Egészségügy | Felsőoktatás » Kincses-Surján-Kováts - Tanulmány Magyarország régióinak egészségügyi helyzetéről

Tanulmány Magyarország régióinak egészségügyi helyzetéről I. rész TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés. 2 I. A Dél-Alföldi régió elemzése . 5 II. A Dél-Dunántúli régió elemzése . 27 Az Észak-Alföldi régió elemzése . 49 III. Az Észak-Magyarországi régió elemzése. 71 IV. A Közép-Dunántúli régió elemzése . 93 V. A Közép-Magyarországi régió elemzése . 115 VI. A Nyugat-Dunántúli régió elemzése . 137 VII. Az egyes régiók leírásának részletes tartalomjegyzékét lásd a megfelelő fejezetnél! A tanulmány készítésében részt vettek: Dr. Kincses Gyula Dr. Surján György Kováts Tamás Szilágyi Éva Szirmai László Külső közreműködők: Dr. Nyers Ágnes Lipták Mária Bevezetés Célkitűzések Jelen tanulmány az „Egészség Évtizede” program számára készült. Feladata, hogy Magyarország egészségügyi helyzetét közigazgatási régiónként mutassa be a rendelkezésre álló demográfiai, morbiditási, mortalitási,

finanszírozási, és egyéb statisztikai adatok alapján. Célja, hogy segítse a regionális szintű egészségügyi ellátás megszervezését, kimutassa az ellátáshoz való hozzáférésben mutatkozó esetleges esélyegyenlőtlenségeket, alapul szolgáljon az ideális „mintarégió” tervezéséhez. Az egyes régiók egészségügyi rendszerének kialakításához természetesen a mostaninál mélyebb, az intézmények, osztályok szintjére lemenő elemzések szükségesek, amelyek helyismeretet is feltételeznek. A tanulmányhoz tartozó CD melléklet azonban olyan adattáblákat is tartalmaz, amely a ezekhez a részletesebb elemzésekhez fölhasználható. A tanulmány a szociális helyzettel és a szociális ellátórendszerrel csak annyiban foglalkozik, amennyiben ezek az egészségügyi viszonyokra hatással vannak. Módszertani kérdések A statisztikai adatok pontossága körüli problémák közismertek. A megbízható következtetések levonását az nehezíti,

hogy a hibák nagyságára vonatkozóan általában csak szubjektív benyomásokkal rendelkezünk, a hiba várható nagyságára vonatkozó számszerű adataink általában nincsenek Ennek ellenére igyekeztünk mellőzni olyan adatok felhasználását, amelyekkel kapcsolatban valamilyen körülmény arra utal, hogy a szokásosnál is nagyobb pontatlanságot kell gyanítanunk. A tanulmányban szereplő adatok további értelmezésekor a statisztikus hiba lehetőségét mindig figyelembe kell venni Saját elemzéseink során sem a számszerű pontosságot tételeztük fel, hanem azokat a kirívó szélsőségeket kerestük, amelyekről nehéz feltételezni, hogy statisztikai hiba következményei. A módszer kialakítása kapcsán gondot okozott, hogy mikor tekintsük jelentősnek az országos adattól – átlagtól való eltéréseket, és mikor gondoljuk azokat a természetes szórás következményének. A kérdésre egzakt választ csak megfelelő statisztikai

szignifikancia-vizsgálatok adhatnának. A rendelkezésünkre álló időkeret ezt nem tette lehetővé. Az elemzés során számos adatot grafikusan megjelenítettünk, melynek csak egy kis töredéke kerülhetett be az anyagba Ezeken a segédgrafikonokon megjelenítettük a vizsgált indikátor standard deviációját Azokat az értékeket emeltük ki első sorban, amelyek az átlagtól ennél nagyobb mértékben tértek el. A munka egy olyan "ideális régió" egészségügyi modelljének megalkotását szolgálja, amely az ellátási felelőséget és a gazdasági racionalitást egyaránt figyelembe véve célkitűzésként tekinthető a regionális fejlesztési programok egészségügyi részének készítése során. Munkánkban azokra az adatokra kellett szorítkoztunk, amelyek valamilyen formában rendelkezésünkre álltak vagy valahol elérhetőek voltak. A tanulmány céljára adatgyűjtést nem végezhettünk Az adatok elégtelensége leginkább a morbiditási

adatok körül mutatkozik. A kórházi morbiditási adatok a HBCS finanszírozás bevezetése következtében 10 évre visszamenőleg hozzáférhetők ugyan, de ez a teljes lakossági morbiditásra nem vihető át. A Nemzeti Rákregiszter a daganatos morbiditásra vonatkozó adatai lakossági morbiditásnak szintén csak egy szűk szeletét jelenti. Más adatforrások megbízhatósága nem tűnt olyannak, hogy nyugodt lelkiismerettel bármilyen következtetést levonhassunk belőle A teljes morbiditásra vonatkozó kép helyett ezért igyekeztünk arról képet adni, hogy mely betegségcsoportok felelősek a legnagyobb mértékben a potenciális 70 évhez viszonyított elveszett életévekért. (A pontos meghatározást lásd a KSH Demográfiai Évkönyvében) Az elvesztett életévek regionális eloszlásáról egyelőre azonban csak négy vezető halálokra vonatkozó becsült adattal rendelkezünk. A becsült érték számítását az országos adatok, és az adott betegségcsoport

regionális halálozási aranyszáma alapján végeztük. A tanulmány két fő részből áll. Az első a hét régiót külön-külön, de azonos tárgyalási szerkezetben mutatja be Amásodik rész összehasonlító elemzéseket tartalmaz, elsősorban a területi egyenetlenségek, aránytalanságok kimutatására törekszik. Az első részben az egyes régiókat bemutató fejezetek tagolódása a következő: 1. Általános demográfiai, szociáális, gazdasági adatok 2. Az ellátórendszer kapacitás adatai 3. Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása A viszonyítás nélküli (abszolút) mutatókat, mint tájékoztató adatokat szerepeltetjük ugyan (ezek a Regionális Egészségügyi Tanácsok számára saját regiójuk vonatkozásában fontosak lehetnek), de az elemzésekhez igyekeztünk mindent a lakosság számához (vagy esetenként a régió területéhez) viszonyítani, hiszen csak így válnak az egyes indikátorok összehasonlíthatóvá. A régiók

elemzése során az adott régióra vonatkozó számok mellett 2 feltüntettük az adott indikátor legnagyobb, legkisebb és országos értéket, de nem jeleztük, hogy melyik régióban mutatkozik a legkisebb ill. legnagyobb érték Ez azonban a grafikonokon jól látható, illetve a táblázatos részben kikereshető. A grafikonok többségét nagyság szerint haladva rendeztük, de mindig az utolsó oszlop mutatja – eltérő színnel – az országos adatot. Az éppen vizsgált régió oszlopát vonalazással emeltük ki A szövegben pirossal emeltük ki azokat a részeket, ahol az adott régióra vonatkozó indikátor szélső értéket jelent (legkisebb vagy legnagyobb az országban.) A második főrész egyfelől az előzőekben tárgyalt indikátorok összevetéséből származó elemzéseket, másfelől további összehasonlító adatokat is tartalmaz. Az elemzési mutatók lehetnek úgynevezett relatív teljesítmény- ill relatív kapacitásmutatók. Ezek az abszolút

teljesítmény- ill abszolút kapacitásmutatókból képzett arányszámok A relatív teljesítménymutatók egyfajta minőségi paraméterként értelmezhetők. Ilyen például a teljesített ápolási napok és a kórházi osztályos ellátási esetek hányadosa, közismert nevén átlagos ápolási idő. A relatív kapacitásmutatók az ellátási folyamatban a szűk ill. túlmértezett keresztmetszetek kiküszöbölését célzó, ún egyenletes kapacitás tervezését segítik. Ilyen pl az egy CT-re jutó kórházi ágyak száma A tanulmány nyomtatott mellékletében helyeztük el a rendelkezésünkre álló táblázatokat, adatokat, amelyeket a szöveges elemzésben értelemszerűen nem említhettünk teljes körűen. Ahol ez értelmezhető, a táblázatban szereplő indikátorok két legkisebb értékét zöld színnel, két legnagyobb értékét naranccsal jelöltük. Más táblázatokban a színezés jelentése a jelmagyarázatban található. A tanulmány CD melléklete a

teljes nyomtatott változatot elektronikus formában is tartalmazza, az adatok továbbfeldolgozásra alkalmas Excel formátumban vannak megadva. A vizsgált indikátorok természetesen nem statikusak, hanem időben folyamatosan változnak. Az időbeli változásokból megbízható következtetést levonni azonban csak akkor lehet, ha hosszabb távon vizsgálhatók azonos körülmények közt és azonos módszerrel. Ilyen adatunk sajnos nem sok van Pl a Nemzeti Rákregiszter jelenlegi jelentési rendszere csak 1999 közepe óta működik, a korábbi adatok összehasonlításra alkalmatlanok. Az 1999-es év azonban még nem volt teljes, tehát mindössze két év adataira lehetne támaszkodni. Két adat természetesen statisztikailag nem elemezhető, hiszen két pont mindig egy egyenesbe esik. Törekedtünk viszont arra, hogy minden adat időbeli érvényességét megadjuk. Ahol ez nincs megadva, ott az adatok a 2001-es évre vonatkoznak. A lakosságszámra (10,000 ill 100,000 stb

lakosra) vetített adatok esetében minden esetben a 2002 január 1-i lakosságszámot használtuk, függetlenül attól, hogy a vetített indikátorra vonatkozó adat milyen időszakra vonatkozott. Ez azonban legföljebb a harmadik számjegyben okozhat eltérést Adatgyűjtő rendszereink sohasem képezhetik le a teljes valóságot, csak modellszerű képet rajzolhatnak. Néhány területen azonban a modell – a tapasztalati valósággal összevetve – nemcsak elnagyoltnak, hanem torznak mutatkozik. A legjelentősebb ilyen problémát az orvosi szakmák azonosításának és besorolásának ismert nehézségei okozzák. A szakmák fogalmi rendszere sok szempontból tisztázatlan (alapszakmák, ráépített szakmák, specialitások, helyi szakmai profilok). Ráadásul a szakmai szorzók bevezetése, majd az adminisztratív eszközökkel végrehajtott szakmánkénti kapacitás-szabályzás a 90-es években sokat torzított a rendszeren. Ennek eredményeként a régiókban az egyes

szakmák hiányára, alul- vagy túlméretezett voltára tett megállapításaink nem mindig a valós ellátási helyzetet, hanem a finanszírozási szerződésekben rögzített szakmakódok szerinti kapacitásviszonyokat mutatják. A tanulmány azáltal, hogy ezeket az anomáliákat kimutatja, igyekszik hozzájárulni a kérdés rendezéséhez. Megjegyzések a 3.0 verzióval kapcsolatban Az első illetve a második változat elkészülte után számos észrevételt, visszajelzést kaptunk. Az alapvetően pozitív fogadtatás mellett néhány olyan hibára is fény derült, amely korábban elkerülte a figyelmünket. Minden észrevételt hálásan fogadtunk és fogadunk a jövőben is. Külön köszönet jár Kiss Zsoltnak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Gyógyító Megelőző Ellátási Főosztály vezetőjének és munkatársainak – elsősorban Kaló Ilonának – akik az adatokat nagyon gondosan ellenőrizték és nagyban hozzájárultak a tanulmány

tökéletesítéséhez. Annak ellenére, hogy a feltárt hibák a felhasznált külső forrásokból származott, le kellett vonnunk azt a következtetést, hogy a megbízható információszolgáltatáshoz elengedhetetlenül szükséges az adatok minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása. A harmadik változat a javításokon túlmenően lényeges újdonságokat is tartalmaz. Kibővült a szociális viszonyokat bemutató rész. A cél továbbra sem a szociális helyzet átfogó értékelése, hanem azoknak a regionális eltéréseknek a keresése, amelyek az egészségügyi rendszerre közvetlenül hatást gyakorolnak, illetve amit a regionális egészségügyi ellátás tervezésekor figyelembe kell venni. A szociális helyzetet leíró adatokat az egészségügyi állapottal illetve az ellátórendszerrel fennálló kapcsolatuk alapján csoportosítottuk. Az első csoportba azok a tényezők kerültek, amelyek az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorolnak (pl.

kábítószer fogyasztás). A második csoportba az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorló tényezők (lakáshelyzet, 3 válások) kerültek. A harmadik csoportba aszociális helyzetre hatást gyakorló egészségi tényezők tartoznak, (pl rokkantság, táppénz) Külön csoportban vizsgáltuk a veszélyeztetett, ellátásra szoruló gyermekekre vonatkozó adatokat. Végül az utolsó csoportba soroltuk azokat a mutatókat, amelyek az egészségügyi ellátórendszer kapacitásaival összefüggő szociális intézményi kapacitásokat írják le. Az adatok jelentős része a korábbi változatban már szerepelt, különböző helyeken. Az esetek egy részében szándékosan meghagytuk a redundanciát, pl. az ellátórendszer kapacitására vonatkozó adatok többször is megjelennek Úgy gondoljuk, hogy ugyanaz az adat más-más összefüggésben más jelentést hordozhat. Kibővült a progresszív ellátás vizsgálata. Az előző változatban a progresszivitást

csak az intézményrendszer struktúrájában és a betegelvándorlás összefüggéseiben vizsgáltuk. A mostani változat a tényleges aktivitásról is megkísérel képet adni, noha tisztában vagyunk vele, hogy a jelenlegi adatgyűjtési rendszerek nem képezik le a jelenséget maradéktalanul. A mostani változat CD melléklete sokkal több olyan információt tartalmaz, ami a nyomtatott változatban nem szerepel. Gazdagabb az ábra-anyag, mert terjedelmi okokból nem tudtunk minden elkészített ábrát szerepeltetni nyomtatásban – kidobni pedig igazán kár lenne. Ugyancsak a CD mellékletben szerepel – Dr Bordás István szíves hozzájárulásával – a GYOGYINFOK két munkája. Az egyik a kardiológiai ellátások részletes elemzését, a másik a kórházak sok részletre kiterjedő adatait tartalmazza. Köszönetünket ezúton is kifejezzük Felhasznált adatforrások Tanulmányunkhoz az alábbi adatforrásokat használtuk: KSH kiadványok Demográfiai Évkönyv

Magyar Statisztikai Évkönyv Egészségügyi Statisztikai Évkönyv Szociális Statisztikai Évkönyv GYÓGYINFOK Kórházi ágyszám és betegforgalmi kimutatás Interneten publikált adatok Eseti feldolgozások OEP Statisztikai évkönyv További adatközlők: Nemzeti Rákregiszter (Gaudi István) Országos Gyógyintézeti Központ (Prof. Dr Pálóczi Anna) Országos Onkológiai Intézet (Prof Dr. Németh György) Orvos- és Kórháztechnikai Intézet (Bolváry Gedeon) 4 I. A Dél-Alföldi régió elemzése I.1 Általános, demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok . 6 I.11 Általános adatok . 6 I.12 Népmozgalmi adatok, korfa, várható élettartam. 6 I.13 Halálozási, haláloki adatok. 7 I.14 Gazdasági, szociális adatok . 8 I.15 Morbiditási adatok . 12 Az ellátórendszer struktúrája . 15 I.2 Alapellátás . 15 I.21 Szakellátási kapacitás . 15 I.22 Speciális diagnosztika. 17 I.23 Fekvőbeteg-ellátás . 17 I.24 Gyógyszertári ellátottság . 19 I.25

Mentőszolgálati kapacitások . 19 I.26 Szociális ellátás . 20 I.27 Humán erőforrás . 20 I.28 Eszközellátottság . 20 I.29 Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása . 22 I.3 Alapellátás . 22 I.31 Szakellátás . 22 I.32 Speciális diagnosztika. 25 I.33 Fekvőbeteg-ellátás . 25 I.34 5 I.1 Általános, demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok I.11 Általános adatok A régiót három megye: Bács-Kiskun, Békés és Csongrád alkotják. Nyugatról a Duna, keletről és délről Románia illetve Jugoszlávia határolja. Északról részben az Észak-Alföldi, részben a Közép-Magyarországi régióval szomszédos A régió területe 18.339 km2 Ez az országban a legnagyobb érték (min 6919 az ország teljes területe: 93029) A 2002. év eleji állapot szerint lakossága 1373194 fő (min 993466, max 2829047, orsz 10174853) Népsűrűsége 75 fő/km2 (min. 70, max 409, orsz 109) Az éves bevándorlás 2001-ben –0,8 fő/1000 lakos (min.

–1,6, max 2,0), vagyis az elvándorlás meghaladja a betelepülést I.12 Népmozgalmi adatok, korfa, várható élettartam A régióban az 1000 lakosra számított természetes szaporodás-fogyás -4.50 fő/1000 lakos Ez az országban a legrosszabb érték (max –1,71, orsz –3,45) Az elvándorlással együtt ez azt jelenti, hogy a következő években a lakosság viszonylag jelentős mértékű csökkenésével kell számolni Az 1000 lakosra számított élveszületés 9,04 fő/1000 lakos (min. 8,69, max 10,76, orsz 9,53) A halálozás 13,54 fő/1000 lakos (min. 1185, max1357, orsz 1297) Az 1000 élveszületésre számított csecsemőhalálozás 7,56 eset/1000 élveszületés (min. 6,31, max 9,57, orsz 8,13) A 100 élveszületésre jutó terhességmegszakítás 55,8 eset/100 élveszületés (min. 45,3, max 64,8, orsz 58,1) Az 1000 élveszületésre eső csecsemőhalandóság és a 100 élveszületésre eső terhességmegszakítások száma egyaránt jelentős regionális

különbségeket mutat, és a két adat között összefüggés sejthető.I12/1 ábra A jelenség további vizsgálatra érdemes. Csecsemőhalálozás és terhességmegszakítás összefüggése terhességmegszakítás (100 élveszületésre, jobb oldali skála) csecsemőhalálozás (1000 élveszületésre, bal oldali skála) 70,0 12,00 60,0 10,00 50,0 8,00 40,0 6,00 30,0 4,00 20,0 nt úl Or sz ág os ad at t- D un á ag ya ro . Ny ug a ép -M Kö z ép -D Kö z kM És za kA tú l És za -D un án Dé l -A lfö Dé l un án tú l 0,00 ag ya ro . 0,0 lf ö ld 2,00 ld 10,0 I.12/1 ábra (Abortusz grafxls) 1 A lakosság életkori eloszlását a korfa mutatja, melyet a régióra vonatkozóan mutatunk be, bár lényeges különbség az országos és a régióra vonatkozó korfa, illetve az egyes régiók korfája között nem látható.I12/2 ábra Az ábrák alatt olvasható file-nevek a dokumentumhoz tartozó CD-n lévő Excel táblákra utalnak, amelyek a

grafikonok könyvtárban találhatók. 1 6 80–84 70–74 60–64 50–54 férfi nő 40–44 30–34 20–24 10–14 0–4 80 000 60 000 40 000 20 000 0 20 000 40 000 60 000 80 000 I.12/2 ábra – A régió korfája (korfa grafxls) A lakosság átlagos életkorát, a korcsoportonkénti férfi-nő arányt tekintve regionális szintű különbségek érdemben nem mutathatók ki. Általában jellemző, hogy a korfa 20 éves kor alatt egyenletesen keskenyedik, a 45-50 és a 25-30 éves sávban vannak a legnagyobb értékek, valamint hogy a fiúk születéskori kissé nagyobb aránya 35-40 év körül kiegyenlítődik, és idősebb korban a nők számaránya lesz nagyobb. I.13 Halálozási, haláloki adatok A régióban a lakosságra számolt haláleset összesen 1354 eset/100.000 lakos (min 1185, max 1357, orsz 1298) A vezető halálokok – a fő betegségcsoportokat tekintve – sorrendjében a régiók között nincs különbség. Az egész országban a vezető

halálokot (BNO főcsoportok szerint) a keringési rendszer betegségei adják. (Meg kell jegyeznünk, hogy valószínűleg a keringési és légzési elégtelenséget gyakran tüntetik fel közvetlen halálokként olyan esetekben is, amikor a halálhoz vezető betegség nem szív-érrendszeri.) A régióban a lakosságra vetített halálesetek száma a keringési rendszer betegségei miatt 728,8 eset/100.000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min 586,6, orsz 661,8) Ugyanez daganatok miatt 310 eset/100.000 lakos (min 309, max 361, orsz 331) Az emésztőrendszer betegségeire vonatkozóan 81 eset/100.000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max 104, orsz. 94) Itt kell megemlítenünk az alkoholos májkárosodás szerepét, amely az emésztőszervi halálokok között messze a leggyakoribb. A lakosságra vetített haláleset külső okok (baleset, sérülés) miatt 105 eset/100000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték. (min 80, orsz 93)I13/1 ésI13/2 ábra I.13/1

ábra (mortalitás grafxls) 7 I.13/2 ábra (mortalitás grafxls) Az öngyilkosság gyakoriságát tekintve jelentős regionális különbségek mutathatók ki, de általában jellemző, hogy a férfiak között az öngyilkosság lényegesen (mintegy négyszer) gyakoribb, mint a nők közt. A régióban a 100.000 lakosra jutó öngyilkosság 41,5 eset/100000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min. 19,9, orsz 29,2) A 100.000 megfelelő nemű lakosra jutó férfi öngyilkosság 706 eset/100000 férfi lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min 32,3, orsz 47,1) Ugyanez nőkre 15,0 eset/100.000 női lakos (min 8,5, max 17,0, orsz 13,0) Tehát a férfi öngyilkosságok rendkívül magas száma miatt a régió összességében is a szomorú első helyen áll, annak ellenére, hogy a női öngyilkosság gyakorisága valamivel alacsonyabb. I.14 Gazdasági, szociális adatok I.14-1 Foglalkoztatottság A gazdasági aktivitás (a gazdaságilag aktív lakosság aránya a

gazdaságilag aktív és nem aktív lakosság számának összegéhez képest) 52,4% (min. 47,8, max 58,5, orsz 53,3) A munkanélküliségi ráta 5,4% (min. 4,2, max 8,5, orsz 5,7) Általában az ország középső és nyugati területein jellemzően alacsonyabb a munkanélküliség Az 1998-2001 közti négy évben mindenütt jelentős csökkenést mutat A csökkenés a régióban 23,9% (max. 35,8, min 17,0, orsz 26,9) Az eltartottsági ráta, a gyermek- és az idős népesség a 15-64 éves népesség százalékában 47,7% (min. 44,1, max 49,2, orsz. 46,1) Az öregedési index (a 65 év feletti népesség a 0-14 éves népesség százalékában) 97,7% (min 4, max. 110,2, orsz 93,5) I.14-2 GDP, beruházások A régióban megtermelt GDP egy főre jutó értéke 2000-ben 913 eFt/fő (min. 809, max 1998, orsz 1288) Az 19962000 közötti GDP növekedés 68,0% Ez az országban a legkisebb érték (max 110,7, orsz 90,8) A régióbeli beruházások egy főre eső értéke 2000-ben 127,708

Ft/fő. Ez az országban a legkisebb érték (max 521.861, orsz 282489) Az egészségügyi beruházások értéke 3444 Ft/fő (min 1698, max 5694, orsz 4061) A szociális beruházások értéke 1265 Ft/fő (min 476, max 1279, orsz 1010) A beruházások alacsony értéke talán magyarázhatja a GDP növekedésének alacsony értékét Ezek az adatok elég jelentős regionális különbségeket mutatnak, amelyben meghatározó a Közép-Magyarországi régió kiemelkedően legkedvezőbb helyzete. Az egészségügyi és szociális beruházások 1 főre számított értékét hasonlítja össze régiónként az I.14/1 ábra A régióban a 2001-es évben folyamatban lévő, címzett támogatásból finanszírozott beruházások összege 5.030 mFt (min.0 max9721 orsz27195) Ebből a saját rész 426 mFt (min0 max1136 orsz2238) A 2002-ben induló beruházások teljes tervezett összege 3219357 mFt Ez az országban a legnagyobb érték (min0 orsz10562146) Ebből a saját rész 200045 mFt (min0

max282978 orsz994023) 8 I.14/1 ábra (euszocberuh grafxls) I.14-3 Jövedelmi viszonyok Az egy főre jutó bruttó átlagkereset a régióban 83.450 Ft (min 82953, max 130749, orsz 103254) A nők bruttó átlag keresetének aránya a férfiak bruttó átlagkeresetéhez viszonyítva 80%. Ez az országban a legnagyobb érték (min. 77,6, orsz 81,3) Ha ezt az adatot a férfi öngyilkosságok magas számával összevetjük, nem biztos, hogy pozitívan értékelhető jelenségről van szó További elemzés javasolt I.14-4 Lakáshelyzet A régióban a 100 lakásra jutó lakosok száma átlagosan 238 lakos/100 lakás (min. 232, max 265, orsz 250) Az 1000 lakosra jutó új lakásépítések száma 2001-ben 1,8 lakás/1000 lakos (min. 1,6, max 3,8, orsz 2,8) A lakások vezetékes vízzel való ellátottsága 87,9% (min. 87,5, max 97,0, orsz 92,9) A csatornázottság 31,8% Ez az országban a legkisebb érték (max 74,8, orsz 53,5) I.14-5 Szociális helyzetkép A) Az egészségi állapotra

közvetlen hatást gyakorló tényezők Az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorló tényezők közül az alkohol- és kábítószer-fogyasztás adatait emeljük ki, azzal a megjegyzéssel, hogy legalább ilyen fontosnak tekintjük a hajléktalanok számát. Ez utóbbi azonban regionális szinten nem elemezhető, lévén hogy a hajléktalanok értelemszerűen csak tartózkodási hely alapján lennének csoportosíthatók, utolsó bejelentett lakóhelyükre vonatkozóan nincs adatunk. A tartózkodási hely viszont érthető okból a nagyvárosokra koncentrálódik, noha nem egyértelműen a nagyvárosok termelik a hajléktalanságot A régióban pszihátriai ill. addiktológiai gondozókban nyilvántartott alkoholisták számaránya 29 fő/10000 lakos (min.21 max62 orsz39) (Ez az adat értelemszerűen a gondozóhálózat fejlettségétől és az alkohol-betegek számától egyaránt függ) Ezért ezt az adatot célszerű lenne összevetni az egy főre eső

alkoholfogyasztással, ez azonban regionális bontásban jelenleg nem áll rendelkezésünkre 9 I.14/2 ábra (kabitoszer grafxls) A régióban a kábítószer betegek száma 8 fő/10.000 lakos (min3 max27 orsz12) Ezen belül a napi gyakorisággal fogyasztók aránya 60,5 % (min.40,8 max75,5 orsz55,2) A kábítószer fogyasztás miatt kórházba utaltak aránya 11,6 % (min.4,3 max14,0 orsz9,2) Az I14/2 ábra a kábítószer-fogyasztók 10000 lakosra vonatkozó számát mutatja B) Az egészségi állapotra közvetett hatást gyakorló tényezők Ezek közül a lakáshelyzetet, a jövedelmi viszonyokat és a munkanélküliséget már bemutattuk. További tényezőként a válások számát vizsgálhatjuk, mely a régióban 2,3 válás/1000 lakos (min2 max2 orsz2,4) I14/3 ábra I.14/3 ábra (valas grafxls) C) A szociális helyzetre hatást gyakorló egészségi tényezők A megváltozott munkaképességűek száma a régióban 34.195 fő (min11007 max63352 orsz215851) Ez a

lakossághoz viszonyítva 249 fő/10000 lakos (min89 max406 orsz212) A táppénzes állományban lévők aránya a régióban 3,0 %. Ez az országban a legkisebb érték (max4,2 orsz3,4) Az egy jogosultra jutó táppénzes nap 11,0 nap/jogosult (min.10,8 max15,3 orsz12,2) I14/4 ábra 10 I.14/4 ábra (tappenz grafxls) A köz-gyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma a régióban 122.615 fő Ez az országban a legnagyobb érték. (min34457 orsz497423) A lakosságra vetítve 433 fő/10000 lakos (min343 max707 orsz488) D) Veszélyeztetett, ill. különleges szociális ellátásra szoruló gyermekek A régióban a 0-24 éves lakosságra vetítve a kiegészítő családi pótlékban részesülők száma 2.729 fő/10000 lakos (min.1388 max3908 orsz2489) Ennek egy főre jutó átlagos összege 4096 Ft (min4094 max4353 orsz4193) I.14/5 ábra I.14/5 ábra (kiegeszito cspotlek grafxls) Ugyanerre a korosztályra vetítve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesített

személyek aránya 1.031 fő/10.000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max1777 orsz1299) Az egy főre eső támogatási összeg 6.258 Ft/fő (min5233 max8759 orsz6358) Ezer megfelelő korú gyermekre jutó gyámhatóságoknál nyilvántartott veszélyeztetett kiskorú 164,4 fő/1000 gyermek korú lakos (min.56,7 max226,2 orsz121,8) Ezek ok szerinti megoszlása a következő: Környezeti okból 21,81 % (min.12,75 max33,19 orsz20,29) Magatartási okból 6,40 % Ez az országban a legkisebb érték (max18,26 orsz10,24) Anyagi okból 69,49 % (min43,63 max78,31 orsz66,56) Egészségi okból 2,30 % (min.1,92 max5,42 orsz2,91) A tízezer megfelelő korú lakosra jutó védelembe vett kiskorú 73 fő/10.000 gyermek korú lakos (min37 max91 orsz.65) I14/6 ábra 11 I.14/6 ábra (vedelembevett gyermek grafxls) E) Az egészségügyi ellátórendszer kapacitásaival összefüggő szociális intézményrendszeri kapacitások A régióban a tízezer lakosra jutó tartós bentlakásos

szociális intézményben ellátottak aránya 79,5 fő/10.000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min54,1 orsz63,6) A tartós bentlakásos szociális intézmények férőhelyszáma a régióban összesen 10.835 férőhely (min5689 max.17508 orsz66049) Az ellátottak száma összesen 10917 fő (min5564 max16613 orsz64721) A pszihiátriai betegek részére a férőhelyek száma 1.087 férőhely (min595 max1673 orsz7887) az ellátottaké 1125 fő (min602 max.1685 orsz7962) A szenvedélybetegek férőhelyszáma 215 férőhely (min12 max533 orsz1334) Az ellátottak férőhelyszáma 212 fő (min.11 max531 orsz1342) Az átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok férőhelyszáma összesen 1184 férőhely (min628 max4465 orsz10236) Ebből pszihiátriai 20 férőhely Ez az országban a legnagyobb érték. (min0 orsz56) A házi segítségnyújtás adatai: Tízezer 60 éven felüli lakosra jutó ellátott aránya 214,2 fő/10.000 60 éven felüli lakos (min149,9 max259,6 orsz197,3) Az egy

gondozóra jutó ellátottak száma 4,7 fő/gondozó (min.4,1 max6,2 orsz4,8) I.15 Morbiditási adatok I.15-1 Születéskor várható élettartam A születéskor várható élettartam tekintetében a férfiak esetében érdemleges regionális különbségek nem mutathatók ki. A régióban ez az érték 68,2 év (min 66,7, max 69,1, orsz 68,2) A nők esetében is csupán minimális regionális eltérések látszanak A régióban a nők születéskor várható élettartama 76,6 év (min 75,8, max 77,4, orsz 76,5). A férfiak és nők közötti jelentős különbség közismert és az egész országban általánosI15/1 ábra I.15/1 ábra (szulvarhat grafxls) I.15-2 Elvesztett életévek A 100.000 főre eső, a potenciális 70 évből elvesztett életévek számottevő regionális eltérést mutatnak A régióban ez 8237 év/100000 lakos (min 7487, max 9016, orsz 8313) I15/2 ábra 12 I.15/2 ábra (elveszett grafxls) A négy leggyakoribb halálokként szereplő betegségcsoportban

az elveszetett életévek száma.I15/3 ábra Az ábrán a régiók rendezése a daganatos betegség miatt elveszetett évek sorrendjében történt. A régióban alacsony az emésztőrendszer betegségei miatt elvesztett életévek száma, viszont magas a baleset miatt elveszítetteké Mindkét adat magyarázata további elemzést igényel I.15/3 ábra (elveszettévbeteg grafxls) I.15-3 Kórházi morbiditás A kórházi morbiditási adatok között országosan és minden régióban a vezető helyen állnak a keringési rendszer betegségei. A főbb betegségcsoportok sorrendjében a második helytől kezdve már kimutathatók regionális különbségek A legnagyobb eltérések a légzőrendszeri és a mentális betegségek csoportjában mutathatók ki, ezért az első helyen álló kardiovaszkuláris betegségek mellett ezeket elemezzük részletesebben. A szintén jelentős daganatos betegségcsoportot nem a kórházi morbiditási adatok, hanem a Nemzeti Rákregiszter adatai

alapján vizsgáljuk. 10.000 lakosra számított kórházi esetszámok: • Keringési rendszer betegségei 544 eset/10.000 lakos (min 419, max 616, orsz 561)I15/4 ábra • Légzőrendszer betegségei 194 eset/10.000 lakos (min 133, max 276, orsz 213)I15/5 ábra 13 • Mentális és viselkedési zavarok: 186 eset/10.000 lakos (min 120, max 207, orsz 187)I15/6 ábra I.15/4 ábra (korhmorbxls) I.15/5 ábra (korhmorbxls) I.15/6 ábra (korhmorbxls) 14 I.2 Az ellátórendszer struktúrája I.21 Alapellátás A háziorvosi szolgálatok száma a régióban 2000-ben 913 (min. 645, max 1993, orsz 6869) Ez 1993 óta az egész országban nagyon kisfokú növekedést mutat, a régióban 5,3%. Ez az országban a legnagyobb érték (min 0,2, orsz. 1,6) A háziorvosi praxisok túlnyomó többsége 2000-ben területi ellátási kötelezettséggel és vállalkozási formában működött. A régióban a területi ellátási kötelezettséggel működő praxisok aránya 94,2% (min 91,5,

max. 97,2, orsz 93,9) A vállalkozók aránya 93,2% (min 90,4, max 95,9, orsz 93,9) A háziorvosi ellátottságot a 10.000 lakosra jutó háziorvosok, illetve a 10000 gyermekre jutó házi gyermekorvosok számával jellemezzük Ez a régióban a felnőttek esetében 4,97 háziorvos/10.000 lakos (min 4,76 max 5,46, orsz 5,04) A gyermekek esetében 6,9 házi gyermek-orvos/10000 gyermekkorú lakos (min 5,1 max 9,1, orsz 6,8)I21/1 ábra A fogászati alapellátásra vonatkozó adatok feldolgozására még nem került sor. Háziorvosi ellátottság 2001 10.000 lakosra jutó háziorvos 10.000 gyermekre jutó házi gyermekorvos un án tú öz l ép -M ag ya ro . D élD un án tú l O rsz ág os ad at ld ga t-D élA lfö ar o. K N yu D un M ag y És za k- öz ép -D K És za k- Al fö ld án tú l 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 I.21/1ábra (haziorvos grafxls) I.22 Szakellátási kapacitás I.22-1 Házi szakápolás A házi szakellátásokat illetően az összehasonlítás

alapja a 100.000 lakosra jutó házi szakápolási szolgálatok száme lehet. Ez a szám a régióban 3,5 szolgálat/100000 lakos (min 3,0, max 4,8, orsz 3,6) I.22-2 Járóbeteg-szakellátás A járóbeteg-szakellátási kapacitások tekintetében durva tájékozódásra alkalmas adat a 100.000 lakosra jutó rendelési óraszám Ez ugyanis az intézményi kapacitást és a rendelkezésre álló orvosi erőforrást is magában foglalja Ennek értéke a régióban 114426 óra/év/100000 lakos (min 90670, max 178998, orsz 123682) További elemzések során majd a rendelőintézettel való ellátottságot, a lakóhelyhez legközelebb eső járóbeteg-ellátó intézmény átlagos távolságát stb. is figyelembe kell venni A rendelési óraszámokon belül a szakorvosi és nem szakorvosi óraszámok megoszlását esetlegessége miatt nehezen elemezhető adatnak tartjuk.I22/1 ábra Általánosságban elmondható, hogy a Fővárost is magába foglaló Közép-Magyarországi régió

óraszámai abszolút értékben és lakosságszámhoz viszonyítottan is jelentősen magasabbak. A továbbiakban csak az ezen túlmenő aránytalanságokat vizsgáljuk. További elemzést igényel annak eldöntése, hogy ezt mennyire indokolja az a körülmény, hogy a Közép-Magyarországi régió jelentős számban lát el régión kívüli lakosságot 15 I.22/1 ábra – Szerződéses óraszámok 100000 lakosra (jarokapacitas grafxls) (Ezek az adatok 2000. október – 2001 szeptember közötti szerződéses időszakra vonatkoznak) Országosan sajátos képet mutató szakma kódok Külön ki kell emelni az alkohológiai szakrendelést, amely négy régióban teljesen hiányzik, a Nyugat-Dunántúli régióban minimális óraszámmal szerepel, egyedül a központi régióban jelenik meg jelentősebb óraszámmal. Ez az alkoholizmus közismert gyakoriságával nem áll összhangban, de a helyes következtetések levonásához a kérdés további vizsgálata szükséges. (Lehet

pl, hogy a megfelelő tevékenység a régiók többségében másként van nevesítve, pl. addiktológia) Hasonlóan furcsa képet mutat a drogbeteg-ellátás, amely csak a Dél-Alföldi, ÉszakAlföldi, Közép-Magyarországi és Nyugat-Dunántúli régióban szerepel, de mindenütt rendkívül alacsony óraszámmal (Összesen heti 45 óra!) Csak a Nyugat-Dunántúli régióban létezik nevesített ESWL ambulancia Csak a Közép-Magyarországi Régióban van nevesített AIDS diagnosztikai laboratóriumi óraszám A régióban kirívóan magas óraszámmal rendelkeznek az alábbi szakma kódok: belgyógyászat gyermek- tüdőgyógyászat A régióban kirívóan kevés óraszámmal rendelkeznek az alábbi szakma kódok: rehabilitáció osteoporosis, klimax Nincs a régióban képviselve: fogászat, szájsebészet (Ugyanakkor szájsebész szakorvos van a járóbeteg-ellátásban!) szívsebészet nukleáris medicina. I.22-3 Gondozói kapacitás A gondozói kapacitások tekintetében a

tüdő- és pszichiátriai gondozókat illetve a gyermek- és ifjúsági pszichiátriai gondozókat vizsgáljuk, abszolút számban, illetve 100.000 lakosra A régióban a tüdőgondozók száma 23 (min. 16, max 35, orsz160) A pszichiátriai gondozók száma 20 (min 14, max.36, orsz142) A gyermek-és ifjúsági pszichiátriai gondozók száma pedig 6 (min 4, max 9, orsz39) Ez a lakosságszámhoz viszonyítva, a tüdőgondozók esetében 1,67 db/100.000 lakos (min 1,24, max 1,99, orsz 1,57). A pszichiátriai gondozók esetében 1,5/100000 lakos (min 0,9, max 1,9, orsz 1,4) A gyermek-és ifjúsági pszichiátriai gondozók esetében 1,91/100.000 lakos (min 1,00, max 2,65, orsz 1,68) I.22-4 Művese-állomások Mint különleges helyzetű és jelentőségű ellátási formát, a szakellátások között vizsgáljuk a művese-kezelési kapacitásokat. Az állomások száma 12 (min 5, max 16, orsz 63) A kezelőhelyek száma 125 (min 92, max 241, orsz 927), a lakossághoz viszonyított

kezelőhelyek száma 9,1/100.000 lakos (min 7,7, max 11,3, orsz 9,1) 16 I.23 Speciális diagnosztika A régióban a CT berendezések száma 11 db (min. 6, max 24, orsz 69) Az MRI készülékeké 4 db (min 2, max 9, orsz. 26) Mind a CT mind az MR ellátottság terén jelentős regionális különbségek mutatkoznak a 100.000 lakosra jutó berendezések számában. A régióban ez a CT-re 0,79 db/100000 lakos (min 0,38, max 0,85, orsz 0,67) Az MRI-re pedig 0,29 db/100.000 lakos (min 0,15, max 0,40, orsz 0,25) I.24 Fekvőbeteg-ellátás A lakosságszámhoz viszonyított kórházi ágyszám alapvető adat. A régióban az aktív és krónikus ágyak lakosságszámra vetített értéke 72,3/10000 lakos (min 71,2, max 96,4, orsz 80,1) Ebből aktív 59,1/10000 lakos (min 45,6, max. 69,1, orsz 60,0) Krónikus 13,2/10000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max 27,3, orsz 20,1) A régió kórházának száma 19 (min 15, max 57, orsz 176), összes ágyszáma 9927 (min 7442, max

27266, orsz 8.544)I24/1 ábra I.24/1 ábra (korhaziagy grafxls) A régiónak van egyetemi kórháza, nincs állami kórháza. Magánkórház nincs, alapítványi kórház egy van, egyházi tulajdonú kórház viszont nincs a régióban Aktív ágyak A régióban az aktív ágyak száma 8112 (min. 5110, max 19544, orsz 61088) Ez lakossághoz viszonyítva 59,1 /10.000 lakos (min 45,6, max 69,1, orsz 60,0) A viszonyokat grafikusan is bemutatjuk.I24/2 ábra Itt is jellemző a Közép-Magyarországi régió dominanciája, de ez kisebb mértékű, mint a járóbeteg-óraszámok esetében. Az aktív fekvőbeteg-ellátásban nem jól értelmezhető szakmakódokhoz tartozó (pl allergológia, felvételi osztály) ágyszámokat nem elemeztük Országosan sajátságos helyzetben lévő szakma kódok Gyermek és ifjúsági pszichiátria. Mindössze a Közép-Magyarországi régióban van jelen A többi régióban vélhetőleg pszichiátria osztályokon zajlik az ellátás Alkohológiai és

drogbeteg-ellátási szakmakódon aktív ágy az egész országban nincs. Addiktológiai osztály csak Észak-Magyarországon létezik Plasztikai égési sebészeti osztály csak a Nyugat-Dunántúli régióban létezik A szakmakódok alapján nem kaptunk képet az égési osztályokról, ezek valószínűleg más szakmakód (pl. traumatológia) alatt szerepelnek A mátrix intézetek (osztályok) még nem terjedtek el általánosságban, valószínűleg kapacitás-megtartási okból nevesítettek ilyeneket három régióban, Dél-, Közép- és Nyugat-Dunántúlon. A gyermekgyógyászati szakágyak (gyermek-fülészet, gyermek-neurológia stb.) nevesítésével gondok vannak, egy részük gyerekgyógyászatként, más részük a megfelelő szakma szerint lehet nevesítve, ezért ezek a számadatok érdemben nem elemezhetők. Kirívóan magas relatív ágyszámmal szereplő szakma kód a régióban: tüdőgyógyászat Kirívóan kevés relatív ágyszámmal szereplő szakma kódok a

régióban: sebészet, traumatológia, szülészet-nőgyógyászat, hematológia, endokrinológia–anyagcsere, gasztroenterológia, kardiológia Hiányzó szakma kódok a régióban 17 angiológia, tüdő- és mellkas-sebészet, a következő szakma kódok nulla ágyszámon teljesítmény jelentés történt: szívsebészet, gyermek és ifjúsági pszichiátria, gyermeksebészet, gyermek fül-orr-gége, dento-alveoláris sebészet, nefrológia I.24/2ábra (fekvoaktivagy grafxls) Krónikus ágyak A régióban a krónikus ágyak száma 1815 (min. 1401, max 7722, orsz 20456), a lakossághoz viszonyítva 13,2/10.000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max 27,3, orsz 20,1) A krónikus osztályok tekintetében – mivel ezeken elsődlegesen nem aktív orvosi kezelés zajlik – a szakmaspecifikusság kevésbé érvényesül. Országszerte vannak tisztán ápolási osztályok (sajnálatos módon két, érdemben nem különböző szakmakódon: 23 és 73). Ezenkívül

rehabilitációs belgyógyászati, pszichiátriai, tüdőgyógyászati, mozgásszervi és kardiológiai szakmában vannak nagyobb számban nevesített ágyak. Az alábbi elemzés ezekre szorítkozik.I24/3 ábra A Közép-Magyarországi régió dominanciája itt kevésbé érvényesül, mint az aktív ellátások terén I.24/3 ábra (kronikusagyxls) Kirívóan magas relatív krónikus ágyszámmal szereplő szakma kódok a régióban: szülészet-nőgyógyászat, tüdőgyógyászat Kirívóan alacsony relatív krónikus ágyszámmal szereplő szakma kódok nincsenek a régióban. A kórházi-kapacitások tervezésekor a szakmánkénti ágyszámokon kívül számos fontos tényezőt figyelembe kell venni. Ezek egyike a kórházak nagysága A vélemények nem egységesek abban a kérdésben, hogy mekkora az optimális kórházi üzemnagyság. Nyilvánvaló, hogy ez a kórház épületszerkezeti viszonyaitól, szakmai sajátosságaitól és az ellátandó terület ill populáció

tulajdonságaitól is függ A működtetés gazdaságossága miatt az elemzés során mégsem hagyhattuk ki a kórháznagyság vizsgálatát Eléggé önkényesen a 300, 600, és 900 ágyas határokat vettük figyelembe A régióban a 900 ágy feletti kórházak száma 3 Ez az országban a legkisebb érték, de 4 18 másik régióban ugyanezt látjuk. (max14, orsz 34) 600-900 ágy közötti kórház 5 (min 1, max 9, orsz 27) 300-600 ágy között van 4 (min. 2, max 15, orsz 42), 300 ágy alatt van 7 (min 5, max 19, orsz 73) Megoszlásukat az alábbi két ábra mutatja.I24/4 ábra ésI24/5 ábra Dél- Országos adat Alföld 9 00 ágy felett 16% 300 ágy alat t i 37% 900 ágy felet t 19% 300 ágy alatt i 42% 600-900 ágy as 26% 60 0-90 0 ágyas 15% 300 -60 0 ágyas 24% 300 -60 0 ágyas 21% I.24/4 ésI24/5 ábra A kórházak számának megoszlása ágyszám szerint a régióban és országosan Észak-Magyarország régió 4 3 8 Észak-Alföld régió 7 9 14

Nyugat-Dunántúl régió 5 1 8 4 2 3 3 15 15 3 2 19 5 5 Közép-Magyarország régió Közép-Dunántúl régió Dél-Alföld régió Dél-Dunántúl régió 4 3 5 4 3 7 3 Kórházak ágyszám szerint 900 felett 600-900 300-600 12 300 alatt I.25 Gyógyszertári ellátottság A régióban a közforgalmú gyógyszertárak száma 302 (min. 182, max 550, orsz 1999) A lakosságra számítva 2,31/10.000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min 1,87, orsz 2,04) I.26 Mentőszolgálati kapacitások A mentőszolgálat kapacitásait illetően az állomások, a mentőjárművek és a mentőorvosok számát tudtuk vizsgálni. A feladat jellege folytán itt nemcsak a lakosságra, hanem a területre vetített arányszámokat is érdemes figyelembe venni. A régióban a mentőállomások száma 26 (min. 21, max 38, orsz 203) Ez lakosságra vetítve 1,9/100000 lakos (min 2 1,2, max. 2,7, orsz 2,0) Területre vetítve 1,4 db/1000 km Ez az országban a legkisebb érték

(max5,1, orsz 2,2) A régióban használt mentőkocsik száma összesen 147(min. 81, max 194, orsz 978) Ez lakosságra vetítve 10.7/100000 lakos (min 6,2, max 13,1, orsz 9,6) Területre vetítve 80/1000 km2 (min 7,2, max 25,4, orsz 10,5) A mentőorvosok száma 16 fő (min. 8, max 87, orsz 177) A lakossághoz viszonyított értéke 1,2 orvos/100000 lakos (min. 0,7, max 3,1, orsz 1,7) Területre vetítve 0,9 orvos/1000 km2 (min 0,7, max 12,6, orsz 1,9) Az Országos Mentőszolgálat nyilvántartása szerint a régióban a cserére szoruló mentőkocsik aránya 43,15 % (min.31,93 max50,30 orsz41,00) (Ez a szám tehát nem a tényleges műszaki állapot felmérése alapján van meghatározva) 19 I.27 Szociális ellátás I.27-1 Szociális intézményrendszer Tartós bentlakásos szociális intézmények férőhelyei tízezer lakosra 77,7 férőhely/10.000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték. (min 53,2, orsz 63,2) Az adat magában foglalja az időskorúak, a pszichiátriai

okból gondozásra szorulók, a szenvedélybetegek, a fogyatékos gyermekek ill. felnőttek, a hajléktalanok és az egyéb ellátásra szorulókra szakosodott intézmények adatait Megoldatlan a régióban: Hajléktalanok ellátása. I.27-2 Házi segítségnyújtás A tízezer lakosra jutó házi segítségnyújtásban részesülők száma 46,4 fő/10.000 lakos (min 32,5, max 47,7, orsz 39,.6) I.27-3 Közgyógyellátás Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 526 fő/10.000 lakos (min 344, max 707, orsz 488) I.28 Humán erőforrás Ezek az adatok 2000-re vonatkoznak. I.28-1 Orvosi állások A lakosságra számított betöltött orvosi állások száma 28,84 állás/10.000 lakos (min 22,48, max 41,16, orsz 30,00) Nagyon erősen a Közép-Magyarországi Régióra koncentrálódott a szájsebészekkel való ellátottság, minden más régióban számuk alacsony. A fekvőbeteg-ellátó intézmények lakosságra számított betöltött szakorvosi állásainak száma 11,0

állás/10.000 lakos (min. 8,5, max 16,4, orsz 11,8) A be nem töltött állások száma 1,29 állás/10000 lakos (min 1,18, max 2,26, orsz. 1,60) A vállalkozó orvosok aránya 0,1%. Ez az országban a legkisebb érték (max 6,0, orsz 1,9) I.28-2 Szakdolgozók A lakosságra számított egészségügyi szakdolgozói állások (szociális nélkül) száma 91 állás/10.000 lakos (min 79, max. 106, orsz 94) Egészségügyi szakdolgozói fekvőbeteg-ellátó gyógyintézményekben 53,3 állás/10000 lakos (min. 44,2, max 61,0, orsz 54,0) Védőnői állások 4,9 állás/10000 lakos (min 4,2, max 5,4, orsz 4,7) I.28-3 Egészségügyi képzés és oktatás helyzete a régióban Egészségügyi területen egyetemi képzést nyújtó intézmény van a régióban, mely orvos, fogorvos, gyógyszerészképzést nyújt. Az évente végző orvosok száma 188 fő Ez az országban az orvosképzést nyújtó intézmények között a legkisebb érték (max 420, orsz 1075) A fogorvosoké 28 fő (min

21, max 117, orsz 198) A gyógyszerészeké 110 fő (min. 22, max 115, orsz 247) A régióban az egy évben végzett diplomás ápolók száma 141 fő (min 36, max 378, orsz. 723) Az egyéb felsőfokú képzettséggel rendelkező egészségügyi szakembereké 53 fő Ez az országban a legkisebb érték (max.245, orsz 548) Főiskolai szintű egészségügyi képzés a régióban van. Az egészségügyi szakképzést nyújtó középiskolák száma a régióban 18 (min. 13, max 66, orsz 182) Az itt végző hallgatók száma 351 fő (min 259, max 1662, orsz 4446) I.29 Eszközellátottság Ez a rész a műtőhelyiségek, egyes berendezések, kiemelt műszerek terén vizsgálja az ellátottságot. A régióban a műtőkkel való ellátottság 9,25 db/100.000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max14,39 orsz.11,12) A központi műtők aránya 45,67 % (min36,50 max65,24 orsz46,77) A klímaberendezéssel ellátott műtők aránya 71,65 % (min54,60 max93,90 orsz68,08) A

műszerhelyzetről áttekintő, de kevéssé informatív képet ad a regisztrált műszerek nyilvántartás szerinti értékének lakossághoz viszonyított nagysága. A 2002 december 31-i állapot szerint a régióban ez 171 mFt/10000 lakos (min97 max264 orsz175) Az alábbi adatok szintén a 2002 évre vonatkoznak A hagyományos röntgenkészülékek száma 58,11 db/100.000 lakos (min41,23 max84,48 orsz64,69) Ezek közül cserére szorul a nyilvántartások szerint 32,08 % (min.27,20 max38,43 orsz30,77) Átlagos életkoruk 13 év (min12 20 max.15 orsz13) A képerősítő berendezések száma 7,28 (min4,86 max8,15 orsz6,99) Ezek közül a nyilvántartás szerint cserére szorul 66,00 % (min.50,22 max76,54 orsz58,93) Átlag életkoruk 15 év (min14 max18 orsz15) A digitális szubsztrakciós angiográfiás berendezések száma a régióban 0,07 db/100.000 lakos (min0,00 max0,49 orsz.0,28) Átlagos életkoruk 5 év (min0 max11 orsz8) A nyilvántartás szerint cserére szorulók

aránya 0,00 % Ez az országban a legkisebb érték. (max33,33 orsz14,29) A veszélyes szívritmus-zavarok elhárítására használatos defibrillátorok száma 7,65 db/100.000 lakos (min5,53 max.14,14 orsz8,75) A nyilvántartás szerint ezek közül cserére szorul 49,52 % (min26,32 max62,90 orsz44,49) A defibrillátorok átlagos életkora 11,25 év (min.10,36 max13,24 orsz11,73) 21 I.3 Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása I.31 Alapellátás I.31-1 Teljesítmények A háziorvosi ellátás teljesítményelemzését nem a finanszírozás alapját képező per capita elv szerint végezzük, hiszen akkor nem kapnánk mást, mint az egy háziorvosra jutó lakosok számát régiónként, ami egész egyszerűen reciproka a kapacitás-elemzési részben kimutatott tízezer lakosra jutó háziorvosok számának. Ehelyett a rendelői megjelenések, látogatások és kórházi beutalások arányát vizsgáljuk. A lakosságra vetített rendelői megjelenések száma a

régióban 4933 eset/év/1000 lakos (min. 3778, max 5579, orsz 4754). A lakáson történő vizitek száma 523 eset/év/1000 lakos (min 453, max 613, orsz 522) A kórházba utalások száma ugyancsak a lakosságra számítva egy évben 40.50 eset/év/1000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min 26,86, orsz 34,95) Ez azt jelenti, hogy a kórházba utalással végződő esetek aránya 0,7422% (min. 0,5082, max 0,7423, orsz 0,6624), tehát meglehetősen gyakoriak a beutalások A gyermekorvosi praxisban az orvos-beteg találkozások megoszlása hasonló. A beutalásokra nincs jelenleg adatunkI31/1 ábra I.31/1 ábra (haziorvosbetegtalalk grafxls) I.31-2 Finanszírozás A per capita finanszírozás jellegéből adódóan a finanszírozási összegek a régió lakosságával lényegében arányosak, a módosító faktorok és a degresszió eredményez csupán kisfokú eltéréseket. I.32 Szakellátás I.32-1 Házi szakápolás teljesítménye A házi szakápolás

teljesítményének jellemzésére rendelkezésünkre álló legjobb adatnak az esetszámokat tekintjük, mely legföljebb 15 vizitet jelenthet. Az egy esetre jutó vizitszámok meglehetősen stabilan állandó értéket mutatnak (kb. 11), ezért ezt bizonyos fenntartással kell kezelnünk A régióban az egy szolgálatra jutó éves esetszám 2001-ben 198 eset/év/szolgálat (min. 136, max 294, orsz 204).I32/1 ábra I.32-2 Házi szakápolás finanszírozása A régióban a házi szakápolási szolgálatok finanszírozása 2000-ben összesen 166 mFt/év (min. 121, max 412, orsz 1303). 22 I.32/1 ábra (haziszakap grafxls) I.32-3 Szakrendelők teljesítménye A járóbeteg-szakellátás "fee-for-service" alapú teljesítménymérése közismerten azért problémás, mert a háziorvosi "gate-keeper" funkció a gyakorlatban nem érvényesül. Ezért a teljesítmények mind az esetszámokat, mind a pontszámokat illetően gerjeszthetők. A gyakorlat ismeretében az

esetszámokat mégis megbízhatóbbnak tekintjük, ezért a teljesítményt elsődlegesen az esetszámok alapján vizsgáljuk, bár a pontszám mint a teljesítményfinanszírozás alapvető adata, nem hagyható figyelmen kívül A régiók között a "pontozási szokások"-ban érdemi különbségeket nem találtunk, ezeket valószínűleg inkább intézményenként változó helyi sajátosságok szabják meg, melyek régiós szinten kiegyenlítődnek. Ezért ezek csak részletesebb elemzésekkel vizsgálhatók Adataink a 2000. október - 2001 szeptember közötti finanszírozási időszakra vonatkoznak Összes esetszám a régióban 8.143207 eset/év (min 5100164, max 20931007, orsz 59832307) A 10.000 lakosra jutó esetszám 59301 eset/év/10000 lakos (min 48396, max 73986, orsz 58804) A régióban elért összes pontszám-teljesítmény 9.454914728 pont/év (min 5094441634, max 24365568813, orsz. 66197090074) Ez 10000 lakosra számítva 68853452 pont/év/10000 lakos (min

50556101, max 86.126,419, orsz 65059505)I32/2 ábra I.32/2 ábra (jaroest grafxls) I.32-4 Szakrendelők finanszírozása A vizsgált időszakban a pont-forint arány (az egységnyi teljesítmény forint értéke) viszonylag állandó volt, ezért a pontszámok és a finanszírozási összegek régiók közti eloszlása megegyező. Az éves finanszírozási összeg a régióban 8.529482 eFt/év (min 4601088, max 21922395, orsz 59664848) A 10.000 lakosra számított összeg 62114 eFt/év/10000 lakos (min 45641, max 77490, orsz 58640) Adataink szintén a 2000 október - 2001 szeptember közötti finanszírozási időszakra vonatkoznakI32/3 ábra 23 I.32/3 ábra (jaroft grafxls) I.32-5 Gondozók teljesítménye és finanszírozása A gondozási tevékenység teljesítményének mérésére jelen pillanatban jól használható indikátor nem áll rendelkezésre, alapvetően bázisfinanszírozás működik, ami azonban átalakulóban van. Az érdemi elemzéshez, javaslattételhez

további adatgyűjtés szükséges I.32-6 Művese-állomások teljesítménye Az egyes kezelőhelyek igénybevételét a kezelések számával és az egy kezelőhelyre eső betegek számával jellemezhetjük, mely egyben a kihasználtságot is jellemzi. A régióban az összes művese-kezelések száma (CAPD nélkül) 2001-ben 67.694 kezelés (min 51486, max 149.786, orsz 554889) Az egy kezelőhelyre jutó betegek száma 8,3 fő/kezelőhely (min 6,5, max 12,8, orsz 10,1) Az igénybevételt a 10.000 lakosra eső művese-kezelések száma a beteg lakóhelye szerint számolva mutatja I.32/4 ábra A régióra vonatkozó érték 488 kezelés/10000 lakos (min 468, max 664, orsz 539) I.32/4 ábra (muveskez grafxls) I.32-7 Művese-állomások finanszírozása A művese-állomások finanszírozására vonatkozó rendelkezésünkre álló adat a 2000. évre vonatkozik, ez a 2001 évi teljesítmény-adatainkkal nyilván nem vethető össze. A régiók egészére vonatkozóan 1283,0 mFt/év (min

1081,4, max. 2751,6, orsz 10332,8) 24 I.33 Speciális diagnosztika I.33-1 Teljesítmény A 2000. évi teljesítményeket a jelentett esetszám alapján vizsgáljuk A CT és MR vizsgálatok számát abszolút értékben és 10.000 lakosra vetítve mutatjuk be A régióban a CT vizsgálatok száma 2000-ben 86.615 (min 38481, max 197922, orsz 561075) A lakosságra számítva 631 vizsgálat /10000 lakos (min 343, max 700, orsz 551) Ugyanebben az időszakban 56879 MR vizsgálat történt (min. 18752, max 175753, orsz 570154) Ez a lakosságra számítva 414 vizsgálat /10000 lakos (min 145, max. 1048, orsz 560) A regionális eltérések jelentősek. 2001-es adataink szerint CT esetében a kihasználtság éves szinten a régióban 9038 vizsgálat/berendezés (min. 6381, max. 14797, orsz 9459) Az MRI esetében pedig 14432 vizsgálat/berendezés (min 9582, max 54324, orsz 26.457) I.33-2 Finanszírozás A speciális, nagy értékű diagnosztikai vizsgálatok OEP közvetlen

finanszírozási adatait abszolút értékben és 10.000 lakosra vetítve vizsgáljuk A régióban a CT vizsgálatok OEP finanszírozási összege 2000-ben 569 mFt (min. 238, max 1195, orsz 3537) Lakosságra vetítve 4,1 mFt/10000 lakos (min 2,1, max 4,8, orsz 3,5) Ugyanezek az adatok az MR vizsgálatokra 438 mFt (min. 165, max 1035, orsz 3685) A lakossághoz viszonyítva 3,2 mFt/10.000 lakos (min 1,3, max 6,4, orsz 3,6) I.34 Fekvőbeteg-ellátás I.34-1 Teljesítmény Aktív ellátás A lakossághoz viszonyított teljesítmény a régióban 2.200 súlyszám/év/10000 lakos (min 1646, max 2658, orsz 2.225) A CASE MIX index 0,96668 súlyszám/eset (min. 0,87354, max 1,00635, orsz 0,96036) Az átlagos ápolási idő 7,6 ápolási nap/eset (min. 7,1, max 8,0, orsz 7,6) Az ágykihasználtság ebben a régióban 80,03% (min. 78,11, max 83,92, orsz 80,33) Ugyanakkor a normatív ágykihasználtság 83,13% (min. 78,87, max 86,05, orsz 81,72) Krónikus ellátás A lakossághoz viszonyított

ápolási napban mért teljesítmény 3810 nap/év/10.000 lakos (min 3519, max 8250, orsz 5887). Az egy ágyra jutó évi ápolási nap 288 nap/év/ágy (min. 254, max 312, orsz 293) A krónikus ágyak kihasználtsága 79,0% (min. 69,5, max 85,4, orsz 80,2) I.34-2 Finanszírozás A fekvőbeteg-ellátás finanszírozását éves szinten abszolút és 10.000 lakosra vetített értéken mutatjuk be, a 2001 évre vonatkozóan. A régióban az abszolút összeg 31.342,5 mFt (min 20932,9, max 81443,7, orsz 243165) Ennek a lakosságra vetített értéke 228,25 mFt/10.000 lakos (min 186,8, max 287,88, orsz 238,99) Lásd aI.34/1 ábra 25 I.34/1 ábra (fekvofin grafxls) 26 II. A Dél-Dunántúli régió elemzése II.1 Általános, demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok . 28 Általános adatok . 28 II.11 Népmozgalmi adatok, korfa, várható élettartam . 28 II.12 Halálozási, haláloki adatok . 29 II.13 Gazdasági, szociális adatok . 30 II.14 Morbiditási adatok . 34

II.15 Az ellátórendszer struktúrája . 37 II.2 Alapellátás . 37 II.21 Szakellátási kapacitás . 37 II.22 Speciális diagnosztika . 39 II.23 Fekvőbeteg-ellátás . 39 II.24 Gyógyszertári ellátottság . 41 II.25 Mentőszolgálati kapacitások . 41 II.26 Szociális ellátás . 42 II.27 Humán erőforrás . 42 II.28 Eszközellátottság . 42 II.29 Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása . 44 II.3 Alapellátás . 44 II.31 Szakelátás . 44 II.32 Speciális diagnosztika . 47 II.33 Fekvőbeteg-ellátás . 47 II.34 27 II.1 Általános, demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok II.11 Általános adatok A Dél-Dunántúli régiót Somogy, Tolna és Baranya megye alkotja. Délről Horvátország, keletről a Dél-Alföldi régió felé a Duna határolja. Északi határán fekszik a Balaton, amely a nyári szezonban jelentős idegenforgalmi terhelést jelent. Nyugat felé a Nyugat-Dunántúli régióval szomszédos A régió területe 14.169 km2 (min

6919, max 18339 az ország teljes területe 93029) A 2002 év eleji állapot szerint lakossága 993.466 fő Ez az országban a legkisebb érték (max2829047, orsz 10174853) Népsűrűsége 70 fő/km2. Ez az országban a legkisebb érték (max409, orsz 109) A régió tehát kis lélekszámú, és gyéren lakott Az éves bevándorlás 2001-ben -0,02 fő/1000 lakos (min. -1,6, max 2,0, orsz ), tehát az elvándorlás nagyon kis mértékben haladja meg a betelepülést II.12 Népmozgalmi adatok, korfa, várható élettartam A régióban az 1000 lakosra számított természetes szaporodás-fogyás -4,04 fő/1000 lakos (min. -4,50, max -1,71, orsz. -3,45) Az 1000 lakosra számított élveszületés 9,13 fő/1000 lakos (min. 8,69, max 10,76, orsz 9,53) A halálozás 13,17 fő/1000 lakos (min. 11,85, max 13,57, orsz 12,97) Az 1000 élveszületésre számított csecsemőhalálozás 9,57 eset/1000 élveszületés. Ez az országban a legnagyobb érték. (min 6,31, orsz 8,13) A jelenség okainak

feltárása további elemzést igényel A 100 élveszületésre jutó terhességmegszakítás 60,7 eset/100 élveszületés (min. 45,3, max 64,8, orsz 58,1) Az 1000 élveszületésre eső csecsemőhalandóság és a 100 élveszületésre eső terhességmegszakítások száma egyaránt jelentős regionális különbségeket mutat, és a két adat között összefüggés sejthető.II12/1 ábra A jelenség további vizsgálatra érdemes. Csecsemőhalálozás és terhességmegszakítás összefüggése terhességmegszakítás (100 élveszületésre, jobb oldali skála) csecsemőhalálozás (1000 élveszületésre, bal oldali skála) 70,0 12,00 60,0 10,00 50,0 8,00 40,0 6,00 30,0 4,00 20,0 2,00 0,0 0,00 Dé l-A lfö ld Dé l-D un án tú l És za kA lfö És ld za kM ag ya Kö ro . zé pDu ná nt Kö úl zé pM ag ya Ny ro ug . at -D un án tú Or l sz ág os ad at 10,0 II.12/1 ábra (Abortusz grafxls) 2 A lakosság életkori eloszlását a korfa mutatja, melyet a régióra

vonatkozóan mutatunk be, bár lényeges különbség az országos és a régióra vonatkozó korfa, illetve az egyes régiók korfája között nem látható. II12/2 ábra Az ábrák alatt olvasható file-nevek a dokumentumhoz tartozó CD-n lévő Excel táblákra utalnak, amelyek a grafikonok könyvtárban találhatók. 2 28 80–84 70–74 60–64 50–54 férfi nő 40–44 30–34 20–24 10–14 0–4 60 000 40 000 20 000 0 20 000 40 000 60 000 II.12/2 ábra – A régió korfája (korfa grafxls) A lakosság átlagos életkorát, a korcsoportonkénti férfi-nő arányt tekintve regionális szintű különbségek érdemben nem mutathatók ki. Általában jellemző, hogy a korfa 20 éves kor alatt egyenletesen keskenyedik, a 45-50 és a 25-30 éves sávban vannak a legnagyobb értékek, valamint hogy a fiúk születéskori kissé nagyobb aránya 35-40 év körül kiegyenlítődik, és idősebb korban a nők számaránya lesz nagyobb. II.13 Halálozási, haláloki

adatok A régióban a lakosságra számolt haláleset összesen 1317 eset/100.000 lakos (min 1185, max 1357, orsz 1298) A vezető halálokok – a fő betegségcsoportokat tekintve – sorrendjében a régiók között nincs különbség. Az egész országban a vezető halálokot (BNO főcsoportok szerint) a keringési rendszer betegségei adják. (Meg kell jegyeznünk, hogy valószínűleg a keringési és légzési elégtelenséget gyakran tüntetik fel közvetlen halálokként olyan esetekben is, amikor a halálhoz vezető betegség nem szív-érrendszeri.) A régióban a lakosságra vetített halálesetek száma keringési rendszer betegségei miatt 663,2 eset/100.000 lakos (min. 586,6, max 728,8, orsz 661,8) Ugyanez daganatok miatt 331 eset/100.000 lakos (min 309, max 361, orsz 331) Az emésztőrendszer betegségeire vonatkozóan 89 eset/100.000 lakos (min 81, max 104, orsz 94) Itt kell megemlítenünk az alkoholos májkárosodás szerepét, amely az emésztőszervi halálokok

között messze a leggyakoribb. A lakosságra vetített haláleset külső okok (baleset, sérülés) miatt 98 eset/100.000 lakos (min 80, max 105, orsz 93).II13/1 ábra és II13/2 ábra II.13/1 ábra (mortalitás grafxls) 29 II.13/2 ábra (mortalitás grafxls) Az öngyilkosság gyakoriságát tekintve jelentős regionális különbségek mutathatók ki, de általában jellemző, hogy a férfiak között az öngyilkosság lényegesen (mintegy négyszer) gyakoribb, mint a nők közt. A régióban a 100.000 lakosra jutó öngyilkosság 27,5 eset/100000 lakos (min 19,9, max 41,5, orsz 29,2) A 100.000 megfelelő nemű lakosra jutó férfi öngyilkosság 42,8 eset/100000 férfi lakos (min 32,3, max 70,6, orsz 47,1). Ugyanez nőkre 13,6 eset/100000 női lakos (min 8,5, max 17,0, orsz 13,0) II.14 Gazdasági, szociális adatok II.14-1 Foglalkoztatottság A gazdasági aktivitás (a gazdaságilag aktív lakosság aránya a gazdaságilag aktív és nem aktív lakosság számának

összegéhez képest) 50,5% (min. 47,8, max 58,5, orsz 53,3) A munkanélküliségi ráta 7,8% (min. 4,2, max 8,5, orsz 5,7) Általában az ország középső és nyugati területein jellemzően alacsonyabb a munkanélküliség Az 1998-2001 közti négy évben mindenütt jelentős csökkenést mutat A csökkenés a régióban 17,0%. Ez az országban a legkisebb érték (max 35,8, orsz 26,9) Az eltartottsági ráta, a gyermek- és az idős népesség a 15-64 éves népesség százalékában 46,1% (min. 44,1, max 49,2, orsz. 46,1) Az öregedési index (a 65 év feletti népesség a 0-14 éves népesség százalékában) 94,3% (min 74,8, max. 110,2, orsz 93,5) II.14-2 GDP, beruházások A régióban megtermelt GDP egy főre jutó értéke 2000-ben 956 eFt/fő (min. 809, max 1998, orsz 1288) Az 19962000 közötti GDP növekedés 77,8% (min 68,0, max 110,7, orsz 90,8) A régióbeli beruházások egy főre eső értéke 2000-ben 184.605 Ft/fő (min 127708, max 521861, orsz 282489) Az

egészségügyi beruházások értéke 2985 Ft/fő (min. 1698, max 5694, orsz 4061) A szociális beruházások értéke 1059 Ft/fő (min. 476, max 1279, orsz 1010) Ezek az adatok elég jelentős regionális különbségeket mutatnak, amelyben meghatározó a Közép-Magyarországi régió kiemelkedően kedvező helyzete. Az egészségügyi és szociális beruházások 1 főre számított értékét hasonlítja össze régiónként aII14/1 ábra A régióban a 2001-es évben folyamatban lévő, címzett támogatásból finanszírozott beruházások összege 1.540 mFt (min.0 max9721 orsz27195) Ebből a saját rész 40 mFt (min0 max1136 orsz2238) A 2002-ben induló beruházások nincsenek tervezve (max3219357 orsz10562146) II.14-3 Jövedelmi viszonyok Az egy főre jutó bruttó átlagkereset a régióban 85.694 Ft (min 82953, max 130749, orsz 103254) A nők bruttó átlag keresetének aránya a férfiak bruttó átlagkeresetéhez viszonyítva 81,9% (min. 77,6, max 88,0, orsz 81,3) II.14-4

Lakáshelyzet A régióban 100 lakásra jutó lakosok száma átlagosan 259 lakos/100 lakás (min. 232, max 265, orsz 250) Az 1000 lakosra jutó új lakásépítés száma 2001-ben 2,2 lakás/1000 lakos (min. 1,6, max 3,8, orsz 2,8) A lakások vezetékes vízzel való ellátottsága 94,0% (min. 87,5, max 97,0, orsz 92,9) A csatornázottság 49,4% (min 31,8, max 74,8, orsz 53,5). 30 II.14/1 ábra (euszocberuh grafxls) II.14-5 Szociális helyzetkép A) Az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorló tényezők Az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorló tényezők közül az alkohol- és kábítószer-fogyasztás adatait emeljük ki, azzal a megjegyzéssel, hogy legalább ilyen fontosnak tekintjük a hajléktalanok számát. Ez utóbbi azonban regionális szinten nem elemezhető, lévén hogy a hajléktalanok értelemszerűen csak tartózkodási hely alapján lennének csoportosíthatók, utolsó bejelentett lakóhelyükre vonatkozóan nincs adatunk. A

tartózkodási hely viszont érthető okból a nagyvárosokra koncentrálódik, noha nem egyértelműen a nagyvárosok termelik a hajléktalanságot A régióban pszihátriai ill. addiktológiai gondozókban nyilvántartott alkoholisták számaránya 25 fő/10000 lakos (min.21 max62 orsz39) (Ez az adat értelemszerűen a gondozóhálózat fejlettségétől és az alkohol-betegek számától egyaránt függ) Ezért ezt az adatot célszerű lenne összevetni az egy főre eső alkoholfogyasztással, ez azonban regionális bontásban jelenleg nem áll rendelkezésünkre II.14/2 ábra (kabitoszer grafxls) A régióban a kábítószer betegek száma 10 fő/10.000 lakos (min3 max27 orsz12) Ezen belül a napi gyakorisággal fogyasztók aránya 60,0 % (min.40,8 max75,5 orsz55,2) A kábítószer fogyasztás miatt kórházba utaltak aránya 4,5 % (min.4,3 max14,0 orsz9,2) Az II14/2 ábra a kábítószer-fogyasztók 10000 lakosra vonatkozó számát mutatja B) Az egészségi állapotra közvetett

hatást gyakorló tényezők Ezek közül a lakáshelyzetet, a jövedelmi viszonyokat és a munkanélküliséget már bemutattuk. További tényezőként a válások számát vizsgálhatjuk, mely a régióban 2,5 válás/1000 lakos (min2 max2 orsz2,4) II14/3 ábra 31 II.14/3 ábra (valas grafxls) C) A szociális helyzetre hatást gyakorló egészségi tényezők A megváltozott munkaképességűek száma a régióban 30.273 fő (min11007 max63352 orsz215851) Ez a lakossághoz viszonyítva 305 fő/10000 lakos (min89 max406 orsz212) A táppénzes állományban lévők aránya a régióban 3,0 %. Ez az országban a legkisebb érték (max4,2 orsz3,4) Az egy jogosultra jutó táppénzes nap 10,8 nap/jogosult. Ez az országban a legkisebb érték (max15,3 orsz12,2) II.14/4 ábra II.14/4 ábra (tappenz grafxls) A köz-gyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma a régióban 41.378 fő (min34457 max122615 orsz497423) A lakosságra vetítve 369 fő/10.000 lakos (min343 max707

orsz488) D) Veszélyeztetett, ill. különleges szociális ellátásra szoruló gyermekek A régióban a 0-24 éves lakosságra vetítve a kiegészítő családi pótlékban részesülők száma 2.940 fő/10000 lakos (min.1388 max3908 orsz2489) Ennek egy főre jutó átlagos összege 4114 Ft (min4094 max4353 orsz4193) II.14/5 ábra 32 II.14/5 ábra (kiegeszito cspotlek grafxls) Ugyanerre a korosztályra vetítve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesített személyek aránya 1.777 fő/10.000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min1031 orsz1299) Az egy főre eső támogatási összeg 5.233 Ft/fő Ez az országban a legkisebb érték (max8759 orsz6358) Ezer megfelelő korú gyermekre jutó gyámhatóságoknál nyilvántartott veszélyeztetett kiskorú 143,9 fő/1000 gyermek korú lakos (min.56,7 max226,2 orsz121,8) Ezek ok szerinti megoszlása a következő: Környezeti okból 15,18 % (min.12,75 max33,19 orsz20,29) Magatartási okból 7,75 % (min6,40

max18,26 orsz.10,24) Anyagi okból 75,15 % (min43,63 max78,31 orsz66,56) Egészségi okból 1,92 % Ez az országban a legkisebb érték. (max5,42 orsz2,91) A tízezer megfelelő korú lakosra jutó védelembe vett kiskorú 62 fő/10.000 gyermek korú lakos (min37 max91 orsz.65) II14/6 ábra II.14/6 ábra (vedelembevett gyermek grafxls) E) Az egészségügyi ellátórendszer kapacitásaival összefüggő szociális intézményrendszeri kapacitások A régióban a tízezer lakosra jutó tartós bentlakásos szociális intézményben ellátottak aránya 75,3 fő/10.000 lakos (min54,1 max79,5 orsz63,6) A tartós bentlakásos szociális intézmények férőhelyszáma a régióban összesen 7.529 férőhely (min5689 max.17508 orsz66049) Az ellátottak száma összesen 7479 fő (min5564 max16613 orsz64721) A pszihiátriai betegek részére a férőhelyek száma 595 férőhely. Ez az országban a legkisebb érték (max1673 orsz7887) az ellátottaké 602 fő. Ez az országban a legkisebb

érték (max1685 orsz7962) A szenvedélybetegek férőhelyszáma 239 férőhely (min.12 max533 orsz1334) Az ellátottak férőhelyszáma 245 fő (min11 max531 orsz1342) Az átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok férőhelyszáma összesen 628 férőhely Ez az országban a legkisebb érték (max.4465 orsz10236) Ebből pszihiátriai 0 férőhely Ez az országban a legkisebb érték (max20 orsz56) A házi segítségnyújtás adatai: Tízezer 60 éven felüli lakosra jutó ellátott aránya 190,5 fő/10.000 60 éven felüli lakos 33 (min.149,9 max259,6 orsz197,3) Az egy gondozóra jutó ellátottak száma 6,2 fő/gondozó Ez az országban a leg- nagyobb érték. (min4,1 orsz4,8) II.15 Morbiditási adatok II.15-1 Születéskor várható élettartam A születéskor várható élettartam tekintetében a férfiak esetében érdemleges regionális különbségek nem mutathatók ki. A régióban ez az érték 67,8 év (min 66,7, max 69,1, orsz 68,2) A nők esetében is csupán minimális

regionális eltérések látszanak A régióban a nők születéskor várható élettartama 75,8 év Ez az országban a legkisebb érték. (max77,4, orsz 76,5) A férfiak és nők közötti jelentős különbség közismert és az egész országban általánosII15/1 ábra II.15/1 ábra (Szulvarhat grafxls) II.15-2 Elvesztett életévek A 100.000 főre eső elvesztett életévek a potenciális 70 évből számottevő regionális eltérést mutatnak A régióban ez 8.638 év/100000 lakos (min 7487, max 9016, orsz 8313)II15/2 ábra A négy leggyakoribb halálokként szereplő betegségcsoportban is bemutatjuk az elveszett életéveket. Az ábrán a régiók rendezése a daganatos betegség miatt elveszett évek sorrendjében történt. II15/3 ábra II.15/2 ábra (Elveszett grafxls) 34 II.15/3 ábra (elveszettévbeteg grafxls) II.15-3 Kórházi morbiditás A kórházi morbiditási adatok közt országosan és minden régióban vezető helyen állnak a keringési rendszer

betegségei. A főbb betegségcsoportok sorrendjében a második helytől kezdve már kimutathatók regionális különbségek A legnagyobb eltérések a légző-rendszeri és a mentális betegségek csoportjában mutathatók ki, ezért az első helyen álló kardiovaszkuláris betegségek mellett ezeket elemezzük részletesebben. A szintén jelentős daganatos betegségcsoportot nem a kórházi morbiditási adatok, hanem a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján vizsgáljuk 10.000 lakosra számított kórházi esetszámok: • Keringési rendszer betegségei 541 eset/10.000 lakos (min 419, max 616, orsz 561)II15/4 ábra • Légzőrendszer betegségei 225 eset/10.000 lakos (min 133, max 276, orsz 213)II15/5 ábra • Mentális és viselkedési zavarok: 123 eset/10.000 lakos (min 120, max 207, orsz 187) II15/6 ábra II.15/4 ábra (korhmorbxls) 35 II.15/5 ábra (korhmorbxls) II.15/6 ábra (korhmorbxls) 36 II.2 Az ellátórendszer struktúrája II.21 Alapellátás A

háziorvosi szolgálatok száma a régióban 2000-ben 707 (min. 645, max 1993, orsz 6869) Ez 1993 óta az egész országban nagyon kisfokú növekedést mutat, a régióban 1,0% (min. 0,2, max 5,3, orsz 1,6) A háziorvosi praxisok túlnyomó többsége 2000-ben területi ellátási kötelezettséggel és vállalkozási formában működött. A régióban a területi ellátási kötelezettséggel működő praxisok aránya 93,6% (min. 91,5, max 97,2, orsz 93,9) A vállalkozók aránya 94,1% (min. 90,4, max 95,9, orsz 93,9) A háziorvosi ellátottságot a 10000 lakosra illetve gyermekre jutó felnőtt illetve gyerek háziorvossal jellemezzük. Ez a régióban a felnőttek esetében 5,46 háziorvos/10000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték. (min 4,76, orsz 5,04) A gyermekek esetében 6,5 házi gyermek-orvos/10000 gyermekkorú lakos (min. 5,1, max 9,1, orsz 6,8)II21/1 ábra A fogászati alapellátásra vonatkozó adatok feldolgozására még nem került sor Háziorvosi

ellátottság 2001 10.000 lakosra jutó háziorvos 10.000 gyermekre jutó házi gyermekorvos án tú öz l ép -M ag ya ro . D élD un án tú l O rsz ág os ad at ga t-D un lfö ld élA ar o. K N yu D un M ag y És za k- öz ép -D K És za k- Al fö ld án tú l 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 II.21/1 ábra (haziorvos grafxls) II.22 Szakellátási kapacitás II.22-1 Házi szakápolás A házi szakellátásokat illetően az összehasonlítás alapja a 100.000 lakosra jutó házi szakápolási szolgálatok számát vehetjük alapul. Ez a szám a régióban 4,8 szolgálat/100000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min. 3,0, orsz 3,6) II.22-2 Járóbeteg szakellátás A járóbeteg szakellátási kapacitások tekintetében durva tájékozódásra alkalmas adat a 100.000 lakosra jutó rendelési óraszám Ez ugyanis az intézményi kapacitást és a rendelkezésre álló orvosi erőforrást is magában foglalja Ennek értéke a régióban 119450 óra/év/100000

lakos (min 90670, max 178998, orsz 123682) További elemzések során majd a rendelőintézettel való ellátottságot, a lakóhelyhez legközelebb eső járóbeteg-ellátó intézmény átlagos távolságát stb. is figyelembe kell venni A rendelési óraszámokon belül a szakorvosi és nem szakorvosi óraszámok megoszlását esetlegessége miatt nehezen elemezhető adatnak tartjuk.II22/1 ábra 37 II.22/1 ábra – Szerződéses óraszámok 100000 lakosra (jarokapacitas grafxls) (Ezek az adatok 2000. október – 2001 szeptember közötti szerződéses időszakra vonatkoznak) Általánosságban elmondható, hogy a fővárost is magába foglaló Közép-Magyarországi régió óraszámai abszolút értékben és lakosságszámhoz viszonyítottan is jelentősen magasabbak. A továbbiakban csak az ezen túlmenő aránytalanságokat vizsgáljuk. További elemzést igényel annak eldöntése, hogy ezt mennyire indokolja az a körülmény, hogy a Közép-Magyarországi régió

jelentős számban lát el régión kívüli lakosságot Országosan sajátos képet mutató szakma kódok Külön ki kell emelni az alkohológiai szakrendelést, amely négy régióban teljesen hiányzik, a Nyugat-Dunántúli régióban minimális óraszámmal szerepel, egyedül a központi régióban jelenik meg jelentősebb óraszámmal. Ez az alkoholizmus közismert gyakoriságával nem áll összhangban, de a helyes következtetések levonásához a kérdés további vizsgálata szükséges. (Lehet pl, hogy a megfelelő tevékenység a régiók többségében másként van nevesítve, pl. addiktológia) Hasonlóan furcsa képet mutat a drogbeteg-ellátás, amely csak a Dél-Alföldi, ÉszakAlföldi, Közép-Magyarországi és Nyugat-Dunántúli régióban szerepel, de mindenütt rendkívül alacsony óraszámmal (Összesen heti 45 óra!) Csak a Nyugat-Dunántúli régióban létezik nevesített ESWL ambulancia Csak a Közép-Magyarországi Régióban van nevesített AIDS

diagnosztikai laboratóriumi óraszám A régióban kirívóan magas óraszámmal rendelkezik az alábbi szakma kód: Gyermeknőgyógyászat A régióban nincs kirívóan kevés óraszámmal rendelkező szakma kód. Nincs a régióban képviselve: fogászat, szájsebészet, nukleáris medicina, kézsebészet, foniátria, gyermek gasztroenterológia, gyermekkardiológia II.22-3 Gondozói kapacitás A gondozói kapacitások tekintetében a tüdő és pszichiátriai gondozókat illetve gyermek és ifjúsági pszichiátriai gondozókat vizsgáljuk, abszolút számban, illetve 100.000 lakosra A régióban a tüdőgondozók száma 18 (min. 16, max 35, orsz 160) A pszichiátriai gondozók száma 17 (min 14, max. 36, orsz 142) A gyermek és ifjúsági pszichiátriai gondozók száma pedig 6 (min 4, max 9, orsz 39) Ez a lakosság számhoz viszonyítva, a tüdőgondozók esetében 1,81/100.000 lakos (min 1,24, max 1,99, orsz 1,57) A pszichiátriai gondozók esetében 1,7/100.000 lakos (min 0,9,

max 1,9, orsz 1,4) A gyermek és ifjúsági pszichiátriai gondozó esetében 2,65 db/100000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min 1,00, orsz 1,68) II.22-4 Művese-állomások Mint különleges helyzetű és jelentőségű ellátási formát, a szakellátások között vizsgáljuk a művese-kezelési kapacitásokat. Az állomások száma 7 (min 5, max 16, orsz 63) A kezelőhelyek száma 92 Ez az országban a legkisebb érték (max241, orsz 927) A lakossághoz viszonyított kezelőhelyek száma 9,3 db/100000 lakos (min 7,7, max. 11,3, orsz 9,1) 38 II.23 Speciális diagnosztika A régióban a CT berendezések száma 6. Ez az országban a legkisebb érték (max24, orsz 69) Az MRI készülékek száma 2. Ez az országban a legkisebb érték (max9, orsz 26) Mind a CT mind az MRI ellátottság terén jelentős regionális különbségek mutatkoznak a 100.000 lakosra jutó berendezések számában. A régióban ez a CT-re 0,60/100000 lakos (min 0,38, max 0,85, orsz 0,67) Az

MRI-re pedig 0,20/100.000 lakos (min 0,15, max 0,40, orsz 0,25) II.24 Fekvőbeteg-ellátás A lakosságszámhoz viszonyított kórházi ágyszám alapvető adat. A régióban az aktív és krónikus ágyak lakosságszámra vetített értéke 74,9/10000 lakos (min 71,2, max 96,4, orsz 80,1) Ebből aktív 60,8/10000 lakos (min 45,6, max. 69,1, orsz 60,0) Krónikus 14,1/10000 lakos (min 13,2, max 27,3, orsz 20,1) A régió kórházának száma 22 (min. 15, max 57, orsz 176) Összes ágyszáma 7442 Ez az országban a legkisebb érték (max27266, orsz 81.544)II24/1 ábra II.24/1 ábra (korhaziagy grafxls) A régiónak van egyetemi kórháza, nincs állami kórháza. Magánkórház nincs, alapítványi kórház 5 van, egyházi tulajdonú kórház nincs a régióban. Aktív ágyak A régióban az aktív ágyak száma 6.041 (min 5110, max 19544, orsz 61088) Ez a lakossághoz viszonyítva 60,8/10.000 lakos (min 45,6, max 69,1, orsz 60,0) A viszonyokat grafikusan is bemutatjuk.II24/2 ábra Itt

is jellemző a Közép-Magyarországi Régió dominanciája, de ez kisebb mértékű, mint a járóbeteg-óraszámok esetében. Az aktív fekvőbeteg-ellátásban nem jól értelmezhető szakmakódokhoz tartozó (pl allergológia, felvételi osztály) ágyszámokat nem elemeztük II.24/2 ábra (fekvoaktivagy grafxls) 39 Országosan sajátságos helyzetben lévő szakma kódok Gyermek és ifjúsági pszichiátria. Mindössze a Közép-Magyarországi régióban van jelen A többi régióban vélhetőleg pszichiátriai osztályokon zajlik az ellátás Alkohológiai és drogbeteg-ellátási szakmakódon aktív ágy az egész országban nincs. Addiktológiai osztály csak Észak-Magyarországon létezik Plasztikai égési sebészeti osztály csak a Nyugat-Dunántúli régióban létezik A szakmakódok alapján nem kaptunk képet az égési osztályokról, ezek valószínűleg más szakmakód (pl. traumatológia) alatt szerepelnek A mátrix intézetek (osztályok) még nem terjedtek el

általánosságban, valószínűleg kapacitás-megtartási okból nevesítettek ilyeneket három régióban, Dél-, Közép- és Nyugat-Dunántúlon. A gyermekgyógyászati szakágyak (gyermek-fülészet, gyermek-neurológia stb.) nevesítésével gondok vannak, egy részük gyermekgyógyászatként, más részük a megfelelő szakma szerint lehet nevesítve, ezért ezek a számadatok érdemben nem elemezhetők. Kirívóan magas relatív ágyszámmal szereplő szakma kód a régióban: csecsemő- és gyermekgyógyászat, gasztroenterológia, érsebészet, idegsebészet Kirívóan kevés relatív ágyszámmal szereplő szakma kódok a régióban: sebészet, traumatológia, sugárterápia-onkoradiológia Hiányzó szakma kódok a régióban: angiológia, nefrológia Krónikus ágyak A régióban a krónikus ágyak száma 1.401 Ez az országban a legkisebb érték (max7722, orsz 20456) A lakossághoz viszonyítva 14,1/10000 lakos (min 13,2, max 27,3, orsz 20,1) Tehát ez is erősen az

országos átlag alatti érték. A krónikus osztályok tekintetében – mivel ezeken elsődlegesen nem aktív orvosi kezelés zajlik – a szakmaspecifikusság kevésbé érvényesül. Országszerte vannak tisztán ápolási osztályok (sajnálatos módon két, érdemben nem különböző szakmakódon: 23 és 73). Ezenkívül rehabilitációs belgyógyászati, pszichiátriai, tüdőgyógyászati, mozgásszervi és kardiológiai szakmában vannak nagyobb számban nevesített ágyak. Az alábbi elemzés ezekre szorítkozik.II24/3 ábra A Közép-Magyarországi Régió dominanciája itt kevésbé érvényesül, mint az aktív ellátások terén. Kirívóan magas relatív krónikus ágyszámmal szereplő szakma kódok nincsenek a régióban. Kirívóan alacsony relatív krónikus ágyszámmal szereplő szakma kód a régióban: belgyógyászat II.24/3 ábra (kronikusagyxls) A kórházi kapacitások tervezésekkor a szakmánkénti ágyszámokon kívül számos fontos tényezőt

figyelembe kell venni. Ezek egyike a kórházak nagysága A vélemények nem egységesek abban a kérdésben, hogy mekkora az optimális kórházi üzemnagyság. Nyilvánvaló, hogy ez a kórház épületszerkezeti viszonyaitól, szakmai sajátosságaitól és az ellátandó terület ill populáció tulajdonságaitól is függ A működtetés gazdaságossága miatt az elemzés során mégsem hagyhattuk ki a kórháznagyság vizsgálatát Eléggé önkényesen a 300, 600, és 900 ágyas határokat vettük figyelembe A régióban a 900 ágy feletti kórházak száma 3 Ez az országban a legkisebb érték, de 4 másik régióban ugyanezt látjuk (max.14, orsz 34) 600-900 ágy közötti kórház 3 (min 1, max 9, orsz 27) 300-600 ágy közt van 4 db (min. 2, max 15, orsz 42), 300 ágy alatt van 12 db (min 5, max 19, orsz 73) Megoszlásukat az alábbi két ábra mutatja.II24/4 ábra ésII24/5 ábra 40 Dél-Dunántúl Országos adat 900 ágy felett 14% 900 ágy felett 19% 300 ágy

alatti 42% 600-900 ágyas 14% 300 ágy alatti 54% 600-900 ágyas 15% 300-600 ágyas 18% 300-600 ágyas 24% II.24/4 ábra A kórházak számának megoszlása ágyszám szerint (korhaznagysag grafxls) Észak-Magyarország régió 4 3 8 Észak-Alföld régió 7 9 14 Nyugat-Dunántúl régió 5 1 8 4 2 3 3 15 15 3 2 19 5 5 Közép-Magyarország régió Közép-Dunántúl régió Dél-Alföld régió Dél-Dunántúl régió 4 3 5 4 3 7 3 Kórházak ágyszám szerint 900 felett 600-900 300-600 12 300 alatt II.24/5 ábra – Kórházak száma régiónként, ágyszám szerint II.25 Gyógyszertári ellátottság A régióban a közforgalmú gyógyszertárak száma 207 (min. 182, max 550, orsz 1999) A lakosságra számítva 2,15 /10.000 lakos (min 1,87, max 2,31, orsz 2,04) II.26 Mentőszolgálati kapacitások A mentőszolgálat kapacitásait illetően az állomások, a mentőjárművek és a mentőorvosok számát tudtuk vizsgálni. A feladat jellege

folytán itt nemcsak a lakosságra, hanem a területre vetített arányszámokat is érdemes figyelembe venni. A régióban a mentőállomások száma 25 (min. 21, max 38, orsz 203) Ez lakosságra vetítve 2,5 db/100000 lakos 2 (min. 1,2, max 2,7, orsz 2,0) Területre vetítve 1,8 db/1000 km (min 1,4, max 5,1, orsz 2,2) A régióban használt mentőkocsik száma összesen 108 db (min. 81, max 194, orsz 978) Ez lakosságra vetítve 10,9 db/100000 lakos 2 (min. 6,2, max 13,1, orsz 9,6) Területre vetítve 7,6 db/1000 km (min 7,2, max 25,4, orsz 10,5) A mentőorvosok száma 22 fő (min. 8, max 87, orsz 177) A lakossághoz viszonyított értéke 2,2 orvos/100000 lakos (min. 0,7, max 3,1, orsz 1,7) Területre vetítve 1,6 orvos/1000 km2 (min 0,7, max 12,6, orsz 1,9) 41 Az Országos Mentőszolgálat nyilvántartása szerint a régióban a cserére szoruló mentőkocsik aránya 36,19 % (min.31,93 max50,30 orsz41,00) (Ez a szám tehát nem a tényleges műszaki állapot felmérése

alapján van megha- tározva.) II.27 Szociális ellátás II.27-1 Szociális intézményrendszer Tartós bentlakásos szociális intézmények férőhelyei tízezer lakosra 73,3 férőhely/10.000 lakos (min 53,2, max 77,7, orsz. 63,2) Az adat magában foglalja az időskorúak, a pszichiátriai okból gondozásra szorulók, a szenvedélybetegek, a fogyatékos gyermekek ill. felnőttek, a hajléktalanok és az egyéb ellátásra szorulókra szakosodott intézmények adatait Nagyon kevés a régióban: tartós bentlakást biztosító intézményi férőhely pszichiátriai betegek és fogyatékos gyermekek számára II.27-2 Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtásban részesülők száma 33,8 fő/10.000 lakos (min 32,5, max 47,7, orsz 39,6) II.27-3 Közgyógyellátás Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 489 fő/10.000 lakos (min 344, max 707, orsz 488) II.28 Humán erőforrás Ezek az adatok 2000-re vonatkoznak. II.28-1 Orvosi állások A lakosságra

számított betöltött orvosi állások száma 30,80 állás/10.000 lakos (min 22,48, max 41,16, orsz 30,00) Nagyon erősen a Közép-Magyarországi régióra koncentrálódott a szájsebészekkel való ellátottság, minden más régióban számuk alacsony. A járóbeteg-szakellátásban dolgozó szakorvosokkal való ellátottság minden szakmában elfogadható. A fekvőbeteg-ellátó intézmények lakosságra számított betöltött szakorvosi állásainak száma 12,4 állás/10.000 lakos (min. 8,5, max 16,4, orsz 11,8) A be nem töltött állások száma 1,88 állás/10000 lakos (min 1,18, max 2,26, orsz. 1,60) A vállalkozó orvosok aránya 3,4% (min. 0,1, max 6,0, orsz 1,9) II.28-2 Szakdolgozók A lakosságra számított egészségügyi szakdolgozói állások (szociális nélkül) száma 97 állás/10.000 lakos (min 79, max. 106, orsz 94) Egészségügyi szakdolgozói állások fekvőbeteg-ellátó gyógyintézményekben 57,4 állás/10000 lakos (min. 44,2, max 61,0, orsz 54,0)

Védőnői állások 5,1 állás/10000 lakos (min 4,2, max 5,4, orsz 4,7) II.28-3 Egészségügyi képzés és oktatás helyzete a régióban Egészségügyi területen egyetemi képzést nyújtó intézmény van a régióban, mely orvos, fogorvos -képzést nyújt. Az évente végző orvosok száma 212 fő (min. 188, max 420, orsz 1075) A fogorvosoké 21 fő Ez az országban a fogorvosképzést nyújtó intézmények között a legkisebb érték (max.117, orsz 198) A régióban az egy évben végzett diplomás ápolók száma 378 fő Ez az országban a legnagyobb érték (min 36, orsz 723) Az egyéb felső fokú képzettséggel rendelkező egészségügyi szakembereké 179 fő (min. 53, max 245, orsz 548) Főiskolai szintű egészségügyi képzés van a régióban. Az egészségügyi szakképzést nyújtó középiskolák száma a régióban 26 db (min. 13, max 66, orsz 182) Az itt végző hallgatók száma 523 fő (min 259, max 1662, orsz 4446) II.29 Eszközellátottság Ez a rész

a műtőhelyiségek, egyes berendezések, kiemelt műszerek terén vizsgálja az ellátottságot. A régióban a műtőkkel való ellátottság 14,39 db/100.000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min9,25 orsz.11,12) A központi műtők aránya 39,86 % (min36,50 max65,24 orsz46,77) A klímaberendezéssel ellátott műtők aránya 65,03 % (min54,60 max93,90 orsz68,08) 42 A műszerhelyzetről áttekintő, de kevéssé informatív képet ad a regisztrált műszerek nyilvántartás szerinti értékének lakossághoz viszonyított nagysága. A 2002 december 31-i állapot szerint a régióban ez 162 mFt/10000 lakos (min97 max264 orsz175) Az alábbi adatok szintén a 2002 évre vonatkoznak A hagyományos röntgenkészülékek száma 66,53 db/100.000 lakos (min41,23 max84,48 orsz64,69) Ezek közül cserére szorul a nyilvántartások szerint 38,43 %. Ez az országban a legnagyobb érték (min27,20 orsz30,77) Átlagos életkoruk 15 év Ez az országban a legnagyobb érték (min12

orsz13) A képerősítő berendezések száma 8,15 . Ez az országban a legnagyobb érték (min4,86 orsz6,99) Ezek közül a nyilvántartás szerint cserére szorul 76,54 %. Ez az országban a legnagyobb érték (min50,22 orsz58,93) Átlag életkoruk 18 év Ez az országban a legnagyobb érték (min14 orsz15) A digitális szubsztrakciós angiográfiás berendezések száma a régióban 0,00 db/100.000 lakos Ez az országban a legkisebb érték. (max0,49 orsz0,28) Átlagos életkoruk 0 év Ez az országban a legkisebb érték (max11 orsz8) A nyilvántartás szerint cserére szorulók aránya 0,00 %. Ez az országban a legkisebb érték (max33,33 orsz14,29) A veszélyes szívritmus-zavarok elhárítására használatos defibrillátorok száma 8,76 db/100.000 lakos (min5,53 max.14,14 orsz8,75) A nyilvántartás szerint ezek közül cserére szorul 44,83 % (min26,32 max62,90 orsz44,49) A defibrillátorok átlagos életkora 11,74 év (min.10,36 max13,24 orsz11,73) 43 II.3 Az

ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása II.31 Alapellátás II.31-1 Teljesítmények A háziorvosi ellátás teljesítményelemzését nem a finanszírozás alapját képező per capita elv szerint végezzük, hiszen akkor nem kapnánk mást, mint az egy háziorvosra jutó lakosok számát régiónként, ami egész egyszerűen reciproka a kapacitás-elemzési részben kimutatott tízezer lakosra jutó háziorvosok számának. Ehelyett a rendelői megjelenések, látogatások és kórházi beutalások arányát vizsgáljuk. A lakosságra vetített rendelői megjelenések száma a régióban 5518 eset/év/1000 lakos (min. 3778, max 5579, orsz 4754). A lakáson történő vizitek száma 453 eset/év/1000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max613, orsz 522). A kórházba utalások száma ugyancsak a lakosságra számítva egy évben 39,00 eset/év/1000 lakos (min. 26,86, max. 40,50, orsz 34,95) Ez azt jelenti, hogy a kórházba utalással végződő esetek aránya

0,6533% (min 0,5082, max 0,7423, orsz. 0,6624) A gyermekorvosi praxisban az orvos-beteg találkozások megoszlása hasonló. A beutalásokra nincs jelenleg adatunk II31/1 ábra II.31/1 ábra (haziorvosbetegtalalk grafxls) II.31-2 Finanszírozás A per capita finanszírozás jellegéből adódóan a finanszírozási összegek a régió lakosságával lényegében arányosak, a módosító faktorok és a degresszió eredményez csupán kisfokú eltéréseket. II.32 Szakelátás II.32-1 Házi szakápolás teljesítménye A házi szakápolás teljesítményének jellemzésére rendelkezésünkre álló legjobb adatnak az esetszámokat tekintjük, mely legföljebb 15 vizitet jelenthet. Az egy esetre jutó vizitszámok meglehetősen stabilan állandó értéket mutatnak (kb. 11), ezért ezt bizonyos fenntartással kell kezelnünk A régióban az egy szolgálatra jutó éves esetszám 2001-ben 136 eset/év/szolgálat. Ez az országban a legkisebb érték (max.294, orsz 204)II32/1 ábra 44

II.32/1 ábra (haziszakap grafxls) II.32-2 Házi szakápolás finanszírozása A régióban a házi szakápolási szolgálatok finanszírozása 2000-ben összesen 121 mFt/év. Ez az országban a legkisebb érték (max412, orsz 1303) II.32-3 Szakrendelők teljesítménye A járóbeteg szakellátás "fee-for-service" alapú teljesítménymérése közismerten azért problémás, mert a háziorvosi "gate-keeper" funkció a gyakorlatban nem érvényesül. Ezért a teljesítmények mind az esetszámokat, mind a pontszámokat illetően gerjeszthetők. A gyakorlat ismeretében az esetszámokat mégis megbízhatóbbnak tekintjük, ezért a teljesítményt elsődlegesen az esetszámok alapján vizsgáljuk, bár a pontszám, mint a teljesítményfinanszírozás alapvető adata, nem hagyható figyelmen kívül A régiók között a "pontozási szokások"-ban érdemi különbségeket nem találtunk, ezeket valószínűleg inkább intézményenként változó helyi

sajátosságok szabják meg, melyek régiós szinten kiegyenlítődnek. Ezért ezek csak részletesebb elemzésekkel vizsgálhatók Adataink a 2000. október - 2001 szeptember közötti finanszírozási időszakra vonatkoznak Összes esetszám a régióban 5.707284 eset/év (min 5100164, max 20931007, orsz 59832307) A 10.000 lakosra jutó esetszám 57448 eset/év/10000 lakos (min 48396, max 73986, orsz 58804) A régióban elért összes pontszám-teljesítmény 5.494406201 pont/év (min 5094441634, max 24365568813, orsz. 66197090074) Ez 10000 lakosra számítva 55305428 pont/év/10000 lakos (min 50556101, max 86.126419, orsz 65059505)II32/2 ábra II.32/2 ábra (jaroest grafxls) 45 II.32-4 Szakrendelők finanszírozása A vizsgált időszakban a pont-forint arány (az egységnyi teljesítmény forint értéke) viszonylag állandó volt, ezért a pontszámok és a finanszírozási összegek régiók közti eloszlása megegyező. Az éves finanszírozási összeg a régióban

4.960345 eFt/év (min 4601088, max 21922395, orsz 59664848) A 10.000 lakosra számított összeg 49930 eFt/év/10000 lakos (min 45641, max 77490, orsz 58640) Adataink szintén a 2000 október - 2001 szeptember közötti finanszírozási időszakra vonatkoznakII32/3 ábra II.32-5 Gondozók teljesítménye és finanszírozása A gondozási tevékenység teljesítményének mérésére jelen pillanatban jól használható indikátor nem áll rendelkezésre, alapvetően bázisfinanszírozás működik, ami azonban átalakulóban van. Az érdemi elemzéshez, javaslattételhez további adatgyűjtés szükséges II.32/3 ábra (jaroft grafxls) II.32-6 Művese-állomások teljesítménye Az egyes kezelőhelyek igénybevételét a kezelések számával és az egy kezelőhelyre eső betegek számával jellemezhetjük, mely egyben a kihasználtságot is jellemzi. A régióban az összes művese-kezelések száma (CAPD nélkül) 2001-ben 51.486 kezelés Ez az országban a legkisebb érték

(max149786, orsz 554889) Az egy kezelőhelyre jutó betegek száma 9,1 fő/kezelőhely (min 6,5, max 12,8, orsz. 10,1) Az igénybevételt a 10.000 lakosra eső művese kezelések száma a beteg lakóhelye szerint számolva mutatja II.32/4 ábra A régióra vonatkozó érték 530 kezelés/10000 lakos (min 468, max 664, orsz 539) II.32/4 ábra (muveskez grafxls) 46 II.32-7 Művese-állomások finanszírozása A művese állomások finanszírozására vonatkozó rendelkezésünkre álló adat a 2000. évre vonatkozik, ez a 2001 évi teljesítmény-adatainkkal nyilván nem vethető össze. A régiók egészére vonatkozóan 1090,6 mFt/év (min 1081,4, max. 2751,6, orsz 10332,8) II.33 Speciális diagnosztika II.33-1 Teljesítmény A 2000. évi teljesítményeket a jelentett esetszám alapján vizsgáljuk A CT- és MR-vizsgálatok számát abszolút értékben és 10.000 lakosra vetítve mutatjuk be A régióban a CT-vizsgálatok száma 2000-ben 65.341 db (min 38481, max 197922, orsz

561075) A lakosságra számítva 658 vizsgálat /10.000 lakos (min 343, max 700, orsz 551) Ugyanebben az időszakban 104117 db (min 18.752, max 175753, orsz 570154) MR-vizsgálat történt Ez a lakosságra számítva 1048 vizsgálat /10000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték. (min 145, orsz 560) A regionális eltérések jelentősek. 2001-es adataink szerint CT esetében a kihasználtság éves szinten a régióban 11.539 vizsgálat/berendezés (min 6.381, max 14797, orsz 9459) Az MRI esetében pedig 54324 vizsgálat/berendezés Ez az országban a legnagyobb érték (min 9582, orsz 26457) Az MR-vizsgálatok száma tehát mind lakosságra, mind berendezésre vonatkoztatva kirívóan magas A jelentség további elemzése indokolt II.33-2 Finanszírozás A speciális, nagy értékű diagnosztikai vizsgálatok OEP közvetlen finanszírozási adatait abszolút értékben és 10.000 lakosra vetítve vizsgáljuk A régióban a CT-vizsgálatok OEP finanszírozási összege 2000-ben 478

mFt (min. 238, max 1195, orsz 3537) Lakosságra vetítve 4,8 mFt/10.000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min 2,1, orsz 3,5) Ugyanezek az adatok az MR vizsgálatokra 592 mFt (min. 165, max 1035, orsz 3685) A lakossághoz viszonyítva 6,0 mFt/10.000 lakos (min 1,3, max 6,4, orsz 3,6) II.34 Fekvőbeteg-ellátás II.34-1 Teljesítmény Aktív ellátás A lakossághoz viszonyított teljesítmény a régióban 2376 súlyszám/év/10.000 lakos (min 1646, max 2658, orsz 2225). A CASE MIX index 0,97239 súlyszám/eset (min. 0,87354, max 1,00635, orsz 0,96036) Az átlagos ápolási idő 7,1 ápolási nap/eset. Ez az országban a legkisebb érték (max8,0, orsz 7,6) Az ágykihasználtság ebben a régióban 78,67% (min. 78,11, max 83,92, orsz 80,33) Ugyanakkor a normatív ágykihasználtság 83,67% (min. 78,87, max 86,05, orsz 81,72) Krónikus ellátás A lakossághoz viszonyított ápolási napban mért teljesítmény 4398 nap/év/10.000 lakos (min 3519, max 8250, orsz 5.887) Az

egy ágyra jutó évi ápolási nap 312 nap/év/ágy. Ez az országban a legnagyobb érték (min 254, orsz 293) A krónikus ágyak kihasználtsága 85,4%. Ez az országban a legnagyobb érték (min 69,5, orsz 80,2) II.34-2 Finanszírozás A fekvőbeteg-ellátás finanszírozását éves szinten abszolút és 10.000 lakosra vetített értéken mutatjuk be, a 2001 évre vonatkozóan. A régióban az abszolút összeg 24.764,6 mFt (min 20932,9, max 81443,7, orsz 243165) Ennek a lakosságra vetített értéke 249,27 mFt/10.000 lakos (min 186,8, max 287,88, orsz 238,99)II34/1 ábra 47 II.34/1 ábra (fekvofin grafxls) 48 III. Az Észak-Alföldi régió elemzése III.1 Általános, demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok . 50 Általános adatok . 50 III.11 Népmozgalmi adatok, korfa, várható élettartam . 50 III.12 Halálozási, haláloki adatok . 51 III.13 Gazdasági, szociális adatok . 52 III.14 Morbiditási adatok . 56 III.15 Az ellátórendszer struktúrája . 59

III.2 Alapellátás . 59 III.21 Szakellátási kapacitás . 59 III.22 Speciális diagnosztika . 61 III.23 Fekvőbeteg ellátás. 61 III.24 Gyógyszertári ellátottság . 63 III.25 Mentőszolgálati kapacitások . 63 III.26 Szociális ellátás . 64 III.27 Humán erőforrás . 64 III.28 Eszközellátottság . 64 III.29 Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása . 66 III.3 Alapellátás . 66 III.31 Szakellátás . 66 III.32 Speciális diagnosztika . 69 III.33 Fekvőbeteg-ellátás . 69 III.34 49 III.1 Általános, demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok III.11 Általános adatok A régiót Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye alkotja. Kelet felől Romániával és Ukrajnával határos. Egy rövid szakaszon észak felől határos Szlovákiával Az Észak-Magyarországi régió felé hosszú szakaszon a Tisza határolja, viszonylag rossz átkelési lehetőséggel. Nyugat és dél felé a KözépMagyarországi és a

Dél-Alföldi régióval szomszédos A régió területe 17.729 km2 (min 6919, max 18339, orsz 93029) A 2002 év eleji állapot szerint lakossága 1.559073 fő (min 993466, max 2829047, orsz 10174853) Népsűrűsége 88 fő/km2 (min 70, max 409, orsz 109) Az éves bevándorlás 2001-ben -1,4 fő/1000 lakos (min. -1,6, max 2,0 )tehát viszonylag jelentős az elvándorlás III.12 Népmozgalmi adatok, korfa, várható élettartam A régióban az 1000 lakosra számított természetes szaporodás-fogyás -1,71 fő/1000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min -4,50, orsz -3,45) Ez a jelentős elvándorlással együtt azt jelenti, hogy a következő években a lakosság aránylag jelentős csökkenésével kell számolni. Az 1000 lakosra számított élveszületés 10,76 fő/1000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min 8,69, orsz 9,53). A halálozás 12,47 fő/1000 lakos (min. 11,85, max 13,57, orsz 12,97) Az 1000 élveszülésre számított csecsemőhalálozás 7,74

eset/1000 élveszülés (min. 6,31, max 9,57, orsz 8,13) A 100 élveszületésre jutó terhesség-megszakítás 53,1 eset/100 élveszülés (min. 45,3, max 64,8, orsz 58,1) Az 1000 élveszületésre eső csecsemőhalandóság és a 100 élveszületésre eső terhesség-megszakítások száma egyaránt jelentős regionális különbségeket mutat, és a két adat között összefüggés sejthető.III12/1 ábra A jelenség további vizsgálatra érdemes. Csecsemőhalálozás és terhességmegszakítás összefüggése terhességmegszakítás (100 élveszületésre, jobb oldali skála) csecsemőhalálozás (1000 élveszületésre, bal oldali skála) 70,0 12,00 60,0 10,00 50,0 8,00 40,0 6,00 30,0 4,00 20,0 2,00 0,0 0,00 Dé l-A lfö ld Dé l-D un án tú l És za kA lfö És ld za kM ag ya Kö ro . zé pDu ná nt Kö úl zé pM ag ya Ny ro ug . at -D un án tú Or l sz ág os ad at 10,0 III.12/1 ábra (Abortusz grafxls) 3 A lakosság életkori eloszlását a korfa mutatja,

melyet a régióra vonatkozóan mutatunk be, bár lényeges különbség az országos és a régióra vonatkozó korfa, illetve az egyes régiók korfája között nem látható.III12/2 ábra Az ábrák alatt olvasható file-nevek a dokumentumhoz tartozó CD-n lévő Excel táblákra utalnak, amelyek a grafikonok könyvtárban találhatók. 3 50 80–84 70–74 60–64 50–54 férfi nő 40–44 30–34 20–24 10–14 0–4 60 000 40 000 20 000 0 20 000 40 000 60 000 III.12/2 ábra A régió korfája (korfa grafxls) A lakosság átlagos életkorát, a korcsoportonkénti férfi-nő arányt tekintve regionális szintű különbségek érdemben nem mutathatók ki. Általában jellemző, hogy a korfa 20 éves kor alatt egyenletesen keskenyedik, a 45-50 és a 25-30 éves sávban vannak a legnagyobb értékek, valamint hogy a fiúk születéskori kissé nagyobb aránya 35-40 év körül kiegyenlítődik, és idősebb korban a nők számaránya lesz nagyobb. III.13

Halálozási, haláloki adatok A régióban a lakosságra számolt haláleset összesen 1247 eset/100.000 lakos (min 1185, max 1357, orsz 1298) A vezető halálokok – a fő betegségcsoportokat tekintve – sorrendjében a régiók között nincs különbség. Az egész országban a vezető halálokok (BNO főcsoportok szerint) a keringési rendszer betegségei jelentik. (Meg kell jegyeznünk, hogy valószínűleg a keringési és légzési elégtelenséget gyakran tüntetik fel közvetlen halálokként olyan esetekben is, amikor a halálhoz vezető betegség nem szív-érrendszeri.) A régióban a lakosságra vetített halálesetek száma a keringési rendszer betegségei miatt 640,2 eset/100.000 lakos (min. 586,6, max 728,8, orsz 661,8) Ugyanez daganatok miatt 320 eset/100.000 lakos (min 309, max 361, orsz 331) Az emésztőrendszer betegségeire vonatkozóan 87 eset/100.000 lakos (min 81, max 104, orsz 94) Itt kell meg említenünk az alkoholos májkárosodás szerepét, amely az

emésztőszervi halálokok között messze a leggyakoribb. A lakosságra vetített haláleset külső okok (baleset, sérülés) miatt 94 eset/100.000 lakos (min 80, max 105, orsz 93).III13/1 ábra ésIII13/2 ábra III.13/1 ábra (mortalitás grafxls) 51 III.13/2 ábra (mortalitás grafxls) Az öngyilkosság gyakoriságát tekintve jelentős regionális különbségek mutathatók ki, de általában jellemző, hogy a férfiak között az öngyilkosság lényegesen (mintegy négyszer) gyakoribb, mint a nők között. A régióban a 100.000 lakosra jutó öngyilkosság 37,0 eset/100000 lakos (min 19,9, max 41,5, orsz 29,2) A 100.000 megfelelő nemű lakosra jutó férfi öngyilkosság 58,7 eset/100000 férfi lakos (min 32,3, max 70,6, orsz 47,1). Ugyanez nőkre 17,0 eset/100.000 női lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min 8,5, orsz 13,0) III.14 Gazdasági, szociális adatok III.14-1 Foglalkoztatottság A gazdasági aktivitás (a gazdaságilag aktív lakosság számának

aránya a gazdaságilag aktív és nem aktív lakosság számának összegéhez képest) 48,3% (min. 47,8, max 58,5, orsz 53,3) A munkanélküliségi ráta 7,8% (min. 4,2, max 8,5, orsz 5,7) Általában az ország középső és nyugati területein jellemzően alacsonyabb a munkanélküliség Az 1998-2001 közti négy évben mindenütt jelentős csökkenést mutat A változás a régióban 29,1% (min. 17,0, max 35,8, orsz 26,9) Az eltartottsági ráta, a gyermek- és az idős népesség a 15-64 éves népesség százalékában 48,5% (min. 44,1, max 49,2, orsz. 46,1) Az öregedési index (a 65 év feletti népesség a 0-14 éves népesség százalékában) 74,8% Ez az országban a legkisebb érték (max. 110,2, orsz 93,5) III.14-2 GDP, beruházások A régióban megtermelt GDP egy főre jutó értéke 2000-ben 809 eFt/fő. Ez az országban a legkisebb érték (max.1998, orsz 1288) Az 1996-2000 közötti GDP növekedés 72,4% (min 68,0, max 110,7, orsz 90,8) A régió tehát gazdasági

szempontból hátrányos helyzetben van, bár az átlagot meghaladó mértékű növekedés javíthatja a kilátásokat. A régióbeli beruházások egy főre eső értéke 2000-ben 133.355 Ft/fő (min 127708, max 521861, orsz 282489) Az egészségügyi beruházások értéke 3733 Ft/fő (min. 1698, max 5694, orsz 4061) A szociális beruházások értéke 786 Ft/fő (min. 476, max 1279, orsz 1010) Ezek az adatok elég jelentős regionális különbségeket mutatnak, amelyben meghatározó a Közép-Magyarországi régió kiemelkedően kedvező helyzete. Az egészségügyi és szociális beruházások 1 főre számított értékét hasonlítja össze régiónként azIII14/1 ábra A régióban a 2001-es évben folyamatban lévő, címzett támogatásból finanszírozott beruházások összege 2.020 mFt (min.0 max9721 orsz27195) Ebből a saját rész 20 mFt (min0 max1136 orsz2238) A 2002-ben induló beruházások teljes tervezett összege 0 mFt Ez az országban a legkisebb érték

(max3219357 orsz10562146) Ebből a saját rész 0 mFt. Ez az országban a legkisebb érték (max282978 orsz994023) III.14-3 Jövedelmi viszonyok Az egy főre jutó bruttó átlagkereset a régióban 82.953 Ft Ez az országban a legkisebb érték (max130749, orsz 103.254) A nők bruttó átlagkeresetének aránya a férfiak bruttó átlagkeresetéhez viszonyítva 86,3% (min 77,6, max. 88,0, orsz 81,3) III.14-4 Lakáshelyzet A régióban a 100 lakásra jutó lakosok száma átlagosan 265 lakos/100 lakás. Ez az országban a legnagyobb érték (min. 232, orsz 250) Az 1000 lakosra jutó új lakásépítések száma 2001-ben 3,1 lakás/1000 lakos (min 1,6, max 52 3,8, orsz. 2,8) A lakások vezetékes vízzel való ellátottsága 91,6% (min 87,5, max 97,0, orsz 92,9) A csatornázottság 35,2% (min 31,8, max 74,8, orsz 53,5) III.14/1 ábra (euszocberuh grafxls) III.14-5 Szociális helyzetkép A) Az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorló tényezők Az egészségi állapotra

közvetlen hatást gyakorló tényezők közül az alkohol- és kábítószer-fogyasztás adatait emeljük ki, azzal a megjegyzéssel, hogy legalább ilyen fontosnak tekintjük a hajléktalanok számát. Ez utóbbi azonban regionális szinten nem elemezhető, lévén hogy a hajléktalanok értelemszerűen csak tartózkodási hely alapján lennének csoportosíthatók, utolsó bejelentett lakóhelyükre vonatkozóan nincs adatunk. A tartózkodási hely viszont érthető okból a nagyvárosokra koncentrálódik, noha nem egyértelműen a nagyvárosok termelik a hajléktalanságot A régióban pszihátriai ill. addiktológiai gondozókban nyilvántartott alkoholisták számaránya 35 fő/10000 lakos (min.21 max62 orsz39) (Ez az adat értelemszerűen a gondozóhálózat fejlettségétől és az alkohol-betegek számától egyaránt függ) Ezért ezt az adatot célszerű lenne összevetni az egy főre eső alkoholfogyasztással, ez azonban regionális bontásban jelenleg nem áll

rendelkezésünkre III.14/2 ábra (kabitoszer grafxls) A régióban a kábítószer betegek száma 5 fő/10.000 lakos (min3 max27 orsz12) Ezen belül a napi gyakorisággal fogyasztók aránya 75,5 %. Ez az országban a legnagyobb érték (min40,8 orsz55,2) A kábítószer fogyasztás miatt kórházba utaltak aránya 6,4 % (min.4,3 max14,0 orsz9,2) Az III14/2 ábra a kábítószer-fogyasztók 10000 lakosra vonatkozó számát mutatja B) Az egészségi állapotra közvetett hatást gyakorló tényezők 53 Ezek közül a lakáshelyzetet, a jövedelmi viszonyokat és a munkanélküliséget már bemutattuk. További tényezőként a válások számát vizsgálhatjuk, mely a régióban 2,2 válás/1000 lakos (min2 max2 orsz2,4) III14/3 ábra III.14/3 ábra (valas grafxls) C) A szociális helyzetre hatást gyakorló egészségi tényezők A megváltozott munkaképességűek száma a régióban 63.352 fő Ez az országban a legnagyobb érték (min11007 orsz.215851) Ez a lakossághoz

viszonyítva 406 fő/10000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min89 orsz.212) A táppénzes állományban lévők aránya a régióban 3,8 % (min.3,0 max4,2 orsz3,4) Az egy jogosultra jutó táppénzes nap 13,8 nap/jogosult (min10,8 max15,3 orsz12,2) III14/4 ábra III.14/4 ábra (tappenz grafxls) A köz-gyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma a régióban 34.457 fő Ez az országban a legkisebb érték (max.122615 orsz497423) A lakosságra vetítve 343 fő/10000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max707 orsz.488) D) Veszélyeztetett, ill. különleges szociális ellátásra szoruló gyermekek A régióban a 0-24 éves lakosságra vetítve a kiegészítő családi pótlékban részesülők száma 3.908 fő/10000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min1388 orsz2489) Ennek egy főre jutó átlagos összege 4353 Ft Ez az országban a legnagyobb érték. (min4094 orsz4193) III14/5 ábra 54 III.14/5 ábra (kiegeszito cspotlek grafxls) Ugyanerre

a korosztályra vetítve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesített személyek aránya 1.248 fő/10.000 lakos (min1031 max1777 orsz1299) Az egy főre eső támogatási összeg 5304 Ft/fő (min5233 max.8759 orsz6358) Ezer megfelelő korú gyermekre jutó gyámhatóságoknál nyilvántartott veszélyeztetett kiskorú 226,2 fő/1000 gyermek korú lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min56,7 orsz121,8) Ezek ok szerinti megoszlása a következő: Környezeti okból 12,75 %. Ez az országban a legkisebb érték (max33,19 orsz20,29) Magatartási okból 6,74 % (min.6,40 max18,26 orsz10,24) Anyagi okból 78,31 % Ez az országban a legnagyobb érték (min43,63 orsz66,56) Egészségi okból 2,20 % (min.1,92 max5,42 orsz2,91) A tízezer megfelelő korú lakosra jutó védelembe vett kiskorú 79 fő/10.000 gyermek korú lakos (min37 max91 orsz.65) III14/6 ábra III.14/6 ábra (vedelembevett gyermek grafxls) E) Az egészségügyi ellátórendszer kapacitásaival

összefüggő szociális intézményrendszeri kapacitások A régióban a tízezer lakosra jutó tartós bentlakásos szociális intézményben ellátottak aránya 65,8 fő/10.000 lakos (min54,1 max79,5 orsz63,6) A tartós bentlakásos szociális intézmények férőhelyszáma a régióban összesen 10.289 férőhely (min5689 max.17508 orsz66049) Az ellátottak száma összesen 10253 fő (min5564 max16613 orsz64721) A pszihiátriai betegek részére a férőhelyek száma 1.454 férőhely (min595 max1673 orsz7887) az ellátottaké 1463 fő (min602 max.1685 orsz7962) A szenvedélybetegek férőhelyszáma 125 férőhely (min12 max533 orsz1334) Az ellátottak férőhelyszáma 127 fő (min.11 max531 orsz1342) Az átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok férőhelyszáma összesen 950 férőhely (min628 max4465 orsz10236) Ebből pszihiátriai 0 férőhely Ez az országban a legkisebb érték (max.20 orsz56) A házi segítségnyújtás adatai: Tízezer 60 éven felüli lakosra jutó ellátott

aránya 259,6 fő/10000 55 60 éven felüli lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min149,9 orsz197,3) Az egy gondozóra jutó ellátottak száma 5,0 fő/gondozó (min.4,1 max6,2 orsz4,8) III.15 Morbiditási adatok III.15-1 Születéskor várható élettartam A születéskor várható élettartam tekintetében a férfiak esetében érdemleges regionális különbségek nem mutathatók ki. A régióban ez az érték 67,0 év (min 66,7, max 69,1, orsz 68,2) A nők esetében is csupán minimális regionális eltérések látszanak A régióban a nők születéskor várható átlagos élettartama 76,2 év (min 75,8, max 77,4, orsz. 76,5) A férfiak és nők közötti jelentős különbség közismert és az egész országban általánosIII15/1 ábra III.15/1 ábra (Szulvarhat grafxls) III.15-2 Elvesztett életévek A 100.000 főre eső elvesztett életévek a potenciális 70 évből számottevő regionális eltérést mutatnak A régióban ez 8958 év/100.000 lakos (min 7487,

max 9016, orsz 8313)III15/2 ábra III.15/2 ábra (Elveszett grafxls) A négy leggyakoribb halálokként szereplő betegségcsoportban az elveszetett életévek száma. Az ábrán a régiók rendezése a daganatos betegség miatt elveszett évek sorrendjében történt.III15/3 ábra 56 III.15/3 ábra (elveszettévbeteg grafxls) III.15-3 Kórházi morbiditás A kórházi morbiditási adatok között országosan és minden régióban a vezető helyen a keringési rendszer betegségei állnak. A főbb betegségcsoportok sorrendjében a második helytől kezdve kimutathatók regionális különbségek A legnagyobb eltérések a légzőrendszeri és a mentális betegségek csoportjában mutathatók ki, ezért az első helyen álló kardiovaszkuláris betegségek mellett ezeket elemezzük részletesebben. A szintén jelentős daganatos betegségcsoportot nem a kórházi morbiditási adatok, hanem a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján vizsgáljuk 10.000 lakosra számított kórházi

esetszámok: • Keringési rendszer betegségei 559 eset/10.000 lakos (min 419, max 616, orsz 561)III15/4 ábra • Légzőrendszer betegségei 276 eset/10.000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min 133, orsz 213).III15/5 ábra • Mentális és viselkedési zavarok 207 eset/10.000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min 120, orsz. 187)III15/6 ábra III.15/4 ábra (korhmorbxls) 57 III.15/5 ábra (korhmorbxls) III.15/6 ábra (korhmorbxls) 58 III.2 Az ellátórendszer struktúrája III.21 Alapellátás A háziorvosi szolgálatok száma a régióban 2000-ben 969 (min. 645, max 1993, orsz 6869) Ez 1993 óta az egész országban nagyon kisfokú növekedést mutat, a régióban 4,5% (min. 0,2, max 5,3, orsz 1,6) A háziorvosi praxisok túlnyomó többsége 2000-ben területi ellátási kötelezettséggel és vállalkozási formában működött. A régióban a területi ellátási kötelezettséggel működő praxisok aránya 94,9% (min. 91,5, max 97,2, orsz

93,9) A vállalkozók aránya 93,8% (min. 90,4, max 95,9, orsz 93,9) A háziorvosi ellátottságot a 10000 lakosra jutó háziorvosok számával illetve a 10000 gyermekre jutó házi gyermekorvosok számával jellemezzük Ez a régióban a felnőttek esetében 4,76 háziorvos/10.000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max5,46, orsz 5,04) A gyermekek esetében 5,6 házi gyermekorvos/10000 gyermekkorú lakos (min 5,1, max 9,1, orsz 6,8)III21/1 ábra A fogászati alapellátásra vonatkozó adatok feldolgozására még nem került sor. III.21/1 ábra (haziorvos grafxls) III.22 Szakellátási kapacitás III.22-1 Házi szakápolás A házi szakellátásokat illetően az összehasonlítás alapja a 100.000 lakosra jutó házi szakápolási szolgálatok száma lehet. Ez a szám a régióban 4,4 szolgálat/100000 lakos (min 3,0, max 4,8, orsz 3,6) III.22-2 Járóbeteg-szakellátás A járóbeteg- szakellátási kapacitások tekintetében durva tájékozódásra alkalmas adat a 100.000

lakosra jutó rendelési óraszám Ez ugyanis az intézményi kapacitást és a rendelkezésre álló orvosi erőforrást is magában foglalja Ennek értéke a régióban 99636 óra/év/100000 lakos (min 90670, max 178998, orsz 123682) További elemzések során majd a rendelőintézettel való ellátottságot, a lakóhelyhez legközelebb eső járóbeteg-ellátó intézmény átlagos távolságát stb. is figyelembe kell venni A rendelési óraszámokon belül a szakorvosi és nem szakorvosi óraszámok megoszlását esetlegessége miatt nehezen elemezhető adatnak tartjuk.III22/1 ábra Általánosságban elmondható, hogy a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarországi régió óraszámai abszolút értékben és lakosságszámhoz viszonyítottan is jelentősen magasabbak. A továbbiakban csak az ezen túlmenő aránytalanságokat vizsgáljuk. További elemzést igényel annak eldöntése, hogy ezt mennyire indokolja az a körülmény, hogy a Közép-Magyarországi régió

jelentős számban lát el régión kívüli lakosságot 59 III.22/1 ábra - Szerződéses óraszámok 100000 lakosra (jarokapacitas grafxls) (Ezek az adatok 2000. október – 2001 szeptember közötti szerződéses időszakra vonatkoznak) Országosan sajátos képet mutató szakma kódok Külön ki kell emelni az alkohológiai szakrendelést, amely négy régióban teljesen hiányzik, a Nyugat-Dunántúli régióban minimális óraszámmal szerepel, egyedül a központi régióban jelenik meg jelentősebb óraszámmal. Ez az alkoholizmus közismert gyakoriságával nem áll összhangban, de a helyes következtetések levonásához a kérdés további vizsgálata szükséges. (Lehet pl, hogy a megfelelő tevékenység a régiók többségében másként van nevesítve, pl. addiktológia) Hasonlóan furcsa képet mutat a drogbeteg-ellátás, amely csak a Dél-Alföldi, ÉszakAlföldi, Közép-Magyarországi és Nyugat-Dunántúli régióban szerepel, de mindenütt rendkívül

alacsony óraszámmal (összesen heti 45 óra!) Csak a Nyugat-Dunántúli régióban létezik nevesített ESWL ambulancia. Csak a Közép-Magyarországi régióban van nevesített AIDS diagnosztikai laboratóriumi óraszám. A régióban kirívóan magas illetve alacsony óraszámmal rendelkező szakma kód nincs. Nincs a régióban képviselve: PIC (Ez nehezen értelmezhető a járóbeteg-ellátásban, azonban a koraszülött ellátás, ill. csecsemőhalálozás nagy népegészségügyi jelentősége miatt kiemeljük. A jelenséget részleteiben, gondosan vizsgálni kell): égés-plasztika kézsebészet gyermekkardiológia III.22-3 Gondozói kapacitás A gondozói kapacitások tekintetében a tüdő- és pszichiátriai gondozókat illetve gyermek és ifjúsági pszichiátriai gondozókat vizsgáljuk abszolút számban, illetve 100.000 lakosra A régióban a tüdőgondozók száma 31 (min. 16, max 35, orsz 160) A pszichiátriai gondozók száma 14 Ez az országban a legkisebb érték

(max36, orsz 142) A gyermek és ifjúsági pszichiátriai gondozók száma pedig 4 Ez az országban a legkisebb érték. (max9, orsz 39) Ez a lakosságszámhoz viszonyítva, a tüdőgondozók esetében 1,99/100.000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték. (min 1,24, orsz 1,57) A pszichiátriai gondozók esetében 0,9/100000 lakos Ez az országban a legkisebb érték. (max1,9, orsz 1,4) A gyermek és ifjúsági pszichiátriai gondozó esetében 1,00/100000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max2,65, orsz 1,68) A gondozói rendszer egészében fejletlennek mondható III.22-4 Művese állomások Mint különleges helyzetű és jelentőségű ellátási formát, a szakellátások között vizsgáljuk a művese-kezelési kapacitásokat. Az állomások száma 9 (min 5, max 16, orsz 63) A kezelőhelyek száma 120 db (min 92, max 241, orsz 927). A lakossághoz viszonyított kezelőhelyek száma 7,7 db/100000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max. 11,3, orsz 9,1) 60

III.23 Speciális diagnosztika A régióban a CT berendezések száma 6. Ez az országban a legkisebb érték (max24, orsz 69) Az MRI készülékek száma 3 (min. 2, max 9, orsz 26) Mind a CT mind az MRI ellátottság terén jelentős regionális különbségek mutatkoznak a 100.000 lakosra jutó berendezések számában. A régióban ez a CT-re 0,38/100000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max0,85, orsz. 0,67) Az MRI-re pedig 0,19/100000 lakos (min 0,15, max 0,40, orsz 0,25) III.24 Fekvőbeteg ellátás A lakosságszámhoz viszonyított kórházi ágyszám alapvető adat. A régióban az aktív és krónikus ágyak lakosságszámra vetített értéke 74,7/10000 lakos (min 71,2, max 96,4, orsz 80,1) Ebből aktív 60,8/10000 lakos (min 45,6, max. 69,1, orsz 60,0) Krónikus 13,9/10000 lakos (min 13,2, max 27,3, orsz 20,1) A régió kórházának száma 15 Ez az országban a legkisebb érték. (max57, orsz 176) Összes ágyszáma 11639 (min 7442, max 27266, orsz 81.544)III24/1

ábra III.24/1 ábra (korhaziagy grafxls) A régiónak van egyetemi kórháza, nincs állami kórháza. Magánkórház, alapítványi kórház, egyházi tulajdonú kórház nincs a régióban. A nem állami szektor tehát gyakorlatilag hiányzik a kórház-tulajdonosi struktúrából Aktív ágyak A régióban az aktív ágyak száma 9477 (min. 5110, max 19544, orsz 61088) Ez a lakossághoz viszonyítva 60,8 /10.000 lakos (min 45,6, max 69,1, orsz 60,0) A viszonyokat grafikusan is bemutatjuk.III24/2 ábra Itt is jellemző a Közép-Magyarországi régió dominanciája, de ez kisebb mértékű, mint a járóbeteg-óraszámok esetében. Az aktív fekvőbeteg-ellátásban nem jól értelmezhető szakmakódokhoz tartozó (pl allergológia, felvételi osztály) ágyszámokat nem elemeztük Országosan sajátságos helyzetben lévő szakma kódok Gyermek és ifjúsági pszichiátria. Mindössze a Közép-Magyarországi régióban van jelen A többi régióban vélhetőleg pszichiátriai

osztályokon zajlik az ellátás Alkohológiai és drogbeteg-ellátási szakmakódon aktív ágy az egész országban nincs. Addiktológiai osztály csak Észak-Magyarországon létezik Plasztikai égési sebészeti osztály csak a Nyugat-Dunántúli régióban létezik A szakmakódok alapján nem kaptunk képet az égési osztályokról, ezek valószínűleg más szakmakód (pl. traumatológia) alatt szerepelnek A mátrix intézetek (osztályok) még nem terjedtek el általánosságban, valószínűleg kapacitás-megtartási okból nevesítettek ilyeneket három régióban, Dél-, Közép- és Nyugat-Dunántúlon. A gyermekgyógyászati szakágyak (gyermek-fülészet, gyermek-neurológia stb.) nevesítésével gondok vannak, egy részük gyermekgyógyászatként, más részük a megfelelő szakma szerint lehet nevesítve, ezért ezek a számadatok érdemben nem elemezhetők. Kirívóan magas relatív ágyszámmal szereplő szakma kód a régióban: intenzív terápia, fertőzőbeteg

ellátás Kirívóan kevés relatív ágyszámmal szereplő szakma kód nincs a régióban. Hiányzó szakma kód nincs a régióban. 61 III.24/2 ábra (fekvoaktivagy grafxls) Krónikus ágyak A régióban a krónikus ágyak száma 2162 (min. 1401, max 7722, orsz 20456) Ez lakossághoz viszonyítva 13,9 /10.000 lakos (min 13,2, max 27,3, orsz 20,1) A krónikus osztályok tekintetében – mivel ezeken elsődlegesen nem aktív orvosi kezelés zajlik – a szakmaspecifikusság kevésbé érvényesül. Országszerte vannak tisztán ápolási osztályok (sajnálatos módon két, érdemben nem különböző szakmakódon: 23 és 73). Ezenkívül rehabilitációs belgyógyászati, pszichiátriai, tüdőgyógyászati, mozgásszervi és kardiológiai szakmában vannak nagyobb számban nevesített ágyak. Az alábbi elemzés ezekre szorítkozikIII24/3 ábra A Közép-Magyarországi régió dominanciája itt kevésbe érvényesül, mint az aktív ellátások terén Kirívóan magas relatív

krónikus ágyszámmal szereplő szakma kód nincs a régióban. Kirívóan alacsony relatív krónikus ágyszámmal szereplő szakma kód a régióban: kardiológia III.24/3 ábra (kronikusagyxls) A kórházi kapacitások tervezésekor a szakmánkénti ágyszámokon kívül számos fontos tényezőt figyelembe kell venni. Ezek egyike a kórházak nagysága A vélemények nem egységesek abban a kérdésben, hogy mekkora az optimális kórházi üzemnagyság. Nyilvánvaló, hogy ez a kórház épületszerkezeti viszonyaitól, szakmai sajátosságaitól és az ellátandó terület ill populáció tulajdonságaitól is függ A működtetés gazdaságossága miatt az elemzés során mégsem hagyhattuk ki a kórháznagyság vizsgálatát Eléggé önkényesen a 300, 600, és 900 ágyas határokat vettük figyelembe A régióban a 900 ágy feletti kórházak száma 5 (min 3, max 14, orsz 34) 600-900 ágy közötti kórház 3 (min. 1, max 9, orsz 27) 300-600 ágy közt van 2 Ez az

országban a legkisebb érték (max15, orsz 42). Végül 300 ágy alatt van 5 Ez az országban a legkisebb érték (max19, orsz 73) Megoszlásukat az alábbi két ábra mutatja.III24/4 ábra ésIII24/5 ábra 62 Észak-Alföld Országos adat 300 ágy alatti 33% 300-600 ágyas 13% 900 ágy felett 19% 900 ágy felett 34% 300 ágy alatti 42% 600-900 ágyas 15% 600-900 ágyas 20% 300-600 ágyas 24% III.24/4 ábra – A kórházak számának megoszlása ágyszám szerint (korhaznagysag grafxls) Észak-Magyarország régió 4 3 8 Észak-Alföld régió 7 9 14 Nyugat-Dunántúl régió 5 1 8 4 2 3 3 15 15 3 2 19 5 5 Közép-Magyarország régió Közép-Dunántúl régió Dél-Alföld régió Dél-Dunántúl régió 4 3 5 4 3 7 3 Kórházak ágyszám szerint 900 felett 600-900 300-600 12 300 alatt III.24/5 ábra – Kórházak száma régiónként, ágyszám szerint III.25 Gyógyszertári ellátottság A régióban a közforgalmú gyógyszertárak

száma 309 (min. 182, max 550, orsz 1999) A lakosságra számítva 2,05 /10.000 lakos (min 1,87, max 2,31, orsz 2,04) III.26 Mentőszolgálati kapacitások A mentőszolgálat kapacitásait illetően az állomások, a mentőjárművek és a mentőorvosok számát tudtuk vizsgálni. A feladat jellege folytán itt nemcsak a lakosságra, hanem a területre vetített arányszámokat is érdemes figyelembe venni. A régióban a mentőállomások száma 38. Ez az országban a legnagyobb érték (min 21, orsz 203) A lakosságra vetítve 2,4/100.000 lakos (min 1,2, max 2,7, orsz 2,0) Területre vetítve 2,1/1000 km2 (min 1,4, max 5,1, orsz 2,2) A régióban használt mentőkocsik száma összesen 194 db. Ez az országban a legnagyobb érték (min 81, orsz 978) Ez lakosságra vetítve 12,4/100.000 lakos (min 6,2, max 13,1, orsz 9,6) Területre vetítve 10,9/1000 km2 (min 7,2, max. 25,4, orsz 10,5) A mentőorvosok száma 17 fő (min. 8, max 87, orsz 177) A lakossághoz viszonyított értéke 1,1

orvos/100000 lakos (min. 0,7, max 3,1, orsz 1,7) Területre vetítve 1,0 orvos/1000 km2 (min 0,7, max 12,6, orsz 1,9) 63 Az Országos Mentőszolgálat nyilvántartása szerint a régióban a cserére szoruló mentőkocsik aránya 47,15 % (min.31,93 max50,30 orsz41,00) (Ez a szám tehát nem a tényleges műszaki állapot felmérése alapján van megha- tározva.) III.27 Szociális ellátás III.27-1 Szociális intézményrendszer Tartós bentlakásos szociális intézmények férőhelyei tízezer lakosra 64,2 férőhely/10.000 lakos (min 53,2, max 77,7, orsz. 63,2) Az adat magában foglalja az időskorúak, a pszichiátriai okból gondozásra szorulók, a szenvedélybetegek, a fogyatékos gyermekek ill. felnőttek, a hajléktalanok és az egyéb ellátásra szorulókra szakosodott intézmények adatait Nagyon kevés a régióban Felnőtt fogyatékosok számára bentlakásos intézmény III.27-2 Házi segítségnyújtás A házi segítségnyújtásban részesülők száma 46,3

fő/10.000 lakos (min 32,5, max 47,7, orsz 39,6) III.27-3 Közgyógyellátás A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 707 fő/10.000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték, kirívóan magas (min. 344, orsz 488) III.28 Humán erőforrás Ezek az adatok 2000-re vonatkoznak. III.28-1 Orvosi állások A lakosságra számított betöltött orvosi állások száma 25,01 állás/10.000 lakos (min 22,48, max 41,16, orsz 30,00) Nagyon erősen a Közép-Magyarországi Régióra koncentrálódott a szájsebészekkel való ellátottság, minden más régióban számuk alacsony. A járóbeteg szakellátásban kirívóan alacsony számban képviselt szakma kód nincs a régióban. A fekvőbeteg-ellátó intézmények lakosságra számított betöltött szakorvosi állásainak száma 9,5 állás/10.000 lakos (min. 8,5, max 16,4, orsz 11,8) A be nem töltött állások száma 1,18 állás/10000 lakos Ez az országban a legkisebb érték. (max2,26, orsz 1,60) Körültekintéssel

értelmezendő adat, további elemzést igényel A vállalkozó orvosok aránya 0,5% (min. 0,1, max 6,0, orsz 1,9) III.28-2 Szakdolgozók A lakosságra számított egészségügyi szakdolgozói állások (szociális nélkül) száma 87 állás/10.000 lakos (min 79, max. 106, orsz 94) Egészségügyi szakdolgozói állások fekvőbeteg gyógyintézményekben 47,9 állás/10000 lakos (min. 44,2, max 61,0, orsz 54,0) Védőnői állások 4,9 állás/10000 lakos (min 4,2, max 5,4, orsz 4,7) III.28-3 Egészségügyi képzés és oktatás helyzete a régióban Egészségügyi területen egyetemi képzést nyújtó intézmény van a régióban, mely orvos, fogorvos, gyógyszerészképzést nyújt. Az évente végző orvosok száma 255 fő (min 188, max 420, orsz 1075) A fogorvosoké 32 fő (min 21, max. 117, orsz 198) A gyógyszerészeké 22 fő Ez az gyógyszerész-képzést nyújtó intézmények között a legkisebb érték (max115, orsz 247) A régióban az egy évben végzett diplomás

ápolók száma 68 fő (min 36, max 378, orsz. 723) Az egyéb felső fokú képzettséggel rendelkező egészségügyi szakembereké 71 fő (min 53, max 245, orsz. 548) Főiskolai szintű egészségügyi képzés a régióban van. Az egészségügyi szakképzést nyújtó középiskolák száma a régióban 23 db (min. 13, max 66, orsz 182) Az itt végző hallgatók száma 676 fő (min 259, max 1662, orsz 4446) III.29 Eszközellátottság Ez a rész a műtőhelyiségek, egyes berendezések, kiemelt műszerek terén vizsgálja az ellátottságot. A régióban a műtőkkel való ellátottság 10,52 db/100.000 lakos (min9,25 max14,39 orsz11,12) A központi műtők aránya 65,24 %. Ez az országban a legnagyobb érték (min36,50 orsz46,77) A klímaberendezéssel ellátott műtők aránya 93,90 %. Ez az országban a legnagyobb érték (min54,60 orsz68,08) 64 A műszerhelyzetről áttekintő, de kevéssé informatív képet ad a regisztrált műszerek nyilvántartás szerinti

értékének lakossághoz viszonyított nagysága. A 2002 december 31-i állapot szerint a régióban ez 144 mFt/10000 lakos (min97 max264 orsz175) Az alábbi adatok szintén a 2002 évre vonatkoznak A hagyományos röntgenkészülékek száma 72,80 db/100.000 lakos (min41,23 max84,48 orsz64,69) Ezek közül cserére szorul a nyilvántartások szerint 30,22 % (min.27,20 max38,43 orsz30,77) Átlagos életkoruk 12 év Ez az országban a legkisebb érték. (max15 orsz13) A képerősítő berendezések száma 7,31 (min4,86 max8,15 orsz6,99) Ezek közül a nyilvántartás szerint cserére szorul 54,39 % (min.50,22 max76,54 orsz58,93) Átlag életkoruk 15 év (min.14 max18 orsz15) A digitális szubsztrakciós angiográfiás berendezések száma a régióban 0,26 db/100.000 lakos (min0,00 max0,49 orsz.0,28) Átlagos életkoruk 6 év (min0 max11 orsz8) A nyilvántartás szerint cserére szorulók aránya 0,00 % Ez az országban a legkisebb érték. (max33,33 orsz14,29) A veszélyes

szívritmus-zavarok elhárítására használatos defibrillátorok száma 6,29 db/100.000 lakos (min5,53 max.14,14 orsz8,75) A nyilvántartás szerint ezek közül cserére szorul 42,86 % (min26,32 max62,90 orsz44,49) A defibrillátorok átlagos életkora 11,10 év (min.10,36 max13,24 orsz11,73) 65 III.3 Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása III.31 Alapellátás III.31-1 Teljesítmények A háziorvosi ellátás teljesítményelemzését nem a finanszírozás alapját képező per capita elv szerint végezzük, hiszen akkor nem kapnánk mást, mint az egy háziorvosra jutó lakosok számát régiónként, ami egész egyszerűen reciproka a kapacitás-elemzési részben kimutatott tízezer lakosra jutó háziorvosok számának. Ehelyett a rendelői megjelenések, látogatások és kórházi beutalások arányát vizsgáljuk. A lakosságra vetített rendelői megjelenések száma a régióban 4.968 eset/év/1000 lakos (min 3778, max 5579, orsz 4754). A lakáson

történő vizitek száma 473 eset/év/1000 lakos (min 453, max 613, orsz 522) A kórházba utalások száma ugyancsak a lakosságra számítva egy évben 34,48 eset/év/1000 lakos (min. 26,86, max. 40,50, orsz 34,95) Ez azt jelenti, hogy a kórházba utalással végződő esetek aránya 0,6337% (min 0,5082, max 0,7423, orsz. 0,6624) A gyermekorvosi praxisban az orvos-beteg találkozások megoszlása hasonló. A beutalásokra nincs jelenleg adatunkIII31/1 ábra Háziorvosi tevékenység eset/1000 lakos rendelői megjelenés összes 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 t Or sz ág os ad a ag ya ro . tú l kM És za -D un án Dé l un án tú l ld ép -D -A lfö Kö z Dé l lf ö ld kA nt úl És za t- D un á Ny ug a Kö z ép -M ag ya ro . 0 III.31/1 ábra (haziorvosbetegtalalk grafxls) III.31-2 Finanszírozás A per capita finanszírozás jellegéből adódóan a finanszírozási összegek a régió lakosságával lényegében arányosak, a módosító

faktorok és a degresszió eredményez csupán kisfokú eltéréseket. III.32 Szakellátás III.32-1 Házi szakápolás teljesítménye A házi szakápolás teljesítményének jellemzésére rendelkezésünkre álló legjobb adatnak az esetszámokat tekintjük, mely legföljebb 15 vizitet jelenthet. Az egy esetre jutó vizitszámok meglehetősen stabilan állandó értéket mutatnak (kb. 11), ezért ezt bizonyos fenntartással kell kezelnünk A régióban az egy szolgálatra jutó éves esetszám 2001-ben 148 eset/év/szolgálat (min. 136, max 294, orsz 204).III32/1 ábra 66 III.32/1 ábra (haziszakap grafxls) III.32-2 Házi szakápolás finanszírozása A régióban a házi szakápolási szolgálatok finanszírozása 2000-ben összesen 172 mFt/év (min. 121, max 412, orsz 1.303) III.32-3 Szakrendelők teljesítménye A járóbeteg szakellátás "fee-for-service" alapú teljesítménymérése közismerten azért problémás, mert a háziorvosi "gate-keeper"

funkció a gyakorlatban nem érvényesül. Ezért a teljesítmények mind az esetszámokat, mind a pontszámokat illetően gerjeszthetők. A gyakorlat ismeretében az esetszámokat mégis megbízhatóbbnak tekintjük, ezért a teljesítményt elsődlegesen az esetszámok alapján vizsgáljuk, bár a pontszám, mint a teljesítményfinanszírozás alapvető adata, nem hagyható figyelmen kívül A régiók között a "pontozási szokások"-ban érdemi különbségeket nem találtunk, ezeket valószínűleg inkább intézményenként változó helyi sajátosságok szabják meg, melyek régiós szinten kiegyenlítődnek. Ezért ezek csak részletesebb elemzésekkel vizsgálhatók Adataink a 2000. október - 2001 szeptember közötti finanszírozási időszakra vonatkoznak Összes esetszám a régióban 7.873661 eset/év (min 5100164, max 20931007, orsz 59832307) A 10.000 lakosra jutó esetszám 50502 eset/év/10000 lakos (min 48396, max 73986, orsz 58804) A régióban elért

összes pontszám-teljesítmény 9.421902626 pont/év (min 5094441634, max 24365568813, orsz. 66197090074) Ez 10000 lakosra számítva 60432723 pont/év/10000 lakos (min 50556101, max 86.126419, orsz 65059505)III32/2 ábra III.32/2 ábra (jaroest grafxls) 67 III.32-4 Szakrendelők finanszírozása A vizsgált időszakban a pont-forint arány (az egységnyi teljesítmény forint értéke) viszonylag állandó volt, ezért a pontszámok és a finanszírozási összegek régiók közti eloszlása megegyező. Az éves finanszírozási összeg a régióban 8.484530 eFt/év (min 4601088, max 21922395, orsz 59664848) A 10.000 lakosra számított összeg 54420 eFt/év/10000 lakos (min 45641, max 77490, orsz 58640) Adataink szintén a 2000 október – 2001 szeptember közötti finanszírozási időszakra vonatkoznakIII32/3 ábra III.32/3 ábra (jaroft grafxls) III.32-5 Gondozók teljesítménye és finanszírozása A gondozási tevékenység teljesítményének mérésére jelen

pillanatban jól használható indikátor nem áll rendelkezésre, alapvetően bázisfinanszírozás működik, ami azonban átalakulóban van. Az érdemi elemzéshez, javaslattételhez további adatgyűjtés szükséges III.32-6 Művese-állomások teljesítménye Az egyes kezelőhelyek igénybevételét a kezelések számával és az egy kezelőhelyre eső betegek számával jellemezhetjük, mely egyben a kihasználtságot is jellemzi. A régióban az összes művese-kezelések száma (CAPD nélkül) 2001-ben 86.077 kezelés (min 51486, max 149786, orsz. 554889) Az egy kezelőhelyre jutó betegek száma 10,3 fő/kezelőhely (min 6,5, max 12,8, orsz 10,1) Az igénybevételt a 10.000 lakosra eső művese kezelések száma a beteg lakóhelye szerint számolva mutatja III.32/4 ábra A régióra vonatkozó érték 550 kezelés/10000 lakos (min 468, max 664, orsz 539) III.32-7 Művese-állomások finanszírozása A művese állomások finanszírozására vonatkozó rendelkezésünkre

álló adat a 2000. évre vonatkozik, ez a 2001 évi teljesítmény-adatainkkal nyilván nem vethető össze. A régiók egészére vonatkozóan 1468,9 mFt/év (min 1081,4, max. 2751,6, orsz 10332,8) III.32/4 ábra (muveskez grafxls) 68 III.33 Speciális diagnosztika III.33-1 Teljesítmény A 2000. évi teljesítményeket a jelentett esetszám alapján vizsgáljuk A CT-és MR-vizsgálatok számát abszolút értékben és 10.000 lakosra vetítve mutatjuk be A régióban a CT-vizsgálatok száma 2000-ben 75.687 db (min 38481, max 197922, orsz 561075) A lakosságra számítva 485 vizsgálat /10.000 lakos (min 343, max 700, orsz 551) Ugyanebben az időszakban 75839 db (min 18.752, max 175753, orsz 570154) MR-vizsgálat történt Ez a lakosságra számítva 486 vizsgálat /10000 lakos (min. 145, max 1048, orsz 560) A regionális eltérések jelentősek. 2001-es adataink szerint CT esetében a kihasználtság éves szinten a régióban 14.797 vizsgálat/berendezés Ez az országban a

legnagyobb érték (min 6381, orsz 9459) Az MRI esetében pedig 33.442 vizsgálat/berendezés (min 9582, max 54324, orsz 26457) III.33-2 Finanszírozás A speciális, nagy értékű diagnosztikai vizsgálatok OEP közvetlen finanszírozási adatait abszolút értékben és 10.000 lakosra vetítve vizsgáljuk A régióban a CT-vizsgálatok OEP finanszírozási összege 2000-ben 462 mFt (min. 238, max 1195, orsz 3537) Lakosságra vetítve 3,0 mFt/10000 lakos (min 2,1, max 4,8, orsz 3,5) Ugyanezek az adatok az MR vizsgálatokra 527 mFt (min. 165, max 1035, orsz 3685) A lakossághoz viszonyítva 3,4 mFt/10.000 lakos (min 1,3, max 6,4, orsz 3,6) III.34 Fekvőbeteg-ellátás III.34-1 Teljesítmény Aktív ellátás A lakossághoz viszonyított teljesítmény a régióban 2281 súlyszám/év/10.000 lakos (min 1646, max 2658, orsz 2225). A CASE MIX index 0,96766 súlyszám/eset (min. 0,87354, max 1,00635, orsz 0,96036) Az átlagos ápolási idő 7,4 ápolási nap/eset (min. 7,1, max 8,0, orsz

7,6) Az ágykihasználtság ebben a régióban 78,19% (min. 78,11, max 83,92, orsz 80,33) Ugyanakkor a normatív ágykihasználtság 83,71% (min. 78,87, max 86,05, orsz 81,72) Krónikus ellátás A lakossághoz viszonyított ápolási napban mért teljesítmény 3519 nap/év/10.000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max8250, orsz 5887) Az egy ágyra jutó évi ápolási nap 254 nap/év/ágy. Ez az országban a legkisebb érték (max312, orsz 293) A krónikus ágyak kihasználtsága 69,5%. Ez az országban a legkisebb érték (max85,4, orsz 80,2) III.34-2 Finanszírozás A fekvőbeteg-ellátás finanszírozását éves szinten abszolút és 10.000 lakosra vetített értéken mutatjuk be, a 2001 évre vonatkozóan. A régióban az abszolút összeg 36.440,9 mFt (min 20932,9, max 81443,7, orsz 243165) Ennek a lakosságra vetített értéke 233,73 mFt/10.000 lakos (min 186,8, max 287,88, orsz 238,99)III34/1 ábra 69 III.34/1 ábra (fekvofin grafxls) 70 IV. Az

Észak-Magyarországi régió elemzése IV.1 Általános, demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok . 72 Általános adatok . 72 IV.11 Népmozgalmi adatok, korfa, várható élettartam . 72 IV.12 Halálozási, haláloki adatok . 73 IV.13 Gazdasági, szociális adatok . 74 IV.14 Morbiditási adatok . 78 IV.15 Az ellátórendszer struktúrája . 81 IV.2 Alapellátás . 81 IV.21 Szakellátási kapacitás . 81 IV.22 Speciális diagnosztika . 83 IV.23 Fekvőbeteg ellátás. 83 IV.24 Gyógyszertári ellátottság . 85 IV.25 Mentőszolgálati kapacitások . 85 IV.26 Szociális ellátás . 86 IV.27 Humán erőforrás . 86 IV.28 Eszközellátottság . 86 IV.29 Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása . 88 IV.3 Alapellátás . 88 IV.31 Szakellátás . 88 IV.32 Speciális diagnosztika . 91 IV.33 Fekvőbeteg-ellátás . 91 IV.34 71 IV.1 Általános, demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok IV.11 Általános adatok A régiót Nógrád, Heves és

Borsod-Abaúj-Zemplén megyék alkotják. Északról Szlovákiával, nyugatról, délről és keletről a Közép-Magyarországi ill. az Észak-Alföldi régió határolja Ez utóbbi felé hosszú szakaszon a Tisza képezi a régió határát. A régió területe 13.429 km2 (min 6919, max 18339, orsz 93029) A 2002 év eleji állapot szerint lakossága 1.296504 fő (min 993466, max 2829047, orsz 10174853) Népsűrűsége 97 fő/km2 (min 70, max 409, orsz 109). Az éves bevándorlás 2001-ben -1,6 fő/1000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max2,0 ), vagyis az elvándorlás ebben a régióban haladja meg legjobban a betelepülést IV.12 Népmozgalmi adatok, korfa, várható élettartam A régióban az 1000 lakosra számított természetes szaporodás-fogyás -3,45 fő/1000 lakos (min. -4,50, max -1,71, orsz. -3,45) Ez viszonylag magas érték, mely nagymérvű elvándorlással együtt a következő években a népesség jelentős csökkenését eredményezi. Az 1000 lakosra

számított élveszületés 10,12 fő/1000 lakos (min. 8,69, max 10,76, orsz 9,53) A halálozás 13,57 fő/1000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min 11,85, orsz 12,97) Az 1000 élveszületésre számított csecsemőhalálozás 9,35 eset/1000 élveszületés (min. 6,31, max 9,57, orsz 8,13), vagyis viszonylag magas a csecsemőhalandóság. A 100 élveszületésre jutó terhességmegszakítás 57,9 eset/100 élveszületés (min. 45,3, max 64,8, orsz 58,1) Az 1000 élveszületésre eső csecsemőhalandóság és a 100 élveszületésre eső terhességmegszakítások száma egyaránt jelentős regionális különbségeket mutat, és a két adat között összefüggés sejthető.IV12/1 ábra A jelenség további vizsgálatra érdemes Csecsemőhalálozás és terhességmegszakítás összefüggése terhességmegszakítás (100 élveszületésre, jobb oldali skála) csecsemőhalálozás (1000 élveszületésre, bal oldali skála) 70,0 12,00 60,0 10,00 50,0 8,00 40,0 6,00

30,0 4,00 20,0 2,00 0,0 0,00 Dé l-A lfö ld Dé l-D un án tú l És za kA lfö És ld za kM ag ya Kö ro . zé pDu ná nt Kö úl zé pM ag ya Ny ro ug . at -D un án tú Or l sz ág os ad at 10,0 IV.12/1 ábra (Abortusz grafxls) 4 A lakosság életkori eloszlását a korfa mutatja, melyet a régióra vonatkozóan mutatunk be, bár lényeges különbség az országos és a régióra vonatkozó korfa, illetve az egyes régiók korfája között nem látható.IV12/2 ábra Az ábrák alatt olvasható file-nevek a dokumentumhoz tartozó CD-n lévő Excel táblákra utalnak, amelyek a grafikonok könyvtárban találhatók. 4 72 80–84 70–74 60–64 50–54 férfi nő 40–44 30–34 20–24 10–14 0–4 60 000 40 000 20 000 0 20 000 40 000 60 000 IV.12/2 ábra A régió korfája (korfa grafxls) A lakosság átlagos életkorát, a korcsoportonkénti férfi-nő arányt tekintve regionális szintű különbségek érdemben nem mutathatók ki. Általában jellemző,

hogy a korfa 20 éves kor alatt egyenletesen keskenyedik, a 45-50 és a 25-30 éves sávban vannak a legnagyobb értékek, valamint, hogy a fiúk születéskori kissé nagyobb aránya 3540 év körül kiegyenlítődik, és idősebb korban a nők számaránya lesz nagyobb. IV.13 Halálozási, haláloki adatok A régióban a lakosságra számolt haláleset összesen 1357 eset/100.000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min 1185, orsz 1298) A vezető halálokok – a fő betegségcsoportokat tekintve – sorrendjében a régiók között nincs különbség. Az egész országban vezető halálok (BNO főcsoportok szerint) a keringési rendszer betegségei adják. (Meg kell jegyeznünk, hogy valószínűleg a keringési és légzési elégtelenséget gyakran tüntetik fel közvetlen halálokként olyan esetekben is, amikor a halálhoz vezető betegség nem szív-érrendszeri.) A régióban a lakosságra vetített halálesetek száma a keringési rendszer betegségei miatt 716,6

eset/100.000 lakos (min. 586,6, max 728,8, orsz 661,8) Ugyanez daganatok miatt 324 eset/100.000 lakos (min 309, max 361, orsz 331) Az emésztőrendszer betegségeire vonatkozóan 98 eset/100.000 lakos (min 81, max 104, orsz 94) Itt kell megemlítenünk az alkoholos májkárosodás szerepét, amely az emésztőszervi halálokok között messze a leggyakoribb. A lakosságra vetített haláleset külső okok (baleset, sérülés) miatt 94 eset/100000 lakos (min 80, max. 105, orsz 93)IV13/1 ábra ésIV13/2 ábra IV.13/1 ábra (mortalitás grafxls) 73 IV.13/2 ábra (mortalitás grafxls) Az öngyilkosság gyakoriságát tekintve jelentős regionális különbségek mutathatók ki, de általában jellemző, hogy a férfiak között az öngyilkosság lényegesen (mintegy négyszer) gyakoribb, mint a nők közt. A régióban a 100.000 lakosra jutó öngyilkosság 27,9 eset/100000 lakos (min 19,9, max 41,5, orsz 29,2) A 100.000 megfelelő nemű lakosra jutó férfi öngyilkosság 47,6

eset/100000 férfi lakos (min 32,3, max 70,6, orsz 47,1). Ugyanez nőkre 10,1 eset/100.000 női lakos (min 8,5, max 17,0, orsz 13,0) IV.14 Gazdasági, szociális adatok IV.14-1 Foglalkoztatottság A gazdasági aktivitás (a gazdaságilag aktív lakosság számának aránya a gazdaságilag aktív és nem aktív lakosság számának összegéhez képest) 47,8%. Ez az országban a legkisebb érték (max58,5, orsz 53,3) A munkanélküliségi ráta 8,5%. Ez az országban a legnagyobb érték (min 4,2, orsz 5,7) Általában az ország középső és nyugati területein jellemzően alacsonyabb a munkanélküliség Az 1998-2001 közti négy évben mindenütt jelentős csökkenést mutat A változás a régióban 29,8% (min 17,0, max 35,8, orsz 26,9) Az eltartottsági ráta, a gyermek- és az idős népesség a 15-64 éves népesség százalékában 49,2%. Ez az országban a legnagyobb érték (min 44,1, orsz 46,1) Az öregedési index (a 65 év feletti népesség a 0-14 éves népesség

százalékában) 87,0% (min. 74,8, max 110,2, orsz 93,5) Ezek az adatok együttesen azt mutatják, hogy a foglalkoztatottság szempontjából ez a régió van a legrosszabb helyzetben IV.14-2 GDP, beruházások A régióban megtermelt GDP egy főre jutó értéke 2000-ben 823 eFt/fő (min. 809, max 1998, orsz 1288) Az 19962000 közötti GDP növekedés 77,4% (min 68,0, max 110,7, orsz 90,8) A régióbeli beruházások egy főre eső értéke 2000-ben 181.173 Ft/fő (min 127708, max 521861, orsz 282489) Az egészségügyi beruházások értéke 4.790 Ft/fő (min 1698, max 5694, orsz 4061) A szociális beruházások értéke 476 Ft/fő. Ez az országban a legkisebb érték (max1279, orsz 1010) Érdemes ezt az adatot a foglalkoztatottsággal együtt figyelembe venni. Ezek az adatok elég jelentős regionális különbségeket mutatnak, amelyben meghatározó a Közép-Magyarországi régió kiemelkedően kedvező helyzete. Az egészségügyi és szociális beruházások 1 főre

számított értékét hasonlítja össze régiónként aIV14/1 ábra A régióban a 2001-es évben folyamatban lévő, címzett támogatásból finanszírozott beruházások összege 9.721 mFt. Ez az országban a legnagyobb érték (min0 orsz27195) Ebből a saját rész 269 mFt (min0 max1136 orsz.2238) A 2002-ben induló beruházások teljes tervezett összege 2360910 mFt (min0 max3219357 orsz.10562146) Ebből a saját rész 108000 mFt (min0 max282978 orsz994023) IV.14-3 Jövedelmi viszonyok Az egy főre jutó bruttó átlagkereset a régióban 86.628 Ft (min 82953, max 130749, orsz 103254) A nők bruttó átlag keresetének aránya a férfiak bruttó átlagkeresetéhez viszonyítva 81,8% (min. 77,6, max 88,0, orsz 81,3) IV.14-4 Lakáshelyzet A régióban a 100 lakásra jutó lakosok száma átlagosan 260 lakos/100 lakás (min. 232, max 265, orsz 250) Az 1000 lakosra jutó új lakásépítések száma 2001-ben 1,6 lakás/1000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték 74

(max.3,8, orsz 2,8) A lakások vezetékes vízzel ellátottsága 87,5% Ez az országban a legkisebb érték (max97,0, orsz. 92,9) A csatornázottság 41,6% (min 31,8, max 74,8, orsz 53,5) IV.14/1 ábra (euszocberuh grafxls) IV.14-5 Szociális helyzetkép A) Az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorló tényezők Az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorló tényezők közül az alkohol- és kábítószer-fogyasztás adatait emeljük ki, azzal a megjegyzéssel, hogy legalább ilyen fontosnak tekintjük a hajléktalanok számát. Ez utóbbi azonban regionális szinten nem elemezhető, lévén hogy a hajléktalanok értelemszerűen csak tartózkodási hely alapján lennének csoportosíthatók, utolsó bejelentett lakóhelyükre vonatkozóan nincs adatunk. A tartózkodási hely viszont érthető okból a nagyvárosokra koncentrálódik, noha nem egyértelműen a nagyvárosok termelik a hajléktalanságot A régióban pszihátriai ill. addiktológiai gondozókban

nyilvántartott alkoholisták számaránya 33 fő/10000 lakos (min.21 max62 orsz39) (Ez az adat értelemszerűen a gondozóhálózat fejlettségétől és az alkohol-betegek számától egyaránt függ) Ezért ezt az adatot célszerű lenne összevetni az egy főre eső alkoholfogyasztással, ez azonban regionális bontásban jelenleg nem áll rendelkezésünkre IV.14/2 ábra (kabitoszer grafxls) A régióban a kábítószer betegek száma 5 fő/10.000 lakos (min3 max27 orsz12) Ezen belül a napi gyakorisággal fogyasztók aránya 55,0 % (min.40,8 max75,5 orsz55,2) A kábítószer fogyasztás miatt kórházba utaltak aránya 4,3 %. Ez az országban a legkisebb érték (max14,0 orsz.9,2) Az IV14/2 ábra a kábítószer-fogyasztók 10000 lakosra vonatkozó számát mutatja B) Az egészségi állapotra közvetett hatást gyakorló tényezők 75 Ezek közül a lakáshelyzetet, a jövedelmi viszonyokat és a munkanélküliséget már bemutattuk. További tényezőként a válások

számát vizsgálhatjuk, mely a régióban 2,3 válás/1000 lakos (min2 max2 orsz2,4) IV14/3 ábra IV.14/3 ábra (valas grafxls) C) A szociális helyzetre hatást gyakorló egészségi tényezők A megváltozott munkaképességűek száma a régióban 36.176 fő (min11007 max63352 orsz215851) Ez a lakossághoz viszonyítva 279 fő/10000 lakos (min89 max406 orsz212) A táppénzes állományban lévők aránya a régióban 4,2 %. Ez az országban a legnagyobb érték (min3,0 orsz3,4) Az egy jogosultra jutó táppénzes nap 15,3 nap/jogosult. Ez az országban a legnagyobb érték (min10,8 orsz12,2) IV.14/4 ábra IV.14/4 ábra (tappenz grafxls) A köz-gyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma a régióban 47.238 fő (min34457 max122615 orsz497423) A lakosságra vetítve 475 fő/10.000 lakos (min343 max707 orsz488) D) Veszélyeztetett, ill. különleges szociális ellátásra szoruló gyermekek A régióban a 0-24 éves lakosságra vetítve a kiegészítő családi pótlékban

részesülők száma 3.540 fő/10000 lakos (min.1388 max3908 orsz2489) Ennek egy főre jutó átlagos összege 4094 Ft Ez az országban a legkisebb érték (max.4353 orsz4193) IV14/5 ábra 76 IV.14/5 ábra (kiegeszito cspotlek grafxls) Ugyanerre a korosztályra vetítve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesített személyek aránya 1.439 fő/10.000 lakos (min1031 max1777 orsz1299) Az egy főre eső támogatási összeg 5421 Ft/fő (min5233 max.8759 orsz6358) Ezer megfelelő korú gyermekre jutó gyámhatóságoknál nyilvántartott veszélyeztetett kiskorú 129,1 fő/1000 gyermek korú lakos (min.56,7 max226,2 orsz121,8) Ezek ok szerinti megoszlása a következő: Környezeti okból 24,93 % (min.12,75 max33,19 orsz20,29) Magatartási okból 14,29 % (min6,40 max18,26 orsz.10,24) Anyagi okból 57,58 % (min43,63 max78,31 orsz66,56) Egészségi okból 3,20 % (min1,92 max5,42 orsz.2,91) A tízezer megfelelő korú lakosra jutó védelembe vett kiskorú 91 fő/10.000

gyermek korú lakos Ez az országban a legnagyobb érték. (min37 orsz65) IV14/6 ábra IV.14/6 ábra (vedelembevett gyermek grafxls) E) Az egészségügyi ellátórendszer kapacitásaival összefüggő szociális intézményrendszeri kapacitások A régióban a tízezer lakosra jutó tartós bentlakásos szociális intézményben ellátottak aránya 60,4 fő/10.000 lakos (min54,1 max79,5 orsz63,6) A tartós bentlakásos szociális intézmények férőhelyszáma a régióban összesen 8.107 férőhely (min5689 max.17508 orsz66049) Az ellátottak száma összesen 7827 fő (min5564 max16613 orsz64721) A pszihiátriai betegek részére a férőhelyek száma 1.394 férőhely (min595 max1673 orsz7887) az ellátottaké 1403 fő (min602 max.1685 orsz7962) A szenvedélybetegek férőhelyszáma 100 férőhely (min12 max533 orsz1334) Az ellátottak férőhelyszáma 101 fő (min.11 max531 orsz1342) Az átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok férőhelyszáma összesen 931 férőhely (min628

max4465 orsz10236) Ebből pszihiátriai 10 férőhely (min0 max20 orsz56) A házi segítségnyújtás adatai: Tízezer 60 éven felüli lakosra jutó ellátott aránya 240,7 fő/10000 60 éven felüli lakos (min.149,9 max259,6 orsz197,3) Az egy gondozóra jutó ellátottak száma 5,8 fő/gondozó (min4,1 max6,2 orsz4,8) 77 IV.15 Morbiditási adatok IV.15-1 Születéskor várható élettartam A születéskor várható élettartam tekintetében a férfiak esetében érdemleges regionális különbségek nem mutathatók ki. A régióban ez az érték 66,7 év Ez az országban a legkisebb érték (max69,1, orsz 68,2) A nők esetében is csupán minimális regionális eltérések látszanak. A régióban anők születéskor várható élettartama 76,3 év (min 75,8, max. 77,4, orsz 76,5) A férfiak és nők közötti jelentős különbség közismert és az egész országban általánosIV15/1 ábra IV.15/1 ábra (Szulvarhat grafxls) IV.15-2 Elvesztett életévek A 100.000 főre eső, a

potenciális 70 évből elvesztett életévek vizsgálata számottevő regionális eltérést mutat A régióban ez 9016 év/100.000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min 7487, orsz 8313)IV15/2 ábra A négy leggyakoribb halálokként szereplő betegségcsoportban az elvesztett életévek számát aIV.15/3 ábra mutatja. Az ábrán a régiók rendezése a daganatos betegség miatt elveszett évek sorrendjében történt Ebben a régióban magas a keringési betegségek miatt elvesztett életévek aránya. IV.15/2 ábra (Elveszett grafxls) 78 IV.15/3 ábra (elveszettévbeteg grafxls) IV.15-3 Kórházi morbiditás A kórházi morbiditási adatok között országosan és minden régióban a vezető helyen állnak a keringési rendszer betegségei. A főbb betegségcsoportok sorrendjében a második helytől kezdve már kimutathatók regionális különbségek A legnagyobb eltérések a légzőrendszeri és a mentális betegségek csoportjában mutathatók ki, ezért az

első helyen álló kardiovaszkuláris betegségek mellett ezeket elemezzük részletesebben. A szintén jelentős daganatos betegségcsoportot nem a kórházi morbiditási adatok, hanem a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján vizsgáljuk. 10.000 lakosra számított kórházi esetszámok: • Keringési rendszer betegségei 520 eset/10.000 lakos (min 419, max 616, orsz 561)IV15/4 ábra • Légzőrendszer betegségei 232 eset/10.000 lakos (min 133, max 276, orsz 213)IV15/5 ábra • Mentális és viselkedési zavarok: 188 eset/10.000 lakos (min 120, max 207, orsz 187)IV15/6 ábra IV.15/4 ábra (korhmorbxls) 79 IV.15/5 ábra (korhmorbxls) IV.15/6 ábra (korhmorbxls) 80 IV.2 Az ellátórendszer struktúrája IV.21 Alapellátás A háziorvosi szolgálatok száma a régióban 2000-ben 836 (min. 645, max 1993, orsz 6869) Ez 1993 óta az egész országban nagyon kisfokú növekedést mutat, a régióban 3,2% (min. 0,2, max 5,3, orsz 1,6) A háziorvosi praxisok túlnyomó

többsége 2000-ben területi ellátási kötelezettséggel és vállalkozási formában működött. A régióban a területi ellátási kötelezettséggel működő praxisok aránya 97,2%. Ez az országban a legnagyobb érték (min 91,5, orsz. 93,9) A vállalkozók aránya 90,4% Ez az országban a legkisebb érték (max95,9, orsz 93,9) A két adat egybehangzóan azt mutatja, hogy a régióban a háziorvosi struktúra kevéssé alakult át A háziorvosi ellátottságot a 10.000 lakosra jutó háziorvosok számával, illetve a 10000 gyermekre jutó házi gyermekorvosok számával jellemezzük Ez a régióban a felnőttek esetében 4,92 háziorvos/10000 lakos (min 4,76, max 5,46, orsz 5,04) A gyermekek esetében 5,1 házi gyermekorvos/10.000 gyermekkorú lakos Ez az országban a legkisebb érték (max.9,1, orsz 6,8)IV21/1 ábra A fogászati alapellátásra vonatkozó adatok feldolgozására még nem került sor. Háziorvosi ellátottság 2001 10.000 lakosra jutó háziorvos 10.000

gyermekre jutó házi gyermekorvos 10,0 8,0 6,0 un án tú öz l ép -M ag ya ro . D élD un án tú l O rsz ág os ad at ld K N yu D ga t-D élA lfö ar o. M ag y És za k- un öz ép -D K És za k- Al fö ld án tú l 4,0 2,0 0,0 IV.21/1 ábra (haziorvos grafxls) IV.22 Szakellátási kapacitás IV.22-1 Házi szakápolás A házi szakellátásokat illetően az összehasonlítás alapja a 100.000 lakosra jutó házi szakápolási szolgálatok száma. Ez a szám a régióban 3,5 szolgálat/100000 lakos (min 3,0, max 4,8, orsz 3,6) IV.22-2 Járóbeteg szakellátás A járóbeteg szakellátási kapacitások tekintetében durva tájékozódásra alkalmas adat a 100.000 lakosra jutó rendelési óraszám Ez ugyanis az intézményi kapacitást és a rendelkezésre álló orvosi erőforrást is magában foglalja Ennek értéke a régióban 90670 óra/év/100000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max178998, orsz 123.682) További elemzések során majd a

rendelőintézettel való ellátottságot, a lakóhelyhez legközelebb eső járóbeteg-ellátó intézmény átlagos távolságát stb. is figyelembe kell venni A rendelési óraszámokon belül a szakorvosi és nem szakorvosi óraszámok megoszlását esetlegessége miatt nehezen elemezhető adatnak tartjuk.IV22/1 ábra 81 IV.22/1 ábra – Szerződéses óraszámok 100000 lakosra (jarokapacitas grafxls) (Ezek az adatok 2000. október – 2001 szeptember közötti szerződéses időszakra vonatkoznak) Általánosságban elmondható, hogy a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarországi Régió óraszámai abszolút értékben és lakosságszámhoz viszonyítottan is jelentősen magasabbak. A továbbiakban csak az ezen túlmenő aránytalanságokat vizsgáljuk. További elemzést igényel annak eldöntése, hogy ezt mennyire indokolja az a körülmény, hogy a Közép-Magyarországi Régió jelentős számban lát el régión kívüli lakosságot Országosan sajátos

képet mutató szakma kódok Külön ki kell emelni az alkohológiai szakrendelést, amely négy régióban teljesen hiányzik, a Nyugat-Dunántúli régióban minimális óraszámmal szerepel, egyedül a központi régióban jelenik meg jelentősebb óraszámmal. Ez az alkoholizmus közismert gyakoriságával nem áll összhangban, de a helyes következtetések levonásához a kérdés további vizsgálata szükséges. (Lehet pl, hogy a megfelelő tevékenység a régiók többségében másként van nevesítve, pl. addiktológia) Hasonlóan furcsa képet mutat a drogbeteg-ellátás, amely csak a Dél-Alföldi, ÉszakAlföldi, Közép-Magyarországi és Nyugat-Dunántúli régióban szerepel, de mindenütt rendkívül alacsony óraszámmal (összesen heti 45 óra!) Csak a Nyugat-Dunántúli régióban létezik nevesített ESWL ambulancia Csak a Közép-Magyarországi Régióban van nevesített AIDS diagnosztikai laboratóriumi óraszám A régióban kirívóan magas óraszámmal

rendelkező szakma kód nincsen. A régióban kirívóan kevés óraszámmal rendelkeznek az alábbi szakma kódok: csecsemő és gyermekgyógyászat, immunológia, idegsebészet, nephrológia, gyermeksebészet, égés-plasztika, gyermek-nőgyógyászat Nincs a régióban képviselve: fogászat, szájsebészet, szívsebészet, nukleáris medicina, kézsebészet, gyermek gasztroenterológia IV.22-3 Gondozói kapacitás A gondozói kapacitások tekintetében a tüdő- és pszichiátriai gondozókat illetve gyermek és ifjúsági pszichiátriai gondozókat vizsgáljuk, abszolút számban, illetve100.000 lakosra A régióban a tüdőgondozók száma 20 (min. 16, max 35, orsz 160) A pszichiátriai gondozók száma 19 (min 14, max. 36, orsz 142) A gyermek és ifjúsági pszichiátriai gondozók száma 5 (min 4, max 9, orsz 39) Ez a lakosságszámhoz viszonyítva, a tüdőgondozók esetében 1,54/100.000 lakos (min 1,24, max 1,99, orsz 1,57) A pszichiátriai gondozók esetében 1,5/100.000

lakos (min 0,9, max 1,9, orsz 1,4) A gyermek- és ifjúsági pszichiátriai gondozó esetében 1,58/100000 lakos (min 1,00, max 2,65, orsz 1,68) IV.22-4 Művese állomások Mint különleges helyzetű és jelentőségű ellátási formát, a szakellátások között vizsgáljuk a művese-kezelési kapacitásokat. Az állomások száma 8 (min 5, max 16, orsz 63), a kezelőhelyek száma 147 (min 92, max 241, orsz 82 927). A lakossághoz viszonyított kezelőhelyek száma 11,3 db/100000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min 7,7, orsz 9,1) IV.23 Speciális diagnosztika A régióban a CT berendezések száma 9 db (min. 6, max 24, orsz 69) Az MRI készülékek száma 2 db Ez az országban a legkisebb érték (max9, orsz 26) Mind a CT mind az MRI ellátottság terén jelentős regionális különbségek mutatkoznak a 100000 lakosra jutó berendezések számában A régióban ez a CT-re 0,68 db/100000 lakos (min. 0,38, max 0,85, orsz 0,67), az MRI-re pedig 0,15 db/100000 lakos

Ez az országban a legkisebb érték (max.0,40, orsz 0,25) IV.24 Fekvőbeteg ellátás A lakosságszámhoz viszonyított kórházi ágyszám alapvető adat. A régióban az aktív és a krónikus ágyak lakosságszámra vetített értéke 73,1/10000 lakos (min 71,2, max 96,4, orsz 80,1) Ebből aktív 57,6 /10000 lakos (min 45,6, max. 69,1, orsz 60,0) Krónikus 15,5/10000 lakos (min 13,2, max 27,3, orsz 20,1) A régió kórházainak száma 22 (min. 15, max 57, orsz 176), összes ágyszáma 9480 (min 7442, max 27266, orsz 81544)IV24/1 ábra A régiónak nincs egyetemi kórháza, van 2 állami kórháza Magánkórház 1 van, alapítványi kórház nincs, egyházi tulajdonú kórház 1 van a régióban IV.24/1 ábra (korhaziagy grafxls) Aktív ágyak A régióban az aktív ágyak száma 7.467 (min 5110, max 19544, orsz 61088) Ez a lakossághoz viszonyítva 57,6 /10.000 lakos (min 45,6, max 69,1, orsz 60,0) A viszonyokat grafikusan is bemutatjukIV24/2 ábra Itt is jellemző a

Közép-Magyarországi Régió dominanciája, de ez kisebb mértékű, mint a járóbeteg-óraszámok esetében Az aktív fekvőbeteg-ellátásban nem jól értelmezhető szakmakódokhoz tartozó (pl. allergológia, felvételi osztály) ágyszámokat nem elemeztük. Országosan sajátságos helyzetben lévő szakma kódok Gyermek- és ifjúsági pszichiátria. Mindössze a Közép-Magyarországi régióban van jelen A többi régióban vélhetőleg pszichiátria osztályokon zajlik az ellátás Alkohológiai és drogbeteg-ellátási szakmakódon aktív ágy az egész országban nincs. Addiktológiai osztály csak Észak-Magyarországon létezik Plasztikai égési sebészeti osztály csak a Nyugat-Dunántúli régióban létezik A szakmakódok alapján nem kaptunk képet az égési osztályokról, ezek valószínűleg más szakmakód (pl. traumatológia) alatt szerepelnek A mátrix intézetek (osztályok) még nem terjedtek el általánosságban, valószínűleg kapacitás-megtartási

okból nevesítettek ilyeneket három régióban, Dél-, Közép- és Nyugat-Dunántúlon. A gyermekgyógyászati szakágyak (gyermek-fülészet, gyermek-neurológia stb.) nevesítésével gondok vannak, egy részük gyermekgyógyászatként, más részük a megfelelő szakma szerint lehet nevesítve, ezért ezek a számadatok érdemben nem elemezhetők. 83 Kirívóan magas relatív ágyszámmal szereplő szakma kódok a régióban: belgyógyászat, sebészet, szülészet-nőgyógyászat, fül- orr- gégészet, szemészet, bőrgyógyászat, urológia, pszichiátria, sugárterápia-onkoradiológia Kirívóan kevés relatív ágyszámmal szereplő szakma kódok a régióban: hematológia, gastroenterológia, érsebészet, PIC, kardiológia Hiányzó szakma kódok a régióban: nephrológia, szívsebészet, a következő szakma kódokon nulla ágyszámon teljesítmény jelentés történt: sebészeti típusú mátrix egység, mátrix intézet, angiológia, tödő- és

mellkas-sebészet, addiktológia IV.24/2 ábra (fekvoaktivagy grafxls) Krónikus ágyak A régióban a krónikus ágyak száma 2013 (min. 1401, max 7722, orsz 20456) a lakossághoz viszonyítva 15,5 /10.000 lakos (min 13,2, max 27,3, orsz 20,1) A krónikus osztályok tekintetében – mivel ezeken elsődlegesen nem aktív orvosi kezelés zajlik – a szakmaspecifikusság kevésbé érvényesül. Országszerte vannak tisztán ápolási osztályok (sajnálatos módon két, érdemben nem különböző szakmakódon: 23 és 73). Ezenkívül rehabilitációs belgyógyászati, pszichiátriai, tüdőgyógyászati, mozgásszervi és kardiológiai szakmában vannak nagyobb számban nevesített ágyak. Az alábbi elemzés ezekre szorítkozikIV24/3 ábra A Közép-Magyarországi Régió dominanciája itt kevésbe érvényesül, mint az aktív ellátások terén Kirívóan magas relatív krónikus ágyszámmal szereplő szakma kód nincs a régióban. Kirívóan alacsony relatív krónikus

ágyszámmal szereplő szakma kódok a régióban: pszichiátria, ápolási osztály IV.24/3 ábra (kronikusagyxls) A kórházi kapacitások tervezésekor a szakmánkénti ágyszámokon kívül számos fontos tényezőt figyelembe kell venni. Ezek egyike a kórházak nagysága A vélemények nem egységesek abban a kérdésben, hogy mekkora az optimális kórházi üzemnagyság. Nyilvánvaló, hogy ez a kórház épületszerkezeti viszonyaitól, szakmai sajátossá84 gaitól és az ellátandó terület ill. populáció tulajdonságaitól is függ A működtetés gazdaságossága miatt az elemzés során mégsem hagyhattuk ki a kórháznagyság vizsgálatát Eléggé önkényesen a 300, 600, és 900 ágyas határokat vettük figyelembe A régióban a 900 ágy feletti kórházak száma 3 Ez az országban a legkisebb érték, de 4 másik régióban ugyanezt látjuk (max.14, orsz 34) 600-900 ágy közötti kórház 4 (min 1, max 9, orsz 27) 300-600 ágy között van 8 (min. 2, max 15,

orsz 42) Végül 300 ágy alatt van 7 (min 5, max 19, orsz 73) Megoszlásukat az alábbi két ábra mutatja.IV24/4 ábra ésIV24/5 ábra Észak-Magyaro. Országos adat 900 ágy felett 14% 300 ágy alatti 32% 900 ágy felett 19% 300 ágy alatti 42% 600-900 ágyas 18% 600-900 ágyas 15% 300-600 ágyas 36% 300-600 ágyas 24% IV.24/4 ábra – A kórházak számának megoszlása ágyszám szerint (korhaznagysag grafxls) Észak-Magyarország régió 4 3 8 Észak-Alföld régió 7 9 14 Nyugat-Dunántúl régió 5 1 8 4 2 3 3 15 15 3 2 19 5 5 Közép-Magyarország régió Közép-Dunántúl régió Dél-Alföld régió Dél-Dunántúl régió 4 3 5 4 3 7 3 Kórházak ágyszám szerint 900 felett 600-900 300-600 12 300 alatt IV.24/5 ábra – Kórházak száma régiónként, ágyszám szerint IV.25 Gyógyszertári ellátottság A régióban a közforgalmú gyógyszertárak száma 236 (min. 182, max 550, orsz 1999), a lakosságra számítva 1,92 /10.000

lakos (min 1,87, max 2,31, orsz 2,04) IV.26 Mentőszolgálati kapacitások A mentőszolgálat kapacitásait illetően az állomások, a mentőjárművek és a mentőorvosok számát tudtuk vizsgálni. A feladat jellege folytán itt nemcsak a lakosságra, hanem a területre vetített arányszámokat is érdemes figyelembe venni. 85 A régióban a mentőállomások száma 35 (min. 21, max 38, orsz 203) A lakosságra vetítve 2,7/100000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték. (min 1,2, orsz 2,0) Területre vetítve 2,6 db/1000 km2 (min 1,4, max 5,1, orsz 2,2) A régióban használt mentőkocsik száma összesen 170 db (min. 81, max 194, orsz 978) Ez lakosságra vetítve 13,1 /100.000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min 6,2, orsz 9,6) Területre vetítve 12,7/1000 km2 (min 7,2, max. 25,4, orsz 10,5) A mentőorvosok száma 11 fő (min. 8, max 87, orsz 177) A lakossághoz viszonyított értéke 0,8 orvos/100000 lakos (min. 0,7, max 3,1, orsz 1,7) Területre vetítve 0,8

orvos/1000 km2 (min 0,7, max 12,6, orsz 1,9) Az Országos Mentőszolgálat nyilvántartása szerint a régióban a cserére szoruló mentőkocsik aránya 50,30 %. Ez az országban a legnagyobb érték. (min31,93 orsz41,00) (Ez a szám tehát nem a tényleges műszaki állapot felmérése alapján van meghatározva) IV.27 Szociális ellátás IV.27-1 Szociális intézményrendszer Tartós bentlakásos szociális intézmények férőhelyei tízezer lakosra 61,2 férőhely/10.000 lakos (min 53,2, max 77,7, orsz. 63,2) Az adat magában foglalja az időskorúak, a pszichiátriai okból gondozásra szorulók, a szenvedélybetegek, a fogyatékos gyermekek ill. felnőttek, a hajléktalanok és az egyéb ellátásra szorulókra szakosodott intézmények adatait Nagyon kevés a régióban: Bentlakást biztosító férőhely szenvedélybetegek számára. IV.27-2 Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtásban részesülők száma 47,7 fő/10.000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték

(min 32,5, orsz. 39,6) IV.27-3 Közgyógyellátás A tízezer lakosra jutó közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 536 fő/10.000 lakos (min 344, max 707, orsz. 488) IV.28 Humán erőforrás Ezek az adatok 2000-re vonatkoznak. IV.28-1 Orvosi állások A lakosságra számított betöltött orvosi állások száma 22,48 állás/10.000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max41,16, orsz 30,00) Nagyon erősen a Közép-Magyarországi Régióra koncentrálódott a szájsebészekkel való ellátottság, minden más régióban számuk alacsony. A járóbeteg szakellátásban dolgozó szakorvosok közt a régióban nagyon kevés van: belgyógyász, labor szakorvos A fekvőbeteg-ellátó intézmények lakosságra számított betöltött szakorvosi állásainak száma 9,1 állás/10.000 lakos (min. 8,5, max 16,4, orsz 11,8) A be nem töltött állások száma 1,66 állás/10000 lakos (min 1,18, max 2,26, orsz. 1,60) A vállalkozó orvosok aránya 0,6% (min. 0,1, max

6,0, orsz 1,9) IV.28-2 Szakdolgozók A lakosságra számított egészségügyi szakdolgozói állások (szociális nélkül) száma 89 állás/10.000 lakos (min 79, max. 106, orsz 94) Egészségügyi szakdolgozói állások fekvőbeteg-ellátó gyógyintézményekben 53,0 állás/10000 lakos (min. 44,2, max 61,0, orsz 54,0) Védőnői állások 4,8 állás/10000 lakos (min 4,2, max 5,4, orsz 4,7) IV.28-3 Egészségügyi képzés és oktatás helyzete a régióban Egészségügyi területen egyetemi képzést nyújtó intézmény nincs a régióban. Főiskolai szintű egészségügyi képzés a régióban van. Az egészségügyi szakképzést nyújtó középiskolák száma a régióban 20 (min. 13, max 66, orsz 182) Az itt végző hallgatók száma 657 fő (min 259, max 1662, orsz 4446) IV.29 Eszközellátottság Ez a rész a műtőhelyiségek, egyes berendezések, kiemelt műszerek terén vizsgálja az ellátottságot. 86 A régióban a műtőkkel való ellátottság 11,34

db/100.000 lakos (min9,25 max14,39 orsz11,12) A központi műtők aránya 48,98 % (min.36,50 max65,24 orsz46,77) A klímaberendezéssel ellátott műtők aránya 59,86 % (min54,60 max.93,90 orsz68,08) A műszerhelyzetről áttekintő, de kevéssé informatív képet ad a regisztrált műszerek nyilvántartás szerinti értékének lakossághoz viszonyított nagysága. A 2002 december 31-i állapot szerint a régióban ez 110 mFt/10000 lakos (min97 max264 orsz175) Az alábbi adatok szintén a 2002 évre vonatkoznak A hagyományos röntgenkészülékek száma 47,74 db/100.000 lakos (min41,23 max84,48 orsz64,69) Ezek közül cserére szorul a nyilvántartások szerint 32,31 % (min.27,20 max38,43 orsz30,77) Átlagos életkoruk 13 év (min12 max.15 orsz13) A képerősítő berendezések száma 4,86 Ez az országban a legkisebb érték (max8,15 orsz6,99) Ezek közül a nyilvántartás szerint cserére szorul 69,84 % (min.50,22 max76,54 orsz58,93) Átlag életkoruk 16 év (min.14 max18

orsz15) A digitális szubsztrakciós angiográfiás berendezések száma a régióban 0,23 db/100.000 lakos (min0,00 max0,49 orsz.0,28) Átlagos életkoruk 11 év Ez az országban a legnagyobb érték (min0 orsz8) A nyilvántartás szerint cserére szorulók aránya 33,33 %. Ez az országban a legnagyobb érték (min0,00 orsz14,29) A veszélyes szívritmus-zavarok elhárítására használatos defibrillátorok száma 6,25 db/100.000 lakos (min5,53 max.14,14 orsz8,75) A nyilvántartás szerint ezek közül cserére szorul 35,80 % (min26,32 max62,90 orsz44,49) A defibrillátorok átlagos életkora 10,36 év. Ez az országban a legkisebb érték (max13,24 orsz11,73) 87 IV.3 Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása IV.31 Alapellátás IV.31-1 Teljesítmények A háziorvosi ellátás teljesítményelemzését nem a finanszírozás alapját képező per capita elv szerint végezzük, hiszen akkor nem kapnánk mást, mint az egy háziorvosra jutó lakosok számát

régiónként, ami egész egyszerűen reciproka a kapacitás-elemzési részben kimutatott tízezer lakosra jutó háziorvosok számának. Ehelyett a rendelői megjelenések, látogatások és kórházi beutalások arányát vizsgáljuk. A lakosságra vetített rendelői megjelenések száma a régióban 5.579 eset/év/1000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min 3778, orsz 4754) A lakáson történő vizitek száma 481 eset/év/1000 lakos (min 453, max 613, orsz. 522) A kórházba utalások száma ugyancsak a lakosságra számítva egy évben 38,68 eset/év/1000 lakos (min. 26,86, max. 40,50, orsz 34,95) Ez azt jelenti, hogy a kórházba utalással végződő esetek aránya 0,6382% (min 0,5082, max 0,7423, orsz. 0,6624) A gyermekorvosi praxisban az orvos-beteg találkozások megoszlása hasonló. A beutalásokra jelenleg nincs adatunkIV31/1 ábra IV.31/1 ábra (haziorvosbetegtalalk grafxls) IV.31-2 Finanszírozás A per capita finanszírozás jellegéből adódóan a

finanszírozási összegek a régió lakosságával lényegében arányosak, a módosító faktorok és a degresszió eredményez csupán kisfokú eltéréseket. IV.32 Szakellátás IV.32-1 Házi szakápolás teljesítménye A házi szakápolás teljesítményének jellemzésére rendelkezésünkre álló legjobb adatnak az esetszámokat tekintjük, mely legföljebb 15 vizitet jelenthet. Az egy esetre jutó vizitszámok meglehetősen stabilan állandó értéket mutatnak (kb. 11), ezért ezt bizonyos fenntartással kell kezelnünk A régióban az egy szolgálatra jutó éves esetszám 2001-ben 226 eset/év/szolgálat (min 136, max 294, orsz 204)IV32/1 ábra 88 IV.32/1 ábra (haziszakap grafxls) IV.32-2 Házi szakápolás finanszírozása A régióban a házi szakápolási szolgálatok finanszírozása 2000-ben összesen 164 mFt/év (min. 121, max 412, orsz 1303). IV.32-3 Szakrendelők teljesítménye A járóbeteg szakellátás "fee-for-service" alapú

teljesítménymérése közismerten azért problémás, mert a háziorvosi "gate-keeper" funkció a gyakorlatban nem érvényesül. Ezért a teljesítmények mind az esetszámokat, mind a pontszámokat illetően gerjeszthetők. A gyakorlat ismeretében az esetszámokat mégis megbízhatóbbnak tekintjük, ezért a teljesítményt elsődlegesen az esetszámok alapján vizsgáljuk, bár a pontszám mint a teljesítményfinanszírozás alapvető adata, nem hagyható figyelmen kívül A régiók között a "pontozási szokások"-ban érdemi különbségeket nem találtunk, ezeket valószínűleg inkább intézményenként változó helyi sajátosságok szabják meg, melyek régiós szinten kiegyenlítődnek. Ezért ezek csak részletesebb elemzésekkel vizsgálhatók Adataink a 2000. október - 2001 szeptember közötti finanszírozási időszakra vonatkoznak Összes esetszám a régióban 6.274576 eset/év (min 5100164, max 20931007, orsz 59832307) A 10.000 lakosra

jutó esetszám 48396 eset/év/10000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max73986, orsz 58.804) A régióban elért összes pontszám-teljesítmény 6.554618749 pont/év (min 5094441634, max 24365568813, orsz. 66197090074) Ez 10000 lakosra számítva 50556101 pont/év/10000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max.86126419, orsz 65059505)IV32/2 ábra IV.32/2 ábra (jaroest grafxls) 89 IV.32-4 Szakrendelők finanszírozása A vizsgált időszakban a pont-forint arány (az egységnyi teljesítmény forint értéke) viszonylag állandó volt, ezért a pontszámok és a finanszírozási összegek régiók közti eloszlása megegyező. Az éves finanszírozási összeg a régióban 5.917379 eFt/év (min 4601088, max 21922395, orsz 59664848) A 10.000 lakosra számított összeg 45641 eFt/év/10000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max77490, orsz 58.640) Adataink szintén a 2000 október - 2001 szeptember közötti finanszírozási időszakra vonatkoznak IV.32/3

ábra IV.32-5 Gondozók teljesítménye és finanszírozása A gondozási tevékenység teljesítményének mérésére jelen pillanatban jól használható indikátor nem áll rendelkezésre, alapvetően bázisfinanszírozás működik, ami azonban átalakulóban van. Az érdemi elemzéshez, javaslattételhez további adatgyűjtés szükséges IV.32/3 ábra (jaroft grafxls) IV.32-6 Művese-állomások teljesítménye Az egyes kezelőhelyek igénybevételét a kezelések számával és az egy kezelőhelyre eső betegek számával jellemezhetjük, mely egyben a kihasználtságot is jellemzi. A régióban az összes művese-kezelések száma (CAPD nélkül) 2001-ben 82.965 kezelés (min 51486, max 149.786, orsz 554889) Az egy kezelőhelyre jutó betegek száma 6,5 fő/kezelőhely Ez az országban a legkisebb érték (max.12,8, orsz 10,1) Az igénybevételt a 10.000 lakosra eső művese-kezelések száma a beteg lakóhelye szerint számolva mutatjaIV32/4 ábra A régióra vonatkozó

érték 664 kezelés/10000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min 468, orsz. 539) IV.32/4 ábra (muveskez grafxls) 90 IV.32-7 Művese-állomások finanszírozása A művese-állomások finanszírozására vonatkozó rendelkezésünkre álló adat a 2000. évre vonatkozik, ez a 2001 évi teljesítmény-adatainkkal nyilván nem vethető össze. A régiók egészére vonatkozóan 1566,7 mFt/év (min 1081,4, max. 2751,6, orsz 10332,8) IV.33 Speciális diagnosztika IV.33-1 Teljesítmény A 2000. évi teljesítményeket a jelentett esetszám alapján vizsgáljuk A CT-és MR-vizsgálatok számát abszolút értékben és 10.000 lakosra vetítve mutatjuk be A régióban a CT-vizsgálatok száma 2000-ben 49.021 (min 38481, max 197922, orsz 561075) A lakosságra számítva 378 vizsgálat /10000 lakos (min 343, max 700, orsz 551) Ugyanebben az időszakban 18752 MR vizsgálat történt. Ez az országban a legkisebb érték (max175753, orsz 570154) Ez a lakosságra számítva 145

vizsgálat /10.000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max1048, orsz 560) A regionális eltérések jelentősek. 2001-es adataink szerint CT esetében a kihasználtság éves szinten a régióban 6381 vizsgálat/berendezés. Ez az országban a legkisebb érték (max.14797, orsz 9459) Az MRI esetében pedig 9582 vizsgálat/berendezés Ez az országban a legkisebb érték (max.54324, orsz 26457) A régióban mind a CT mind az MR-vizsgálatok száma a lakossághoz viszonyítva alacsony, melyhez alacsony kihasználtság társul, tehát a jelenség oka nem a kapacitáshiány. A kérdés további vizsgálata indokolt IV.33-2 Finanszírozás A speciális, nagy értékű diagnosztikai vizsgálatok OEP közvetlen finanszírozási adatait abszolút értékben és 10.000 lakosra vetítve vizsgáljuk A régióban a CT-vizsgálatok OEP finanszírozási összege 2000-ben 291 mFt (min. 238, max 1195, orsz 3537) Lakosságra vetítve 2,2 mFt/10.000 lakos (min 2,1, max 4,8, orsz 3,5) Ugyanezek

az adatok az MR-vizsgálatokra 165 mFt. Ez az országban a legkisebb érték (max1035, orsz 3685) A lakossághoz viszonyítva 1,3 mFt/10.000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max6,4, orsz 3,6) IV.34 Fekvőbeteg-ellátás IV.34-1 Teljesítmény Aktív ellátás A lakossághoz viszonyított teljesítmény a régióban 1865 súlyszám/év/10.000 lakos (min 1646, max 2658, orsz 2225). A CASE MIX index 0,87354 súlyszám/eset. Ez kirívóan alacsony, az országban a legkisebb érték (max1,00635, orsz. 0,96036) Az átlagos ápolási idő 8,0 ápolási nap/eset Ez az országban a legnagyobb érték (min 7,1, orsz 7,6) Az ágykihasználtság ebben a régióban 81,27% (min. 78,11, max 83,92, orsz 80,33) Ugyanakkor a normatív ágykihasználtság 81,16% (min. 78,87, max 86,05, orsz 81,72) Krónikus ellátás A lakossághoz viszonyított ápolási napban mért teljesítmény 4782 nap/év/10.000 lakos (min 3519, max 8250, orsz.5887) Az egy ágyra jutó évi ápolási nap 308

nap/év/ágy (min 254, max 312, orsz 293) A krónikus ágyak kihasználtsága 84,4% (min. 69,5, max 85,4, orsz 80,2) IV.34-2 Finanszírozás A fekvőbeteg-ellátás finanszírozását éves szinten abszolút és 10.000 lakosra vetített értéken mutatjuk be, a 2001 évre vonatkozóan. A régióban az abszolút összeg 25959,9 mFt (min 20932,9, max 81443,7, orsz 243165) Ennek a lakosságra vetített értéke 200,23 mFt/10.000 lakos (min 186,8, max 287,88, orsz 238,99)IV34/1 ábra 91 IV.34/1 ábra (fekvofin grafxls) 92 V. A Közép-Dunántúli régió elemzése V.1 Általános, demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok . 94 Általános adatok . 94 V.11 Népmozgalmi adatok, korfa, várható élettartam . 94 V.12 Halálozási, haláloki adatok . 95 V.13 Gazdasági, szociális adatok . 96 V.14 Morbiditási adatok . 100 V.15 Az ellátórendszer struktúrája . 103 V.2 Alapellátás . 103 V.21 Szakellátási kapacitás . 103 V.22 Speciális diagnosztika . 105 V.23

Fekvőbeteg-ellátás . 105 V.24 Gyógyszertári ellátottság . 107 V.25 Mentőszolgálati kapacitások . 107 V.26 Szociális ellátás . 108 V.27 Humán erőforrás . 108 V.28 Eszközellátottság . 108 V.29 Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása . 110 V.3 Alapellátás . 110 V.31 Szakellátás . 110 V.32 Speciális diagnosztika . 113 V.33 Fekvőbeteg-ellátás . 113 V.34 93 V.1 Általános, demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok V.11 Általános adatok A Közép-Dunántúli régiót Veszprém, Fejér és Komárom-Esztergom megye alkotja. Északon Szlovákiával határos Déli határán fekszik a Balaton, ami az idegenforgalmi szezonban jelentős többletterhet jelent a régió egészségügyi rendszerének Keletről a Közép-Magyarországi, nyugatról a Nyugat-Dunántúli régióval határos Közlekedése a főváros felé a régió két szélén húzódó autópálya folytán kifejezetten jónak mondható A régió területe 11.236 km2 (min6919

max18339 orsz93029) A 2002 év eleji állapot szerint lakossága 1.120610 fő (min993466 max2829047 orsz10174853) Népsűrűsége 100 fő/ km2 (min70 max409 orsz109) Az éves bevándorlás 2001-ben +2,0 fő/1000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min-1,6 orsz) V.12 Népmozgalmi adatok, korfa, várható élettartam A régióban az 1000 lakosra számított természetes szaporodás-fogyás -2,79 fő/1000 lakos (min.-4,50 max-1,71 orsz.-3,45) Az 1000 lakosra számított élveszületés 9,05 fő/1000 lakos (min.8,69 max10,76 orsz9,53) A halálozás 11,85 fő/1000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max13,57 orsz12,97) A magas bevándorlás, az alacsony halandóság ellenére az átlagnál alacsonyabb élveszületési ráta miatt a lakosság kismérvű fogyása várható. Az 1000 élveszületésre számított csecsemőhalálozás 6,31 eset/1000 élveszületés. Ez az országban a legkisebb érték (max.9,57 orsz8,13) A 100 élveszületésre jutó terhességmegszakítás

54,2 eset/100 élveszületés (min.45,3 max64,8 orsz58,1) Az 1000 élveszületésre eső csecsemőhalandóság és a 100 élveszületésre eső terhességmegszakítások száma egyaránt jelentős regionális különbségeket mutat, és a két adat között összefüggés sejthető.V12/1 ábra A jelenség további vizsgálatra érdemes. Csecsemőhalálozás és terhességmegszakítás összefüggése terhességmegszakítás (100 élveszületésre, jobb oldali skála) csecsemőhalálozás (1000 élveszületésre, bal oldali skála) 70,0 12,00 60,0 10,00 50,0 8,00 40,0 6,00 30,0 4,00 20,0 nt úl Or sz ág os ad at t- D un á ag ya ro . Ny ug a ép -M Kö z ép -D Kö z kM És za kA tú l És za -D un án Dé l -A lfö Dé l un án tú l 0,00 ag ya ro . 0,0 lf ö ld 2,00 ld 10,0 V.12/1 ábra (Abortusz grafxls) 5 A lakosság életkori eloszlását a korfa mutatja, melyet a régióra vonatkozóan mutatunk be, bár lényeges különbség az országos és a

régióra vonatkozó korfa, illetve az egyes régiók korfája között nem látható.V12/2 ábra Az ábrák alatt olvasható file-nevek a dokumentumhoz tartozó CD-n lévő Excel táblákra utalnak, amelyek a grafikonok könyvtárban találhatók. 5 94 80–84 70–74 60–64 50–54 férfi nő 40–44 30–34 20–24 10–14 0–4 60 000 40 000 20 000 0 20 000 40 000 60 000 V.12/2 ábra – A régió korfája (korfa grafxls) A lakosság átlagos életkorát, a korcsoportonkénti férfi-nő arányt tekintve regionális szintű különbségek érdemben nem mutathatók ki. Általában jellemző, hogy a korfa 20 éves kor alatt egyenletesen keskenyedik, a 45-50 és a 25-30 éves sávban vannak a legnagyobb értékek, valamint hogy a fiúk születéskori kissé nagyobb aránya 35-40 év körül kiegyenlítődik, és idősebb korban a nők számaránya lesz nagyobb. V.13 Halálozási, haláloki adatok A régióban a lakosságra számolt haláleset összesen 1185 eset/100.000

lakos Ez az országban a legkisebb érték (max.1357 orsz1298) A vezető halálokok – a fő betegségcsoportokat tekintve – sorrendjében a régiók között nincs különbség. Az egész országban a vezető halálokot (BNO főcsoportok szerint) a keringési rendszer betegségei adják (Meg kell jegyeznünk, hogy valószínűleg a keringési és légzési elégtelenséget gyakran tüntetik fel közvetlen halálokként olyan esetekben is, amikor a halálhoz vezető betegség nem szív-érrendszeri.) A régióban a lakosságra vetített halálesetek száma a keringési rendszer betegségei miatt 586,6 eset/100.000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max728,8 orsz661,8) Ugyanez daganatok miatt 319 eset/100000 lakos (min309 max.361 orsz331) Az emésztőrendszer betegségeire vonatkozóan 104 eset/100000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min81 orsz94) Itt kell megemlítenünk az alkoholos májkárosodás szerepét, amely az emésztőszervi halálokok között messze

a leggyakoribb A lakosságra vetített haláleset külső okok (baleset, sérülés) miatt 81 eset/100.000 lakos (min80 max105 orsz93) V.13/1 ábra V13/2 ábra V.13/1 ábra (mortalitás grafxls) 95 V.13/2 ábra (mortalitás grafxls) Az öngyilkosság gyakoriságát tekintve jelentős regionális különbségek mutathatók ki, de általában jellemző, hogy a férfiak között az öngyilkosság lényegesen (mintegy négyszer) gyakoribb, mint a nők közt. A régióban a 100.000 lakosra jutó öngyilkosság 24,7 eset/100000 lakos (min19,9 max41,5 orsz29,2) A 100.000 megfelelő nemű lakosra jutó férfi öngyilkosság 41,1 eset/100000 férfi lakos (min32,3 max70,6 orsz.47,1) Ugyanez nőkre 9,4 eset/100.000 női lakos (min8,5 max17,0 orsz13,0) V.14 Gazdasági, szociális adatok V.14-1 Foglalkoztatottság A gazdasági aktivitás (a gazdaságilag aktív lakosság számának aránya a gazdaságilag aktív és nem aktív lakosság számának összegéhez képest) 55,9 % (min.47,8

max58,5 orsz53,3) A munkanélküliségi ráta 4,3 % (min.4,2 max8,5 orsz5,7) Általában az ország középső és nyugati területein jellemzően alacsonyabb a munkanélküliség Az 1998-2001 közti négy évben mindenütt jelentős csökkenést mutat A változás a régióban 35,8 %. Ez az országban a legnagyobb érték (min17,0 orsz26,9) Az eltartottsági ráta, a gyermek- és az idős népesség a 15-64 éves népesség százalékában 44,2 % (min.44,1 max.49,2 orsz46,1) Az öregedési index (a 65 év feletti népesség a 0-14 éves népesség százalékában) 84,4 % (min.74,8 max110,2 orsz93,5) V.14-2 GDP, beruházások A régióban megtermelt GDP egy főre jutó értéke 2000-ben 1303 eFt/fő (min.809 max1998 orsz1288) Az 19962000 közötti GDP növekedés 110,7 % Ez az országban a legnagyobb érték (min68,0 orsz90,8) A régióbeli beruházások egy főre eső értéke 2000-ben 261.369 Ft/fő (min127708 max521861 orsz282489) Az egészségügyi beruházások értéke 1698

Ft/fő. Ez az országban a legkisebb érték (max5694 orsz4061) A szociális beruházások értéke 736 Ft/fő (min.476 max1279 orsz1010) Ezek az adatok elég jelentős regionális különbségeket mutatnak, amelyben meghatározó a Közép-Magyarországi régió kiemelkedően kedvező helyzete. Az egészségügyi és szociális beruházások 1 főre számított értékét hasonlítja össze régiónként azV14/1 ábra A régióban a 2001-es évben folyamatban lévő, címzett támogatásból finanszírozott beruházások összege 3.176 mFt (min.0 max9721 orsz27195) Ebből a saját rész 346 mFt (min0 max1136 orsz2238) A 2002-ben induló beruházások teljes tervezett összege 1128356 mFt (min0 max3219357 orsz10562146) Ebből a saját rész 282978 mFt. Ez az országban a legnagyobb érték (min0 orsz994023) V.14-3 Jövedelmi viszonyok Az egy főre jutó bruttó átlagkereset a régióban 96.705 Ft (min82953 max130749 orsz103254) A nők bruttó átlagkeresetének aránya a férfiak

bruttó átlagkeresetéhez viszonyítva 77,6 % Ez az országban a legkisebb érték (max.88,0 orsz81,3) V.14-4 Lakáshelyzet A régióban a 100 lakásra jutó lakosok száma átlagosan 265 lakos/100 lakás. Ez az országban a legnagyobb érték (min.232 orsz250) Az 1000 lakosra jutó új lakásépítések száma 2001-ben 2,4 lakás/1000 lakos (min1,6 max3,8 orsz.2,8) A lakások vezetékes vízzel való ellátottsága 97,0 % Ez az országban a legnagyobb érték (min87,5 orsz.92,9) A csatornázottság 59,6 % (min31,8 max74,8 orsz53,5) 96 V.14/1 ábra (euszocberuh grafxls) V.14-5 Szociális helyzetkép A) Az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorló tényezők Az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorló tényezők közül az alkohol- és kábítószer-fogyasztás adatait emeljük ki, azzal a megjegyzéssel, hogy legalább ilyen fontosnak tekintjük a hajléktalanok számát. Ez utóbbi azonban regionális szinten nem elemezhető, lévén hogy a hajléktalanok

értelemszerűen csak tartózkodási hely alapján lennének csoportosíthatók, utolsó bejelentett lakóhelyükre vonatkozóan nincs adatunk. A tartózkodási hely viszont érthető okból a nagyvárosokra koncentrálódik, noha nem egyértelműen a nagyvárosok termelik a hajléktalanságot A régióban pszihátriai ill. addiktológiai gondozókban nyilvántartott alkoholisták számaránya 21 fő/10000 lakos Ez az országban a legkisebb érték. (max62 orsz39) (Ez az adat értelemszerűen a gondozóhálózat fejlettségétől és az alkohol-betegek számától egyaránt függ). Ezért ezt az adatot célszerű lenne összevetni az egy főre eső alkoholfogyasztással, ez azonban regionális bontásban jelenleg nem áll rendelkezésünkre V.14/2 ábra (kabitoszer grafxls) A régióban a kábítószer betegek száma 6 fő/10.000 lakos (min3 max27 orsz12) Ezen belül a napi gyakorisággal fogyasztók aránya 43,6 % (min.40,8 max75,5 orsz55,2) A kábítószer fogyasztás miatt

kórházba utaltak aránya 14,0 %. Ez az országban a legnagyobb érték (min4,3 orsz.9,2) Az V14/2 ábra a kábítószer-fogyasztók 10000 lakosra vonatkozó számát mutatja B) Az egészségi állapotra közvetett hatást gyakorló tényezők 97 Ezek közül a lakáshelyzetet, a jövedelmi viszonyokat és a munkanélküliséget már bemutattuk. További tényezőként a válások számát vizsgálhatjuk, mely a régióban 2,6 válás/1000 lakos (min2 max2 orsz2,4) V14/3 ábra V.14/3 ábra (Valas grafxls) C) A szociális helyzetre hatást gyakorló egészségi tényezők A megváltozott munkaképességűek száma a régióban 15.758 fő (min11007 max63352 orsz215851) Ez a lakossághoz viszonyítva 141 fő/10000 lakos (min89 max406 orsz212) A táppénzes állományban lévők aránya a régióban 3,5 % (min.3,0 max4,2 orsz3,4) Az egy jogosultra jutó táppénzes nap 12,9 nap/jogosult (min10,8 max15,3 orsz12,2) V14/4 ábra V.14/4 ábra (tappenz grafxls) A köz-gyógyellátási

igazolvánnyal rendelkezők száma a régióban 68.966 fő (min34457 max122615 orsz497423) A lakosságra vetítve 531 fő/10.000 lakos (min343 max707 orsz488) D) Veszélyeztetett, ill. különleges szociális ellátásra szoruló gyermekek A régióban a 0-24 éves lakosságra vetítve a kiegészítő családi pótlékban részesülők száma 1.829 fő/10000 lakos (min.1388 max3908 orsz2489) Ennek egy főre jutó átlagos összege 4213 Ft (min4094 max4353 orsz4193) V.14/5 ábra 98 V.14/5 ábra (kiegeszito cspotlek grafxls) Ugyanerre a korosztályra vetítve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesített személyek aránya 1.575 fő/10.000 lakos (min1031 max1777 orsz1299) Az egy főre eső támogatási összeg 5975 Ft/fő (min5233 max.8759 orsz6358) Ezer megfelelő korú gyermekre jutó gyámhatóságoknál nyilvántartott veszélyeztetett kiskorú 60,5 fő/1000 gyermek korú lakos (min.56,7 max226,2 orsz121,8) Ezek ok szerinti megoszlása a következő: Környezeti

okból 33,19 %. Ez az országban a legnagyobb érték (min12,75 orsz20,29) Magatartási okból 17,76 % (min.6,40 max18,26 orsz10,24) Anyagi okból 43,63 % Ez az országban a legkisebb érték (max78,31 orsz66,56) Egészségi okból 5,42 %. Ez az országban a legnagyobb érték (min1,92 orsz2,91) A tízezer megfelelő korú lakosra jutó védelembe vett kiskorú 73 fő/10.000 gyermek korú lakos (min37 max91 orsz.65) V14/6 ábra V.14/6 ábra (vedelembevett gyermek grafxls) E) Az egészségügyi ellátórendszer kapacitásaival összefüggő szociális intézményrendszeri kapacitások A régióban a tízezer lakosra jutó tartós bentlakásos szociális intézményben ellátottak aránya 54,1 fő/10.000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max79,5 orsz63,6) A tartós bentlakásos szociális intézmények férőhelyszáma a régióban összesen 6.092 férőhely (min5689 max.17508 orsz66049) Az ellátottak száma összesen 6068 fő (min5564 max16613 orsz64721) A pszihiátriai

betegek részére a férőhelyek száma 724 férőhely (min.595 max1673 orsz7887) az ellátottaké 712 fő (min602 max.1685 orsz7962) A szenvedélybetegek férőhelyszáma 12 férőhely Ez az országban a legkisebb érték (max.533 orsz1334) Az ellátottak férőhelyszáma 11 fő Ez az országban a legkisebb érték (max531 orsz1342) Az átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok férőhelyszáma összesen 1.023 férőhely (min628 max4465 orsz10236) Ebből pszihiátriai 0 férőhely. Ez az országban a legkisebb érték (max20 orsz56) A házi segítségnyújtás adatai: Tízezer 60 éven felüli lakosra jutó ellátott aránya 182,2 fő/10.000 60 éven felüli lakos (min149,9 max259,6 orsz.197,3) Az egy gondozóra jutó ellátottak száma 4,8 fő/gondozó (min4,1 max6,2 orsz4,8) 99 V.15 Morbiditási adatok V.15-1 Születéskor várható élettartam A születéskor várható élettartam tekintetében a férfiak esetében érdemleges regionális különbségek nem mutathatók ki. A

régióban ez az érték 68,5 év (min66,7 max69,1 orsz68,2) A nők esetében is csupán minimális regionális eltérések látszanak A régióban a nők születéskor várható élettartama 76,2 év (min75,8 max77,4 orsz76,5) A férfiak és nők közötti jelentős különbség közismert és az egész országban általános.V15/1 ábra Születéskor várható élettartam 2001 férfi nő 80,0 75,0 70,0 65,0 60,0 55,0 50,0 ÉszakMagyaro. ÉszakAlföld DélDunántúl Dél-Alföld KözépDunántúl NyugatDunántúl KözépMagyaro. Országos adat V.15/1 ábra (Szulvarhat grafxls) V.15-2 Elvesztett életévek A 100.000 főre eső, a potenciális 70 évből elvesztett életévek számottevő regionális eltérést mutatnak A régióban ez 8023 év/100000 lakos (min7487 max9016 orsz8313)V15/2 ábra A négy leggyakoribb halálokként szereplő betegségcsoportban az elvesztett életévek számát mutatja aV.15/3 ábra. Az ábrán a régiók rendezése a daganatos betegség miatt

elveszett évek sorrendjében történt A régióban magas az emésztőrendszer betegségei miatt elvesztett évek száma. V.15/2 ábra (Elveszett grafxls) 100 V.15/3 ábra (elveszettévbeteg grafxls) V.15-3 Kórházi morbiditás A kórházi morbiditási adatok között országosan és minden régióban vezető helyen állnak a keringési rendszer betegségei. A főbb betegségcsoportok sorrendjében a második helytől kezdve már kimutathatók regionális különbségek A legnagyobb eltérések a légzőrendszeri és a mentális betegségek csoportjában mutathatók ki, ezért az első helyen álló kardiovaszkuláris betegségek mellett ezeket elemezzük részletesebben. A szintén jelentős daganatos betegségcsoportot nem a kórházi morbiditási adatok, hanem a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján vizsgáljuk. 10.000 lakosra számított kórházi esetszámok: • Keringési rendszer betegségei 519 eset/10.000 lakos (min419 max616 orsz561)V15/4 ábra • Légzőrendszer

betegségei 191 eset/10.000 lakos (min133 max276 orsz213)V15/5 ábra • Mentális és viselkedési zavarok: 195 eset/10.000 lakos (min120 max207 orsz187)V15/6 ábra V.15/4 ábra (korhmorbxls) 101 V.15/5 ábra (korhmorbxls) V.15/6 ábra (korhmorbxls) 102 V.2 Az ellátórendszer struktúrája V.21 Alapellátás A háziorvosi szolgálatok száma a régióban 2000-ben 731 (min.645 max1993 orsz6869) Ez 1993 óta az egész országban nagyon kisfokú növekedést mutat, a régióban 2,0 % (min.0,2 max5,3 orsz1,6) A háziorvosi praxisok túlnyomó többsége 2000-ben területi ellátási kötelezettséggel és vállalkozási formában működött. A régióban a területi ellátási kötelezettséggel működő praxisok aránya 94,7 % (min.91,5 max97,2 orsz93,9) A vállalkozók aránya 92,0 % (min90,4 max95,9 orsz93,9) A háziorvosi ellátottságot a 10000 lakosra jutó háziorvosok számával, illetve a 10.000 gyermekre jutó házi gyermekorvosok számával jellemezzük Ez a

régióban a felnőttek esetében 4,90 háziorvos/10.000 lakos (min4,76 max5,46 orsz5,04) A gyermekek esetében 6,4 házi gyermekorvos/10000 gyermekkorú lakos (min.5,1 max9,1 orsz6,8)V21/1 ábra A fogászati alapellátásra vonatkozó adatok feldolgozására még nem került sor Háziorvosi ellátottság 2001 10.000 lakosra jutó háziorvos 10.000 gyermekre jutó házi gyermekorvos 10,0 8,0 6,0 un án tú öz l ép -M ag ya ro . D élD un án tú l O rsz ág os ad at ld K N yu D ga t-D élA lfö ar o. M ag y És za k- un öz ép -D K És za k- Al fö ld án tú l 4,0 2,0 0,0 V.21/1 ábra (haziorvos grafxls) V.22 Szakellátási kapacitás V.22-1 Házi szakápolás A házi szakellátásokat illetően az összehasonlítások alapja a 100.000 lakosra jutó házi szakápolási szolgálatok száma lehet. Ez a szám a régióban 3,6 szolgálat/100000 lakos (min3,0 max4,8 orsz3,6) V.22-2 Járóbeteg-szakellátás A járóbeteg-szakellátási kapacitások tekintetében

durva tájékozódásra alkalmas adat a 100.000 lakosra jutó rendelési óraszám Ez ugyanis az intézményi kapacitást és a rendelkezésre álló orvosi erőforrást is magában foglalja Ennek értéke a régióban 97457 óra/év/100000 lakos (min90670 max178998 orsz123682) További elemzések során majd a rendelőintézettel való ellátottságot, a lakóhelyhez legközelebb eső járóbeteg-ellátó intézmény átlagos távolságát stb. is figyelembe kell venni A rendelési óraszámokon belül a szakorvosi és nem szakorvosi óraszámok megoszlását esetlegessége miatt nehezen elemezhető adatnak tartjuk.V22/1 ábra Általánosságban elmondható, hogy a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarországi régió óraszámai abszolút értékben és lakosságszámhoz viszonyítottan is jelentősen magasabbak. A továbbiakban csak az ezen túlmenő aránytalanságokat vizsgáljuk. További elemzést igényel annak eldöntése, hogy ezt mennyire indokolja az a

körülmény, hogy a Közép-Magyarországi régió jelentős számban lát el régión kívüli lakosságot 103 V.22/1 ábra – Szerződéses óraszámok 100000 lakosra (jarokapacitas grafxls) (Ezek az adatok 2000. október – 2001 szeptember közötti szerződéses időszakra vonatkoznak) Országosan sajátos képet mutató szakma kódok Külön ki kell emelni az alkohológiai szakrendelést, amely négy régióban teljesen hiányzik, a Nyugat-Dunántúli régióban minimális óraszámmal szerepel, egyedül a központi régióban jelenik meg jelentősebb óraszámmal. Ez az alkoholizmus közismert gyakoriságával nem áll összhangban, de a helyes következtetések levonásához a kérdés további vizsgálata szükséges. (Lehet pl, hogy a megfelelő tevékenység a régiók többségében másként van nevesítve, pl. addiktológia) Hasonlóan furcsa képet mutat a drogbeteg-ellátás, amely csak a Dél-Alföldi, ÉszakAlföldi, Közép-Magyarországi és

Nyugat-Dunántúli régióban szerepel, de mindenütt rendkívül alacsony óraszámmal (összesen heti 45 óra) Csak a Nyugat-Dunántúli régióban létezik nevesített ESWL ambulancia Csak a Közép-Magyarországi régióban van nevesített AIDS diagnosztikai laboratóriumi óraszám. A régióban kirívóan magas óraszámmal rendelkező szakma kód nincs. A régióban kirívóan kevés óraszámmal rendelkeznek az alábbi szakma kódok: endokrinológia, ifjúsági pszichiátria, égésplasztika, gyermek-tüdőgyógyászat csecsemő- és gyermekkardiológia (vö. gyermekkardiológia ) Nincs a régióban képviselve: fogászat, szájsebészet, sugárterápia, tüdő- és mellkas-sebészet, szívsebészet, nukleáris medicina, gyermekkardiológia PIC (Nehezen értelmezhető a járóbeteg-ellátásban, azonban a koraszülöttellátás, ill. csecsemőhalálozás nagy népegészségügyi jelentősége miatt kiemeljük, a jelenséget azonban részleteiben, gondosan vizsgálni kell.)

V.22-3 Gondozói kapacitás A gondozói kapacitások tekintetében a tüdő- és pszichiátriai gondozókat, illetve a gyermek- és ifjúsági pszichiátriai gondozókat vizsgáljuk, abszolút számban, illetve100.000 lakosra A régióban a tüdőgondozók száma 17 (min.16 max35 orsz160) A pszichiátriai gondozók száma 17 (min14 max36 orsz.142) A gyermek- és ifjúsági pszichiátriai gondozók száma pedig 5 (min4 max9 orsz39) Ez a lakosságszámhoz viszonyítva, a tüdőgondozók esetében 1,52/100.000 lakos (min1,24 max1,99 orsz1,57) A pszichiátriai gondozók esetében 1,5/100.000 lakos (min0,9 max1,9 orsz1,4) A gyermek- és ifjúsági pszichiátriai gondozók esetében 1,92/100.000 lakos (min1,00 max2,65 orsz1,68) V.22-4 Művese-állomások Mint különleges helyzetű és jelentőségű ellátási formát, a szakellátások között vizsgáljuk a művese-kezelési kapacitásokat. Az állomások száma 5 Ez az országban a legkisebb érték (max16 orsz63) A kezelőhelyek száma

99 (min.92 max241 orsz927) A lakossághoz viszonyított kezelőhelyek száma 8,8/100000 lakos (min7,7 max11,3 orsz.9,1) 104 V.23 Speciális diagnosztika A régióban a CT berendezések száma 7 db (min.6 max24 orsz69) Az MRI készülékeké 2 db Ez az országban a legkisebb érték (max.9 orsz26) Mind a CT mind az MR ellátottság terén jelentős regionális különbségek mutatkoznak a 100.000 lakosra jutó berendezések számában. A régióban ez a CT-re 0,62 db/100000 lakos (min0,38 max0,85 orsz0,67) Az MRI-re pedig 0,18 db/100.000 lakos (min0,15 max0,40 orsz0,25) V.24 Fekvőbeteg-ellátás A lakosságszámhoz viszonyított kórházi ágyszám alapvető adat. A régióban az aktív és krónikus ágyak lakosságszámra vetített értéke 71,2/10000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max96,4 orsz80,1) Ebből aktív 45,6 db/10.000 lakos Ez szintén az országban a legkisebb érték (max69,1 orsz60,0) Krónikus 25,6 db/10000 lakos (min.13,2 max27,3 orsz20,1) A régió

kórházainak száma 24 (min15 max57 orsz176) Összes ágyszáma 7982 (min.7442 max27266 orsz81544)V24/1 ábra A régiónak nincs egyetemi kórháza, 1 állami kórháza van Magánkórház nincs, alapítványi kórház 3, egyházi tulajdonú kórház 2 van a régióban V.24/1 ábra (korhaziagy grafxls) Aktív ágyak A régióban az aktív ágyak száma 5110 db. Ez az országban a legkisebb érték (max19544 orsz61088) Ez a lakossághoz viszonyítva 45,6/10000 lakos Ez ugyancsak az országban a legkisebb érték (max69,1 orsz60,0) A viszonyokat grafikusan is bemutatjuk.V24/2 ábra 10.000 lakosra jutó aktív ágyak száma t Or sz ág os ad a ag ya ro . tú l ép -M -D un án Kö z Dé l kA lf ö ld ld És za Dé l - Al fö ag ya ro . nt úl kM És za t- D un á Ny ug a Kö z ép -D un án tú l 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 V.24/2 ábra (fekvoaktivagy grafxls) Itt is jellemző a Közép-Magyarországi régió dominanciája, de ez kisebb

mértékű, mint a járóbeteg-óraszámok esetében. Az aktív fekvőbeteg-ellátásban nem jól értelmezhető szakmakódokhoz tartozó (pl allergológia, felvételi osztály) ágyszámokat nem elemeztük 105 Országosan sajátságos helyzetben lévő szakma kódok Gyermek- és ifjúsági pszichiátria. Mindössze a Közép-Magyarországi régióban van jelen A többi régióban vélhetőleg pszichiátriai osztályokon zajlik az ellátás Alkohológiai és drogbeteg-ellátási szakmakódon aktív ágy az egész országban nincs. Addiktológiai osztály csak Észak-Magyarországon létezik Plasztikai égési sebészeti osztály csak a Nyugat-Dunántúli régióban létezik A szakmakódok alapján nem kaptunk képet az égési osztályokról, ezek valószínűleg más szakmakód (pl. traumatológia) alatt szerepelnek A mátrix intézetek (osztályok) még nem terjedtek el általánosságban, valószínűleg kapacitás-megtartási okból nevesítettek ilyeneket három régióban,

Dél-, Közép- és Nyugat-Dunántúlon. A gyermekgyógyászati szakágyak (gyermek-fülészet, gyermek-neurológia stb.) nevesítésével gondok vannak, egy részük gyermekgyógyászatként, más részük a megfelelő szakma szerint lehet nevesítve, ezért ezek a számadatok érdemben nem elemezhetők. Kirívóan magas relatív ágyszámmal szereplő szakma kód nincs a régióban. Kirívóan kevés relatív ágyszámmal szereplő szakma kódok a régióban: csecsemő- és gyermekgyógyászat,szemészet, bőrgyógyászat, ortopédia, urológia, onkológia (Óvatosan értelmezendő, mert onkológiai ellátás más szakmakódokon is folyik, másrészről finanszírozási és kapacitásmegtartási okból sok helyen onkológiai ággyá minősítettek át ágyakat.) reumatológia, intenzív terápia, fertőzőbeteg ellátás, pszichiátria, tüdőgyógyászat, idegsebészet, PIC Hiányzó szakma kódok a régióban: sugárterápia-onkoradiológia, angiológia, tüdő- és

mellkas-sebészet, szívsebészet Ebben a régióban van a legtöbb hiányzó és a legtöbb kevés ággyal rendelkező szakma. Egészében véve megállapítható, hogy az aktív fekvőbeteg-ellátási struktúra a régióban alulfejlett Krónikus ágyak A régióban a krónikus ágyak száma 2872 (min.1401 max7722 orsz20456) Ez a lakossághoz viszonyítva 25,6/10.000 lakos (min13,2 max27,3 orsz20,1) A krónikus osztályok tekintetében – mivel ezeken elsődlegesen nem aktív orvosi kezelés zajlik – a szakmaspecifikusság kevésbé érvényesül. Országszerte vannak tisztán ápolási osztályok (sajnálatos módon két, érdemben nem különböző szakmakódon: 23 és 73). Ezenkívül rehabilitációs belgyógyászati, pszichiátriai, tüdőgyógyászati, mozgásszervi és kardiológiai szakmában vannak nagyobb számban nevesített ágyak. Az alábbi elemzés ezekre szorítkozik.V24/3 ábra A Közép-Magyarországi régió dominanciája itt kevésbé érvényesül, mint az

aktív ellátások terén. V.24/3 ábra (kronikusagyxls) Kirívóan magas relatív krónikus ágyszámmal szereplő szakma kódok a régióban: pszichiátria, kardiológia Kirívóan alacsony relatív krónikus ágyszámmal szereplő szakma kód nincs a régióban. A krónikus ellátási kapacitás tehát – ellentétben az aktív kapacitással – az országos átlaghoz mérten arányosan méretezett A kórházi kapacitások tervezésekor a szakmánkénti ágyszámokon kívül számos fontos tényezőt figyelembe kell venni. Ezek egyike a kórházak nagysága A vélemények nem egységesek abban a kérdésben, hogy mekkora az optimális kórházi üzemnagyság. Nyilvánvaló, hogy ez a kórház épületszerkezeti viszonyaitól, szakmai sajátosságaitól és az ellátandó terület ill populáció tulajdonságaitól is függ A működtetés gazdaságossága miatt az elem106 zés során mégsem hagyhattuk ki a kórháznagyság vizsgálatát. Eléggé önkényesen a 300, 600, és

900 ágyas határokat vettük figyelembe A régióban a 900 ágy feletti kórházak száma 3 Ez az országban a legkisebb érték, de 4 másik régióban ugyanezt látjuk (max.14 orsz34) 600-900 ágy közötti kórház 2 (min1 max9 orsz27) 300-600 ágy között van 4 (min.2 max15 orsz42) 300 ágy alatt van 15 (min5 max19 orsz73) Szembetűnően magas a kis ágyszámmal működő, valószínűleg kevésbé gazdaságos intézmények száma Megoszlásukat az alábbi két ábra mutatja V24/4 ábra V24/5 ábra Országos adat Közép-Dunántúl 900 ágy felett 13% 900 ágy felett 19% 600-900 ágyas 8% 300 ágy alatti 42% 300-600 ágyas 17% 300 ágy alatti 62% 600-900 ágyas 15% 300-600 ágyas 24% V.24/4 ábra A kórházak számának megoszlása ágyszám szerint (korhaznagysag grafxls) Észak-Magyarország régió 4 3 8 Észak-Alföld régió 7 9 14 Nyugat-Dunántúl régió 5 1 8 4 2 3 3 15 15 5 3 2 19 5 Közép-Magyarország régió Közép-Dunántúl régió

Dél-Alföld régió Dél-Dunántúl régió 4 3 5 4 3 7 3 Kórházak ágyszám szerint 900 felett 600-900 300-600 12 300 alatt V.24/5 ábra Kórházak száma régiónként, ágyszám szerint V.25 Gyógyszertári ellátottság A régióban a közforgalmú gyógyszertárak száma 213 (min.182 max550 orsz1999) A lakosságra számítva 1,96/10.000 lakos (min1,87 max2,31 orsz2,04) V.26 Mentőszolgálati kapacitások A mentőszolgálat kapacitásait illetően az állomások, a mentőjárművek és a mentőorvosok számát tudtuk vizsgálni. A feladat jellege folytán itt nemcsak a lakosságra, hanem a területre vetített arányszámokat is érdemes figyelembe venni. 107 A régióban a mentőállomások száma 23 (min.21 max38 orsz203) Ez lakosságra vetítve 2,1/100000 lakos (min1,2 2 max.2,7 orsz2,0) Területre vetítve 2,1/1000 km (min1,4 max5,1 orsz2,2) A régióban használt mentőkocsik száma összesen 102 (min.81 max194 orsz978) Ez lakosságra vetítve 9,1/100000

lakos (min6,2 max13,1 orsz9,6) Területre vetítve 9,1/1000 km2 (min7,2 max25,4 orsz10,5) A mentőorvosok száma 8 fő. Ez az országban a legkisebb érték (max87 orsz177) A lakossághoz viszonyított értéke 0,7 orvos/100.000 lakos Ez szintén az országban a legkisebb érték (max3,1 orsz1,7) Területre vetítve 0,7 orvos/1000 km2. Ez is az országban a legkisebb érték (max12,6 orsz1,9) Az Országos Mentőszolgálat nyilvántartása szerint a régióban a cserére szoruló mentőkocsik aránya 32,67 % (min.31,93 max50,30 orsz41,00) (Ez a szám tehát nem a tényleges műszaki állapot felmérése alapján van meghatározva) V.27 Szociális ellátás V.27-1 Szociális intézményrendszer Tartós bentlakásos szociális intézmények férőhelyei tízezer lakosra 53,2 férőhely/10.000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max.77,7 orsz63,2) Az adat magában foglalja az időskorúak, a pszichiátriai okból gondozásra szorulók, a szenvedélybetegek, a fogyatékos

gyermekek ill. felnőttek, a hajléktalanok és az egyéb ellátásra szorulókra szakosodott intézmények adatait Megoldatlan a régióban: hajléktalanok ellátása Nagyon kevés a régióban: bentlakásos intézet szenvedélybetegek számára V.27-2 Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtásban részesülők száma 36,9 fő/10.000 lakos (min32,5 max47,7 orsz39,6) V.27-3 Közgyógyellátás Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 386 fő/10.000 lakos (min344 max707 orsz488) V.28 Humán erőforrás Ezek az adatok 2000-re vonatkoznak. V.28-1 Orvosi állások A lakosságra számított betöltött orvosi állások száma 22,49 állás/10.000 lakos (min22,48 max41,16 orsz30,00) Nagyon erősen a Közép-Magyarországi régióra koncentrálódott a szájsebészekkel való ellátottság, minden más régióban számuk alacsony. A járóbeteg-szakellátásban dolgozó szakorvosok között a régióban nagyon kevés van az alábbiakból: Belgyógyász,

sebész-baleseti sebész, gyermekgyógyász (5 fő összesen!), ideggyógyász, onkológus. A fekvőbeteg-ellátó intézmények lakosságra számított betöltött szakorvosi állásainak száma 8,5 állás/10.000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max16,4 orsz11,8) A be nem töltött állások száma 1,34 állás/10000 lakos (min.1,18 max2,26 orsz1,60) A vállalkozó orvosok aránya 1,4 % (min.0,1 max6,0 orsz1,9) V.28-2 Szakdolgozók A lakosságra számított egészségügyi szakdolgozói állások (szociális nélkül) száma 79 állás/10.000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max.106 orsz94) Egészségügyi szakdolgozói állások fekvőbeteg-ellátó gyógyintézményekben 44,2 állás/10.000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max61,0 orsz54,0) Védőnői állások 4,7 állás/10.000 lakos (min4,2 max5,4 orsz4,7) V.28-3 Egészségügyi képzés és oktatás helyzete a régióban Egészségügyi területen egyetemi képzést nyújtó intézmény nincs a

régióban. Főiskolai szintű egészségügyi képzés a régióban nincs. Az egészségügyi szakképzést nyújtó középiskolák száma a régióban 13 db. Ez az országban a legkisebb érték (max66 orsz182) Az itt végző hallgatók száma 259 fő Ez ugyancsak az országban a legkisebb érték (max.1662 orsz4446) V.29 Eszközellátottság Ez a rész a műtőhelyiségek, egyes berendezések, kiemelt műszerek terén vizsgálja az ellátottságot. 108 A régióban a műtőkkel való ellátottság 9,55 db/100.000 lakos (min9,25 max14,39 orsz11,12) A központi műtők aránya 51,40 % (min.36,50 max65,24 orsz46,77) A klímaberendezéssel ellátott műtők aránya 70,09 % (min54,60 max.93,90 orsz68,08) A műszerhelyzetről áttekintő, de kevéssé informatív képet ad a regisztrált műszerek nyilvántartás szerinti értékének lakossághoz viszonyított nagysága. A 2002 december 31-i állapot szerint a régióban ez 97 mFt/10000 lakos Ez az országban a legkisebb érték.

(max264 orsz175) Az alábbi adatok szintén a 2002 évre vonatkoznak A hagyományos röntgenkészülékek száma 41,23 db/100.000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max84,48 orsz.64,69) Ezek közül cserére szorul a nyilvántartások szerint 33,33 % (min27,20 max38,43 orsz30,77) Átlagos életkoruk 14 év (min.12 max15 orsz13) A képerősítő berendezések száma 6,25 (min4,86 max8,15 orsz6,99) Ezek közül a nyilvántartás szerint cserére szorul 60,00 % (min.50,22 max76,54 orsz58,93) Átlag életkoruk 15 év (min14 max.18 orsz15) A digitális szubsztrakciós angiográfiás berendezések száma a régióban 0,27 db/100.000 lakos (min0,00 max0,49 orsz.0,28) Átlagos életkoruk 9 év (min0 max11 orsz8) A nyilvántartás szerint cserére szorulók aránya 33,33 % Ez az országban a legnagyobb érték. (min0,00 orsz14,29) A veszélyes szívritmus-zavarok elhárítására használatos defibrillátorok száma 5,53 db/100.000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max14,14

orsz8,75) A nyilvántartás szerint ezek közül cserére szorul 62,90 % Ez az országban a legnagyobb érték. (min26,32 orsz44,49) A defibrillátorok átlagos életkora 13,24 év Ez az országban a legnagyobb érték. (min10,36 orsz11,73) 109 V.3 Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása V.31 Alapellátás V.31-1 Teljesítmények A háziorvosi ellátás teljesítményelemzését nem a finanszírozás alapját képező per capita elv szerint végezzük, hiszen akkor nem kapnánk mást, mint az egy háziorvosra jutó lakosok számát régiónként, ami egész egyszerűen reciproka a kapacitás-elemzési részben kimutatott tízezer lakosra jutó háziorvosok számának. Ehelyett a rendelői megjelenések, látogatások és kórházi beutalások arányát vizsgáljuk. A lakosságra vetített rendelői megjelenések száma a régióban 5040 eset/év/1000 lakos (min.3778 max5579 orsz.4754) A lakáson történő vizitek száma 489 eset/év/1000 lakos (min453 max613

orsz522) A kórházba utalások száma ugyancsak a lakosságra számítva egy évben 34,08 eset/év/1000 lakos (min.26,86 max.40,50 orsz34,95) Ez azt jelenti, hogy a kórházba utalással végződő esetek aránya 0,6165 % (min0,5082 max.0,7423 orsz0,6624) A gyermekorvosi praxisban az orvos-beteg találkozások megoszlása hasonló. A beutalásokra nincs jelenleg adatunkV31/1 ábra Háziorvosi tevékenység eset/1000 lakos rendelői megjelenés összes 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 ag ya ro Or . sz ág os ad at tú l kM És za -D un án Dé l un án tú l ld ép -D -A lfö Kö z Dé l lf ö ld kA nt úl És za t- D un á Ny ug a Kö z ép -M ag ya ro . 0 V.31/1 ábra (haziorvosbetegtalalk grafxls) V.31-2 Finanszírozás A per capita finanszírozás jellegéből adódóan a finanszírozási összegek a régió lakosságával lényegében arányosak, a módosító faktorok és a degresszió eredményez csupán kisfokú eltéréseket. V.32 Szakellátás

V.32-1 Házi szakápolás teljesítménye A házi szakápolás teljesítményének jellemzésére rendelkezésünkre álló legjobb adatnak az esetszámokat tekintjük, mely legföljebb 15 vizitet jelenthet. Az egy esetre jutó vizitszámok meglehetősen stabilan állandó értéket mutatnak (kb. 11), ezért ezt bizonyos fenntartással kell kezelnünk A régióban az egy szolgálatra jutó éves esetszám 2001-ben 185 eset/év/szolgálat (min136 max294 orsz204)V32/1 ábra 110 V.32/1 ábra (haziszakap grafxls) V.32-2 Házi szakápolás finanszírozása A régióban a házi szakápolási szolgálatok finanszírozása 2000-ben összesen 122 mFt/év (min.121 max412 orsz.1303) V.32-3 Szakrendelők teljesítménye A járóbeteg-szakellátás "fee-for-service" alapú teljesítménymérése közismerten azért problémás, mert a háziorvosi "gate-keeper" funkció a gyakorlatban nem érvényesül. Ezért a teljesítmények mind az esetszámokat, mind a pontszámokat

illetően gerjeszthetők. A gyakorlat ismeretében az esetszámokat mégis megbízhatóbbnak tekintjük, ezért a teljesítményt elsődlegesen az esetszámok alapján vizsgáljuk, bár a pontszám mint a teljesítményfinanszírozás alapvető adata, nem hagyható figyelmen kívül A régiók között a "pontozási szokások"-ban érdemi különbségeket nem találtunk, ezeket valószínűleg inkább intézményenként változó helyi sajátosságok szabják meg, melyek régiós szinten kiegyenlítődnek. Ezért ezek csak részletesebb elemzésekkel vizsgálhatók Adataink a 2000. október - 2001 szeptember közötti finanszírozási időszakra vonatkoznak Összes esetszám a régióban 5.802408 eset/év (min5100164 max20931007 orsz59832307) A 10.000 lakosra jutó esetszám 51779 eset/év/10000 lakos (min48396 max73986 orsz58804) A régióban elért összes pontszám-teljesítmény 5.811237323 pont/év (min5094441634 max24365568813 orsz.66197090074) Ez 10000 lakosra

számítva 51857804 pont/év/10000 lakos (min50556101 max86126419 orsz.65059505)V32/2 ábra V.32/2 ábra (jaroest grafxls) V.32-4 Szakrendelők finanszírozása A vizsgált időszakban a pont-forint arány (az egységnyi teljesítmény forint értéke) viszonylag állandó volt, ezért a pontszámok és a finanszírozási összegek régiók közti eloszlása megegyező. 111 Az éves finanszírozási összeg a régióban 5.249628 eFt/év (min4601088 max21922395 orsz59664848) A 10.000 lakosra számított összeg 46846 eFt/év/10000 lakos (min45641 max77490 orsz58640) Adataink szintén a 2000. október - 2001 szeptember közötti finanszírozási időszakra vonatkoznakV32/3 ábra V.32/3 ábra (jaroft grafxls) V.32-5 Gondozók teljesítménye és finanszírozása A gondozási tevékenység teljesítményének mérésére jelen pillanatban jól használható indikátor nem áll rendelkezésre, alapvetően bázisfinanszírozás működik, ami azonban átalakulóban van. Az érdemi

elemzéshez, javaslattételhez további adatgyűjtés szükséges V.32-6 Művese-állomások teljesítménye Az egyes kezelőhelyek igénybevételét a kezelések számával és az egy kezelőhelyre eső betegek számával jellemezhetjük, mely egyben a kihasználtságot is jellemzi. A régióban az összes művese-kezelések száma (CAPD nélkül) 2001-ben 56.728 kezelés (min51486 max149786 orsz.554889) Az egy kezelőhelyre jutó betegek száma 12,6 fő/kezelőhely (min6,5 max12,8 orsz10,1) Az igénybevételt a 10.000 lakosra eső művese kezelések száma a beteg lakóhelye szerint számolva mutatja V.32/4 ábra A régióra vonatkozó érték 612 kezelés/10000 lakos (min468 max664 orsz539) V.32/4 ábra (muveskez grafxls) V.32-7 Művese-állomások finanszírozása A művese-állomások finanszírozására vonatkozó rendelkezésünkre álló adat a 2000. évre vonatkozik, ez a 2001 évi teljesítmény-adatainkkal nyilván nem vethető össze. A régiók egészére vonatkozóan

1090,6 mFt/év (min.1081,4 max2751,6 orsz10332,8) 112 V.33 Speciális diagnosztika V.33-1 Teljesítmény A 2000. évi teljesítményeket a jelentett esetszám alapján vizsgáljuk A CT- és MR-vizsgálatok számát abszolút értékben és 10.000 lakosra vetítve mutatjuk be A régióban a CT-vizsgálatok száma 2000-ben 38.481 db Ez az országban a legkisebb érték (max197922 orsz.561075) A lakosságra számítva 343 vizsgálat /10000 lakos Ez szintén az országban a legkisebb érték (max.700 orsz551) Ugyanebben az időszakban 51451 db (min18752 max175753 orsz570154) MR vizsgálat történt Ez a lakosságra számítva 459 vizsgálat /10000 lakos (min145 max1048 orsz560) A regionális eltérések jelentősek. 2001-es adataink szerint CT esetében a kihasználtság éves szinten a régióban 7057 vizsgálat/berendezés (min.6381 max14797 orsz9459) Az MRI esetében pedig 27132 vizsgálat/berendezés (min9582 max54324 orsz.26457) V.33-2 Finanszírozás A speciális, nagy

értékű diagnosztikai vizsgálatok OEP közvetlen finanszírozási adatait abszolút értékben és 10.000 lakosra vetítve vizsgáljuk A régióban a CT-vizsgálatok OEP finanszírozási összege 2000-ben 238 mFt. Ez az országban a legkisebb érték (max.1195 orsz3537) Lakosságra vetítve 2,1 mFt/10000 lakos Ez is az országban a legkisebb érték (max4,8 orsz.3,5) Ugyanezek az adatok az MR vizsgálatokra 289 mFt (min.165 max1035 orsz3685) A lakossághoz viszonyítva 2,6 mFt/10.000 lakos (min1,3 max6,4 orsz3,6) V.34 Fekvőbeteg-ellátás V.34-1 Teljesítmény Aktív ellátás A lakossághoz viszonyított teljesítmény a régióban 1646 súlyszám/év/10.000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max.2658 orsz2225) A CASE MIX index 0,87886 súlyszám/eset (min.0,87354 max1,00635 orsz0,96036) Szintén igen alacsony érték Az átlagos ápolási idő 7,5 ápolási nap/eset (min.7,1 max8,0 orsz7,6) Az ágykihasználtság ebben a régióban 83,92 %. Ez az országban a

legnagyobb érték (min78,11 orsz80,33) Ugyanakkor a normatív ágykihasználtság 86,05 %. Ez az országban a legnagyobb érték (min78,87 orsz81,72) Krónikus ellátás A lakossághoz viszonyított ápolási napban mért teljesítmény 7289 nap/év/10.000 lakos (min3519 max8250 orsz.5887) Az egy ágyra jutó évi ápolási nap 284 nap/év/ágy (min.254 max312 orsz293) A krónikus ágyak kihasználtsága 77,9 % (min.69,5 max85,4 orsz80,2) V.34-2 Finanszírozás A fekvőbeteg-ellátás finanszírozását éves szinten abszolút és 10.000 lakosra vetített értéken mutatjuk be, a 2001 évre vonatkozóan. A régióban az abszolút összeg 20.932,9 mFt Ez az országban a legkisebb érték (max 81443,7 orsz 243165) Ennek a lakosságra vetített értéke 186,8 mFt/10.000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max287,88 orsz.238,99)V34/1 ábra 113 V.34/1 ábra (fekvofin grafxls) 114 VI. A Közép-Magyarországi régió elemzése VI.1 Általános, demográfiai, morbiditási

és mortalitási adatok . 116 Általános adatok . 116 VI.11 Népmozgalmi adatok, korfa, várható élettartam . 116 VI.12 Halálozási, haláloki adatok . 117 VI.13 Gazdasági, szociális adatok . 118 VI.14 Morbiditási adatok . 122 VI.15 Az ellátórendszer struktúrája . 125 VI.2 Alapellátás . 125 VI.21 Szakellátási kapacitás . 125 VI.22 Speciális diagnosztika . 126 VI.23 Fekvőbeteg-ellátás . 127 VI.24 Gyógyszertári ellátottság . 129 VI.25 Mentőszolgálati kapacitások . 129 VI.26 Szociális ellátás . 130 VI.27 Humán erőforrás . 130 VI.28 Eszközellátottság . 130 VI.29 Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása . 132 VI.3 Alapellátás . 132 VI.31 Szakellátás . 132 VI.32 Speciális diagnosztika . 135 VI.33 Fekvőbeteg-ellátás . 135 VI.34 115 VI.1 Általános, demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok VI.11 Általános adatok A Közép-Magyarországi régiót a főváros és Pest megye alkotja. Kis szakaszon Szlovákiával

határos, egyébként a Közép-Dunántúli, Dél-Alföldi, Észak-Alföldi és Észak-Magyarországi régiók övezik. Elhelyezkedése, közlekedési viszonyai és gazdasági szerepe szerint egyaránt elüt a többi régiótól A régió területe 6919 km2. Ez az országban a legkisebb érték (max18339 orsz93029) A 2002 év eleji állapot szerint lakossága 2.829047 fő Ez az országban a legnagyobb érték (min993466 orsz10174853) Népsűrűsége 409 fő/ km2. Ez az országban a legnagyobb érték (min70 orsz109) Az éves bevándorlás 2001-ben 0,6 fő/1000 lakos (min.-1,6 max2,0) VI.12 Népmozgalmi adatok, korfa, várható élettartam A régióban az 1000 lakosra számított természetes szaporodás-fogyás -3,96 fő/1000 lakos (min.-4,50 max-1,71 orsz.-3,45) Az 1000 lakosra számított élveszületés 9,11 fő/1000 lakos (min.8,69 max10,76 orsz9,53) A halálozás 13,07 fő/1000 lakos (min.11,85 max13,57 orsz12,97) Az 1000 élveszületésre számított csecsemőhalálozás 8,53

eset/1000 élveszületés (min.6,31 max9,57 orsz8,13) A 100 élveszületésre jutó terhességmegszakítás 64,8 eset/100 élveszületés. Ez az országban a legnagyobb érték (min.45,3 orsz58,1) Az 1000 élveszületésre eső csecsemőhalandóság és a 100 élveszületésre eső terhességmegszakítások száma egyaránt jelentős regionális különbségeket mutat, és a két adat között összefüggés sejthető. VI12/1 ábra A jelenség további vizsgálatra érdemes Csecsemőhalálozás és terhességmegszakítás összefüggése terhességmegszakítás (100 élveszületésre, jobb oldali skála) csecsemőhalálozás (1000 élveszületésre, bal oldali skála) 70,0 12,00 60,0 10,00 50,0 8,00 40,0 6,00 30,0 4,00 20,0 nt úl Or sz ág os ad at t- D un á ag ya ro . Ny ug a ép -M Kö z ép -D Kö z kM És za kA tú l És za -D un án Dé l -A lfö Dé l un án tú l 0,00 ag ya ro . 0,0 lf ö ld 2,00 ld 10,0 VI.12/1 ábra (Abortusz grafxls) 6 A lakosság

életkori eloszlását a korfa mutatja, melyet a régióra vonatkozóan mutatunk be, bár lényeges különbség az országos és a régióra vonatkozó korfa, illetve az egyes régiók korfája között nem látható.VI12/2 ábra Az ábrák alatt olvasható file-nevek a dokumentumhoz tartozó CD-n lévő Excel táblákra utalnak, amelyek a grafikonok könyvtárban találhatók. 6 116 80–84 70–74 60–64 50–54 férfi nő 40–44 30–34 20–24 10–14 0–4 150 000 100 000 50 000 0 50 000 100 000 150 000 VI.12/2 ábra – A régió korfája (korfa grafxls) A lakosság átlagos életkorát, a korcsoportonkénti férfi-nő arányt tekintve regionális szintű különbségek érdemben nem mutathatók ki. Általában jellemző, hogy a korfa 20 éves kor alatt egyenletesen keskenyedik, a 45-50 és a 25-30 éves sávban vannak a legnagyobb értékek, valamint hogy a fiúk születéskori kissé nagyobb aránya 35-40 év körül kiegyenlítődik, és idősebb korban a

nők számaránya lesz nagyobb. VI.13 Halálozási, haláloki adatok A régióban a lakosságra számolt haláleset összesen 1307 eset/100.000 lakos (min1185 max1357 orsz1298) A vezető halálokok – a fő betegségcsoportokat tekintve – sorrendjében a régiók között nincs különbség. Az egész országban a vezető halálokot (BNO főcsoportok szerint) a keringési rendszer betegségei adják. (Meg kell jegyeznünk, hogy valószínűleg a keringési és légzési elégtelenséget gyakran tüntetik fel közvetlen halálokként olyan esetekben is, amikor a halálhoz vezető betegség nem szív-érrendszeri.) A régióban a lakosságra vetített halálesetek száma a keringési rendszer betegségei miatt 640,3 eset/100.000 lakos (min586,6 max728,8 orsz661,8) Ugyanez daganatok miatt 361 eset/100.000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min309 orsz331) Az emésztőrendszer betegségeire vonatkozóan 99 eset/100.000 lakos (min81 max104 orsz94) Itt kell megemlítenünk az

alkoholos májkárosodás szerepét, amely az emésztőszervi halálokok között messze a leggyakoribb. A lakosságra vetített haláleset külső okok (baleset, sérülés) miatt 87 eset/100.000 lakos (min80 max105 orsz93) VI.13/1 és VI13/2 ábra VI.13/1 ábra (mortalitás grafxls) 117 VI.13/2 ábra (mortalitás grafxls) Az öngyilkosság gyakoriságát tekintve jelentős regionális különbségek mutathatók ki, de általában jellemző, hogy a férfiak között az öngyilkosság lényegesen (mintegy négyszer) gyakoribb, mint a nők közt. A régióban a 100.000 lakosra jutó öngyilkosság 24,2 eset/100000 lakos (min19,9 max41,5 orsz29,2) A 100.000 megfelelő nemű lakosra jutó férfi öngyilkosság 36,2 eset/100000 férfi lakos (min32,3 max70,6 orsz.47,1) Ugyanez nőkre 13,8 eset/100.000 női lakos (min8,5 max17,0 orsz13,0) VI.14 Gazdasági, szociális adatok VI.14-1 Foglalkoztatottság A gazdasági aktivitás (a gazdaságilag aktív lakosság számának aránya a

gazdaságilag aktív és nem aktív lakosság számának összegéhez képest) 56,9 % (min.47,8 max58,5 orsz53,3) A munkanélküliségi ráta 4,3 % (min.4,2 max8,5 orsz5,7) Általában az ország középső és nyugati területein jellemzően alacsonyabb a munkanélküliség Az 1998-2001 közti négy évben mindenütt jelentős csökkenést mutat A változás a régióban 23,2 % (min.17,0 max35,8 orsz26,9) Az eltartottsági ráta, a gyermek- és az idős népesség a 15-64 éves népesség százalékában 44,1 %. Ez az országban a legkisebb érték (max49,2 orsz46,1) Az öregedési index (a 65 év feletti népesség a 0-14 éves népesség százalékában) 110,2 % Ez az országban a legnagyobb érték (min74,8 orsz93,5) VI.14-2 GDP, beruházások A régióban megtermelt GDP egy főre jutó értéke 2000-ben 1998 eFt/fő. Ez az országban a legnagyobb érték (min.809 orsz1288) Az 1996-2000 közötti GDP növekedés 97,7 % (min68,0 max110,7 orsz90,8) A régióbeli beruházások egy

főre eső értéke 2000-ben 521.861 Ft/fő Ez az országban a legnagyobb érték (min.127708 orsz282489) Az egészségügyi beruházások értéke 5694 Ft/fő Ez az országban a legnagyobb érték (min.1698 orsz4061) A szociális beruházások értéke 1279 Ft/fő Ez az országban a legnagyobb érték (min476 orsz.1010) Ezek az adatok elég jelentős regionális különbségeket mutatnak, amelyben meghatározó a Közép-Magyarországi régió kiemelkedően kedvező helyzete. Az egészségügyi és szociális beruházások 1 főre számított értékét hasonlítja össze régiónként azVI14/1 ábra A régióban a 2001-es évben folyamatban lévő, címzett támogatásból finanszírozott beruházások összege 5.707 mFt (min.0 max9721 orsz27195) Ebből a saját rész 1136 mFt Ez az országban a legnagyobb érték (min0 orsz.2238) A 2002-ben induló beruházások teljes tervezett összege 1720000 mFt (min0 max3219357 orsz.10562146) Ebből a saját rész 253000 mFt (min0 max282978

orsz994023) VI.14-3 Jövedelmi viszonyok Az egy főre jutó bruttó átlagkereset a régióban 130.749 Ft Ez az országban a legnagyobb érték (min82953 orsz.103254) A nők bruttó átlagkeresetének aránya a férfiak bruttó átlagkeresetéhez viszonyítva 81,4 % (min77,6 max.88,0 orsz81,3) VI.14-4 Lakáshelyzet A régióban a 100 lakásra jutó lakosok száma átlagosan 232 lakos/100 lakás. Ez az országban a legkisebb érték (max.265 orsz250) Az 1000 lakosra jutó új lakásépítések száma 2001-ben 3,5 lakás/1000 lakos (min1,6 max3,8 118 orsz.2,8) A lakások vezetékes vízzel való ellátottsága 95,6 % (min87,5 max97,0 orsz92,9) A csatornázottság 74,8 %. Ez az országban a legnagyobb érték (min31,8 orsz53,5) VI.14/1 ábra (euszocberuh grafxls) VI.14-5 Szociális helyzetkép A) Az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorló tényezők Az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorló tényezők közül az alkohol- és kábítószer-fogyasztás adatait

emeljük ki, azzal a megjegyzéssel, hogy legalább ilyen fontosnak tekintjük a hajléktalanok számát. Ez utóbbi azonban regionális szinten nem elemezhető, lévén hogy a hajléktalanok értelemszerűen csak tartózkodási hely alapján lennének csoportosíthatók, utolsó bejelentett lakóhelyükre vonatkozóan nincs adatunk. A tartózkodási hely viszont érthető okból a nagyvárosokra koncentrálódik, noha nem egyértelműen a nagyvárosok termelik a hajléktalanságot A régióban pszihátriai ill. addiktológiai gondozókban nyilvántartott alkoholisták számaránya 62 fő/10000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték. (min21 orsz39) (Ez az adat értelemszerűen a gondozóhálózat fejlettségétől és az alkohol-betegek számától egyaránt függ). Ezért ezt az adatot célszerű lenne összevetni az egy főre eső alkoholfogyasztással, ez azonban regionális bontásban jelenleg nem áll rendelkezésünkre VI.14/2 ábra (kabitoszer grafxls) A régióban a

kábítószer betegek száma 27 fő/10.000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min3 orsz12) Ezen belül a napi gyakorisággal fogyasztók aránya 53,4 % (min.40,8 max75,5 orsz55,2) A kábítószer fogyasztás miatt kórházba utaltak aránya 9,6 % (min.4,3 max14,0 orsz9,2) Az VI14/2 ábra a kábítószer-fogyasztók 10000 lakosra vonatkozó számát mutatja B) Az egészségi állapotra közvetett hatást gyakorló tényezők 119 Ezek közül a lakáshelyzetet, a jövedelmi viszonyokat és a munkanélküliséget már bemutattuk. További tényezőként a válások számát vizsgálhatjuk, mely a régióban 2,5 válás/1000 lakos (min2 max2 orsz2,4) VI14/3 ábra VI.14/3 ábra (valas grafxls) C) A szociális helyzetre hatást gyakorló egészségi tényezők A megváltozott munkaképességűek száma a régióban 25.090 fő (min11007 max63352 orsz215851) Ez a lakossághoz viszonyítva 89 fő/10000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max406 orsz212) A táppénzes

állományban lévők aránya a régióban 3,2 % (min.3,0 max4,2 orsz3,4) Az egy jogosultra jutó táppénzes nap 11,5 nap/jogosult (min10,8 max15,3 orsz12,2) VI14/4 ábra VI.14/4 ábra (tappenz grafxls) A köz-gyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma a régióban 110.429 fő (min34457 max122615 orsz.497423) A lakosságra vetítve 707 fő/10000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min343 orsz488) D) Veszélyeztetett, ill. különleges szociális ellátásra szoruló gyermekek A régióban a 0-24 éves lakosságra vetítve a kiegészítő családi pótlékban részesülők száma 1.388 fő/10000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max3908 orsz2489) Ennek egy főre jutó átlagos összege 4175 Ft (min.4094 max4353 orsz4193) VI14/5 ábra 120 VI.14/5 ábra (kiegeszito cspotlek grafxls) Ugyanerre a korosztályra vetítve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesített személyek aránya 1.173 fő/10.000 lakos (min1031 max1777 orsz1299) Az egy

főre eső támogatási összeg 8759 Ft/fő Ez az országban a legnagyobb érték. (min5233 orsz6358) Ezer megfelelő korú gyermekre jutó gyámhatóságoknál nyilvántartott veszélyeztetett kiskorú 56,7 fő/1000 gyermek korú lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max226,2 orsz121,8) Ezek ok szerinti megoszlása a következő: Környezeti okból 32,65 % (min.12,75 max33,19 orsz20,29) Magatartási okból 18,26 % Ez az országban a legnagyobb érték (min6,40 orsz10,24) Anyagi okból 44,18 % (min43,63 max78,31 orsz66,56) Egészségi okból 4,91 % (min.1,92 max5,42 orsz2,91) A tízezer megfelelő korú lakosra jutó védelembe vett kiskorú 37 fő/10.000 gyermek korú lakos Ez az országban a legkisebb érték. (max91 orsz65) VI14/6 ábra VI.14/6 ábra (vedelembevett gyermek grafxls) E) Az egészségügyi ellátórendszer kapacitásaival összefüggő szociális intézményrendszeri kapacitások A régióban a tízezer lakosra jutó tartós bentlakásos szociális

intézményben ellátottak aránya 58,7 fő/10.000 lakos (min54,1 max79,5 orsz63,6) A tartós bentlakásos szociális intézmények férőhelyszáma a régióban összesen 17.508 férőhely Ez az országban a legnagyobb érték. (min5689 orsz66049) Az ellátottak száma összesen 16613 fő Ez az országban a legnagyobb érték (min5564 orsz64721) A pszihiátriai betegek részére a férőhelyek száma 1673 férőhely Ez az országban a legnagyobb érték. (min595 orsz7887) az ellátottaké 1685 fő Ez az országban a legnagyobb érték (min.602 orsz7962) A szenvedélybetegek férőhelyszáma 533 férőhely Ez az országban a legnagyobb érték (min.12 orsz1334) Az ellátottak férőhelyszáma 531 fő Ez az országban a legnagyobb érték (min11 orsz1342) Az átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok férőhelyszáma összesen 4.465 férőhely Ez az országban a legnagyobb érték. (min628 orsz10236) Ebből pszihiátriai 10 férőhely (min0 max20 orsz56) A házi segítségnyújtás

adatai: 121 Tízezer 60 éven felüli lakosra jutó ellátott aránya 149,9 fő/10.000 60 éven felüli lakos Ez az országban a legkisebb érték (max259,6 orsz197,3) Az egy gondozóra jutó ellátottak száma 4,1 fő/gondozó Ez az országban a legkisebb érték. (max6,2 orsz4,8) VI.15 Morbiditási adatok VI.15-1 Születéskor várható élettartam A születéskor várható élettartam tekintetében a férfiak esetében érdemleges regionális különbségek nem mutathatók ki. A régióban ez az érték 69,1 év Ez az országban a legnagyobb érték (min66,7 orsz68,2) A nők esetében is csupán minimális regionális eltérések látszanak. A régióban a nők születéskor várható élettartama 76,5 év (min.75,8 max77,4 orsz76,5) A férfiak és nők közötti jelentős különbség közismert és az egész országban általánosVI15/1 ábra Születéskor várható élettartam 2001 férfi nő 80,0 75,0 70,0 65,0 60,0 55,0 50,0 ÉszakMagyaro. ÉszakAlföld DélDunántúl

Dél-Alföld KözépDunántúl NyugatDunántúl KözépMagyaro. Országos adat VI.15/1 ábra (Szulvarhat grafxls) VI.15-2 Elvesztett életévek A 100.000 főre eső, a potenciális 70 évből elvesztett életévek számottevő regionális eltérést mutatnak A régióban ez 8003 év/100000 lakos (min7487 max9016 orsz8313)VI15/2 ábra A négy leggyakoribb halálokként szereplő betegségcsoportban az elvesztett életévek számát mutatja aVI.15/3 ábra. Az ábrán a régiók rendezése a daganatos betegség miatt elveszett évek sorrendjében történt A régióban alacsony a keringési betegségek miatt elveszett életévek száma. VI.15/2 ábra (Elveszett grafxls) 122 VI.15/3 ábra (elveszettévbeteg grafxls) VI.15-3 Kórházi morbiditás A kórházi morbiditási adatok között országosan és minden régióban vezető helyen állnak a keringési rendszer betegségei. A főbb betegségcsoportok sorrendjében a második helytől kezdve már kimutathatók regionális

különbségek A legnagyobb eltérések a légzőrendszeri és a mentális betegségek csoportjában mutathatók ki, ezért az első helyen álló kardiovaszkuláris betegségek mellett ezeket elemezzük részletesebben. A szintén jelentős daganatos betegségcsoportot nem a kórházi morbiditási adatok, hanem a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján vizsgáljuk. 10.000 lakosra számított kórházi esetszámok: • Keringési rendszer betegségei 616 eset/10.000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min419 orsz.561)VI15/4 ábra • Légzőrendszer betegségei 196 eset/10.000 lakos (min133 max276 orsz213)VI15/5 ábra • Mentális és viselkedési zavarok: 196 eset/10.000 lakos (min120 max207 orsz187)VI15/6 ábra VI.15/4 ábra (korhmorbxls) 123 VI.15/5 ábra (korhmorbxls) VI.15/6 ábra (korhmorbxls) 124 VI.2 Az ellátórendszer struktúrája VI.21 Alapellátás A háziorvosi szolgálatok száma a régióban 2000-ben 1993. Ez az országban a legnagyobb érték

(min645 orsz.6869) Ez 1993 óta az egész országban nagyon kisfokú növekedést mutat, a régióban 1,3 % (min0,2 max5,3 orsz.1,6) A háziorvosi praxisok túlnyomó többsége 2000-ben területi ellátási kötelezettséggel és vállalkozási formában működött. A régióban a területi ellátási kötelezettséggel működő praxisok aránya 91,5 % Ez az országban a legkisebb érték (max97,2 orsz93,9) A vállalkozók aránya 95,9 % Ez az országban a legnagyobb érték (min.90,4 orsz93,9) A háziorvosi ellátottságot a 10000 lakosra jutó háziorvosok számával, illetve a 10000 gyermekre jutó házi gyermekorvosok számával jellemezzük Ez a régióban a felnőttek esetében 5,16 háziorvos/10000 lakos (min4,76 max5,46 orsz5,04) A gyermekek esetében 9,1 házi gyermekorvos/10000 gyermekkorú lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min5,1 orsz6,8)VI21/1 ábra A fogászati alapellátásra vonatkozó adatok feldolgozására még nem került sor Háziorvosi ellátottság

2001 10.000 lakosra jutó háziorvos 10.000 gyermekre jutó házi gyermekorvos un án tú öz l ép -M ag ya ro . D élD un án tú l O rsz ág os ad at ld K N yu D ga t-D élA lfö ar o. M ag y És za k- un öz ép -D K És za k- Al fö ld án tú l 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 VI.21/1 ábra (haziorvos grafxls) VI.22 Szakellátási kapacitás VI.22-1 Házi szakápolás A házi szakellátásokat illetően az összehasonlítások alapja a 100.000 lakosra jutó házi szakápolási szolgálatok száma lehet. Ez a szám a régióban 3,1 szolgálat/100000 lakos (min3,0 max4,8 orsz3,6) VI.22-2 Járóbeteg-szakellátás A járóbeteg-szakellátási kapacitások tekintetében durva tájékozódásra alkalmas adat a 100.000 lakosra jutó rendelési óraszám Ez ugyanis az intézményi kapacitást és a rendelkezésre álló orvosi erőforrást is magában foglalja Ennek értéke a régióban 178998 óra/év/100000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min90670

orsz.123682) További elemzések során majd a rendelőintézettel való ellátottságot, a lakóhelyhez legközelebb eső járóbeteg-ellátó intézmény átlagos távolságát stb. is figyelembe kell venni A rendelési óraszámokon belül a szakorvosi és nem szakorvosi óraszámok megoszlását esetlegessége miatt nehezen elemezhető adatnak tartjuk.VI22/1 ábra Általánosságban elmondható, hogy a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarországi régió óraszámai abszolút értékben és lakosságszámhoz viszonyítottan is jelentősen magasabbak. A továbbiakban csak az ezen túlmenő aránytalanságokat vizsgáljuk. További elemzést igényel annak eldöntése, hogy ezt mennyire indokolja az a körülmény, hogy a Közép-Magyarországi régió jelentős számban lát el régión kívüli lakosságot Országosan sajátos képet mutató szakma kódok Külön ki kell emelni az alkohológiai szakrendelést, amely négy régióban teljesen hiányzik, a

Nyugat-Dunántúli régióban minimális óraszámmal szerepel, egyedül a központi régióban jelenik meg jelentősebb óraszámmal. Ez az alkoholizmus közismert gyakoriságával nem áll összhangban, de a helyes következtetések levonásához a kérdés további vizsgálata szükséges. (Lehet pl, hogy a megfelelő tevékenység a régiók többségében másként van 125 nevesítve, pl. addiktológia) Hasonlóan furcsa képet mutat a drogbeteg-ellátás, amely csak a Dél-Alföldi, ÉszakAlföldi, Közép-Magyarországi és Nyugat-Dunántúli régióban szerepel, de mindenütt rendkívül alacsony óraszámmal (összesen heti 45 óra) Csak a Nyugat-Dunántúli régióban létezik nevesített ESWL ambulancia Csak a Közép-Magyarországi régióban van nevesített AIDS diagnosztikai laboratóriumi óraszám A régióban kirívóan magas óraszámmal rendelkező szakma kód nincs. Ennek ellenére az összes óraszám feltűnően magas A régióban kirívóan kevés

óraszámmal rendelkeznek az alábbi szakma kódok: kardiológia, égésplasztika A régióban minden szakma kód képviselve van. VI.22/1 ábra – Szerződéses óraszámok 100000 lakosra (jarokapacitas grafxls) (Ezek az adatok 2000. október – 2001 szeptember közötti szerződéses időszakra vonatkoznak) VI.22-3 Gondozói kapacitás A gondozói kapacitások tekintetében a tüdő- és pszichiátriai gondozókat, illetve a gyermek- és ifjúsági pszichiátriai gondozókat vizsgáljuk, abszolút számban, illetve100.000 lakosra A régióban a tüdőgondozók száma 35. Ez az országban a legnagyobb érték (min16 orsz160) A pszichiátriai gondozók száma 36 Ez is az országban a legnagyobb érték (min14 orsz142) A gyermek- és ifjúsági pszichiátriai gondozók száma 9. Ez szintén az országban a legnagyobb érték (min4 orsz39) Ez a lakosságszámhoz viszonyítva, a tüdőgondozók esetében 1,24/100.000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max.1,99 orsz1,57) A

pszichiátriai gondozók esetében 1,3/100000 lakos (min0,9 max1,9 orsz1,4) A gyermek- és ifjúsági pszichiátriai gondozók esetében 1,57/100000 lakos (min1,00 max2,65 orsz1,68) VI.22-4 Művese-állomások Mint különleges helyzetű és jelentőségű ellátási formát, a szakellátások között vizsgáljuk a művese-kezelési kapacitásokat. Az állomások száma 16 Ez az országban a legnagyobb érték (min5 orsz63) A kezelőhelyek száma 241. Ez az országban a legnagyobb érték (min92 orsz927) A lakossághoz viszonyított kezelőhelyek száma 8,5/100.000 lakos (min7,7 max11,3 orsz9,1) VI.23 Speciális diagnosztika A régióban a CT berendezések száma 24 db. Ez az országban a legnagyobb érték (min6 orsz69) Az MRI készülékek száma 9 db Ez az országban a legnagyobb érték (min2 orsz26) Mind a CT- mind az MR-ellátottság terén jelentős regionális különbségek mutatkoznak a 100.000 lakosra jutó berendezések számában. A régióban ez a CT-re 0,85 db/100000

lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min.0,38 orsz0,67), az MRI-re pedig 0,32 db/100000 lakos (min0,15 max0,40 orsz0,25) 126 VI.24 Fekvőbeteg-ellátás A lakosságszámhoz viszonyított kórházi ágyszám alapvető adat. A régióban az aktív és a krónikus ágyak lakosságszámra vetített értéke 96,4/10000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min71,2 orsz80,1) Ebből aktív 69,1/10.000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min45,6 orsz60,0) Krónikus 27,3/10000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min.13,2 orsz20,1) A régió kórházainak száma 57 Ez az országban a legnagyobb érték (min.15 orsz176) Összes ágyszáma 27266 Ez az országban a legnagyobb érték (min7442 orsz81544) VI.24/1 ábra A régiónak van egyetemi kórháza, van állami kórháza. Alapítványi kórház, egyházi tulajdonú kórház szintén van a régióban. VI.24/1 ábra (korhaziagy grafxls) Aktív ágyak A régióban az aktív ágyak száma 19.544 Ez az

országban a legnagyobb érték (min5110 orsz61088) Ez a lakossághoz viszonyítva 69,1/10000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min45,6 orsz60,0) A viszonyokat grafikusan is bemutatjuk.VI24/2 ábra VI.24/2 ábra (fekvoaktivagy grafxls) Itt is jellemző a Közép-Magyarországi régió dominanciája, de ez kisebb mértékű, mint a járóbeteg-óraszámok esetében. Az aktív fekvőbeteg-ellátásban nem jól értelmezhető szakmakódokhoz tartozó (pl allergológia, felvételi osztály) ágyszámokat nem elemeztük Országosan sajátságos helyzetben lévő szakma kódok Gyermek- és ifjúsági pszichiátria. Mindössze a Közép-Magyarországi régióban van jelen A többi régióban vélhetőleg pszichiátriai osztályokon zajlik az ellátás Alkohológiai és drogbeteg-ellátási szakmakódon aktív ágy az egész országban nincs. Addiktológiai osztály csak Észak-Magyarországon létezik Plasztikai égési sebészeti osztály csak a Nyugat-Dunántúli régióban

létezik A szakmakódok alapján nem kaptunk képet az égési osztályokról, 127 ezek valószínűleg más szakmakód (pl. traumatológia) alatt szerepelnek A mátrix intézetek (osztályok) még nem terjedtek el általánosságban, valószínűleg kapacitás-megtartási okból nevesítettek ilyeneket három régióban, Dél-, Közép- és Nyugat-Dunántúlon. A gyermekgyógyászati szakágyak (gyermek-fülészet, gyermek-neurológia stb.) nevesítésével gondok vannak, egy részük gyermekgyógyászatként, más részük a megfelelő szakma szerint lehet nevesítve, ezért ezek a számadatok érdemben nem elemezhetők. Kirívóan magas relatív ágyszámmal szereplő szakma kódok a régióban: belgyógyászat, sebészet, traumatológia, fül- orr- gégészet, neurológia, ortopédia, onkológia, fogászat és szájsebészet, reumatológia, intenzív terápia, sugárterápia-onkoradiológia, hematológia, endokrinológia-anyagcsere, érsebészet, idegsebészet, PIC,

szívsebészet, kardiológia Kirívóan kevés relatív ágyszámmal szereplő vagy hiányzó szakma kód nincs a régióban. Hiányzó szakma kód nincs a régióban. Krónikus ágyak A régióban a krónikus ágyak száma 7722. Ez az országban a legnagyobb érték (min1401 orsz20456) A lakossághoz viszonyítva 27,3/10000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min13,2 orsz20,1) A krónikus osztályok tekintetében – mivel ezeken elsődlegesen nem aktív orvosi kezelés zajlik – a szakmaspecifikusság kevésbé érvényesül. Országszerte vannak tisztán ápolási osztályok (sajnálatos módon két, érdemben nem különböző szakmakódon: 23 és 73). Ezenkívül rehabilitációs belgyógyászati, pszichiátriai, tüdőgyógyászati, mozgásszervi és kardiológiai szakmában vannak nagyobb számban nevesített ágyak. Az alábbi elemzés ezekre szorítkozik. VI24/3 ábra A Közép-Magyarországi régió dominanciája itt kevésbé érvényesül, mint az aktív

ellátások terén. Kirívóan magas relatív krónikus ágyszámmal szereplő szakma kódok a régióban: belgyógyászat, pszichiátria Kirívóan alacsony relatív krónikus ágyszámmal szereplő szakma kód nincs a régióban. VI.24/3 ábra (kronikusagyxls) A kórházi kapacitások tervezésekor a szakmánkénti ágyszámokon kívül számos fontos tényezőt figyelembe kell venni. Ezek egyike a kórházak nagysága A vélemények nem egységesek abban a kérdésben, hogy mekkora az optimális kórházi üzemnagyság. Nyilvánvaló, hogy ez a kórház épületszerkezeti viszonyaitól, szakmai sajátosságaitól és az ellátandó terület ill populáció tulajdonságaitól is függ A működtetés gazdaságossága miatt az elemzés során mégsem hagyhattuk ki a kórháznagyság vizsgálatát Eléggé önkényesen a 300, 600, és 900 ágyas határokat vettük figyelembe Minden kategóriában itt van a legtöbb kórház A régióban a 900 ágy feletti kórházak száma 14. (min3

orsz34) 600-900 ágy közötti kórház 9 (min1 orsz27) 300-600 ágy között van 15 (min2 orsz42) 300 ágy alatt van 19 (min.5 orsz73) A régióra országos összehasonlításban a nagyobb kórházak kis túlsúlya jellemző Megoszlásukat az alábbi két ábra mutatjaVI24/4 ábra VI24/5 ábra 128 Közép-Magyaro. Országos adat 900 ágy felett 19% 900 ágy felett 25% 300 ágy alatti 33% 300 ágy alatti 42% 600-900 ágyas 15% 600-900 ágyas 16% 300-600 ágyas 26% 300-600 ágyas 24% VI.24/4 ábra – A kórházak számának megoszlása ágyszám szerint (korhaznagysag grafxls) Észak-Magyarország régió 4 3 8 Észak-Alföld régió 7 9 14 Nyugat-Dunántúl régió 5 1 8 4 2 3 3 15 15 3 2 19 5 5 Közép-Magyarország régió Közép-Dunántúl régió Dél-Alföld régió Dél-Dunántúl régió 4 3 5 4 3 7 3 Kórházak ágyszám szerint 900 felett 600-900 300-600 12 300 alatt VI.24/5 ábra – Kórházak száma régiónként, ágyszám

szerint VI.25 Gyógyszertári ellátottság A régióban a közforgalmú gyógyszertárak száma 550. Ez az országban a legnagyobb érték (min182 orsz1999) A lakosságra számítva 2,01/10.000 lakos (min1,87 max2,31 orsz2,04) VI.26 Mentőszolgálati kapacitások A mentőszolgálat kapacitásait illetően az állomások, a mentőjárművek és a mentőorvosok számát tudtuk vizsgálni. A feladat jellege folytán itt nemcsak a lakosságra, hanem a területre vetített arányszámokat is érdemes figyelembe venni. A régióban a mentőállomások száma 35 (min.21 max38 orsz203) Ez lakosságra vetítve 1,2/100000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max.2,7 orsz2,0) Területre vetítve 5,1/1000 km2 Ez az országban a legnagyobb érték (min1,4 orsz2,2) A régióban használt mentőkocsik száma összesen 176 (min81 max194 orsz978) Ez lakosságra vetítve 6,2/100000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max13,1 orsz9,6) Területre vetítve 25,4/1000 km2. Ez az országban a

legnagyobb érték (min7,2 orsz10,5) 129 A mentőorvosok száma 87 fő. Ez az országban a legnagyobb érték (min8 orsz177) A lakossághoz viszonyított értéke 3,1 orvos/100.000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min0,7 orsz1,7) Területre vetítve 12,6 orvos/1000 km2 Ez az országban a legnagyobb érték (min0,7 orsz1,9) Az Országos Mentőszolgálat nyilvántartása szerint a régióban a cserére szoruló mentőkocsik aránya 31,93 %. Ez az országban a legkisebb érték. (max50,30 orsz41,00) (Ez a szám tehát nem a tényleges műszaki állapot felmérése alapján van meghatározva) VI.27 Szociális ellátás VI.27-1 Szociális intézményrendszer Tartós bentlakásos szociális intézmények férőhelyei tízezer lakosra 59,3 férőhely/10.000 lakos (min53,2 max77,7 orsz.63,2) Az adat magában foglalja az időskorúak, a pszichiátriai okból gondozásra szorulók, a szenvedélybetegek, a fogyatékos gyermekek ill. felnőttek, a hajléktalanok és az egyéb

ellátásra szorulókra szakosodott intézmények adatait VI.27-2 Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtásban részesülők száma 32,5 fő/10.000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max47,7 orsz.39,6) VI.27-3 Közgyógyellátás Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 421 fő/10.000 lakos (min344 max707 orsz488) VI.28 Humán erőforrás Ezek az adatok 2000-re vonatkoznak. VI.28-1 Orvosi állások A lakosságra számított betöltött orvosi állások száma 41,16 állás/10.000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min.22,48 orsz30,00) Nagyon erősen a Közép-Magyarországi régióra koncentrálódott a szájsebészekkel való ellátottság, minden más régióban számuk alacsony. A járóbeteg-szakellátásban dolgozó szakorvosok között a régióban minden szakma kód kielégítő mértékben képviselve van. A fekvőbeteg-ellátó intézmények lakosságra számított betöltött szakorvosi állásainak száma 16,4 állás/10.000

lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min8,5 orsz11,8) A be nem töltött állások száma 1,67 állás/10000 lakos (min.1,18 max2,26 orsz1,60) A vállalkozó orvosok aránya 2,1 % (min.0,1 max6,0 orsz1,9) VI.28-2 Szakdolgozók A lakosságra számított egészségügyi szakdolgozói állások (szociális nélkül) száma 106 állás/10.000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min.79 orsz94) Egészségügyi szakdolgozói állások fekvőbeteg-ellátó gyógyintézményekben 61,0 állás/10.000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min44,2 orsz54,0) Védőnői állások 4,2 állás/10.000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max5,4 orsz4,7) VI.28-3 Egészségügyi képzés és oktatás helyzete a régióban A régióban van az egészségügyi területen egyetemi képzést nyújtó intézmény, mely orvos, fogorvos, gyógyszerész-képzést nyújt. Az évente végző orvosok száma 420 fő Ez az országban a legnagyobb érték (min188 orsz.1075) A

fogorvosoké 117 fő Ez az országban a legnagyobb érték (min21 orsz198) A gyógyszerészeké 115 fő. Ez szintén az országban a legnagyobb érték (min22 orsz247) A régióban az egy évben végzett diplomás ápolók száma 100 fő (min36 max378 orsz723), az egyéb felsőfokú képzettséggel rendelkező egészségügyi szakembereké 245 fő Ez ugyancsak az országban a legnagyobb érték (min53 orsz548) Főiskolai szintű egészségügyi képzés a régióban van. Az egészségügyi szakképzést nyújtó középiskolák száma a régióban 66. Ez az országban a legnagyobb érték (min13 orsz182) Az itt végző hallgatók száma 1662 fő Ez is az országban a legnagyobb érték (min.259 orsz4446) VI.29 Eszközellátottság Ez a rész a műtőhelyiségek, egyes berendezések, kiemelt műszerek terén vizsgálja az ellátottságot. 130 A régióban a műtőkkel való ellátottság 11,52 db/100.000 lakos (min9,25 max14,39 orsz11,12) A központi műtők aránya 36,50 %. Ez az

országban a legkisebb érték (max65,24 orsz46,77) A klímaberendezéssel ellátott műtők aránya 54,60 %. Ez az országban a legkisebb érték (max93,90 orsz68,08) A műszerhelyzetről áttekintő, de kevéssé informatív képet ad a regisztrált műszerek nyilvántartás szerinti értékének lakossághoz viszonyított nagysága. A 2002 december 31-i állapot szerint a régióban ez 264 mFt/10000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min97 orsz175) Az alábbi adatok szintén a 2002 évre vonatkoznak A hagyományos röntgenkészülékek száma 84,48 db/100.000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min.41,23 orsz64,69) Ezek közül cserére szorul a nyilvántartások szerint 27,20 % Ez az országban a legkisebb érték. (max38,43 orsz30,77) Átlagos életkoruk 12 év Ez az országban a legkisebb érték (max15 orsz13) A képerősítő berendezések száma 7,95 (min4,86 max8,15 orsz6,99) Ezek közül a nyilvántartás szerint cserére szorul 50,22 %. Ez az országban a

legkisebb érték (max76,54 orsz58,93) Átlag életkoruk 14 év Ez az országban a legkisebb érték (max18 orsz15) A digitális szubsztrakciós angiográfiás berendezések száma a régióban 0,49 db/100.000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték. (min0,00 orsz0,28) Átlagos életkoruk 8 év (min0 max11 orsz8) A nyilvántartás szerint cserére szorulók aránya 7,14 % (min.0,00 max33,33 orsz14,29) A veszélyes szívritmus-zavarok elhárítására használatos defibrillátorok száma 14,14 db/100.000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték. (min5,53 orsz8,75) A nyilvántartás szerint ezek közül cserére szorul 45,00 % (min.26,32 max62,90 orsz44,49) A defibrillátorok átlagos életkora 12,22 év (min10,36 max13,24 orsz11,73) 131 VI.3 Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása VI.31 Alapellátás VI.31-1 Teljesítmények A háziorvosi ellátás teljesítményelemzését nem a finanszírozás alapját képező per capita elv szerint végezzük, hiszen

akkor nem kapnánk mást, mint az egy háziorvosra jutó lakosok számát régiónként, ami egész egyszerűen reciproka a kapacitás-elemzési részben kimutatott tízezer lakosra jutó háziorvosok számának. Ehelyett a rendelői megjelenések, látogatások és kórházi beutalások arányát vizsgáljuk. A lakosságra vetített rendelői megjelenések száma a régióban 3778 eset/év/1000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max5579 orsz4754) A lakáson történő vizitek száma 613 eset/év/1000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min.453 orsz522) A régióra tehát az jellemző, hogy az emberek kevesebbszer mennek el a háziorvoshoz, mint máshol, viszont a háziorvos többször megy ki lakásra. A kórházba utalások száma ugyancsak a lakosságra számítva egy évben 32,60 eset/év/1000 lakos (min.26,86 max.40,50 orsz34,95) Ez azt jelenti, hogy a kórházba utalással végződő esetek aránya 0,7423 % Ez az országban a legnagyobb érték (min.0,5082

orsz0,6624) A gyermekorvosi praxisban az orvos-beteg találkozások megoszlása hasonló. A beutalásokra nincs jelenleg adatunkVI31/1 ábra Háziorvosi tevékenység eset/1000 lakos rendelői megjelenés összes 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 ag ya ro Or . sz ág os ad at tú l kM És za -D un án Dé l un án tú l ld ép -D -A lfö Kö z Dé l lf ö ld kA nt úl És za t- D un á Ny ug a Kö z ép -M ag ya ro . 0 VI.31/1 ábra (haziorvosbetegtalalk grafxls) VI.31-2 Finanszírozás A per capita finanszírozás jellegéből adódóan a finanszírozási összegek a régió lakosságával lényegében arányosak, a módosító faktorok és a degresszió eredményez csupán kisfokú eltéréseket. VI.32 Szakellátás VI.32-1 Házi szakápolás teljesítménye A házi szakápolás teljesítményének jellemzésére rendelkezésünkre álló legjobb adatnak az esetszámokat tekintjük, mely legföljebb 15 vizitet jelenthet. Az egy esetre jutó vizitszámok

meglehetősen stabilan állandó értéket mutatnak (kb. 11), ezért ezt bizonyos fenntartással kell kezelnünk A régióban az egy szolgálatra jutó éves esetszám 2001-ben 255 eset/év/szolgálat (min.136 max294 orsz204) VI.32/1 ábra 132 VI.32/1 ábra (haziszakap grafxls) VI.32-2 Házi szakápolás finanszírozása A régióban a házi szakápolási szolgálatok finanszírozása 2000-ben összesen 412 mFt/év. Ez az országban a legnagyobb érték (min121 orsz1303) VI.32-3 Szakrendelők teljesítménye A járóbeteg-szakellátás "fee-for-service" alapú teljesítménymérése közismerten azért problémás, mert a háziorvosi "gate-keeper" funkció a gyakorlatban nem érvényesül. Ezért a teljesítmények mind az esetszámokat, mind a pontszámokat illetően gerjeszthetők. A gyakorlat ismeretében az esetszámokat mégis megbízhatóbbnak tekintjük, ezért a teljesítményt elsődlegesen az esetszámok alapján vizsgáljuk, bár a pontszám mint a

teljesítményfinanszírozás alapvető adata, nem hagyható figyelmen kívül A régiók között a "pontozási szokások"-ban érdemi különbségeket nem találtunk, ezeket valószínűleg inkább intézményenként változó helyi sajátosságok szabják meg, melyek régiós szinten kiegyenlítődnek. Ezért ezek csak részletesebb elemzésekkel vizsgálhatók Adataink a 2000. október - 2001 szeptember közötti finanszírozási időszakra vonatkoznak Összes esetszám a régióban 20.931007 eset/év Ez az országban a legnagyobb érték (min5100164 orsz.59832307) A 10.000 lakosra jutó esetszám 73986 eset/év/10000 lakos Ez kirívóan magas, az országban a legnagyobb érték (min48396 orsz58804) A régióban elért összes pontszám-teljesítmény 24.365568813 pont/év Ez az országban a legnagyobb érték (min.5094441634 orsz66197090074) Ez 10000 lakosra számítva 86126419 pont/év/10000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min50556101 orsz65059505) VI32/2

ábra VI.32-4 Szakrendelők finanszírozása A vizsgált időszakban a pont-forint arány (az egységnyi teljesítmény forint értéke) viszonylag állandó volt, ezért a pontszámok és a finanszírozási összegek régiók közti eloszlása megegyező. Az éves finanszírozási összeg a régióban 21.922395 eFt/év Ez az országban a legnagyobb érték (min4601088 orsz.59664848) A 10000 lakosra számított összeg 77490 eFt/év/10000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min.45641 orsz58640) Adataink szintén a 2000 október - 2001 szeptember közötti finanszírozási időszakra vonatkoznakVI32/3 ábra 133 VI.32/2 ábra (jaroest grafxls) VI.32/3 ábra (jaroft grafxls) VI.32-5 Gondozók teljesítménye és finanszírozása A gondozási tevékenység teljesítményének mérésére jelen pillanatban jól használható indikátor nem áll rendelkezésre, alapvetően bázisfinanszírozás működik, ami azonban átalakulóban van. Az érdemi elemzéshez,

javaslattételhez további adatgyűjtés szükséges VI.32-6 Művese-állomások teljesítménye Az egyes kezelőhelyek igénybevételét a kezelések számával és az egy kezelőhelyre eső betegek számával jellemezhetjük, mely egyben a kihasználtságot is jellemzi. A régióban az összes művese-kezelések száma (CAPD nélkül) 2001-ben 149.786 kezelés Ez az országban a legnagyobb érték (min.51486 orsz554889) Az egy kezelőhelyre jutó betegek száma 11,2 fő/kezelőhely (min6,5 max.12,8 orsz10,1) Az igénybevételt a 10.000 lakosra eső művese kezelések száma a beteg lakóhelye szerint számolva mutatja VI.32/4 ábra A régióra vonatkozó érték 468 kezelés/10000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max664 orsz.539) 134 VI.32/4 ábra (muveskez grafxls) VI.32-7 Művese-állomások finanszírozása A művese-állomások finanszírozására vonatkozó rendelkezésünkre álló adat a 2000. évre vonatkozik, ez a 2001 évi teljesítmény-adatainkkal nyilván

nem vethető össze. A régiók egészére vonatkozóan 2751,6 mFt/év Ez az országban a legnagyobb érték (min.1081,4 orsz10332,8) VI.33 Speciális diagnosztika VI.33-1 Teljesítmény A 2000. évi teljesítményeket a jelentett esetszám alapján vizsgáljuk A CT- és MR-vizsgálatok számát abszolút értékben és 10.000 lakosra vetítve mutatjuk be A régióban a CT-vizsgálatok száma 2000-ben 197.922 db Ez az országban a legnagyobb érték (min38481 orsz.561075) A lakosságra számítva 700 vizsgálat /10000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min343 orsz.551) Ugyanebben az időszakban 175753 db MR vizsgálat történt Ez az országban a legnagyobb érték (min.18752 orsz570154) Ez a lakosságra számítva 621 vizsgálat /10000 lakos (min145 max1048 orsz560) A regionális eltérések jelentősek. A Közép-Magyarországi régió kitüntetett szerepe ezen a téren is kimutatható, de nem extrém mértékű. 2001-es adataink szerint CT esetében a kihasználtság éves

szinten a régióban 9541 vizsgálat/berendezés (min.6381 max14797 orsz9459) Az MRI esetében pedig 27953 vizsgálat/berendezés (min9582 max54324 orsz.26457) VI.33-2 Finanszírozás A speciális, nagy értékű diagnosztikai vizsgálatok OEP közvetlen finanszírozási adatait abszolút értékben és 10.000 lakosra vetítve vizsgáljuk A régióban a CT-vizsgálatok OEP finanszírozási összege 2000-ben 1195 mFt. Ez az országban a legnagyobb érték (min.238 orsz3537) Lakosságra vetítve 4,2 mFt/10000 lakos (min2,1 max4,8 orsz3,5) Ugyanezek az adatok az MR-vizsgálatokra 1035 mFt. Ez az országban a legnagyobb érték (min165 orsz3685) A lakossághoz viszonyítva 3,7 mFt/10.000 lakos (min1,3 max6,4 orsz3,6) VI.34 Fekvőbeteg-ellátás VI.34-1 Teljesítmény Aktív ellátás A lakossághoz viszonyított teljesítmény a régióban 2658 súlyszám/év/10.000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min1646 orsz2225) A CASE MIX index 1,00635 súlyszám/eset. Ez az országban a

legnagyobb érték (min0,87354 orsz0,96036) Az átlagos ápolási idő 7,8 ápolási nap/eset (min.7,1 max8,0 orsz7,6) Az ágykihasználtság ebben a régióban 81,31 % (min.78,11 max83,92 orsz80,33) Ugyanakkor a normatív ágykihasználtság 79,44 % (min.78,87 max86,05 orsz81,72) 135 Krónikus ellátás A lakossághoz viszonyított ápolási napban mért teljesítmény 8250 nap/év/10.000 lakos Ez kifejezetten magas, az országban a legnagyobb érték (min.3519 orsz5887) Az egy ágyra jutó évi ápolási nap 302 nap/év/ágy (min.254 max312 orsz293) A krónikus ágyak kihasználtsága 82,8 % (min.69,5 max85,4 orsz80,2) VI.34-2 Finanszírozás A fekvőbeteg-ellátás finanszírozását éves szinten abszolút és 10.000 lakosra vetített értéken mutatjuk be, a 2001 évre vonatkozóan. A régióban az abszolút összeg 81.443,7 mFt Ez az országban a legnagyobb érték (min 20932,9 orsz243165) Ennek a lakosságra vetített értéke 287,88 mFt/10.000 lakos Ez kifejezetten magas,

az országban a legnagyobb érték (min.186,8 orsz238,99)VI34/1 ábra VI.34/1 ábra (fekvofin grafxls) 136 VII. A Nyugat-Dunántúli régió elemzése VII.1 Általános, demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok 138 Általános adatok . 138 VII.11 Népmozgalmi adatok, korfa, várható élettartam . 138 VII.12 Halálozási, haláloki adatok . 139 VII.13 Gazdasági, szociális adatok . 140 VII.14 Morbiditási adatok . 144 VII.15 VII.2 Az ellátórendszer struktúrája 147 Alapellátás . 147 VII.21 Szakellátási kapacitás . 147 VII.22 Speciális diagnosztika . 148 VII.23 Fekvőbeteg-ellátás . 148 VII.24 Gyógyszertári ellátottság . 151 VII.25 Mentőszolgálati kapacitások . 151 VII.26 Szociális ellátás . 152 VII.27 Humán erőforrás . 152 VII.28 Eszközellátottság . 152 VII.29 VII.3 Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása 154 Alapellátás . 154 VII.31 Szakellátás . 154 VII.32 Speciális diagnosztika . 157 VII.33 Fekvőbeteg-ellátás .

157 VII.34 137 VII.1 Általános, demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok VII.11 Általános adatok A Nyugat-Dunántúli régiót Zala, Vas és Győr-Sopron megye alkotja. Nyugat felől nagyrészt Ausztria, dél felé Szlovénia és Horvátország határolják. Északon Szlovákiától a Duna választja el, kelet felől a Közép- ill a DélDunántúli régióval szomszédos Kis szakaszon a Balaton képezi keleti határát Ausztria közelsége folytán sok szempontból a legfejlettebb régió. A régió területe 11.209 km2 (min6919 max18339 orsz93029) A 2002 év eleji állapot szerint lakossága 1.002959 fő (min993466 max2829047 orsz10174853) Népsűrűsége 89 fő/ km2 (min70 max409 orsz109) Az éves bevándorlás 2001-ben 1,7 fő/1000 lakos (min.-1,6 max2,0 orsz) VII.12 Népmozgalmi adatok, korfa, várható élettartam A régióban az 1000 lakosra számított természetes szaporodás-fogyás -3,69 fő/1000 lakos (min.-4,50 max-1,71 orsz.-3,45) A természetes

fogyást a bevándorlás mérsékli, de nem ellensúlyozza Az 1000 lakosra számított élveszületés 8,69 fő/1000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max10,76 orsz.9,53) A halálozás 12,38 fő/1000 lakos (min.11,85 max13,57 orsz12,97) Az 1000 élveszületésre számított csecsemőhalálozás 7,34 eset/1000 élveszületés (min.6,31 max9,57 orsz8,13) A 100 élveszületésre jutó terhességmegszakítás 45,3 eset/100 élveszületés. Ez az országban a legkisebb érték (max.64,8 orsz58,1) Az 1000 élveszületésre eső csecsemőhalandóság és a 100 élveszületésre eső terhességmegszakítások száma egyaránt jelentős regionális különbségeket mutat, és a két adat között összefüggés sejthető.VII12/1 ábra A jelenség további vizsgálatra érdemes Csecsemőhalálozás és terhességmegszakítás összefüggése terhességmegszakítás (100 élveszületésre, jobb oldali skála) csecsemőhalálozás (1000 élveszületésre, bal oldali skála) 70,0 12,00

60,0 10,00 50,0 8,00 40,0 6,00 30,0 4,00 20,0 nt úl Or sz ág os ad at t- D un á ag ya ro . Ny ug a ép -M Kö z ép -D Kö z kM És za kA tú l És za -D un án Dé l -A lfö Dé l un án tú l 0,00 ag ya ro . 0,0 lf ö ld 2,00 ld 10,0 VII.12/1 ábra (Abortusz grafxls) 7 A lakosság életkori eloszlását a korfa mutatja, melyet a régióra vonatkozóan mutatunk be, bár lényeges különbség az országos és a régióra vonatkozó korfa, illetve az egyes régiók korfája között nem látható.VII12/2 ábra Az ábrák alatt olvasható file-nevek a dokumentumhoz tartozó CD-n lévő Excel táblákra utalnak, amelyek a grafikonok könyvtárban találhatók. 7 138 80–84 70–74 60–64 50–54 férfi nő 40–44 30–34 20–24 10–14 0–4 60 000 40 000 20 000 0 20 000 40 000 60 000 VII.12/2 ábra – A régió korfája (korfa grafxls) A lakosság átlagos életkorát, a korcsoportonkénti férfi-nő arányt tekintve regionális szintű

különbségek érdemben nem mutathatók ki. Általában jellemző, hogy a korfa 20 éves kor alatt egyenletesen keskenyedik, a 45-50 és a 25-30 éves sávban vannak a legnagyobb értékek, valamint hogy a fiúk születéskori kissé nagyobb aránya 35-40 év körül kiegyenlítődik, és idősebb korban a nők számaránya lesz nagyobb. VII.13 Halálozási, haláloki adatok A régióban a lakosságra számolt haláleset összesen 1238 eset/100.000 lakos (min1185 max1357 orsz1298) A vezető halálokok – a fő betegségcsoportokat tekintve – sorrendjében a régiók között nincs különbség. Az egész országban a vezető halálokot (BNO főcsoportok szerint) a keringési rendszer betegségei adják. (Meg kell jegyeznünk, hogy valószínűleg a keringési és légzési elégtelenséget gyakran tüntetik fel közvetlen halálokként olyan esetekben is, amikor a halálhoz vezető betegség nem szív-érrendszeri.) A régióban a lakosságra vetített halálesetek száma a

keringési rendszer betegségei miatt 645,7 eset/100.000 lakos (min586,6 max728,8 orsz661,8) Ugyanez daganatok miatt 309 eset/100.000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max361 orsz331) Az emésztőrendszer betegségeire vonatkozóan 90 eset/100.000 lakos (min81 max104 orsz94) Itt kell megemlítenünk az alkoholos májkárosodás szerepét, amely az emésztőszervi halálokok között messze a leggyakoribb. A lakosságra vetített haláleset külső okok (baleset, sérülés) miatt 80 eset/100.000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max105 orsz93)VII13/1 ésVII13/2 ábra VII.13/1 ábra (mortalitás grafxls) 139 VII.13/2 ábra (mortalitás grafxls) Az öngyilkosság gyakoriságát tekintve jelentős regionális különbségek mutathatók ki, de általában jellemző, hogy a férfiak között az öngyilkosság lényegesen (mintegy négyszer) gyakoribb, mint a nők közt. A régióban a 100.000 lakosra jutó öngyilkosság 19,9 eset/100000 lakos Ez az országban a

legkisebb érték (max.41,5 orsz29,2) A 100.000 megfelelő nemű lakosra jutó férfi öngyilkosság 32,3 eset/100000 férfi lakos Ez az országban a legkisebb érték (max70,6 orsz47,1) Ugyanez nőkre 8,5 eset/100.000 női lakos Ez az országban a legkisebb érték (max17,0 orsz13,0) VII.14 Gazdasági, szociális adatok VII.14-1 Foglalkoztatottság A gazdasági aktivitás (a gazdaságilag aktív lakosság számának aránya a gazdaságilag aktív és nem aktív lakosság számának összegéhez képest) 58,5 %. Ez az országban a legnagyobb érték (min47,8 orsz53,3) A munkanélküliségi ráta 4,2 %. Ez az országban a legkisebb érték (max8,5 orsz5,7) Általában az ország középső és nyugati területein jellemzően alacsonyabb a munkanélküliség. Az 1998-2001 közti négy évben mindenütt jelentős csökkenést mutat. A változás a régióban 30,0 % (min17,0 max35,8 orsz26,9) Az eltartottsági ráta, a gyermek- és az idős népesség a 15-64 éves népesség

százalékában 44,6 % (min.44,1 max.49,2 orsz46,1) Az öregedési index (a 65 év feletti népesség a 0-14 éves népesség százalékában) 97,7 % (min.74,8 max110,2 orsz93,5) VII.14-2 GDP, beruházások A régióban megtermelt GDP egy főre jutó értéke 2000-ben 1462 eFt/fő (min.809 max1998 orsz1288) Az 19962000 közötti GDP növekedés 107,4 % (min68,0 max110,7 orsz90,8) A régióbeli beruházások egy főre eső értéke 2000-ben 283.758 Ft/fő (min127708 max521861 orsz282489) Az egészségügyi beruházások értéke 3485 Ft/fő (min.1698 max5694 orsz4061) A szociális beruházások értéke 1185 Ft/fő (min.476 max1279 orsz1010) Ezek az adatok elég jelentős regionális különbségeket mutatnak, amelyben meghatározó a Közép-Magyarországi régió kiemelkedően kedvező helyzete. Az egészségügyi és szociális beruházások 1 főre számított értékét hasonlítja össze régiónként azVII14/1 ábra A régióban a 2001-es évben folyamatban lévő, címzett

támogatásból finanszírozott beruházások nem történt. (max.9721 orsz27195) A 2002-ben induló beruházások teljes tervezett összege 2133523 mFt (min0 max.3219357 orsz10562146) Ebből a saját rész 150000 mFt (min0 max282978 orsz994023) VII.14-3 Jövedelmi viszonyok Az egy főre jutó bruttó átlagkereset a régióban 94.427 Ft (min82953 max130749 orsz103254) A nők bruttó átlagkeresetének aránya a férfiak bruttó átlagkeresetéhez viszonyítva 78,3 % (min77,6 max88,0 orsz81,3) VII.14-4 Lakáshelyzet A régióban a 100 lakásra jutó lakosok száma átlagosan 260 lakos/100 lakás (min.232 max265 orsz250) Az 1000 lakosra jutó új lakásépítések száma 2001-ben 3,8 lakás/1000 lakos. Ez az országban a legnagyobb érték (min1,6 orsz.2,8) A lakások vezetékes vízzel való ellátottsága 95,0 % (min87,5 max97,0 orsz92,9) A csatornázottság 59,0 % (min.31,8 max74,8 orsz53,5) 140 VII.14/1 ábra (euszocberuh grafxls) VII.14-5 Szociális helyzetkép A) Az

egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorló tényezők Az egészségi állapotra közvetlen hatást gyakorló tényezők közül az alkohol- és kábítószer-fogyasztás adatait emeljük ki, azzal a megjegyzéssel, hogy legalább ilyen fontosnak tekintjük a hajléktalanok számát. Ez utóbbi azonban regionális szinten nem elemezhető, lévén hogy a hajléktalanok értelemszerűen csak tartózkodási hely alapján lennének csoportosíthatók, utolsó bejelentett lakóhelyükre vonatkozóan nincs adatunk. A tartózkodási hely viszont érthető okból a nagyvárosokra koncentrálódik, noha nem egyértelműen a nagyvárosok termelik a hajléktalanságot A régióban pszihátriai ill. addiktológiai gondozókban nyilvántartott alkoholisták számaránya 33 fő/10000 lakos (min.21 max62 orsz39) (Ez az adat értelemszerűen a gondozóhálózat fejlettségétől és az alkohol-betegek számától egyaránt függ) Ezért ezt az adatot célszerű lenne összevetni az egy főre

eső alkoholfogyasztással, ez azonban regionális bontásban jelenleg nem áll rendelkezésünkre VII.14/2 ábra (kabitoszer grafxls) A régióban a kábítószer betegek száma 3 fő/10.000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max27 orsz12) Ezen belül a napi gyakorisággal fogyasztók aránya 40,8 %. Ez az országban a legkisebb érték (max75,5 orsz.55,2) A kábítószer fogyasztás miatt kórházba utaltak aránya 10,8 % (min.4,3 max14,0 orsz9,2) Az VII14/2 ábra a kábítószer-fogyasztók 10.000 lakosra vonatkozó számát mutatja B) Az egészségi állapotra közvetett hatást gyakorló tényezők 141 Ezek közül a lakáshelyzetet, a jövedelmi viszonyokat és a munkanélküliséget már bemutattuk. További tényezőként a válások számát vizsgálhatjuk, mely a régióban 2,1 válás/1000 lakos (min2 max2 orsz2,4) VII14/3 ábra VII.14/3 ábra (valas grafxls) C) A szociális helyzetre hatást gyakorló egészségi tényezők A megváltozott

munkaképességűek száma a régióban 11.007 fő Ez az országban a legkisebb érték (max63352 orsz.215851) Ez a lakossághoz viszonyítva 110 fő/10000 lakos (min89 max406 orsz212) A táppénzes állományban lévők aránya a régióban 3,2 % (min.3,0 max4,2 orsz3,4) Az egy jogosultra jutó táppénzes nap 11,6 nap/jogosult (min10,8 max15,3 orsz12,2) VII14/4 ábra VII.14/4 ábra (tappenz grafxls) A köz-gyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma a régióban 72.340 fő (min34457 max122615 orsz497423) A lakosságra vetítve 525 fő/10.000 lakos (min343 max707 orsz488) D) Veszélyeztetett, ill. különleges szociális ellátásra szoruló gyermekek A régióban a 0-24 éves lakosságra vetítve a kiegészítő családi pótlékban részesülők száma 1.504 fő/10000 lakos (min.1388 max3908 orsz2489) Ennek egy főre jutó átlagos összege 4213 Ft (min4094 max4353 orsz4193) VII.14/5 ábra 142 VII.14/5 ábra (kiegeszito cspotlek grafxls) Ugyanerre a korosztályra

vetítve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesített személyek aránya 1.089 fő/10.000 lakos (min1031 max1777 orsz1299) Az egy főre eső támogatási összeg 5896 Ft/fő (min5233 max.8759 orsz6358) Ezer megfelelő korú gyermekre jutó gyámhatóságoknál nyilvántartott veszélyeztetett kiskorú 78,2 fő/1000 gyermek korú lakos (min.56,7 max226,2 orsz121,8) Ezek ok szerinti megoszlása a következő: Környezeti okból 19,25 % (min.12,75 max33,19 orsz20,29) Magatartási okból 13,37 % (min6,40 max18,26 orsz.10,24) Anyagi okból 63,69 % (min43,63 max78,31 orsz66,56) Egészségi okból 3,69 % (min1,92 max5,42 orsz.2,91) A tízezer megfelelő korú lakosra jutó védelembe vett kiskorú 54 fő/10.000 gyermek korú lakos (min37 max91 orsz.65) VII14/6 ábra VII.14/6 ábra (vedelembevett gyermek grafxls) E) Az egészségügyi ellátórendszer kapacitásaival összefüggő szociális intézményrendszeri kapacitások A régióban a tízezer lakosra jutó tartós

bentlakásos szociális intézményben ellátottak aránya 55,5 fő/10.000 lakos (min54,1 max79,5 orsz63,6) A tartós bentlakásos szociális intézmények férőhelyszáma a régióban összesen 5.689 férőhely Ez az országban a legkisebb érték. (max17508 orsz66049) Az ellátottak száma összesen 5564 fő Ez az országban a legkisebb érték. (max16613 orsz64721) A pszihiátriai betegek részére a férőhelyek száma 960 férőhely (min595 max.1673 orsz7887) az ellátottaké 972 fő (min602 max1685 orsz7962) A szenvedélybetegek férőhelyszáma 110 férőhely (min.12 max533 orsz1334) Az ellátottak férőhelyszáma 115 fő (min11 max531 orsz1342) Az átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok férőhelyszáma összesen 1055 férőhely (min628 max4465 orsz10236) Ebből pszihiátriai 16 férőhely (min.0 max20 orsz56) A házi segítségnyújtás adatai: Tízezer 60 éven felüli lakosra jutó 143 ellátott aránya 190,0 fő/10.000 60 éven felüli lakos (min149,9 max259,6

orsz197,3) Az egy gondozóra jutó ellátottak száma 4,5 fő/gondozó (min4,1 max6,2 orsz4,8) VII.15 Morbiditási adatok VII.15-1 Születéskor várható élettartam A születéskor várható élettartam tekintetében a férfiak esetében érdemleges regionális különbségek nem mutathatók ki. A régióban ez az érték 68,9 év (min66,7 max69,1 orsz68,2) A nők esetében is csupán minimális regionális eltérések látszanak A régióban a nők születéskor várható élettartama 77,4 év Ez az országban a legnagyobb érték (min75,8 orsz76,5) A férfiak és nők közötti jelentős különbség közismert és az egész országban általánosVII15/1 ábra VII.15/1 ábra (Szulvarhat grafxls) VII.15-2 Elvesztett életévek A 100.000 főre eső, a potenciális 70 évből elvesztett életévek számottevő regionális eltérést mutatnak A régióban ez 7487 év/100000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max9016 orsz8313)VII15/2 ábra A négy leggyakoribb halálokként

szereplő betegségcsoportban az elvesztett életévek számát mutatja aVII.15/3 ábra. Az ábrán a régiók rendezése a daganatos betegség miatt elveszett évek sorrendjében történt A daganat, ill. a baleset miatt elveszett életévek száma kifejezetten alacsony VII.15/2 ábra (Elveszett grafxls) 144 VII.15/3 ábra (elveszettévbeteg grafxls) VII.15-3 Kórházi morbiditás A kórházi morbiditási adatok között országosan és minden régióban vezető helyen állnak a keringési rendszer betegségei. A főbb betegségcsoportok sorrendjében a második helytől kezdve kimutathatók regionális különbségek A legnagyobb eltérések a légzőrendszeri és a mentális betegségek csoportjában mutathatók ki, ezért az első helyen álló kardiovaszkuláris betegségek mellett ezeket elemezzük részletesebben. A szintén jelentős daganatos betegségcsoportot nem a kórházi morbiditási adatok, hanem a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján vizsgáljuk. 10.000 lakosra

számított kórházi esetszámok: • Keringési rendszer betegségei 419 eset/10.000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max616 orsz.561)VII15/4 ábra • Légzőrendszer betegségei 133 eset/10.000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max276 orsz213) VII.15/5 ábra • Mentális és viselkedési zavarok: 120 eset/10.000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max207 orsz.187)VII15/6 ábra Egészében véve a lakosság egészségi állapotát jellemző adatok a régióban országos viszonylatban nagyon kedvezőek VII.15/4 ábra (korhmorbxls) 145 VII.15/5 ábra (korhmorbxls) VII.15/6 ábra (korhmorbxls) 146 VII.2 Az ellátórendszer struktúrája VII.21 Alapellátás A háziorvosi szolgálatok száma a régióban 2000-ben 645. Ez az országban a legkisebb érték (max1993 orsz.6869) Ez 1993 óta az egész országban nagyon kisfokú növekedést mutat, a régióban 0,2 % Ez a növekedés is az országban a legkisebb érték (max.5,3 orsz1,6) A háziorvosi

praxisok túlnyomó többsége 2000-ben területi ellátási kötelezettséggel és vállalkozási formában működött. A régióban a területi ellátási kötelezettséggel működő praxisok aránya 94,9 % (min91,5 max97,2 orsz93,9) A vállalkozók aránya 95,8 % (min90,4 max95,9 orsz93,9) A háziorvosi ellátottságot a 10.000 lakosra jutó háziorvosok számával, illetve a 10000 gyermekre jutó házi gyermekorvosok számával jellemezzük. Ez a régióban a felnőttek esetében 5,11 háziorvos/10000 lakos (min4,76 max.5,46 orsz5,04) A gyermekek esetében 6,2 házi gyermekorvos/10000 gyermekkorú lakos (min5,1 max9,1 orsz.6,8)VII21/1 ábra A fogászati alapellátásra vonatkozó adatok feldolgozására még nem került sor Háziorvosi ellátottság 2001 10.000 lakosra jutó háziorvos 10.000 gyermekre jutó házi gyermekorvos 10,0 8,0 6,0 un án tú öz l ép -M ag ya ro . D élD un án tú l O rsz ág os ad at ld K N yu D ga t-D élA lfö ar o. M ag y És za k-

un öz ép -D K És za k- Al fö ld án tú l 4,0 2,0 0,0 VII.21/1 ábra (haziorvos grafxls) VII.22 Szakellátási kapacitás VII.22-1 Házi szakápolás A házi szakellátásokat illetően az összehasonlítások alapja a 100.000 lakosra jutó házi szakápolási szolgálatok száma lehet. Ez a szám a régióban 3,0 szolgálat/100000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max4,8 orsz.3,6) VII.22-2 Járóbeteg-szakellátás A járóbeteg-szakellátási kapacitások tekintetében durva tájékozódásra alkalmas adat a 100.000 lakosra jutó rendelési óraszám Ez ugyanis az intézményi kapacitást és a rendelkezésre álló orvosi erőforrást is magában foglalja Ennek értéke a régióban 93871 óra/év/100000 lakos (min90670 max178998 orsz123682) További elemzések során majd a rendelőintézettel való ellátottságot, a lakóhelyhez legközelebb eső járóbeteg-ellátó intézmény átlagos távolságát stb. is figyelembe kell venni A rendelési óraszámokon

belül a szakorvosi és nem szakorvosi óraszámok megoszlását esetlegessége miatt nehezen elemezhető adatnak tartjuk.VII22/1 ábra Általánosságban elmondható, hogy a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarországi régió óraszámai abszolút értékben és lakosságszámhoz viszonyítottan is jelentősen magasabbak. A továbbiakban csak az ezen túlmenő aránytalanságokat vizsgáljuk. További elemzést igényel annak eldöntése, hogy ezt mennyire indokolja az a körülmény, hogy a Közép-Magyarországi régió jelentős számban lát el régión kívüli lakosságot Országosan sajátos képet mutató szakma kódok Külön ki kell emelni az alkohológiai szakrendelést, amely négy régióban teljesen hiányzik, a Nyugat-Dunántúli régióban minimális óraszámmal szerepel, egyedül a központi régióban jelenik meg jelentősebb óraszámmal. Ez az alkoholizmus közismert gyakoriságával nem áll összhangban, de a helyes következtetések levonásához a

kérdés további vizsgálata szükséges. (Lehet pl, hogy a megfelelő tevékenység a régiók többségében másként van nevesítve, pl. addiktológia) Hasonlóan furcsa képet mutat a drogbeteg-ellátás, amely csak a Dél-Alföldi, Észak- 147 Alföldi, Közép-Magyarországi és Nyugat-Dunántúli régióban szerepel, de mindenütt rendkívül alacsony óraszámmal. (összesen heti 45 óra) Csak a Nyugat-Dunántúli régióban létezik nevesített ESWL ambulancia. Csak a Közép-Magyarországi régióban van nevesített AIDS diagnosztikai laboratóriumi óraszám. A régióban kirívóan magas illetve alacsony óraszámmal rendelkező szakma kód nincs. Hiányzó szakma kód nincs a régióban. VII.22/1 ábra – Szerződéses óraszámok 100000 lakosra (jarokapacitas grafxls) (Ezek az adatok 2000. október – 2001 szeptember közötti szerződéses időszakra vonatkoznak) VII.22-3 Gondozói kapacitás A gondozói kapacitások tekintetében a tüdő- és pszichiátriai

gondozókat, illetve a gyermek- és ifjúsági pszichiátriai gondozókat vizsgáljuk, abszolút számban, illetve100.000 lakosra A régióban a tüdőgondozók száma 16. Ez az országban a legkisebb érték (max35 orsz160) A pszichiátriai gondozók száma 19 (min14 max36 orsz142) A gyermek- és ifjúsági pszichiátriai gondozók száma pedig 4 Ez az országban a legkisebb érték (max.9 orsz39) Ez a lakosságszámhoz viszonyítva, a tüdőgondozók esetében 1,60/100.000 lakos (min1,24 max1,99 orsz1,57) A pszichiátriai gondozók esetében 1,9/100.000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min0,9 orsz1,4) A gyermek- és ifjúsági pszichiátriai gondozók esetében 1,80/100.000 lakos (min1,00 max2,65 orsz1,68) VII.22-4 Művese-állomások Mint különleges helyzetű és jelentőségű ellátási formát, a szakellátások között vizsgáljuk a művese-kezelési kapacitásokat. Az állomások száma 6 (min5 max16 orsz63) A kezelőhelyek száma 103 (min92 max241 orsz927) A

lakossághoz viszonyított kezelőhelyek száma 10,3/100.000 lakos (min7,7 max11,3 orsz9,1) VII.23 Speciális diagnosztika A régióban a CT berendezések száma 6 db. Ez az országban a legkisebb érték (max24 orsz69) Az MRI készülékeké 4 db (min2 max9 orsz26) Mind a CT mind az MR ellátottság terén jelentős regionális különbségek mutatkoznak a 100.000 lakosra jutó berendezések számában. A régióban ez a CT-re 0,60 db/100000 lakos (min0,38 max0,85 orsz0,67) Az MRI-re pedig 0,40 db/100.000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min0,15 orsz0,25) Az ellátottság mindkét kategóriában jónak mondható VII.24 Fekvőbeteg-ellátás A lakosságszámhoz viszonyított kórházi ágyszám alapvető adat. A régióban az aktív és krónikus ágyak lakosságszámra vetített értéke 77,8/10000 lakos (min71,2 max96,4 orsz80,1) Ebből aktív 53,2/10000 lakos (min45,6 max.69,1 orsz60,0) Krónikus 24,6/10000 lakos (min13,2 max27,3 orsz20,1) A régió kórházainak száma

17 (min.15 max57 orsz176) Összes ágyszáma 7808 (min7442 max27266 orsz81544)VII24/1 ábra 148 A régiónak nincs egyetemi kórháza, de van állami kórháza. Magánkórház van, alapítványi kórház viszont nincs, egyházi tulajdonú kórház sincs a régióban. VII.24/1 ábra (korhaziagy grafxls) Aktív ágyak A régióban az aktív ágyak száma 5337 (min.5110 max19544 orsz61088) Ez a lakossághoz viszonyítva 53,2/10.000 lakos (min45,6 max69,1 orsz60,0) A viszonyokat grafikusan is bemutatjuk.VII24/2 ábra VII.24/2 ábra (fekvoaktivagy grafxls) Itt is jellemző a Közép-Magyarországi régió dominanciája, de ez kisebb mértékű, mint a járóbeteg-óraszámok esetében. Az aktív fekvőbeteg-ellátásban nem jól értelmezhető szakmakódokhoz tartozó (pl allergológia, felvételi osztály) ágyszámokat nem elemeztük Országosan sajátságos helyzetben lévő szakma kódok Gyermek- és ifjúsági pszichiátria. Mindössze a Közép-Magyarországi régióban van

jelen A többi régióban vélhetőleg pszichiátriai osztályokon zajlik az ellátás Alkohológiai és drogbeteg-ellátási szakmakódon aktív ágy az egész országban nincs. Addiktológiai osztály csak Észak-Magyarországon létezik Plasztikai égési sebészeti osztály csak a Nyugat-Dunántúli régióban létezik A szakmakódok alapján nem kaptunk képet az égési osztályokról, ezek valószínűleg más szakmakód (pl. traumatológia) alatt szerepelnek A mátrix intézetek (osztályok) még nem terjedtek el általánosságban, valószínűleg kapacitás-megtartási okból nevesítettek ilyeneket három régióban, Dél-, Közép- és Nyugat-Dunántúlon. A gyermekgyógyászati szakágyak (gyermek-fülészet, gyermek-neurológia stb.) nevesítésével gondok vannak, egy részük gyermekgyógyászatként, más részük a megfelelő szakma szerint lehet nevesítve, ezért ezek a számadatok érdemben nem elemezhetők. Kirívóan magas relatív ágyszámmal szereplő szakma

kódok a régióban: 149 stroke (Az országos átlag több mint duplája, a legkisebbnek több mint négyszerese! A kérdés további elemzést igényel, az adat ellenőrzése is indokolt.) nefrológia Kirívóan kevés relatív ágyszámmal szereplő szakma kódok a régióban: belgyógyászat, fül- orr- gégészet, szemészet, neurológia Hiányzó szakma kód nincs a régióban. Krónikus ágyak A régióban a krónikus ágyak száma 2471 (min.1401 max7722 orsz20456) Ez a lakossághoz viszonyítva 24,6/10.000 lakos (min13,2 max27,3 orsz20,1) A krónikus osztályok tekintetében – mivel ezeken elsődlegesen nem aktív orvosi kezelés zajlik – a szakmaspecifikusság kevésbé érvényesül. Országszerte vannak tisztán ápolási osztályok (sajnálatos módon két, érdemben nem különböző szakmakódon: 23 és 73). Ezenkívül rehabilitációs belgyógyászati, pszichiátriai, tüdőgyógyászati, mozgásszervi és kardiológiai szakmában vannak nagyobb számban

nevesített ágyak. Az alábbi elemzés ezekre szorítkozik.VII24/3 ábra A Közép-Magyarországi régió dominanciája itt kevésbé érvényesül, mint az aktív ellátások terén. Kirívóan magas relatív krónikus ágyszámmal szereplő szakma kód a régióban: mozgásszervi rehabilitáció, ápolási osztály Kirívóan alacsony relatív krónikus ágyszámmal szereplő szakma kód a régióban: tüdőgyógyászat VII.24/3 ábra (kronikusagyxls) A kórházi kapacitások tervezésekor a szakmánkénti ágyszámokon kívül számos fontos tényezőt figyelembe kell venni. Ezek egyike a kórházak nagysága A vélemények nem egységesek abban a kérdésben, hogy mekkora az optimális kórházi üzemnagyság. Nyilvánvaló, hogy ez a kórház épületszerkezeti viszonyaitól, szakmai sajátosságaitól és az ellátandó terület ill populáció tulajdonságaitól is függ A működtetés gazdaságossága miatt az elemzés során mégsem hagyhattuk ki a kórháznagyság

vizsgálatát Eléggé önkényesen a 300, 600, és 900 ágyas határokat vettük figyelembe A régióban a 900 ágy feletti kórházak száma 3 Ez az országban a legkisebb érték (max.14 orsz34) 600-900 ágy közötti kórház 1 Ez is az országban a legkisebb érték (max9 orsz27) 300-600 ágy között van 5 (min.2 max15 orsz42) 300 ágy alatt van 8 (min5 max19 orsz73) Megoszlásukat az alábbi két ábra mutatja.VII24/4 ábra VII24/5 ábra 150 Nyugat-Dunántúl Országos adat 900 ágy felett 18% 900 ágy felett 19% 300 ágy alatti 42% 600-900 ágyas 6% 300 ágy alatti 47% 600-900 ágyas 15% 300-600 ágyas 29% 300-600 ágyas 24% VII.24/4 ábra – A kórházak számának megoszlása ágyszám szerint (korhaznagysag grafxls) Észak-Magyarország régió 4 3 8 Észak-Alföld régió 7 9 14 Nyugat-Dunántúl régió 5 1 8 4 2 3 3 15 15 3 2 19 5 5 Közép-Magyarország régió Közép-Dunántúl régió Dél-Alföld régió Dél-Dunántúl régió 4 3

5 4 3 7 3 Kórházak ágyszám szerint 900 felett 600-900 300-600 12 300 alatt VII.24/5 ábra – Kórházak száma régiónként, ágyszám szerint VII.25 Gyógyszertári ellátottság A régióban a közforgalmú gyógyszertárak száma 182. Ez az országban a legkisebb érték (max550 orsz1999) A lakosságra számítva 1,87/10.000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max2,31 orsz2,04) VII.26 Mentőszolgálati kapacitások A mentőszolgálat kapacitásait illetően az állomások, a mentőjárművek és a mentőorvosok számát tudtuk vizsgálni. A feladat jellege folytán itt nemcsak a lakosságra, hanem a területre vetített arányszámokat is érdemes figyelembe venni. A régióban a mentőállomások száma 21. Ez az országban a legkisebb érték (max38 orsz203) A lakosságra vetítve 2,1/100000 lakos (min1,2 max2,7 orsz2,0) Területre vetítve 1,9/1000 km2 (min1,4 max5,1 orsz2,2) A régióban használt mentőkocsik száma összesen 81 Ez az országban a

legkisebb érték (max194 orsz978) Ez lakosságra vetítve 8,1/100.000 lakos (min6,2 max13,1 orsz9,6) Területre vetítve 7,2/1000 km2 Ez az országban a legkisebb érték (max.25,4 orsz10,5) 151 A mentőorvosok száma 16 fő (min.8 max87 orsz177) A lakossághoz viszonyított értéke 1,6 orvos/100000 lakos 2 (min.0,7 max3,1 orsz1,7) Területre vetítve 1,4 orvos/1000 km (min0,7 max12,6 orsz1,9) Az Országos Mentőszolgálat nyilvántartása szerint a régióban a cserére szoruló mentőkocsik aránya 38,55 % (min.31,93 max50,30 orsz41,00) (Ez a szám tehát nem a tényleges műszaki állapot felmérése alapján van meghatározva) VII.27 Szociális ellátás VII.27-1 Szociális intézményrendszer Tartós bentlakásos szociális intézmények férőhelyei tízezer lakosra 56,1 férőhely/10.000 lakos (min53,2 max77,7 orsz.63,2) Az adat magában foglalja az időskorúak, a pszichiátriai okból gondozásra szorulók, a szenvedélybetegek, a fogyatékos gyermekek ill. felnőttek,

a hajléktalanok és az egyéb ellátásra szorulókra szakosodott intézmények adatait VII.27-2 Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtásban részesülők száma 38,0 fő/10.000 lakos (min32,5 max47,7 orsz39,6) VII.27-3 Közgyógyellátás Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 344 fő/10.000 lakos Ez az országban a legkisebb érték (max.707 orsz488) VII.28 Humán erőforrás Ezek az adatok 2000-re vonatkoznak. VII.28-1 Orvosi állások A lakosságra számított betöltött orvosi állások száma 25,26 állás/10.000 lakos (min22,48 max41,16 orsz30,00) Nagyon erősen a Közép-Magyarországi régióra koncentrálódott a szájsebészekkel való ellátottság, minden más régióban számuk alacsony. A fekvőbeteg-ellátó intézmények lakosságra számított betöltött szakorvosi állásainak száma 9,9 állás/10.000 lakos (min.8,5 max16,4 orsz11,8) A be nem töltött állások száma 2,26 állás/10000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték

(min1,18 orsz1,60) A vállalkozó orvosok aránya 6,0 %. Ez az országban a legnagyobb érték (min0,1 orsz1,9) VII.28-2 Szakdolgozók A lakosságra számított egészségügyi szakdolgozói állások (szociális nélkül) száma 95 állás/10.000 lakos (min79 max.106 orsz94) Egészségügyi szakdolgozói állások fekvőbeteg-ellátó gyógyintézményekben 53,2 állás/10000 lakos (min.44,2 max61,0 orsz54,0) Védőnői állások 5,4 állás/10000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min.4,2 orsz4,7) VII.28-3 Egészségügyi képzés és oktatás helyzete a régióban Egészségügyi területen egyetemi képzést vagy főiskolai szintű képzést nyújtóintézmény nincs a régióban. Az egészségügyi szakképzést nyújtó középiskolák száma a régióban 16 db (min.13 max66 orsz182) Az itt végző hallgatók száma 318 fő (min.259 max1662 orsz4446) VII.29 Eszközellátottság Ez a rész a műtőhelyiségek, egyes berendezések, kiemelt műszerek terén vizsgálja az

ellátottságot. A régióban a műtőkkel való ellátottság 11,67 db/100.000 lakos (min9,25 max14,39 orsz11,12) A központi műtők aránya 52,14 % (min.36,50 max65,24 orsz46,77) A klímaberendezéssel ellátott műtők aránya 77,78 % (min54,60 max.93,90 orsz68,08) A műszerhelyzetről áttekintő, de kevéssé informatív képet ad a regisztrált műszerek nyilvántartás szerinti értékének lakossághoz viszonyított nagysága. A 2002 december 31-i állapot szerint a régióban ez 161 mFt/10000 lakos (min97 max264 orsz175) Az alábbi adatok szintén a 2002 évre vonatkoznak A hagyományos röntgenkészülékek száma 51,55 db/100.000 lakos (min41,23 max84,48 orsz64,69) Ezek közül cserére szorul a nyilvántartások szerint 32,50 % (min.27,20 max38,43 orsz30,77) Átlagos életkoruk 12 év Ez az 152 országban a legkisebb érték. (max15 orsz13) A képerősítő berendezések száma 5,78 (min4,86 max8,15 orsz6,99) Ezek közül a nyilvántartás szerint cserére szorul

51,72 % (min.50,22 max76,54 orsz58,93) Átlag életkoruk 14 év Ez az országban a legkisebb érték. (max18 orsz15) A digitális szubsztrakciós angiográfiás berendezések száma a régióban 0,30 db/100.000 lakos (min0,00 max0,49 orsz.0,28) Átlagos életkoruk 10 év (min0 max11 orsz8) A nyilvántartás szerint cserére szorulók aránya 33,33 % Ez az országban a legnagyobb érték. (min0,00 orsz14,29) A veszélyes szívritmus-zavarok elhárítására használatos defibrillátorok száma 5,68 db/100.000 lakos (min5,53 max.14,14 orsz8,75) A nyilvántartás szerint ezek közül cserére szorul 26,32 % Ez az országban a legkisebb érték (max.62,90 orsz44,49) A defibrillátorok átlagos életkora 10,49 év (min10,36 max13,24 orsz11,73) 153 VII.3 Az ellátórendszer teljesítménye és finanszírozása VII.31 Alapellátás VII.31-1 Teljesítmények A háziorvosi ellátás teljesítményelemzését nem a finanszírozás alapját képező per capita elv szerint végezzük, hiszen

akkor nem kapnánk mást, mint az egy háziorvosra jutó lakosok számát régiónként, ami egész egyszerűen reciproka a kapacitás-elemzési részben kimutatott tízezer lakosra jutó háziorvosok számának. Ehelyett a rendelői megjelenések, látogatások és kórházi beutalások arányát vizsgáljuk. A lakosságra vetített rendelői megjelenések száma a régióban 4787 eset/év/1000 lakos (min.3778 max5579 orsz.4754) A lakáson történő vizitek száma 498 eset/év/1000 lakos (min453 max613 orsz522) A kórházba utalások száma ugyancsak a lakosságra számítva egy évben 26,86 eset/év/1000 lakos. Ez az országban a legkisebb érték (max40,50 orsz34,95) Ez azt jelenti, hogy a kórházba utalással végződő esetek aránya 0,5082 %. Ez szintén az országban a legkisebb érték (max0,7423 orsz0,6624) A gyermekorvosi praxisban az orvos-beteg találkozások megoszlása hasonló. A beutalásokra nincs jelenleg adatunkVII31/1 ábra VII.31/1 ábra (haziorvosbetegtalalk

grafxls) VII.31-2 Finanszírozás A per capita finanszírozás jellegéből adódóan a finanszírozási összegek a régió lakosságával lényegében arányosak, a módosító faktorok és a degresszió eredményez csupán kisfokú eltéréseket. VII.32 Szakellátás VII.32-1 Házi szakápolás teljesítménye A házi szakápolás teljesítményének jellemzésére rendelkezésünkre álló legjobb adatnak az esetszámokat tekintjük, mely legföljebb 15 vizitet jelenthet. Az egy esetre jutó vizitszámok meglehetősen stabilan állandó értéket mutatnak (kb. 11), ezért ezt bizonyos fenntartással kell kezelnünk A régióban az egy szolgálatra jutó éves esetszám 2001-ben 294 eset/év/szolgálat. Ez az országban a legnagyobb érték (min.136 orsz204)VII32/1 ábra 154 VII.32/1 ábra (haziszakap grafxls) VII.32-2 Házi szakápolás finanszírozása A régióban a házi szakápolási szolgálatok finanszírozása 2000-ben összesen 147 mFt/év (min.121 max412 orsz.1303)

VII.32-3 Szakrendelők teljesítménye A járóbeteg-szakellátás "fee-for-service" alapú teljesítménymérése közismerten azért problémás, mert a háziorvosi "gate-keeper" funkció a gyakorlatban nem érvényesül. Ezért a teljesítmények mind az esetszámokat, mind a pontszámokat illetően gerjeszthetők. A gyakorlat ismeretében az esetszámokat mégis megbízhatóbbnak tekintjük, ezért a teljesítményt elsődlegesen az esetszámok alapján vizsgáljuk, bár a pontszám mint a teljesítményfinanszírozás alapvető adata, nem hagyható figyelmen kívül A régiók között a "pontozási szokások"-ban érdemi különbségeket nem találtunk, ezeket valószínűleg inkább intézményenként változó helyi sajátosságok szabják meg, melyek régiós szinten kiegyenlítődnek. Ezért ezek csak részletesebb elemzésekkel vizsgálhatók Adataink a 2000. október - 2001 szeptember közötti finanszírozási időszakra vonatkoznak Összes

esetszám a régióban 5.100164 eset/év Ez az országban a legkisebb érték (max20931007 orsz59832307) A 10.000 lakosra jutó esetszám 50851 eset/év/10000 lakos (min48396 max73986 orsz58804) A régióban elért összes pontszám-teljesítmény 5.094441634 pont/év Ez az országban a legkisebb érték (max.24365568813 orsz66197090074) Ez 10000 lakosra számítva 50794117 pont/év/10000 lakos (min.50556101 max86126419 orsz65059505)VII32/2 ábra VII.32/2 ábra (jaroest grafxls) VII.32-4 Szakrendelők finanszírozása A vizsgált időszakban a pont-forint arány (az egységnyi teljesítmény forint értéke) viszonylag állandó volt, ezért a pontszámok és a finanszírozási összegek régiók közti eloszlása megegyező. 155 Az éves finanszírozási összeg a régióban 4.601088 eFt/év Ez az országban a legkisebb érték (max21922395 orsz.59664848) A 10000 lakosra számított összeg 45875 eFt/év/10000 lakos (min45641 max77490 orsz.58640) Adataink szintén a 2000 október

- 2001 szeptember közötti finanszírozási időszakra vonatkoznakVII32/3 ábra VII.32/3 ábra (jaroft grafxls) VII.32-5 Gondozók teljesítménye és finanszírozása A gondozási tevékenység teljesítményének mérésére jelen pillanatban jól használható indikátor nem áll rendelkezésre, alapvetően bázisfinanszírozás működik, ami azonban átalakulóban van. Az érdemi elemzéshez, javaslattételhez további adatgyűjtés szükséges VII.32-6 Művese-állomások teljesítménye Az egyes kezelőhelyek igénybevételét a kezelések számával és az egy kezelőhelyre eső betegek számával jellemezhetjük, mely egyben a kihasználtságot is jellemzi. A régióban az összes művese-kezelések száma (CAPD nélkül) 2001-ben 60.153 kezelés (min51486 max149786 orsz.554889) Az egy kezelőhelyre jutó betegek száma 12,8 fő/kezelőhely Ez az országban a legnagyobb érték (min.6,5 orsz10,1) Az igénybevételt a 10000 lakosra eső művese kezelések száma a beteg

lakóhelye szerint számolva mutatjaVII32/4 ábra A régióra vonatkozó érték 555 kezelés/10000 lakos (min468 max664 orsz539) VII.32-7 Művese-állomások finanszírozása A művese-állomások finanszírozására vonatkozó rendelkezésünkre álló adat a 2000. évre vonatkozik, ez a 2001 évi teljesítmény-adatainkkal nyilván nem vethető össze. A régiók egészére vonatkozóan 1081,4 mFt/év Ez az országban a legkisebb érték (max.2751,6 orsz10332,8) VII.32/4 ábra (muveskez grafxls) 156 VII.33 Speciális diagnosztika VII.33-1 Teljesítmény A 2000. évi teljesítményeket a jelentett esetszám alapján vizsgáljuk A CT- és MR-vizsgálatok számát abszolút értékben és 10.000 lakosra vetítve mutatjuk be A régióban a CT-vizsgálatok száma 2000-ben 48.008 db (min38481 max197922 orsz561075) A lakosságra számítva 479 vizsgálat /10000 lakos (min343 max700 orsz551) Ugyanebben az időszakban 87363 db (min18752 max.175753 orsz570154) MR vizsgálat történt Ez

a lakosságra számítva 871 vizsgálat /10000 lakos (min145 max.1048 orsz560) A regionális eltérések jelentősek. 2001-es adataink szerint CT esetében a kihasználtság éves szinten a régióban 9904 vizsgálat/berendezés (min.6381 max14797 orsz9459) Az MRI esetében pedig 24044 vizsgálat/berendezés (min9582 max54324 orsz.26457) VII.33-2 Finanszírozás A speciális, nagy értékű diagnosztikai vizsgálatok OEP közvetlen finanszírozási adatait abszolút értékben és 10.000 lakosra vetítve vizsgáljuk A régióban a CT-vizsgálatok OEP finanszírozási összege 2000-ben 304 mFt (min.238 max1195 orsz3537) Lakosságra vetítve 3,0 mFt/10000 lakos (min2,1 max4,8 orsz3,5) Ugyanezek az adatok az MR vizsgálatokra 639 mFt (min.165 max1035 orsz3685) A lakossághoz viszonyítva 6,4 mFt/10.000 lakos Ez az országban a legnagyobb érték (min1,3 orsz3,6) VII.34 Fekvőbeteg-ellátás VII.34-1 Teljesítmény Aktív ellátás A lakossághoz viszonyított teljesítmény a régióban

1914 súlyszám/év/10.000 lakos (min1646 max2658 orsz.2225) A CASE MIX index 0,95641 súlyszám/eset (min.0,87354 max1,00635 orsz0,96036) Az átlagos ápolási idő 7,6 ápolási nap/eset (min.7,1 max8,0 orsz7,6) Az ágykihasználtság ebben a régióban 78,11 %. Ez az országban a legkisebb érték (max83,92 orsz80,33) Ugyanakkor a normatív ágykihasználtság 78,87 %. Ez az országban a legkisebb érték (max86,05 orsz81,72) Krónikus ellátás A lakossághoz viszonyított ápolási napban mért teljesítmény 7079 nap/év/10.000 lakos (min3519 max8250 orsz.5887) Az egy ágyra jutó évi ápolási nap 287 nap/év/ágy (min.254 max312 orsz293) A krónikus ágyak kihasználtsága 78,7 % (min.69,5 max85,4 orsz80,2) VII.34-2 Finanszírozás A fekvőbeteg-ellátás finanszírozását éves szinten abszolút és 10.000 lakosra vetített értéken mutatjuk be, a 2001 évre vonatkozóan. A régióban az abszolút összeg 22.280,5 mFt (min 20932,9, max 81443,7, orsz 243165) Ennek a

lakosságra vetített értéke 222,15 mFt/10.000 lakos (min 186,8, max 287,88, orsz 238,99)VII34/1 ábra 157 VII.34/1 ábra (fekvofin grafxls) 158