Pszichológia | Felsőoktatás » Kisgyermekkor, óvodáskor, vázlatosan

http://www.doksihu Kisgyermekkor, óvodáskor Én-élmény Önálló beszéd és járás megtanulása: Rövid mondatok 2-3 szó E/3 személyben beszélnek magukról  3 éves kor erős én tudat - mindent maguk szeretnének megcsinálni Én-élmény és frusztráció Nem szabad – sok szabályozás + fizikai hatások (nem éri el, nem bírja el, stb.)  frusztráció Frusztráció – regresszió – agresszió Ha gyakran korlátozunk a gyerek, visszafejlődik, agresszívan viselkedik Funkcionalitással: „Én csinálom” – fontos fejlődési periódus Dacreakció: nem függetlenedni akar a szülőktől, hanem önállósodni, és hogy megdicsérjék érte. Szimulkárum (= képmás) Érzékszervi-mozgásos séma, analógon Cselekvés formájában akar mindent megismerni például: valamit ütöget, utána mindent ütöget, egyszerre mindent megjegyez, egy adott helyzetet, egész cselekvési séma, hasonló helyzetben az össze s hasonló dolgot megjegyzi Cselekvésvázlatok:

az eredeti gesztusokat őrzik meg sematikus formában Eredeti helyzet belső szemléleti képe például: cselekvéskor csak a fő elemeket játssza el: főzés = kavargatás Szinkretizmus = a gyermek az egészet ragadja meg, a részletek önállóvá válásával vagy elhanyagolásával. Globális gondolkodás. Az egésznek a preferenciája A részletek önállósodása – egy apró részlet kiemelése Tagolatlanság, tagolatlan egész (egész körvonalára képes észlelni) Összemosódnak az inverz képek (például: mindegy hogy fejen állva van) Hiányzik a viszonyítás a reláció például az ágyú akkor ágyú, ha lő – ha nem, akkor nem is ágyú) Élménysűrítés és fantázia Érzelem és élmény összekapcsolása például ”akkora egeret láttam, mint egy elefánt”  félelmét is kifejezi Piaget kísérletek Szemléletes gondolkodás: kisgyereket nagyon befolyásolja, hogy mit látott, egyszerre csak egy szemléletmódot képes figyelembe venni Szituatív

gondolkodás: helyzethez kötött gondolkodás http://www.doksihu Egocentrizmus: mindent magához képest lát. Mágikus gondolkodás Emberre mintázott világ középpontjában a gyermek áll, mindent magához viszonyít Egymástól független dolgok közötti oksági viszonyt feltételezése Artificializmus: a természet valamennyi elemét az emberek állították elő sok misztikus magyarázat 5 éves kor körül már enyhébben jelentkezik ez a gondolkodásbeli sajátosság Animizmus – 3 szakasz Minden emberi, saját mintára működik Tárgyak, jelenségek érzésekkel, szándékkal rendelkeznek Projekció: saját érzéseit vetíti ki a más tárgyakra például: negatív – rossz család Finalizmus A cél és az ok felcserélődése Céllal való meghatározás Emberrel összefüggő, emberből fakadó cél Gyermeki realizmus (például álom) Értelmetlen szavak “értelmessé” alakítása Egyszempontú, szemlélethez kötött, egocentrikus gondolkodás Saját és

mások teste iránti érdeklődés Hol volt, amikor nem volt Nemi szerepek próbálgatása Nemek elkülönítése Ödipusz kompéldáulexus: vonzódás az ellenkező nemű szülőhöz – emiatt bűntudata van a gyermeknek (Freud szerint) A mese Feszültségcsökkentő “legkisebbel” azonosul 4-5 éves korig a mesék ismételgetése, ismétlődése adja a mesehallgatás örömét (egyszerű mesék) Veszély és megmenekülés Elégtétel például Hüvelyk Matyi Szerepek elkülönülése Hasonlóan feszültség-levezető a ritmikus mondókák (hangulat és mozdulat összekapcsolódásából származik az élmény) A játék Ritmikusság megmaradt  mentális visszamaradottság Funkciógyakorlás például: utánzás Öröm színezete Önmagáért való Feszültségcsökkentő Funkcióöröm például “másnak lenni” öröme Én csinálom, én idézem elő http://www.doksihu Ritmikusság “hóc-hóc katona” Kettős tudatállapot A játék tartalma: „Naggyá válás”

Konfliktushordozó, kínos élmények feldolgozása Kompenzáció például. papás-mamás Szerepcsere például. a nyuszi kergeti a rókát Szerepjátékok: kisóvodások: cselekvés, manipuláció 4-5 évesek: a tárgy szerepe, a szerepeket a tárgyak sugallják 5-6 évesek: szerepek, ha van kivel átélni társra van szükség szociálisak A játék: együttlét, együttmozgás, tárgy körüli összeverődés összedolgozás Szabálytudat: 3 évesen: nincs szabálytudat 4-5 évesen: együttmozgás a lényeg, mindenki a saját szabályrendszerével követi, szabályfoszlányok Kettős szabálytudat 6-8 évesen együttműködés a szabály betartásában, még labilis szabályrendszer 10-12 évesen: a szabály létrehozása is játék, a szabály kötelező, megegyezésre változtatható Érzelmi, erkölcsi fejlődés Barátválasztások Következményetika: aki nagyobb hibát követ el, nem számít, hogy véletlen vagy szándékos, az a nagyobb bűnös Heteronómia – autonómia

Kohlberg elmélete: 9 év alatt: prekonvencionális erkölcs 1. sz A büntetés és szófogadás orientációja (Mert az embert elkaphatják) 2. sz Instrumentális, relativista orientáció (azért nem szabad lopni a boltból, mert a bolttulajdonosnak sem szabad lopnia tőlünk. Gyermekrajzok Emocionális (érzelmi)ábrázolás (dinamikus vonalvezetés, eredeti színkezelés, túldíszítettség, zsúfoltság) 2 és fél éves: firka 3 éves: ábrázolás szándéka ideovizuális, képzeletvezetésű ábrázolás szinkretikus gondolkodás Juxtapozíció Aránytalanság Érintkezés és bennfoglalás ábrázolásának hiánya Irányok véletlenszerűsége 5 éves: Intellektuális realizmus Mit tud róluk? Átlátszóság, transzparencia Több szempontúság Emocionális felnagyítás Szalagszerű eseményábrázolás 9 éves: Szemléleti realizmus többszintű ábrázolás előtér-kiképzés http://www.doksihu részleges takarás dombábrázolás elkanyarodó útvonal