Történelem | Középiskola » A keresztes háborúk és hatásuk, az eretnekmozgalmak

http://www.doksihu A keresztes háborúk és hatásuk és az eretnekmozgalmak 1. Célpont: A Szentföld 3 világvallás központja A XI. század végén a bizánci császárság helyzete megrendült Az iszlámra áttért szeldzsuk-törökök elfoglalták a keresztény vallás szent helyeit. Nem lehetetlen, de nem is biztonságos az út, csökken a zarándoklatok száma. • Az első keresztes hadjárat: I. Komnénosz Alexiosz bizánci császár katonai segítséget kért II. Orbán pápától Orbán a clermont-i zsinaton keresztes háborút hirdetett a Szentföld felszabadítására. II Orbán a kereszt jelét felvevőknek teljes búcsút (Isten által megbocsátott bűnök után járó ideiglenes büntetés csökkentése vagy eltörlése) hirdetett, otthonmaradt családjuknak pedig az Istenbéke védelmét. A felhívás sikerének okai: korszak társadalmának mély vallásossága, pl.: a lovagok is Krisztus katonáinak hirdették magukat A keresztes háború az akkori társadalom

több rétegét is megmozgatta, az iszlámok (Krisztus ellenségei) elleni harc célja egyesítette a népet. A vallási indítékok mellett azonban a résztvevőknek hatalmi, anyagi, és személyes érdekeik fűződtek a háborúhoz. Többek saját hercegséget, grófságot reméltek, az alsóbb rétegek kitörési lehetőséget reméltek, az itáliai kereskedő városoknak pedig üzletet jelentett a csapatok ellátása és szállítása. Az első keresztes hadjárat felszabadította a Szentföldet. • A keresztes államok: Az első keresztes hadjárat egyik eredménye a keresztes államok kialakulása volt. A győztesek 1099-ben megalakították a jeruzsálemi latin királyságot (római-katolikus állam). 3 új keresztes állam jön létre: Edessai grófság, Antiochiai hercegség és a Tripoliszi hercegség. • A lovagrendek: A Szentföld megtartása elsősorban katonai kérdés volt. A lovagok száma a csatákban természetszerűleg csökkent. Az állandó szentföldi haderőt

végül a lovagrendek biztosították. Ők alkották a keresztes hadjáratok főerejét is: 1. Német lovagrend, a németeket tömörítette magába 2 johanniták (istápolyosok) eredetileg ápolásra esküdtek fel, de fő feladatuk nekik is a harc lesz. 3 templomosok, a keresztes háborúk szervezői és irányítói, pénzügyeket is ők kezelték. A lovagrendek vezetőjét nagymesternek hívják, ő élet és halál ura. • Az iszlám ellentámadása és az további keresztes hadjáratok: A keresztény beékelődés az iszlám világba felébresztette a mohamedán harci szellemet. A XII. század közepén Szaladin szultán új, szilárd iszlám hadsereget hoz létre Ezáltal a XII. század végén visszafoglalja Jeruzsálemet Az európai uralkodók zöme felismerte, hogy a Szentföld megtartása reménytelen, mert Szaladin hadseregének nagyon fejlett volt a harcmodora. Ennek ellenére B Frigyes, Fülöp Ágost (francia) és Oroszlánszívű Richárd (angol) újból megtámadják a

Szentföldet, azonban ők is kudarcot vallottak. • 1202: Újabb keresztes hadjáratot indítanak, és Bizáncban létrehozzák a latin császárságot • 1212: Mivel a pápa belátta, hogy a lovagoknak nem sikeresek a keresztes hadjáratokban, gyermekeket küldött harcba, akik azonban az ország határán kívül sem jutottak. http://www.doksihu A XIII. század első harmadában II Frigyes sikeres keresztes hadjáratot visz véghez, melyben tárgyalások, nem pedig csaták által elfoglalta Betlehemet, Jeruzsálemet és Názáretet. A XIII század végén véget érnek a keresztes hadjáratok. • A Szentföldre vezetett hadjáratok mérlege: Katonai kudarc, ám több haszon a kultúrának. Az iszlámoktól átvett öltözködési és higiénés szokások Orvostudomány, alkímia, algebra, csillagászat, acélgyártás (damaszkuszi acél), textil, pl.: arabok által közvetített selyem Utazás iránti igény, más élet/világszemlélet. 2. A keresztesek az

Ibériai-félszigeten és a Baltikumban: A keresztes háborúk nem csak a Szentföldért, hanem az Ibériai-félsziget területéért is folytak. A keresztény hit legnagyobb belső ellenségei ez eretnekek lettek. A reconquista: (=visszahódítás, a mórok megszállta területek visszaszerzésére indított háborúk gyűjtőneve) A mór hódítók nem tudták elfoglalni az Ibériai-félsziget egészét, területeik között kis keresztény államok kapaszkodtak meg, ezek folyamatosan változtak míg végül kialakult a mórok elleni háború 3 fő ereje: Aragónia, Kasztília, és a későbbi Portugál királyság. A visszahódítást megkönnyítette a córdobai kalifátus 1028-as szétesése. A taifák (=a córdobai kalifátus helyén kialakult mór államok, a szó eredeti jelentése csoport, nép) elleni háborúk a XI. Században elsősorban Kasztília sikereit hozta, őket végül az Armoravidák (berber uralkodócsalád és harcos iszlám szekta 11-12.sz) állították meg.

Sok háborúskodás után végül 1212-ben az összefogott keresztény államok döntő győzelmet arattak Las Navas de Tolosa mellett, 1270 után csak Granada maradt a mórok kezén. Az évszázadok tartó reconquista nem csak keresztesháborúkat jelentett, hanem a már meglévő területek újjászervezését is. A visszahódított területeken élő vallásos csoportok helyzetét királyi kiváltságlevelek rendezték. A német lovagrend a Baltikumban: A németek keleti terjeszkedése az államalakulás küszöbén álló, pogány nyugati szláv népek felmorzsolása illetve asszimilálása útján valósult meg. Miután kiszorították a Szentföldről, a német lovagrend állt a hódítás élén A német lovagrend vezetője II. Frigyestől császári hercegi címet kapott (1226), így a lovagok lényegében független hatalomként folytatták agresszív terjeszkedésüket. Egyesültek a rigai püspök által alapított, Marienburg központú kardtestvérek rendjével, s innen

irányították a lovagrendi államot. Az eretnekmozgalmak: A keresztény vallás történetét végigkísérik az uralkodó felfogástól eltérő szekták, hitágazatok. A XI-XII Században felerősödtek ezeknek a szektának az egyházi renddel szembeni elégedetlenségük, bírálásuk. Ezeknek a mozgalmaknak a tanai részint a Szentírásból, részint a keletről beszivárgó gnosztikus (vallásfilozófiai áramlat, miszerint a rossz hatalmába jutott lélek a megismerés révén válthatja meg magát) nézetekből merítettek. A kathar (görög: tiszta) eretnekség a világot a jó isten teremtette szellem (fény) és a rossz isten teremtette anyag (sötétség) harcának fogta fel. A jó oldalra álló embernek szakítania kell az anyagi világgal, erre csak a tökéletesek képesek. Ez a mozgalom Európa több országában elterjedt különböző neveken. Petrus Valdus lyoni kereskedő követői, a valdensek az evangéliumi egyszerűséghez való visszatérést hirdették és

gyakorolták. A közérthetőség kedvéért lefordították az egész Bibliát tájnyelvre A papság válasza: A világuralomra törő papság számára fenyegetést jelentettek az eretnekek. Az eretnek vezetők életmódja, hatásos kifejtései elvonták az embereket az egyháztól. Szemükben az üdvösség elérése nem az egyház általi szertartásoktól, hanem a helyes életviteltől függött, s ez nem tette szükségessé az egyházi közvetítést I~n és ember között. A katolikus papok és szerzetesek kudarcot vallottak, kiüresedtek a templomok Az egyház felfogása szerint minden eretnek elkárhozikeretnekség terjedésének gátlásával lelkeket lehet menteni. Az eretnekeket kiátkozták, a legveszélyesebbek ellen keresztes • ♦ ♦ ♦ ♦ http://www.doksihu hadjáratokat indítottak, mindet meg akarták ölni. Működésbe lépett az inkvizíció: az eretnekek felkutatása és elítélése az egyházi bíróság által, de a világi hatalom

segítségével. ♦ Kolduló rendek: A meglévő szerztetesrendek tehetetlensége miatt a pápaság újak működését engedélyezte. Tevékenységük központja az elzárkózás helyett a nyilvános tanítás és prédikáció. Szegényen éltek, híveikhez közérthető nyelven szóltak Assisi Szent Ferenc a ferencesek, vagy minoriták alapítója. A domonkosok (Szent Domonkos) egyik alapelve, vagyontalanul, mezítláb prédikálnak majd, mint Jézus. Mindkét rend növelte az egyház tekintélyét, tanítottak, neveltek és gyógyítottak. Domonkosok: vezető szerep a tudományokban, ők irányítják az inkvizíciót is