Tartalmi kivonat
http://www.doksihu Serdülőkor és ifjúkor Fizikai, biológiai változások: - zavarjelek a testen - gyereki testkép összeomlik - hirtelen növekedés, időleges aránytalanságok (először a lába nő meg) Szexuális fejlődés - három-négy év alatt megy végbe - gyors testi növekedés, és a szaporítószervek, valamint a másodlagos nemi jellegek kifejelődése (lányoknál a mellek megnövekedése, fiúknál a szakáll kinövése, valamint mindkét nemnél a szőrzet kialakulása a nemi szerveken) - lányok: menstruáció: viszonylag későn jelenik meg, mintegy 18 hónappal azután, hogy a lány hirtelen megnyúlása eléri csúcssebességét. Az első menstruációs periódusok szabálytalanok, és az ovuláció (az érett pete kilökődése) általában meg sem indul az első menstruációt követő első évben. - fiúk: magömlés: tipikusan a hirtelen megnyúlás után két évvel jelentkezik. Az első ondó nem tartalmaz spermát; a spermiumok száma és
termékenységük fokozatosan növekszik. - változatos életkorokban következik be az érés: - lányok: legkorábban: 11 év, legkésőbb: 17 év, átlag: 12 év 9 hónapos kor - fiúk: legkorábban: 12 év, legkésőbb: 16, átlag: 14 és fél éves kor - központi idegrendszer: agyi szinapszisok száma ↓, az agy O 2 fogyasztása 20-30 %-al ↓, a mélyalvás mennyisége ↓ Kognitív fejlődés, gondolkodás: a formális műveletek szakasza (Piaget) - érvényesség - hipotetikus gondolkodás a gyors testi fejlődés és érzelmi problémák miatt figyelemzavar, álmodozás Az én összeroppanása Gyermekkortól a felnőttkorba való átmenet ÉN Védekezés a. - regresszió ellen: “nagyfiú” - ellentmondásos érzésekkel szemben, “acting-out”: a vágyak, indulatok közvetlen, cselekvéses levezetése (pl. tanóra rendszeres megzavarása, verekedés, bolti lopás) - szétesés ellen: a Banda A két rajzot ugyanaz a lány készítette önmagáról, egyiket 12 éves
korában, másikat hat hónappal később. Közben megjött első menstruációja (Clarke-Stewart, A.-Perlmutter, M.- Friedman, S 1988) - az Én, mint impulzuskontroll összeomlása: - hasítás: gyermeki v. felnőtt én pl Öcsi kizárása bizonyos cselekvésekből - externalizáció: kivetítés (antiszociális cselekvések: meddig bírom?, meddig bírják?) - az én-autonómia fenyegetettsége - az Énkép zavarai, testkép: pl. pattanások, zsírosodó haj, stb hormonális hatások http://www.doksihu Identitásalakulás: identitáskrízis (Erikson) . identitás kiépülésének összes korábbi konfliktusa “szerepkísérletek” identitásszint (különböző területeken különböző szint lehetséges, James Marcia, 1966, 1980) - identitás elérése - korai zárás: bármiféle megkérdőjelezés nélkül fogadták el családjuk vallását, politikai nézetét - moratórium: akik éppen az identitáskrízisüket élik: aktívan keresik a válaszokat - identitásdiffúzió:
azt mondják, “érdekes” volna jogi egyetemre járni, vagy belekezdeni egy vállalkozásba, de egyik irányban sem tesznek lépéseket Függetlenedési harc - gyerek és felnőtt szerep közti átmenet. - sajátos szubkultúra: öltözködés, könnyű zene, stb. - rosszul definiált szabályok, a szabadság foka növekszik, de felnőtt-kamasz konfliktus azzal kapcsolatban, hogy mit szabad “A te korodban több eszed is lehetne. - Kilencre itthon légy!” - családjától független egyénként határozza meg önmagát Korcsoport szerepe - család-korcsoport: függetlenedés - a serdülő a kortárscsoport segítségével emelkedik ki a családi kötöttségekből a függetlenség irányába - ugyanakkor bizonyos mértékű munkamegosztás is megfigyelhető: - szüleihez fordul: jövőt érintő kérdések, munka, tanulás problémái - kortársakkal vitatja meg: mindennapos tevékenységek, társkapcsolatok “1944. január 5 szerda Tegnap elolvastam Sios Hyster orvosnő cikkét
arról, hogy miért pirul el az ember. Olyan ez a cikk, mintha rólam írta volna. Bár nem pirulok el gyakran, az, amit ír, rám is vonatkozik Körülbelül azt fejtegeti, hogy a lányok a pubertás idején csendesebbek, és sokat gondolkodnak azokon a csodákon, amelyek végbemennek a testükben. Én is így vagyok vele. Az utóbbi időben az az érzésem, hogy szégyellnem kell magam Margot, apa meg anya előtt. Ezzel szemben Margot, aki sokkal félszegebb nálam egyáltalán nem szégyenlős Csodálatos ez a változás, amit mostanában megfigyelek magamon. De nem csak az, ami külsőmben megy végbe, hanem az is, ami belül történik. És mert magamról és ezekről a dolgokról soha senkivel nem beszélek, kénytelen vagyok leszámolni ezekkel a dolgokkal. Valahányszor beáll a gyengélkedésem ideje - ez eddig csak háromszor fordult elő -, úgy érzem, hogy minden fájdalom, kényelmetlenség és tisztátalanság ellenére édes titkot őrzök magamban, s éppen ezért -
bár igen bántó - előre örülök annak az időszaknak, amikor majd újból érzem ezt a titkot. 1944. január 6 csütörtök Kimondhatatlanul vágyom rá, hogy bizalmasan beszélgethessek valakivel, elhatároztam, hogy erre a célra Pétert választom ki. Ha néhanapján benéztem Péterhez, mindig jól éreztem magam nála, de mert Péter sokkal szerényebb és udvariasabb, semhogy valakit kitessékeljen, nem mertem soká nála maradni, nehogy terhére legyek. Tegnap aztán találtam is ilyen ürügyet Péterre tudniillik rájött a keresztrejtvényfejtés mániája, s egyebet sem tesz, csak rejtvényt fejt. Segítettem neki, s hamarosan együtt ültünk a kisasztalnál, ő a széken, én meg vele szemben a díványon. Csodálatosan jól éreztem magam, amikor belenéztem a sötétkék szemébe, ő pedig szája körüli titokzatos mosollyal ült velem szemben. Beláttam a lelkébe Leolvastam az arcáról, hogy tanácstalan és bizonytalan, nem tudja, hogyan viselkedjék, s
ugyanakkor megéreztem rajta, hogy http://www.doksihu van már benne valami férfiasság. Láttam, hogy zavarban van, s ez úgy hatott rám, hogy kénytelen voltam újból és újból belenézni sötétkék szemébe. Végtelenül kívántam, bárcsak beszélne arról, mi bántja, s felhagyna a közömbös fecsegéssel. De az este elmúlt, és nem történt semmi, csak az, hogy elbeszéltem neki, amit a pirulásról olvastam. Persze nem mindazt, amit itt leírtam, hanem csak annyit, hogy idősebb korában nem lesz már olyan félszeg.” Anna Frank naplója [3] Felhasznált irodalom: [1] Atkinson: Pszichológia (98-101 o.) [2] Bernáth László, Solymosi Katalin (szerk.): Fejlődéslélektan olvasókönyv 5. Oldás és kötődés: a korai serdülőkor folyamatai és helyszínei (B Kádár Judit) (87-108 o; 8a/2-) [3] Michael Cole, Sheila R. Cole: Fejlődéslélektan, Osiris kiadó, Bp 1998 (15, A serdülőkor és azon túl)