Tartalmi kivonat
http://www.doksihu Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Kommunikáció szak Levelező tagozat EU-kapcsolatok szakirány 2004-05-01:Megérkeztünk!? Tóth Gáspár András Budapest 2005 http://www.doksihu TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS . 3 A TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSIG VEZETŐ ÚT . 10 2.1 A RENDSZERVÁLTÁS ELŐTT(1968-1989) 10 2.2 A RENDSZERVÁLTÁS 18 A DEMOKRATIKUS FOLYAMATOK HATÁSA AZ EK-MAGYAR KAPCSOLATOKRA: A TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS . 24 3.1 A PHARE PROGRAM 25 3.2 A MAGYAR -EK TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS 26 3.31 Preambulum 30 3.32 Ipari szabadkereskedelmi megállapodás 30 3.33 A mezőgazdasági termékek kereskedelme 32 3.34 A többi „három szabadságra” vonatkozó szabályozások 33 3.35 Együttműködési keretek a gazdasági fejlődés előmozdítása területén 34 3.36 Új intézmények 35 ÖSSZEFOGLALÁS . 37 AZ CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOKIG VEZETŐ ÚT. 38 4. CÉLOK, ÉRDEKEK, REALITÁSOK 38 5. A
TRANSZFORMÁCIÓ FOLYAMATA ELINDUL HAZÁNKBAN 42 5.1 Az MDF kurzus 42 5.2 Az első szoc – lib koalíció 51 6. A MŰKÖDŐ TŐKE MODERNIZÁCIÓS HATÁSAI 55 7. AZ EU-MAGYAR KAPCSOLAT ALAKULÁSA 1998-AS VÁLASZTÁS ELŐTT 65 1998 ÉS 2004 KÖZÖTT . 69 8.1 A FIDESZ VEZETTE KURZUS 69 8.21 A CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK MENETE 71 8.22 A csatlakozási tárgyalások finise 81 8.23 A koppenhágai láz (2002 december 13) 84 9. A 2003-AS MONITORING JELENTÉS 92 10. ZÁRSZÓ 95 MELLÉKLET. 103 FORRÁSOK . 118 2 http://www.doksihu 1. Bevezetés Sokat gondolkodtam azon, hogy milyen címet adjak egy olyan értekezésnek, amelynek célja az, hogy áttekintse azt az utat, amelyet Magyarország az EGK (1958) későbbi EK (1967) nemzetközi elismerésének teljes megtagadásától, a 2004. május elsejei EU csatlakozásig bejárt. Az első tétova lépések, amelyeket 1968-tól tett meg hazánk, és amely lépéseket árgus szemekkel felügyelt a Szovjetunió, a mezőgazdasági politika
területén történtek meg. A létrejött megállapodások árgarancia nyújtásáról szóltak ( sertéshús, bor és sajt termékekre) és ezek értelmében a magyar exportőr hatósági garancia mellett kötelezte magát arra, hogy tiszteletben tartja azt az árszínvonalat amelyet az EK meghatároz. Cserébe a magyar partner mentesült az EK pótlefölözések alól. Az első lépéseknek megvolt a maguk gazdasági haszna, növekedésnek indult az EGK-ba irányuló export 1, megkezdődött a kereskedelmi kapcsolatok óvatos dinamizálódása, de a lassacskán növekvő intenzitású áruforgalom politikai aspektusai azok, amelyek igazán jelentősek voltak: hazánk első alkalommal létesített – hivatalosan még szinte „nem is létező” – kapcsolatokat a nyugati államok közösségével. A hidegháború kellős közepén Magyarország (hasonló kétoldalú megállapodásai révén Lengyelország és Románia is) megtette azt, amit hivatalosan a KGST még sokáig,
egészen az 1988-as KGST-EK Közös nyilatkozat aláírásáig nem tett meg, vagyis partnerként lépett kapcsolatba az EGK - val 2. A szovjet kontrollt úgy próbálta kijátszani hazánk, hogy a megállapodásoknak kizárólag csak a technikai jelentőségét hangsúlyozta. Így kezdődött. Óvatos lépésekkel, politikai akrobatamutatványokkal És hová jutott a folyamat! Ma a világ egyik legnagyobb gazdasági központjának vagyunk aktorai. Kicsik vagyunk, de a rendszerint konszenzusra törekvő EU-n belül, érdekeink mentén haladva, találkozva más országok érdekeivel, másokkal összefogva, sőt egyedül is képesek vagyunk döntéseket befolyásolni. Nagy, összeurópai döntéseket Gondoljuk csak arra, hogy Lengyelországgal karöltve, a német érdekek mentén lavírozva miként sikerült a konvergencia kritériumok kapcsán pénzügyminiszterünknek, Draskovics Tibornak, a számunkra – az euro bevezetése szempontjából – oly fontos engedményt elérni: a magán
nyugdíjpénztári befizetések elismertetésével már a 2007-re tervezett deficitünket sikerült 1 1/a. és 1/b grafikon forrás: Balázs Péter – Az Európai Unió külkapcsolatai és Magyarország 121.o; Az első magyar-EK árgarancia megállapodás (1967. június 13 121/67-i Tanácsi rendelet alapján, amely lehetővé tette 3 országok számára, hogy árgaranciát nyújtsanak a hasított félsertésre), amelyről 1968 április 24-26 és június 24-25 között tárgyaltak a magyar és EK Bizottsági szakértők. 2 3 http://www.doksihu eu-konformmá kozmetikázni a stabilitási paktum módosításairól folytatott tárgyalások eredményeképpen. A fent említett első magyar-EGK megállapodások még csak néhány termék körre vonatkoztak. Ma már szabadon áramolhatnak áruink az európai egységes piacon És nem csak az áruk, de a tőke is. Helyenként átmeneti mentességekkel, de még néhány év, és szabadon áramolhat a munkaerő. A szolgáltatások szabad
áramlására vonatkozóan a Bolkestein-irányelv 3 szolgáltatás-szektorra vonatkozó liberalizálási irányelveit a legutóbbi EU-csúcson, főként a közelgő franciaországi EU alkotmányról szóló népszavazás kétséges kimenetele miatt, egyelőre átdolgozásra ítélték, de előbb vagy utóbb az egységes piac elvei szerint a keleti szolgáltatások is megjelenhetnek Európa piacain. „Nem járja, hogy fejlett országok érdekei csorbítatlanul megjelenhetnek Magyarországon, viszont akkor, amikor az új tagok juthatnának versenyelőnyhöz, a fejlett országok elzárkóznak” – nyilatkozta a fejlettebb tagországok aggodalmai kapcsán Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. 4 Nyilvánvaló, hogy az új tagországok minél egységesebben hallatják ezen a területen hangjukat, annál hamarabb születik kedvező döntés a szolgáltatások teljes liberalizálása kapcsán. (Egyelőre hatástanulmányok készülnek) Már az előcsatlakozási periódusban jelentős
források álltak rendelkezésünkre, hogy kialakítsuk azokat a struktúrákat, amelyek segítségével hazánkat igyekeztünk EU konformmá alakítani. 2000 és 2006 között az Agenda 2000-ben megfogalmazott célkitűzések szerint a PHARE megerősítése 5mellett – ebből évente átlagosan 96M 6 eurót hasznosíthatott Magyarország – két új forrás is rendelkezésünkre áll: a SAPARD, amely elsősorban a mezőgazdaság területén segíti a szerkezetváltást – évente 38,1M euróval – és az ISPA, amely a főként a Kohéziós Alap forrásainak felhasználására készít fel. Ez utóbbi a 2000-2006-os periódusban évente 104M euróban maximálható. Ez összesen 238,1M eurót jelentett csupán ezekből a forrásokból egy évre lebontva. Ezen előcsatlakozási programok, amelyek 2004 után még 2006-ig éreztetik hatásukat vissza nem térítendő támogatások. Az Európai Beruházási Bank megtoldotta ezeket az ösztönző forrásokat még mintegy 8,7MD 7
euróval, amelyet a tíz csatlakozó ország között kívánt szétosztani, abból a 3 A kidolgozás alatt álló brüsszeli irányelv - az úgynevezett Bolkestein-direktíva - kimondja a szolgáltatások szabad áramlását. A vállalkozók a bejegyzés helyének, az eredeti országnak az előírásai szerint végzik a szolgáltatást az unió egész területén. Ez az irányelv azonban előnytelen a nyugat-európai vállalkozások számára, hiszen az újonnan csatlakozott államok vállalkozásai alacsonyabb áraikkal konkurenciát jelentenek. 4 Népszabadság 2005-03-24 „A nagyok még félnek a kicsiktől” cikk 5 1,3MD helyett 2000-től 1,56MD eurót jelentett a program, amely összeget a közigazgatási és intézményrendszerek fejlesztésére (30%) ill. a közösségi joganyag adaptálásával és alkalmazásával összefüggő területeken folyó fejlesztések finanszírozására (70%) fordíthatták a tagjelöltek. 6 forrás: Az itt szereplő adatok Horváth Zoltán:
Kézikönyv az Európai Unióról című könyvének 419. o –ról származnak 7 A következő adatok Losoncz Miklós: Európai Uniós kihívások művének 56-61.o-ról származnak 4 http://www.doksihu célból, hogy ezen forrással segítse felzárkózásukat. Magyarországra ennek mintegy 10%-a, azaz 124M euró jutott-jut évente 2006-ig. Ez összesen kb évi 350-360M euro A csatlakozás után jogosulttá váltunk a Strukturális és Kohéziós alapok forrásaira is. Ezen keretek között mintegy 5,1MD 8 euró a 2004-2006-os periódusra szóló EU-s kötelezettségvállalás.(A kifizetési előirányzat ennél kisebb: 3,6MD euro) A mérleg másik serpenyőjében azon összeg áll, amelyet tagállamként hazánknak be kell fizetnie az Unió költségvetésébe. Jelenleg a valóságos kötelezettségeinknek csupán 2/3-t kell teljesítenünk Ezek szerint 2004-ben 553 , 2005-ben 845M és 2006-ban 865M euró az az összeg, amelyet az EU költségvetésébe kell befizetnünk. A
kifizetések és befizetések eredményeként a 2004-2006-os periódusban 1,390MD euró az az összeg, amely a Kohéziós és Strukturális alapokon keresztül elérhető. Ezen utóbbi források beruházásokra fordíthatók és mintegy 1,2%-os GDP növekedést képesek generálni, amennyiben jól hasznosítják őket. A pénz lehívásának komoly feltételei vannak: megfelelő intézményrendszer kiépítése, fejlesztési terv és saját erő. A teljes összeg lehívására kezdetben tény, hogy nem vagyunk alkalmasak, de az elérhető kb. 330MD forint értékű támogatás mind nagyobb részének hasznosítására adott a lehetőség, hiszen a pénz ott van. Minél felkészültebbek vagyunk, minél erősebb pályázatokat írunk, minél korszerűbb projektekben gondolkodunk, annál nagyobb részét tudjuk /majd/ hasznosítani. Támogatáshoz juthat a mezőgazdaság is. Igaz, hogy ezek a szubvenciók – a közvetlen kifizetések területén – a már bent lévők támogatási
szintjének csak mintegy 25%-ról indultak és 6 év múlva érhetik el a 15-k átlagának szintjét – sőt az állami szubvenció is maximálva van évente növekvő ütemben 9– de a források léteznek és hatékony felhasználásuk elemi érdekünk. Jótékony hatásai lehetnek továbbá jogharmonizációnak, a környezetvédelmi előírásoknak, különböző direktíváknak, EU-irányelveknek – szennyvíztisztítás, csomagolási hulladékok, veszélyes hulladékok égetése stb - amelyeknek betartása sok száz milliárdos fejlesztéseket igényelnek, amelyekhez az EU támogatást nyújt. Kis, nyitott szerkezetű gazdasággal rendelkező országunk, amelyet a kommunizmus negyven éve a tervutasításos gazdasági modell révén a világgazdasági fejlődés fő tendenciáitól és a technikai fejlődés fő vonulatától elzárt, 1989-ben visszakerült abba a gazdasági függésrendszerbe, amelyből a 2. világháború után kiszakították A világpiacon 8 2004:
1,362MD; 2005:1,709MD ; 2006: 2,029MD évekre lebontva a támogatás A közvetlen kifizetéseket állami forrásból 2004-ben a közösségi szint 55%-ra, majd 60%-ra és 2006-ban már 65% lehet emelni. 9 5 http://www.doksihu ma már a globalizáció törvényei uralkodnak. EU integrációnk a világgazdaságba való sikeres integráció kulcsa. A csatlakozási tárgyalásokat követően a viták nem is ezekről az alapvetésekről szóltak, hanem arról, hogy miért nem értünk el többet, miért nem jutottunk még több forráshoz? Tudatában vannak-e vajon a hangjukat hallató politikai erők, hogy a honnan hová jutottunk? Milliárdok áramlanak az országba és nekünk egyebet sem kell tenni, mint azon gondolkodni, hogy hogyan tudnánk a források hatásait maximalizálni! Az elért eredmények lekicsinylése helyett azon kellene meditálni, hogyan tudnánk saját fejlesztési forrásainkat kiegészíteni a felénk nyújtott forrásokkal! Hogyan tudnánk elsajátítani az
uniós mentalitást – a hosszú távú stratégiai gondolkodás filozófiáját – ami a támogatási rendszer mögött húzódik! EU tagságu n kp ersze nem csak a p én zrő l szó .l Nagy p ai c nyílt meg , ami a gazdasági növekedés további forrásait kínálja. És a gazdasági növekedés mellett a politikai stabilitás megszilárdulását is biztosítja. Csatlakozásunk a modernizáció és a demokrácia megszilárdulásának kulcsa. Hazánk egy olyan nemzetközi szervezetnek vált a részévé, amely a pluralista politikai értékeket alapvetésnek tartja. A XXI században Magyarországon fel-felütik fejüket a szélsőséges politikai nézetek. Ezt akkor sem nézték jó szemmel, amíg kívül voltunk az EU-n, most már azonban fokozottan kell ügyelnünk a „jólneveltségünkre”. Egy demokratikus eszményeket valló klub tagjai lettünk. A klubtagok a kialakított játékszabályok szerint funkcionálnak, a rendszer – bár újra és újra reformokra szorul –
működőképes. Nekünk nincs egyéb dolgunk, mint harmonizálni saját struktúráinkat és képesek lehetünk arra, hogy valóban egyenlő partnerekké váljuk. Nem vihetjük be az Európai Parlamentbe a kicsinyes politikai csatározásainkat, és itthon is törekednünk kell a politikai közélet normalizálására. Szemünk Európán, de Európa is figyel minket Nem vagyunk immáron egyedül. Kis országunk érdekeit önmagában nehezen tudja képviselni a világban. Az európai centrum részeként komolyabban vesznek, integrálódásunk révén érdekérvényesítő potenciálunk jelentősen megnövekedett. Megérkeztünk tehát! De vajon valóban megérkeztünk-e? Felkészültünk-e gazdaságilag, politikai kultúránk szempontjából és mentálisan arra, hogy hasznosítsuk azokat az előnyöket, amelyeket az EU tagság kínál? Tisztában vagyunk-e azzal, hogy milyen lehetőséget kaptunk? 6 http://www.doksihu 2003 április 12.-éhez, az EU-hoz való
csatlakozásunkról szóló ügydöntő népszavazás időpontjához közeledve hazánkban – ahol a felmérések szerint a lakosság mintegy 75%-a a csatlakozás mellett állott – megerősödtek az euroszkeptikus hangok. Mi lesz a magyar nyelvvel, Magyarország szuverenitásával, a mezőgazdaságunkkal és a magyar földdel? Orbán Viktor, az EU-n kívüli élet lehetséges alternatíváját is felvillantó jobboldali pártvezér lakossági fórumokon kijelentette, hogy nem kíván az EU mellett kampányolni, bár tény, hogy kicsivel több érv szól a csatlakozás mellett, mint ellene. A legnagyobb ellenzéki erő frontembere – akinek kormányzása alatt a csatlakozási tárgyalások startoltak – ezzel a kijelentésével jelezte, hogy az ellenérvek jócskán nyomnak a latba. Az ügydöntő népszavazás végül, ha nem is kiábrándító, de elgondolkodtató eredményt hozott. A szavazásra jogosult 8042272 magyar állampolgár mindössze 45,62%-a, azaz 3.669252 ember vett
részt a szavazáson A magyar társadalom több, mint a felét nem hozta lázba a közelgő integráció. Igaz a megjelentek 83,76%-a azaz 3056031 magyar polgár az „igen” mellett tette le a voksát. A 14 hónappal későbbi – akkor már Unión belüli Magyarországon – az európai parlamenti képviselő választáson a részvételi arány, hasonló apátiáról árulkodott (csak 3,07 millióan mentek el szavazni) és a választás eredményeként a 24 mandátum viszonylag harmonikusan, 13-11 arányban oszlott el az „elsöprő győzelmét” hirdető ellenzék, és a gyenge kormányzati teljesítményt nyújtó kormánypártok között. 10 Európai léptékkel mérve azonban nem a kormányzó és ellenzéki küzdelem továbbgondolásra sarkalló, hanem a kialakult társadalmi közöny. Vagy érdektelenség? Bizonytalanság? Tájékozatlanság? Nem tudjuk, hogy mi történik körülöttünk és ezért inkább nem nyilvánítunk véleményt? Nem vagyunk tisztában azzal, hogy
honnét indultunk? Elfelejtettük volna, hogy évtizedeken keresztül az „átkosban” és az után politikusaink, szakembereink, a magyar értelmiség jelentős képviselői azon dolgoztak, hogy megvalósuljon a 2004. május elsejei aktus Hogy megvalósulhasson 2004 júniusában az az 1968-ban még elképzelhetetlennek tartott esemény, hogy a magyar állampolgárok az Európai Parlamentbe küldendő magyar képviselőkre adhatják le szavazatukat. Elrontottunk valamit? Vagy ez a dolgok normális menete? Az öldöklő politikai küzdelem a szükséges rossz, amit a felserdülő demokráciánknak ki kell nőnie? 10 forrás: HVG 2004 június 19. – „Pofonok völgye” cikk 8-11 7 http://www.doksihu Vajon mit tudnak azok, akik elmentek szavazni? Mit remélnek, mit hoz a jövő? Ők talán már felnőttek és tudják, változás csak akkor történik, ha elfogadjuk: az új irány új gondolkodást követel? Hogy csak akkor számíthatunk a nálunk fejlettebbek segítségére,
ha önmagunkat fejlesztjük, akár keserves áldozatok árán is? Az integrációra szavazók vajon tudatában voltak-e annak, hogy talán csak a gyermekeiknek lesz jobb? Hogy nekik „be kell áldozni” saját jelenüket, a jövő érdekében? Ezek a kérdések merültek föl bennem, amikor úgy döntöttem, hogy Magyarország EU csatlakozását veszem górcső alá. Szeretném áttekinteni, hogy honnét indultunk és hogy milyen világpolitikai és belpolitikai megfontolások akadályozták, illetve mozdították elő az integrálódás folyamatát. A folyamat során megfogalmazott kritikák, a csatlakozási szerződés koppenhágai végső kimenetelével kapcsolatban napvilágot látott fanyalgásokat hallva az az érzésem támadt, hogy olyanok vagyunk, mint az a gyermek, aki miután elérte, amit akart még többet és többet követel magának. Mintha nem vágyódtunk volna évtizedeken át ahhoz a világgazdasági erőcentrumhoz, amely most védőernyőjét borítja ránk,
mintha nem tettünk volna már óvatos lépéseket az egypártrendszer alatt is a nyugati világ felé. Igen, jól érezték a 60´as évek politikusai: védőernyő az EU, hiszen az integráció nélkül a világgazdasági globalizációnak teljes mértékben kiszolgáltatottá vált volna nyitott gazdaságunk. A csatlakozás, az EU – bár házhoz hozta a globalizációt annak jó és rossz hatásaival együtt – egyúttal képviseli érdekeinket a külvilág felé, és forrásokat biztosít ahhoz, hogy országunk megerősödve tudjon az első megrázkódtatások után tovább lépni. „Az Európai Unió a magyar gazdaság valóságos modernizációs horgonya() az uniós csatlakozás fogja végképp lezárni az átalakulás folyamatát, mert akkortól lesz a magyar gazdaság végleges és visszavonhatatlan piacgazdaság” írta Csáki György közgazdász a csatlakozást megelőzően. Megérkeztünk tehát! De vajon valóban megérkeztünk? Ismét a kérdés: felkészültünk-e
„gazdaságilag, politikailag és mentálisan az EU tagságra”? Tanulmányom során áttekintem a demokratikus intézményrendszer kialakulásának folyamatát, a magyar társadalomra és gazdaságra jellemző fő jelenségeket, az állami szerepvállalás visszaszorulását, a privatizáció útjait és tévútjait, a külföldi tőke szerepét, a tőke vonzás feltételeinek alakulását, az export szerkezet módosulását, 2002-es koppenhágai csúcs eredményeit, az átmeneti mentességeket, a 2003-as utolsó ország jelentés sárga és piros lapjait. Szeretném áttekinteni, hogy rendszerváltás előtti és utáni 8 http://www.doksihu évek politikai elitjét, milyen tényezők motiválták őket és ezen motivációk alapján vajon megtették-e azokat a lépéseket, amelyek az integrációs folyamatot segítették. Vagy éppen ellenkezőleg: olyan lépéseket tettek, amelyek ezt a folyamatot lassították. Áttekintem a csatlakozás folyamatát, hogy lássam honnét
indult, mit tett, és hogyan érkezett el 2004-05-01-ig Magyarország, amikor is magyar politikusok a következő nyilatkozatokat tették 11: Göncz Árpád: „Szívem szerint azt mondanám, hogy a honfoglalással kezdődött Magyarország európai csatlakozásaa csatlakozás folyamata befejezhetetlenegyben reménykedhetünk: az ország társadalmi rendje, fejlettsége Európáéval egy ütemben változik” Horn Gyula: „A szocialisták úttörő szerepet vállaltak a csatlakozási folyamatbanhiszen már 25 évvel ezelőtt megkezdték a kapcsolatok kiépítését az Európai Közösséggel” Sólyom László: „Az Európai Unióhoz való csatlakozás nem a csatlakozási tárgyalások megnyitásával vette kezdetét. A rendszerváltás teremtett meg a feltételeket, hogy visszatérhessünk Európába. A visszatérés vágya, annak bizonyítása, hogy negyven év szocializmus alatt nem veszítettük el európaiságunkat, igen fontos volt az 1990 utáni évek
közgondolkodásában. Talán ez volt az egyetlen közös eszme, amely áthidalta a megnyíló belpolitikai szakadékot” Szabad György: „Magyarország EU-csatlakozása 1849. április 14-én kezdődött, amikor is a magyar Országgyűlés kimondta: Magyarország olyan független ország akar lenni, amelyik tagja az alkotmányos szabad népek európai családjának. Ezt tartalmazza a Függetlenségi Nyilatkozat szövege is” Demszky Gábor: „Ezer éve vártunk erre” Áder János: „Legyen hát ez a nap a közös remény és a közös ünneplés napja, hiszen mindannyian megdolgoztunk érte.” Jürgen Köppen- az EU magyarországi nagykövete: „Mi nyugat-európaiak ezer évvel ezelőtt rettegtünk a magyaroktólezer év elmúltával a mai napon már nem félünk önöktőlés sok szeretettel üdvözöljük önöket családunkban” Megérkeztünk! 11 Népszabadság 2004-04-30 „Mindenkinek máskor kezdődött a csatlakozás” és 2004.05-03 „Csatlakozó mondatok” 9
http://www.doksihu A Társulási Megállapodásig vezető út 2.1 A rendszerváltás előtt (1968-1989) Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk egy hosszú folyamat eredménye volt. A folyamat lassan indult, még a 60´as évek végén. A kapcsolat 1968-1988 között a Szovjetunió-EK kapcsolatok alakulásának függvényében óvatosan, kis lépésekben formálódott, majd a rendszerváltások következtében hirtelen felgyorsult és 1994-re jutott el a Társulási Megállapodásig. A kapcsolatokat alakulásának vizsgálatánál érdemes tehát kitérni arra a közegre, amely ezen folyamatokat körülölelte. A KGST – amely a Szovjetunió körül kialakított zárt, hadigazdasági rendszer kiszolgálója volt – önellátásra törekvő, a külvilágtól szinte totálisan elszigetelt, centralizált, bürokratikus irányítás alatt álló képződmény volt. A tőke és technológia szempontjából, előbbinek szabad mozgása, utóbbinak folyamatos fejlődése a gazdasági
növekedés motorja – a KGST önmagára volt utalva. Ezen termelési tényezők azonban a piac egészséges szabályozómechanizmusai helyett, a szovjet centrumból sugárzó politikai akaratnak voltak alárendelve. A haditechnika fejlődött, de a fogyasztási cikkek gyártásának színvonalának emelése sokadlagos kérdéssé vált. Egyre rosszabb hatékonysággal működött az oktatás, egészségügy és a szociális ellátórendszer. Nem csak a politikai életre, de a gazdasági élet erkölcsi gondolkodására is romboló hatással volt a mesterséges, felülről összetartott KGST egység. A szovjettípusú tervgazdaságok állóeszközei elavultak, a munkaerő – a nyugati fejlett piacok munkaerejéhez viszonyítva – egyre veszített versenyképességéből. Akadt a KGST-ben egykét ország – köztük hazánk – amelyek igyekeztek a kiskapukon át kapcsolatokat létesíteni az EK-val. A Szovjetunió egyetlen célja az volt, hogy a második világháború után
kialakított befolyási övezetét egyben tartsa. Ennek az összetartásnak a gazdasági eszköze volt a KGST, amelyen keresztül a szovjet vezetés a szocialista országok és az EK között fűződő alacsony intenzitású kapcsolatokat is figyelemmel követhetőnek vélte. A KGST – rajta keresztül a Szovjetunió – az EK-t, mint létező nemzetközi szervezetet egészen a Helsinki folyamat beindulásáig nem ismerte el. Ennek a folyamatnak hatásaként Leonyid Brezsnyev a szovjet szakszervezetek kongresszusán, 1972 –ben az EK-ról, mint olyan képződményről beszélt, amelyet tudomásul kell venni. A tudomásulvétel eszközének magát a KGST-t tartották, amely 1971-ben saját továbbfejlesztésének komplex programjaként, már tárgyalásokban volt külső államokkal, úgymint pl. Finnország, vagy Mexikó. 10 http://www.doksihu Az EK-KGST kapcsolatok alakulására jellemző, hogy 3 szinten zajlottak. A két szervezet egyes tagállamainak szintjén, az EK, mint
szervezet és a KGST tagállamok kapcsolatainak szintjén, valamint a két szervezet szintjén. A KGST tagállamai 1974-től hosszúlejáratú gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodásokat kötöttek az egyes EK-országokkal. Ezek folyamatát az 1974-es szovjet-francia megállapodás indította meg, amely szimbolikus jelentőséggel bírt. Ez a kétoldalú megállapodás szembehelyezkedett a Közösség közös kereskedelem politikájával és ezáltal az azt fenntartásokkal kezelő francia és a Közösséget, mint szerződő partnert elismerni nem akaró szovjet érdekek találkoztak. A Szovjetunió az EK-ban a politikai-katonai továbbfejlődés perspektíváját látta, a kisebb szocialista országok pedig óvatosan közelítették az EK-t, gazdasági túlsúlyát nyomasztónak érezték. Az EK alapvető vágya ebben az időszakban pedig éppen az volt, hogy – mivel a közös külső kereskedelempolitika révén a kereskedelmi áruforgalom, valamint az
importtal összefüggő mezőgazdasági politika nemzetközi szabályozására vonatkozóan tett szert hatáskörre – a közös politikát az egyes KGST tagállamokkal, külön-külön érvényesítse. Az első magyar-EK kapcsolatok a magyar félelmek ellenére már 1968-tól kibontakozóban voltak. Igaz a korábban említett technikai jellegű megállapodásokat, az árgaranciát, 12nem a magyar állam, hanem a sertéshús, bor és juhsajt külkereskedelmének kizárólagos jogával rendelkező külkereskedelmi vállaltok nyújtották. 13 (A magyar Külkereskedelmi Minisztérium csak ellenjegyezte a megállapodásokat.) A megállapodások következtében valóságos kapcsolat jött létre hazánk és a megállapodásokat szignáló EKkormány, azaz a Bizottság között. Ezen kívül hazánk belgiumi diplomáciai képviseletének kereskedelmi részlegei a megállapodások kapcsán rendszeres kooperációba kezdtek az EK megfelelő szerveivel. A következő EK-magyar kontaktus
hazánk GATT-hoz való csatlakozása során jött létre. (1973) Az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezményhez való csatlakozástól azt vártuk, hogy sikerül bővíteni gazdasági kapcsolatainkat a nyugati világgal. Hazánk úgy igyekezett a GATT-on belül minél kedvezőbb helyzetbe kerülni a tárgyalások során, hogy az 1968-as gazdasági reform eredményeit, mint a piacgazdaság irányába tett lépéseket igyekezett elfogadtatni. Hazánk a vámok terén diszkrimináció-mentességet, és az EK kapcsán a GATT-tól jogi garanciát remélt arra nézve, hogy a Közösség lebontja azokat a 12 A magyar vállaltok vállalták, hogy nem kínálnak alá az EK küszöbárainak; az EGK nem alkalmazta a pótlefölözés eszközét a magyar vállalatokkal szemben. 13 A sertéshús és sajt esetében a Terimpex külkereskedelmi vállalat, a bor esetében a Monimpex. 11 http://www.doksihu diszkriminatív mennyiségi korlátozásokat, amelyeket az állami kereskedésű
országokkal szemben alkalmazott. A vámok tekintetében hazánk megkapta a legnagyobb kedvezményes vámtételeket, de tekintettel az állami támogatás által protezsált magyar árrendszerre, a GATT szerződésbe bekerült egy szelektív védzáradék, amely a GATT általános védzáradékától alapvetésében különbözik. Az EK – amely a szelektív védzáradékot a tárgyalások során nagyon szorgalmazta – ragaszkodott a diszkriminatív mennyiségi korlátozások fenntartásához is, amelyeket külön a KGST országokra szabtak. Megjegyzendő, hogy ezen szigorítás megszüntetésének határideje 1975 január 1. volt, de az EK 1989-ig megfeledkezett a megállapodás jóhiszemű teljesítéséről, mivel úgy vélte, hogy az alacsony árú magyar termékek mélyen a világpiaci ár alatt vannak. Az EK egyébként időnként alkalmazott antidömping eljárásaival is akadályozta a magyar termékek piacra jutását és így a GATT legfontosabb alapelvét vette semmibe. A
világ országainak nagy része elfogadta az EK-t, mint szerződő partnert, de a KGST országok alapvetően az egyes EK államokat tekintették partnerüknek. Az EK 1974-ben kísérletet tett, egy „megállapodási séma” postázásával az egyes KGST országokba, de miután azok nem reagáltak, az EK és az „állami kereskedelmű” országok kapcsolatainak kiépítése zsákutcába jutott. A reakció hiányára válaszul az EK a szocialista államokból származó importtal szemben mennyiségi korlátozásokat helyezett kilátásba. Miközben az EK intézményes elismeréséért küzdött, a szovjet blokk, felső utasításra, saját politikaigazdasági egységének megóvását tartotta szem előtt. A keleti blokkot nem a legérzékenyebb pontján érintették a korlátozások, mivel az EK által kilátásba helyezett szankciók alig érintették azt a területet, ahol a legintenzívebb volt az együttműködés: a beruházásokat és az azokkal kapcsolatos termékfizetéses,
ill. közös fejlesztésekkel kapcsolatos együttműködéseket. Az EK ezen huzavona közepette teremtette meg „az állami kereskedelmű országok” definícióját, amely körbe – az EK-KGST viszony 1989-es évi rendezéséig – beletartoztak a KGST európai és ázsiai tagállamai – kivéve Kuba – Kína, Észak Korea és Albánia. 14 Az EK-KGST kapcsolatok első hivatalos formája az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezleten, a Helsinki folyamat eredményeként jött létre. A Záró Okmány aláírása során hazánk újra kapcsolatba került az EK-val. A Szovjetuniónak Jugoszlávia ügyes külpolitikai manőverezései eredményeként „el nem kötelezett országként” kikerült abból a körből, melynek tagjaival szemben az EK diszkriminatív bánásmódot helyezett kilátásba, amely bármely 3. ország kezelésénél hátrányosabb elbánást jelentett az EU szempontjából. 14 12 http://www.doksihu politikai szempontból olyannyira fontos volt
a megállapodás, hogy annak ellenére aláírta, hogy a tagállamok mellett az EK is az aláírók között szerepelt. 15 A KGST és az EK 1973-tól igyekezett kapcsolataik normalizálására vonatkozóan dűlőre jutni. 1976-ra jutottak odáig a tárgyalások, hogy tervezetek és ellentervezetek készültek, amelyek között a fő különbség többek között az volt, hogy míg az EK a két szervezetet tekintette szerződő félnek és az egymásközti kereskedelem feltételeit az EK-nak az egyes KGST országokkal kötendő megállapodásai által képzelte kialakítandónak, addig KGST az egyes EK tagállamok és saját tagállamai szerződéséről beszélt. Míg a KGST a kereskedelem, gazdasági együttműködés területén is, az EK csak a gazdasági előrejelzés, a statisztika, a környezetvédelem és szabványosítás területein képzelte el az együttműködést. A KGST a diszkriminatív korlátozások eltörlését, legnagyobb kedvezményes elbánás kölcsönös
bevezetését, vámpreferencia rendszer kialakítását javasolta, az EK ezekre a kérdésekre még csak ki sem tért. A KGST szélesebb körű együttműködést szorgalmazott, az EK önmagát igyekezett a KGST-hez képest definiálni. Apróbb módosítgatások után a felek továbbra sem tudtak megegyezni és 1981. március 20-án, amikor az EK Bizottságának alelnöke, Haferkamp, (akit a KGST, mint a nemzetek feletti Bizottság emberét nehezen fogadott el autentikus tárgyaló partnernek, - hiszen a KGST a tagállamokat képviselő Tanáccsal kívánt mindvégig kapcsolatot tartani, - elutasította a KGST végső elemzését és kifejtette a Közösség álláspontját. Itt a tárgyalások megszakadtak Az EK-t a tárgyalások alatt végig az motiválta, hogy a vonzó méretű szovjet piacot megnyissa, de nem tudta elfogadni, hogy a KGST-t egységként kezelje, hiszen ez befolyásolhatta volna az egyes államokkal köthető megállapodásait. Az EK igyekezett negligálni a KGST-t
és tagállamait egyenként a saját bűvkörébe vonni. Hazánk álláspontját ebben a periódusban (1974-től) nem csak az formálta, hogy a KGST álláspont kötelező jellegű volt tagállamaira vonatkozóan. A megállapodás tervezet, amelyet az EK hazánknak is megküldött semmilyen gazdasági előnyt nem biztosított, sőt EK állami kereskedelmű országokra vonatkozó hátrányos megkülönböztetéseit kívánta rögzíteni. Hazánk 1974-ben bátran hagyhatta szó nélkül az előnytelen ajánlatot, hiszen az előző évben (1973. szeptember 9-én) aláírt GATT szerződés értelmében, amely rendelkezett arról, hogy csak különleges esetben alkalmazzák a partnerek Magyarországgal szemben a mennyiségi korlátozásokat, biztosnak látszott, hogy kedvezőbb helyzetbe kerül a külkereskedelmi kapcsolatok létesítése szempontjából. A megoldás kulcsának tehát a 15 Az EK Tanácsának soros elnökségét adó Olaszország képviselője volt az EK aláíró. 13
http://www.doksihu GATT tűnt, amely garanciát jelentett arra nézve, hogy rendelkezéseit minden aláíró jóhiszeműen értelmezi. Emellett a KGST védőszárnyai alatt ekkor még úgy tűnt, hogy a tagállamok közös fellépése nagyobb alkuerőt képvisel, mint ha egyedül próbálunk alkudozni. 16 De csalódnunk kellett Az EK nem kezelte jóhiszeműen a diszkriminatív mennyiségi korlátozásokat, gazdasági érdekei nem ezt diktálták. Ki tudja hogyan alakultak volna a további kapcsolatok, ha az EK gazdasági érdekei a 70´es évek végére nem kívánták volna meg az irányváltást. Igen Az EK (a későbbi EU-ra is vonatkozik a megállapítás) nem jótékonysági intézmény. Csak addig és annyit enged, amennyit a jól felfogott érdekei megkívánnak. De ha érdekei úgy kívánják, akcióba lendül A nyolcvanas évektől fokozatosan megváltoztak a KGST és EK tagállamai közötti gazdasági kapcsolatok jellemzői. 17 A világpiaci energiaárak növekedése miatt
az EK egyre több energiahordozót importált a KGST piacról, de ugyanakkor felére csökkent a mezőgazdasági termékek importja és lanyhult az ásványi nyersanyagok és gépek részaránya is. Ez utóbbi folyamatok egyrészt az EK agrár protekcionalizmusának, másrészt a vészesen romló KGST-s versenyképességnek tulajdoníthatóak. Ugyanakkor válságba jutott néhány EK iparág. Az EK exportjában nőtt a KGST piacokra irányuló mezőgazdasági termékek részaránya, de kevesebb vegyi terméket, vegyes iparcikket és gépet exportált keletre az EK. Az európai KGST országokból származó EK-import az energiahordozók vásárlása és az EK ezen országok kereskedelmének segítése érdekében életbeléptetett exportnövelő intézkedéseinek következtében megnőtt. Mindeközben az EK egyre kevesebbet tudott a térségbe exportálni. Az EK KGST-ből származó import többletének alig 60%-t fedte le az oda irányuló export. Ennek az importtöbbletnek ¾-e
a Szovjetunióval folytatott kereskedelemből származott. 1975-höz viszonyítva az EK-nak a KGST országokkal folytatott kereskedelmében a Szovjetuniónak 40%-ról 60%-ra nőtt a részaránya. Az EK-nak a 80-as évek végére egyre fontosabbá vált, hogy nagy ellenlábast partnerének tudhassa. A Közösség számára egyértelművé vált, hogy keletre tőle egy óriási piac nyílik, amely az EK tőke részére a beruházási javak és a fogyasztási javak szegmenseiben is hatalmas lehetőségeket rejt. Hogyan érintették e folyamatok az EK-magyar kapcsolatok alakulását? A válságba jutott iparágait az EK igyekezett óvó szárnyai alá vonni. Az EK erejét jelezte, hogy 1974-ben az EK, mivel élő marhából és marhahúsból túlkínálat volt az EK-n belül, leállította júliusban a magyar exportot, nagy bevétel kiesést okozva ezzel hazánknak. 17 1. táblázat és 2 táblázatok a szovjet-EK forgalom fő jellemzőit mutatják Hasonló tendenciák mutatkoztak a
többi szocialista ország és az EK viszonylatában. 16 14 http://www.doksihu Először 1978-ban, az acélipar megmentésére kezdeményezett az EK tárgyalásokat a főbb szállítóival. Válságba jutott a nyugat európai-kohászat, így hát sürgősen tenni kellett valamit. A brüsszeli magyar követség levelet kapott, amelyre levélben válaszoltunk és a megállapodás megköttetett 1978 májusában. A megállapodások nem voltak igazán GATT konformak, hiszen a piacra jutást akadályozó korlátozásokat tartalmaztak. A megállapodások értelmében vállaltuk, hogy önmagunkat korlátozzuk, azaz behatárolt mennyiségi keretek között tartjuk acélipari termékeink exportját, továbbá önmérsékletet tanúsítunk az árak és a szállítások ütemezése kapcsán. Cserébe az EK biztosította, hogy piacaira juthatunk, és egyéb korlátokat nem emel. 18 A következő ágazati megállapodás a textilkereskedelmet érintette, de ennek már legális
jogalapja volt, hiszen a GATT Nemzetközi Textilkereskedelmi Egyezmény a partnerek konkrét megállapodásainak hatáskörébe vonta az ágazatra vonatkozó kereskedelmi szerződéseket. 19 Ezen megállapodások szabályozták a Közösségekbe irányuló magyar textil exportot és mennyiségi önkorlátozást írtak elő néhány termékcsoportnál. A mezőgazdaság területén a juh és kecskehúsra vonatkozóan születtek ágazati megállapodások. (1981) Az ágazati megállapodások jelentősége abban rejlett, hogy immáron nem egyes termékek, hanem ágazatok képezték a rendszeresen zajló tárgyalások alapját. Az EK és hazánk a szakemberek révén immáron folyamatos kapcsolatot tartott, valóságos kereskedelmi partnerekké váltak, és ahogy olvadt a jég a két blokk között, és közeledtek a nyolcvanas évek végének reformszelei, úgy lehetett egyre szorosabbra fűzni az együttműködést. Párhozamosan ezekkel a félhivatalos megállapodásokkal, hazánk
diplomatái titokban folytatott tárgyalások keretében igyekeztek előnyösebb helyzetbe kerülni. A megszüntetendő diszkriminatív elbánásokért és valódi gazdasági előnyöket biztosító ajánlat fejében hajlandóak lettünk volna a KGST-t kihagyva megállapodni az EK-val. Az EK azonban nem volt hajlandó hazánkat külön kezelni. 20 Amikor a világpolitikai erjedés beindult, akkor is csak a „szemellenzős” blokk szemlélet jegyében, a többi kelet-európai országgal folytatott kapcsolatrendezés egyik elemeként kezelte az EK hazánkat. 18 Ezen megállapodások nem harmonizáltak a GATT alapelvekkel, így az EK nem propagálta. Négyéves periódusra vonatkozó szerződések születtek: 1978-1982; 1983-1986; 1987-1991. 20 Az EK-nak nem fűződött ekkor még olyan nagy érdeke a kapcsolat normalizálásához, hogy cserébe hajlandó lett volna megadni azt, amit a magyar fél mindenáron követelt: a GATT normák alapján a diszkriminációmentes
elbánás megítélését. Azok a válaszlépések, amiket ekkor Magyarország kínálni tudott csekélyke ellenszolgáltatást jelentettek Emellett az EK ügyelt arra, hogy elsődlegesen a szovjet politikai igényeket elégítse ki. 19 15 http://www.doksihu A KGST-n belül beindult – az új idők eljövetelének szükségességét előrevetítő – erjedés során felszínre kerültek a tervgazdaságok lefojtott szerkezeti anomáliái: alacsony hatékonyság, alacsony teljesítőképesség és a technikai fejlődés vívmányaitól való elmaradás. Kiapadóban voltak az extenzív munkaerőforrások, csökkent a foglalkoztatottak száma, elmaradtak az infrastrukturális beruházások és elmaradott volt a szolgáltató szektor. A problémákat egy ideig el lehetett kendőzni importtakarékossági és exportoffenzív gazdaságpolitikával, de ez a 80-as évekre kimerítette a belső erőforrásokat, és a fogyasztás szűkítésével a lakosságot is próbára tette. A
növekedési ráták mérséklődtek Az olajár 1986-ban zuhant, mire a Szovjetunió exportbevételei megcsappantak, és visszaesett a kőolaj kitermelése. Szinte valamennyi KGST országban napirendre került a gazdaság szerkezeti átalakításának keretében a külgazdasági nyitás, elsősorban a kapcsolatok normalizálását nem ellenző, legközelebbi, prosperáló gazdasági egység, az EK felé. A KGST 1985. szeptember 26-án az EU Bizottságának küldött „közös nyilatkozat” tervezetében, gyakorlatilag az összes korábban vitatott elvi kérdésben, az EK korábbi követeléseinek megfelelő módon foglalt állást. A KGST – szervezetként – csak a közös politikai nyilatkozat aláírására tartott igényt, és hozzájárult, hogy az EK saját hatáskörének megfelelően szerződéses viszonyra lépjen az egyes KGST-országokkal. Ezen alapvető engedmény mellett a KGST alkalmazkodott az EK kereskedelempolitikai kérdésekkel kapcsolatban kialakított
elképzeléséhez, 21továbbá lemondott a megállapodás végrehajtását ellenőrző vegyes bizottság felállításáról is. Az EK ezután hozzálátott, hogy EK-KGST szinten és EK KGST-tagállamok szintjén is párhuzamosan normalizálja a viszonyt. A normalizálás azt jelentette, hogy az EK „kétoldalú” megállapodásokat kötött az egyes tagállamokkal, amelyek diplomáciailag is elismerték a Közösséget és lemondtak arról a kialakult gyakorlatról, hogy az EK illetékességét bármilyen szinten kétségbe vonják. A KGST-EK Közös Nyilatkozat aláírására – bár az EK nyíltan a „kétoldalú kapcsolatok” normalizálását tekintette a legfontosabbnak – minden kétoldalú kapcsolatnormalizálást megelőzve 1988. június 25-én került sor. A KGST tagállamok ezek után sorra kötötték meg „normalizáló megállapodásaikat” az EK-val. A Szovjetunió 1987 januárjában kezdett feltáró megbeszélést az EK Bizottságával, diplomáciai kapcsolatok
felvételének kérdéseit vizsgálva, mivel átfogó megállapodást nem kívánt kötni az EK-val. Ezen elképzelések az 1976-ban kidolgozott EK tervezet elveit tükrözték: az együttműködés kiemelt területei: gazdasági előrejelzés, környezetvédelem, szabványosítás; fő formája: a két szervezet tevékenységére vonatkozó rendelkezések és az arról szóló jelentések cseréje; kapcsolattartás: a felek képviselőinek találkozója révén, amelyekre a képviselőket mindkét fél saját eljárása szerint jelöli ki, stb 21 16 http://www.doksihu Az EK-KGST Közös Nyilatkozat megteremtette a lehetőségét annak, hogy a két szervezet a jövőben szorosabbra fűzze kapcsolatait, esetleg kölcsönösen képviseleteket delegáljanak egymáshoz, de erre a Szovjetunió széthullása és a KGST felbomlás miatt már nem kerülhetett sor. Hazánk „úttörő” volt a kapcsolatok normalizálása során. Már 1988 szeptember 26án aláírták a felek az EK-magyar
kereskedelmi és gazdasági együttműködésről szóló megállapodást, amely még abban az évben, decemberben életbe is lépett. Talán a korábban említett titkos közeledésnek volt köszönhető, hogy az együttműködésről folytatott tárgyalások során az EK Magyarországot az „első az egyenlők” közt jelzővel illette. Elismerték gazdasági reformjainkat, egyedi fejlődési utunkat, a piacgazdaság irányába mutató tendenciákat, de a lényeget tekintve ugyanolyan szerződés írt velünk az EK, mint a többi KGST országgal. A főbb pontok: 22 Kölcsönös legnagyobb kedvezményes elbánás. Védintézkedések kapcsán a GATT – hoz fordulhatnak a felek. A mezőgazdaság terén kölcsönös kedvezmények lehetőségeit vizsgálják a jövőben a felek. Célkitűzések: gazdasági kapcsolatok erősítése, gazdaságfejlesztés, együttműködés, tudományos és műszaki fejlődés ösztönzése Irányelvek az átlátható és
piaci normákat betartó magyar gazdasági szabályozásra vonatkozóan. 23 Jegyzőkönyv a diszkriminatív mennyiségi korlátozásokról A jegyzőkönyvben foglaltak voltak azok a szabályozások, amelyekért hazánk évtizedek óta küzdött. Ezek értelmében 3 lépcsőben számolták föl a diszkriminatív mennyiségi korlátozásokat. 24 A diszkriminatív mennyiségi korlátozások ütemezett leépítése kapcsán egyetlen szépséghiba jelentkezett. Az EK egy védzáradékot rejtett el a Jegyzőkönyv 5 pontjában, miszerint ha piaczavarást észlel, a harmadik lépcsőben felszabadított termékek kapcsán, joga van az EK-nak visszaállítani a korábban eltörölt kvótákat. 25 Ezen félmegoldás mellett 22 Majoros Pál: Magyarország a világkereskedelemben 78. o Bíráskodás, statisztikai adatok nyilvánossága, diszkrimináció mentes importengedélyezési rendszer, versenytárgyalások, szellemi jogok védelme. 24 1989, 1992 dec. 31 és 1995 25 1998-ig kívánt
az EK élni ezen jogával, ráadásul úgy, hogy mi vállaltuk, hogy nem teszünk ellenintézkedéseket! 23 17 http://www.doksihu hazánk másik célja, a konkrét gazdasági előnyök elérése sem realizálódott. Konkrét vámcsökkentések nem jelentek meg a megállapodásban sem az ipari, sem a mezőgazdasági termékek kapcsán, sőt a korábbi ágazati megállapodásokat is meghagyta korábbi, számunkra meglehetősen korlátozó formájában. Egyedüli, politikai eredmény a diszkrimináció-mentesség biztosítása volt – amelynek megvalósulása óvatosan, évekre elnyújtva volt beütemezve. Meg kell állapítanunk, hogy míg mi a negatív megkülönböztetés megszüntetésének örvendhettünk, addig az EK más partnerei (pl. a mediterrániumban) már egy ideje a preferenciális bánásmód előnyeit élvezhették. Őket nem nyomta a szocialista tervgazdálkodás terhe, az EK korábban nyithatott feléjük, kedvező és termékeny kapcsolatot építve. 1990-ben már
Közép-Kelet Európán volt a sor Az EU még bizalmatlan volt, de érezte már, hogy új lehetőségek nyílnak a keleti végeken. Mire felocsúdhattunk volna, a történelem elhozta Kelet –Európában a rendszerváltások évtizedét. Mi éreztük, miközben az EU már tudta, hogy milyen irányba kell tovább lépni. Csak abban nem volt még biztos, hogy milyen eszközökkel, milyen kockázatokkal és milyen esetleges áldozatok révén. 2.2 A rendszerváltás Hazánkban már a 80´as évek közepén kialakulóban voltak a piacgazdaság és a demokrácia csírái, amelyek mintegy előkészítették a rendszerváltás tárgyalásos átmenetét. A későbbi csatlakozás szempontjából döntő jelentőségű folyamatokat indított be hazánkban ez az időszak, hiszen az EU tagság feltételei között ott szerepelt a kitétel: tag csak az lehet, ahol plurális demokrácia és működő piacgazdaság van – ahogyan ez a gondolat az 1992-es lisszaboni csúcson az első, keleti
bővítéssel kapcsolatos Bizottsági jelentésben hangsúlyozottan is megjelent. A plurális demokrácia irányába mutató átmeneti politikai formák első képződménye az 1985-ben összeülő Országgyűlés volt. Az Átmeneti Parlament (19851990) már versengésen alapuló választás eredményeként jött létre és mintegy ötven ellenzékinek nevezhető képviselő került be ekkor a törvényhozásba. Számuk a népszerűtlen képviselők lemondásai miatt növekedett és közülük egyre többen az 1987-től alakuló pártok hangját hallatták. Ennek az időszaknak nagy szerepe volt a demokratikus átmenet előkészítésében, hiszen ezalatt kapott egyre nagyobb szerepet a politikai nyilvánosság és a parlamentben egyre nyíltabb politikai viták bontakoztak ki. A gazdasági átmenetet mozdították elő az 1987 és 1989 között hozott reformtörvények, amelyek már a 18 http://www.doksihu piacgazdaság elvei alapján formálódtak. A külföldiek befektetéseit
lehetővé tevő jogszabályok (1972) mellett megszületett 1987-ben a kétszintű bankrendszer kialakításáról szóló rendelkezések sorozata, a személyi jövedelemadózást és az általános forgalmi adózást meghonosító adóreform (1988), valamint az állami vállaltok átalakulását előkészítő társasági törvény (1988). Ezeket követte a privatizációs program Az átalakulás nem mehetett volna végbe akkor, ha Szovjetunió nem veszítette volna el a „gazdasági állóháborút” a nyugattal szemben. A „Nagy Testvér” csődöt mondott, felbomlott és elveszítette befolyási övezetét. Hazánkban ekkor már folyamatban voltak a politikai hatalom birtokosainak modernizációs törekvései, miközben a belső ellenzék a lazuló szovjet kontrollt kihasználva egyre erőteljesebben sürgette a politikai átalakulást. A modernizáció immáron politikai és gazdasági kényszer volt. A húsz évvel korábban, 1968-ban beindított – majd később
lendületét vesztett – gazdasági reform a kedvező világgazdasági feltételek és az intenzív KGST-együttműködés közepette növekedést hozott, bővült a lakossági fogyasztás, de a folyamatot az 1973-as olajválság megtörte. A világgazdasági recessziót nem bírta ki gazdaságunk Míg a fejlett piacgazdasággal rendelkező országok gazdálkodásuk ésszerűsítésével és technikai modernizációval voltak képesek megújulni, addig a hazai politika nem merte vállalni a veszteséges ágazatok leépítését és a fogyasztói árak állami támogatásának csökkentését, sőt engedte a fogyasztás további bővülését. Ennek fedezetét a külföldi hitelek jelentették, minek következtében az ország nettó adósságállománya az 1974-80 közötti 1,4-1,5MD dollárról a nyolcvanas évek közepére elérte a 10MD dolláros értéket. 26 Az állami vállalatok a versenymentes piaci körülmények között nem voltak rákényszerítve, hogy versenyképesebbé
transzformálják magukat, aminek az lett a következménye, hogy gazdaságunknak mind a struktúrája, mind pedig a technikai fejlettsége elmaradt a világ élvonalától. A termelésben és a kivitelben is egyre nőtt az alacsony jövedelmezőségű, veszteséges tevékenységek aránya. A politikai vezetés a megszorítások eszközéhez nyúlt, de ezzel csak súlyosbította az állami vállalatok helyzetét. A gazdasági növekedés szerény volumenét a 80´as évek elején a megjelenő kisvállakozások jelentették, amelyek között már megjelentek a magánvállalkozások is. 1985-86-ban a megszorítások időszakát a mesterséges élénkítés váltotta fel, az életszínvonal növelésére irányuló törekvésekkel. Az állam erősítette a költségvetés újraelosztó szerepét és ezzel közömbösítette a negatív piaci hatásokat. Az érdekérvényesítő 26 Forrás: Pitti Zoltán : Magyarország gazdasági és társadalmi élete (Magyar hozomány – BM kiadó
2004 – 27.o) 19 http://www.doksihu fórumok is erősödtek, és mivel ezek törekvéseit siker koronázta: nőtt a teljesítmény nélküli jövedelemkiáramlás. 1987-ben a GDP növekedett, de a növekedés ára a gazdasági mutatók romlása lett. Romlottak a cserearányok, romlott a versenyképesség és nőtt a belső kereslet Mindezen folyamatok eredője a növekvő eladósodás volt. A GDP zuhanni kezdett és az 1987-es évi 4,1%-os növekedéssel szemben 1988-ban –0,1%-os GDP változást regisztráltak az előző év százalékában. 27 A folyó fizetési mérleg negatívuma emelkedett 28, és az állami költségvetés deficitje is nőtt. Ez volt az az időszak, amikor a politika érezte, hogy már nincs vissza út. Előre kell menekülni, különben összeomlik a gazdaság. Beindultak a fent említett piacgazdaság irányába mutató intézkedések (Áfa-törvény, személyi jövedelemadó, kétszintű bankrendszer, privatizáció lehetővé tétele, stb). Az
állami vállaltok irányítási mechanizmusait is megreformálták – önigazgatási jellegű elemek alkalmazását tették lehetővé – megtörtént az import -, az ár- és bérliberalizáció. 1988-ban az EK-val is olyan megállapodás született, amely lehetőséget kínált a kilábalásra. 29 A hanyatlás úgy tűnt megállt, de a gazdaság teljesítőképessége stagnált, a folyó fizetési mérleg hiánya az export nagyságához képest jelentős volt. A rendszerváltozás előtti utolsó évben hazánk súlyos gazdasági válságba jutott. Az utolsó állampárti kormány stabilizációs programot készített, amely korlátozta a költségvetési kiadásokat, szigorította a monetáris politikát, a forint leértékelését tervezte és számolt a deficitet termelő állami nagyvállalatok, nagyüzemek és bányavállalatok leépítésével. A program a piacgazdasági átmenet további gyorsítását, liberalizációt és deregularizációt vetített előre, valamint a
privatizáció jogi és pénzügyi kereteit is javítani kívánta. Az állampárti reformok azonban már a demokráciában kerültek végrehajtásra. A rendszerváltozás gazdasági kényszerei mellett politikai ösztönzők is voltak. A legfontosabb történések időrendben: 1987. szeptember 27: Megalakult Az MDF (Magyar Demokrata Fórum), ez de facto a többpártrendszer megjelenését vetíti előre. 1988. március 30 Megalakult a FIDESZ (Fiatal Demokraták Szövetsége) majd az SZDSZ (Szabad Demokraták Szövetsége- 1988. november 13) is Kádárt Grósz Károly váltotta fel az MSZMP élén, a Kádár korszak véget ért. 27 3. grafikon 8. grafikon 29 Lásd fentebb: EK-magyar kereskedelmi és gazdasági együttműködésről szóló megállapodás. 28 20 http://www.doksihu 1988. november 24: Németh Miklós lett a kormányfő, aki támogatja a gazdasági reformokat és a politikai átalakulást. Kormánya az Átmenet Kormánya, a reformok
előkészítésére és végrehajtására törekedett. 1989. június 13: Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások indultak a kormány és az ellenzéket képviselő Ellenzéki Kerekasztal között. 1989. szeptember 18.: Átfogó megállapodás született a politikai intézményrendszer reformjáról, az új választási törvényről. Ekkor rögzítették a rendszerváltás utáni első szabad választás 1990-es, tavaszi időpontját. 1989. október 6-9 : feloszlatta magát az MSZMP és megalakult az MSZP 1989. október 18-20: Az Országgyűlés radikálisan módosította az Alkotmányt 1989. október 23: Kihirdették a Harmadik Magyar Köztársaságot 1990. március 25 és 8-án: Az első parlamenti választás 1990. május 2 : Összeült az Első Parlament Az 1989-ben átalakított Alkotmány egy plurális demokrácia működését biztosító Alkotmány, amely azóta többször módosításra szorult, de alapvetően követi a hagyományos
európai alkotmányos tradíciókat. /Alkotmányunk újabb és újabb módosítására egyébként az EU-jogharmonizáció következtében is szükség volt/. Fő jogi forrásunk erős parlamentet – fontos területeken 2/3-os többség kell a törvénykezéshez 30 – , parlamenti ellenőrzés alatt működő kormányt és többnyire reprezentatív szerepet játszó köztársasági elnököt ír elő Magyarország számára. Új intézmény – a módosított 1949-es Alkotmányhoz képest – a széleskörű ellenőrző jogkörrel bíró Alkotmánybíróság. Az 1990ben történt módosítás következtében a parlament helye a közjogi berendezkedésben továbbra is centrális maradt, de a miniszterelnöki kormányzás 31bevezetésével a parlament 30 Pl. honvédelem, független média, összeférhetetlenség szabályozása – 40 olyan törvény van az Alkotmányban, amelyhez módosításához 2/3-os többség kell. 31 A miniszterelnöki kormányzás koncentrált végrehajtó
hatalmat tesz lehetővé, amelynek fontos jelentősége van a demokratizálás és piacgazdaság megteremtésének időszakában, hiszen biztosítja az átalakulás folyamán a politikai stabilitást. Két alkotmányos szabályon alapul: a konstruktív bizalmatlansági indítvány és a miniszterelnöki kormányzás szabályrendszere. A hagyományos bizalmatlansági indítvány esetében a kormányt a parlament egyszerű többséggel leválthatja és később új szavazással új kormányt választhat. A konstruktív esetben csak egy szavazás van, a képviselők egy csoportja javasolhat egy új miniszterelnököt és csak erről a javaslatról szavaz a parlament. Így a végrehajtó hatalom folytonossága nem szakad meg és nem marad az ország miniszterelnök nélkül. Emellett ez a rendszer megerősíti a miniszterelnök pozícióját, hiszen csak akkor váltható le, ha a parlamenti többség ezt így akarja és meg tud állapodni az utód személyéről. A miniszterelnöki
kormányzás szabályrendszere szerint a parlament csak a miniszterelnök személyéről szavaz, aki egyedül állítja össze kormányát. A miniszterek kizárólag a miniszterelnöktől függenek, a parlament nem válthatja le őket. Ez a helyzet nagyon erős kormányfői pozíciót jelent és a végrehajtó hatalom stabilitását A miniszterelnök megbízza, irányítja és - a Miniszterelnöki Hivatal révén - ellenőrzi minisztereit. 21 http://www.doksihu súlya viszonylagosan csökkent a magyar politikai rendszerben. 32 Demokráciánk stabilitását mutatja, hogy eddig valamennyi koalíció és parlament kitöltötte 4 éves mandátumát 33. A miniszterelnöki kormányzás kiegyensúlyozására hazánkban számos ellensúlyozó intézmény létrejött azért, hogy a végrehajtó hatalom megnövekedett erejét kordában lehessen tartani. A törvényhozás a szokásos ellenőrzési mechanizmusokon kívül – parlamenti szavazások, interpellációk, parlamenti kérdések,
állandó parlamenti bizottságok – új típusú ellenőrző intézményeket fejlesztett ki, amelyek ellenőrizni képesek a végrehajtó hatalom megnövekedett hatáskörét. Ezek a már említett Alkotmánybíróság, az ombudsman-rendszer 34 és az Állami Számvevőszék Ez utóbbi a parlament pénzügyigazdasági ellenőrző szerve. A kormánytól függetlenül működik a bírósági szervezet az Országos Igazságszolgáltatási Tanács felügyelete alatt, valamint az ügyészség, a legfőbb ügyész irányításával. A Nemzeti Bank is elvben kormánytól független szerepet tölt be a monetáris politikában. 35 Ezen intézményeket a parlament felügyeli és az intézmények rendszeresen beszámolnak éves munkájukról a parlamentnek. Az intézmények tisztségviselőit hosszútávra választja a parlament, hogy a hivatali stabilitás biztosítsa a pártpolitikáktól való függetlenséget. Ez a függetlenség azonban miként a tapasztalatok mutatják a politikusok
megítélése szerint látszólagos. (Lásd 35 lábjegyzet) Az Alkotmánybíróság esetében van a legkevesebb esély a pártpolitikai befolyásoltságnak. A bírákat 2/3-os többséggel választja a parlament. A 14 tagú testület egyszerű többséggel hozza a jogállamiságot és az alkotmányos rend védelmét szem előtt tartva döntéseit. 36 A parlamentben 386 képviselő van, 176 képviselő (45%) egyéni választókerületből, 210 képviselő (55%) pártlistán kerül be a törvényhozásba, négyéves ciklusokra. 33 Komolyabb válságot egyedül a Medgyessy kabinetnek kellett átvészelni, amely a válság közepette elvesztette miniszterelnökét 2004 őszén és Gyurcsány Ferenc vezetésével új szocialista-liberális kormány alakult. 34 Az Országgyűlés 2/3-os többséggel választja az állampolgári jogok országgyűlési biztosát és helyettesét, és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát, valamint az adatvédelmi ombudsmant.
Feladatuk, hogy a az alkotmányos jogokat sértő visszásságokat, amelyek a tudomásukra jutnak kivizsgálják és általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzenek. 35 Ezen intézmények függetlenségét sok kritika illeti. Vezetőiket – pl Járai Zsigmond Jegybank elnök esetében – politikai részrehajlással vádolják a baloldali politikusok. Tény: a jegybank függetlenségét törvény mondja ki, ha a mindenkori kormányzat befolyása alá akarja vonni ezeket az intézményeket, megtalálhatja a módját. Csak a megfelelő embert kell csak a megfelelő helyre diszponálni. Orbán Viktor idején a parlamenti többség Polt Péter főügyész, és Járai Zsigmond bankelnök kinevezésével a következő kormányzat, azaz a bal-liberális koalíció tevékenységének kijelölte a határait. 2002-től a kormány pénzügyminisztereinek törekvéseit nem mindig támogatta a Jegybank. Gondoljunk csak a kormány részéről sürgetett kamatcsökkentésre, amelyet a
Jegybank a kormányzat által jónak véltnél sokkal lassabban hajt végre. Gyurcsány Ferenc – újabb bizonyítékul arra, hogy a kormányzat képes hatást gyakorolni az intézményekre – a Jegybank tanácsadó testületébe javasolt szakértők által próbálta 2005 elején helyrebillenteni a vélt „pártosságot”Polt Péter tevékenységére még az utolsó Országjelentés is kitér a következőképpen: „A jelenlegi Főügyészt, akit az előző Parlament választott hat évre, az elmúlt hónapokban többször is leszavazták az Országgyűlésben az interpellációkra adott válaszai miatt. A kormánypártok országgyűlési képviselői kifogásolták az előző kormány időszakának lehetséges korrupciós ügyei vizsgálata során állítólag elmaradt intézkedéseit.” 36 Az Alkotmánybíróság funkciói: A törvényhozás kontrollja, az elfogadott törvények alkotmányosságának utólagos vizsgálata, figyelmezteti a parlamentet, hogy bizonyos
törvényeket meg kell hoznia, az Alkotmány értelmezése és magyarázata. 32 22 http://www.doksihu A kiépült demokratikus intézményrendszerrel kapcsolatban, a politikai intézményrendszer aszimmetrikus jellege az, ami nem tudott EU-konformmá alakulni a csatlakozásig. Míg a makropolitika és az azzal kapcsolatos intézményrendszer stabil rendszerré tudott válni, addig civiltársadalom szintjén az intézményrendszer fejletlen. A politikai közép és a civil társadalom intézményei a költségvetési támogatások hiányától szenvednek, minek folytán jogi és politikai önállóságuk csorbul. Ezen a szinten az intézmények gyengék és hiányosak és nem felelnek meg az EU-tagság követelményeinek 37. Az Alkotmány biztosítja a települési és területi önkormányzati jogokat, azaz a helyi közügyek önálló, demokratikus intézését. A helyi közhatalmat a lakosság érdekében gyakorló települési és területi önkormányzatok
függetlenek a kormánytól és döntéseik kizárólag törvényességi okokból vizsgálhatóak felül. A parlamenti választásokat követően önkormányzati választásokat tart Magyarország, amikor is megválasztják a települések ill. a megyei önkormányzatok a képviselőtestületeiket és polgármestereiket. 1993-tól a nemzeti és etnikai kisebbségek is megválaszthatják települési önkormányzataikat. Az önkormányzati rendszer, a törvénykezés szerint, független a központi államhatalomtól, így komoly ellensúlyozó és kiegyenlítő hatalom lehet. Magyarországon azonban jellemző, hogy politikai színek szerint rendeződnek a helyi önkormányzatok. Ez a jelenség is utal arra, hogy demokráciánk még „gyerekbetegségektől szenved”. Az EU-hoz való csatlakozásunk kapcsán a közigazgatásban kiépítésre vár majd az EU-ban elfogadott NUTS-rendszer. 38 37 Forrás: Harsányi László: A szervezett civil társadalom Magyarországon (Ágh Attila:
Magyar hozomány – BM Kiadó – 113.-136 o) További problémák a civil szektorban: 1 a közösségi érdekek szolgálata során és azok ürügyén, sok az ügyeskedő, féllegális, szabálytalan megoldás – ez az előző rendszer kijátszására berendezkedett szemlélet öröksége; 2. A törvénykezés bürokratikus akadályokat görget a közhasznú státuszt megszerezni akaró alapítványok útjába; 3. Nincs világos döntés az állami, piaci és a nonprofit szolgáltatók közötti munkamegosztásról, arról, hogy a nagy ellátó rendszerek átalakítása során milyen támogatások fejében, milyen feltételek mellett, milyen közfeladatokat kell/lehet átadni a civilszervezeteknek. Így az átadott szolgáltatásoknak se a minősége, folytonossága és finanszírozása sem garantált; 4. Jellemző a gyenge gazdasági vezetés, mivel a szervezetek vezetői gyakran úgy gondolják, hogy a küldetéstudat elegendő; 5. Az alacsony bérek miatt fennáll a veszély,
hogy az igazán jó szakemberek elkerülik a szektort; 6. A civil szervezetek nagy része egy típusú bevételre alapoz, nagy a pénzügyi kiszolgáltatottság; 7 Nincs szektorszintű érdekképviselet; 8. Duális rendszer alakult ki: létezik néhány száz forrásokkal ellátott közalapítványi, közhasznú társasági, államhoz kötődő intézmény – és mellettük több ezer, forráshiánnyal küszködő magánkezdeményezésű nonprofit szervezet. A civilek nehezen versenyezhetnek ilyen körülmények között 9 Kicsi a nonprofit szektorban az emberi jogok védelmének képviselete (1%). 9 A politika igyekszik a saját érdekei mentén hasznosítani a civil kezdeményezéseket, (lásd polgári körök mozgalom). 38 forrás: Ágh Attila - Magyar társadalom az EU küszöbén (Hozomány- BM kiadó 2004, 20.o) Az EU elvárások szerint a NUTS2(régiók) és a NUTS5 (települések) lesznek azok az önkormányzati szintek Magyarországon, ahol a választások lezajlanak; a NUTS3
intézményfenntartó és szolgáltató, míg a NUTS4 (kistérség) a települések társulásán alapuló közszolgáltató térségi szerveződés. Magyarországon még nem épült ki a NUTS2 szint, a régiók és a NUTS4 szint, a kistérségek szervezete. Statisztikai régiók már létrejöttek, de az önkormányzati régiók még nem. A kistérségek kiépülése spontán indult meg, hogy a közfunkciók ellátása terén az 1000 lakos alatti kistelepülések is képesek legyenek ellátni az elvárható közszolgáltatásokat (oktatás, egészségügy, kommunális szolgáltatások). Ennek eredményeként 168 kistérség jött létre. Így a települési önkormányzati rendszer abba az irányba fejlődött, hogy közszolgáltatást tudjon nyújtani valamennyi településen. 23 http://www.doksihu Intézményrendszerünk kialakulásánál megfigyelhető volt, hogy folyamatosan alkalmazkodni igyekeztünk az európai normákhoz. Alkotmányunkat már a kezdetektől úgy
igyekeztünk átalakítani, hogy európai értékek jelenjenek meg benne, míg intézmény rendszerünknél is megvalósult a bevált gyakorlatok átvétele. 39 Új intézmények is jöttek létre, amelyek már az EU-csatlakozás előremozdításában játszottak szerepet. 40 Ezek: Társulási Tanács (külügyminiszter vezetővel) Társulási Bizottság (főtisztviselők alkotják) Közös Parlamenti Bizottság (évente kétszer ülésezik, az EU-ban és Magyarországon; az Európai Parlament képviselői és az Országgyűlési Európai Integrációs Ügyek Bizottsága alkotja) A Társulási Tanács és a Társulási Bizottság az 1991-ben aláírt Társulási Szerződés eredményeként jöttek létre és az azt követő tárgyalásokon játszottak fontos szerepet. A makropolitikában az irányítást az Európai Integrációs Kabinet és az Európai Integrációs Tárcaközi Bizottság végzi, és emellett minden minisztérium létrehozta a maga EUügyekkel
foglalkozó speciális főosztályát. Megyei szinten a fejlesztési tanácsok és 1996-tól a 7 statisztikai régió regionális fejlesztési tanácsai jelentették az önkormányzati rendszer európanizálását, amely a NUTS rendszer, a statisztikai osztályozási, besorolási rendszer kiépítésének irányába mutat. Intézményrendszerünk tehát alapvetően EU kompatibilissé vált, 41de vajon a gazdaság hogyan próbált talpra állni a rendszerváltáskor és az azt követő válságos periódusban? A demokratikus folyamatok hatása az EK-magyar kapcsolatokra: A Társulási Megállapodás NUTS 1. – Magyarország; NUTS 2 – hét régió (Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Közép Magyarország, Észak- Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld); NUTS 3. – 19 megye és a főváros; NUTS 4 – 168 kistérség; NUTS 5. – 3131 település 39 A miniszterelnöki kormány pl. német mintát követ, a kancellárdemokrácia útját 40 Kicsit bővebben a
Társulási Megállapodás kapcsán. 41 Az 2003-as országjelentés kapcsán még visszatérek a témára. 24 http://www.doksihu 3.1 A PHARE PROGRAM Az EK-hoz való közeledés szempontjából megfelelő irányból fújtak a politikai szelek 1989-ben. Megjelent a világpolitika porondján a szimbólummá vált Gorbacsov, aki a glasznoszty és peresztrojka beindításával ajtót nyitott a nyugat felé. Ezáltal lehetővé vált, hogy az EK normalizálja viszonyát a KGST tagállamaival, köztük Magyarországgal (lásd korábban). A következő lépés megtételében fontos szerepet játszott az, hogy hazánkban – ahogyan azt az előző fejezetben bemutattam – hivatalosan is beindult a politikai átalakulás folyamata. A demokratikus rendszerváltás (1989-1990) volt az előfeltétele annak, hogy az EK hajlandóságot mutasson kétoldalú, szerződéses kötelezettséget vállalni a nemrég még „állami kereskedelműnek” bélyegzett országokkal. Az EK-nak érdekében
állt, hogy az előre mutató folyamatokat segítse, ezért terveivel összecsengett és azokból következett, hogy 1989. július 14-én az iparilag legfejlettebb 7 ország csúcsértekezletén Párizsban, döntés született arról, hogy a G7-ek Lengyelországnak és Magyarországnak konkrét gazdasági segítséget nyújtanak. Az így beinduló PHARE 42programhoz később az OECD mind a huszonnégy állama csatlakozott és a program koordinálásával és irányításával az Európai Bizottságot bízták meg. A PHARE program kapcsán tényfeltáró küldöttség jött hazánkba, hogy felmérje mely területek igényelnek segítséget. Összeállt az igénylista, amelynek teljesítéséről az EK pozitív döntést hozott. Olyan kereskedelempolitikai döntésekre is sor került, amelyek elől még 1988-ban elzárkózott az EK. A PHARE program magyar vonatkozású történései: Az 1988-ban még 1995-re kitolt teljes diszkriminációmentességet 1990. január 1-jei
határidővel kívánta biztosítani az EK. 42 Forrás: Vörös Mihály László: Versenyképes projektek és pályázatok (58.o-59o) A PHARE mozaikszó angolul: Poland and Hungary Assistance for the Rekonstruction of the Economy; magyarul: Lengyelország és Magyarország Segítségnyújtás a Gazdasági Újjáépítéshez. Ez a program 1989-ben még a demokratikus intézményrendszer kiépítéséhez és piacgazdasági átmenet biztosításához nyújtott segítséget. Később már a tagságra történő felkészülést szolgálták forrásai. Típusai: Intézményfejlesztési programok (olyan intézményeké amelyek alkalmasak a közösségi joganyag átvételére, alkalmazására, betartatására és ellenőrzésére) : ikerprogram (twinning) – hasonló feladatot ellátó magyar és tagállami hivatal együttműködése, ahol a tagállami partner tanácsadói segítik a magyar fél munkatársainak felkészülését; technikai segítségnyújtás- profi kozultánsok és
cégek szolgáltatásait lehetett igénybe venni; képzési programok. Beruházási programok: a közösségi joganyag alkalmazásához szükséges infrastrukturális fejlesztésekhez (berendezések, épületek, számítógépes hálózatok, laboratóriumi berendezések, kommunikációs eszközök stb), a gazdasági-szociális kohézió megteremtéséhez. Nemzetközi programok: pl. speciális programok Az Európai Kutatási Térség integrációja és erősítése, strukturálása, alapjainak erősítése céljára. Közösségi programok: pl. kulturális, oktatási és képzési programok (Socrates, Leonardo da Vinci) 25 http://www.doksihu Magyarország elnyerte a hőn áhított GSP-t, azaz az általános vámpreferenciákat és emellett a nem diszkriminatív import mennyiségi korlátozások felfüggesztését (1990. január 1-től) Konkrét gazdasági, pénzügyi segítséget helyezett kilátásba az EK: kedvezményes hitelek, segélyek és
tanácsadás formájában. A PHARE program eredményeképpen az 1988-ban megkötött EK-magyar kereskedelmi és együttműködési megállapodás rövid ideig volt érvényben, hiszen Magyarország már 1990. január 1-jétől megkapta azokat a kedvezményeket, amelynek életbelépésére a korábban megkötött egyezmény alapján csak 1995-től számíthatott. Rövid idő leforgása alatt tehát egy szintre kerültünk az EK kapcsolatrendszerében az EK-hoz nem társult fejlődő országokkal. A PHARE programot az EK rövidesen kiterjesztette valamennyi átalakulóban lévő országra, még a FÁK-ra is, hiszen ezáltal összeurópai szinten biztosíthatta a fokozódó stabilitást Európán belül. A PHARE által a KGST összeomlás után a preferenciális piacra jutás lehetősége fontos segítség volt a vergődő exkommunista gazdaságoknak, köztük hazánknak is. Valódi pénzügyi segítséget is jelentett a PHARE, amely segítségnek 90%-a hitelekből és 10%-a vissza nem
térítendő segélyekből állt. Hazánknak óvatosan kellett bánnia a hitelfelvétel lehetőségével, hiszen eladósodottságunk ebben a periódusban jelentős volt. Az EK 100 millió ECU-ban határozta meg ekkor azt az összeget, amelyet évente hitelként felvehettünk. Ez az összeg nem volt túlzottan nagy, de a PHARE egyéb elemeihez társulva ösztönzőleg hatott a piacgazdaság kifejlődésére. (Beindult a privatizáció, kisvállakozások jöttek létre, és kezdett kialakulni a menedzserképzések révén egy modern gondolkodású vezető réteg) A PHARE lehetőségei az évek során bővültek, pl. a max. 15%-os infrastrukturális felhasználás-korlátozást 1994-ben feloldották, később pedig maga a PHARE is a csatlakozásra való felkészítés egyik eszközévé vált. A programon keresztül az EK ösztönzőleg hatott a magyar átalakulásra. 3.2 A magyar -EK társulási megállapodás A PHARE programnak már 1990-től látványos hatása volt a magyar exportra
nézve. Az 1989-es 141,8 MD forintos (2,39MD USA dollár) export 1991-re 349,5 milliárd forintra (4,678MD USA dollár) ugrott, míg ugyanebben a periódusban az EK import 26 http://www.doksihu 151,8MD ill. 352MD forint volt 43( 2,5 ill 4,71MD USA dollár) 44 Ezek az adatok azt mutatják, hogy magyar termékek kedvezőbb körülmények között juthattak az EK piacaira, versenyhelyzetük javult, és bár erős ütemben inflálódott a forint, 45devizában kifejezve is nőtt a forgalom volumene. Fontos volt ez a pozíciójavulás hazánk számára, hiszen míg az EU számára mi elsősorban politikai megfontolásokból, a peremvidék stabilizálása szempontjából voltunk fontosak, – az EGK/EK külkereskedelmében 1%-nál soha nem jelentett többet a magyar részesedés – addig az EK a 80´as évektől növekvő szerepet játszott Magyarország külkereskedelmi kapcsolataiban. 1994-re a magyar exportnak és importnak már több, mint 60%-a az EU-val bonyolódott. Az EK
külkereskedelmünk egyenlegére jellemző, hogy az 1992-es pozitívumot mutató év kivételével a mérleg egészen 1998-ig negatív. A rendszerváltás előtti évek negatív szaldója a magyar vállalatok fejletlenségére, valamint az EK saját piacait védő korlátozásaira vezethetőek vissza. Megfigyelhető, hogy a PHARE hatása, a korlátozások felszámolása és a GSP 1992-ben kereskedelmi aktívumot hozott. Az 1992 és 1998-ban ismét deficites mérleg főként annak volt köszönhető, hogy az átalakuló gazdaságunk exportja visszaesett, versenyképességi gondokkal küzdve „erőt gyűjtött”, míg az import ebben a periódusban 7%-os növekedést tudott felmutatni. Ez a növekedés összefüggésbe hozható azzal, hogy a Társulási Megállapodás előtt is hoztunk importliberalizáló döntéseket, továbbá a Megállapodás is jelentős piacnyitást eredményezett. Exportunk visszaesésére magyarázatul szolgálhat még az is, hogy az EU gazdaság 1992-1994
között recesszióban volt, ami a kereslet stagnálását eredményezte. A mezőgazdasági termékeinkkel kapcsolatban megállapítható: az „agyondotált” EU termékekkel még minőségi termelés esetén is szinte képtelenség lett volna felvenni a versenyt A kereskedelem áruszerkezetére jellemző, hogy 70-es évek közepétől az agrárkivitel fokozatosan csökkent. Ennek oka az 1974-ben a magyar vágómarhával és marhahússal szemben bevezetett EK védőintézkedések voltak. Ezen termékcsoport a magyar agrárexport mintegy felét jelentette. Ezt a sokkot azóta sem heverte ki a mezőgazdaság, amely kiszolgáltatva a politikának, az elmaradó reformok következtében egyre kevésbé volt versenyképes. A magyar exportban a fentebb említett cikkek aránya a 90´es évek export konjunktúrájában sem tudott felkapaszkodni. 43 1. grafikon A dollár árfolyama 59,1Ft ill. 74,72Ft volt ezekben az években, amikor beindult az infláció (forrás KSH évkönyv 1995) 45
11. grafikon 44 27 http://www.doksihu A legjelentősebb változás a gépek és gépi berendezésekkel kapcsolatban figyelhető meg. Ezen a területen a termékek exportja 1993 és 1998 között a tízszeresére nőtt 46 Ez a volumen ugrás már a külföldi működő tőke jótékony hatásainak köszönhető. (Erről később) A feldolgozó ipari termékek, valamint a nyersanyag és energiahordozó-kivitel területén átlagos volt a növekedési ütem. A behozatal kapcsán is megállapítható, hogy a mezőgazdasági termékek részaránya csökkent, míg jelentős növekedési volumennel bírtak az importban a feldolgozóipari termékek. A legjelentősebben itt is a gépek és gépi berendezések importja nőtt. 47 Megállapítható, hogy a 90´es évek közeledésének egyértelműen meg volt az eredménye: a termékstruktúrát tekintve együttműködésünk az EU-val a fejlett országok közötti kapcsolatok jellemzőivel bírtak. Látható tehát, hogy a PHARE program
kedvező hatásait a 90´es évek kezdetétől formálódó magyar-EK társulási megállapodás tovább fokozta. Ez a Társulási Megállapodás az EK külkapcsolati gyakorlatában a társulási megállapodások 3. generációját képviseli. Az első generációt az EK első kibővítése előtt hozta létre déleurópai államokkal 48 A második hullámban nem európai, de földközi-tengeri országokkal fűzte szorosabbra kapcsolatait az EK. 49 Az egykori állami kereskedelmű országokra kidolgozott társulási szerződésre feszített tempóban kerített sort az EK. Olyan hirtelen ment végbe a keleti blokk darabokra hullása, hogy az EK eddigi óvatoskodó, elővigyázatos stratégiáját a helyzethez való folyamatos alkalmazkodás váltotta fel. A kelet-európai országok, köztünk hazánk is menekülni vágyott a KGST romjai alól és ezt a közeledést az EK politikai megfontolásokból igyekezett intézményes formában rögzíteni. Ezen törekvése mellett a
Társulási Megállapodás jó eszköz volt az EK-nak arra, hogy miközben 1995-re bővítést tervezett, a megfelelő ürüggyel hallgattassa el a rendszerváltások lendületében integrálódni vágyó szegény keletieket. Az EK fő motivációja tehát az volt, hogy magához kösse, de egyúttal a megfelelő távolságban is tartsa magától azokat a transzformálódó gazdaságokat, amelyeket alacsony árak és bérek, alacsony műszaki színvonal, fejletlen infrastruktúra stbjellemzett. 46 Majoros 84.o 1993-ban az EU-ba 721M dollárnyi gépet és mechanikus berendezést exportáltunk, míg 1998-ra ez az érték 8 879,9M dollárt mutatott. 47 1993-ban 1393,6 M dollárnyi a behozatal, míg 1998-ban 7246 dollár. 48 Görögország (1961) – Görögország az első, amelynek társulási megállapodása teljes jogú tagságig vezetett; Törökország (1963); Málta (1971); Ciprus (1973) – Utóbbi kettő velünk együtt csatlakozott 2004-ben. 49 1978: Algéria, Marokkó, Tunézia,
Egyiptom, Jordánia, Szíria, Libanon 28 http://www.doksihu A 3. generációs társulási szerződés nem egy előre kész, csupán kitöltésre szolgáló blanketta volt, hanem 1990-től az aláírásig folyamatos tárgyalások eredményeképpen formálódott. Az 1991. december 16-án, Brüsszelben aláírt szerződés végérvényesen az európai integráció újára terelte hazánkat, anélkül, hogy a szerződés preambulumában az EK bármilyen kötelezettséget vállalt volna a magyar fél számára oly fontos céllal való azonosulásra: „a kölcsönös érdekek alapján olyan szoros és tartós kapcsolatokat kíván létrehozni, amelyek megkönnyíthetik Magyarországnak az európai integrációs folyamatban való részvételétTudatában annak, hogy Magyarország végső célja, hogy a Közösség tagja legyen, és hogy ez a társulás a Felek véleménye szerint segíti e cél elérését”. 50 Az EK sokáig olyan megállapodást akart létrehozni, amely nem mondja ki
az integrációs célt, csak azt, hogy a kelet-európai gazdaságokat fejleszteni kell, de végül a magyar törekvést siker koronázta. A tagság távlata bekerült a preambulumba, de nem mint közös célkitűzés: az EK csupán hallgatólagosan vette tudomásul, hogy mit kíván a partnere. A szerződés fő gazdasági célkitűzése a 2000. december 31-ig megvalósítandó, a kereskedelem csaknem teljes spektrumát átfogó szabadkereskedelmi övezet létrehozása volt a közép-kelet európai régió és az EK között. Mint később bemutatom, az EK számára oly sebezhetőnek vélt mezőgazdaság területén szó sincs szabad kereskedelemről, csupán kölcsönös kedvezményekről. A négy szabadság (áruk, munkaerő, szolgáltatások, tőke) áramlásának útjában álló akadályok lebontásáról is rendelkezik az egyezmény és beindítja a jogharmonizációt. Szó esik továbbá a gazdasági és pénzügyi segítségnyújtásról is és a társulási szerződésben
foglaltak végrehajtásáról és fejlesztéséről gondoskodó intézményrendszer létrehozásáról. Jellemzője a kereskedelmi rendelkezéseknek, hogy aszimmetrikus jellegűek. Az EK azonnali kedvezményeket is adott, míg magyar félnek lehetősége volt arra, hogy válaszlépéseit 3-4 évvel később tegye meg. Ennyi időt kaptunk a felzárkózásra. Az „Európai Megállapodás egyrészről a Magyar Köztársaság, másrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről” 51szerződés fő elemei a következők: 50 51 forrás: Balázs Péter: Az Európai Unió külpolitikája – 277.o az Európai Megállapodás preambuluma Magyar Közlöny 1994. január 4 29 http://www.doksihu 3.31 Preambulum Ebben, mint fentebb említettem sikerült belefoglalni, azt hogy a gazdasági együttműködésen és segítségnyújtáson túl a magyar cél a teljes jogú tagság. 3.32 Ipari szabadkereskedelmi megállapodás Ez kimondja, hogy a
cél az, hogy fokozatosan, egy átmeneti időszak alatt – max. 10 év – létrejöjjön a szabadkereskedelmi övezet. Számunkra ez létkérdés volt Gyengélkedő gazdaságunk csak exportbővítés útján volt képes felemelkedni és mivel egykori KGST-s partnereink is hasonló problémákkal küszködtek, kellett az EK felvevőpiaca. Az ipari termékekkel foglalkozó fejezet pontosan meghatározta a vámok, mennyiségi korlátozások aszimmetrikus leépítésének menetrendjét. A leépítés nem vonatkozott természetesen olyan termékekre, amelyek védelméről a „kivételi listák” összeállításával gondoskodott az EK. 52 A kivételeknek az az érdekessége, hogy a Magyarországról importált termékek mintegy 40%-ra vonatkozott. Tehát exportunk jelentős részét továbbra is korlátozások sújtották. Emellett tovább szigorították a helyzetet, hogy az EK a kedvezmények megadását komoly származási szabályokhoz kötötte. 53 EK által adott kedvezmények:
Az általános ipari termékek 70%-a (a teljes magyar export 55%-a) 1992. március 1.-től vám- és mennyiségi korlátozás mentesen áramolhatott az EK piacaira. A maradék 30% különleges elbánás alá esett. A vámtételek fokozatosan szűntek meg, 5 év alatt. A 30%-ra vonatkozóan már az első évben is kaptunk vámmentes kvótákat 54és plafonokat. Amíg a kvóták és plafonok nem voltak kimerítve vámmentességet élveztünk. A vámmentes kontingensek kimerítése esetén a vámok életbe léptek. Azoknál a termékeknél, ahol a bevihető mennyiséget vámplafonnal szabályozták, túllépése esetén nem alkalmazták 52 A kivételi listákon szerepelt az célgyártás, textil- és ruházati ipar, vegyipar egyes ágai. A kedvezmények akkor jártak, ha a termék egészében magyar alapanyagból és alkatrészekből készült, vagy ha az utolsó lényeges megmunkálást Magyarországon végezték. Emellett a termék importhányada nem haladhatta meg a 40%-t,
kivétel ha az importanyag az EK-ból vagy az EK-hoz társult országból származott 54 Kontingenseket határoztak meg pl. a következő termékeknél: autók, buszok, játék, vegyi anyag, TV, gumiabroncs, alumíniumtermékek stb 53 30 http://www.doksihu szükségszerűen a vámokat. 55 Minden évben 15%-kal volt növelhető a vámmentes mennyiség. A vámmentes mennyiség felett bevitt árukra kivetett vám szintén csökkent az évek során. (Megjegyzendő: a Társulási Megállapodás hatályon kívül helyezte a GSP-t, minek következtében 17 exportcikkünk került be a különleges elbánást igénylő termékek közé) A textil- és ruházati cikkekre (a teljes export 15%-a) az asszimetria helyett, kölcsönös engedmények vonatkoztak. Az importunkra kivetett vámok a tervek szerint két lépésben, 6 év alatt szűntek meg. (Első év 28,6%-os vámcsökkenés, 2. év változatlan, majd évente 14,3%-os csökkentés) Azon termékekre, amelyeket az EK vállalkozások
bérmunkában gyártottak Magyarországon, sikerült elérni a 14%-os vámok megszűntetését. A mennyiségi korlátozásokat is GATT konformmá tették, fele idő alatt eltörölte az EK ezt a korlátozást. Hazánk számára nem volt szükséges a fokozatosság, megtehette egyszerre az utolsó évben is. Az acélipari termékek (A teljes export 5% vas- és acélipari termék) kényes területei voltak a megállapodásnak, tekintve, hogy az EK-n belül permanens válság sújtotta területről volt szó. Itt a négy éven át évi 20%-os, majd utolsó évi 10%-os vámcsökkentést vállalt az EK. Ezután eltűntek a vámok A vámjellegű illetékeket a megállapodás hatálybalépésekor az EK eltörölte A magyar kedvezmények: Gyorsító lista: az EK import 15%-a - 3 év alatt évenkénti 33,3%-os vámcsökkentés olyan termékeknél, amelyekre alapvetően szükségünk volt és önmagunk nem állítottunk elő (pl. vegyipari alapanyagok) Lassító lista: az
EK import 63%-a - 1995 és 2002 között kerültek lebontásra a vámok (pl. műanyag termékek, textil-, acél-, gépipari termékek) Normál lista: az EK import 22%-a - 1995-1998 között lettek vámmentesek az előző két kategóriába nem tartozó termékek. A mennyiségi korlátozásokat 1993 és 2001 között számoltuk fel (Megjegyzendő: ezen a területen nagy hibát követtünk el, hiszen a mennyiségi korlátozások az EK hazánkba irányuló forgalmának csupán a 10%-ra vonatkoztak. 1992-ben nagyvonalú importliberalizációt vittünk véghez, minek 55 Export termékeink nagy része ebbe a kategóriába tartozott! 31 http://www.doksihu folytán komoly adut ütöttünk ki a saját kezünkből. A mennyiségi korlátozások révén jobb alkupozícióban indíthattuk volna a társulási tárgyalásokat) Eltöröltük az engedélyezési illetéket (1%) 1995-től; a vámkezelési illetéket (2%) 1996-tól két részletben; a statisztikai illetéket (3%)
1995-től három részletben A felek megállapodtak arról is, hogy piaczavarás esetén milyen védőintézkedéseket léptethetnek életbe 56. A piaczavarás fogalmának homályos megfogalmazása azonban nagy lehetőségeket tartogatott az EK számára, hogy megvédje „kivételi listás” termékeit, ha szükségesnek véli. Konkrétabb eset a fizetési mérleg nehézségeire való hivatkozás, amely hazánknak pl. 1995-ben a vámpótlék 57 bevezetésénél megfelelő jogalapot biztosított ill az új iparágak védelmére tett intézkedések, amelyek fenntartása nem lehet több öt évnél. A versenyszabályok tekintetében a Római Szerződés alapelveit kellett harmonizálnunk és minderre 3 évet kaptunk. 3.33 A mezőgazdasági termékek kereskedelme Ezen a területen szó sem volt szabad kereskedelemről. (A teljes exportunk 25%-a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek voltak). Az EK agyondotált ágazatát féltette az olcsónak tartott kelet-európai
konkurenciától. Ezen a területen az átmeneti időszak után is csak kölcsönös kedvezmények nyújtásáról lehetett szó, hiszen a Közösség ragaszkodott a piacvédelem és a protekcionista agrárrendtartás eszközeihez és lefölözések és exportszubvenciók formájában riasztotta el magyar partnerét. Az EK a magyar termékek 70-80%-ra dolgozott ki kedvezményeket és termékre szabottan határozta meg a mennyiségi és vámkorlátozásokat. A mennyiségi korlátozások kapcsán meghatározták a vámmentes export maximumát és afölött teljes vámot kellett fizetni. A kedvezményekre itt is jellemző volt az aszimetria, a Közösség több termékre adott nagyobb mértékű kedvezményeket, mint amilyenek a magyar fél viszonzásul felajánlott. A kedvezmények jellemzői az EK részéről: 1992 és 1994 között évi 20%-kal nőttek a vám és lefölözési kedvezmények a mezőgazdasági termékek nagy részére vonatkozóan; A kedvezményezett mennyiségek is
évi 10%-kal nőttek. 56 57 Büntető vám, importfelügyelet, import engedélyeztetés, import leállítás. Lásd 53. oldal 32 http://www.doksihu Az alaptermékeknél 58a fenti kedvezmények maradéktalanul érvényesültek 50%-os lefölözési kedvezmény érvényesült meghatározott mennyiségű húsféleségek esetén. Ezek a GSP által már korábban hasonló módon kedvezményezett termékek. 59 A GSP keretében már 1991-től csökkentett vámmal EK-ba kerülő termékek köre, 60 mennyiségi korlátozás nélkül, vámcsökkentéssel léphettek az EK-ba. A feldolgozott termékeknél a vonatkozó ipari vámot eltörölték, míg a termék mezőgazdasági tartalmára vonatkozó vámtételt évi 10%-kal csökkentették. A kedvezményt élvező mennyiséget öt éven át évi 10%-kal növelték. Azoknál a termékeknél, ahol csak vámteher volt, ott 3 éven át évi 20%-os volt a csökkenés. A kedvezmények jellemzői magyar részéről: A
magyar kedvezmények is hasonló részletességgel kerültek kidolgozásra. Jellemező, hogy szűkebb termékkörre és kisebb volumenre vonatkoztak. A magyar vámcsökkentés évi 10% volt 3 éven át, míg a mennyiségi keretek 61öt éven át évi 5%-kal bővültek. További kedvezmények: egyes termékeknél 15%-os évi vámcsökkentés, ill teljes mennyiségi liberalizálás. 3.34 A többi „három szabadságra” vonatkozó szabályozások Ezen terület megállapodásaira alapvetően az jellemző, hogy elsősorban a letelepedésre vonatkozó rendelkezések mutattak a későbbi integráció irányába. Ezentúl a tőkeerős EK vállalatok kelet-európai piacokon való intenzív megjelenését készítették elő. Ebből persze közvetve hazánk is profitált, hiszen ezáltal a munkahelyteremtés, modern vállalatirányítás importjának előnyeit élvezhette. További fontos rendelkezések: A munkaerő szabad mozgása nem valósult meg, ezen a területen az addig elért
eredmények fenntartása volt a cél. Az EK tartott az olcsó magyar munkaerőtől, évente 10-20.000 –en vállalhattak munkát Amennyiben magyar Állati, állati eredetű termékek (marha, sertés, júh) valamint búza, gyümölcsök, zöldségek, napraforgó Pl. szalámi , kacsahús, libahús 60 Pl. liba-, kacsamáj, friss zöldség- és gyümölcs félék 61 A kvótáknál nagyobb mennyiségek csak engedélyezés esetén voltak behozhatóak. Ez védekezés volt az a 45%-os mértékben támogatott EK mezőgazdaság versenyelőnyének kompenzálására. 58 59 33 http://www.doksihu vállaltok külföldi tendert nyertek, magyar alkalmazottaik beléphettek az adott ország szociális ellátórendszerébe. 62 Az EK-ban dolgozó magyarok munkakörülményeit és jövedelmezését az EK polgárok szintjére kívánta emelni a Közösség. (Ez gyakorlatilag a létező diszkrimináció megszűntetésére irányuló törekvés volt). Az EK szakmai segélynyújtással
kívánta javítani a szociális biztonsági rendszert hazánkban, ezáltal közvetve a helyben maradásra kívánta ösztönözni a magyar munkaerőt. Célul tűzték ki a társadalombiztosítási rendszerek összehangolását. Az EK a szerződés életbelépésétől, Magyarország öt éven belül nemzeti elbánást biztosított a másik fél vállalatai számára. 63 (Hazánkban voltak olyan területek, amelyeken a külföldiek beruházásáról szóló törvény lehetővé tette a megállapodás életbelépésekor a külföldi tulajdonhányaddal bíró vállalkozások megtelepedését) 3.35 Együttműködési keretek a gazdasági fejlődés előmozdítása területén A Társulási megállapodásban megfogalmazták, hogy „tudatában a Magyarország és a Közösség közötti gazdasági és társadalmi különbségeknek () a Megállapodásban megfelelő rendelkezésekre van szükség ahhoz, hogy a társulás céljait elérjék”, 64 vagyis rögzítették, hogy
Magyarországnak fejlődnie kell. A fejlesztéshez az EK hajlandó volt segítséget nyújtani a következő eszközökkel: Együttműködések az ipar, tudomány és technológia, mezőgazdaság, környezet, vízügy, szállítás, távközlés, bank, biztosítás, regionális fejlesztés, idegenforgalom, pénzmosás elleni harc, kábítószer elleni küzdelem területein. Részt vehettünk kutatási programokban, közös vállalkozásokban a tudomány a nukleáris biztonság, a kultúra, a szociálpolitika, a statisztika és a Az EK tartott attól, hogy munkaerőpiacán megjelenik az olcsó magyar munkaerő, ezért a IV. cím 41 cikkében a Megállapodás hivatkozik a „tagországok munkaerőpiacának helyzetére” és a korábbi eredmények fenntartását hangsúlyozza, a következő jövőbemutató utalással: „ A Társulási Tanács a tagállamokban érvényben lévő szabályokkal és eljárásokkal összhangba és figyelembe véve a tagállamok és a Közösség
munkaerő-piaci helyzetét, megvizsgálja a fenti lehetőségek további javítását, ideértve a szakmai gyakorlat folytatására vonatkozó lehetőségeket is” – forrás: Balázs Péter: Az Európai Unió külkapcsolatai és Magyarország (163.o) 63 Kivételek: a pénzügyi szolgáltatók (bankok, biztosítók) 10 év után , míg pl. az ingatlankereskedés, szerencsejátékok, mezőgazdasági jellegű tevékenységek ezután sem kapják meg a nemzeti elbánást egyik partnernél sem 64 forrás: Társulási Megállapodás – Balázs Péter: Az Európai Unió külpolitikája – 277.o 62 34 http://www.doksihu szociálpolitika területén. Technikai segítségnyújtásban részesülhettünk. EK konform ipari szabványokat, minőség tanúsítási rendszert, könyvvizsgálatot, pénzügyi ellenőrzést honosíthattunk meg. A PHARE programon keresztül és az Európai Beruházási Bank révén segélyekhez és kölcsönökhöz juthattunk.65
Jogharmonizációt írtak elő a vámjog, társasági jog, termékfelelősség, szellemi tulajdonjog, versenyszabályok, vállalati számvitel és adózás, fogyasztói érdekvédelem, műszaki szabályok és szabványok, közlekedés és környezetvédelmi szabályok, minőség-ellenőrzés, élelmiszertörvény, dolgozók munkahelyi védelme területeken. 3.36 Új intézmények Itt köszön leginkább vissza az előző generációs Társulási Megállapodások eredményessége. A közös koordinációt elősegítő intézmények nagy része a korábbi társult partnerek vonatkozásában is létező struktúrák: Magyar-EK Társulási Tanács; tagjai: EK Tanács és Bizottság valamint magyar kormányképviselők; feladatkör: felelős a megállapodások végrehajtásáért. Társulási Bizottság; tagjai: főtisztviselők; feladatkör: a Társulási Tanács munkáját segíti. Új intézmény a Társulási Parlamenti Bizottság; tagjai: az Európai Parlament
képviselői és a magyar Országgyűlés tagjai közül kerülnek ki; feladatkör: politikai együttműködés; ez a Bizottság ajánlásokat tehetett a Társulási Tanácsnak és attól információkat kérhetett, valamint jogot formálhatott arra, hogy a Társulási Tanács tájékoztassa határozatairól A Társulási Megállapodás már 1992-től részlegesen életbe lépett, 66 de az igazi start 1994. február 4-e volt A Megállapodással szembeni legfőbb követelményünk, termékeink 65 A támogatások az EK autonóm döntésein múlnak, és komoly feltételekhez kötöttek: „a pénzügyi támogatás feltétele, hogy Magyarország a konvertibilitást, valamint a gazdasági szerkezetátalakítást illetően () a Nemzetközi Valuta Alap által jóváhagyott programot terjesszen elő, azt a Közösség elfogadja és Magyarország folyamatosan hajtsa végre ezeket a programokat.” A pénzügyi segítség folyósítása függött a Megállapodás értelmében: a magyar
gazdaság abszorbciós képességétől, a hitel visszafizetés képességétől, valamint attól, hogy mennyire intenzív a piacgazdaság irányába történő átalkulás folyamata. 35 http://www.doksihu akadálytalan áramlása az EK piacok felé fokozatosan realizálódott. Sőt menet közben az apróbb módosítások révén újabb és újabb extra-liberalizáció valósult meg. 67 Tény, hogy az EK piacnyitása menekülési utat jelentett hazánk számára a gazdasági válságból, mégis az aszimetrikus megállapodás mélyére tekintve megállapítható, hogy az EK óvatossága nem hagyta, hogy hazánk és a többi társuló ország hosszútávon ténylegesen többet profitáljon, mint az integrációs centrum. Balázs Péter az EU külkapcsolatairól szóló könyvében 68az alábbi hét okra vezeti vissza a Társulási Megállapodás rejtett EK előnyeit: Az erőtlen keleti exporttal szemben egy erőteljes nyugati exportpotenciál állt. A nagyobb
versenyképességet nem voltak képesek ellensúlyozni a piacnyitás terjedelmére és időbeli ütemezésére vonatkozó kedvezmények. A vámkedvezmények százalékos behatárolása elfedte a lényeget: Magyarországon a kedvezményes alapvámok számtani átlaga a Társulási Megállapodás életbelépésekor 13% volt. A különböző illetékekkel együtt kb 18%-os átlagos vámszint csökkentés indult meg 1994-től. Az EK-nak ezzel szemben átlagosan 4,5%-os vámokat kellett lebontani A szabadkereskedelem az ipari termékek körére vonatkozott. Az EK Magyarországra irányuló exportjának 95%-t, míg hazánk EK-ba irányuló exportjának csak 74%-t jelentette ez a termékkör. A vámok aszimmetrikus lebontásának ütemterve szerint az utolsó periódusban nagyobb kedvezményeket jelent az EK számára a megállapodás szerinti vámlebontás, 69 hiszen míg a magyar ipari exportnak 74%-a , addig az EK ipari exportnak 95%-a áramlott vámmentesen. Tény,
hogy az EK nagyobb kedvezményeket kínált hazánknak. De ezen kedvezmények érvényesítése érdekében az EK külső kereskedelmének csak 0,8%-t „áldozta be” – ilyen arányban részesedett a magyar kapcsolat az EK teljes kereskedelméből. Ezzel szemben a kisebb mértékű magyar kedvezmény a magyar import mintegy 40%-ra vonatkozott. 70A magyar fél tehát 66 1992 március 1-től pl. az általános magyar ipari termékek (amely exportunk 55%-t jelentette) 70%-nál, amelyek nem tartoztak az érzékeny kategóriába, a Közösség eltörölte a vámokat és mennyiségi korlátozásokat. 67 A textil- és ruházati termékek kereskedelmére vonatkozó beviteli kvóták nagy részét a korábban meghatározott 1997 helyett, már 1996-ban megszüntették. Az acéltermékekre vonatkozóan a vámokkal egyidejűleg a mennyiségi korlátozások is megszűntek 1996-tól. 68 Balázs Péter: Az Európai Unió külkapcsolatai és Magyarország 69 5. táblázat 70 2. grafikon
36 http://www.doksihu kereskedelmének összehasonlíthatatlanul nagyobb részét liberalizálta az EK javára! A piaczavarás és dömping ellen az EK gazdasági súlyánál fogva hatékonyabban tud fellépni. Mivel a megállapodásban homályosan voltak definiálva ezen tevékenységek jellemzői valószínűsíthető volt, hogy a fejlett érdekvédelemmel rendelkező nyugati vállalkozó szféra hatékonyabban tudja majd érvényesíteni panaszait. Ezen kívül ezen mechanizmusok életbeléptetésében az EK közös kereskedelempolitikáját kivitelező Bizottság is nagy gyakorlattal rendelkezett. Az EK származási szabályzásai is kereskedelemkorlátozó hatásúak voltak. Az EK liberalizálta az olyan magyar áruk exportját, amelyekbe EK, vagy visegrádi országbeli alkatrész is bekerült, ellenben más országokból érkező nyersanyagok, félkész termékek beépítése esetén, amennyiben az EK-ba irányul exportjuk, már nem voltak érvényesek a
kedvezmények. Míg az EK-ban részletesen kimunkált szabályozások (szabványok, fogyasztóvédelem, minőségi előírások stb) engedélyezték, ill. tiltották a termékek forgalmazását, addig a fejletlenebb piacokra akadálytalanul áramolhattak a termékek, hiszen nálunk még nem voltak kiépített szűrő mechanizmusok. Az EK védekezett, míg Magyarország saját szabványait igyekezett EK-konformmá tenni. Összefoglalás Az aszimetrikus kedvezményeket biztosító Társulási Megállapodás mindent összevetve nem elsősorban a pénzben mérhető előnyök szempontjából volt hatékony. A Megállapodás a teljes magyar gazdaságnak mentőövet dobott. Kereskedelmünkben az EK részaránya fokozatosan növekedett, 71és az EK kereskedelmében is bekerültünk 1998-ra az EK 10 legfontosabb kereskedelmi partnere közé. EK exportunk és importunk is többszörösére nőtt, de az EK-val való kereskedelmünk passzívuma jó ideig megmaradt, elsősorban az ipari és
mezőgazdasági termékekre vonatkozó, lassan lebomló korlátozásoknak. A nem, vagy csak korlátozott mértékben liberalizált területek – mezőgazdaság, acélipar, textilipar – lettek volna a magyar export húzóágazatai. Ezen területek közül különösen a mezőgazdaság volt a nagy vesztes, hiszen míg a másik két területen lépésről-lépésre 71 2.grafikon 37 http://www.doksihu megvalósult a liberalizáció, addig az agrár export nem volt képes kihasználni az EK aszimmetrikus kedvezményeit és stagnált. Ez a kimerevített állapot egyrészt a versenyképes és ugyanakkor agyonszubvencionált EK termékek erős piaci pozíciójával, másrészt a fejlődésképtelen magyar mezőgazdaság impotenciájával is indokolható. Fontos, növekedést serkentő hatás volt a működő tőke beáramlása. Ez a folyamat a 90´es évek elején beinduló privatizáció és külföldi vállalkozások megtelepedését segítő törvénykezés révén igazi
frissítést jelentett a magyar gazdaságnak, amely rendszerváltozást követően a modernizáció ösvényét taposta. A Társulási Megállapodás egy ugródeszka volt. Kedvezőbb külgazdasági környezetet teremtett és együttműködési lehetőségek, források, jogharmonizáció révén lehetőséget adott arra, hogy adaptáljuk magunkat az EU-hoz. A 90´es évek elején gazdaságunk, versenyképességünk, politikai kultúránk, intézményrendszerünk még nem tett alkalmassá arra, hogy az 1995-ös bővítés révén bekerüljünk az EU-ba. A Társulási Megállapodás segítségével azonban lehetőség nyílt arra, hogy elinduljunk azon az úton, amelynek már látni lehetett a végét: a Parlament határozatának elfogadására 1994. március 22-én került sor, 223 mellette szóló szavazattal, 3 tartózkodás mellett és ellenszavazat nélkül. A Magyar Parlament ily módon kifejezte azt a tényt, hogy az Országgyűlésben képviselt valamennyi politikai párt
támogatja Magyarország tagságát az Európai Unióban. A csatlakozási kérelmet Boross Péter miniszterelnök 1994. március 31-én írta alá 1994 április 1.-én Magyarország benyújtotta csatlakozási kérelmét az EU-ba II. rész Az csatlakozási tárgyalásokig vezető út 4. Célok, érdekek, realitások Az EK – 1992-től EU – számára kezdetben a közép-kelet európai országok integrációs törekvéseinek fékezése volt az érdeke. A PHARE program előkészítésének során tényfeltáró bizottságok jártak az érintett országokban – hazánkban is – és lehangoló kép fogadta őket. Feketén-fehéren kiderült, hogy a térség súlyosan elmaradott gazdaságilag, intézményi struktúrájában, jogi környezetével, infrastruktúrájával stbEgyetlen pozitívum a politikai elhatározás volt, miszerint a térség a piacgazdaság és a demokrácia kiépítésének útjára kívánt lépni. A rendszerváltozás okozta lelkesültség azonban nem tudta
elkendőzni a súlyos felkészületlenséget. (Mintha egy talpasokból álló alakulat kért volna bebocsátást a motorizált hadtestbe.) 38 http://www.doksihu Az EU az EFTÁ-val kötött szabadkereskedelmi megállapodása (1991) után óvatosan méregette a keleti blokkot. Tőkéjét egy nagy piacon, az olcsó munkaerő komparatív előnyeit kihasználva tudta volna kamatoztatni, ellenben látta, hogy csak akkor lehetne ezt a tőkét hatékonyan felhasználni, ha mindezt egy korszerűbb környezetben tehetné. Ehhez azonban a térséget fejleszteni kell Maga a térség korlátozottan képes az önfinanszírozásra, hitelbíró képessége csekély. Úgy állt tehát a helyzet, hogyha az EU ebben a térségben terjeszkedni akar, akkor a felzárkóztatást az EU-beli vállalatoknak és polgároknak kell finanszírozni. Azoknak a dolgozó, adót fizető EU polgároknak, akiket a piacok megnyitásával az „alacsonyabb igényszintű” keleti munkaerődömping fenyeget, és azoknak a
vállalatoknak, amelyek termékeivel az olcsóbban, de immáron felfejlesztett, EU-technológiával előállított keleti áruk eséllyel versenyeznének. A közép-kelet európai esetleges bővítés vonzereje az EU számára mégis létezett. Ez a vonzerő abban rejlett, hogy esélyt jelentett arra, hogy lépést tudjon tartani a világgazdaság másik két erőcentrumával, két fő riválisával, az USA-val és Japánnal. Ezen indíttatásból fűzte szorosabbra az EU kapcsolatait az EFTÁ-val és integrálta 1995-ben Ausztriát, Svédországot és Finnországot. A további gazdasági erősítés azonban már csak a fejletlenebb Közép-Kelet Európa jelenthette. A fent említett gazdasági megfontolásokból azonban az EU, el nem ítélhető módon, óvatos volt. Szakemberei kb 25 év megkésettséggel jellemezték a kelet-európai gazdaságokat. Emellet a német egyesítés tapasztalata – amelynek számláját még ma is fizeti Németország – több mint elgondolkodtató volt
az EU számára. Fenyegetett a veszély, hogy a fejletlen újak miatt a közösségi agrár – és regionális támogatások elaprózódnak, a döntéshozásban a túl sok kicsi elnyomhatja a nagyokat, a nemzeti kisebbségi konfliktusok az EU határain belülre kerülhetnek. Mindent összevetve az EU azt a fenyegető veszélyt érezte, hogy a sok fejletlen túl sokba kerül és lelassíthatja az amúgy is recesszióban lévő gazdaságát. Az európai biztonság megteremtésére vonatkozó politikai megfontolások, az általános európai biztonság létrehozására irányuló törekvések – amelyek tulajdonképpen már az EU ősének, az EGK-nak az alapkoncepcióját képezték – némileg semlegesíteni látszottak a kockázatok miatt kialakult ódzkodást. Az EU tehát alapvetően „ambivalensen volt nyitott”, és ez azt jelentette, hogy nem volt hajlandó a racionálisnál több anyagi terhet vállalni. Nyilvánvalónak látszott, hogy a csatlakozni kívánó országoknak
önmaguktól kell a transzformáció leghatékonyabb útját megtalálni, ehhez az EU kész segítő kezet nyújtani. 39 http://www.doksihu Az EU az útjelzőket felállította.72 Már 1992-ben, a lisszaboni csúcson, a Bizottság jelentésben fogalmazta meg azokat az alapvetéseket, amelyeknek az esetleges bővülés esetén az új tagoknak meg kell felelnie. A bizottsági jelentés megerősítette az eredeti tagság alapfeltételeit, miszerint tag lehet minden európai, demokráciában élő ország, amely tiszteletben tartja az emberi jogokat és piacgazdaságot működtet. Hangsúlyozta a jelentés, hogy a közösségi joganyag, (acquis communautaire) átvétele alapfeltétel. Már ekkor utaltak a bővítés ama következményére, hogy az EU-nak reformokra lesz szüksége a döntés-előkészítés és a döntési eljárásokkal kapcsolatban. Az EU végül 1993 júniusában, a koppenhágai csúcsértekezleten nyilvánította ki a kelet-európai országok intenzív
csatlakozási törekvéseit látva, hogy a közép-kelet európai országok felvételt nyerhetnek, amennyiben teljesíteni képesek azokat a gazdasági és politikai kötelezettségeket, amelyek a tagsággal együtt járnak. Ezek – megerősítve a korábban már definiáltakat: Működő demokrácia és jogrend, emberi jogok és kisebbségek védelme. Működő piacgazdaság, ahol a nemzetgazdaság bírja a versenyt. Fejlett ország, amely vállalni tudja a politikai, valamint a gazdasági és monetáris unióval járó kötelezettségeket. Az Unió önmagának is feltételt szabott: Az EU-nak is felkészültnek kell lennie a bővítésre. Az Unió 1994. december 10-én, esseni csúcsán tette nyilvánossá, hogy melyik az a tíz ország, amellyel hajlandó megkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat. Ezek: Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia és Szlovénia. 73 1995 júniusában,
Cannes-ban az EU jóváhagyta azt a dokumentumot, amely 23 fejezetben ad meg olyan szemelvényeket az EU joganyagából, amelyeknek átültetését javasolta az egyes jelöltek jogrendjébe, abból a célból, hogy kialakulhassanak a működő piacgazdaság feltételei. 72 73 A madridi csúcsig Balázs Péter: Az Európai Unió külpolitikája című munkájának vonalvezetését követtem. 1995 –re már a tagság ígéretével rendelkezett Málta és Ciprus is, valamint Törökország, amely már évtizedek óta az EU „előszobájában” tartózkodott. 40 http://www.doksihu A madridi csúcson (1995. december) már nyilvános volt, hogy a csatlakozási tárgyalások kezdési időpontjának 1998-at tekintik az érintettek. Az óvatos EU ekkor az effektív tárgyalások beindítása helyett még csak a kibővítési folyamat beindításáról beszélt. Magyarország számára, mint korábban már többször kihangsúlyoztam, az EU-hoz való intenzív közeledés mindennél
fontosabb prioritás volt. Tagjai voltunk már a GATTnak (1973), csatlakoztunk a Nemzetközi Valutaalaphoz és a Világbankhoz (1982), valamint beléptünk az Európa Tanácsba (1990). 1991-ben az OECD partnerei és az EK társult tagjaivá váltunk (1991-ben írtuk alá a szerződést), újraértelmeztük kapcsolatainkat a Közép-Európai országokkal a Szabadkereskedelmi Megállapodás megkötésével (1992) és hasonló megállapodást kötöttünk az EFTÁ-val (1993). A „visegrádi országok” szabad kereskedelemre vonatkozó szerződése szintén 1993-ban öltött hivatalos formát. Politikai vezetésünk minden relációban kereste a gazdasági továbblépés lehetőségeit, ezen megállapodások közül azonban az EU-kapcsolat volt a legfontosabb. Külkereskedelmünk bővülésének jellegzetességei azt mutatták, hogy a rendszerváltozást követően mind nagyobb és nagyobb szerepet játszott az EU hazánk az export- importjában, minden egyéb kapcsolatot maga mögé
utasítva. 74 Célul a minél gyorsabb teljes integrációt tűztük ki Az integráció hasonló gazdasági fejlettségű országoknál – amelyek gazdaságuk szerkezetében, intézményrendszerükben és kultúrájuk „alapvetéseiben” is közel állnak egymáshoz – kölcsönösen jótékony hatással van a partnerekre. A megnövekedő piacok, az élesedő verseny, a szélesedő beszerzési lehetőségek a jó adaptációs képességgel, innovatív menedzsmenttel rendelkező vállalatokat a továbbfejlődésre ösztönzik. A fejlődő, növekvő, új piacokon aktivizálódó termelőerők az adott ország teljes gazdaságára jótékony hatást gyakorolnak. A tőkeerős vállalatok modernizálnak, technológiailag fejlesztenek, a munkaerő piac kínálati oldalára a képzettség szempontjából ösztönzőleg hatnak. Mindezen tényezők emelik az adott ország termelőerőinek színvonalát. Nő a termelékenység, nő a versenyképesség. Nő a gazdaság Az integráció
pozitív hatása azonban fejletlenebb régiókba érkezve negatív előjelűre fordulhat. A fejletlen, közép-kelet európai országok korszerűtlen, versenyképtelen ágazataira a tőkeerős verseny végzetes hatást gyakorolhatott volna, amennyiben egyik pillanatról a másikra megvalósult volna a tagfelvétel. Meg kellett előbb teremteni a működő piacgazdaságot és az infrastrukturális felzárkózáshoz is hozzá kellett 74 2. grafikon 41 http://www.doksihu kezdeni. Vonzóvá kellett tennünk gazdaságunkat a külföldi tőke számára, meg kellett teremtenünk a megfelelő intézményi struktúrát, a biztonságot sugárzó jogi hátteret. A politikai lelkesültség azonban kevés volt. A 90´-es évek elején az EU-ban az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabadon áramlottak egy fejlett piacon. A KözépKelet Európában regnáló kormányoknak egy retardált, impotens viszonyokkal rendelkező piacot kellett sürgősen transzformálni
felfokozott politikai és társadalmi türelmetlenségek közepette. 5. A transzformáció folyamata elindul hazánkban 5.1 Az MDF kurzus Az 1990-es választásokon az utódpárt, az MSZP 75súlyos vereséget szenvedett. A vérnélküli forradalom eredményeként az egykori ellenzéki tábor egy része (MDF 76 – FKGP 77 – KDNP 78) koalíciót alkotott, míg a parlamentben ellenzékbe szorult az SZDSZ, a FIDESZ 79 és az MSZP. Ahogyan a véres forradalom, úgy hazánkban a békés forradalom is elmaradt, és úgy gondolom már itt, a startkőnél determinálódott a rendszerváltást követő másfél évtized politikai „kultúrája”, amely súlyos hatást gyakorolt a magyar gazdaságra és EU adaptációnk folyamatára, fékeket építve az átalakulás mechanizmusába. Az új politikai elit nem tudott létre jönni, hiszen soraiban ott voltak a kommunisták és reform kommunisták. Politikai oldaltól függetlenül beépültek a múlt rendszer működtetői az új elitbe. A
problémák ott kezdődnek, hogy ez a régi vezető réteg kiépített klientúráját, működő gazdasági kapcsolatait rászabadította a formálódó piacgazdaságra. Ezáltal nem csak a politikai hatalomra, de a gazdasági folyamtokra is hatást gyakoroltak. Ez önmagában nem lett volna baj, de a jelenség politikai következményei súlyosak voltak. A régi rendből érkezők helyzeti előnyét a rendszerváltó elit nehezen tűrte, és a politikai kultúrát is mérgezni kezdték a múlt lezárhatatlanságának problémái, beindultak a parlamenti „pufajkázások”, „kommunistázások”. A parlamenti pártok egyre élesebb összecsapásai kezdetben hiszterizálták, majd fásulttá tették az állampolgárokat. A pártok ahelyett, hogy hosszú távú, pl. az EU csatlakozást előmozdító, közösen formált gazdaságistratégia programok létrehozásán fáradoztak volna, még ma is „ügynök törvények” 75 szociáldemokrata nemzeti konzervatív 77 radikális
konzervatív 78 kereszténydemokrata 79 pragmatikus liberális 76 42 http://www.doksihu formálásával töltik az időt, miközben már a 2. NFT kidolgozásával kapcsolatban kellett volna konszenzusra jutniuk. A régi-új politikai elit a múlt béklyóit vonszolva képtelen volt új gazdaságpolitikát, új társadalom filozófiát kidolgozni és képviselni. A magyar társadalom a békés átmenetet követően drasztikusan szembesült az új világ törvényeivel és nem tudatosították a politikai erők a magyar polgárokban, hogy az út, amin az ország elindult sokáig keményebb lesz, mint a „gulyáskommunizmus” utolsó pár évtizede. Az első kormányzati kommunikációnak hangsúlyozni kellett volna, hogy a társadalomnak hatékonyabb munkavégzésre, egyéni áldozatvállalásra kell felkészülnie, valamint számolnia kell azzal, hogy személyes kockázatok vállalása nélkül a nemzet nem lesz képes sikereket elérni. Ha a rendszerváltó pártok készítettek
volna közösen egy zárszámadást a parlamenti választások előtt, sok keserű tapasztalattól óvták volna meg társadalmunkat. Szükség lett volna egy teljes átvilágításra, mint egy csőd szélén álló üzemnél, amely privatizáció előtt áll. A magyar állam ugyanis a csőd szélén állt. Eladósodott, korszerűtlen szervezeti struktúrák működtették. Dolgozói, a magyar nép, nagyrészt versenyképtelen ágazatokba ölték hatékonyabban is hasznosítható energiáikat. A „magyar állam vállalat” modernizálásra szorult. A különböző politikai erőknek végre kellett volna hajtani a teljes átvilágítást és még az első parlamenti választások előtt ki kellett volna dolgozniuk a következő 1-1,5 évtizeden átívelő Hosszútávú Nemzeti Stratégiát (a továbbiakban HNS). Egy olyan stratégiát, amiben minden politikai erő egyet tud érteni. A HNS helyzetfelmérésen alapul, adatokon, amelyek megmásíthatatlanok: államadósság,
fizetési mérleg hiány, költségvetési hiány, ágazati struktúrák, import –export összetétel, a magyar termékek versenyképességének jellemzői stbMiután az átvilágítás megtörtént az adatokat nyilvánosságra kellett volna hozni és el kellett volna oszlatni a gyorsan eljövő kánaán-ba vetett hit rózsaszínű képzetét. Minden politikai erőnek hangsúlyozni kellett volna, hogy nehéz időszak következik, ami annál rövidebb lehet, minél nagykorúbb gondolkodású a társadalom. A kommunizmus, amely óvta a megrázkódtatástól és a megpróbáltatásoktól gyermekeit, megszűnt. A gyermekeknek egy csapásra felnőtté kellett volna válniuk, és meg kellett volna tanulni önmagukról gondoskodni. Az állam újraelosztó funkcióját gyorsan át kellett volna alakítani, hiszen egyedül nem képes mindenki gondjait magára vállalni, mert ettől a tehertől összeomlik. Tudatosítani kellett volna az állampolgárokban, hogy az állam a jövőben arra lesz
csak képes, hogy miközben erejéhez mérten a menedzseli a helyzetet, azoknak nyújt csak segítséget, akik egyedül – különböző 43 http://www.doksihu okok miatt (idős kor, munkaképtelenség, halmozottan hátrányos helyzet stb) – nem képesek boldogulni. Majd, ha már megerősödött, akkor kidolgozhatja svéd, német, vagy osztrák mintára a fejlett szociális ellátó rendszert is, de addig minden magyar érett gondolkodású felnőtt munkájára és áldozatvállalására szükség van. Hogy milyen lesz majd a válságmenedzsment, miként reformálja meg önmagát az állam, és miként nyújt segítséget polgárainak az önképzéshez és önfejlesztéshez, azt kellet volna meghatározni a választásokon induló pártok programjainak. Minden pártnak azt kellett volna tudatosítani a magyar polgárokban, hogy nem szabad a legtöbbet ígérő pártnak hinni, mert nincs miből ígérgetni. A nyilvánosságra hozott kegyetlen adatoknak fel kellett volna ébreszteni
a kommunizmus által elaltatott felnőtt szellemet. A magyar polgárokat segíteni kellett volna abban, hogy felismerjék, annak a pártnak szabad csak hinniük, amely nem kendőzi el a realitásokat, sőt azokat szem előtt tartva koncentrál a jövőre. Arra a célra, amelynek elérésében minden politikai erő a HNS aláírásával egyetért Ki kellett volna közösen jelenteni, hogy a gazdasági célok elérését kell a fő prioritásnak tekinteni, mert ezek nélkül nincs kilábalás, és hangsúlyozni kellett volna, hogy a pártok ezen gazdasági célok elérésére kínálnak különböző alternatívákat. A HNS kidolgozására minden párt delegálhatott volna egy-egy saját gazdasági szakembert abba a bizottságba, amely felelős a terv kidolgozásáért. Így elkerülhető lett volna, hogy a politikai dominancia megjelenjen a HNS-ben. Miután a dokumentum elkészült, a pártok aláírásukkal szentesíthették volna, és ezáltal elejét vehették volna a mai napig
tartó elfajult politikai küzdelmeknek. A rendszerváltás hevületében – úgy gondolom – sor kerülhetett volna egy ilyen jövőbe mutató szerződéses megállapodás kivitelezésére. Akkor még mindenki egy irányba nézett, meg volt a politikai egyetértés is, a rendszerváltó pártok a szocializmus eltörlésére irányuló fő célkitűzés mentén sorakoztak fel. Sajnos a politikai cél mögé szorultak, eljelentéktelenedtek a jövőt előtérbe helyező gazdasági megfontolások. Ekkor még meg lett volna az esély az összefogásra. Ezután már minden erő törekvéseit a politikai prioritások irányították. Pedig tanulhattunk volna már ekkor az EK/EU példájából Politikai megfontolások hozták össze a Montán Uniót (Németország kézbentartása) és később a gazdasági megfontolások miatt fűzték egyre szorosabbra a kapcsolatokat, hogy végül a gazdasági területeken elért sikerek „átcsorduljanak” újra a politikai jelentőségű
területekre. Hazánk politikai elitje levonhatta volna az EU sikeres fejlődéstörténetéből a saját maga számára, az adott politikai szituációra vonatkozóan hasznosítható következtetéseket. Hiszen kis hazánkban is politikai indíttatásból fogtak össze a rendszerváltó erők. Ebből az összefogásból megszülethetett volna a gazdasági 44 http://www.doksihu együttgondolkodás, majd a sikerek nyomán egy konszenzusokra törekvő politikai kultúra. Ehelyett mindenütt csak a politika, politika, politika. 80 A nemzet felvilágosítása 1990-ben nem történt meg, a pártok a politika szövetség után, amely a szocializmus lebontására irányult, nem kötöttek gazdasági paktumot. 1991 márciusának végén a Fidesz – kitűnő ötletként – szerette volna a HNS gondolatiságához hasonlóan, az országot érintő legfontosabb kérdések koncentráló hatpárti tárgyalássorozatra rávenni a többi pártot. Az 1977-es spanyol Moncloa-paktum
81mintájára Orbán Viktor által ismertetett csomagterv indítványozta, hogy a parlamenti pártok egyezzenek meg a demokratikus intézményrendszer megszilárdítását, a piacgazdaság továbbépítését, a széles konszenzuson alapuló külpolitikát és a hiteles munkavállalói érdekképviseleti rendszer létrejöttét elősegítő alapkérdésekben. A "magyar Moncloapaktum" javaslatát egyik párt sem utasította el, a megbeszélések első fordulóját megtartották, de a tárgyalássorozat végül megrekedt. A rendszerváltó pártok közül egyik sem merte vállalni, hogy programjában a nyolcvanas évek langyos biztonságának végét jelentse be. 82 Nem kellett volna egyebet tenni, mint egy részletes tájékoztatást adni a magyar állampolgároknak a számla egyenlegéről: az egy főre vetített adósságállománya hazánknak magasabb volt, mint Az általam hiányolt és megannyi vitát megelőző dokumentum alappontjai a következők lettek volna: 1. A
teljes gazdaság és társadalom átvilágítása, az adatok nyilvános közlése, az állampolgárok széleskörű tájékoztatása a helyzet súlyosságáról 2. Minden párt részéről delegált gazdasági szakemberek által kidolgozott, átfogó transzformációs program jóváhagyása 3. Az állami intézményrendszer leépítése, hatékonnyá tétele, radikális reformokkal, a költségvetés tehermentesítése, megszorításokkal 4. A piacgazdaság feltételeinek megteremtése, átlátható szabályozással 5 A várhatóan növekvő számú munkanélküliek feltörekvő iparágakba való könnyű beilleszkedését lehetővé tevő átképzési rendszer kialakítása 6. A belső kereslet növelését soha nem használó, exportorientációt kialakító gazdasági reformok 7 Tőkevonzás, átlátható privatizáció 8. A szociális ellátórendszer fokozatos modernizációja a költségvetés helyzetének javulásával összhangban 9. Egy gazdasági „bölcsek tanácsának”
összeállítása, amelyben minden párt képviselteti magát, és akik kormányzattól függetlenül részt vesznek tanácsadóként az egyes pártok gazdasági programjainak kidolgozásában. A „bölcsek” a HNS alapelveivel összhangban évente jelentik, hogy a célok kitűzéséhez képest mit tett ill, mit nem tett az adott kormányzat. (Mi ez, ha nem az EU Bizottsági Országvélemények szellemisége?!) 10 Mindenekelőtt: annak kijelentése, hogy a gazdasági szükségszerűségeknek minden politikai erő aláveti politikáját és mindenekfölött kompromisszumokra törekvő attitűdöt alakít ki. 81 Forrás: Ágh Attila: A gazdaság a politika fogságában www.mekiifhu A példa mutatja, hogy a politikai átmenet a 70´-es években azért lehetett Spanyolországban sikeres, mert a politikai élet főszereplői a gazdasági rendszerváltást állították előtérbe és a gazdasági-társadalmi élet főszereplőivel való stratégiai megegyezést szorgalmazták. A paktum
programcsomagja rendkívüli szigorú gazdasági (életszínvonal) korlátozásokat és strukturális átalakulásokat tartalmazott, amelyek fejében a spanyol kormány kötelezte magát, hogy következetesen és ellenőrizhetően végrehajtja a gazdasági rendszerváltást: 1. az államháztartás kiadásainak radikális csökkentése összekapcsolódott a széleskörű bér-befagyasztással 2 a hitelfeltételek megszorítása a gazdaságra nézve általános fiskális és monetáris nyomással járt együtt 3. a társadalombiztosítás rendszerének reformja a hatékonyság növelésére végett adóreformmal volt összekapcsolva 4. a gazdasági-financiális infrastruktúra és egész intézményrendszer reformja politikai reformokhoz kapcsolódott. 82 A FIDESZ 1990-es 12 pontja pl. „ Hatékony, szakértő államszervezetért” kiált, de ugyanakkor olyan, a mezőgazdaság versenyképessége szempontjából nem teljesen átgondolt szlogennel operált, - „Kolhozok helyett
tulajdonost a földeknek!”, amely a mezőgazdasági termelőerők elaprózódását vetítette előre, a szövetkezeti gazdálkodás teljes elutasításával. forrás: http://www.szabad-europahu/online/menu/szovetseg/dokumentumok/fidesztortenethtml 80 45 http://www.doksihu bármely rendszerváltó volt szocialista országé; 83 a költségvetés nagy hiánnyal küzdött 84, és szűkösek voltak a devizatartalékok is. 1990 és 1992 között az Antall –kormánynak társadalmi szempontból az volt a fő célkitűzése, hogy a békés átmenet vívmányait megtartsa, a rendszerváltó követeléseket kielégítse, míg gazdasági szempontból retorikájukban recesszió megfékezését és a piaci viszonyok kialakítását, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését hangsúlyozták. 85 A kettős célkitűzés ellentmondásokkal volt terhes, ezért a drámai hatású változások és a kínos lassúság jellemezte a folyamatot. Az Antall kormányzatnak fel
kellett volna ismernie azt a potenciált, amelyet a csíráiban már meglévő vállalkozási kultúra jelentett. Megjelent egy új manager-réteg, amely a nyugati típusú piaci gondolkodást képviselte. A manager réteg modern, piaci tapasztalataira alapozva lehetőség nyílott volna arra, hogy a reformintézkedések nyomán beinduló gazdasági folyamatokat hatékonyan kihasználja a kormányzat. Ehelyett azonban az MDF-kormány szembehelyezkedett ezzel a réteggel. Az MDF ugyanis a rendszerváltó elit azon tagjait tudta soraiban, akik elsősorban értelmiségi, bölcsész múlttal rendelkezve, nem tudták értelmezni a nyolcvanas évek gazdasági sajátosságait. Nem tudatosították, hogy az igazi gazdasági reform, a stabilizálás csak akkor lehetséges, ha az állam-szocialista rendszert, annak hatalmi-politikai struktúráival teljesen leépítik és nem pusztán politikai és társadalmi, de gazdasági rendszerváltás következik be. Az Antall-kormány – lévén
literátus értelmiségiek alkották – sokáig nem értették meg, hogy csak a politikai rendszerváltásra koncentrálva leállítják, eltorzítják azokat a mozgásban lévő gazdasági folyamatokat, amelyek a szocializmus politikai-állóvízében lassan bár, de fejlődésben tartották a gazdaságot. A hatalomra került tradicionalista-konzervatív kormány a politikai rendszerváltást állította törekvései középpontjába és mindent a konzervatív politikai ideológia szemüvegén keresztül vizsgált. A gazdasági átmenetben "könnyű álmot ", gyors és szenvedésektől mentes fordulatot ígért, mert egyrészt túlbecsülték a Nyugat segítőkészségét, másrészt alábecsülték a gazdasági problémák nehézségét. Segítségükre lehetett volna korábban említett HNS, amely kijelölte volna számukra a tájékozódási pontokat. Az új kormányzat politikai ámokfutását három tényező, a vállalkozó-, az érdekképviselet- és a
szakértelem-ellenesség jellemezte. A fő ellenségek élére a manager- vállalkozó-bankár réteg került, melléjük a pártállami múltat hordozó és szétverésre ítélt szakszervezetek és végül a "Szakma". Mindenki gyanús volt 83 5. grafikon 6. grafikon; 3,4, táblázat 85 Az MDF vezette koalíció kritikájának alapját „Ágh Attila: A gazdaság a politika fogságában” című tanulmánya képezi forrás: www.mekiifhu 84 46 http://www.doksihu számukra a hozzáértés miatt, mert a hozzáértés szerintük bizonyíték volt arra, hogy a szakértők korábbi aktivitásukkal támogatták a pártállamot. A kormányzó pártokat ebben a periódusban dzsentri tradíciók nyomán kialakult alapvetően gazdaság-ellenes mentalitás kötötte egymáshoz. Új nomenklatúra kiépítése is megkezdődött a hivatali rendben, politikaiközigazgatási ágazatban. Roham indult meg a gazdasági vezető pozíciók átvételére és politikailag lojális
személyekkel való betöltésére, először a vállalatvezetők-vállalati tanácsok szintjén, majd több menetben kísérlet történt a nagybankok vezetőinek politikai függésbe kényszerítésére is. Miközben a managerek, mindinkább az ellenfelek listájára kerültek, az ellenséges politikai légkör és a politikai lojalitás-igény miatt a szakértők nagy része elhagyta a kormányzatot, minek következtében beindult a sérelmi politizálás gépezete is. A kormányzat a pénzügyi helyzetet megpróbálta ugyan egyensúlyba hozni, de mindezt a valamennyi politikai erő által elfogadott HNS-féle stratégia hiányában. Előkészítetlenül került sor a jelentős benzináremelésre. A társadalom, mint fentebb kifejtettem nem volt erre felkészítve. Azt hitte a magyar átlagpolgár, hogy a rendszerváltással minden megoldott. Pedig szó sem volt erről: a rendszerváltással egy áldozatokat követelő periódus indult meg a távoli, szebb jövő alapjainak
megteremtése érdekében. Benzin-áremelés kirobbantotta a taxis blokádot, minek hatására a kormányzat gyorsan meghátrált – mérsékelte az áremelést – és több kísérletet nem tett a pénzügyi helyzet stabilizálására. Pedig a magyar társadalom úgy tűnt Kupa Mihály pénzügyminiszterré történő kinevezésekor, hogy sejti mi a helyes irány. Kupa Mihály az igen népszerűtlenné vált kormány legnépszerűbb tagjává vált „A magyar gazdaság átállásának és fejlődésének programja címet viselő kormányprogram”-jával. 86 A program átfogóan felvázolta a gazdasági átalakuláshoz nélkülözhetetlen folyamatokat és azok kivitelezéséhez nélkülözhetetlen törvényi-intézményi feltételeket. A Kupa-program a gazdaságról való gondolkodás politika fogságából való felszabadulását jelentette. Az MDF politikai konzervativizmusa végül maga alá gyűrte Kupát A beterjesztett – és részben az interpellációk által
módosított – gazdasági törvények csak formailag illeszkedtek bele a Kupa-program gazdasági törvényhozásába, míg tartalmilag élesen ellentmondtak annak, s a gazdasági hatalom koncentrációjának vonalát folytatták. 86 A Szonda-Ipszosz felmérése szerint tartósan a 9. helyen állt (Népszabadság - 1991 március 27 és szeptember 16) a politikusok rangsorában. 47 http://www.doksihu Az MDF máshol azért beindított reformokat. Az Antall kormány legsikeresebben a vállalatokat érintő szerkezeti reformok területén haladt előre. Sikerült modernizálni a hazai vállalatokat a következő módon: 87 Lemondott az államosított javak természetbeni visszaadásáról, helyette a jelképes értékbeni kárpótlást valósított meg. Elkerülte a más, volt szocialista országokban követett gyakorlatot, a kuponos privatizációt, amely ingyenes vagyonkiosztással lett volna egyenlő és megkönnyítette volna, hogy a bennfentesek nagy vagyonokat
halmozzanak fel. Az átalakulási törvény módosításával nehezítette a befolyásos rétegek korrupt, spontán privatizációját. Nem mondott le a külföldi adósságok visszafizetéséről, ezáltal bizalmat ébresztett a külföldi tőkebefektetőkben. A csődtörvény és a számviteli törvény bevezetésével racionalizálásra kényszerítette a versenyképtelen állami vállalatokat és magáncégeket, ezáltal megszüntette a vállalati körbetartozásokat, és lehetetlenné tette a nemfizetési kultúra további virágzását. A gazdasági liberalizáció révén vállalkozásbarát versenykörnyezetet teremtett. A döntések munkahelyek megszűnésével 88jártak – a folyamat 1993-ban tetőzött, amikor az 1990-es 80.000-rel szemben 705000 állástalant tartottak nyilván – a szociális bizonytalanság és a vágtató infláció időszaka köszöntött be. 89 A külkereskedelemben problémát okozott – mint erről fentebb már írtam –
hogy a magyar termékek, amelyek a KGST-ben még versenyképesek voltak, a modern piacokon már nem, vagy csak veszteséggel voltak értékesíthetőek, minek következtében az import gyorsabban növekedett, mint az export, így folyó fizetési mérlegünk egyre nagyobb negatívumot mutatott. Ez a hatás az állami túlköltekezéssel párosulva 1990-ben 28,5%-os, majd 1991ben 35%-os inflációt hozott 90 (Az infláció kialakulásában ugyanakkor az is szerepet játszott, hogy a korábban kedvezményes áron, vagy ingyenesen nyújtott szolgáltatásoknak is piaci árat kellett adni). 87 Forrás: Bokros Lajos: Romlás – Népszabadság – 2005-03-12 – Melléklet 7. grafikon 89 11. grafikon 90 forrás: Pitti Zoltán – Magyarország gazdasági és társadalmi élete (Magyar Hozomány- BM kiadó, 2004, -30.o) 88 48 http://www.doksihu Az infláció kézben tartásában a lakossági megtakarítások játszották a legfontosabb szerepet, ami azt jelezte, hogy a társadalom még
nem vesztette el a rendszerváltó pártokba vetett bizalmat. A megtakarítási kedvet növelték a lakáshitelek gyorsított visszafizetését szolgáló akciók. Az 1990-1992-es első periódus kétségtelen eredménye, hogy a politikai konszolidáció megtörtént, elkezdődött az új típusú intézmények (piacgazdaság, önkormányzati rendszer) kiépítése, kísérletek történtek az államháztartás szabályozására is, de a gazdasági növekedés nem tudott megindulni a társadalmi konfliktusok kialakulásától való félelem és a politikai prioritásokat előtérbe helyező, a gazdasági hozzáértést nélkülöző kormányzás miatt. A kormány egyedül viselte azt a terhet, amelyet a fent említett közös zárszámadás elkészítése esetén megoszthatott volna a többi rendszerváltó párttal. 91 Meggyőződésem: bármilyen párt lett volna hatalmon, ugyanez történt volna. Az átalakulás megindításához kemény kézre lett volna szükség, de a politikai
destabilizációtól való félelem bármely vezető erőt tétovázásra kényszerített volna. Egy minden párt által felvállalt közös válságkommunikáció megértette volna az emberekkel, hogy nincs más út. Ennek birtokában a pragmatikus gondolkodókat nélkülöző, Kupa Mihályt gúzsba kötő konzervatív, gyanakvó MDF kurzus legitimációval felruházva csinálhatta volna végig a radikális gazdasági rendszerváltást, a többi politikai erő felhatalmazásának birtokában. 1992-1994 között az Antall kormány, a Taxis blokád okozta sokktól megriadva, a fogyasztás növelésével igyekezett életet lehelni a gazdaságba, a fogyasztás élénkítése azonban csakis külföldi hitelekből volt finanszírozható, minek következtében tovább nőtt az államadósság. Az időközben liberalizálódó kül- és belkereskedelmi környezetben a pénzügyi fegyelmet erősítő intézkedések (csődtörvény, pénzintézeti törvény) óvatos gazdálkodásra
ösztönözték a túlélésért küzdő vállalatokat. A keleti piacok összeomlottak, míg a nyugatiakon még nem voltunk versenyképesek, így a magyar gazdaságot ez az időszak a drasztikus kereslet csökkenés miatt a termelés csökkentésére kényszerítette. A A többi párt pedig már politikai indíttatásból, látva a tehetetlenséget és a növekvő társadalmi feszültséget a szakértelem hiányával vádolta az MDF által vezetett koalíciót. Az SZDSZ például a Taxis blokád kapcsán kiáltványban fordult a taxisokhoz . „Az SZDSZ Ügyvivői Testülete jogosnak tartja a hosszú időn át halogatott, majd előkészítés nélkül bevezetett áremelés elleni országos tiltakozást. Öt hónapos fennállása alatt a kormány megmutatta, hogy nem tud mit kezdeni gazdaságunk mélyülő válságával. A mai napon bebizonyította, hogy nem tudja kezelni a romló életkörülmények miatti társadalmi tiltakozást. Az erőszakkal való fenyegetőzés megengedhetetlen,
csak tárgyalásos megoldás lehetséges Most már nem csupán a benzin áráról van szó. Az országnak haladéktalanul felkészült, a lakosság bizalmát megszerezni képes kormányra van szüksége.” Az SZDSZ tehát igyekezett politikai előnyt kovácsolni a válságból, pedig annak kialakulásában az SZDSZ is szerepet játszott, akkor, amikor nem mérte fel annak a fontosságát, hogy a rendszerváltozást megelőző Kerekasztal tárgyalásokon a hosszú távú stratégiai együttműködést feltételeit kell kimunkálnia valamennyi rendszerváltó párttal - forrás: SZDSZ honlap 91 49 http://www.doksihu vállalatok a hatékonyságuk fokozására törekedvén minimalizálták beruházásaikat. Mindezen folyamatok tovább generálták a munkanélküliséget. A stabilizációra irányuló törekvések nem egyformán érintették az egyes nemzetgazdasági ágakat. Különösen azok az ágazatok voltak képesek kiugróbb növekedést produkálni, amelyeknél megjelent a
privatizáció során a külföldi működő tőke. (Bővebben később) A legnagyobb vesztes már ekkor – és azóta is permanensen – a mezőgazdaság volt. A mezőgazdasági termelők – a kommunista jelzővel bélyegzett szövetkezetekkel egyetemben – a politikai játszmáknak voltak kiszolgáltatva, és megsínylették a jelentős bevételt jelentő keleti piacok elvesztését. A termőföld tulajdonlása körül folyamatos viták uralták a közéletet, így a potenciális befektetők messze elkerülték ezt az ágazatot, az optimális üzemméret kialakítására nem volt lehetőség. Az ágazat képtelen volt jövedelmező tevékenységet folytatni. Miként a 4 grafikon is mutatja – persze itt szerepet játszanak az EU saját agráriumát óvó törekvései – az EU viszonylatában sem voltunk képesek a holtpontról elmozdulni. Az ipari vállalatok a rendszerváltást megelőzően már csökkenő teljesítményt nyújtottak, de meghatározó szegmensét jelentették a
magyar gazdaságnak. A rendszerváltás megteremtette a lehetőséget arra, hogy modernizálódhassanak az elavult vállalatok, de az állam mindehhez nem tudott pótlólagos forrást biztosítani. Azoknál a vállalatoknál, amelyeknél nem jelent meg a külföldi tőke, ott vagyonfogyás indult meg. Részben azért, mert az éves beruházások nem fedezték az amortizálódott vagyont, részben azért, mert a megtermelt javakból maximum a működést voltak képesek finanszírozni. Az új szereplők, a mikro- és kisvállalkozások, amelyek a kereskedelem és a szolgáltatások területén kezdtek el működni, szerény teljesítményükkel a kevéssé fizetőképes piacból élve, csak szűk környezetükben voltak képesek érvényesíteni jótékony hatásukat. Az MDF kormány stabilizációs törekvései ellenére destabilizálta az országot. Leköszönésük előtt még gyorsan benyújtották csatlakozási kérelmünket az EU-ba, elindítva hazánkat azon az úton, amelynek
nehézzé tételéhez – reformtörekvéseik ellenére – jócskán hozzájárultak. Az MDF vezette koalíció nem merte felvállani azt a kérlelhetetlenül következetes gazdaságpolitikát, amelyet a soron következő Hornkormánynak kellett, minimum három év késéssel, kivitelezni. 1994-re Magyarországot a külső finanszírozhatatlanság veszélye fenyegette. 92 A fogyasztás 10%-kal meghaladta a bruttó hazai terméket, és az államháztartás hiánya is forrás: Pitti Zoltán: Magyarország gazdasági és társadalmi élete. Főbb jellemező folyamatok – Magyar hozomány 2550o 92 50 http://www.doksihu ehhez az értékhez közelített a GDP-hez viszonyítva. 93 A fizetési mérleg hiány is elérte az eddigi maximumot. 94 A rendszerváltástól 1993-ig a GDP több mint húsz százalékkal, az ipari termelés 35 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 45 százalékkal csökkent. A reáljövedelmek 12-13 százalékkal alacsonyabbak voltak az 1989-es értékeknél. A
munkanélküliségi ráta a rendszerváltást követő két évben 2 százalékról 13 százalékra szökött. A drámai helyzetet jól szemlélteti, hogy 1990 és 1994 között 1,4 millió munkahely szűnt meg. Az inflációs várakozások meghaladták a huszonöt százalékot A gazdaság kedvezőtlen megítélésének egyik következményeként nem lehetett hosszú lejáratú állampapírt sem kibocsátani. Az állam így nem juthatott hosszú lejáratú hitelhez az állampolgároktól felvett hitelállomány növelésével sem. 95 5.2 Az első szoc – lib koalíció A „szakértő kormányzás” jelszóval kampányoló Horn-kormány elődjéhez hasonlóan megrettent a várható társadalmi reakcióktól, és nem hajtotta azonnal végre azokat a reformokat, amelyekre végül is kevesebb, mint egy év regnálás után rákényszerült. Ma már bizonyított, hogy négy év elvesztegetett idő után megszülettek azok a Bokros Lajos nevéhez fűződő gazdaságpolitikai döntések,
amelyek a tényleges stabilizáció feltételeit megteremtették. 96 Javítani kellett a gazdaság nemzetközi versenyképességét és a munka hatékonyságát. Bokros tétele szerint a pénzügyi egyensúly javításával lehetőség nyílik a gazdasági növekedés megteremtésére. Bokros szerint a korábbi csodafegyver – amelyet már a 80´as évek közepén, majd az Antall-kormány idején, sőt később az Orbánkormányzat 2. periódusában is bevetettek – a belső fogyasztás által vezérelt növekedés nem lehetett gyógyír a súlyos sebekre, mert ez a pénzügyi egyensúly megingását eredményezi, ami lehetetlenné teszi a gazdasági növekedés fenntartását. A megoldást az export bővítése jelentheti. A stabilizációs csomag a következő alapvetéseket tartalmazta: 93 3.táblázat 8. grafikon 95 http://bokroslajos.uwhu/acsomaghtm 96 Bokros 1995. március 12-én meghirdetett stabilizációs modellje tananyag a nyugati közgazdaság-tudományi egyetemeken,
valamint a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank is követendő modellnek minősítette a volt pénzügyminiszter döntéseit. 94 51 http://www.doksihu Csúszó leértékelés 97: A csúszó leértékelés eredményeként kiszámítható lett a forint romlása. Ennek köszönhetően mérséklődött a spekuláció, megerősödött a forint iránti bizalom és a monetáris politika szavahihetősége. A leértékelés megerősítette a hazai exportot, ugyanis az exporttermékek valutában számolva olcsóbbak lettek. Jövedelempolitika 98: A reálbérek ennek eredményeként 12 százalékkal csökkentek. Államháztartási reformlépések 99 Az intézkedéssorozat eredményeképpen a fogyasztás drasztikusan csökkent, miközben a termelés nem. A korábbi erős import és gyenge export helyett csökkent a behozatal és az export megerősödött. Sikerült megállítani az adósságállomány növekedését 100és visszaszerezni az ország
hitelképességét. A rövid távú költségvetési bevétel növelése és az importvisszafogás érdekében vámpótlékot is bevezetett a Bokros-csomag, amelyet az elsődleges energiahordozók kivételével kiterjesztettek. Ennek értéke 8 százalék volt valamennyi 101 külföldről behozott árura Az intézkedés következtében fékeződött az importkereslet és jelentős költségvetési többlet keletkezett. A jövedelempolitikai reformok jelentősége abban rejlett, hogy az 1995-ben 28 százalék fölé emelkedő infláció mellett 12 százalékkal csökkentette a reálbéreket, egyben helyreállította a versenyképességet, aminek következménye a későbbi nagymértékű exportnövekedés volt. Az államháztartási reformlépések jelentősen csökkentették a közkiadásokat, egyben hatásuk volt a társadalom közpénzek elosztásával kapcsolatos tudatának alakításában. A Bokros-csomag államháztartási intézkedései azt az üzenetet hordozták,
amelyet 1990-ben elmaradt zárszámadás következményeként kellett volna megfogalmazni: az állam többé nem gondoskodó „bácsi”, aki mindenkit segít, hanem egy olyan szervezet, amely az adott Egyszeri 9 százalékos forintleértékelést alkalmazott a kormány, majd az első félévben (1995. július 1-ig) havonta 1,9 százalékkal értékelték le a nemzeti valutát. Ekkortól a leértékelés üteme fokozatosan csökkent, és a későbbiek folyamán nem haladhatta meg az 1,3 százalékos havi értéket. Ennek az intézkedésnek az oka az volt, hogy a forint túlzottan felülértékelt volt, és ez kedvezett az importnak, ugyanakkor hátrányosan érintette a magyar exportőröket. 98 A kormány korlátozta a nominálbérek emelkedését a költségvetési intézményekben. A magánvállalatok bérrendszerére ezzel a lépéssel közvetetten gyakorolt hatást a kormányzat, mivel az állami és a magánszektor jelentős részben közös munkaerő-kínálaton osztozott. A
magánvállalkozások követték az állami bérpolitikát 99 Megszűnt a felsőoktatás teljes ingyenessége. A rászorultság elve alapján leszűkült azok köre, akik gyermekgondozási segélyre, családi pótlékra vagy gyermeknevelési támogatásra jogosultak (az intézkedés a korábbi jogosultak 10 százalékától vonta meg a jogot). Megszűnt a fogászati ellátás általános és teljes ingyenessége Csökkent a gyógyszerek költségvetési támogatása. Felemelték a kötelező nyugdíjkorhatárt is 100 5. és 6 grafikon 101 A vámpótlék 1997-ben fokozatosan szűnt meg. 97 52 http://www.doksihu gazdasági krízisben a válsághelyzet menedzselését tekinti fő feladatának és csak a ténylegesen rászorulók segítésére futja erejéből. 102 Magyarországon az állami kiadások GDP-hez viszonyított aránya nagyon magas volt 103, így a kiadások csökkenésén és a bevételek növelésén alapuló fiskális reformok helyesnek bizonyultak. A program radikális
lépéssel indult meg ezen az úton A költségvetési deficit 1995-ös csökkenését a következő aránypár érzékelteti: 1 forint bevétel-növekedés 3 forint kiadáscsökkenéssel párosult. A fentiek ellenére az államháztartási reformlépések pénzügyi hatása elhanyagolható volt. 104 Jelentőségük abban rejlett, hogy korszerűbb szociálpolitikát jelentett, melynek lényege, - mint fentebb már említettem – hogy azokra a rétegekre irányul, melyek rászorulnak. A törvényhozáson, de még a kormányon belül is vita folyt a keletkezett többlet felhasználásáról. A lehetőségek között az autópálya-építés is szerepelt, de végül a kormány alternatívájának ellenállva a törvényhozás megszavazta Bokros javaslatát, miszerint a teljes többletet a magyar államadósság csökkentésére kell felhasználni. Bokros az ebből eredő biztos kamatmegtakarítás prioritását hangsúlyozta, sikerrel. 105 A Bokros-csomag előtt Magyarország
fizetésimérleg-hiánya az égbe szökött, nemzetközi megítélésünk romlott. A csomag eredményeképpen elkerülhető lett egy, a mexikóihoz hasonló pénzügyi katasztrófa. 106 1996-ban a legtöbb makrogazdasági mutató egyértelmű javulást jelzett Magyarországon. A kereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg hiánya lényegesen csökkent, 107a költségvetés adósságok kifizetése nélküli egyenlege pozitív volt. Ebből az időből van egy személyes emlékem: Bokros Lajos a tandíj bevezetése ellen tiltakozó fiatalok gyűrűjében egy cigarettázó fiúhoz szólt valahogy így: ” Ha hetente pár dobozzal kevesebbet szívsz, ki tudod fizetni a tandíjadat. Ennyit te is tudsz áldozni, azért, hogy később jobb legyen” 103 3. táblázat 104 10/a. és 10/b táblázat 105 A költségvetési törvény kapcsán alkotmányossági kételyek merültek fel. Ezek közül legfontosabbak a szociális megszorításokkal kapcsolatban. Az anyasági- és
gyermektámogatási rendszert érintő módosítások bevezetését az Alkotmánybíróság (AB) helybenhagyta ugyan, de a korábban születettekre és a már megfogant gyermekekre a régi támogatási rendszer maradt érvényben. E tekintetben tehát az AB ugyan hatályon kívül helyezte a rendelkezést, annak lényegét viszont elfogadta (így változtak a gyesre, gyedre, gyesre, várandóssági pótlékra és a terhességi gyermekágyi segélyre vonatkozó szabályok). A csomag rövid, meghatározott időre szóló juttatásait (családi pótlék), az AB alkotmányellenesnek ítélte. A táppénz-finanszírozás módosítását az AB ugyancsak megsemmisítette, akárcsak a honoráriumok 44 százalékos tb-járulékát előíró módosítást. 106 A mexikói gazdasági válság nem sokkal a Bokros-csomag előtt robbant ki. A válság előtt a mexikói gazdaság és a magyar helyzet hasonló volt. 107 8., 12/a, 12/b grafikonok 102 53 http://www.doksihu A Horn-Kuncze-kormányzat a
csomag mellékleteként, a következő lépéseket tette még annak érdekében, hogy működő tőke áramlását lendületben tartsa: A csomag előtt felezték a társasági nyereségadó kulcsát és korszerűsítették az adórendszert. A szocialista országok közül elsőként megkezdődött az energiaszektor magánkézbe adása, tőkeerős külföldi közüzemek jelentek meg ebben az ágazatban; a felgyorsított privatizáció eredményeképpen a privatizációs bevételek eddigi kb. 60%-a 1995 és 97 között keletkezett 108 Az összes pénzintézet is tőkeerős külföldi befektetők irányítása alá került – az OTP kivételével. A nyugdíjreform révén a magán nyugdíjpénztár ötletében is az új kor szelleme fogalmazódott meg: az állami gondoskodás csak akkor vezet eredményre, ha kiegészítjük az önmagunkról való gondoskodással. A csomaghoz hasonló stabilizációs programok következménye rövidtávon rendszerint visszaesés és a
munkanélküliség drasztikus megnövekedése szokott lenni. Magyarországon ehelyett a gazdaság tovább bővült, a munkanélküliségi rátát pedig sikerült azonos szinten tartani. Ennek magyarázatául szolgál, hogy a csomag növelte a külföldi befektetők bizalmát és hozzájárult ahhoz, hogy az előző éveknél sokkal intenzívebben volt már jelen hazánkban a működő tőke. Ennek következményeképpen, a tőke elkezdett termelni, minek hatására nőtt az export és a gazdasági folyamatok a fenntartható fejlődés irányába mutattak. A javulásnak az ára az életszínvonal csökkenése volt, az infláció jelentősen felgyorsult, elérte az éves 28,2 százalékos értéket, de gazdaságpolitikai eszközökkel még kézben tartható volt. A működő tőke hazánkba áramlása kapcsán érdemes kicsit elidőzni, hiszen ezen folyamat nagy szerepet játszott abban, hogy egyre több szállal kötődtünk már az EU piacaihoz. A működő tőke modernizációs
hatásai tovább erősítették azt a kedvező pozíciót, amit a stabilizációs program révén a közelgő EU csatlakozási tárgyalások startjához közeledve elfoglaltunk. 108 9. grafikon 54 http://www.doksihu 6. A működő tőke modernizációs hatásai A rendszerváltás programjának fontos célkitűzése volt a tulajdonviszonyok átalakítása, az állami tulajdon részarányának csökkentése. Számos olyan törvény született már a rendszerváltás előtt – ezekről már említést tettem – amelyek megteremtették a magántulajdonnak a privatizáció útján történő növelését. A privatizáció irányításával az újonnan felállított Állami Vagyonügynökség volt megbízva. Kezdetben a spontán privatizáció 109, majd állami kezdeményezésű programok, később az ajánlatok versenyeztetése volt jellemző a folyamatra. A politikai üzenet szerint a cél az állami tulajdon leépítése volt, de alapvetően ezek a bevételek minden
kormányzatnál a költségvetés terheinek enyhítésére szolgáltak. A privatizáció komoly szerepet játszott a modernizációban. Kezdetben a magyar gazdaság bizonytalan helyzete és a hazai tőkepiac viszonylagos fejletlensége kevés bevételt hozott. Ez a fejletlenség és a hazai erő hiánya eredményezte, hogy a vásárlók jelentős hányada külföldi befektető volt. 110 1991-98 között ment végbe az állami vagyon legnagyobb részének értékesítése (kb. 1900-2100MD Ft értékű vagyon került új tulajdonosok kezébe. A 2004 utáni évekre 550600MD még privatizálható vagyon maradt, és további 220-250MD Ft önkormányzati vagyon 111) Megfigyelhető a 11. táblázat és a 9 grafikon adatai alapján, hogy az 1994-98-as Horn-Kuncze-kormányzatnak és főként a Bokros-csomag bizalomnövelő intézkedéseinek hatására áramlott az országba a legtöbb külföldi forrás. Míg 1990-94 között a bevételek kb ¼ -e, addig 1995-97 között 60%-a folyt be. A
privatizáció alap problémái: A költségvetés forrásigénye miatt a bevételek egy részét elnyelte a költségvetés, így nem lehettet fejlesztésekre fordítani a teljes összeget. A megfelelő hitel- és bérleti rendszer híján a kevés tőkével bíró magyar lakosság felé korlátozott mértékben lehetett fordulni 112, így a vártnál nagyobb vagyon került külföldi kézbe, amely folyamat táptalajt biztosított a nacionalista érzelmekre apelláló politikai erőknek 113. Ezzel az volt a probléma, hogy egyrészt azoknak kedvezett, akik a tűzhöz közel voltak, másrészt nem jelentett a költségvetésnek nagyobb bevételt. 110 11. táblázat 111 Pitti Zoltán: Magyarország gazdasági élete (Magyar Hozomány 36.o – BM Kiadó) 112 Az úgynevezett E-hitel sem hozott túl nagy áttörést. 113 „A haza nem eladó” és az ehhez hasonló szlogenekkel fel lehetett a tömegeket hevíteni. 109 55 http://www.doksihu Az állami vagyon áron aluli
értékesítése miatt, kisebb hasznot realizáltunk mint lehetett volna – a külföldi tőke elérte, hogy a legtöbb esetben nyomott áron jutott hozzá a kiszemelt vállalathoz – és mivel az állami vagyon nagy része most már magán kézben van, az állam ezekre a bevételekre a jövőben nem számíthat, ha megszorul. Sok a tulajdonjogilag átláthatatlan szervezet a vásárlók között. A privatizáció bekapcsolódott során magánkézbe magánszemélyeknek került vagyon csak mintegy 15-20%-a 80-85%-át birtokolja. Vagyonkoncentráció jött létre. A tendernyertes cégek jelentős része a vállalt „pénzügyi kötelezettségek” és „garanciális kötelezettségek” (termelésre, szolgáltatásra, meghatározott foglalkoztatási szint fenntartására) közül a garanciális kötelezettségek teljesítését nem kivitelezi terv szerint, és így pl. munkahelyek szűnnek meg következmények nélkül. Mivel a privatizációs
bevételek egy részét felélte a költségvetés és nem a teljes összeg szolgálta az államadósság csökkentését, így az adósság még napjainkban is halmozódik. A költségvetési reformok is rendszerint halasztódtak, hiszen a privatizációs bevételekkel tömködni lehetett a költségvetési lyukakat Élénk vita folyik napjainkban a privatizáció kapcsán. A nemzeti oldal a privatizáció ellen – gondoljunk csak a kórház törvénnyel kapcsolatos népszavazásra – míg a baloldal a mellett foglal állást. Bármilyen érvek hangozzanak is el Olyan kormányzat nem volt hatalmon, amely ne élt volna a modernizáció és bevétel gyarapítás eme eszközével 114. A privatizációval ill. a működő tőkebefektetésekkel kapcsolatos érvek és ellenérvek, a következők: 115 Pozitívum Negatívum A kórház privatizáció ellen kampányolt a FIDESZ és szórólapjain a külföldi tulajdon elrettentő arányaival szembesítette a szavazókat. Ami viszont tény:
az Orbán-kormány négy éve alatt több mint 120 privatizációs tranzakciót bonyolítottak le, és ezekből 264 milliárd forint bevétel keletkezett. A kórház-törvényről szóló népszavazásig harminc tranzakció ment végbe a 2. MSZP-SZDSZ kormányzás alatt s ezek 300 milliárd forintos bevételt hoztak (forrás: a Fiatal Baloldal honlapja) 115 Antalóczy-Sass: Működőtőke befektetések és a külkereskedelem modernizációja (9-10. o) 114 56 http://www.doksihu forrásokat Előfordulhat, Pótlólagos Források működő biztosít hogy tőke nem a helyi a tőke, a technológia, a illeszkedik menedzserismeretek, piachoz való a a kapacitásokhoz, csatlakozás alkalmazkodásra képtelen biztosításán keresztül Vállalat irányítás Új vállalatirányítás, új Veszélyes, ha a külföldi munkakultúra, új vállalatirányítás, menedzserstílus munkakultúra, honosítható meg az adott menedzsment országban stílus nem illeszkedik az
adott ország viszonyaihoz. Hatékonyság Versenyösztönző, beszállítókra a Korlátozólag hat a hazai és fogyasztókra a források és kapacitások hatást fejlődésére a hazai termelést is gyakorol. Segíti a hazai alacsony hozzáadott értékű források, a hazai cégek szinten fejlődését, javítja tartásával, és a azok magasabb hozzáadott értékű versenyképességét. félkész termékek importjával. Adóbevételek Növeli GDP-jét, fenti, az adott ország Csökkenti az adott ország amennyiben pozitív a GDP-jét, hatások fenti kifejtésére lehetősége van. Fizetési mérleg amennyiben negatív hatások érvényesülnek. Az importhelyettesítés és az Ha exportkorlátozó export fokozódása javítja a import fizetési mérleget. a növelő érvényesülnek, és hatások rontja a fizetési mérleg balanszát. Nemzetközi gazdasági integráció Segít bekapcsolni az A fizetési mérleg gyengítése országot a
globális piacokba esetén exportkorlátozó hatása a globális piacoktól is távol tartja a gazdaságot. Politikai, szociális A fogadó országot nyitottá Politikai, társadalmi 57 http://www.doksihu környezet teszi, más értékítélete, szokási, kultúrák nyugtalanságot okoz, ha fogyasztási kultúra-idegen elemeket munkakultúrája, akar meghonosítani. viselkedési normái iránt. Hazánkban a működő tőke beáramlásnak a következő fázisai voltak: A külföldi befektetők részleges ill. teljes tulajdonszerzése (kb 1994-95-ig) Zöldmezős beruházások kora (1995-től). A hazánkban bejegyzett leányvállalatok általi vállalatalapítások (napjaink). Hazánk meglehetősen vonzó volt kedvező logisztikai elhelyezkedés, a térség országaihoz képest relatíve fejlett infrastruktúra, az alacsony termelési költségek miatt a hatékonyságnövelő és exportorientált befektetéseket kereső vállalkozások számára. A hazai
gazdaságpolitika, mint korábban erről már írtam, a Bokros Lajos által összeállított exportösztönző program jegyében kezdte először igazán észre venni a működő tőke befektetések megjelenésében rejlő fejlődési lehetőséget. Különösen 1995-től kezdve a gazdaságpolitikát az jellemezte, hogy ösztönözni kezdte az export orientál zöldmezős beruházásokat adómentességgel, adókedvezményekkel, költségvetési támogatásokkal és a vámszabad területek létrehozásával valamint a privatizációban való részvétel biztosításával. Ezáltal a piacukat vesztett, elavult szerkezettel termelő, fölösleges munkaerő mennyiséget foglalkoztató vállalatoknak lehetősége nyílt arra, hogy forrásokat gyűjtsenek az átstruktúrálódáshoz, tőkét szerezzenek a továbblépéshez, és piacokat a termékek értékesítéséhez. A csúcsot a működő tőke beáramlás 1995-ben érte el 116 az addig és azóta sem látott nagyságú
privatizációs bevételek révén. A privatizáció lecsengése után a befektetések értéke 1996 és 2000 között 1,8MD euró körül stabilizálódott, 2001-ben növekedés, majd 2002-ben és 2003-ban ismét visszaesés következett. 117 2004-ben aztán újabb növekedés volt megfigyelhető Hazánk 2004 első fél évében a beruházási projektek számát tekintve a 3. legvonzóbb célponttá vált Európában. 118– Lengyelország az 5, Csehország a 9 ugyanezen a listán 2004 –ben 3MD 3,5MD euró a közvetlen új tőkebefektetések összértéke 119 – A származási országok szerint a működő tőke jelentős hányada, több mint 70%-a, EU-befektetőktől érkezett. 116 10. grafikon 2002 végére a befektetett tőkeállomány, visszaforgatott profit nélkül 20MD euro, azzal együtt 36MD volt – Antalóczy-Sass becslés a már említett forrás 19.o) 118 2004 január-június között 84 új projektet jelentettek be hazánkban (forrás: Vonzza a tőkét Magyarország?
– Világgazdaság 2004-10-22) 119 Garamhegyi Ábel nyilatkozata a „Csábító receptek” cikkben (Népszabadság 2005 január 5. 13 o) 117 58 http://www.doksihu Ezek a befektetések nagyrészt a feldolgozóipart célozták meg, de jellemző, hogy idővel nőtt a szolgáltatások (pénzügyi tevékenység, kereskedelem) jelentősége. A hazánkban megjelenő vállalatokra jellemző, hogy a világgazdaság legnagyobb vállalatai képviseltetik magukat hazánkban. A termelők döntő többsége az elektronikai ágazatban, a számítógép- és alkatrész előállítás területén, a közlekedési eszközök és részegységeik termelésében, illetve az élelmiszeriparban tevékenykedik. A működő tőke beáramlását segítették a következő – részben már tárgyalt – európai vonatkozású előrelépések amelynek eredőjeként egy hatalmas szabadkereskedelmi övezet jött létre az EU-EFTA és a közép-kelet európai országok közül 9 részvételével, minek
eredménye az volt, hogy 2001-re ebben a kapcsolatrendszerben teljesen eltörölték a feldolgozóipari termékekre vonatkozó vámokat: Társulási Szerződések, a GSP-vel felvértezve . 1992-ben szabadkereskedelmi megállapodás az EFTÁ-val. 1993-ban szabadkereskedelmi megállapodás a CEFTÁ-val. 1997 Páneurópai Kumuláció 120. A működő tőke jótékony hatásai megmutatkoznak a forgalmi adatokban. 121 1990- hez képest 1998-ra a kivitel 3,6-szeresére, míg a behozatal 4,4-szeresére nőtt. A tényleges növekedés 1994-től kezdődött, amikor is a működő tőke intenzív beáramlása megindult. A külkereskedelmi mérleg egyensúlya is javulásnak indult, hiszen 1994-től az export intenzívebben bővült, mint az import. 1996-tól a két érték szinte együtt mozog Külkereskedelmünk regionális szerkezetével kapcsolatban megfigyelhető, hogy a fejlettebb régiók felé fordultunk, különösen az export tekintetében. Míg az importban a fejlett
arányok részaránya 1991-ben és 2002-ben is 67% volt, (az EU részarány 41%-ról 56%-ra nőtt), addig az exportban a fejlett országok aránya 68%-ról 82%-ra nőtt. (Az EU-é 45%-ról 75%-ra) A forgalom bővülésére tehát hatással volt a működő tőke áramlás és a privatizáció liberalizálása, de van még egy nagyon fontos hatás. Az áruszerkezet átrendeződése Az exportot abban az esetben lehet ugyanis fenntartható mértékben bővíteni, ha minél komplexebb termékeket állít elő az adott ország gazdasága és minél több az adott országon Lehetővé teszi, hogy az övezetből származó importtermékeket vámmentesen fogadhassuk és beépíthessük a gyártmányainkba, majd azt szabadon exportáljuk az övezeten belül. 121 12/a. és 12/b grafikon 120 59 http://www.doksihu belül előállított hozzáadott érték. Ezen termékek piacai gyorsabban bővülnek, keresleti árrugalmasságuk a termék innováció és termelékenység növekedése miatt
magasabb. Gondoljunk csak a High-tech termékekre. 2000-re a 10 legfontosabb exportterméket a külföldi részvétellel működő, zöldmezős beruházás eredményeként létrejött és vámszabad területeken működő vállalatok állították elő. 122 Ezek a termékek mind magas feldolgozottságú és technológiai színvonalú gépipari termékek és mind high- vagy medium-tech termékek 123. Ezen termékcsoport részesedése kisebb ingadozásokkal 20% körül állandósult mind az exportban, mind az importunkban. Megfigyelhető, hogy a termékcsoportra vonatkozó külkereskedelmi egyenleg 1998-tól pozitívba fordult át és ez 2000-ig tartott, majd 2001-től az IT szektor válságával magyarázhatóan újra negatívumot mutatott. (Az export bővült ebben a szektorban, de csekélyebb mértékben, mint az import) 124Látható tehát a fenti adatokból, hogy a magyar ipari termelésen belül jelentősen megnőtt a nagyobb hozzáadott értéket képviselő termékek aránya.
Aktív bekapcsolódásunkat a globális termelőhálózatokba még egy mutató jelzi. A nemzetközi termelési hálózatokkal kialakuló egyre intenzívebb kapcsolatunkra utal az alkatrészforgalom, azon belül is a gépipari alkatrész behozatal növekvő aránya. Ennek az exportunkra is jótékony hatása van, hiszen a beépített anyagok egy részét (sokszor a jelentős részét) a vállalatok exportra készülő termékekbe építik be. 1992-ben ez az arány még az össz. importon belül 9,77% volt, 2000-re ez az érték elérte a 31,68%-t A SITC 7es termékek 125importjából 32,2%-ról 61,64%-ra nőtt ez az arány 126, ami figyelemre méltó és sokat jelentő változás: a hazai, főként exportra termelő gépipari termelés nemzetközi gyártásmechanizmusokba integrált rendszerekben megy végbe. A fenti rövid elemzés – és a táblázatok adatai – azt mutatják, hogy a Bokroscsomag nyomán beinduló működő tőke beáramlás megtette jótékony hatását.
AntalóczySass elemzésükben kritikaként azt emelik, ki, hogy nem történt jelentős változás a hozzáadott érték tekintetében. Kitörési pont lehet, ha sikerül hazánknak elmozdulni arról a pontról, hogy a befektetők ne csupán az alacsony bérköltségek miatt keressék hazánkat, hiszen amennyiben a bérköltségek az EU-ba lépvén el kezdenek közelíteni a nyugati 122 11. táblázat 12. táblázat 124 13. táblázat és 13 diagram 125 A magas feldolgozottságú, technológia szempontból magas színvonalú termékek csoportja. 126 forrás: Antalócczy-Sass 30.o 123 60 http://www.doksihu bérszínvonalhoz, fennáll annak a veszélye, hogy a vállalatok kedvezőbb befektetési terepeket keresnek a környező országokban, vagy esetleg keletebbre vonulnak. Mi a kulcsa a működő tőke vonzásnak és miként lehet magasabb hozzáadott értékre igényt tartó vállalkozásokat hazánkba vonzani? Miként lehet K+F fejlesztő központokat, régiós szolgáltató és
elosztó központokat térségünkbe vonzani? Álljon itt egy konkrét példa 127: A SAP szoftverfejlesztő óriáscég hosszú elemzések után Barcelona, Berlin, Dublin, Prága, Budapest között akarta megtalálni a megfelelő telephelyet. Budapest és Prága maradt az utolsó körben (Itt megjegyzendő, hogy 2005 januárjában megjelent kimutatások szerint általában vonzó térségünk, hiszen kiugróan magas a gazdaság növekedése európai viszonylatban. Gyorsabb a növekedés, mint az EUátlag és gyorsabb, mint az USÁ-é Átrendeződtek viszont az erőviszonyok Gazdaságunk a 2004-es kb. 4 %-os és 2005-re várható hasonló növekedésével 128 a sereghajtók közé került 3,5%-os növekedésével.) A SAP még 2001-ben, amikor előkelő pozícióban voltunk a térség országai között, Budapestre helyezte a cég régiós ügyfélszolgálati központját, ahol szoftverekkel kapcsolatos internetes és telefonos bejelentésekre válaszolják meg a cég szakemberei az
Európában felmerülő felhasználói problémákat. 2004-re már Prága mellett döntött a cég Prága mellett szólt: az általánosan jobb életminőség, jobb életkörülmények, a munkaerő minősége, felkészültsége, nyelvtudása. Emellett a beruházásokat gyorsabban és rugalmasabban támogatja a cseh rendszer. Az SAP elemzéseiben Magyarország mellet szólt: a magyar ingatlanpiac fejlettsége és a magyar munkaerő bősége és rugalmassága. Elmaradtunk viszont képzettségben és nyelvtudásban. Az SAP példája mutatja, hogy 2004-re hazánk vonzereje csökkent az előző évekhez képest. A későbbiekben elemezni kívánom a regnáló kormányok gazdaságpolitikai lépéseit, amelyek választ adhatnak a tőkebeáramlás ütemének lassulására, ellenben az SAP döntéséből le lehet vonni egy fontos következtetést: elmúltak azok az idők, amikor hazánk tőkevonzó képességét az olcsó munkaerő jelentette. Amennyiben szeretnénk magasabb hozzáadott
értéket előállító ágazatokat hazánkba csábítani, pl. szolgáltató központok központi irányító rendszereit, nem csupán azok részfeladatait (könyvelés, bérszámfejtés, szoftverfejlesztést, ügyfélszolgálati munkák), akkor jobban fel kell készíteni a hazai munkaerőt. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a cégek környezetében legyen olyan főiskola, egyetem, amely a megfelelő képzettségi színvonalú munkaerő utánpótlásról 127 128 forrás: Halaska Gábor: „Vadászat óriásokra” (Figyelő 2004 augusztus 12-18) forrás:„Magyarország a sereghajtók között” cikk Népszabadság, 2005, január 5. – 13o 61 http://www.doksihu gondoskodik. Költségoldalon versenyképességünk korlátozott, nálunk a legmagasabbak a munkabért terhelő elvonások. Közvetlen környezetünkben a cseh, a szlovák és a román adórendszer kedvezőbb alternatívát kínál a térségünkben beindult látványos adóverseny eredményeképpen. A szlovák recept
2004-től úgy tűnik bejött: 7,3%-kal haladták meg a tervezett bevételek a szlovák adóbevételek. (Féltek a szlovákok a bevételek csökkenésétől, de mind a személyi jövedelemadó, mind pedig a társasági adóbevételeknél növekmény volt tapasztalható. A kedvező adóváltozások számlájára írják a szlovákok, hogy megnőtt a külföldi stratégiai befektetők érdeklődése országuk iránt. 129 Súlyos terheket jelent hazánkban a helyi iparűzési adó is.) Hazánk 90´-es évekre kialakult versenyképességi pozitívumait – a stabil, alapvetően kiszámítható piaci viszonyok, vállalkozásbarát intézkedések, javuló, a biztonságot előrevetítő költségvetési helyzet, kedvező földrajzi pozíció – a jelenlegi kormányzat az adóverseny általi nyomásra reagálva kormánydöntésekkel nyújtott egyedi támogatásokkal kívánja kiegészíteni. Az EU-s versenypolitikai szabályozások következtében ez a stratégia hosszútávon nem
biztosíthat majd versenyelőnyt. Korábbi versenyelőnyeink és a kormányzati támogatások eredményeként már számos adminisztrációs, logisztikai és más szolgáltató központ és óriáscégek kutatófejlesztő központja van jelen hazánkban. 130 2004-ben mintegy 20 céggel tárgyalt a minisztérium támogatások kapcsán (Az EDS központját pl. 2002-ben 1,5MD támogatással sikerült Magyarországra csábítani és az Exxon Mobil is hasonló ösztönzésre döntött hazánk mellett), de elgondolkodtató a gazdaság modernizációja és az exportbevételek növekedésének felpörgetése szempontjából, hogy ezen cégek közül egyik sem szolgáltató központok, hanem ipari létesítmények Magyarországra telepítését tervezte, igaz összesen 600MD forint értékben. 2004-ben ezekből a tárgyalásokból 4-t sikerült realizálni, minek 129 14. táblázat Forrás: Halaska Gábor: Vadászat óriásokra – Figyelő-2004 augusztus 12-18 RÉGIÓS SZOLGÁLTATÓ ÉS
ELOSZTÓ KÖZPONTOK MAGYARORSZÁGON: Alcoa (pénzügyi és adatközpont)-2003; Avis (ügyfélszolgálati, pénzügyi műveletek és IT tevékenység)-2004; BAT(logisztikai és raktárközpont)-2004;Diageo(Üzleti szolgáltatások)-2001;EDS (kiszervezett ügyfélszolgálatok, pénzügyi műveletek és háttérirodák)-2002; Exxon Mobil (Szamviteli és IT feladatok, call center)-2004; Flextronix (adminisztrációs és számviteli központ)-2002;General Electric(Európai üzleti és szolgáltatási központ)-2002;General Motors ( Jármű-és alkatrész elosztás-2002;ING (Ügyviteli szolgáltatások és háttériroda); Nissan-Renault (Alkatrész-elosztó logisztikai központ)2003;SEI(Ügyfélszolgálat)-2003; Sykes (kiszervezett ügyfélszolgálat és háttérirodák)-1999;Tetra Pak (gépipari tervezés, értékesítés, szerviz)-1999; K+FEJLESZTŐ KÖZPONTOK: Ericsson Magyarország kft.; GE Hungary Rt; KnorrBremse Járműrendszerek Kft; Zenon System Kft / alapkutatást is végeznek/;
Audi Hungária Motor Kft; Bosch Powl Tool Kft; Continental Teves Kft; Denso Magyarorszg Gyártó Kft; DHS Draixclaimer Hungária Kft; Electrolux Lehel Kft; Nokia Hungary Kft; Philips Components Kft; Samsung SDI Hungary Kft; Sysdata Siemens Kft; Visteon Hungary Kft; W.ET Automitive System Magyarország Kft /főként gyártáshoz kapcsolódó kutatást végző központok/ 130 62 http://www.doksihu hatására 382M euró áramlott hazánkba (mintegy 5.000) munkahelyet teremtve, és további 11 cég hozott döntést nagyberuházásairól. 131 A Bokros-csomag gazdasági hatásai nyomán beinduló pozitív változások tehát elvitathatatlanok. A működő tőke fent bemutatott hatásai közül a következők valósultak meg hazánkban: A pótlólagos erőforrások hozzájárultak a gazdaság átalakításához, talpra állításához . Korszerű ipari, szolgáltató bázisok születtek. Átalakultak és kibővültek a piaci kapcsolatok. Új technológiák
honosodtak meg. Intenzívebbé váló export tevékenység, melynek hatására 1995 és 1997 között javult a folyó fizetési mérleg. Modernizálódott export, import szerkezet, amelynek hatására egyre versenyképesebb termékekkel vagyunk képesek megjelenni a világpiacon. Növekedett a foglalkoztatottság; a külföldi érdekeltségű vállalkozások kb. 600.000 főt foglalkoztatnak, ami szerepet játszott abban, hogy a transzformációs folyamat kezdetén (1993-ban) kialakult 705.000 állástalan számát 300000 körüli értékre sikerült leszorítani. A működő tőke intenzív jelenlétének természetesen voltak negatív hatásai is: Elsősorban a fejlettebb magyar régiókba (főváros, Pest-megye, Észak-Nyugat Magyarország) települtek a nyugati érdekeltségű vállalatok, így hozzájárultak ahhoz, hogy a leszakadóban lévő régiók még jobban lemaradjanak. A külföldi tulajdonban lévő cégek nagy részaránya (közel
40%-2002-ben) azt jelzi, hogy Magyarország függősége a multik hatékonyságnövelő döntéseinek nagymértékben kiszolgáltatott; Veszély: az olcsóbb bérköltségű és alacsonyabb adókörnyezetű szomszédaink elcsábíthatják a könnyebben mozdítható kapacitásokat. A külföldi tulajdon jelentős hányada a nacionalista érzelmekre apelláló politikai erőknek komoly támadási felületet kínál. 131 Forrás: Szabó Brigitta: Csábító receptek – Népszabadság –2005-január 5. 63 http://www.doksihu Vitathatatlan a pozitívumok túlsúlya, míg a negatívumokat a politikai kurzusoknak számon kell tartani és törekedniük kell azok enyhítésére. Versenyképességünk javítása szempontjából a fenti elemzés alapján következtetésem így szól: húsbavágó fontossággal bír, hogy minél korszerűbb tevékenységeket csábítsunk hazánkba. Ehhez azonban megfelelő képzettségi színvonallal bíró munkaerő kínálat és
oktatási infrastruktúra kell. Ennek érdekében kormányainknak arról kell gondoskodnia, hogy a magyar munkaerő képzése tervszerűen történjen. Olyan irányba kell terelni a képzési, átképzési rendszereket, hogy olyan irányú oktatást folytassanak, amellyel vonzani lehet a magas hozzáadott érték termelését biztosító ágazatokba. A kormányzatoknak látnia kell előre, hogy milyen irányba halad a világtermelés, melyek azok az ágazatok, amelyeknek fokozott mértékben van szüksége képzett munkaerőre. A magyar oktatás, felnőttoktatás, átképzés rendszerét ezen ágazatokra koncentrálva kell rugalmasan alakítani. A Magyar Televízió, a magyar munkaerő piac oktatási hátterét vizsgáló „Ne add fel!” című riportsorozatának riportereként szomorúan tapasztaltam, hogy a magyar felnőttképzésben nem jelennek meg ezek a tendenciák. Az oktatási minisztérium illetékesei és a képzési rendszerek irányítói arról számoltak be, hogy az
átképzés, a felnőttoktatás területén nagy pénzügyi források állnak rendelkezésre. Számos, erre a területre szakosodott intézmény funkcionál, ellenben az jellemző, hogy nincs állami koordináció. Olyan tanfolyamok indulnak, amelyekre kereslet van – virágkötészet, ingatlanközvetítés, műköröm-készítés stb – de nem indulnak előre mutató, a jövő felfutó ágazatai számára munkaerőt felkészítő képzések. A képzési intézményekből kikerülők nagy része pedig újra az elhelyezkedés nehézségeiről panaszkodik. Megoldás lehetne egy jövőorientációjú, trendelemzéseken alapuló felnőttoktatási rendszer kialakítása, amelyre az aktuális kormányzatok úgy gyakorolhatnának hatást, hogy az oktatási intézményeknek ajánlásokat tehetnének, hogy várhatóan milyen képzettségű munkaerőre lesz szükség az elkövetkező években. Ez elemzéseken alapuló, kormányzati rendszereken túlmutató stratégiai gondolkodást igényel.
És újra elérkeztünk a HNS alapgondolatához A fő prioritásokban való egyetértéshez, amely prioritások kormányzati ciklusokon ívelnek át. Ha versenyképesek akarunk maradni a tőkevonzás területén, meg kell lépnünk a fent említett lépéseket. Az eredményeink, amelyek elérésére a Bokros-csomag nyitott utat nem lebecsülendőek, ám a világ megy tovább, ha nem haladunk, versenytársaink átléphetnek rajtunk és lemaradunk. 64 http://www.doksihu 7. Az EU-magyar kapcsolat alakulása 1998-as választás előtt 132 A kedvező gazdasági folyamatok mintegy hátterét képezték azon „technikai jellegű” előrelépéseknek, amelyek az EU-hoz való közeledés kapcsán bekövetkeztek. 1996. április 26-án kaptuk meg – a többi 10 közép-európai országgal egyetemben – azt a kérdőívet, amelyet a Bizottság állított össze, és amely mintegy megindította a csatlakozási tárgyalásokra való felkészülést. A kérdések a magyarországi politikai
rendszer felépítésére, a gazdasági élet mutatóira és a jogrendszerünkre vonatkoztak. A kérdések válaszait a minisztériumi apparátusoknak, valamint a munkaadók és munkavállalók szervezeteinek, kamaráknak kellett kidolgozni. Érdekesség volt, hogy a helyzetfelmérésben EU szakértők nem vettek részt. További jellemzője ennek az „Önországértékelésnek”, hogy 3 hónapos határidőt kaptunk. Ez a kérdőív jelezte, hogy minden részletre kiterjedő tárgyalási folyamatra számíthatunk a csatlakozási tárgyalásokon. Az „Önországértékelés” alapjául szolgált az 1997-es Országvéleménynek, amelyet a Bizottság 1997. július 16-án hozott nyilvánosságra. Ennek alapját a fentebb már részletezett koppenhágai-kritériumok képezték és a Bizottság ezek alapján Lengyelországot, Csehországot, Magyarországot, Észtországot, Szlovéniát és Ciprust találta alkalmasnak arra, hogy megkezdődhessenek a csatlakozási tárgyalások. Ezek
voltak azok az országok, amelyekben a politikai és gazdasági folyamatokat a megfelelő, az Uniós elvárásoknak megfelelő irányúnak értékelték. 133 Hazánk pozitív megítélésében nyilvánvalóan szerepet játszott az is, hogy 1996. május 7-én OECD tagok lettünk Úgy tűnt Bokros Lajos receptje is bevált, hiszen a gazdasági folyamatok az „Önországértékelés” időszakában vettek kedvező fordulatot. Az ország vélemény az Agenda 2000 keretében jelent meg, amely többek között a Bizottság javaslatait tartalmazta a 2000-2006-os Uniós költségvetésre, valamint a strukturális alapok és a közös agrárpolitika reformjára vonatkozóan. 134 Az Agenda 2000- 132 Forrás: Balázs Péter: Az Európai Unió külpolitikája Magyarországra nézve az Agenda 2000 a következő elemzést tartalmazta. „Magyarország egy stabil intézményekkel rendelkező demokrácia jegyeit mutatja, amely biztosítja a jogállamiságot, az emberi jogok érvényesítését és
a kisebbségi jogok védelmét. Az országot működő piacgazdaságként lehet kezelni, amely középtávon képes lehet arra, hogy az unión belül szembe nézzen a piaci erőkkel és a verseny nyomásával. Magyarország középtávon abban a helyzetben lehet, hogy képes lesz az unió joganyagát, elsősorban az egységes belső piacét átvenni, amennyiben folytatja tevékenységét e joganyag átültetésével kapcsolatban. Különleges erőfeszítések lesznek szükségesek azonban a környezetvédelem, vámügyek és az energia területén. Ugyancsak további reformok szükségesek ahhoz, hogy Magyarországon létrejöjjenek az EU-joganyag átültetéséhez és alkalmazásához szükséges struktúrák.” Forrás: Balázs Péter: Az Európai Unió külpolitikája – 153.o 134 A költségvetés meghatározásánál az Agenda 2000 hangsúlyozta, hogy nem kívánja növelni a tagállamok befizetési kötelezettségeit a csatlakozás finanszírozására. A felső határt az egyes
államok GDP-jének 1,27%-n hagyta – annak ellenére nem szigorított, hogy a tagállamok jóval-e határ alatt teljesítettek. Optimista jóslatokba is bocsátkozott a Bizottság az Agenda 2000 költségvetési elképzelései kapcsán, hiszen a 2,5%-os átlagos GDP növekedéssel számolt az EU tagállamok átlagában és a csatlakozók növekedési ütemét 4%-ra becsülte. Az Agenda 2000-ben kalkulált 133 65 http://www.doksihu ben megfogalmazta a Bizottság a bővítés koncepciójával összhangba hozandó mélyítési koncepciót is. (Belső fejlődés problémái, fenntartható fejlődés koncepciója, foglalkoztatás növelése, közös agrárpolitika reformja, az Unió nemzetközi szerepének határozottabb megjelenítése stb). A bővítéssel kapcsolatban az Agenda 2000 sorra vette azokat a fő területeket is, amelyekre a tárgyalási folyamat során sort kívántak keríteni. 135 1997 decemberében, a luxemburgi csúcson döntés született a bővítésről és a
csatlakozási tárgyalások startját 1998 tavaszára tervezték az 5+1-kel, kétoldalú kormányközi konferenciák keretében. A Bizottság javaslatára az elkövetkező tárgyalásokra 31 fejezetre tagolták az EU joganyagát. 136 A tényleges tárgyalások 1998. március 31-én kezdődtek Hazánk delegációjának a következőek voltak a fő célkitűzései: 137 Mielőbbi – az integrációt biztosító feltételekkel – csatlakozás az EU-hoz. Átvenni és alkalmazni a közösségi vívmányokat és programokat. Részesei lenni minden közösségi programnak és politikának. Csak átmeneti mentességeket kérni a közösségi szabályok alól, amíg sikerül elérni a kívánt integrációs színvonalat az adott területen. Olyan bánásmódot kapni, mint bármelyik más tagállam. Méretünknek megfelelő szerepet játszani az EU intézményi döntéshozatalban. Megőrizni hagyományainkat és kultúránkat. Elérni, hogy a
magyar nyelv is helyet kapjon az EU hivatalos nyelvei között. 2002-ben ratifikálni az alapszerződést és teljes jogú taggá válni 138 Április 27.-én kezdődött meg az első fázis, az acquis screening, azaz az átvilágítás Ez egy technikai része volt a tárgyalásoknak, rendeltetése az volt, hogy az ország költségvetéshez – a Bizottság szerint – a növekedés által generált 20MD ECU már elegendő forrást biztosít + tagállami befizetések nélkül. 135 Mezőgazdaság; kohéziós politika; egységes belső piac, környezetvédelmi normák adaptálása; közlekedés; nukleáris biztonság; szabadság; biztonság és jog; határviták; közösségi szabályok alkalmazása. 136 1. Áruk szabad áramlása; 2 Személyek szabad áramlása; 3 Szolgáltatások szabad áramlása; 4 Tőke szabad áramlása; 5. Vállalati jog; 6 Versenyjog; 7 Mezőgazdaság; 8 Halászat; 9Közlekedéspolitika; 10 Adózás; 11 Gazdasági és Pénzügyi Unió; 12. Statisztika; 13
Szociálpolitika, foglalkoztatás; 14 Energia; 15 Iparpolitika;16 Kis-és középvállalatok; 17. Tudomány és kutatás; 18 Oktatás és képzés; 19 Távközlés és információs technológiák; 20 Kultúra és audiovizuális politika; 21. Regionális politika; 22 Környezetvédelem; 23 Fogyasztóvédelem; 24 Bel-és Igazságügyi együttműködés; 25. Vámunió, vámjog; 26 Külgazdasági kapcsolatok; 27 Kül-és Biztonságpolitika; 28 Pénzügyi ellenőrzés; 29. Költségvetés; 30 Intézmények; 31 Egyéb 137 forrás: Majoros Pál: Magyarország a világkereskedelemben 103.o 138 Az Orbán-kabinet 1998 nyarán a választásra készített 40. ponttal összhangban kissé módosította az a Horn kormány által képviselt készséges attitűdöt: „Döntést hozunk az európai uniós tárgyalásokon tanúsítandó magyar magatartás stratégiájáról a minél zökkenő mentesebb felzárkózás és nemzeti érdekeink hatékony képviselete érdekében.” Ennek jegyében
alapvetően elfogadták a fent vázolt stratégiát, csak az agrár kérdésekben érezték úgy, hogy erőteljesebben kell képviselni a nemzeti érdekeket. 66 http://www.doksihu alkalmasságát felmérjék. Az 1998 áprilisában indult folyamat 1999 júliusában zárult és ennek során a Bizottsági szakértők elmondták, hogy milyen joganyagot kell alkalmaznunk, megvizsgálták, hogy az adott időpontban mennyire feleltünk meg a joganyagnak ill. szükség esetén mennyi idő szükséges annak átvételéhez. A tárgyalások alapjául magyar részről egy évente megújított program, 139az „EU Közösségi Vívmányok (acquis) átvételéről szóló Nemzeti Program” (az ANP) szolgált, ami gyakorlatilag azt a hosszútávú stratégiai gondolkodást hivatott gyakorlattá tenni – hiszen évente készített a kormány egy ilyen programot – amelyet a rendszerváltás idején, az általam HNS-nek keresztelt programmal már csaknem egy évtizeddel korábban meg lehetett
volna honosítani. 1998ban tehát már formát öltött az az előre mutató stratégia, amely az EU csatlakozás távlatában gondolkodott – igaz nem többpárti konszenzust képviselve. A második szakasz a tényleges tárgyalások időszaka volt, kormányközi tárgyalások keretében. Az átvilágítás eredményeként elkészítettük minden az egyes fejezetre vonatkozó tárgyalási pozíciónkat és a Bizottság ennek alapján dolgozta ki saját álláspontját. Ideiglenes lezárhatónak tekintettek egy-egy fejezetet, ha a feleknek már abban a témában nem volt szüksége további egyeztetésre. Azokról a témakörökről, amelyekben az egyik fél derogációt kért, de a másik nem fogadta el, jegyzőkönyv készült, amelyet félre raktak és a későbbiekben már csak azokról folytak az egyeztetések. A magyar kormány 1998. szeptember 3-án fogadta el az első 11 tárgyalási álláspontot, ezután folyamatosan alakítottuk ki tárgyalási pozícióinkat, míg 1999
nov. 25én nagykövetünk Brüsszelben átadta az utolsó egységet Mindeközben minden év novemberében (1998-2002) a Bizottság országjelentést adott közre hazánkról, amelyben az EU elemezte a teljes magyar gazdaságot és társadalmat Az EU Közösségi Vívmányok (acquis) átvételéről szóló Nemzeti Program (ANP) összeállítására első ízben 1998-ban került sor, a programot a Kormány jóváhagyását követően Magyarország az Európai Bizottság részére is átadta. A csatlakozási tárgyalásokkal és a felkészüléssel kapcsolatos fejlemények a program teljes körű felülvizsgálatát és részletesebb kidolgozását tették szükségessé. A program felülvizsgált változata 1999 júliusában készült el Majd azt követően évente. Az ANP 40 fejezetben, mintegy 700 oldalon tartalmazta mindazokat az intézkedéseket, amelyek a jogharmonizáció, a kormányzati intézményrendszer fejlesztése és a gazdaságfejlesztés terén a Közösségi Vívmányok
átvételéhez és hazai alkalmazásához szükségesek, megjelölve a felelősöket, határidőket, ütemezést, a ráfordítási igényeket és azok forrásait. A program összefoglaló része tartalmazta a főbb pontokat, következtetéseket és adatokat, továbbá a fejezetek rövid összefoglalását. A program a csatlakozásra való felkészülés tervezésén túlmenően az Európai Unió számára is információs bázissal szolgált a felkészülés előrehaladásának figyelemmel kíséréséhez. A program fő következtetése az volt, hogy az ország kész és képes 2001 végéig a csatlakozás valamennyi követelményének teljesítésére. Az ANP a csatlakozási felkészülés központi jelentőségű programja volt A felkészülés különböző szintjeihez és területeihez az ANP a következőképpen kapcsolódott: • A felkészülés stratégiai irányvonalát a Kormány által 1999 májusában elfogadott "Az európai felzárkózás stratégiája - a Kormány
gazdasági stratégiájának koncepcionális alapjai" c. dokumentum határozta meg Az ANP-ben kidolgozott felkészülési program erre a stratégiai alapra épül. • A Gazdasági, illetve a Pénzügyminisztérium által kidolgozott makrogazdasági pálya, tervezett fejlődés képezték azt a gazdasági-pénzügyi keretet, amelyet az ANP figyelembe vett. Forrás: http://www.szolnokmteszhu/szeup/anp euhtm - letöltés: 2005-04-10 139 67 http://www.doksihu az előrehaladást vizsgálva és mind határozottabb figyelmeztető jelzéseket adott azon területekkel kapcsolatban, amelyeknél olyan jelenségeket észlelt, amelyek lassítják a csatlakozási folyamatot. A csatlakozási folyamat elején azonban fontos változás történt hazánkban. 1998 nyarán új tárgyalópartnere lett az EU-nak, hiszen hazánkban a soron következő parlamenti választást, egy önmagát megújító politikai erő, a FIDESZ nyerte. A Horn Gyula vezette szociál-liberális kormányzatnak sikerült
megszorító intézkedéseivel – amelyekre már az MDF által vezérelt koalíciónak is sort kellett volna kerítenie – megteremtenie a növekedés alapjait, de nem sikerült megtartania a politikai hatalmat. Ennek oka főként a következő jelenség: 1990-1996 között a riválisok alapvetően nem foglalkoztak egymás viselt dolgaival és a minden politikai rendszer tekintélyét megtépázó korrupciós ügyek nem váltak pártpolitikai viták tárgyává. A szocialista-liberális kormányzat előtt és alatt végbemenő privatizáció számos gyanús ügyet produkált, pártvagyonokkal való sáfárkodás kérdéseivel együtt, de ezek nem álltak össze egységesen hangoztatott korrupciós hecc-kampánnyá. 1998-hoz közeledve azonban megváltoztak a pártpolitikai stratégiák, immáron nem pártprogramokra alapozva igyekeztek utat találni a választópolgárokhoz a pártok, hanem azon eszközökhöz nyúltak, amelyeket a nyugati politikai kultúra, egyéb kampányfogások
mellett, már javában alkalmazott, és amelyeknek célja a botránypolitizálás és a versenytársak lejáratása. Az MSZP-SZDSZ koalíció tálcán kínálta ellenfeleinek a témát. A privatizáció körül kirobban „Tocsik-ügy” hatása többszörösen is negatív volt. Egyrészt magát a privatizációt is – amelyre kétségtelenül és vitathatatlanul szüksége volt hazánknak – a korrupció szó szinonimájává transzformálta, másrészt árnyékot vetett, a főként Horn Gyula pártpolitikai múltja miatti viták miatt egyébként sem túl stabil koalícióra is. A kormányzat aktív klientúra építése, az újra meg újra kirobbanó koalíciós feszültségek, valamint a „Tocsik-ügy” kapóra jött az ellenlábas FIDESZ-nek, amely az 1998-as választásokra készített 40 pontjából 3-t a privatizáció mögött meghúzódó korrupciós ügyletekre való célzásként, valamint a külföldi tulajdonszerzés megállítására irányuló törekvésként
fogalmazott meg. 140 A FIDESZ vezetése, amely tökéletes politikai stratégiát követve átvette az MDF által üresen hagyott teret és liberális pártból kozervatívvá avanzsált. Ezen pálfordulással és programjában a 140 „6. Leállítjuk az energiaszektor privatizációját annak érdekében, hogy a stratégiai energetikai cégek nemzeti tulajdonban maradjanak és létrehozzuk a Nemzeti Villamossági Társaságot. 7. Az ÁPV Rt iratait állami levéltári kezelésbe helyezzük Biztosítjuk annak szabályait, hogy a nagyobb magánosítási ügyletek esetén, annak leglényegesebb adatai tekintetében soha ne lehessen államtitokra hivatkozni. 8. A magánosítás tíz évének következményeit összegzendő leltárt készítünk a korábbi állami tulajdon sorsának nyomon követése érdekében” Forrás: www.szabadeuropahu 68 http://www.doksihu „tiszta közélet” szlogenjének hangoztatásával történetének legjobb választási eredményét érte el, és az
MDF-fel, valamint a FKGP-tal koalíciót hozott létre. Az előző ciklus igazi vesztese az SZDSZ volt, amelynek szavazói tábora jelentősen lecsökkent és kevesebb képviselőt küldhetett a törvényhozásba. 141 1998 és 2004 között 8.1 A FIDESZ vezette kurzus Ez az időszak fájdalmas periódusa a rendszerváltás utáni éveknek. A neves humorista parafrázisa: 142”Egyet mondok, kettő lesz belőle: Magyarország” szomorú igazsága valóság. Szakdolgozatomban nem kívánok politikai szempontból állást foglalni Néhány szóban igyekszem az alapvető gazdasági folyamatok fő jellemzőit felvázolni, majd az 1998-tól évente megjelenő bizottsági „Országjelentések”-et segítségül hívva, az EU objektív szemüvegén keresztül szeretném bemutatni azt, hogy hogyan haladtunk a 2004-es csatlakozásig. 1998-ban, a liberális irányból jobbközép felé lépő kormány a „Bokros műtét” után, betegségéből kigyógyuló gazdaságot vett át. 1997 és
2000 között a magyar gazdaság teljesítménye kb. az ötödével nőtt Nőtt a foglalkoztatottak száma, a működő tőke már valóban termelt és a technikai, technológia fejlesztések révén nőtt a termelékenység. A növekedés a bokrosi álmoknak megfelelően exportvezérelt volt, 1997-2000 között az exportteljesítmények a duplájukra emelkedtek. Mint korábban már írtam erről az export jelentős részét a külföldi érdekeltségű vállaltok adták (kb. 80%-t) és orientációnk szerint az EU volt a fő partner (kb. 70%) A FIDESZ kezdetben folytatta az általam HNS-nek nevezett gondolatiságot, azaz az egyensúlyőrzésre, ésszerű költségvetési politikára törekedett. Ennek eredményeként az államháztartás hiánya még 2001-ben is kisebb volt, mint 1998-ban. A fiskális fegyelem azonban csak 2000-ig tartott. Szerepet játszhatott a gazdaságpolitikai szemléletváltásban annak a kényszerítő körülménynek is, hogy a világgazdaságban 1998-tól
begyűrűztek a 141 142 8. táblázat Nagy Bandó András 69 http://www.doksihu nemzetközi pénzügyi válságok (Délkelet-Ázsia, Oroszország, Brazília). Ez negatívan hathatott a privatizációs folyamat intenzitására, a külkapcsolatok bővülésére. A nemzetközi recessziót orvosolandó a gazdaságpolitika egy korábban már többször alkalmazott, veszélyes fegyverhez nyúl. A belső kereslet élénkítésére törekvő gazdaságpolitika csapdája ismert: a hazai fizetőképesség korlátozott – a növekedés üteme gyengült és az importigény növekedése miatt a folyó fizetési mérleg hiánya 2000-re az 1994-es csúcsot döntögette. A kétéves költségvetés kapcsán a kormányzat a kiszámíthatóság mellett érvelt, de emellett beindult a túlköltekezés, amely folyamatot a 2002-es választási periódus tovább erősített. A gazdasági realitásokat ismét legyűrte a politikai szükségszerűség! Bokros Lajos a Népszabadságban – a Bokros-csomag
10 éves évfordulója kapcsán megjelent cikkében 143azt rója fel az Orbán Viktor által vezetett kormánynak, hogy a piacgazdaság új intézményeit és a társadalmi szolidaritást erősítő szerkezeti reformok folytatása helyett visszatért a Horty- és Kádár-rendszer konzervatív, államközpontú, támogatáspárti, a tőkével és a piaccal szemben gyanakvó és a szegényeket kevéssé fontosnak érző gazdaságés társadalomfilozófiájához. Ennek szellemében: Visszaadta a társadalom legmagasabb jövedelmű 10%-nak a családi pótlékot és bevezette a magas jövedelműeket támogató személyijövedelemadó- kedvezményeket. Élénkíteni kezdte a hazai keresletet lakástámogatási rendszerével, amely kamat és adókedvezményeken keresztül azokat segítette, akiknek egyébként is voltak forrásaik (jómódúak). Ezen rendszer felszívta a lakossági megtakarításokat, és komoly ikerdeficitbe sodorta az országot, hiszen a kedvezményes
hiteleket valakinek finanszírozni kellett. Az ország újra az adóság csapda peremére szédült. Megszüntette a jelképes mértékű felsőoktatási tandíjat, miközben nem szociális alapon bevezette az önköltségalapú képzést, rontva ezáltal az oktatás minőségét és a szegényebbek tanulási esélyeit. A gyógyítás intézményeit elzárta a fogyasztók versenyétől és az állampolgárok pénzének intézményes igénybevételétől, ezáltal erősítve a hálapénz szerepét. Kiemelt főtisztviselői kart hozott létre, amivel meggyengítette a közigazgatás egységét és stabilitását. 143 További racionalizálás helyett tovább vastagította a hivatalnokréteget. forrás: Bokros Lajos: Romlás - Népszabadság 2005-03-15 Melléklet 70 http://www.doksihu A gazdaság teljesítőképességével összhangban nem lévő módon növelte a köztisztviselők juttatásait, ezáltal megbontotta a munkaerőpiac és az
államháztartás egyensúlyát. A minimálbér nagymértékű emelésével hozzájárult, hogy a textil- és cipőipar utolsó üzemei is tönkrementek. Növelte a tartós, elsősorban a vidéken élő nőket sújtó munkanélküliséget és a szociális segélyre szorulók számát. Az infláció ellen a forint árfolyamának túlértékelésével küzdött, így gyengítette az exportra termelő vállalatok értékesítési esélyeit. A nyugdíjreformot megpróbálta visszafordítani azáltal, hogy csökkentette a magán nyugdíjpénztárakba fizetett járulék mértékét és felfüggesztette a második pillérben való részvétel kötelezettségét. 2001-ben bekövetkezett gazdaságunk megtorpanásának, elbizonytalanodásának időszaka. Legfőbb kereskedelmi partnereink, az EU-tagországok lassuló növekedésének hatása nyitott gazdaságunkba is begyűrűzött. A 2000-ben regisztrált 5,2%-os GDP növekedés 2002-re 3,5%-ra mérséklődött. Hogyan nézett
ki országunk az EU szemüvegén keresztül. Álljon itt a csatlakozási tárgyalások és az „Országjelentések” rövid összefoglalója. 8.21 A csatlakozási tárgyalások menete 144 1998. szeptember 3-án a magyar kormány elfogadta az első 11 tárgyalási álláspontot. 145 1998 novemberében megjelent az első Országjelentés, 146amely az 1997-es országvélemény óta bekövetkezett fejlődést vizsgálta és a következőket állapította meg: Az alapvető emberi és politikai jogokat tiszteletben tartották Magyarországon, és további jelentős előrelépés történt e téren. Kritikát fogalmazott meg a rendőrség fellépése és a börtönviszonyok kapcsán, hangsúlyozva, hogy a rendőri túlkapások "növekvő aggodalomra" adnak okot. 144 forrás:iroga.hu - letöltés 2005-04-09 Tudomány és kutatás, Távközlés és információs technológiák, Oktatás és képzés, Kultúra és audiovizuális politika, Iparpolitika, Kis- és
középvállalatok, Közös Kül- és Biztonságpolitika, Vállalati jog, Fogyasztóvédelem, Halászat, Statisztika. 146 Forrás: www.magyarorszaghu Az Európai Bizottság országjelentése - 1998 alapján; letöltés 2005-04-09 145 71 http://www.doksihu Haladás következett be a privatizációs folyamatban, illetve a nyugdíjrendszer reformjában. A makroökonómiai stabilitás fennmaradt, a gazdasági növekedés felgyorsult. a gazdasági talpra állás motorja főként a beruházás és az export meglódulása volt. A piacgazdaság jogi és intézményi kereteinek erősítését szorgalmazta a jelentés, különös tekintettel a monopóliumokra és a pénzpiacokra. Magyarország kiegyensúlyozottan, határozott tempóban haladt előre az EUjoganyag átvételével, valamint a végrehajtásához szükséges feltételek megteremtésével. Lassulás történt a környezetvédelem területén. Elismerte a jelentés, hogy a komplex bel- és
igazságügyi kérdéskör kezelésére külön stratégiát fogadtak el, melynek végrehajtása a gyakorlatban is érződött. Haladást sürgetett a szolgáltatások szabad mozgásának a biztosítása terén, illetve a mindezeket felügyelő hatóságok erősítésében A hiányosságok és problémás területek ellenére összességében az Európai Bizottság úgy látta, hogy amennyiben a fejlődés ütemében nem áll be változás, akkor Magyarország középtávon képes lehet a teljes jogú EU-tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére. 147 Az 1999-es Országvélemény az előző jelentésben megfogalmazott pozitívumok megerősítése mellett 148 kijelentette, hogy hazánk Lengyelországgal együtt a 147 További események csatlakozásunk folyamatában: 1998. december 2-án Budapesten a csatlakozni kívánó „5+1" állam konzultációján elfogadott megállapodás értelmében 1999. januárjának végéig saját ütemezésben az első
átvilágított 15 fejezetig mindegyik tagállam beadta a tárgyalási álláspontokat. 1999. január 28-án a magyar kormány újabb négy fejezet tárgyalási álláspontját hagyta jóvá Az 1999. március 26-27-én megtartott "5+1"-es konzultáción (Ciprus, Limassol) elfogadott megállapodás értelmében az államok újabb ütemezésben egyeztek meg a soros 8 pozíciópapír benyújtásáról július végéig (2-3 ütemben), valamint az összes fennmaradó tárgyalási álláspont átadásáról 1999. novemberének végéig 1999. április 19-én a harmadik főtárgyalói fordulón Brüsszelben 5 fejezet tárgyalása került napirendre 1999. május 1-jén a magyar kormány újabb négy tárgyalási álláspontot hagyott jóvá 1999. június 21-én a bilaterális kormányközi konferencia miniszteri szintű fordulóján Luxemburgban a tervezett menetrendnek megfelelően a két főtárgyalói forduló eredményeit megerősítették és az 1. fejezet tárgyalása
megkezdődött 1999. július 27-én kormány elfogadta a környezetvédelemmel kapcsolatos tárgyalási álláspontot és július 28-án átadta Brüsszelben. 148 Az Európai Bizottság értékelése megerősítette azt, hogy a magyar gazdaság "működőképes piacgazdaságnak" tekinthető, amely középtávon képes megbirkózni az EU egységes piac versenykihívásaival. A jelentés nyugtázta, hogy a jogi és intézményi háttér kellő mértékben tovább erősödött, s hogy a makroökonómiai irányzatok kedvezően alakultak: a stabilitást sikerült fenntartani, az infláció figyelemre méltó mértékben csökkent, és évek óta először mérséklődött a munkanélküliség is. A jogharmonizáció a legtöbb szektorban megfelelő mértékben haladt, üdvözölték a végrehajtáshoz szükséges intézményi feltételek megteremtését célzó erőfeszítéseket, az állami támogatásról elfogadott új törvényt, valamint a szabványok és bizonylatok terén
elért haladást. A jogharmonizáció a legtöbb szektorban megfelelő mértékben haladt, üdvözölték a végrehajtáshoz szükséges intézményi feltételek megteremtését célzó erőfeszítéseket, az állami támogatásról elfogadott új törvényt, valamint a szabványok és bizonylatok terén elért haladást. 72 http://www.doksihu legfelkészültebb és teljesítette a koppenhágai politikai kritériumokat, azaz adottak a demokratikus politikai intézményi feltételek és garantált az alapvető demokratikus és emberi jogok tiszteletben tartása. Mindemellett a következő kritikákat fogalmazta meg: 149 A jelentés kiemelte a roma lakosság helyzete javításának, valamint a korrupció elleni harc szükségességét. Elmarasztaló értékelés volt, hogy a kisebbségek parlamenti képviseletéről továbbra sem született törvényi rendelkezés és a roma népesség emberi jogain gyakran esett sérelem. Lassúnak ítélték a jogharmonizáció
ütemét a mezőgazdaság, az állategészségügy és a növényvédelem területén. Kifogás érte a bel- és igazságügyi normák EU-konformitásának megteremtését: lassúnak ítélték a vonatkozó uniós jogszabályok átvételét, különösen ami a menedékjogi kérdések kezelését, valamint a határellenőrzés erősítését illette. Elismerték, hogy a környezetvédelemben és az energiapolitikában stratégiai jelentőségű terveket fogadtak el Magyarországon, azonban hangsúlyozták, hogy a végrehajtási feltételek sok esetben nem elégségesek. Megállapította a jelentés, hogy a regionális fejlesztéshez időben sikerült megteremteni a jogi kereteket, ám csak csekély előrelépés történt a végrehajtást lehetővé tevő emberi és költségvetési feltételek biztosításában. Számos kisebb megjegyzéssel illette a bizottság a magyar gyakorlatot a közbeszerzési törvénynek a hazai cégeket előnyben részesítő
gyakorlatától kezdve, az uniós szabványok lassú átvételén keresztül, a légi és a vasúti közlekedés elavult szerkezetéig. Nem mulasztotta el Brüsszel, hogy egy-egy aktuálisabb kérdésre is reflektáljon; így a jelentés megemlítette, hogy középtávon meg kell erősíteni a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét. 1999. december 10-11-én az Európai Tanács Helsinkiben új csatlakozási stratégiát fogadott el, melynek lényege, hogy tárgyalást kezdenek a második körös országokkal 150 és ezentúl az egyes országokat differenciáltan kezelik. Ezzel megszűnt a tagjelölt országok csoportokra való felosztása, amelyet korábban az 1999-re már lassan elmosódó 149 150 www.magyarorszaghu; wwwfnhu - letöltés: 2005-04-09 Románia, Szlovákia, Lettország, Litvánia és Bulgária. 73 http://www.doksihu fejlettségbeli különbségek motiváltak. 151A csúcson az EU kinyilvánította, hogy a csatlakozást 2002 végéig, a ratifikációt 2002 decemberéig
befejezik. A helsinki csúcson a tagállamok mindemellett kimondták, hogy az Európai Unió 2003. január elsejétől fog készen állni új tagállamok fogadására. 152 2000. november 8-án az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta az Éves Jelentést, és az Összefoglaló Értékelések helyett első ízben Bővítési Stratégiai Dokumentumot jelentetett meg. A Bizottság megerősítette az egyéni elbírálás és a teljesítmény szerinti előrehaladás elvét, és állást foglalt a helsinki menetrend betartása mellett. A Bővítési Stratégiai Dokumentumban javaslatot tettek a csatlakozási tárgyalások érdemi szakaszának megkezdéséhez vezető útra és annak eszközrendszerére. A 2000-es novemberi Országjelentés a korábbi eredmények elismerése mellett a következőket foglalta magába: Először fogalmazta meg, hogy Magyarország már rövidtávon képes lehet helytállni a belső piac támasztotta versenyben. Ismét szóvá tette a romák
hátrányos helyzetét és hogy a kisebbségek parlamenti képviseletének ügyében nem történt elmozdulás. Ezúttal is kifogások érték a korrupciót és enyhébb formában a szociális párbeszéd hazai gyakorlatát. Az értékelés méltatta az ország makrogazdasági stabilitását, aggodalomra okot adónak tartotta viszont az infláció lassú leszorítását, és a költségvetést megterhelő egészségügy reformjára buzdította a kormányt, valamint óvatos és rugalmas monetáris politikát szorgalmazott. A demokratikus intézmények és a jogállam működésének szempontjából megállapította, hogy a koppenhágai kritériumok teljesülnek. Bár a jelentés szerint az igazságszolgáltatás jól működött, és előrelépés volt a hazai bírók EU-jogra való felkészítésében is, kifogásolta a Legfelsőbb Bíróság a 151 Az egyéni elbírálás szerepét hangsúlyozva a tagállamok aláhúzták, hogy a differenciálás elvét
fokozottan fogják figyelembe venni, azaz a korábban tárgyalásokat kezdők - „luxemburgi csoport” - között is lehet különbségtétel és a később induló országok - „helsinki csoport"- akár utol is érhetik, netán meg is előzhetik a már régebb óta tárgyalókat. 152 2000 EU-val kapcsolatos belpolitikai események: 2000. január 31-én a Magyar Köztársaság Országgyűlésében képviselt hat parlamenti párt és a Kormány a külügyminiszter kezdeményezésére konzultációt tartott, amelyen megegyezés született a havi találkozókról, illetve a Házelnök és az Európai Ügyek Bizottsága (EIÜB), valamint a Külügyi Bizottság (KB) elnökeinek meghívásáról. 2000. február 22-én a Kormány döntött a csatlakozási folyamat aktuális kérdéseiről Legfőbb célkitűzésnek a tárgyalások befejezését tekintették (2001 végéig), a csatlakozás lehetséges dátumának 2003. január 1-jét jelölték meg 74 http://www.doksihu
munkájában jelentős hátralékkal küszködött, ami megakadályozhatta alapfeladatának az ellátásában, egy egységes joggyakorlat létrehozásában. Több fontos intézkedés ellenére a korrupciót továbbra is kifogásolták, és e téren további erőfeszítéseket szorgalmaztak. Az 2000. évi országjelentés először vette szemügyre, hogyan haladt az acquis, azaz a közösségi joganyag magyar nyelvre történő lefordítása és a közösségi joganyag alkalmazásához szükséges adminisztratív kapacitás létrehozása. Az Európai Bizottság megítélése szerint folyamatos fejlődést mutatott hazánk a közösségi jogszabályok alkalmazásához szükséges adminisztratív képesség létrehozásában. A belső piacra történő bekapcsolódáshoz szükséges kulcsintézmények többsége már felállt. Az adminisztratív és jogi háttér ugyanakkor megerősítésre szorult olyan területeken, mint az állami támogatások ellenőrzése, a
piacfelügyelet, a közlekedés a környezetvédelem, az állategészségügy és a növényvédelem. Hangsúlyozta a jelentés, hogy Magyarország nem felejtheti el annak fontosságát, hogy a gazdaság szereplői kiszámítható környezetben hozhassák meg üzleti döntéseiket; Fontos továbbá, hogy megfelelő humán erőforrás és fizikai tőke álljon rendelkezésre (ide tartozik az infrastruktúra). Az értékelés szerint Magyarország jó haladást ért el a "humán tőkének" a gyorsan növekvő exportágazat igényeihez való alkalmazásával. Az országjelentés utolsó fejezete arra a kérdésre kereste a választ, hogy Magyarország hogyan állt a csatlakozási partnerségben meghatározott prioritások teljesítésével, amelyeket a nemzeti program (ANP) bontott le törvényhozói lépésekre. A középtávú prioritások közül csak három területen történt bizonyos előrehaladás. Ezek a gazdasági kritériumok teljesítését
(például kis- és középvállalkozások kapcsán), az energiaszektort és a bel- és igazságügyi együttműködést (a vízumpolitika fokozatos összehangolása az unióéval) érintették. A kezdetben konkrét menetrend nélkül zajló tárgyalásokon fordulópontot jelentett az EU 2000 decemberében, Nizzában elfogadott bővítési stratégiája, amely kijelölte a csatlakozási tárgyalások menetrendjét. A nizzai csúcson az intézményi reformok mellett a tagállamok állam- és kormányfői jóváhagyták az Európai Bizottság 2000. november 8-án megjelentetett bővítési Stratégiai Dokumentumát is, amelynek ajánlott menetrendje a 75 http://www.doksihu csatlakozás felé vezető utat próbálta meg konkrétabb formába önteni. A stratégia a helsinki előirányzatot megerősítvén kifejezte, hogy 2002-ben a legfelkészültebb jelölt országokkal a tárgyalások lezárhatók lesznek, amennyiben a tagjelöltek teljesítik a felvételi kritériumokat. A Nizzában
elfogadott tárgyalási „útiterv" egy három és féléves programot határozott meg a legfelkészültebb országok számára a csatlakozási tárgyalások még nyitva álló fejezeteinek lezárására. A menetrend 2002 közepéig az összes tárgyalási fejezetre vonatkozóan lefektette, hogy mely kérdéseket mikor kell megvitatni, és lehetőség szerint lezárni. A menetrend egyben azzal számolt, hogy a tárgyalásokat a legfejlettebb tagjelöltekkel – köztük Magyarországgal – 2002-ben le lehet zárni. Nizzában a tagállamok döntést hoztak az Unió intézményi és döntéshozatali reformjáról is, amely lehetővé tette, hogy az EU intézményrendszere képes legyen befogadni az új tagállamokat. 153 A szerződést az Unió tagállamai 2001. február 26-án írták alá Ezt követően megkezdődhetett a szerződés ratifikálásnak folyamata mind a tagállamokban, mind az Európai Parlamentben. Nizzában a tagállamok megerősítették, hogy – a helsinki
csúcs döntésével összhangban – 2002 végére készen állnak új tagállamok befogadására. Hozzátették, mindezt az EU annak reményében teszi, hogy a legfelkészültebb tagjelölt országok polgárai részt vehessenek már a következő, 2004 júniusában esedékes európai parlamenti választásokon. Ezt a célt megerősítette a 2001 júniusában tartott göteborgi EU-csúcs Hazánk számára nagyon kedvező volt a tárgyalási menetrend meghatározása, minek köszönhetően 2001. első felében minden korábbinál lendületesebben tudott haladni, valódi áttörést ért el. 2001 első félévében olyan problémásabb témaköröket sikerült lezárni, mint például a környezetvédelem, a munkaerő szabad mozgása vagy a tőke szabad áramlása. Az ország néhány kérdésben átmeneti mentességet kapott, így például a legköltségesebb környezetvédelmi beruházásokat csak a csatlakozást követően kell majd megvalósítania, úgy, hogy ezekhez már
igénybe vehetett uniós támogatásokat is. A tőke szabad áramlásával kapcsolatban pedig megegyeztek abban, hogy a külföldiek 7 éven át nem vásárolhatnak Magyarországon termőföldet, és az itt letelepedett gazdáknak is 3 évet kell várniuk. Így az ország 2001 közepére a mintegy 30 tárgyalási témakörből már Forrás: Horváth Zoltán: Kézikönyv az EU-ról A 2005 január 1-től életbelépő reformok érintették a Tanácson belüli szavazati súlyokat. Az ekkor még 12 jelöltre vonatkozóan megállapították, hogy lélekszámokkal arányos, a 15-kel összehasonlítható szavazatot kapnak. A nagyobbak nagyobb szavazati súlyt kaptak, de kisebbek védelmében a minősített többségi döntéseknél a tagállamok számszerinti többségének is meg kell lenni; A Bizottságba minden új küldhet biztost; a Parlament létszámát 732 főben állapították meg. 153 76 http://www.doksihu 22-t tudhatott maga mögött, és ezzel – legalábbis a lezárt
tárgyalási fejezetek számát tekintve – a tagjelölt országok élére állt. A Magyarország és az EU közötti tárgyalásokon 2001 második felére kizárólag nehéz, jelentős fejezetek maradtak nyitva: a versenypolitika, a közlekedés, a bel- és igazságügyi együttműködés, valamint egyes mezőgazdasági kérdések (növény- és állategészségügy). Emellett a kultúra és audiovizuális politika-fejezet, amely lezárásának a médiatörvény módosítása volt a feltétele. A sikert követően Martonyi János külügyminiszter politikai áttörésnek nevezte,154 hogy hazánk túljutott a személyek, illetve a tőke szabad mozgásáról, valamint az adózásról szóló fejezeten. Ezzel ugyanis az EU-tagjelöltek közül elsőként zárhattuk le az integráció alapját képező úgynevezett négy szabadságjogot, illetve a belső piaci működést rendező fejezetek többségét. A soron következő 2001-es Országjelentésben a következő gondolatok
fogalmazódtak meg: 155 Az alapvetően pozitív összegzés így szólt: az EU-tagság politikai feltételeinek teljesen, a gazdaságiaknak csaknem teljesen, a jogi-intézményieknek egyre nagyobb mértékben megfelelünk. A négy alapvető kritérium "nagyrészt" rendben teljesült, az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. Sürgős feladatot jelentett az adatvédelem, az élelmiszer-biztonság és a korrupcióellenes harc. Problémás területek: agrárium, a szociális párbeszéd, a közmédiumok, 156a közbeszerzések átláthatóságára, a fogyasztóvédelemre, a nyugdíj- és az egészségügyi reform késésére, a kisebbségek parlamenti képviseletének hiányára, a kormányzati árbeavatkozásokra és a rendőri túlkapásokra vonatkozó bírálatok több helyen is ismétlődnek. 154 Forrás: www.fnhu, EU országjelentés - valami akad 2001 november 13 – letöltés: 2005 – 04 – 10 Forrás:www.nolhu,
Füzes Oszkár: Kedvező EU-bizonyítvány, bírálatokkal Népszabadság – 2001 novemer 14 156 Forrás: www.vkihu Rácz Margit és Vida Krisztina Országjelentés 2001 – 2001 november 13; Országjelentés 2001 – www-magyarország.hu - letöltés: 2005 – 04 – 10 Visszatérő problémaként említi az országjelentés a kuratóriumok helyzetének rendezetlenségét a közszolgálati médiumokban. Ezt a csatlakozási fejezetet a nálunk jóval kevesebb fejezetet lezárt országok is kipipálták A fejezet lezáratlansága a pártpolitikai csatározások eredménye, a pártok tökéletes kompromisszumképtelensége volt. A jelentés szerint ezen a területen "két éve nincs előrelépés. A három közszolgálati médium kuratóriumi elnöksége csak kormánypárti tagokból áll, az Országgyűlés képtelen volt az ügy rendezésére. Miközben Magyarországon a sajtószabadság általában érvényesül, a közmédiának nincs rendes felügyelete, veszélyben van a
közszolgálati televízió finanszírozása, a létszám drasztikusan csökkent, mindezek alapján a rá nehezedő politikai nyomás fokozódhat, és kérdéses, hogy képes-e még megfelelni a közszolgálatiság követelményeinek." 155 77 http://www.doksihu A státusz törvény kapcsán felröppentek a hírek, hogy az EU nem tartja EU konformnak a törvényt, de végül az Országjelentés csak azt hangsúlyozza, hogy a törvényt mindenképpen egyeztetni kell az érintettekkel. 157 Visszatért a Legfelsőbb alulfinanszírozottságára Bíróság utaló kritika, túlterheltségére valamint az, és a bíróságok hogy a korrupció általánosságban aláássa a közbizalmat. A korábbiaknál jobb értékelést, "teljesen vagy nagyrészt megfelelő" osztályzatot kapott a makrogazdasági fejlődés, a fiskális politika szigorodása, a közigazgatás, környezetvédelem, az infláció elleni fellépés, a pénzpiaci felügyelet, a
romák helyzetének javítási programja, a menedékesek jogainak rendezése. Az EU külön méltatta a minimálbérek és a nyugdíjak emelését, hiszen ez javította a lakosság unió pártiságát és reformtűrő képességét - de felhívta a figyelmet a veszélyre pénzkiáramlás veszélyére. Elismerte a Széchenyi-terv kezdeti eredményeit. Problémaként jelölte meg, hogy a kétéves költségvetés lehetővé tette, hogy a kormány a parlament megkerülésével költse a közpénzeket; ezen kontextusban rámutatott a Postabank "fél-államiságára" és az autópálya-építéseket is kifogásolta ebből a szempontból. Ezeknél felhívta a figyelmet arra, hogy a közösségi szintre emelt versenypolitika nem tűri a közbeszerzések megkerülését és az állami támogatásokat. A szociális párbeszédről a jelentés megállapította, hogy továbbra is bizalomhiány jellemezte a kormány és a szociális partnerek viszonyát. Nehézkes volt
a háromoldalú érdekegyeztetés, ágazati és vállalati szinten foghíjas volt a munkavállalói érdekvédelem. A helyi önkormányzatokat túlzottan 157 A bírálatok között új elem volt, s az eddigi brüsszeli állásfoglalásokhoz képest Budapesttel szemben keményebb hangnemű a státustörvényre vonatkozó rész. E szerint "Magyarország folytatja a jószomszédi kapcsolatok fejlesztését és hozzájárulását a regionális együttműködés erősítéséhez. Ugyanakkor a környező országokban élő magyarokról szóló törvény néhány szomszéddal ellentmondásokat váltott ki, mert az Országgyűlés azt úgy fogadta el júniusban, hogy nem voltak megfelelő előzetes konzultációk. Bár a törvény célja, hogy támogassa a szomszédos országokban élő magyarokat kulturális örökségük megtartásában, néhány passzusa ellentétben áll a kisebbségvédelem jelenlegi európai szabványaival, ahogyan ezt a velencei bizottság is
megállapította. E szerint a más államokban élő nemzetrészeket egyoldalúan támogató intézkedések csak akkor törvényesek, ha érvényesülnek az államok területi szuverenitásának, a szerződések betartásának, az államok közötti baráti viszonynak, az alapvető emberi szabadságjogoknak az elvei, különös tekintettel a diszkrimináció tilalmára. Legkésőbb a csatlakozáskor a törvényt összhangba kell hozni az EU közösségi jogával is, mert jelenleg láthatóan nem felel meg az európai szerződésben rögzített diszkriminációs tilalomnak. Magyarországnak tehát ezeket az elveket érvényesítenie kell, konzultálva és megegyezve szomszédaival a végrehajtásról. A román és a szlovák kormánnyal folytatott konzultációk eddig nem hoztak eredményt." - hangsúlyozza az országjelentés 78 http://www.doksihu decentralizáltnak minősítette a jelentés, másrészt kevesellte a nekik jutó pénzforrásokat. Súlyos kritika volt, hogy
a magyar SAPARD-ügynökséget (amely az agrártámogatásokért felelős) nem tudtuk a Bizottság igényeinek megfelelő független szervezetként, időben létrehozni. Számos más csatlakozni kívánó közép-kelet-európai országban sikerült ezt megtenni. EU-tagként alapvető követelmény volt a brüsszeli Bizottság és az EU-tagállam intézményei között a szoros és lehetőleg akadálymentes együttműködés. Ezért a SAPARDügynökséggel kapcsolatos halogatás intézményi felkészültségünkre nem vetett jó fényt. További elmarasztaló kritika illetette hazánkat az adatvédelmi biztos hiányáért és a rossz börtönviszonyokért. Határozott bírálatot kaptunk a nyugdíjreform elakadása és az egészségügyi reform elmaradása miatt. A tízéves egészségügyi akció-program ellenére úgy látták Brüsszelben, hogy ezen a területen aggasztó a helyzet. A 2001-es Országjelentés sugallta azt, ami ellen Magyarország folyamatosan küzdött,
miszerint be fog következni a „Big bang”, azaz minimum tíz országot egyszerre fog felvenni az EU. Jellemző volt még erre az értékelésre, hogy bár az eddigi legjobb bizonyítványként emlegették, egyúttal a legsúlyosabb kritikákat is ez fogalmazta meg. És egyúttal felhívta a figyelmet a fenyegető költségvetési expanzióra. 158 Miközben Magyarországon a pártok az Országvéleményt reflexerűen saját érvrendszerük igazolásaként hasznosították 159addig a belgiumi Laekenben (2001. 158 Forrás: www.fnhu ; letöltés: 2004-04-11 Hegedűs Miklós, a GKI gazdaságkutató szakembere azt hangsúlyozta a Figyelő Net-nek adott interjújában az Országjelentés kapcsán, hogy "A nagy társadalmi elosztórendszerek (oktatás, egészségügy) elmaradt reformja folyamatosan növekvő terhet jelent a költségvetés számára, ráadásul a kormány a választások előtt rengeteg pénz szór el így nem csoda, ha az EU a büdzsé túl nagy hiányát felrója
az országnak." A szakértő egyetértett azzal, hogy az inflációs folyamat kedvező fordulatot vett, ám szerinte ez csak átmeneti jelenség, hamarosan újabb stagnálási időszak következik, hiszen a gazdaság tele van elfojtott inflációs bombákkal. Ilyen például az energiapiac, ahol a gáz- és a villamosenergia árát előbb vagy utóbb már nem lehet mesterségesen alacsonyan tartani. A költségvetési folyamatok átláthatatlansága Hegedűs szerint is komoly gond volt, hiszen ha a kormány az elit európai klubhoz akar tartozni, akkor be kellene tartania az alapvető demokratikus szabályokat. A szakértő szerint nem felelt meg ennek a feltételnek az, hogy se a parlament, se a szélesebb közvélemény nem látja már a költségvetési pénzek útját. Hegedűs azonban összességében elégedett volt, mint mondta: "versenyelőnyünk csökken ugyan, de még mindig az élen vagyunk". 159 Forrás: Az EU-értékelés magyar értékelése – NOL - 2001.
november 14 - letöltés: 2004-04-11 Orbán Viktor:” Pontosan olyan hibáink és problémáink vannak, mint amilyenek Nyugat-Európában ismeretesek. Az ő problémáik egyre inkább hasonlítanak a mi problémáinkhoz () az az egyetlen mondat hiányzik a jelentés végéről, hogy ezek alapján holnap reggel felveszik Magyarországot az Európai Unióba.” „Nincs kétségem afelől, hogy a kormány a megszokott módon győzelemnek fogja beállítani az országjelentést, azonban, ha jövőre az MSZP kormányra kerül, a győzelmi jelentések helyett pótolni fogja a mulasztásokat, hogy Magyarország ismét az élre kerüljön” - közölte Kovács László. 79 http://www.doksihu december 14-15.-én) az Európai Unió állam-és kormányfői az Európai Tanács konklúzióihoz kapcsolódva arról hoztak döntést, hogy az EU-nak sokkal demokratikusabbnak, átláthatóbbnak és eredményesebben működőnek kell lennie. A Laekeni Nyilatkozat 160három részre
tagolódott. Az első az EU kihívásainak kettős természetét vizsgálta. Ide sorolandó az intézményrendszer relatív merevsége, és a regionális érdekek nem megfelelő érvényesítése. Külön alcím taglalta azokat a területeket, amelyeken az emberek eredményesebb intézkedéseket várnának, ilyen például a munkanélküliség, a növekvő szegénység és a szociális kirekesztettség elleni küzdelem. Erősödött az igény az EU markánsabb szerepvállalására az igazság és a biztonság, valamint a határ menti bűnözés terén. A migrációs hullámok ellenőrzése és a menekültek problémájának kezelése szintén kiemelt fontosságot kapott. A dokumentum második része foglalkozott azokkal a témákkal, amelyekre a következő intézményi kormányközi konferenciának, illetve az Európai Konventnek kellett javaslatokat kidolgoznia. Ennek értelmében az Uniónak még demokratikusabbnak, átláthatóbbnak és eredményesebbé kellett válnia. Három
alapvető kihívás jelentkezett ekkor: hogyan lehet közelebb vinni a polgárokat, különösképpen a fiatalokat az EU-hoz és az európai intézményekhez; hogyan szerveződjék az európai politika egy kibővült Európában; illetve hogyan válhatna az Európai Unió stabilizáló erővé a sokpólusú új világmodellben. (Megfogalmazódott a 2001 szeptemberi New York-i terrortámadás árnyékában az az igény tehát, hogy Európa stabilizáló erőként jelenjen meg a világpolitikában.) Külön alfejezet foglalkozott a kidolgozásra váró európai alkotmánnyal, amely összehívta az Európa jövőjével foglalkozó Konventet. 161 160 Forrás: www.magyarországhu - Laekeni Nyilatkozat – letöltés: 2005-03-29 Ennek elnöke: Valéry Giscard dEstaing, alelnökei: Giuliano Amato és Jean-Luc Dehaene, tagjai: a tagállami kormányok 1-1, a nemzeti parlamentek 2-2, az Európai Parlament 16 képviselője és az Európai Bizottság 2 tagja. Az Európai Konvent fő feladata az
Európai Unió intézményi reformjának előkészítése. Ez magában foglalja az Unió és a tagállamai közötti hatásköri rend, illetve feladatmegosztás egyszerűsítését és átláthatóvá tételét, az Unió eszközrendszerének egyszerűsítését, valamint a demokratikus legitimitás növelését. A Konvent munkájának eredményét egy újonnan létrehozandó "Európai Alkotmányban" kívánták rögzíteni. Ennek szövegtervezetét, valamint az intézményi reformmal kapcsolatos esetlegesen nyitva maradó kérdéseket az EU intézményi kormányközi konferenciája tárgyalta meg, majd az uniós állam- és kormányfők hozták meg a végső döntést Európa alkotmányáról. Az Európai Konvent 2002 februárjában történt megalakításakor az Unió első alkalommal vonta be a tagjelölt országokat a tagállamokkal lényegében megegyező jogosítványokkal és azonos képviselettel belső intézményi reformjának előkészítésébe. A Konvent plenáris
ülései és dokumentumai nyilvánosak voltak, minden érdeklődő számára korlátozás nélkül hozzáférhetőek. Az ülésekre Brüsszelben, az Európai Parlament épületében került sor. A testület munkája az EU alkotmány 2004 október 29-i római aláírásával zárult le. 161 80 http://www.doksihu 8.22 A csatlakozási tárgyalások finise 2002-es évre maradtak a számunkra legnehezebb fejezetek: a mezőgazdaság, a regionális politika és a költségvetés fejezetei. Míg a 2001-ig a tárgyalóasztalra került fejezeteknél a lezárhatóság feltétele elsősorban az volt még, hogy Magyarország teljesíteni tudja-e az uniós követelményeket, a 2002-ben terítékre kerülő témák inkább pénzügyi vonatkozásúak voltak, és arról szóltak, hogy Magyarország hogyan részesedhet az uniós költségvetésből, milyen és mekkora mezőgazdasági és regionális támogatásokra számíthat a közös kasszából, és mennyit kell abba befizetnie. Nehezítette a
folyamatot, hogy a tagállamok 2001-ig nem döntötték el, hogy az EU legköltségesebb politikájába, a mezőgazdaságba, de mindenekelőtt annak támogatásába milyen formában kívánják bevonni az új tagokat. 2002. január 30-án az Európai Bizottság részletes, és teljes körű kalkulációt tett közzé a tíz újabb tagállamot magában foglaló bővítés várható költségkihatásairól. A keretszámokat tekintve egyetlen területen sem lépték túl az 1999-es berlini Agenda 2000csomag plafonjait, és a 2004-2005-2006-os évekre tervezett összegeknél alapvetően az első-második-harmadik bővítési évre (tehát eredetileg két-két évvel korábbra) szánt tételekből indultak ki. A 2006 végéig tartó három ("tagsági") évben azonban így is csaknem az ugyanerre a periódusra számított 42,59 milliárd euró közelébe jutottak (40,16 milliárddal). Első alkalommal terveztek be korlátozott mértékű összeget a közvetlen
agrártámogatásoknak az új tagokra való kiterjesztéséről, a 2004. évi 25%-ról indulva (a bent lévőknek járó összegek 25%-ról van szó), tíz évet adva a száz százalékos arány eléréséhez. Az EU nettó befizető tagállamai elfogadhatatlanul bőkezűnek minősítették a csomagot, míg a tagjelöltek mindenekelőtt az agrártámogatások tervezett nagyságát ítélték kevésnek. 2002. június 22-n a sevilla-i Európai Tanács csúcs során a Tizenötök november elejéig adtak időt maguknak ahhoz, hogy tisztázzák az uniós álláspontot a közvetlen agrártámogatások és a költségvetési visszatérítések ügyében. A sevillai csúcs megerősítette az EU eltökéltségét a tárgyalások év végi zárása mellett, "ésszerűnek" tekintve, elsőként említve az erre vonatkozó lehetséges dátumot a "jövő tavaszi" szerződés aláírás megcélzását. A 2002-es országjelentés volt az utolsó. Ezt már a Medgyessy-kormánynak
kézbesítették, amely rövid országlása alatt igyekezett Kovács László előző évi 81 http://www.doksihu országjelentés kapcsán megfogalmazott kritikája szellemében, korrekciókat végrehajtani az évek óta felróható elmaradások pótlására. A 2002-es bizottsági jelentés zöld utat adott Magyarország EU-csatlakozásának. A dokumentum megerősítette, hogy hazánk a működőképes piacgazdaság ismérvének már több éve megfelelt, és töretlen reformok esetén az uniós tagsághoz szükséges versenyképességgel is rendelkezni fog a csatlakozás idejére , továbbá hazánk a közösségi joganyag átvételében és gyakorlati alkalmazásában is messzire jutott. Az Országjelentés többek között megállapította: Javulást tapasztaltak az államigazgatás reformjában és az elmúlt években sokszor bírált igazságszolgáltatás terén. Brüsszel megítélése szerint a bírói függetlenségnek szilárd alkotmányos és törvényi garanciái
kialakultak, és a bírói önigazgatás hatékonyan működött. Az újabb korrupcióellenes jogszabályok és gyakorlati intézkedések ellenére („közpénzügyi államtitkárság” létrehozása – Keller László vezetésével) a korrupció jelensége 162továbbra is aggodalom forrása volt. Az országértékelés méltatta, hogy a politikai pártok újra teljes számban képviselve voltak a közszolgálati médiát felügyelő testületekben, és új lépések történtek a szociális párbeszéd javítására. A jelentés szóvá tette, hogy a romapolitika nem integrálódott az általános társadalomfejlesztési stratégiákba, azoktól független, különálló projektként létezett. Az Európai Bizottság megítélése szerint makrogazdasági szinten javuláshoz vezetett volna az általános költségvetési deficit csökkentése, aminek révén megelőzhető lett volna a költségvetési politika ciklikussá válása, és ami az infláció
további leszorításához is hozzájárult volna. A bérpolitikát összhangba kellett volna hozni a termelékenység növekedésével, különben annak az ország versenyképessége látta kárát a Bizottság véleménye szerint. A jelentés strukturális és a kohéziós alapok tervezésének és végrehajtásának hatékony intézményi kereteinek létrehozásának megkésettségéről tett említést (2002 júniusában született csak döntés ezek létrehozásáról). Az irányító és a kifizető hatóságok kapacitásának megerősítését szorgalmazta, és további Magyarország még 2005-ben is 146 ország közül az „előkelő” 42. helyen állt a Transzparency International közhivatalok korrupcióját vizsgálófelmérései alapján. Magyarország a felmérés alapján Olaszországgal egy szinten áll A legkevésbé korrupt ország 10-es pontszámot érhet el a skálán. Magyarország pontszáma 4,8 162 82 http://www.doksihu előrelépést tartott
szükségesnek a közösségi finanszírozásra jogosult projektek technikai előkészületeiben. A jelentés arra is kitért, hogy a vizsgált időszakban a tervezési folyamat késést szenvedett. A 2002-es országértékelés összességében a mezőgazdaság, a közlekedés, a regionális politika, 163a környezetvédelem, (hulladékgazdálkodás) és a pénzügyi ellenőrzés terén tartott szükségesnek további erőfeszítéseket az EU-elvárásoknak megfelelő közigazgatási színvonal eléréséhez. Kovács László így nyilatkozott az Országvélemény kapcsán: „piros lapot egyetlen témakörben sem kapott az ország, sárga lapot is csak két-három kérdésben.() Az Európai Bizottság értékelte az elmúlt 12 évben elért fejlődést, ami Magyarország lakossága, a négy parlament és az öt kormány egymásra épülő erőfeszítésének eredménye ” 164 A Fidesz véleménye szerint a 2002-es uniós Országvélemény mérföldkő volt az integráció
szempontjából, mert az EU abban kinyilvánítja, hogy Magyarország érett a csatlakozásra. Szájer József, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője értékelő sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a polgári kormány elvezette az országot az uniós csatlakozás küszöbéig. Elmondta, a Fidesz a tárgyalások hátralévő záró szakaszában azt várja a kormánytól, hogy következetesen képviselje a nemzeti érdekeket. Szájer úgy ítélte meg, hogy a csatlakozás előkészítésének legintenzívebb szakasza a FIDESZ vezette koalíció 4 évére esett. 165 És jött a finis! 2002. október 24-én a "Bővítési” Európai Tanácsi ülést tartott Brüsszelben. A Tizenötök valamennyi komoly költségkihatású bővítési kérdéskörben közös nevezőre jutottak, utat nyitva az előtt, hogy a dán EU-elnökség asztalra tegye a még hiányzó közös EU-álláspontokat. Így minden tagállam elfogadta, hogy a csatlakozás után azonnal,
valamennyi új tagország részesülhessen közvetlen agrártámogatásban, mégpedig a Bizottság által már januárban javasolt módon (azaz 25 százalékról indulva az első három 163 Forrás: Kovács László: Igen jó a magyar bizonyítvány - NOL • Tamás Tibor • 2002. október 9 – letöltés: 2005-04-12 Kovács László elmondta, hogy a tervek szerint 2002 végéig megtörténik a kedvezménytörvény módosítása, így az Európai Bizottság által megfogalmazott elvárást teljesítik. „Jó ideje tárgyalunk a határon túli magyar szervezetekkel, a szomszédos országok kormányaival, az európai intézményekkel ebben a kérdésben, és körvonalazódik a törvényszöveg, amely novemberben kerülhet a parlament elé” - nyilatkozta Kovács László a Bizottsági felvetés kapcsán. – A pozitív előrelépések kapcsán így nyilatkozott Kovács: a közbeszerzési eljárások általános alkalmazása révén, lekerült az ország a pénzmosás elleni
küzdelemben nem együttműködő országok listájáról, döntés született az ítélőtáblák felállításáról, megerősítik a bíróságok pénzügyi függetlenségét, illetve emelkednek a közszféra bérei és helyreállt a szociális párbeszéd. Szólt arról is, hogy immár teljes körű a pártok képviselete a közszolgálati médiumok kuratóriumi elnökségeiben. 164 Forrás: Kovács László: „Igen jó a magyar bizonyítvány” - NOL Tamás Tibor • 2002. október 9 - letöltés: 2005-04-12 165 Forrás: A parlamenti pártok elégedettek - NOL • 2002. október 10 - letöltés: 2005-04-12 83 http://www.doksihu évben 5, ezt követően évi tízszázalékos emeléssel egészen a 100 százalékig). A felzárkóztatási strukturális és kohéziós alapok globális keretösszegéül (tíz új tagországnak 2004-2007 között) végül (a Bizottság által javasolt 25,5 milliárd helyett) 23 milliárd eurót szavaztak meg. A költségvetési hozzájárulások
esetében kimondták: az új tagállamok EUhoz viszonyított költségvetési egyenlege nem lehet kedvezőtlenebb, mint a csatlakozás előtti (2003-as) év vonatkozó mérlege. 2002. november 26-án a dán soros EU-elnökség átfogó javaslatot tett a még nyitott, költségvetési vonzatú kérdésekről. A javaslat ugyan nem növelte az első három évre szánt közvetlen agrártámogatás arányait (25-30-35 százalék), de több területen javított az addig ajánlott agrárkvótákon, és további pénzügyi támogatást helyezett kilátásba. A tagországok többsége a dán csomagot túlságosan bőkezűnek találta, a tagjelölt országok többsége viszont ismét kevesellte a megjelölt forrásokat. 2002. december 10 az EU-magyar csatlakozási tárgyalások kétoldalú keretek között tisztázható valamennyi témakörét lezárták miniszteri szinten. A koppenhágai csúcsra már csak a költségvetési vonzatú témák véglegesítése marad hátra. 8.23 A koppenhágai
láz (2002 december 13) 166 A koppenhágai finis alapakkordját az Unió azzal adta meg, hogy közölte nem ad többet egy fillérrel sem az 1999-ben előirányzottnál, sőt inkább kevesebbet 2,5MD-dal, nem számít, hogy azóta már a „big bang” szerint járt az uniós gépezet. A lengyel Leszek Miller fenyegetőzött a lengyel kimaradással – kellett nekik a pénz belpolitikai okokra hivatkozva – majd Schröder, német kancellárt hívta segítségül, aki mivel elképzelhetetlennek tartotta a lengyelek nélküli bővítést, - nyilvánvaló gazdasági motivációktól hajtva – előállt azzal a javaslattal, hogy hozzanak előre 1MD eurót a később Varsónak szánt pénzekből. Az alku megköttetett Eközben a magyar, cseh és szlovák, szlovén részről nem előrehozást, hanem több tiszta pénzt akartak. Közben a szlovák kormányfő úgy látta, hogy nincs már erre több esély, ő is elfogadta az alkut. Rögtön ezután az unió mégis
"talált" három évre összesen háromszázmillió pluszt, amit a lengyelek után maradt kilencek között szét lehet osztani. A Forrás: Amikor az EU fél szemét behunyja Tyúkketrec és pálinkafőzés: milyen átmeneti mentességeket kapott Magyarország a csatlakozási tárgyalásokon? - NOL • Pócs Balázs • 2003. február 5 – letöltés: 2005-03-28 166 84 http://www.doksihu kétmilliós Szlovéniának ebből arányában nagyon sokat, 48 milliót ajánlottak, azonnal el is fogadták. A cseheknek 83, a magyaroknak 56, a szlovákoknak 28 millió jutott volna ebből a pénzből. Medgyessy újból tárgyalni akart az EU-elnökséggel, de az a lengyelekkel volt elfoglalva. A magyar kormányfő erre beszélt Dzurinda szlovák és Spidla cseh kormányfővel. Hirtelen megalakult a visegrádi hármak, Dzurinda visszavonta korábbi igenjét, és a magyar-cseh "nem" táborhoz csatlakozott. Mire Medgyessy a hármak ellenjavaslatával bejutott az uniós
elnökséghez, kiderült, hogy a lengyelek már elfogadták a nekik ajánlott alkut. Erre Csehország is hirtelen igent mondott. Este nyolc volt, már csak a magyarok és a szlovákok miatt késett Európa újraegyesítésének két órával korábbra tervezett ünnepélyes bejelentése. Már Dzurinda is arra készült, hogy megadja magát, és akkor egyedül maradtunk volna, ám ekkor hirtelen az unió elfogadta az ellenjavaslatot. Medgyessy 21 óra 39 perckor a tíz tagjelölt közül utolsóként igent mondott. 2002. december 13-án az Európai Unió Koppenhágában ilyen finissel zárta le a felvételi tárgyalásokat az első körben csatlakozó 10 tagjelölt országgal. Az Európai Tanács történelmi eredményként üdvözölte a csatlakozási tárgyalások lezárását és nagy várakozással tekintett a 2004. május 1-jétől megvalósuló bővítés elé Megerősítette, hogy az új tagoknak a jelenlegi tagállamokkal egyenértékű szerepet kell játszaniuk Európa
továbbépítésében. Hangsúlyozta, hogy a csatlakozási tárgyalások kiegyensúlyozott eredményei egyrészt megfelelő alapot teremtettek a tíz új tagállam zökkenőmentes integrációjához, másrészt megfelelő biztosítékot jelentettek a kibővült Unió hatékony működése szempontjából. A több évig tartó tárgyalássorozaton elért megállapodás megfelelő átmeneti intézkedéseket tartalmazott egyaránt a tagsági követelmények tejesítéséhez és a közösségi politikák további működéséhez. A záró nyilatkozat szerint a legfontosabb feladat a csatlakozási szerződés szövegezésének mielőbbi befejezése volt, hogy 2003. április 16-án sor kerülhessen aláírására. Rögzítette azt is, hogy az új tagok teljes jogú tagként vehetnek részt a 2004 évi Európai Parlamenti választásokon, és az új tagok által jelölt biztosok a hivatalban lévő Európai Bizottság munkájába kapcsolódnak be 2004. május 1-jétől 167 A Tanács döntése
értelmében az új Bizottság 2004. november 1-jén kellett hivatalba lépnie, és ekkor léptnek Magyarország első Bizottsági tagja dr. Balázs Péter volt, aki tapasztalt EU szakértőként magabiztosan, könnyedén mozgott az EU intézményrendszerében. Az EU-n belül sokáig őt várták a Barosso Bizottság valamely előkelő posztjára, de Kovács László hazai akciópolitizálása eredményes volt: sikerült Medgyessy Pétert rávennie, hogy jelölje a Bizottságba. Kínos tortúra eredőjeként – egy ideig úgy volt, hogy a Butillione botrány a szintén alkalmatlannak mutatkozó Kovácsot is magával sodorta – végül megkapuk a kevésbé frekventált adóügyi biztosi pozíciót 167 85 http://www.doksihu hatályba a Nizzai szerződésnek a Bizottságra és a Tanácsra vonatkozó rendelkezései is. Fontos új fejlemény volt annak rögzítése, hogy az új tagállamok teljes jogú tagként vehetnek részt a következő Kormányközi Konferencia munkájában, és
az ennek eredményeit tartalmazó szerződés csak a csatlakozást követően kerülhetett aláírásra. A koppenhágai csúcstalálkozó eredményeit heves belpolitikai viták kísérték valamennyi tagjelölt országban, így hazánkban is. 168 8.241 Mérlegen az EU-magyar csatlakozási tárgyalások A kiindulási tárgyalási pozíciónál vitathatatlanul többet értünk el az utolsó pillanatig tartó makacskodással. Ám kétségtelenül nem sokkal többet Kétélű diadal, hogy az Európai Unió megengedte: az első három évben a hazai költségvetésből 55, 60, majd 65 168 Forrás: Koppenhága megosztja a pártokat – NOL – 2002. december 16 – letöltés: 2005-03-14 Kovács László, az MSZP elnöke, külügyminiszter kijelentette hogy, a koppenhágai uniós csúcstalálkozó után javultak Magyarország csatlakozásának feltételei: a közvetlen mezőgazdasági kifizetések területén sikerült olyan eredményt elérni, melynek következtében a magyar gazdák
jobb helyzetbe kerülhetnek, a költségvetési kompenzációval összefüggésben 2004 és 2006 között Magyarország 5,1 milliárd euró támogatásban részesül, munkaerő szabad áramlása, az adózás, valamint az európai parlamenti képviselői helyek tekintetében is sikerült javulást elérni, a mezőgazdasági kvóták nagyobbak az eredetileg meghatározottnál, sikerült növelni az Európa parlamenti képviselői helyek számát is, eredmény az áram és a gáz kedvezményes áfakulcsa. Orbán Viktornak a záró szakasz magyar politikai teljesítményét illető elmarasztaló véleménye kapcsán Kovács kijelentette, a volt miniszterelnök "a magyar politikai élet rossz szelleme". Hozzátette, az eredményeket a magyar emberek, valamint négy parlament és öt kormány közösen érte el. Orbán Viktor szerint a magyar delegáció "gyenge, erélytelen és sikertelen" tárgyalásokat folytatott. – „Vessék össze a lengyelek és a csehek által
elért eredményeket azzal "a semmivel", amit a magyar küldöttség ért el. Amit a kormányzati kommunikáció sikernek nevez, valójában azt jelenti: engedélyt kaptunk arra, hogy saját pénzünket elköltsük - hangoztatta Orbán arra utalva, hogy a magyar kormány lehetőséget kapott rá, hogy költségvetési forrásokból az eddig lehetségesnek mondottnál nagyobb mértékben egészítse ki a mezőgazdasági támogatásokat, nehezményezte, hogy a Medgyessy által vezetett magyar küldöttség nem volt képes kiharcolni Koppenhágában az egyedi elbírálást, vagyis nem ért el kivételezett pozíciókat. Szerinte viszont a lengyelek óriási sikert értek el azzal, hogy a strukturális alapokban szereplő pénzösszegekből számukra egymilliárd eurót átcsoportosítottak a biztos pénz kategóriájába. Az utolsó pillanatban a csehek is át tudtak helyezni 100 millió eurót ily módon - tette hozzá. A mezőgazdasági kvóták kapcsán Orbán felhívta a
figyelmet, hogy az induló tételekhez képest mind a tej, mind a szarvasmarha, mind pedig a gabonatermés-hozam kvótája alacsonyabb lett a végső megállapodásban. Elmondása szerint a tej kvótája 2,8 millió tonnáról 2 millió tonnára, a szarvasmarháé 200 ezer darabról 94 600-ra, a gabonatermés-hozama pedig 5 tonna/hektárról 4,73-ra zuhant. Forrás: Kovács: Elértük az elérhetőt - NOL • Pócs Balázs • 2002. december 17 – Letöltés: 2005-03-16 Az EU-elnökséget képviselő dán nagykövet, Claus Juul Nielsen megerősítette, hogy a magyar küldöttség az "abszolút maximumot" érte el a csúcstalálkozón, figyelembe véve az adott tárgyalási kereteket. Jürgen Köppen budapesti EUnagykövet úgy fogalmazott, hogy zavarban van a magyarországi belpolitikai viták láttán Orbán Viktor állításai és a valós számok - "Ha az EU valamennyi támogatási formáját. számba vesszük, a nekünk járó summa 40 százalékát kaphatjuk meg az
első években." (Igaz, valamennyi új belépőre) "2005-től azonban a bennünket terhelő kötelezettség 100 százalékát kell teljesítenünk." (Igaz, valamennyi új belépőre) - "A közvetlen kifizetések nekünk járó összegének 25 százalékát kapjuk meg." (Igaz az első évre, de kiegészíthetjük 30 százalékkal saját költségvetésből. A második évben az arány 30-30 százalékra változik, 2006-ban pedig az EU 35 százalékot fizet, s kiegészíthetjük 30 százalékkal.) "S a tervek szerint 10 év alatt érhetnénk el a 100 százalékot, vagyis az egyenlő versenyhelyzetet." (Téves, mert a tárgyalások legvégén lecsökkent hat évre) - "Ráadásul az EU nem járul hozzá, hogy a hiányzó összeget a saját költségvetésből kiegészíthessük. Ha mégis, akkor is legfeljebb a teljes támogatási összeg helyett csupán 40 százalékig." (Téves A kiegészítés mértéke felmehet az első évben 55, aztán 60
és 2006-ban 65 százalékra.) - "Az előző polgári kormány tárgyalási pozíciójából jócskán engedve, olyan alacsony termelési kvótaszintben állapodott meg néhány, a magyar mezőgazdaság számára húsba vágó kérdésben" az új kormány, hogy ezzel ellehetetlenítette a fejlődés lehetőségét. (Igaz is, meg nem is Valóban nem sikerült a jövőbeli vágyakat, terveket figyelembe vevő kvótákat elfogadtatni, de a kvóták megfelelnek a jelenlegi termelésnek, sőt például a tej esetében több termelést is biztosítanak.) 86 http://www.doksihu százalékra kiegészítsük a magyar gazdáknak járó uniós támogatást, így a tagállamok farmereinek adott dotációs szintet nem kilenc, hanem hat év múlva érjük el. A magyar agrártermelők korábban a csatlakozás egyik vesztesének látszottak, a kiindulási pozíciókhoz mérten, Koppenhága után, nyertesnek tűnhettek. Mindenesetre kicsit több időt és pénzt kaptak a felzárkózásra,
aminek persze csak akkor lesz (lett volna?) esélye, ha végre tényleg megkezdődik az igazi mezőgazdasági modernizáció. Ráadásul a pluszt nagyrészt a saját pénzünkből fizetjük – ha tudjuk. A magyar-uniós mérleget nemcsak a koppenhágai forduló teszi pozitívvá. Valójában már a korábbi uniós ajánlat is előnyös volt Magyarországnak (minden értékelés mellé hozzá kell érteni: ahhoz képest, hogy az EU nagyon kurtára fogta a bővítés egész keretét). 2004-ben 270 millió, majd évente félmilliárd eurónál nagyobb tiszta többletpénzt kapunk agrár-, térség- és határfejlesztésre. 169 Kisebb tagdíj ellenében több és jobb hitelt kapunk az Európai Beruházási Banktól. Egyenjogúan, sokszor kedvezményes, kisebb önrész társításával pályázhatunk az unió különféle, évi negyvenmilliárd eurós fejlesztési támogatásaira. A legelső évben még egy egyszeri, 155 milliós külön támogatást is kaptunk, hogy a 2003-as összegnél
hetvenmillióval több legyen az uniós tiszta pénz. A véghajrá nem sikerült rosszul. Az utolsó hat hónapban sikerült tucatnyi olyan eredményt elérni, amely az EU-csatlakozási tárgyalások összesített mérlegét a javunkra billentette: a befektetők adókedvezményétől a házi pálinkafőzésen át, egészen az Európai Parlamentben megszerezhető mandátumokig (20 helyett 24).A tárgyalások időrendje és logikája szerint természetesen nemcsak az utolsó fél év, hanem az előző négy esztendő A csatlakozás előre látható mérlegét amelyet – nagyon leegyszerűsítve - az alábbiak szerint lehet megvonni. Magyarország pénzügyi kötelezettségvállalás formájában három év alatt 5,93 milliárd eurót kapott az uniótól, ebből körülbelül 3,6 milliárd euró tényleges kifizetésre lehetett számítani. Ugyanebben az időszakban 2,26 milliárd euró költségvetési hozzájárulást kell befizetnünk. A csatlakozási tárgyalások hajrájában
Magyarország 55,9 millió euró plusz támogatást harcolt ki magának. Bár a mezőgazdasági közvetlen kifizetések szintjét nem sikerült 30 százalékra emelni az első évben, mégis elmondható, hogy a magyar nettó pénzügyi pozíció a csatlakozás utáni első három évben jobb lett, mint a bővítés előtti utolsó évben. Magyarország 2003-ban 197 millió euró előcsatlakozási transzferben részesült Ehhez képest az ország nettó pénzügyi pozíciója 2004-ben 271 millió, 2005-ben 494 millió, 2006- ban 618 millió euró. 169 87 http://www.doksihu 8.242 Munkavállalók A csatlakozás után az EU-tagállamok hét évig korlátozhatják az új tagok munkavállalóinak szabad mozgását, de igazi korlátozásra csak az első két évben kell számítani (ekkor is főként Ausztriában és Németországban). 170 Magyarország csupán bizonyos feltételekkel fogadta el a 2+3+2 éves korlátozást. 171 8.243 Tőkeáramlás Magyarország a csatlakozás után hét
évig fenntarthatja a külföldi állampolgárok (valamint belföldi és külföldi jogi személyiségű vállalkozások) termőföldtulajdon-szerzésére vonatkozó törvényi tilalmakat. Kivétel: azok a hazánkban letelepedett EU-állampolgárok, akik egyéni vállalkozóként legalább három éve mezőgazdasági tevékenységet végeznek. Ha a hétéves időszak végén a hazai földárak továbbra sem érnek el olyan szintet, hogy a földpiac zavarok nélkül megnyitható legyen, az átmenet három évvel meghosszabbítható (így külföldiek nem tudják spekulatív céllal felvásárolni a termőföldet). Magyarország ötéves átmeneti mentességet kapott az EU-jog alkalmazása alól a másodlagos lakóhelyeknél (olyan ingatlan, ahol valaki nem állandó jelleggel tartózkodik). Az átmeneti időszakban az EU-tagországok állampolgárai és jogi személyiségű vállalkozásai csak előzetes engedéllyel vásárolhatnak ingatlant másodlagos lakóhelynek, illetve
telephelynek. 8.244 Mezőgazdaság Átmeneti időszak után, fokozatos bevezetéssel a magyar gazdák is megkapják a közvetlen EU-támogatást (ez bizonyos mennyiség arányában jár gabonafélék, olajnövények, fehérjenövények, szarvasmarha és juh után). Az unió 2004-ben a jelenlegi tagállamoknak járó támogatási szint 25 százalékát fizeti; ez évi öt-, 2008-tól pedig évi tízszázalékos növekedéssel 2013-ban éri el a százszázalékos szintet. Lehetőség van az EU- 170 Két év: Valamennyi tagállam a saját nemzeti szabályozását alkalmazhatja, és önállóan dönthet arról, beengedi-e valamelyik új tagország munkavállalóit. Plusz három év: A két év elteltével az Európai Bizottság jelentést készít a munkaerőpiac helyzetéről (tagállamonként). Bármelyik EU-tag három évre meghosszabbíthatja a korlátozást, de erről köteles előre értesíteni a Bizottságot. Plusz két év: Az ötödik év után további két évre már
csak akkor tarthatja fenn egy EU-ország a korlátozást, ha bizonyítani tudja, hogy munkaerőpiacán komoly zavart okoz az új tagok munkavállalóinak beáramlása. 171 1. Az EU-tagállamok vállalták, hogy a csatlakozás után jóval nagyobb számban beengedik a magyar munkavállalókat az unió munkaerőpiacára. 2 A tagállamok a magyarokra is a "közösségi preferencia" elvét alkalmazzák: egy állás betöltésénél a magyar állampolgárokat előnyben részesítik az EU-n kívüliekkel szemben. 3 Ha valamelyik tagállam korlátozó intézkedéseket hoz Magyarország ellen, a viszonosság alapján nekünk is jogunk van hasonló lépéseket tenni. Ami még fontosabb: az átmeneti időszak alatt Magyarország is korlátozhatja az új tagok munkaerejének bejutását - így az EU-ból "kiszorított" kelet-európai álláskeresők nálunk ugyanúgy zárt kapukra találnak. 88 http://www.doksihu támogatásokat saját, nemzeti költségvetésből
kiegészíteni további harminc százalékkal: így a támogatás már az első évben 55 százalékról indulhat, és már a hetedik évben, 2010-ben elérheti a száz százalékot. 44 nagy kapacitású vágóhíd 2006. december 31-ig átmeneti mentességet kapott az EU-előírások teljesítése alól. 172 Magyarország 2009. december 31-ig átmeneti mentességet kapott a tojóstyúkketrecek kialakítási szabályainak alkalmazása alól - ha a baromfitartó üzemek 1999 július 1-je előtt kezdték meg működésüket. Ezzel huszonegy üzem kapott lehetőséget a költséges beruházások későbbi megvalósítására. A magyar bortermő területeket egyetlen zónába sorolták be, ami a must szállíthatósága szempontjából lényeges (a mustot egyébként nem lehetne egyik zónából a másikba vinni). A minőségi követelmények terén tízéves átmeneti időt kaptunk: az asztali borok minimális természetes alkoholtartalmánál fenntarthatjuk a jelenlegi hazai
szabályozást. Időkorlát nélkül megmarad a must cukrozásának lehetősége, a jelenlegi magyarországi szabályokkal összhangban. A csatlakozás után öt évig forgalomban maradhat a 2,8 százalékos tej. 173 5.245 Szolgáltatások Magyarország átmeneti időre az EU-szabályoktól eltérően rendezheti a befektetés védelem és a szövetkezeti hitelintézetek alaptőke-követelményének kérdését. A jelenlegi EU-tagállamokban a befektetett pénzösszegek - a befektetési szolgáltatók csődje esetén húszezer euróig (4,7 millió forintig) biztosítva vannak, míg Magyarországon csak egymillió forint a biztosítás összege, amely 2008-tól éri majd el az EU-szintet. A szövetkezeti hitelintézetek az uniós szintnél alacsonyabb alaptőkével működhetnek, szintén 2008-ig. 5.246 Versenypolitika A befektetők adókedvezményei nagyrészt megmaradnak a 2005 végéig tartó átmeneti rendszerben. A vita kiváltó oka az volt, hogy a tízmilliárd forintot meghaladó
beruházásoknál a magyar kormány egészen a közelmúltig tízéves felmentést adott a Olyan üzemátalakítást igénylő szabályokról van szó, mint a külön állatorvosi szoba kialakítása, a fal és a csempézet hiányosságainak kijavítása, az élő állattal és hússal foglalkozó üzemi dolgozók elkülönített öltözőjének létrehozása. 173 A magyar kormány azért kérte az átmenetet, mert a hazai boltokban a vásárlók kétharmada ma még 2,8-es tejet vesz. Az unió egységes belső piacán viszont csak "teljes tej" (legalább 3,5 százalékos zsírtartalommal), "félig fölözött tej" (1,51,8 százalékkal) és "sovány tej" (legfeljebb 0,5 százalékkal) létezik. 172 89 http://www.doksihu társasági adó fizetése alól, márpedig ez ellentétes az unió szabályozásával. Végül sikerült kompromisszumos megoldást találni: az érintett nagybefektetők adókedvezményeit átalakítják, EU-konform átmeneti rendszer
segítségével. 8.247 Közlekedés 174 A csatlakozás után a magyar közúti szállítók három évig nem végezhetnek közúti árufuvarozási kabotázst a jelenlegi és a majdani EU-tagállamokban (külföldi fuvarozó által végzett belföldi szállítás). Ugyanígy a tagállamok fuvarozói sem végezhetnek Magyarországon kabotázs tevékenységet. Bármelyik tagország - saját viszonylatában - két évvel meghosszabbíthatja az átmenetet. Az átmenetet nemcsak Magyarország, hanem az EU jelenlegi tagállamai is kérték: saját fuvarozóikat kívánták megvédeni, arra hivatkozva, hogy a tagjelöltek szállítói sokkal alacsonyabb költségekkel működnek. A túlsúlyos tehergépjárműveknél 2008 végéig fenntarthatjuk a díj- és útvonalengedély-rendszert. Az átmenet nem vonatkozik a gyorsforgalmi úthálózatra, és azokra a felújított útszakaszokra, amelyek megfelelnek a 11,5 tonnás, EU-s tengelyterhelési követelménynek. Mivel a magyar úthálózat
nagyobb részét nem az unióban elfogadott tengelyterhelésre tervezték, a túlsúlyos járművek szabad forgalma az útfenntartási költségek jelentős emelkedésével járna. Az uniós liberalizáció értelmében 2003. március 15-től szabad a nemzetközi fuvarozás a transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózaton (TERFN). A 2006 végéig tartó átmenet alatt a magyar TERFN-hálózatra csak a pályakapacitás húsz százalékáig engedjük be az EU vasúttársaságait. A MÁV nem lenne képes azonnal felvenni a versenyt a nála jóval tőkeerősebb nyugat-európai társaságokkal - a legjövedelmezőbb tevékenység ráadásul éppen a nemzetközi tranzitfuvarozás. Az unió elfogadta a zajos gépekre kért magyar átmenetet azzal a korlátozással, hogy ennek előnyét csak a következő országokból érkező repülőgépek élvezhetik: Azerbajdzsán, Kazahsztán, Moldávia, Oroszország, Türkmenisztán, Ukrajna. Az innen jövő repülőgépek 2004 végéig le- és
felszállhattak Ferihegyen, még akkor is, ha nem teljesítették a kötelező zajnormákat. 174 Tátrai Anna: EU-logisztika előadás jegyzet alapján 90 http://www.doksihu 5.248 Környezetvédelem Magyarország 2005. december 31-ig mentességet kapott az összes csomagolási hulladék legalább ötvenszázalékos hasznosításának követelménye, illetve az üveg és műanyag csomagolóanyagok hulladékainak legalább tizenöt százalékos újrafeldolgozásának követelménye alól. Az átmeneti időszak főként a lakossági szelektív hulladékgyűjtés fejlesztéséhez szükséges. Veszélyes hulladékok égetésénél egyes hazai berendezések esetében az EUkövetelmények teljesítése csak korszerűsítéssel vagy teljes kicseréléssel érhető el - erre kaptunk 2005. június 30-ig tartó átmeneti mentességet Magyarország átmeneti mentességet kapott az EU-irányelv rendelkezéseinek betartása alól - az eutrofizációra hajlamos, érzékeny területeknél
2008. december 31-ig, a 15 ezer lakos egyenértéknél nagyobb települések esetében 2010. december 31-ig, a kétezer és 15 ezer lakos egyenérték közötti településeknél pedig 2015. december 31-ig Az irányelv végrehajtása összesen 800 milliárd forint beruházást igényel. Nagy tüzelőberendezések légszennyezőanyag-kibocsátása: A meglévő berendezéseknél (erőművek, cement- és cukorgyárak) 2004. december 31-ig kaptunk átmenetet a technológia fejlesztésére. 8.249 Adózás Az energiafelhasználási és környezetvédelmi szempontból kevésbé hatékony tüzelőanyagok (szén, brikett, tűzifa, faszén), illetve a Nyugat-Európában kevésbé elterjedt távfűtési szolgáltatás az EU-szabályozás értelmében normál áfakulcs alá tartozik. Magyarországon az eltérő tüzelési szokások miatt - és a modernizáció elősegítése érdekében - 2007 végéig továbbra is a jelenlegi kedvezményes, tizenkét százalékos áfakulccsal
adóztathatók ezek a fűtőanyagok, valamint a távfűtés. Ugyanígy 2007 december 31-ig tartható fenn a kedvezményes áfakulcs az éttermi szolgáltatásoknál: ez lehetővé teszi a közétkeztetés árainak alacsony szinten tartását addig, amíg a bérek jobban megközelítik az EU-átlagot. Jövedéki adó: Leginkább a cigaretták jövedéki adója marad el az EU által meghatározott közös alsó értéktől. A cigarettaadó emelése csökkentheti ugyan a dohányzást, de a magyar kormány azzal érvelt, hogy a hirtelen adóemeléssel megnőne a külföldről behozott, olcsóbb cigaretták fogyasztása - ez pedig fellendítené a 91 http://www.doksihu feketegazdaságot. Ezért a közös minimumszintet Magyarországnak csak 2008 december 31-ig kell elérnie. Pálinkafőzés: Az EU-ban a magánszemélyek pálinkafőzését nem támogatják úgy, mint nálunk. Magyarországon a jelenlegi bérfőzetési rendszer továbbra is működhet, csupán a kedvezményesen
előállítható mennyiség csökken majd a csatlakozáskor. 9. A 2003-as monitoring jelentés A 2003-as április 12-i EU ügydöntő népszavazás előtt a parlamenti pártok közül a hatalmon lévők (MSZP-SZDSZ) egyértelmű igenre szólították fel a választópolgárokat, míg a jobboldal legnagyobb hatással bíró pártjának, a FIDESZ-nek vezetője, Orbán Viktor nem kívánt kampányolni, hanem az értelmes beszéd és érvelés fontosságát hangsúlyozta. 175 A népszavazáson a választókorúak 45,62%-a jelent meg és több, mint 83%-kuk igennel szavazott. A nemzet több mint fele nem tehát nem érezte belső ügyének a csatlakozást 2003 nyarától a gazdaság, bővülésnek indult. Kezdett kimászni abból a gödörből, amibe a 2001-2002-es évek költségvetési expanziója taszította. (Mindkét kormány részéről) A kilábalást nehezítette, hogy a jegybank és a kormányzat beavatkozási manőverei sokszor az ellenkező irányba mutattak. 176 A
kormányzat „kisebb állam” koncepciója, egészségügyi reformtörekvései, 177közigazgatási reformjai – amelyek a települési önkormányzatok kistérségi társulásiról szóltak – szintén késtek. A FIDESZ nemzeti petíciójával nagyobb költekezésre szólította fel a kormányzatot, amely ebben a periódusban amiatt, hogy a legalapvetőbb, és tartós megtakarításokkal kecsegtető reformok meghozatalához sem tudta megteremteni a parlamenti konszenzust, bele kényszerült abba a helyzetbe, hogy a meglévő államháztartási rendszeren belül forrásbővítési-megvonási játszmákat folytasson. 175 forrás: EU: a Fidesz bírálja a kormányt, Áder és Kovács egyenes beszédre buzdítják egymást - NOL• 2003. február 10 – 2005-03-11 176 forrás: HVG : Mutatványszámok – 2004-06 – 11, 7.o A 2002-es választási kampány után a Jegybank nem mérsékelte a kamatot, holott konjunkturális okokból indokolt lett volna, emiatt a forint
felértékelődött, ami spekulációs rohamot okozott (2003 január) és egy euró már 232,5 forintot is ért. Ezután 2003 júniusában a Jegybank 2,26%-kal leértékelte a forintot – az exportlobbi hatására - vagyis eltolták ennyivel azt a sávot, amelyhez képest plussz-mínusz 15%-os eltérés esetén a jegybanknak be kell avatkozni. A hibát jelzi, hogy a jegybank ezt követően rövidesen kétszer kamatot emelt. (Összesen 3% ponttal), mert a forint jobban gyengült, - 267 forintig - mint azt a kormány szerette volna. „A forint kismértékű gyengítését célzó szerény kísérlet a túlzott forintleértékelődés következtében a pánikszerű kamatemelésbe torkollt, és megbolondította a piacot” –írta a Financial Times. 177 A külső forrás bevonására irányuló törvénytervezetet az AB formai okokból visszadobta, az újabb egészségügyireform-koncepciót a Magyar Orvosi Kamara által szervezett Magyar Egészségügyi Kerekasztal utasította el. 92
http://www.doksihu Az Unió Bizottság 2003 szeptember 30.-ával zárta le azt a monitoring jelentést, amely a csatlakozás előtt, utoljára értékelte hazánk gazdasági, társadalmi állapotát. A monitoring jelentés, amely az előző jelentésekkel ellentétben ezúttal főként a hiányosságokra koncentrált megállapította, hogy minden jelöltnek saját érdekében áll, hogy a hiányosságokat pótolja, de emellett hangsúlyozta, hogy mind a tíz jelölt felkészült a csatlakozásra és egyiküket sem kell védzáradékkal kizárni valamely közös politikából. A monitoring fő pontjai a következők: A sajtó által „piros jelzésekként” értékelt, súlyosan elmaradó területek (4 terület): Az agrártámogatásokat kifizető ügynökség, a mezőgazdasági Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer működtetése, a vidékfejlesztési intézményrendszer, és az élelmiszer-biztonsági normák teljesítése kapcsán súlyos
elmaradások voltak tapasztalhatók. Kisebb súlyú hiányosságok, „sárga jelzések” (31 terület): Bortörvény hiánya. A növény védőszerek új szabályozása késett. A régiós pénzek átvételét nehezíthető a közbeszerzési törvény csúszott, a pénzügyi felügyelet késett. A települési hulladékgazdálkodási tervek csúsztak. Mindegyik uniós pénzalap felhasználásának szempontjából gondot okozhat a viszonylagos a szakemberhiány és a gyakori, sokszor átláthatatlan kádercsere. Hiányoztak a törvények a diszkrimináció tilalmától a gyógyszerforgalmazásig. Halasztódott az államigazgatási reform. Problémát jelentett, hogy a pénzügyi ellenőrzés, a versenypiaci felügyelet és a régiók helyi felkészülése ugyan javult, de még nem eléggé. Továbbra is kifogásolták a médiatörvény egyes részeit. A monitoring megállapította, hogy a bel- és igazságügyi téren minden
rendben, teendők a határőrizet és menedékjog körül maradtak Az értékelésben ismét szerepelt a korrupció és a pénzmosás. Eszerint az ellenük való fellépés erősödött, a jogszabályi és intézményi keretek megfeleltek az uniós követelményeknek, de javítani kellett az együttműködést az EU csalásellenes szervével, és tisztább helyzetet kellett teremteni a mentelmi jog körül. Javult az igazságszolgáltatás megítélése, nőtt a bírák bére is. 93 http://www.doksihu Semleges hangnemben jelezte a jelentés a jegybank, az ügyészség, a pénzügyi felügyelet és a közmédia függetlensége körüli zavarokat. A brüsszeli testület azt kérte, hogy a PSZÁF kapjon szabályozói hatáskört is. A gazdaságpolitikában méltányolták a közkiadások visszafogására utaló fordulatot, kifogásolták viszont az árfolyam-politika következetlenségét. Hiteles törekvéseket véltek felfedezni, amelyek a vannak a
nyugdíj- és az egészségügyi rendszer reformjára irányultak. A határon túli magyar kisebbségek kedvezménytörvényéről a jelentés elismeri, hogy a jogszabály az uniós normáknak megfelelővé vált. Az alkalmazásáról azonban tovább kell tárgyalni az érintett szomszédokkal úgy, hogy a törvény végrehajtása is teljes mértékben összhangban legyen az EU jogszabályaival. A monitoring piros jelzései alapján hazánk hátulról a 4. helyre csúszott vissza a tagjelöltek rangsorában. Kovács László MSZP pártelnök szerint tulajdonképpen csak három "sárga lapról" beszélhettünk ekkor, mert a kormány időközben a parlament elé terjesztette a vidékfejlesztési programról szóló törvényjavaslatot. Kovács László hangsúlyozta, hogy "piros lap"-ként egyik észrevétel sem értékelhető, hiszen védintézkedés bevezetését sehol sem tartotta indokoltnak az Európai Bizottság. Szájer József – a FIDESZ integrációs
kabinetjének vezetője szerint: Magyarország a középmezőnybe csúszott vissza. A politikus úgy vélte, hogy a magyar kormány megkapta a brüsszeli bizottságtól az utolsó figyelmeztetést, mert nem hallgatott a közvélemény, a gazdák és az ellenzék aggodalmaira a csatlakozási felkészüléssel kapcsolatban. Az intés talán arra is szolgál –nyilatkozta a politikus – hogy másfél évvel a kormányváltás után felhagyjanak a visszafelé mutogatással. Bár örülni lehet az egyes területeken tett előrelépésnek, a jelentés láttán a kormány remélhetőleg az utolsó pillanatban legalább elvégzi azokat a törvényalkotási és intézményteremtési teendőket, amelyeket elmulasztott. Ez a közbeszerzés esetében akár oda vezethet, hogy Magyarország csak késve pályázhat, vagy eleshetnek a magyar állampolgárok az uniós forrásoktól. A viták és nézetkülönbségek ellenére megállapítható, hogy a csatlakozásig elért teljesítmény az
1990-2004-ig regnáló kormányok közös teljesítménye. Az EU-hoz való csatlakozásunk sikere és a keletkező hiányosságok 14 év, de tágabb horizontú gondolkodás esetén, az 1968-tól számított 36 év magyar terméke. És mi nem tudtunk, nem tudunk 94 http://www.doksihu együtt örülni ennek az eredménynek. A 2003-as április 16-i szerződés athéni aláírásra a jobboldal vezére, Orbán Viktor, nem a magyar delegációval együtt érkezett. Mi történt tehát hazánkban a csatlakozás küszöbéhez érve? 10. Zárszó Kicsit vissza kell lépnünk az időben. A 2002-es választási év a lehető legrosszabbkor jött a magyar gazdaságnak és társadalomnak. A belpolitikai történések azt igazolták, hogy komoly baj van Magyarországon. Hogy nagyon messzire kerültünk a rendszerváltást közvetlenül megelőző társadalmi egyetértéstől. Akkor még egyeztek a rendszerváltó pártok alapvető célkitűzései: meg kell dönteni a szocializmus idejétmúlt
rendszerét. Az új célkitűzés, az EU-hoz való csatlakozás nem tudta zászlaja alatt kompromisszumra, konszenzusra rávenni a társadalmat polarizáló pártokat. A politikai, rövidtávú célok oltárán a józan ész által diktált közép-és hosszútávú közös célkitűzéseinket áldozzák fel a pártok nap, mint nap. Nem használtak az EU bizottsági jelentései Újra és újra visszaköszönő problémákat szajkóztak a jelentések, mint láttuk fentebb: roma kérdés, médiakuratóriumok ügye, költségvetés racionalizálása, státusztörvény, stb Születettek ugyan a csatlakozási tárgyalásokkal párhuzamosan Nemzeti Tervek, 2003-ban Nemzeti Fejlesztési Terv is 178– amelynek előkészítése során az üzleti élet szereplőit is bevonták – de ezek nem többpárti kompromisszumok eredményeiből kiinduló tervek voltak. Mintha minden kormányzat a saját belügyének tekintette volna a kormányciklusokon átívelő stratégiai tervezéseket.
Bizalmatlanság az egyik és bizalmatlanság a másik oldalon. De miért alakult ki két oldal nemzetünk egészét érintő kérdésekkel kapcsolatban? Mi történt tehát? 178 Forrás: Vörös Mihály László: Versenyképes projektek és pályázatok; A NFT egy átfogó nemzeti fejlesztési stratégia, amely hazánk erőforrásaira, lehetőségeire alapozva formál jövőképet különböző fejlesztési területeken. Az első magyar NFT 5 operatív programot tartalmaz: Humán Erőforrás Operatív Program; Gazdasági Versenyképességi Operatív Program; Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program; Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program; Regionális Operatív Program; A pályáztatás egyébként decentralizált folyamat. A főbb pályázók az önkormányzatok, a civil szervezetek és a vállalkozások, de a vasútfejlesztésre főként a MÁV, az autópálya-építésre állami szervek pályáznak. Ugyanakkor a helyi úthálózat fejlesztésére
pályázhatnak megyei, helyi önkormányzatok is. Az öt programon belül a technológiai fejlesztéstől a városrehabilitáción át a nemzeti parkok megóvásáig nagyon sokféle fejlesztés képzelhető el. A versenyképességet többek között logisztikai központokkal, technológiai fejlesztésekkel lehet serkenteni. A humán erőforrás fejlesztésébe beletartozik a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem vagy az élethosszig tartó tanulás. A regionális programnak pedig része a turizmus, a nemzeti parkok fejlesztése, de belefér a városrehabilitáció vagy a kastélyok helyreállítása is. Az említett operatív programok az érintett tárcákhoz tartoznak. Alattuk működnek a közreműködő szervezetek, mint például a Magyar Fejlesztési Bank vagy a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht., és még sokan mások Ők írják ki a pályázatokat, amelyeket aztán az ő javaslatuk alapján bírálnak el a felelős tárcák. A versenyképességet többek között
logisztikai központokkal, technológiai fejlesztésekkel lehet serkenteni. 95 http://www.doksihu Alapvető, ésszerű célunk az EU csatlakozáshoz közeledvén nem lehetett más, mint minél stabilabb helyzetbe hozni az állami költségvetést, csökkenteni a hiányt, javítani a külkereskedelmi mérleget, közelíteni a maastrichti kritétriumokhoz, amelyek ugyan nem jelentettek kötelezően teljesítendő feladatot 2004-re, de viszonyítási pontnak mindenképpen jók voltak ahhoz, hogy lássuk hol tartunk. 2002, a parlamenti választás éve megbocsáthatatlanul magas kiköltekezést eredményezett minkét fél részéről. A FIDESZ vezette koalíció a választások előtt, szavazatszerző megfontolásokból költekezett, míg a Medgyessy-kormány a politikai sikert stabilizálandó, überelhetetlen ígéretek tartalmazó választási programját realizáló 100 napos programjának végrehajtása céljából nyújtózkodott túl a takarón. Az eredmény máig kihat:
az államháztartás hiánya 2002-re elérte a bruttó hazai termék tíz százalékát! A Medgyessy kormánynak – amely már a kormányzás első évében figyelmen kívül hagyta a költségvetés és a folyó fizetési mérleg egyensúlyának kérdéseit –a következőket rója fel Bokros Lajos korábban említett tanulmányában: A nyugdíjreformon kívül nem volt terület, ahol visszaállította volna az 1998 előtti, a növekedést beindító állapotokat. A gazdaság állapotából nem következő módon emelte a közalkalmazottak bérét 50%-kal anélkül, hogy végre hajtotta volna ennek a szférának a racionalizálását a létszámleépítések révén. Kerülte a társadalommal a reformok folytán várhatóan bekövetkező konfrontálódást, olyan lépéseket tett, amellyel a fennálló helyzetet konzerválta: pl. a pedagógusok kötelező óraszámát csökkentette, ezáltal az esetleges létszámleépítést megelőzve. A bokrosi összegzésből
kiderül, hogy mind az Orbán, mind a Medgyessy kormányzat egyre inkább a politikai céloknak rendelte alá a gazdaságot, és ezáltal egyre kevésbé felelt meg az EU szellemiségének, miszerint: a gazdasági kérdéseket prioritásnak tekintve uralhatjuk csak a politikai, szociális és egyéb kérdéseket. A gazdasági megfontolásoknak a legélesebb konfliktusokban is kompromisszumra kell kényszerítenie a szembenálló feleket. Vitatkozni kell, érvelni kell, de a végeredmény mindig: konszenzus, akár kompromisszumok árán. Elsősorban a jobb-közép erők törekvéseinek következtében a magyar társadalom egyre távolabb kerül attól az egységtől, ami ugyancsak az EU 96 http://www.doksihu alapfilozófiája. „Egység a sokszínűségben” Ehelyett itthon a „széthúzás az egységben” filozófiája kezdett 2002-től gyökeret verni. Addig amíg a baloldal a civil táradalom létező intézményeivel és szervezeteivel igyekezett keresni a kapcsolatot,
szükségesnek érezve pl. az Érdekegyeztető Tanács működését, amelyben a kormányzat, a munkáltatók és a munkavállalók képviseltették magukat, addig az Orbán Viktor által vezetett politikai erő úgy érezte, hogy az ilyen típusú szervezetek csak akadályozzák a kormányzati politika végrehajtását. Miután a FIDESZ vesztesen került ki a 2002-es választási küzdelem első fordulójából, testet öltött a jobboldali társadalomfilozófia, amely a társadalmat mozgalomként vizionálja. Szervezeti beágyazódottsággal nem bíró politikai erőként a FIDESZ karizmatikus vezetőjében, és a társadalom mozgósításában bízott. A 2002-es Testnevelési Egyetemi, majd Kossuth-téri tömegeket mozgásba hozó happeningje, a kokárdás választás, a nemzeti lobogókkal harcra szólított „jobbik Magyarország”, majd a polgári körök létrehozása jól átgondolt, megtervezett reakció volt a választások elvesztésére. A FIDESZ „egyik”
Magyarországot képviselő akciópolitizálása, a választási csalás meglebegtetése, a D-102-es ügy, a nemzeti petíció, az Európai Parlamenti választások felfokozott tétmeccse (2004 június), majd a kettős állampolgárságról és a kórház privatizációról szóló ügydöntő népszavazás (2004 december) nemzeti létkérdéssé pozicionálása, és az állandósult parlamenti torzsalkodások mind-mind olyan projektek, amelyek arról gondoskodtak/gondoskodnak újra és újra felizzítva a politikai indulatokat tudatosítsák a magyar társadalomban: a szocialistaliberális regnum átmeneti jellegű. A magyar nemzet pedig végre biztonságot érdemelne. Tervezhető jövőt és prosperáló, növekvő gazdaságot. Szerény számításaim szerint kb 8 évet vesztegettünk el az elmúlt 15 évben. Az MDF vezette koalíció a politikai rendszerváltás első éve után megléphette volna azt, amit az MSZP vezette első koalíció egy elvesztegetett év után lépett meg.
Így hát az ő számlájukat kb a 1992-1995-ös periódus terheli A FIDESZ vezette koalíció és a Medgyessy-kormány a 2001-2004-es évekkel adós. Ha nem a politika megfontolások, hanem a hosszútávú, az elmaradt, 1989-ben ki nem dolgozott HNS szellemében megfogalmazott egységes stratégia alapján dolgoztak volna kormányaink, már közelebb lehetnénk a nyugati államokhoz. Hol tartunk most? 24 képviselőnk ül az EP-ben. A Miniszteri Tanácsban a középnagyságú államokhoz hasonló szavazati súlyunk van. (Ez megegyezik Görögország, Csehország, Belgium és 97 http://www.doksihu Portugália szavazati súlyával). 179Magyar politikus ül a Bizottságban (Igaz nem a legalkalmasabb ember, és egy kevésbé jelentős poszton. – Hát igen: ismét a belpolitikai játszmák eredményeként Kovács László, az uniós meghallgatásokon képzetlennek mutatkozó biztos jelölt révén sikerült Európa szégyenpadjára kerülnünk. A külügyi biztosi pozícióról
álmodó, majd az energiaügyi biztosi pozíciót „mindennél fontosabbnak érző” Kovács László elérte, hogy végül is az általa „leginkább kívánt” adóügyi biztosi poszton szolgálhatja ma már az európai polgárokat.) A magyar nyelv az EU hivatalos nyelve lett Baráth Etele európai ügyekért felelős miniszter HVG-nek adott nyilatkozata szerint180 2004-ben kb. 120MD forinttal járultunk hozzá az EU költségvetéséhez Ezzel az összeggel szemben áll az EB által átutalt pályázati pénzeken túl 181 - amelyek 675MD forintos keretének 35-40%-ára történhet kötelezettségvállalás a miniszter által is túlzottan bürokratikus pályázati elbírálás miatt – 43MD érkezett 2004-ben úgynevezett EUvisszatérítés címén, szabad felhasználásra. A strukturális alapokból 2004 és 2006 között járó 675MD forint 10%-t a közösségi jogszabályok értelmében – felhasználástól függetlenül – már tavaly előlegként átutalta az unió, mint
ahogy a mezőgazdasági orientációs és garanciaalapból a vidékfejlesztési célú 15,3MD forintnyi előleget is. 182 Mivel 2004-ben, különösen az állami oldal felkészületlensége miatt, lassan haladt a pályázati ügymenet, és a 2004-2006-ban rendelkezésre álló keretnek kevesebb, mint 1%-a került kifizetésre, így a 2005-ös évnek sokkal jobban kell sikerülnie ahhoz, hogy a rendelkezésre álló forrásokat felhasználjuk. Az intézményrendszer már felállt – milyen jó is lett volna az Országvélemények kritikáit kezdetektől fogva komolyan venni – a pályázók ismerik az uniós szigort, a hatóságok is gyakorlatot szereztek a pályázatok kezelésében, a szerződések megkötésében. A tanulóévnek vége. A tapasztalatokat most már hatványozottan kell hasznosítanunk, ha utol akarjuk magunkat érni. A pozitívumok mellett akadnak negatív hatások is. Csatlakozásunk például azt az ágazatot érintette a legérzékenyebben, amelynek
struktúrájába legkevésbé hatoltak be a 179 HVG: A nagykönyv meg van írva – 2004-06-26, 9.o – Az össz szavazatok %-ban 2004- XI-től 3,7% és 2009-től 2,1%. 180 HVG: Magyar mérleg – 2005-01-08, 22.o 181 2004 november 30.-ig 15 600 pályázat érkezett az operatív programokra Ebből csupán 645 köttetett meg és 2MD forint került kifizetésre. 2004 decemberéig AVOP és ROP szerződések nem kerültek aláírásra A 2005-04-21-i Népszabadság Szabó Brigitta:„EU-pénzek: az eredmény attól függ, hogy ki honnan nézi” című cikkéből kiderül, hogy 2004-ben végül 16200 pályázat érkezett be, és 1118 jutott el a szerződéskötésig. Az NFT 675MD forintos 2004-2006-os keretéből 6-8% kifizetésével számoltak 2004-ben, ehelyett 1% sem került kiutalásra. 2005-re az érintett hivatalok 205,16MD forint kifizetésére vállaltak kötelezettséget, ami a 2004-2006-os keret 30,3%-t jelentené. Bónusz, hogy a 2004-2006-ra szóló közösségi támogatási
kötelezettségvállalást 2008-ig lehet elkölteni. 182 Magyarország 2004-es EU egyenleg: lásd a 15. táblázat 98 http://www.doksihu kormányzati reformtörekvések. Talán azért, mert ilyen törekvések nem is nagyon voltak: igen, a mezőgazdaságról van szó. A hazánkban tipikusan kistermelői tevékenységek esetében a KAP nyílt piaci versenyfeltételeket támaszt a termelőkkel szemben, miközben a jellemzően nagyüzemi termékek előállítói kvótákkal, intervenciós (garantált) árakkal, közvetlen jövedelemtámogatásokkal körülbástyázott védelemben részesülnek. Az EU agrárpolitikája mellőzi azon szociálpolitikai megfontolásokat, melyeket a rendszerváltó kormányaink mindegyike, de különösen a konzervatív erők mindig is fontosnak tartottak. Nincs megkülönböztetés aszerint, hogy az adott terméket kistermelő vagy nagyüzem állította elő. Nincs az üzemmérettől függően eltérő elbánás a nyilvántartás, adatszolgáltatás
vagy az ellenőrzés terén. Az EU agrárpolitikája nem ismer olyan fogalmakat, mint "családi gazdaság" vagy "őstermelő" A KAP nem preferál és nem büntet mezőgazdasági vállalkozást annak nagysága, jogi státusa alapján. A KAP racionalizálásra kényszeríti a hazai termelői kört és általa a birtokstruktúrát is. A mezőgazdasági árutermeléssel foglalkozó háztartások számának drasztikus csökkenése várható. A KSH 2000-ben még 940 ezer vidéki-falusi háztartást talált az általános összeírás során, melyben saját fogyasztásra vagy értékesítés céljából agrárterméket állítottak elő. A támogatással járó, KAP által szabályozott termelésben tartósan csak 50-60 ezer egyéni/családi gazdaság és 8500 jogi személyű gazdasági társaság (szövetkezet, kft. és rt) lesz képes részt venni, azok, amelyek jó minőségű termékeket tudnak a piacra vinni, kellő mennyiségben. További 100-150 ezer néhány
hektáron gazdálkodó kistermelő maradhat még hosszabb távon az árutermelő rendszerben termelőiszolgáltató szövetkezésekbe tömörülve vagy más nagy "integrátorhoz" kapcsolódva. A többiek – azok közöl, akik megpróbáltak az értékesítésből megélni – kiszorulnak a piacról. A KAP nem fogja enyhíteni Magyarországon a vidéki munkanélküliséget. (A vidékfejlesztési források hatékony felhasználása esetén talán be lehet vonni a felszabaduló munkaerőt a foglalkoztatás rendszerébe.) Az ágazati anomáliákra a 2005 márciusi traktoros felvonulás is bizonyítékul szolgált. 2004-ben az élelmiszeripari termékek importja a csatlakozás hatására 30%-kal bővült, a magyar export ebben az ágazatban csak 10%-kal tudott növekedni. Amitől féltünk, az olcsóbb szlovák tej megjelent a magyar piacon, ami lefelé vitte ezen termékek árát. Komoly veszélybe került a magyar élelmiszertermelés és export két fajsúlyos terméke a
sertés és baromfi termelésünk, mivel ez az ágazat nem részesül az unió közvetlen támogatásaiból. Ez a két ágazat tekintve, hogy a korszerűsítéshez és hatékonyabb 99 http://www.doksihu termeléshez, a versenyképesség biztosításához pénzre lett volna szüksége, 2004-ben el kezdett leépülni. Ezek leépülése pedig, hiába a gabonatermelőknek járó hektáronkénti 36 000Ft-nyi EU-s támogatás negatívan fogja érinteni a gabonatermelőket is, hiszen nem lesz, aki terményeiket felvásárolja. Az EU intervenciós rendszere is akadozik, mivel magyar részről nem épült ki a rendszer, a támogatások és a felvásárlások csúsznak – pedig az országvélemények többször szóvá tették a rendszer hiányosságait! - a gazdák tehát az utcára vonultak. A hiányosságok sora még hosszan folytatható lenne – környezetvédelem, 2 magyar régió az EU utolsó 10 legfejletlenebb régiója között stb. – A felelősöket nem kell keresni Előttünk
vannak: az elmúlt 15 év politikai erői. És a kiskorú magyar társadalom, amely még mindig hinni tud az őket ámító politikusoknak. Pedig a példa ott tornyosul mindannyiunk előtt: maga az EU. Az EU, ez a csodálatos képződmény, amely az önmagát kétszer is elpusztító Európa romjaiból főnixként született meg, maga mögött hagyva az ellenségeskedést és nacionalista érdekérvényesítést. Vannak, persze, ahogy vannak az EU-n belül is nemzeti motivációk, de azokat végül mindig maguk alá gyűrik a magasabb szintű megfontolások. És a vége a legtöbb konfliktusnak a kompromisszum A 2. NFT, amely 24MD 609 millió euró, azaz 6033MD forint jó elhelyezésére hivatott irányt mutatni, a tervezés periódusában tart. 183 Ez az összeg lehetőség Ha hatékony NFT-t készítünk, akkor jelentős hányada bekerülhet a magyar gazdaságba. Magyarország az EU költségvetés 2007-2013-as időszakában, az akkor már 27 tagállam közül, az Unió ötödik
legnagyobb fejlesztési támogatására jogosult. Le kell hívnunk ezt a csodálatos összeget! Be kell építenünk a magyar gazdaságba. Kamatoztatni kell azzal, hogy nagy potenciálokat létrehozó projektekbe kell fektetnünk. Kevés terv kell, de azokból nagyobb hatásfokú. Olyan tervek, amelyek nagy hozzáadott értéket termelnek Nem szabad részérdekeket előnyhöz juttatni. Olyan terveket kell preferálni, amelyek az összeurópai koncepciókba illeszkednek. Gyurcsány Ferenc 2005 februárjában együttműködésre kérte a parlamenti pártokat. 184 A második nemzeti fejlesztési tervről folytatott négypárti egyeztetésről Hiller István, a szocialista párt elnöke azt mondta: elkezdődött annak a lehetetlen állapotnak a felszámolása, amelyet egymás meg nem hallgatása, meg nem értése jellemzett. 183 Forrás: Hány évig készül a hétéves terv – Népszabadság 2005-01-05 Forrás: Valami elkezdődött - Óvatosan bizakodó visszhangok - Gyurcsány levele
a pártelnökökhöz - Népszabadság 2005. február 5 184 100 http://www.doksihu A Fidesz elnöke viszont azt emelte ki, hogy szerinte a következő négy évre szóló fejlesztési terv kidolgozása "nem is csak a politikailag tekintett világ dolga". Abba be kell vonni a tudományos élet szereplőit és a civilszervezeteket is. Orbán Viktor úgy fogalmazott: ma nem az a bajuk az embereknek, hogy nincsenek a jövőre vonatkozó terveik, hanem az, hogy 2007 nem ma kezdődik, s már holnap reggel ki kell fizetniük a megemelt közüzemi díjakat. Egy régi szocialista viccet is idézett, amely így szólt: "Azt tudjuk, hogy mi lesz, de addig mi lesz?". A kisebb pártok vezetői is visszafogottan nyilatkoztak. A szabad demokrata Kuncze Gábor azt jónak tartja ugyan, hogy a második fejlesztési tervben megjelenhetnek a parlamenti pártok által képviselt alapértékek, de - mint megjegyezte - nem gondolja, hogy az ellenzék is megszavazza a tervet. Az SZDSZ
elnöke szerint azért lenne érdemes konszenzusos döntést hozni, mert az ország számára most kijelölt, és 15-20 évre szóló fejlődési irányok a következő kormányokat is érintik. Végül Dávid Ibolya, az MDF elnöke az ellenzék felelősségét emelte ki abban, hogy amit a kormányzat tesz, az legyen jó a magyar társadalomnak. Dávid Ibolya szerint a találkozó azt is tükrözi egyben, milyen gyerekes a magyar közélet, hiszen - miként fogalmazott - hovatovább már annak is örülnek az emberek, hogy a négy pártelnök a miniszterelnökkel leül. Ez azt jelzi, hogy változtatni kellene a közéleten, s ez a politikusok kötelessége - vonta le a konzekvenciát a politikus. A kormányfő levélben köszönte meg a négy parlamenti párt elnökének, hogy részt vettek az egyeztetésen. Gyurcsány Ferenc szerint a párbeszéd folytatásának feltétele, hogy szakmai válaszok szülessenek öt alapkérdésre, amelyet a találkozón vetett fel: "1. Egyetérte
azzal, hogy a fejlesztéspolitika célja a versenyképes és igazságos Magyarország megteremtése, amely biztonságos életet teremt a magyar családok számára? 2. Egyetért-e azzal, hogy a fejlesztéspolitikai célok elérésének eszköze: befektetés a gazdaságba, befektetés az emberbe és befektetés a környezetbe? 3. Mi a véleménye, a nemzeti jövedelem mekkora hányadát fordítsuk beruházásokra, illetve fogyasztásra? 4. Egyetért-e azzal, hogy a rendelkezésre álló források 50 százalékban központi, 50 százalékban helyi döntés alapján kerüljenek felhasználásra? 5. Egyetért-e azzal, hogy a sikeres fejlesztéspolitika feltétele a társadalmi konszenzus, mit tud tenni ennek megteremtése érdekében?" Gyurcsány Ferenc kormányfő kérdései megválaszolásra várnak. Orbán Viktor tökéletesen látja, hogy a tervezési periódusban nem csak a politikusoknak és szakembereknek kell részt venni, de a civil szférának is. 15 országos szervezet
hívta fel a 101 http://www.doksihu kormányfő figyelmét arra, hogy a 2.NFT készítése során a kormánynak nem szabad megfeledkeznie a társadalmi vita fórumainak létrehozásáról sem. 185 Meg tud-e vajon szólaltatni a 2006-os év választásaihoz közeledő Magyarország egy egységes hangot? Vagy továbbra is a botrányos magyar belpolitikai játszmákat játsszuk tovább? Nem tisztem eldönteni, hogy hol rejtőzik az igazság. Ideám, a HNS szellemében viszont úgy érzem a gazdaságnak és társadalomnak politikai céloknak történő alárendelése egyik oldal számára sem megengedett. József Attila parafrázist használva a költő születésének 100. évfordulóján, 2005 április 11-én: túl kell lépnünk e mai kocsmán, az értelemig és tovább! Vissza kell tekintenünk a 37 évre, ami az első EK-magyar kapcsolatok felvétele óta eltelt, és végig kell pörgetnünk magunkban a megtett utat. Eljutottunk oda, ahová mindig is tartoztunk! Tudatosítanunk
kell: megérkeztünk! A nemzet ketté választására irányuló törekvések láttán azonban erősödik bennem a meggyőződés, hogy politikai kultúránk még gyerekcipőben jár. Gazdaságunk tarthatna előbbre, igaz fejlettségi szintjében előbbre van, mint a politikai kultúránk. Az a politikai kultúra, amelynek még nem sikerült felnőni az 1951 óta formálódó eszméhez: a közösség, az egység, az értelmes, előre mutató, gyermekeink jövőjét biztosító, a fejlődést elősegítő konszenzusok eszméjéhez. Hazánk 1990 óta bejárt fejlődési pályája sajnos azt bizonyítja, hogy Magyarország még nem alkalmas arra, hogy büszkén kijelentse: megérkeztünk! Dolgoznunk kell tovább halkan és csendben, keményen azért, hogy ne kelljen soha többé bizonygatnunk senkinek, hogy hol tartunk. Úgyis érezni fogjuk, amikor valóban odaértünk, hogy megérkeztünk végre Európába! 185 forrás: Civilek üzennek Gyurcsánynak – Népszabadság- 2004-04-12
102 http://www.doksihu MELLÉKLET 1/a. grafikon 186 A magyar- EGK/EK/EU export-import alakulása 7500 7000 6500 6000 5500 Milliárd forint 5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 1/b. grafikon 187 1217141 1208699 912211 672409 246896 66500 52470 -55319 -174554 -122019 -84980 44353 -2380 1450000 1350000 1250000 1150000 1050000 950000 850000 750000 650000 550000 450000 350000 250000 150000 50000 -50000 -150000 25357 Millió forint Az EK-magyar külkereskedelmi forgalom egyenlege 1990-2003 Egyenleg 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 20 20 20 20 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 00 01 02 03 186 187 Balázs Péter: Az EU külkapcsolatai és Magyarország 144. o ; KSH statisztikai évkönyvei 1990-2004 KSH Statisztikai évkönyvei 1991-2004 103 03 20 02 20 01 20 00 20 99 19 98 19 97 19 96 19 95 19 94 19 93 19 92 19 91 19 88 19 83 19 78 19 73 19 68 19 58 19 import export http://www.doksihu 2. grafikon 188 Az EK/EU részesedése Magyarország
teljes külkereskedelmi forgalmában 46,5 49,8 48 35,3 % 24,9 15,8 19,5 14,8 12,5 11,3 12,2 10,3 ,1 40 ,7 42 74,3 76,2 75,1 ,2 21 ,1 22 16 0 ,7 13 ,8 11 ,9 12 ,1 12 10 ,9 28 20 ,6 36 ,9 36 30 export import ,4 45 40 59 ,5 61 50 ,8 57 ,4 58 ,4 64 ,1 64 ,8 62 60 51 70 62,8 62,8 71,2 80 72,9 90 00 20 98 19 96 19 94 19 92 19 90 19 85 19 75 19 65 19 57 19 3. grafikon 189 3 3,9 3,5 4 3,8 5,2 4,2 4,9 1,3 4,6 1,5 -0,6 2,9 4,1 -3,1 GDP alakulása -11,9 -3,5 0,7 2000 1999 -0,1 1,5 2003 2005 2002 2004 2001 1998 1996 1997 1995 1994 1993 1992 1991 1989 1990 1988 189 1987 188 8 6 4 2 0 -2 -4 -6 -8 -10 -12 -14 1986 százalék A bruttó hazai termék alakulása az előző év százalékában Majoros : Magyarország a világkereskedelemben 81.o ; 2002-es Országjelentés KSH; a 2004 és 2005 évek adatai a Kopint –Datorg 2005 januári előrejelzései 104 http://www.doksihu 4. grafikon 190 A
mezőgazdasági kereskedelem Magyarország és az EU között (MD USA dollár) 1054 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 Import 0 Export 1009 1103 1077 1107 821 Export Import 373 348 322 357 506 294 230 173 500 1107 1000 1169 1500 5. grafikon 191 Magyarország bruttó adósságállománya (1990-2003) 50000 80 9 60 56 ,6 62 ,4 65 ,9 ,5 ,6 55 ,8 54 64 64 ,4 62 ,6 ,0 70 70 ,5 66 66 ,7 7 ,6 millió euró 35000 61 ,7 62 , 60 40000 30000 50 25000 40 20000 30 15000 a GDP %-ban 45000 Bruttó államadósság (millió euró) Az adósság a GDP %-ban 20 10000 10 5000 0 0 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 20 20 20 20 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 00 01 02 03 190 191 Majoros Pál: Magyarország a világkereskedelemben – 97.o forrás: www.fnhu (archívum-statisztikák); KSH – 1990-2004 statisztikai évkönyvek – letöltés: 2005-április-16 105 http://www.doksihu 6. grafikon 192 Az államháztartás hiánya és a hiány a
GDP százalékában 1990 és 2003 között 0 -400 -3 -600 -5 -800 -7 -1000 -9 -1200 -11 -1400 -1600 -13 -1800 -15 a GDP százalékában milliárd forint -1 04 20 02 20 00 20 98 19 96 19 94 19 92 19 90 19 -200 A bruttó államháztartási hiány Az államháztartás hiánya a GDP százalékában 7. grafikon 193 A regisztrált munkanélküliek száma és aránya az aktív népesség százalékában 1987-2003 között 700000 16 600000 14 400000 12 8 300000 200000 A regisztrált munkanélküliek száma 10 6 % 500000 A regisztrált munkanélküliek aránya az aktív népességhez képest 4 2 0 0 19 87 19 89 19 91 19 93 19 95 19 97 19 99 20 01 20 03 100000 192 forrás: www.fnhu (archívum-statisztikák); KSH – 1990-2004 közötti statisztikai évkönyvek; a 2004-es adat a HVG 2005-01-08-as számából van és a 2004 XI. havi hiányt mutatja – letöltés: 2005-04-18 193 forrás: KSH – 1990-2004 statisztikai évkönyvek 106
http://www.doksihu 8. grafikon 194 A folyó fizetési mérleg hiánya 19862004 között 1000 0 -1000 -2000 -3000 euró A folyó fizetési mérleg alakulása1990 és 2004 között -4000 -5000 -6000 2003 2001 1999 1997 1995 1992 1988 -8000 1990 -7000 9. grafikon 195 A privatizációs bevételek alakulása 1990 és 2003 között 473,97 500 450 400 349,75 MD forint 350 300 250 169,91 157,96 156,67 200 111,8 150 77,23 100 50 152,05 132,4 55,5 49,8 20,71 0,7 0 20 20 20 20 19 19 19 19 19 19 19 19 19 03 02 01 00 99 98 97 96 95 94 93 92 90 194 forrás: 1990-1999-ig a www.fnhu (archívum-statisztikák); 2000-2003-ig a KSH kiadványai; megj: a két forrás adatai között különbségek mutatkoztak, ezek magyarázatát nem találtam, de mivel az eltérések 1999-ig nem voltak szignifikánsak a www.fnhu adatait használtam Ezt követően a KSH adatait lényegesen nagyobb hiányt jelöltek, és mivel ezek az adatok Pitti Zoltán:
„Magyarország gazdasági és társadalmi élete” tanulmányának végén található grafikon (Magyar Hozomány – BM kiadó 2004. – 55o) hasonló adatokat mutat, ettől kezdve a KSH adataira hagyatkoztam; A 2004-s adatot a www.mnbhu honlapról gyűjtöttem, a statisztikák linken keresztül – letöltés: 2004-04-18 195 KSH statisztikai évkönyvek 1990-2004 107 http://www.doksihu 10. grafikon 196 5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 millió dollár millió dollár A külföldi működőtőke-import alakulása 1994-2004 között Az adott évben A teljes összeg 4 000 2 000 0 19 94 19 95 19 97 19 99 20 00 20 01 20 02 11. grafikon 197 % Az infláció alakulása 1989 és 2003 között 40 35 30 25 20 15,5 15 10 5 0 35 28,5 28,2 23,6 23 22,5 18,8 17 Az infláció mértéke az előző év százalékában 18,3 14,3 10 9,8 9,2 5,3 4,7 2002 2000 1998 1996 1994 1992 1990 1988 12/a grafikon 198 196
forrás: Losoncz Miklós: Európai uniós kihívások – 81.o forrás: Dr Marinovich Endre-Ferkelt Balázs: Az átmenet gazdaságtana (BGF – Budapest, 2004) 30.o; (Az 1989 és 1992-es adatok a Pénzügyminisztérium internetes adatbázisából gyűjtve) 198 KSH statisztikai évkönyvei 1990-1996 197 108 http://www.doksihu A külkereskedelmi áruforgalomalakulása 1990-1995 között (USA dollárban) 16000 14000 millió dollár 12000 10000 8000 Export 6000 Egyenleg 4000 Import 2000 0 -2000 -4000 1990 1992 1993 1994 1995 12/b. grafikon 199 Külkereskedelmi áruforgalmunk alakulása 19962003 között (ECU/Euróban) 48000 45000 42000 39000 36000 33000 30000 Millió euro 27000 24000 Export 21000 A külkereskedelmi mérleg alakulása 18000 Import 15000 12000 9000 6000 3000 0 -3000 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 -6000 -9000 13. diagram 200 199 KSH statisztikai évkönyvei 1997-2004; A 2004-es adat a január-november periódust mutatja
(forrás: www.hvghu „Tovább nőtt a külkereskedelmi mérleg hiánya” cikk az archívumból) – letöltés: 2005-04-19 200 Antalóczy-Sass 27.o 109 http://www.doksihu A high-tech export alakulása 1992-től 25 8 000 000 7 000 000 20 5 000 000 15 % USA dollár 6 000 000 4 000 000 Export(ezer USD) Aránya az össz exportban 10 3 000 000 2 000 000 5 1 000 000 0 0 19 19 19 19 19 19 19 19 20 20 20 92 93 94 95 96 97 98 99 00 01 02 A Szovjetunió részaránya az EK exportjában és importjában 1958 1960 1965 1970 1975 1978 1980 1983 1985 1988 1990 SZU Export 1,1 1,4 0,8 1,2 2,0 1,6 1,6 1,9 1,5 1,1 1,3 Import 1,3 1,5 1,4 1,2 1,5 1,8 2,0 2,7 2,4 1,4 1,5 1. táblázat 201 A Szovjetunióból EK-ba irányuló kivitel-behoztal az áruszerkezet szerint Kivitel SITC főcsoport 1975 1978 1980 1983 1985 1988 0+1 2+4 behozatal 3 5 6+8 2,0 20,6 51,8 4,1 16,5 1,3 13,1 57,2 8,3 12,5 0,8 9,3 56,4 5,5 6,3 0,6 5,6 75,0 3,0 4,3 0,8 5,1 72,2 3,5 4,7 1,1 1,1 51,0 5,5 12,4 7 3,4
2,8 1,9 1,5 1,5 3,2 SITC főcsoport 1975 1978 1980 1983 1985 1988 0+1 2+4 4,6 4,2 14,8 14,7 14,4 8,1 1,4 1,8 2,1 2,3 2,6 1,6 3 5 6+8 7 0,4 0,4 0,6 0,8 0,7 0,5 9,7 12,8 14,3 8,0 13,0 14,4 40,6 38,8 35,9 35,5 40,6 35,4 42,7 41,0 28,5 35,0 24,0 34,8 2. táblázat 202 201 202 forrás: Balázs Péter: Az Európai Unió külkapcsolatai és Magyarország – 112-113.o forrás: Balázs Péter: Az Európai Unió külkapcsolatai és Magyarország – 114.o-117o 110 http://www.doksihu Az államháztartás egyenlege Államháztartás Év Központi Az államháztartás Társadalombiztosítás költségvetés elsődleges egyenlege a a GDP GDP mrd mrd Ft %mrd Ft %- Ft ában ában a GDP %ában mrd Ft a GDP %-ában 1994 -364,7 -8,4 -276,7 -6,3 -36,2 -0,8 -117,3 -2,7 1995 -356,6 -6,4 -307,2 -5,5 -33,9 -0,6 122,4 2,2 1996 -204,5 -3,0 -132,6 -1,9 -69,8 -1,0 3,5,3 1997 -406,4 -4,8 -338,5 -4,0 -50,5 -0,6 260,8 3,1 -370,2 -3,7 ((552,2) 5,5) -90,7 -0,9 158,5 1,6
(-23,5) (-0,2) -482,4 -4,8 1998* ((-6,6) 664,4) 4,4 1999 -424,1 -3,7 -338,1 -2,9 -46,6 -0,4 306,1 2,7 2000 -480,2 -3,7 -368,7 -2,8 -81,4 -0,5 197,9 1,5 2001 -444,0 -3,0 -402,9 -2,7 -28,8 -0,2 155,8 1,0 2002 -10,1 1685,6 -8,8 1469,6 -100,9 -0,6 -6,3 1062,2 2003* -5,9 1101,5 . . . . . -2,0 Forrás: PM Megj.: 1996-ig: IMF-nek átadott adatszolgáltatás, 1997-től a zárszámadások alapján Megj.: 2002-ig GFS: privatizációs bevételek nélkül 2002-től ESA95 szerint * Zárójelben: a Postabank Rt. és az ÁPV Rt-vel kapcsolatos kötvénnyel teljesített rendkívüli kiadásokkal együtt 3. táblázat 203 Magyarország adósságszolgálati mutatói a) (a fizetési mérleg alapján) Megnevezés 203 Konvertibilis devizákban Konvertibilis és nem konvertibilis devizákban 199 199 199 199 199 199 0 1 2 3 4 5 1995 199 199 199 199 2000 2001 6 7 8 9 forrás:www.fnhu – 2005-04-18 111 http://www.doksihu Bruttó külföldi adósság (tul.
hitelekkel) 157 169 177 219 232 246 55 27 56 96 54 92 2469 225 221 233 290 3303 37817 6 04 09 68 60 8 Bruttó külföldi adósság (tul. hitelek nélkül)b) . . . 216 227 239 44 66 88 2399 211 204 212 261 2970 32597 1 68 00 03 54 7 Devizában fennálló bruttó külföldi adósság (tul. hitelek nélkül)b) . . . 216 226 238 44 68 14 2381 209 200 201 244 2694 28232 8 35 71 15 30 0 Nettó külföldi adósság (tul. hitelekkel) 118 108 108 133 154 131 05 74 11 68 38 18 1274 117 106 110 112 1214 11796 3 43 99 31 50 6 Tartalék (RES) 864 300 362 603 551 936 1 9 3 9 8 9368 784 764 800 108 1206 12195 9 0 2 74 8 Nettó tartalék (NRES)c) 59 271 352 588 537 908 2 8 5 5 1 9081 775 756 783 103 1080 11120 4 9 5 37 6 GDP 259 270 287 330 349 345 62 07 88 11 80 16 3451 360 404 418 450 5027 58056 6 65 91 58 69 8 XGS (árudevizaés 672 938 103 933 897 138 szolgáltatásexport 2 4 04 4 7 66 ) 1391 161 224 237 258 3480 39967 3 02 79 21 33 2 Adósságszolgálat 332 326
365 421 528 632 devizában (TDS, 4 9 6 7 2 4 bruttó)d) 6324 761 840 638 517 5794 6150 2 6 1 2 Bruttó kamatkiadás 130 131 126 135 164 182 0 7 3 8 1 2 1822 185 200 176 137 1762 1918 1 2 2 9 Nettó kamatkiadás 111 107 108 123 939 969 8 6 4 5 1227 939 844 838 704 826 773 Folyó fizetési 109 223 235 295 330 192 mérleg egyenlege 9 0 7 133 -848 202 197 -1248 1915 1434 9 0 5 Elõtörlesztések 745 33 238 439 598 857 745 134 142 155 294 396 7 4 1 588 Százalék Bruttó külföldi adósság (tul. hitelekkel)/GDP 60,7 62,7 61,7 66,6 66, 71,5 5 71,5 62,4 54,6 55,8 64,5 65,7 65,1 Nettó külföldi adósság (tul. hitelekkel)/GDP 45,5 40,3 37,6 40,5 44, 38 1 36,9 32,6 26,4 26,4 25,0 24,2 20,3 112 http://www.doksihu Folyó fizetési mérleg egyenlege/GDP 0,4 0,8 0,8 -9,0 -9,4 -5,6 -5,5 -3,7 -2,1 -4,8 -4,4 -2,9 -2,1 Adósságszolgálat 49, devizában (TDS, 49,0 32,3 31,2 38,8 40,2 3 bruttó)/XGSd) 40,1 38,9 31,1 20,4 18,9 15,5 13,9 Bruttó 18, 19,3
14,0 12,3 14,6 13,1 kamatkiadás/XGS 3 13,1 11,5 8,9 4,8 7,4 5,3 5,1 Forrás: MNB a) Az adósságszolgálati mutatók az előtörlesztéseket nem tartalmazzák. b) 1993-94-re becsült adatok c) (NRES) Tartalék az MNB rövid lejáratú tartozásának levonása után. d) (TDS) A középlejáratú hiteltörlesztés és a bruttó kamatkiadás 4. táblázat 204 A Társulási Megállapodás szerinti vámmentesen importált termékek aránya a megállapodásban foglalt ütemezés szerint (a teljes importhoz viszonyítva százalékosan kivejezve) ÉV 1992 1997 2001 EU 42% 74% 74% HU 24% 35% 95% 5.táblázat 205 Az 1990. évi parlamenti választás eredménye (részvétel a két fordulón 65% ill. 45%) Sorrend MDF SZDSZ FKGP MSZP FIDESZ KDNP Mandátumok száma 164 92 44 33 21 21 Mandátumok százaléka 42,49 23,83 11,4 8,55 5,7 5,44 Koalíciós tag * * * 204 forrás:www.fnhu – Egyes adatok különböznek a KSH adataitól, de mivel a különbségek nem szignifikánsak, ezért
eltekintettem a további kutatástól – 2005-04-18 205 Balázs Péter 177. o 113 http://www.doksihu 6. táblázat 206 Az 1994. évi parlamenti választás eredménye (részvétel a két fordulón 69% ill. 55%) Sorrend MSZP SZDSZ MDF FKGP KDNP FIDESZ Mandátumok száma 209 69 38 26 22 20 Mandátumok százaléka 54,14 17,88 9,84 6,74 5,7 5,18 Koalíciós tag * * 7. táblázat 207 Az 1998. évi parlamenti választás eredménye (részvétel a két fordulón 56% ill. 57%) Sorrend FIDESZ MSZP FKGP SZDSZ MDF MIÉP Mandátumok száma 148 134 48 24 17 14 Mandátumok százaléka 38,34 34,71 12,44 6,22 4,4 3,63 Koalíciós tag * * * 8. táblázat 208 Az 2002. évi parlamenti választás eredménye (részvétel a két fordulón 73% ill. 71%) Sorrend MSZP FIDESZ MDF SZDSZ Mandátumok száma 178 164 24 20 Mandátumok százaléka 46,1 42,4 6,2 5,1 Koalíciós tag * * 206 Forrás: Magyar Politika Évkönyve, 1991 Forrás: Magyar Politika Évkönyve, 1995 208 Forrás: Magyar
Politika Évkönyve, 1999 207 114 http://www.doksihu 9. táblázat 209 A Bokros-csomag hatása a makrogazdaságra 1993 -0,6 1,3 -13,1 20,9 -3247 -3455 14 927 12,1 -5,2 22,5 GDP (évi növekedési ütem, %) Háztartások fogyasztása (évi növekedési ütem, %) Export (évi volumenindex) Import (évi volumenindex) Kereskedelmi mérleg (millió dollár) Folyó fizetési mérleg (millió dollár) Nettó konvertibilis adósságállomány (millió dollár) Munkanélküliségi ráta (%) Konszolidált állami költségvetés hiánya (GDP%) Infláció (évi fogyasztói árindex) 1994 2,9 -0,4 16,6 14,5 -3635 -3911 18 936 10,4 -7,4 18,8 1995 1,5 -5,7 8,1 -4,0 -2442 -2480 16 817 10,4 -4,0 28,2 10/a. táblázat 210 A Bokros-csomag szociális intézkedései kapcsán jelentkező megtakarítások 15,6 milliárd forint 9 milliárd forint 2 milliárd forint Társadalombiztosítási járulékalap szélesítése Családi pótlék jövedelemhez kötése Célzott gyermekgondozási és
anyasági támogatás Gyermekgondozási díj és egyszeri családtámogatás megszűnése Ingyenes fogorvosi ellátás megszűnése Tandíj bevezetése a felsőoktatásban 6,7 milliárd forint 7 milliárd forint 2 milliárd forint 10/b. táblázat 211 A gazdasági átalakulás eredményeként változó tulajdonosi struktúra A jegyzett tőke megoszlás alapján (%) Megnevezés Belföldi magánszemély tulajdona Belföldi társaság tulajdona Állami tulajdon Külföldi tulajdon Önkormányzati tulajdon 209 210 211 1992 10,7 1994 12,3 1996 12,0 1998 12,2 2000 13,6 2002 13,4 13,9 54,2 12,7 4,6 17,1 40,4 18,9 6,6 20,6 22,0 30,7 10,7 26,2, 13,3 36,4 8,3 26,3 10,7, 39,0 7,2 26,3 12,6 38,3 6,8 Forrás: Magyar Politika Évkönyve, 2003 http://bokroslajos.uwhu/acsomaghtm forrás: http://bokroslajos.uwhu/acsomaghtm 115 http://www.doksihu Szövetkezeti tulajdon Egyéb tulajdon Jegyzett tőke összesen 2,8 1,1 100,0 2,6 2,1 100,0 1,8 2,4 100,0 1,4 2,3 100,0 1,2 1,9 100,0
0,7 1,9 100,0 11. táblázat 212 Az első 10 exporttermék legfontosabb jellemzői 2000-ben Termék Belső égésű dugattyús motor Számítógép tárolóegysége Automatikus adatfeldolgozóberendezés és egységei Személygépkocsi Híradástechnikai adóvevő-berendezés Input-vagy outputegységek Video felvevő és lejátszó Televízió, rádió és telekommunikációs készülékek alkatrészei Televízió Egyéb elektromos vezetők Az export értéke (1000 USD) 2 021 327 Részesedés az összexportból 7,2 1 662 012 5,9 1 498 491 5,3 1 423 898 707 147 5,1 2,5 670 577 2,4 608 730 2,2 432 845 1,5 428 480 362 922 1,5 1,3 12. táblázat 213 A high –tech külkereskedelem Export (ezer USA dollár) Import (ezer USA dollár) Export részesedés( %) Import részesedés 212 213 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 286 929 321 536 351 662 593 947 2 663 329 3 890 4 857 6 429 6 429 6 186 7 256 491 172 107 107 627 238 1 001 1 145 298
587 1 416 720 1 394 1 607 002 190 2 745 3 419 4 368 6 283 6 850 7 592 735 775 538 737 272 967 2,68 3,61 3,26 4,6 3,98 13,91 16,88 19,39 22,85 20,29 21,13 9,04 9,17 9,54 9,01 9,92 12,93 13,32 15,6 19,59 20,34 20,19 Apeh évi jelentései alapján Ágh Attila számításai (Magyar hozomány 38. o) Antalóczy-Sass 25.o 116 http://www.doksihu (%) Egyenleg (ezer USA dollár) -286 929 -824 051 -1 065 058 -800 824 - 1 083 - 82 243 406 470 716 488 634 145 370 -663 645 -336 729 13. táblázat 214 A munkabéreket terhelő adók Személyi jövedelmadó Szlovákia 19% Románia 16% Adóalap kedvezmény az alacsonyabb jövedelmekre. Gyermekkedvezmény Adóalapkedvezmény, amely az eltartottak számától függ 13,4% 17% 35,2% 32,5% Szjakedvezmények Munkavállalói járulék Munkáltató járulékok Magyarország 18% 1,5M-os jövedelemig, 38% a fölött Adójóváírás, adómentes minimálbér, gyermekkedvezmény, Sulinet, biztosítási és önkéntes
pénztári kedvezmények, Adómentes természetbeni juttatások 12,5% 32%+havi 3450Ft, novembertől 1950Ft 14. táblázat 215 A 2004-es EU egyenleg (milliárd forint) Magyarország bevételei EU-visszatérítés PHARE/átmeneti támogatás Schengen Alap Strulturális alapok ISPA-Kohéziós Alap SAPARD Vidékfejlesztés Agrárpiaci támogatások Közvetlen termelői támogatások Belső politikák támogatásai Magyarország kiadási Magyarország nettó pozíciója 183,2 42,8 32,9 13.9 50,5 9,1 6,7 15,3 0,1 11,8 106,7 76,5 15. táblázat 214 Antalóczy-Sass 30. o 215 Népszabadság 2005 január 25 13.o 117 http://www.doksihu FORRÁSOK Szakirodalom: dr. Balázs Péter: Az Európai Unió külpolitikája (KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft.; Budapest, 2002) dr. Balázs Péter: Az Európai Unió külkapcsolatai és Magyarország (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó; Budapest, 1996) Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról (Magyar Országgyűlés, 2002) Flamm
Benedek László és Nagy Sándor Gyula – szerkesztők: Belépődíj – Kérések és válaszok a magyar EU-csatlakozásról (Európa Unió Munkacsoport Közhasznú Diákegyesület; Budapest, 2003) Dr. Iványi Károly: Nemzetközi gazdaságelemzés és a külgazdaságfejlesztés alapjai (BGF; Budapest, 2004) Losoncz Miklós: Európai Uniós kihívások és magyar válaszok ( Osiris Kiadó; Budapest) Majoros Pál: Magyarország a világkereskedelemben (Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.; Budapest,1999) dr. Marinovich Endre-Ferkelt Balázs: Az átmenet gazdaságtana (BGF; Budapest, 2004) Vörös Mihály László: Versenyképes projektek és pályázatok (Tri Meste Bt., Tatabánya, 2004) Tanulmányok: Ágh Attila: A magyar társadalom az EU-tagság küszöbén (Ágh Attila: Magyar hozomány;BM Kiadó, 2004) Albel Andor, Horváth Judit, Kardos Endre, Zsoldos Natália: Ajánljuk Magyarországot (Ágh Attila: Magyar hozomány;BM Kiadó, 2004) Angyal Ádám: Az európai polgár (Ördögh
Szilveszter szerkesztésében: Európai jelentések és árnyalatok;Ventus Libro Kiadó,2003) Antalóczy-Sass: Működőtőke befektetések és a külkereskedelem modernizációja (Külgazdaság XLVII. Évf, 2003december Balogh András: Megjegyzések – az Európai Unióról és a magyar csatlakozásról 2003 februárban (Ördögh Szilveszter szerkesztésében: Európai jelentések és árnyalatok;Ventus Libro Kiadó,2003) Csáki György: Európai Uniós csatlakozásunk néhány kérdése (Ördögh Szilveszter szerkesztésében: Európai jelentések és árnyalatok;Ventus Libro Kiadó,2003) Csizmadia Ervin: A magyar pártrendszer, 1990-2003 (Ágh Attila: Magyar hozomány;BM Kiadó, 2004) Deák Péter: Biztonságos Európáért (Ördögh Szilveszter szerkesztésében: Európai jelentések és árnyalatok;Ventus Libro Kiadó,2003) Ferge Zsuzsa: Szociális Európa (Ördögh Szilveszter szerkesztésében: Európai jelentések és árnyalatok;Ventus Libro Kiadó,2003) Galló Béla:
Maradunk-e szuverénnek (Ördögh Szilveszter szerkesztésében: Európai jelentések és árnyalatok;Ventus Libro Kiadó,2003) Harsányi László: A szerevezett civil társadalom Magyarországon (Ágh Attila: Magyar hozomány;BM Kiadó, 2004) Koncz Gábor: Mit kínál Magyarország az Európai Uniónak (Ágh Attila: Magyar hozomány;BM Kiadó, 2004) 118 http://www.doksihu KSH statisztikai évkönyvek 1999-2003 Lamm Vanda: Az európai polgár (Ördögh Szilveszter szerkesztésében: Európai jelentések és árnyalatok;Ventus Libro Kiadó,2003) Pitti Zoltán: Magyarország gazdasági és társadalmi élete – Főbb jellemzők és folyamatok 1989-2004; (Ágh Attila: Magyar hozomány;BM Kiadó, 2004) Politikai évkönyvek 1991-2003 Ungárszki Ágnes: A munkaadói éredekképviseletek szerepe Magyarország társadalmi átalakulásában (Ágh Attila: Magyar hozomány;BM Kiadó, 2004) Telegdy István – Kunos József: Ki marad itthon (Ördögh Szilveszter szerkesztésében: Európai
jelentések és árnyalatok;Ventus Libro Kiadó,2003) Varga Gyula: Magyarország agrárgazdasága az EU kapujában (Ördögh Szilveszter szerkesztésében: Európai jelentések és árnyalatok;Ventus Libro Kiadó,2003) Vértes András: A magyar gazdaság Európában (Ördögh Szilveszter szerkesztésében: Európai jelentések és árnyalatok;Ventus Libro Kiadó,2003) Újságcikkek: HVG „Mutatványszámok” – 2004-06 – 11, 7.o „A nagykönyv meg van írva” – 2004-06-26, 9.o „Magyar mérleg”– 2005-01-08, 22.o Magyar Közlöny 1994. január 4 Népszabadság „A nagyok még félnek a kicsiktől” 2005-03-24 „Mindenkinek máskor kezdődött a csatlakozás” 2004-04-30 „Csatlakozó mondatok” 2004.05-03 „Csábító receptek” 2005 január 5. 13 o „Magyarország a sereghajtók között” 2005, január 5. – 13o Bokros Lajos: „Romlás” - 2005-03-15, Melléklet „Hány évig készül a hétéves terv?” –2005-01-05 „Valami elkezdődött - Óvatosan
bizakodó visszhangok” - Gyurcsány levele a pártelnökökhöz”- 2005-01-05 „Civilek üzennek Gyurcsánynak” – 2004-04-12 „EU-mérleg” Népszabadság 2005 január 25 13.o Figyelő Halaska Gábor: „Vadászat óriásokra” 2004 augusztus 12-18 Világgazdaság 119 http://www.doksihu „Vonzza a tőkét Magyarország?” - 2004-10-22 Internetes források letöltések 2005 február – 2005 április eleje http://www.szabad-europahu/online/menu/szovetseg/dokumentumok/fidesztortenethtml szdsz honlap http://bokroslajos.uwhu/acsomaghtm Ágh Attila: A gazdaság a politika fogságában www.mekiifhu www.privatizáciouwhu http://europa.euint/comm/enlargement/intro/ag2000 opinionshtm http://europa.euint/comm/enlargement/report 10 99/intro/indexhtm http://www.szolnokmteszhu/szeup/anp euhtm - letöltés: 2005-04-10 iroga.hu - letöltés 2005-04-09 www.magyarorszaghu Az Európai Bizottság országjelentése - 1998 - letöltés 2005-04-09 www.fnhu, EU országjelentés - valami akad
2001 november 13 www.nolhu, Füzes Oszkár: Kedvező EU-bizonyítvány, bírálatokkal Népszabadság – 2001. novemer 14 www.vkihu Rácz Margit és Vida Krisztina Országjelentés 2001 – 2001 november 13 www-magyarország.hu – Országjelentés 2001 www.nolhu - 2001 november 14 Az EU-értékelés magyar értékelése www.magyarországhu - Laekeni Nyilatkozat www.nolhu - Kovács László: „Igen jó a magyar bizonyítvány” - Tamás Tibor • 2002 október 9. www.nolhu „ A parlamenti pártok elégedettek” - 2002 október 10 www.nolhu „Amikor az EU fél szemét behunyja Tyúkketrec és pálinkafőzés: milyen átmeneti mentességeket kapott Magyarország a csatlakozási tárgyalásokon?” - Pócs Balázs 2003. február 5 www.nolhu „Koppenhága megosztja a pártokat”– 2002 december 16 www.nolhu „Elértük az elérhetőt” - Pócs Balázs • 2002 december 17 www.nolhu „EU: a Fidesz bírálja a kormányt, Áder és Kovács egyenes beszédre buzdítják egymást”
- 2003. február 10 www.fnhu (archívum-statisztikák) www.mnbhu - statisztikák link 120