Pszichológia | Felsőoktatás » Óturai Gabriella - Pszichodiagnosztika házi dolgozat

Óturai Gabriella PPKE BTK III. évf Pszichodiagnosztika II. házi dolgozat 2004. május Pszichodiagnosztika házi dolgozat A vizsgált személy érettségi előtt álló fiatal lány, akit már korábban is jól ismertem. Aktív, jó képességű, könnyen barátkozó, de mégis egy kicsit szorongó embernek tartottam. 1985. nyarán született, néhány nappal később a várt időpontnál Elég nagy baba volt, és talán ezért nehezen született. Eleinte, mint mondja, nem volt túl szép színe, kék volt az oxigénhiánytól, ennek azonban semmi komoly következménye nem lett. Négy napos korában már otthon voltak, akkor készült róla az első fénykép. A szülők tervezték és várták a babát, testvére akkor volt 3 éves. A fejlődési szakaszokról nem tud beszámolni, azt mondja, szerinte minden rendben zajlott, édesanyja mindent leírt, de ő nem emlékszik konkrétumokra. Amikorra megszületett, a család már saját lakásban lakott, s ő is, és nővére is

saját szobát kaptak. Bölcsődébe nem járt, édesanyja otthon volt vele GYES-en. 3 évesen kezdett óvodába járni, reggelente sírt, de később megnyugodott. Úgy emlékszik, szeretett óvodába járni, pajtásai is voltak, és mindig valami érdekes dologgal foglalkoztak. Úgy emlékszik, nagyon okos gyerek volt, óvodás korában például már le tudta írni a nevét. 6 évesen egy kísérleti, elemi iskolában kezdte meg tanulmányait. Kevés emléke van ebből az időszakból, inkább csak az iskola technikai jellemzőiről beszél, pl. volt egy kanapé az osztályteremben, ahová ledőlhetett, aki nagyon elfáradt az órán, külön tantárgyként tanultak furulyázni és sakkozni, az osztályzatok pedig 0-15-ig terjedtek. Év végi bizonyítványai kitűnőek voltak, tanárai és szülei is jó képességű gyereknek tartották. Negyedikben felvételizett egy nyolcosztályos gimnáziumba, ahová nővére is járt, abban az évben azonban nem került be. Ez meglehetősen

rosszul esett neki, visszaemlékezve a trauma szóval jellemzi a történteket. Következő évben újra megpróbálta, ezúttal sikeresen. Az osztályközösség itt hullámzó volt, hol jobban, hol rosszabbul érezte magát köztük. Pár év alatt az osztály három nagyobb klikkre bomlott, melyek tagjai sokáig ellenségeskedtek, de az utolsó évre már megtanultak egymás mellett létezni. Ezzel szemben az iskolaközösség nagyon jó (beleértve más osztályok tanulóit, a volt diákokat és a tanárokat is), sokkal meghatározóbb számára, mint az osztály. Teljesítménye itt már hullámzóbb lett – mint mondja, 4,5 és 5 között változott. Különböző versenyeken indult, ezek közül legjelentősebb talán az elsősegélynyújtó verseny, amelynek fővárosi fordulóját csapatuk megnyerte, az országoson pedig 11. helyezettek lettek Kitűnő érettségit tervez és sikeres felvételit – az orvosi egyetemre. Sajnos a kórházakkal elég közeli viszonyba került

gyermekkorában, 3 és 4 éves kora között thrombocitopéniával kezelték, ekkor kb. 6 hétig volt kórházban, 2 osztályos korában a 1 Óturai Gabriella PPKE BTK III. évf Pszichodiagnosztika II. házi dolgozat 2004. május májával volt valami gond, ekkor 2 hétig feküdt bent, és utána is sokáig diétáznia kellett. Később különböző ízületi sérülésekkel járt orvoshoz, és időközben allergiája is kialakult. Serdülőkorával kapcsolatban elmeséli, hogy 12 évesen szemtelen, flegma és rendetlen volt, gyakran vitatkozott szüleivel, nem fogadott szót, „bandázott” az iskolai és iskolán kívüli barátaival. Egy-két év alatt a dolgok elcsitultak 3 éves korában döntötte el először, hogy orvos lesz, közben óvodás korában konyhás néni és darus is akart lenni, általános iskolában a tanári pálya vonzotta, gimnáziumban pedig – szülei rémületére – elhatározta, hogy haditudósító lesz. 9-10 osztály óta megint orvos

szeretne lenni, kb. egy éve pedig azt is tudja, hogy ezen belül traumatológus Esélyeit latolgatva azt mondja, szerinte nem fogják felvenni, mert nem elég okos fizikából. Párkapcsolatai, mint mondja, zűrösen zajlottak, egyik se volt kiegyensúlyozott, de nem bánja, hiszen még fiatal, ilyenkor élvezni kell az életet. Egy éve nincs senkije, ezt pedig azzal a nyilvánvalóan téves elképzeléssel indokolja, hogy csúnya. Gondjai elsősorban önértékeléséből fakadnak, úgy érzi, nem okos és nem szép, ami elég nagy hátrány, hiszen a világ a szép és okos embereké. Bosszankodik az EU-csatlakozás miatt, nem érzi előnynek, inkább fölöslegesnek tartja. Komolyabb gond az, hogy fél a sötét utcán egyedül, így ha sötétedés után jön haza, elé kell menni. A Nevelési Tanácsadóba járt pszichológushoz, akit nagyon nem szeretett, mert „mindenféle hülyeséget beledumált” a problémába. Problémája ennek megfelelően nem szűnt meg, ő viszont

elvesztette bizalmát, így sajnos nem valószínű, hogy újabb szakemberrel fog próbálkozni. Arra a kérdésre, hogy aktuálisan hogyan érzi magát, mennyire elégedett, nem tud egyértelmű választ adni. Úgy tűnik, hangulata nagyon változékony, jelentősen befolyásolják a napi események. Meglehetősen „sűrű” időszak számára a mostani, kimerültnek tűnik, várja a végét. A személyiségtesztek közül az MMPI-t vettem fel, mely kérdéseinek számával ugyan próbára tette a vizsgált személy türelmét, mégis úgy érzem, komolyan vette. A skálák többségén a normál övezetnek megfelelő értékeket ért el, az alábbiakban azon skálák kerülnek elemzésre, ahol az elért pontszám az átlagostól eltért. Az alacsony érték a hazugság (L) skálán utalhat arra, hogy a vizsgálati személy korántsem naiv, nem törekszik mindenáron kedvező önbemutatásra. A maszkulinitás-feminitás skálán (Mf) elért magas pontszám női vizsgálati

személyről lévén szó, aktív, határozott, domináns, és esetlegesen agresszív viselkedésű személyiséget jelöl. A paranoia (P) skálán szintén valamivel magasabb értéket kapott a vizsgálati személy a magyar nők átlagához képest. Ez szenzitív, túlérzékeny, sértődékeny személyiséget jelöl, aki sok esetben bizalmatlan az emberekkel szemben. A hipománia (Ma) skálán mutatott magas érték a lendületes, aktív, lelkesedő, ingerlékeny, külső ingerekre intenzíven reagáló, de 2 Óturai Gabriella PPKE BTK III. évf Pszichodiagnosztika II. házi dolgozat 2004. május érdeklődésüket gyorsan el is vesztő, figyelmükben ingadozó személyek sajátja. A kitartást, elmélyülést igénylő tevékenység ugyanakkor nem erőssége az emelkedett Ma-val rendelkező személyeknek. A választorzítás-skála (B) a válaszhajlam kontrollálását hivatott ellátni, így az itt elért alacsony pontszám ezen skála szerint a válaszhajlam

érvényesülésére utalhat, s óvatosságra int a tartalmi tesztmutatók értelmezésénél. A korrekció prímskálán (K’) a vizsgálati személy szintén magas értéket produkált, amely már erősen elüt az átlagtól, és afelé mutat, hogy fokozottan törekszik a kedvező benyomás keltésére, ill. erősen jellemző rá a szociális alkalmazkodás, az önkontroll, és a vizsgálati helyzet kézbentartására való igyekezet. Ennek ellentmond a hazugság skálán kapott alacsony érték, valamint az, hogy a következő, szociális kívánatosság skálán (SD) igen alacsony pontszámot ért el. Ez éppen arra utal, hogy a v.sz-t alacsony önértékelés, és elbizonytalanodás mellett lázadó, deviáns, nonkonformista attitűd jellemzi, tehát minden, csak nem szociális alkalmazkodás. Az én–túlkontrolláltság (Eo) skála alacsony értéke azt mutatja, hogy a v. sz-t nem jellemzi a gátlásosság, a vágyak és késztetések elfojtása, valamint a túlzott

lelkiismeretesség, és kényszeres precizitás. Sőt, az impulzivitás skálán (Im) elért magas pontszám gyenge önkontrollra, alacsony frusztrációtűrésre, gyenge viselkedésgátlásra, indulatosságra, robbanékonyságra, valamint a morális fékek fejletlenségére is utalhat. A következőkben a vonás skálákon mutatott, átlagostól elütő értékeket veszem sorra. Ezek közé tartozik a gyűlölködés skálán (Ho) elért alacsony pontszám is, amely jelzi, hogy a v. sz.-t nem jellemzik ellenségeskedő indulatok, összeférhetetlenség, és egyéb agressziós diszpozíciók, amelyek a szociális környezettel szemben nyilvánulnának meg. A túlkontrollált agresszió (OVHO) skálán elért alacsony érték utal arra, hogy a személyre nem jellemző az agresszív tendenciáinak túlzott elfojtása, a túlzott beszabályozottság, és a rigid önkontroll. A szociális introverzió prímskálán (Si’) mutatott alacsony érték az extraverzióra

utalhat. A tolerancia skálán (To) kapott kiugróan magas érték az értékrend, az ítéletalkotási sémák nagyobb komplexitását fejezi ki a tolarancia általános jellemzői mellett (a saját értékektől, normáktól, szokásoktól, viselkedéstől eltérő társadalmi képződményekkel szembeni nyitott, elfogadó attitűd kifejeződése). Ez a magas érték inkább sajátja a magasabb iskolai végzettségű és intelligensebb személyeknek. A kiegészítő neurotikus skálákon is mutatkoztak átlagtól való eltérések. Ez történt az első faktor (szorongás) (A) esetében is, ahol a vizsgálati személy a magyar nők átlagához képest magasabb pontszámot kapott. Ez az érték szorongásra, elidegenedésre, súlyosabb 3 Óturai Gabriella PPKE BTK III. évf Pszichodiagnosztika II. házi dolgozat 2004. május alkalmazkodási problémákra utalhat. A depressziós prímskálán (Dv) elért átlagosnál alacsonyabb pontszám a depressziós tünetektől mentes

személyiség sajátja. Ezt a benyomást támogatja meg a pszichomotoros retardáció skálán (D2) kapott alacsony pontszám, ami jelzi, hogy a vizsgálati személy mentes a depresszió minden olyan tüneti összetevőjétől, amely indítékszegénységből, a cselekvések meglassulásából, elbizonytalanodásából, ill. a reakciókészség csökkenéséből áll. A hipochondria prímskálán (Hs) elért pontszám is „mentességre” utal, méghozzá a szomatikus betegségtudattól való mentességre. Az alacsony érték a magasabb intellektusú nők sajátja. Ez a tendencia amúgy is jellemző a v sz profiljára: általában a skálák azon értékei jellemzik, amelyek a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőket. A hisztéria rejtett alskálán (HyS) a v sz a magyar női átlaghoz képest magasabb pontszámot produkált, amely a normál személyiségtartományban jelezhet olyan vonásokat, amelyek a hiszteroid személyiség pozitív jellemzői: szociabilitást, ambíciót,

kommunikációs készséget, együttműködési készséget, kreativitást. Negatív konstellációban az egocentrizmus, túlzott önhangsúlyozás vagy dominanciaigény, exhibicionizmus, érzelmi függőség kerülhet előtérbe, anélkül azonban, hogy pszichopatológiai értelemben kóros személyiségtorzulásra kellene gondolni. A hipoglikémiás neurózis (Hn) skáláján enyhén magas értéket kapott, ezt azonban a könyv segítségével sem tudtam értelmezni. Egyéb klinikai skálákon jelentkező átlagtól való eltérések a következők: A paranoia nyilvánvaló alskálán (PaO) mutatott emelkedett érték paranoid tünetképzésre, vonatkoztatásra, téveszmeképződésre, üldöztetéses gondolatokra, és paranoid szorongásra utalhat. A szexuális rendellenesség skálán (Sv) elért alacsony pontszám a szexuális problémák és devianciák hiányát jelenti, illetve szintén utal a magas intellektusra. Az alkoholizmus-II. (Am) skálán mutatott igen

magas, ám a „a skála pontos jelentéstartományának tisztázása további vizsgálatokat igényel” a könyv szerint. A következő két skála, amelyen a vizsgálati személy az átlagtól eltérő pontszámot ért el, a börtönben elhelyezett bűnözők hajlamait, és attitűdjeit hivatott felmérni. Az első ilyen a börtönalkalmazkodási skála (AP), amely börtönben levő bűnözők alkalmazkodási zavarait diagnosztizálja, és amelyen a vizsgálati személy igen alacsony pontszámot ért el, tehát az ilyen alkalmazkodási zavartól mentesnek értékelhető. A bűnözési hajlam-I (De) skálán mutatott igen alacsony érték a vizsgálati személy azon személyiségdiszpozícióktól való mentességét jelöli, amelyek a kriminális magatartásra hajlamosítanák. Az MMPI értékelése nem teljesen ellentmondásmentes, néhány előfeltevésemet azonban megerősíti. Magas intellektusú, impulzív és aktív személyről van szó, aki emberi 4 Óturai

Gabriella PPKE BTK III. évf kapcsolataiban Pszichodiagnosztika II. házi dolgozat 2004. május bizalmatlanságot, gyanakvást mutat. Ugyanakkor nem mondható gátlásosnak, vagy introvertáltnak, toleranciával fordul az emberek felé. Impulzivitásából fakadóan előfordulhat, hogy indulatos, türelmetlen, esetleg figyelmetlen. A szorongás és a paranoia alskálákon kapott magas értékek megfelelhetnek a sötétségtől való félelmének, és az ezzel kapcsolatos tüneteknek. A következő teszt, melyet a vizsgálati személlyel felvettem, a PFT volt. Itt az agressziós és az enyhített frusztrációs helyzetekben szinte csak az elvárt választípusokat adta, ami ezeken a helyzeteken belüli jó frusztrációtűrésre és adaptív, konvencionális viselkedésre utal. A felettesén-fenyegető helyzetekre adott válaszai igen sokfélék, ami azt jelezheti, hogy az adott frusztrációfajta kezelésére a vizsgálati személy nem rendelkezik kialakult

magatartásmintákkal. Az MMPI impulzivitás-skáláján kapott magasabb érték is utal a gyenge frusztrációtűrésre, ám komolyabb alkalmazkodási zavart nincs okunk feltételezni, így ez a két eredmény összhangban van. A MAWI-nak csak a verbális részét tudtam felvenni, mivel a performációs fele nem állt rendelkezésemre. Az értékpontok összege 66, így a VQ 116, tehát átlagon felüli A teljesítmény majdnem teljesen egyenletes, egyedül az I. részpróba eredménye jobb az átlagnál – ez a részpróba az iskolában elsajátítható, konkrét ismeretekre kérdez rá. A demencia-indexet a performációs részpróbák hiánya miatt nem tudtam kiszámítani. A Benton-tesztben a viszgált személy egyetlen hibát sem vétett, teljesítménye így 10 pontos, ami szintén magas IQ-ra utal. Az ebben a tesztben mutatott jó teljesítmény specifikusabban azt jelenti, hogy a vizsgált személy vizuális emlékezete jó, a látott alakzatokat helyesen képes

reprodukálni. Összességében elmondható, hogy a tesztek megerősítették előzetes benyomásaimat, és segítettek rávilágítani a részletekre. A vizsgált személy jó képességű, magas intellektusú, ám képességeinek nincs egészen tudatában. Szorongásszintje az átlagnál magasabb, impulzív, a frusztrációt nem minden helyzetben tűri jól. Bár bizalmatlanságot mutat, mégis nyitott, extravertált, toleráns. 5 emberi kapcsolataiban némi