Egészségügy | Onkológia » Duka Zoltánné - Izotópok szerepe a csontáttétek kezelésében, diplomamunka

http://www.doksihu Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Izotópok szerepe a csontáttétek kezelésében Készítette: Duka Zoltánné Ápoló szak 2010. http://www.doksihu A szakdolgozat a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Ápoló Tanszékén készült. Tanszékvezető: Dr. Szerafin László Jósa András Oktató Kórház Hematológiai Osztály Konzulens: Dr. Olajos Judit PhD Jósa András Oktató Kórház Onkoradiológiai Osztály 2 http://www.doksihu Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék.3 I. Bevezetés5 I. 1 Témaválasztás indoklása6 II. A csontáttétek keletkezése7 III. A csontáttétek tünettana8 IV. A csontmetasztázisok kórismézése10 IV. 1 Csontszcintigráfia10 IV. 2 Röntgenfelvétel11 IV. 3 CT11 IV. 4 MR11 IV. 5 PET12 IV. 6 PET/CT12 V. A csontmetasztázisok kezelési lehetőségei napjainkban13 V. 1 Biszfoszfonátok13 V. 2 Kalcitonin13 V. 3 Sugárkezelés13 V. 4 Műtét14 V. 5 Terápiás célú izotóp alkalmazás14 V. 6 Fájdalomcsillapítás

radioizotópokkal14 V. 7 Izotópterápiában alkalmazott radiofarmakonok16 V. 8 Az izotópterápia indikációja16 V. 9 A terápia kontraindikációi17 V. 10 Az izotópterápia hatásai 17 V. 11 Az izotópterápia mellékhatásai18 V. 12 A terápia kivitelezése18 VI. Hipotéziseim19 VII. Kutatás19 VII. 1 A kutatás célja19 VII. 2 Vizsgálati módszer19 3 http://www.doksihu VIII. A vizsgálat eredményei20 IX. Következtetések31 X. Összegzés33 XI. Felhasznált irodalom35 Melléklet.38 4 http://www.doksihu I. Bevezetés A világon egyre magasabb a daganatos megbetegedésben szenvedők száma. A daganatos elváltozások jelentős része sajnos még ma gyógyíthatatlan. Számos tumoros folyamat érinti a csontrendszert is Ennek következtében a mozgásában gyakran korlátozottá váló ember sérül önellátásában, ezáltal sokkal kiszolgáltatottabbá válik mind szomatikusan, mind pszichésen. A csontrendszert érintő daganatos elváltozások jelentős

életminőségbeli romlást idézhetnek elő. Az állandó krónikus fájdalom az elviselhetetlenségig fokozhatja a betegek szenvedését. A csontáttétes betegek pontos száma nem ismert, hazánkban évente 10000-re tehető. A lítikus áttétek következtében fellépő erős fájdalom, a törések, az életveszélyes hiperkalcémia, a gerincvelői kompresszió, a szükségessé váló stabilizáló műtétek, illetve sugárkezelések miatt a betegek általános állapota, életminősége, önállósága lényegesen romlik. Ennek következtében végül teljesen kiszolgáltatottá válnak. Emlőrák következtében kialakuló csontáttét megjelenése után 5 évvel a betegeknek mindössze 20%-a marad életben.(14) Mivel a csontáttétek megjelenése gyakran az eredeti tumoros folyamat súlyosbodását jelzi, a betegség kezelése során mindenképpen nagy hangsúlyt kell fektetni az emberi méltóság megőrzésére, valamint az életmódbeli javulást eredményező kiegészítő

terápiák alkalmazására is. Ehhez tudnunk kell, hogy a csontfájdalom az egyik legnehezebben uralható fájdalom, sokszor igen erős fájdalomcsillapítók sem érik el a kívánt hatást. Az orvostudomány fejlődése során kialakult a nukleáris medicina tudománya, amelynek része az izotópokkal történő diagnosztikus és terápiás kezelések alkalmazása. Jelentős eredmények érhetők el az izotópok felhasználásával a csontáttétben szenvedő betegek kezelésében. 5 http://www.doksihu I. 1 Témaválasztás indoklása „A fájdalom rettenetesebb ura az emberiségnek, mint maga a halál.” (Albert Schweitzer) Ápolónői munkám során számos esetben volt lehetőségem megtapasztalni, hogy a csontáttétben szenvedő beteg fájdalmának nehezen lehet korlátokat szabni. A fájdalom megítélése rendkívül szubjektív. Véleményem szerint a környezet sokszor alábecsüli a beteg szenvedését. Bár a fájdalomnak sok esetben nincsenek külső jelei, egy

épnek tűnő beteg sokszor emberfeletti kínokat élhet át. Tapasztalataim szerint az izotópok alkalmazásával-bár szigorú kritériumoknak kell megfelelnie-, jelentős fájdalomcsillapítást és ezáltal állapotjavulást lehet elérni azon betegek körében, akiket ápolónői munkám során elláttam a kórházi tartózkodásuk ideje alatt. Megfigyelhettem azt is, hogy sok esetben a betegek nem voltak tökéletesen tisztában azzal, milyen kezelésben részesültek, annak ellenére, hogy megkapták a tájékoztató és beleegyező nyilatkozatokat. Maguk az ápolók is hiányos ismereteik miatt sok esetben indokolatlan tartózkodásukat fejezték ki az izotópterápián átesett betegekkel szemben. Dolgozatomban szeretnék rávilágítani arra, hogy a megfelelő óvintézkedések betartása mellett, az izotópok alkalmazása a csontáttétek okozta fájdalom csillapításában veszélytelen és rendkívül eredményes eljárás. Alkalmazásával nagyfokú

életminőségbeli javulást lehet elérni Témaválasztásomat indokolják azok a pozitív tapasztalatok is, amelyek alapján az izotópterápián átesett betegek már csak az önellátáshoz való visszatérésükben igényeltek segítséget. 6 http://www.doksihu II. A csontáttétek keletkezése A csontrendszer leggyakoribb tumoros elváltozása az áttét (metasztázis).(1) A szervezetben keletkező elsődleges (primer) tumor környezetét beszűri (infiltrálja). Az elsődleges daganatból leszakadó sejtek a vérárammal, főleg a gyűjtőeres keringés útján érik el a csontrendszert. Csontáttétek esetén elsősorban a Batson-vénákon keresztül jutnak a csontba az elsodródott tumorsejtek. Batson már a század derekán igazolta a csigolyák gyűjtőeres hálózatának létét. Kimutatta azt is, hogy ez az alacsony nyomású, renyhe keringésű rendszer billentyű nélküli visszereken keresztül közvetlenül kapcsolódik a vena cava superior, a vena cava inferior, a

májkapu, a véna azygos, illetve a tüdő gyűjtőéri rendszerekkel. Ezeken a csatornákon keresztül a megfelelő gyűjtőterületek elsődleges (vagy akár áttéti) daganatai kikerülve az általános keringést, illetve a nagyvérkört- közvetlenül is adhatnak csontáttétet, főként a gerincbe. Így mindenféle zsigeri érintettség nélkül alakulhat ki közvetlenül csontmetasztázis. Lehetséges terjedési mód még az, ha a gyűjtőér rendszerbe kerülő daganatsejtek átjutnak a tüdőn, és a verőér rendszeren keresztül érik el a csontokat.(4) A tumorsejtek rendszerint a csontvelőben kezdenek növekedni (proliferálni) és terjedni. A metasztázisok általában csontleépítők (oszteolítikusak), néha csontépítők (oszteoplasztikusak), de valójában együtt is jelentkezhet a két forma.(15) A megtelepedő tumorsejtek serkentik a monociták átalakulását csontbontó sejtekké, és segítik az érett csontfaló sejteket. Az élettani egyensúlyi állapotot a

csontépítő sejtek (oszteoblasztok) és csontbontó sejtek (oszteoklasztok) harmonikus együttműködése tartja fenn.(10) Csontmetasztázisok esetén nem maga a daganatsejt kerül a csontgerendák közé és okozza a statikai változást. A tumorsejtek különböző humorális faktorok szekrécióját indítják el, amelyek az oszteoklaszt receptorokhoz kötődve 7 aktiválják a csontbontó http://www.doksihu szubsztrátumot (olyan molekula, melynek kémiai átalakulását enzim katalizálja), és végül ez a folyamat vezet a károsodáshoz (lézióhoz).(17) A csontáttétek leggyakrabban a vörös csontvelőt tartalmazó csigolyatestekben, bordákban, hosszú csöves csontok jobb vérellátású metafíziseiben és a medencecsontokban alakulnak ki. Oszteolítikus csontdestrukciónál egy vagy több gócú elmosódott szélű sugáráteresztő területet mutat a röntgenkép. Oszteoplasztikus elváltozásoknál a csontszerkezet állománya szklerotikus. Súlyosabb

esetekben a csont körülírtan megvastagodik, felszíne bolyhossá válik. A csontáttétek sokszor teljes egészében az elsődleges daganat szövettani sajátosságait mutatják, bár előfordulhat az is, hogy a metasztázis nagymértékben differenciálatlan.(8) III. A csontáttétek tünettana A csontmetasztázisok leggyakoribb tünetei a fájdalom, az emelkedett szérum kalciumszint, a kóros csonttörés, valamint a gerinctartási bizonytalanság. Tudnunk kell, hogy ezen tünetek együttesen ritkán fordulnak elő. A mai napig nincs megfelelő magyarázat arra, hogy míg bizonyos csontáttétek szinte teljesen tünetmentesek, addig mások nagyfokú fájdalommal járnak. Általában a betegség előrehaladtával jelentkezik elsőként a fájdalom. Ennek egyik oka lehet a csonthártyában lévő fájdalomérzékelő receptoroknak a tumor növekedése miatt bekövetkező folyamatos ingerlése. Másik magyarázat lehet az, hogy a szivacsos csontállományra terjedő áttétek

csontérelzáródást okozhatnak, amelynek következménye a vérhiányból eredő fájdalom jelentkezése. Maga a fájdalom eredhet egyszerűen a csontkárosodásból, vagy akár a következményes csonttörésből is.(13) Alapvető különbséget kell tennünk az akut és a krónikus fájdalom között. Az akut fájdalom, ha megtalálják a kiváltó okot viszonylag gyorsan megszüntethető. A krónikus fájdalom általában nehezen 8 http://www.doksihu csillapítható. Ennek egyik következménye lehet, hogy a beteg megtanul fájdalmával együtt élni. (21) Csontáttét mellett szól, ha a fájdalom állandó, terhelésre fokozódik, nyugalomban csak minimálisan enyhül, és néha érzészavar is társul hozzá. Jellemző tünet lehet a beteg megváltozott mozgása is Az ún antalgiás tartás további támpontként szolgálhat a kórismézésben. A gerinctartás bizonytalansága csontáttéteknél gyakori tünet. Akkor jellemző, ha a tumoros folyamat bizonyos mértékű

csigolya érintettséget mutat. Ezt a súlyos állapotot a csigolyák kóros törése, ill összeroppanása szokta kísérni. Idejében végzett megfelelő rögzítéssel és kezeléssel a későbbi életminőséget jelentősen rontó szövődményeket ki lehet védeni. Kiterjedt metasztázis esetén a betegeknek nemritkán olyan erős fájdalmat kell elviselniük, hogy csak a teljes mozdulatlanság eredményez némi enyhülést. Így nem képesek ellátni semmilyen fiziológiai szükségletüket, teljesen kiszolgáltatottá válhatnak környezetük számára. Így magasabb rendű szükségleteik, úgymint az önbecsülés és az önmegvalósítás csorbát szenvedhet. Kóros (patológiás) csonttörésről akkor beszélünk, ha a törés, akár anyagcserezavar, akár daganatos elváltozás miatt a meggyengült csontterületen keletkezik. Patológiás csonttörés leggyakrabban nagy fájdalommal járó kiterjedt lítikus áttét esetében jön létre. Ilyenkor a csonttörés igen enyhe

erőbehatást követően is bekövetkezhet. Éles fájdalom, kényszertartás jellemzi. A végtagok részleges bénulása és különféle érzészavarok is jelezhetik a gerinc áttét okozta érintettségét. A végtaggyengeség általában kétoldali, a csigolya összeroppanása esetén az izmok petyhüdtek. Gerincáttét jele lehet a hólyag és végbélzáróizom működési zavara is. 9 http://www.doksihu A csontmetasztázis produkálhat. A lítikus jellegzetes laboratóriumi eltéréseket folyamatok eredményeként jelentősen megemelkedik a szérum kalciumszint. Ennek tünetei a következők: fáradékonyság, levertség, izomgyengeség, székrekedés, szellemi meglassultság, vérszegénység; súlyos esetben hányinger, hányás, bérelzáródás, zavartság, mély kábultság és öntudatvesztéses állapot. Az alkalikus foszfatáz (AP) izoenzimje a csontspecifikus alkalikus foszfatáz (BAP) érzékeny mutatója a fokozott csontépítő és bontó

folyamatoknak. Az oszteokalcin szérumban mérhető szintje főleg a csontfelszívódás során emelkedik.(13) IV. A csontmetasztázisok kórismézése Általánosságban leggyakrabban a következő daganatok okoznak csontáttétet: emlő-, hörgő-, dülmirigy-, vese-, és pajzsmirigyrák. Kórismézésük történhet: csontszcintigráfiával, röntgenfelvétellel, CTvel, MR-el és PET-tel. IV. 1 Csontszcintigráfia A vizsgálat során technéciummal (Tc) jelzett foszfát vegyületet adnak a betegnek intavénásan. Ezen anyag a hydroxilapatit kristályhoz kötődik. A Tc-99m MDP (metiléndifoszfonát) dúsulást mutat azokon a helyeken, ahol a megváltozott csontanyagcsere során fokozódik a csontépítő tevékenység.(2) A radiofarmakon beadása után 2-3 óra múlva készítenek felvételeket. Fontos a beteg előkészítése a vizsgálat előtt, amikor is a betegnek ki kell ürítenie a húgyhólyagját, mert a radiofarmakonnak a csontokba be nem épülő része a veséken át

választódik ki. Az injekció beadása után a betegnek 1 óra múlva 1 óra alatt 1 liter folyadékot kell meginnia, hogy a lágyrészekre szummálódó aktivitást minimalizálhassák. A betegtől minden alkalommal meg kell 10 http://www.doksihu kérdezni volt-e csontműtéte, balesete, van-e csontfájdalma. Normál lelet esetén jól ábrázolódik a csontrendszer. A mechanikus terhelésnek kitett csontterületek (csípő, térd) aktivitás felvétele fiziológiásan intenzívebb. Akkor kóros a lelet, ha az oszteoblasztok tevékenysége nyomán fokozott dúsulás jelentkezik. Hátránya a vizsgálatnak, hogy minden olyan elváltozást ábrázol, amely helyi csontépítő tevékenységgel jár. Előnye, hogy az egész csontrendszert le lehet képezni, könnyen kivitelezhető és 3-6 hónappal korábban mutatja a csontáttétet, mint a hagymányos röntgenvizsgálat.(11)(18) IV. 2 Röntgenfelvétel A hagyományos röntgenvizsgálat a csontáttét kimutatásában a

csontszcintigráfia után jöhet szóba célzottan akkor, ha az valamely testrészen patológiás dúsulást mutat. (11) IV. 3 Komputertomográfiás vizsgálat /CT/ CT vizsgálatot akkor végeznek, amikor a csont és lágyrész infiltráció mértékét akarják megítélni. Azon csontoknál is szóba jön, amelyek röntgenvizsgálatnál valamilyen zavaró árnyék miatt nem ábrázolódnak megfelelően. A vizsgálat egyik hátránya az ionizáló sugárzás alkalmazása. Előnye viszont a kontrasztos felbontás (11) IV. 4 Mágnesesrezonancia vizsgálat /MR/ A csontáttétek legtöbbször a csontvelőből indulnak ki. Az MR a csontvelő ábrázolásának egyik legjobb módszere, mivel a sárga csontvelő igen erős mágneses jelet ad. A vizsgálat jól ábrázolja a kieső mágneses jelet, mivel a csontvelőből kiinduló daganat elfoglalja a csontvelő helyét. Kiváló kontrasztfelbontással ábrázolódnak a lágyrész beszűrődések. A vizsgálat hátránya, hogy nem képes

egyszerre az egész 11 http://www.doksihu test leképezésére. Előnye viszont, hogy nem alkalmaz ionizáló sugárzást.(11) IV. 5 Pozitron emissziós tomográfia /PET/ A PET a rosszindulatú daganatok kimutatásának nagy érzékenységű és jó térbeli felbontóképességű módszere, ennek következtében a nukleáris medicina leghatékonyabb eszköze. A vizsgálat során pozitron sugárzó radiofarmakonokat használnak.(5) A legfontosabb PET radiofarmakon a 18 FDG (fluorodezoxi-D-glükóz), amely szinte valamennyi tumorfajtában dúsul. Intravénás alkalmazásával az egész test leképezhető. A daganatokban a glükóz anyagcsere gyorsult, így bennük izotópdúsulás alakul ki. Az FDG a glükózhoz hasonló mechanizmussal jut be a tumorsejtbe. Bejutás után az FDG lebomlása eltér a glükózétól, mert csak a glükóz-6-foszfátig metabolizálódik, tehát ezt követően elkezd dúsulni. Az FDG-PET vizsgálatot megelőzően 6 órás éhomi állapot

szükséges. Kemoterápia és sugárkezelés után általában három hónapos várakozási idő ajánlott. Bár a módszer ionizáló sugárzást alkalmaz, mégis ennek ellenére az egyik legfontosabb képalkotó diagnosztikai módszer a csontmetasztázisok kórismézésében.(7) IV. 6 PET/CT Modern izotópdiagnosztikai módszer. A vizsgálat lényege, hogy a CT képalkotást ötvözi a PET-vizsgálattal, így több információt szolgáltat.(20) A PET/CT-t megelőző kórismézés általános menete a csontáttétek kórismézésében: csontszcintigráfia, kiegészítő röntgenvizsgálat, CT, MR. Elvégezhetőségéről PET bizottság dönt (7) 12 http://www.doksihu V. A csontmetasztázisok kezelési lehetőségei napjainkban A csontáttét megjelenése általában a folyamat súlyosbodásának legbiztosabb jelzője. Kezelésében nem elhanyagolandó szempont a beteg életkilátásainak mérlegelése és az aktív kezelés mellett a palliatív ellátás biztosítása.

A csontmetasztázisok kezelése összetett feladat. Szerepet kap a gyógyszeres terápia, a sugárkezelés, a műtéti ellátás, valamint az izotópok alkalmazása. A tüneti terápia kiemelkedően fontos szerephez jut a beteg ellátása során. A csontáttétes beteg az állandó krónikus fájdalom, a mozgáskorlátozottság, az életminőség alapvető romlása miatt állandó kezelést igényel.(12) V. 1 Biszfoszfonátok A pirofoszfát molekula rokonvegyületei. Sejten belül meggátolják a csontfelszívódást és a mészlerakódást. A hidroxylapatithoz kapcsolódva megakadályozzák a csontoldó sejtek működését, csökkentik a szérum kalciumszintet. Mérséklődik a fájdalom, és alkalmazásuk során csökken a csonttörések előfordulásának veszélye.(6) V. 2 Kalcitonin A pajzsmirigy C sejtjei által kiválasztott hormon. Az oszteoklasztok gátlásával a csontleépülés folyamatát akadályozzák meg. Általában együtt alkalmazzák a

biszfoszfonátokkal. Csontáttétek esetén fájdalomcsillapító hatása is igazolt.(13) V. 3 Sugárkezelés Viszonylag gyorsan kialakuló fájdalomcsillapító hatású eljárás, amely csökkenti a társuló idegrendszeri tüneteket is. Hatékonysága az 13 http://www.doksihu összdózis eléréséig nő. Hátránya az, hogy a kezelés átmenetileg gyengíti a csontot a fokozatosan kialakuló csontritkulás miatt.(13) V. 4 Műtét A sebészeti beavatkozás során amennyiben lehetséges, akkor belső rögzítést alkalmaznak a meggyengült csonton. Ha a csontpusztulás mindezt már nem teszi lehetővé, akkor az áttétet el kell távolítani, és metilmetakrillal a keletkező csontüreget ki kell tölteni. A protézist ezután az egészséges csontban kell rögzíteni, így a csont terhelhetősége fokozódik.(13) V. 5 Terápiás célú izotóp alkalmazás A nukleáris medicina terápiás eljárásai a radioizotópokkal jelzett radiofarmakonok (radiogyógyszerek)

alkalmazásán alapulnak. A radiofarmakonok szerv-, szövet-, és funkcióspecifikus vegyületek. A nukleáris medicina általában mesterséges radioizotópokat használ. A terápiás alkalmazás alapja az, hogy a radiofarmakonok az elpusztítandó sejtek közvetlen közelébe jutva béta-sugárzást bocsátanak ki, így a sugárzás szinte csak a célszervben nyelődik el. A radioaktív gyógyszereket leggyakrabban intravénásan juttatják be a szervezetbe, ezért ezek a készítmények sterilek és teljesen pirogénmentesek. A csontmetasztázisok palliatív radioizotópos kezelésére több készítmény is alkalmas. A 89 Sr, 90 Y, 153 Sm, 186 Re, 188 Re izotópot tartalmazó készítményekkel jó eredmények érhetőek el a fájdalmas csontáttétek tüneti terápiájában.(5) V. 6 Fájdalomcsillapítás radioizotópokkal A csontáttétek fájdalomcsillapítása olyan izotópokkal történik, amelyek béta-sugárzást bocsátanak ki. Az izotóp szelektíven

épül be az áttétekbe, így az egészséges csontok izotóp felvétele elhanyagolható 14 http://www.doksihu mértékű. Egyetlen intravénás injekció formájában beadott radiofarmakon jelentős fájdalomcsillapító hatást képes elérni. (16) A tumoros fájdalmak csillapítását időben el kell kezdeni. A fájdalomcsillapítás stratégiája a WHO 3+1 lépcsős rendszere alapján történik.(1 táblázat) 1. táblázat Fájdalomcsillapítási stratégia . III. lépcső Erős opioid+nem opioid opioid helyett izotópterápia +adjuváns gyógyszer Fájdalom perzisztál II. lépcső Gyenge opioid+nem opioid opioid +adjuváns gyógyszerek izotópterápia helyett Fájdalom perzisztál opioid+adjuváns izotópterápia Nem I. lépcső optimális kezdet gyógyszerek Az izotópterápiás fájdalomcsillapítás pontos hatásmechanizmusa nem ismert. Az izotóp beadása után eljut a magas oszteoblaszt aktivitást mutató csontáttétekhez, és itt

közvetlenül fejti ki besugárzó hatását. A csontáttétek izotóp kezelésére az első próbálkozás már 1942-ben megtörtént 32 P és 89 Sr-el, amelyeket még a mai napig is alkalmazzák a kezelések során. 1974-ben került széleskörű klinikai kipróbálásra a 89 SrCl /Metastron/. Napjainkban már többfajta radiofarmakont alkalmaznak erre a célra. (3) A terápiás hatás eléréséhez meghatározott tulajdonságokkal kell rendelkezniük a radiofarmakonoknak, amelyek a következők: - béta sugárzás kibocsátása; - szelektív magas koncentráció elérése a metasztázisban (a kóros és az egészséges szerkezetű csont izotópfelvétele nagymértékben kell, hogy különbözzön); 15 http://www.doksihu - alacsonynak kell lennie a radiofarmakon felvételnek a csonton kívül (a szervezet maximális kímélése a felesleges sugárterheléstől); - gammasugárzó képesség (gamma kamerával leképezhető legyen).(7) V. 7 Izotópterápiában

alkalmazott radiofarmakonok A radiofarmakonok két nagy csoportba sorolhatóak (2. táblázat): 1. Csontaffin izotópok: kalcium analógok, azaz a kalcium ionok tulajdonságait utánozzák. A csontmátrixon ioncsere folyamatban kötődnek, és ott a legnagyobb a kötődés, ahol fokozott az oszteoblaszt tevékenység. 2. Béta sugárzó izotópok (Yttrium-90, Samarium-153, Rhenium186) és hozzá kötött csontaffin vegyületek: együtt fejtik ki hatásukat, szintén a fokozott oszteoblaszt működés helyére beépülve.(3) 2. táblázat Az izotópterápiában eredményesen alkalmazott radiofarmakonok 89 Sr 90 Y 186 Re 153 Sm Felezési idő(nap) 50,5 2,65 3,77 1,95 E max(MeV) 1,49 2,25 1,07 0,81 Hatótávolság(mm)max. 8 12 5 3 Hatótávolság(mm)átlagos 3,6 0,6 Gamma-energia(keV) - - 137 103 Csontáttétspec.vegyület Klorid EDTMP HEDP EDTMP Radiofarmakon Metastron Multibone Osteopal-R, Multibone gyári neve Diphoter-R V. 8 Az

izotópterápia indikációja Elvégzésének indikációs köre: -szövettanilag igazolt diagnózis; 16 http://www.doksihu -posztata- és emlő tumorokban a többszörös (multiplex) csontáttét fájdalomcsillapítása, ha az már a nem kábító hatású fájdalomcsillapítókkal, lokális sugárterápiával nem biztosítható; -multiplex csontáttét; -a csontáttétetekben intenzív radiofarmakon felvétel; -a beteg várható élettartama legalább három hónap.(3) V. 9 A terápia kontraindikációi Ellenjavallatok: -súlyos mieloszupresszio és károsodott vesefunkció (a terápia nem végezhető el, ha a Se creatinin> 120 mikromol/l, trombocita szám <100.000/l, leukocita szám<3000/l); -terhesség, szoptatás; -két hónapnál rövidebb várható túlélési idő; -megfelelő kooperáció hiánya.(19) V. 10 Az izotópterápia hatásai (3 táblázat) 3. táblázat Izotópok terápiás hatásai HATÓANYAG TERÁPIÁS HATÓ HATÁS IDŐ JELENTKEZÉSI

IDEJE Sr-89 klorid beadás után 1-2 hét (Metastron) Y-90 EDTMP hónap 2 héten belül (Multibone) Sm-153 EDTMP 3-4 hónap 2 héten belül (Multibone) Re-186 HEDP 4-15 3-4 hónap 2 nap múlva (Osteopal-R, Diphoter-R) 17 6-7 hét http://www.doksihu Bár a kezelés az alapbetegséget nem gyógyítja meg, mégis jelentős életminőségbeli mellékhatásokkal javulást járó eredményez. kábító Segítségével fájdalomcsillapítók a súlyos alkalmazása elkerülhető. A korábban mozgásképtelen, ágyban fekvő, elviselhetetlen fájdalomtól szenvedő beteg visszanyerheti járóképességét, és akár munkavégzésre is alkalmassá válhat. Nem elhanyagolható szempont, hogy a terápia ambuláns ellátás keretein belül is elvégezhető.(9) V. 11 Izotópterápia mellékhatásai A betegek a csontfájdalom fellángolásáról számolhatnak be a terápiát követő 1-2 nap múlva, mely további 2-4 napig tarhat. Ez a jelenség általában terápiás hatást

valószínűsíthet. Tartós és irreverzibilis mellékhatása a terápiának nincs. Késői mellékhatásként átmeneti mieloszupresszio szinte minden esetben jelentkezhet. A fehérvérsejt-és trombocita szám monitorozása a terápia megkezdése utáni 4-6 hétben fontos. Általában 4 hét után spontán remisszió következik be(3) V. 12 A terápia kivitelezése Az izotópot intravénásan adják be a betegnek, amely után 3-4 órán keresztül az ÁNTSZ engedéllyel rendelkező nukleáris medicina osztályon kell maradnia megfigyelés céljából. Fontos a bő folyadékpótlás, mely elősegíti a radiofarmakonok beépülését. A megfigyelési idő elteltével a beteg otthonába távozhat. A terápia ismételhető az alkalmazott izotóp felezési idejének függvényében kb. 1-3 hónap elteltével. Összefoglalva: az izotópterápia hatékony és veszélytelen eljárás a csontáttétes betegek kezelésében. Az életminőség javulása, a

mozgáskorlátozottság oldása, és a fájdalom csillapítása az ambulánsan kezelhető betegek életét könnyebbé, betegségüket elviselhetőbbé teszi.(3) 18 http://www.doksihu VI. Hipotéziseim 1. Véleményem szerint a csontáttétek okozta fájdalom csillapításában az izotópok alkalmazása hatékonyabb módszer, mint más fájdalomcsillapító eljárás. 2. Feltételezem, hogy a csontáttétek fájdalomcsillapításában alkalmazott csontizotópok használatával az életminőség javulása magasabb, mint más palliatív módszerek esetén. 3. Úgy gondolom, hogy a betegek nem minden esetben vannak tisztában az izotópkezelés lényegével, annak ellenére, hogy megfelelő felvilágosításban részesültek. VII. Kutatás VII. 1 A kutatás célja A kutatás célja, hogy a csontáttétek okozta fájdalomcsillapításban alkalmazott izotópok eredményességét, illetve az alkalmazásukkal elért életminőség változást felmérjem. Ezzel egyidejűleg a

betegtájékozottságról, és az adott kezelési módról átfogó képet kapjak. VII. 2 Vizsgálati módszer Kutatásomat a Nyíregyházi Jósa András Oktató Kórház Onkoradiológiai Osztályának betegei körében végeztem. Célcsoportomat azon csontáttéttel rendelkező betegek alkották, akik már átestek palliatív célú izotópkezelésen. Az adatgyűjtés részben kérdőíves módszerrel történt, név nélkül, önbevalláson alapulva; részben adatbázis-lekérdezés segítségével a már korábban elhunyt betegek adatainak megismerése céljából. Kutatást végeztünk azon betegek körében is, akik nem folytatták tovább az onkológiai kezelésüket. 19 http://www.doksihu A Jósa András Oktató Kórházban 2005 óta végeznek a csontáttéttel bíró betegeken palliatív izotóptechnikával fájdalomcsillapító beavatkozást. A módszer célja az, hogy minél kevesebb megterhelésnek legyen kitéve a beteg és minél nagyobb hatást érjen el a terápia.

A kutatásom célcsoportját a 2005. január 1 és 2009 május 1 között palliatív célzatú izotópkezelést kapott onkológiai csontáttétes betegek körében végeztem. Ezen időszakban összesen 51 beteg felelt meg a szűrési kritériumoknak. Az 51 beteg közül sajnos csak 9 fővel tudtam a kérdőívet kitöltetni, mivel 23 beteg korábban elhunyt, illetve 19 fő nem folytatta tovább onkológiai kezelését. Akiknél nem sikerült kérdőíves módszert alkalmazni, azoknál az adatgyűjtést adatbázis lekérdezésével végeztem. Az adatbázis lekérdezése során a kérdőívben szereplő kérdésekre kerestem választ. A kérdések összetétele a következőképpen alakult: az 1.-5 kérdések a személyi adatokra vonatkoztak; a 6. kérdés az alapbetegséget konkretizálta A 7.-18 kérdések a fájdalommal és a fájdalomcsillapító eljárások hatékonyságával voltak kapcsolatosak; a 19.-23 kérdések pedig az izotópkezeléssel járó kötelező felvilágosítás

meglétére kérdeztek rá. VIII. A vizsgálat eredményei Az adatgyűjtésből származó adatokat a kérdések sorrendjében elemzem. Személyi adatokra vonatkozó kérdések (1.-5 kérdés): Az 1. kérdés alapján a vizsgált betegek életkora nagy megoszlást mutatott: 40 év- 80 év fölött. A megoszlás alakulása: 40-49 év 4 fő; 50-59 év 17 fő; 60-69 év 18 fő; 70-79 év 10 fő; 80 év feletti 2 fő.(1 diagram) 20 http://www.doksihu A vizsgálati alanyok életkori megoszlása 20-29 év 2 0 10 4 30-39 év 17 40-49 év 50-59 év 60-69 év 70-79 év 18 80 felett 1. diagram A 2. kérdésre adott válasz a nemek megoszlását a következőképpen reprezentálja: 23 nő, 28 férfi.(2 diagram) Nemek aránya férfi 30 nő 25 20 nő 15 férfi 10 5 0 51 2. diagram A családi állapotra vonatkozó 3. kérdés szerint:35 fő házas, 2 fő nőtlen, 3 fő hajadon, 11 fő pedig özvegy volt. (3 diagram) CSaládi állapot 11 házas 3 nőtlen hajadon özvegy 2 35

3. diagram 21 http://www.doksihu A vizsgált betegek iskolai végzettség szerinti kategorizálása a 4. kérdésre adott válaszok alapján a következőképpen alakult: 17 fő 8 általánost, 14 fő szakmunkásképzőt, 11 fő szakközépiskolát, 3 fő gimnáziumot végzett. 2 fő középfokú vagy felsőfokú OKJ képesítéssel, 4 fő főiskolai vagy egyetemi diplomás végzettséggel rendelkezett. (4diagram) Avizsgálati alanyok iskolai végzettsége diploma; 4 diploma OKJ; 2 OKJ gimnázium; 3 szakközépiskol a;szakmunkáské 11 51 gimnázium szakközépiskola pző; 14 8 általános; 17 0 5 10 15 szakmunkásképző 8 általános 20 4. diagram A lakóhelyre vonatkozó 5. kérdés válaszai szerint 30 fő vidéken, 21 fő városban élt.(5 diagram) Lakhely megoszlása a vizsgálati alanyok körében vidék; 30 30 város; 21 25 20 vidék 15 város 10 5 0 51 5. diagram A 6. kérdés az alapbetegséget konkretizálta 22 http://www.doksihu A csontáttétek

kiindulási alapját képező betegségek megoszlása terén az emlődaganatban szenvedők száma 18 főre, a prosztata daganatban szenvedőké 17 főre tehető. Vese, gége, húgyhólyag tumorral rendelkezők megoszlása 2, 2, 2 fő. Tüdő illetve hörgő karcinómában szenvedő betegek száma 8 főnek bizonyult. 1 petefészek, illetve 1 ismeretlen primer tumor tartozott még a vizsgálati körbe.(6 diagram) Mi az ön alapbetegsége? 8 emlő 1 1 prosztata 18 2 vese gége húgyhólyag 2 2 tüdő-hörgő petefészek 17 ismeretlen 6. diagram A 7.-18 kérdések a fájdalommal és a fájdalomcsillapító eljárások hatékonyságával voltak kapcsolatosak. A 7 kérdésben a csontfájdalomra vonatkozóan 48 fő válaszolt igennel, míg 3 fő nem említett hasonló panaszt. (7. diagram) Van-e önnek csontfájdalma? igen; 48 60 nem; 3 40 igen nem 20 0 51 7. diagram 23 http://www.doksihu A 8. kérdés az izotópkezelés hatékonyságát mérte fel a csontfájdalom

csillapításában. 49 fő hatékonynak ítélte a kezelést, és csak 2 fő említett az izotópterápia után is jelentősebb fájdalmat. (8 diagram) Hatékony volt-e az izotópkezelés csontfájdalma csillapítására? 2 nem 49 igen 0 10 20 30 40 50 60 51 8. diagram Az izotópterápiával elért fájdalommentes állapot időbeni kiterjedésére vonatkozó 9. kérdés alapján a betegek változó időtartamról számoltak be: 1 fő nulla nap, 1 fő 1 hét, 1 fő 2 hét, 2 fő 3 hét, 14 fő 1 hónap, 13 fő 2 hónap, 10 fő 3 hónap, 1 fő 4 hónap, 3 fő 5 hónap, 3 fő 6 hónap, 1 fő 7 hónap, 1 fő 9 hónap. (9. diagram) 0 nap A fájdalommentes állapot ideje 1 hét 2 hét 3 3 1 1 1 1 1 3 hét 2 1 hónap 1 14 2 hónap 3 hónap 4 hónap 10 5 hónap 6 hónap 13 7 hónap 9 hónap 9. diagram 24 http://www.doksihu A 10. kérdés szerint 43 fő igen, míg 8 fő egyáltalán nem alkalmazott más fájdalomcsillapító eljárást az izotópkezelésen

kívül.(10 diagram) Szed-e ön más fájdalomcsillapítót? nem; 8 nem 51 igen; 43 0 10 20 30 40 igen 50 10. diagram A 11. kérdés alapján a vizsgált személyek túlnyomó többsége alkalmazott valamilyen más fájdalomcsillapító eljárást az izotópterápia mellett. Az 51 főből 25 fő használt rendszeresen Contramal kapszulát; 6 fő kapott Neodolpasse infúziós kezelést. 27 fő Fentanyl tartalmú transzdermális tapaszt alkalmazott; 9 fő szedett Hidromorfin kapszulát. 28 főnél alkalmaztak biszfoszfonát készítményt. 7 fő nem igényelt kiegészítő fájdalomcsillapítást, míg 2 fő Morfium hidroklorikum injekciót kapott szubkután. (11 diagram) Kiegészítő fájdalomcsillapítók alkalmazása 2 7 25 28 6 9 27 Contramal caps. Neodolpasse inf. Fentanyl Transzdermális tapasz Hidromorfin caps. Biszfoszfonat Semmi Morfium Hidroklorikum sc. Inj 11. diagram 25 http://www.doksihu A 12. kérdés szerint a vizsgáltak körében összesen 8

fő tartotta az izotópkezelésnél hatékonyabbnak más eljárást, míg 43 fő az izotópkezelést részesítette előnyben.(12 diagram) Hatékonyabbnak tartja-e a többi fájdalomcsillapító eljárást az izotópkezelésnél? nem; 43 51 igen; 8 0 10 12.20Diagram30 igen 40 50 nem 12. diagram A 13. kérdés alapján az érintetteknél a mindennapi tevékenység önálló elvégzésben 33 főt gátolt a fájdalom, míg 18 főt nem érintett. (13 diagram) Gátolja-e önt a fájdalma mindennapi tevékenysége elvégzésében? 0 10 nem; 18 igen; 33 51 20 30 igen 40 50 60 nem 13. diagram A 14. kérdésre adott válaszok szerint a vizsgáltak közül 39 főnek javult az általános állapota izotópkezelést követően. 12 főnél a várt eredmény nem következett be. (14 diagram) 26 http://www.doksihu Izotópkezelés után javult-e az ön általános állapota? igen nem igen; 39 40 30 nem; 12 20 10 0 51 14. diagram A 15. kérdés szerint a vizsgáltak

közül 29 fő igényelt, míg 22 fő nem igényelt segítséget mindennapi tevékenysége elvégzéshez az izotópkezelés előtt. (15 diagram) Izotópkezelés előtt igényelt-e segítséget mindennapi tevékenységében? nem; 22 igen; 29 igen nem 15. diagram Az érintettek körében a 16. kérdés alapján az izotópkezelés után 26 fő igényelt , míg 25 fő nem igényelt segítséget. (16 diagram) Izotópkezelés után igényelte-e ön ezt a segítséget? nem; 25 igen; 26 igen nem 16. diagram 27 http://www.doksihu A 17. kérdésre adott válaszok szerint a betegek között 37 fő szerint más fájdalomcsillapító eljárás sem volt hatásos, míg 14 fő szerint egyéb eljárás hatékonyabbnak bizonyult. (17 diagram) Más fájdalomcsillapító eljárás hatásos volt-e? nem; 37 51 igen; 14 0 10 20 igen 30 40 nem 17. diagram A 18. kérdés megválaszolása során a betegek közül 42 főnél idézett elő életminőségbeli javulást az izotópkezelés, és

csak 9 főnél maradt el a kívánt hatás. (18 diagram) Életminőségében idézett-e elő javulást az izotópkezelés? nem; 9 igen; 42 igen nem 18. diagram A 19.-23 kérdés az izotópkezeléssel járó kötelező felvilágosításra kérdezett rá. 28 http://www.doksihu A 19. kérdés elemzésekor a vizsgáltak körében az adatbázis-lekérdezés és a kérdőívek feldolgozása során kapott információ szerint mind az 51 fő kapott felvilágosítást izotópkezelés előtt. (19 diagram) Kapott-e felvilágosítást izotópkezelés előtt? 60 igen; 51 50 40 30 20 10 nem; 0 0 51 igen nem 19. diagram A 20. kérdésre adott válaszok alapján az érintettek mindegyikének elmagyarázták az izotópkezelés folyamatát. Ezt bizonyítja, hogy minden vizsgált személy adatbázisában megtalálható a „Betegtájékoztató a fájdalomcsillapító izotópkezelésről” elnevezésű dokumentum, melyet a betegek az aláírásukkal elláttak.(20 diagram)

Elmagyarázták-e önnek az izotópkezelés folyamatát? nem 0 igen 51 0 10 20 30 51 20. diagram 29 40 50 60 http://www.doksihu A 21. kérdés válaszaiban a kezelésben részesültek közül az 51 főből csak 1 fő számára nem volt érthető a magyarázat az izotópkezelés folyamatáról. (21. diagram) Érthető volt-e a magyarázat az izotópkezelésről? 1 nem 50 igen 0 10 20 30 40 50 60 51 21. diagram A 22. kérdésre adott válaszok szerint a vizsgáltak körében 49 főnek felhívták a figyelmét az izotópkezelés mellékhatásaira, míg a válaszadók közül 2 fő válasza nemleges volt. (22 diagram) Felhívták-e az ön figyelmét az izotópkezelés mellékhatásaira? nem; 2 igen; 49 igen nem 22. diagram 30 http://www.doksihu A 23. kérdés válaszai alapján az érintettek közül 49 főnek elmagyarázták a sugárhigiénés szabályokat, ezzel szemben 2 főnek nem. (23 diagram) Elmagyarázták-e önnek a sugárhigiénés

szabályokat? 2 nem 49 igen 0 10 20 30 40 50 60 51 23. diagram IX. Következtetések A kutatásom során kapott információk alapján a következőeket állapítom meg. Az általam vizsgáltak körében az 51 főből 48 főnek volt csontfájdalma, 3 nem jelzett csontra lokalizálódó fájdalmat. Az izotópterápiát követően 49 fő hatékonynak ítélte az izotópkezelést fájdalma csillapítására, és mindössze csak 2 fő nem volt elégedett a terápia hatékonyságával. Annak ellenére, hogy bár a betegek a fájdalmat rendkívül szubjektív módon élik meg, azt tudnám megjegyezni, hogy az alkalmazott izotópkezelés igen hatékonynak bizonyult. A szubjektivitás jelentőségére mutat rá az a tény, hogy a fájdalommentes állapot idejére vonatkozó kérdésre adott válasz feltűnő változatosságot mutat. Az egyéb fájdalomcsillapítók alkalmazására vonatkozó kérdésre adott válasz is igen érdekesen alakult. A kapott válasz, miszerint a

vizsgált 51 főből 31 http://www.doksihu 43 beteg valamilyen más fájdalomcsillapító módszert is alkalmazott, ugyancsak a fájdalom megélésének szubjektív voltára utal. Kiemelendő, hogy a vizsgáltak körében 43 fő a többi fájdalomcsillapító módszert nem helyezte a csontáttétek kezelése során alkalmazott palliatív célú izotóptechnika elé, mivel nem tartotta azokat önmagában hatékonyabbnak. Első hipotézisem, miszerint a csontáttétek okozta fájdalom csillapításában az izotópok alkalmazása hatékonyabb módszer, mint más fájdalomcsillapító eljárás nem nyert bizonyítást. Ennek oka a fájdalom megélésének szubjektív volta. Megállapítható, hogy az izotópterápia más fájdalomcsillapító eljárásokkal kombinálva nyeri el helyét a daganatos betegek fájdalmának mérséklésében. Az életminőségre vonatkozó kérdések alapján megállapítható, hogy a csontáttétes betegek túlnyomó részét (33 fő) gátolja a

fájdalma mindennapi tevékenysége elvégzése közben. A vizsgálat során bizonyítást nyert, hogy izotópkezelést követően átmenetileg javult a betegek számszerű többségének (39 fő) általános állapota. Kiemelendő tény, hogy 42 főnél idézett elő életminőségbeli javulást az izotópkezelés. Második hipotézisem, miszerint a csontáttétek fájdalomcsillapításában alkalmazott csontizotópok használatával az életminőség javulása magasabb, mint más palliatív módszerek esetén nem bizonyult igaznak. Meg kell jegyezni, hogy a daganatos betegek életminőségének javítása rendkívül összetett feladat, amelyet csak egyetlen módszerrel nem lehet kivitelezni. Az izotópkezeléssel járó kötelező felvilágosítással kapcsolatos dokumentáció az összes kezelt beteg hivatalos papírjai között megtalálható, amelyet minden beteg saját aláírásával látott el. A fent említett dokumentáció világosan és laikusok számára is

érthetően magyarázza el a beavatkozás lényegét és mechanizmusát, amelyben kitér a sugárhigiénés szabályok szigorú betartására is. 32 http://www.doksihu Harmadik feltételezésem, miszerint a kezelésen átesett betegek nem minden esetben vannak tisztában az izotópkezelés lényegével, annak ellenére, hogy megfelelő felvilágosításban részesültek, a kutatásom során nyert információkra alapozva nem nyert bizonyítást. Ennek alapján arra következtetek, hogy a betegtájékoztatás megfelelő módon történt. X. Összegzés Munkám során naponta találkozom azokkal a betegekkel, akik elkeseredett harcot vívnak a túlélésért, egy cseppnyi megnyugvásért, vagy csak pár percnyi fájdalommentes létért. Sajnos a gyógyító-megelőző orvostudomány mai állása szerint a rosszindulatú daganatos betegségben szenvedők túlnyomó többségét csak kezelni van lehetőségünk, meggyógyítani csak keveseket. Jelenleg is a kezünkben vannak azonban

azok a folyamatosan fejlődő eszközök, amelyekkel módunkban áll csökkenteni azoknak a szenvedését, akiken nem tudunk segíteni. Fontos, hogy a betegek tisztában legyenek azzal, hogyha meggyógyítani nem is tudjuk őket, attól még élhetnek a betegség mértékeihez képest kiegyensúlyozott életet. Kötelességünk biztosítani számukra a lehető legélhetőbb létet minden eszközzel, ami rendelkezésünkre áll. Az aktív ellátást nem igénylő, palliatív elltásban részesülő betegek terápiájának sarkalatos pontja a fájdalommentesség elérése. Számos eszköz áll rendelkezésre a daganatos betegek fájdalomcsillapítására. Ám ezek közül minden esetben személyre szabottan kell meghatározni a kezelés folyamatát. Nincs két ugyanolyan beteg, és a fájdalom megélésének szubjektív volta miatt, nem is létezik két ugyanolyan fájdalom. A csontáttétek okozta fájdalom, mint krónikusan fennálló, az életminőséget nagyban és negatívan

befolyásoló fájdalom elviselhetetlenné 33 http://www.doksihu teheti a szenvedő személy életét. Egyéb terápiás lehetőségekkel kombinálva az izotópterápia, ha nem is szünteti meg, de mindenképpen csökkenti a kezelt betegek fájdalmát. A nukleáris medicina, mint rohamosan fejlődő tudományág csak egy típusát kínálja a fájdalommentes állapot eléréshez szükséges technológiának. Mégis mindenképpen fontos szerepet tölt be a csontáttétes betegek kezelésében, hiszen az életminőséget befolyásoló eredményessége bizonyított, és segítségével viszonylagos fájdalommentes állapotot képes elérni a kezelt betegeken. Összefoglalva, Albert Einstein szavaival élve „Csak azt az életet érdemes végigélni, amelyet másokért élünk„. Ez akár ápolónői hivatásunk mottója is lehetne, amelyhez kapcsolva a beteg emberek szenvedéseinek csillapítására tett próbálkozásaink hitvallását: „Az ember csak akkor erkölcsös, ha magát

az életet tartja szentnek, a növényekét és az állatokét épp úgy, mint az emberét, és igyekszik a lehetőségekhez képest segítséget nyújtani minden szükséget szenvedő életnek.”(Albert Schweitzer) 34 http://www.doksihu XI. Felhasznált irodalom Könyv 1. Dr Glauber Andor-Dr Csató Zsuzsa-Dr Juhász Jenő: Csontdaganatok /Akadémia Kiadó, Budapest, 1980/ 2. Dr Györgyi Sándor-Dr Krasznai István: Orvosi izotóptechnika /Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1985/ 3. Dr Kismarton Judit-Dr Vasváry Artúrné: A fájdalomcsillapítás gyakorlati kérdése /Magyar Rákellenes Liga, Magyar Betegjogi Közhasznú Egyesület; Kivitelezte: Millenium Csoport, 2004/ 4. Dr Kopper László-Dr Lapis Károly:A daganatok áttétképzése /Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1985/ 5. Dr Köteles György: Sugáregészségtan /Medicina Könyvkiadó Rt, Budapest, 2002/ 6. Dr Nagykálnai Tamás: Optimális biszfoszfonát kezelés emlőrákban /Carita Bt., Budapest, 2005/ 7. Dr Szilvási

István: A nukleáris medicina tankönyve /BtV Lap-és könyvkiadó Kft, 2002/ 8. Dr Vizkelety Tibor-Dr Szendrődi Miklós: Csont-, izületi daganatok és daganatszerű elváltozások /Medicina, Budapest, 1990/ 35 http://www.doksihu Folyóirat 9. Dr Balogh Ildikó, Dr Patyánik Mihály: Multiplex csontáttétek fájdalomcsillapítása izotópterápiával Uzsoki utcai levelek 6. 2000; 65-71 old 10. Dr Bély Miklós: A csontáttétek kórbonctana: a női nemi szervek és az emlő daganatából eredő csontáttétek kórtana Nőgyógyászati Onkológia 2000; 5. évf 1 sz 35-50 old 11. Dr Fornet Béla: Csontáttétek kórismézése Nőgyógyászati Onkológia 2000; 5. évf 2-3 sz 126-132 old 12. Dr Horváth Attila: Onkológiai fájdalomcsillapítás Háziorvosi Továbbképző Szemle 2006; 11: 264-268 13. Dr Horváth Zsolt- Dr Telkes András: A csontáttétek tünettana Nőgyógyászati Onkológia 2000; 5. évf 2-3 sz 119-125 old 14. Dr Nagykálnai Tamás: Biszfoszfonátok a daganatos

csontáttétek kezelésében Lege Artis Medicinae 2007; 17. évf 3 sz 195-201 old 15. Dr Pikó Béla; Dr Elekné Kiss Barbara: Csontmetastasisos betegek ellátásának elvei Nővér Praxis 2001; 4. évf 5 sz 17-20 old 16. Dr Róka Richárd-Dr Séra Teréz: 188 Re HEDP-terpiával szerzett tapasztalatok a metasztatikus csontfájdalom kezelésében Orvosi Hetilap 2000; 141. évf 19 sz 1019-1023 old 17. Dr Szántó János: A szolid tumorok okozta csontáttétek kialakulásának kórélettani és gyógyszeres kezelése /Powles T. The potential for the future Bone 1991;12:43-44/ 36 http://www.doksihu Orvosképzés 1996; 71. évf 5 sz 274-278 old 18. Dr Szendrői Miklós: Új utakon a csontdaganatok osztályozásában és kezelésében Kórház 1998; 5. évf 2 sz 26-28 old 19. Dr Takács Sarolta- Dr Balogh Ildikó: Radioizotóp kezelések szerepe a daganatos csontáttétek fájdalomcsillapításában Háziorvosi Továbbképző Szemle 2006; 11. évf 3 sz 269-272 old Internet 20.

wwwdaganatokhu 21. wwwrakgyogyitashu 37 http://www.doksihu MELLÉKLET 38 http://www.doksihu Köszönetnyilvánítás Köszönetet szeretnék mondani konzulens tanáromnak Dr. Olajos Judit Ph.D Onkoradiológus Főorvosnak, aki szaktudásával egy évig koordinálta munkámat, és Dr. Kiss Andrea Izotópdiagnosztikai Osztály Főorvosának a kutatásom során nyújtott értékes tanácsaiért. Köszönet illeti a Jósa András Oktató Kórház Orvos Könyvtárának dolgozóit és minden munkatársamat, akik hozzájárultak szakdolgozatom elkészítéshez. 39 http://www.doksihu KÉRDŐÍV Duka Zoltánné III. éves ápoló szakos hallgató vagyok a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán. Szakdolgozatomban a csontáttétek kezelésében használt izotópok alkalmazásáról és hatékonyságáról írok. A kérdőívben az ön személyes tapasztalatára irányuló kérdések vannak megfogalmazva. A kérdőív névtelen, válaszait bizalmasan kezelem, és csak kutatás

céljára használom fel. Megértését és együttműködését előre is köszönöm. Válaszait aláhúzással jelölje! 1. Kora -20-29 év -30-39 év -40-49 év -50-59 év -60-69 év -70-79 év -80 fölött 2. Neme - nő - férfi 3. Családi állapota - házas - nőtlen - hajadon - özvegy 4. Iskolai végzettsége - 8 általános - szakmunkásképző - szakközép - gimnázium - középfokú vagy felsőfokú OKJ - főiskola vagy egyetemi diploma 40 http://www.doksihu 5. Lakhelye - tanya - falu - város 6. Mi az Ön alapbetegsége? 7. Van-e Önnek csontfájdalma? - igen - nem 8. Hatékony volt-e az izotópkezelés csontfájdalma csillapítására? - igen - nem 9. Mennyi ideig tartott ez a fájdalommentes állapot? . 10. Szed-e Ön más fájdalomcsillapítót? - igen - nem 11. Ha igen, milyet? . 12. Hatékonyabbnak tartja-e a többi fájdalomcsillapító eljárást az izotópkezelésnél? - igen - nem 41 http://www.doksihu 13. Gátolja-e Önt a fájdalma

mindennapi tevékenysége elvégzésében? - igen - nem 14. Izotópkezelés után javult-e az Ön általános állapota? - igen - nem 15. Izotópkezelés előtt igényelt-e segítséget mindennapi tevékenységében? - igen - nem 16. Izotópkezelés után igényelte-e Ön ezt a segítséget? - igen - nem 17. Más fájdalomcsillapító eljárás hatásos volt-e? - igen - nem 18. Életminőségében idézett-e elő javulást az izotópkezelés? - igen - nem 19. Kapott-e felvilágosítást izotópkezelés előtt? - igen - nem 20. Elmagyarázták-e Önnek az izotópkezelés folyamatát? - igen - nem 21. Érthető volt-e a magyarázat az izotópkezelésről? - igen - nem 42 http://www.doksihu 22. Felhívták-e az Ön figyelmét az izotópkezelés mellékhatásaira? - igen - nem 23. Elmagyarázták-e Önnek a sugárhigiénés szabályokat? - igen - nem 43