Egészségügy | Betegségek » Paranoid skizofrénia

19203 Pszichiátriai/pszichológiai heteroanamnézis1 A beteg hozzátartozója, munkatársa vagy közeli ismerőse, stb. által szolgáltatott adatok felvétele. a megbetegedés tüneteire, feltehető okaira, a személyiségfejlődésre, illetve az előző megbetegedésekre, vagy válságos életeseményekre, a differenciáldiagnosztikai tevékenységet segítő adatokra vonatkozóan. A gyanakvás, bizalmatlanság, ártó szándék feltételezése alapvetően és mélyen meghatározzák a személyiséget. Következménye súlyos alkalmazkodási zavar, teljesítmény problémák, az indulati élet szabályozatlansága, az életminőség tartós deficitje, időszakosan pszichotikus szintű regresszió. Paranoid skizofrénia Az alábbiak közül legalább 4 megléte szükséges a diagnózis felállításához: 1. alaptalanul feltételezi, hogy mások kihasználják, becsapják 2. indokolatlanul bizalmatlan családtagokkal, barátokkal szemben, 3. rejtőzködő, titkolódzó, mivel attól

tart, hogy az információt ellene fogják fordítani 4. eseményeknek, megjegyzéseknek rejtett rosszindulatot, fenyegetést tulajdonít 5. tartós neheztelés, vélt, vagy valós sérelmek miatt Nem felejt, és nem bocsát meg 6. vélt sérelmekre gyorsan és dühvel reagál 7. visszatérően és alaptalanul gyanakszik partnere szexuális hűségére 4 Az alvászavarok következményei Az alvással kapcsolatos problémákat általában egyszerűen „alvászavarok"-nak nevezzük, holott nem ritkán a betegek elsődleges panasza nappali tünetekre utal, álmosságra, teljesítőképességük romlására, fáradtságra panaszkodnak. Így pontosabb lenne az alvás- és ébrenlét zavarairól beszélnünk. Emellett fontos szempont, hogy nem választható szét egymástól a nem kielégítő alvás nappali tevékenységre gyakorolt negatív hatása, valamint a káros, alvást zavaró nappali szokások hatása az éjszakai nyugalomra, pihenésre. Kik szenvednek leggyakrabban

alvászavarban? A női nem, az alacsony iskolázottság és társadalmi státusz, a pszichés, illetve szomatikus betegségek mellett a legfontosabb kockázati tényezők közé tartozik a stressz, az alkohol-, gyógyszer-, drogfogyasztás, valamint a magasabb életkor. Az ezeknek a tényezőknek kitett populáció aránya világszerte emelkedik, összhangban azzal, hogy az epidemiológiai adatok arra utalnak, hogy az alvászavarok prevalenciája dinamikusan emelkedni látszik. Célzott hazai felmérések nem állnak rendelkezésre, USA-beli, több ezres reprezentatív minta vizsgálata szerint a népesség 35%-a szenved inszomniában, ezek felénél a probléma súlyos és/vagy krónikus. Az alvászavar nem csupán a személy szubjektív közérzetét befolyásolja, ezen túlmenően ma már erősen valószínűsíthetően a depresszió, a szorongásos betegségek, az alkoholizmus és a kardiovaszkuláris betegségek fontos rizikófaktora. Míg az inszomniás panaszok a nők körében

másfélszer gyakoribbak, a hangos, egyenetlen horkolással és légzéskihagyással járó alvási apnoe szindróma „tipikusan" az elhízott, középkorú férfiak betegsége. A pszichés és a szomatikus egészségi állapot károsítása mellett az alvászavarok nagymértékben befolyásolja az egyén mindennapi teljesítményét is. Szintén amerikai adatok szerint a krónikus inszomniások két és félszer annyi súlyos közlekedési balesetet okoznak, átlag évi hat nappal többet töltenek táppénzen, mint az átlagpopuláció. Hasonlóan riasztóak az alvási apnoeban szenvedő betegek elalvásos baleseteinek statisztikai adatai. 1 Az alvászavaros betegek ellátása jelentősen terheli az egészségügyi ellátást. 1990ben az USA-ban több mint 8 millió orvosi vizit történt közvetlenül az inszomnia miatt, ebben a számban a szövődmények okozta látogatások nem szerepelnek. Az inszomnia okozta direkt egészségügyi kiadásokat közel 11 milliárd(!)

dollárra becsülték, azzal a megjegyzéssel, hogy az indirekt költségek (teljesítmény-kiesés, baleseti károk stb.) ennél valószínűleg lényegesen magasabbak Ez a szám közel kétszerese a depresszió, háromszorosa az asthma bronchiale költségeinek. 2.11 Emlékezetre vonatkozó, vagy egyéb panaszok - szűrés Ha a s pontán p anaszok k özött f eledékenység sz erepel, an nak k onkrét megnyilvánulási f ormáit, i lletve szociális működését befolyásoló mértékét tisztázni kell. Ehhez a heteroanamnézis felvétele elengedhetetlen Ha ilyen panasz nincs, fokozott figyelmet érdemes fordítani az alábbi első vizsgálatkor é szlelt m egfigyelésekre: a b eteg f igyelme e lkalandozik, lassan, körülményesen válaszol a hozzá intézett kérdésekre, nehezen vált egyik t émáról a má sikra, s aját magának is né mileg e llentmondó állításokat k özöl a r övid e xploráció s orán, v agy vizsgálatkor a k orábbi utasításnak megfelelőket

perszeverálja, vitális tempója megfogyatkozottnak látszik - és mindezeket a közelmúltban lezajlott testi betegség, v agy a ktuális de presszió ne m ma gyarázza. H a f enti k ét szituáció egyike sem észlelhető, érdemes szűrővizsgálat jellegű felmérés a fokozott kockázatú betegek között. I lyennek tekinthetők az idős betegek, cerebrovaszkuláris k atasztrófán át esettek, v agy o lyanok, ak iknek az anamnézisében k ülönféle c erebrális be tegség, pl . t rauma, v agy ártó tényező pl. tartós magas vérnyomás, alkoholabúzus és így tovább szerepel. 2.12 Észlelhető tünetek Kiinduló pont az, hogy nagyon sok olyan kórtünet van, mely az anamnézis alapján nem nyilvánvaló és csak célzott vizsgálattal tárható fel, egyébként rejtve m arad. Az auto- és h eteroanamnézis f elvételén t úl m ódszeres vizsgálatokat k ell v égezni, részben a t ünetek j ellege és m értéke meghatározására, részben már ezen a szinten is a

feltehető kórok valószínűsítésére. A klinikai vizsgált a szokásos neurológiai és pszichés státus felvétele mellett ki kell terjedjen a kortikális működések tájékozódó vizsgálatára i s. A j avasolt pszichodiagnosztikai minimum: a „ Mini-Mental State" (vagy annak módosított formája), az órateszt elvégzése, demencia szintjén valószínűsíthető mértéknél a Globális Deteriorizációs Skála és a módosított Hachinski-féle ischaemiás skála felvétele. Mindezeket melléklet 2-5. táblázata tartalmazza 2