Gazdasági Ismeretek | Humánerőforrás-menedzsment » Üzemtan fogalmak

1. Ráfordítás: a termelési folyamatban felhaznált eszközök, élő- és holtmunka természetes mértékegységben kifejezett mennyisége. 2. Költség: a ráfordítások pénzbeni értéke 3.Kiadás: a fizetési eszközök csökkenése Általában a jövőbeni felhasználásra, készletre vásárolt termelési eszközök (anyagok) beszerzésére, vagy más működési feltételek előteremtésére kifizetett pénzösszeg. 4. Teljes vagy bruttó termelési költség: a termékelőállítást terhelő összes költség 5. Nettó ill tiszta termelési költség: a megtérülésekkel csökkentett teljes költség 6.Részköltség v részleges költség: számításakor az igénybe vett ráfordításoknak csak egy bizonyos hányadát veszik figyelembe. 7. Főtermék (vezértermék): a termelés célja, amelyre a termelési tevékenység irányul 8. Ikertermék vagy társtermék: a főtermékkel azonos folyamatban keletkezik, azzal egyenrangú, vagy annál valamivel kisebb értékű

produktum (tej, borjú, mag stb). 9. Melléktermék: a főtermékkel együtt létrejövő, rendszerint nagy mennyiségű, viszonylag kis értékű, leginkább üzemen belül használható termék (szalma, istállótrágya). 10. Költségmegtérülés: valamilyen hozam, vagy bevétel, amely a főtermékre jutó költséget csökkenti. Elszámolhatók megtérülésként a melléktermék értéke, a költséget csökkentő esetleges támogatások. 11. Költségnem: az azonos tárgyi jellegű ráfordítások értéke kerül a költségnemeknek nevezett csoportba. Tárgyi jelleg szerinti csoportosítás: a rendszerezés alapja a ráfordítások tárgyi megjelenése. Kötelezett költségnemek: a) anyagjellegű ráfordítások (anyagköltség, igénybevett anyagjellegű szolgáltatások, eladott áruk beszerzési értéke, alvállalkozói teljesítmények). b) személyi jellegű ráfordítások:(bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések, tb-járulék) 12. Közvetlen költség:

felmerülésük időpontjában megállapítható, hogy melyik tevékenységet, termék előállítását terhelik. (üzemgazd-i gyakorlatban saját vagy speciális költségeknek is nevezzük, mert a a termelési folyamat végrehajtásakor keletkeznek, termeléstől függőek) 13. Közvetett költségek: nem közvetlenül a tevékenységekkel, termékekkel, hanem a vállalkozás egészének vagy nagyobb egységeinek az adminisztrációjával, igazgatásával, valamint fenntartásukkal összefüggésben felmerült ún. általános költségek 14. Költségviselők: a terméket, szolgáltatásokat előállító tevékenységek, amelyek érdekében a költségfelhasználás történt. 15. Költséghely: az azonos cél érdekében felhasznált, költségviselőre azonnal el nem számolható költségek gyűjtőhelyei (fenntartó üzemek, segédüzemek) 16. Költségtétel: a költségelszámolás egysége, amely a ráfordítás jellege alapján nyilvántartott és terhelt költségek

összege. 17. Egyszerű költségek: az egyféle ráfordításból összetevődő költségtételek 18. Összetett költségek: többféle ráfordítás értékét együtt tartalmazó költségösszegek 19. Műveleti költség: megállapításakor a tárgyi jelleg alapján eltérő, azonos cél érdekében felhasznált, egymáshoz kapcsolódó, esetenként időben is egyszerre felmerülő, a termelés eredményére együttesen ható ráfordítások kerülnek egy költségtételbe. 20. Állandó költség: bizonyos termelési eszközök (pl épület) használatából, tulajdonlásából erednek, műszaki vagy biológiai okokból eredően összegük nem csökkenthető, kapacitásköltségként értelmezhetők. 21. Változó költség: a termelés alakulásának megfelelően módosul, annak növelésével összege emelkedik. A változó költségek két további kategóriába tartoznak: 1. hozamnövelő költségek: az átlaghozamok növelését szolgálják, azok módosulásával szoros

korrelációban vannak. 2. a hozam nagyságtól független változó költség: az ilyen ráfordítások nélkülözhetetlenek, a hozamot befolyásolják, de annak nagyságával nincsenek szigorú ok-okozati összefüggésben. (vetés, növényápolás) 22. Speciális költség: üzemgazdasági gyakorlatban a közvetlen költségeket speciális költségeknek is nevezzük, mert a termelési folyamat végrehajtásakor keletkeznek, így termeléstől függőek. 23. Költségváltozási tényező: a költségek hozamtól, kapacitások kihasználásától függő módosulását a költségváltozási tényező jellemzi. Megmutatja, hogy a termék mennyiségének egységgel történő növelése, vagy a kapacitás egy egységgel jobb kihasználása következményeként a költségek azonos, kisebb, illetve nagyobb mértékben térnek el, vagy éppen változatlanok maradnak. 24. Proporcionális (arányosan változó) költség: a költségek összege a hozammal, kapacitás kihasználásával

azonos ütemben módosul, egységnyi termékre számított értéke állandó. Költségváltozási tényezőjük egyenlő eggyel. 25. Progresszív költségek (növekvően változó): a költségek összege és fajlagos értéke a termelési volumen, a kapacitás kihasználásának növelésénél nagyobb arányban emelkedik. Költségváltozási tényezőjük nagyobb egynél 26. Degresszív költség (csökkenően változó): a költségek összege a hozam emelkedésének, a kapacitáskihasználás javulásának mértékénél kisebb arányban növekszik. Költségváltozási tényezőjük nulla és egy közötti érték. pl takarmányozás összes költsége 27. Elkerülhető költség: egy-egy döntéshozó hatáskörébe tartozó tényezők költségei Működő üzemek olyan tényezőit, amelyek döntéssel nem iktathatók ki, a velük kapcsolatos ráfordítások értékét fix vagy állandó költségnek kell tekinteni. Ezek az el nem kerülhető költségek. 28. Elsüllyedt

költség: az egyes döntések pillanatában adott döntéssel már nem befolyásolható ráfordítások értéke az elsüllyedt költség, mely a jövőre vonatkozóan állandó költségként kezelendő. 29. Lehetőségi vagy alternatív költség: ua mint a haszonáldozati költség?? 30. Explicit költségek: az adott termelési folyamattal összefüggésben, adott időszakban számlákon, pénzügyi átutalásokban, kifizetési jegyzékekben kifejezett formában megjelennek. 31. Implicit költségek: az adott időszak olyan ráfordításai, költségterhelései, amelyek az érintett periódusban pénzkifizetések formájában nem mutatkoznak meg, de a gazdasági döntések során figyelembe veendők. (amortizáció) 32. Számviteli költség: az adott időszakban felmerülő, könyvvitelben nyilvántartott folyó költségek. Az explicit és az implicit költségből tevődnek össze 33. Termelés teljes gazdasági költsége: az explicit és implicit költségek együttes

összege 34. Gazdasági kalkuláció: a vállalkozási döntések megalapozását szolgáló gazdasági számítás. 35. Előkalkuláció: egyrészt a technológiai leírások, paraméterek, piaci információk, gazdasági elképzelések alapján a termékelőállítás, a szolgáltatás, ill. a vállalkozás várható költségének, pénzügyi eredményének, az eladási árnak a megállapítását, másrészt a változtatási döntések megalapozását célozzák. 36. Közbenső kalkulációk: készítésével a döntések megvalósulás, végrehajtás közbeni ellenőrzése végezhető el. Az előirányzotthoz képest indokolatlan eltérések megállapíthatók, az így szükségessé váló intézkedések időben megtehetők. 37. Utókalkulációk: a régebben alkalmazott, illetve újonnan bevezetett termelési eljárások gazdasági elemzését, a korábbi gazdasági döntések utóellenőrzését segítik. 38. Egyedi kalkuláció: a gazdasági számítások tárgya lehet egyedi

termék, szolgáltatás, külső megrendelés, felújítás ill. beruházás Ilyenkor a tevékenységek elkülönültségére tekintettel egyedi kalkulációk készítendők. 39. Sorozatkalkuláció: a mzg-i gyakorlatban ugyanazon terméket illetően egy-egy táblára, állattartó telepre, épületre, vagy más termelési, illetve szervezeti egységre vonatkozóan készülhet gazdasági számítás. 40. Önköltség: az előállított termék, termény, teljesített szolgáltatás egységnyi mennyiségére jutó költség. (A termelési költség és a teljesítmény, az előállított termék mennyiségének hányadosaként számítandó.) 41. Egyedi önköltség: a növénytermesztésben egy hektár termelésben lekötött állattenyésztésben egy termelő állat a kalkulációs egység. terület, 42. Csoportos önköltségszámítás: az ún komplex ágazati önköltség kalkulációja, melyre példa a szarvasmarhatenyésztés, sertéstenyésztés vagy a juhtenyésztés

összevont költségszámítása. 43. Fajlagos költség: a termelőkapacitás egységére jutó költség 44. Átlagköltség: megállapítani???? számítása során a halmozott nettó termelési költséget kell 45. Marginális költség: a többlethozam egységére jutó többletköltség nagyságát mutatja ∆K/∆H ? 46. Egyszerű osztó kalkuláció: az elszámolási időszak költsége és az elért teljesítmény hányadosa. Akkor alkalmazható, ha egyfajta termék, főtermék van, vagy amellett nagyon kis értékű melléktermék (szalma, trágya) keletkezik. 47. Egyenértékszámos osztó kalkuláció (termékcsoport kalkuláció): olyan tevékenységeknél szükségszerű, ahol a költségeket a termékek egy meghatározott csoportjára együtt lehet gyűjteni vagy előirányozni. Ezek azonos alapanyagból, azonos technológiával állíthatók elő. Eltérés csupán méret, kivitel, minőség, kiszerelés módjában van 48. Arányszámos önköltségszámítás:

használata akkor ajánlott, amikor a főtermék mellett többféle eltérő értékű termék keletkezik. Számítási módszer lényege: a melléktermék értékével csökkentett termelési költséget, tehát a nettó költséget először a termékek pénzértékének százalékos arányának megfelelően meg kell osztani. Ezt követően az előbbi számítás alapján egyes termékekre jutó összes költség és azok mennyiségének hányadosaként állapítható meg a társtermékek önköltsége. Az egységnyi termékre jutó költség az értékesítési árak arányától függ. 49. Kiemelő kalkuláció (költséggyűjtéses): olyan esetben végezhető, amikor azonos természetű termények (kenyérgabona és vetőmag) költségeit együtt könyvelik,az előállítási költséget ugyanakkor külön-külön szeretnék megismerni. Az egyező műveletek ráfordításai a termőterület arányában megosztandók. 50. Egyszerű pótlékoló kalkuláció: a közvetlen

költségeket az utalványozás alapján elszámolják a termékekre. A közvetett költségeket, egyéb ráfordításokat utólag éves összegük ismeretében, valamilyen vetítési alap, felosztási kulcsok segítségével terhelik a termékekre. 51. Norma szerinti kalkuláció: a termelés közben csak a normától való eltéréseket gyűjtik és ezek alapján korrigálják a tervezett költséget. 52. Fázisonkénti osztó kalkuláció: a termékelőállítás elkülönülő, illetve elkülöníthető, de egymásra épülő fázisaiból kikerülő termékek önköltségszámítása. A termelési periódusok befejezetlen termelésének, félkész termékeinek közvetlen előállítási költségeiből összeadódik a késztermék költsége. 53. Válogató-pótlékoló kalkuláció: az általános költségeket homogén csoportonként gyűjtik. Minden költségcsoport külön-külön olyan vetítési alappal kerül felosztásra, amely arra a legjobban megfelel. (Az általános

költséget anyagmozgatási, tárolási költség, közös épületek, gépek üzemeltetési költsége, adminisztráció és irányítás bérköltsége stb. funkciónként gyűjtve pl az első az anyagköltségek, a második az anyagmentes, harmadik pedig a bérköltségek arányában terhelhető.) 54. Korrigált termelési költség különbözete: kettő vagy több termelési eljárás bekerülési, gépesítésnél üzemelési költsége összegének  az igénybe vett eszközök és terület értéke közötti eltérések után számított nyereségigénnyel korrigált  különbsége. 55. Költséggazdálkodás: magába foglalja a költségek tervezésének, utalványozásának, nyilvántartásának, elemzésének és ellenőrzésének a teendőit, a költségekkel összefüggő döntési feladatokat. 56. Gazdasági szervezet: a vállalkozási cél és a megvalósítását szolgáló erőforrások összehangolt működésének egysége, kerete a gazdasági szervezet.

Meghatározott belső felépítéssel rendelkezik. 57. Ellenőrzés: a gazdasági szervezetek adminisztratív, műszaki-technológiai és gazdasági kontrollja. 58. Munkakör: tartalmazza az alkalmazottak feladatkörét, hatáskörét, felelősségét a munkavégzés során. 59. Hatáskör: a feladat végrehajtása során anyagi eszközök, személyek feletti rendelkezési jog. 60. Felelősségi kör: a felelősségi kör kör annak rögzítése, hogy az adott munkakörben foglalkoztatott személy miért vonható felelősségre, büntethető, vagy jutalmazható. 61. Szervezeti alapegység: az a legkisebb dolgozói együttes, amely egy ember koordináló és irányító tevékenysége mellett munkát végez. 62. Szervezeti egység: szervezeti alapegységekből vagy a munkát végző dolgozókból alakíthatók ki. Függetlenített vezetőkkel rendelkeznek Közvetlen végrehajtó feladatot végeznek. 63. Üzem: több szervezeti egységből álló termelési egység az üzem, amely a

termelés és a gazdálkodás komplex egysége. 64. Állandó szervezeti egység: állandó szervezeti egységek alakítandók a folyamatos vagy többnyire ilyen feladat teljesítésére. Ezek állandó személyi állománnyal, felszereléssel rendelkeznek. 65. Időszaki szervezeti egység: létrehozását idény jellegű munkák elvégzése indokolja Egyik változata idénymunkások alkalmazásához kötődik és léte rövidebb-hosszabb szezonra korlátozódik. Más esetben az állandóan foglalkoztatottakból egy néhány hetes kampányfeladatra szervezhető időleges szervezeti egység. 66. Munkaszervezeti egység: egy vagy több művelet végrehajtására létrehozott szervezeti egységek. 67. Vezetési szervezet: a vezetés funkcióinak (irányítás, ellenőrzés stb) ellátása különböző szintű vezetési munkakörökhöz, munkahelyekhez köthető. Döntéseket előkészítő, végrehajtó, és azt kontrolláló személyek, vagy egységek és kapcsolataik adják a vezetés

szervezetét. 68. Függelmi kapcsolat: a különböző szervezeti egységek alá- fölérendelése E kapcsolat mutatja meg, hogy a szervezetben közreműködő egyének, egységek a szervezeti struktúrában hova soroltak. Ki, kinek a munkáját irányítja Alapelve, hogy minden személy, egység csak a közvetlen irányítójától fogadhat el utasítást, és csupán a hozzá közvetlen beosztottról rendelkezhet. Függelmi kapcsolat: az utasítások kiadásának, a rendelkezések végrehajtásának ellenőrzési jogosultságát, valamint a hibás teljesítés szankcionálásának jogát tartalmaza és szabályozza. 69. Fegyelmi kapcsolat: a kötelességszegés következményeit előírva megszabja, hogy a felettes vezető milyen fegyelmi büntetést róhat ki. 70. Funkcionális kapcsolat: lényege, hogy a függelmi viszonyban nem lévő - azonos szinten lévő -, szervezeti egységet is utasítási joggal ruházzák fel bizonyos szakmai kérdésekben. 71. Adatszolgáltatási

kapcsolat: a szervezeti egységek közötti információ áramlás rendjét határozza meg. 72. Igénylési kapcsolat: e kapcsolat keretében a függőségi viszonyban nem lévő személyek, egységek másoktól anyagot, eszközt igényelhetnek, azok kötelesek azt teljesíteni. 73. Jövedelem: az az érték, amely az újratermelés folyamatos biztosítása mellett a tiszta vagyon csökkenése nélkül többletként keletkezik. 74. Integrált ágazati termelés jövedelme: egy-egy árutermék termékpályáján keletkező jövedelem nagysága. 75. Vertikum, termékpálya, termékút: a termelési folyamat egymás utáni, egymáshoz kapcsolódó tevékenységeinek sora. 76. Nettó jövedelem: a vállalati termelésben előállított termékek és szolgáltatások pénzértékének, termelési értéknek és a termelési költségnek a különbözete. 77. Hozam: a hozam a gazdasági tevékenység eredményeként keletkező termék, termény, állat-élőtömeg, szolgáltatási

teljesítmény természetes mértékegységben kifejezett mennyisége. 78. Termelési érték: (TÉ) az összhozam pénzértéke 79. Marginális jövedelem: az egységnyi többletköltségre jutó jövedelem 80. Bruttó jövedelem: gazdasági kalkulációkban a nyereség és a munkabér összegeként adják meg. Egyébként a termelési érték és a holtmunka értékének különbözeteként számítják (e jövedelemkategória olyan esetekben használható, amikor bérköltséget nem számolnak fel.) 81. Fedezeti hozzájárulás: a termelési érték vagy az árbevétel és a változó költség különbözete. Számításakor a költségeknek csupán a döntéstől függő részét veszi figyelembe, a változatlan tételeit nem. 82. Átlagjövedelem: a termelési folyamat időszakaiban keletkező jövedelmek összegének járadéka. Kifejezhető a nettó jövedelemmel (nyereséggel) vagy a fedezeti hozzájárulással. Az egymást követő termelési időszakok halmozott

jövedelmének egy időszakra számított értékét mutatja. Járadék jellegű, mert az addigi periódusok jövedelmét egyenlő részekre osztja. 83. Jövedelmezőség (jövedelmezőségi színvonal): a jövedelem összegének valamilyen vetítési alaphoz viszonyított arányát mutatja. Jellemzői: a nyereségszínvonal, a viszonylagos jövedelem, a fajlagos jövedelem. 84. Eszközarányos jövedelmezőség: 100 Ft lekötött erőforrás értékre jutó nyereség Nsz= N/E * 100 85. Költségarányos jövedelmezőség: 100 Ft termelési költségre jutó jövedelem, nyereség 86. Árbevétel-arányos jövedelmezőség: a nyereség viszonyítható a termelési értékhez vagy az árbevételhez is. 100 Ft termelési értékre, illetve árbevételre eső nyereség Az üzemi tevékenység eredménye és a nettó árbevétel hányadosa. 87. Költségszint: a termelési érték, az árbevétel nyereségtartalmát fejezi ki Megadása: 100 Ft-nyi termelési értékre, árbevételre

számított költség összegével történik. 88. Erőforrás-arányos jövedelmezőség: meghatározásakor az üzemi tevékenység eredményét a pénzügyi befektetések nélküli eszközérték és személyi jellegű ráfordítások együttes összegéhez célszerű viszonyítani. 89. Fedezeti hányad: meghatározásakor a fedezeti összeget (nettó árbevétel és az értékesítés közvetlen költségének különbségét) az értékesítés nettó árbevételével kell osztani. 90. Viszonylagos nyereség: kettő vagy több termelési változat nyereségösszegének különbözete. Amelyet a változatokban lekötött termőterület, a tárgyi eszközök és a forgóeszközök értéke közötti eltérések után felszámított nyereségigénnyel korrigálni kell. 91. Fajlagos jövedelem: a ráfordítások, a termelőkapacitások, a munkaerő egységére jutó jövedelem összege. 92. Elmaradó haszon: jövedelemkiesés. egy meglévő tevékenység 93. Alternatív

jövedelem: azt mutatja meg, hogy tevékenységekben használva mekkora jövedelem érhető el. felszámolásával adott bekövetkező erőforrásokat más 94. Nyereségigény: a termeléshez lekötött, ott felhasznált eszközök mennyisége, értéke után elvárt nyereség. 95. Vállalkozás: a vállalkozás befektetés, pénztőke és termelőeszközök bevitele gazdasági tevékenységbe azzal a céllal, hogy árutermék előállítása, különböző fogyasztási igények kielégítése révén jövedelem keletkezzen. 96. Egyéni vállalkozás: belföldi természetes személy üzletszerű, saját nevére és kockázatára rendszeresen és hasznonszerzés céljából folytatott gazdasági tevékenység. 97. Családi gazdaság: családi közösségre és erőforrásokra épülő vállalkozás 98. Közkereseti társaság: jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tagjai korlátlan és egyetemleges felelősség vállalása mellett üzletszerű közös gazdasági

tevékenységet folytatnak. Az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják 99. Betéti társaság: jogi személyiség nélküli gazdasági társaság Tagjai közös gazdasági tevékenységet végeznek úgy, hogy legalább egy résztvevő (beltag) felelőssége korlátlan, a többi beltagéval egyetemleges. Más érintettek felelőssége csupán vagyoni betétjének mértékéig terjed (kültagok). 100. Korlátlan felelősségű társaságok: önálló jogi személy, amely előre meghatározott törzstőkével alakul. Tagjainak felelőssége a törzsbetét befizetésére és a társasági szerződésben esetlegesen megszabott más vagyoni hozzájárulás teljesítésére terjed ki. A társaság egészének kötelezettségeiért a résztvevő egyénileg nem felel. 101. Részvénytársaság: önálló jogi személyiségű társaság, amely előre megállapított összegű és névértékű részvényekből álló alaptőkével alapítható. A tagsági jogot a

részvény, mint értékpapír testesíti meg. Ezek névértékének összege az alaptőke 102. Egyesülés: jogi személyek alapítják saját gazdálkodásuk eredményességének javítására, tevékenységük koordinálására, szakmai érdekeik képviseletére. 103. Közös vállalat: jogi személyek által alapítható gazdasági társaság, amely tagjai által juttatott alaptőkéjével és egyéb vagyonával felel vállalt kötelezettségeiért. 104. Termelési szerkezet: 105. Végtermék: olyan termékek, szolgáltatások, amelyeknek gazdasági értékét a piaci ár fejezi ki. 106. Közbenső termék: belső felhasználásra kerülnek A kapcsolódó tevékenységek nyersanyagául, alapanyagául szolgálnak. 107. Gazdasági tevékenység: az üzemek termelésének azon egységei, amelyek meghatározott ráfordításokat, adott átalakító eszköz felhasználásával, a termelésben foglalkoztatottak munkaerejével és irányításával meghatározott termékké,

szolgáltatássá alakítanak. 108. Ágazat: azok az üzemi szerkezeti egységek, amelyek önálló jövedelem-előállítási folyamatot jelentenek, az összes jövedelemhez való hozzájárulásuk közvetlenül meghatározható. 109. Művelési ág: a földterület hasznosításának módja, melyet a földnyilvántartás rögzít 110. Művelt terület: a szántó, a kert, a gyümölcsös és a szőlő együttes nagysága, amely rendszeres gépi és kézi munkaráfordítást igényel. 111. Mezőgazdasági terület: a szántó, a kert, a gyümölcsös és a szőlő együttes nagysága + gyepterület. 112. Termőterület: a mezőgazdasági terület mellett az erdő, nádas és a halastó felületét tartalmazza. 113. Vetésszerkezet: a szántóterület hasznosításának kifejezője 114. Ültetvényszerkezet: leginkább a szőlő- és gyümölcstermelés összetételét jellemzi Az ültetvények állandó helyen létesített, tartós élettartalmú növényi kultúrák, amelyek

telepítés után csak a szokásosnál hosszabb idő után fordulnak termőre, létesítési költségeik több termelési periódusban térül meg. 115. Elővetés: a fővetés előtt (május 31-e) előtt betakarított növények területét elővetésnek nevezzük. 116. Utóvetés: május 31-e után vetett növények termőterülete az utóvetés 117. Fővetés: a május 31-én megtalálható növények termőterülete a fővetés 118. Halmozott vetésterület: az egész éves vetészerkezet, ami a fő-, az elő-, és utóvetések összes területe. 119. Állatállomány összetétele: az állatfajonkénti és az egyes állatfajokon belüli állománycsoportonkénti - anyaállomány, növendék korcsoportok és hízóállomány - létszáma. 120. Termelési profil: az egyes tevékenységek termelési szerkezetben elfoglalt szerepe, nagyságrendje határozza meg a termelés fő irányát, a sajátos arculatát vagyis a termelési profilt. 121. Vezető termék: azok az

árutermékek, amelyeknek termelésére az adott gazdasági egység a legnagyobb sikerrel vállalkozhat, előállításukra a legtöbb eszközt fordítja, értékesítésüktől a legtöbb eredményt várja. Árbevételen belüli részesedésük a 25-30 %-ot eléri 122. Üzemi specializáció: a termelési szerkezet egyszerűsítése, a tevékenységek, termékek, számának csökkentése, a termékpálya megbontása. 123. Koncentráció: eszközök összevonása, tömörítése, összpontosítása 124. Diverzifikáció: a tevékenységek, termékek számának növelése, új tevékenységek termelési szerkezetbe illesztése, új piacok megszerzése. 125. Vertikális diverzifikáció: amikor az egymásra épülő tevékenységek közül egy újabb, a termékpálya kapcsolódó szakasza (feldolgozás, forgalmazás) kerül a termelési szerkezetbe. E lépéssel csökkenthető a kiszolgáltatottság, javítható a jövedelempozíció. 126. Oldalirányú diverzifikáció: a termelési

szerkezet oldalirányú szélesítése Ez esetben a gazdaságok olyan tevékenységekbe fektetnek tőkét, amelyek távol állnak eredeti profiljuktól és teljesen új szükségletet elégítenek ki. Jövedelmükből pénzügyileg megerősíthető a kedvezőtlen helyzetű, gyengélkedő főprofil. 127. Teljes termékskála típusú diverzifikáció: olyan tevékenységekkel bővítik a tevékenységi kört, amelyek technológiája hasonló, tehát előállításánál ugyanazok az eszközök használhatók. Ezáltal az eszközök jobban kihasználhatóak lesznek, a fajlagos gépköltség kisebb lesz. 128. Hozamfüggvény: leírja, hogyan függ a termék mennyisége (a hozam) az előállításához felhasznált ráfordítások nagyságától. 129. Átlaghatékonyság: (átlaghozam, átlagtermék, ÁH) az összes hozam és az összes ráfordítás hányadosa. Egységnyi ráfordításra jutó hozam (H/R) 130. Többletráfordítás hatékonysága: (pótlólagos ráfordítás

hatékonysága, differencia hányados) vmely ráfordítási szinthez viszonyított többletráfordítás egységére jutó hozamnövekedés. ∆H/∆R 131. Differencia-hányados: vmely ráfordítási szinthez viszonyított többletráfordítás egységére jutó hozamnövekedés. ∆H/∆R 132. Marginális hatékonyság: (marginális hozam, marginális termék, határtermék, differenciális hatékonyság, MH) valamely tetszőleges ráfordítási szintnél azt mutatja, hogy mekkora a hozam emelkedése, ha a ráfordítást végtelen kis mennyiséggel növeljük. A hozam változásának ütemét jellemzi. A hozamfüggvény első deriváltjaként számítható 133. A ráfordítás elaszticitása: kifejezi, hogy egy adott ráfordítási szinthez viszonyított további 1 %-os ráfordítás növekedés hány százalékos hozam emelkedést eredményez. A marginális hatékony és az átlaghatékonyság hányadosa: E=MH/ÁH. 137. Ráfordításfüggvény: a ráfordítások változását a

hozam, vagy a termelési méret függvényében írja le. A hozamfüggvény inverze 134. Átlagos ráfordítás: az összes ráfordítás-felhasználás és a hozam hányadosa Egységnyi hozamra jutó ráfordítás. R/H 136. Marginális ráfordítás (MR): a ráfordításigény változásának és a hozamnövekedésnek a hányadosa. ∆R/∆H (differencia hányados) 135. Hozamnövelés fajlagos ráfordítás igénye: az összes termésnövekedés egységére jutó ráfordítás. R/∆H 138. Költségfüggvény: a ráfordítások pénzértékének és a hozamok mennyiségének vagy pénzértékének viszonyát fejezi ki. Alkalmas a jövedelem optimumának megállapítására 139. Marginális termelési érték (MTÉ): a hozamot többletráfordítással addig érdemes fokozni, amíg az utóbbi költsége és a többlettermék értéke azonos nem lesz. (MTÉ=MTK) Ez a legnagyobb nyereségösszeghez tartozó termékmennnyiséget adja meg. 140. Fedezeti diagram: a termelési költség és a

termékérték hozam nagyságától, mérettől függő változását szemlélteti. 141. Fedezeti pont: ahol a termelési költség és a termelési érték megegyezik TK=TÉ 142. Minimális hozam vagy méret: a termelési költség és a termelési érték azonosságához szükséges hozam a minimális hozam, méret pedig a minimális méret. 143. Ültetvény: azok a kultúrák, melyek tartósan lefoglalják a földterületet (szőlő), a termőre fordulás több évet vehet igénybe. 144. Melioráció: a talaj termőképességének megőrzését és tartós növelését, az intenzív gazdálkodás termőhelyi feltételeinek megteremtését és fejlesztését szolgálja. Meliorációs munkák csoportjai: - területrendezés, - talajvédelem, - vízrendezés, - talajjavítás, - öntözés. 145. Beruházás: általában az állóeszközökkel végrehajtott fejlesztések gyűjtőfogalma Szoros értelemben csak az állóeszközök beszerzését, létesítését nevezzük

beruházásnak. 146. Felújítás: a meglévő állóeszközállomány korszerűsítését, kapacitásának növelését, esetenként a termelés vertikalitásának fejlesztését jelenti. 147. Alapberuházás: azok az állóeszközök, amelyek a termelés műszaki feltételeit teremtik meg (épületek, gépek, felszerelések, berendezések) 148. Kiegészítő beruházás: az alapberuházással együtt a kívánt minőségű árunak a kívánt technológiával és eredménnyel történő előállítását szolgálják. 149. Járulékos beruházás: a vállalat és az ágazat infrastruktúráját alakítják ki Ivó- és öntözővíz, út- és villanyhálózat, csatornázás, közlekedés, stb. 150. Kommunális beruházás: ezek munkásjóléti, szociális, kultúrális és sportcélokat szolgálnak. Gazdasági eredményük közvetlenül nem, csak a dolgozók megelégedettségén, a munkahelyhez való ragaszkodásukkal mérhető. 151. Beruházásigényesség: azt fejezi ki, hogy

meghatározott mennyiségű vagy értékű termék, szolgáltatás előállításához (pl. 1 tonna vagy 1000 Ft értékű termék előállításához, egy dolgozó foglalkoztatásához stb) mennyi, milyen értékű és összetételű beruházásra van szükség. 152. Beruházás megtérülés ideje: azt fejezi ki, hogy a beruházás vagy befektetés összegét a nyereség hány év alatt képes fedezni. 153. A beruházás-hatékonyság naturális mutatója: azt fejezi ki, hogy egy beruházási egységre vagy 1000 Ft beruházási értékre mekkora mennyiségű vagy értékű árutermék, termék, szolgáltatás jut. ( a hozam-ráfordítás, az érték-költség viszonyokat teljesen figyelmen kívül hagyja, ezért gazdasági értékelésre alkalmatlan) 154. Megtérülések száma: a befektetések jövedelmezőségét mutatja Minél nagyobb a megtérülések száma, annál jövedelmezőbb a befektetés. 155. Tárgyi eszköz-ellátottság mutatója (állóeszköz-ellátottság): azt

fejezi ki, hogy egy termelőegységre (egy hektár termőterületre, egy anya- vagy termelő állatra) vagy egy munkásra mekkora állóeszköz-mennyiség vagy állóeszközérték jut. 156. Eszközgazdálkodás: az álló- és forgóeszközök beszerzését (létesítését), felhasználását, selejtezését és pótlásuk racionális megvalósítását értjük. 157. Tárgyi eszközök: azok az anyagi eszközök (földterület, telek, telkesítés vagy melioráció, erdő, ültetvény, épület, építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi felszerelés), amelyek tartósan közvetlenül és közvetve szolgálják a vállalkozási tevékenységet. 158. Tárgyi eszköz-gazdálkodás: a gazdasági tevékenység folytatásához szükséges eszközök mennyiségének, összetételének megállapítása, beszerzése, létesítése, forrásának biztosítása, fenntartása, hatékony felhasználása, időbeni selejtezése és lehető legésszerűbb módon történő

pótlása értendő. 159. Forgóeszköz: azok a termelési eszközök, amelyek rendszerint egy termelési folyamatban elhasználódnak, s értékük teljes egészében átmegy az új termék értékébe. A gyakorlatban ezen túlmenően a forgóeszközök közé sorolják az állóeszköz jelleggel működő, tehát több termelési folyamatban is részt vevő, kisebb értékű eszközöket, valamint a tenyész- és igásállatokat is. 160. Tárgyi eszköz-lekötés (állóeszköz-lekötés): -t a vállalati bruttó érték fejezi ki, mert ez után számolnak a termékre állóeszközköltséget, ennek alapján gazdasági döntések születnek. 161. Befejezetlen termelés: a növénytermelésben a folyó, illetve a következő év(ek) termelése érdekében végzett ráfordítások, az állattenyésztésben a növendék- és hízóállatok, s általában a raktáron levő félkész termékek állománya. 162. Termelési készlet: -nek vagy lekötött forgóeszköznek nevezzük azokat a

forgóeszközöket, amelyek a vállalatnál már "készenlétben" állnak, de költségként való elszámolás csak későbbi időpontban történik. Ezek a forgóeszközök már le vannak kötve, vagy úgy, hogy megvásárlásukra pénzeszközöket fordítottak, vagy - saját termelési készletek esetén - az adott ágazatban kötöttek le pénzeszközöket. 163. Halmozott forgóeszközlekötés: a termelés ill gazdálkodás egyéb tevékenysége során befektetett, valamint termelési készletként a vállalatnál jelenlévő készletek együttese. 164. Forgóbefektetés: a halmozott forgóeszközlekötés és a megtérülések különbsége 165. Forgóeszköz-szükséglet: a természeti viszonyoknak és az alkalmazott technológiáknak megfelelően tervezett hozamok eléréséhez kalkulált forgóbefektetés pénzértéke. 166. Forgóeszközök forgási sebessége: a forgóeszköz-szükséglet nagyságát döntően befolyásolja. A forgási sebesség mutatóinak

jellemezniük kell a termelő üzem összes alapjainak a termelés és az értékesítés folyamán végbemenő változásait, a termelési alapoknak az egyik körforgási stádiumból a másikba való átmenetét és a kiindulási pénzformába való visszatérését. A forgási sebességet mérhetjük: az időegység alatti körforgások (a megtérülések) számával és az egyszeri körforgáshoz szükséges napok számával (a megtérülés időtartamával). 167. A befektetett forgóeszközök átlagos állománya: a forgóeszköz-felhasználás ütemének és a költségek időbeni és ágazati elosztásának figyelembevételével kell kiszámítani. 168. Forgóeszköz-igényesség: 169. A forgóeszközök felhasználásának a hatékonysága: a mzg-i vállalatban lekötve tartott, illetve befektetett forgóeszközök (halmozott forgóeszközlekötés) értékére jutó árbevételek nagysága. 170. Forgóeszköz-együttható: az álló- és forgóeszközök közötti

kapcsolat fejezhető ki vele Egységnyi állóeszközre jutó forgóeszköz összege. Az egységnyi állóeszközre jutó forgóeszköz összegével és az egységnyi állóeszköz növekedésre jutó forgóeszköre jutó forgóeszköz összegével és az egységnyi állóeszköz növekedésére jutó forgóeszköz-növekménnyel. Képletben egyszerűbb! 171. Készletgazdálkodás: mindazt a tevékenységet, amely arra irányul, hogy a termelést a technológiákban meghatározott időben és mennyiségben ellássa a szükséges anyagokkal, a készletgazdálkodás feladatai közé soroljuk. 172. Minimális vagy törzskészlet: az a legkisebb állomány, amelyet a vállalatnak a folyamatos anyagfelhasználás biztosítása végett állandóan raktáron kell tárolni. 173. Folyókészlet: rendeltetése, hogy normális (átlagos) utánpótlási feltételek mellett két egymást követő szállítás között biztosítsa a vállalati tevékenység zavartalan ellátását. 174. Maximális

készlet: a minimális készlet és a folyó készlet maximumának együttes mennyisége. 175. Átlagkészlet: a minimális készlet és a folyó készlet felének együttese 176. Szezonális készlet: az egyes ágazatokban a termelés, a szállítás vagy a felhasználás idényszerű ingadozásai miatt alakítandó ki. 177. Eredményválság: ha a vállalat üzleti forgalma jelentősen csökken, jövedelmezősége romlik, nincs anyagi erőforrása szükséges innováció megindítására, a közeli célok elérése kerül komoly veszélybe. 178. Likviditási válság: amely rövid távon, esetleg azonnal érezteti hatását oly módon, hogy a vállalat léte forog kockán. 179. Preventív válságkezelés: a szervezet ekkor figyelmeztető rendszerek alkalmazásával igyekszik előre jelezni a várható problémákat, s megelőző intézkedéseket léptet életbe még a krízistényezők közvetlen jelentkezése előtt. 180. Aktív krízis menedzsment: a problémák felmerülésekor

gyors és hatékony intézkedésekkel igyekszik megakadályozni a krízis tartóssá válását (pl. új piacok feltárása, költségek csökkentése, minőség és szolgáltatási színvonal emelése.) 181. Reaktív válságkezelés: a már tartósan jelentkező válság elhárítására irányul, igyekszk időt nyerni a később eredményt hozó intézkedések kidolgozására és bevezetésére. 182. Munkaerő-szükséglet: a kialakított termelési feladat végrehajtásához szükséges munkaerő nagysága és összetétele. 183. Munkaerő-gazdálkodás: két fő rész foglal magában: - a munkaerő biztosítását - a munkaerő ésszerű felhasználását 184. Munkatermelékenység: a termelés eredményének (termékek vagy szolgáltatások mennyiségének) és az eredmény előállítása érdekében felhasznált emberi munkának a mennyiségi viszonyát fejezi ki. 185. Munkaerő-kapacitás: a munkaerő számbavétele, összetételének, változásának felmérése. 186.

Tiszta munkaidő: csak a ténylegesen termelőmunkára fordított időt tartalmazza, a veszteségidők nélkül. 187. Bruttó munkaidő: a munkában ténylegesen eltöltött időt a veszteségidőkkel együtt mutatja. 188. Munkaigényesség: 189. Bérhányad: a munkadíj összegét a termelési érték százalékában fejezi ki