Földrajz | Középiskola » Kőzetek kialakulása, hazánk nyersanyagai és Budapest természeti adottságai, vázlatosan

Alapadatok

Év, oldalszám:2007, 3 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:57

Feltöltve:2010. október 10.

Méret:87 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

http://www.doksihu Kőzetek kialakulása, hazánk nyersanyagai és Budapest természeti adottságai Hazánk ásványi nyersanyagai és területi elhelyezkedésük 1. Kőszéntelepek: -60 % lignit, 25 % barnakőszén, 15 % feketekőszén -lignit: Mátra- és Bükkalja -> működő bányák, tervezik: Nyugat-Dunántúli Torony térségében közös osztrák-magyar lignitfejtés megindítását -a lignit készletünk még 350 évre elegendő -barnakőszén: Dunántúli Középhegység (Ajka, Tatabánya, Oroszlány, Dorog), Északi Középhegység (Borsodi medence, Salgótarján) -feketekőszén: Mecsek (Pécs, Komló) 2. Kőolaj és földgáz: -lelőhelyek: Nyugat-Dunántúl (Zalaegerszeg környéke), Alföld (kőolaj: Algyő, földgáz: Hajdúszoboszló), Maros-Kőrös köze -a kőolaj és földgáz egyre csökkenőben van, mert újabb lelőhelyek feltárása nem valószínű 3. Ércek -vasérc: Rudabánya -> 80-as évektől megszűnt (rossz minőségű vas) -rézérc: Mátra

(Recsk) -> világviszonylatban is jelentős érckészlet -bauxit: Bakony (Iszkaszentgyörgy, Halimba, Nyírád, Szőc), Vértes (Gánt) -> Európában a legjelentősebbek közé tartozik =kitermelése kb. 2030-ig lehetséges -magnánérc: Bakony (Úrkút, Eplény) -> európai jelentőségű -uránérc: Mecsek -> még kb. 100 évre elegendő mennyiség van, de anyagi problémák miatt bezárták a bányát 4. Nem érces nyersanyagok, építőanyagok -kovaföld: Zempléni-Hegység, Mátra -> elhalt kovamoszatok vázából keletkezett -üveghomok: üvegiparban használatos -kaolin (porcelánföld): porcelángyártás alapanyaga -perlit: Zempléni-Hegység -> vulkáni kőzet, riolit egyik változata, könnyű beton készítésére használják -zeolit: környezetvédelemben és tápszerként használják, utóvulkáni működés terméke Budapest természetföldrajzi adottságai: -Középhegységek és alföld találkozásánál fekszik -a Duna két részre osztja, a

folyam jobb partján van a Budai-hegység, Gellért-hegy, Várhegy -ezek az újidő harmadidőszakában keletkeztek -a folyam bal partját széles síkság övezi http://www.doksihu -a Duna által hozott hordalék mély medret vágott -a folyam egy termális törésvonalat követ, ennek következménye a sok hévíz (hő forrás vize) -> ezért Budapest rendkívül gazdag gyógy- és ásványvizekben -vannak sós, szénsavas, jódos, kénes és radioaktív vizeink -gyógyfürdők: pl. Gellért-fürdő, Széchenyi-fürdő -ásványvizek: pl. Margitszigeti, Kékkúti -Budapest az északi-mérsékelt éghajlati övben fekszik, nedves-kontinentális éghajlat jellemzi -a tél hideg, de nem hosszú és zord -a nyár meleg, legtöbb csapadék júniusban hull -a csapadék évi mennyisége 500-700 mm között van -a budai oldalon az éghajlat szempontjából domborzati hatás is megfigyelhető Kőzetek kialakulása -a kőzetek ásványokból vagy ásványok társulásából állnak

-sokfélék lehetnek: kemények, puhák, sötétek, világosak, apró vagy durva szövetűek -keletkezés szerint 3 nagy csoportba soroljuk őket: -magmás -üledékes -átalakult 1. Magmás kőzetek -mélységi magmás kőzetek: -akkor alakulnak ki, ha a felfelé haladó kőzetolvadék nem éri el a felszínt -> a lassan hűlő magma megreked, a benne lévő kémiai anyagok kiválnak és megmerevednek -pl. gránit -vulkáni kiömlési kőzetek: -ebbe a csoportba tartozik valamennyi láva eredetű kőzet -nagy területeket több száz méter vastagságban fednek le -pl.: riolit, andezit, bazalt -vulkáni törmelékes kőzetek: -a felaprózódott kiömlési kőzetek csoportja -minden kiömlési kőzetnek megvan az aprózódott, tufa változata is: pl. riolittufa, andezittufa, bazalttufa 2. Üledékes kőzetek -törmelékes üledékes kőzetek: -a fizikai aprózódás és a kémiai mállás során keletkezett kőzettörmelék felhalmozódik, ezeket hívjuk törmelékes üledékes

kőzeteknek pl. homok, homokkő (legjelentősebb), lösz, agyag, márga -vegyi üledékes kőzetek: -vegyi eredetű kőzetek csoportja pl. kősó, mészkő, dolomit -szerves eredetű üledékes kőzetek: -szerves anyagokat tartalmazó kőzetek csoportja pl. mészkő, kőszén, kőolaj 3. Átalakult kőzetek -a kőzetátalakulás a már meglévő kőzetnek újabb, más kőzetté való alakulását jelenti -ilyen folyamat a Föld mélyében uralkodó hő és nyomás hatására megy végbe pl. gneisz, csillámpala, márvány http://www.doksihu A kőzetburokban érzékelhető mozgások A kőzetlemezek vándorlása különböző mozgásfolyamatok révén alapvetően három dimenzióban játszódik le. Eközben a mozgásban levő kőzet a nagy nyomás és magas hőmérséklet hatására különbözőképpen reagál. Ha képlékeny - gyűrődik, ha rideg - eltörik A plasztikus (képlékeny) deformáció (alakváltozás) redőzés formájában jelenik meg. Kialakulási folyamata a

gyűrődés, amely hegységképződéskor a leghatékonyabb. A gyűrődés A redő két részből áll: a boltozatból (antiklinális) és a teknőből (szinklinális). A redő két oldala a szárny. A redőszárnyak egymással ellentétes irányba dőlnek, a dőlés egyúttal a kőzetréteg lejtési iránya. Erre merőleges a csapásirány E két irány határozza meg a réteg térbeli helyzetét. A redők osztályozása a tengelyük felülete és a redőszárnyak kapcsolata alapján történik. A legegyszerűbb formák: álló, ferde, fekvő és átbuktatott redő A fekvő redők takaróredőket is alkothatnak. Ezek a formák leggyakoribbak a lánchegységekben (Alpok, Kaukázus stb.) Az antiklinálisak a szénhidrogének felhalmozódási helyei is lehetnek. A vetődés A merev kőzettömegek már nem gyűrődnek, hanem repedések, kőzetrések keletkeznek a húzó- és nyomófeszültségek hatására. A törés vagy vetődés a vetősík mentén következik be. Ennek a felszínnel

alkotott metszésvonala a törésvonal. Két, egymás felé lejtő vetősík mentén történő elmozduláskor árkos beszakadás keletkezik. Ilyen például a Rajna-árok, a Kelet-afrikai-árok Ennek fordítottja a rög (Sasbérc, pl. a Sas-hegy) A röghegységekben gyakoriak a lépcsős vetődések, de előfordulnak a gyűrthegységekben is (Tétényi-fennsík, Appalache). A medencék körkörös vetőkkel határolt lesüllyedt térszínek (Pesthidegkúti-, Budaörsi, Bécsi-, Kárpát-medence stb.) A vetődés a röghegységekben a legelterjedtebb szerkezeti forma. A természetben gyakori a vetődés és gyűrődés együttes megjelenése is (Bükk, Mecsek, Andok stb.) Ezek alaposan megnehezítik a bányászok és az alagútépítő mérnökök munkáját