Szociológia | Felsőoktatás » A szociológia alapvető fogalmai

http://www.doksihu A szociológia alapvető fogalmai Szociológia fogalma • A szociológia a társadalom törvényszerűségeit kutató tudomány (Andorka Rudolf) • A szociológia az ember, társas életével, a csoportokkal és társadalmakkal foglalkozó tudomány (A. Giddens) • A szociológia a társadalmi struktúra és fejlődés törvényeinek megismerésére törekvő tudomány (Jan Szczepański) • A szociológia az emberek közötti kapcsolatokkal, az interakciókat meghatározó és befolyásoló tényezőkkel, az interakciók során kialakuló csoportokkal, az intézményekkel és szervezetekkel, az átfogó intézményi és csoportstruktúrákkal foglalkozó társadalomtudomány (Magyar Nagylexikon) Szociográfia és szociológia ↓ Valamely társadalmi egység (falu, város, csoport stb.) leírása A szociológiával rokonságban álló társadalomrajz inkább szépirodalom és/vagy publicisztikai műfaj http://www.doksihu A szociológia ágazatai •

családszociológia • vallásszociológia • értékszociológia • oktatásszociológia • kultúrszociológia • művészetszociológia • médiaszociológia • munkaszociológia • gazdaságszociológia • üzemszociológia • politikaiszociológia • szervezetszociológia http://www.doksihu http://www.doksihu A SZOCIOLÓGIAI GONDOLAT FEJLŐDÉSE 1750 1800 1850 1900 1950 C.H SAINT-SIMON ipari társadalom elmélete ELŐ- AUGUSTE COMTE FUTÁROK a „szociológia atyja” 1839 pozitivizmus H. de TOCQUEVILLE demokrácia, szabadság KARL MARX FRIEDRICH ENGELS ALAPÍTÓ társadalomelemzés, konfliktuselmélet ATYÁK kapitalista társadalom A tőke történetfilozófia Kommunista Kiáltvány ÉMILE DURKHEIM társadalmi integráció, anómia, öngyilkosság MAX WEBER társadalmi változások, hatalom és politika társadalmi cselekvés 2000 http://www.doksihu vallásszociológia, megértő szociológia http://www.doksihu A

SZOCIOLÓGIAI GONDOLAT FEJLŐDÉSE 1750 1800 1850 1900 VILFREDO PARETO elitkutatás GEORG SIMMEL társadalmi kapcsolatok formális szociológia ÉS A KORTÁRSAK FERDINAND TÖNNIES közösség és társadalom CHARLES H. COOLEY csoportok szociológiája GEORGE HERBERT MEAD emberek közötti kapcsolatok FRÉDÉRIC LE PLAY szociális kérdések, életszínvonal CHARLES BOOTH szegénységkutatás 1950 2000 http://www.doksihu A SZOCIOLÓGIAI GONDOLAT FEJLŐDÉSE 1750 1800 1850 1900 1950 2000 ALFRED SCHÜTZ fenomenológiai szociológia PITIRIM SOROKIN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI IDŐSZAK társadalmi és kulturális mobilitás ROBERT E. PARK ERNEST W. BURGESS szociálökológia FUNKCIONALIZMUS B. MALINOWSKI, T PARSONS, R MERTON II. VILÁGHÁBORÚ UTÁNI ÉVEK STRUKTURALIZMUS C. LÉVI-STRAUSS MARXISTA SZOCIOLÓGIA Frankfurti Iskola Adorno Marcuse, Habermas NEOWEBERIÁNUS IRÁNYZAT R. Aron, Bourdie, Giddens, Dahrendorf http://www.doksihu A csoportok szociológiája

A csoport fogalma kölcsönös viszony, ráhatás A társulás formái ↑ • Társadalmi csoport: egymással rendszeres interakciót folytató személyek összessége • Sokaság: olyan emberek halmaza, akiket nem köt össze közös identitás tudata • Társadalmi kategória: olyan statisztikai csoportosítás, ahol az emberek valamilyen közös tulajdonságuk alapján kerülnek közös osztályba. A csoportok típusai Szociológiai megközelítés W. Sombart • természetes életközösség • speciális célra kialakított szövetség • szándékolt szövetség C.H Cooley • elsődleges csoport • másodlagos csoport Szociálgeográfiai megközelítés • életforma csoport • életstílus csoport • magatartás csoport • térbeli aktivitási csoport • peremhelyzetű csoport http://www.doksihu Interakció térben és időben Érintkezések és a személyes tér • intim távolság: fél méternél kevesebb • személyes távolság: fél–egy és

negyed méter között • társadalmi távolság: egy és negyed-négy méter között • nyilvános távolság: négy méter felett Tér–idő konvergencia „összemegy a világ” Tér–időgeográfia Hägerstrand Az idő és a tér megszervezése korlátok • képességi • társasági • uralmi Az idő „gyarmatosítása” nagyvárosi térhasználat http://www.doksihu Demográfiai csoportok 1. Férfiak és nők • sex – gender • genetikai adottságok – társadalmi szerepek • egyenlőség problémája 2. Életkori csoportok • életszakaszok – csecsemőkor – 1 éves korig – gyermekkor – 1–12 év – serdülőkor – 12–14–16 év – ifjúság – 14–16 kereső – kereső munkavállalás posztadoleszcencia – felnőttkor – nyugdíjkorhatár eléréséig – időskor • elhatárolási problémák • csoportspecifikus problémák http://www.doksihu Etnikai csoport, kisebbségek Alapfogalmak Biológiai megközelítés

• Faj tudományos és köznapi értelmezés ↓ ↓ az emberiség fehérek egyetlen faj feketék sárgák • rassz fajta kaukázoid nordikus negroid mongoloid mediterrán alpesi Társadalmi megközelítés • nemzet közös nemzeti identitástudat ↓ francia állampolgárság nemzetfogalom német kultúra • Etnikai csoport közös kulturális identitástudat • Nemzeti kisebbség többségtől elkülönülő identitás • Vallási kisebbség Kapcsolódó problémák • rasszizmus • etnocentrizmus • nacionalizmus • előítélet • diszkrimináció http://www.doksihu A társadalmi beilleszkedés problémái: A deviancia A deviáns viselkedés • • fogalma az adott társadalomban elfogadott normáktól való eltérés megjelenési formái – bűnözés viktimológia – öngyilkosság Durkheim – alkoholizmus – kábítószer-fogyasztás – lelki betegségek – prostitúció ? – homoszexualitás ? Deviancia-elméletek • biológiai

Lombroso frusztráció-agresszió • • pszichológiai pszichoanalitika destruktív agresszivitás szociológiai – kulturális – anómia elidegenedés Durkheim Merton – minősítési (címkézés) A deviancia és a társadalmi rend • a deviancia funkciói és diszfunkciói http://www.doksihu Társadalmi mobilitás Alapkérdés: egyenlőség – esélyegyenlőség Sorokin (1927) Alapproblémák • a társadalom nyitottsága • az iskola szerepe Alapfogalmak • társadalmi mobilitás az egyén vagy a család társadalmi helyzetének megváltozása – intergenerációs mobilitás – intragenerációs mobilitás – házassági mobilitás Módszerek • ISA-paradigma – mobilitási kereszttáblák – strukturális mobilitás – cirkuláris mobilitás • stratifikációs paradigma, útelemzés • loglineáris paradigma – esélyegyenlőtlenségi hányados Nevezetes vizsgálatok • Wisconsin Longitudinal Study 1957 • National Child Development Study

(NCDS) 1958 • Komplex mobilitási modell A O L E ability (képesség) origin (származás) luck (szerencse) effort (teljesítmény meritokrácia http://www.doksihu A migráció szociológiája Migráció fogalma személyek és csoportok tartós lakóhelyváltozással együttjáró mozgása Migráció alapkategóriái • belső migráció közigazgatási határt átlépő lakóhelyváltoztatás • nemzetközi migráció országhatárt átlépő lakóhelyváltoztatás – bevándorlás/immigráció – kivándorlás/emigráció • migrációs áramlat a mozgás fő irányai • migrációs tömeg és migrációs egyenleg • migrációs arány/ráta 1000 lakosra jutó vándorlások száma • láncvándorlás mintakövetés • taszító és vonzó tényezők Push and Pull-Modell Migráció tipológiája • primitív migráció • erőszakos és kikényszerített migráció • önkéntes migráció • tömeges migráció Migrációs elméletek • Ravenstein a

migrációs „törvényei” (1885, 1889) – a migráció lassan és lépésről-lépésre kiteljesedő folyamat – a migráció mérete fordított arányban van a távolsággal – a migráció ellenmigrációt vált ki – a városok növekedése a vidéki térségek kárára történik (elnéptelenedés) – a rövidtávú migrációban a nők vannak többségben – a közlekedés és az ipar fejlődésével növekszik a migráció • Fázismodellek – ökonómia fázismodell 1. fázis: idegen munkaerő bevándorlása versenyhelyzet idegen-ellenesség 2. fázis: gazdasági visszaesés általános idegenellenesség bevándorlás korlátozása 3. fázis: gazdasági helyzet javulása bevándorlás növekedés 4. fázis: gazdasági recesszió idegenellenesség, de kisebb mértékű növekvő társadalmi pluralitás – generációs fázismodell http://www.doksihu 1. generáció: csak gazdasági és társadalmi kapcsolódás a hazai kultúra megőrzése lelki biztonság

megőrzése etnikai csoport- és intézményképzés 2. generáció: a hazai kultúra megőrzése a családban másutt alkalmazkodás a befogadó országhoz két kultúra és értékrend 3. generáció: asszimiláció a befogadó ország vezető kultúrájához • Ciklusmodellek R. Park–E Burgess – kontakt fázis: bevándorlók kapcsolatfelvétele – verseny fázis: harc a szűkös forrásokért – konfliktus fázis: diszkrimináció, idegenellenesség – alkalmazkodási fázis: „modus vivendi” keresése – asszimilációs fázis: eltűnnek az etnikai különbségek Problémák a modellekkel – a gyakorlatban nem bizonyítható – az etnikai különbségek nem tűnnek el teljesen Reakció újabb elméletek • Eisenstadt migrációs elmélete kiindulás: a migráció nemcsak lakóhelyváltás, hanem az egyén és a csoport lelki transzplantációja is 1. fázis: motivációképzés a migrációhoz 2. fázis: a tényleges migráció 3. fázis: a betagolódás hosszú

folyamata asszimiláció–abszorpció részfázisok – a szerepelvárások intézményesülése és a mindennapi magatartási módok – alkalmazkodás a felvevő társadalom elvárásaihoz – benyomulás a felvevő társadalom intézményi szféráiba és a beolvadás • Gordon migrációs elmélete kiindulópont: előítéletek és diszkrimináció asszimiláció 1. fázis: kulturális asszimiláció 2. fázis: strukturális asszimiláció 3. fázis: házassági asszimiláció egybeolvadás 4. fázis: eredeti identitás elvesztése Egy sajátos megközelítés a hálózatok áthelyeződése és a migrációs burok http://www.doksihu Városszociológia Városszociológia a városok társadalmi problémáival foglalkozó szakszociológia Kialakulásának peremfeltételei • urbanizáció városrobbanás • modern nagyvárosok kialakulása • negatív társadalmi folyamatok hagyományos életforma felbomlása, deviancia, depriváció, szegregáció A város néhány

szociológiai megközelítése 1. Társadalmi élet a nagyvárosban 1903: Georg Simmel a városszociológia alapozó műve • kulcsprobléma az „idegenek” a nagyvárosban gyökértelenség új mentalitás „közösségi lélek” hiánya • a nagyvárosban élők jellemzői – intellektualitás minden kapcsolatot a racionális számítás határoz meg védekező mechanizmus a nagyvárosi „veszélyekkel” szemben – fásultság, unottság semmi sem lepi már meg – tartózkodás a sok kapcsolat idegen emberekkel távolságtartásra ösztönöz idegenkedés és taszítás 2. A város, mint társadalmi laboratórium R. Park és a Chicagoi Iskola Egy sajátos megközelítés: tömegmédia és nagyváros riporter és szociológus Elfordulás a Big–C-szociológiától to see life ↓ charity (könyörületesség) crime (bűncselekmény) correction (javítás) Alapkoncepció: nem a város mint egész érdekes, hanem a város belső szerkezete a várost belülről

kell nézni, nem kívülről Központi figura: marginal man ↑ Simmel: Fremder Szegregáció városok a városban Szociálökológia városmodell The City (1925) ↓ Városi terek analízise Shevky és Bell ↓ Faktorökológia http://www.doksihu • A szociálökológia kritikája New Urban Sociology Kialakulás 1970-es és 1980-as évek neomarxista megközelítés Fő képviselői David Harvey és Manuel Castells ↓ ↓ a tér újrastrukturálása urbanizmus és társadalmi mozgalmak Az elmélet sarokpontjai • a város történeti jelenség • a városszerkezet és –fejlődés nem „önmagából kivéve”, hanem össztársadalmi összefüggésben vizsgálható • nem a tervek és várostervezési elvek határozzák meg elsősorban a városok szerkezetét és fejlődését, hanem – a kulturális és társadalmi tényezők mellett – főleg a politikai és gazdasági feltételek • a térbeli-társadalmi fejlődést minden téren a hatalmi viszonyok és az

érdekkonfliktusok határozzák meg • a térbeli-társadalmi folyamatokat a strukturális változások befolyásolják • a kapitalista társadalmak a társadalmi egyenlőtlenségek változó formáit hozzák létre http://www.doksihu Az életmód szociológiája Dicső múlt – szerényebb jelen Max Weber társadalmi szerkezet dimenziói gazdaság hatalom rend (megbecsültség) Alapfogalmak • életmód a szükségletek kielégítése érdekében végzett tevékenységek rendszere (munka, művelődés stb.) • életstílus viszonylagos szabadsággal választott tevékenységek végzése • életvitel életmód Módszerek • időmérleg • háztartás-statisztika • megfigyelés • élettörténet Szociálgeográfiai megközelítés • életmód életforma szociálgeográfiai alapfunkciók – munka – lakás lakni valahol – ellátás-szolgáltatás – képzés-művelődés – szabadidő-eltöltés – közlekedés-kommunikáció – közösségben élni

• életstílus „élménytársadalom” csoportképzés http://www.doksihu Állam, politika és kormányzat szociológiája Állam politikai intézmény, amely egy pontosan körülhatárolt területen egyedül alkalmazhat kényszert (Max Weber) kormányzat politika modern nemzetállam ↓ tradicionális szuverenitás állampolgárság nemzeti érzés katonai erő jogok polgári politikai szociális jóléti állam Hatalom olyan viszony, amelynek keretében a hatalmon levők rábírják az alávetett személyeket a szándékaiknak megfelelő viselkedésre tradicionális legitim hatalom uralom karizmatikus racionális-legális Politikai rendszerek totalitárius magánélet autoritárius demokratikus közvetlen (részvételen alapuló) képviseleti többpárti egypárti Párt a politikai hatalom megszerzésére, ill. megtartására szervezett csoport • nyomást kifejtő csoport politikai döntések befolyásolása lobby • mozgalom súlyos

társadalmi probléma megoldása zöldek http://www.doksihu Elméleti háttér marxizmus az állam az uralkodó osztály érdekeit szolgálja ki állam a társadalom érdekeit szolgálja totalitarizmus ↔ demokrácia gazdasági válság (Németország) megkésett modernizáció tömegtársadalom uralom ki uralkodik? ↓ elitelmélet pluralista elmélet http://www.doksihu A társadalmi változások szociológiája Társadalmi változás ↔ társadalmi fejlődés ↓ a társadalom szerkezetének, intézményeinek átalakulása Alapfogalmak • gazdasági növekedés egy főre jutó GDP • jólét jövedelem, fogyasztás, egészség, szabadidő, műveltség stb. • életminőség az emberi élet nem anyagi dimenziói • társadalomtípusok – ipari modern – posztindusztriális szolgáltatási • modernizáció – hatékony piacgazdaság – magas életszínvonal – kiterjedt szociális védelem – többpártrendszerű demokrácia – modern mentalitás •

centrum és periféria Elméletek • gazdasági növekedés szakaszai (stádiumelmélet) Rostow – hagyományos agrártársadalom – előkészítő szakasz – nekirugaszkodás take off – érettség – tömeges fogyasztás ← H. Marcuse „egydimenziós ember” • ipari társadalom elmélete az iparosodás nemcsak a gazdaságot, hanem a társadalmat, a politikai rendszert és a kultúrát is átformálja – konvergenciaelmélet – posztindusztriális társadalom elmélete • modernizáció elmélete Parsons társadalmi rendszer alrendszerek – politikai – gazdasági – kulturális – személyiségi • civilizációs elmélet N. Elias • centrum-periféria elmélet I. Wallerstein • modernizáció új elmélete – nem hanyagolja el a konfliktusokat – több út lehetősége transzformációs országok http://www.doksihu • forradalom elméletek kiindulás a forradalmak okai – objektív gazdasági viszonyok Marx – politikai akciók – relatív

depriváció – értékválság – szabadság helyreállítása, az elnyomás megszüntetése http://www.doksihu A szociológia módszertana Probléma megfogalmazása hipotézisek operacionalizálás ↓ hipotézis megfogalmazása mérhető formában Adatgyűjtés módszerei • statisztikai adatok másodelemzése • egyéni adatok másodelemzése • dokumentumok másodelemzése • megfigyelés • esettanulmány • kísérlet • mélyinterjú • kérdőíves adatfelvétel survey-módszer Elemzés ok-okozati kapcsolatok kimutatása Mintavétel Kérdőívkészítés Etikai problémák