Oktatás | Pedagógia » Imre Sándor - Neveléstan

http://www.doksihu Neveléstan (Hódmezővásárhely, 1877 – 1945) pedagógiai író, egyetemi tanár, művelődéspolitikus, Egyetemi tanulmányait Kolozsvárott, Heidelbergben és Lipcsében végezte. Gimnáziumiilletve magántanárként dolgozott Később 1918 novembere–1919 áprilisa között a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban helyettes államtitkár, utána a polgári isk. tanárképző igazgatója. Művelődéspolitikai programja, a „nemzetnevelés” a német szociálpedagógia hatására alakult ki, de figyelembe vette köznevelésügyünk történeti hagyományait is. Ezt a „nemzetnevelési” programot az ellenforradalom egy ideig támogatta. Sándort polgári humanizmusa szembeállította a fasizmussal. Főbb művei: Nemzetnevelés, Neveléstan, Magyar neveléstörténeti tanulmányok. Az oktatás, mint tanítás és tanulás: Az oktatás fogalma magában foglalja, mind a tanítást, mind a tanulást, mint egymással kölcsönhatásban lezajló,

aktív tevékenységet. A tanítás és a tanulás nem egyszerűen „átadás” és „befogadás”, hanem korszerű felfogásban az oktatás magában foglalja mind a tanuló, tudatos, aktív munkáját, amellyel az alapműveltséghez tartozó kulturális javakat elsajátítja, s ezáltal személyiségét formálja, mind a pedagógus célirányos eljárásait, melyekkel ezt a tevékenységet tervezi, s egyre inkább önállóvá teszi. Az oktatásfogalom alakulásának történeti áttekintése: Imre Sándor Neveléstan 1927. főfogalomnak a tanítást tekinti, ehhez két alapfogalmat rendel: a példaadást és az oktatást. A tanítás átfogóbb, mint az oktatás Az oktatásfogalom jelenkori értelmezései Az oktatás strukturáltsága is körültekintő. A tanulás némileg egydimenziós változatban áll előttünk és túlzottan az intellektuális cselekvés síkján maradunk. 1 http://www.doksihu A nevelés funkciója: segíteni a szubjektumokat, tevékenységek

biztosításával, szervezésével és koordinálásával. Az oktatás feladata: Nevelő oktatásról beszélünk, mely a mondottak szerint általánosságban műveltté teszi a növendéket. A mai műveltségünket alkotó kultúrajavak fennmaradása tulajdonképpen már magábanvéve bizonyítéka értékességüknek. Az oktatásnak 2 feladata van: 1. Az igazi kulturális feladat, az emberiség kultúrjavainak biztosítása Aki oktat, a maga idején szintén oktatták. Ezért tudjuk, hogy az idősebb nemzedék oktatta a fiatalabbat. Úgy, hogy a fiatal nemzedék is képes legyen az javak átadására Az oktatásnak nemcsak az a feladata, hogy átadás útján a kultúrértékekből semmi sem menjen veszendőbe. 2. Biztosítani kell a kultúrjavak gyarapodását A közműveltségi feladaton kívül az oktatásnak lélekformáló feladata is van, amely az anyaga hatásait működteti: az értelmet fejleszti, az ízlést képezi, az akaratot erősíti. Az oktatásnak nemcsak az

értelemre, hanem a szívre és akaratra is kell hatnia, szóval a növendék egész lelki életét kell formálnia. Oktatási módszerek: 1. Új ismeretek tanításatanulása a) A motiváció permanens biztosításának lehetősége: Belső szükségletből származzanak azok az indítékok, amelyek a tanulót ismeretszerzésre ösztönzik. Vagy kényszerűségből, vagy fenyegető körülmények és következmények nyomasztó hatásából. Eredményesebb a munka, ha a belső késztetés dominál. Motiváció: Különböző eredetű indítékoknak együttesét értjük, melyek a tanulót a tanulásra ráveszik, és a tanulási kedvet és elhatározást a tanulás végéig ébrentartják. 2 http://www.doksihu b) A cél tudatosítása és annak módjai Természetes a nyílt célkitűzés, amikor egyszerűen informáltuk a gyereket arról, miről fogunk tanulni vagy beszélgetni. A tanulót informálni kell a célról. Az embernek ismernie kell a közeli, a közepes és

távlati célokat, hogy saját energiáit azok érdekében mozgósítani tudja. c) A tanári kommunikáció módszere Többféle változata alakult ki: elbeszélés, magyarázat, előadás, mindegyiknek hosszabb-rövidebb szóbeli ismeretközvetítés a lényege. A szóbeli kifejtésnek is vannak hátrányai: egyik hátránya, hogy alkalmazásakor a tanulók figyelme könnyen elterelődhet a munkáról. A másik, hogy szavakkal és bármilyen találóak is nem garantálják a különböző fejlettségű, érdeklődésű tanulócsoport egyenletes fejlődését. A szóbeli kommunikációval kapcsolatban az érdeklődés felkeltésének és fenntartásának néhány módszertani lehetőségére:elevenség, életszerűség, újszerűség, konkrétság, humor. A tanár beszéde legyen: egyszerű, tömör, szemléletes, jól érthető, magyaros. d) A beszélgetés, mint módszer A kérdés-felelet módszer. A tananyag feldolgozása során kölcsönösen lehet kérdéseket feltenni.

Ellenőrizzük, értékeljük a tanulók ismereteit Rávezető kérdések. Fontos a dicséret e) A felfedezéses tanulás, mint módszer f) A szemléltetés, mint módszer: audiovizuális eszközök g) A munkáltató módszer A munkáltatás, a cselekvő oktatás. A munkáltatásnak 3 változatáról beszélünk: 1. önálló tanulói munka a tankönyvekkel 2. önálló tanulói megfigyelések, laboratóriumi és gyakorlati munkák 3. önálló tanulás programozott anyagokból és komputerizált tanulás (számítógép által támogatott tanulás) 3 http://www.doksihu 2. A képességek tanításatanulása Általánosakhoz azok a képességek tartoznak, melyekre a legkülönbözőbb tevékenységek általában szükség van. (gondolkodás: lényegkiemelő, analizáló-szintetizáló, azonosságot – különbséget felismerő, emlékezés: gyorsaság, tartósság) Speciálisakhoz azok a képességek tartoznak, amelyek csak meghatározott tevékenységek szűkebb körén belül

elengedhetetlenek. (pl: technikai konstruáló képesség, speciális zenei, nyelvi képességek) a) Aktív fogalomalkotás, mint tanulási módszer Közös elemzés, legalább kísérletet kell tudni tenniük a fogalom meghatározására. b) A gondolkodás formáinak tanítása-tanulása A 12-14 évesek jól megértik a logikai elveket, szívesen tanulják, a tanultak valóban fejlesztik gondolkodásukat. c) A problémafelvető oktatás, mint módszer Vonzó és érdeklődést keltő problémák elé állítjuk tanítványainkat. A problémafelvető oktatás lényege a tanulók részéről való megértése, elfogadása és megoldása. A tanulók a problémamegoldás kapcsán alkossanak hipotéziseket A tanulók akkor képesek a helyes megoldásra, ha felkészülnek a bizonyítékok önálló megkeresésére. d) Adott publikáció „vezérvonalának” kiemelése A tanulók önálló feladatmegoldással megkísérlik új anyagon való elvégzését. e) A „struktúrák”

felfedezése a tananyagban, s ennek tanulása Azokról a központi „ideákról”, melyek köré az anyag lényegében szerveződik, s amelyek lehetővé teszik a valóság sokféle összefüggésének magyarázatát. f) A tananyag a gondolkodási formák szempontjából való speciális elemzése Megvizsgáljuk, hogy az információk, milyen gondolkodási műveleteket tesznek szükségessé a megértés során. 4 http://www.doksihu 2 fő pillérre épít: - pedagógiai individualizmus - pedagógiai nacionalizmus Összegzésként: 4 alaptétele: - a közösség és egyén összetart - a nevelés olyan amilyenné a közösség teszi - neveléselméleti síkon radikális, a gyakorlatban javítható - a harmadik pont feladata a közösség fejlődésének támogatása 2 célja volt: - irányító – az egész közösség fejlődése - közvetlen – az egyén fejlődése A nevelés célja a pozitív erősítése és a negatív gyengítése. Figyelembe kell venni a testi és

szellemi fejlettséget. Fontos a gyermek spontán ráébredése Művei: - 1912. Nemzetnevelés - 1928. Neveléstan - a nevelés jellege célirányos és tervszerű - a fejlettebb hat a kevésbé fejlettebbre - addig hat a fejlesztés ameddig szükséges - pedagógusok nevelése az oktatásra - a nevelés a közösségből fakad 3 alapvető terület: - testi – egészséges élet - erkölcsi – szellemi önállóság - értelmi – nemes érzelmek Tanítási terve: - az anyanyelv a magyar néphez való tartozást teszi tudatossá - az államnyelv a nemzethez tartozást tudatosítja - a társadalomról szóló ismeretek az emberiséghez tartozás tudatát alakítják ki - a természeti ismeretek a világhoz tartozás tudatát teremtik meg a filozófia és a vallás a világnézetet fejlesztik 5