Történelem | Középiskola » Magyar kül- és belpolitika az 1930-as évek végén

http://www.doksihu Magyar kül- és belpolitika az 1930-as évek végén Gazdasági válság Ipar Mezőgazdaság Kereskedelem Egyszerre jut válságba Legsúlyosabb: agrárválság agrárolló szétnyílt (mezőgazdasági termékek ára sokkal nagyobb ütemben csökkent az ipari termékek áránál) A kormány beavatkozásai (például: protekcionista védővámok) nem segítettek. munkanélküliség nő 1931: hitelválság bankzárlat majd: bevezették a kötött devizagazdálkodást (állami engedély kellett a külföldi valuta felvételéhez) és a klíringelszámolást (két ország cserekereskedelmet folytatott egymással, például: Magyarország Németországgal, úgy, hogy a magyar állam ingyen szállított árut a németeknek, a németek pedig a magyaroknak, és évenként ki kellett fizetnie a különbözetet annak az országnak, aki kisebb értékben szállított. (A magyar-német klíringrendszerben a németek hatalmas adósságot halmoztak fel a háború végéig,

melyet a háború végén magyar háborús kárnak könyveltek el, a németek sosem fizették vissza.) 1930: megalakul a Független Kisgazdapárt (programjuk: földreform: a nagybirtokos rendszer megszüntetése, földosztások- a római tételben Gracchus-testvérek is ilyesmi földreformot akartak) 1931-ben Bethlen megbukik. Gr Károlyi Gyula kormánya (1931-1932) megkezdi működését, de Bethlen továbbra is nagyon fontos figura, a háttérből ő alakítja a kormányt. 1931: biatorbágyi merénylet-egy merénylő felrobbant egy vonatot- ez ürügy a kormánynak arra, hogy statáriumot vezessen be, azaz azonnali ítéletet hozhasson bármilyen ügyben- ez elsősorban a kommunisták ellen irányult: kivégzik Sallai Imrét és Fürst Sándort (kommunista vezetők voltak). 1931: megalakul a kaszáskeresztes mozgalom- náci jellegű, de nem jelentős. Gömbös Gyula kormánya (1932-1936) 95 pontos nemzeti munkaterv: revízió az állam tekintélyének, hatalmának erősítése

modernizáció ellenfelei Álmoskönyvnek nevezik, mert minden rétegnek, csoportnak ígért valamit: gazdasági fellendülést, szociális intézkedéseket, titkos választójogot, földreformot. http://www.doksihu 1933: megalakul a Nemzeti Egység Pártja- ez a kormánypárt, de nem olyan mozgósítható tömegpárt, mint Hitleré vagy Mussolinié. Gömbös szerint Hitler hatalomra kerülése jó Magyarországnak, mert maga után vonja a békerendszer (Versailles) gyors felülvizsgálatát (revízió lehetősége!). Gömbös az első külföldi kormányfő, aki meglátogatja Hitlert- 1935-ben Hitler ezt egy kereskedelmi pótegyezménnyel hálálja meg, de Némtország nem akarja elkötelezni magát, Jug. És Románia is fontos számára (akik a kisantant tagjaiként Magyarország ellenségei!) Magyarország sem akar egyértelműen a németekre támaszkodni, olasz és osztrák kapcsolatokat is fenntart: 1934: Római Jegyzőkönyv. A magyar külpolitika manőverezési lehetőségei

egyre szűkültek, ahogyan Németország az első számú gazdasági partnerré vált, Magyarország egyre inkább Németországtól függött gazdaságilag, ez erősítette a külpolitikában a német orientációt. Ehhez még az irredentizmus is hozzájárult, hiszen az egyetlen olyan állam, mely a revízió lehetőségét kínálta Magyarországnak, Németország volt. 1937-38-tól a Szálasi Ferenc vezette Nyilaskeresztes Párt növekszik. Darányi Kálmán kormánya (1936-1938) - kezdetben konzervativizmus jellemzi: szélsőjobboldali pártok betiltása győri program meghirdetése: Magyarország felfegyverzését tervezi -tárgyalásokat folytat a nyilasokkal és előkészíti az első zsidótörvényt Horthy meneszti (elsősorban a győri program miatt) Imrédy Béla kormánya (1938-1939) - angolbarát pénzügyi szakértő, konzervatív bár az első zsidótörvényt elfogadtatja, megszakítja a tárgyalást a nyilasokkal, Szálasi Ferencet börtönbe zárják (ez nem

hátráltatta a párt működését) Horthy kíséretében meglátogatja Hitlert- a Hitler kínálta lehetőségek miatt külpolitikája német orientációjúvá válik Új sajtótörvények: a kormány hatalmának növelésére. Rendeleti kormányzás bevezetésére tesz kísérletet. Müncheni konferencia (1938.szept) - a nyugati hatalmak Csehszlovákia felosztásáról döntenek, a németek által lakott területeket visszacsatolják Németországhoz. Első bécsi döntés: Magyarországhoz visszacsatolják a Felvidék egy részét. Imrédy engedélyezi a Volksbund működését és előkészíti a második zsidótörvényt. (Volksbund: németbarát katonai jellegű szervezet, a Hitlerjugendre hasonlít, főleg magyarországi svábok léptek be.) http://www.doksihu 1939: Imrédy megalakítja a Magyar Élet Mozgalmat – kötődik a nácizmushoz. 1939 februárjában Horthy lemondatja. Teleki Pál kormánya (1939-1941) 1939-ben Hitler felosztja Csehszlovákiát és megalakul a

Cseh-Morva Protektorátus, egy német bábállam. A magyar sereg a németekkel bevonul Csehszlovákiába és birtokba veszi a Kárpátalját (1939 márc.) - a német gesztus viszonzása: Magyarország csatlakozik az Antikomintern-paktumhoz (kommunista-ellenes szövetség), és kilép a Népszövetségből. - Márciustól a kormánypárt neve: Magyar Élet Pártja - Második zsidótörvény: faji alap: egyik szülő vagy 2 nagyszülő A Horthy-korszak utolsó választásán titkos, de nem általános szavazás útján a kormánypárt és szövetségesei nyernek. A szavazatok negyede a náciké lett: sokkoló előretörés 1939- 41-ig a háborús konjunktúra következtében emelkedett az életszínvonal, a revíziós politika is sikeresnek tűnt, így a nácik visszaszorultak. Amikor Hitler lerohanja Lengyelországot, a német csapatokat Magyarországon keresztül akarja átutaztatni vonattal Lengyelországba, mert ekkor Magyarországnak Lengyelországnak van közös határa a

Kárpátalja birtokba vételének köszönhetően. Hitler kérése azért megalapozott, mert a magyar-lengyel határ megléte a németeknek köszönhető. Teleki elutasítja a kérést, sőt, a háború idején Hitler kérése ellenére befogadja a százezres nagyságrendű lengyel menekülteket Magyarországra (köztük sok zsidó). A Teleki-kormány politikája a háború kitörése után a fegyveres semlegesség. Teleki brit kapcsolatot próbál létrehozni, de a britek szerint Magyarország úgyis Németországhoz fog csatlakozni, ezért nem érdemes pénzt fecsérelni rájuk. A franciák és az angolok ekkor még nem szóltak bele a háborúba, mert azt remélték, hogy Hitler letámadja a Szovjetuniót. 1940 nyara: második bécsi döntés: Magyarországhoz kerül Erdély északi része és a Székelyföld. Magyarország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez (olasz-japán-német) és ígéretet tesz a harmadik zsidótörvény meghozatalára. - a hadsereg vezérkara is

politizálni kezd- ez hatalmas nyomást jelent a kormányra nézve, a katonaságra túlzott németbarátság jellemző Magyarország a kisantant megbontására törekszik, de Romániával és Szlovákiával fagyos a viszonya (Romániától ekkorra visszavettük Erdély egy részét, Szlovákiában pedig egy fasiszta diktátor, Tiso a vezető, aki felszólítás nélkül megölette a szlovák zsidókat). Magyarország tehát Jugoszláviához közeledik: 1940.dec Belgrád: örök magyar-jugoszláv barátsági szerződés. Csakhogy: a jugoszláviai fordulat után Magyarországnak csatlakoznia kell a német támadáshoz Teleki öngyilkosságot követ el, mert ez a barátsági szerződés felrúgását jelentette („Hitszegők lettünk”)+Teleki fegyveres semlegességet akart, nem akarta, h Magyarország belépjen a háborúba. 1941.ápr6: német támadás Jugoszlávia ellen, ápr11-én a magyar csapatok is támadásba lendülnek. A független Horvátország kikiáltásával Jugoszlávia

nincs többé. http://www.doksihu A britekkel megszűnik a magyar diplomáciai kapcsolat, de a hadüzenet elmarad ( a britek még mindig a Szovjetunió lerohanását várják)