzenetet. − Eladásösztönzés: a termékhez kapcsolt juttatásokkal serkenti a vásárlási kedvet. Ide tartozik az ingyenes áruminta, ajándéktárgyak, versenyek stb 18 VÁLLALKOZZUNK! − − Közönségkapcsolat (PR): célja a vállalkozás iránti bizalom befolyásolása. Ennek módja lehet pl a sajtótájékoztató, társadalmi esemény szponzorálása. Személyes eladás: a vásárlás elősegítése érdekében az eladó személyes találkozás útján próbálja meg értékesíteni termékét. A vállalkozásnak anyagi lehetőségeihez mérten kell kiválasztani a fenti eszközök közül azt, vagy azokat, amelyekkel a vevőkörét vásárlásra kívánja sarkallni. " A

tanulók által létrehozott vállalkozások alakítsák ki marketingmixüket! Összefoglaló feladatok 1. Sorold fel a piacgazdaság szereplőit! Röviden határozd meg a nemzetgazdaságban betöltött szerepüket is! 1. . 2. . 3. . 4. . 2. Milyen szempontok szerint osztályozhatjuk a vállalkozásokat! − . − . − . − . − . − . − . 3. Jellemezd a következő vállalkozási formákat jogi szempontból és a tag felelősségvállalása tekintetében! egyéni vállalkozás: . részvénytársaság. korlátolt felelősségű társaság: . közkereseti társaság:. 19 VÁLLALKOZZUNK! betéti társaság:. közös vállalat:. egyesülés: . 4. Az egyéni vállalkozás alapítására vonatkozó szabályokat mely törvény rögzíti? . 5. Melyek az egyéni vállalkozás alapításának feltételei belföldi természetes személy esetében ? − . − . − . Külföldi állampolgárnak a fentieken túlmenően, még milyen követelménynek kell megfelelnie ? . 6.

Egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltételei: − vállalkozói igazolvány − . − . 7. Ismertesd a vállalkozói igazolvány főbb tartalmi elemeit! − . − . − . − . − . 8. Mely államigazgatási szerv végzi a vállalkozói igazolvány megszerzéséhez kapcsolódó eljárást? . 9. Milyen előnyei és hátrányai vannak az egyéni cégként való működésnek ? . . 10. Sorolj fel olyan cselekményeket, amelyek az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnéséhez vezetnek! − . − . − . 20 VÁLLALKOZZUNK! 11. A társas vállalkozás létrehozására vonatkozó szabályokat mely törvény rögzíti? . 12. Milyen célból és kik jogosultak gazdasági társaság alapítására? alapításának célja: . alapításra jogosult: − . − . − . 13. Melyek a társasági szerződés főbb tartalmi elemei? − . − . − . − . − . 14. Gazdasági társaság létrehozásához mely cselekmények szükségesek? 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

8. 9. 15. Sorolj fel néhány olyan eseményt, amely a gazdasági társaság megszűnéséhez vezet! − . − . − . − . 16. Sorold fel azokat a lépéseket, amelyeket a vállalkozásnak el kell végeznie ahhoz, hogy megtalálja azt a vevőkört, amely nagy valószínűséggel majd a termékét megvásárolja! . . . 21 VÁLLALKOZZUNK! 17. Melyek a marketingmix elemei? Röviden határozd meg lényegüket! . . . 3 A VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI KAPCSOLATAI A vállalkozás a piac közvetítésével kerül kapcsolatba a gazdaság többi szereplőjével. A piaci folyamatok a pénz közvetítésével zajlanak Mivel a vállalkozás erőforrásai korlátozottak, így külön tevékenységi terület a pénzgazdálkodás. Feladata a pénzügyi források biztosítása, a pénzeszközök kezelése. Szintén a pénzgazdálkodás feladatkörébe tartozik a vállalkozás belső és külső pénzügyi kapcsolatainak megszervezése, működtetése. Belső kapcsolatai alatt a −

tulajdonosokkal (a vállalkozás működéséhez szükséges feltételek biztosítói), − menedzserekkel ( a vállalkozás operatív irányítói ), − munkavállalókkal (a tényleges végrehajtók ) lebonyolított pénzügyi folyamatokat értjük. A pénzgazdálkodás feladata alkalmazottak tekintetében a munkabér és egyéb juttatások, tulajdonosok esetén az osztalékfizetés rendjének szabályozása. Külső kapcsolatai a − piaci szereplőkkel (vevők, szállítók), − hitelintézettel (a pénzforgalom lebonyolítói, hitelfolyósító stb.), − állammal (adóztatási és támogatási rendszer révén) fennálló pénzügyi viszony. A továbbiakban a pénzgazdálkodás feladatait tárgyaljuk részletesen a külső kapcsolatok vonatkozásában. 3.1 A PIACI SZEREPLŐKKEL FENNÁLLÓ PÉNZKAPCSOLATOK A vállalkozás beszerzési és értékesítési tevékenysége során üzletei kapcsolatba kerül partnereivel. Üzleti partneren más vállalkozást, intézményt vagy

magánszemélyt értünk Az üzlet megkötésekor a Polgári Törvénykönyv előírásai az irányadóak, e jogforrás tartalmazza az üzletkötésből eredő jogokat és kötelezettségeket. 22 VÁLLALKOZZUNK! Az üzletkötés legfontosabb mozzanatai: − ajánlattétel, − az ajánlat elfogadása, − megrendelés, − szerződéskötés. " Ismereteink alapján elevenítsük fel, hogy mit értünk ezeken a meghatározásokon! A szerződésben vállalt kötelezettség teljesítése után - az általános forgalmi adó törvény értelmében -, a vállalkozás köteles az általa teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás elvégzéséről számlát kiállítani. Amennyiben a vevő készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel fizet a teljesítéskor, és bizonylatot kér, a kibocsátó döntésétől függően számlát vagy egyszerűsített számlát állít ki számára. Ha az ellenérték nem pénzben kifejezett, a teljesítésről

számlát helyettesítő okmányt kell kibocsátani. Az előzőekben felsorolt bizonylatok tartalmára vonatkozó előírásokat a számviteli törvény rögzíti A fentiek értelmében a számla törvényes kellékei: − a számla sorszáma; − a számla kibocsátójának neve, címe, adóigazgatási azonosító száma; − a vevő neve, címe; − a teljesítés időpontja; − a számla kibocsátásának kelte; − a fizetés módja, határideje; − a termék (szolgáltatás) megnevezése, besorolási száma; − a termék, szolgáltatás mennyiségi egysége, mennyisége; − a termék, szolgáltatás adó nélkül számított egységára; − termék (szolgáltatás) adó nélkül számított ellenértéke tételenként és összesen; − a felszámított adó százalékos mértéke; − az áthárított adó összege tételenként és összesen; − a termék (szolgáltatás) adóval együtt számított ellenértéke tételenként és öszszesen; − a számla végösszege.

" Tanulmányozzunk szabályosan kitöltött számlát és egyszerűsített számlát! 3.2 HITELINTÉZETTEL FENNÁLLÓ PÉNZKAPCSOLAT A számla vagy egyszerűsített számla kibocsátását követően kerül sor az üzleti kapcsolatból eredő fizetési kötelezettség pénzügyi teljesítésére. A belföldi pénzforgalomban alkalmazható fizetési módokat a 9/2001. (MK 147.) MNB rendelkezés tartalmazza 23 VÁLLALKOZZUNK! Pénzforgalom alatt a pénztulajdonosok közötti pénzmozgások összességét értjük. Mivel a forgalomban levő pénz készpénz és számlapénz formában jelenik meg, ennek megfelelően a fizetési forgalom is kétféle lehet: készpénz és készpénz nélküli fizetési forgalom (számlapénzforgalom). Így a pénztartozás megfizetése történhet a − készpénzforgalom keretében: készpénzzel (bankjegy vagy érme) átadásával, − számlapénzforgalom keretében: bankszámlák közötti átírással. 1. Bankszámlák közötti fizetések :

1.1 átutalás • egyszerű átutalás, • csoportos átutalás; 1.2 beszedési megbízás • csoportos beszedési megbízás (csoportos inkasszó), • azonnali beszedési megbízás (azonnali inkasszó), • határidős beszedési megbízás (határidős inkasszó); 1.3 okmányos meghitelezés (akkreditív) 2. Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz 2.1 elektronikus fizetési eszköz • távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz (pl. bankkártya), • elektronikus pénzeszköz, 2.2 csekk; 3. Készpénzfizetés A felek a fizetés módjában szabadon állapodhatnak meg, kivéve, ha törvény vagy kormányrendelet kötelezően meghatározza azt. Megállapodás hiányában a bankszámlák közötti fizetést egyszerű átutalással kell teljesíteni 3.21 A pénzforgalmi bankszámla A bankszámlák közötti fizetési forgalom lebonyolításának feltétele, hogy a vállalkozás rendelkezzen pénzforgalmi bankszámlával. Bankszámla vezetésére pénzforgalmi

szolgáltatás keretében - a hitelintézetek jogosultak Hitelintézet alatt azt a pénzügyi intézményt értjük, amely pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végez, s kizárólagos joga - többek között - a betétgyűjtési és pénzforgalmi szolgáltatási tevékenység folytatása. Pénzügyi intézmény az a gazdálkodó szervezet, amely a reá vonatkozó törvény rendelkezései szerint – kizárólagos joggal – pénzügyi szolgáltatást (kiegészítő pénzügyi szolgáltatást) végez. Pénzügyi intézmény hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás formában folytathatja tevékenységét. 24 VÁLLALKOZZUNK! A pénzügyi intézmények által forintban, valutában vagy devizában üzletszerűen végzett tevékenységet pénzügyi szolgáltatásnak, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak nevezzük. Pénzügyi szolgáltatás pl. − betétgyűjtés, − pénzkölcsön nyújtása, − pénzforgalmi szolgáltatás (számlavezetés, fizetési megbízások

teljesítése, nemzetközi fizetési forgalom lebonyolítása), − készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása és az ezzel kapcsolatos szolgáltatások (bankkártya, csekk), − letéti és széfszolgáltatás stb. Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás pl. − pénzváltási tevékenység, − elektronikus átutalási rendszerek üzemeltetése az elszámolás forgalmi ügylet keretében stb. Hitelintézet bank, szakosított hitelintézet, szövetkezeti hitelintézet formában működhet. Tananyagunkban hitelintézet alatt a bankot értjük elsősorban. A hitelintézetek közül kizárólag a bank jogosult valamennyi pénzügyi szolgáltatás végzésére Jogforrás: A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv -Hpt " Tanulmányozzuk a pénzügyi intézményrendszer felépítését! Pénzforgalmi bankszámla olyan egyedi azonosítóval ellátott, forint bankszámla, amely belföldön teljesített fizetési forgalom

lebonyolítására szolgál. A bankszámlát belföldi pénzforgalomban elsődlegesen a pénzforgalmi jelzőszám és a bankszámla elnevezése azonosítja. A pénzforgalmi jelzőszám 16 (2x8) vagy 24 (3x8) numerikus karaktert tartalmazó számsor, melynek felépítése a következő: − az első hét karakter a hitelintézet azonosítására szolgál, a nyolcadik ellenőrző szám, − a 9-16. karakter vagy a 9-24 karakter a bankszámla tulajdonosának azonosító száma, melyet ügyfél azonosítónak is nevezünk. A 16 és 24 számjegy ellenőrző szám A nemzetközi bankszámlaszám (International Bank Account Number – IBAN) 28 alfanumerikus karaktert tartalmazó számsor, amely a nemzetközi pénzforgalomban jelöli a bankszámlát. 25 VÁLLALKOZZUNK! Tagolása a következő: − az első két karakter Magyarország országkódja: HU, − 3-4. karakter az ellenőrző szám, − 5-28. karakter a belföldi pénzforgalmi jelzőszám (16 karakter hosszúságú pénzforgalmi

jelzőszám esetében az IBAN képzésekor az utolsó 8 karaktert nullával kell feltölteni.) Az Európai Unió államaiban 2002. folyamán került bevezetésre az egységes felépítésű nemzetközi bankszámlaszám Több, EU-n kívüli ország, köztük Magyarország is csatlakozott a kezdeményezéshez. Az IBAN alkalmazásának célja, hogy segítse elő az Európán belüli nemzetközi fizetési ügyletek pontos, gyors, lebonyolítását, csökkentve az ügyletek résztvevőinek banki költségeit. A hitelintézet a pénzforgalmi jelzőszám és a nemzetközi bankszámlaszám kialakítását a megjelölt MNB rendelkezés figyelembevételével szabadon határozhatja meg. A bankszámlaszerződés Belföldi jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével, köteles pénzeszközeit pénzforgalmi bankszámlán tartani,

pénzforgalmát e bankszámlán lebonyolítani. Ennek érdekében bankszámlaszerződést kell kötnie. Jogi személyek, ha jogszabály másként nem rendelkezik, szabadon választhatják meg, hogy melyik hitelintézettel kötnek bankszámlaszerződést. Amint azt az 1.3 fejezetben a vállalkozás alapításakor már megismertük, bankszámla megnyitásához - nyilvántartásba még be nem jegyzett vállalkozás esetén – az alábbi okmányokra van szükség: − a társasági szerződés, alapító okirat, létesítő okirat, alapszabály másolata (az eredeti okmány bemutatása mellett), − a cégbejegyzési kérelem benyújtásakor a cégbíróságon kapott tanúsítvány másolata, − a cég képviseletére jogosult személyek közjegyző által hitelesített aláírási címpéldánya. (Már bejegyzett vállalkozás esetén, a fenti okmányokon kívül a bejegyzésről szóló cégbírósági végzés, illetve 3 hónapnál nem régebbi cégkivonat is szükséges.) A

hitelintézet az okmányok teljes körűségének, eredetiségének ellenőrzése után köteles megőrizni azokat vagy másolatukat, a bankszámla megszűnéséig, illetve a megszüntetését követően legalább 10 évig. 26 VÁLLALKOZZUNK! A bankszámlaszerződés megkötésével a hitelintézet és a számlatulajdonos között polgári jogi jogviszony jön létre. A bankszámlaszerződést mindig írásba kell foglalni, mindkét fél számára jogokat és kötelezettségeket ír elő. A hitelintézet kötelezettsége: − a számlatulajdonos pénzeszközeinek nyilvántartása, pénzforgalmának lebonyolítása, − a számla forgalmáról (jóváírások, terhelések, egyenleg) a számlatulajdonos rendszeres értesítése bankszámlakivonat útján (Minden olyan munkanapon amikor a bankszámlán terhelés vagy jóváírás történt a számlatulajdonos részére a bankszámlakivonatot meg kell küldeni!), − az ügyféllel kapcsolatos információk banktitokként való

kezelése. A hitelintézet joga: − az általa nyújtott szolgáltatásokért kamatot, díjat, jutalékot felszámítani, − a számlára befolyó pénzösszeg használata mindaddig, amíg a számlatulajdonos nem kíván vele rendelkezni. A számlatulajdonos kötelezettsége: − megfelelő pénzfedezet biztosítása, − pénzforgalmát a számlán lebonyolítani, − a fizetési megbízások teljesítéséhez megfelelő információ adása, − az igénybevett bankszolgáltatásokért fizetni. A számlatulajdonos joga: − a számlakövetelése felett rendelkezni, − a fizetési megbízásokat a terhelés megkezdéséig módosítani. A bankszámlaszerződés tartalmi elemei: − a szerződő felek azonosító adatai, − a számlanyitás módja (Kifejezett utalás a pénzforgalmi bankszámlaként történő megnyitásra. Ennek hiányában a bankszámla lakossági bankszámlának minősül), − a bankszámla száma, elnevezése, megnyitásának napja, − a felek cégszerű

aláírása. A bankszámlaszerződés két eredeti példányban készül, melyből egy példány a számlatulajdonosé, a másik példány a bankban őrzött ügyféldossziéba kerül. A bankszámlaszerződést határozatlan időre kötik, felbontása általában 30 nap felmondási idővel lehetséges. " Tekintsük meg egy általunk választott hitelintézet bankszámlaszerződés megkötéséhez rendszeresített formanyomtatványát! 27 VÁLLALKOZZUNK! Bankszámla feletti rendelkezési jog: Jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság bankszámla feletti rendelkezéséhez a cégnyilvántartásba bejelentett cégnév, valamint a bankszámla feletti rendelkezésre bejelentett személy(ek) aláírása szükséges. A vállalkozás képviseletére jogosult személy, a vezető határozhatja meg, hogy ki jogosult, illetve kik jogosultak rendelkezni a bankszámla felett. A bejelentést írásban kell megtenni a hitelintézet által rendszeresített módon,

általában aláírási címpéldányon (aláírásbejelentő lap, karton). A vezető bejelentési, rendelkezési jogosultságát abban az esetben gyakorolhatja, ha kinevezését, aláírását hitelt érdemlően igazolja. Az aláírási címpéldányt három példányban kell kiállítani, melyből egy a számlatulajdonosé, kettő példány a banknál marad. Aláírásként a személyi igazolvány szerinti hosszú név vagy családi név fogadható el, kézjegy, szignó nem Ha a hitelintézet és a számlatulajdonos elektronikus adatátviteli kapcsolatban áll egymással, az aláírást elektronikus kódolással lehet helyettesíteni. " Nézzünk meg egy aláírási címpéldány nyomtatványt! A bankszámlák fajtái 1. Pénzforgalmi bankszámla: a vállalkozás lekötetlen pénzeszközeinek nyilvántartására és fizetési forgalmának lebonyolítására szolgál A bankszámláról pénzügyi teljesítés csak akkor lehetséges, ha azon van megfelelő fedezet. A

bankszámlához kapcsolódó folyószámlahitel-megállapodás esetén az egyenleg - a hitelösszeg erejéig - negatív előjelűvé is válhat. 2. Pénzforgalmi bankszámlához kapcsolódó alszámlák 2.1 Számlatulajdonos külön kérésére nyitott speciális alszámlák • Gyűjtőszámla vagy célszámla: meghatározott bevételek áttekinthetőbb kezelésére szolgál. • Letéti számla: meghatározott célra felhasználható pénzeszközök kezelésére szolgál. A számla nyitását jogszabály írja elő, pl törzstőke elhelyezésére 2.2 Fedezetre elkülönített alszámlák: a pénzforgalmi bankszámláról vezetik át az elkülöníteni kívánt összeget. Fizetést teljesíteni csak az elkülönített összeg erejéig, meghatározott célra lehet. Az elkülönítés oka lehet jogszabályi előírás, üzleti tranzakcióban megszabott biztosíték stb • Forint fedezeti alszámla • Deviza fedezeti alszámla • Okmányos ügyletek fedezeti alszámlája A

vállalkozás – számlatulajdonos - üzleti partnere fedezetigazolást kérhet az elkülönítetten kezelt összegről. A hitelintézet ügyfele kérelmére, hirdetményében közzétett díj ellenében, állítja ki az igazolást 28 VÁLLALKOZZUNK! 2.3 Lekötött betétszámla: az átmenetileg felesleges pénzeszközök elhelyezésére szolgál 2.4 Hitel-alszámla: a folyószámlahitelek kivételével, a hitelintézet által nyújtott hitelek nyilvántartására szolgál Hitel-, illetve kölcsönszerződés alapján történik a számla megnyitása A számlavezetés kondícióit a hitelintézetek ügyfélterében elhelyezett aktuális Hirdetmények tartalmazzák. Nézzük meg, hogy az OTP Bank Rt., vállalkozói bankszámla vezetésével milyen szolgáltatásokat tud nyújtani ügyfelei részére! − átutalási megbízások teljesítése belföldre és külföldre, − fix és változó összegű állandó megbízások teljesítése, − készpénz be- és kifizetések

lebonyolítása, − külön szerződés alapján csoportos átutalási és beszedési megbízások teljesítése, − más banknál vezetett számla javára indított, napon belüli teljesítésre történő forint átutalás (VIBER átutalás), − beszedési megbízások indítása és fogadása, − akkreditív-nyitás 1 millió Ft felett, − fedezetigazolás kiállítása az összeg elkülönítése mellett stb. Mivel az üzleti kapcsolatok nemzetközivé is válhatnak, az ügyfelek devizaforgalmi szolgáltatásokat is igénybe vehetnek. Az OTP Bank Rt. vállalkozói bankszámlájához kapcsolódó szolgáltatásként üzleti bankkártyáit, az OTPdirekt internetes szolgáltatását, valamint az OTP Ügyfélterminál telepítését ajánlja. Forrás: OTP Bank Rt. tájékoztató kiadványai " Tájékozódjunk más hitelintézeteknél is, hogy vállalkozó ügyfelei számára milyen szolgáltatásokat tudnak nyújtani! Tartsunk kiselőadást! 3.22 A pénzforgalom

lebonyolítása A fizetési megbízások teljesítése A számlatulajdonos a pénzforgalmi megbízást a hitelintézettel kötött megállapodás szerinti formában formanyomtatványon, elektronikus úton vagy egyéb módon nyújthatja be. Pénzforgalmi megbízás benyújtása pénzforgalmi nyomtatványon Pénzforgalmi nyomtatványokat a számlatulajdonos a bankszámláját vezető hitelintézetnél, vagy nyomtatványellátó szervezetnél szerezheti be. A nyomtatványokon megfelelően közölni kell a kötelezett és a jogosult megnevezését, 29 VÁLLALKOZZUNK! székhelyét, a bankszámlákat azonosító pénzforgalmi jelzőszámokat, a forintra kerekített összeget, ha szükséges a devizanem kódját. Pénzforgalmi nyomtatványokon a pénzösszeg csak forintban tüntethető fel abban az esetben is, ha devizaösszeg ellenértéke (Ekkor a deviza pénznemét és összegét a közlemény rovatban kell feltüntetni.) Az előírásoknak meg nem felelő megbízás esetén a

hitelintézet teljesítetlenül visszaküldi azt a benyújtónak. A nyomtatványok valamennyi példányát egy munkamenetben (átírással) kell kitölteni A hitelintézet, a hozzá beérkező pénzforgalmi megbízások formai (rovatok kitöltése) és tartalmi (aláírás és fedezetvizsgálat) ellenőrzése után rögzíti a megbízás beérkezésének időpontját. A benyújtott megbízásokat a hitelintézet a számlatulajdonos rendelkezésére, az érkezési sorrendet figyelmen kívül hagyva teljesíti. Amennyiben valamennyi esedékes megbízás teljesítéséhez nincs meg a pénzügyi fedezet, a hitelintézet érkezési sorrendben teljesíti azokat. Azonnali beszedési megbízásra és átutalási végzésre a rendelkezésre álló részfedezet erejéig részfizetést kell teljesíteni. A teljesítéshez szükséges fedezet biztosításáig, legfeljebb 15 napig, a hitelintézet függőben tartja a megbízásokat. Jogszabályi előírások alapján vannak azonban előnyösen

rangsorolt tételek, amelyeket az érkezés időpontjától függetlenül, mindent megelőzve, előírt sorrendben kell teljesíteni pl. a bank téves bejegyzésének helyesbítése, bírósági végrehajtó vagy az adóhatóság által benyújtott azonnali beszedési megbízás. A hitelintézet köteles meghatározni azt a kezdő és záró időpontot a munkanapon belül, amelyek között a megbízások benyújthatók Ezen belül meg kell határoznia azt az időpontot, ameddig beérkezett megbízásokat még a tárgynapon teljesíti. E határidőn túl érkező megbízásokat a következő munkanapon kell teljesítenie A számlatulajdonos rendelkezése nélkül pénzforgalmi bankszámláját megterhelni csak − a hitelintézettel szemben fennálló tartozás, − pénzfizetésre szóló végrehajtható bírósági, államigazgatási határozat, vagy más − jogszabályban meghatározott eset miatt lehet. Pénzforgalmi megbízás benyújtása elektronikus úton A hitelintézetek

által nyújtott elektronikus szolgáltatás segítségével az ügyfelek a számukra legkönnyebben elérhető elektronikus csatornán: vezetékes telefonon, mobiltelefonon, az interneten vagy ügyfélterminál szolgáltatás révén juttathatják el megbízásaikat. Tananyagunkban az elektronikus fizetési eszközök tárgyalásakor térünk ki az elektronikus adatátviteli kapcsolat részletes ismertetésére. 30 VÁLLALKOZZUNK! Az egyes fizetési módok részletes szabályai 1. Bankszámlák közötti fizetések A bankszámlák közötti elszámolás útján teljesített fizetést akkor lehet teljesítettnek tekinteni, amikor a pénzösszeget a jogosult bankszámláján jóváírták (kivéve ha törvény vagy kormányrendelet, illetve a felek másképp nem rendelkeznek)! Átutalás: a fizetés kezdeményezője a fizetésre kötelezett (adós). Formái: • egyszerű átutalás • csoportos átutalás. Egyszerű átutalási megbízás esetén a fizetésre kötelezett

megbízza számlavezető hitelintézetét, hogy pénzforgalmi bankszámlája terhére a jogosult bankszámlája javára, a megbízáson feltüntetett összeget írja jóvá, vagy utalja át (ha a jogosult más hitelintézetnél vezeti a számláját). − − − − Egyszerű átutalási megbízás értékhatárra tekintet nélkül benyújtható. Hitelintézettel történő megállapodás alapján e megbízás értéknap feltüntetésével is benyújtható. Ekkor a megbízás teljesítése a fizetésre kötelezett által megjelölt napon kerül sor. Értéknap megjelöléssel beadott fizetési megbízás esetén a hitelintézet – Hirdetményében foglaltaknak megfelelően – külön díjat számít fel szolgáltatásáért. Az egyszerű átutalási megbízás tartalmazza: • az átutaló aláírását (a banknál bejelentett módon), • a megbízás keltét, • az átutaló számláját vezető bank nevét és székhelyét, • a terhelendő és jogosult bankszámla

tulajdonosának nevét, székhelyét, pénzforgalmi jelzőszámát, • az átutalandó összeget forintra kerekítve (csak számokkal), • a számlatulajdonos döntésétől függően értéknap megjelölést, • a közlemény rovatot, mely az átutalni kívánt összeg rendeltetésére vonatkozó közlést tartalmazza, pl. hivatkozási szám stb, • az átutalási megbízás sorszámát (hat számjegy). Két példányos nyomtatvány, melyből az 1. számú példány a számlavezető hitelintézet irattári példánya, a 2. számú példány a megbízást kiállító saját példánya. A hitelintézetek közötti országos elszámolás forgalom lebonyolítását végző átutalási rendszerhez közvetetten csatlakozó hitelintézet a nyomtatványt három példányos formában is rendszeresítheti Az átutalási megbízás nyomtatvány mintáját az 1. számú ábra szemlélteti 31 Kérjük, hogy a fenti sávra ne írjon és ne bélyegezzen! Átutalási megbízás

VÁLLALKOZZUNK! 32 Kérjük, hogy az alábbi összeget bankszámlánk terhére átutalni szíveskedjék. . . . az átutaló aláírása A megbízás kelte Az átutaló számláját ve(a banknál bejelentett mózető bank don neve és székhelye Az átutaló neve és székhelye Az átutaló számlaszáma - - A jogosult neve és székhelye (folytatás) Összeg(forintra kerekítve) . Ft A jogosult számlaszáma - - Értéknap Bizonylatszám . Jel Közlemény (Ha ez a sor hivatkozási számot tartalmaz, kérjük, írjon "X"-et a sor legelső kockájába.) Közlemény VÁLLALKOZZUNK! Csoportos átutalási megbízás esetén a fizetésre kötelezett az azonos jogcímen kötegelve

benyújtott átutalási megbízások átadásával megbízza számlavezető hitelintézetét, hogy a pénzforgalmi bankszámlája terhére és a jogosultak bankszámlái javára a megbízáson feltüntetett összeget írja jóvá, vagy utalja át. − Csoportos beszedési megbízás értékhatárra tekintet nélkül benyújtható. Beszedési megbízás(inkasszó): a fizetést a jogosult kezdeményezi (pl. eladó) Formái: • csoportos beszedési megbízás, • azonnali beszedési megbízás, • határidős beszedési megbízás. Csoportos beszedési megbízás esetén a jogosult számlatulajdonos, az azonos jogcímen kötegelve benyújtott beszedési megbízások átadásával megbízza számlavezető hitelintézetét, hogy pénzforgalmi bankszámlája javára és a kötelezettek bankszámlái terhére a megbízáson feltüntetett összeget szedje be az általa meghatározott terhelési napon. − Csoportos beszedési megbízás akkor teljesíthető, ha a kötelezett a

bankszámláját vezető hitelintézetet arra felhatalmazta. (A hitelintézet a felhatalmazás befogadásáról értesíti a jogosultat, aki tájékoztatja a hitelintézetet és a kötelezettet is a felhatalmazás tudomásulvételéről vagy visszautasításáról.) A felhatalmazás bejelentése formanyomtatványon történik, mely tartalmazza azon számlatulajdonos megnevezését, pénzforgalmi jelzőszámát, aki jogosult a fizetésre kötelezett bankszámlája terhére csoportos beszedési megbízást benyújtani. A felhatalmazás érvényessége és a teljesíthető összeg felső értékhatára módosítható A hitelintézet csak a felhatalmazásban szereplő feltételek megléte esetén terhelheti meg a kötelezett bankszámláját. − Csoportos beszedési megbízás értékhatárra tekintet nélkül benyújtható. − A fizetésre kötelezett értesítése a megbízás alapjául szolgáló számla vagy más okmány megküldésével történik. A jogosult a számlát legkésőbb

a terhelési napot legalább hat munkanappal megelőzően köteles a kötelezetthez eljuttatni. A hitelintézet a csoportos beszedési megbízás teljesítése előtt nem köteles értesíteni a kötelezettet. A kötelezett a csoportos beszedési megbízás benyújtása ellen írásban kifogást tehet a terhelési napot megelőző munkanapon reggel 9 óráig, a bankszámláját vezető hitelintézetnél. Kifogásolás esetén a hitelintézet a kötelezett által jóváhagyott összeget teljesíti. Azonnali beszedési megbízás esetén a jogosult megbízza számlavezető hitelintézetét, hogy pénzforgalmi bankszámlája javára, a kötelezett bankszámlája terhére a megbízáson feltüntetett összeget szedje be. − Azonnali beszedési megbízás értékhatárra tekintet nélkül benyújtható. − Azonnali beszedési megbízás benyújtásának akkor van helye a bankszámla ellen, ha 33 VÁLLALKOZZUNK! • • − − − − törvény vagy kormányrendelet írja elő e

fizetési mód alkalmazását, a fizetésre kötelezett felhatalmazó levélben engedi meg annak benyújtását (A felhatalmazó levélben a kötelezett bejelenti a számláját vezető hitelintézetnek azon számlatulajdonosok megnevezését, pénzforgalmi jelzőszámukat, akik jogosultak bankszámlája terhére azonnali beszedési megbízást benyújtani. A felhatalmazó levélben a teljesíthető összeg felső értékhatára és a benyújtási gyakoriság is megadható. A felhatalmazás addig érvényes, amíg azt írásban vissza nem vonja a fizetésre kötelezett.), • váltókövetelés beszedése teszi szükségessé alkalmazását. Az azonnali beszedési megbízás benyújtásáról a jogosult köteles értesíteni a kötelezettet, mellékelve a megbízás alapjául szolgáló okmányokat is. A jogosultnak az azonnali beszedési megbízást a bankszámláját vezető hitelintézethez kell eljuttatnia. Kivételt képez például bírósági végrehajtásban végrehajtóként

eljáró szerv, az adóhatóság, a vámhatóság, aki közvetlenül a kötelezett bankszámláját vezető hitelintézethez is elküldheti azt. Az azonnali beszedési megbízás tartalmazza: • a benyújtó aláírását (az aláíró személye eltérhet a hitelintézetnél bejelentett aláíró(k)tól), • a megbízás keltét, • a benyújtó számlavezető bankjának nevét és székhelyét, • a jogosult és a fizetésre kötelezett bankszámla tulajdonosának nevét, székhelyét, pénzforgalmi jelzőszámát, • a benyújtás indokát, melyhez a megfelelő jelölőszámot kell feltüntetni, • az összeget forintra kerekítve, • közlemény rovatot, • az azonnali beszedési megbízás sorszámát. Az azonnali beszedési nyomtatvány három példányos nyomtatvány, melyből az 1. számú példány a jogosult számláját vezető hitelintézet irattári példánya, a 2. számú példány a jogosult példánya, a 3 számú példánnyal kell a jogosultnak a kötelezettet

értesítenie a megbízás benyújtásáról A beszedési megbízás nyomtatvány mintáját a 2. számú ábra szemlélteti 34 Kérjük, hogy a fenti sávra ne írjon és ne bélyegezzen! Azonnali beszedési megbízás 35 VÁLLALKOZZUNK! Kérjük az alábbi követelésünk beszedését és bankszámlánkon való jóváírását. . . . A benyújtó aláírása A megbízás kelte A benyújtó számláját vezető bank neve és székhelye A benyújtó neve és székhelye A benyújtó számlaszáma - - A fizetésre kötelezett neve és székhelye (folytatás) Összeg (forintra kerekítve) . Ft A fizetésre kötelezett számlaszáma - - Bizonylatszám A benyújtás inJogszabályszám doka (l. túlold) Jel Közlemény (Ha ez a sor hivatkozási számot tartalmaz, kérjük, írjon "X"-et a sor

legelső kockájába.) Közlemény VÁLLALKOZZUNK! Határidős beszedési megbízás esetén a jogosult megbízza a bankszámláját vezető hitelintézetet, hogy pénzforgalmi bankszámlája javára, kizárólag a Magyar Államkincstárnál (Kincstárnál) számlával rendelkező kötelezett terhére a megbízáson szereplő összeget szedje be. A Kincstár vezeti a kincstári körbe tartozó szervek számláit, pénzforgalmi szolgáltatást nyújt részükre. Hitelintézetek kincstári körbe tartozó szervek esetében csak jogszabályban meghatározott számlát vezethetnek pl devizaszámlát Kincstári körbe tartoznak pl. a központi költségvetés, a központi költségvetési szervek, társadalombiztosítási alapok stb − Határidős beszedési megbízás értékhatárra tekintet nélkül benyújtható. − A határidős beszedési megbízáson

kifogásolási határidőt kell feltüntetni, mely a pénzforgalmi megbízás benyújtását követő tíz munkanap. − A határidős beszedési megbízás benyújtásáról a jogosult köteles értesíteni a kötelezettet, mellékelve az okmányokat is. − A jogosult számlavezető bankja a határidős megbízást a Kincstárhoz küldi meg, mivel a kincstári körbe tartozó szervek számláit ő, s nem egy másik hitelintézet vezeti. − A Kincstár a határidős beszedési megbízás teljesítése előtt előzetesen értesíti a kötelezettet, aki nyilatkozik, hogy él-e kifogásolási jogával. Ugyanis a megbízás teljesítése ellen részben vagy egészben kifogást tehet. Kifogás esetén a Kincstár a kötelezett rendelkezése szerint jár el − A határidős beszedési nyomtatvány három példányos, melyből az 1.számú példány a jogosult számláját vezető hitelintézet irattári példánya, a 2. számú példány a jogosult példánya, a 3.számú példánnyal

kell a jogosultnak értesítenie a kötelezettet A határidős beszedési megbízás nyomtatványát a 3. számú ábra szemlélteti 36 Kérjük, hogy a fenti sávra ne írjon és ne bélyegezzen! 37 Határidős beszedési megbízás VÁLLALKOZZUNK! Kérjük az alábbi követelésünk beszedését és bankszámlánkon való jóváírását. . . . A benyújtó aláírása A megbízás kelte A benyújtó számláját vezető bank neve és székhelye A benyújtó neve és székhelye A benyújtó számlaszáma - - A fizetésre kötelezett neve és székhelye (folytatá) Összeg (forintra kerekítve) . Ft A fizetésre kötelezett számlaszáma - - A kifogásolható határidő Bizonylatszám utolsó napja . Jel Közlemény (Ha ez a sor hivatkozási számot tartalmaz, kérjük, írjon

"X"-et a sor legelső kockájába.) Közlemény VÁLLALKOZZUNK! Okmányos meghitelezés (akkreditív): okmányos meghitelezéssel a hitelintézet (nyitó hitelintézet), saját nevében arra vállal kötelezettséget, hogy ha a jogosult meghatározott időn belül benyújtja hozzá a meghatározott okmányokat, azok megfelelőssége esetén megfizeti számára az okmányos meghitelezésben meghatározott összeget. − Általában, óvatosságból az első üzleti kapcsolatban álló felek használják ezt a fizetési módot, mivel még bizalmatlanok egymással szemben. − Minimum három fél szükséges az akkreditíves ügylet létrejöttéhez: • a vevő (fizetésre kötelezett), aki megbízást ad a banknak az adásvételi szerződésben foglaltaknak megfelelően az akkreditív nyitására és biztosítja a fedezetet, • az akkreditívet nyitó bank,

aki levélben kötelező fizetési ígéretet tesz az eladónak, • az eladó (kedvezményezett), aki számára a hitelintézet, megfelelő okmányok alapján fizetést teljesít. • az akkreditív folyamatába az említett három szereplő mellé még • bekapcsolódhat a kedvezményezett számlavezető bankja, aki különböző • funkciókat vállalhat (pl. levelező, igazoló, fizető bank lehet) − Az előírt okmányokat a jogosult közvetlenül vagy számlavezető hitelintézete útján juttatja el a nyitó hitelintézethez (igénybejelentő levéllel). − A nyitó hitelintézet az okmányos meghitelezés összegét átutalással teljesíti a jogosult részére. − Az okmányos meghitelezés szabályaira a párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara által kiadott szabályokban leírtak az irányadóak. − A hitelintézet üzletszabályzatában határozza meg azt az összeghatárt, amely felett okmányos meghitelezés megnyitására megbízást fogad el. 2.

Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz Elektronikus fizetési eszköz − távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz − elektronikus pénzeszköz. Távolról hozzáférést biztosító fizetési eszközök birtokosa azonosító használata révén rendelkezhet bankszámla követelése felett. Ilyen pl a bankkártya, valamint a bankszámla-követelésről való rendelkezést telefon vagy számítógép útján biztosító egyéb eszköz Bankkártyát általában bankok bocsátanak ki. A kártya birtokosa bankszámlájáról készpénzt vehet fel, vagy fizetést teljesíthet vele, amennyiben a kereskedelmi vagy szolgáltatási egység bankkártya-elfogadóhely Ennek a feltételnek akkor tud megfelelni a szervezeti egység, ha a bankkártyát fizetésként alkal- 38 VÁLLALKOZZUNK! mazó rendszerhez szerződéssel csatlakozik és a technikai feltételekkel is rendelkezik. − A bankkártya funkcióját tekintve lehet betéti kártya (debit card) és hitelkártya

(credit card). Betéti kártyával fizetést eszközölni csak a kártyához kapcsolódó folyószámlán levő követelés összegéig lehet. A számlának negatív egyenlege csak pl. folyószámlahitel fennállása esetén lehetséges (pl A, B, C hitel OTP Bank Rt. betéti kártyához kapcsolva) Ha vásárlás vagy készpénzfelvétel hatására a folyószámla egyenlege negatívvá válik, a kártyabirtokos felhasznál a hitelkeretből bizonyos összeget. A negatív összegre a hitelkamat felszámítása azonnal megkezdődik. Ilyen kártya pl a Visa-Elektron, Cirrus-Maestro Hitelkártyával történő fizetés esetén a hitelintézet által biztosított hitelkeret erejéig történhet fizetés. Ennek feltétele a kártya kibocsátását megelőzően az ügyféllel kötött hitelkeret-szerződés A hitelkártya mögött nem folyószámla áll, hanem hitelszámla Ha a kártyabirtokos a hónap végén (az elszámolási időszak végén), a felvett összeget teljes mértékben

visszafizeti, a bank kamatot nem számít fel. Tehát hitelkártyával egy meghatározott ideig kamatmentesen lehet készpénzt felvenni, vásárolni, de ezen idő letelte után, ha a felhasznált összeget a kártyabirtokos nem törleszti, hitelkamatot kell fizetnie. Az igénybe vehető hitelkeret nagyságát az ügyfél hitelképessége határozza meg Hitelkártyaként funkcionál pl a Visa Classic, EC/MC Classic típusú kártya − A bankkártya tartalmazza: • a tulajdonos nevét, aláírását, • a bankkártya számát, • érvényességi idejét. − A kártyához titkos azonosító kód (PIN-kód tartozik), amelyet a birtokossal zárt borítékban közölnek. A kártyát és a PIN-kódot soha ne tartsuk egy helyen! − A bankkártya a kibocsátó hitelintézet tulajdona, azt jogában áll bármikor visszavonni. − A bankkártya útján adott fizetési rendelkezés visszavonhatatlan. − A kártyahasználat előnye, hogy birtokosának nem kell magánál készpénzt

tartania, készpénzt vehet fel olyankor, amikor a hitelintézet nyitva tartása ezt nem tenné lehetővé. A hitelkártya további előnye az egyszerűbb hitelfelvétel a hagyományos hitelezési eljáráshoz képest. − A bankkártyához kapcsolódó néhány gyakorlati jó tanács: ha a bankkártya elveszett, haladéktalanul intézkedni kell a letiltásáról. A bankkártyát óvni kell a mágneses terek hatásától, mert a hátoldalon levő mágnescsík meghibásodhat és használhatatlanná válik a kártya. A kártya-tranzakciók bizalmas adatokat is tartalmaznak, így gondoskodjunk arról, hogy illetéktelen kézbe ne kerüljön. 39 VÁLLALKOZZUNK! A bankok a lakossági bankkártyák mellett a vállalkozások számára üzleti bankkártyákat (business card) bocsátanak ki. Egy-egy cég vagy vállalkozó, igényeinek megfelelően több üzleti kártyával is rendelkezhet A választott bankkártyák közvetlenül a pénzforgalmi bankszámlához, vagy az erre a célra

elkülönített számlához is kapcsolódhatnak Az üzleti kártya igénylője az alkalmazottak munkájához igazodva meghatározhatja például az egyes kártyák készpénzfelvételi és vásárlási limitösszegét. Nézzünk meg néhány üzleti kártyát az OTP Bank Rt. kínálatából! OTP BankPont Kereskedelmi kártya Elsősorban anyagbeszerzők, gépkocsivezetők részére ajánlják, akik vásárlásaikat tranzakciós díj levonása nélkül bonyolíthatják le. Továbbá a kijelölt helyeken készpénzt vehet fel, illetve fizethet be a bankjegy-automatánál. OTP MasterCard Nemzetközi Üzleti kártya Forint alapú nemzetközi üzleti kártyájukat vállalati vezetőknek, üzletkötőknek ajánlják, akik rendszeresen utaznak külföldre. A kártya révén az EC/MC vagy MasterCard emblémával megjelölt külföldi kereskedelmi elfogadóhelyeken tranzakciós díj nélkül lehet vásárolni, a megjelölt bankjegy-automatáknál készpénzhez jutni. Külön szolgáltatásként

a kártyához az OTP Garancia Biztosító teljeskörű utazási biztosítás-csomagot nyújt, mely automatikusan vehető igénybe. OTP Vámkártya Az export- importtal kapcsolatos közterhek pl. vám, áfa, statisztikai illeték, vámbiztosíték befizetésére használható az OTP Bank Rt vámkirendeltségeiben és az arra kijelölt fiókjaiban A kártya használatának előnye, hogy a kártyabirtokos a kártya használatakor azonnal hozzájut a Vámtörvényben előírt, az importáruk belföldi forgalomba-hozatalához szükséges igazoláshoz. Az OTP Bank Rt. üzleti kártyákhoz kapcsolódó szolgáltatások: OTP bankjegy-automaták szolgáltatásai (készpénzfelvétel és –befizetés, mobiltelefon egyenleg feltöltés, PIN-kód csere, átutalás, egyenleg lekérdezés), OTPdirekt - elektronikus szolgáltatások (automata telefonos és élőhangos szolgáltatás pl. számlainformáció kérése) A vállalkozás vezetője korlátozhatja az egyes kártyabirtokosok jogosultságát

e szolgáltatások igénybevétele esetén. OTPdirekt mobiltelefonos szolgáltatás (automatikus üzenetküldés, információszolgáltatás pl. deviza- és valuta árfolyamok, részvények árfolyamai stb) Forrás: OTP Bank Rt. tájékoztató kiadványai " Készüljünk kiselőadással a bankkártyák történetéből! Ismerjük meg a főbb kártyatársaságokat, az egyes bankok által kibocsátott fizetési kártyák jellemzőit! 40 VÁLLALKOZZUNK! Amint azt a távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköznél már megismerhettük, bankszámla-követelés feletti rendelkezés számítógép útján is gyakorolható. A felgyorsult, dinamikusan változó üzleti világban az tud sikeres lenni, aki a pénzügyi döntések meghozatalához gyors, naprakész információval rendelkezik. Ügyfeleik ilyen irányú igényeinek kiszolgálására a hitelintézetek elektronikus szolgáltatásaikat kínálják A következőkben a hitelintézet és a vállalkozás között

külön szerződés alapján létrejött elektronikus adatátviteli kapcsolat (ügyfélterminál szolgáltatás) lényegét ismerhetjük meg egy konkrét hitelintézet alkalmazásában. Az OTP Bank Rt. ügyfélterminál bankszámla szolgáltatása az elektronikus fizetési eszközök, ezen belül is a távolról hozzáférést biztosító fizetési eszközök közé tartozik. Jelen szolgáltatás azon vállalkozói ügyfelek részére nyújt gyors és korszerű, pénzforgalmi megbízás benyújtását lehetővé tevő szolgáltatást, akik rendszeresen nagy tételszámú és jelentős éves összegű átutalást bonyolítanak le. A szolgáltatás a nap 24 órájában elérhető. (Kisebb forgalmat bonyolító vállalkozói ügyfelek részére ügyfélterminál szolgáltatást nem helyez ki az OTP Bank Rt. Számukra az adottságaikhoz jobban igazodó OTPdirekt szolgáltatásait nyújtja Az OTPdirekt internetes szolgáltatás révén egy internetes kapcsolattal rendelkező számítógép

segítségével bármikor kapcsolatba lehet lépni a bankkal és intézhetőek a vállalkozás pénzügyei.) A szolgáltatás igénybevételének feltétele a szolgáltatási körbe bevont bankszámlákhoz kapcsolódó szerződés kiegészítés aláírása. A szerződés kiegészítés aláírásakor a bankfiókban az OTP Bank Rt. átadja a számlatulajdonosnak az egyedi azonosítókat (PIN-kód, kulcslemez), a számlakör bizonylatot, továbbá a felhasználói leírást. Ügyféltelepítés igénylésekor a telepítő lemez és a telepítési utasítás átadása is megtörténik Az átvételére csak a számlatulajdonos vagy törvényes képviselője jogosult Ügyféltelepítés esetén a számlatulajdonos pénzforgalmi biztonsága érdekében a telepítő készletet átvevő személy nem lehet átvevője a PIN-kódnak és a kulcslemeznek. A számlatulajdonos igénye szerint a szolgáltatás nyújtható egyedi, megosztott és iker üzemmódban. Egyedi üzemmódban egy

ügyfélterminál szoftver kerül üzembe helyezésre, megosztott üzemmód esetén több szoftver több helyszínen működik. Iker üzemmód esetén több számlatulajdonos egy közösen kiválasztott telepítési helyre kérheti külön szoftverének üzembe helyezését. 41 VÁLLALKOZZUNK! A számlatulajdonos bankszámla feletti rendelkezési jogosultságot az Ügyfélterminál szerződés kiegészítésében meghatározott eltérésekkel alkalmazhatja. A bankszámla feletti rendelkezés ügyfélterminálos módjának biztonságáért a számlatulajdonos tartozik felelősséggel a felhasználói leírás szerint. Az OTP ügyfélterminál bankszámla szolgáltatás a nap bármely időszakában elérhető. A bank számlavezető rendszerének nyitvatartási időszakán kívül adott megbízásokat a szolgáltatás saját rendszerében tárolja – kivéve a VIBER tételeket - és a következő banki munkanapon a rendelkezésre álló egyenleg erejéig teljesíti. A megbízások

részteljesítése nem lehetséges Amennyiben nem áll rendelkezésre a megbízás végrehajtásához szükséges teljes fedezet, a megbízás nem kerül végrehajtásra. A rendszerben rögzített megbízások visszavonása nem lehetséges, mivel azok az elküldés időpontjában terheltnek tekintendők. A számlatulajdonos megbízásainak teljesítéséből és lekérdezéseinek megválaszolásából a reá háruló feladatokat az OTP Bank Rt. tárgynapi teljesítéssel végzi el banki munkanapokon hétfőtől csütörtökig 7:45 és 18:00 óra között, illetve pénteken 7:45 és 17:00 óra között. A VIBER tételekre vonatkozó befogadási időszak 8:00-13:30 óra A megbízásokat és a lekérdezéseket a számlatulajdonos a mindenkori felhasználói leírásban meghatározott módon adhatja meg. A megbízásokat az OTP Bank Rt. a bankszámlaszerződés és vonatkozó üzleti szabályzata szerint teljesíti Ha a sorrendben következő megbízás teljesítéséhez a bankszámlán

nem áll rendelkezésre elegendő fedezet, akkor a soron következő olyan tételt teljesíti, amelyekre a bankszámla egyenlege még fedezetet biztosít. A számlatulajdonos a felhasználói leírás szabályai szerint a tárgynapot megelőző időszakban teljesített megbízásainak és más pénzforgalmának adatait visszamenőlegesen lekérdezheti. Az OTP Bank Rt zárás előtti napközbeni – a bankszámlák tárgynapi, pillanatnyi állapotát mutató – lekérdezési lehetőséget is biztosít, tájékoztatási céllal. Az Ügyfélterminál rendszer szolgáltatásaitól függetlenül az OTP Bank Rt., az adott bankszámla forgalmáról a számlatulajdonost bankszámlakivonattal értesíti. A bankszámla feletti rendelkezést jelentősen korlátozó telefonvonal üzemzavar vagy a rendszer működését akadályozó más hiba esetén a számlatulajdonos megbízásait papír alapú bizonylatokon adhatja át kapcsolattartó fiókjának. A számlatulajdonos üzemzavar esetén nem

léphet fel követeléssel az OTP Bank Rt.-vel szemben, ezért vállalnia kell, hogy készenlétben tartja ügyvitelét a megbízási tételek papír alapú bizonylatokon való elkészítésére és benyújtására A számlatulajdonos haladéktalanul köteles bejelenteni az OTP Bank Rt.nél, ha az Ügyfélterminál rendszer bármilyen módon kikerült a birtokából, a terminál azonosító, a titkos jelszó, kulcslemez jogosulatlan harmadik személy tudomására jutott, a bankszámlakivonaton általa jogosulatlannak tartott műveletet tüntettek fel. A bejelentést követően keletkezett esetleges kárért az OTP Bank Rt felel. 2002 december 1 napját követően megtett bejelentések esetében, ha a kár nem a számlatulajdonos szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása folytán 42 VÁLLALKOZZUNK! következett be, a számlatulajdonos a bejelentés megtételét megelőzően bekövetkezett kárt legfeljebb 45 000 Ft-os mértékig viseli. Az OTP Bank Rt. üzemelteti az

Ügyfélterminál rendszer banki fogadó oldalát, azt a megbízás befogadási időszakában a számlatulajdonos rendelkezésére tartja az adatforgalomhoz szükséges telefon vonalain. Az Ügyfélterminál rendszer és berendezésének adatait és működését a számlatulajdonos üzleti titokként kezeli. A bankszámlaszerződés megszűnése vagy az Ügyfélterminál szerződés kiegészítésében foglaltak felmondása, illetve megszűnése esetén az OTP Bank Rt. a berendezés saját tulajdonában lévő részeit a megszűnés napján azonnali hatálylyal elszállítja a számlatulajdonostól. A számlatulajdonos az ügyfélterminál szolgáltatásért az OTP Bank Rt. hatályos Hirdetményében meghatározott díjat köteles fizetni A számlatulajdonost terheli a nála telepített rendszer üzemeltetéséhez szükséges saját telefonvonal biztosítása, a vonalon történő forgalmazás telefon költségei, valamint a rendszer üzemeltetés és karbantartás költsége is.

Forrás: OTP Bank Rt. Ügyfélterminál bankszámla szolgáltatás üzletszabályzata Elektronikus pénzeszköz az a távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköznek nem minősülő, újratölthető fizetési eszköz, amelyen értékegységek elektronikus úton tárolhatók. Az értékegységek átadásával közvetlen fizetési művelet végezhető. Csekk A csekk kibocsátója azzal bízza meg a számláját vezető hitelintézetet, hogy a csekk bemutatójának a csekken megjelölt összeget fizesse ki, vagy elszámolási csekk esetén annak bankszámláján írja jóvá. − A csekknek hat törvényes kelléke van, melyek a következők. 1. a „Csekk” elnevezés, 2. a csekken feltüntetett pénzösszeg kifizetésére feltétlen meghagyás, 3. a fizetésre kötelezett neve, 4. a fizetési hely megjelölése, 5. a csekk kiállítási helyének és napjának megjelölése 6. a kibocsátó aláírása − A számlatulajdonos csekket csak akkor bocsáthat ki, ha a

számlavezető hitelintézetével csekkszerződést kötött. A számlatulajdonos a csekkszerződés alapján csekkfüzetet kap. − A csekk lehet bemutatóra szóló vagy névre szóló. − A csekk beváltási határideje: belföldön 8 nap, ha a kiállítás és a fizetés helye azonos földrésze van 20 nap, ha különböző földrészen van 70 nap. A csekkkövetelés elévülése a beváltási határidő lejártától számítva hat hónap 43 VÁLLALKOZZUNK! − − Nem váltja be a csekket a hitelintézet pl., ha a csekk kellékhiányos, a csekk kifizetéséhez nincs meg a megfelelő fedezet, a lejárati időn mutatták be a hitelintézethez. Az elszámolási (keresztezett) csekket csekkbeváltási megbízás-nyomtatványhoz csatolva kell a csekk birtokosának benyújtania számlavezető hitelintézetéhez úgy, hogy a bemutatásra meghatározott nyolc naptári napon belül a kibocsátó hitelintézetéhez megérkezzen. 3. Készpénzfizetés Készpénzmozgás során a

készpénz számlapénzzé, illetve számlapénz készpénzzé alakul. A vállalkozásoknak is szükségük van készpénzre, de a készpénzforgalomnak csak kisebb hányadát teszik ki az általuk lebonyolított pénzforgalom A bankszámlára történő készpénzbefizetés módozatai A bankszámlára készpénzben teljesített fizetést akkor lehet teljesítettnek tekinteni, amikor a készpénzt a hitelintézet pénztáránál vagy a postahelyen befizetik! A befizetés történhet: 1. a számlavezető hitelintézet, ill más hitelintézet pénztárainál befizetési lappal (A befizetési lapot a hitelintézetek saját hatáskörben alakíthatják ki, befizetést teljesíteni általa postahelyeknél nem lehetséges.), 2. 3. 4. a számlavezető hitelintézet befizetési funkciót ellátó bankjegykiadó automatáinál, postahelyeken készpénzátutalási megbízással. (A készpénzátutalási megbízást nem csekknek nevezzük, mint ahogy azt a köznyelvben használják A csekk

lényegével már megismerkedtünk. A készpénzátutalási megbízás nyomtatvány két részből áll, a feladóvevényből és a tőszelvényből. A feladóvevény a befizetés tényét bizonyítja és a befizető tulajdonában marad. A tőszelvény postai feldolgozási és ellenőrzési célokra szolgál.) " Tekintsük meg valamely hitelintézet pénztára által alkalmazott befizetési lapot! " Tegyünk különbséget a készpénzátutalási megbízás és a csekk között! " Nézzük meg a fentiek ismeretében a készpénzátutalási megbízás nyomtatványt! " Mondjunk példát arra, hogy magánszemély és gazdálkodó szervezet közötti pénzügyi kapcsolatban mikor használjuk ezt a fizetési módot! 44 VÁLLALKOZZUNK! A készpénzkifizetés módozatai a bankszámláról A kifizetés történhet: 1. a számlavezető hitelintézet pénztáránál, ill – külön megállapodás esetén –más hitelintézet pénztáránál készpénzfelvételi

utalvánnyal (A készpénzfelvételi utalvány szigorú számadású nyomtatvány, két részből áll: a tőszelvényből és az utalványból. A készpénzfelvételi utalványt a hitelintézethez bejelentett aláírásbejelentésen meghatározott módon kell aláírni. Az utalványfüzetet a számlatulajdonos számlavezetőjétől igényelheti Az utalványt a kiállítás napjától számított nyolc naptári napon belül be kell mutatni a hitelintézet pénztáránál. Amenynyiben a kiállító az utalványon megnevezte a készpénzfelvétellel megbízott személyt, a hitelintézet csak részére teljesít kifizetést Ellenkező esetben az utalvány bemutatójának fizeti ki az összeget. A bankszámla megszűnésekor a felhasználatlanul maradt nyomtatványokat vissza kell juttatni a hitelintézethez.), 2. 3. 4. esetenkénti egyszerű átutalással átutalt összegből történő készpénzfelvétellel (A számlatulajdonos székhelyével nem azonos helységben működő

kirendeltsége pénzellátására szolgál.), postai úton kifizetési utalvánnyal (Kifizetési utalvány és feladójegyzék kiállításával a számlatulajdonos azzal bízza meg a számláját vezető hitelintézetet, hogy bankszámlája terhére meghatározott összeget postai úton fizessen ki a címzettnek. A megbízás elektronikus úton is benyújtható A kifizetési utalvány a postai átvétel napjától számított 30 napig érvényes A kifizetési utalvány két részből áll: a tőszelvényből és a szelvényből A szelvény az összeg átvételekor a címzetthez kerül.), pénzforgalmi betétkönyv útján. (A számlatulajdonos kirendeltségeinek pénzellátását pénzforgalmi betétkönyv útján is biztosíthatja. A betétkönyvet a számlavezető hitelintézeténél igényelheti a számlatulajdonos, és a betétkönyv kezelésére kijelölt postahely vezeti azt. A pénzforgalmi betétkönyvbe ellátmányösszeg a bankszámláról kifizetési utalvánnyal

teljesítő) A házipénztár működése A készpénzforgalom lebonyolításában a hitelintézetek pénztárain és a postahelyeken kívül a vállalkozások házipénztárai is részt vesznek. Házipénztár alatt azt a területileg is elhatárolt helyet értjük, ahol a vállalkozások készpénzforgalmát lebonyolítják. A házipénztár kialakítása és működése szigorú személyi és tárgyi feltételekhez kötött. A biztonsági követelményeket a napi készpénzforgalom nagysága határozza meg.(Ettől függően vaskazetta, páncélszekrény, külön pénztárhelyiség, biztonsági rács, riasztó stb szükséges) A házipénztár biztonságának megtartása és az esetlegesen bekövetkezett károk megtérülése érdekében a biztosító társaság – amellyel a társaság biztosítást kötött – vagyonbiztosításának előírá45 VÁLLALKOZZUNK! sait be kell tartani. A Számvitelről szóló 2000 évi C törvény a számviteli politika keretében,

pénzkezelési szabályzat készítését teszi kötelezővé a vállalkozások számára. A házipénztár működtetése során e szabályzatban foglaltaknak megfelelően kell eljárni A házipénztár működésében részt vesznek: − a pénztáros, − a pénztári számfejtő, − az utalványozó, − a pénztári ellenőr. A pénztáros alkalmazásának feltétele a büntetlen előélet, erkölcsi bizonyítvány és természetesen megfelelő szakképesítés. A készpénzállományt a pénztáros önállóan, teljes anyagi felelősséggel kezeli. Ezt a tényt munkakörének elfoglalásakor írásbeli nyilatkozatban köteles tudomásul venni Nem állhat fenn összeférhetetlenség pénztárosi munkaköre és más, vállalkozáson belül ellátott feladata tekintetében. A pénztáros az utalványozóval és a pénztári ellenőrrel azonos személy nem lehet Közeli hozzátartozói kapcsolatban sem állhatnak egymással. Összeférhetetlen dolgozók azok a személyek is, akiknek

bankszámla feletti rendelkezési joguk van A pénztáros fő feladata a pénztárban tartott készpénz, vagyoni és egyéb értékek (értékpapírok, szigorú számadású nyomtatványok stb) előírás szerinti kezelése, megőrzése, valamint a pénztárral kapcsolatos nyilvántartások és elszámolások vezetése Két vagy több személy egy időben, közösen ugyanazt a pénztárt még kivételesen, kisegítésképpen sem kezelheti. Továbbá ki kell jelölni egy személyt, aki a pénztárost távollétében helyettesíti Pénztári számfejtő alkalmazására ott kerül sor, ahol a napi házipénztári forgalom nagysága még egy személy foglalkoztatását teszi indokolttá. Feladata a bevételi és kiadási pénztárbizonylat kiállítása, pénzforgalmi nyilvántartások vezetése. Az általa kiállított bizonylatokat aláírásával látja el Az utalványozó végzi a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének elrendelését. Az utalványozó felelős az

utalványozás indokoltságáért, az utalványozott anyag vagy eszköz mennyiségének, ill a forint összegének szükségességéért, az utalványozási bizonylat szabályos kitöltéséért Az utalványozás az alapbizonylaton is megtörténhet, ebben az esetben a pénztári bizonylatról elhagyható aláírása. A pénztárból kifizetést, csak utalványozás után teljesíthet a pénztáros A pénztári ellenőrzés feladatát az utalványozó is elláthatja. A pénztári ellenőr feladata a bizonylatok alaki és tartalmi ellenőrzése, a pénztárjelentés helyességének és a kimutatott pénzkészlet meglétének ellenőrzése. A bizonylatok alaki és tartalmi ellenőrzését mindig a kifizetés előtt kell elvégezni A pénztári számadások, valamint a kimutatott pénzkészlet meglétének ellenőrzése utólagosan történik. Az ellenőr az ellenőrzött okmányokat kézjegyével köteles ellátni. A pénzkezelési szabályzatban kell meghatározni azokat a

nyomtatványokat, amelyek a pénztári nyilvántartás alapját képezik. Ezek pl a következők lehetnek: 46 VÁLLALKOZZUNK! − − − − − − bevételi pénztárbizonylat, kiadási pénztárbizonylat, napi, időszaki pénztárjelentés, készpénzigénylés elszámolásra, meghatalmazás, címletjegyzék stb. A házipénztári forgalom lebonyolításához szükséges készpénzt a pénzforgalmi bankszámláról történő ellátmányfelvétel és a pénztárba történő készpénzbefizetések biztosítják. A készpénzellátmány felvételének bizonylata a készpénzfelvételi utalvány, melyet a hitelintézetnél bejelentett módon kell aláírni A felvett készpénz házipénztárba történő szállítása szintén szigorú rendszabályokhoz kötött. A pénzkísérők számát és a pénzszállításhoz igénybevett eszközöket a szállított pénzösszeg nagysága határozza meg (Ettől függően pénzszállító táska, külön személygépkocsi, fegyveres

kísérő, pénzszállító szervezet igénybevételére kerülhet sor.) A pénzszállítók felelőssége a készpénz pénztárban történő elhelyezéséig tart. A pénztárosnak a pénzmozgásokról szabvány bizonylatot kell kiállítania. A bizonylattömbök szigorú számadású nyomtatványok, tehát ennek megfelelően kell nyilvántartani. Használatbavételkor hitelesíteni kell azokat A befizetésről bevételi pénztárbizonylatot, melyen fel kell tüntetni: − a befizetés keltét, − a befizető nevét, − a befizetett összeget, − a befizetés jogcímét, − a szükséges aláírásokat. A bevételi pénztárbizonylat három példányos, melyből az első példány a könyvelés bizonylata, a második a befizetőé, a harmadik a tömbben marad. A kifizetésről kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani, melyen fel kell tüntetni: − a kifizetés keltét, − a jogosult, ill. a meghatalmazott nevét, − a kifizetett összeget, − a kifizetés jogcímét,

− a szükséges aláírásokat. A kiadási pénztárbizonylat két példányos, melyből az első a könyvelés bizonylata, a második a tömbben marad. A pénztáros a be- és kifizetések sorrendjében éves sorszámmal látja el a bizonylatokat. Ezt a számot kell a pénztárjelentésben is szerepeltetni 47 VÁLLALKOZZUNK! A bevételi és kiadási bizonylatokhoz minden esetben csatolni kell az utalványozott alapbizonylatot. Utalványozás nélküli összeg nem kerülhet kifizetésre A pénztárbizonylaton a mellékletek számát mindig fel kell tüntetni. A kifizetést a pénztáros aláírásával, a pénz átvételét a felvevő teljes nevének kiírásával igazolja. Amennyiben a pénz felvételére jogosult személyesen nem tud megjelenni, megbízottja részére az összeg csak szabályszerűen kiállított meghatalmazás ellenében fizethető ki. A meghatalmazást a kiadási pénztárbizonylathoz kell csatolni A bevételi és a kiadási pénztárbizonylat szigorú

számadású nyomtatvány, tehát ennek megfelelően kell nyilvántartani és kitölteni. Használatbavétel előtt a bizonylattömböket hitelesíteni kell. " A bevételi és kiadási pénztárbizonylat nyomtatványok megismerése után, gyakoroljuk kitöltésüket! A pénztáros minden készpénzmozgást felmerülési sorrendben, pénztárjelentésben is rögzít. A pénztári nyilvántartások gépi technikával is vezethetők Ha a házipénztárban valutaforgalom is előfordul, a valutát a forinttól elkülönítetten kell kezelni, a nyilvántartásokat pedig valutanemenként kell vezetni. A pénztári órák befejeztével pénztárzárást kell végezni. Amennyiben a befizetések és a kifizetések tételszáma és azok összege nem indokolja a napi zárást, úgy a zárás gyakoriságára hosszabb időszak is meghatározható. Pénztárzáráskor, a pénztárban levő pénzkészlet számbavétele után, címletenkénti bontásban rögzíteni kell a záró pénzkészletet.

A pénztárzárás helyességét a pénztáros és a pénztári ellenőr aláírásával igazolja. Hiány esetén, a pénztárosnak azt be kell fizetnie, a többletet pedig be kell vételezni a pénztárba Mindkét esetben jegyzőkönyvet kell készíteni A vállalkozás vezetője határozza meg a házipénztárkeretet, vagyis pénztárzárást követen a házipénztárban tartható készpénzösszeg felső határát. A pénztáros helyettesítése vagy távozása esetén szintén pénztárzárlatot kell készíteni. A pénztári nyilvántartásokat le kell zárni; a készpénzt, értékeket, bizonylatokat, nyilvántartásokat át kell adnia. Az átadás tényét jegyzőkönyvezni kell. A pénztáros külön nyilvántartást köteles vezetni az elszámolásra kiadott összegekről. Készpénzt elszámolásra a következő célokra lehet kiadni: − beszerzésre, szolgáltatás igénybevételére, − kiküldetési költségekre, − postaköltségre, reprezentációs kiadásra, −

vám, illeték kifizetésére, − egyéb, nem átutalással történő kötelezettségek teljesítésére. Az elszámolásra kiadott összeg nem haladhatja meg a cél elérése érdekében indokoltan szükséges összeget. A pénzt csak személyre szólóan, az arra feljogosított személyek utalványozása után lehet kifizetni A bizonylaton fel kell tüntetni az összeg rendeltetését és az elszámolás véghatáridejét. A pénzkezelési szabályzat előírásainak megfelelően a házipénztárban elhelyezett értékpapírokról a pénztá48 VÁLLALKOZZUNK! rosnak analitikus nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az értékpapír megszerzésének időpontját, megnevezését, sorozat és sorszámát, névértékét, vételi árfolyamát, eladásának keltét stb. Kisebb cégeknél a pénztárkezelés megszervezése egyszerűsíthető, de ebben az esetben is rendelkezni kell a számviteli törvényben előírt szabályzattal. A pénztáros csak

valódi és forgalomban levő pénzeket fogadhat el ügyfeleitől, és kifizetés is csak ilyen pénzben történhet Ha a bankjegyek között hamis, vagy hamisnak látszó bankjegyet talál, azt nem fogadhatja el, vissza kell tartania a fizető eszközt, és jegyzőkönyvet kell felvenni a körülményekről. Ahhoz, hogy a pénztáros a fenti követelményeknek meg tudjon felelni, nélkülözhetetlen számára a forgalomban levő fizetési eszközök alapos ismerete. Az Európai Unióban levő üzleti partnereket és közelgő uniós csatlakozásunkat figyelembe véve legalább ilyen fontos az euró ismerete is. " Tanulmányozzuk a forgalomban lévő forint és euró bankjegyek ismertető jegyeit, biztonsági elemeit! Összefoglaló feladatok 1. Ismertesd a vállalkozás belső és külső pénzügyi kapcsolatait! Belső pénzügyi kapcsolat: − . − . − . Külső pénzügyi kapcsolat: − . − . − . 2. Milyen adatokat kell tartalmaznia egy bizonylatnak, hogy

betölthesse a számla szerepét? − . − . − . − . − . − . − . 49 VÁLLALKOZZUNK! 3. Mit értünk pénzforgalom alatt? A fizetési forgalomban a pénzmozgások milyen formában jelenik meg? Pénzforgalom: . Formái: . . . . 4. Ismertesd a belföldön alkalmazható fizetési módokat! . . . . . . . . 5. Mit értünk pénzügyi szolgáltatáson? Sorolj fel néhányat! . . . . 6. Mutasd be a pénzügyi intézményrendszert! . . . . 7. Mi a pénzforgalmi bankszámla és hogyan jelölik? . . . 8. Mi a nemzetközi bankszámlaszám funkciója? . . 9. Milyen okmányokra van szükség a bankszámla megnyitásához még be nem jegyzett vállalkozás esetén? − . − . − . 50 VÁLLALKOZZUNK! 10. Mi a bankszámlakivonat ? . . 11. Melyek a bankszámlaszerződés főbb tartalmi elemei? − . − . − . − . 12. Mit biztosít a bankszámla feletti rendelkezési jog? Mi módja a gyakorlásának? . . . 13. Ismertesd a bankszámlák fajtáit! 1. 2. 2.1 2.2

2.3 2.4 14. Mi célt szolgál a fedezetigazolás? . . 15. Pénzforgalmi megbízás milyen formában nyújtható be? . . 16. Határozd meg az átutalás mint fizetési mód lényegét! . . . . 51 VÁLLALKOZZUNK! 17. Ismertesd a beszedési megbízás formáit! − . . − . . − . . 18. Mire vállal kötelezettséget a nyitó hitelintézet okmányos meghitelezés esetén? . . 19. Magyarázd meg a betéti kártya és a hitelkártya közötti különbséget! . . . 20. Milyen adatokat tartalmaz a bankkártya? − . − . − . 21. Milyen előnyöket nyújt alkalmazója számára a hitelintézet és a vállalkozás között fennálló elektronikus adatátviteli kapcsolat? . . . 22. Mi a csekk használatának lényege? . . 23. Bankszámlára történő készpénzbefizetés milyen formában teljesíthető? − . − . − . 24. Milyen módjai vannak a bankszámláról való készpénzkifizetésnek? − . − . − . − . 52 VÁLLALKOZZUNK! 25. Mit értünk házipénztáron? . .

26. Kik vesznek részt a házipénztár működésében és mi a feladatuk? . . . . 27. Határozd meg a házipénztárkeret fogalmát! . . 28. Mit tartalmaz a pénztárjelentés? . . 29. Mi a teendője a pénztárosnak pénztárzárlatkor? . . 30. Párosítsd össze az összetartozó fogalmakat! 1. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a) szigorú számadású nyomtatvány 2. pénzügyi szolgáltatás b) fedezeti számla 3. hitelintézet c) bankkártya 4. nemzetközi bankszámlaszám d) csekk 5. aláírási címpéldány e) pénzforgalmi szolgáltatás 6. pénzforgalmi bankszámla alszámlája f) bankszámla feletti rendelkezési jog 7. kiegészítő pénzügyi szolgáltatás g) átutalási megbízás nyomtatvány 8. PIN-kód h) bank 9. készpénzfelvételi utalvány i) IBAN 10. értéknap j) pénzváltási tevékenység 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 53 VÁLLALKOZZUNK! 31. Az alábbi állításokról döntsd el, hogy igaz vagy hamis! Hamis

állítás esetén indokold meg döntésedet! a) A vállalkozás az általa teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás elvégzéséről minden esetben számlát köteles kiállítani. Igaz/hamis, mert . . b) Számlapénzforgalom keretében bankszámlák közötti átutalással történik a pénztartozás megfizetése. Igaz/hamis, mert . . c) Beszedési megbízás esetén a fizetés kezdeményezője a jogosult. Igaz/hamis, mert . . d) A bankkártya a kártyabirtokos tulajdona. Igaz/hamis, mert . . e) A bankszámlák közötti elszámolás útján teljesített fizetést akkor lehet teljesítettnek tekinteni, ha a pénzösszeggel a kötelezett bankszámláját megterhelték. Igaz/hamis, mert . . f) A hitelkártya mögött nem folyószámla, hanem hitelszámla áll. Igaz/hamis, mert . . g) A készpénz átutalási megbízás és a csekk azonos fogalmat takar. Igaz/hamis, mert . . h) A házipénztárból utalványozás nélküli összeg nem fizethető ki.

Igaz/hamis, mert . . i) Az okmányos meghitelezés alkalmazásához minimum három fél szükséges. Igaz/hamis, mert . . 54 VÁLLALKOZZUNK! j) Bankszámla feletti rendelkezési joga csak a cég vezetőjének van. Igaz/hamis, mert . . k) Bankszámlára történő készpénzbefizetés akkor minősül teljesítettnek, ha a készpénzt a hitelintézet pénztáránál vagy a postahelyen befizetik. Igaz/hamis, mert . . l) Az utalványozó és a pénztáros személye megegyezhet. Igaz/hamis, mert . . m) A számlatulajdonos hozzájárulása nélkül megterhelheti a hitelintézet ügyfele bankszámláját, amennyiben tartozása van a hitelintézet felé. Igaz/hamis, mert . . n) Azonnali beszedési megbízás benyújtásáról a jogosult köteles értesíteni a kötelezettet. Igaz/hamis, mert . . o) A pénztáros naponta köteles pénztárzárlatot végezni. Igaz/hamis, mert . . 3.3 AZ ÁLLAMMAL FENNÁLLÓ PÉNZÜGYI KAPCSOLAT A vállalkozások és az állam között fennálló

pénzügyi kapcsolat elemzésekor tananyagunkban az adófizetési kötelezettséget emeljük ki. Megismerkedünk a vállalkozásokat érintő főbb adónemekkel, így a személyi jövedelemadóval, az egyszerűsített vállalkozói adóval, az általános forgalmi adóval, társasági és osztalékadóval és a helyi adókkal. Az egyes törvények bemutatása nem történik meg teljes részletességgel egyrészt azért, mert fő célunk a törvények működési elvének megismertetése, másrészt mert az adótörvények – közelgő uniós csatlakozásunkat is figyelembe véve – jelentősen módosul(hat)nak. 55 VÁLLALKOZZUNK! Nemcsak vállalkozóként, magánszemélyként is felvetődhet bennünk, hogy miért is kell adót fizetnünk? Korábbi tanulmányaink során már megismerhettük az állam szerepvállalását a társadalmi közös szükségletek kielégítésében. Az államnak feladatai finanszírozásához pénzügyi fedezetre van szüksége, melynek fő forrását

az adóbevételek képezik Tehát az adóztatás célja, az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása. " Nézzük meg, hogy az állami költségvetésben a bevételek hány százalékát teszik ki a különféle adónemekből származó bevételek! Az adó lényegét a következőképpen fogalmazhatjuk meg: Az állam által egyoldalúan megállapított fizetési kötelezettség, melyet közvetlen ellenszolgáltatás nélkül kell fizetni, és általában rendszeres fizetési kötelezettséget jelent az adóalany számára. Tekintsük át az adózással kapcsolatos alapfogalmakat, amelyeket valamennyi adótörvény meghatároz az adott adónem vonatkozásában. − − − − − − − Adóalany: az adófizetésre kötelezett természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet. Adótárgy: az a dolog, jog, tevékenység, ami után az adót fizetni kell. Adóalap: ami után az adót számítják, az adótárgy mennyiségben vagy

értékben kifejezve. Adómérték: az adóalap egységére jutó adóösszeg, lehet tételes vagy százalékos. Adómentesség: jogszabályon alapuló kivétel az általános adókötelezettség alól. Adókedvezmény: az adó meghatározott részének elengedése, mely az adó összegéig terjedhet. Adókötelezettség: a törvényben előírt bejelentési, nyilatkozattételi, adómegállapítási, bevallási, adófizetési és adóelőleg-fizetési, bizonylat kiállítási és megőrzési, nyilvántartás vezetési, adatszolgáltatási, adólevonási, adóbeszedési kötelezettség. 3.31 Az adózás rendjéről szóló törvény Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI törvény célja az adózók és az adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek egységes szabályozása. 56 VÁLLALKOZZUNK! Adóhatóságok: − Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és szervei (APEH- állami adóhatóság), − Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és

szervei (VPOPvámhatóság), − az önkormányzat jegyzője (önkormányzati adóhatóság), − az Illetékhivatal. Az adókötelezettség elemei: 1. Bejelentési kötelezettség: Az adószám megállapítása végett az adózó köteles bejelentkezni az állami adóhatósághoz. E kötelezettségének az adózó a vállalkozói igazolvány iránti kérelem vagy cégbejegyzési kérelem benyújtásával tesz eleget, amikor kéri adószámának megállapítását. Ettől eltérő esetben írásban, megfelelő formanyomtatványon teljesíthető a bejelentési kötelezettség, az adókötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül. Az adóhatóság számítógépes rendszer útján közli a cégbírósággal, illetve az okmányirodával az adóazonosító számot. Az adóazonosító szám lehet: − adószám, közösségi adószám (egyéni vállalkozás, társas vállalkozás esetén), − Az Európai Unión belüli kereskedelem feltétele a közösségi adószám

használata. Közösségi adószám alkalmazásával kerülhet csak sor a közösségen belüli áfa mentes szállításra Annak érdekében, hogy az adóalanyok a csatlakozás időpontjára rendelkezzenek közösségi adószámmal 2003. augusztus 1-től biztosított megszerzése Az újonnan alakuló adózók a bejelentéskor tett nyilatkozatuk alapján kapják, a már működő adózók számára az adóhatóság hivatalból állapítja meg azt. − adóazonosító jel (természetes személyek esetén), − útlevélszám alapján (nem magyar állampolgárok esetében). Az adókötelezettséget érintő változásokat 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatósághoz. 2. Adómegállapítás történhet: − önadózással (az adózó maga állapítja meg és fizeti meg az adót, pl. vállalkozó), − adólevonással (kifizető, munkáltató által), − adóbeszedéssel (a beszedésre kötelezett által pl. áfa esetén), − kivetéssel, kiszabással, utólagos

adómegállapítással (az adóhatóság által). 57 VÁLLALKOZZUNK! 3. Adóbevallási kötelezettség: − Az adót meghatározott időpontig lehet bevallani. − Az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon. − Az adóbevallás lehet: havi, negyedéves, éves. − Az adó megfizetése az adóbevallást nem pótolja. − Az adóbevallást adótanácsadó, adószakértő ellenjegyezheti (így hiba esetén őt terheli a mulasztási bírság). Adóbevallás javítása: számszaki hibát az adóhatóság kijavítja, ha a javítás az adó összegét érinti 30 napon belül értesítik az adózót, aki ha nem ért egyet a javítással az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül az adóhatósághoz fordulhat egyeztetés végett. 4. 5. 6. 58 Adófizetési kötelezettség: − Az adót az fizeti meg, akit a jogszabály arra kötelez (ha nem hajtható be az adózótól, akkor örökösétől, jogutódjától stb.) − Az adót átutalással vagy

készpénzátutalási megbízással kell teljesíteni. − Az adót a törvényben előírt időpontig vagy a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell megfizetni. (Az adó megfizetésének időpontja az adózó belföldi pénzforgalmi bankszámlája megterhelésének, ill. készpénzfizetés esetén a postára történő befizetés napja. Minden más esetben az a nap, amikor az adóhatóság számláján a befizetést jóváírták. − Az adót az adónemnek megfelelő számlára, a bírságokat külön számlára kell teljesíteni. Adóelőleg fizetése: − Adóelőleget havonta, negyedévente vagy egyéb időpontban kell fizetni. − Megfizethető önadózással vagy fizetési meghagyással. − Az adózó kérheti az előző időszak adatai alapján megállapított adóelőleg módosítását, ha számításai szerint a jelen évi adója kevesebb lesz. − Adóelőleget akkor is lehet fizetni, ha törvény nem írja elő. − Az adóhatóság az adózó

befizetéseit adónemenként tartja nyilván az adózó számláján. − Az adóhatóság a számla egyenlegéről (amennyiben az nem nulla) augusztus 31-ig és október 31-ig értesíti az adózót. Bizonylat kiállítás, könyvvezetés, nyilvántartás − A nyilvántartásokat úgy kell vezetni, hogy abból megállapítható legyen az adó összege. − Az iratokat az adóhatósághoz bejelentett helyen kell őrizni, az adóhatóság felszólítására 3 napon belül be kell mutatni azokat. − Az iratokat az adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül az adó megállapításához való jog elévüléséig kell megőrizni. VÁLLALKOZZUNK! 7. Nyilatkozattétel Az adóhatóság felhívására az adózó nyilatkozattételre kötelezhető a vele szerződéses kapcsolatban álló adatairól. Az adóhatóság hatásköre (elsőfokú adóhatóságok): Hatáskör: arra ad feleletet, hogy az adott ügyben melyik és milyen szintű államigazgatási szerv köteles eljárni.

− az APEH területi szervei: az adó, költségvetési támogatás, járulékok behajtása tekintetében, − az önkormányzati adóhatóság: a helyi adók tekintetében, − fővárosi, megyei főjegyző illetékhivatal elnevezéssel: az illeték kiszabásával, megfizetésével kapcsolatosan. Az adóhatóság illetékessége: Illetékesség: arra ad feleletet, hogy az azonos típusú és hatáskörű szervek közül mely területi szerv jár el az adott ügyben. − magánszemély esetén: állandó lakóhely, ideiglenes lakóhely, szokásos tartózkodási hely szerinti adóhatóság, − jogi és nem jogi személyiségű vállalkozás esetén: székhely, telephely szerinti adóhatóság, − ingatlannal kapcsolatos adóügyekben: az ingatlan fekvése szerinti adóhatóság az illetékes. Jogkövetkezmények: 1. 2. 3. Késedelmi pótlék: Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától kell megfizetni. Mértéke minden naptári nap után az érvényes

jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része Nem kell megfizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelem okát igazolta. Önellenőrzési pótlék Abban az esetben kell fizetni, ha az adózó az önellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint helyesbíti az adó összegét. Mértéke a késedelmi pótlék 50%-a, ugyanazon bevallás ismételt helyesbítése esetén 75%-a, a bevallás benyújtására előírt határidőt követő naptól a helyesbítés nyilvántartásba vételének napjáig. Ha az önellenőrzés pótlólagos befizetést nem eredményezett a pótlék mértéke 5000 Ft, magánszemély esetén 1000 Ft Az adózó az önellenőrzési pótlék megfizetésével mentesül a késedelmi pótlék, az adóbírság, a mulasztási bírság megfizetése alól. Adóbírság Adóhiány esetén kell fizetni, mértéke az adóhiány 50%-a. 59 VÁLLALKOZZUNK! 4. Mulasztási bírság Magánszemély 100 000 Ft-ig, más adózó 200 000 Ft-ig sújtható, ha: −

bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségének késedelmesen, hibásan tesz eleget, ill. nem teljesíti azt, − bevallási kötelezettségét késedelmesen teljesíti, ill. nem teljesíti, − adóköteles tevékenységét adószám hiányában folytatja, − számla kiállítását elmulasztja vagy nem a tényleges értékről állítja ki, − nem megfelelően vezeti a nyilvántartásokat. Hibás bevallás esetén magánszemély 10 000 Ft-ig, más adózó 100 000 Ft-ig terjedő bírsággal sújtható. A jogkövetkezmények az adózó kérelmére meghatározott körülmények fennállása esetén mérsékelhetők, ill. elengedhetők Az adó elévülése Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben a bevallást, bejelentést meg kellett volna tenni. Ha az adóhatóság végrehajtást foganatosított, az elévülési idő 6 hónappal meghosszabbodik Összefoglaló feladatok: 1. Hogyan

fogalmaznád meg az adó lényegét! . . 2. Ismertesd az adózással kapcsolatos alapfogalmakat! . . . . . . 3. Melyek az adókötelezettség elemei? Röviden határozd meg tartalmukat! . . . . . . 60 VÁLLALKOZZUNK! 4. Sorold fel az adóhatóságokat! . . 5. Az adóhatóság az adóalanyokat hogyan tartja nyilván? . . . 6. Mit fejez ki az adóhatóság hatásköre? Írj rá egy példát is! . . 7. Mit fejez ki az adóhatóság illetékessége? Írj rá egy példát is! . . 8. Melyek azok a jogkövetkezmények, amelyeket az adóhatóság az adózóra kiróhat? . . . . 3.32 Személyi jövedelemadó (szja) Az egyéni vállalkozó az szja törvény (1995. évi CXVII tv) értelmében választhatja a vállalkozói jövedelem szerinti adózást vagy az átalányadózást Tananyagunkban részletesebben a vállalkozói jövedelem szerinti adózás kerül bemutatásra. Az az egyéni vállalkozó, aki vállalkozásával összefüggésben a vállalkozói jövedelem szerinti

adózást választotta a következő adók megfizetésére kötelezett: 1. A vállalkozói kivét (az egyéni vállalkozó által tevékenysége során személyes munkavégzés címén elszámolt összeg) után az összevont adóalap részeként sávosan progresszív adót, 2. 3. vállalkozói jövedelme után vállalkozói személyi jövedelemadót, lineáris adómértékkel (18%), a vállalkozói osztalékalap után szintén lineáris adót (20%, ill. 35%-ot) fizet Először tekintsük át a személyi jövedelemadó működésének lényegét, majd a jövedelmek adózás szerinti osztályozását követően ismerhetjük meg a vállalkozói jövedelem szerinti adózás lényegét. 61 VÁLLALKOZZUNK! A személyi jövedelemadó célja: − az állami feladatok ellátásához szükséges adóbevételek biztosítása, − a magánszemélyek jövedelmükből járuljanak hozzá a közterhekhez. Az adó alanya: − belföldi illetőségű magánszemély (belföldről és

külföldről származó jövedelme után), − külföldi illetőségű magánszemély (belföldről származó jövedelme után), − kifizető (pl. a magánszemélynek nyújtott természetbeni juttatás tekintetében) Az adó tárgya: a magánszemély adóévben megszerzett jövedelme. Az adóalap meghatározása: A jövedelem meghatározása során a magánszemély adóévben megszerzett bevételeiből indulunk ki. A bevétel alapvetően két csoportba sorolható: − adóköteles bevétel: a megszerzett bevétel után adófizetési kötelezettség keletkezik, − nem adóköteles bevétel: adóztatás szempontjából nem minősül bevételnek. − Ide tartozik többek között a nyugdíj, valamint az adómentes bevételek közül pl. a nevelési ellátás, árvaellátás, lakáscélú támogatás, törvényben meghatározott díjakhoz kapcsolódó pénzjutalom, pedagógusnak szakkönyv vásárlására folyósított összeg, köztisztviselőt megillető ruházati

költségtérítés stb A bevételből a jövedelem meghatározása, vagyis az adóalap kiszámítása a következőképpen történhet: 1. A bevétel egészét jövedelemnek tekintjük pl munkabér esetén 2. 3. A bevétel költségekkel csökkentett része a jövedelem. (Ez esetben a költségeket számlával kell igazolni és csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, ténylegesen kifizetett kiadásokat lehet levonni a bevételből) A bevétel szja törvényben meghatározott költséghányaddal csökkentett része a jövedelem (bevétel*90%). Az adóköteles jövedelmek vagy összevontan adóznak a progresszív adótábla alapján, vagy külön adózó jövedelemnek minősülnek és így lineáris mértékkel adóznak. Összevontan adózó jövedelmek: − önálló tevékenységből származó jövedelem: vállalkozói kivét, mezőgazdasági őstermelésből, szellemi tevékenységből származó jövedelem stb., − nem önálló tevékenységből

származó jövedelem: munkaviszonyban folytatott tevékenységből, képviselői tevékenységből származó jövedelem stb., − egyéb jövedelmek: ide tartoznak többek között az adóterhet nem viselő járandóságok pl. gyermekgondozási segély, ösztöndíj stb 62 VÁLLALKOZZUNK! Külön adózó jövedelmek: − vagyonátruházásból származó jövedelmek (ingó, ingatlan, vagyonértékű jog átruházásából származó jövedelem), − tőkejövedelmek (kamatból, osztalékból, árfolyamnyereségből származó jövedelem stb.), − természetbeni juttatások (lízingszerződés alapján magánszemély használatába adott vagyontárgy, üzleti ajándék stb.) − vegyes forrásból származó jövedelmek (kisösszegű kifizetésekből, ingatlan bérbeadásából, nyereményből származó jövedelem stb.) − vállalkozói jövedelem. Az adó mértéke a 2003. január 1-től érvényes adótábla alapján: 0-650 000 Ft 650 001-1350 000 Ft 130 000 Ft és a 650 000

Ft-on felüli rész 1 350 001 Ft-tól 340 000 Ft és az 1 350 000 Ft-on felüli rész 20%, 30%-a, 40%-a. Akár egyéni, akár társas vállalkozásról legyen szó, ha alkalmazottat foglalkoztat, annak munkaviszonyából származó jövedelméből adóelőleget kell levonnia. Az adóelőleg kiszámításának menete: − Munkaviszonyból származó rendszeres jövedelem esetén: 1. Az éves bér meghatározása: havi munkabér*12 hó. 2. Az éves számított adó meghatározása az adótábla alapján 3. Havi adóelőleg: éves számított adó /12 4. Havi adóelőleg számítása során figyelembe vehető adókedvezmények levonása: • személyi kedvezmény: 2 000 Ft/hó (súlyosan fogyatékos magánszemélynél), • adójóváírás: munkabér*18%, max. 9 000 Ft/hó (ha a magánszemély éves összes jövedelme<1 350 000 Ft), • nyugdíjjárulék és magánnyugdíjpénztári tagdíj kedvezménye: munkabér*8,5%25%, • a magánnyugdíj rendszerében fizetett

tagdíj-kiegészítés kedvezménye: tagdíj*30%, • önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba történő befizetés kedvezménye: tagdíj*30%, max. évi 100 000 Ft • családi kedvezmény: a gyermekek számától függően 3 000, 4 000, 10 000 Ft/fő/hó. 63 VÁLLALKOZZUNK! − Munkaviszonyból származó nem rendszeres jövedelem esetén: 1. A számított éves jövedelemhez hozzáadjuk a nem rendszeres jövedelmet 2. Meghatározzuk a várható számított adót az adótábla segítségével 3. A számított adóból levonjuk az éves bérre jutó számított adót 4. A levonandó adóelőleg összege csökkenthető a nyugdíjjárulék és magánnyugdíjpéntári-tagdíj kedvezményével. " Egy pékségben alkalmazottként foglalkoztatott magánszemély havi munkabére 80 000 Ft. Két gyermeke után a nevelési ellátást részére folyósítják A magánszemély nem kérte írásban az adójóváírás mellőzését • Határozzuk meg, hogy a munkáltató mennyi

adóelőleget von le a magánszemély munkabéréből havonta! • Mennyi a magánszemély havi nettó munkabére? • Mennyi adóelőleget von le a munkáltató a magánszemély részére kifizetett • 50 000 Ft jutalom összegéből? A következőkben vegyük sorra, hogy az egyéni vállalkozó hogyan adózik a személyi jövedelemadó rendszerében. Mint azt a bevezetőben már megismerhettük vállalkozó jövedelme után három vonatkozásban kell, hogy adót fizessen 1. A vállalkozói kivét adózása: Az összevont adóalap részét képezi, teljes összege jövedelemnek tekintendő. A vállalkozói kivét nem minősül munkabérnek, így az adójóváírás kedvezményét nem veheti igénybe az egyéni vállalkozó Más adókedvezmények érvényesítésére viszont lehetősége van az adóelőleg számításakor, ill az éves adóbevallás elkészítésekor. A vállalkozói kivét adóelőlegének számítása: A vállalkozói kivét adóelőlege legalább az év

elejétől kivett összeg adótábla szerinti adójának és az e jövedelem után már befizetett adóelőlegnek a különbözete. Az adóelőleg számítása során a következő adókedvezmények vehetők figyelembe csökkentő tételként: − személyi kedvezmény, − nyugdíjjárulék és magánnyugdíjpénztári tagdíj kedvezménye, − a magánnyugdíj rendszerében fizetett tagdíj-kiegészítés kedvezménye, − önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba történő befizetés kedvezménye, − családi kedvezmény. 64 VÁLLALKOZZUNK! A vállalkozói kivét utáni adó meghatározásának menete az éves adóbevallás elkészítésekor: 1. Az éves jövedelem meghatározása 2. Számított adó meghatározása az adótábla segítségével 3. Számított adót csökkentő tétel a nyugdíjjárulék és magánnyugdíjpénztári tagdíj kedvezménye. 4. Az összevont adóalap adójának meghatározásakor csökkentő tételként figyelembe vehető adókedvezmények:

• önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba befizetett összeg 30%-a, max. 100 000 Ft/év, • magánnyugdíjpénztárba saját tagdíjat kiegészítő befizetés 30%-a, • tandíj kedvezménye: a befizetett tandíj 30%-a, max. 60 000 Ft/év, • felnőttképzésben fizetett képzési díj 30%-a, • pedagógus; hallgató; felnőttképzésben résztvevő; magánszemély akinek gyermeke nappali rendszerben tanul - által számítógép vásárlására fordított összeg az adóévben max. 60 000 Ft/év (az előző bekezdésben meghatározott kedvezménnyel történő együttes előfordulás esetén is max. 60 000 Ft vonható le évente), • lakáscélú kedvezmény: a lakáshitel törlesztő részletének 40%-a, max. 240 000 Ft/év, • szellemi tevékenység kedvezménye: a jövedelem 25%-a, max. 50 000 Ft/év, • személyi kedvezmény: súlyosan fogyatékos személy esetén 2 000 Ft/hó, • családi kedvezmény: 1 gyermek esetén 3 000 Ft/hó, 2 gyermek esetén 4 000

Ft/hó/fő, 3 és több gyermek esetén 10 000 Ft/hó/fő; • közcélú adomány kedvezménye: a befizetett összeg 20%-a, max. 50 000 Ft közhasznú szervezet esetén, max. 100 000 Ft kiemelkedően közhasznú szervezet esetén, • biztosítás kedvezménye (ha a biztosítási szerződés megfelel a törvényben előírt feltételeknek): a befizetett összeg 20%-a, max. 100 000 Ft/év, • befektetési adóhitel: a befektetésállomány növekményének 20%-a, max. 200 000 Ft/év A kedvezmények együttes összege maximum az adó összegéig terjedhet! 2. A vállalkozói jövedelem után fizetendő vállalkozói jövedelemadó meghatározásának menete: 65 VÁLLALKOZZUNK! vállalkozói bevétel (értékesített termék, szolgáltatás ellenértéke, befolyt előleg, kapott kamat, felvett támogatás a tv-ben meghatározott módon, kapott kártérítés, biztosítási szolgáltatás értéke) + vállalkozói bevételt növelő tételek - vállalkozói bevételt csökkentő

tételek (50%-ban csökkent munkaképességű alkalmazottnak havonta fizetett bér, max. a minimálbér fele; tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén 6 000 Ft/fő/hó, sikeres vizsgát tett tanuló alkalmazottként történő továbbfoglalkoztatása esetén, ill, korábban munkanélküli személy foglalkoztatása esetén legfeljebb 12 hónapig fizetett társadalombiztosítási járulék, kutatási tevékenységre költségként elszámolt összeg, kisvállalkozói kedvezmény max. évi 30 millió Ft beruházási, felújítási költség) módosított vállalkozói bevétel - vállalkozói bevétellel szemben elszámolható költségek (anyagbeszerzésre, árubeszerzésre fordított kiadás; 50 000 Ft-ot el nem érő tárgyi eszköz beszerzése; tárgyi eszköz, nem anyagi jószág értékcsökkenési leírása; az alkalmazott(ak) részére kifizetett bér és járulékai; a vállalkozói kivét; saját társadalombiztosítási járulék; felvett

pénzintézeti hitel kamata; bérleti díj, fűtés, világítás költsége; az szja és az áfa kivételével kifizetett adók, illetékek, vám, késedelmi kamat stb.) vállalkozói jövedelem = vállalkozói adóalap vállalkozói személyi jövedelemadó (vállalkozói adóalap*18%) - vállalkozói személyi jövedelemadót csökkentő adókedvezmények (kisvállalkozások adókedvezménye: a kisvállalkozónak minősülő egyéni vállalkozó 2000. december 31-ét követően megkötött hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéshez pénzügyi intézménytől felvett hitel kamata után adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény mértéke az adóévben megfizetett kamat 40%-a, max. 5 millió Ft adóévenként) vállalkozói személyi jövedelemadó a kedvezmények levonása után adózott jövedelem = (vállalkozói adóalap + kisvállalkozói kedvezmény) – vállalkozói személyi jövedelemadó a kedvezmények levonása után Az egyéni vállalkozónak

lehetősége van arra, hogy amennyiben a csökkentő tételekkel módosított vállalkozói bevételét meghaladják a vállalkozói költségek, veszteségét elhatárolhatja. Az elhatárolt veszteséget a vállalkozó általában a következő 5 adóév vállalkozói bevételével szemben, döntése szerinti megosztásban számolhatja el. Tevékenységét kezdő egyéni vállalkozó esetén a tevékenység megkezdése évének és az azt követő három évnek az elhatárolt veszteségét az ötödik adóévet követően is elszámolhatja. 66 VÁLLALKOZZUNK! " Egy vendéglátó-ipari tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 2003-ban 10 000 000 Ft vállalkozói bevételt számolt el. Két alkalmazottat és egy szakmunkástanulót foglalkoztatott egész éven át. Az adóévben igazolt költsége 6 000 000 Ft, mely tartalmazza a vállalkozói kivét összegét, az alkalmazottak munkabérét, a közterheket, valamint a tevékenység érdekében felmerült további

költségeket Az adóév során vásárolt egy hűtőpultot 350 000 Ft értékben, cukrászati készítmények elhelyezésére. Az üzembe helyezés még nem történt meg. Az egyéni vállalkozó havonta 180 000 Ft vállalkozói kivétet számolt el. Két gyermeke van, akik után nevelési ellátásra jogosult Rendelkezik továbbá egy belföldi székhelyű biztosítóval kötött életbiztosítással, ez alapján havonta 10 000 Ft-ot fizetett be. • Határozd meg, hogy az egyéni vállalkozó 2003-ban milyen összegű vállalkozói személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett! • A vállalkozói kivét után milyen összegű adófizetési kötelezettség terheli? 3. Vállalkozói osztalékadó adózott jövedelem +/- növelő, csökkentő tételek a törvényben meghatározottak szerint vállalkozói osztalékalap 20 százalékkal adózó rész: az adóévi vállalkozói kivét 30%-a, 35 százalékkal adózó rész: a vállalkozói osztalékalap fennmaradó része. a

vállalkozói osztalékalap után fizetendő adó (a vállalkozói osztalékalap előzőekben meghatározott hányada*20, ill. 35%) " Az előző példa adatai alapján vállalkozói osztalékalap után mennyi osztalékadót kell fizetnie az egyéni vállalkozónak? Az egyéni vállalkozó az adóelőleget a negyedévet követő hó 12-éig köteles megfizetni. A törvény szerint nem kell az adóelőleget megfizetni abban az esetben, ha annak összege az 1 000 Ft-ot nem haladja meg Az egyéni vállalkozó adóbevallását az adóévet követő év február 15-éig köteles benyújtani az állami adóhatósághoz. Egyébként a személyi jövedelemadó bevallás benyújtásának határideje az adóévet követő év március 20-a. 67 VÁLLALKOZZUNK! Összefoglaló feladatok 1. Magánszemély esetén hogyan történik a személyi jövedelemadó alapjának meghatározása? . . . . . 2. Mely adókedvezmények érvényesíthetőek a munkaviszonyból származó rendszeres

jövedelem adóelőlegének számításánál? . . . . . . A felsorolásban jelöld meg azt az adókedvezményt, amely a vállalkozói kivét adóelőlegének számításánál nem vehető figyelembe! 3. Az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói jövedelem szerinti adózást választotta, milyen adók megfizetésére kötelezett? . . . 4. Ismertesd a vállalkozói jövedelemadó meghatározásának menetét! . . . 3.33 Egyszerűsített vállalkozói adó (eva) 2003. január 1-től új alternatív adónemmel bővült a magyar adórendszer: Az eva bevezetésének célja: a vállalkozások adminisztrációs kötelezettségeinek egyszerűsítése és az adóterheik mérséklése. 68 VÁLLALKOZZUNK! Az eva megfizetése kiváltja − egyéni vállalkozó esetén: a vállalkozói személyi jövedelemadót vagy átalányadót, cégautó adót, általános forgalmi adót. − társas vállalkozás esetén: a társasági adót, az osztalék utáni személyi jövedelmadót,

cégautó adót, általános forgalmi adót. Az eva alanya lehet többek között: − közkereseti társaság, − betéti társaság, − korlátolt felelősségű társaság, − szövetkezet, − személyi jövedelemadó szerinti egyéni vállalkozó (vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemélyek pl. orvos, ügyvéd stb) A társas vállalkozások közül csak az választhatja ezt az adózási formát, ahol valamennyi tag magánszemély. Az egyszerűsített vállalkozói adó választásának feltételei: Egy adott vállalkozás csak akkor választhatja az evát, ha a választás naptári évében és az azt megelőző adóévben − folyamatosan, változatlan szervezeti formában működött (társas vállalkozás esetén kizáró körülmény az átalakulás, végelszámolás, jogerősen elrendelt felszámolás), − ténylegesen működött, melyet az bizonyít, hogy az egyéni vállalkozó vállalkozói bevételt, jogi személy és jogi személyiség nélküli

gazdasági társaság a számviteli törvény szerint árbevételt számolt el, − az adóhatóság számla-, vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt jogerősen mulasztási bírságot nem szabott ki rá, − az általános forgalmi adóval növelt bevétele (bruttó bevétele) a 15 millió forintot nem haladja meg és az eva alanyiság adóévére sem fogja meghaladni azt, − nem választotta az áfa törvény szerinti különleges jogállást, valamint − az adóévben nem folytat olyan meghatározott tevékenységet, amely kizárja számára az eva alkalmazásának lehetőségét. Az adóalanyiság választását adóévenként, az adóévet megelőző év december 20-ig kell bejelenteni az állami adóhatóságnak, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon. A bejelentést tehát minden évben meg kell ismételni, és csak akkor lehet megtenni, ha az adózó a törvényben előírt feltételeknek megfelel. Amennyiben az evát választani

kívánó vállalkozásnak adóhatóságnál, vámhatóságnál végrehajtható köztartozása van, nem élhet ezzel a lehetősséggel Jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok az első bejelentés során nyilatkoznak arról is, hogy nyilvántartásaikat az eva törvényben foglal- 69 VÁLLALKOZZUNK! taknak megfelelően (bevételi nyilvántartás) vagy a számviteli törvény előírásai alapján (kettős könyvvitel) vezetik. Az eva alapja: az adóévben megszerzett összes bevétel, a törvényben meghatározott korrekciós tételekkel módosítva. Kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál bevételen a számviteli törvény szabályai szerint meghatározott összeget érjük. Egyéni vállalkozóknál, bevételi nyilvántartást vezető közkereseti társaságoknál, betéti társaságoknál bevétel bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték (pénz, értékpapír, forgalomképes jog stb.) Bevételnek számít a

termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó előzetesen felszámított forgalmi adó is, mivel az eva alanya nem jogosult áfa levonásra. Általában a bevétel megszerzésének időpontja az átvétel, a jóváírás napja. Bevételi nyilvántartást vezető eva alanyoknál a bevételt legkésőbb a bizonylat kiállítását követő 30. napon megszerzettnek kell tekinteni Az eva mértéke: a pozitív adóalap 15%-a. Adóelőleg-fizetés, adóbevallás: Az eva alanya az adóév első három negyedévére adóelőleget köteles fizetni, melyet a negyedévet követő hónap 12-ig kell teljesítenie. Az adóelőleg alapja az adóalany negyedévben megszerzett bevétele, mértéke az adóelőleg alapjának 15%-a. Az egyszerűsített vállalkozói adót választó adóalany adóbevallásának benyújtási határideje egyéni vállalkozók és bevételi nyilvántartást vezető közkereseti társaság, betéti társaság esetén az adóévet követő év február 15.

Az adóalanyiság év közbeni megszűnése esetén, a megszűnést követő 45 napon belül kell benyújtani az adóbevallást. Kettős könyvvitelt vezető adóalanyoknál az adóbevallás benyújtási határideje megegyezik a beszámoló letétbe helyezésére előírt határidővel. Az adóalany az adóévre megállapított evát – a már befizetett előleg beszámításával – a bevallás benyújtásáig előírt határidőig megfizeti. Ha az év közben befizetett adóelőleg meghaladja az adóévre megállapított adófizetési kötelezettséget, az adóhatóság a különbözetet az adóalany belföldi pénzforgalmi bankszámlája visszautalja. Az evás adóalanyoknak tehát bankszámlával is kell rendelkezniük Nyilvántartási kötelezettség: 1. Egyéni vállalkozók esetén a törvény a következő nyilvántartások vezetését teszi kötelezővé: 2. 70 − bevételi nyilvántartás, − közterhek nyilvántartása, − szigorú számadású nyomtatványok

nyilvántartása. Közkereseti társaságok, betéti társaságok döntésük alapján vagy bevételi nyilvántartást vagy a kettős könyvvitel szabályainak megfelelő nyilvántartást vezetnek. A bevételi nyilvántartást vezető kkt, bt mentesül a más jogsza- VÁLLALKOZZUNK! 3. bályokban meghatározott előírások alól pl. a beszámolóra, mérlegre, osztalékra vonatkozóan Jogi személyek kötelező jelleggel csak a kettős könyvvitel szabályai szerint vezethetik nyilvántartásaikat. Számla- és nyugtaadási kötelezettség: Az eva alanyára is vonatkoznak a bizonylat kiállításával kapcsolatos kötelezettségek, melyeket az áfa törvény előír. Ezeket a szabályokat az eva törvény is rögzíti, mivel az evaalany nem tartozik az áfa törvény hatálya alá. A fentiek értelmében az eva alanya számlát, készpénzzel vagy készpénzhelyettesítő eszközzel történő fizetés esetén kérésre egyszerűsített számlát vagy számlát bocsát ki. A

kapott előlegről, vagy ha az ellenérték nem pénzben kifejezett számlát helyettesítő okmányt kell kibocsátani. A bizonylatokon az áfa törvényben meghatározott adómértéknek megfelelő áfa hárítható át Ha a teljesítéssel egyidejűleg az adóalany nem bocsátott ki egyszerűsített számlát vagy számlát, akkor nyugtát köteles kibocsátani (kivéve: újság és folyóirat árusítás, automatából teljesített termékértékesítés stb.) Járulékfizetési kötelezettség: Egyéni vállalkozó esetében a minimálbér a járulékfizetés minimuma, de a vállalkozó dönthet úgyis, hogy a minimálbérnél magasabb összeg után fizet járulékot. Többes jogviszonyban álló egyéni vállalkozó az evaalap 4%-a, a kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) vállalkozó az evaalap 10%-a után köteles járulékfizetésre. Esetükben a járulékfizetésnek nincs kötelező minimuma A tételes egészségügyi hozzájárulási kötelezettség ugyanolyan

feltételekkel terheli az evát választókat, mint a személyi jövedelemadó rendszerében adózókat. Az evát választó egyéni vállalkozók a járulékokat és az egészségügyi hozzájárulást az evabevallással egyidejűleg kötelesek bevallani Az egyéni vállalkozó járulékalapja után esedékes társadalombiztosítási járulékot, egészségbiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot négy egyenlő részletben fizeti meg. Társas vállalkozás esetében a személyes közreműködés címén kifizetett összeg után -az evába való átlépéssel is - személyi jövedelmadót és társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Helyi iparűzési adó fizetése: A helyi adókról szóló törvény módosításával az eva alanyai számára lehetővé vált az iparűzési adóalap egyszerűsített megállapítása. Ennek értelmében, ha az adózó élni kíván a lehetőséggel, helyi iparűzési adóalapját az eva alapjának 50%-ában is meghatározhatja. Az

adóalap egyszerűsített megállapítása adóévre választható, melyről külön bejelentést kell tenni az önkormányzati adóhatóság felé. 71 VÁLLALKOZZUNK! Az eva alanyiság megszűnése: Amennyiben az eva alanyiság megszűnik, a megszűnést követő 4 adóévre az eva nem választható. A megszűnés oka lehet a 15 millió forintos bevételi határ meghaladása, számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt az adóhatóság által kiszabott mulasztási bírság, a magánszemély vállalkozói jogállásának megszűnése, végelszámolás, felszámolás stb. Összefoglaló kérdések: 1. Az egyszerűsített vállalkozói adó bevezetésével hogyan egyszerűsödik az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások adófizetési kötelezettsége? . . . . 2. Sorolj fel társas vállalkozásokat, amelyek jogosultak az eva választására! . 3. Ismertess az eva választásának feltételei közül néhányat! . . . . 4. Mi az eva alapja és

mértéke? . 5. Mitől függ, hogy az eva alanyának milyen nyilvántartásokat kell vezetnie? . . . 6. Ismertesd az evát választó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét! . . 7. Milyen esetekben szűnhet meg az eva alanyiság? Sorolj fel néhányat! . . 72 VÁLLALKOZZUNK! 3.34 Társasági és osztalékadó Előírásait az 1996.évi LXXXI tv tartalmazza Az adó célja: − az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, − a vállalkozások kedvező működési feltételeinek elősegítése, − az Európai Közösséghez való társulásból eredő szempontok érvényesítése. Az adó alanya: − belföldi illetőségű • gazdasági társaság, egyesülés, • szövetkezet, • állami vállalat, • alapítvány, társadalmi szervezet stb. − külföldi illetőségű • külföldi vállalkozó (belföldi telephely útján jut jövedelemhez), • külföldi szervezet. Nem alanya a társasági adónak: − MNB, −

ÁPV Rt., − pártok, − felszámolási eljárás alatt állók, − az a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az adóévben az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősül stb. Adókötelezettség: − belföldi illetőségű adóalany esetén teljes körű: az adókötelezettsége a belföldről és külföldről származó jövedelemre egyaránt kiterjed, − külföldi illetőségű adóalany esetén korlátozott: az adókötelezettsége a belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban adóztatható jövedelmére terjed ki. Társasági adó-kötelezettség − keletkezik: belföldi illetőségű adózónál a társasági szerződés közokiratba foglalásának ellenjegyzése napján, külföldi illetőségű adózónál (vállalkozó esetén) fióktelepének cégnyilvántartásba történő bejegyzése napján. − megszűnik: az adózó megszűnésének, e

törvény hatálya alóli kikerülésének napján. A társasági adó alapja: az adózás előtti eredmény, módosítva a törvényben meghatározott korrekciós tételekkel. (Az adózás előtti eredményt az adózó a beszámoló ill könyvviteli zárlat alapján állapítja meg) 73 VÁLLALKOZZUNK! A korrekciós tételek nem teljes körű felsorolását az alábbi táblázat tartalmazza: Növelő tételek: − számviteli törvény szerint elszámolt értékcsökkenési leírás, − adóévben várható kötelezettségekre, jövőbeni költségekre, ráfordításként elszámolt céltartalék, − visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélküli eszközátadás, adózó által átvállalt kötelezettség, − adóévben követelésre elszámolt értékvesztés összege, − − 74 Csökkentő tételek: − társasági adó törvény szerint elszámolt értékcsökkenési leírás, − várható kötelezettségekre, jövőbeni

költségekre képzett céltartalék felhasználása, − visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, térítés nélküli eszköz átvétel, jogosult által elengedett kötelezettség − adóévben követelésre elszámolt értékvesztés adótv. szerint elismert mértéke: − 90-180 napos késedelem esetén a követelés bekerülési értékének 2%-a, − 181-360 napos késedelem esetén 5%, − 360 napon túli késedelem esetén 25%. − A következő évben növelő tétel lesz! fizetett bírság (kivéve, ha önellen- − bírság elengedése, őrzéshez kapcsolódik), adomány összege, − közhasznú szervezetnek adott adomány esetén az adomány teljes öszszege, tartós adományozás esetén további 20%-kal csökkenthető az adóalap, max. az adózás előtti eredmény 20%-a lehet a kedvezmény, − kiemelten közhasznú szervezet esetén az adomány másfélszerese, tartós adományozás esetén további 20%-kal csökkenthető az adóalap,

max. az adózás előtti eredmény 20%-a lehet a kedvezmény. (együttes előfordulásuk esetén az adózás előtti eredmény 25%-a), VÁLLALKOZZUNK! Növelő tételek: Csökkentő tételek: − költségként, ráfordításként elszá- − korábbi évek elhatárolt veszteségémolt összeg, amely nincs összeből az adózó döntése szerinti öszfüggésben a vállalkozási tevészeg, kenységgel, − mikro- és kisvállalkozás által − mikro- és kisvállalkozás által az adóévi beruházás értéke, max. az igénybevett adókedvezmény kétadózás előtti eredmény összege, szerese, ha 4 éven belül nem veszi legfeljebb 30 millió Ft. használatba, ill. nem helyezi üzembe a beruházást. − kapott osztalék (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságtól kapottat), − iskolarendszerű képzésben résztvevő tanuló foglalkoztatása esetén 6 000Ft/hó/fő, − tanuló továbbfoglalkoztatása, ill. korábban munkanélküli foglalkoztatása esetén 12 hónapig

a tb járulék összege, − kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége (kapott támogatás nem szerepelhet benne), − fejlesztési tartalék, max. adózás előtti eredmény 25%-a, legfeljebb 500 millió Ft. (eredménytartalék átvezetése lekötött tartalékba beruházási célra, melyet 4 éven belül fel kell használni). A társasági adó mértéke: a pozitív adóalap 18%-a (külföldön tevékenységet végző esetében a pozitív adóalap 3%-a). Adómentesség: Adómentességet élvez pl. a közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek nem minősülő alapítvány, társadalmi szervezet, ha vállalkozási tevékenységéből elért bevétele nem haladja meg a 10 millió forintot és az adóévben elért összes bevételének 10%-át stb. Adókedvezmények: 1. Kis- és középvállalkozások adókedvezménye: Kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó 2000. december 31-ét követően tárgyi eszköz beszerzéshez kizárólag

pénzügyi intézménytől felvett hitel kamata után adókedvezményre jogosult. 75 VÁLLALKOZZUNK! 2. Mértéke: az adóévben fizetett kamat 40%-a, maximum 5 millió forint adóévenként. Késedelmi pótlékkal növelten kell visszafizetni az adókedvezményt, ha a hitelszerződés megkötésének évét követő 4 éven belül nem helyezi üzembe a beruházást, vagy a tárgyi eszközt az üzembe helyezés éve vagy az azt követő 3 éven belül elidegeníti. Fejlesztési adókedvezmény: 2003-tól új kedvezményforma, amely már az EU támogatáspolitikájának is megfelel. Az adókedvezmény a 2002. december 31-ét követően megvalósított beruházás után vehető igénybe, az adózó választásától függően vagy a beruházás üzembe helyezését követő adóévben és az azt követő 4 adóévben, vagy a beruházás üzembe helyezésének adóévében és az azt követő 4 adóévben. A beruházásnak új létesítmény létrehozatalát, meglévő

létesítmény bővítését, vagy az előállított termék, a termelési eljárás alapvető változását kell eredményeznie. Az igénybevétel feltétele legalább 10 milliárd forint, illetve a törvényben meghatározott esetekben 3 milliárd forint értékű beruházás üzembe helyezése, valamint a foglalkoztatottak létszámára, az éves bérköltségre, a kisés középvállalkozások beszállítóként történő alkalmazására vonatkozó feltételek valamelyikének 4 adóéven át történő teljesítése. A fejlesztési adókedvezmény iránti kérelmet a Pénzügyminisztériumhoz kell benyújtani, az eljárás lefolytatásáért ún. igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. A fejlesztési adókedvezmény mértéke az engedélyben meghatározott, de legfeljebb a ténylegesen felmerült beruházási érték, költség, ráfordítás együttes összegének régiónként meghatározott százaléka. Adókedvezmény a társasági adó összegének 70 százalékáig

vehető igény- be! A társasági adó számításának menete: Adózás előtti eredmény + Adózás előtti eredményt növelő tételek – Adózás előtti eredményt csökkentő tételek Társasági adó alapja (adózás előtti eredmény +/- korrekciós tételek) Számított társasági adó (adóalap*18%) – Adókedvezmények Fizetendő társasági adó Adózott eredmény (adózás előtti eredmény – fizetendő adó) – Osztalékfizetés Mérleg szerinti eredmény (eredménytartalékba kell helyezni) 76 VÁLLALKOZZUNK! Adóelőleg fizetése: − az adóelőleg az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának összege, ha annak időtartama 12 hónap volt, − minden más esetben az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának évesített összege lesz a fizetendő adóelőleg. Az adóelőleg esedékessége: − havonta, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja az 5 millió forintot, − 3 havonta, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 5

millió forint. Az esedékességnek megfelelően az adóelőlegek arányos részét kell megfizetni. Kettős könyvvitelt vezető adózónak az adóelőleget az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie december 20-áig. (kivéve azt az adózót, amelynek előző adóévi éves szintre átszámított árbevétele nem haladja meg az 50 millió forintot) Az adóalanynak a tárgyévi adóról és a következő időszak adóelőlegéről az adóévet követő május 31-éig kell bevallást benyújtania. Osztalékadó Alanya: − az osztalékban részesülő belföldi személy (a magánszemély kivételével), − az osztalékban részesülő külföldi személy. Mértéke: 20% Mentes az osztalékadó alól: a belföldi illetőségű osztalékban részesülő. Az osztalékadó levonásának, megfizetésének szabályai: − a kifizető az osztalékból megállapítja az osztalékadót, levonja, bevallja és befizeti, − nem kell az osztalékadót megállapítani

a külföldi illetőségű azon osztaléka után, melyet belföldön már működő gazdasági társaságba jegyzett tőke emelésre, újonnan alakuló társaságba fektet, − le kell vonni az adót a belföldi illetőségűnek készpénzben kifizetett összeg után, vagy ha az osztalékot nem belföldi hitelintézetnél vezetett bankszámlára utalják át. Összefoglaló kérdések: 1. Egy vegyes tulajdonú részvénytársaság tárgyévi adatai a következők (az adatok ezer forintban értendők): 77 VÁLLALKOZZUNK! Adózás előtti eredmény 32 800 Számviteli törvény szerint elszámolt értékcsökkenési leírás 3 460 Adótörvény szerint elszámolható értékcsökkenési leírás 2 860 Fizetett bírság 165 Kutatás, fejlesztés közvetlen költsége 500 4 fő szakmunkás tanuló foglalkoztatása egész éven át. Korábban munkanélküli személy foglalkoztatása 3 hónapon keresztül, havi munkabére 50 000 Ft. Jövőben kötelezettségekre képzett céltartalék

640 Adóévben követelésre elszámolt értékvesztés 2000 Értékvesztésből adótörvény által elismert rész 370 Visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás 200 A részvénytársaság a tárgyévben 337 EFt. összegű adókedvezményt vehet igénybe. A közgyűlés határozata szerint az adózott eredmény 50%-kát fizetik ki osztalékként. (A tulajdonosok 30%-a belföldi, 70%-a külföldi jogi személy) Feladatok: − Számítsd ki a fizetendő társasági adó összegét! − Mennyi lesz a kifizethető osztalék és a mérleg szerinti eredmény? − Állapítsd meg az osztalékadót! − Határozd meg, hogy a részvénytársaságnak a következő évben milyen gyakorisággal és mennyi adóelőleget kell fizetnie? 2. 78 Egy vegyes tulajdonú kft. gazdálkodásának tárgyévi adatai a következők (az adatok ezer forintban értendők): Adózás előtti eredmény 25 000 Számviteli törvény szerint elszámolt értékcsökkenési leírás 7 000 Adótörvény

szerint elszámolható értékcsökkenési leírás 5 500 Társadalombiztosítási-bírság 2 500 A kft. 4 fő szakmunkástanulót foglalkoztatott egész éven át 1 200 EFt. Igénybe vehető adókedvezmény összege A taggyűlés határozata szerint az adózott eredmény 25%-kát fizetik ki osztalékként, üzletrészarányosan. Kiegészítő adatok: az üzletrész tulajdonosok és részarányuk − SZERVEZŐ Kft. (Hatvan) 30%, − KREATION Ltd. (London) 50%, − Dr. Virág Máté (Hatvan) 20%. SZERVEZŐ Kft. nem belföldi hitelintézetnél vezetett bankszámlára utalta át osztalékát. VÁLLALKOZZUNK! KREATION Ltd. az osztalék teljes összegét Gyöngyösön alapítandó kft-nél kívánja befektetni. A társaság az adóévre 3 000 EFt. adóelőleget fizetett be Feladatok: − Számítsd ki a fizetendő társasági adót! − Mennyi lesz a kifizethető osztalék és a mérleg szerinti eredmény? − Állapítsd meg az osztalékadót! − Milyen gyakorisággal és mennyi

adóelőleget kell a kft-nek fizetnie a következő évben? − Készítsd el az adóelszámolást! 3.35 Általános forgalmi adó (áfa) Az általános forgalmi adózás alapvető szabályait az 1992. évi LXXIV törvény tartalmazza Az adóalany amikor bejelentkezik az adóhatósághoz, nyilatkozik arról, hogy a forgalmi adózás szempontjából milyen státusza lesz. Választhatja az általános szabályok szerinti adózást, alanyi adómentességet, tárgyi adómentes tevékenységet folytat, vagy olyan tevékenységet, amely a különös adózási mód alkalmazását teszi lehetővé számára A törvény hatálya: Területi hatály: a törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság területén (belföldön) kell alkalmazni. A belföld fogalmába beletartozik a vámszabad – és tranzitterület is. Személyi hatály – adóalany: az a természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki (amely) saját neve alatt jogokat szerezhet,

kötelezettségeket vállalhat, perelhet, és saját nevében gazdasági tevékenységet végez. (Ha munkaviszony keretében végzik a tevékenységet, akkor nem minősül gazdasági tevékenységnek.) Tárgyi hatály – adótárgy: Általános forgalmi adót kell fizetni 1. az adóalany által belföldön teljesített − termékértékesítés: birtokba vehető dolog ellenérték fejében történő átengedése. (Termékértékesítésnek minősül a lízing, az ellenérték nélküli átadás, saját vállalkozásban megvalósított beruházás stb. Nem minősül termékértékesítésnek az egyház, közhasznú szervezet részére nyújtott természetbeni adomány; áruminta; kis értékű ajándék /5 000 Ft áfával/; ellenérték nélküli átadás, ha az törvényi kötelezettségen alapul stb.) 79 VÁLLALKOZZUNK! − 2. szolgáltatásnyújtás: ellenérték fejében végzett tevékenység, ami nem minősül termékértékesítésnek. (Szolgáltatásnyújtásnak

minősül pl az ellenérték nélküli szolgáltatás Nem minősül szolgáltatásnyújtásnak pl az ellenérték nélküli szolgáltatásnyújtás, ha azt törvény írja elő.) termékimport után. Adófizetési kötelezettség keletkezése: az adóalany mely naptól tartozik az adóval. 1. Termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén a teljesítés időpontjában A teljesítés időpontja − ha az értékesítésről számlát állítottak ki: a teljesítés napja, − ha az értékesítésről egyszerűsített számlát állítottak ki: a számla kibocsátásának napja, − ha a teljesítésre kötelezett előleget kap: az előleg átvételének napja, − saját rezsis beruházásnál: a tárgyi eszköz használatbavételének időpontja. 2. Termékimport esetén a vámkezelésre irányuló árunyilatkozat elfogadásának időpontjában. Az adófizetési kötelezettség halasztására jogosult az az adóalany, aki pénzben kifejezett ellenérték fejében végzett

termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást, ha − az egyszeres könyvvitel szabályai szerint vezeti nyilvántartásait, vagy bevételi nyilvántartást vezet maximum 30 napig, − kettős könyvvitelt vezető, módosított teljesítési szemléletben könyvelő költségvetési szerv maximum 60 napig. Ezeknek az adóalanyoknak is a teljesítés időpontjában keletkezik adófizetési kötelezettségük, de annak bevallása és pénzügyi teljesítése legkésőbb az ellenérték megfizetéséig, maximum 30 ill. 60 napig halasztható! A számviteli törvény szerint 2004 január 1-től az egyszeres könyvvitelt vezető adóalanyoknak át kell térniük a kettős könyvvezetésre, így megszűnik számukra a halasztás lehetősége. Az adó alapja: 1. ha az ellenérték pénzben kifejezett: − − − 80 termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén a teljesítés ellenértéke (az ellenértékbe beletartozik az árkiegészítés, adók; nem tartozik bele az

árengedmény, visszavett göngyöleg betétdíja stb.), saját rezsis beruházásnál az előállítási költség, termékimport esetén a vámérték, növelve a kivetett vám összegével, adókkal, illetékekkel, első belföldi rendeltetési helyig felmerülő járulékos költségekkel (biztosítási díj, fuvardíj), csökkentve a vámmentes öszszeggel. VÁLLALKOZZUNK! 2. ha az ellenérték nem pénzben kifejezett: az adó nélküli forgalmi érték. Az adó mértéke: − normál adókulcs 25%, − kedvezményes adókulcs 12% (alapvető szükségletet kielégítő termékek, szolgáltatások esetén), − export, egyes humán gyógyszerkészítmények stb. esetén 0% Adómentesség: Nem adókedvezmény, az adó terhét a vállalkozás viseli, viszont mentesül a nyilvántartás többletadminisztrációja alól. A vállalkozásnak nincs adófelszámítási kötelezettsége, de adólevonási jogát sem gyakorolhatja. A tv. megkülönböztet alanyi és tárgyi mentességet

Alanyi mentesség: Tárgyi mentesség: − az adóalany választhatja bejelent- − kötelező, kezéskor vagy később az adóév elejétől, − az adóalanyt mentesíti a nyilván- − az értékesítés tárgya adómentes, tartási kötelezettség alól, függetlenül attól, hogy ki végzi az értékesítést pl. egyes postai szolgáltatások, pénzügyi szolgáltatások. − választásának feltétele: − az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye vagy az állandó lakhelye belföldön van, − a bejelentést megelőző adóévben termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó bevétele a 2 000 000 Ftot nem haladja meg, valamint a bejelentés adóévében várható bevétele sem haladja meg ezt az összeghatárt. Átalányadózást választó egyéni vállalkozó esetén ez az összeghatár 4 000 000 Ft, családi gazdálkodó, átalányadózást választó mezőgazdasági kistermelő esetén 6 000 000 Ft. 81 VÁLLALKOZZUNK! Az adómentes és

a nulla kulcsos értékesítés közötti különbség: Adómentes értékesítés: Nulla kulcsos értékesítés: − az értékesítésről kibocsátott számlá- − az értékesítésről kibocsátott ban adót felszámítani nem kell, számlában az adót 0%-kal kell felszámítani, − a beszerzésekről beérkező számlá- − a beszerzésekről beérkező számban szereplő áfát levonni nem lehet, lában szereplő áfa más értékesítésről kibocsátott számlákon szereplő áfából levonható, − a beszerzések áfája növeli a ráfordí- − mivel az előzetes áfa levonható, tásokat. így nem növeli a ráfordításokat. Adólevonási jog: Az adófizetésre kötelezett adóalany – az adóhalmozódás elkerülése céljából - az általa fizetendő adóból levonhatja a beszerzéseit terhelő előzetes áfát. Az adólevonási jog keletkezésének időpontja a teljesítés napja. Az adólevonási jog gyakorlásának személyi feltétele: az adólevonási jogot

az az adóalany gyakorolhatja, aki nyilvántartását az egyszeres vagy kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti. Tárgyi feltétele: az adólevonási jog kizárólag az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentum birtokában gyakorolható, amely lehet: − számla (ha a fizetés később, a számlapénzforgalom keretében történik), − egyszerűsített számla (fizetés azonnal, készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel) − számlát helyettesítő okmány, − az adó összegét közlő határozat (termékimport esetén), − egyéb okiratok, bizonylatok, melyek alkalmasak az adó összegének meghatározásához (pl. saját rezsis beruházás esetén) Az adóalany nem vonhatja le az előzetesen felszámított áfát a következő esetekben: − a terméket, ill. a szolgáltatást részben vagy egészben nem az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységhez használja (kivéve, ha olyan célra hasznosítja, ami

nem minősül termékértékesítésnek pl. áruminta előállításhoz stb.) − közvetlenül tárgyi mentes értékesítéshez használja a terméket, ill. a szolgáltatást, − a terméket és a szolgáltatást üzemanyagként közvetlenül személygépkocsi üzemeltetéséhez használja kivéve, ha a beszerzés továbbértékesítési céllal történik, 82 VÁLLALKOZZUNK! − − − − − − − − − − − ólmozott és ólmozatlan motorbenzin beszerzése kivéve, ha a beszerzés továbbértékesítési céllal történik, személygépkocsi, 125 cm3 –nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpár, jacht, sport- vagy szórakozási célú hajó beszerzése kivéve, ha a beszerzés nem továbbértékesítési céllal történik, élelmiszerek, italok beszerzése; vendéglátói, szórakoztatási szolgáltatások igénybevétele kivéve, ha továbbértékesítési céllal történik a beszerzés (2004. január 1-től), szórakoztatási szolgáltatások

igénybevétele, személygépkocsi üzemeltetéséhez kapcsolódó termékek, szolgáltatások igénybevétele (2004. január 1-től), távolsági és helyi személytaxi-közlekedés igénybevétele, parkolási szolgáltatás igénybevétele, autópálya-használati díj (2004. január 1től), lakóingatlan építéséhez, felújításához kapcsolódó beszerzések (A gazdasági társaság székhelyének, telephelyének megvásárlásához, felújításához kapcsolódó áfa nem vonható le, ha az ingatlan lakóingatlanként van bejegyezve a tulajdoni lapon. A levonási tilalom nem vonatkozik az építőipari cégek által továbbértékesítési céllal beszerzett lakóingatlanokra stb.), helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás igénybevétele esetén az előzetes áfa 30%-a nem vonható le, adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységhez és az adóalanyiságon kívüli tevékenységhez egyaránt kapcsolódó beszerzések között

arányos megosztás nem alkalmazható, e beszerzések áfája le nem vonható (pl. munkaruhaként viselt öltöny; az iroda fenntartásával kapcsolatos költségek, ha az iroda műszakilag a lakástól nem választható el), a személygépkocsi beszerzésére jutó előzetes áfa levonható, ha az adóalany helyi és távolsági személytaxi-szolgáltatást végez és előző évi árbevétele elérte a 4 000 000 Ft-ot személygépkocsinként. Feltétele: a beszerzést követő 5 adóévben nem választhat alanyi mentességet és csak ezt a tevékenységet folytathatja. Eltérő esetben időarányosan visszatérítési kötelezettség terheli kivéve, ha megtéríti a cégautó adót. Amennyiben a vállalkozás adóköteles és adómentes értékesítést egyaránt végez, a levonható előzetes áfa arányosítással állapítható meg. (Végleges, ill ideiglenes megosztás között választhat az adóalany.) Az adó fizetésére kötelezett személy: − termékértékesítés,

szolgáltatásnyújtás esetén: a teljesítésre kötelezett adóalany (eladó, szállító), − termékimportnál: az importáló (vagy közvetett vámjogi képviselő), − saját rezsis beruházásnál: aki a beruházást végezte. 83 VÁLLALKOZZUNK! Adóbevallási kötelezettség: 1. Havi adóbevallási kötelezettség áll fenn, ha az adóalany előző évi elszámolandó adója pozitív és elérte az 1 000 000 Ft-ot A bevallás benyújtásának határideje a tárgyhót követő hó 20-a 2. 3. Negyedéves bevallási kötelezettség áll fenn, ha az adóalany nem felel meg sem az 1., sem a 3 pontban foglaltaknak A bevallás benyújtásának határideje a negyedévet követő hó 20-a. Éves bevallási kötelezettség vonatkozik az adóalanyra, ha az előző évi termékértékesítésének és szolgáltatásnyújtásának adó nélküli ellenértéke nem haladta meg a 8 000 000 Ft-ot, év közben bejelentkezett adóalany esetén annak időarányos részét. A bevallás

benyújtásának határideje az adóévet követő év február 15-e. Az adóalany kérésére gyakorított elszámolási lehetőséget is engedélyezhet az adóhatóság, így pl. a negyedéves bevalló havi adóbevallóvá válhat Adóelszámolás: fizetendő áfa - levonható előzetesen felszámított áfa elszámolandó adó Ha a különbség pozitív, akkor befizetendő adóról beszélünk, ha negatív, az adóalany visszaigényelheti az adó összegét, vagy beszámíthatja a következő adómegállapítási időszakban. A visszaigénylést csak az áfa törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén teljesíti az adóhatóság. A negatív elszámolandó adót – legfeljebb annak összegéig – csökkenteni kell többek között azon beszerzésekre jutó adóval, melynek adóval növelt ellenértékét, termékimport esetén az adó összegét az adóalany a visszaigénylési kérelmet tartalmazó bevallás benyújtására előírt időpontig nem fizette meg!

Összefoglaló feladatok: 1. Egy termék az alábbi értékesítési fázisokon megy keresztül (az adó mértéke 25%): (adatok forintban) Értékesítési Hozzáadott Nettó be- Nettó Fizetendő Előzetesen Költségfázisok érték szerzési ár eladási ár áfa felszámított vetésnek fizetendő áfa áfa Alapanyag ---3 000 Félkész-ter1 200 mék Késztermék 800 Kereskedelmi 1 000 értékesítés 84 VÁLLALKOZZUNK! Feladatok: − Töltsd ki a táblázat hiányzó sorait! − Határozd meg a kereskedelmi értékesítés után a fogyasztói árat! − Számítással igazold, hogy az általános forgalmi adó a hozzáadott értéket adóztatja! 2. Készítsd el egy kettős könyvvitelt vezető vállalkozás adóelszámolási időszakra vonatkozó forgalmi adó elszámolását a következő adatok alapján: Az adózó az áfa tekintetében az általános szabályok szerinti eljárást választotta. Megnevezés BEÉRKEZŐ SZÁMLÁK: Anyagbeszerzés adóköteles

tevékenységhez Vállalkozási célra használt személygépkocsi üzemeltetéséhez üzemanyag beszerzése, adóköteles tevékenységhez Szolgáltatás igénybevétele adóköteles tevékenységhez Alkatrész beszerzése adóköteles tevékenységhez Tehertaxi igénybevétele adóköteles tevékenységhez (12%) Élelmiszerek és italok beszerzéséről kiállított számla Kisjavítás számlája adómentes tevékenységhez KIMENŐ SZÁMLÁK: Belföldi termékértékesítés Export értékesítés Tárgyi adómentes értékesítés Vevőtől kapott előleg Adó nélküli ellenérték (Ft) Adó összege (Ft) Adóval növelt ellenérték (Ft) 640 000 24 000 156 250 21 250 31 920 21 000 48 000 860 000 640 000 210 000 84 000 85 VÁLLALKOZZUNK! Sorszám 3. Fizetendő áfa (Ft) Előzetesen felszámított áfa (Ft) levonható le nem vonható Egy Kft. általános forgalmi adó elszámolási időszakának gazdasági eseményei a következők (az áfa mértéke 25%): − −

− − − − Értékesített késztermék számla szerinti bruttó értéke 950 000 Ft. Adómentes értékesítés számlázott ellenértéke 95 000 Ft. Export értékesítés számlázott összege 675 000 Ft. Anyagbeszerzés adómentes tevékenységhez, melynek áfája 120 000 Ft. Adóköteles értékesítéshez igénybevett szolgáltatás adót nem tartalmazó ellenértéke 298 000 Ft. Helyi személytaxi igénybevételéről kiállított számlában szereplő áfa 5 000 Ft. Távbeszélő-szolgáltatás adót is tartalmazó ellenértéke 40 000 Ft. − Feladat: − Töltsd ki az alábbi táblázatot a felsorolt gazdasági események alapján! − Készítsd el a kft. áfa elszámolását! Sorszám 86 Fizetendő áfa (Ft) Előzetesen felszámított áfa (Ft) levonható le nem vonható VÁLLALKOZZUNK! 3.36 A helyi adókról szóló törvény Az önkormányzatok a feladataik ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet: − az állami támogatások (normatív állami

hozzájárulás, címzett és céltámogatás, kiegészítő támogatás), − az átengedett és megosztott bevételek (személyi jövedelemadó, az illetékek meghatározott hányada), − a saját bevételek biztosítják. A saját bevételek közül egyre meghatározóbb szerepe van a helyi adóknak, melyet az önkormányzat képviselő-testülete illetékességi területén rendelettel vezethet be. Az önkormányzatok által illetékességi területükön bevezethető adónemek körét, a maximális adómértékeket, az adható mentességeket stb. a helyi adókról szóló 1990. évi C törvény tartalmazza Helyi adó tekintetében Adóalany: − magánszemély, − jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, − magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező egyesülése. Nem minősül adóalanynak pl.: − Magyar Nemzeti Bank (MNB), − Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁPV Rt.) Adómentességet élvez pl.: − a

társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervek, a magánnyugdíjpénztár és a költségvetési szerv abban az évben, amelyet a megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységből származó jövedelem után társasági adó fizetési kötelezettsége, illetve költségvetési szerv esetében eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett, − külföldi magánszemély és szervezet, ha mentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság biztosítja, − Észak-atlanti Szerződés Szervezete. Adónemek: − vagyoni típusú adók: építményadó, telekadó, − kommunális jellegű adók: magánszemélyek kommunális adója, vállalkozások kommunális adója, idegenforgalmi adó, − helyi iparűzési adó. 87 VÁLLALKOZZUNK! Adókötelezettség: az önkormányzat illetékességi területén kiterjed − az ingatlantulajdonra, az ingatlantulajdonhoz kapcsolódó vagyoni

értékű jogra, − munkaerő-foglalkoztatásra, − nem állandó lakosként való tartózkodásra, − meghatározott gazdasági tevékenység folytatására. Az önkormányzat a helyi adótörvényben meghatározott maximális adómértéknél nagyobb tételt nem vezethet be. Az adó többszörözésének tilalma következtében az önkormányzat egy adótárgy után csak egyféle adót szedhet be A magánszemélyt és a vállalkozó adóalanyt terhelő építményadó és telekadó két részletben fizethető meg pótlékmentesen március 15-ig és szeptember 15ig. A vállalkozó kommunális és iparűzési adó esetében adóelőleget köteles fizetni, melynek mértékét az adóbevallásban, illetve a várható adó alapján határozzák meg. Építményadó Adótárgy: lakás és nem lakás céljára szolgáló épületrész, építmény (műhely, garázs). Adóalany: aki az év első napján az építmény tulajdonosa (tulajdonosai) Adóalap: az építmény hasznos

alapterülete (m2) vagy az építmény korrigált forgalmi értéke (korrigált forgalmi érték: forgalmi érték * 50%) Adómérték: 900 Ft/m2 vagy a korrigált forgalmi érték 3%-a. Adómentes: állattartásra, növénytermesztésre szolgáló épület, rendeltetésszerű használat esetén; a költségvetési szerv, egyház, közszolgáltató szervezet tulajdonában álló építmény; kiegészítő helyiségek (tüzelőtér, padlás, pince, szárító) stb. Telekadó Adótárgy: beépítetlen belterületi földrészlet (telek), az építménnyel beépített telek szokásos mértéket meghaladó területe (zártkert, mezőgazdasági művelés alatt álló telek nem) Adóalany: aki az év első napján a telek tulajdonosa (tulajdonosai). Adóalap: a telek m2-ben számított területe vagy a telek korrigált forgalmi értéke. Adómérték: 200 Ft/m2 vagy a korrigált forgalmi érték 3%-a. Adómentes: az építési tilalom alatt álló telek a tilalom ideje alatt, a szokásos

mértéket meg nem haladó telekrész, erdőként nyilvántartott telek; költségvetési szerv, egyház, közszolgáltató szervezet tulajdonában álló építményhez tartozó telek, mely a szokásos mértéket meghaladja. 88 VÁLLALKOZZUNK! Magánszemélyek kommunális adója Adótárgy: építmény (lakás, garázs, üdülő, műhely), belterületi telek. Adóalany: az építmény, telek tulajdonosa vagy a nem magánszemély tulajdonában levő lakás bérleti jogával rendelkező személy. Adóalap: az adótárgy (építmény, telek, lakásbérleti jog) száma. Adómérték: 12 000 Ft/adótárgy Vállalkozások kommunális adója Adótárgy: a vállalkozói tevékenység. Adóalany: az önkormányzat területén vállalkozási tevékenységet végző. Adóalap: a foglalkoztatott személyek korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma. Adómérték: 2 000 Ft/fő, nem teljes évi foglalkoztatás esetén az időarányos öszszeg. Idegenforgalmi adó Adótárgy: a nem

állandó lakosként való tartózkodás. Adóalany: aki nem állandó lakosként legalább egy vendégéjszakát eltölt, illetve az üdülő tulajdonosa. Adóalap: a megkezdett vendégéjszakák száma vagy a vendégéjszakára eső szállásdíj, illetve az építmény hasznos alapterülete. Adómérték: 300 Ft/fő/éj vagy a szállásdíj 4%-a, illetve 900 Ft/m2. Adómentesség: 18. életévet be nem töltött, 70 életévét betöltött magánszemély, egészségügyi intézményben ellátott magánszemély, közép- és felsőfokú oktatási intézmény tanulói jogviszony alapján az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, az önkormányzat illetékességi területén levő üdülő tulajdonosa. Az idegenforgalmi adót a beszedésre kötelezett akkor is köteles befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta. Az adót a beszedést követő 15 napon belül kell befizetni az önkormányzathoz. Helyi iparűzési adó Adótárgy: a vállalkozási

tevékenység. Adóalany: egyéni vállalkozó, gazdasági társaságok. Adóalap: a nettó árbevétel csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel. (EVA adóalany esetén az adóalap: az egyszerűsített vállalkozói adóalap*50%) Adómérték: 2%, napi átalány esetén 5 000 Ft/ nap. 89 VÁLLALKOZZUNK! Adómentesség: azt a vállalkozót illeti meg a mentesség, akinek az adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. (Az önkormányzat ettől alacsonyabb összeget is meghatározhat) Összefoglaló feladatok 1. Ismertesd az önkormányzatok főbb bevételi forrásait! . . . 2. Sorold fel, hogy helyi adók tekintetében milyen adótípusokat különböztethetünk meg! . . . 3. Mit jelent az adó többszörözésének tilalma? . . 4. Határozd meg, hogy az egyes adónemek esetén ki minősül adóalanynak? . . . . . . 5. Egy kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nettó

árbevétele 13 500 000 Ft, ebből az eladott áruk beszerzési értéke 900 000 Ft, közvetített szolgáltatások értéke 1 250 000 Ft, anyagköltség 3 700 000 Ft. A vállalkozás egész évben működik, a vállalkozó és felesége mellett két főfoglalkozású alkalmazottal és egy 50%-os munkaidőben dolgozó nyugdíjas kisegítővel. A vállalkozó családjával önkormányzati lakásban lakik, és az üzlethelyiséget is az önkormányzattól bérlik. Az önkormányzat a törvényben meghatározott maximális mértékkel állapította meg az iparűzési adó mértékét. Kommunális adó tekintetében az adó mértékét a törvényi maximum 50%-ban határozta meg. 90 VÁLLALKOZZUNK! " Határozd meg a vállalkozó éves adófizetési kötelezettségét a helyi adók vonatkozásában! 4 KÖNYVVITELI ALAPOK 4.1 VÁLLALKOZÁSOK GAZDÁLKODÁSA KÖNYVVITELI SZEMPONTBÓL A könyvviteli összefüggések megértéséhez alapvető fogalmakkal kell megismerkednünk: −

a vállalkozások vagyonával, melyet − eszközök és − források alkotnak − A vállalkozások tevékenységének eredményével, melyet − Az árbevételek és bevételek növelnek − A költségek és ráfordítások csökkentenek. 4.11 Vállalkozások vagyona Gondoljuk át, mi mindenre van szükségünk induló vállalkozásunkhoz! (egyelőre a teljesség igénye nélkül) Mindenekelőtt pénzre, mely rendelkezésre állhat készpénz vagy bankbetét formájában, megjelenhet forintban vagy valutában illetve devizában. A bankbetét lehet le nem kötött, melyből majd a folyamatos működést finanszírozzuk, és lehet hónapokra vagy évekre lekötött is. Értékpapírokkal is rendelkezhetünk, melyeket befektetési vagy forgatási, eladási célra használhatunk fel Szükség van épületekre, ingatlanokra is, ahol gazdasági tevékenységünket folytatjuk, akár saját tulajdonunkban lesznek, akár béreljük azokat Nem anyagi (immateriális) javak is

szolgálhatják a tevékenységünket (pl. egy szabadalom vagy egy szoftver) A termékek előállítása és a szolgáltatások nyújtása műszaki (termelő) és egyéb gépek, berendezések segítségével történik majd. A termelés során anyagokat, szerszámokat használunk fel. Az előállított termékeket, szolgáltatásokat eladjuk a vevőnek, így vele szemben követelésünk keletkezik. A felsoroltak a vállalkozás vagyonának részei. Úgy is fogalmazhatunk, hogy ilyen és más eszközök, valamint munkaerő felhasználásával folyik a termelőtevékenység. Az eszközök tehát a vállalkozás vagyonának megjelenési formái. Vannak olyan eszközök (befektetett eszközök ), amelyek több éven át szolgálják a vállalkozást és vannak, amelyek egy éven belül elhasználódnak ( forgóeszközök). Fontos, hogy ez a vagyon honnan, milyen forrásból származik. Amikor forrásokról beszélünk, azt vizsgáljuk, hogy a vállalkozás vagyona honnan ered. 91

VÁLLALKOZZUNK! A vagyon egy részét a tulajdonosok alapításkor bocsátják a vállalkozás rendelkezésére véglegesen, visszafizetési kötelezettség nélkül. Ez lesz a vállalkozás cégbíróságon bejegyzett tőkéje A tagok a jegyzett tőkéhez való hozzájárulásukat teljesíthetik pénzzel és eszközök bevitelével, apporttal A tulajdonosok a jegyzett tőkén felül is teljesíthetnek befizetéseket tőketartalék címén. Alapvetően ezek alkotják a vállalkozás saját tőkéjét, mert saját forrásból származnak. Később a működés során, kedvező esetben a vállalkozás növeli ezt a saját tőkét azáltal, ha tevékenysége jövedelmező, ha nyereséget termel. Eredménye terhére év közben meghatározott célra- várható kötelezettségekre, jövőbeni költségekre - céltartalékot képezhet. A vállalkozások többsége saját forrásai kiegészítésére idegen forrásokat is igénybe vesz. Hitelt vesz fel a banktól, kölcsönt másik

vállalkozástól, vásárlásból tartozása keletkezik a szállítókkal, adótartozása van a költségvetéssel, bértartozása a munkavállalóival szemben. Ezen kötelezettségek egy részét egy éven belül (rövid lejáratú kötelezettségek), más részét több év alatt (hosszú lejáratú kötelezettségek) kell visszafizetni, illetve a visszafizetési feltételek még ennél kedvezőbbek is lehetnek (hátra sorolt kötelezettségek). Vállalkozások vagyona megjelenési forma szerint Eszközök (Aktívák) 92 származás, eredet szerint Források (Passzívák) VÁLLALKOZZUNK! Eszközök Befektetett eszközök Immateriális javak (pl.: bérleti jog) Tárgyi eszközök (pl.: épületek, gépek) Befektetett pénzügyi eszközök (pl.: hoszszú lejáratú bankbetét, befektetési céllal vásárolt értékpapírok) Forgó eszközök Készletek (pl.: anyagok) Követelések (pl.: értékesítésből) Értékpapírok (pl.: forgatási céllal vásárolt részvény,

kötvény) Pénzeszközök (pl.: bankbetét) Források Saját tőke Pl.: Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Céltartalékok Hátrasorolt kötelezettségek Kötelezettségek Hosszú lej. kötelezetts. Pl.:hosszú lej.hitel, kölcsön Rövid lejáratú kötelezetts. pl.adótartozás bértartozás, szállítók Mind az eszközök, mind a források a vállalkozás vagyonát tükrözik, csak különböző szempontból. Ebből következik összefüggésük: Eszközök összege = források összege 4.12 Vállalkozások tevékenységének eredménye Gondoljuk tovább! Vállalkozásunk elkezdi működését, termelő tevékenységet folytat, mondjuk termékek előállításával foglalkozik. A termékek előállítása különböző eszközök és források felhasználásával jár, vagyis költségek merülnek fel. Költség: a termelés érdekében felhasznált eszközök és munka pénzben kifejezett értéke. Legjellemzőbb költségek: − A termelés során

anyagokat használunk fel (anyagköltség) − Szállítási, javítási stb. szolgáltatásokat vehetünk igénybe (igénybe vett szolgáltatások) 93 VÁLLALKOZZUNK! − − − − − Egyéb szolgáltatásokat vehetünk igénybe, pl. banktól, biztosító intézettől (bankköltség, biztosítási díj stb.) Munkaerőt foglalkoztatunk, akinek ezért bért fizetünk (bérköltség) A dolgozónak a törvények értelmében nemcsak ténylegesen végzett munkájáért, hanem pl. betegszabadsága egy részére is fizetünk (egyéb személy jellegű kifizetések) A munkaerő foglalkoztatása bizonyos járulékterheket von maga után: a bérköltség 29%-át társadalombiztosítási járulék címén, 3%-át munkaadói járulék címén, fejenként 3450 Ft-ot egészségügyi hozzájárulás címén az államnak kell befizetnünk (bérjárulékok). A munkaerő foglakoztatása tehát a vállalkozásnak lényegesen többe kerül, mint amennyit bérként a dolgozónak fizet Az anyagokon

és a munkaerőn kívül a termeléshez gépekre, berendezésekre, épületekre is szükség van. Ezek a tárgyi eszközök több termelési folyamatban vesznek részt, több év alatt használódnak el. A tárgyi eszközök és immateriális javak elhasználódásának pénzben kifejezett értéke az értékcsökkenési leírás. A fenti tagolás a költségek költségnem szerinti csoportosítását mutatja. A költségek elszámolhatóságuk módja szerint is csoportosíthatók. Ebben az értelemben beszélhetünk − közvetlen költségekről − közvetett költségekről A közvetlen költségekről felmerüléskor, keletkezéskor megállapítható, hogy melyik terméket milyen mértékben terheli, ismert tehát a költségviselő. Költségviselő az a termék illetve szolgáltatás, amelynek érdekében a költség felmerült A közvetlen költségek költségviselőre elszámolhatók. Pl. Ha a ruhagyárban a selyemből blúzt, a szövetből nadrágot gyártanak, akkor az

alapanyagköltség közvetlen költség. A varrónők munkaidejéről lehet tudni, hogy hány órát dolgoztak a blúzon, illetve a nadrágon, tehát az ő bérköltségük és annak járulékai közvetlen költségek. A közvetett költségekről felmerüléskor nem állapítható meg, hogy melyik terméket milyen mértékben terhelik, általában csak a költségfelmerülés helye, vagyis a költséghely ismert. A közvetett költségek termékekre nem számolhatók el, egy összegben terhelik az eredményt. Pl. Ha az üzemben többféle terméket állítanak elő, az üzem fűtési, világítási költsége közvetett anyagköltség. Az üzemi takarító költsége közvetett bérköltség Az üzemépület értékcsökkenési leírása szintén közvetett költség. 94 VÁLLALKOZZUNK! Költségek Költségnem szerint Elszámolás módja szerint Anyag jellegű ráfordítások − Anyagköltség − Igénybevett szolgáltatás Közvetlen költségek Közvetett költségek −

Egyéb szolgáltatás Személyi jellegű ráfordítások − Bérköltség − Egyéb személyi jellegű kifizetések − Bérjárulékok Értékcsökkenési leírás A termelés során felmerült összes közvetlen költség és az előállított menynyiség ismeretében kiszámítható a közvetlen önköltség. Közvetlen önköltség: a termék illetve szolgáltatás egységre jutó közvetlen költségek összege. Értékesítés közvetlen költségei: értékesítés mennyisége • közvetlen önköltség A költségek csökkentik a vállalkozás eredményét. A költségeken kívül csökkentőleg hatnak az eredményre a ráfordítások. A ráfordítások nem közvetlenül a termelő tevékenységgel függnek össze. Pl. Előfordul, hogy a vállalkozásnak adóbírságot, késedelmi kamatot kell fizetnie (egyéb ráfordítások) Ha a vállalkozás tevékenységének egy részét hitelből finanszírozza, akkor a hitel után kamatot kell fizetnie (pénzügyi műveletek

ráfordítása). Ha a vállalkozás valamely eszközét térítés nélkül átadja, az is ráfordításnak minősül, hiszen az eszköz nem termel tovább (rendkívüli ráfordítás) Köznapi illetve tágabb értelemben a költségek is ráfordítások, amelyek időben nem feltétlenül esnek egybe pénzkiadással. Mely tényezők növelik az eredményt? Vállalkozásunk azért állít elő termékeket, hogy azokat a vevőnek értékesítve árbevételhez jusson. Értékesítés nettó árbevétele: az értékesített termékek, áruk és szolgáltatások ellenértéke (áfa nélkül) Számítása: Értékesített mennyiség • nettó eladási ár (áfa nélkül) Értékesíthetünk belföldre és külföldre egyaránt. Az árbevétel tehát közvetlenül a vállalkozás termelő tevékenységéhez kapcsolódik, úgy keletkezik, hogy annak eredményét eladjuk. 95 VÁLLALKOZZUNK! A vállalkozás más tevékenységéből is származhat bevétel, de ezeket már nem tekintjük

árbevételnek − Ha a vállalkozás valamelyik tárgyi eszközét eladja, annak ellenértéke egyéb bevétel − Ha a bankbetéteiért, értékpapírjaiért kamatot kap, az pénzügyi műveletek bevétele − Ha eszközt térítés nélkül kap, az rendkívüli bevételnek minősül Most már, az üzleti év végén, meghatározhatjuk az eredményt (egy lehetséges módszer) + Értékesítés árbevétele és bevételek Értékesítés költségei és ráfordítások ± Adózás előtti eredmény (ha pozitív, akkor nyereség, ha negatív, akkor veszteség) Ezt az eredménykategóriát még csökkenti a társasági adófizetési kötelezettség, valamint a tulajdonosoknak-bizonyos feltételek estén-fizethető osztalék. Az osztalék fizetéséhez az adózott eredmény az előző évek eredményéből (eredménytartalékból) kiegészíthető. Az adó- és osztalékfizetés után maradó eredményt nevezzük mérleg szerinti eredménynek. Eredményt Csökkentő tényezők

(ráfordítások) Értékesítés közvetlen költségei Értékesítés közvetett költségei Egyéb ráfordítások Pénzügyi műv. ráfordításai Rendkívüli ráfordításai. Adófizetési kötelezettség Növelő tényezők (bevételek) Értékesítés árbevétele Egyéb bevételek Pénzügyi műveletek bevételei Rendkívüli bevételek Eredménytart. igénybevétele osztalékra Jóváhagyott osztalék A vállalkozások az eredmény megállapítása céljából eredménykimutatást illetve eredménylevezetést készítenek. A fenti vázlat az eredménykimutatás főbb elemeit mutatja. Az üzleti év végére a vállalkozás vagyona is módosul; ugyanis a tárgyév gazdálkodásának eredménye a vállalkozás saját tőkéjének része (nyereség esetén növeli; veszteség esetén csökkenti). 96 VÁLLALKOZZUNK! VÁLLALKOZÁS VAGYONA ESZKÖZÖK FORRÁSOK Befektetett eszközök Saját tőke − Immateriális javak − Jegyzett tőke − Tárgyi eszközök −

Tőketartalék − Befektetett pénzügyi eszközök Mérleg szerinti eredmény Forgóeszközök Céltartalékok Kötelezettségek − Készletek − Követelések − Hátrasorolt kötelezettségek − Értékpapírok − Hosszú lejáratú köt. − Pénzeszközök − Rövid lejáratú köt. A mérleg szerinti eredményt a következő év elején át kell vezetni az Eredménytartalékba, mely természetesen szintén a vállalkozás saját tőkéjének egyik eleme lesz. Vagyonukról a vállalkozások kétféle kimutatást készítenek: a leltárt és a mérleget. A vagyonról szóló fenti vázlat lényegében a mérleg főbb kategóriáit tartalmazza. A leltár ehhez képest részletezőbb és mennyiségi adatokat is tartalmaz A leltárral, a mérleggel, az eredménykimutatással később mélyebben foglalkozunk Eddigi ismereteink elegendők ahhoz, hogy megértsük a számvitel, a könyvvitel, beszámoló fogalmát. 4.2 SZÁMVITEL, KÖNYVVITEL, BESZÁMOLÓ 4.21 Számvitel A

vállalkozásoknak vagyonukról, azok változásáról, jövedelmi helyzetükről folyamatos nyilvántartást kell vezetniük. A piacgazdaság működéséhez ugyanis nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára objektív információk álljanak rendelkezésre a gazdálkodók vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. Ez a számvitel alapvető feladata. A tulajdonosok, befektetők, a vállalkozás vezetői, az üzleti partnerek, a hitelezők ilyen információk birtokában tudnak megalapozott döntéseket hozni. A hatályos számviteli szabályokat törvény rögzíti (2000. évi C tv a számvitelről) Ezen szabályok alapján megbízható és valós összkép biztosítható a törvény hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonáról, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és jövőbeni terveiről A törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői

tájékoztatást igényelnek. Hatálya alá tartozik a gazdálkodó 97 VÁLLALKOZZUNK! Gazdálkodónak minősül: − a vállalkozó (Minden olyan gazdálkodó, amely saját nevében nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet végez. Ide értve a hitelintézetet, biztosító intézetet, pénzügyi vállalkozást is.) − az államháztartás szervezetei − egyéb szervezet (Pl. alapítvány, társadalmi szervezet, ügyvédi iroda stb) − MNB − egészségügyi, szociális és oktatási intézmény A törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozóra. A törvény célja meghatározza a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget, a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítendő elveket, valamint a nyilvánossághozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket. 4.22 Könyvvitel A könyvvezetés az a tevékenység,

amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja. A könyvvezetés az egyszeres és kettős könyvvitel rendszerében csak magyar nyelven történhet. A kettős könyvvitel az eszközökről és azok forrásairól továbbá a gazdasági műveletekről vezetett olyan könyvviteli nyilvántartás, amely az eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben áttekinthetően mutatja. (Gazdasági művelet: olyan gazdasági esemény, amely a vállalkozás vagyonában, értékben kifejezhető változást okoz.) Az egyszeres könyvvitel elsősorban a pénzeszközökről és azok forrásairól, továbbá a pénzforgalmi gazdasági műveletekről vezetett könyvviteli nyilvántartás a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően. Az

egyszeres könyvvitelt pénzforgalmi könyvvitelnek is nevezzük A valóságnak megfelelő nyilvántartás fontos feltétele a bizonylati elv és bizonylati fegyelem betartása. Minden gazdasági műveletről, amely az eszközök és források állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani A gazdasági műveletek folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. 98 VÁLLALKOZZUNK! A számviteli bizonylat olyan okmány (számla, számlát helyettesítő okmány, szerződés, bankkivonat stb.), amelyet a számviteli nyilvántartás céljára készítettek és rendelkezik a törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel. Ilyenek: − a bizonylat megnevezése, sorszáma − a kiállító gazdálkodó megjelölése − a kiállítás időpontja − felelős személyek aláírása − a gazdasági művelet tartalmának leírása, a változások mennyiségi, minőségi és

értékbeni adatai stb. A bizonylat adatainak formailag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. " Gyűjts be legalább egy bizonylatot és tanulmányozd! (pl. bankszámlakivonat a szülőktől, kézpénzfizetési számla egy vásárlásról) 4.23 Beszámoló A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles- magyar nyelven készíteni. Az üzleti év az az időtartam, amelyről beszámolót kell készíteni, leggyakrabban megegyezik a naptári évvel. A beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről. A beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főöszszegétől (eszközök illetve források összegétől), a

foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitől függ. A beszámoló lehet − éves beszámoló − egyszerűsített éves beszámoló − összevont (konszolidált) éves beszámoló − egyszerűsített beszámoló Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, kivéve ha egyszerűsített éves beszámolót készít. Részei: − éves beszámoló mérlege − éves beszámoló eredménykimutatása − éves beszámoló kiegészítő melléklete A mérlegről és az eredménykimutatásról már volt, és még lesz szó. 99 VÁLLALKOZZUNK! A kiegészítő mellékletben további információkat kell megadni, amelyek szükségesek a megbízható, valós összkép bemutatásához. Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján három mutatóérték közül kettő nem haladja meg az alábbi

határértéket − a mérlegfőösszeg a 150 millió forintot − az éves nettó árbevétel a 300 millió forintot − a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt Részei: egyszerűsített éves beszámoló mérlege, eredménykimutatása, kiegészítő melléklete Nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót az Rt., a konszolidálásba bevont vállalkozás akkor sem, ha megfelel a feltételeknek Összevont (konszolidált) éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni az a vállalkozó, amely egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában anyavállalatnak minősül. Mit jelent ez? A vállalkozások között különböző részesedési viszonyok, kapcsolatok lehetségesek: − anyavállalat: az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni (mert pl. a szavazatok többségével, 50%-ot meghaladó részével rendelkezik) −

leányvállalat: az a gazdasági társaság, amelyre az anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni − közös vezetésű vállalkozás: az a gt., ahol egyrészt az anyavállalat, másrészt egy másik vállalkozás a tulajdonosi jogosultságokkal paritásos alapon (egyenlő arányban, legalább 33%-kal) rendelkezik − társult vállalkozás: ahol az anyavállalat vagy leányvállalata jelentős részesedéssel bír, mértékadó befolyást gyakorol (legalább a szavazatok 20%-ával rendelkezik) − egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás: az a gt, ahol az anyavállalat illetve leányvállalata nem gyakorol mértékadó befolyást (20% alatti részesedés) Az anyavállalatot, a leányvállalatot, a közös vezetésű vállalkozást és a társult vállalkozást együtt kapcsolt vállalkozásoknak nevezzük. Konszolidálásba bevont vállalkozások: az anyavállalat, a leányvállalat(ok) és a közös vezetésű vállalkozás(ok) együttesen. 100

VÁLLALKOZZUNK! Részesedési viszony Kapcsolt vállalkozás − − − − Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás Anyavállalat Leányvállalat Közös vezetésű vállalkozás Társult vállalkozás Az összevont beszámoló célja, hogy úgy mutassa be a konszolidálásba bevont vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, mintha azok egyetlen vállalkozást alkotnának. Vagyis a konszolidáció során az egymás közötti kapcsolatokból eredő halmozódásokat ki kell szűrni Az összevont beszámoló nem mentesít az egyedi éves beszámolók elkészítése alól. Egyszeres könyvvitellel alátámasztott egyszerűsített beszámolót készíthet az iskolai szövetkezet, a jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság akkor, ha éves nettó árbevétele-két egymást követő évben- nem haladja meg az 50 millió Ft-ot, függetlenül a foglalkoztatott létszámtól és a

mérlegfőösszegtől. Egyszerűsített beszámolóval vállalkozói körben még a 2003. üzleti évről lehet beszámolni A törvény hatályba lépése után már újonnan alakulók nem választhatták ezt a beszámolási formát. Így egyszeres könyvvitelt is már csak ebben az évben vezethetnek a törvény hatálya alá tartozó vállalkozók. Ezt követően át kell térniük a kettős könyvvitelre (Más területen továbbra is lehet egyszeres könyvvitelt vezetni: pl. az egyéni vállalkozóknak) Beszámoló Egyedi egyszerűsített beszámoló Összevont egyszerűsített éves beszámoló éves beszámoló Egyszeres Kettős Könyvvezetés 101 VÁLLALKOZZUNK! A beszámolóra vonatkozóan a törvény előírja a letétbe helyezési, a közzétételi és a könyvvizsgálati kötelezettséget: a könyvvizsgálóval ellenőriztetett beszámolót letétbe kell helyezni a cégbíróságon és el kell küldeni az Igazságügyi Minisztériumnak. 102 VÁLLALKOZZUNK!

4.3 VÁLLALKOZÁSOK TEVÉKENYSÉGÉNEK KÖNYVVITEL RENDSZERÉBEN ELSZÁMOLÁSA A KETTŐS Példa: Vállalkozásunk induló vagyona (e Ft) − Immateriális javak: 500 − Tárgyi eszközök: 3500 − Pénztár: 100 − Elszámolási betét: 2900 − Jegyzett tőke: 6000 − Tőketartalék: 1000 Gazdasági műveletek: 1. Nyitás 2. Anyagot vásárolunk A szállító számlájának értéke: 1600000Ft+áfa 3. 800000Ft kölcsönt folyósítunk egy másik vállalatnak, bankszámláról 4. A vásárolt anyag egy része minőségi hibás, 10%-át visszaküldjük 5. A bank jóváírt számlánkon 1500000Ft rövid lejáratú forgóeszköz hitelt 10 hónap alatt kell visszafizetnünk egyenlő részletekben. 6. Egyik dolgozónknak 40000Ft előleget fizetünk ki a pénztárból 7. Késztermékek termeléséhez 500000Ft anyagot használunk fel 8. Munkavállalókkal szemben keletkezett bértartozásunk az időszakban: 800000Ft. 9. Elszámoljuk a béreket terhelő járulékokat: 29% tb

járulékot, 3% munkaadói járulékot és 34000 Ft egészségügyi hozzájárulást 10. Tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása: 220000 Ft 11. Kiegyenlítjük forgóeszközhitelünk első törlesztő részletét és 18000Ft kamatot 12. származó tartozásunk felét kifizetjük 13. Bankértesítést kaptunk 10000Ft kamat jóváírásáról és 5000 Ft bankköltség leemeléséről. 14. Térítés nélkül átadunk 240000Ft értékű anyagot, mert feleslegessé vált Az áfa az átadót terheli. 15. Felvesszük a szükséges pénzt és kifizetjük bértartozásunkat; levonás személyi jövedelemadóra 150000Ft, előlegre 7000Ft 16. Adott kölcsönünk után 45000 Ft kamatot kapunk 17. Értékesítjük késztermékeinket Befejezetlen termelés nem maradt Minden költség közvetlenül elszámolható. A vevőnek küldött számla értéke: 2000000 Ft + áfa. Folyamatos készletnyilvántartást nem vezetünk 18. Áfa tartozásunkat befizetjük 19. A bank jóváírt 70000 Ft

kötbért 103 VÁLLALKOZZUNK! 4.31 Könyvviteli számla A gazdasági műveletek megváltoztatják vállalkozásunk vagyonát. Tudjuk, hogy a könyvvezetés lényegében abból áll, hogy ezeket az eszköz- és forrásváltozásokat folyamatosan vezetnünk kell, el kell könyvelnünk. A gazdasági események elszámolására, a változások folyamatos nyilvántartására szolgál a könyvviteli számla. A könyvviteli számla olyan nyilvántartás, amelynek egyik oldalára (rovatára) valamely eszköz vagy forrás (illetve költség, ráfordítás, bevétel) növekedését, másik oldalára (rovatára) a csökkenéseket számoljuk el. Annyi számlát vezetünk, amennyi eszközünk, forrásunk van, illetve ahányféle költségünk, ráfordításunk, bevételünk, árbevételünk keletkezik. A számla oldalai: − bal oldal (Tartozik oldal) − jobb oldal (Követel oldal) (A Tartozik, Követel elnevezés nincs összefüggésben a szavak jelentésével, könyvviteli hagyományként

maradt fenn az oldalak jelölésére.) A számla tartalma: − Forgalom: az egy oldalon könyvelt tételek összegét jelenti. Beszélhetünk Tartozik és Követel forgalomról (TF, KF) − Egyenleg: a két forgalomösszeg különbségét jelenti. Jellegét a nagyobb forgalom határozza meg (lehet TE vagy KE) A számla fajtái: − Kétoldalú − Kétrovatú − Kétrovatú, egyenlegrovatos A könyvviteli számlák típusai: − Eszközszámlák (eszközök változásának nyilvántartására szolgálnak. Pl: Anyagok számla, Tárgyi eszközök számla, Értékpapírok számla, Pénztár számla stb.) − Forrásszámlák (források változását mutatják. Pl: Jegyzett tőke számla, Szállítók számla, Adótartozás számla stb) − Költség és ráfordítás számlák (a vállalati tevékenység során felmerült költségeket, ráfordításokat gyűjtjük ezeken a számlákon. Pl: Anyagszámla, Bérköltség számla, Rendkívüli ráfordítások számla stb) − Bevétel

számlák (árbevételek és bevételek keletkezését, változását mutatják. Pl.: Értékesítés nettó árbevétele számla, Egyéb bevételek számla, Pénzügyi műveletek bevételei számla stb.) 104 VÁLLALKOZZUNK! A könyvelés szabálya: T Eszközök számla Nyitás + K T - Forrás számla Nyitás + K T + K T - Bevétel K Ktsg és ráfordítás - + A számlákat a Nyitómérleg számlával szemben nyitjuk. A Nyitómérleg számla technikai számla, a nyitás technikai lebonyolítására szolgál. " Vezessünk a család pénzeszközeiről számlát az előző hónapra vonatkozóan! Értelmezzük a számla fogalmát, egyenlegét! Egy lehetséges megoldás: + Dátum szept.03 szept.07 Szöveg Apa fizetése Anya fizetése TF: 4.32 Pénzeszközök szla Összeg Dátum 110000 szept.05 80000 szept.15 szept.18 190000 E: 102000 (T) Szöveg Tanévkezdés Havi bevásárlás OTP részlet KF: Összeg 28000 42000 18000 88000 Könyvelési tétel,

tételszerkesztés A könyvelési szabályokat, illetve a könyvviteli számla tartalmát ismerve elkönyvelhetjük a gazdasági műveletek okozta változásokat. A gazdasági műveletek könyvviteli elszámolása a könyvelési tétel Hogyan gondolkodjunk? − megállapítjuk, hogy a gazdasági művelet mely eszközben, forrásban, (költségben, ráfordításban, bevételben) okozott változást − milyen irányú ez a változás (+;-) − milyen elnevezésű számlára könyveljünk − milyen típusú a számla (E; F; KR; B) − a számla melyik oldalára könyveljünk (T; K) A fenti lépések a könyvelési tételek szerkesztésének menetét jelzik. 105 VÁLLALKOZZUNK! A könyvelési tétel tartalmazza: − a tétel sorszámát és/vagy a dátumát − a T számla számát, nevét (az a számla, melynek a T oldalára könyvelünk) − a K számla nevét, számát − a gazdasági művelet megnevezését − az összeget " Szerkesszük meg a példánkra a könyvelési

tételeket (E Ft): A számlákat a Nyitómérleg számlával szemben nyitjuk. 1. Nyitás Immateriális javak szla T Tárgyi eszközök szla T Pénztár szla T Elszámolási betérszla T Nyitómérleg szla T Nyitómérleg szla T 2.a) anyagkészlet + Anyagok szla E T 2.a) Anyagok szla T 2.b) − − − − − − Nyitómérleg szla K Nyitómérleg szla K Nyitómérleg szla K Nyitómérleg szla K Jegyzett tőke szla K Tőketartalék szla K - szállítókkal szembeni tartozás + Szállítók szla F K - Szállítók szla K adótartozás Adótartozás szla F T 500 500 100 900 6000 1000 Anyagbeszerzés 1600 - szállítókkal szembeni tartozás + Szállítók szla F K 2.b) Adótartozás szla T - Szállítók szla K Beszerzés áfája 400 3. követelés + Adott kölcsönök szla E T 3. Adott kölcsönök szla T 106 - bankbetét Elszámolási betét szla E K -Elszámolási betét szla K Kölcsönfolyósítás 800 VÁLLALKOZZUNK! 4.a) anyagkészlet Anyagok szla E K 4.a)

Szállítók szla T - szállítókkal szembeni tartozás Szállítók szla F T - Anyagok szla K Visszaküldés 160 4.b) szállítókkal szembeni tartozás Szállítók szla F T 4.b) Szállítók szlaT - Adótartozás szla K - adótartozás + Adótartozás szla F K Visszaküldés áfája 40 5. hiteltartozás + Rövid lejáratú hitelek szla F K 5. Elszámolási betét szla T - bankbetét + Elszámolási betét szla E T - Rövid lejáratú hitelek szla K Hitelfolyósítás 1500 6. dolgozóval szembeni követelés + Előlegek szla E T 6. Előlegek szla T - készpénz Pénztár szla E K - Pénztár szla K Előlegfolyósítás 40 7. anyagköltség -anyagok + Anyagktg szla Anyagok szla KR E T K 7. Anyagktg szla T - Anyagok szla K Anyagfelhasználás 500 107 VÁLLALKOZZUNK! 8. bérköltség + Bérktg szla KR T -bértartozás + Jövedelemelszám. Szla F K 8. Bérktg szla T - Jövedelemelszám szla K Bérktg 800 9.a) költség + Bérjárulékok szla KR T

-társ.bizttartozás + Társ.biztkötelezettség szla F K 9.a) Bérjárulékok szla T -Társbiztköt K 800 • 0,29 9.b) költség + Bérjárulékok szla KR T Tb járulék 232 -költségvetéssel szembeni tartozás + Adótartozás szla F K 9.b) Bérjárulékok szla T-Adótartozás szla K Munkaadói járulék és eü. hozzájárulás 58 800•0,03+34=58 10. költség -tárgyi eszközök + Értékcsökkenési leírás szla Tárgyi eszközök értékcsökkenése szla KR E T K 10. Értékcsökkenési leírás szla T -Tárgyi eszk. értékcsökkenése K Értékcsökk 220 11.a) hiteltartozás Rövid lejáratú hitelek szla F T -bankbetét Elszámolási betét szla E K 11.a) Rövid lejáratú hitelek T- Elszámbetét szla K Hiteltörlesztés 108 150 VÁLLALKOZZUNK! 11.b) ráfordítás(pü.-i) + Pénzügyi műv.ráford szla KR T -bankbetét Elszám.betét szla E K 11.b) Pénzügyi műv ráford T -Elszámbetét szla K Fizetett kamat 18 12. szállítói tartozás Szállítók szla

F T -bankbetét Elszám. betét szla E K 12. Szállítók szla T - Elszámolási betét szla K Kiegyenlítés 900 (1600+400-160-40):2=900 13.a) bankbetét + Elszámolási betét szla E T 13.a) Elszám betét szla T -bevétel (pénzügyi) + Pénzügyi műv.bevételei szla B K - Pénzügyi műv.bevételei szla K Kapott kamat 10 13.b) bankbetét Elszámolási betét szla E K -költség + Egyéb szolgáltatás költségei KR T 13.b) Egyéb szolgáltatás költségei szla T- Elszámbetét szla K Bankktg 5 14.a) ráfordítás (rendkívüli) -anyagok + Rendkívüli ráford.szla Anyagok szla KR E T K 14.a) Rendkívüli ráford Szla T -Anyagok szla K Térítés nélküli átadás 240 109 VÁLLALKOZZUNK! 14.b) ráfordítás(rendkívüli) + Rendkívüli ráford.szla KR T -adótartozás + Adótartozás szla F K 14.b) Rendkívüli ráfordszla T -Adótartozás szla K Átadás áfája 60 15.a) . . . . . 15.a) Pénztár szla T 800-150-7=643 15.b) . . . . . - Elszám.betét szla K

bértartozás Jövedelemelszám.szla F T 15.b) Jövedelemelszám szla T - Felvét 643 . . . . . . K Bérfizetés 643 15.c) munkavállalóval szembeni tartozás Jövedelemelszám.szla F T adótartozás + Adótartozás szla F K 15.c) Jövedelemelszámszla T -Adótartozás szla KSzja levonás 150 15.d) munkavállalóval szembeni tartozás -munkavállalóval szembeni követelés Jövedelemelszám.szla Előlegek szla F E T K 15.d) Jövedelemelszámszla T -Előlegek szla K Előleglevonás 7 110 VÁLLALKOZZUNK! 16. . . . . . 16. . T - . . . . . . K . 17.a) vevőkkel szembeni köv. + Vevők szla E T 17.a) Vevők szla T -árbevétel + Értékesítés nettó árbevétele szla B K Értékesítés nettó árbevétele KÉrtékesítés elad áron 2000 17.b) vevőkkel szembeni köv. + Vevők szla E T -adótartozás + Adótartozás szla F K 17.b) Vevők szla T -Adótartozás szla K Értékesítés áfája 500 18. adótartozás Adótartozás szla F T -bankbetét Elszám.betét szla

E K 18. Adótartozás szla T -Elszám betétszla K Áfatartozás befizetése 200 500+60+40-400=200 19. bankbetét + Elszám.betétszla E T -bevétel (egyéb) + Egyéb bevételek szla B K 19. Elszámbetétszla T -Egyéb bevételek szla K Kapott kötbér 70 111 VÁLLALKOZZUNK! 4.33 A gazdasági műveletek típusai " Figyeljük meg milyen változásokat okoztak az egyes gazdasági események! Gazdasági műveletek Gazdasági E+ E- F+ F- KR+ KR- B+ Bművelet 2.a) X X 2.b) X X 3. X X 4.a) X X 4.b) X X 5. X X 6. X X 7. X X 8. X X 9.a) X X 9.b) X X 10. X X 11.a) X X 11.b) X X 12. X X 13.a) X X 13.b) X X 14.a) X X 14.b) X X 15.a) 15.b) 15.c) 15.d) 16. 17.a) 17.b) 18. 19. Megállapíthatjuk, hogy egyes gazdasági műveletek csak a vállalkozás vagyonát érintették, az eredményre nem hatottak. Ezeket a gazdasági eseményeket alapvető gazdasági műveleteknek nevezzük. Tovább vizsgálódva az is látható, hogy az alapvető gazdasági események egy része mind az

eszközöket, mind a forrásokat megváltoztatták, tehát ezek által a vállalkozás vagyona is változott (nőtt vagy csökkent). Más alapvető gazdasági események csak az eszközökben 112 VÁLLALKOZZUNK! okoztak változást- a forrásokban nem-, az eszközök összetétele változott. Tulajdonképpen eszköz átrendeződés történt Az összvagyon nem változott Léteznek csak forrásokat érintő gazdasági események is (Pl. ha valamely tartozásunkat hitelből egyenlítjük ki). Példánkban szerepelnek olyan gazdasági műveletek is, amelyek nemcsak a vagyont, hanem az eredményt is megváltoztatják. Az ilyen gazdasági eseményeket összetett gazdasági műveleteknek nevezzük Ezeken belül megkülönböztethetünk olyanokat, amelyek az eredményt közvetlenül befolyásolják, mert az árbevételre illetve a költségekre hatnak és olyanokat, amelyek közvetve hatnak az eredményre, mert a ráfordításokat és a bevételeket módosítják. Gazdasági műveletek

csoportosítása Alapvető Összetett Csak a vagyont változtatják E,F is módosul a vagyon nagysága is változik (pl. 2a, 4a, 5) 4.34 Az eredményre is hatnak Vagy csak E vagy csak F módosul csak a vagyon összetétele változik (pl. 2b, 3, 6 ) Közvetlen árbevétel ill. ktg változik (pl. 17a, 10, 7) Közvetett ráfordítás ill. bevétel vált (pl. 11b, 13a,19) Könyvelés számlákon, számlasoros elszámolás Példánkat folytatva a tételkijelölés alapján elkönyveljük a gazdasági eseményeket számlákon (E Ft). T 1/5 1. Immat javak 500 K T 1/5 2. Tárgyi eszközök 3500 K 113 VÁLLALKOZZUNK! T 1/5 15/4 T 1/6 1/7 3. Pénztár 100 6/3 643 15/6 K 40 643 T 1/5 5/12 13/22 16/22 19/27 4. Elszám betét 2900 3/11 1500 11/12 10 11/21 45 12/9 70 13/23 15/31 18/10 E: 1809 K 800 150 18 900 5 643 700 T 6. Jegyzett tőke 1/5 K 6000 5. Nyitó mérleg 6000 1/1 1000 1/2 1/3 1/4 E: 0 K 500 3500 100 2900 T 7. Tőketartalék 1/5 K 1000 T 2/9 8.

Anyagok 1600 4/9 7/14 14/24 K 160 500 240 T 4/8 4/10 12/4 9. Szállítók 160 2/8 40 2/10 900 K 1600 400 T 2/9 18!4 T 3/4 11. Adott kölcsönök 800 10. Adótartozás 400 4/9 200 9/17 14/24 15/3 17/25 E: 208 K 40 58 60 150 500 T 11/4 12. Rövid lej hitel 150 5/4 E: 1350 K 1500 T 6/3 13. Előlegek 40 15/3 E: 33 K T 7/8 14. Anyagköltség 500 K T 8/16 15. Bérköltség 800 K 16. Jöv elszám 643 8/15 150 7 E: 0 K 800 T 9/18 9/10 17. Bérjárlékok 232 58 E: 290 K 18. Társ Bizt Köt 9/17 K 232 T 10/20 19. Értékcsökk leírás 220 K T 15/3 15/10 15/13 T 114 K 7 VÁLLALKOZZUNK! T 20. Tárgyi eszk écs K 10/19 220 T 11/4 21. Pü-i műv Ráf 18 K T 22. Pü-i műv Bev 13/4 16/4 E: 55 K 10 45 T 13/4 23. Egy szolg kts-ei 5 K T 24. Rendkívüli ráf 14/8 240 14/10 60 E: 300 K T 17/26 17/10 25. Vevők 2000 500 E: 2500 K T 26. Ért Nettó árbev K 17/25 2000 T 27. Egyéb bevételek 19/4 K 70 Az előzőekben a gazdasági műveleteket

számlákon, a könyvviteli számlák sorrendjében könyveltük el. Az ilyen típusú könyvelést számlasoros elszámolásnak nevezzük Fontos információkat tudunk leolvasni a számlákról Pl: melyik eszköz, forrás mennyivel nőtt, csökkent az adott időszakban, mennyi költségünk, bevételünk keletkezett; az egyes eszközökből, forrásokból mennyivel rendelkezünk stb. (Mennyi pénzünk van a bankszámlánkon, van-e még kiegyenlítetlen tartozásunk a szállítóval szemben stb.) 4.35 Könyvelés naplóban, idősoros elszámolás A számlák által szolgáltatott információkon kívül fontos lehet például annak kiderítése, hogy milyen gazdasági esemény történt két éve szeptember 10-én. Erre szolgál az idősoros elszámolás, mely a gazdasági műveleteket időrendben mutatja. Az idősoros elszámolás naplóban történik Példánkra vonatkozóan a könyvelés naplóban: Napló, 200 december hó ( E Ft) Összeg Összeg K Sor- T K számla Szöveg T

számla T K H szám H Nyitómérleg 1. 4 szla Nyitás 7000 5 szla 1 Immat.javak 500 2 Tárgyi eszk. 3500 3 Pénztár 100 Elszám. 4 2900 betétszla Nyitómérleg 5 2 szla 7000 szla 115 VÁLLALKOZZUNK! Sor- T szám H K K számla H Jegyzett tőke Tőketartalék T számla 2.a) Anyagok szla Szállítók 2.b) Adótartozás Szállítók 3. Adott csönök Elszám. betétszla 4.a) Szállítók Anyagok 4.b) Szállítók Adótartozás 5. Elszám. betétszla Rövid lej.hitelek 6. Előlegek Pénztár 7. Anyagktg Anyagok 8. Bérktg Jövedelemelszám. 9.a) Bérjárulékok 9.b) Bérjárulékok 10. 11.a) 11.b) Értékcsökk. leírás Rövid lej. hitelek Pénzügyi műv. ráford 12. Szállítók 13.a) Elszám. betétszla 116 köl- Szöveg Nyitótételek össz. Anyagbeszerzés Beszerzés áfája Kölcsön folyósítás Visszaküldés Visszaküld. áfája Hitelfolyósítás Előlegfizetés Anyagfelhasználás Bérktg Tb járulék MunkaAdótartozás adói

és eü.jár Tárgyi eszk. Értékcsö écs kk. Elszám. Hiteltörbetétszla lesztés Elszám. Fizetett betétszla kamat Elszám. Kiegybetétszla enlítés Pénzügyi Kapott műv.bev kamat Társ.biztköt Összeg T Összeg K 6000 1000 14000 14000 1600 1600 400 400 800 800 160 160 40 40 1500 1500 40 40 500 500 800 800 232 232 58 58 220 220 150 150 18 18 900 900 10 10 VÁLLALKOZZUNK! Sor- T szám H 13.b) K K számla H Egyéb szolg. Elszám. ktg-ei betétszla T számla 14.a) Rendkívüli ráford. Anyagok 14.b) Rendkívüli ráford. Adótartozás 15.a) Pénztár Elszám. betétszla 15.b) 15.c) 15.d) 16. Jövedelemelsz. Jövedelemelsz. Jövedelemelsz. Elszám. betétszla 17.a) Vevők szla 17.b) Vevők szla 18. Adótartozás 19. Elszám. betétszla Szöveg Bankktg Térítés nélk. átad. Átadás áfája Felvét Bérfizetés SzjaAdótartozás levonás ElőlegElőlegek levonás Pénzügyi Kapott műv. bev kamat Ért.nettó

Értékeárbev. sítés ÉrtékeAdótartozás sítés áfája Áfa Elszám. befizebetétszla tése Egyéb bevé- Kapott telek kötbér Időszaki forgalom Pénztár Összeg T Összeg K 5 5 240 240 60 60 643 643 643 643 150 150 7 7 45 45 2000 2000 500 500 200 200 70 70 25991 25991 Könyveléseink más szempontból is különbözhetnek egymástól. Példánkban összevont adatokat könyveltünk értékben. (Pl egyetlen Anyagok, Tárgyi eszközök számlát vezettünk, pedig többféle anyagunk, illetve tárgyi eszközünk van) Ezt a könyvelést összevont, szintetikus elszámolásnak nevezzük, amely főkönyvben, főkönyvi számlákon történik. Az elszámolás előnye, hogy áttekinthető, de nyilván ennél részletesebb, alaposabb, esetenként mennyiségi adatokra is szükség van. A részletező nyilvántartásokat analitikus elszámolásoknak nevezzük és analitikus számlákon vezetjük 117 VÁLLALKOZZUNK! 4.36 Idősoros és számlasoros

elszámolások egyeztetése. A főkönyvi kivonat A naplóban és a számlákon egyaránt ugyanazon gazdasági műveleteket könyveltük, ebből következik, hogy a kétféle elszámolásnak egyeznie kell. Az egyeztetés főkönyvi kivonattal történik. A főkönyvi kivonat olyan kimutatás, amelyre egy adott időpontra vonatkozóan felvezetjük valamennyi alkalmazott főkönyvi számla forgalmát és egyenlegét. " Készítsünk főkönyvi kivonatot számláink adatai alapján! Főkönyvi kivonat, 200 december 31. (E Ft) Szla száma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 118 Számla neve Immat.javak Tárgyi eszk. Pénztár Elszám.betét Nyitómérleg Jegyzett tőke Tőketartalék Anyagok Szállítók Adótartozás Adott kölcsönök Rövid lej.hitelek Előlegek Anyagktg Bérktg Jövedelemelsz. Bérjárulékok Társ.biztköt Forgalom T Forgalom K Egyenleg T Egyenleg K 500 3500 743 4525 7000 1600 1100 600 800 150 40 500 800

800 290 683 2716 7000 6000 1000 900 2000 808 500 3500 60 1009 6000 1000 700 900 208 800 1500 7 1350 33 500 800 800 290 232 232 VÁLLALKOZZUNK! Szla Számla neve száma 26. 27. ÖSSZESEN Forgalom T Forgalom K Egyenleg T Egyenleg K Végezzük el a következő összehasonlításokat! 1. ΣTF ΣKF 2. ΣTE ΣKE 3. Főkönyvi kivonat forgalom végösszeg . Napló időszaki forgalom . A főkönyvi kivonat segítségével három egyezőséget mutathatunk ki: 1. a forgalom egyezőséget 2. az egyenleg egyezőséget 3. az idősoros és számlasoros elszámolások egyezőségét A kivonat a könyvelés helyességének ellenőrzésére felhasználható. Ha az egyezőségek nem teljesülnek, hibásan könyveltünk. " Ha az egyezőségek teljesülnek, hibátlan a könyvelésünk? " Mondjunk olyan hibákat, amelyek kiderülnek a főkönyvi kivonatból, és olyanokat, amelyeket a kivonat nem mutat ki! " Miért kell teljesülni a forgalomegyezőség elvének? Ha a

főkönyvi kivonat a valósággal egyeztetett adatok szerint az üzleti év végén készült, akkor a kivonat alapján elkészíthető az eredménykimutatás (az eredményszámlák egyenlegéből) és a mérleg (a mérlegszámlák egyenlegéből). 4.4 AZ EREDMÉNY MEGÁLLAPÍTÁSA EREDMÉNYKIMUTATÁS 4.41 Eredménykategóriák Az eredmény megállapítása az eredménykimutatás összeállításával történik. Mutatja a vállalkozás jövedelemtermelő képességét egy adott időszakra vonatkozóan. A beszámoló része Eredményről sokféle értelemben beszélhetünk, többféle tartalmú eredmény létezik. Ezt mutatják az eredménykategóriák: − Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye: arról tájékoztat, hogy a vállalkozás mennyire volt sikeres alaptevékenységében (termék előállításban és értékesítésben, szolgáltatás nyújtásában) − Pénzügyi művelet eredménye: megmutatja, hogy a vállalkozás pénzügyi tevékenységgel mennyi eredményt ér

el. 119 VÁLLALKOZZUNK! − − − − − Szokásos vállalkozási eredmény: az üzemi és a pénzügyi tevékenység eredményét együtt mutatja. Rendkívüli eredmény: a vállalkozás nem szokásos tevékenységéből származó eredményéről tájékoztat Adózás előtti eredmény: a szokásos és rendkívüli tevékenység eredményének összevonásából adódik. Nagyon fontos eredménykategória, hiszen arra utal, hogy a vállalkozás összes tevékenységével, gazdálkodásával mennyi eredményt hozott létre. Adózott eredmény: az adózási kötelezettség teljesítése után a tulajdonosoknak megmaradó eredmény. Mérleg szerinti eredmény: megmutatja, hogy osztalékfizetés után mennyi az a vállalkozónál maradó eredmény, amely a saját tőkét módosítja. 4.42 Eredménykimutatás fajtái A kimutatás-az üzemi tevékenység eredményéig- a törvény szerint kétféle módszerrel készíthető el. 1. Forgalmi költség eljárással, melynek

lényege hogy az értékesítés, a forgalom költségeiből és bevételeiből vezeti le az eredményt. Ennél az eljárásnál további két változatot alkalmazhatunk − Mérlegszerű: egyik oldalon az eredményt csökkentő, másik oldalon az eredménynövelő tételek szerepelnek. Ennek legfőbb elemeit már megismertük a vállalkozások gazdálkodásáról szóló részben (B változat) − Lépcsőzetes: az eredmény kategóriák egymásra épülő levezetését tartalmazza. Felépítését, főcsoportjait és csoportjait az összefoglaló táblázat mutatja. (A változat) Természetesen a két változat csak formailag eltérő, tartalmában egyezik. 2. Összköltség eljárással, melynek lényege, hogy az adott időszak összes teljesítményét állítja össze az adott időszakban felmerült összes költséggel Ennél a módszernél is két változat lehetséges. − Mérlegszerű (B változat) − Lépcsőzetes (A változat) Teljes részletességgel és példánk

adataival a következő séma tartalmazza: 120 VÁLLALKOZZUNK! Az eredménykimutatás előírt tagolása (összköltség eljárással) „A” változat (E Ft) 01. Belföldi értékesítési nettó árbevétele 2000 02. Exportértékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 03. Saját termelésű készletek állományváltozása 04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke II. Aktivált saját teljesítményes értéke (±03+04) III. Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés 70 05. Anyagköltség 500 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke 07. Egyéb szolgáltatások értéke 5 08. Eladott áruk beszerzési értéke 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 505 IV. Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08+09) 10. Bérköltség 800 11. Személyi jellegű egyéb kifizetések 12. Bérjárulékok 290 1090 V. Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12) 220 VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb

ráfordítások Ebből: értékvesztés +255 A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 13. Kapott (járó) osztalék és részesedés Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 55 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 55 VIII. Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17) 18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 18 20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 18 IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19±20+21) +37 B. Pénzügyi

műveletek eredménye (VIII-IX) 121 VÁLLALKOZZUNK! C. X. XI. D. E. XII. F. 22. 23. G. Szokásos vállalkozási eredmény (±A±B) Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény (X-XI.) Adózás előtti eredmény (±C±D) Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény (±E-XII) Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék, részesedés Mérleg szerinti eredmény (±F+22-23) +292 300 -300 -8 -8 -8 Az összköltség eljárás megértéséhez ismerkedjünk meg az aktivált saját teljesítmények fogalmával! Tudjuk, hogy az értékesített termékek, kiszámlázott teljesítmények nettó árbevétele növeli az eredményt. Vajon csak az tekinthető eredménynek, létrehozott teljesítménynek, amit az adott időszakban értékesítettek? Nyilván a termelésnek olyan hozama is lehet amelyet nem adtak el: -Saját célra állítottak elő valamely eszközt pl. tárgyi eszközt vagy szerszámot A termelés

ilyen hozamait tartalmazza a saját előállítású eszközök aktivált értéke, amely növeli az üzleti év eredményét. -Az adott időszakban termelt késztermékek egy részét értékesítették, más részét csak a következő időszakban fogják eladni. Ez utóbbi is a termelés eredménye, csak még nem realizálódott Ezek a termékek a raktári készletet növelik, tehát az ilyen hozam nagyságát a készlet állományának változása mutatja: Saját termelésű készlet állományváltozása = Termelés – Értékesítés vagy: Saját termelésű készlet állományváltozása = Raktári zárókészlet – Nyitókészlet A saját termelésű készletek állományváltozása negatív előjelű is lehet. Ebben az esetben az üzleti év értékesítése nagyobb volt, mint a termelése; nyilván a többletértékesítés a raktári készletből történhetett, vagyis a saját termelésű készletek állománya csökkent, ami az adott időszak eredményét csökkenti.

Aktivált saját teljesítmények (±) Saját előállítású eszközök aktivált értéke (+) 122 Saját termelésű készletek állományváltozása (±) VÁLLALKOZZUNK! Összefoglalva: Eredménykimutatás Összköltség eljárással Értékesítés nettó árbevétele ± Aktivált saját teljesítmények + Egyéb bevételek - Anyag jellegű ráford. Term. ktg - Személyi jell.ráford - Écs-i leírás - Egyéb ráford. A) Üzleti tev. eredménye + Pénzügyi műveletek bevétele - Pénzügyi műveletek ráfordításai C) Szokásos vállalkozási eredmény + Rendkívüli bevételek - Rendkívüli ráfordítás E) Adózás előtti eredmény - Adófizetési kötelezettség F) Adózott eredmény + Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre - Jóváhagyott osztalék, részesedés G) Mérleg szerinti eredmény Forgalmi költség eljárással Értékesítés nettó árbevétele - Ért. ktlen költségei Ért. ktg Ért. bruttó eredménye - Ért. ktett

költségei + Egyéb bevételek - Egyéb ráford. A) Üzleti tev. eredménye B) Pénzügyi műv. eredménye D) Rendkívüli eredmény A kétféle eredménykimutatás különböző tételeit vizsgálva látható a következő lényeges összefüggés: Termelés költségei- Értékesítés költségei= ± Aktivált saját teljesítmények Példánkban: Termelés költségei= Értékesítés költségei, tehát Aktivált saját telj.=0 Megismertük az éves beszámoló eredménykimutatását. Az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása ettől annyiban különbözik, hogy arab számos részletezést nem tartalmaz. 123 VÁLLALKOZZUNK! 4.43 Eredményszámlák zárása Az eredmény könyveléssel is meghatározható, ami lényegében az eredményszámlák zárását jelenti. Az eredményszámlákat úgy zárjuk, hogy egyenlegüket átvezetjük az Adózott eredmény elnevezésű számlára Példánkban: Értékesítés nettó árbevétele T Adózott eredmény T Egyéb

bevételek T Adózott eredmény T Pénzügyi műv. bevételei T Adózott eredmény elsz. T Értékesítés közvetlen költségei: -Adózott eredmény elszámolása K 2 000 000Ft -Értékesítés közvetlen költségei K -Adózott eredmény elsz. K -Pénzügyi műveletek ráfordítása K -Adózott eredmény elsz. K -Rendkívüli ráford. K 500000+800000+290000+220000 +5000 1 810 000Ft 70 000Ft 18 000Ft 55 000Ft 300 000Ft 1 810 000 Ft Ezután az Adózott eredmény elszám. számla egyenlege 8000Ft(T), ami ennyi veszteséget jelent. Így társasági adót és osztalékot nem fizetünk, vagyis ennyi a mérleg szerinti eredmény is, amit át kell vezetni: Mérleg szerinti eredmény szla T -Adózott eredmény elsz. K 8000Ft (Nyereség esetén az átvezetés fordítva történik.) Az átvezetés után az Adózott eredmény számla egyenlege 0. 4.5 A MÉRLEG 4.51 Leltár és mérleg A mérleg a beszámoló része - olyan kimutatás, amely egy adott időpontra (a fordulónapra)

vonatkozóan összevontan, pénzértékben tartalmazza a vállalkozás eszközeit és azok forrásait. A mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani, amely tételesen ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. A leltár olyan kimutatás, amely egy adott időpontra vonatkozóan részletezve, tételesen felsorolja a vállalkozás eszközeit mennyiségben és értékben, a forrásait értékben. A leltár összeállítását megelőzi a leltározás, melynek során a fordulónapra vonatkozóan meghatározzák (megmérik, megszámolják) az eszközök valóságban meglévő tényleges állományát. A csak értékben meghatározható eszközök és források egyeztetés után kerülhetnek a leltárba. 124 VÁLLALKOZZUNK! A mérleg tagolása három fokozatú, mert tartalmaz: − mérlegfőcsoportokat (A, B stb.) − mérlegcsoportokat (I, II stb.) −

mérlegtételeket, mérlegsorokat (1, 2, stb.) 4.52 A mérleg fajtái A mérleg két változatban készíthető: − Kétoldalas formában A változat, melynek lényegét az első részből ismerjük, teljes részletességgel , példánk adataival a következő séma mutatja: Mérleg, 200.hónap (E Ft) Előző év(ek) ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) Előző év Tárgyév módosításai 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékű jogok 4. Szellemi termékek 5. Üzleti vagy cégérték 6. Immat javakra adott előlegek 7. Immat javak értékhelyesbítése I. 1. 2. 3. 4. IMMATERIÁLIS JAVAK Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Tenyészállatok 500 500 3500 3500 5. Beruházások, felújítások 6. Beruházásokra adott előlegek 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése II. TÁRGYI ESZKÖZÖK Tartós részesedés

kapcsolt vállalko1. zásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt 2. vállalkozásban 125 VÁLLALKOZZUNK! ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) 3. Egyéb tartós részesedés Tartósan adott kölcsön egyéb része4. sedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesítő 6. értékpapír Befektetett pénzügyi eszközök ér7. tékhelyesbítése BEFEKTETETT PÉNZÜGYI III. ESZKÖZÖK A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 1. Anyagok Befejezettlen termelés, félkész ter2. mékek 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok Előző év Előző év(ek) Tárgyév módosításai 800 800 4580 700 4. Késztermékek 5. Áruk 6. Készszletre adott előlegek I. 1. 2. 3. 4. KÉSZLETEK Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Váltókövetelések 5. Egyéb követelések II. KÖVETELÉSEK 1. Részesedés

kapcsolt vállalkozásban 2. Egyéb részesedés 3. Saját részvények, saját üzletrészek Forgatási célú hitelviszonyt meg4. testesítő értékpapírok 126 700 2500 33 2533 VÁLLALKOZZUNK! ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) Előző év Előző év(ek) Tárgyév módosításai III. ÉRTÉKPAPÍROK 1. Pénztár, csekkek 100 60 2. Bankbetétek 2900 1809 IV. PÉNZESZKÖZÖK 3000 1869 B. FORGÓESZKÖZÖK 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív idő2. beli elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások AKTÍV IDŐBELI C. ELHATÁROLÁSOK ESZKÖZÖK ÖSSZESEN FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) I. JEGYZETT TŐKE ebből: visszavásárolt részesedés névértéken JEGYZETT, DE MÉG BE NEM II. FIZETETT TŐKE III. TŐKETARTALÉK IV EREDMÉNYTARTALÉK . V. LEKÖTÖTT TARTALÉK VI ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK . VI MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY I. D. SAJÁT TŐKE 5102 7000 Előző Előző év(ek) év módosításai 6000 9682 Tárgyév 6000 1000 1000 -2 7000

6992 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 2. Céltartalék a várható költségekre 3. Egyéb céltartalék E. CÉLTARTALÉKOK 127 VÁLLALKOZZUNK! FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) 1. 2. 3. I. 1. Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2. Átváltoztatható kötvények 3. Tartozások kötvénykibocsátásból 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek Tartós kötelezettségek kapcsolt vállal6. kozással szemben Tartós kötelezettségek egyéb részesedési 7. viszonyban álló vállalkozással szemben 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek HOSSZÚ LEJÁRATÚ II. KÖTELEZETTSÉGEK 1. Rövid lejáratú kölcsönök ebből: az

átváltoztatható kötvények 2. Rövid lejáratú hitelek 3. Vevőtől kapott előlegek Kötelezettségek áruszállításból és 4. szolgáltatásból (szállítók) 5. Váltótartozások Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt 6. vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb 7. részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 128 1350 900 440 VÁLLALKOZZUNK! FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) Előző év Előző év(ek) módosításai RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK F. KÖTELEZETTSÉGEK III. 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív időbeli 2. elhatárolása 3. Halasztott bevételek PASSZÍV IDŐBELI G. ELHATÁROLÁSOK FORRÁSOK ÖSSZESEN − Tárgyév 2690 2690 7000 7000 A mérleg készíthető lépcsőzetes formában is B változat, amely tételeiben, tételeinek tartalmában az A változattal egyező. A mérlegcsoportoknál és az összesítő

rovatoknál tapasztalható eltérés: Mérleg, 200.hónap A Befektetett eszközök B Forgó eszközök C Aktív időbeli elhatárolás Eszközök összesen D Egy éven belül esedékes kötelezettségek (= A változat: Rövid lejáratú kötelezettségek) E Passzív időbeli elhatárolás F Forgó eszközök- rövid lejáratú kötelezettségek (B+C-D-E) G Eszközök összértéke az egy éven belül esedékes kötelezettségek levonása után H Egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek = (A változat: Hátrasorolt + Hosszú lejáratú kötelezettségek) I Céltartalékok J Saját tőke 4.53 A mérlegtételek tartalma Immateriális javak: forgalomképes, nem tárgyiasult javak Alapítás-átszervezés aktivált értéke: a vállalkozás alapításának, átszervezésének jövőben megtérülő közvetlen költségei 129 VÁLLALKOZZUNK! Kísérleti fejlesztés aktivált értéke: kutatási, fejlesztési tevékenység közvetlen költségei, ha a tevékenység eredménye

hasznosítható. Mind az alapítás átszervezés, mind a kísérleti fejlesztés költségeinek aktiválásáról- több év alatt megtérülő befektetett eszköznek minősítéséről- a vállalkozás dönt. Ha ezeket a költségeket nem aktiválja, akkor az adott időszak eredményét egy összegben terheli Vagyoni értékű jogok: például bérleti, használati jog. Az ellenérték megfizetése több évre vonatkozóan előre történik Nem tartoznak ide az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok. Szellemi termékek: szellemi tevékenység eredményei. Pl: szabadalom, ipari minta, szoftver Üzleti vagy cégérték: az a többletérték, amelyet a vállalkozás hírnevéért, piacképességéért stb. fizetnek Számítása: Vételár- (eszközök- kötelezettségek) Immateriális javakra adott előlegek: immateriális javak vásárlásakor a szállítónak előre fizetett összeg. Év közben követelésként mutatjuk ki, év végén a mérlegben az immateriális javak

között. A tárgyi eszközöknél és a készleteknél is hasonlóan értelmezhető. Immateriális javak értékhelyesbítése Értékhelyesbítés: egyes befektetett eszközök piaci értékének és könyv szerinti értékének pozitív különbözete (a tárgyi eszközöknél és a befektetett pénzügyi eszközöknél is előfordul). Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok: Ingatlan a föld és a földdel tartós kapcsolatban lévő létesítmény (épületek, ültetvények stb.) Műszaki berendezés, gépek, járművek: több éven át közvetlenül szolgálják a vállalkozást. A termelő tevékenységgel közvetlen kapcsolatban vannak Pl: esztergapad, teherautó stb. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek: több éven át, közvetve szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Nem közvetlenül a termelésben vesznek részt. Ide tartoznak az ügyviteli, igazgatási gépek, berendezések Pl: személygépkocsi, irodai számítógép) Tenyészállatok:

olyan állatok, amelyeket utódok létrehozása miatt tartanak. Beruházások, felújítások: még üzembe nem helyezett tárgyi eszközök. 130 VÁLLALKOZZUNK! Befektetett pénzügyi eszközök: tartós- egy évet meghaladó időszakra szólópénzügyi befektetések. Ide tartoznak: − Hosszú lejáratra kölcsönadott pénzeszközök. Cél: tartós kamatjövedelem (adott kölcsönök) − Hosszú lejáratú bankbetétek- év közben külön számlán vezetjük, év végén a mérlegben az adott kölcsönökhöz soroljuk. A befektetés célja itt is a tartós kamatjövedelem elérése. − Befektetési céllal – több éves lekötésre vásárolt értékpapírok. Az értékpapírokat pénzügyi tanulmányainkból ismerjük. Lehetnek − Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok: pl. kötvények Cél: tartós kamatjövedelem és árfolyamnyereség − Tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok: pl. részvények, részesedések Ezekhez nemcsak vásárlással juthat a

vállalkozás, hanem másik gt alapításával, apportbevitellel stb. A befektető célja itt nem a kamat, hanem tulajdonosi jogosultságok szerzése; irányítási, ellenőrzési lehetőség illetve osztalékjövedelem. A tartós befektetések következő évi törlesztő illetve felszabaduló részét a mérlegben át kell sorolni a forgóeszközök közé. A befektetett pénzügyi eszközöket- később majd látjuk, más eszközöket isrészesedési viszony szerint csoportosítva mutatjuk ki a mérlegben. Tehát külön sorokon jelenik meg az a befektetés, amely kapcsolt vállalkozásban vagy egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban áll fenn. Az elmondottaknak megfelelően értelmezhetők a befektetett pénzügyi eszközök mérlegsorai. (Lsd: A változatú mérleg A/III) A készletek csoportjai: a) vásárolt készletek: − Anyagok: azért veszi a vállalkozás, hogy azok felhasználásával termékeket állítson elő illetve szolgáltatásokat nyújtson.

Lehetnek: alap, segéd, építő-, üzem-, fűtő-, építési stb. anyagok − Áruk: változatlan formában történő tovább értékesítési céllal vásárolja a vállalkozás. − Göngyölegek: olyan csomagolóanyagok, amelyek rendeltetésüknek megfelelően többször felhasználhatók. A mérlegben az áruk soron mutatjuk ki. b) saját termelésű készletek: a vállalkozás saját maga állítja elő, termelésének eredménye − Késztermék: megmunkálását befejezték, minden termelési fázison átment. − Félkész termék: egy vagy több technológiai folyamaton átment, de ezt még további technológiai folyamatok követik (bár ebben a formában is értékesíthető). − Befejezetlen termék: éppen megmunkálás alatt áll. 131 VÁLLALKOZZUNK! Készletek sorrendje a mérlegben: lásd: B/I Követelések: áruszállításból és szolgáltatásból: − Késztermék, áru vagy szolgáltatásértékesítésből keletkezett jogszerű (elismert) követelés,

fizetési igény a vevővel szemben. − Váltókövetelés: akkor keletkezik, ha a vállalkozás váltót fogad el valamely követelése ellenében a vevőtől vagy az adóstól. − Egyéb követelések: állammal, munkavállalókkal szembeni követelések, rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszközök. − Fenti mérlegtételekre akkor sorolunk valamely követelést, ha az nem részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben áll fenn. − Értékpapírok: forgatási, eladási céllal vásárolt értékpapírok, melyek lehetnek részvények, részesedések (B/III/1 és B/III/2) illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (B/III/4.) Az ilyen értékpapírokat elsősorban árfolyamnyereség elérése érdekében vásárolja a vállalkozás Külön mérlegtételt képeznek a visszavásárolt saját részvények; ezeket egy éven belül be kell vonni vagy el kell adni. − Pénztár, csekkek: a házipénztárban lévő készpénzállomány. − Bankbetétek: le nem

kötött és egy éven belül lekötött pénz. − Aktív időbeli elhatárolás: Vannak olyan gazdasági műveletek, amelyek két vagy több évet érintenek (Pl. novemberben kifizetett féléves bérleti díj) Az ilyen események eredményt érintő hatásait meg kell osztani az érintett időszakok között az eredmény pontos meghatározása érdekében. Az aktív időbeli elhatárolások az üzleti év eredményét növelik vagy a költségek, ráfordítások csökkentésével vagy a bevételek növelésével Saját tőke: legfontosabb elemeinek lényegét már megfogalmaztuk. Ezen túl: Jegyzett, de be nem fizetett tőke azt jelenti, hogy a gazdasági társaság tulajdonosa még nem teljesítette pénzbeni hozzájárulása egy részét. Év közben követelésként mutatjuk ki, év végén a mérlegben a saját tőkét csökkenti Lekötött tartalék: tőketartalékból és az eredménytartalékból képezzük olyan tételek (Pl. visszavásárolt saját részvények, kísérleti

fejlesztés aktivált értéke) után, amelyek osztalékfizetési korlátot jelentenek. Értékelési tartalék: az értékhelyesbítések „forrása”, azok összegével egyezik. Jelzi, hogy ez a forrás az eszközök felértékeléséből származik, amelyből eredmény nem keletkezhet. Hátrasorolt kötelezettségek: lejárati ideje öt évnél hosszabb, visszafizetési rangsorban a tulajdonosok előtti utolsó helyen áll. 132 VÁLLALKOZZUNK! Hosszú lejáratú kötelezettség: − Hosszú lejáratra kapott kölcsönök: más vállalkozótól kapjuk − Átváltoztatható kötvények: részvényekre alakíthatók − Tartozások kötvénykibocsátásból: az általunk kibocsátott kötvényekből származó, az azokat megvásároló vállalkozásokkal, magán személyekkel szembeni tarozás − Beruházási és fejlesztési hitelek: tárgyi eszközök beszerzésére illetve előállítására vesszük fel a banktól, amelyet több éven át törlesztünk, kamattal együtt

− Egyéb hosszú lejáratú hitelek: nem beruházási célt szolgálnak − Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek: egyik mérlegtételbe sem tartoznak (Pl. lízingtartozás) Ha a felsorolt tartozások részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben állnak fenn, akkor nem a fenti mérlegsorokon, hanem külön tételben (F/II/6 és F/II/7) mutatjuk ki. A hosszú lejáratú kötelezettségek következő évi törlesztő részét át kell sorolni a rövid lejáratú kötelezettségek közé (értelemszerűen a megfelelő sorba). Rövid lejáratú kötelezettségek- egyes sorainak tartalma értelemszerűen következik a hosszú lejáratú kötelezettségek hasonló tételeiből. Ezeken túl: − Vevőktől kapott előlegek: terméket, árut értékesítünk majd a vevőnek, aki előre, a teljesítés előtt kifizeti az ellenérték egy részét, a teljesítésig tehát tartozásunk van a vevővel szemben. − Kötelezettségek áruszállításból: anyag, áru, tárgyi

eszköz, immateriális javak, beszerzésekor keletkezik a szállítókkal szemben − Váltótartozás: akkor keletkezik, ha szállítóval vagy hitelezővel szembeni tartozásunkat saját váltó kibocsátásával egyenlítjük ki − Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek: bértartozás, adótartozás, tb tartozás, vámhatósággal szembeni tartozás stb. A fenti tételek az éves beszámoló mérlegének sorai. Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege annyiban tér el, hogy arab számos részletezést nem tartalmaz. 4.54 Mérlegszámlák zárása Az üzleti év végén a mérlegszámlákat zárjuk a Zárómérleg számlával szemben pl. Zárómérleg szla T - Anyagok szla K (A számla zárása azt jelenti, hogy egyenlegét nullává tesszük.) A következő időszak elején újra nyitjuk a számlákat, elkönyveljük a nyitó rendező tételeket (Pl. mérleg szerinti eredmény átvezetése), azután kezdődhet minden az elejéről 133 VÁLLALKOZZUNK! 4.6

ÉRTÉKELÉS 4.61 Bekerülési érték Az előző részben megismertük a mérlegtételek tartalmát. Láttuk, hogy az egyes mérlegsorokba, mely eszközök illetve források tartoznak. A mérleg a vállalkozás vagyonának nagyságát mutatja, ezért nagyon fontos, hogy az eszközöket és forrásokat milyen értékben mutatjuk ki. A Számviteli törvény általános szabálya szerint a mérlegtételek értékelése bekerülési értéken történik A bekerülési érték: − ha vásároltunk, akkor a bekerülési érték − ha saját magunk állítottuk elő, akkor az előállítási költség (érték) Az eszközök bekerülési értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült tételek együttes összege. Tartalmazza az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, a szállítási, rakodási, alapozási, szerelési költségeket, illetéket, hatósági

díjat, vámot, igénybe vett hitel kamatát üzembe helyezésig. Itt most csak a tárgyi eszközök és készletek értékelésével foglakozunk. 4.62 Tárgyi eszközök értékelése Tárgyi eszköznél a bekerülési értéket bruttó értéknek nevezzük. Ennyit ér az eszköz új korában. A termelés során viszont értéke csökken (az értékcsökkenés fogalmát már ismerjük). Adott időpontra vonatkoztatva tehát ezen eszközök tényleges értékét az értékcsökkenéssel csökkentett bruttó érték mutatja – ezért lényegében ezen az értéken szerepelnek a mérlegben Az értékcsökkenés lehet: − terv szerinti − terven felüli Terv szerinti értékcsökkenés a tárgyi eszközök rendeltetésszerű, előre megtervezett használata közben keletkezik. Terven felüli értékcsökkenést akkor kell elszámolni, ha az eszköz piaci(forgalmi) értéke tartósan és jelentősen alacsonyabb, mint a könyv szerinti (könyvelésben nyilvántartott) értéke, illetve

ha az eszköz feleslegessé vált, megrongálódott, megsemmisült. A terven felüli értékcsökkenés később csökkenthető, „visszaírható”, ha a piaci érték és a könyv szerinti érték viszonya kedvezően változik. Tárgyi eszköz mérleg szerinti értéke = Bruttó érték-terv szerinti écs .- terven felüli écs. + terven felüli écs visszaírása 134 VÁLLALKOZZUNK! Terv szerinti értékcsökkenésként az eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket előreláthatóan használni fogják. Vannak eszközök, amelyek után nem számolható el értékcsökkenés (pl. földterület, képzőművészeti alkotás, régészeti lelet stb.), mert ezek értéke használat során sem csökken. Maradványérték: Az eszköz várható piaci értéke a használati idő végén (0 is lehet). A terv szerinti értékcsökkenés több módszerrel számítható:

1. Bruttó érték után − lineáris leírással − évek száma módszerrel − szorzószámos módszerrel − teljesítményarányosan 2. Nettó érték után Példa: Termelőgépünk bruttó értéke 2200000 Ft. Tervezett hasznos élettartam 4 év. Maradványérték: 200000 Ft Számoljuk ki mindegyik módszerrel − az évi értékcsökkenést − a halmozott értékcsökkenést a 3. év végén − a mérlegértéket a 3. év végén (szorzószámok: 1,8; 1,2; 0,8; 0,2; nettó érték után gyorsított leírási kulcs: 40%, tervezett teljesítmény évenként:2000gépóra, 3000gépóra, 2500gépóra, 2500gépóra) Lineáris leírással: évenként azonos összeget számolunk el értékcsökkenésként leírási kulcs: ¼= 25% értékcsökkenés alapja: 2200000-200000=2000000 a) Értékcsökkenés évenként: 1. év: 2000000•0,25= 500000 2. év: 500000 3. év: 500000 4. év: 500000 b) Halmozott értékcsökkenés: 3•500000=1500000 c) Mérlegérték: 2200000-1500000=700000

„Évek száma” módszerrel: évenként azonos összeggel csökkenő leírást számolunk el, a következő módon: 135 VÁLLALKOZZUNK! (bruttó érték-maradványérték / évek száma összege)•évek száma visszafelé haladva • Értékcsökkenés évenként: 2000000 = 200000 1+ 2 + 3 + 4 1. 2. 3. 4. • • év: 200000•4=800000 év: 200000•3=600000 év: 200000•2=400000 év 200000 Halmozott écs a 3. év végén: 800000+600000+400000=1800000 Mérlegérték a 3. év végén: 2200000-1800000=400000 Szorzószámos módszerrel: -az évenkénti értékcsökkenést szorzószámokkal „eltérítjük” • Évi értékcsökkenés: 1. év: 2000000•0,25•1,8= 900000 2. év: 2000000•0,25•1,2= 600000 3. év: 2000000•0,25•0,8= 400000 4. év: 2000000•0,25•0,2= 100000 • Halmozott écs a 3. év végén: 900000+600000+400000=1900000 • Mérlegérték a 3. év végén: 2200000-1900000=300000 Teljesítményarányos értékcsökkenés: (bruttó

érték-maradványérték / tervezett teljesítmény) • évi tényleges teljesítmény • Évi értékcsökkenés: 2000000 = 200 2000 + 3000 + 2500 + 2500 1. 2. 3. 4. • • 136 év: 2000•200= 400000 év: 3000•200= 600000 év: 2500•200= 500000 év: 2500•200= 500000 Halmozott écs a 3. év végén: 400000+600000+500000=1600000 Mérlegérték a 3. év végén: 2200000-1600000=600000 VÁLLALKOZZUNK! Nettó érték után: Az értékcsökkenési leírás alapja a nettó érték • Évi értékcsökkenés Nettó érték 1. év: 2200000•0,4= 880000 2200000-880000=1320000 2. év: 1320000•0,4= 528000 1320000-528000=792000 3. év: 792000•0,4=316800 792000-316800=475200 4. év: 475200•0,4=190080 475200-190080=284920 A maradványérték ebben az esetben több 200000-nél. • Halmozott écs a 3. év végén: 880000+528000+316800=1724800 • Nettó érték a 3. év végén: 2200000-1724800=475200 (az évi értékcsökkenésnél is látható) 4.63 Készletek

értékelése Példánkban az anyagfelhasználás értékének meghatározása nem jelentett gondot, hiszen csak egyféle anyagár volt- ezt nevezzük egyedi beszerzési árnak. Így értelemszerűen adódott a raktáron maradt anyagkészlet mérlegértéke is. A gyakorlatban akár ugyanazt az anyagot is különböző árakon vásárolhatjuk meg: Példa 1. beszerzés: 3000 kg • 1500 Ft/kg 2. beszerzés: 2500 kg • 1600 Ft/kg 1. felhasználás: 4000kg 3. beszerzés: 4200 kg • 1450 Ft/ kg 4. beszerzés: 1500 kg • 1650 Ft/kg 2. felhasználás: 5000kg Hogyan számíthatjuk ki az anyagfelhasználás értékét és a zárókészletet ilyen esetben? 1. Időszaki átlagárral Az egész időszakra átlagárat számolunk és ezzel könyveljük a készletcsökkenést Átlagár: 3000 ⋅ 1500 + 2500 ⋅ 1600 + 4200 ⋅ 1450 + 1500 ⋅ 1650 = 1523,66 Ft / kg 3000 + 2500 + 4200 + 1500 Felhasználás: (4000+5000) •1523,66=13712940 Ft Készlet: (3000+2500+4200+1500)-(4000+9000)= 2200kg

2200•1523,66= 3352052 Ft 137 VÁLLALKOZZUNK! 2. Mérlegelt (csúsztatott) átlagárral Minden készletcsökkenés előtt (vagy a beszerzések után) számolunk átlagárat és ezzel könyveljük a felhasználást, értékesítést stb. 1. átlagár: 3000 ⋅ 1500 + 2500 ⋅ 1600 = 1545,45Ft / kg 5500 1. felhasználás: 4000•1545,45=6181800 Ft készlet: (5500-4000)=1500 kg 1500•1545,45=2318175 2. átlagár: 1500 ⋅ 1545,45 + 4200 ⋅ 1450 + 1500 ⋅ 1650 = 1511,55Ft / kg 1500 + 4200 + 1500 2. felhasználás: 5000•1511,55= 7557750 Ft készlet: (1500+4200+1500)-5000=2200kg 2200•1511,55=3325410 Ft Összes felhasználás: 6181800+7557750= 13739550 Zárókészlet: 3325410 Ft 3. FIFO eljárással A készletcsökkenést mindig a legrégibb készletekből számoljuk el. 1. felhasználás: 3000•1500+1000•1600= 6100000 készlet: 1500•1600= 2400000 2. felhasználás: 1500•1600+3500•1450=7475000 készlet: 700•1450+1500•1650=3490000 Összes felhasználás:

6100000+7475000= 13575000 Zárókészlet: 3490000Ft Az anyagok mérlegértékének meghatározásánál a raktáron maradt anyagkészlet leltárral ellenőrzött bekerülési értékéből indulunk ki. Ez lesz az anyagok könyv szerinti értéke, amit összehasonlítunk a piaci értékkel. Ha a piaci érték ennél alacsonyabb, akkor értékvesztést kell elszámolni (mint a tárgyi eszközöknél a terven felüli értékcsökkenést), hiszen kevesebbet ér anyagkészletünk. Ez az értékvesztés később itt is visszaírható. Készlet mérlegértéke = bekerülési érték – értékvesztés + értékvesztés visszaírása " Vegyük elő a Számviteli törvényt! Keressük ki, olvassuk el és jelöljük meg azokat a részeket, amelyeket már megtanultunk! 138 VÁLLALKOZZUNK! 5 A GAZDASÁGI ELEMZÉSEK ALAPJAI 5.1 A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ELEMZÉSE A vállalkozások olyan tevékenységeket folytatnak, amelyet a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyzetük

meghatároz; ebből következik, hogy a vállalkozásoknak a konkrét célok elérése érdekében a külső környezetükhöz alkalmazkodni szükséges, annak törvényszerűségeit a működésüknél figyelembe kell venni. A vállalkozásoknál végbemenő változássorozatokat folyamatoknak nevezzük, amelyek lehetnek irányítási, fizikai és gazdasági folyamatok. Az irányítási feladatok a vezetői hierarchia szerinti tevékenységek sorozatát jelenti, amelynek eredményeként az egyes vezetők beavatkoznak a vállalkozás működésébe. A fizikai folyamatok a vállalkozások alapvető folyamatainak végrehajtásával kapcsolatosak, például a termékek termelése, a szolgáltatás nyújtása, a beszerzés, az értékesítés és még folytathatnánk. A gazdasági folyamatok a kitűzött céloknak megfelelően a fizikai folyamatokra épülnek. Egy vállalkozásnál előforduló gazdasági folyamatok például a marketing folyamatok (piackutatás, beszerzés,

értékesítés, fejlesztés); a számviteli folyamatok(a főkönyvi és analitikus elszámolás, raktári nyilvántartás); a controlling folyamatok(tervezés, elemzés, gazdaságossági számítások, ellenőrzés); munkaerőgazdálkodási-, pénzügyi-, eszközgazdálkodási-, készletgazdálkodási-, költséggazdálkodási folyamatok. A gazdasági folyamatok és a gazdálkodó szervezet szoros kapcsolatban van egymással, a folyamat a környezeti változásokra elég gyorsan reagál, a szervezet változása azonban csak jóval a folyamatok változása után következik be. Ezért szükséges alapos előkészítés után elvégezni meghatározott időszakonként a folyamatok szabályozását, a döntési folyamatok meghatározását, a döntési pontok rögzítését. A vállalkozásoknak a vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetéről valós képet kell adni a környezetének, amely folyamatos, részletes elemzések készítésével oldható meg. Az elemzés

információt nyújt az üzleti szféra, a törvényhozó hatalom felé, ezzel hozzájárul a döntések megalapozásához. Célja valós képet adni a gazdasági folyamatokról, a rendelkezésre álló erőforrásokról, az elemzés alapjául szolgáló információkat a számvitel, a statisztika, a tervek, valamint a hatályos jogszabályok tartalmazzák. Hazánkban az adatszolgáltatási tevékenységeket - figyelembe véve az EU irányelveit - törvények és rendeletek szabályozzák A gazdasági-társadalmi életre vonatkozó információkat a KSH napilapokban, havi kiadványokban, évkönyvekben teszi közzé " Melyek a főbb adatszerzési módok és soroljuk fel azok jellemzőit! 139 VÁLLALKOZZUNK! A vezetők számára nélkülözhetetlen az információ áramlás; ennek oka, hogy a megfontolt vezetéshez, a megfelelő döntésekhez megalapozott, pontos információkra van szükség. Az információáramlás fontos eszköze a gazdasági elemzés. Az

elemzés(analízis) -az egész vizsgálata a részekre, elemekre bontás módszerével- alapján levont következtetések szabják meg az akcióterv(cselekvési ütemterv) irányát és egyúttal segítik a hatékony gazdálkodást. A vállalkozási tevékenységek elemzésével a gazdasági vezetés részére a nélkülözhetetlen tájékozottság biztosítható, bírálható és fejleszthető Az elemzés feltárja és számszerűleg értékeli azokat a körülményeket, amelyek befolyásolják a vállalkozás gazdálkodását, a vezetés döntéseinek előkészítését, valamint a megtett intézkedések végrehajtását például: megalapozza a gazdasági döntéseket; vizsgálja a termelés hatékonyságát és jövedelmezőségét; méri a fejlődés tendenciáit; minősíti a kitűzött feladatok végrehajtását és feltárja az eltérések okait; komplexen értékeli a vállalkozás piaci, innovációs, beszerzési, termelési és értékesítési tevékenységét; méri a

kapacitáskihasználás, az erőforrások hasznosításának színvonalát; feltárja a belső tartalékokat. A vezetői döntéseket előkészítő un előkalkulációs jellegű elemzéseknek a célja a a döntések előkészítése és az elemzések alapján történik az intézkedés; az operatív azaz a végrehajtás szakaszában készített elemzések fő célja a feladat optimális teljesítésének biztosítása; az időszaki elemzés pedig a feladat végrehajtását követően, utókalkulációs jelleggel készül. Az átfogó elemzések a vállalkozási tevékenység egészét vizsgálják, ill. egy-egy téma teljes mélységben történő vizsgálata (pl anyagkészlet, tárgyi eszköz gazdálkodás stb) valósul meg A részleges elemzések középpontjában egy-egy szervezeti egység vizsgálata, vagy egy feladat teljesítésének elemzése kerül. A gazdasági elemzés során keressük az ok-okozati összefüggéseket Az elemzés folyamatában a fő cél az eredendő ok,

okok meghatározása A vizsgálat során az okok láncolatában visszafelé kell haladnunk, amíg az alapvető okot nem találjuk meg. Az elemzési munka szakaszai: az elemzéshez szükséges adatok kijelölése, gyűjtése, ellenőrzése, egyszerűsítése; a rendelkezésre álló adatok feldolgozása; az adatok csoportosítása, összehasonlítása. Az elemzés tehát a vezetés nélkülözhetetlen eszköze, mellyel a vállalati gazdálkodás megismerhető, értékelhető és fejleszthető Az elemzés feltárja a hiányosságok és veszteségek okait és javaslatot dolgoz ki a hibák megszüntetésére. Az elemzés célját konkretizálva kerül sor az adatok összegyűjtésére -amely nehéz, átgondolt, körültekintő munka-, feldolgozására, majd a kapott eredményeket táblázatokba, diagramokba rendezve kell szakmailag értelmezni az okokat. Az elemzések készítésekor alapvető követelmény, hogy a gazdasági folyamatokat komplexen vizsgáljuk, minden alapvető

tevékenységet részletesen értékeljünk. Fontos feltárni és számokkal értékelni a vállalkozás gazdálkodását befolyásoló tényezőket, ezzel segítve a vállalati gazdálkodás eredményességét, hatékonyságát. Például egy vállalkozás tárgyi eszközeinek nagyságát csak úgy lehet megítélni, ha ismerjük, hogy az előző időszakban mekkora volt a vállalkozás tárgyi eszköz állománya és ehhez képest mekkora mértékű változás következett be bruttó és nettó értékben, mennyire vannak az eszközök amortizá140 VÁLLALKOZZUNK! lódva. A gazdasági folyamatok megismeréséhez adatokra van szükség, amelyek megszerzése tudatos, előre megtervezett munkát igényel. Nézzünk meg néhány elemzéshez szükséges alapfogalmat. 5.2 STATISZTIKAI ALAPFOGALMAK A statisztikai sokaság a vizsgált jelenség tárgyát képező egyedek összessége, halmaza. A sokaságot alkotó egyedeket a sokaság egységeinek nevezzük Ilyen egységek lehetnek:

személyek, tárgyak, események, cselekmények stb. A személyekből, tárgyakból, szervezetekből álló sokaságok egyértelműen elkülönülő egységekből állnak. Az ilyen sokaságokat diszkrét sokaságoknak nevezzük A képzett egységekből álló un folytonos sokaságoknál az egységeket önkényesen határozhatjuk meg Egy konkrét időpontra meghatározható, értelmezhető sokaságot álló sokaságnak, az időtartamra értelmezhető sokaságot mozgó sokaságnak nevezzük. A statisztikai ismérv a statisztikai sokaság egyedeit jellemző tulajdonság pl. életkor, nem, hajszín stb Az ismérv lehetséges outputjai ( kimenetelei ) az ismérvváltozatok. Ezen ismérvek alapján a statisztikai sokaságot részcsoportokra lehet bontani, melyek az inputjai ( kezdeti ) pontjai lehetnek a további statisztikai elemzéseknek. Az ismérveknek fajtái: Időbeli ismérv: az ismérvváltozatok különböző időpontok lehetnek pl. születési év Területi ismérv:

ismérvváltozatai földrajzi területek lehetnek pl lakóhely Mennyiségi ismérvnél a sokaság egyedeit csupán valamilyen számadat például a lakosságot életkor alapján különböztetjük meg. A mennyiségi csoportosítás nagyszámú diszkrét ismérvek összevont csoportosítása folytán válik áttekinthetőbbé, míg a folytonos ismérvek esetében osztályközökkel történik. Az osztályközös csoportosításnál a csoportközök meghatározásával mechanikusan is történhet például az ország népességét tagolhatjuk az életkor szempontjából öt vagy tízéves osztályközök szerint. Olyan esetekben amikor az adott jelenség tartalmi összefüggéseit szeretnénk kimutatni; az osztályközöket úgy kell meghatározni, hogy a mennyiségi kategóriák egyben minőségi különbségeket is kifejezzenek. A minőségi ismérvnél a megkülönböztetés alapja a sokaságot jellemző valamilyen tulajdonság. A minőségi csoportosítás az egyedek fogalmilag

meghatározható tulajdonsága szerint történik. Sok esetben a minőségi ismérvváltozatok szerinti csoportok meghatározása és teljes felsorolása nem jelent problémát: például a gazdaság adott évben elért termelésének népgazdasági ágak szerinti csoportosítása, vagy a lakosság csoportosítása családi állapot szerint - ilyenkor az ismérvváltozatok száma kevés, valamint logikailag meghatározottak, egyértelműen elhatárolhatók. Más elemzések során, amikor a vizsgált jelenségben a minőségi ismérvek nagyon sok változata fordulhat elő, nem sorolható fel valamennyi önálló tényleges csoport, hanem a lehetséges változatoknak valamilyen logikai szempont (közös tulaj141 VÁLLALKOZZUNK! donság) szerinti főbb összefoglaló csoportjait határozzuk meg. Az ismérvek további szempontok szerinti felosztása a területi és időbeli megkülönböztetés A területi ismérvek szerinti csoportosítást megkönnyíti, hogy a területi

ismérv-kategóriák adottak (például: ország, megye, régió), de lehet alkalmazni minőségi szempontok szerinti csoportosítást is. Az időbeli ismérvek szerinti csoportosítás általában mechanikus, egymástól egyenlő távolságra lévő időpontok vagy azonos hosszúságú időtartamok szerint taglaljuk például:. a lakosságnak születési idő vagy a betöltött évek szerint való csoportosítása. A mindennapi gyakorlatban igény jelentkezik arra is, hogy a sokaság egységeit egyidejűleg két vagy több tulajdonság (ismérv) szerint tagoljuk ez esetben többszörös vagy kombinatív csoportosításról beszélünk. Az ismérveket lehetséges változataik szerint is meg szokták különböztetni - különleges jelentősége van a két változattal rendelkező ismérveknek, ilyenek például: férfi vagy nő; kereső vagy eltartott; pályakezdő vagy szakmai gyakorlattal rendelkezik stb. ezeket nevezzük alternatív ismérveknek A statisztikai sokaságnak

jellegzetes ismérvek szerint történő számba vétele, megszámlálása eredményezi a statisztikai adatot, azaz az információ egyik megjelenési formáját a rögzített ismeretet A statisztikai elemzés keretében ezeket a rögzített ismereteket (számokat) alakítjuk át viszonyszámokká, átlagszámokká, ennek oka, hogy a vizsgált jelenség megismeréséhez minél közelebb juthassunk. Ezeket a számokat az abszolút számokkal szemben leszármaztatott számoknak nevezzük A leszármaztatott számok más néven mutatószámok különböző fajtáit alkotják a viszonyszámok, az átlagok, a szóródási mutatók és az indexek. A mutatószámok segítségével mutatjuk ki az adott jelenség arányainak időbeli változását, a vizsgált jelenség egésze és részei közötti arányokat, a fejlődés ütemét, átlagos ütemét, az átlagot és az átlagoktól való eltéréseket stb. Az elemzés eszközeinek legalapvetőbb módszere az adatrendezés, a rendelkezésre

álló adatok csoportosítása, összehasonlítása A statisztikai csoportosításon alapvetően a sokaságnak, a sokaság egységeinek egy vagy több lényeges tulajdonság, ismérv szerinti tagolását, rendezését értjük. Kiválasztjuk a vizsgálat szempontjából leglényegesebb ismérveket, megállapítjuk az egyes csoportokba tartozó egységek előfordulásának számát. Az adatok meghatározott szempontok szerinti csoportosításnak, osztályozásának, felsorolásának eredményeként különböző statisztikai sorokat kapunk. Ennek megfelelően megkülönböztetünk: Megnevezés Azonos fajta Különböző fajta adatokból álló sorok Keletkezés Szerint Ismérvfajta szerint 142 csoportosító összehasonlító minőségi idő mennyiségi területi leíró -- VÁLLALKOZZUNK! A csoportosítás eredményeként létrejövő statisztikai sorok megmutatják, hogy az egyes tulajdonságok(ismérvváltozatok) milyen gyakorisággal fordulnak elő. Ezen sorok keletkezési

módjuk szerint lehetnek összehasonlító és csoportosító sorok A leíró sor nem a csoportosítás eredményeként jön létre, hanem különböző adatok felsorolását jelenti A leíró sor tagjai egy bizonyos szempontból összetartozó, de különnemü un. heterogén sokaságokra vonatkoznak A minőségi sorok az adott sokaság fogalmilag meghatározott megoszlását fejezik ki. A minőségi sor tagjainak (ismérvváltozatainak) sorrendje nem kötött, az ismérvváltozatok felsorolási rendje felcserélhető, anélkül, hogy azzal a sor lényege megváltozna. A gyakorlatban azonban kialakultak bizonyos követési elvek, így például felsorolhatjuk a csoportokat fontosságuk vagy a gyakoriságuk nagyságrendi sorrendjében is. Más esetekben a vizsgált jelenség természetéből következően érvényesül egy logikai sorrend a felsorolásban például: a népesség iskolai végzettség szerinti felsorolásnál. Olyan esetekben, amikor a minőségi ismérvek nagyszámú

változatai fordulnak elő valamennyi változatot ésszerűtlen lenne felsorolni, a sor pedig nem áttekinthető ezért a változatokat valamilyen újabb közös tulajdonság alapján a vizsgálati igényeknek megfelelő csoportokba vonjuk össze. Azokat az egységeket, amelyeket a konkrétan megnevezett csoportokba nem tudunk besorolni, illetve amelyeknek a gyakorisága nagyon kicsi, és így a vizsgálat szempontjából is kevésbé jelentősek az un. „egyéb” kategóriában szerepeltetjük. Mennyiségi sornál valamilyen számadattal meghatározható tulajdonság alapján történik a csoportosítás. Alapesetben felsoroljuk a változatokat és azok előfordulását ( gyakoriságát ). A mennyiségi sor is két oszlopból áll: a számszerűen meghatározott ismérvváltozatokból és az egyes ismérvváltozatokhoz tartozó gyakoriságok adataiból A mennyiségi soroknak ezt az alaptípusát szokás gyakorisági sornak nevezni, mivel szó szerint épp azt fejezi ki, hogy az

egyes ismérvértékek, vagy azok csoportokba foglalt értékközei milyen gyakorisággal fordulnak elő. A mennyiségi sor kialakításánál fontos a csoportközök nagyságának meghatározása Áttekinthetőség mellett cél az is, hogy kifejezzék a sokaság megoszlásában mutatkozó szabályszerűséget. Egyenlő eloszlású csoportközök mellett használhatunk egyenlőtlen csoportközöket is, ha valamely érték körül jelentkező sűrűsödés vizsgálata ezt indokolja. Mennyiségi sorok közé soroljuk az értékösszegsort, mely azt fejezi ki, hogy mennyi az egyes ismérvértékek csoportjába tartozó értékek összege. A kumulált gyakorisági sor azt mutatja meg, hogy adott ismérvértékig, osztályközös sor esetén az adott osztályköz felső határáig bezárólag mennyi az összes előfordulások száma. Technikailag ezt úgy kapjuk meg, hogy a gyakoriságokat, illetve az értékeket rendre összegezzük, azaz az első ismérvértékhez tartozó

számértékből kiindulva sorra növeljük a követő sortagok előfordulásával, értékével, így a kumulált gyakorisági a sor mutatja; hogy adott ismérvértékig; osztályközös sor esetén az adott osztályköz felső határáig bezárólag mennyi az összes előfordulások száma; illetve a kumulált értékösszeg sornál az adott ismérvértékig (az osztályköz felső határáig) bezárólag mekkora az előforduló értékek összege. A 143 VÁLLALKOZZUNK! kumulálás ellenkező irányban is elvégezhető, amikor is a gyakoriság, ill. az értékösszeg egészéből indulunk ki, és azt a rendre következő sortagokkal csökkentjük Kumulált értékösszegsornál az adott ismérvértékig, osztályközös sor esetén az adott osztályköz felső határáig mekkora az előforduló értékek összege. Egy adott sokaság egységeinek térbeli ismérv szerinti felsorolását területi sornak nevezzük. A csoportosítás történhet területi elhelyezkedés szerint,

illetve a megfigyelés eredményeinek felsorolásával A területi sor lehet teljes, azaz a sokaság egészére kiterjedő, vagy nem teljes, amikor a vizsgált jelenség néhány kiemelt ismert részét rögzítjük. Az idősor a jelenségeket időbeli változásukban mutatja be időpontokra vagy időszakokra vonatkozó adatok alapján. Állapot-idősorok adatai az álló sokaság időbeli változását mutatják, tehát az egyes időpontok adatait elemzik. A tartam-idősorok a mozgó sokaságok időbeli változását jelzik, a sor tagjai egy-egy időtartam adatai. Idősoroknál a sortagok sorrendje, egymásutánisága szigorúan kötött Az elemző munkában, az adatok feldolgozásában rendkívül fontos szerepe van a jól megszerkesztett, áttekinthető táblázatoknak, amely a statisztikai sorok összefüggő rendszere. " Milyen statisztikai sort ismerünk fel az alábbi adatokban? Magyarországon forgalomban lévő személyautók száma márkák szerint (db) Márka 1999.

2000. dec.31 dec.31 Lada 327185 322025 Opel 210897 233897 Trabant 230897 223387 Volkswagen 161762 172842 Skoda 153986 156549 Suzuki 127900 155439 Wartburg 142307 136276 Ford 118869 125503 Fiat 92905 101521 Renault 75818 86522 Polski Fiat 85479 82803 Peugeot 41528 49389 Toyota 36842 42260 Audi 37323 38803 Daewoo 29218 35842 Citroen 30421 35354 Mercedes 34404 35305 Dacia 35058 33635 Forrás: BM Adatfeldolgozó Hivatal, KSH A statisztikai táblák az egymás melletti, azaz oszloposan elrendezett, illetve a sorokban elrendezett két vagy több statisztikai sor összefüggő rendszerét alkot144 VÁLLALKOZZUNK! ják. Fontos megismerni a statisztikai tábla külső ismérveit, amelyeket be kell tartani akár kézzel, akár táblázatkezelő programmal készítjük el a táblázatokat A statisztikai tábla szerkezetileg két fő részre tagolható: A szöveges magyarázó részre, amellyel a táblában szereplő adatok értelmezéséhez szükséges információkat közöljük. Ide

tartoznak:- a tábla címe, amelyben tömören közöljük a táblázatban szereplő sokaságra, az ismérvekre és az időbeliségre vonatkozó megnevezéseket; a fejrovat, amely a függőlegesen elhelyezett adatok, azok ismérvváltozatainak, mértékegységeinek megnevezését jelöli; az oldalrovat a függőlegesen elhelyezett vizsgálandó adatok megnevezését, mértékegységét tartalmazza; az összesen rovat az oszlopok rész- és teljes összegeit valamint a táblázat teljes öszszegét; a táblázat alján feltüntetett jegyzetek, megjegyzések; a forrás megjelölése, amennyiben nem saját gyűjtésű adatokat használunk fel. A hálós rendszerű rovatos táblamező a megfigyelt statisztikai sokaság sorainak a megnevezett ismérvváltozatok szerinti számszerű adatait tartalmazza. A sorok és oszlopok metszéspontjaiba kerülnek az egyes adatok, amelyek két dimenzióban koordináltak A statisztikai táblák típusait alapvetően három szempont szerint szokás

megkülönböztetni: a táblák rendeltetése; a táblák tartalma, a csoportosításnak a tábla szerkezetében betöltött szerepe; a tábla bonyolultságát, fokát jelző un. dimenziók száma szerint A táblák rendeltetésük szerint lehetnek feldolgozási, munka- és közlési táblák. A feldolgozási táblákat a begyűjtött adatok feldolgozása (osztályozás, csoportosítás, sorok képzése), táblázatszerű összefoglalása eredményeként kapjuk. Jellemző nagyszámú ismérvváltozat szerinti részletezés, amelynek célja, hogy már az elsődleges feldolgozás során valamennyi ismérv közötti kapcsolatot rögzítsük. Munkatábláknak nevezzük azokat a táblákat, amelyek a statisztikai elemző munka során számított részadatokat, részmutatószámokat tartalmazzák. Célja a további elemző munka megkönnyítése az egyes számítási műveletek áttekinthetővé tételével. A közlési táblák a statisztikai tevékenység végső eredményeinek

összefoglalását adják áttekinthető formában A megvizsgált jelenség főbb jellemzőiről, összefüggéseiről tájékoztat. A csoportosítás szempontjából megkülönböztetünk egyszerű, csoportosító és kombinációs táblákat. Az egyszerű tábla csoportosítást nem tartalmazó statisztikai tábla: soraiban, oszlopaiban csak leíró vagy összehasonlító sorok fordulhatnak elő; (általában idősor vagy területi sor) ,nem tartalmaz összesen rovatokat Év 1997 1998 1999 2000 Balesetek megoszlása Magyarországon Meghalt,megsérült Gépjárművek száma Balesetek száma személyek száma az év végén (db) (fő) (db) 19097 26148 2795985 20147 27763 2670466 18923 25976 2706459 17493 23898 2840187 Forrás: Országos Baleset-megelőzési Bizottság 145 VÁLLALKOZZUNK! A csoportosító tábla egyszeres csoportosítást tartalmaz, tehát csoportosítás a táblának vagy csak a soraiban, vagy csak az oszlopaiban fordul elő. Ezen kívül a táblában csak

leíró vagy összehasonlító sor fordul elő. A csoportosító táblában vagy csak a sorok, vagy csak az oszlopok tartalmaznak összesen rovatot. Szakszervezeti szövetségek taglétszáma 1991-ben és 2001-ben (ezer fő) Megnevezés 1991 2001 Autonóm Szakszervezetek Szövetsége 350 180 Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés 90 112 Liga Szakszervezetek 250 98 Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége 2000 600 Munkástanácsok Országos Szövetsége 45 56 Szakszervezetek Együttműködési Fóruma 750 251 Összesen 3485 1297 Forrás: HVG A kombinációs tábla sorai és oszlopai egyaránt csoportosító statisztikai sorok. A csoportosítás általában mennyiségi, minőségi vagy területi A kombinációs táblának mind a sorai, mind az oszlopai tartalmaznak összesen rovatot " Készítsünk tetszőleges jelenségről statisztikai sorokat, táblákat! " A következő adatokat ismerjük: „A” megyében 500 000 lakos él, melyből 270 000 fő városban „B”

megye lakosainak száma 760 000 fő, melyből városban lakik 450 000 fő Szerkesszünk statisztikai táblát, melyben a fenti adatok elhelyezhetők! Nevezzük meg a tábla típusát, a statisztikai sorok fajtáját! 5.3 VISZONYSZÁMOK A rendelkezésre álló adatok feldolgozása során a csoportosítás mellett alkalmazhatjuk az összehasonlítás módszerét. Az adatok összehasonlítására többféle módszer közül választhatunk Az összehasonlítás legegyszerűbb módja megállapítani, hogy melyik a legkisebb illetve a legnagyobb a felsorolt adatok közül Megállapíthatjuk a vizsgált adatok különbségét, azonban a legpontosabb információhoz akkor jutunk, ha vesszük az adatok hányadosát – viszonyszám-, amely kifejezhető együtthatós (pl. 0,82) vagy százalékos formában (pl 82 %) is A viszonyszámok számításához két, egymással kapcsolatban álló statisztikai adatra van szükség, amelyiket a másikhoz viszonyítjuk -viszonyított adatnak, azt pedig

amelyhez hasonlítunk a viszonyítási alapnak nevezzük. 146 VÁLLALKOZZUNK! Általános forma: V=A/B ahol: • A:viszonyított adat • B:viszonyítási alap Mintapélda:Két vállalkozás azonos terméket állít elő: Az „A” vállalkozás januári termelése 10 000 db, februári termelése 12 000 db. A „B” vállalkozás januári termelése 18 000 db, februári termelése 20 000 db. " Állapítsuk meg, hogyan változott a két vállalkozás termelése! Az adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a két cégnél azonos, 2 000 db termelés növekedés keletkezett. Azonban a növekedés abszolút nagysága nem jellemzi a változást. Ezért vizsgáljuk meg a közöttük lévő arányokat viszonyszámok alapján: „A” vállalkozás „B” vállalkozás V=12000/10000= 1,2 -->120 % V=20000/18000= 1,1111 -->111,11% A számítások alapján megállapíthatjuk, hogy az „A” vállalkozás termelése 20 %-kal, a „B” vállalkozás termelése 11,11 %-kal

növekedett. " Egy vállalkozásnál a márciusi termelés 360 000 db volt, a termelés áprilisban márciushoz képest 10 %-kal nőtt. Mennyi volt az áprilisi termelés? . . A viszonyszámok egyik csoportjába tartoznak azok a mutatószámok, amelyek összehasonlítják a vizsgált jelenség különböző adatait például időbeli változásokat, fejlődést, területek jellemző arányait mutatják , ezek a dinamikus viszonyszámok. A másik csoportba tartoznak azok a viszonyszámok, amelyek a vizsgált jelenség összetételét, belső arányát fejezik ki ide tartoznak a megoszlási és koordinációs viszonyszámok. A harmadik csoportba tartoznak az intenzitási viszonyszámok, amelyek egymással logikai kapcsolatban lévő adatok egymáshoz való arányát mutatják. Az időben összehasonlítható dinamikus viszonyszám két különböző időszakra vagy időpontra vonatkozó adatának arányát mutatja. 147 VÁLLALKOZZUNK! Alkalmazott jelölések: a0: bázis

időszak Dinamikus viszonyszám (Vd) = a1: tárgyidőszak Tárgyidőszak adata (a1) Bázisidőszak adata (a0) Mintapélda:Egy vállalkozás 2001-ben 4000 db terméket, 2002-ben 4800 db terméket állított elő azonos időszak alatt. Hogyan változott a termelés 2001ről 2002-re? Dinamikus viszonyszám (Vd) = Tárgyidőszak adata (a1) =. Bázisidőszak adata (a0) =. A termelés 2001-ről 2002-re . %-kal " A fentiek alapján oldjuk meg a következő feladatot! Egy vállalkozás adatai: forgalom 2001-ben 720 000 eFt 2002-ben 756 000 eFt létszám 2001-ben 30 fő 2002-ben 32 fő Számítsuk ki az 1 főre jutó forgalom értékének változást! 1 főre jutó forgalom = . 2001-ben:1 főre jutó forgalom = . 2002-ben:1 főre jutó forgalom = . Változás: Vd= . Az 1 főre jutó forgalom . %-kal 2001-ről 2002-re Az időbeli változás elemzése több évre vonatkozik, ezért – aszerint, hogy az idősor adatait azonos viszonyítási alaphoz vagy pedig mindig a

közvetlenül megelőző év adatához viszonyítjuk – számíthatunk bázis és lánc viszonyszámokat. A bázis viszonyszám a bázisul választott időszakhoz képest fejezi ki az időbeli változás mértékét Képletben: V d(bázis)= ai / a0 A számítás során kijelölünk egy időszakot(a0) – bázis időszak -, és az egyes időszakok( ai ) adatait ehhez az időszak adatához viszonyítjuk. 148 VÁLLALKOZZUNK! Tehát az idősor minden adatát ugyanannak az időszaknak (időpontnak) az adatához viszonyítjuk, ezért nagyon fontos a bázisidőszak helyes megválasztása, hiszen más és más bázishoz hasonlítva más és más lesz a viszonyszámok értéke. A lánc viszonyszám az időbeli változást évről évre (időszakról idő- szakra) mutatja, kifejezi a változás ütemét. Képletben: V d (lánc)= ai/ ai-1 A számítás során az egyes időszakok( ai ) adatait a közvetlenül megelőző időszak adatához viszonyítjuk. Összefüggés a bázis- és

láncviszonyszámok között − az állandó bázist követő első időszak bázisviszonyszáma egyenlő a láncviszonyszámmal; − az i-edik bázisviszonyszám megegyezik az első i láncviszonyszám szorzatával - b i = l2*l3 li; − az i-edik láncviszonyszám megegyezik az i-edik bázisviszonyszám és az i-1edik bázisviszonyszám hányadosával – li= bi/bi-1. A fenti összefüggések magyarázat: a bázis- és a láncviszonyszámok között matematikai összefüggés áll fenn. Ennek alapján az abszolút számok ismerete nélkül is kiszámíthatjuk a láncviszonyszámokat a bázisviszonyszámok sorából, és hasonlóképpen a bázisviszonyszámokat a láncviszony számok sorából. Ismerjük azt a matematikai szabályt, hogy bármely számsor minden egyes tagját ugyanazzal a számmal osztva vagy szorozva az így kapott új számsor tagjai között ugyanazon arányok állnak fenn mint az eredeti számsorban. Amikor bázisviszonyszámokat számítunk az idősor adatait

ugyanazzal a számmal, azaz a bázisidőszak adatával osztottuk, így az új sor adatainak egymáshoz való aránya a régi soréval azonos maradt. Ebből következik, hogy a bázis viszonyszám sorból ugyanúgy végezhetünk számításokat, mint az eredeti abszolút értékek sorából. Bázisviszonyszámokból a láncviszonyszámot ugyanúgy számíthatjuk, mint az abszolút számokból: a bázisviszonyszámokat rendre elosztjuk a közvetlenül megelőző időszak bázisviszonyszámával. Amikor bázisviszonyszámokból láncviszonyszámokat képezünk, a kerekítésből minimális eltérések származhatnak A gyakorlatban az egytizedes pontossággal kimutatott dinamikus viszonyszámoknál l, legfeljebb 2 tizednyi kerekítési eltérés elfogadott A bázisviszonyszámokból számított láncviszonyszámok megegyeznek az idősor abszolút adatai alapján számított láncviszonyszámokkal. A láncviszonyszám mindig a megelőző időszakhoz képest fejezi ki a változást, a

következő láncviszonyszám az ehhez viszonyított változást és így tovább. Ezért a bázisviszonyszámokat a láncviszonyszámok szorzata adja Láncviszonyszámokból a bázisviszonyszámokat úgy számítjuk ki, hogy a lánc viszonyszámokat - a kérdéses időszakéval bezárólag összeszorozzuk. 149 VÁLLALKOZZUNK! Mintapélda: Egy üzlet adott év III. negyedévi forgalmáról ismerjük: a forgalom márciusról áprilisra 10 %-kal csökkent, áprilisról májusra 20 %-kal, májusról júniusra 200 000 Ft-tal emelkedett; a júniusi forgalom 1 820 000 Ft volt. " Határozzuk meg, hogy mennyi volt a III. Negyedévi összes forgalom! Segédtábla a megoldáshoz: Időszak Forgalom (Ft) 5.31 Gyakorló feladatok Egy vállalkozás eladási forgalma az elmúlt években a következőképpen alakult: Évek Forgalom(eFt) 1998 100000 1999 110000 2000 113000 2001 120000 2002 126000 " Határozzuk meg a forgalom alakulását évről évre, valamint 1998-as év adataihoz

viszonyítva! " Igazoljuk a bázis- és láncviszonyszámok közötti összefüggést! A vizsgált jelenség (sokaság) belső összetételét, szerkezetét fejezi ki a megoszlási viszonyszám, amely a sokaság egy részére, csoportjára vonatkozó adat és a sokaság egészére vonatkozó adat hányadosa. Bármely statisztikai sokaságra vonatkozó megoszlási viszonyszámok összege mindig 1, illetve 100 % Egy-egy megoszlási viszonyszám értéke 1-nél, illetve 100 %-nál mindig kisebb, hiszen a rész szükségszerűen mindig kisebb az egésznél. Képletben: Vm = ar / ae Mintapélda: Egy vállalkozásnál 350 fő szakmunkás, 170 fő betanított munkás és 280 fő segédmunkás dolgozik. Határozzuk meg a dolgozók szakképzettség szerinti megoszlását! 150 VÁLLALKOZZUNK! A dolgozók szakképzettség szerinti megoszlása: szakmunkás . / = bet.munkás . / = segédmunkás . / = ∑ . A koordinációs viszonyszám kifejezi az adott sokaság egyik

részsokaságának a másik részsokasághoz való viszonyát például 1000 férfira jutó nők száma. A legtöbbször nem %-os formában fejezzük ki a mutató értékét, hanem mértékegységben. A koordinációs viszonyszám számításánál viszonyítandó adat a statisztikai sokaság egy-egy részének adata, viszonyítási alap pedig a statisztikai sokaság valamely másik csoportjának adata. Az elnevezés onnan ered, hogy egymás mellé rendelt koordinált csoportokat hasonlítunk össze " Példaként vizsgáljuk meg egy mezőgazdasági vállalkozás létszám arányait! A mezőgazdaságban foglalkoztatott fizikaiak száma 124 100 fő, a szellemi foglalkoztatottak száma 34 000 fő. Számítsuk ki a 100 fizikai foglalkoztatottra jutó szellemi foglalkozásúak számát! . . Magyarország egyik megyéjében a nők aránya 50,9 %. Számítsuk ki az 1000 férfira jutó nők számát! . . Számítsuk ki az 100 nőre jutó férfiak számát! . . A leíró sor adatainak

hányadosa az intenzitási viszonyszám, amely az adott jelenség ellátottságát fejezi ki például átlagkereset (Ft/fő), népsűrűség (fő/km2), termelékenység (Ft/fő). Az intenzitási viszonyszámok egymástól különböző, de bizonyos összefüggésben álló jelenségeknek egymáshoz való arányát fejezik ki. A számlálóban az egyik jelenség gyakorisága áll, a nevező pedig a másik sokaság egységeinek a száma, az a mennyiség, amely az illető jelenséggel kapcsolatban áll. Az intenzitási viszonyszámokra képletet felírni nem lehet, hiszen azt, hogy mit osztunk mivel, mindig az illető gazdasági jelenségek közötti összefüggés szabja meg. " Jellemezzük Magyarország területét, népességét, népsűrűségét az európai országok között! (Keressünk adatokat a statisztikai kiadványokban !) " Jellemezzük egy vállalkozás főbb mutatóit! 151 VÁLLALKOZZUNK! A gyakorlati életben a leggyakrabban alkalmazott intenzitási

viszonyszámok: − átlagkereset: a kifizetett bér és átlaglétszám hányadosa − termelékenység: a forgalom és a létszám hányadosa − alapterület kihasználása: egységnyi alapterületre jutó forgalom − készletek forgási sebessége: forgási idő kifejezi, hogy az átlagkészlet hány napi eladási forgalomnak felel meg fordulatok száma kifejezi, hogy adott készlet hányszor fordul meg. 5.4 KÖZÉPÉRTÉKEK, SZÓRÓDÁS A mindennapi életben gyakran alkalmazzuk az adatok jellemzésére az „átlagos” szót, amellyel a legtöbbször előforduló, legjellemzőbb értékre utalunk. Az elemző munka során az azonos fajta adatok tömör, számszerű közös jellemzésére a középértékeket használhatjuk. A középértékek olyan számok, amelyek sok számból álló sokaság jellegzetességeit önmagában reprezentálják. A középérték mindig nagyobb a statisztikai sokaság legkisebb eleménél és kisebb a legnagyobbnál. A sokaságon belüli elemek

számszerű adatai tömörülnek az átlag körül A középértékek között megkülönböztetjük helyzeti és számított középértékeket. A helyzeti középértékek a több tagból álló vizsgált jelenség tömör jellemzésére szolgálnak, a mutatók értékeit nem számítjuk, hanem csak kijelöljük. A medián - a latin „medius” szóból származik, jelentése középső – a nagyság szerint sorba rendezett értékek közül a középső érték, ami azt jelenti, hogy ennél az értéknél ugyanannyi kisebb, mint amennyi nagyobb érték fordul elő a sokaságban. A középső érték meghatározásának technikája: ha a vizsgált sokaság páros számú tagból áll, akkor a medián a két középső tag egyszerű számtani átlaga; ha viszont páratlan, akkor a medián egyértelmű, mivel a középső érték előtt és után azonos számú tagot találunk. A módusz – a latin „modus” szó magyar alakja, melynek jelentése gyakori, jellemző -, az

elemzések során a legtipikusabb, leggyakrabban előforduló érték. A módusz az adatsor egy tényleges tagja, magában hordozza az adatsor jellegzetességeit. A módusz meghatározása egyszerű minden olyan esetben, amikor a sor minden egyes tagjának értékét ismerjük, mert csak kiválasztjuk azt a tagot, amely a sorban a legtöbbször szerepel, és ennek értéke a módusz. Azonban ha egy statisztikai sor minden értéke különböző, vagy minden értéke azonos gyakorisággal szerepel, akkor a sor módusza nem definiálható. " Határozzuk meg a megadott számok móduszát és mediánját! 6, 30, 18, 16, 18, 10, 12 A leggyakrabban előforduló számérték 18; ezért a megadott számok módusza tehát 18, mivel ez a szám fordul elő legtöbbször. 152 VÁLLALKOZZUNK! A felsorolt számok növekvő sorrendben: 6, 10, 12, 16, 18, 18, 30. A sokaság elemeinek száma páratlan (7), így a középső érték sorszáma (7+1)/2=4. A „középen” elhelyezkedő érték

a sokaság 4. eleme a 16 , így a Medián=16 " Egy vállalkozásnál a következő életkorú dolgozók vannak alkalmazásban: 40,25,20,35,36,55,28,26,31,28,44,60,28. Határozzuk meg a helyzeti középértékeket! A gazdasági számításoknál a számított középértékeket szokták átlagoknak nevezni. A leggyakrabban használt számított középérték a számtani (aritmetikai) átlag, akkor alkalmazhatjuk ha az ismérvváltozatok összegének van értelme A számtani átlagot meghatározhatjuk egyszerű (súlyozatlan) és súlyozott formában. Ha az átlagolandó értékek csak egyszer fordulnak elő, akkor az egyszerű formát, ha különböző gyakorisággal fordulnak elő akkor a súlyozott formát használjuk. Az egyszerű számtani átlag kiszámításakor az átlagolandó értékeket (x i) összeadjuk és az összeget elosztjuk az átlagolandó értékek (n) számával. A súlyozott forma esetén az átlagolandó értéket (x i) szorozzuk a súlyával (f i), és az

így kapott szorzatok összegét elosztjuk a súlyok összegével. " Egy kisvárosban 4 üzlet van, a forgalmuk 2003. II negyedévében a következő: 1.üzlet 2540 eFt, 2üzlet 4325 eFt, 3üzlet 3210 eFt, 4üzlet 1925 eFt Számítsuk ki, hogy egy-egy üzletnek átlagosan mennyi volt a forgalma! Az egyszerű számtani átlag képletét alkalmazva: (2540+4325+3210+1925)/4=3000 eFt. Az üzletek átlagos forgalma 3000 eFt. Az idősorok elemzésénél nem a vizsgált adatok összegének, hanem a szorzatának van értelme akkor mértani(geometriai) átlagot célszerű számolni. Alkalmazására főleg a fejlődés átlagos ütemének a számításánál kerül sor Mintapélda:Egy vállalkozó költségadatai Év 1998 1999 2000 2001 2002 Költség(MFt) 13,9 15,2 17,3 20,1 23,2 153 VÁLLALKOZZUNK! Mivel az idősorok évről-évre történő elemzésére láncviszonyszámokat használunk. " Számoljuk ki a fenti adatok alapján a láncviszonyszámokat! Év 1998 1999 2000 2001

2002 Előző év=100% -15,2/13,9=1,0935 17,3/15,2=1,1382 20,1/17,3=1,1618 23,2/20,1=1,1542 A láncviszonyszámok definíciója alapján a vizsgált időszak első elemére nem tudunk értéket számolni, így „n” elemű adatsorból „n-1” db láncviszonyszám képezhető. A mértani átlag számításakor a kiszámolt láncviszonyszámok szorzatából annyiadik gyököt vonunk, amennyi az elemek száma Példánk adatai alapján a mértani átlag értéke a láncviszonyszámok szorzatának értékéből „n.” négyzetgyököt vonunk. Tehát negyedik gyök alatt 1,6689 (1,0935*1,13821,16181,1542) , azaz 1,1366 ---> 113,66 % A vállalkozó költségeinek évi átlagos növekedése 13,66%. Bázisviszonyszámok adataiból is számolhatunk mértani átlagot, mivel a vizsgált időszak bázisviszonyszáma a láncviszonyszámok szorzata. A fejlődés átlagos ütemét bázisviszonyszámok alapján úgy számíthatjuk ki, hogy az utolsó időszak bázisviszonyszámából eggyel

kevesebbedik gyököt vonunk, mint ahány időszak szerepel. " A fenti költségadatok alapján számoljuk ki a fejlődés átlagos ütemét a bázisviszonyszámok alapján is! Mit tapasztalunk a kiszámolt mutató értéke: . % Egy vállalkozás termelési adatai: Év 2000 2001 2002 Termelés(db) 509257 569057 853897 Számítsuk ki a változás átlagos mértékét(átlagos abszolút változást)! A változás mértéke: 2000-ről 2001-re: . - = db 2001-ről 2002-re: . - = db A változás átlagos mértéke: . 154 VÁLLALKOZZUNK! " Vizsgáljuk a fejlődés átlagos ütemét! Egy vállalkozás forgalmi adatai(adatok: eFt-ban): 2002. III negyedév forgalma: 4580 eFt 2002. IV negyedév forgalma: 4740 eFt 2003. I negyedév forgalma: 5080 eFt 2003. II negyedév forgalma: 5260 eFt 2003. III negyedév forgalma: 5440 eFt " Számítsuk ki a forgalom növekedésének átlagos ütemét! " Készítsünk szöveges értékelést! Az állapotidősor adatainak

átlagolása a kronológikus átlag segítségével történik. Az átlagolandó értékek nem az egyes időszakokra, hanem konkrét időpontokra vonatkoznak pl készletállomány értéke egy adott évben minden hónap első napján. Emiatt, ha az egyes hónapok első napján megadott adatokat egyszerű számtani átlag segítségével átlagoljuk, akkor a kapott eredmény torzítja a vizsgált év átlagos adatát. Ezért a fenti problémát a kronológikus átlag segítségével tudjuk megoldani, melynek kiszámítása: az első és utolsó időpont adatának feléhez hozzáadjuk a köztes időszakok adatait és a kapott összeget elosztjuk az időtartamok számánál eggyel kisebb értékével. Mintapélda:Egy kiskereskedelmi vállalkozás készletállománya: Időpont Április 1. Május 1. Június 1. Július 1. Raktári készlet (eFT) 120000 75000 102000 76000 " Mennyi a vállalkozás átlagos készletállományának értéke? A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a

középértékek tömören, egy számérték formájában jellemzik a vizsgált jelenséget. A középértékek számításához szorosan kapcsolódik a szóródás vizsgálata Az egyes értékek eltérnek egymástól és az átlagtól, azaz szóródnak az átlagtól Szóródáson az azonos fajta mennyiségi ismérvértékek különbözőségét értjük. A leggyakrabban alkalmazott szóródási mutatószámok: − terjedelem (R – range=tartomány, terjedelem) jele: R − a szórás(átlagos négyzetes eltérés) jele: ∂ − a relatív szórás(szóródási együttható) jele: V 155 VÁLLALKOZZUNK! A szóródás terjedelme megmutatja, hogy az adatsor értékei mekkora intervallumban (legkisebb és legnagyobb érték között) ingadoznak, azaz mekkora a legnagyobb és legkisebb ismérvérték különbsége. A szóródás leggyakrabban használt mérőszáma a szórás, amely a számtani átlagtól való eltérések négyzetes átlaga. A szóródási együttható, a relatív

szórás megadja a szórást az átlag százalékában Mintapélda:Öt tanuló elért pontszáma egy 50 pontos üzleti gazdaságtan dolgozat írásakor a következő: 36,40,28,48,18. Számítsuk ki, hogy: • 1-1 tanuló milyen átlagpontszámot ért el . • 1-1 tanuló pontszáma mennyivel tér el az átlagos pontszámtól . • mennyi a relatív szórás? . " Egy középiskola 11. évfolyamán (102fő) az üzleti gazdaságtan dolgozat átlaga 78 pont, szórósa 8 pont Matematikából az elért átlagos eredmény 73 pont, szórása 7,6 pont volt. Melyik tantárgyból volt nagyobb a relatív szórás? 5.5 ÉRTÉK-, VOLUMEN- ÉS ÁRINDEXEK A statisztikai elemzés tárgyát képező társadalmi-gazdasági jelenségek széles körére jellemző, hogy a sokaság egészére vonatkozó (gyakran különböző mértékegységű) adatok közvetlenül nem összesíthetők, pedig ezek összesítése az elemzésnél szükséges. A viszonyszámok mellett olyan összetett mutatószámokat is

kell alkalmaznunk, amelyek különböző fajta jelenségek együttes változását, térbeli eltérőségét tömören egy számmal fejezik ki. Ezt a célt szolgálják az indexszámok Az indexszámok olyan összetett viszonyszámok, amelyek valamilyen szempontból együvé tartozó, de az adatok jellegét tekintve különnemű (heterogén), így közvetlenül nem összesíthető mennyiségek együttes, átlagos változását mutató dinamikus viszonyszámok. A pénzértékben való összesítést aggregálásnak, az összesített értékadatot aggregátumnak nevezzük Az indexszámítást a közgazdasági élet számos területén alkalmazzák; az egyik terület a gazdasági jelenségek színvonalára vonatkozó indexek (termelékenység, költségszínvonal, bérszínvonal, az önköltség, eredményesség stb.); a másik terület pedig a termelési-forgalmi folyamatok ár-, mennyiség- és érték adatai Az elemzések során gyakori probléma, hogy különböző mértékegységben

adott forgalmi adatok nem összehasonlíthatók, ugyanakkor mégis egy egységet (egészet) alkotnak. Gondoljunk egy üzletre, ahol különféle árucikket forgalmaznak – az összehasonlítás alap156 VÁLLALKOZZUNK! ja csak az érték lehet. A pénzértékben történő számbavételnél három adattal rendelkezünk, ezek a mennyiség, az egységár és az érték Alapösszefüggés: érték(v)=mennyiség(q)*ár(p) Az indexszámítás során két időszakot hasonlítunk össze, az egyiket bázisidőszaknak(0), a másikat tárgyidőszaknak(1) nevezzük. Alkalmazhatunk egyedi indexeket 1-1 termékre, árucikkre vonatkozóan és az együttes főindexet, amely az egyedi indexekből átlagolással számítható. Egyedi árindex – az egységár időbeli változását mutatja ip=p1/p0 Egyedi volumenindex – a mennyiség időbeli változását mutatja iq=q1/q0 Egyedi értékindex – az érték időbeli változását mutatja iv=v1/v0 iv=q1p1/q0p0 Az együttes értékindex a

termelés, forgalom, fogyasztás, szolgáltatás értékének együttes, átlagos változását méri. Ha külön szeretnénk választani az érték változásából a mennyiség- és árváltozás hatását, akkor ár- illetve volumenindexet számolhatunk. Az együttes árindex az árszínvonal változását fejezi ki, azt mutatja meg, hogy miként változott volna az érték, ha csak az áruk változtak volnaa. Az árváltozás méréséhez ki kell küszöbölni a mennyiségváltozás hatását Ezt úgy tehetjük meg, hogy vagy a bázisidőszaki vagy a tárgyidőszaki mennyiséget tekintjük állandónak. Számíthatunk bázis illetve tárgyidőszaki súlyozású árindexet A kétféle súlyozás miatt minimális eltérés lehet a számítás során. Bázis időszaki súlyozású árindex: Ip0=∑q0p1/∑q0p0 Tárgyidőszaki súlyozású árindex: Ip1=∑q1p1/∑q1p0 A gazdasági életben fontos szerepet játszanak a termelői és fogyasztói árindexek. Az együttes volumenindex

a különböző termékek, szolgáltatások mennyiségének együttes átlagos változását fejezi ki, azt mutatja meg, hogy miként változott volna az érték, ha csak a mennyiségek változtak volna. Hasonlóan az árindexhez itt is megadható a bázis- illetve tárgyidőszaki súlyozású forma Bázis időszaki súlyozású volumenindex: Iq0=∑q1p0/∑q0p0 Tárgyidőszaki súlyozású volumenindex: Iq1=∑q1p1/∑q0p1 157 VÁLLALKOZZUNK! 5.51 Összefüggések az indexszámításban Az indexszámítás során gyakran kerülünk olyan helyzetbe, hogy nem áll rendelkezésre minden információ az elemzéshez vagy ellenőrizni szeretnénk a kiszámolt mutatókat. Ezért szükséges meghatározni a mutatók közötti összefüggéseket Tudjuk, hogy az érték az ár és a mennyiség szorzata Ezt az összefüggést alkalmazva az értékváltozás is felírható, mint az árváltozás és a volumenváltozás szorzata. Egyedi indexek esetén: iv=iq*ip Együttes indexek esetén

eltérő súlyozást alkalmazva: Iv=Iq0*Ip1 vagy Iv=Iq1*Ip0 Az un. aggregát forma alkalmazására akkor kerül sor, ha minden egyes komponens (aggregátum), vagyis a számításban résztvevő valamennyi viszonyítandó adat (számláló) és viszonyítási alap (nevező) értékét ismerjük. Ilyenkor az összetett viszonyszám számlálóját és nevezőjét egyszerűen összegzéssel állítjuk elő. Mintapéldánk az indexszámításra: Egy vállalkozás adatai: Megnevezés Értékesített mennyiség 2001 2002 A termék 2900 db 3800 db B termék 4800 db 5000 db C termék 8900 db 10300 db Eladási ár 2001 2002 200 Ft/db 250 Ft/db 160 Ft/db 170 Ft/db 170 Ft/db 200 Ft/db " Hogyan alakult az értékesítés? " Az értékesítés alakulására milyen hatással volt a volumen és az árváltozás? " Készítsünk szöveges elemzést! a) Iv = ∑q p ∑q p Iv = Iv = 158 1 1 0 0 . . . . % VÁLLALKOZZUNK! b) Ip1 = ∑q p ∑q p 1 1 1 0 Ip1= . . Ip1=

. c) Iq 0 = ∑q p ∑q p Iq0= Iq0= Ellenőrzés: 1 0 0 0 . . . . % . % Iv=Ip1*Iq0= . Iv=. . % vagy Ip 0 = ∑q p ∑q p Ip0= Ip0= Iq1 = 1 0 0 . . . ∑q p ∑q p Iq1= Iq1= Ellenőrzés: 0 1 1 0 1 . . . . % . % Iv=Ip0*Iq0= . Iv=. . % Szöveges elemzés: Az értékesítés árbevétele 2001-ről 2002-re . %-kal . A három termék értékesítési forgalmára az eladási árak változása . %-os . együttes átlagos hatással volt A mennyiség változás %-al . az értékesítés értékét 159 VÁLLALKOZZUNK! Egy vállalkozás termékeinek értékesítési adatai Termék A B Termelés (db) 2002 2003 11200 11600 12600 14100 Árbevétel (Ft) 2002-ben 940000 1280000 Árváltozás mértéke 2002=100 % 118% 112% " A táblázat alapján végezzünk elemzést a) Számítsuk ki az értékesítés volumenének és értékének alakulását termékenként! . . . . b) Számítsuk ki a vállalkozás árbevételének alakulását % - ban és Ft – ban!

. . . c) Készítsünk szöveges értékelést is! . . . . . . . . 5.6 STANDARDIZÁLÁS Ha valamely jelenség színvonalát akarjuk jellemezni, akkor erre a célra az intenzitási viszonyszámokat használhatjuk. Ha a sokaság a vizsgált színvonal szempontjából heterogén, akkor a vizsgálatot a heterogenitást előidéző ismérv megfelelő homogén csoportjaira is el kell végezni. A sokaság egészére összetett intenzitási viszonyszámokat, az egyes csoportokra intenzitási részviszonyszámokat számítunk. Ha a vizsgált színvonalat átlaggal fejeztük ki, akkor a sokaság egészére főátlagot, a homogén csoportokra részátlagokat számítunk. A standardizálás módszerével a térben (időben) eltérő összetett intenzitási viszonyszámok (főátlagok) közötti különbséget (vagy hányadost) összetevőkre bontjuk Definíció szinten úgy fogalmazhatjuk meg, hogy a standardizálás módszere abban áll, hogy összehasonlíthatóvá tesszük a főátlagokat

úgy, hogy az egyik 160 VÁLLALKOZZUNK! tényező eredeti adatsorai mellett, a másik tényező eredeti adatsorai helyett, „standard”, állandó, mindkét átlag számításánál rendre megegyező adatsort használunk fel .Az azonos súly elvileg lehetne bármelyik időszak súlyadata, megegyezés értelmében a mutatószám számítása során a tárgyidőszak súlyait tekintik standardnak A módszert Kőrösy József dolgozta ki és alkalmazta a halálozások elemzésénél A különböző területek népességének átlagos halálozási arányszámát úgy értelmezte, mint az egyes életkorcsoportok halálozási arányszámának összetett intenzitási viszonyszámát, melyet a részviszonyszámok nagysága és a népesség kor szerinti összetétele, megoszlása együttesen határoz meg. A két tényező hatását úgy választotta el egymástól, hogy egy-egy tényező hatásának elemzésekor a másik tényezőt állandónak tételezte fel. 5.7 GRAFIKUS ÁBRÁZOLÁS A

mindennapi életben az emberek könnyebben értik meg az adatok közötti összefüggéseket, ha az elemző munkában használjuk a grafikus ábrázolási lehetőségeket - ábrát készíthetünk kézzel, vagy táblázatkezelő programok segítségével -. A statisztikai feldolgozás eszközei között az egyik legfontosabb módszer a statisztikai grafikus ábrázolás módszer. Jelentőségét elsősorban az adja meg, hogy a statisztikai sorok vagy statisztikai táblák adathalmazaiban nem mindig könnyű tájékozódni. Az emberek többsége ismeretszerzés szempontjából vizuális, így ennek a módszernek nagy a gyakorlati haszna. A statisztikai számok grafikus ábrázolásának jelentősége a statisztikai módszertan szempontjából: 1. a számok valósághoz hű ábrázolásával megkönnyíti a társadalmi valóság azon lényeinek, folyamatainak a megismerését és megértését, amelyeknek számszerű feltárása a statisztika egyik legfontosabb feladata. A grafikus

ábrázolás szélesebb kör előtt is jobb megismerését teszi lehetővé 2. a statisztikai adatok grafikus ábrázolása megkönnyíti és megrövidíti a statisztikai elemzés folyamatát A statisztikai elemzés során az adatok grafikus ábrázolása történhet koordináta rendszerben (oszlop, pont, vonal, szalag diagram), koordináta rendszeren kívül mértani alakzat formájában (kör, torta, osztott oszlop), térképen és figurális ábrázolással. A statisztikai táblákhoz hasonlóan a diagram készítésénél is figyelembe kell venni a formai követelményeket – cím, x és y tengely feliratai, jelmagyarázatok elhelyezése, mértékegységek, adatok forrásának megadása- A grafikus ábrázolás leggyakrabban mértani ábrák segítségével történik. Az ábrázolni kívánt statisztikai adatok statisztikai sorok vagy táblák formájában áll rendelkezésre. Miután az ábrázolt számok nem matematikai, hanem statisztikai mennyiséget jelentenek, így a

statisztikai ábránál is megkülönböztetjük a szöveges részt magától az ábrától. A grafikus ábra szöveges részei a cím, a léptékre (arány) vonatkozó utasítás és az esetleges szín-, illetve jelmagyarázat. A címet mindig úgy kell megadni, hogy abból érthetővé váljon, mit tartalmaz a grafikon. 161 VÁLLALKOZZUNK! A lépték közlésével határozzuk meg, hogy az ábra egységének (l cm vonalhossznak, l cm2 területnek) hány statisztikai egység felel meg. Végül a színezéses grafikus módszereknél a színek jelentését, vonaldiagramoknál a különböző típusú vonalak jelentését stb. jelmagyarázatban kell közölni Legtöbb grafikus módszer fontos kelléke a koordináta-rendszer. A skála egy olyan vonal, amelynek egyes pontjait megjelöljük és mint meghatározott számértéket olvashatjuk le. A megjelölt pontok egymástól egyenlő távolságra vannak, így ezek segítségével mérni lehet. A skála pontonként megjelöli pontok ne

legyenek zavaróan sűrűek csak meghatározott számközönként tüntessük fel őket. A nem egyenletes skálák leggyakoribb fajtája a logaritmikus skála. 1. Vonal- és oszlopdiagramok A diagram a statisztikai számokat síkmértani elemekkel (pont, vonal, síkidom) fejezi ki. Ezek nagysága (száma, hossza, területe) a statisztikai értékekkel arányos. A pontdiagram egy derékszögű koordináta-rendszerben szerkesztjük. A pontok kisebb-nagyobb számával lehet a statisztikai sokaságokat ábrázolni. Jó képet nyújthat a sokaság megoszlásáról. A vonaldiagramot derékszögű koordináta-rendszerben szerkesztjük, leggyakrabban idősort ábrázolunk vele Oszlopdiagramot akkor kapunk, ha a metszéspontokhoz oszlopokat emelünk Az oszlopok magasságai fejezik ki a statisztikai adatok közötti arányokat. Ha az oszlopok vízszintesen egymás mellett összeérve helyezkednek el, szalagdiagramot kapunk Itt a sokaság eltérő értékeit nem a téglalapok magassága, hanem

vízszintes hosszúsága fejezi ki. A szalagdiagram sajátos alkalmazása a korfa A népességet ábrázolja életkoronként, az egyik oldalon a férfiak, a másik oldalon a nők népességét 162 VÁLLALKOZZUNK! 2. Kördiagramok Kördiagrammal a statisztikai adatok közötti arányokat a körből elfoglalt területek arányaival fejezik ki. A kör területe a statisztikai sokaság egészét, 100 %-át jelöli. A körcikkek területének aránya a középponti szöggel arányos, így a 360 fok felel meg a 100%-nak. 3. Kartogramok A kartogram a területi sorok legszemléletesebb ábrázolási módja, melynek szerkesztése térképen történik. A kartogram készülhet színezéssel vagy árnyalással, vagy diagrammal kombináltan is Amennyiben a diagramokkal kombináljuk, az ilyen kartodiagramok a statisztikai sokaságok megoszlásának ábrázolására is felhasználhatók. A ponttérképnél az ábrázolandó jelenség egy egységét egy ponttal jelöljük, a térkép minden

területrészén megfelelő számú pontot helyezünk el A sűrűbben jelzett területeken nagyobb a gyakoriság, de vigyázzunk a pontok ne folyjanak össze. A pontok nagyságával, színével is kifejezhetjük az adatokat A fokozati különbségeket kifejező kartogram használata esetén az ábrázolandó jelenséget egy ismérv szerint osztályokba soroljuk és meghatározzuk az egyes osztályokat milyen színnel és árnyalattal ábrázoljuk. Az egyes területi részeket ennek megfelelően színezzük. A kartodiagramnál oszlop- szalag-, kördiagramot, hisztogramot vagy grafikont helyezünk a térképre. Ügyelnünk kell az áttekinthetőségre! 163 VÁLLALKOZZUNK! 4. Piktogramok A piktogram a statisztikai mennyiségek számértékét a reájuk utaló képpel fejezi ki. A képek nagysága (területe vagy térfogata) a számértékkel arányos A képek, figurák száma is kifejezheti az ábrázolandó számadatot. Finom különbségek érzékeltetésére nem alkalmas

" Keressünk példákat a napi lapokból az adatok térképen történő ábrázolására! Az alábbi táblázat egy vállalkozás éves bevételeit mutatja: Év Bevétel(eFt) 1998 6240 1999 9046 2000 7680 2001 8520 2002 8640 " Ábrázoljuk a fenti tábla adatait grafikusan többféle diagramtípust alkalmazva! 164 VÁLLALKOZZUNK! 5.8 ÖSSZEFOGLALÓ FELADATOK 1. Mit nevezünk statisztikai sornak, és milyen típusait ismerjük? Röviden jellemezzük az egyes típusait! . . . . . 2. Nevezzük meg, milyen statisztikai sorokat találunk a következő statisztikai táblában és határozzuk meg a statisztikai tábla típusát! . . . . . Egy vállalkozásra jellemző adatok: Megnevezés 1998. 1999. 2000. 2001. Létszám (fő) 32 25 23 21 Saját tőke (Mft) 54,3 63,7 53,5 35,7 Nettó árbev. (Mft) 154,6 149,2 151,4 160,6 3. 4. 5. Mit nevezünk viszonyszámnak és milyen típusait ismerjük? . . . Egy bolt forgalma a III. Negyedévben 5 500 000 Ft volt Az

előrejelzések szerint a IV. negyedévre a forgalom 2 %-kal fog növekedni A IV negyedévben elért forgalom 6 103 500 Ft volt Mekkora forgalomra számított a bolt a IV. negyedévre? Hogyan változott a forgalom a várthoz képest? Hogyan változott a IV negyedévi forgalom a III negyedévhez képest? . . . A következő táblázat adatai alapján határozzuk meg: a statisztikai sokaságot és annak típusát; . milyen statisztikai sort ismerünk fel a táblázatban;. hogyan változott a közlekedési bűncselekmények száma a fenti időszak alatt évről évre és ha a bázisév 1996.(az adatokat foglaljuk táblázatba!) 165 VÁLLALKOZZUNK! 6. 7. A közlekedési bűncselekmények adatai hazánkban 1995 és 1998 között: Év Esetek száma 1995 24633 1996 20689 1997 21203 1998 22423 Egy megyejogú városban 2001. január 1-jén a lakosok száma 185703 fő, ebből férfiak száma 88502 fő. Számítsuk ki a lakosság nemek szerinti megoszlását! Mennyi az 100 férfira jutó

nők száma? . . . 8. Egy vállalkozás bázis létszáma 30 fő. A termelési érték a tárgyidőszakra 15%-kal nőtt, miközben a létszám 4 %-kal csökkent. Hogyan változott az 1 főre jutó termelési érték? Mennyi a két időszak termelési értéke, ha a tárgyidőszakban 1 500 000 Ft/fő a termelékenység? . . . Számítsuk ki a következő táblázat adatai alapján a vállalkozás egészére vonatkozó bázis és tárgyidőszaki termelési értéket! Hogyan változott a termelés ágazatonként és együttesen? Egy vállalkozásra vonatkozó adatok: Ágazat Bázis Tárgy Bázis=100% Növénytermesztés 38500 +4 Állattenyésztés 60760 −2 Összesen: 9. Egy vállalkozásra vonatkozó adatok: Üzem előkészítő szabászat varroda Termelési érték megoszlása januárban (%) 15 50 35 Termelési érték változása júniusra (%) 108 102 94 Milyen az üzemek termelési értékének megoszlása júniusban? . . 166 VÁLLALKOZZUNK! 10. Magyarországon 1995-ben

102 697 Kft működött, s ez 32,234-szerese az RTk számának Számítsuk ki, hogy hány Rt működött Magyarországon 1995ben? . . . 11. Egy megyejogú városban az 1000 férfira jutó nők száma 1 075 Számítsuk ki a férfiak és nők arányát! . . 12. Egy vállalkozásra vonatkozó adatok: Évek 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 Termelés ( eFt) 1995= 100% Előző év= 100% 109,2 105 Változás az Változás az előző évhez előző évhez képest %- képest eFtban ban 52000 +10 54054 +5400 56480 Számítsuk a ki a hiányzó adatokat! Értékeljük szövegesen a termelés alakulását 1995-ről 2000-re és a 2001. évi bázis és láncviszonyszámokat! . . . . 13. Ismerjük egy megye 4 városa lakosságának nemek szerinti összetételét: Nők Férfiak Nők 1000 férfira aránya az város száma száma jutó nők összlakosság (efő) (efő) száma %-ban A 42 44 B 1055 36 C 26 52 D 1021 Összesen: 150 167 VÁLLALKOZZUNK! Hány lakos él a megye 4 városában

összesen?. Mennyi a férfiak aránya a 4 városban? . Mennyi az 1000 férfira jutó nők száma a 4 városban?. 14. Egy áruház csokoládé készlete a következő: Időpont Raktári készlet (eFT) Április 1. 63 000 Május 1. 64 200 Június 1. 64 100 Július 1. 63 800 Mekkora volt a II. negyedév átlagos raktárkészlete? . . Számítsuk ki a forgási sebesség mindkét mutatóját, ha a termékcsoportból elért eladási forgalom a negyedév során 270 300 ezer Ft volt! . . . . A kiszámolt mutatókat értelmezzük! . . . . 5.9 GAZDASÁGI SZÁMÍTÁSOK, GAZDASÁGI KALKULÁCIÓK KÉSZÍTÉSE A vállalkozások tevékenységének gazdaságosságát az eredmény és a ráfordítás viszonya határozza meg. Kedvező a gazdaságosság, ha az eredményt kisebb ráfordítással érjük el vagy ugyanakkora ráfordítással nagyobb eredményhez jutunk. A vállalkozási tevékenységek összetevőinek gazdasági számításainak elemzése, az elért eredmény számszerűsítése

alapfeltétel Ezért fontos a bevételek és a költségek elemzése. A gazdasági egységek értékesítő- és szolgáltató tevékenységük során bevételhez illetve forgalomhoz jutnak A vállalkozás a bevételből fedezi a kiadásait – a forgalom alakulása jellemzi a vállalkozás munkáját A bevételek elemzésénél vizsgálni kell a bevétel nagyságát, összetételét és befolyásoló tényezőit. Például a bevétel nagyságát elemezhetjük dinamikus viszonyszámokkal; a bevétel összetételének elemzését megoszlási viszonyszámok segítségével; a bevétel tényezőinek elemzését pedig index számítással. A vállalkozásoknál különféle költségek merülnek fel a működés során. Cél: a költségek csökkentése, ezért fontos, hogy a költségeket elemezzük. Egy vállal168 VÁLLALKOZZUNK! kozás költségeit csoportosíthatjuk állandó és változó költségekre, melyek nagysága eltérő. Az állandó vagy fix költség: olyan költség,

amely egy adott időtartam alatt összességében változatlan marad a volumen megfelelő intervallumán belül. A változó költség pedig, olyan költség, amely egy adott időtartam alatt összességében a volumen változásának egyenes arányában változik. A költségek alakulását folyamatosan figyelemmel kell kísérni dinamikus viszonyszámokkal A költségek szerkezete elemezhető megoszlási viszonyszámokkal pl Kifejezhető az adott költségnem (anyagköltség) az összes költség százalékában. Az elért árbevételhez való viszonyt a költségszínvonal mutatóval lehet elemezni " Vizsgáljuk meg egy tevékenység jövedelmezőségének alakulását a következő információk alapján: A vállalkozás a vizsgált időszakban az „A” termékből 2500 db-ot termelt és értékesített; a termék eladási ára 5 000 Ft/db volt. A „B” termékből 7500 db-ot állított elő és ebből 6500 db-ot sikerült eladni; a termék eladási ára 6 250 Ft/db volt.

A költségek megoszlása: állandó költség: 12500 eFt, változó költség „A” termék esetén 4000 Ft/db, „B” termék esetén pedig 5000 Ft/db. A vállalkozás változatlan feltételekkel szeretné 20 %-kal növelni az „A” termék termelését. " Gazdasági számításokkal mutassuk be, hogyan alakultak a vállalkozás költségei a bővítés előtt és tervezzük meg a bővítés utáni költségeket! Milyen eredményt érté el a vállalkozás a bővítés előtt? Határozzuk meg a bővítés után az eredmény változás nagyságát vállalkozási szinten! A vállalkozás tevékenységi rendszeréből a pénzügyi elemzéseket nézzük meg részletesen. Ennek oka, hogy a pénzügyi feladatok átfogják a vállalkozás egészének működését – létrehozása és működtetése tőkebefektetést igényel. A felső vezetés ( menedzsment ) feladata a befektetésekhez szükséges finanszírozási források biztosítása, amelyet meghatároz a

jövedelmezőség, a likviditás alakulása. A vállalkozás működésének elemzésére alapul szolgáló legfontosabb kimutatások: a mérleg és az eredménykimutatás. Ezek a kimutatások átfogják a vállalkozás vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetét. A jelenleg hatályos 2000 évi C törvény határozza meg a kimutatások előírt tagolását A számvitel a vállalkozás vagyoni helyzetének bemutatására a mérleget alkalmazza A számvitel másik fontos dokumentuma az eredménykimutatás, amely egy meghatározott időszakra vonatkozóan tartalmazza a vállalkozás jövedelmi helyzetét. " Határozzuk meg az alábbi fogalmakat: Mérleg, eredménykimutatás, bevétel, költség, ráfordítás, likviditás! 169 VÁLLALKOZZUNK! Az eredménykimutatás azonban nem a tényleges pénzmozgásokhoz köti az eredmény elszámolását, ezért fontos a készpénz alapú un. Cash flow készítése is, melynek sémája: I. Szokásos tevékenységből származó

pénzeszköz-változás (Működési cash flow, 1-13. sorok) 1. Adózás előtti eredmény ± 2. Elszámolt amortizáció + 3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás ± 4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete ± 5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye ± 6. Szállítói kötelezettség változása ± 7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása ± 8. Passzív időbeli elhatárolások változása ± 9. Vevő követelés változása ± 10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása ± 11. Aktív időbeli elhatárolások változása ± 12. Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) 13 Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés II Befektetési tevékenységből származó pénzeszközváltozás ( Befektetési cash flow, 14-16. sorok) 14. Befektetett eszközök beszerzése – 15. Befektetett eszközök eladása + 16. Kapott osztalék, részesedés + III. Pénzügyi műveletekből származó

pénzeszköz-változás (Finanszírozási cash flow, 17-27. sorok) 17. Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele + 18. Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele + 19. Hitel és kölcsön felvétele + 20. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása + 21. Véglegesen kapott pénzeszköz + 22. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeszállítás) 23 Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése 24 Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése 25 Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek 26 Véglegesen átadott pénzeszköz 27 Alapítókkal szemben, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása ± IV. Pénzeszközök változása (± I ± II ± III sorok) ± A cash flow kimutatás adatai számszerűsítik a menedzsment döntéseinek hatását. Pl A működés bevételei biztosítanak-e fedezetet a

szükséges tőkéhez; szükség van-e külső finanszírozási források bevonására. 170 VÁLLALKOZZUNK! A vállalkozások éves beszámolójuk kiegészítő mellékletének tartalmát a számviteli politikában rögzíti. A kiegészítő melléklet számszerűen és szövegesen elemzi a vállalkozás helyzetét különböző mutatók alkalmazásával a számviteli törvény 88. § -a alapján A mérleg és eredménykimutatás adatai alapján számolható leggyakrabban alkalmazott mutatók: Eszközök és források összetételének vizsgálata − saját tőke aránya az idegen tőkéhez és ennek fordítottja a tőkefeszültségi mutató − saját tőke és a befektetett eszközök aránya − eladósodottsági mutató ( kötelezettségek és a saját tőke aránya ) − működésbiztonsági mutatók pl. A saját tőke és a befektetett eszközök aránya, hosszú lejáratú kötelezettségek és befektetett eszközök aránya − forgóeszközök aránya − saját tőke

aránya − befektetett eszközök aránya A következő mérleg adatai alapján vizsgáljuk meg az eszközök és források azaz a vállalkozás vagyonának összetételét mérlegfőcsoportok szerint! A számítás eredményeit foglaljuk táblázatba! " Határozzuk meg az összetétel vizsgálatával kapcsolatos mutatószámok értékét is! Mérleg, 2002. december 31 Adatok (eFt-ban) Eszközök Források A) Befektetett eszközök 8 705 C.) Saját tőke I. Immateriális javak 850 D.) Tartalék II. Tárgyi eszközök 905 E.) Céltartalék III. Befektetett pü-i eszk 6 950 F.) Kötelezettségek B) Forgó eszközök 9 502 Hosszú lejáratú kötelezettség I. Készletek 282 Rövid lejáratú kötelezettség II. Követelések 3 200 III. Értékpapírok 1 220 IV. Pénzeszközök 4 800 Eszközök összesen 18 207 Források összesen 8 767 -----2 100 7 340 5 000 2 340 18 207 likviditási és jövedelmezőségi helyzet mutatói − likviditási ráta (forgóeszközök és a rövid

lejáratú kötelezettségek aránya) − likviditási gyors ráta (likvid pénzeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek aránya − eszközarányos nyereség − saját tőke arányos nyereség 171 VÁLLALKOZZUNK! hatékonysági mutatók − forgótőke forgási sebessége − átlagos beszedési idő " A fenti mérleg adatai alapján számoljuk ki a likviditási és hatékonysági mutatókat! Minden vállalkozás kockázata nagy, és cél az elérhető haszon maximalizálása. Fontos kérdés, hogy mekkora mennyiséget kell értékesíteni ahhoz a vállalkozásnak, hogy a bevétel fedezze a kiadásokat, azaz hol van az a pont, ahol nincs se veszteség, se pedig nyereség. Ezt a pontot nevezi a közgazdasági szakirodalom fedezeti pontnak, melyet a megfelelő információk birtokában a fix költségek és az egységre jutó fedezet hányadosaként számolunk ki. A fedezeti pont elemzés segít megtalálni azt a kritikus termelési volument, ami felett már van

esély a nyereség elérésére. Természetesen a fedezeti pont elemzés nemcsak nagy volumenű termék, hanem szolgáltatás esetén is alkalmazható Alapszabály a fedezeti pontnál az árbevétel megegyezik az összes költséggel. A kalkuláció készítés, a mérlegelés szükséges a vezetés termelési és értékesítési döntéseinek megalapozásához, s sz árképzés-árpolitika kialakításához valamint a takarékos gazdálkodás elősegítése érdekében. Cél: az optimális, tehát a legkedvezőbb változat kiválasztása. Alapvető feladat az árak kialakításánál, hogy az árbevétel fedezetet nyújtson a változó és állandó költségek és a nyereség tervezett együttes összegére. FEDEZET=ÁRBEVÉTEL-VÁLTOZÓ - KÖLTSÉG A gazdasági tevékenységek kalkulációinak módszere az un. Á-K-F struktúrája, melynek sémája a következő: 1. Értékesítés nettó érbevétele 2. Értékesítés közvetlen költségei 3. Tevékenységek fedezeti összege

(bruttó haszon) (1 – 2) 4. Értékesítés közvetett költségeit 5. Egyéb bevételek és Egyéb ráfordítások egyenlege 6. ÜZEMI(ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (3 – 4 +/- 5) A gazdasági kalkulációkkal az egyes döntési alternatívák eredményre gyakorolt hatását mutatjuk ki. Számítások gazdasági kalkuláció eseteire Egy vállalkozás 2002. évi árbevétele 1 200 Mft, összes költsége 1 000 Mft volt, melyből változó költség értéke 700 Mft. 172 VÁLLALKOZZUNK! Vezessük le a 2002. évi eredményt a fedezeti séma szerint: Árbevétel . MFt Változó költség . MFt Fedezeti összeg . MFt A fenti feladat adatai alapján tervezzük meg a 2003. évi eredményt, ha a termelés/értékesítés volumene 8 %-kal, az állandó költség 10 Mft-tal emelkedik 2002. évihez képest Árbevétel Változó költség Fedezeti összeg Állandó költség Nyereség 2002. .Mft .Mft .Mft .Mft .Mft 2003. . . . . . MFt MFt MFt MFt MFt Milyen árbevételnél volt

2002-ben a fedezeti pont? Árbevétel Változó költség Fedezeti összeg Állandó költség Nyereség . . . . . MFt MFt MFt Mft Mft Egy vállalkozás 2002. évi termelésének árbevétele 800 000 eFt, az összes költség 700 000 eFt ebből változó költség 560 000 Ft. Végezzük el a 2002. évi adatokból kiindulva a következő számításokat: Mennyivel növelhető az eredmény, ha az értékesítés volumene 10 %-kal, a fix költség 10 000 eFt-tal emelkedik? Árbevétel Változó költség Fedezeti összeg Állandó költség Nyereség 2002. .eFt .eFt .eFt .eFt .eFt 2003. . eFt . eFt . eFt . eFt . eFt Mennyivel növelhető az eredmény, ha az értékesítés volumene 5 %-kal, az eladási ár 3 %-kal, a változó költségek szintje 2 %-kal, a fix költség pedig 3920 eFt-tal emelkedik? 173 VÁLLALKOZZUNK! Árbevétel Változó költség Fedezeti összeg Állandó költség Nyereség 2002. 2003. .eFt eFt .eFt eFt .eFt eFt .eFt eFt .eFt eFt A fix

költségek 7000 eFt-os emelkedése ellenére a vállalkozás a 2002. évi eredményhányadot kívánja elérni. Mennyivel kell az értékesítés volumenét ennek érdekében növelni? 2002. 2003. Árbevétel .eFt eFt Változó költség .eFt eFt Fedezeti összeg .eFt eFt Állandó költség .eFt eFt Nyereség .eFt eFt Mennyivel kell az értékesítés volumenét növelni, ha a fix költség 6 000 eFtos növekedése ellenére is a 2002. évi eredményt kívánjuk elérni? 2002. 2003. Árbevétel .eFt eFt Változó költség .eFt eFt Fedezeti összeg .eFt eFt Állandó költség .eFt eFt Nyereség .eFt eFt Milyen értékesítési volumen mellett érhető el a fix költségek 9000 eFt-os emelkedése ellenére a 115 000 eFt-os eredmény? 2002. 2003. Árbevétel .eFt eFt Változó költség .eFt eFt Fedezeti összeg .eFt eFt Állandó költség .eFt eFt Nyereség .eFt eFt Milyen árbevételnél volt 2002-ben a fedezeti pont? 2002. 2003. Árbevétel .eFt eFt Változó

költség .eFt eFt Fedezeti összeg .eFt eFt Állandó költség .eFt eFt Nyereség .eFt eFt 174 VÁLLALKOZZUNK! A fedezetszámítás egyidejűleg mutatja a termelés és értékesítés alakulásának az árbevételre és a költségekre gyakorolt hatását. Minden esetben azt vizsgálja, hogy az árbevétel változás milyen költségváltozással jár illetve együttes változásuk milyen hatást gyakorol a nyereségre. A fenti módszer alkalmazása során az adott helyzetben, a vizsgált jelenség természete szempontjából meghatározó jelentőségű költségeket kell figyelembe venni valamint azt is, hogy a kereslet, a volumen változása mennyiben befolyásolja az árat; milyen volumen hatások között változatlanok a fix költségek. 6 6.1 STRATÉGIA ÉS AZ ÜZLETI TERV A STRATÉGIAI GONDOLKODÁS A mindennapi életben gyakran használjuk a stratégia és a taktika elnevezéseket; például számítógépes, valós idejű stratégiai játékokat lehet

szimulálni, ahol a játékosok akcióközpontú, átgondolt feladatokat oldanak meg. A játék során elsődleges szempont a győzelem, a versenyhelyzet kihasználása. A „taktikázik” kifejezést pedig akkor alkalmazzuk, ha valakiről úgy vélekedünk, hogy keresi, kutatja azokat az utakat, eszközöket, amelyekkel alapvető célját el akarja érni. " Mit is jelentenek ezek a fogalmak a közgazdasági életben? A közgazdasági szakirodalom a taktika elnevezést a stratégia konkrét megvalósításaként; a cél elérésére irányuló átgondolt, tervszerű magatartásként értelmezi. A stratégia kifejezést pedig a hadászat, a hadvezetés tudományaként; a hadműveletek során alkalmazott eljárások összességeként értelmezi, amely a matematika eszközeivel vizsgálja a versenyhelyzetek optimális lehetőségeit. A katonai értelmezés visszanyúlik egészen az ókori Görögország történelméig, a görög államban „strategos”-nak hívták a hadsereg

főparancsnokát. Európában a stratégiai kifejezés a napóleoni háború idején terjedt el - a stratégia keretében felvázolták a háború tervét, kidolgozták a hadjáratok menetét, alapvető cél az ellenség legyőzése volt minden lehetséges módon -, majd vált általánosan használt fogalommá. A vállalkozások vezetőinek a gazdasági életben szinte „hadvezér”-ként kell viselkedniük, amikor nap mint nap a gyorsan változó piaci, gazdasági és más környezeti feltételekkel találkoznak munkájuk során. 175 VÁLLALKOZZUNK! " Miért vezetői feladat a stratégia megfogalmazása ? . . " Fogalmazzuk meg a következő esettanulmányban szereplő Toyota cég stratégiáját!: Egy tanácsadó a Toyota stratégiáját „lassú, de biztos előrehaladás” -nak nevezi. Ez azt jelenti, hogy sok apró lépést kell tenni, és hamarosan azt vesszük észre, hogy lehagytuk a mezőnyt. A Toyota 14 hónapon belül hat teljesen új járművet bocsátott

ki, s ezzel a japán gépkocsi-értékesítésből 43 százalékkal részesedik, ami azt jelenti, hogy minden versenytársát messze túlszárnyalja 1990ben haladta meg az amerikai gépkocsieladás a bűvös egymilliós határt, s így a legnagyobb autógyárak között a 4. helyet foglalja el A kaliforniaiak pl több Toyotát vásárolnak, mint Fordot, Chevroletét vagy más típust. Miután évekig a Nissannak és a Hondának engedte át a műszaki innovációt, a Toyota mostanában e téren is kezdi átvenni a vezető szerepet. 1984 és 1989 között a K+F kiadások háromszorosukra növekedtek. A vállalat nem olyan látványos megoldások kifejlesztésére törekszik, mint a négykerék-meghajtás, hanem a gyakorlati gyártástechnológiára összpontosít, így pl. az új fémlemezsajtolási módszerekre A Toyota értékesítési bevételeinek kb öt százalékát - az arányt tekintve valamivel többet, mint a General Motors vagy a Ford - költik K+F-re. „Megtanultuk, hogy a

teljesen uniformizált tömeggyártás nem elégséges” - mondja Morohosi Kazuo, a Toyota Tokiói Tervező Intézetének vezetője „A XXI. században a dolgokat személyre szabottan kell készíteni, hogy az egyéni igényeket figyelembe lehessen venni”. Ezentúl csak annak lesz nyerési esélye, aki a legsikeresebben, a legmegfelelőbb típussal tudja megcélozni a piaci rést. Az új típusok menedzselésére a Toyota főmérnöki beosztást létesített, s annak hatáskörét rendkívül kiszélesítette: Minden hozzátartozik, ami a gépkocsi fejlesztésével összefügg. Ő először meghatározza a leendő autó méreteit, adatait, majd azt, hogy a potenciális piaci igényeknek megfelel-e, és azt, hogy hogyan fog készülni, és hogy kik lesznek a kooperáló partnerek. A főmérnök még a marketing-stratégia kialakításában is közreműködik, és gyakran folytat tárgyalásokat a gépkocsi-vásárlókkal. A gépkocsifejlesztés irányításán kívül a

főmérnöknek a feladata a társadalmi, politikai és környezeti tendenciák nyomon követése A Toyota termelési rendszerének több előnye van. Az első közülük a gyorsaság. A Toyotánál alig négy évig tart, amíg az új kocsi a tervezőasztalról a bemutatóterembe kerül. Ugyanez az idő Detroit esetében öt, a MercedesBenznél pedig hét év Ez csökkenti a költségeket, lehetővé teszi a hibák gyorsabb kijavítását és azt, hogy a Toyota jobban lépést tudjon tartani a piaci tendenciákkal A teammunka is meggyorsítja ezt a folyamatot A termék- és a termelési mérnök szorosan együttműködik a főmérnök irányítása alatt, így a gyár 176 VÁLLALKOZZUNK! gépeinek és berendezéseinek a fejlesztése a prototípusok tesztelésével szinkronban történik. A prototípus-tesztelés rendszerint olyan változásokat tesz szükségessé az autóban, amelyek miatt módosítani kell az összeszerelő sort Mivel a Toyotánál a két folyamat egy időben

zajlik, az utolsó pillanatban eszközölt változtatások nem akasztják meg a termelés menetét. A Toyota termelési rendszerét a „just-in-time”-ra építi. Igyekszik csak azt gyártani, amire szükség és amennyire szükség van, függetlenül attól, hogy vízszivattyúról vagy gépkocsiról van-e szó. A hagyományos tömeggyártásban az alkatrészek és a kész kocsik nagy tételekben készülnek, majd kerülnek továbbításra, s végül a forgalmazó raktárában vagy telephelyén tárolják őket. Az „éppen a megfelelő időben” esetében az alkatrészek és a kocsik elkészítéséhez mindaddig nem fognak hozzá, amíg a megrendelés nem érkezik be. A japán kereskedő on-line számítógépen közvetlenül rendeli meg az autót a gyártól Thomas Hout, a Boston Consulting Group elnökhelyettese, aki hat évet töltött Japánban, azt mondja, hogy a rendszer úgy működik, mint a repülőgép-helyfoglalás: amikor a vevő rendelését feladja, a kereskedő

tulajdonképpen a gyár kapacitásának egy részét lefoglalja. A vevőnek nem kell több hónapig várnia, hanem egy héttől tíz napig terjedő időszakon belül megkapja a kocsit. Ez végig az egész vonalon nagy megtakarítást eredményez A gyár pontosan annyit gyárt, amennyi árura igény van, és állandóan figyelemmel tudja kísérni az igények változását; a kereskedőnek szinte egyáltalán nincs raktári árukészlete. A Toyota termelési rendszerének ellátását olyan bedolgozói hálózat biztosítja, amelynek hozzáértését, szakértelmét joggal irigyli az egész világ. Ez a körülmény a nagyobb termelékenységgel együtt világosan mutatja, hogy miért olyan csekély a Toyota személyi állománya: mindössze 91 790 dolgozója van, szemben a General Motors 766 000 alkalmazottjával. Mint minden más munkáltatót Japánban, a Toyotát is sújtja a munkaerőhiány, amely a kis mérvű népszaporulattal és azzal kapcsolatos, hogy az ország nem hajlandó

vendégmunkásokat foglalkoztatni. Ezért igyekszik a futószalagos munkaköröket oly módon gazdagítani, hogy „a munkát változatossá teszi” mondja Isomura személyzeti vezető. Még hozzáteszi: „Azt szeretnénk, ha a munkát alkalmazottaink szívesebben és lelkesebben végezzék, mert ha az ő egyéni fejlődésük biztosítva van akkor a vállalat is fejlődik” . A vállalat, amely a minőségi körök úttörője, ahol a dolgozók megvitatják, hogyan teljesíthetnék jobban feladatukat, azon igyekszik, hogyan lehetne száműzni az üzemböl a három rosszat: a veszélyt, a szennyet és a megerőltető munkát. Ezenkívül a Toyota gyár 770 millió $-t fordít a következő négy évben a dolgozók lakáskörülményeinek javítására, további étkezőhelyiségek létesítésére és új szórakozási lehetőségek kialakítására. A Toyota összeszerelő üzemei Japánban mind túlórában dolgoznak, a dolgozók minden egyes műszakra még átlagban másfél

órát rádolgoznak (amiért másfélszeres túlórabért kapnak). A túlóra csökkentése céljából a Toyota nagyon sokat ruház be az automatizálásba A beruházás az 1990es évben 39 százalékra, vagyis 4,2 milliárd dollárra emelkedik Az összeszerelési munkálatoknak még így is csupán öt százaléka van automatizálva, szemben a 177 VÁLLALKOZZUNK! Volkswagennel és a Fiattal, ahol a munkák harminc százalékát automatizálták. A globalizáció a gyár számára majdnem olyan lényeges, mint a fent említett szempontok. A Toyota igyekszik tartósítani délkelet-ázsiai térhódítását, betörni a latin-amerikai piacra és mozgósítani erőit, hogy egy új angliai összeszerelő üzemből, mint hídfőállásból terjeszkedjen Európa felé Küszöbön áll a pillanat, amikor bejelenti, hogy egy harmadik összeszerelő üzem létesítését tervezi az Egyesült Államokban. A globalizáció persze új problémákat is felvet Nem könnyű feladat pl. a

vásárlók szemléletének megváltoztatása A japán autók eladását különösen Európában nehezíti meg a vevők erős idegenkedése a nem európai márkáktól. A fogyasztók mellett a külföldi szállítókkal és munkaerővel is „meg kell küzdeni” A Toyota külföldi összeszerelő üzemeinek termelékenysége és precizitása ugyanis általában elmarad a hazaitól, aminek a szállítókkal való együttműködés nehézsége, ill a munkaerő képzettségében és kultúrájában meglévő különbségek az okai. A végső cél azonban az, hogy a Toyota gyár az egész világot behálózza és mindenütt legyen termelőüzeme, ahol az gazdaságilag indokolt. Ahhoz, hogy ezt sikeresen véghezvigye, a Toyotának tovább kell lazítania azokat a kötelékeket, amelyek külföldi működését az anyavállalathoz rögzítik, s ugyanakkor el kell érnie, hogy a termelés ugyanolyan gördülékenyen folyjon pl. Thaiföldön, mint Toyota Cityben A Toyotának minden esélye

megvan arra, hogy ezek a globalizációs tervei sikerüljenek Az idő neki dolgozik. A „kaizen”-nek és a „kanban”-nak (az állandó tökéletesítésnek és az „éppen a megfelelő időben” -nek) köszönhetően a Toyota elsősége a versenyben amerikai, európai és japán versenytársaival szemben tovább nő. Forrás: Taylor, A.: Állandó fejlesztés a Toyotánál Fortune, 1990/26 Magyarul: Vezetéstudomány, 1991.5sz, 54-58 old " A hazai üzleti életből ismertessünk néhány példát a stratégia kialakítására! . " Mondjunk példákat arra, hogy egy adott vállalkozásnál többféle stratégiai megközelítés is tapasztalható! . Világszerte és így Magyarországon is naponta vállalkozások keletkeznek és szűnnek meg. A vállalkozást a VÁLLALKOZÓ hozza létre, ő működteti, ő viszi sikerre, és bizony nemegyszer ő juttatja csődbe is. Korunk embere a vállalkozó, jellemző rá az önállóság, a kreativitás, sikerorientáltság.

Szorgalmával, ötleteivel, ügyességével, kockázatvállalásával, munkabírásával és szaktudásával vállalkozik az anyagi biztonság elérésére, önmaga és családja boldogulásának megteremtésére. A sikeres fejlődés előfeltétele a jó stratégia megválasztása, melynek egyik eszköze az üzleti terv készítése. Az üzleti terv a vállalkozás létrejöttekor és a sikeres fejlődése során rákényszeríti a vállalkozásokat, vállalkozókat az elképzelésük(tervük) átgondolására Az üzleti tervre alapozva lehet kialakítani hosszabbrövidebb távra szóló küldetést, megfogalmazni a konkrét célokat, meghatározni a 178 VÁLLALKOZZUNK! cél eléréséhez az optimális utat, a megfelelő munkamódszereket. Minden újonnan alakuló vállalkozásnak fel kell tennie magának azt a kérdést, hogy miben tud többet nyújtani a potenciális vevőknek, mint a piacon már meglévő vállalkozások. A feltett kérdésre soroljunk fel néhány lehetséges

választ: a vállalkozás − olyan terméket, szolgáltatást kínál, amely még ismeretlen a piacon; − kedvezőbb (alacsonyabb) áron kínálja terméket, szolgáltatást; − speciális vevőkört elégít ki; előnyösebb feltételeket biztosít. Napjainkban az a vállalkozás működhet eredményesen, amely adaptív azaz rugalmasan, gyorsan alkalmazkodik a környezetéhez, innovatív, az egyéni emberi képességeket és a vállalkozás sikerét közvetlenül összekapcsolni képes. A fentiek alapján megállapítható, hogy a gazdasági szervezet működésének vezérfonala a stratégia - a jövőalkotás eszköze -, amely a vállalati tevékenység hosszú távú feladatait, irányelveit rögzíti és meghatározza a célok eléréséhez szükséges erőforrásokat és feltételeket. A gazdasági szervezet felső vezetése (menedzsmentje) határozza meg, hogy hol szeretne tartani, hová szeretne a jövőben eljutni és hol tart most. Az induló vállalkozások esetében ez

különösen fontos, hiszen kevés versenyelőnyük van a piacon. Ezért fontos ismerni a vállalkozási méret és a versenyelőnyök összefüggéseit valamint annak a gazdasági területnek a fejlődési trendjét, amelyen tevékenykednek. A kis vállalkozási mérettel induló vállalkozások előnye a rugalmasság, könnyebben tudnak tevékenységi kört váltani, mint a már stabil, nagy tőkeelkötelezettséggel tevékenykedő vállalkozások. A gazdálkodás területein érvényesül az az összefüggés, hogy minél magasabb a piaci részesedés, annál inkább nőhet a termelt majd értékesített volumen, s ez fajlagosan csökkenő költségeket, relatíve olcsóbb tevékenységet eredményezhet. " Te milyen vállalkozást kezdenél el otthon? (Vedd figyelembe képességei" " " " " det, és hogy a piacon mire lenne igény?) Írd le a stratégiai elképzeléseket! . Próbáld végig gondolni, hogy mi szükséges egy vállalkozás sikeres

működtetéséhez? . Melyek a vállalkozás működésének alapelemei? . Mit jelent a stratégiai gondolkodásmód a gyakorlatban? . Szerinted mit jelent az a szlogen, hogy „Korunk hőse a vállalkozó!”? . Keress fel a környezetedben sikeres vállalkozókat, készíts velük interjút! Kérdezd meg, hogy mi volt a vállalkozóvá válás oka, milyen termékeket állít elő vagy milyen szolgáltatásokat végez; milyen gépek segítik a munkáját stb.! 179 VÁLLALKOZZUNK! Összefoglalva a vállalkozás életében a stratégiai gondolkodás központi feladat – melynek folyamatát mutatja a 6.11 ábra - 6.11ábra A stratégiai gondolkodás folyamata Környezeti feltételek STRATÉGIA A szervezet működése és vezetése Belső adottságok A 6.11sz ábra fő mondanivalója, hogy a sikeres vezetői stratégia alapvető feltétele az állandó változásokban való gondolkodás - De Gaulle szerint: „ha a környezetünket nem tudjuk megváltoztatni, akkor a legjobb ha

kulturáltan alkalmazkodunk hozzá” - A stratégia segít abban, hogy a piacon szereplő versenytársak stratégiáit elemezve a saját céljaink eléréséhez a legoptimálisabb utat válaszszuk ki. Tehát a vállalkozásoknál a külső környezeti lehetőségek és a rendelkezésre álló belső erőforrások koordinálásában az összekötő szerepet a stratégia tölti be. Ezért a döntéshozatal alapfeltétele, hogy a kellő időben, a megfelelő helyen rendelkezésre álljon a szükséges információ 6.2 INFORMÁCIÓ ÉS DÖNTÉSHOZATAL Az információ mint erőforrás a gazdasági folyamatok integrációjának fontos tényezője – a döntéshozatal inputja. Ennek gazdasági oka, hogy a vezetői döntéshozatal, problémamegoldás összetevője a bizonytalanság, az információhiány következménye pedig a kockázatok kezelése. A vállalkozásoknak naponta szembe kell néznie a kockázattal. A kockázat definíciója a tönkremenés, a kár, a veszteség

lehetőségeként határozható meg Egy nagyobb méretű vállalkozás a kockázatból eredő költségnövekedést jobban el tudja viselni, mint egy kisvállalkozás. Ezért fontos az, hogy minden vállalkozás felmérje a tevékenységének kockázati tényezőit. A kockázati tényezőket ismerve fel lehet készülni a problémák megoldására, a veszteségek minimalizálására A legtöbb kockázati tényező ellen védekezhetünk pl biztosítások kötésével Soroljunk fel néhány kockázati tényezőt : − a szolgáltatási szférában a vállalkozó felelős a kiskereskedelemben a vásárlót ért kárért, kockázati tényezőként kell kezelni a más vállalkozónak vagy vásárlónak nyújtott hiteleket is; 180 VÁLLALKOZZUNK! − − − − minden vállalkozónak számolni kell - különösen a divat jellegű termelése, illetve forgalmazása során - azzal, hogy az általa termelt, illetve forgalmazott áruk iránti fogyasztói kereslet visszaeshet. Ezért

készletezni kell, vagy értéken alul értékesíteni; kiskereskedelmi vállalkozónak az üzleti lopások is komoly problémát jelentenek; a vállalkozások vagyonát többségében épületek, műszaki gépek, berendezések, raktárkészletek alkotják, ezért mindig bekövetkezhet valamilyen kár a vállalkozás vagyona tekintetében (pl. tűz, betörés stb); minden vállalkozó felel az alkalmazottak egészségéért, biztonságáért, ezt a vállalkozói felelősséget az idevonatkozó törvények szabályozzák és nem a vállalkozók egyéni, helyi döntései szabják meg. A vezetői döntéshozatal folyamatában kockázati tényező az információ hiány is. A vezetők nap mint nap felteszik Mi is az információ? kérdést Az információ definiálására sokan sokféleképpen vállalkoztak Az alábbi néhány példa is jól mutatja azonban, hogy nem beszélhetünk egységes fogalom-értelmezésről: „Az információ olyan tájékoztatás, közlés, adat, ismeret, hír,

stb., amely a címzett által értelmezhető, s amelynek célja a bizonytalanság csökkentése, a lehetséges alternatívák közötti döntés elősegítése.” (Számítástechnikai értelmező szótár) „Információ: bizonytalanságot csökkentő új ismeret, a vállalatok működését integráló folyamatok egyik összetevője.” (Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan) „Az információ – a döntéshozatal szemléletében – adatokból kiválasztással és feldolgozással származtatott értesülés, amit egy döntés kialakításában, egy folyamat irányításában felhasználnak, vagy további felhasználás inputjaként, mint adatot megőriznek.” (Jándy Géza) „Az információ ismeretnyereséget, az ismeretanyag növekedését illetve a bizonytalanság csökkentését jelenti.” (SH Atlasz) Az információk mind tartalmukban, mind formájukban nagyon különböznek egymástól. Lényegük mégis ugyanaz: „újságot” közölnek, olyan dolgokról,

eseményekről adnak hírt, amelyekről addig nem tudtunk, s amelyek válaszra – ítéletre, döntésre, magatartásunk megváltoztatására, cselekedetre – késztetnek. Az emberek és a vállalatok saját – magánjellegű – információfeldolgozásán kívül ma már egész iparágak foglalkoznak üzletszerűen az információ előállításával, továbbításával, feldolgozásával. Ezek közé tartozik a nyomdai és kiadói, a hírszolgáltató és hirdetési, az információfeldolgozó-, és szolgáltató ipar, valamint az ezeket kiszolgáló információs eszközöket előállító gépipar. 181 VÁLLALKOZZUNK! Az információs forradalom átalakítja az emberek és a szervezetek hétköznapjait; s szinte észrevétlenül vált szerves részévé életünknek a telefax, az e-mail, a vonalkódos pénztárgép vagy a számítógéppel vezérelt közlekedési rendszer. A vállalatok életében, működésében még most vannak csak folyamatban az igazi nagy

áttörések, de az információ, mint erőforrás alapvető és sokoldalú jelentősége nem vitatható. Gyakorlatilag ugyanolyan nélkülözhetetlen, mint a többi hagyományosan is vállalati erőforrásként kezelt tényező: a munkaerő, a készletek, a tárgyi eszközök vagy a pénztőke. Talán még fontosabb is, hiszen ez utóbbiakat csak akkor lehet mozgásba hozni, aktivizálni és koordinálni, ha a rájuk vonatkozó információk eljutnak tulajdonosaikhoz és működtetőikhez. Mint testünket az idegszálak, úgy hálózzák be a társadalmat az információs csatornák, és rendeltetésük is ugyanaz: biztosítani az információk áramlását a rendszer alkotóelemei között. Minél fejlettebb technikailag egy társadalom, annál sűrűbb, szövevényesebb az információs hálózata, annál gyorsabban és biztosabban közlekednek az információk. S fordítva: minél sűrűbb az információs hálózat, annál gyorsabb a fejlődés. Hogy ez mennyire így van, a

gazdaságilag elmaradott országok példája bizonyítja a legjobban. Az anyagi források korlátozottsága mellett gyors előrehaladásuknak egyik legnagyobb akadálya az egész országot átfogó információs hálózat, a hatékony hírközlő rendszer hiánya. A termelési-gazdasági folyamatok egyre bonyolultabbá válásával fokozatosan növekszik a gazdasági információk jelentősége. Ma már a legkisebb gazdasági kérdésben is az ésszerű, helyes döntéshez sokféle információt kell figyelembe venni. Ezért nagyon fontos a megfelelő információs rendszer létrehozása, melynek feladata a gazdasági rendszer környezetére, belső működésére vonatkozó adatok, információk gyűjtése, feldolgozása, értékelése. A nagy tömegű adathalmazok és kiértékelési módszerek állandó bővülése, növekedése elengedhetetlenné tette: − a feldolgozási módszerek folyamatos fejlődését, melynek hatására alakult ki a statisztika, operációkutatás,

rendszerelmélet, stb. − a nagy tömegű adathalmazok értékelésének biztosítása érdekében a karton rendszerű nyilvántartást, majd az elmúlt négy évtizedben a számítástechnikai, később az adatátviteli eszközök, rendszerek folyamatos, szakaszos, ugrásszerű befejezetlen fejlődését. Az ember egy-egy csomópont, amelybe és amelyből a számos csatornán hasznos és kevésbé hasznos, sőt káros információk áradata fut össze és áramlik szét, ütközve egymással, kölcsönösen erősítve és gyengítve egymást. A bemenő és kimenő információk mennyisége, aránya és minősége az ember társadalmi helyzetétől és egyéni képességeitől, adottságaitól függ. Mindezt mérlegelve könnyen belátható, hogy az egyén társadalmi szerepe és információkkal való ellátottsága, illetve információkibocsátó képessége között szoros összefüggés áll fenn, amely megállapítás mintegy bizonyságot szolgáltat arról, hogy az említett

mondás – miszerint az információ hatalom – milyen mély igazságot rejt magában. Napjainkban a fejlett országok, nagy szervezetek esetében a nemzetgazdaság, az ágazatok, a térségi adottságok, valamint egyes speciális témakörök -pl. a környezetvédelem-, az önkormányzati-, a vállalati-, és vállalkozói tevékenység 182 VÁLLALKOZZUNK! irányításának szintjén olyan teljes körű, naprakész és megbízható információs rendszerrel kell rendelkezni, amely biztosítja bármely időpontban jelentkező döntés-előkészítési, ellenőrzési igényeknek és követelményeknek a megfelelő gyors, hiteles kielégítését. Összefoglalva a gazdasági életben az információs rendszer a vállalat környezetére, belső működésére és a vállalat és környezete közötti tranzakciókra vonatkozó információk begyűjtését, feldolgozását, tárolását és szolgáltatását végző személyek, tevékenységek és technikai eszközök összessége. A

gazdasági szervezeteknek gyorsan változó környezetben kell talpon maradni, eredményesen működni. Az egyre inkább kiéleződő versenyhelyzetben csak akkor érvényesülhetnek, ha minél gyorsabban tudnak előre jelezni, felismerni várható változásokat Ez biztosítja számukra a gyors reakció lehetőségét is. Ezek a korszerű piaci viszonyok és a környezeti változások megkövetelik a gyors vezetői döntéseket A helyes döntéseknek viszont elengedhetetlen feltételei az időben érkező, célra orientált információk. Ennek biztosítása csak akkor lehetséges, ha a szervezet felépítése áttekinthető, mindenki tudja a feladatát és a kommunikációs rendszer is jól működik. A feldolgozási technika helyes megválasztása szintén fontos szerepet játszik. A számítógépek, majd a hálózatok széles körű elterjedése bebizonyította a szervezetek számára, hogy ha életben akarnak maradni felgyorsult világunkban, elengedhetetlen a technikai

apparátusuk folyamatos fejlesztése, hiszen végső soron ez az, ami összekapcsolja a vállalati célok eléréséért tevékenykedő alrendszereket. Mindebből is látni, hogy milyen sokrétű erőforrásra van szükség egy vállalat hatékony működtetéséhez: a fejlett hardver- és szoftvereszközök, a jól képzett személyzet, illetve az időben érkező, pontos információk mind-mind elengedhetetlen feltételei a fejlődésnek. Egyre inkább terjednek az integrált információs rendszerek, amelyek egy gazdasági szervezet teljes információrendszerét magába foglalják. A leghangsúlyosabb szerep a döntés szempontjából a különböző szintű és funkciójú menedzsereké: a vezetői funkció azonosítható a döntéshozatallal. A hierarchia tetején álló tulajdonos – a legfelső szintű vezetéssel, a „top management”-tel együtt – a vállalat stratégiai döntéseinél kap fontos szerepet. A menedzsment feladata a stratégia keretei között konkrétan

szabályozó döntések, a stratégiai döntések meghozatala, míg a munkavállalók szintjén (a munkahelyi vezetés keretében), a magasabb szinten hozott döntések végrehajtására vonatkozó operatív döntések születnek, amelyek a tevékenységek konkrét végrehajtására irányulnak. Ezek a döntések már különösen érzékenyek a pontosságra – itt ugyanis már kevés a korrekciós lehetőség – az információ alapján azonnal, legalábbis igen rövid idő alatt meghatározott tevékenységek, tranzakciók zajlanak le. A vállalati információs rendszer egy sokdimenziós, sokféle szempont szerint elemezhető struktúra, amely három fő alrendszerből áll: a számviteli, a vezetői és az informális információs rendszerből. A számviteli információs rendszer olyan integrált keretet ad a vállalaton belüli adatok gyűjtésének, tárolásának és feldolgozásának, amely pénzügyi jellegű információkat biztosít a vállalati tevékenységek

irányításához és végrehajtásához, illetve a vállalat tevékenységét és annak 183 VÁLLALKOZZUNK! eredményét az érintettek, főleg a külső szereplők számára tükröző pénzügyi kimutatásokhoz. Az informális információs rendszer főleg a vállalati kultúrából, a vállalat szociológiai jellemzőiből levezethető struktúra, amely nem a formális tehát hivatalos forrásból szerzett, vagy nem a formális csatornákon át áramló információkat kezeli. Ezek tartalmukat tekintve sokrétűek (pénzügyiek vagy nem pénzügyiek; számszerűek vagy nem számszerűek). Ez az alrendszer hozzájárul a vállalati működés rugalmasságához, alkalmazkodó képességéhez. Bár a három rendszer elválaszthatatlanul együtt él a vállalatnál, egyetlen integrált rendszert képezve a vezetői információs rendszer a legfontosabb, hiszen ennek az alrendszernek a feladata, hogy információkat gyűjtsön, kezeljen és nyújtson a vezetői döntésekhez. A

vezetők idejük legnagyobb részét problémamegoldással töltik A megoldások, a cselekvési változatok közötti választást nevezzük döntéshozatalnak A döntés során információkra építünk és információkat továbbítunk. A figyelendő, illetve megszerzendő információk körét az is befolyásolja, hogy milyen típusú probléma megoldására törekszünk Herbert Simon szerint megkülönböztetünk ún strukturált vagy programozott döntéseket, valamint ún. nem strukturált (nem programozható) döntéseket Jól strukturált probléma esetén egyszerű a helyzet: a célok és a cselekvési változatok ismertek, rendelkezésre áll a megoldási algoritmus, beszerezhetők a szükséges információk, így könnyen kiválasztható a megfelelő döntési változat. A rosszul strukturált problémákat viszont bonyolultságuk miatt gyakran még definiálni sem könnyű A probléma felismerését nehezíti, ha nem állnak rendelkezésre megfelelő információk, csak

tünetek, jelzések észlelhetők. Ekkor nincs programozható megoldás a helyzet megoldására. E problémák kezelése három szinten történik Az információk szintjén az a kérdés merül fel, hogy miként állítsunk elő információkat a problémahelyzetet leíró információs rendszer számára, a tevékenységek szintjén az, hogy hogyan használjuk fel az információkat cselekvések elindítására, az értékek szintjén pedig azt a kérdést kell feltenni, hogy mire és hogyan használjuk fel a birtokunkban levő információkat. A döntéshozatalnak két, logikailag egymást követő szakasza kap jelentőséget a vállalati döntésekben. Az egyik az alternatívák elemzése és értékelése, vagyis a döntés-előkészítés, a másik pedig maga a választás, amely egy vagy több cselekvési lehetőség meghatározását jelenti. A hierarchikusan felépülő szervezetek döntési gyakorlatában gyakori probléma, hogy a döntés-előkészítést nem azok végzik

akik döntenek. Az információ szervezeti szerepének súlyát akkor érthetjük meg igazán, ha belegondolunk, hogy az információs rendszerekben való elhelyezkedés jelentős mértékben meghatározza az érintettek hatalmi viszonyait és befolyását, esetenként áthágva a formális szervezet által kijelölt határokat. Ez a tény nagy jelentőséget ad az információs rendszerek alrendszerei közötti kapcsolódásnak. A vezetői információs rendszerek célja, hogy a döntésekhez és általában a vezetői tevékenységhez szükséges információkat biztosítsa. Egy integrált embergép rendszerről van tehát szó, amely a vállalati tevékenységeket és a vezetést szolgálja adatokkal, beszámolókkal, a rendszerbe épített elemzési és döntési modellekkel. Napjainkban sokféle fejlettségű rendszer él egymás mellett, sokszor 184 VÁLLALKOZZUNK! egy adott vállalaton belül is jól elkülöníthetően, a különböző vezetői szinteknek ugyanis eltérő

információs rendszerek felelnek meg. A vállalkozás stratégiai céljainak (missziójának) átgondolása, a környezeti hatások mérlegelése, a pillanatnyi helyzetből az elképzelt jövőkép felé való elmozdulás, a stratégiai döntéshozatal, az ellenőrzés a stratégiai tervezési folyamatban valósul meg. A stratégia kialakításakor a stratégia vezetés (menedzsment) részletesen elemzi a vállalkozás külső és belső jelenlegi helyzetét a „Hol tartunk most és hogyan jutottunk ide?” kérdésből kiindulva meghatározza a jövőre vonatkozó elképzeléséket, átgondolja ezek megvalósításának lehetőségeit, a döntési alternatívákat és kiválasztja közülük a legoptimálisabbat, a legkedvezőbbet. 6.3 A STRATÉGIAI TERVEZÉS FOLYAMATA A stratégiai tervezés az a folyamat, amely során a vállalat kialakítja stratégiai koncepcióját (elképzelését), melynek eredménye az adott cég stratégiai terve lehetővé teszi a jövő várható,

előrelátható eseményeire való felkészülést. " Hogyan fogalmazható meg a stratégiai tervezés alapelve? A stratégia tervezés egy folyamatos tevékenység , amely mindig hosszabb távot fog át, célja a vállalkozás jövedelmezőségének biztosítása; felhívja a figyelmet az erőforrások szűk keresztmetszetére; lehetővé teszi a szervezeten belül a tevékenységek jobb koordinációját. Mivel a vállalkozás környezete dinamikusan működik, állandóan változik, a stratégia feladata olyan feladatmeghatározás a vállalkozás számára, amelyekkel a tartós siker esélye növelhető. A stratégiai terv segít abban, hogy olyan tevékenységi (működési) kört válasszon a vállalkozás, ahol a környezeti lehetőségeket kihasználva növelni lehet a piaci esélyeket; az aktív, kezdeményező stratégiával, információval a piaci verseny meghatározó szereplőjévé válhat a vállalkozás. Az esettanulmányban szereplő három magyar

sikertörténet egymástól igen különböző. Nagyon fontos közös tulajdonságuk azonban, hogy mindegyik történetben olyan hazai sikerről van szó, melyben meghatározó szerepe van az eredeti ötletnek és az emberi kitartásnak: A világraszóló doromb Arasznyi rozsdás szögből és egy esernyővázból kimetszett acéldarabkából alkotta első hangszerét a kecskeméti Szilágyi Zoltán. Egy gyúródeszka volt a műhelye, pénzét használt fogókba, vasdarabokba fektette. Nosztalgiából szinte a mai napig ugyanezekkel a szerszámokkal dolgozik „Olyan technológiát 185 VÁLLALKOZZUNK! kellett kitalálnom - meséli Szilágyi Zoltán -, amely azonos, vagy hasonló az elfelejtett régivel, a semmiből kellett megcsinálnom valamit. Ez olyan kihívás volt, amiben megtaláltam az önmegvalósítás és az ipari termelés költészetét. A legnagyobb nehézséget az okozta, ami a gyártás után következett. Amikor kiálltam a harminc dorombommal a népművészeti

vásárba, az emberek nem tudták, mit is árulok. Az első sörnyitónak nézte, a második egérfogónak, álkulcsnak, ruhavasnak stb. Dorombnak senki, mert senki nem tudott a dorombról Nem tudták, hogy mire való. Most már minden 100 emberből 10 tudja, hogy a doromb: hangszer Magyarországon ez kifejezetten az én művem Noha ma már milliós árbevételem van, a dorombkészítés ugyanaz maradt számomra, mint volt: 85 %-ban küldetés és legföljebb 15 %-ban vállalkozás. Az ember megvolt és meg is lenne doromb nélkül, mint ahogyan Michelangelo-kép, Vivaldi zene sem feltétlenül szükségesek, de képzeljünk el egy olyan bolygót, ahol az emberek nem fáznak, nem éheznek, ám szemükben csak bánat ül. Életemben 20 fillért reklámra nem költöttem Nem is fogok Könnyedén fel tudnám legfeljebb 15 ezer dollár befektetésével húszszorosára fejleszteni a gyártást - ám akkor egyszerű tömegcikket gyártanék. E percig több mint 100 ezer darab került ki a

kezem közül, de két teljesen egyforma még nem készült.” Forrás: Szilágyi Zoltán: A világraszóló doromb. Magyarországi Cash Flow, 1991. június, 7880 old Úszás a technológiaárral szemben Amikor Ferenczi György magyar fizikus 1985-ben meglátogatta az IBM európai kutatóközpontját Zürichben, vendéglátói összekacsintottak, amikor megmutatta svájci névjegykártyáját, hogy bejusson az őrök mellett a kapunál. Kelet-európai kutatót, biztonsági okokból eddig nem engedtek be a laboratóriumba. De Ferenczi nem akarta kicsempészni az IBM tudósainak legújabb kutatási eredményeit Ellenkezőleg: az IBM kutatói égtek a vágytól, hogy halljanak Ferenczi legújabb eredményeiről Végül 50 ezer dollárt fizettek Ferenczi találmányáért, egy spektrométerért, amely megméri a félvezető chipek szennyezettségét. Ma a 43 éves Ferenczi a Semilab nevű új cég kiváló képességű alapítója - és egy ritka példa arra, amikor a tudományos

eredmények és az újítások keletről nyugatra áramlanak. Legyőzte a Hewlett - Packard Co-t azzal, hogy elsőként szabadalmaztatta a széles sávú spektrumanalizátort, amelyet 25 országban olyan felhasználóknak ad el, mint a Hitachi, a Siemens és a Philips. Ferenczi valószínűnek tartja, hogy ebben az évben cége forgalma - három új tesztelő és mérőműszer eladása révén - eléri az l millió dollárt és - mint mondja - a közeljövőben olyan üzletet kötnek az USA-val és Japánnal, amely növelné az Európán kívüli eladásokat. Ferenczi áll a kihívás elébe Sportos, skótkockás öltönyében, amint tökéletes angolsággal dicséri készüléke erényeit, úgy fest, mint egy „vállalkozó a Szilícium-völgyből”, mondja Dávid V. Láng, az AT & Bell Laboratories (New Jersey) kutatója. Tény: gyakran kap ajánlatokat, hogy menjen Nyugatra dolgozni Ferenczi azonban reméli, hogy segít újjáépíteni a magyar tudományt és technológiát Az

ország vezető tudósainak körülbelül 13%-a 186 VÁLLALKOZZUNK! már nyugati laboratóriumokban dolgozik. „Ez veszélyes arány” nyilatkozza „Ha meg tudjuk ezt csinálni itthon, ez példa lehet mások számára, hogy maradjanak.” Forrás: Gall E. Schares: Úszás a technológiaárral szemben Business Week, 1990. augusztus, 49 old Milyen magasan van a léc? Egyetlen ember van a Földön - s ez Angyal János -, aki magasugró pályafutását abbahagyva együtt repked 605 centimétert Bubkával, 240-et Mateijel, jelen van minden EB-n. Hogyan lehetséges ez? A válasz egyszerű Angyal János - és társa Pozsik János - hivatalos szállítója a nagy atlétikai versenyeknek, ahová azután ő maga is elmegy és mint volt magas- és hármasugró, majd mint vállalkozó vesz részt az atlétikai viadalokon. Közös vállalkozásuk gyártja ugyanis az A-D REKORD magas- és rúdugróléceket. A vállalkozó párosnak már 1973-ban volt egy színvonalas léce, amely megfelelt a

szabályoknak. A termék öt év múlva kapott szabadalmi védettséget, de még ekkor sem indulhatott be a léc karrierje. Tizenöt évig tartott, amíg az ötletből megszületett lécet hivatalos szállítóként vihették világversenyekre. Lécük minden igényt kielégít, egy milliméter belógása sincs, míg a leghíresebb amerikai gyártó lécei is görbülnek. A versenyképességnek, a minőségnek az az elsődleges oka, hogy minden léc kézimunkával készül, s a legjobb minőséget nem lehet géppel csinálni, márpedig az amerikaiak géppel dolgoznak. „Természetesen van egy gyártási titkunk is, amiről csak annyit szeretnék mondani, hogy erőfeszítés” - mondja Angyal János. Forrás: Zimre Péter: Milyen magasan van a léc? Privát Profit, 1991. 6 sz, 5-8 old. " A következő esettanulmányokban nézzünk példát arra, hogy az egyes vállalkozások hogyan határozták meg működési (tevékenységi) körüket: 187 VÁLLALKOZZUNK! − Az

alapvető cél és a küldetés tartalmának megvilágítására tekintsük a Timex és a Rolex példáját. Az alapvető célja mindkettőnek azonos: órákra vonatkozó fogyasztói igényt kielégítve nyereséget elérni. A küldetésük azonban nagyon különböző. A Timex olcsó, megbízható órákat árul, amelyeket bárhol meg lehet vásárolni a szupermarketektől a sarki bazárig A Rolex viszont csúcsminőségű divatos órákat értékesít, magas áron, csakis kiválasztott ékszerüzletekben. Forrás: Griffin, R.E-Ebert, RJ [1989] 124old − A Polaroid olyan fotótermékeket állít elő és értékesít, amelyek a vállalat találmányaira alapulnak az egylépéses gyors fényképészet és a fénypolarizáló termékek területén, hasznosítva a vállalat polarizált fénnyel kapcsolatos találmányait. A vállalat ebben az egy üzletágban kíván megjelenni − A General Motors magas fokon integrált vállalat, amely elsősorban autók, tehergépkocsik és a

hozzájuk csatlakozó egyéb egységek, valamint tartozékok, azaz autóipari termékek gyártásában, összeszerelésében és eladásában érdekelt. Alapjában véve minden General Motors termék kiskereskedők, elosztók és közvetítő kereskedők közreműködésével kerül piacra az Egyesült Államokban és Kanadában; elosztókon és vezérképviselőkön keresztül a tengerentúlon. A General Motors termékeivel való kereskedelmet segítendő a General Motors Leszámítoló Társaság és leányvállalatai pénzügyi szolgáltatásokat és bizonyos típusú gépkocsi-biztosításokat ajánlanak a kereskedőknek és a vásárlóknak. Forrás: Thompson-Strickland [1984.] 21-22old A stratégiai tervezés a felsővezetés feladata, de az alsóbb szintű vezetők bevonására is szükség van, hiszen a tervezési folyamat a jövő befolyásolására irányul azáltal, hogy konkrét célokat határoz meg és akcióterveket dolgoz ki a kijelölt célok elérése érdekében. A

stratégiai tervezés sokrétű folyamatának főbb lépései: 1. A vállalkozás alapvető stratégiai céljainak, jövőképének, küldetésének (miszsziójának) meghatározása • A célok jól körülhatároltak és világos útmutatást tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy mit kell megvalósítani egy adott időszakon belül például: milyen piaci igényeket, vevőkört kíván a vállalkozás kielégíteni. 188 VÁLLALKOZZUNK! • További felmerülő kérdések: − melyek lesznek az elsődleges termékek vagy szolgáltatások; kik lesznek a termékek vagy szolgáltatások fogyasztói stb. − A felmerülő kérdések megválaszolásához alkalmazhatjuk a „brainstorming”-ot azaz az „ötletbörzét”.(Részletesebb leírás a következő alfejezetben) − milyen területeken nem kíván működni a vállalkozás. • A stratégiai céloknak világosaknak és egyértelműeknek kell lenni, mert végrehajtásuk csak így valósítható meg. A vezetők feladata a

vállalati és az egyéni célok összekapcsolásának megteremtése; ez biztosítja, hogy a stratégiai célokat minden dolgozó a maga helyén és szintjén értelmezni tudja és annak teljesítéséhez tudása maximumával hozzá járuljon. A jól megfogalmazott vállalati misszió a kiinduló alapja a további szakaszoknak, ezért sokoldalú, munkaigényes ok-okozati összefüggések meghatározására kerül sor. 2. Stratégiai elemzés, amely a külső környezet és belső erőforrások összehasonlító, részletes vizsgálata • A vállalkozás külső környezetének hatása: A komplex, dinamikus piaci környezetben a bizonytalanság kezelésére alkalmas szervezet kialakítására van szükség. Alapvető fontosságú a pénzügyi piac; a magyar gazdaságban a vállalkozások szerepelhetnek mint a megtakarítások végső felhasználói, de mint befektetők is. A tőkeallokációs mechanizmushoz való alkalmazkodás vezetői döntést igényel A piac a gazdasági

szervezetek tevékenységének legfontosabb értékmérője, ezért szükséges a piaci környezethez való alkalmazkodás. A környezet alapos elemzése lehetőséget teremt arra, hogy megismerjük a környezet lehetőségeit és veszélyhelyzeteit. A körültekintő környezetelemzés feltétele a stratégia sikerességének • A belső adottságok befolyásoló szerepe: A vállalkozás belső helyzetének elemzése során megállapítják a cég erős és gyenge pontjait a stratégia sikerének érdekében. A szervezeti struktúra és a vállalkozás mérete összefügg a szervezeten belüli munkamegosztás mértékével valamint a tevékenységek szabályozottságával. A szervezet méretének növekedésével egyidejűleg a vezetésnek egyre kiterjedtebb és bonyolultabb tevékenységet kell irányítani. Az elemző munka eredményeit rendszerezhetjük egy un. SWOT(GYELV) mátrix segítségével (Részletesebb leírás a következő alfejezetben) 3. Stratégiai döntéshozatal, a

stratégia bevezetése • Egy stratégiai célhoz eltérő alternatívák(lehetőségek) tartoznak. A tervezés során kidolgozott és megfelelő szempontok szerint értékelt változatok közül kell kiválasztani a vezetői döntés keretében a legmegfelelőbbet, a többi változat pedig tartalék lesz. A stratégiai tervezés végeredményét a stratégiai tervet célszerű írásban dokumentálni. Az alapdokumentumot kiegészítik a gazdasági 189 VÁLLALKOZZUNK! számítások; a gazdasági elemzések, a prognózisok összefoglalásával, amelyekre épül az adott szervezeti egység stratégiája. A stratégia megvalósítása a szervezet napi működésébe való beépítését jelenti. 4. Ellenőrzés, folyamatos elemzés • A stratégiai visszacsatolás, az ellenőrzés fontos terület, amely során a vezetés folyamatosan vizsgálja, hogy a vállalkozás céljai a rendelkezésre álló erőforrásokkal hogyan érhetők el, milyen mértékű változtatásokra van

szükség. Összefoglalva a tervezés létfontosságú egy szervezet megalapításhoz, alapvető elvárás, hogy az emberek tudják, hogy mi a teendőjük és mit várnak el tőlük. A tervezés keretet ad a szervezet későbbi teljesítményének értékeléséhez, elemzéséhez. A stratégiai tervezés a vállalkozásoknál többszintű; azonban a legfontosabb az egész vállalkozás hosszú távú céljait, feladatait meghatározó vállalati szintű stratégia. A tervezési folyamat kialakítása olyan vállalkozásoknak ajánlható, amelyek viszonylag stabil piaci környezetben működnek és a stratégiai elemzés és tervezés költségeit biztosítani tudják. Azonban a hosszabb távú feladatok kidolgozására, az irányvonal kialakítására minden vállakozásnak szüksége van 6.4 ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK, FELADATOK: " Melyek az üzleti vállalkozás legfontosabb céljai? . " Soroljuk fel a stratégiai tervezés lépéseit! . " Miért nem választható el

teljesen egymástól a stratégia illetve a taktika? . " Melyek a vállalkozás tartós működőképességének feltételei? . " A keresztrejtvény vízszintes sorainak helyes megfejtése adja a megoldást a függőleges 9. oszlopban Magyarázzuk meg a megfejtett szó lényegét! Meghatározások: Vízszintes 1. a vállalkozás működéséhez szükséges: anyagi, pénzügyi, humán tárgyi 2. a probléma megoldása 3. szervezeti struktúra másképpen 4. a csoport angol megfelelője 5. külső elemzés 6. a vezetési szintek számára célokat határoz meg 7. piac 8. a vállalkozás küldetése másképpen 9. stratégiai lehetőség 190 VÁLLALKOZZUNK! 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 1 2 3 4 5 6 7 8 9 " Döntsük el a következő állítások igazságtartalmát! Hamis állítás esetén indokoljunk is! 1. 2. 3. 4. 5. 6. A vállalkozás jövőképének megtervezése a stratégiai tervezés lényege I / H Indoklás:. . A stratégiai tervezés

folyamatában az operatív tervezést megelőzi a stratégia készítése I / H Indoklás:. . A stratégia tölti be vállalkozás és a környezet közötti összekötő szerepet I / H Indoklás:. . A vállalkozó által igényelt bankhitel megadásának feltétele a stratégia kialakítása és továbbítása a pénzintézethez. I / H Indoklás:. . A vállalkozás a környezetének elemzése nélkül is képes jó stratégiai tervet készíteni I / H Indoklás:. . A stratégiai tervezés sikere szempontjából fontos, hogy a vállalkozás küldetését minél többen megismerjék I / H Indoklás:. . 191 VÁLLALKOZZUNK! 7. A szervezet működését a környezete befolyásolja I / H Indoklás:. . 8. A piaci környezet a gazdasági szerkezet minőségét befolyásolja I / H Indoklás:. . 9. A szervezet céljainak megfelelően a vezetők anyagi, tárgyi , humán erőforrásokat hangolnak össze I / H Indoklás:. . 10. Ha jó a vállalkozás stratégiája, akkor a cég hosszú és

rövid távú céljai nem kerülhetnek ellentmondásba egymással I / H Indoklás:. . " A stratégia lényege a vállalkozás jövőjének megtervezése I / H Indoklás:. . " Az alábbi válaszok közül húzzuk alá a helyes válaszokat! − − A stratégia részei:az adatok feldolgozása, a marketing, az input és output tervezés , a pénzügy, a K+F. Stratégiai tervezés folyamatának részei: a szervezeti és működési szabályzat elkészítése, a célok és a stratégia meghatározása, a koordináció, a környezet elemzése. 6.5 A STRATÉGIAI TERVEZÉS MÓDSZEREI, TECHNIKÁI A vállalkozás vezetői a stratégiai tervezés tevékenységeinek elvégzéséhez sokféle módszer és technika közül választhatnak. Nézzük meg, melyek ezek közül a legfontosabb módszerek és technikák. DIAGNÓZIS KÉSZÍTÉS MÓDSZEREI SWOT analízis Porter versenyerő modellje Portfólió elemzés Termékéletgörbe vizsgálat 192 STRATÉGIAI TERVEZÉST TÁMOGATÓ

MÓDSZEREK ÉS TECHNIKÁK Döntési tábla, döntési fa Brainstorming módszer Delphi módszer NCM technika VÁLLALKOZZUNK! A stratégiai tervezés során elvégzendő legfontosabb elemzéseket a SWOTmátrix foglalja össze. A SWOT módszer lényege átfogó, részletes elemzések végzése a vállalkozás KÜLSŐ környezetével és belső helyzetével kapcsolatban. Ez az analízis a legalkalmasabb megállapítani a vállalkozás helyzetét a piacon. A SWOT mozaik szó, az egyes betűk az alkotóelemek angol kezdőbetűi: − Strengths - erősségek, − Weaknesses - gyengeségek, − Opportunities - lehetőségek, − Thereats - veszélyek, fenyegetések. A SWOT analízis alkalmazásával egyrészt a belső erőforrások, másrészt a külső környezet elemzése végezhető el abból a szempontból, hogy milyen következményei vannak a stratégiára. A környezeti lehetőségek maximális kihasználásával, a veszélyhelyzetek elkerülésével, a vállalkozás erős pontjaira

építve készíthető el a vállalkozás stratégiája, és annak a célok elérését segítő akcióterve „A SWOT-elemzéssel a meglevő alkalmazások, információrendszerek is vizsgálhatók. A következő kérdések vethetők fel egy információrendszerrel kapcsolatban: Ígéretes jövőbeli lehetőségek, jelenleg alacsony kihasználtságú, megismert előnyei még megvalósításra várnak. Könnyen kibővíthető vagy továbbfejleszthető, hogy még értékesebb legyen. Szélesebb körben hasznosabb lehetne Még több előnyt hozna, ha összehangolnák a többi rendszerrel. Kritikus fontosságú rendszer, de az adatok gyenge minősége problémákat okoz A rendszer újrafejlesztése szükséges a jövőbeli igények kielégítése érdekében; mert a működése nem megfelelő vagy a technológia elavult. A rendszerre még szükség van, de át kell alakítani, csökkentve a bonyolultságát, költségeit és/vagy kevesebb informatikai vagy felhasználói erőforrást kell

igénybe venni hozzá. Fontossága a jövőben csökken; működését racionalizálni kell, vagy kész szoftvercsomaggal kell felváltani. A rendszer már nem képvisel értéket - használatát meg kell szüntetni. A rendszer kielégítően működik -jelenleg nincs szükség változtatásra.” Forrás: John Ward Az információrendszerek szervezési elvei 1998. " Elemezzük a következő esettanulmányt és egészítsük ki a saját tapasztalatainkkal! 193 VÁLLALKOZZUNK! Burger King magyarországi hálózat SWOT-elemzése S – erősségek: • fiatal, kreatív, dinamikus csapat • széles körű szakmai tapasztalat • széles körű áruválaszték W – gyengeségek • versenyelőnyöket nem kellően hangsúlyozó promóció • lassú kiszolgálás O - lehetőségek • a húszas-harmincas generációra pozícionálás • egy olyan termék, amely telibe találja a magyar fogyasztó ízlését • a gyorséttermek kedveltsége továbbra is nőni látszik T -

fenyegetések • a McDonalds sokkal erősebbnek látszik és előbb volt a piacon • az autós kiszolgálás(drive-in) elhanyagolása miatt rengeteg potenciális vevőt veszít. Forrás:Üzleti tervezés 3.21, Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 1996 109. old " Készítsük el egy tetszőleges vállalkozás vagy intézmény SWOT-analízisét! Táblázat a SWOT elemzéshez: Belső feltételek Erősségek Gyengeségek Külső feltételek Lehetőségek Fenyegetések Porter „5 versenyerő”-modellje - 6.51sz ábra - kiemeli, hogy a vállalkozás versenyhelyzetének mérlegelésekor nem elég a közvetlen versenytársakra koncentrálni, mérlegelni kell az adott piacon az új versenytársak és helyettesítő 194 VÁLLALKOZZUNK! termékek megjelenését valamint a vevők és szállítók tárgyalási pozícióját. A modell lényege: felvázolni azt az összefüggésrendszert, amely megmutatja, hogy mitől függ az, hogy a verseny szereplői milyen pozícióban

vannak. A versenyhelyzet elemzés legfontosabb területe a versenytárs elemzés A vállalkozásnak a piacon meglévő ill. piacon belépő új versenytársait átfogóan, stratégiai szemlélettel kell elemezni, cél felmérni a versenytársak jövőbeli lépéseiket Fontos módszer a pénzintézetek, a vásárlók és szállítók véleménye a versenytársakról Például: új belépők fenyegetésekor új kapacitás jelenik meg, ami csökkenti az árakat, vagy a bennfentesek költségeinek inflálódását, növekedését okozza (hiszen a meglévő kapacitásaik értéke csökken, és további beruházásokra kényszerülnek). Az informatika egyrészt lehetőséget ad a belépési korlátok emelésére; nagyságrendi megtakarítások, szállítóváltási költségek, differenciálás, illetve az elosztási csatornák ellenőrzése által. Másrészt támadóan is alkalmazható, a korlátok ledöntésére, átlépésére, megváltoztatva egy iparág költségstruktúráját, új

elosztási csatornákat kialakítva. Erre lehet példa a Citicorp ATM1 (bankautomaták első kiépítése, 1972-1980, USA) hálózata vagy az elsőként kiépített repülőgéphelyfoglalási rendszer (SABRE, 1985, American Airlines2), ami jelentősen korlátozta az új belépők számát és magas tőkeigényt támasztott. A vásárlók alkupozíciója révén az árak lefaragása, magasabb minőségi és szolgáltatási igények, élénkülő verseny lehetséges. Az informatika itt módot ad a vevők közti választásra, költségkapcsolásra, differenciálódásra vagy éppen információszerzésre a vevőről A vevő-kapcsolattartásra létrehozott különböző informatikai eszközök a POS3 termináltól az interneten keresztül történő rendelésig, vásárlásig, banki vagy értékpapír-műveletek végrehajtásáig (e-banking). A szállítók alkupozícióját meghatározza az emelkedő árak, a minőség és a szolgáltatási szint romlásának veszélye. Ez kivédhető,

felhasználva az informatikát a partnerek közti választásra vagy visszirányú (szállítóra irányuló) integrációra Ilyen lehetőségeket nyújtanak a különféle CAD/CAM4 kapcsolatok, az automatikus beszerzési, rendelési rendszerek, a JIT (Just in Time, beszállítás a kellő időben) rendszerek. Helyettesítő termék vagy szolgáltatás lehetőségének a behatárolt haszonlehetőségek, maximált árak lehetnek a következményei Ellenszere lehet az ár-teljesítmény viszony javítása, a termékek, szolgáltatások újradefiniálása, értéknövelt szolgáltatások. Az üzletágon belüli verseny jelentkezik az ár, a termék, az elosztás és a szolgáltatások terén. Az informatika révén költséghatékonyság, jobb piaci elérhetőség, termékek, szolgáltatások és cégek közötti 1 Automated Teller Machine, bankjegykiadó automaták Az American Airlines elnökhelyettese szerint 1990-ben azt állította, hogy a versenyelőnyt nem magából az

információrendszer létéből nyerték, hanem abból a kreatív módból, ahogyan a rendszer az információkat kezeli . 3 Intelligens pénztárgép 4 CAD-számítógéppel segített gyártmánytervezés, CAM-számítógéppel segített gyártás 2 195 VÁLLALKOZZUNK! differenciálás valósítható meg. Megváltoztatható a verseny bázisa: az informatika kompetitív fegyverként és a verseny csökkentőjeként is alkalmazható (az együttműködés elősegítőjeként). Például az ATM rendszerek hatása az volt, hogy egyes bankok, amelyek nem léptek rá az ATM-hálózat kiépítésére még időben, követve a technológiailag élenjáró versenytársakat, gyakorlatilag kiszorultak a lakossági piacról, és más piacokra kellett koncentrálniuk (pl. értékpapír, vállalatok pénzügyei, hitelezése) Vagy például Angliában egy szénnagykereskedő csak olyan kiskereskedőktől fogadott el megrendelést, akik becsatlakoztak EDI5 alapú megrendelési és számlázási

rendszerébe. Ez a lépés néhány év alatt megváltoztatta a nagykereskedők közötti versenyt, és jelentősen megváltoztatta a kiskereskedőkét is, csak azok a kiskereskedők maradtak versenyben, maradtak életben, akik alkalmazkodtak és kiépítették együttműködésre képes informatikai rendszerüket. 6.51szábra: Porter „5versenyerő” modellje Szállítók VERSENY Új piacra lépők a piacon lévő vállalkozások között Helyettesítő termékek Vevők " Elemezzük az „5 versenyerőt” meghatározó tényezőket a fenti ábra alapján! A stratégiai elképzelések értékelésének legismertebb módszerei a portfólió elemzések, melyek a vállalkozás termékszerkezetét minősítik különböző szempontok szerint. A portfólió mátrixok legelterjedtebb változata a Bostoni Tanácsadó csoport - Boston Consulting Group - a világ egyik legnevezetesebb pénzügyi tanácsadó csoportja - által kidolgozott un. BCG mátrix A BCG mátrix a

termékek/szolgáltatások helyzetét a relatív piaci részesedés (vállalkozás piaci részesedésének és a legerősebb konkurens piaci részesedésének hányadosa) és a piaci kereslet növekedésének vizsgálatával határozza meg. 5 EDI-szabványos és megbízható kereskedelmi kommunikációs szabvány és rendszer 196 VÁLLALKOZZUNK! A BCG portfólió mátrix – a 6.52ábra - egy négy cellát tartalmazó rács, ahol az x tengelyen a relatív piaci részesedés, az y tengelyen a piac növekedési ráta szerepel - az alábbiak szerint alakul: 6.52ábra A BCG portfólió mátrixa Kérdőjelek Döglött kutyák Sztárok Fejős tehenek Az ábra alapján a BCG mátrix meghatározza a vezetői döntéshozatal során alkalmazható stratégiákat, nézzük meg mit is jelentenek az egyes negyedek? Sztárok: erőteljes piaci növekedés, magas piaci részesedés Az adott időszakban a vállalkozás meghatározó termékeit jelenti, jelentős a termelési és

értékesítési volumen, a költségszint relatíve alacsony, a nyereségszint magas. Stratégia: a további növekedés érdekében beruházás megvalósítása. Fejős tehenek: piaci részesedés jelentős, de a termékek piacbővülése lelassult A befektetett tőke megtérült, a termékek jelentősen hozzájárulnak a vállalkozás likviditásához. Stratégia: kihasználni a helyzetet amíg lehet, a beruházást azonban kerülni kell. Kérdőjelek:legmegfontoltabb elemzést igényli Ha a piacrészesedés növekszik, a befektetések révén a termékek a sztárok kategóriába kerülhetnek, de a bevezetés sikertelensége oda is vezethet, hogy döglött kutyává válnak. Stratégia: beruházás vagy kivonulás. Döglött kutyák:piaci részesedés alacsony, értékesítési lehetőségek beszűkültek, a termékek rontják a vállalkozás likviditását. Stratégia: megfontolt kivonulás. A módszer előnye az áttekinthetőségében rejlik, hátránya, hogy csak két

értékelési tényezővel dolgozik. 197 VÁLLALKOZZUNK! " Hogyan lehet a portfólió elemzéssel a vállalkozás termékszerkezét elemezni? A stratégia fontos részterülete a termelési szerkezet versenyképességének elemzése a termékéletgörbe alapján. A vállalkozás termékéletgörbe vizsgálatának központi feladata elemezni a termékek piacra kerülésétől a piacról történő kivonásig az egyes szakaszokhoz rendelhető stratégiákat. Az életgörbe vizsgálat alapján a szervezetek vezetőinek törekedni kell arra, hogy az életciklus alapján a termékek portfóliója kiegyensúlyozott legyen. Egy jellemző termékéletciklust mutat be a következő ábra az x tengelyen az idő, az y tengelyen a termék értékesítésének alakulása szerepel: 6.53szábra Termékéletciklus Az ábrát elemezve láthatjuk, hogy a bevezetési szakaszban a termék még kevéssé ismert – kevés vállalkozás gyártja és csak az új iránt fogékony vevő vásárolja

-. A növekedési szakaszban „elterjed a híre”, a termék keresetté, ismertté válik. Az érettségi szakaszban telítődik a piac, majd az új, korszerűbb termékek megjelenésével a termék elveszíti piacát azaz az életpálya hanyatló szakaszába kerül. Az életgörbe elemzése során a vállalkozás vezetőinek törekedni kell arra, hogy termékeik többsége ne legyen az életgörbe ugyanazon szakaszában; ennek oka a költséggazdálkodás, a stabil piaci pozíció biztosítása. " Az alábbi felsorolásból válasszuk ki a termékéletgörbe szakaszait! növekedés, nyereség, sztár, optimum, meghúzódás " Keressük meg a következő fogalmak meghatározásait! A. bevezetés B. érettség C. hanyatlás D. növekedés a. a versenyképesség fokozása b. visszavonulás a vállalkozásból c. új vállalkozás létrehozása d. eredmények lefölözése A mindennapi életben különböző feltételek között naponta kell döntéseket hozni. 198

VÁLLALKOZZUNK! " A döntéshozatal, a problémamegoldás fázisait ismerjük meg egy esettanulmány keretében. „PJ felül a Metróra és a Keleti pályaudvar felé veszi az útját. Az ülésen maga mellé teszi a táskáját és elkezd újságot olvasni. Az újságból akkor pillant fel, amikor az megáll a Keleti pályaudvar megállóban. Gyorsan felugrik az ülésről és leszáll Mikor elmegy a metró, veszi észre, hogy nincs nála a táskája Gyorsan végig gondolja az eseményeket és rájön, hogy az ülésen hagyta a táskát. Gondolkodik mit tegyen Felszálljon a következőre és menjen a végállomásra hátra ott leadták a táskáját Menjen a talált tárgyak osztályára? Adjon fel hirdetést? Várjon pár napot hátha valaki a táskában levő címre visszaküldi a táskát? Rövid töprengés után választ, elmegy a végállomásra, de ott senki nem adott le táskát.” Forrás: Bitter Ferenc:Döntéselméleti alapok " Írjuk fel az események

sorrendjét, a problémamegoldás egyes fázisait számokkal jelöljük! A döntések előkészítéséhez szükséges helyzetelemzéseket, számításokat végezni például: a vállalkozás piaci helyzetének, a versenytársak stratégiájának elemzése, kapacitásszámítás, önköltségszámítás stb. " A következő döntési szituációt elemezve próbáljuk megoldani a problémát! „Pénzes Elek – aki egy nagy vállalat pénzügyi osztályvezetője - megbízást kap főnökétől, hogy hat hét alatt készítsen beszámolót a vállalat jelenlegi részvény befektetési helyzetéről. A meglévő rendszer hatékonyságával kapcsolatban ugyanis kétségek merültek fel, és ezzel összefüggésben nőtt az elégedetlenség a meglévő befektetések jövedelmezőségével szemben is. Pénzes Elek szakterülete a kötvénypiac, de a beszámoló elkészítésének színvonalát jelentősen növelné a részvénypiac ismerete, amivel Elek nem rendelkezik. Ezért

demokratikus vezetőként kikéri munkatársai véleményét, hiszen csoportjának négy tagja valódi specialistának számít a részvénypiac különböző területein, együttesen hatalmas mennyiségű tudást tudnak felmutatni a részvénybefektetések bonyolult kérdéseiben,- bár ritkán vannak egy véleményen annak megítélésében, hogy milyen részvényt kellene vásárolni-. Mivel mindannyian lelkiismeretesek és képzettek az elemzések elkészítéséhez Elek helyzetfelmérés keretében megismerkedett a vállalat befektetési helyzetével és a felső vezetés is a rendelkezésére bocsátotta azokat a követelményeket, amelyeket bármely befektetési változatnak ki kell majd elégítenie. Az éppen aktuális döntési helyzetben a jelenlegi gyakorlathoz képest megfogalmazott alternatívákból kellene kiválasztani a legígéretesebbeket a jelentésben történő további elemzés céljára .” 199 VÁLLALKOZZUNK! A vállalkozások a döntéseiket

rendszeresen dokumentálják, ez tartalmazza az adott időszaki helyzet elemzését; a stratégiát, a taktikai lépéseket; a döntés konkrét adatait. A döntéshozatalban segítenek a döntéselméleti modellek is, mert az emberi döntésekről való gondolkodás nem egységes, különböző felfogásmódok, irányzatok léteznek: A közgazdászok közelítésmódja: A klasszikus közgazdasági modell a homo oeconomicus -a gazdálkodó ember- döntéshozói magatartására épül. Taylor (1970) szerint a korai klasszikus döntéselmélet alapjai a következők: 1. Egy adott változat választása esetében valamennyi eredmény valószínűsége egy, azaz a kimenetel biztos. 2. A változatokra és az eredményekre vonatkozó információk teljesek, azaz a döntéshozó rendelkezik valamennyi szükséges információval. 3. Az eredmények egy érték- (hasznosság) skálán legalábbis rendezhetők Ez más szóval azt jelenti, hogy a döntéshozó megkülönböztető képessége

végtelenül érzékeny. 4. A döntéshozó azt a változatot választja, amelyik az értéket (hasznosságot) maximalizálja. A továbbfejlesztett klasszikus modell az eredmények bekövetkezésére vonatkozóan egynél kisebb valószínűséget is elfogad, s ezzel együtt elismeri a kockázat létét is. Ebben a továbbfejlesztett felfogásban megjelennek a kockázatos döntések, mindazonáltal lényeges, hogy a valószínűségeket ez a továbbfejlesztett változat is ismertnek tételezi A klasszikus döntéselméleti felfogás tehát a döntéshozót teljesen informáltnak, az érték (hasznosság) különbségek megállapításában végtelenül érzékenynek és valamit (pl. nyereséget) maximalizálónak tételezi. Az adminisztratív modell: Az adminisztratív modell valójában két közelítésmód szintéziseként született. Az egyik gyökerei a pszichológiában, (Vroom, 1964) a másik a vezetéselméletben (Barnard, 1938 és Simon, 1957) található meg A pszichológiai

megközelítés az eredmények bekövetkezési valószínűségének és az eredmények értékének kérdésével foglalkozik. Azt állítja, hogy ezeknek nem a tényleges, hanem az észlelt nagysága a lényeges. Nem az a fontos tehát, hogy a döntés szempontjából egy eredménynek objektíven mekkora a bekövetkezési valószínűsége, vagy értéke, hanem az, hogy a döntéshozó mekkorának észleli azt. A vezetéselmélet oldaláról e modell feltételezései - szemben a klasszikus közgazdasági döntéselméleti felfogással - a következők: 1. A cselekvési változatok gyakran nem állnak rendelkezésre, hanem azokat meg kell alkotni. 2. Az eredményekre vonatkozó információk erősen hiányosak és az információkat keresni kell 3. Az információszerzés költséges 4. Az információ pontatlan és ez az eredmények várható értékének (hasznos200 VÁLLALKOZZUNK! ságának) bizonytalanságához vezet. Az adminisztratív modell szerint a döntéshozó az

információk bizonytalanságával és költségével kapcsolatos problémát a kővetkezőképpen próbálja meg kezelni: − A bizonytalanság csökkentése érdekében azokra az eredményekre irányítja figyelmét, melyek várható értéke kvantitatív formában kifejezhető. − A döntéshozó inkább a rövid időn belül bekövetkező eredményekkel foglalkozik. − Az információszerzés és értékelés költségeit a következő módon igyekszik a döntéshozó csökkenteni: − Egyszerű információkkal és számításokkal dolgozik. − Nem maximalizálásra, hanem kielégítésre törekszik. Ez azt jelenti, hogy a döntéshozó addig alkot változatokat és addig gyűjt információt, amíg kielégítő változatot nem talál. Összefoglalóan az adminisztratív modell szerint a döntéshozót a jövőben bekövetkező kimenetelekkel kapcsolatos, az észleleteire alapozott elvárásai irányítják. Ennek eredményeképpen nem maximalizálásra, hanem kielégítésre

törekszik, és azokra az eredményekre irányítja a figyelmét, melyek könnyen kvantifikálhatók és rövid időn belül bekövetkeznek. A szigorú megerősítés modellje: Pszichológiai szakkifejezést használva az adminisztratív modell kognitív jellegű, azaz azt nézi, mi van a döntéshozó tudatában és hogyan gondolkodik a dolgok felől. A modell (Skinner, 1971) nem tagadja, hogy az emberek gondolkodnak és vannak elvárásaik, de azzal érvel, hogy nem nagyon gyümölcsöző, ha ennek alapján próbáljuk megmagyarázni az emberek döntéseit, viselkedését A megerősítés modellje szerint a döntések magyarázatához fel kell tárnunk azokat a pozitív eredményeket (pszichológiai értelemben vett jutalmakat), amelyek a múltban bizonyos döntések megerősítéséhez vezettek. A döntések megerősítést nyernek, ha ezek olyan eredménnyel járnak, amelyeket a döntéshozó nagyra értékel. A Skinner-féle elgondolás alapja a Thorndike-effektus, mely szerint

„ azt a viselkedést vagy magatartást, amely jutalomhoz vezet (vagy úgy látszik, hogy jutalomhoz vezet) az emberek megismétlik, míg azt, amely nem vezet jutalomhoz, sőt büntetést vonhat maga után, nem ismétlik meg” . A fokozatos hozadék modellje: Szociológusok és a politikatudományok szakértői (Lindblom, 1959, Allison, 1969) dolgozták ki a fokozatos hozadék modelljét, melyet egyesek a szabályozott anarchia modelljének is neveznek. A modell alapelveit tekintve ismét a klasszikus döntéselméleti modell ellentéte, számára még az adminisztratív modell is túlságosan szisztematikus döntéshozót feltételez. A szabályozott anarchia modellje szerint a gyakorlatban olyan nagyszámú és komplex eredmény fordul elő, hogy nem lehetséges a cselekvési változatok összehasonlítása 201 VÁLLALKOZZUNK! egymáshoz való hasznosságuk alapján még akkor sem, ha csak kielégítő döntésekre törekszünk. Ezzel szemben az egyedüli reális lehetőség e

modell szerint a cselekvési változatok egyenkénti összehasonlítása azokkal a tényleges eredményekkel, amelyek a múltban az adott változathoz nagyon hasonló cselekvési változatok megvalósításából származtak. Ezek szerint a cselekvési változatok csak egy csekély hozadékban különböznek a múltban tapasztaltaktól, melyek eredményei már ismertek. Ez a folyamat lényegesen különbözik a különböző változatok potenciális eredményeinek értékelésétől. A változások általában kis lépésekben következnek be és nem ugrásszerűen (ezért nevezik a modellt az „átevickélés” modelljének is). A döntéshozó hajlamos arra, hogy a fokozatos hozadék elvének megfelelően döntsön, mert úgy véli, ezzel a nagy hiba elkövetésének (vagyis a nagy negatív eredmény bekövetkezésének) kockázatát minimalizálja, és így lehetővé válik számára, hogy a tényleges megismerés számára túlságosan komplex környezet problémáival

megbirkózzék. Forrás: Kindler József: Fejezetek a döntéselméletből Budapest, Aula 1991. 2532old Ha sikerült a fenti esettanulmányokat értelmezni, akkor határozzuk meg a döntési alapmodell elemeit: D -döntéshozó és annak célja a lehetséges alternatívák közül választ egyet, minőségi átvevő pl. Gipsz Jakab Si -cselekvési változat a döntéshozó hatáskörébe tartozó alternatíva pl. S1:minőségi átvétel S2:minőségi átvétel visszautasítása Tj -tényállapot azok a változók, amelyeket a döntéshozó nem vagy csak ritkán tud befolyásolni pl. t1:megfelel a szabvány előírásainak t2:nem felel meg a szabvány előírásainak Dij döntés eredménye egy cselekvési változat és egy tényállapot eredménye pl. D11:minőségi átvétel, szabvány megfelelő D12:minőségi átvétel, nem felel meg a szabványnak D21:minőségi átvétel visszautasítva, szabvány megfelelő D22:minőségi átvétel visszautasítva, szabvány nem megfelelő K

döntési kritérium egy cselekvési változatban hogyan használjuk fel az információkat Döntés szerkezete: a fenti elemek (Si,tj,D)egységes szerkezetben való ábrázolása, amely történhet táblázatos formában (döntési mátrix) és grafikus formában (döntési fa). A döntéselmélet legfőbb módszere a sorokból és oszlopokból álló táblázat, ahol a sorokban a cselekvési változatokat, az oszlopokban a tényállapotokat tüntetjük fel. A döntési táblázat grafikus megjelenítése a döntési fa, amely megmu202 VÁLLALKOZZUNK! tatja a döntési helyzet teljes képét un. „térképet”, nyújt a döntési változatok megtervezéséhez, értékeléséhez " Készítsünk a fenti módszerekre 1-1 vázlatot – 2 cselekvési változatot és 2 tényállapotot feltételezve! Döntési mátrix: t1 D11 D21 S1 S2 t2 D12 D22 6.24ábra Döntési fa Forrás: Dr. Roóz József : Vezetésmódszertan Feladatok döntési helyzetekre: " Egy

kiskereskedelmi vállalkozás a következő stratégiát alakította ki: Ha a vevő 5000 Ft felett vásárol a fizetendő ár felett a pénztárnál ajándékot kap; az 5000 Ft alatti vásárlásnál, ha a vevő egy termékből három darabot vásárol, akkor 25 % kedvezményt kap; amennyiben a vevő 5000 Ft alatti vásárlásnál csak egy-egy új terméket vásárol, abban az esetben 5 % kedvezményt kap. Ha a vásárlás értéke nem éri el az 5000 Ft-ot, és nem vásárol új termékeket, akkor a vállalkozás az eredeti áron számlázza a termékeket Készítsük el a döntési táblát és a hozzátartozó döntési fát! 203 VÁLLALKOZZUNK! " Döntési tábla: Döntési fa: " Készítsük el a következő folyamat döntési tábláját! A személyi számítógépek amortizációs leírási kulcsa a számviteli törvény szerint 33%, ami azt fejezi ki, hogy a számítógépek 3 év alatt elhasználódnak, nullára íródnak. Azonban a nullára íródást

követően egyes gépek használhatatlanná válnak ezért ezeket le kell selejtezni, vannak gépek, amelyek tovább fejleszthetők, de vannak olyan gépek is, amelyeket már nem tudunk használni, de térítés nélkül egy iskola számára átadhatók. 204 VÁLLALKOZZUNK! A vállalkozásoknál a stratégiai döntéshozatal csoportokban, team-ekben történik, az egyéni döntéshozatal a munkahelyi vezetés szintjén valósul meg. A formális azaz hivatalos szervezetekben általánossá vált a csoportos döntéshozatal, amikor az adott problémáról több szakértő együttesen (csoportosan) kialakítja a véleményét. A döntéshozatal sikerét biztosítják a speciális módszerek és technikák, nézzük meg melyek ezek a hatékony eszközök a vezetők kezében 6.51 Interaktív, „brainstorming” típusú módszerek A brainstorming kifejezés magyar megfelelői: ”ötletroham”, „ötletbörze”, „ötlet záporoztatás”. A brainstorming technika hasonló a

gyöngyhalász munkájához, hiszen a gyöngyhalász egy lemerüléssel igyekszik minél több kagylót öszszegyűjteni, majd a felhozott kagylókat elemezve, kiválasztja az igazgyöngyöt tartalmazó kagylókat. A módszer közgazdasági lényege: a csoportvezető megfogalmazza a problémát, majd a 6-20 fős csoport tagjai véleményeket, ötleteket generálnak az adott témában kb. 15-20 perc alatt; az elhangzott véleményeket leírják, rendszerezik és értékelik. Akkor alkalmazzuk, ha viszonylag rövid idő alatt nagy tömegű információt szeretnénk gyorsan, egyszerűen feldolgozni. A brainstroming továbbfejlesztett változatai: A 635-ös módszer lényege, hogy 6 fős csoport 3 gondolatot 5-ször továbbfejleszt. Alkalmazott technika: minden résztvevő kap három lapot, amelyre felír egy-egy gondolatot amelyet előre meghatározott sorrendben körbeadnak, azután a kapott lapokon lévő gondolatokat mindenki továbbfejlesztheti a rendelkezésre álló 10 perc alatt. A

módszer célja az ötletek generálása, nem pedig a részletes kidolgozás. A Philips 66 módszer lényege, hogy több 6 fős csoport, 6 perces megbeszélést folytat adott probléma megfogalmazására. Az első hat percben a csoportok ötleteket generálnak, majd az egyes csoportok az ötleteket megvitatják és a 205 VÁLLALKOZZUNK! végén a véleményeket összegzik. Cél a csoportok közötti kommunikáció révén a kreativitás fokozása. A Delphi módszer lényege a kérdőív sorozat alkalmazása, melyet a korábbi válaszokból összeállított, összesített információval és véleményekkel együtt küldenek ki - többszörös visszacsatolás érvényesül -. NCM – nominális (névleges) csoport módszer alkalmazásakor a korábban ismeretlen csoport tagjai kollektíven - egymás jelenlétében-, de egymástól függetlenül leírják véleményüket, ezután mindenki tömören elmondja az ötletét, ezután rögzítik , megbeszélik, értékelik a véleményeket

és kialakítják a csoport véleményét a döntéshozatal számára. 6.6 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK, FELADATOK: " Melyek a csoportos döntéshozatal előnyei és hátrányai? . . . " Soroljuk fel a csoportos döntéshozatal típusait! Miért növelik ezek a módszerek a stratégiai tervezés sikerének valószínűségét! . . " Mire alkalmazható a döntési tábla? . . . " Készítsünk a fenti módszerekre egy-egy vázlatot ( 3 cselekvési változatot és 3 tény állapotot feltételezve )! " Az alábbi válaszok közül válasszuk ki a helyes válaszokat! A SWOT analízis részei:az eltérések elemzése, az erősségek meghatározása, a gyengeségek felmérése, a stratégia kidolgozása, a lehetőségek keresése. " Melyek nem a SWOT analízis elemei? 6.7 ÜZLETI TERVEZÉSRŐL ÁLTALÁBAN A stratégiai gondolkodás keretében már megfogalmaztuk, hogy a jó stratégia megválasztásának eszköze az üzleti terv készítése. Most pedig

gondoljuk végig az üzleti tervezés szükségességét, folyamatát Az üzleti tervezés több, mint egyszerű „gazdasági kalkulus”, több. mint a ráfordítások és a hozamok összehasonlítása, összességében egy sajátos, a környező világot források és más előfelté206 VÁLLALKOZZUNK! telek halmazaként felfogó gondolkodásmód. Az üzleti tervezés lényegét jól szemlélteti az alábbi történet: Szorgos Lenke egy vidéki kisvárosban üzlete bővítésére készül, eddig családi házuk üvegezett verandáján működött a „Palackozott italok” boltja. Most arra gondoltak, átépítik a házat, az utcai front szobái helyén vegyeskereskedést nyitnak, és a tetőtér beépítésével oldják meg a család korábbinál tágasabb és kényelmesebb elhelyezését Szorgos Lenke egyéni vállalkozó, két éve nyitotta meg az üzletét és a vállalkozása a rövid idő ellenére most nagy fordulatot vesz: bővíti tevékenységi körét, növeli a

vállalkozásra szánt tőkéjét. Ekkora fordulathoz, ilyen mértékű bővítéshez kevés a család megtakarítása, saját tőkeereje Így Lenke elsétált a városka pénzintézetébe és a hitelfelvételi lehetőségekről tájékozódott, tapasztalta a magas hitelkamatokat, panaszkodott a hitellel kapcsolatos „papírmunkára”, kifogásolta, hogy aki két év után, megtakarított pénzecskéjét élére rakva, a jobb falatokat magától megvonva ilyen nagy munkába fog, attól igazán nem kellene üzleti tervet és kimutatások tömegét kérni. Lenke nem az első és bizonyára nem is az utolsó vállalkozó, aki nyűgnek érzi a papírmunkát hiszen eddig az üzletmenettel kapcsolatos terveit csak rövid távra, a készletek csökkenéséhez igazítva alakította. A számítások, az előrelátás szükségességéről mindig nehezebb meggyőzni azokat, akiknél a gyarapodáshoz az üzleti sikerhez - látszólag - elég volt a józan ész. A palackozottital-árusítás

Magyarországon hallatlanul népszerű vállalkozási forma, létesítésének alapmotívuma azon az igazságon nyugszik, hogy enni és inni mindig fognak az emberek. Ennek belátásához tényleg elég a józan ész, mindaddig, amíg ki nem nyit pár méterre a konkurencia, amíg a raktáron porosodó kartonokról ki nem derül, hogy a vásárlók isznak, de nem azt, amit rendeltünk, vagy nem hajlandók annyiért megvenni a terméket, amennyiért adjuk. Az üzleti terv készítéséhez makacsul tapad az előítélet, hogy az csak a banki hitelkérelem tartozéka. És elég egy vállalkozó, aki azt meséli, hogy ő üzleti terv nélkül hitelhez jutott - az ilyen hírek a rémhírterjedés szabályai szerint sokszorozódnak és rombolják a tanácsadók tervekre alapozott vállalkozásokról szóló álmait. Lenke is -úgy tűnik- abból indult ki, hogy egy kisvárosban, ahol az emberek ismerik egymást, egy növekvő vállalkozás megteremti a vállalkozó személyes hitelét. Ez

igaz, de ez nem pótolja a bank részéről a valóságos hitelképesség vizsgálatát - amelyet, mielőtt a vállalkozást indítjuk, egy bőséges, piaci információkon alapuló önvizsgálatnak kell megelőznie. Egy vegyeskereskedés működtetése más és jóval összetettebb feladat, mint amilyen a palackozott italok árusítása volt. Így Lenke bizonyos szempontból újrakezdő vállalkozó, most már nem egyszerűen a „maga ura”, hanem egy-két eladó főnöke és jó néhány szállító partnere is lesz. Fontos végiggondolni a vállalkozónak a következő legfontosabb kérdéseket pl: Tud-e, szeret-e vezetni ? Képes-e együttműködni másokkal ? Könnyen dönt-e a fontos kérdésekről, vagy előtte kikéri mások tanácsát? Szellemi és fizikai állapota megengedi-e, hogy a korábbinál sokkal többet mondjuk napi 12-16 órát dolgozzon? Felkészült-e lélekben arra, hogy a feladatok megvalósítása sok-sok lemondással jár, rövidebbhosszabb időre csökkenti

a család elért életszínvonalát? Ha az előbbi kérdésekre a kezdeti optimizmus alapján reméljük igennel válaszolt minden leendő vállalkozó 207 VÁLLALKOZZUNK! akkor itt az ideje, hogy lehetőleg önállóan, a tervezés örömét és nehézségeit átélve elkészítse vállalkozása üzleti tervét. Alapvetően azt kell meghatároznia, hol tart most és hova akar - lassan vagy egy huszáros rohammal, hosszú vagy rövid távon - eljutni. A vállalkozás működése során az üzleti terv egyfelől olyan szerepet tölt be mint a hosszú távfutóknál a csengetés az utolsó kör előtt: itt tartok, még ezt és ezt kell elérnem. A jó üzleti terv azonban azt is megmondja, hogyan: most gyorsíts, most inkább várj mert emelkednek a kamatok, változnak a jogszabályok, az adóhatárok. A fentiek alapján megfogalmazhatjuk, hogy az üzleti terv olyan dokumentum, amely bemutatja a vállalkozást, a külső környezetet, a rövid és hoszszú távú céljait valamint a

célok elérésének eszközeit Időigényes, sokoldalú feladat olyan tervet készíteni, amely tükrözi a vállalkozás megalakítására, bővítésére vonatkozó terveket és egyben a külső befektetők érdeklődését is felkelti. A tervnek világosan és tömören be kell mutatni, hogy miért lesz a vállalkozás sikeres, az üzleti terv egyben reklám is és segít a befektetőknek a döntéshozatalban. Egészében véve az üzleti terv a vállalkozás lényegre törő, összefogott leírása, amely meggyőzően bizonyítja, hogy az üzleti ötlet reális és megvalósítható. " Készítsük el egy tetszőleges vállalkozás üzleti tervét! 208 VÁLLALKOZZUNK! 7 FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM 1. Voleszák Zoltán: Gazdasági alapismeretek I-II (KJK-KERSZÖV, Bp, 2001) 2. Dr Borgula-Horváth-Krajcsóné: Gazdasági alapismeretek (KJKKERSZÖV, Bp, 2000) 3. Varga-Bedő-Lőrinczi: Vállalkozások gazdaságtana (Perfekt Rt, Bp, 1997) 4. Dr Lőrinczi Gyula:

Vállalkozásgazdaságtan (SZÁMALK Kiadó) 5. Csákiné- dr Kurucz-Váradi- dr Pintér: Adótanácsadó 2003 (MKIK, 2002) 6. Sági Judit – dr Sóvágó Lajos: Lakossági bankügyletek 7. dr Tétényi Veronika: Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek 8. Barakonyi Károly : Stratégiai menedzsment 9. Balogh Márta: Statisztikai ismeretek 10. dr Roóz József: Vezetésmódszertan 11. Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan 12. Közgazdasági Kislexikon 13. A magyar régiók zsebkönyve 2002 14. Számviteli törvény – 2000 évi C törvény 15. 1995 évi CXVII törvény a személyi jövedelemadóról 16. 2002 évi törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról 17. 1992 évi LXXIV törvény az általános forgalmi adóról 18. 1996 évi LXXXI törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 19. 1990 évi C törvény a helyi adókról 20. Az adózás rendjéről szóló 1990 évi XCI törvény 21. 232/2001 Kormány rendelet a pénzforgalomról, a

pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről 22. 9/2001 MNB rendelkezés a pénz- és elszámolásforgalom, valamint a pénzfeldolgozás szabályairól 209 VÁLLALKOZZUNK! 210 VÁLLALKOZZUNK! 211 VÁLLALKOZZUNK! 212