Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Mérlegképes könyvelő, kidolgozott pénzügy szóbeli tételsor

1.a A gazdaságpolitika és a pénzügypolitika lényege, kapcsolata A pénzügypolitika cél- és eszközrendszere A monetáris közvetítők szerepe a monetáris politika gyakorlatában. A monetáris politika eszközrendszere A gazdaságpolitika az általános politika egyik eleme. Az állam gazdaságra vonatkozó célkitűzéseit és a célok megvalósításának eszközeiről, módszereiről vallott nézetrendszerét foglalja magában. Két megközelítés: koncepciórendszer, célok, nézetek összessége, másrészt gyakorlat, döntések összessége. A gazdaságpolitika eszközei hatásmechanizmusukat tekintve: magatartásra utasító, - indukáló, - egyeztető eszközök. A gazdaságirányítás rendszere: a gazdpolitikát a megvalósítás konkrét eszköz-, módszer-, és intézményrendszerével együtt vizsgáljuk. A gazdpol a gazd-ra gyakorolt hatása: expanzív, húzó, gerjesztő, ösztönző és restriktív visszafogó, korlátozó. A gazdpol többféle vetületben is

vizsgálható: - ágazati megközelítés (ipar, agrárpol) – funkcionális (foglalkoztatáspol, pénzügypol) A pénzügypolitika a gazdpol funkcionális eleme. Az államnak a pénzügyekre, pénzmozgásokra, pénzkapcsolatok szabályozására vonatkozó célrendszerét és a célok megvalósításának eszközeiről, módszereiről vallott nézetrendszerét foglalja magában. 3 alrendszer: - fiskális politika vagy költségvetési politika: az állam a gazdaság működésébe közvetlenül a jövedelmek egy részének elvonásával és újraelosztásával avatkozik be. Eszközrendszere: elvonások (adók, vámok, illetékek), újraelosztás (oktatás, eü, honvédelem, állami beruházások finan, szociális juttatások). Intézményrendszere: - központi költségvetés, elkülönített állami pénzalapok, tb, helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok - monetáris politika: az állam központi bankon keresztül a pénzmennyiség szabályozásán keresztül

avatkozik be - devizapolitika: a devizagazdálkodás kötött jellege a meghatározó. Olyan döntések, intézkedések összessége, amelyek a fizetési mérleg kiegyensúlyozásának, ill az egyensúly fenntartásának feltételeit és eszközrendszerét alkotják. Területei: nemzetközi pénzforgalmi pol, valutaárf pol, nemz hitelpol, tartalékpol A monetáris politika ki alakításáért és megvalósításáért minden országban a központi bank a felelős. A monetáris közvetítők, a banki hitelintézetek (kereskedelmi bankok). Feladatuk a gazdaságban keletkező árualapot finanszírozását hitelekkel segítsék. Tőkeáramlás közvetítői, kapcsolatot teremtenek a megtakarítók és a hitelfelvevők között. Monetáris eszközök: direkt: Hitelkontingentálás (kp bank meghat a kihelyezhető hitelek globális összegét) Viszontleszámítolási plafon meghat (maximum meghat behatárolja forg helyez pénzt Kamatszabályozás a betéti és hitelkamatok konkrét

mértékét előírja indirekt a kp bank normatív módon szabályoz, közvetett hatást gyakorol a bankok magatartására Monetáris politika eszközei: 1. kötelező tartalékráta: jegybank előírja, hogy a banki betétek után mekkora hányadot kell jegybankpénzben tartani. Emelésével vagy csökkentésével bővíti vagy korlátozza az üzleti bankok pénzkihelyezési lehetőségét 2. Refinanszírozás a kp bank viszontleszámítolja az értékpapírokat, refinanszírozási hiteleket nyújt, értékpapírügyleteket köt visszavásárlási megállapodás mellett (repó) ezáltal befolyásolja a hitelkínálatot 3. Kamatpolitika: jegybank befolyásolja a bankok forrásktgeit 4. Nyíltpiaci műveletek: a forgalomban lévő pénzmennyiség alakítása az értékpapírok adásvételével valósul meg 5. Árfolyam-szabályozás: jegybank jegyzi és teszi közzé Hatást gyakorol a valuták, devizák keresletére, kínálatára 6. Erkölcsi ráhatás: nem normatív szabályokkal,

hanem egyeztetésekkel, elvárások megfogalmazásával befolyásolja az üzleti bankok magatartását. 1.b Az adóellenőrzés általános szabályai Az adózás rendjéről szóló tv-ben meghatározott jogkövetkezmények: a késedelmi pótlék, az önellenőrzési pótlék, az adóbírság, mulasztási bírság megállapításának szabályai Art. 2003 XCII Tv Szabályozza az adózás hogyanját, az adózók és az adóhatóságok kapcsolatrendszerét átfogóan és egységesen. Az ellenőrzés az adózás törvényességét biztosító eszköz, célja, a tv-ek betartása, a tvsértés feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása. Két fajtája van: adóhatósági ellenőrzés és az önellenőrzés Adóhatóság ellenőrzi az adózással kapcsolatos jogszabályok megtartását. Széles ellenőrzési jogkörrel rendelkezik Megállapítja, hogy az adózó a kötelezettségét teljesítette, vagy felhívja őt a hiba, a hiányosság megszűntetésére, szükség esetén

megindítja az adóigazgatási eljárást. 1 Vizsgálat a következőkre terjed ki: - bejelentésre, bevallásra, bizonylati rendre, könyvvezetésre, nyilvántartásra, az adatszolgáltatásra, nyilatkozattételre - adó, ktgvetési támogatás alapjának és összegének megállapítására, bevallására - adó, ktgvetési támogatás határidőben és helyes összegben történt megfizetésére, ill igénylésére - illetékkötelezettség teljesítésére, valamint az illetékbélyeggel vagy az illetékbevételi számlára pénzzel fizetendő díjak megfizetésére Adóellenőrzések csoportosítása: 1. Megvalósulás időpontja szerint a. Jelen helyzet vizsgálata b. Kiutalás előtti adó-visszatérítés ellenőrzése c. Utólagos ellenőrzés d. Ellenőrzéssel lezárt időszakra irányuló ellenőrzés 2. Ellenőrzés típusa szerint a. Átfogó ellenőrzés b. Kiemelt adónemek vizsgálata c. Adónem ellenőrzés d. Egyszerűsített ellenőrzés e. Célvizsgálat 3.

Ellenőrzés szervezése szempontjából a. terv szerinti b. soron kívüli Ún. felülellenőrzés: az APEH elnöke, ill a VPOP parancsnokának utasítása alapján elvégzik az elsőfokú adóhatóság által korábban lefolytatott ellenőrzés szakszerűségének és törvényességének ellenőrzését. A felülellenőrzést kizárólag a másodfokú adóhatóság alkalmazásában álló köztisztviselőkből, ill hivatásos állományú testületi tagokból létrehozott szervezeti egység végezheti. Ellenőrzés lefolytatása: 1. Illetékesség megállapítása 2. ellenőrzések szükségessége, gyakorisága, időbeli korlátok meghatározása 3. ellenőrzés helyszínének kijelölése 4. ellenőrzés megkezdése 5. tényállás tisztázása és bizonyítása, a bizonyítási eszközök kijelölése 6. adóhatósági ellenőrzés lezárása jegyzőkönyv felvételével Késedelmi pótlék: késedelmes adófizetés esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell

fizetni. Alapja az az adó, amelyet az esedékesség napjáig nem fizettek meg. Mértéke: minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Önellenőrzési pótlék: az adózók az adóbevallással lezárt időszakot felülvizsgálják, és a hibákat korrigálják. Alapja a bevallott és a helyesbített adó, ill ktgvetési támogatás összegének a különbözete, mértéke a késedelmi pótlék fele. Napok szám a benyújtás határidejének másnapja és a helyesbítés nyilvántartásba történő bejegyzésének napja közötti időtartam. Adóbírság: Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet. Az adózó jogosulatlanul nyújtotta be adó-visszaigénylési kérelmét Mértéke az adóhiány 50%-a Mulasztási bírság: az adózói kötelezettségek megszegéséért, hibás, hiányos, késedelmes teljesítésért vethető ki.

Mértéke 5, 20, 30%, de legfeljebb 100e Ft. Pl az adózó a bejelentett várható adatok alapján fizetett társaságiadóelőleget az előírt esedékességig nem egészítette ki a fizetendő adó 90%-ának megfelelő összegre Ebben az esetben a befizetett előleg és az adó 90%-nak különbözete után 20% mulasztási bírságot kell fizetni. Pl bizonylatok, könyvek, nyilvántartások hiánya, hibás, valótlan adatszolgáltatás, ellenőrzés akadályoztatása miatt is. Magánszemélyek esetében 100e, más adózó esetében 200e Ft-ig terjedhet. 2 2.A A passzív bankműveletek ismertetése A betétügyletek jellemzői, csoportosítása A banki értékpapírkibocsátás A bankok ügyfeleik részére kínált szolgáltatásait hagyományosan három nagy csoportba soroljuk: az aktív, a passzív és a semleges bankműveletek közé. A modern gazdaság pénzigényének kielégítéséhez a bankok saját forrásai nem elegendőek, hitelezési tevékenységük folytatásához

külső pénzforrások bevonására van szükség. Passzív bankműveletek három csoportba sorolhatók: 1. Betétgyűjtés Idegen pénzeszközök bevonása. A bank fizet ügyfelének azért, hogy a pénzét nála helyezze el A betételhelyező személye szerint: vállalkozások, lakosság, költségvetési szervek, alapítványok, hitelintézetek A betétek pénzneme szerint: forintbetét, devizabetét Kamatozás módja szerint: fix, változtatható és változó Lekötés időtartama szerint: látra szóló betétek, felmondásos betétek, lekötött betétek Üzletszabályzatban kamatszámítási képletét, a kamatozás kezdő- és utolsó napját, a lejárat előtti felvét feltételeit, továbbá minden olyan információt, feltételt, amely kihatással van a kifizetett összegre. EBKM: egységesített betéti kamatlábmutatót fel kell tüntetnie. OBA: Országos Betétbiztosítási Alaphoz csatlakozni, a betétek befagyásának megelőzését célzó intézkedések megtétele,

illetve a jogszabályban meghatározott kártalanítási összeg kifizetése. 2. Banki értékpapír-kibocsátás a hitelintézet saját értékpapír-kibocsátással (emisszióval) is bevonhat idegen forrásokat aktív műveletei (mindenekelőtt hitelezési tevékenysége) kibővítése céljából. Kötvénykibocsátással többnyire a tőkepiacról, hosszú távú tőkebevonási szándékkal igyekszik forrást szerezni a bank. Letéti jegy inkább a rövidebb távú forrásszerzés eszköze, futamideje a kibocsátástól számítva legfeljebb három évig terjedhet. A letéti jegy névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A bank arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszeg előre meghatározott kamatát, valamint a pénzösszeget a letéti jegy mindenkori tulajdonosának a megjelölt időben és módon megfizeti. A kibocsátó köteles közzétenni az egységesített értékpapírhozam-mutató EHM-t 3. Hitelfelvétel A hitelintézet a jegybanktól

vagy más kereskedelmi bankoktól is kaphat hitelt 2.B Az államháztartás rendszere, a rendszer egyes elemeinek kapcsolata Az államháztartás gazdálkodás tevékenységének alapelvei. Az államháztartás vagyona A modern gazdaság vegyes gazdaság, a gazdasági mechanizmus rendszerét a piaci törvények érvényesülése, állami gazdaságirányítási beavatkozások és automatizmusok együttese alkotja. Az állam: 1. rendszerfenntartó funkciót tölt be, amely azt jelenti, hogy biztosítja a gazdaság működésének feltételrendszerét 2. stabilizációs funkciót gyakorol, amely a gazdaság konjunktúra-dekonjunktúra ingadozásának csillapítását jelenti 3. tőkeallokációs szerepe van, azokra a területekre amelyek a magántőke számára nem vonzóak befektetéseket eszközöl 4. redisztribuciós szerepe van jövedelemtranszferek segítségével mérsékelnie kell a jövedelemegyenlőtlenségeket. Négy alrendszerből áll: 1. Központi költségvetés ii. az

államháztartás átfogó alrendszere iii. egy mérleg, amely a közbevételeket és a közkiadásokat állítja szembe egymással pénzfogalmi szemléletben iv. egy pénzügyi terv, amely egy naptári évre készül, és amelynek teljesüléséről a parlamentnek kell beszámolni v. egy törvény, amelyet a parlament fogad el, és ez egyik feltétele az adott kormány legitimitásának 2. Elkülönített állami pénzalapok csak törvénnyel hozható létre Az állami pénzalap az állam meghatározott feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellegéből adódóan elkülönített finanszírozást tesz szükségessé az államháztartáson belül. Munkaerő-piaci, Központi Nukleáris Pü-i, Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási, Kutatási és Technológiai Innovációs, Szülőföld, Nemzeti Kulturális Alap 3. Társadalombiztosítás kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási

rendszer, amely a fedezeti elven működik. Ez azt jelenti, hogy a bevételeknek fedeznie kell a juttatásokat Két alrendszer: Nyugdíj-biztosítási 3 Alap (öregségi nyugdíj, hozzátartozói baleseti nyugellátás, rokkantsági nyugellátás) Egészségbiztosítási Alap (táppénz, baleseti ellátás, egészségügyi és gyógyászati szolgáltatásokat fedezi) 4. Helyi önkormányzatok és helyi kisebbségi önkormányzatok: a helyi közigazgatási feladatokat a megyei és a települési önkormányzatok látják el. Gazdálkodó szervezet, amelyben a str döntéseket az önkormányzat testülete hozza meg, de azok szabályszerű előkészítése a szakmai apparátus feladata. Helyi önkormányzatok bevételei: saját bevételek, központi költségvetési támogatások, átengedett központi adók, átvett bevételek, hitelek Helyi önkormányzatok kiadásai: működési kiadások, kamatfizetések, felhalmozási és tőkejellegű kiadások, vállalkozások folyó

támogatása, lakossági pénzbeli juttatások, hitel-visszafizetések, tartalékok. Az államháztartás tevékenysége az Országgyűlés által megalkotott törvényeken alapul. Gazdálkodás éves költségvetésre épül, amelyben minden bevételről és kiadásról el kell számolni. A költségvetési gazdálkodás bevételi előirányzatok teljesítésének és kiadási irányzatok felhasználásának jogosultságát foglalja magában. Feladatit költségvetési szerveken keresztül látja el. Olyan jogi személy, amely meghatározott állami feladatok alaptevékenységként, nem haszonszerzés céljából lát el. Alapításra jogosult: Országgyűlés, kormány, helyi önkorm Az államháztartás gazdálkodási sajátossága, pénzkölcsönt, hitelt nem vehet fel, kötvényt nem bocsáthat ki, kezességet nem vállalhat, értékpapírt nem vásárolhat, váltót nem bocsáthat ki és nem fogadhat el. Az államháztartás vagyona: az állami feladatok ellátását szolgáló

vagyon, amely a társadalom működését, a nemzetgazdaság céljainak megvalósítását segíti elő, mindazon állami tulajdonban lévő társaság, részesedés, az ahhoz kapcsolódó jogokkal együtt, amely a központi költségvetésből, ill elkülönített állami pénzalapból származó pénzeszközökből került vagy kerül állami tulajdonba. Vagyonelemek: kincstári vagyon (kpi ktgvetés és az elkülönített állami pénzalapok vagyona), törvényben köztestületre ruházott vagyon, a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok vagyona, a tb vagyona 4 3.A Semleges bankszolgáltatások Pénzforgalmi szolgáltatások, belföldön alkalmazott fizetési módok Semlegesek bankszolgáltatások nem módosítják a bank mérlegét. - letéti szolgáltatás (pénzösszegek elkülönített letéti számlán történő elhelyezése és kezelése) - széfszolgáltatás (őrzött helyiségben széf rendelkezésre bocsátása, melybe az ügyfél maga

helyezi el értékeit és maga veszi ki azokat) - pénzfeldolgozás (bankjegyek és pénzérmék tételes megszámlálása, valódiság és forgalomképesség szempontjából történő ellenőrzése) - hitelreferencia nyújtása (bankinformáció nyújtása, ha banktitkot nem sért) - pénzügyi szolgáltatások közvetítése - pénzváltás Pénzforgalmi szolgáltatások jellemzői A pénzforgalom készpénzben (bankjegy, váltópénz), készpénz nélküli formában bonyolítják le. A pénzforgalmat érintő legfontosabb szabályokat hosszabb ideje kormányszinten szabályozzák, részletező rendelkezéseket pedig a jegybank teszi közzé. A vonatkozó kormányrendelet kimondja, hogy a belföldi jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdaság társaság, az áfa fizetésére kötelezett magánszemély, ideértve az egyéni vállalkozót is a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével, köteles pénzeszközeit

pénzforgalmi bankszámlán tartani, pénzforgalmát a bankszámlán keresztül elbonyolítani, és ennek érdekében bankszámlaszerződést kötni. Belföldi fizetési módok A. Bankszámlák közötti fizetések 1. Átutalás: egyszerű (a fizető megbízza a hitelintézetet, hogy bankszámlája terhére meghatározott összeget utaljon át a jogosult bankszámlája javára) csoportos (azonos jogcímen, kötegelve benyújtott megbízások jóváírása értelemszerűen nem egyetlen számlán történik, hanem a megbízásban megjelölt jogosultak számláin külön-külön.) 2. Beszedési megbízás: i. Csoportos inkasszó ii. Azonnali beszedési megbízás iii. Határidős beszedési megbízás 3. Okmányos meghitelezés (akkreditív) B. Készpénz-helyettesítőkkel történő 1. elektronikus fizetési eszközök 2. csekk C. Készpénzes fizetések 3.B A központi költségvetés mérlegének bevételi és kiadási struktúrája A költségvetési egyensúly értelmezése, a

költségvetési deficitet kiváltó okok. A költségvetési deficit finanszírozásának lehetséges módozatai Központi költségvetés i. az államháztartás átfogó alrendszere ii. egy mérleg, amely a közbevételeket és a közkiadásokat állítja szembe egymással pénzfogalmi szemléletben iii. egy pénzügyi terv, amely egy naptári évre készül, és amelynek teljesüléséről a parlamentnek kell beszámolni iv. egy törvény, amelyet a parlament fogad el, és ez egyik feltétele az adott kormány legitimitásának A központi költségvetéssel szemben fizetésre kötelezettek a Magyar Köztársaság területén működő, illetve jövedelemmel, bevétellel, vagyonnal rendelkező jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, belföldi vagy külföldi természetes személyek. A bevételek és a kiadások csoportosítása: 1. Adminisztratív: melyik szervezetben jelentek meg a kiadások, keletkeztek a bevételek 2. Funkcionális melyik közfeladat

ellátását szolgálja 3. Közgazdasági szemléletű a közfeladatok ellátásnak milyen feltételeit teremtik meg 4. Felmerülési periódusuk szerint az előirányzatok (tervezett bev, kiadások) módosítások, tényleges teljesülés Bevételi struktúra: adó- és adójellegű bevételek (adók, vámok, illetékek), nem adójellegű bevételek (bírság, díj), tőke jellegű és felhalmozási bevételek, adományok, segélyek, költségvetési szervek tevékenységéből származó bevételek 5 Kiadások: állami feladatok ellátásnak finanszírozása, illetve támogatása, állami adósságszolgálat, egyéb kiadások (kezesség, garancia, nemzetközi kapcsolatok) Központi költségvetés szerkezeti rendje: fejezet, cím, alcím, előirányzat-csoport, kiemelt előirányzat Költségvetési egyensúly ritka állapot, bevételeik fedezik a kiadások. Szufficit és deficit Költségvetési deficit okai általában két fő csoportba sorolhatók: v. Technikai természetű

okok: költségvetés decentralizáció, amelynek eredményeként önálló alapok jönnek létre vi. Gazdasági diszfunkcionális működéséből eredő okok tartoznak a külkereskedelmi cserearány romlása, az erőforrások krónikus kihasználatlansága, az infláció jelentős mértéke Deficit mérsékelhető kiadások csökkentése, bevételek növelése Belföldi finanszírozás: vii. államháztartáson belülről viii. üzleti bankok értékpapír-vásárlásból ix. vállalatok és a lakosság megtakarításai is ölthetnek értékpapír formát x. állami vagyon értékesítéséből xi. állami devizatartalékok felhasználásból xii. bizonyos korlátok között pénzteremtésből Külföldi finanszírozás: xiii. nemzetközi szervezetek xiv. más országok kormányai xv. nemzetközi alapok xvi. magánbankok a finanszírozók 6 4.A A hitelintézeti rendszer szerkezete, működése A hitelintézetek formái A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének

hatásköre. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) Fejlődésének lényeges momentuma, hogy a bankok közül kiemelkedett a bankjegykibocsátás monopóliumával felruházott, különleges jogállású központi bank, a jegybank, illetve a különböző típusú bankrendszerek létrejöttek. Két típus: - specializált, angolszász típusú a ker. és befektetési tev szétválasztása - univerzális bankrendszer, német bankrendszer, a kereskedelmi bankok a tev széles skáláját végzik Hitelintézeti rendszer: piramis, csúcsán az MNB, az ország jegybankja. 1924-ben alapították, rt formájában Kizárólagos joga a bankjegy- és érmekibocsátás, az MNB által kibocsátott bankjegy és érme a MK törvényes fizetőeszköze. Jegybanktv 2001 évi LVIII Tv Fő feladata az árstabilitás, feladata továbbá a kormány gazdaságpolitikájának támogatása a rendelkezésére álló monetáris eszközökkel. A nemzeti fizetőeszköz értékállóságának védelme

érdekében deviza- és aranytartalékot képez, és kezeli azt. A központi bank irányadó kamatként jegybanki alapkamatot állapít meg, hivatalos árfolyamokat jegyez a külföldi pénznemek forintra és forintnak külföldi pénznemekre való átszámításához. Az állam bankjaként vezeti a KESZ-t, továbbá a pénzügyminiszter által kijelölt egyéb állami számlákat. Hitelintézeti rendszer Pénzügyi intézmény pü-i szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást, biztosítási ügynöki, árutőzsde-ügynöki, befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet, aranykereskedelmi ügyletet, részvénykönyvvezetést folytathat. Hitelintézek olyan pü-i intézmény, amely a pü-i szolgáltatások közül legalább betétet gyűjt, vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól, valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt. Hitelintézet jogosult: - betét gyűjtésére, - pénzforgalmi szolg

nyújtására, - készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására, - pénzváltási tevékenység végzésére Hitelintézetek formái: 1. Bank, amely betétet gyűjt, hitelt nyújt és pénzforgalmi szolgáltatásokat teljesít Egyedül a bank kaphat engedélyt a pü-i szolg-ok és a kiegészítő pü-i szolg-ok teljes körének végzésére. 2. Szakosított hitelintézet külön tv szab-nak megfelelően tevékenykedhet, nem végezheti a pü-i szolg mindegy 3. Szövetkezeti hitelintézet a pü-i szolg-ok nem mindegyikére rendelkezik jogosultsággal pl magánnyugdíjpénztár vagyonát nem kezelheti vagy nem foglalkozhat pénzfeldolgozással xvii. takarékszövetkezet xviii. hitelszövetkezetet: a szövetkezeti hitelintézet által folytatható tevékenységeket csak saját tagjai körében végezheti Pü-i szolgáltatás személyi és tárgyi feltételekhez kötött. A pü-i intézmény saját tőkéjének összege nem lehet kevesebb a jegyzett tőke előírt

minimumánál, bankoknál 2 Mrd, szövetkezeti hitelintézeteknél 250 M Ft. Kockázatvállalás: nagykockázat maximalizálása. Nagykockázat: a hitelintézet szavatoló tőkéjének 10%-át meghaladja egy ügyfél vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt összes kockázat. A nagykockázat nem lépheti túl a szavatoló tőke 25%-át, és összességében nem haladhatja meg a 8-szorosát. PSZÁF a bankok biztonságos működése érdekében létrehozott kontrollszerv. Engedélye szükséges: alapításhoz, egyesüléshez, szétváláshoz, alapszabály módosításhoz, vezető állású személyének megválasztásához, tevékenységi körének módosításához, működésének megszüntetéséhez. OBA: a betétesek kiemelt védelme, biztonságának fokozása érdekében hozták létre. Köteles csatlakozni a hitelintézet, kivétel, ha állami kezességvállalással rendelkezik. Feladata a betétek befagyását megelőző intézkedések meghozatala, tagbankok

fizetésképtelenségének bekövetkezése esetén az alap kártalanítani köteles a betéteseket. Legfeljebb 6 M Ft-ig. 1 M-ig 100%, afelett 90% 4.B A helyi adóztatás alapvető jellemzői A vagyoni típusú adók, a kommunális jellegű adók és a helyi iparűzési adó megállapításának szabályai Helyi adók azok az adók, melyeket a helyi önkormányzat a törvényben kapott felhatalmazása alapján szedhet. Ez a törvény kerettörvény jellegű, egyrészt mert 1. a tv önmagában nem állapít meg konkrét adókötelezettséget, vagyis az adóalanyok adókötelezettségét a helyi önkormányzat adót bevezető rendelet keletkezteti 2. az önkormányzat a tv-ben előírt adómérték megállapításánál magasabb adómérték bevezetése mellett nem dönthet, de alacsonyabb mellett igen 3. az adótv-ben előírt adómentességeknél és kedvezményeknél többet nem adhat, kevesebbet igen (az adóalanyt egy adótárgy vonatkozásában csak egyfajta fizetési

kötelezettség terhelheti. Ez az adó többszörözés tilalma.) 7 Az adótv. Évközi módosítása nem súlyosbíthatja az adóalany terheit Ez az adó a helyi önkormányzat kizárólagos bevételi forrása, melynek nagyságáról a lakosságot kötelező tájékoztatni. Helyi adók fajtái: 1. Vagyoni típusú: építmény, telekadó 2. Kommunális jell: magánszemélyek, vállalkozók, idegenforgalmi 3. Helyi iparűzési adó ÉPÍTMÉNYADÓ Tárgya: a lakás, ill nem lakás céljára szolgáló építmény Adó alanya az, aki a naptári év 1. napján az adó tárgyának tulajdonosa Alapja az önkormányzat döntésétől függően vagy az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete vagy korrigált forgalmi értéke. (Korrigált forgalmi érték lakott ingatlan esetében 50% , lakatlan esetében a forgalmi érték) Adó mértéke: felső határ 900 Ft/m2 vagy a korrigált forgalmi érték 3%. Adómentes: szükséglakás, egyház, ktgvetési szerv, szociális, eü,

nevelési, oktatási intézmény, állat és növénytartásra, termesztésre szolgáló épület, ha az ingnyilvántartásban is így szerepel, kiegészítő helységek (pince, padlás, mosókonyha, szerszámkamra, szárító, tüzelőtér, szín) Adófelfüggesztés: Az a 65. életévét betöltött, ill min 67%-ban rokkant adóalany az életvitelszerűen is lakóhelyéül szolgáló lakása után az adóhatóságtól adófelfüggesztés iránti kérelemmel élhet. Az adófelfüggesztés időtartama alatt az adót nem kell megfizetni, de az adóhatóság a meg nem fizetett adó után a jegybanki alapkamat mértékével egyező kamatot számít fel. TELEKADÓ Tárgya: Az önkormányzat illetékességi területen található beépítetlen belterületi földterület után vethető ki. Alanya: az aki a naptári év 1. napján a telek tulajdonosa Alapja: az önkormányzat döntésétől függően a telek m2-ben számított alapterülete v korrigált forgalmi értéke. Le kell vonni az

önkorm rendezési terv szerinti szokásos teleknagyságot. Mértéke: felső határ 200 Ft/m2 vagy a korrigált forgalmi érték 3% Adómentes: építési tilalom alatt álló telek, erdő, az építmény használatához tartozó földrészlet, az épülethez, az épületnek nem minősülő építményhez, nyomvonal jelegű létesítményekhez tartozó védő (biztonsági) földterület. MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJA Tárgya: a lakás vagy nem lakás céljára szolgáló építmény, a telek és a bérleti jog Alanya: az aki az adótárgyak tulajdonosa az év első napján Alapja: az építmény, a telek, a bérleti jog db száma Mértéke: felső határ 12000 Ft/év/db VÁLLALKOZÁSOK KOMMUNÁLIS ADÓJA Alanya: aki a gazd-i tev-et üzletszerűen folytatja és az önkormányzat területén e tevékenység végzésére alkalmas székhellyel vagy telephellyel rendelkezik. Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy az adóalany székhelye vagy csupán telephelye

(részlege) található az önkorm illetékességi területén. Alapja: az adóalany által foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma. Mértéke: Felső határ 2000 Ft/fő/év IDEGENFORGALMI ADÓ Alanya: 1 önkormányzat területén pihenésre, üdülésre alkalmas ingatlannal rendelkezik 2 nem állandó lakosként az önkormányzat területén vendégéjszakát tölt Alapja: az építmény hasznos alapterülete vagy megkezdett vendégéjszakák száma vagy vendégéjszakára jutó szállásdíj, ennek hiányában a szállásért bármilyen jogcímen fizetendő ellenérték Mértéke: felső határa 300 Ft/fő/nap, szállásdíjnál 4% vagy 900 Ft/nm Adómentesség: 1 a 18. év alatti, 70 év feletti magánszemély 2 egészségügyi, szociális intézményben ellátott magánszemély, 3 tanulási jogviszony alapján vagy szakképzés keretében vagy szolgálati kötelezettség végzése alapján az önkormányzat területén tartózkodó személy. HELYI

IPARŰZÉSI ADÓ Fizeti: az a személy (magán, jogi, nem jogi) aki az önkormányzat területén állandó vagy ideiglenes jellegű vállalkozási tevékenységet folytat. Állandó jellegű iparűzési tev-et az a személy folytat, aki az önkorm területén székhellyel vagy telephellyel rendelkezik. (függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.) Az adó alanya a vállalkozó. Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. Az adó alapja: Nettó árbevétel –ELÁBÉ -Közvetített szolgáltatások értéke (alvállalkozók) –Anyagktg Az adó mértéke 2%. 8 5.A Az aktív bankügyletek ismertetése A banki hitelnyújtás általános feltételei A hitelbírálattal kapcsolatos eljárási tevékenység bemutatása. Az aktív bankügyletek a bank mérlegében eszközoldalát érintik, tehát a banknak

követelései (aktívái) keletkeznek. Főbb formái: 1. Hitel- és kölcsönügyletek Bankhitel: a bank hitelszerződéssel arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére pénzkölcsönt nyújt v egyéb hitelműveleteket végez. Bankkölcsön: a bank a kölcsönszerződésben meghatározott pénzösszeget az ügyfél rendelkezésére bocsátja, az adós pedig kötelezettséget vállal arra, hogy a kölcsönszerződésben foglaltak szerint a kölcsön összegét visszafizeti, a kikötött kamatot és a bank által felszámított díjakat megfizeti. 2. Hitelnek minősülő kihelyezések a pénz visszafizetését a bank nem attól az ügyféltől várja, akinek azt folyósította: váltó leszámítolása, követelések megvásárlása (faktorálás és forfetírozás), áruvásárlási kölcsön nyújtása. 3. A banki kötelezettségvállalások Hitelkeret: amely a bank

hitelszerződésben vállalt hitelfolyósítási készségét jelenti, ami az ügyfél számára hitel-igénybevételi lehetőséget biztosít, de sem a bank, sem a hitelt igénybe vevő szempontjából nem jelent azonnali pénzfolyósítást. A bank saját ügyfele később esedékessé váló kötelezettségének teljesítéséért vállal fizetési kötelezettséget: bankgarancia, bankkezesség, banki váltókezesség. 4. Pénzügyi lízing a beruházási hitelnyújtás alternatívája Bankhitelek csoportosítása: 1. Pénztömegre gyakorolt hatása: pénzteremtő (jegybanki, ker banki) és pénzt újraelosztó (takarékpénztárak, fejlesztési bankok által nyújtott kölcsönök) 2. Hitelt felvevők: bankközi, vállalkozói, lakossági, ktgvetési 3. Futamidő (lejárat) alapján: éven belüli, éven túli, precízebben rövid, közép- és hosszú lejáratú 4. A hitel pénzneme alapján: forint és deviza 5. Hitel célja, az eszközök megtérülése szerint:

forgóeszközhitelek (átmeneti vagy tartós forgóeszköz-lekötésre nyújtott hitelek), fejlesztési hitelek 6. A hitel (pénzkölcsön) folyósításának módja szerint: forgalmi szemléletű hitelezés (folyószámlahitel), állomány szemléletű hitelezés a bank ügyfele számára két számlát vezet, hitelszámlát és pénzforgalmit Hitelnyújtás általános feltételei: 1. A hitel a saját tőkét egészíti ki Saját erő nélkül a bank nem hitelez 2. Kölcsönt a bank csak kamat ellenében nyújthat Teljes hiteldíj az az összeg, amelyet a hitelszerződés alapján a hitelfelvevőnek fizetnie kell. Összetevői: hitelkamat, rendelkezésre tartási jutalék, egyszeri kezelési ktg, hitelbírálati díj. 3. Díjak, jutalékok mértékét a bank mindenkori érvényes díjjegyzéke tartalmazza 4. Biztosíték nélkül a bank csak kivételes esetekben nyújt hitelt A bank határozza meg a biztosítékok körét 5. Kiegészítési alap: személyi biztosíték:

hitelképességű személyt állít maga mellé, aki fizetni fog az adós helyett pl. kezesség v bankgarancia, dologi biztosíték vagyontárgyat v vagyontömeget bocsát a hitelező rendelkezésére, arra az esetre, ha a fizetési kötelezettségét időben nem tudja teljesíteni pl. zálogjog,óvadék 6. önállóság szerint elsődleges biztosíték: olyan önállóan alkalmazható biztosítékok, amelyek a kötelezettség nemteljesítése esetén a bank követeléseit nagy valószínűséggel megtérítik, pl bankgarancia, óvadék, zálogjog, kezesség egy része. Másodlagos: önállóan nem alkalmazható pl engedményezés, kezesség egy része 7. Biztosítékok mértékének meghatározásakor a követelés nagysága a kiindulópont A teljes követelés összegének 120-200%-a között legyen. A határokon belül az adósminősítéstől függ Hitelezés folyamata: 1. hitelkérelem benyújtása 2. formai és elfogadhatósági vizsgálat 3. hitelbírálat 4. adósminősítés

5. konkrét hiteligény értékelése 6. ún cenzúra-előterjesztés, cenzúrabizottság 7. kölcsönszerződési ajánlat 8. hitelmonitoring 9 5.B Az adókötelezettséggel kapcsolatos adózói feladatok ismertetése Az adóigazgatás fontosabb eljárási szabályai: a fizetéskönnyítés, a jogorvoslat és a végrehajtás rendje. 1. BEJELENTÉS, NYILATKOZATTÉTEL A tevékenység megkezdése előtt, illetve valamennyi változást be kell jelenteni az adóhatósághoz. Adóköteles tevékenység csak adóazonosító számmal (adószám, adóazonosító jel, külföldieknél útlevél) folytatható. Négy adózói kör: magánszemély, aki egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenységet folytat, a magánszemély egyéni vállalkozót, akinek adókötelezettsége teljesítéséhez adóköteles bevételszerző tevékenység folytatásához nem szükséges vállalkozói igazolvány, gazdálkodó szervezetet cégbejegyzési kérelem után folytathat, magánszemélyt, aki

nem egyéni vállalkozó ill nem áfa alany Ún. egyablakos rendszer: egyéni vállalkozó az önkormányzat jegyzőjénél, cégbejegyzéshez a cégbíróságon Áfa alanya köteles bejelenteni: xix. kizárólag tárgyi adómentes értékesítést végez xx. tárgyi adómentesség helyett adóalanyiságot választ, xxi. alanyi adómentességet választ, xxii. az adómegállapítás valamelyik különleges módját kívánja alkalmazni Nyilatkozattételi kötelezettség: ún. mellékkötelezettség, amely adóbevallástól eltérő tartalmú Az adóhatóság felhívására az adózó nyilatkozni köteles az általa ismert, ill a nyilvántartásában szereplő adatokról, tényekről, körülményekről. 2. ADÓMEGÁLLAPÍTÁS Az adót: - önadózással, - kifizető és a munkáltató adólevonással, - adóbeszedésre kötelezett adóbeszedéssel, adóhatóság kivetéssel, kiszabással, utólagos adómegállapítással, ill azonnali ellenőrzéssel állapítja meg Magánszemély

főszabályként önadózik, ha: egyéni váll, áfa alanya, összjövedelem utáni adóját nem a munkáltatója állapította meg 3. ADÓBEVALLÁS Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Az adózó az önadózással megállapított adókról adónként tesz adóbevallást. Főszabályként: adóévet követő év február 15-ig kell bevallást benyújtania. Eltérés: a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély március 20-ig SZJA-t bevallani, a tao-t május 31-ig, külföldi személyek május 31-ig Havi bevallás rendje, négy feltétel vagylagos figyelembevétele dönti el: nettó módon számított áfa vagy nettó módon számított jövedéki adó vagy levont szja előleg, levont szja előleg és az szja együttes összege 10 m Ft-ot elérte Negyedévenként: négyféle fizetési kötelezettség

közül egyis sem haladta meg a 10 m Ft-ot, de legalább egyike több mint 4 m Ft Áfabevallás: kezdő adóalany negyedéves; a felszámított áfája kumuláltan 1 M Ft-ot elérte havi bevalló; az adóévet megelőző évben áfa nélküli értékesítésének ellenértéke 8 m Ft-ot nem haladta meg; negyedéves bevallást tesznek azok az adóalanyok, akik nem tartoznak az előző két csoportba; éves bevalló ha +,- 250e Ft az elszámolandó adója 4.ADÓ ÉS AZ ADÓELŐLEG MEGFIZETÉSE Az Art. Szabályozza a 2 sz mellékletben Szjaelszámolt hónapot követő 12-ig ÁFA Havonta: tárgyhót követő hó 20-ig, negyedévente negyedévet követő 20-ig, évente február 15-ig, tao: minden hónap 20. napjáig, dec 20-ig kell feltölteni 5. BIZONYLATOK KIÁLLÍTÁSA, MEGŐRZÉSE, KÖNYVVEZETÉS, NYILVÁNTARTÁS 5 évig kell megőrizni 6. ADATSZOLGÁLTATÁS, ADÓTITOK FIZETÉSI KÖNNYÍTÉS az adózó vagy az adó fizetésére kötelezett személy neki fel nem róható fizetési

nehézsége esetén fizetési halasztást, részletfizetést kérhet. Elengedheti, mérsékelheti JOGORVOSLAT segítséget nyújtson a törvényes jogalkalmazás biztosításához. Adóhatóság önkorrekciója, másodfokú jogorvoslat fellebbezés alapján, felügyeleti intézkedés, adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata. VÉGREHAJTÁSI RENDJE adóigazgatási eljárás keretében szabályozza a tv. Első fokon eljáró adóhatóság folytatja le, ha a felhívás eredménytelen volt. Azonnali beszedési megbízás, ezután ingó és ingatlan vagyontárgy Végrehajtási kifogással lehet élni, egy jogorvoslati eszköz a végrehajtás rendjében. 10 6.A A pénz időértéke A jövőbeli érték és a jelenérték fogalma, számítása A speciális pénzáramok: az örökjáradék és az annuitás fogalma, számítása, alkalmazásuk főbb területei A pénz időértéke: egy forint ma többet ér, mint egy forint holnap. Az eltérő időpontokból származó

pénzösszegeket nem lenne helyes közvetlenül összehasonlítani, egyenértékűvé kell tenni egy megfelelő kamatláb segítségével. Ezt megtehetjük kamatszámítással vagy diszkontálással. A jövőbeni érték arra ad feletet, hogy a ma meglevő pénznek – egy meghat kamatlábbal számítva – mennyi a felnövekedett értéke. Számítható egyszerű és kamatos kamatozással A kamat a befektetett pénz, a kezdőtőke időegység alatti tőkenövekménye. A kamat a pénz időértékét méri pénzösszegben kifejezve. Névleges kamatláb vagy nominális kamatláb arra ad feleletet, hogy a rendelkezésünkre álló pénz mennyisége egy év után mennyivel növekszik, illetőleg a kölcsönvett pénzösszeg után egy év múlva milyen összegű pénzt kell fizetni. A nominális (névleges) kamatláb éves kamatláb. A nominális kamatláb magában foglalja a reálkamatlábat és a várható inflációs rátát. Kamatelszámolási időtartam hossza a kamatozási periódus

vagy kamatperiódus. A mai pénzösszeg egy év múlva esedékes értéke: FV = PV x (1+r)n kamattényező r-kamatláb n-évek száma A kamattényező azt fejezi, hogy egy kamatozási periódus alatt a jelenbeni pénz hányszorosára növekszik. Egyszerű kamatozás minden periódusban csak a kezdőbefektetés kamatozik. FV = PV x (1 + n x r) FV=felnövekedett érték PV=jelenérték n=lekötés időtartam r=nominális kamatláb A kamatos kamatozás azt jelenti, hogy minden korábbi időszakban kapott kamat újra befektetésre kerül, azaz növeli a már meglévő befektetés összegét és a kamat is kamatozik. FV = PV x (1+r)n Jelenérték: megmutatja hogy mennyi a jelenértéke annak a befektetésnek, amely „n” év múlva „r” százalékos kamatláb mellett a kívánt összeget eredményezi. Jelenérték = diszkontálás PV=FV x 1/(1+r)n diszkonttényező A diszkonttényező azt fejezi ki, hogy a jelenérték hányszorosa valamely jövőbeni időpontban esedékes egységnyi

pénzösszegnek. A diszkontálás során alkalmazott kamatlábat diszkontrátának is nevezzük A diszkontráta nem azonos a diszkontlábbal. A diszkontláb az időegységre jutó levont kamat a jövőbeli tőkeérték %-ban kifejezve Az effektív (tényleges) kamatláb akkor számítható, ha éven belül több periódusban fizetnek kamatot, és a fel nem vett kamat is kamatozik, vagy a felvett kamatot a nominális kamattal újra be lehet fektetni. Kamatos kamatozással számított éves kamatláb. Reff=(1+ r/m)m – 1 Minél gyakoribb a kamatfizetés, annál nagyobb a befektetés jövőbeni értéke, és annál nagyobb az effektív kamatláb. Speciális pénzáramok: Örökjáradék kifejezi annak a befektetésnek az árfolyam értékét, amely minden évben meghatározott összegű járadékot eredményez, jell. – végtelen számú tagból áll, - járadéktag állandó Pl: lejárat nélküli kötvények kamata, elsőbbségi részvények osztaléka, életjáradék

PV=járadéktag/r r-kamatláb Növekvő örökjáradék megmutatja, hogy mennyi a jelenértéke annak a befektetésnek, amely adott kamatlábbal évente g %-kal növekvő járadékot hoz, jell – végtelen számú tagból áll, - a járadék összege nő PV=járadéktag/r-g Évjáradék (annuitás) mennyit ér az értékpapír, ha n éven át r %-os kamatláb mellett fix összegű járadékra szeretne szert tenni PV=járadéktag x annuitás tényező =11 . n r r(1 + r) Gyakorlati alkalmazásuk: bérleti díjak, lízingdíjak, biztosítási díjak, nyugdíjpénztári befizetések, kölcsönök törlesztőrészletei. Annuitás jövőértékének számítása a.) a pénzáram az időszak utolsó napján esedékes FV = (1+r)n-1 X JÁRADÉKTAG n-évek száma, r-kamatláb r b.) a pénzáram az időszak első napján esedékes FV = (1+r)n+1-1 - 1 X JÁRADÉKTAG n-évek száma, r-kamatláb r 11 6.B Járulékok: tb járulék, eho, munkavállalói járulék, munkaadói járulék,

vállalkozói járulék TB JÁRULÉK Foglalkoztató: 29% tb járulék, ebből 11% eho (7% természetbeni, 4% pénzbeli) (január 1-jétől eho 8% = 5% természetbeni 3% pénzbeli) és 18% nyugdíjbiztosítás (január 1-jétől 21%) Egyén: 6% eho (4% természetbeni, 2% pénzbeli) (január 1-től 1%-kal nő 7%, a pénzbeli 3%) és 8,5% nyugdíjjárulék, ha magánnyugdíj-pénztár tagja: 0,5% Egyéni nyugdíjjárulék felső határa napi 17330 Ft, évi 6327450 Ft. Minimum járulékalap: 125000 Ft után kell megfizetni a tb járulékot. Formanyomtatványon bejelenteni minden hónapban, először október 12-én kellett. Költségvetési kötelezettségek: 11% helyett 9% természetbeni ehot fizet azok az állampolgárok után, akik után más nem fizet tb-járulékot: nyugdíjas, gyermekgodozási segélyben részesülő, szociális segélyben, kiskorú magyar állampolgár stb. Nem biztosított: szept. 1-jétől a minimálbér 15%-ának megfelelő ehot köteles fizetni (jan 1-től

16%-ra emelkedik) Nyugdíjas: szept. 1-jétől 4% természetbeni eho járulékot köteles fizetni Egészségügyi szolgáltatási járulék: kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozónak (az minősül aki saját jogú nyugdíjasként vállalkoznak, továbbá az elő- korengedményes, szolgálati nyugdíját szüneteltető egyéni és társas vállalkozó) kell fizetnie a baleseti járulék helyett, 10%, januártól 16%. Őstermelő: bevétele nem haladja meg a 7 M Ft-ot annak 20%-ának 8,5% nyugdíjjárulékot, 5% természetbeni ehot, ha meghaladja, akkor a minimálbér után kell megfizetnie a járulékokat, összesen 44,5%-ot, nem érvényes rá a minimumjárulékalap EHO %-os A foglalkoztató 11%-ot, a magánszemély 6%-ot fizet (január 1-jétől 14%-ot). A hozzájárulás fizetési felső határa pedig 400e Ft-ról, 450e Ft-ra nő. 11%-ot kell fizetni a kamatkedvezményből származó jövedelem után, egyösszegű járadékmegváltás után, kis

összegű kifizetések után Kivétel az eho alól: tételes ktgelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevétele 5%-nak 15%-át köteles fizetni, célautó magáncélú használata miatt cégautóadót fizetőnek 25%-át kell ehoként megfizetnie; átalányadózást választó mezőgazd-i kistermelő átalányadó 25%-át; fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély ehója átalányadó 20%-a. Nem kell fizetni: táppénz, baleseti táppénz, tehességi-gyermekágyi segély, gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj után; arany és gyémántdiplomához adott pénzbeli juttatás ha értéke legfeljebb a minimálbér 3szorosa (187500Ft); egyösszegű pénztári kifizetés után, amit a kedvezményezett halál esetén kap; önkéntes nyugdíjpénztárból való kilépés után; munkáltató által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a tag javára havonat fizetett hozzájárulás ami a

minimálbér összegét nem haladja meg; reprezentáció, üzleti ajándék után, ha az szja köteles; csekély értékű ajándék után (5000Ft) Tételes: foglalkoztatót terhelő 1950 Ft Fizetnie kell: munkaviszony, közalkalmazott, közszolgálati, bírósági, ügyészségi jogviszony, fegyveres erők; tagi jogviszony; bedolgozói, megbízási, vállalkozási jellegű szerződésen alapuló jogviszony esetén ha eléri a min.bér 30%-át; választott tisztségviselői jogviszony minbér 30%-át; munkanélküliek jövedelempótló támogatása; főállású egyéni vállalkozó; munkanélküli járadékot folyósító munkaügyi kp-nak. Nem kell fizetni: legalább heti 36 órás munkavégzéssel járó jogviszony melletti jogviszonyok után MUNKAADÓI JÁRULÉK 3% MUNKAVÁLLALÓI JÁRULÉK 1,5% VÁLLALKOZÓI JÁRULÉK 4% Minimálbér: 62500 12 7.A Az értékpapír jogi fogalma és közgazdasági tartalma Az értékpapírok csoportosítása A részvény és a kötvény

fogalma, típusai. A közraktárjegy és a záloglevél szerepe, jellemzői Az ép jogi fogalma: az értékpapír olyan okirat, amely a benne tanúsított alanyi jogot úgy testesíti meg, hogy azt a papír nélkül sem érvényesíteni, sem bizonyítani, sem átruházni nem lehet. Közgazdasági tartalmát tekintve az értékpapír valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő, forgalomképes okirat vagy számlán megjelenő összeg, ill elektronikus jel. Az értékpapírok közvetítő szerepet töltenek be a megtakarítók és a beruházók között. Értékpapírok csoportosítása: 1. értékpapírban foglalt jog szerint: követelést megtestesítő értékpapírok (váltó, csekk, kötvény, jelzáloglevél), részesedési (tagsági) jogot megtestesítő értékpapírok (részvény, részjegy, szövetkezeti üzletrész), áruval kapcsolatos jogokat megtestesítő értékpapírok (közraktárjegy, hajóraklevél) 2. Átruházási lehetőség szerint: bemutatóra szóló

értékpapírok (átruházásuk a papír egyszerű átadásával történik), névre szóló értékpapírok (rektapapírok, átruházásuk engedményezéssel történik), rendeletre szóló értékpapírok (átruházásuk forgatással történik). 3. Hozam szerint: formailag nem kamatozó értékpapírok (váltó kincstárjegy), fix kamatozású (kötvény), változó (részvény), átmeneti formájú (változó kamatozású kötvények, átváltoztatható kötvények) 4. Lejárat szerint: rövid, közép, hosszú, lejárat nélküli (részvény, örökjáradékos kötvény) 5. Forgalomképesség szerint: közforgalomra szánt, meghatározott körben forgalmazott értékpapírok 6. Kibocsátás iránya szerint: belföldre ill külföldre irányuló 7. kibocsátó személye szerint: állam által, önkormányzatok által (kötvény), társaságok, gazdálkodó szervezetek által kibocsátott értékpapírok, kötvény, részvénytársaság – részvény, szövetkezet – szövetkezeti

üzletrész, közraktár – közraktárjegy, hitelintézet – letéti jegy, jelzálog-hitelintézet – jelzáloglevél, bárki által váltó. 8. Megjelenési forma szerint: nyomdai úton, immobilizált értékpapírok, dematerializált értékpapírok (elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított, nyilvántartott értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség) RÉSZVÉNY fogalma: részvénytársaságok alapításakor vagy alaptőkéjük emelésekor sorozatban kibocsátott értékpapír, amely a vállalat alaptőkéjének meghatározott, a névértéknek megfelelő hányadát testesíti meg. A részvény megvásárlója pénzét véglegesen a társaság rendelkezésére bocsátja, a részvényt visszaváltani nem lehet, csak másnak eladni. Kibocsátás meghatározott árfolyamon történik, névértéknek a többszöröse lehet, kevesebb nem Törzsrészvény: tagsági (részesedési) jogokat megtestesítő változó hozamú,

lejárat nélküli értékpapír. Az általa befizetett tőke erejéig felelős a társaság kötelezettségeiért, mind a társaság folyó jövedelméből, mint a vagyonából csak a hitelezők és az elsőbbségi részvényesek után részesedhetnek, legnagyobb a kockázatuk. Elsőbbségi részvények: Osztalékelsőbbségi részvény: osztalékra való jogosultság, Szavazatelsőbbségi részvény, Likvidációs elsőbbségi részvény: a társaság megszűnése esetén biztosít kielégítési elsőbbséget Dolgozói részvény: névre szóló, korlátozott forgalmú ép, a rt teljes vagy részidőben foglalkoztatott munkavállalói számára ingyenesen vagy kedvezményes áron bocsátható ki. Kamatozó részvény: csak névre szóló lehet, tulajdonosát a részvény névértéke után az adózott eredményből kamat illeti meg, ha annak jogszabályi feltételei adottak. KÖTVÉNY fogalma: fix kamatozású, hosszabb lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő, névre szóló,

átruházható értékpapír. Előállítható nyomdai úton és dematerializált formában is A kötvény kibocsátója szerződésben vállal kötelezettséget arra, hogy a kötvény tulajdonosának előre rögzített, a névértékre vonatkoztatott kamatlábnak megfelelő nagyságú kamatot fizet, a kötvény lejáratakor, vay előre megh időpontokban a kötvény névértékét visszafizeti. Fajtái: változó kamatozású kötvény (kamat mértékét valamilyen irányadó kamatlábhoz pl Libor), kamatszelvény nélküli kötvény (kötvény kibocsátása névértéken alul történik, visszafizetése névértéken egy összegben) átváltoztatható kötvény (átváltható egy későbbi időpontban) visszahívható kötvény (lejárat előtt előre rögzített árfolyamon visszavásárolhatja) visszaváltható kötvény (lejárat előtt kérheti a kötvény visszafizetését), örökjáradékos kötvény KÖZRAKTÁRJEGY olyan értékpapír, amelynek alapjogviszonya árura

vonatkozó tulajdonjog vagy más jog. A közraktárjegy a közraktár szerződés alapján letétbe vett áruról kiállított, rendeletre szóló ép. Két részből áll: áru és zálogjegyből. A két rész átruházása forgatással történik JELZÁLOGLEVÉL hosszú lejáratú, átruházható ép, szólhat névre vagy bemutatóra, általában sorozatban bocsátják ki. A jelzáloglevél jelzáloghitelekben megtestesülő követelésekre vonatkozó vagy azokkal fedezett követelés Rendes fedezete a jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés és az arra járó kamat. 13 7.B A hozzáadottérték-adózás jellemzői Az áfa értelmezése, jellemzői, működése Az áfa területi, tárgyi és személyi hatályának értelmezése A hozzáadott értéken azt az értékrészt kell érteni, amely a teljes termelési folyamat során minden egyes termelési fázisban az előzetesen beszerzett és feldolgozott erőforrásokra rárakódik. Többletteljesítmény, érték, amely a

vállalkozás tevékenységeként jön létre. A hozzáadottérték-adóztatás lényege, hogy elkerülendő az adóhalmozódást, minden termelési fázisban csak ezt a többletértéket terheli adóval. Jellemzője: nem vállalkozási formához, hanem tevhez kötött, szektorsemleges; rendszere egyszerű, könnyen áttekinthető; jól tervezhető adónem ÁFA –általános adó, termékek szolgáltatások teljes körére kiterjed –forgalmi adó, az értékesítés ténye keletkezteti – összfázisú adó, a teljes termelési folyamat során, minden egyes esetben, amikor adóköteles értékesítés történik, aza adót fel kell számítani; -közvetített adó, nem az adóalany viseli, hanem áthárítja a vevőre, a végső fogyasztóra; fogyasztást terhelő adó, beépítik a termék vagy szolgáltatás értékesítője az adót, -hozzáadottérték-adó, a felszámított adóból az előzetesen számára felszámított adót levonhatja, az adó csak a különbözetet,

többletértéket terheli; -nettó adó; szektrosemleges nem tesz különbséget. Működésre jellemző, hogy jól tervezhető, stabil ktgvetési bevételt eredményez, mechanizmusa könnyen áttekinthető, számlázásra kényszerít, jelentős az adminisztrációs igénye. ÁFA területi hatálya: a Magyar Köztársaság területére teljed ki, azaz a törvény rendelkezéseit a belföldi értékesítés esetén kell alkalmazni. ÁFA tárgyi hatálya: az adóköteles termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás. Értékesítésnek kell tekinteni: részletekben, ill a fizetési részletre történő eladást, bérleti szerződés alapján történő tulajdonjogszerzést, bizomáynos útján történő értékesítés, vállalkozási szerződés alapján történő termékátadás. ÁFA személyi hatálya: Adóalany az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, aki/amely saját neve alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat,

perelhet, és saját nevében gazdasági tevékenységet végez, tekintet nélkül annak céljára és eredményességére. A bevételszerző tevékenység üzletszerűen végzik, az üzletszerű a rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység akkor, ha azt ellenérték fejében nyereség, ill vagyonszerzés végett folytatják. 14 8.A A kötvény elméleti árfolyamának (piaci értékének) becslése, az árfolyam számításának módszere A bruttó és nettó árfolyam értelmezése. A kötvény névleges hozamának, egyszerű hozamának és a lejáratig számított hozamának számítási módszere KIBOCSÁTÁSI ÁRFOLYAM az az árfolyam, amelyen a kötvényt az elsődleges piacon forgalomba hozzák. Ha a kibocsátási árfolyam a névérték alatt van, akkor azt mondjuk, hogy a kötvény diszkonttal kerül forgalomba, ha a kibocsátási árfolyam meghaladja a névértéket, akkor a kötvény prémiummal kerül forgalomba. AKTUÁLIS PIACI ÁRFOLYAM a kötvénnyel a

másodlagos piacokon kereskednek. A kötvények árfolyamát gyakran a névérték %-ban fejezik ki. ELMÉLETI ÁRFOLYAM érdemes-e a papírt megvásárolni. Matematikailag számított érték Cash flow-sorozat kamatokból és tőketörlesztésekből áll. Bármely fix kamatozású kötvény elméleti árfolyama a kötvényből származó jövőbeli cash flow sorozat (kamatok és tőketörlesztések) jelenértéke. Általában a kötvényeknél kamatokat évente fizetik, periódusonként kamatok állandó nagyságúak, névértéket a kötvény lejáratakor, egy összegben fizetik vissza. t=1; n Σ It/(1+r)t + Pn/(1+r)n I = kamattörlesztés; P = tőketörlesztés piaci kamatlábak változása és a kötvényárfolyamok változása közötti főbb összefüggések: - A kötvény árfolyama a piaci kamatláb változásával ellentétesen változik - Ha a befektető által elvárt hozam, piaci kamatláb nagyobb, mint a kötvény névleges kamatlába, a kötvény elméleti árfolyama

névérték alatt van - Ha a piaci kamatláb kisebb, mint a kötvény névleges kamatlába, a kötvény árfolyama a névérték fölött van - Ha a befektetők által elvárt hozam és a kötvény névleges kamatlába megegyezik, a kötvény árfolyama azonos a névértékkel A KÖTVÉNY NETTÓ ÉS BRUTTÓ ÁRFOLYAMA ha a jelen időpont az utolsó kamatfizetés és a következő kamatfizetés időpontja közötti időszakra esik, akkor a kiszámított árfolyam bruttó árfolyam. A bruttó árfolyam abban tér el a nettó árfolyamtól hogy tartalmazza a legutolsó kamatfizetés óta felhalmozódott kamatot. P br = P nettó + felhalmozódott kamat KÖTVÉNY HOZAMA kötvény kamatából, a névérték és a vételi árfolyam különbségéből, ami lehet árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség. NÉVLEGES HOZAM vagy kuponráta: nem igényel számítást, általában rányomtatják a kötvényre. EGYSZERŰ VAGY SZELVÉNYHOZAM: az évi kamatjövedelmet az aktuális piaci árfolyamhoz

viszonyítják. Ha a kötvényt névérték alatti árfolyamon vásárolják meg, az egyszerű hozam magasabb lesz a névleges hozamnál. = névleges kamatláb és a névérték %-ban kifejezett piaci árfolyam hányadosaként is. TÉNYLEGES HOZAM, LEJÁRATIG SZÁMÍTOTT HOZAM: az a kamatláb, amellyel a kötvényből származó jövedelmeket diszkontálva, azok összege éppen egyenlő a kötvény vételi árfolyamával. Belső kamatlábnak vagy belső megtérülési rátának is nevezzük. 8.B A külön adózó jövedelmek adózási szabályai: vagyonátruházásból származó jövedelem, a tőkejövedelmek, természetbeni juttatások és más engedmények, valamint a egyes jövedelmek adózásai szabályai VAGYONÁTRUHÁZÁSBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem: minden ingatlannak nem minősülő dolog, kivéve a fizetőeszközt és az értékpapírt. Bevétel: főszabályként a szerződésben rögzített összeg (ha nem

állapítható meg 25%a), apport esetén a gazdasági társaság által jóváírt összeg Jövedelem: bevételből le kell vonni a megszerzésre fordított összeget és a megszerzéssel összefüggő kiadásokat, értéknövelő beruházások értékét, átruházással kapcsolatos kiadásokat. Mértéke 20% Kedvezmény: 50e Ft-ot meg nem haladja a bevétel Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem: Ingatlan a föld és a földdel kapcsolatban álló minden dolog, vagyoni értékű jog: tartós földhasználat, haszonélvezet, a használat, lakás helyiség bérleti joga. Onnantól jövedelem, hogy a földhivatalhoz benyújtották az érvényes szerződést. Bevétel: szerződésben rögzített (ha nem 25%a) Jövedelem: ua mint az előző Az ingatlan átruházásából származó jövedelem az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő 5 évben történi, a jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a számított összeget csökkenteni

kell évenként 10%-kal növelt értékben. Mértéke 25% Adókedvezmény: lakáscélú felhasználás esetén, a jövedelem megszerzésének időpontját megelőző 12 hónap és az azt követő 60 hónap. Tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelem: mértéke 25%, ingatlan esetén a földhivatali bejegyzése iránti kérelem benyújtásának időpontja, ingó dolog a szerződés megkötése. TŐKEJÖVEDELMEK Kamatjövedelmek: mértéke 20%; értékpapír-kölcsönzésből származó: 25%, osztalékból származó jövedelem: 25% és 35%, árfolyamnyereségből származó: 25%, tőzsdei ügyletből származó jövedelem átruházott ép árfolyamnyeresége, ha az nem minősül kamatnak, összetett ügylet v származtatott ügylet elszámolt nyeresége 20%, vállalkozásból kivont jövedelem: 25%. 15 TERMÉSZETBENI ÉS EGYÉB JUTTATÁSOK, ENGEDMÉNYEK Kifizető által magánszemélynek adott reprezentáció és üzleti ajándék, üdülési

szolgáltatás, úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatás, mobiltelefon-szoláltatás, helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, személygépkocsija magáncélú használatára tekintettel keletkező jövedelem. Az adóköteles természetbeni juttatás adója a bekezdés szerint számított adóalap 54 %-a. A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás: 400e Ft-ot meghaladó rész. Juttatások: önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulásból az a rész, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, iskolai rendszerű képzés címén átvállalt rész, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, adómentes üdülési csekk értéke, iskolakezdési támogatás, adómentes bankszámlaköltség-térítés összege, ingyenesen, kedvezményesen juttatott helyi utazási bérlet formájában kapott adómentes bevétel. Mértéke 54 %. VEGYES JÖVEDELMEK Kis összegű

kifizetések, egyösszegű járadékmegváltások értékhatár 15e Ft, nyilatkoznia kell, hogy külön vagy összevontan adózik mértéke: szja legmagasabb adókulcs, vagy 25%. Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem: termőföld, ingatlan bérbeadásából származó bevételnek az egész jövedelme, mértéke 25% Lakás önkormányzatnak történő bérbeadásából származó jövedelem 0% Társasház, társasüdülő jövedelme: Bevétel 25%-a az adó alapja, mérték 25%. Nyereményből származó jövedelem: teljes jövedelem az adó alapja, 25%, de a kifizetőnek kell levonnia és befizetnie. 16 9.A A kötvény árfolyamát befolyásoló tényezők Az árfolyam időbeli alakulásának értelmezése Az árfolyam kamatláb-érzékenységének mérésére alkalmas módszerek. A hátralévő átlagos futamidő (duration) értelmezése, jelentősége A kötvény árfolyamára ható tényezők: a kötvény pü-i eszköz, aktuális árfolyama más eszközök árához

hasonlóan a kereslet és a kínálat hatására, a piacon alakul ki. 1. Az idő múlása: a kamatszelvényes kötvények árfolyama a kamatfizetések és a törlesztőrészletek sorozatának diszkontált összege. A kötvény nettó árfolyama a lejárathoz közeledve a kötvény fennálló névértékéhez tart Ha a piaci kamatláb > névleges kamatláb, akkor a kötvény nettó árfolyama alulról közelíti a fennálló névértéket és ford. 2. Pénzáramlások változása: a kamatszelvény nélküli, a kamatos kamatozású, örökjáradékos kötvények kivételével a kötvény esetében a hátralévő futamidő csökkenésével változnak a kötvényből származó pénzáramlások. 3. Piaci kamatláb változásának hatása a kötvényárfolyamra: kamatlábak változásának irányát és mértékét teljes bizonyossággal nem ismerhetjük. Makrogazdasági tényezők határoznak meg Kötvényárfolyamok kamatláb-érzékenységének mérése I. Elaszticitásmutató: azt

fejezi, hogy a piaci kamatláb 1 %-os változása hány %-os ellentétes irányú változást idéz elő a kötvény árfolyamában. (p1 / p0) -1 p1=új árfolyam; p0=régi árfolyam (r1 / r0 -1 r1=új elvárt hozam; r0=régi elvárt hozam II. Átlagos hátralévő futamidő (duration): azt fejezi, hogy az adott kötvény – az aktuális piaci kamatláb mellett – hány év alatt térül meg. DUR = Σ n x Cn / (1+r)n C = n-edik időszak jövedelme r=piaci kamatláb Cn / (1+r)n n=jövedelem esedékességének éve Főbb összefüggések: 1.a futamidő alatt kifizetés történik, a hátralévő átlagos futamidő kisebb, mint a lejáratig hátralévő tényleges futam 2.két azonos futamidejű kamatszelvényes kötvény közül az alacsonyabb névleges kamatozású kötvénynek nagyobb a hátralévő átlagos futamideje 3.a kötvénynek magasabb a hátralévő átlagos futamideje, amelynek a lejárat végére eső pénzáramlása nagyobb 4.azonos névleges kamatozású kötvények

esetén a hosszabb lejáratú kötvények hátralévő átlagos futamideje nagyobb 5.két azonos futamidejű és névleges kamatozású kötvény közül annak nagyobb a durationje, amelyiknek kisebb az elvárt hozama 6.kamatos kamatozású és a kamatszelvény nélküli kötvények hátralévő átlagos futamideje megegyezik a lejáratig hátralévő futamidővel Minél nagyon az átlagos hátralévő futamidő, annál hosszabb ideig kell várni, hogy a befektetés megtérüljön. III. Volatilitás: egy adott kamatlábváltozás konkrétan mekkora árfolyamváltozást idéz elő DUR / 1+r A piaci kamatláb 1%pontos változása hány %-os ellentétes irányú változást okoz a kötvény árfolyamában. Az átlagos hátralévő futamidő jelentősége Legfőbb alkalmazói a bankok, az intézményi befektetők (biztosítótársaságok, nyugdíjpénztárak, befektetési alapok) amelyek jelentős fix kamatozású eszközökből álló portfoliókkal rendelkeznek. Akik fix kamatozású

kötvény vásárolnak az árfolyamkockázattal és az újrabefektetési kockázattal (ellentétes típusú) találják szembe magukat. A két, egymással ellentétes hatás a hátralévő átlagos futamidőnél egyenlíti ki egymást. A befektetők akkor védhetik meg kötvényeiket a kamatlábváltozásokkal szemben, ha azok DUR-ja megegyezik az általuk tervezett tartási periódus hosszával. A kamatkockázat kezelésének (semlegesítésének) ezt a módszerét immunizációnak is nevezik. 9.B A termékértékesítés és a szolgálatnyújtás sajátos esetei az áfa rendszerében A teljesítés helyének értelmezés az áfában. Az adó alapja, az adó mértéke TERMÉKÉRTÉKESÍTÉS SAJÁTOS ESETEI: - a terméket gazdasági tevékenység köréből kivonja, ideértve a más tulajdonába történő ellenérték nélküli átadást is (kiv: áruminta, sajtótermék köteles példánya, kis értékű ajándék, közérdekű célra juttatott természetbeni adomány) - a terméket

olyan gazd-i tev folytatásához használja fel, amely egyébként nem adna jogot adólevonásra - saját célra olyan állapotában használja fel, hasznosítja, amelyet, ha közvetlenül így szerezne be, nem lenne joga adólevonásra - üzemanyagként személygépkocsi üzemeltetéséhez használja fel - saját vállalkozásban beruházást valósít meg - gazd-i tevékenységét megszünteti és olyan terméket tart tulajdonában, amelyhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható 17 SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS KÜLÖNÖSEN: - jogok és immateriális javak ellenérték fejében történő átengedése - ellenszolgáltatás fejében történő kötelezettségvállalás valamely tevékenységtől való tartózkodásra vagy valamely helyzet, állapot tűrésére - szolgáltatásnyújtásnak minősül a más számára ellenérték nélkül végzett tev is, abban az esetben, ha a tevékenység végzéséhez kapcsolódóan előzetesen felsz áfa

levonására volt lehetősége - gazdasági tev-ből kivont termék másoknak történő ingyenes átadása, feltéve ha a termékhez kapcsolódóan előzetesen felszámított áfa levonására volt lehetőség - a szolgáltatásnyújtást a saját nevében, de más javára rendeli meg, úgy kell tekinteni, mint aki ugyanannak a szolgáltatásnak az igénybevevője, és nyújtója is. Nem minősül szolgáltatásnak: az ellenérték megfizetése, ha az pénzzel v készpénz-helyettesítő eszközzel, annak névértéken való elfogadásával történik, ha ellenérték nélkül történő nyújtására tv vagy kormrendelet alapján kerül sor, a szolgáltatás közcélú adomány, a szolgáltatást vállalkozási célból ingyenesen nyújtják, id nem értve a gazdaságilag nem független felek közötti szolgnyújtást, a szolgáltatás kis értékű ajándék. TELJESÍTÉS HELYE TERMÉKÉRTÉKESÍTÉSNÉL: *azt a helyet kell tekinteni, ahol a termék a feladás v a fuvarozás

megkezdésének időpontjában található *fel vagy összeszerelés ténylegesen történik *vasúti, vízi vagy légi személyszállítással történik, az a hely, ahol a személyszállítás megkezdődik *földgázelosztó hálózaton kerestül történő gázértékesítés, villamosenergia-értékesítés esetén a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol azon adóalany kereskedő gazdasági tevékenységének székhelye ill állandó telephelye található, aki részére a gázt, villamos energiát értékesítik SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁSNÁL: • a szolgáltatás nyújtó gazdasági tevékenységének székhelye, ill állandó telephelye van • meglevő ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásoknál az ingatlan fekvése határozza meg • személyszállításnál és teherközlekedésnél a teljesítés helye az az útvonal, amit ténylegesen megtesznek • szolgáltatásnyújtás ténylegesen történik: kulturális, művészeti, tud, okt szolgoknál, rakodás,

raktározás, kzl eszk őrzésénél, termék szerelésénél, javításánál, felújításánál, a termékhez közvetlenül kapcsolódó szakértői véleménynél. • A szolgáltatást saját nevében megrendelő gazdasági tevékenységének székhelye, telephelye határozza meg a szolgáltatás helyét: termék bérbeadásánál, kivéve az ingatlant, közlekedési eszközt járművet, szerzői alkotáshoz, találmányhoz, szabadalomhoz hasonló jogok átengedésénél, reklámés propagandaszolgáltatásoknál, tanácsadási, ügyvédi, számviteli, adóügyi fordítói tolmácsolási szolgáltatásoknál, adatok és infok feldolgozásánál, banki biztosítási egyéb püi szolg, kivéve széfügylet, munkaerő kölcsönzésnél, telekommunikációs szolgáltatásnál, rádiós és televíziós músorszolgáltatásnál, elektronikusan teljesített szolgáltatásnál. ADÓ ALAPJA, MÉRTÉKE Teljesítés ellenértéke. Beletartozik: az adók (kiv áfa), kötelező befizetések,

járulékosan kapcsolódó ktgek, (ügynöki, bizományosi jutalék, bizományi, közlekedési ktgek) Nem tartoznak bele: árleszállítás, - engedmény címen elengedett összeg, más nevében és javára szednek be Adóalap csökkentő tételek: árcsökkenés, engedmény, visszavett göngyöleg betétdíja, ellenérték részbeni visszatérítése, térítésmentesen átadott termék, szolg forgalmi értéke nem haladja meg az ellenértéket, térítés nélküli termékátadás Eladási megbízásnál nem foglalja magában a bizományi díjat, vételinél igen. MÉRTÉKE: 20%, 5% Adómentesség adólevonási joggal: termékexport, termékexporttal egy tekintet alá eső termékért és szolgnyújtás, nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódó termékért és szolgnyújt. 18 10.A Az elsőbbségi részvények és a törzsrészvények értékelése A törzsrészvények árfolyamának és hozamának becslésére alkalmas

módszer bemutatása. A növekedési ráta jelentősége és értelmezése a részvények értékelése során RÉSZVÉNY fogalma: részvénytársaságok alapításakor vagy alaptőkéjük emelésekor sorozatban kibocsátott értékpapír, amely a vállalat alaptőkéjének meghatározott, a névértéknek megfelelő hányadát testesíti meg. A részvény megvásárlója pénzét véglegesen a társaság rendelkezésére bocsátja, a részvényt visszaváltani nem lehet, csak másnak eladni. Kibocsátás meghatározott árfolyamon történik, névértéknek a többszöröse lehet, kevesebb nem Elsőbbségi részvények: 1. Osztalékelsőbbségi részvény: fix hozamú értékpapírok, a névérték %-ban vagy abszolút összegű osztalékra való jogosultság, mértékét az alapítói okiratban kell meghatározni 2. Szavazatelsőbbségi részvény, 3. Osztalékelsőbbségi és likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi részvény: nemcsak az osztalék, hanem a vagyonból aló

részesedés tekintetében is a hitelezők és a törzsrészvényesek között helyezkednek el, a társaság megszűnése esetén biztosít kielégítési elsőbbséget. Lejárat nélküli ezért örökjáradékként kezelhető: Piaci értéke (P0) ha nincs lejárata = DIVp / re; ahol DIV-osztalék, r-elvárt hozam Törzsrészvény: tagsági (részesedési) jogokat megtestesítő változó hozamú, lejárat nélküli értékpapír. Az általa befizetett tőke erejéig felelős a társaság kötelezettségeiért, mind a társaság folyó jövedelméből, mint a vagyonából csak a hitelezők és az elsőbbségi részvényesek után részesedhetnek, legnagyobb a kockázatuk. Törzsrészvények értékelése hasonló a kötvényekéhez, de bonyolultabb: a részvény pénzáramlása jóval kockázatosabb, mint a kötvényé. A részvénynek nincs futamideje (lejárat nélküli értékpapír), hosszabb futamidő bizonytalanságot jelent. Rövid távon: P0 = DIV1 + P1 / (1+r) DIV1= év végi

osztalék P1= eladási árfolyam r=elvárt hozam Hosszú távon: (P0) = t=1; n Σ DIVt / (1+r)t + Pn / (1+r)n Nincs növekedés az osztalékban: P0 = DIVp / re; Állandó ütemű növekedés van az osztalékokban: növekvő örökjáradék Gordon modell: P0 = DIV1 / re-g gosztaléknövekedés mértéke; ha az elméleti árf nagyobb, mint a részvény jegyzési árfolyam, akkor a részvény alulértékelt érdemes megvásárolni Törzsrészvények hozama: két forrásból származhat jövedelme évi osztalékból ill a vételi és az eladási árfolyam különbségéből, ami lehet árfolyamnyereség, -veszteség. a) Osztalékhozam az egy részvényre jutó osztalékot a vételi árfolyam %-ban fejezi ki. DIV / p = osztalék / piaci árfolyam b) Rövid távú hozam: az osztalékhozamból és a vételi árfolyamra vetített árfolyamnyereségből veszteségből tevődik össze P1 + DIV1 P0 c) Hosszú távú hozam: DIV1 + P1 P0 Növekedési ráta jelentősége, becslése: Egy részvényre

jutó nyereség EPS = adózás utáni eredmény / részvények száma (Ft/db) Sajáttőke-arányos nyereség (ROE) tulajdonosi tőkére jutó hozam = adózás utáni eredmény / saját tőke = EPS/1 részvény könyv szerinti értéke Osztalékfizetési hányad (b) = DIV / EPS = osztalék / 1 részvényre jutó nyereség (%) Újrabefektetési ráta 1-b = 1- (DIV / EPS) (%) P/E ráta= p / EPS = árfolyam / 1 részvényre jutó nyereség (Ft) Egy részvény könyv szerinti értéke = EPS / ROE = Ft/db 19 10.B A társasági adó általános jellemzői, alapelvei Az adókötelezettség értelmezése és a társasági adó alanyai A hatályos szabályait a 1996. évi LXXXI Tv (Tao) tartalmazza A társasági adó a vállalkozások eredményéhez kapcsolódó ún. közvetlen adó, amelyet az adókötelezettek a központi költségvetés javára fizetnek be CÉLJA, hogy segítse: - az államháztartás bevételeinek előteremtését, - a tulajdonosi motiváció erősítését, - üzleti

szempontokat is figyelembe vevő tőkeáramlást, - versenysemlegesség érvényesülését, - megtakarítási hajlandóság erősítését, a nemzetközi szervezetekhez való kapcsolódás igényét. JELLEMZŐJE: szorosan kapcsolódik a számviteli tv-hez, de a számviteli szabályok alapján számctott adózás előtti eredmény és az adóalap szükségszerűen nem azonos. Az adóalap kialakítása az adózás előtti eredményből kiindulva, adóalap-korrekciók segítségével történik. MÉRTÉKE: pozitív adóalap 16%, a pozitív adóalap 5 M Ft-ot meg nem haladó részéig 10% (aki nem vesz igénybe adókedvezményt, egy fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma, az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér másfélszeresének adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre vallot be nyugdíj- és ehot.) Ha nem éri el az 5 M Ft-ot csekély összegű (de

minimis) támogatásnak minősül 6%. ALAPELVEI: • tartalmi megközelítés elve költséget, ráfordítást, mentességet, kedvezményt csak annyiban lehet érvényesíteni, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet megvalósítja a szabály, az adóelőny célját. • a kedvezmények egyszeres figyelembevételének elve • nemzetközi szabályok elsődlegességének elve: nemzetközi egyezmények felülírják a hazai jogszabályt • számviteli tv és a tao közötti szoros tartalmi összefüggés elve AZ ADÓKÖTELEZETTSÉG ÉRTELMEZÉSE Az adókötelezettség a vállalkozási tevékenységhez kötődik, akkor is fennáll, ha a gazdasági tevékenységet nem rendszeresen és/vagy nem üzletszerűen végzik az adóalanyok. A Magyar Köztársaságban jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező gazdasági tevékenység. TÁRSASÁGI ADÓ ALANYAI *Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül gazdasági társaság, nonprofit is,

egyesülés, európai rt, szövetkezet, állami vállalat, tröszt, ügyvédi iroda, végrehajtói iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, közjegyzői, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete, közhasznú társaság, vízitársulat, alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezetez, köztestület, egyház, lakásszövetkezet, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, felsőoktatási intézmény, diákotthon. *belföldi illetőségű adózónak minősül a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld. *külföldi illetőségű adózó a külföldi személy, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak NEM ALANYAI: MNB, Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet, Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaság, Közlekedési,

Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaság, ÁPV Rt., közszolgálati műsorszolgáltatók, felszámolási eljárás alatt állók, pártok, Magyar Távirati Iroda Rt, EVA alanynak minősül, költségvetési szervként működ felsőoktatási intézmény és diákotthon. 20 11.A A beruházási döntések alapkérdései, a beruházásokkal kapcsolatos pénzáramok típusai, tartalmuk A beruházási számítások csoportosítása, a statikus és dinamikus számítások formái A BERUHÁZÁSI DÖNTÉSEK ALAPKÉRDÉSEI Beruházáson a tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére, a meglévő tárgyi eszközök bővítésére, élettartamának, teljesítőképességének növelésére szolgáló tőkekiadásokat értjük. Célja:a vállalat bevételeinek növelése, ktgek csökkentése, jogszabályi, hatósági előírásoknak való megfelelés, elavult, elhasználódott eszközök pótlása Főbb jellemzői: *jelentős pénzkiadással járnak,

beruházás révén képződő hozamok időben később jelentkeznek, és nem ismertek teljes bizonyossággal, *hosszú időre meghatározzák a vállalat műszaki-technológiai jellemzőit, gazdasági és pénzügy helyzetét, *rossz beruházási döntések ált-ban visszafordíthatatlanok, vagy magas ktg-el korrigálhatóak. PÉNZÁRAMLÁSOK BECSLÉSE A beruházások csak a pénzáramlások (cash flow-k) alapján helyes értékelni. A pénzáramlás legegyszerűbben úgy definiálható, mint az egy időszak alatt ténylegesen befolyt és ténylegesen kifizetett pénzösszegek különbsége. Nettó pénzáramlásokkal kell számolnunk. Az adózott eredmény és az amortizáció együttes összege Követendő elvek, szabályok: *pénzáramokat növekményi alapon kell becsülni. Minden pénzáramlást, amely a beruházás elfogadásával változást eredményez a vállalat árbevételében, ktgeiben és adófizetésében, bele kell foglalni az elemzésbe, amelyek nem a beruházás

elfogadásának következményei nem. *pénzáramokat adózás utáni bázison kell mérni *elsüllyedt költségeket el kell felejteni, azokat a kiadásokat, amelyek már korábban megtörténtek *figyelembe kell venni a beruházáshoz felhasznált meglévő erőforrások alternatívktgét, vagyis valamilyen haszonról való lemondást. *Figyelembe kell venni a forgótőkeigényt is. *Inflációt konzisztensen kell kezelni, amennyiben a diszkontáláshoz nominális kamatlábat használunk, akkor a befektetésből származó pénzáramokat is nominális értékben (folyó áron) kell számításba venni. *finanszírozási költségeket figyelmen kívül kell hagyni PÉNZÁRAMLÁSOK TÍPUSAI, TARTALMUK 1. Kezdő pénzáramlás a beruházás érdekében, a beruházás eldöntésétől a beruházás üzembe helyezéséig felmerült kiadásokat foglalja magában. Főbb elemei: = +eszköz bekerülési ára, +tőkésíthető kiadások (száll, alapozás, szerelési ktg) +nettó

forgótőkeszükséglet +meglévő erőforrások alternatívaköltsége 2. Működési pénzáramlás a beruházás üzembe helyezése után a beruházás következtében hogyan változnak a vállalkozás cash flow-i beruházás tervezett élettartama alatt = +árbevétel – folyó működési kiadások – écs= adózás előtti eredmény – tao = adózás utáni eredmény + écs =folyó működésből származó pénzáram +forgótőke-változás 3. végső pénzáram mekkora pénzösszeget nyerhetünk vissza az eredeti befektetésből Két fő eleme: tárgyi eszközök értékesítéséből származó tényleges pénzbevétel – felszabaduló forgótőke STATIKUS BERUHÁZÁSI SZÁMÍTÁSOK *megtérülési idő, az években kifejezett időtartam, amely ahhoz szükséges, hogy a kezdő tőkebefektetés a beruházás révén képződő pénzáramlásokból megtérüljön. Egyszerű kiszámítani, könnyű értelmezni, a likviditást részesíti előnyben, minél rövidebb, annál

hamarabb felhasználhatók a beruházásból származó pénzösszegek. Gyengesége: nem veszi figyelembe a pénz időértékét, rövid élettartamú befektetéseket preferál *beruházás átlagos jövedelmezősége: a keletkező éves jövedelmek átlagát a kezdő tőkeszükséglethez vagy a beruházás átlagos nettó könyv szerinti értékéhez viszonyítjuk. Könnyű kiszámolni, értelmezni, jövedelmezőséget hangsúlyozza. Gyengesége: nem számol a pénz időértékével, az évi nyereség egyenlőtlenségeit az átlagolással kiegyegynlíti DINAMIKUS BERUHÁZÁSI SZÁMÍTÁSOK *NPV nettó jelenérték a beruházás teljes élettartama alatt képződő pénzáramok diszkontált összegéből levonva a kezdő tőkebefektetést, mekkora nettó jövedelem hozam képződik. Azok fogadhatóak el ahol NPV>0 -C0 + Σ Ct/ (1+r)t = hozamok jelenértéke – kezdő befektetés jelenértéke *Belső kamatláb IRR az a kamatláb, amellyel a beruházás révén képződő

pénzáramokat diszkontálva, azok együttes össze éppen egyenlő a kezdő pénzárammal. Akkor fogadható el ha IRR>r NPV = 0 = -C0 + Σ Ct/ (1+IRR)t *Jövedelmezőségi index PI haszon-ktg arány olyan mutató, amelyben a beruházás révén képződő jövedelmek diszkontált értékét a kezdő pénzáramhoz viszonyítjuk. Beruházás akkor fogadható el, ha PI>1 éves hozam/ (1+r)t / beruházás jelenértéke 21 elvárt hozam (r) tényleges hozam (IRR) nettó jelenérték (NPV) NPV > 0 NPV < 0 NPV = 0 IRR > r IRR < r IRR = r 11.B Az illetékek jellege, funkciói és fajtái Az illetékfizetési kötelezettség szabályai Az illetékmentesség jellemzői 1990. évi XCIII Tv JELLEMZŐI: állami előírásokon alapul; általános jellegű és mértékű, egyaránt vonatkozik term személyekre, jogira és jogi személyiség nélküli egyéb szervezetekre, egy részük jogalanyra szóló közvetlen ellenszolgáltatáshoz kapcsolódik; eseti fizetési

kötelezettség; kpi és az önkormányzati költségvetést illető fajtái FAJTÁI: I. Vagyonszerzési illetékek *öröklési illeték: örökölhet: az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, unoka; az első csoportba nem tartozó unoka, nagyszülő, testvér; minden más örökös, halálesettel történő vagyonszerzés, tárgya az örökség, alapja a szerzett vagyon – hagyatéki eljárás ktgei, vagy a forgalmi érték *ajándékozási illeték: ajándékozással történő vagyonszerzés, tárgya ingó és ingatlan, vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, átengedése. Csak akkor illetékköteles, ha okiratot állítottak ki vagy forgalmi értéke a 150e Ftot meghaladja * visszterhes vagyonátruházási illeték: vagyonszerzés nem minősül öröklésnek vagy ajándékozásnak. Vagyis ellenszolgáltatás fejében történik, jellemzően pénz, cserevagyon, tartási szolgáltatás. Pl: ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése,

haszonélvezeti jog átengedése, ingóság árverésen való megszerzése, önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzése, értékpapír örökléssel történő megszerzése. Alapja a megszerzett terhekkel nem csökkentett forgalmi érték 10%-a. Lakás szerzése esetén 4 M Ft-ig 2%, efelett 6%. II. Eljárási illetékek a hatósági szolgáltatásokért bírósági eljárásért kell fizetni, aki az eljárást kezdeményezi *államigazgatási eljárási illetékek: okiratok, bizonyítványok kiállítás, pótlása; ingatlan-nyilvántartási eljárás; építési hatósági eljárás; állampolgársággal kapcsolatos eljárás; igazgatásrendészeti eljárás *bírósági eljárási illetékek: polgári peres eljárások, magánvád alapján folyó büntetőeljárások III. Igazgatási, illetve bírósági szolgáltatások díja ELJÁRÁSI ILLETÉK megfizetése: Az okmányirodánál nem elektronikus úton kezdeményezett államigazgatási eljárás illetékét

a) az eljárás megindítását megelőzően készpénzátutalási megbízás útján, vagy b) amennyiben az okmányirodán erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg bankkártyával vagy házipénztárba készpénzzel kell megfizetni a Magyar Államkincstár illetékbevételi számlája javára azzal, hogy a házipénztárba fizetett illetéket készpénzátutalási megbízással az okmányiroda naponta fizeti meg az említett számla javára. TÁRGYI ILLETÉKMENTESSÉG JELLEMZŐI *hazai tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség (hagyomány); *a takarékbetét, a gazdasági társaság tagját megillető vagyoni betét (üzletrész, szövetkezeti üzletrész) öröklése, *az egy örökösnek jutó ingóörökség 300 000 forint forgalmi értéket meg nem haladó része. * a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű

jognak az öröklése, ha az örökös az örökölt ingatlanon a hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül lakóházat épít. ALANYI ILLETÉKMENTESSÉG tv határozza meg *feltétel nélkül teljes illetékmentesség illeti meg a magyar államot és a helyi önkormányzatokat *feltételhez kötött teljes illetékmentesség azt jelenti, hogy csak bizonyos esetekben illeti mg az adott alanyt a mentesség. Pl ktgvetési szerv, közhasznú társaság, köztestület, egyház, alapítvány 22 12.A A beruházások kockázatának becslésére alkalmas módszerek Az érzékenységi elemzés jellemzői, előnyei, hátrányai, számításának folyamata. A fedezeti pont számítása A BERUHÁZÁSOK KOCKÁZATÁNAK BECSLÉSE a beruházási döntéseket bizonytalan gazdasági környezetben kell meghozni. Makrogazdasági tényezők: gazdasági növekedés üteme, infláció mértéke, olajárak alakulása, világgazd állapota. Vállalatspecifikus tényezők: versenytársak

tevékenysége, fogyasztók ízlésének vált, ktgek és az eladási árak változása. A beruházások teljes kockázata a beruházások révén képződő cash flow-k változékonyságával jellemezhető. Annak lehetőségét, hogy a hibásan becsült pénzáramlások következtében rossz döntést hoztunk előrejelzési kockázatnak nevezzük. *Érzékenységi elemzés: hogyan hatnak a beruházás nettó jelenértékére, azaz mennyire érzékeny a beruházás nettó jelenértéke egy bizonyos paraméter változására Főbb lépései: 1ki kell választani a lényeges változókat 2kulcsfontosságú változóhoz különböző értékeket kell meghatározni. Öt db van: piac nagysága, piaci részesedés, eladási ár, változó ktg, állandó ktg), ezekhez legalább három (opt, pessz, legvalószínűbb) értéket kell rendelni. 3meghatározni a beruházásból származó jövőbeli pénzáramlásokat olyan módon, hogy mindig csak egyetlen tényező értékét változtatjuk, a

többi tényezőt változatlannak tekintjük. 4elvégezzük a nettó jelenérték számítását 5egy adott kulcsfontosságú tényező változása milyen hatást gyakorolna a beruházás nettó jelenértékére. Pozitívum: megmutatja azokat a változókat, amelyekre a legnagyobb figyelmet kell fordítani. Negatívum az egyes változók hatását izoláltan, egymástól függetlenül vizsgálja *Fedezeti pont számítása: mekkora az a minimális forgalom, meddig csökkenhet az értékesítés anélkül, hogy a beruházás veszteségessé válna. Számviteli fedezeti pont: azt a kibocsátási volument jelenti, amelynél az árbevétel éppen fedezi a folyó működési költségeket, tehát a vállalatnak sem nyeresége, sem vesztesége nem keletkezik. Pénzügyi fedezeti pont azt az eladási volument határozza meg, amely esetén a beruházás révén képződő pénzáramlások jelenértéke éppen megegyezik a kezdő tőkebefektetés jelenértékével. Kül: a beruházások

értékelése nem a számviteli nyereségen, hanem a pénzáramláson alapul, a beruházások értékelésénél figyelembe veszik a pénz időértékét, míg a számviteli statikus szemléletű 12.B Az egyéni vállalkozásból származó jövedelem megállapításának és adózásának szabályai Az egyéni vállalkozók az szja tv előírásai szerint is tehetnek eleget adókötelezettségüknek. Egyéni vállalkozó az, aki tevékenységét vállalkozó igazolvány alapján végzi. Az szja szerint ev-nak minősül: a közjegyző, önálló bírósági végrehajtó, egyéni szabadalmi ügyvivő, ügyvéd, magán-állatorvos, gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tev, egyénileg tevékenykedő európai közösségi jogász. 3 módon tehetnek eleget adózási kötelezettségüknek. I. JÖVEDELEM SZERINT adózás Vállalkozói bevétel +- módosító tételek – elhatárolt veszteségből az adóévben figyelembe vett összeg – váll ktgek = vállalkozói jövedelem

– közcélú adomány = Adóalap ezután SZJA – adókedvezmények (beruházási, térségi, kisvállalkozói) = Fizetendő szja Módosító tételek: *legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása után személyenként havonta az alkalmazottnak fizetett bérrel, de legfeljebb a havi minimálbérrel; szakképző iskolai tanulóval kötött tanulószerződés alapján havonta a minimálbér 24%-val, ha együttműködési megállapodás alapján 12%-ával *szakképző iskolai tanuló, korábban munkanélküli személy, szabadságvesztésből szabaduló személy 6 hónapon belül alkalmazottanként a tb járulék összegével *alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés felmerült kiadásból az adóévben ktg-ként elszámolt összeggel *a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozónál évi 30 millió forinttal, de legfeljebb legfeljebb a kisvállalkozói kedvezménnyel egyezően *adóév első napján,

illetőleg a tevékenysége megkezdésének napján 5 főnél kevesebb alkalmazottal foglalkoztató egyéni vállalkozónál az előző év átlagos állományi létszámát meghaladó érték és a havi minimálbér szorzataként meghat összeggel II. ÁTALÁNYADÓZÁST választhat, ha a megelőző adóévben az ev bevétele 8 M Ft-ot nem haladta meg, nem áll munkaviszonyban, az ev bevétele az adóévben nem haladja meg a 8 M Ft-ot. Csak az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági kistermelői tevékenységre választható. Választhatja a tv-ben meghatározott kiskereskedelmi tevékenységet folytató ev akinek a megelőző adóévben 40 M Ft-ot nem haladta meg a bevétele és nem áll munkaviszonyban. Alapja: ev a bevétel 40%-a, a tv-ben külön meghatározott (pl. ipari és mezőgazdasági termék-előállítás, építőipari kivitelezés, növénytermelési, állattenyésztési szolgáltatás, halászati szolg, feldolgozóipari szolg, taxiszolg, fényképészet, mosás

tisztítás) Átalányadózás megszűnik, ha nem teljesíti a számlaadási kötelezettségét. 23 III.TÉTELES ÁTALÁNYADÓZÁS csak a fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély választhatja Valamennyi bizonylatot meg kell őriznie, tételes átalányadó évi összege szobánként 32 E Ft. Egyenlő részletekben kell megfizetni. 24 13.A A valuta és a deviza fogalma, az árfolyamváltozás és hatása a gazdaságra Az alapvető külkereskedelmi ügyletek jellemzői A VALUTA egy ország nemzeti pénzrendszerének fizetési eszköze, illetve egysége. Idegen ország törvényes eszköze egy másik ország belföldi pénzforgalmában, illetve a nemzetközi fizetések eszköze. A DEVIZA külföldi pénznemre szóló követelés. Formailag lehet külföldi pénznemben kiállított váltó, csekk vagy külföldi pénznemre szóló bankszámla-követelés. A VALUTAÁRFOLYAM valamely valuta egységének egy másik ország pénzegységében kifejezett ára. A

DEVIZAÁRF valamely meghatározott pénznemre szóló devizának egy másik ország pénznemében kifejezett ára. MARGE: a vételi és eladási árfolyam közötti különbség. Az árfolyam a kereslet és kínálat hatására változik ÁRFOLYAMOK FŐBB TÍPUSAI *hivatalos árfolyamon a hazai valutának azt az árát értjük, amelyet a valutatulajdonos állam deklarál. Mo-on az MNB jegyzi és teszi közzé. Ha a hivatalos árfolyam magasabb, mint a piaci, akkor túlértékeltségről, ellenkező esetben alulértékeltségről beszélünk. *rögzített (merev) árfolyam esetén az árfolyam szintjét kizárólag a hatóság szabályozza. Az állam az árfolyamot csak végszükség esetén hajlandó módosítani. Rugalmasabb változata az intervenciós sávval kombinált árfolyamrögzítés *kúszó árfolyam lényegét tekintve rendszeresen kiigazított hivatalos árfolyam, intervenciós sávval. *csúszó-rögzített árfolyamot olyan országok alkalmazzák, ahol tartósan

magasabb az infláció a külkereskedelmi partnerekhez képest. Főbb ismérvei: - leértékelés mértékének meghatározása, - középárfolyam körüli sáv szélessége, leértékelés időtávjának meghatározása *piaci árfolyam a devizapia működésekor a kereslet-kínálat hatására alakul ki a piaci árfolyam. Az intervenciós sávban ingadozó piaci árfolyam, ahol az állam kijelöli azt a sávot, amelyben a piaci erők szabadon éreztethetik hatásukat. A lebegő árfolyam jellemzője, hogy a valuta árát a piaci kereslet-kínálat mozgatja, az állam semmiféle garanciát nem ad arra nézve, hogy a valutája meddig erősödhet v csökkenhet. HAZAI ÁRFOLYAM-POLITIKA ÉS ÁFROLYAMRENDSZER FŐBB JELLEMZŐI A forintot 1946-ban vezették be. 1995-ben az árfolyam-politikában az előre bejelentett, fix ütemű csúszó leértékelési rendszert vezették be. Ez a rendszer a rögzített és a lebegő árfolyam-politika előnyeit próbálta ötvözni Cél a külső

versenyképesség helyreállítása, megőrzése, inflációs várakozások lehűtése, külső és belső makrogazdasági egyensúly megteremtése. 2001 májusában sávszélesítés 2001 június forint teljes mértékben konvertibilis VALUTAÁRFOLYAM HATÁSMECHANIZMUSA Fix, kötött árfolyamok esetén fel- leértékelésről, rugalmas árfolyamok esetén fel, leértékelődésről beszélünk. Kihat a gazdaság belső árszintjére. Szabad áru- és szolgáltatásforgalomnál beindul a piaci árkiegyenlítődés mechanizmusa Az alacsonyabb árszintű piacokról eláramlik az áru, amely viszont többletpénz visszaáramlását idézi elő. Az árukínálat csökkenése és ezzel egy időben a pénzforgalom bővülése az árakat felhajtja. Lényeges hatással van a fizetési mérleg alakulására, ezt fedezeti hatásnak nevezzük. Áruforgalomra, nemzetközi szolgáltatásokra és az idegenforgalomra. Tőkeforgalomra, külföldi befektetők hogyan ítélik meg az ország általános

politikai, gazd-i, pü-i helyzetét. A leértékelés a fizetési mérleg egyenlegét javítja, a gazdasági konjunktúra megélénkülhet Negatív hatása a belföldi árszínvonal emelkedésére van. A felértékelés ellentétes hatásokat indít be KÜLKERESKEDELMI ÜGYLETEK áruk, szolg-ok, anyagi értéket megtestesítő jogok adásvétele *exportügylet valamely árunak az értékesítésére irányul, külföldi partner számára, deviza ellenében. *importügylet áruk szolgáltatások szellemi termékek külföldről történő beszerzését jelenti. *speciális külkereskedelmi ügyletek export-import egyes feltételeiben eltérnek, jellemző az áruk cseréje, kapcsolása, közvetítése. Kompenzációs ügylet keretében az árut közvetlenül másik árura cserélik el, pénz nélkül A reexportügylet célja a külföldön vásárolt áru harmadik országban történő értékesítése. 13.B Az alanyi és tárgyi adómentesség értelmezése és szabályai az áfa

rendszerében ADÓMENTESSÉG általában az általános kötelezettség alóli (jogszabály által megengedett) kivétel. Adómentesség esetén az adó tárgya után az adót nem kell megfizetni, többnyire bevallani sem. TÁRGYI: a tv egyes értékesítéseket (termék, szolgáltatás) mentesít az adófizetési kötelezettség alól, tehát az értékesítés tárgya adómentes. A tv 2 mellékletében sorolják fel, pl: diákotthon kollégiumi ellátás, széfügylet, köz- és felsőoktatás, szociális ellátás, közszolgálati rádió tv műsor adása stb. A mentesség igénybevétele kötelező, azaz az adóalany akkor sem választhatja az általános szabályok szerinti adózást, ha az számára kedvezőbb volna. ALANYI: az adóalany személyéhez kötött, és feltételektől függően választható. Feltétele: *az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye v az állandó lakóhelye belföldön legyen *bevétele nem haladja meg családi gazdálkodó és

mezőgazdasági kistermelő esetében a 6 M Ft-ot *egyéb esetekben 4 M Ft 25 Az adóévet megelőző év végégi kell nyilatkoznia róla, hogy ezt választja. Az alanyi adómentesség arra a termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra nem vonatkozik először, melynek ellenértékével az adóalany túllépi a jelzett összeghatárt. Ezek után a második adóév végéig nem választható az alanyi adómentesség A tételes átalányadózást választó adóalany mentesül az áfafizetési kötelezettség alól. Az adóalanynak nem kell az áfát felszámítania, de az előzetesen neki felszámított áfát sem vonhatja le, azt költségként kell elszámolnia. Az adminisztrációs terhek lényegesen kisebbek, az adóalanynak nincs áfanyilvántartási, áfamegállapítási, áfabevallási, áfaelszámolási kötelezettsége Számlaadási és nyugtaadási kötelezettsége azonban van. Kivételek: *termékimport esetén a mentes adóalanyt is áfaelszámolási és

–nyilvántartási kötelezettség terheli, ez esetben gyakorolhatja adólevonási jogát is. *ellenérték nélkül más tulajdonába átadott termék vagy a vállalkozásban végzett beruházás, ill a vállalkozás tárgyi eszközeinek értékesítése során is 26 14.A A nemzetközi pénzforgalom lebonyolítása A külkereskedelemben alkalmazott fizetési módozatok jellemzői. Kockázatok, kezességek, garanciák a nemzetközi bankgyakorlatban A nemzetközi pénzforgalom lebonyolítása bonyolultabb feladat, okai: *jogosult és a kötelezett különböző jogrendszerű országokban tevékenykedik, *a devizagazdálkodási szabályok és a külkereskedelemben használatos elszámolások eltérőek lehetnek, *külgazdasági tevékenység speciális ismereteket igényel, *magasak a járulékos költségek *nagyobbak a kockázatok Fizetési módot befolyásoló tényezők: *eladó és a vevő piaci pozíciója *piacon kialakult fizetési szokások *állami előírások,

nemzetközi egyezmények FIZETÉSI MÓDOZATOK eladó érdeke, hogy a fizetési mód számára biztonságot nyújtson, minél gyorsabban hozzájusson az áru ellenértékéhez. A vevő érdeke, hogy a szerződésben előírtaknak megfelelő áruhoz jusson, és az áru ellenértékét minél később fizesse ki. *Átutalás (nyitva szállítás): eladó az árut minden esetben a vevő címére és rendelkezésére adja fel, az okmányokat pedig a vevő rendelkezésére bocsátja. A vevő az ellenérték kifizetése előtt minden kötöttség nélkül hozzájut az áruhoz, a fizetés kezdeményezője, a fizetés a fizetőképességétől és fizetési készségétől függ. Átutalási megbízás, bankári intézvény, csekk, feltétele a bizalom *Inkasszó vagy beszedési megbízás: okmányos inkasszó az okmányok az exportőr teljesítését igazolják. Nyitott vagy sima (nem vinkulált) inkasszó: az exportőr az árut közvetlenül az importőr címére és rendelkezésére adja

fel, az okmányokat a beszedési megbízással együtt a saját bankjának küldi el. Az importőr fizetés előtt az áru birtokába jut, fizetésre a bankja szólítja fel a kapott okmányok alapján. Eszközei csekk,váltó Megbízható régi ügyfel Vinkulált inkasszó: az exportőr az árut a bank vagy a speditőr címére adja fel, az okmányokat a beszedési megbízással együtt a beszedéssel megbízott bank részére küldi el. Az eladó számára megszűnik a birtokon kívül kerülés kockázata, azonban a vevő késlekedhet a fizetéssel vagy egyáltalán nem váltja ki az árut. Az importőr az áru kiváltásával hozzájuthat az áruhoz, nem győződhet meg azonban az áru mennyiségéről, minőségéről. Főbb változatai: speditőrinkasszó (az árut a szállítmányozó címére adja fel), indirekt beszedvény: az árut a külföldi speditőr címére és egy megnevezett bank rendelkezésére adja fel. Direkt beszedvény: az exportőr a bank címére és

rendelkezésére adja fel az árut *Akkreditív vagy okmányos meghitelezés egy bank (nyitó bank) a vevő megbízásából kötelező ígéretet tesz az eladónak arra, hogy amennyiben az az előírt határidőn belül, az előírt okmányokat benyújtja, és ezek mindenben megegyeznek az akkreditív feltételivel ill az akkreditívre vonatkozó nemzetközi szokvány előírásaival úgy –saját maga fizet, -meghatározott későbbi időpontban fizet vagy fizettet, -elfogadja a váltókat, -visszkereset nélkül megvásárolja a kedvezményezett által a megbízóra kiállított váltókat Résztvevői: vevő, nyitó bank vevő bankja, fizetési ígéretet tesz; eladó; második bank lehet: értesítő (avizáló) bank: postás szerepét tölti be, igazoló (megerősítő) bank: fizetési kötelezettségvállalását és a maga nevében is fizetést ígér, teljesítő (fizető) bank: a nyitó bank által rendelkezésre bocsátott fedezetből kifizeti az akkreditív összegét;

negociáló bank: saját költségére és kockázatára megvásárolja az eladótól az okmányokat, átvállalja az eladónak az akkreditívből eredő jogait és kötelezettségeit az adott okmányok erejéig. Előnyei: biztonságos, egyszerű Hátrány hónapokra leköti a pénzt KEZESSÉGEK ÉS GARANCIÁK A NEMZETKÖZI BANKI GYAKORLATBAN *Bankkezesség: a bank a jogosulttal szemben arra vállal kötelezettséget, hogy a főadós nemteljesítése esetén helyette fizet. Egyszerű: jogosult köteles megkísérelni az adóstól a kötelezettség behajtását Készfizetői kezesség: azonnal fordulhat a kezeshez. Leggyakoribb megjelenési formája: váltókezesség *Bankgarancia a bank arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy meghatározott összeghatárig meghat feltételek esetén, meghat időpontig fizetést fog teljesíteni. Formája: vételár-garancia, előleg-visszafizetési garancia, tendergarancia, teljesítési, ajánlati. FŐ KÜLÖNBSÉG: a kezesség esetén a

kötelezettség a főadós által vállalt kötelezettséghez igazodik, garancia esetén pedig a garanciában megállapodott feltételekhez. 27 14.B A számított adót csökkentő engedmények és az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények a szja rendszerében SZÁMÍTOTT ADÓ - Engedmények o – külföldön megfizetett adó o – adójóváírás o – adóterhet nem viselő járandóság = ÖSSZEVONT ADÓALAP ADÓJA - adókedvezmények = FIZETENDŐ ADÓ A számított adó az összevont adóalap után az adótábla szerint megállapított adó. Az adó mértéke: 1550e Ft-ig 18%, 1550001 Ft-tól 279000 Ft és az 1550e Ft-on felüli rész 36%-a. CSÖKKENTŐ ENGEDMÉNYEK *KÜLFÖLDÖN MEGFIZETETT ADÓ BESZÁMÍTÁSA a számított adót csökkenti a jövedelemre külföldön megfizetett adó 90%-a, de legfeljebb e jövedelemre az adótábla átlagos adókulcsa szerint kiszámított adó, az MNB hivatalos, az adóév utolsó napján érvényes devizaárfolyamának

alapulvételével kell forintra átszámítani *ADÓJÓVÁÍRÁS = az alap adójóváírás és a kiegészítő adójóváírás összegével ALAP: az adóévben megszerzett bér 18%-a, de max 9000 Ft/hó, feltéve ha nem haladja meg a jogosultsági határt 1,5 M Ft-ot KIEGÉSZÍTŐ: jogosultsági hónap és 50e Ft szorzatát meghaladó rész 18%-a, de max. 2340 Ft/hó, feltéve ha az 1 M Ft-ot nem haladja meg *ADÓTERHET NEM VISELŐ JÁRANDÓSÁG adójának levonása csökkenti, legfeljebb annak mértékégi az adóévi összevont adóalap részét képező magánnyugdíjpénztár által a kedvezményezet részére teljesített, nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés összegére az adótábla szerinti legmagasabb adókulccsal megállapított adó 50%-a. KEDVEZMÉNYEK: *egyes tb és magán-nyugdíjpénztári befizetések kedvezménye: összeg 25%-a amit saját maga javára fizet; magánnyugdíjpénztárba magánszemély saját tagdíját kiegészítő adóévi

befizetések 30%-a *tandíj kedvezménye: 30%, de max. 60e Ft *felnőttképzés díjának, magánszemély számítógép megszerzésére fordított egyes kiadásainak kedvezménye 30%, vagy max 60e Ft, számítógép ktg 50%-a max. 60e Ft, együttesen nem haladhatja meg a 60e Ft kedvezményt, de a 4 M Ft-os éves jövedelmet nem haladhatja meg *lakáscélú kedvezmények: lakáscélú hitelszerződés alapján felvett hitelek 40%, ha a felvett hitel összege kisebb mint 15 M Ft; egyéb esetekben 30%, hitelösszeg 10 M Ft-nál kisebb. Évenkénti adókedvezmény max 120 E Ft *Tevékenységi kedvezmények: összevont adóalap adóját csökkenti a tételes ktgelszámolást v a 10% ktghányadot alkalmazó mezőgazdasági őstermelő e tev-ből származó éves jövedelme adójának együttes összege de max 100E Ft, szellemi tevékenységet folytató 25%-a de max. 50E Ft *személyi és családi kedvezmények: súlyosan fogyatékos (igazolás) magánszemély havi minimálbér 5%-nak

megfelelő összeg; 3 fő eltartott 4000 Ft/hó; magzat 91. naptól számít *közcélú adományok: befizetett összeg 30%-a, kiemelkedően közhasznú szervezetnek max. 100e Ft, közhasznú szerv, egyháznak 50e Ft. *biztosítási kedvezmények: élet- és nyugdíjbiztosítás 20%-a, adóévben megfizetett díjából az előző adóévben megfizetett díjat meghaladó rész további 10%. *alkalmi foglalkoztatás kedvezményei: KEDVEZMÉNYEK KORLÁTOZÁSA Családi kedvezmény esetén: 6 M Ft 3 fő, 6,5 M Ft 3-4 fő, 7 M Ft 4-5 fő, 7,5 M Ft 5-6, 8 M Ft 6-7 fő 28 15.A A pénz- és a tőkepiac jellemzői A nyílt piac és a zárt piac, az elsődleges és a másodlagos piac jellemzői Az azonnali és a határidős piac értelmezése. A tőzsde fogalma, a tőzsdék jogállása, a tőzsdék fajtái A PÉNZPIAC a csere tárgyai időben közel esnek egymáshoz, ez a piac a rövid lejáratú ügyletek színtere. Forrás: a lakosság megtakarítások, a vállalkozások és a kormányzati

szféra szabad pénzeszközei. A bankközi pénzpiac, ahol a szabad forrásokkal rendelkező bankok hiteleznek más hitelintézeteknek. Az ügylet értékpapír formált ölt, kereskedelmi, kincstári váltó, kincstárjegy. A TŐKEPIAC az egy évnél hosszabb futamidejű ügyleteket foglalja magában. Eszközei: kötvények, záloglevelek, részvények, éven túli bankhitelek. NYÍLT PIACRA azok az értékpapírok kerülnek, melyek kibocsátása egyedileg előre meg nem határozott befektetők részére történik, azaz bárki által megvásárolhatók. ZÁRT PIAC zárt kör számára emitált, előre meghatározott befektetői kört megcélzó papírokat foglalja magában. ELSŐDLEGES PIAC az újonnan forgalomba hozott értékpapírok eladóit és vevőit hozza össze. A megtakarítás tőkévé alakul át MÁSODLAGOS PIAC a már forgalomban lévő papírokkal kereskednek, a pénz zömében a befektetők, ill a hitelezők között cserél gazdát. AZONNALI ügyletnél a feltételek

rögzítését követően rögtön teljesít mindkét szerződő fél. Pl egy részvény promt adásvételénél az eladó átadja az értékpapírt, a vevő pedig kiegyenlíti annak ellenértékét. HATÁRIDŐS ügyletnél a jelenben történik a megállapodás minden lényeges paraméterről, de a teljesítés egy előre rögzített későbbi időpontban kerül sor. Spekulációt is lehetővé tesz Jelentős részét tőzsdén kötik A tőzsdei határidős (más néven futures) ügyleteket erős szabványosítottság jellemzi. A tőzsdén kívüli határidős (forward) ügyletek nem szabványosítottak, de magas fokon szervezettek. TŐZSDE a helyettesíthető tömegáruk koncentrált piaca. Jogállásuk szerint lehet: *Angol-amerikai típusú magánjogi jellegű intézmény, rt általában, vezetőségét választják. *Kontinentális típusú közjogi jellegű, állami felügyelet alá tartozik, vezetőséget a felettes hatóságok nevezik ki A forgalmazott áruk jellege szerint:

*árutőzsde csak homogén nagy tömegben kínált áruk lehetnek adásvétel tárgyai, az egyedi áruk tőzsdei kereskedésre alkalmatlanok. Általános árutőzsde: különféle árukkal kereskednek egyidőben Speciális: egyetlen árucsoporttal *értéktőzsde: általános értéktőzsdén értékpapírokkal, devizákkal, nemesfémekkel Speciális ezek egyike cserél gazdát 15.B A belföldi illetőségű vállalkozások társaságiadóalap-meghatározásának általános szabályai Az adózás előtti eredményt módosító tételek célja, csoportosítása A társasági adó alapját a számviteli elszámolások alapján kimutatott adózás előtti eredmény és az adótörvényben előírt módosító tételek összevonásával kell meghatározni. Üzleti tevékenység eredménye (össz vagy forgalmi költség eljárással állapítja meg) + Pénzügyi műveletek eredménye = Szokásos Vállalkozási Eredmény + Rendkívüli eredmény = Adózás Előtti Eredmény 1. Adózás

előtti eredmény -csökkentő tételek +növelő tételek 1. Módosított adóalap 2. 16% adó -adómentesség -adókedvezmény 3. Adózott eredmény=Adózás előtt eredmény-Fizetendő adó 4. –osztalék 5. MSZE Kétféle adókulcs: 16% és 10% ehhez 3 feltétel: 1.adóalany nem vett igénybe adókedvezményt 2 legalább 1 fő alkalmazottat kell foglalkoztatnia 3. megfizesse a minbér másfélszeresének megfelelő TB járulékot (szept 1-jétől 2szerese, de ezt választhatja viszont jelentenie kell az APEH felé) + 5 millió forintig, afeletti rész 16% pl. 7millió Ft 5 X 0,1 + 2 X 0,16 MÓDOSÍTŐ TÉTELEK CÉLJA: *adóalap védelmét, költségvetési bevételek biztosítását szolgálja kétszeres adóztatás, adóelkerülést hivatott megakadályozni *egy része preferenciális célokat szolgál sajátos adóalanyok, gazdasági események kezelését szolgálja 29 CSÖKKENTŐ TÉTELEK - Követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés behajthatatlanná vált

rész és a követelés átruházásakor, kiegyenlítésekor, beszámításakor a követelés könyv szerinti értékét meghaladóan elszámolt bevétel, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés (90-180 nap 2%, 181-360 nap 5%, 360 napon túl 25%) - az előző évek elhatárolt veszteségéből az adóévben elszámolt veszteség - az adóévben egyéb bevételként elszámolt előző évi céltartalék - bevételként elszámolt kapott osztalék és részesedés összege - alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés - szakmunkástanulók képzése utáni összeg (tanfolyam nem!!!) - szakmunkások foglalkoztatása miatti összeg minimálbér 24%-a x hónap; 12%-a ha az iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi - korábban munkanélküli utáni összeg - csökkentett munkaképességű dolgozót alkalmaz 62500 x annyi hó x annyi fő DE csak akkor ha nem haladja meg az állomány létszám a 20 főt!!! - adótv szerint számított

tárgyévi céltartalék - adótv szerint számított écs leírás - elismert piacon bonyolított ügyletek nyereségének az 50%-a - kapott jogdíj 50%-a, de nem lehet több mint az AEE 50%-a - kapcsolt vállalkozásoktól kapott kamat 50%-a de nem lehet több az AEE 50%-nál - elengedett adóbírság ha az adóévben bevételként elszámolt, az előző adóévekben az adózás előtti eredményt növelő tételként figyelembe vett összeg - Fejlesztési tartalék = eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege DE legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 25%-a és legfeljebb adóévenként 500 M Ft. - Visszafizetési kötelezettség nélkül kapott – pénzügyileg rendezett – támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz és a térítés nélkül átvett eszköz - Legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása -

Közhasznú: teljes összeg csökkentő is és nővelő is, Kiemelten közhasznú: másfélszerese csökkentő, teljes összeg nővelő!!!! - Helyi iparűzési adó alapján adóévi ráfordításként elszámolt összeg, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege, feltéve, hogy nincs állami v önkorm adóhatóságnál nyilvtartott adótartozása. NÖVELŐ - behajthatatlan adóévben elengedett követelés, követelésre elszámolt értékvesztés összege - az eszközök fenntartására fordított költségnek nem a vállalkozási tevékenységhez kötődő arányos része - adóévben ráfordításként elszámolt céltartalék összege - adóévben ráfordításként elszámolt adóhiány - Sztv. alapján elszámolt écs leírás - Tárgyévben ráfordításként elszámolt értékvesztése összege - Kapott kölcsön kamatának a saját tőke háromszorosát meghaladó kölcsönszerzésre jutó arányos része - Forintról devizára való áttérés miatti különbözet

- Adóévben megállapított bírság (önellenőrzési pótlék nem!!!) - Adóévben terv szerinti écs és terven felüli értékcsökkenésként elszámolt összeg - Kapcsolt váll-tól kapott kamat alapján az adóévben elszámolt bevételt meghaladóan kapcsolt vállalkozásnak fizetett kamat alapján elszámolt ráfordítás 50%-a - Adóévben visszafizetési köt nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélk átadott eszköz könyv szerinti értéke 30 16.A A tőzsdék szereplői A tőzsdei árfolyamok, a tőzsdei ügyletkötés A tőzsdén kívüli kereskedés jellemzői A tőzsdén csak kereskedési engedéllyel rendelkező személy vehet részt. ÜGYLET EREDETE SZERINT • a bizományosokat (bróker), akik az ügyfél megbízása alapján, saját nevükben, de az ügyfél számlájára végeznek adásvételt • kereskedőket (dealer), akik saját számlára is végezhetnek ügyleteket. KOCKÁZATHOZ VALÓ VSIZONYUK

*arbitrazsőr ugyanazon termék földrajzilag eltérő árfolyamainak kihasználásból jut kockázatmentesen nyereséghez *a fedezeti ügyletkötő (hedger) tőzsdei ügyleteinek célja a kockázat csökkentése *spekuláns (trader) átvállalja egy másik fél kockázatát valamilyen jövőbeli árfolyamnyereség reményében Elszámolóház, mely az ügyletek elszámolásában és teljesítésében játszik fontos szerepet. A tőzsdei ügylet az a szerződés, amelyet a tőzsdei kereskedő a tőzsdén tőzsdei termékre vonatkozóan köt. Kereskedési rendszer: *folyamatosan kötő rendszerek esetén az ügylet megkötése a tőzsdeiidő alatt megtörténhet bármikor. Az ár és a beérkezési idő alapján kerülnek párosításra a vételi és az eladási ajánlatok. *időszakos kötési rendszerben a beérkezett ajánlatokból egy egyensúlyi áras párosítási eljárást követően szakaszosan történik meg a kötés. Egyensúlyi áras rendszer megkeresi azt az árszintet,

ahol a legnagyobb mennyiségű értékpapírra jöhet létre ügylet. BÉT: automatikus rendszerű, mindkét párosítási eljárás megtalálható: nyitó szakaszban az egyensúlyi ár, szabad szakaszban a folyamatos párosítás elve érvényesül. TŐZSDEI ÁRFOLYAMOK *pillanatnyi árfolyam az adott termék kötéskor elfogadott ára *nyitó és záró árfolyam, az aznapi első és utolsó kötés árfolyamát takarja, ebből számolható átlagár Tőzsdeindex: a tőzsde egészének hangulatát, tendenciáját tükrözi. BÉT – BUX, Dow Jones, Nikkeit-Tokió, FootsietLondon TŐZSDÉN KÍVÜLI KERESKEDÉS JELLEMZŐI A koncentrált piacot a tőzsdei kereskedés jelenti, a nem koncentrált piac az értékpapírok tőzsdén kívüli forgalmazását A tőzsdén kívül zajló, szervezett kereskedelem az OTC (vagy második) piac. A tőzsdére be nem vezetett részvények és kötvények mozognak, folyamat kevésbé szigorúan szabályozott. Harmadik piac: intézményi nagybefektetők

(nyugdíjalapok, biztosítók, befektetési alapok) hozhatnak létre, amelyeknek nem felel meg a tőzsdén keresztüli adásvétel. Az eltérés a másodiktól, hogy piacteremtőként jelennek meg, hatalmas forgalmuk van, díjaik és szolgáltatásaik testreszabottak. Negyedik piac: nem találunk állandó és nyilvánosságra hozott vételi és eladási ajánlatokat. A tranzakciók magánbefektetők között, az intézményesített piacokat kikerülve zajlanak. 16.B Az általános forgalmi adó levonásának lehetősége, tárgyi és személyi feltételei Az előzetesen felszámított adó megosztásának szabályai. Az adólevonási jogosultság keletkezésének időpontja Az áfa hozzáadott-érték adó. Azt hogy az adó ne halmozódjon, ne épüljön be költségként az árba, az adólevonási jog teszi lehetővé. Vannak személyi és tárgyi feltételei ÁFA LEVONÁSÁNAK SZEMÉLYI FELTÉTELEI *egyszeres vagy kétszeres könyvvitel szabályai szerint vezeti nyilvántartását

tételes költségelszámolás szabályait kell alkalmaznia kivétel az átalányadózást választó magánszemély *adóalany, akinek adószámát az adóhatóság jogerősen törölte vagy adószámát felfüggesztette. ÁFA LEVONÁSÁNAK TÁRGYI FELTÉTELEI *az adólevonási jog kizárólag az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentum birtokában gyakorolható, amely az adóalany nevére szól: számla, egyszerűsített számla, szabad forgalomba bocsátásról szóló határozat, egyéb okiratok, bizonylatok, melyek tartalmazzák az adó összegének meghatározásához szükséges adatokat, Európai Közösség tagállamai forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló határozat alapján megfelelő bizonylat, import adójog megbízottnak az adókötelezettség telj szóló nyilatkozat és a termék szabad forgalomba bocsátásáról szóló határozat *az előzetesen felsz. Adó összege nem haladhatja meg a dokumentumban

adóként szereplő, ill az abból adóként kiszámított összeget LEVONÁSI JOG NEM KORLÁTLAN NEM VONHATÓ LE, ILLETVE LEVONHATÓ Exportértékesítés áfaköteles, csak 0% az Áfa!!! Tehát beletartozik az adóköteles értékesítés adó nélküli kategóriába Közösségen belüli értékesítés közösségi adószámmal rendelkező adóalany részére: adómentes ért, adólevonási joggal Közösségen belüli beszerzés: fizetendő és levonható ÁFA!!! 31 Saját előállítású göngyöleg: nem vonható le, előzetesen felszámított áfa-ban nem szerepelhet Kompenzációs felár fogalma = előzetesen felszámított áfa fogalmával Foglaló áfaköteles Előleg levonható Telefonszámla: 70% levonható-30% nem, Közüzemi számla: a hónapban esedékes levonható Apportba adás = értékesítés=fizetendő áfa Kisértékű ajándék=5e Ft alatt Tanácsadás belföldi partnernek: értékesítés=levonható áfa Tanácsadás eu partnernek: áfa hatályán kívüli,

de beletartozik a Lh számlálójába!!! Cég bérbe adja (lakóing bérbeadása, rendeltetéstől függetlenül): T.AM Tárgyi eszköz beszerzésnél 5 év (ingatlannál 10 év) alatt lehet elszámolni időarányosan az áfát Levonható rész: Tárgyi eszköz beszerzési értéke x 0,2 = Előzetesen felszámított áfa x hátralévő hasznos időtartam 60 Állami támogatást kap a vállalkozás az előzetesen felszámított áfát meg kell osztani!!! Tárgyi eszköz esetén akkor nyílik visszaigénylésre lehetőség, ha a tárgyi eszköz beszerzésére jutó levonható, előzetesen felszámított adó összege legalább 200e Ft-tal meghaladja az ugyanezen időszakban fizetendő adó (göngyölített) összegét és a tárgyi eszköz adóval növelt beszerzési árát megfizette. ADÓLEVONÁSI JOGOSULTSÁG KELETKEZÉSÉNEK IDŐPONTJA *a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítéséről kibocsátott számlán feltűntetett időpont *határozat kézhezvétele

áfa-jogcímen teljesített befizetés időpontja *adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja *új közlekedési eszköz értékesítésének időpontja MEGOSZTÁSA Levonási hányad = adóköteles értékesítés adó nélkül adóköteles értékesítés adó nélkül + adómentes értékesítés két tizedes pont Adóköteles értékesítés adó nélküli értéke: értékesítés ellenértéke / 1,2 (20%) vagy / 1,05 (5%) Számlálóban szerepel az adólevonásra jogosító termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás (ideértve az azokhoz kapcs előleget is) adó nélkül számított összesített ellenértéke + növeli az adólevonásra jogosító termékért és szolgnyújtás végzéséhez közvetlenül és közvetetten kapcsolódó költségvetési vagy egyéb támogatás Nevezőben szerepel a számlálóban szereplő + az adólevonásra nem jogosító termékért és szolgnyújtás (előleg is) összesített ellenértékének együttes összege +

növeli az adólevonásra jogosító termékért és szolgnyújtás végzéséhez közvetlenül és közvetetten kapcsolódó költségvetési vagy egyéb támogatás + növeli az adólevonásra nem jogosító termékért és szolgnyújtás végzéséhez közvetlenül és közvetetten kapcsolódó költségvetési vagy egyéb támogatás Levonható rész = arányosítással megosztandó összeg x levonási hányad Le nem vonható rész = arányosítással megosztandó összeg – levonható rész 32 17.A A pénz- és tőkepiaci ügyletek fogalma, fajtái, jellemzői Kamat- és árfolyamkülönbségek a piacon A spot ügylet. Az arbitrage ügylet jellemzői A határidős ügyletek: a forward és a future ügyletek jellemzői, összehasonlításuk. A pénzügyi piacok mindazon szervezett és spontán piacok, ügyletek összességét jelentik, ahol pénzt közvetlenül cserélnek pénzre. Az ügyletek bankkönyvelési műveletként vagy papírok adásvételeként bonyolódnak le

TELJESÍTÉS ESEDÉKESSÉGE SZERINTI ÜGYLETEK *Azonnali (prompt vagy spot) ügyletek: legegyszerűbb, az adásvételi szerződés megkötése és az ügylet teljesítése, azaz a lebonyolítás időben nem szakad el egymástól lényegesen. Köthető tőzsdén és kívül Tárgya lehet áru, értékpapír, könyvkövetelés, bankjegy, nemesfém. A prompt spot ügyleteket készpénzügyletnek v kasszaügyletnek is nevezik. Adásvétel tárgya prompt devizapiaci műveletekről beszélünk Az ügyletkötés napja a tényleges kötési időpont, az értéknap az a naptári nap, amelytől kezdve a tulajdonos a devizával ténylegesen rendelkezhet. *Arbitrázsügylet: arbitrázsőrök figyelik az azonnali és a határidős piacaik egész rendszerének árfolyamait,cél kockázatmentes haszonra szert tenni, egyszerre kötnek meg legalább kettő, egymással ellentétes irányú ügyletet. *Határidős ügyletek: pozíciója lehet gazdálkodásából adódóan (külker-i ügyletekből

származó várható devizamozgások vagy jövőben esedékes hitelfelvétel, értékpapír-vásárlás, eladás) vagy határidős piacon kötött ügylet eredményeképpen. Nyitott pozíció: ár-,árfolyam-,kamatlábváltozásnak kitett eszköze vagy forrása van. Akkor keletkezik, ha a vételi vagy eladási döntés időben eltér a tényleges adásvétel idejétől. Lehet: $ hosszú – long eladásra szánt eszközünk van, árak csökkenésétől tart $rövid – short vételi szándékunk van, az áremelkedéstől tart. Határidős ügyleteknél a jelenben történik a megállapodás az árban, volumenben, minőségben és a teljesítés időpontjában, de a teljesítésre az ügyletkötéshez képest későbbi időpontban kerül sor. Történhetnek: fizikai szállítással, készpénzes elszámolással. Határidős ügyletek fő típusai *Forwardügylet egy ügyletből áll, amelyben a felek egy későbbi időpontra vállalják egy árucikk adásvételét, a kötés során

megállapított áron. Nagy része teljesül, sor kerül a szállításra Viselniük kell azonban a másik fél nemteljesítésének kockázatát. Nehéz zárni A forwardszerződés kétoldalú, harmadik féllel csak egy új szerződés keretében lehet zárni a pozíciót. Gyakran egy külkereskedő és bankja között jön létre, devizára A forwardpiac mindennap más áruval kereskedik mindig ugyanolyan időtávra (1,3,6,12 hónap). Rugalmasabb mint a futurespiac, a szereplők igényeit jobban ki tudja elégíteni. *Futuresügylet: biztosíték- és elszámolási rendszere sokkal pontosabban szabályozott, naponkénti pozícióértékelés és elszámolás a jellemző. A pozíció lejáratáig naponta készpénzben elszámolják a határidős pozíció kötési árfolyama és az aznapi záróár között különbséget, ezzel az elszámolóház által viselt kockázatot csökkenti. Teljesítésének gyakorisága alacsony, néhány %-át szokták lejáratig tartani, pozíció

zárását egy másik ügylett oldják meg. Könnyű a zárás, mert mindennap ugyanazzal az áruval kereskednek, ugyanarra az időpontra. Kevésbé elégíti ki az igényeket 17.B A céltartalék, az écs leírás és a követelések értékvesztésének kezelése a társasági adóban CÉLTARTALÉK MIATTI ADÓALAP-KORREKCIÓ A számviteli szabályok szerint a következő jogcímeken kell, lehet céltartalékot képezni: *Céltartalék a várható kötelezettségekre: a váll köteles céltartalékot képezni a múltbeli v a folyamatban levő ügyletekből, szerződésekből származó fizetési kötelezettségek fedezetére, amelyek bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy esedékességük a mérleg készítésekor még bizonytalan *Céltartalék a jövőbeni költségekre: ezen jogcímen lehetőséget kínál a tv a céltartalék képzésére, nem kötelező. Olyan jelentős, időszakonként ismétlődő jövőbeni ktgek fedezetére történhet a céltartalék képzése, amelyek

feltételezhetően vagy bizonyosan felmerülnek. *Egyéb jogcímen képzett céltartalék: elhatárolt árfolyamveszteség fedezetére képzett céltartalék A számviteli szabályok szerint az adóévben képzett céltartalékot egyéb ráfordításként, a céltartalék-felhasználást egyéb bevételként kell elszámolni. Az adótv nem ismeri el a ktgek és ráfordítások fedezetére képzett céltartalékot: *a céltartalékképzés adóévben elszámolt céltartalék növeli *a céltartalék felhasználás miatt elszámol bevétel csökkenti az adózás előtti eredményt. 33 ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS A tao az eszközök leírását a bruttó értékalapú lineáris leírási módszer szerint lehet érvényesíteni. Az 1 és 2 mellékletben nevesít a törvény. *növeli az AEE-t az adóévben az immateriális jószágokra, tárgyi eszközökre elszámolt terv szerinti és terven felüli écs; az AEE-t az imm javak, tárgyi eszközök értkesítésekor, apportálásakor,

megsemmisülésekor, selejtezésekor ráfordításként elszámolt összege *csökkenti az AEE-t az adott eszközre az adóalapnál érvényesíthető écs leírás, ill értékcsökkenés; ugyanezen javak a beszerzési ár és az adóalapnál elszámolt écs leírás különbözete *csökkenti az AEE-t a terven felüli écs visszaírt összege KÖVETELÉSEK ÉRTÉKVESZTÉSE I.Követelésre elszámolt értékvesztés *Növeli az AEE-t a követelésekre az adóévben elszámolt valamennyi értékvesztés *Csökkenti: az értékvesztés elszámlásának adóévében az tv által elismert rész (90-180 nap 2%, 181-360 nap 5%, 360 napon túl 25%) *Növeli az adóévi AAE-t az értékvesztés elszámolásának adóévében követelésre kimutatott értékvesztésből az adóalapnál elismert rész II.Követelésre elszámolt értékvesztés visszaírása Adóalap csökkentő tétel III.Követelés behajthatatlanná válása, elengedése *növeli az AEE-t a számviteli szabályok szerint

behajthatatlan követelés *csökkenti az AEE-t a tao szerinti behajthatatlan követelés IV.Korábban behajthatatlanná vált követelésre befolyt összeg Csökkentő tétel V.Behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés Növelő 34 18.A A fedezeti ügyletek (hedge) jellemzői Az opciós ügyletek értelmezése A swap-ügyletek jellemzői A FEDEZETI ÜGYLETEK JELLEMZŐI A fedezetiügylet-kötők (hedgerek) a határidős piacot arra használják fel, hogy a más ügyleteik keretében kalkulált hasznukat lefedezzék, ill annak realizálását biztosítsák. Az árfolyam-, kamatkockázatból eredő veszteség elkerülése érdekében kötnek egy – eredeti pozíciójukkal ellentétes irányú – határidős ügyletet. A változás így kedvezően és hátrányosan is érinti őket. A potenciális veszteséggel szembeni fedezettség ára a határidős piacon a potenciális nyereségről való lemondás. A fedezeti (hedge) ügyleteknek két típusa van:

*Vételi hedge-ügylet: vagy long ügylet a gazdaság szereplőjét egy későbbi időpontban szükséges deviza megvásárlásakor vagy értékpapír jövőben tervezett vásárlásakor az árfolyam emelkedése fenyegeti. *Eladási (short) ügylet a jövőben szabad devizával rendelkező exportőrt vagy egy későbbi időpontban eladni szándékozó értékpapír-tulajdonost az árfolyam csökkenése fenyegeti. OPCIÓS ÜGYLET a két fél egy termék feletti rendelkezési jog adásvételére köt üzletet. Az opció vevője megvásárolja azt a jogot, hogy egy adott későbbi időpontban v időpontig eldönthesse, hogy kíván-e élni az opciós szerződésben kikötött vételi v eladási joggal. Az opció eladóját a szerződés arra kötelezi, hogy az opció vevője élni kíván a joggal, úgy teljesítse a szerződésben foglalt vételi v eladási kötelezettségét. Az opció tárgya bármilyen termék lehet. Lehívás szerint lehet európai típusú a lejárat napján

érvényesíthető az opció, amerikai lejáratáig bármikor Az opcióban foglalt jog alapján: *Vételi opció (call) olyan kétoldalú ügylet, amelyben az egyik fél az opciós díj (prémium) megfizetése fejében jogot szerez arra, hogy meghat jövőbeli napon valamely termék megadott mennyiségét előre megállapított kötési árfolyamon megvehesse. Az opció eladója (kiírója) a díj ellenében kötelezettséget vállal A call opció jogosultja akkor hívja le az opciót ha a lejárati napon az azonnali (prompt) árfolyam magasabb, mint a kötési árfolyam. *Eladási opció (put) a jogosult (az opció vevője) díj ellenében arra szerez jogot, hogy lejáratkor a kötési árfolyamon adhassa el az opció tárgyát képező árut az opció kiírójának. A put opció jogosultja akkor fogja lehívni az opciót, ha lejárati napon az azonnali (prompt) árfolyam alacsonyabb, mint a kötési árfolyam. Az opciók jogosultjának vesztesége korlátozott, nyeresége

elméletileg korlátlan. Az opciók eladójának (kiírójának) nyeresége korlátozott (max. opciós díj), vesztesége korlátlan A nyereségküszöb az az árfolyam, ahol sem a jogosult, sem a kötelezett nem nyer és nem is veszít. Jelenlegi árfolyam mellett a jelenben nyereséggel, veszteséggel, zérus eredménnyel lehetne érvényesíteni megkülönböztetünk: *pénzt hozó opciót (ITM – in the money) - vételi opció esetében: az azonnali (spot) árfolyam > kötési árf - eladási opció esetében: a kötési árf > spotárfolyam *pénzvesztéssel járó opció (OTM – out of money) - vételi opció esetében: kötési árf > spotárf - eladási opció esetében: kötési árf < spotárfolyam *pénzénél maradó opció (ATM – at the money) - kötési = azonnali árfolyam Felhasználási területei az opciós ügyleteknek: *jövedelem, a vagyon értékének védelmére tág lehetőséget ad, kockázat jelentősen mérsékelhető, ügyfél mentesül

különféle ktges és felesleges ügyletek vállalásától *opciós piacok fontos szereplői a spekulánsok nagy profit megszerzésére törekszenek *opciók jelentős eszközei a kereskedelmi ügyletekből származó kockázatok fedezésének SWAPÜGYLET két partner közötti megállapodás, amelynek keretében egy előre meghatározott formula szerint cserélnek ki egymással jövőbeli pénzáramlásokat. Közvetlen formában vagy közvetítő segítségével kerül sor *kamatlábswap: meghatározott kamatfizetések kicserélésére, azonos pénznemben, meghatározott eszmei tőkére és meghatározott időtartamra vonatkozóan. Legegyszerűbb és leggyakoribb változata az ún kuponswap, amelyben fix és változó kamatok cseréjére kerül sor. A változó kamatot a LIBOR vagy más ref kamat hat meg Két olyan partnert kapcsolhat össze, akik különböző előnyökkel rendelkeznek a fix kamatozású, hosszú lejáratú piacokon és a rövid lejáratú, változó kamatozású

piacokon. Mindkét fél azon a piacon veszi fel a hitelt, ahol előnye van, majd egy swapmegállapodás keretében kicserélik a kamatfizetéseket. *devizaswap: egy adott devizában felvett hitel tőkeösszegét és kamatait egy másik devizában felvett hitel tőkeösszegére és kamataira cserélik. Legegyszerűbb változata amikor mind a két kölcsön fix kamatozású 3 lépésből áll: az ügylet megkötésekor az érvényes spot árfolyamon kicserélik a tőkét, kamatfizetések esedékességekor kicserélik az előre rögzített kamatösszegeket, lejáratkor a hitelek tőkeösszegét visszacserélik 35 18.B A nem önálló tevékenységből származó jövedelmek, valamint az egyéb jövedelmek tartalma és megállapításának szabályai Mindkettő az összevont jövedelmek kategóriába tartozik. NEM ÖNÁLLÓ TEVÉKENYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM *munkaviszonyból származó jövedelem *országgyűlési, helyi önkormányzati képviselői tevékenység *társas

vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködésekor ha a kapott juttatást a vállalkozás ktgei között számolják el *jogszabály alapján választott tisztségviselő (kivéve könyvvizsgáló), ha ezt a tev. nem ev-ként végzi *segítő családtag tevékenysége *nemzetközi szerződés hatályában a nem önálló munka, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszony Jövedelemnek számít főszabályként azon bevételek összessége, amelyeket a magánszemély a felsorolt jogviszonyok alapján pénz formájában vagy jutalom vagy költségtérítés címen kap, más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj. Nem minősül bevételnek: *felszolgálás díj *üzemanyag megtakarítás címen kapott összeg *munkába járás esetén utazási bérlet, jegy összege, saját gépjárművel történő munkábajárás esetén a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság

km-kén 9 Ft értékben *kiküldetés következtében hivatali, üzleti utazás költségtérítése címen *természetbeni juttatás Levonható: *munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont és befizetett tagdíj összege, önálló tev hiányában ktgként el nem számolható kamarai tagdíj címén befizetett összeget is *legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig elismert költség *a külszolgálat címén kapott összeg 30%-a, de legfeljebb a kormrendeletben igazolás nélkül elismert ktg EGYÉB JÖVEDELEM Azok a jövedelmek amelyek sem a jövedelem, sem az önálló, sem a nem önálló tevékenységből származó jövedelmek csoportjába sem sorolhatók. Főszabály szerint a bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni *adóterhet nem viselő járandóság *szakképzéssel összefüggő juttatás, hallgatói munkadíj, szociális gondozói díj az adóterhet nem viselő járandóság értékhatárát meghaladó

része *magánnyugdíjpénztár tagja egyéni számláján jóváírt tagdíj-kiegészítésének a tb nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt visszafizetett összeg *önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár a tag részére teljesített, nyugdíjnak nem minősülő nyugdíjszolgáltatás *önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tag részére teljesített, adómentesnek nem minősülő nyugdíjszolg *önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által kifizetett összeg *önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a magánszemély tag egyéni számláján jóváírt igazolt összeg kivétel a tvben *vásárolt követelésből származó bevételnek a követelés vásárlási ellenértékét meghaladó része *önálló orvosi tev-ről szóló tv szerinti működtetési jog átruházásából származó bevételnek a korábban écs leírás címén ktgként el nem számolt szerzési értéket és a megfizetett illetéket meghaladó része. 36 19.A A

Nemzetközi Valutaalap (IMF) Az IMF pénzügyi forrásai és hitelezési tevékenysége A Világbank szerepe és működése. A Világbank csoport tagjai IMF (International Monetary Fund) 1945-ben alakult meg, működését 1946-ban kezdte meg. ALAPÍTÁSA CÉLJA: *nemzetközi kereskedelem kiegyensúlyozott növekedésének biztosítása *árfolyam-stabilitás elősegítése *részvétel a tagországok között folyó fizetések multilaterális rendszerének kialakításában *világkereskedelem növekedését akadályozó devizakorlátozások megszüntetésének elősegítése *pénzügyi erőforrások biztosítása a tagországok számára, fizetésimérleg-pozíciójuk kiigazítása a kereskedelmi és fizetési korlátozásokhoz való visszatérés nélkül *nemzetközi monetáris problémákkal kapcsolatos együttműködés és konzultációs fórum lehetőségének biztosítása IMF SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Döntéshozó testülete a Kormányzótanács. Évente egyszer

Közgyűlésen tanácskozik, a Világbank Kormányzótanácsával együtt. Ügyvezető Igazgatóság (ügyvezető igazgatókból és az intézmény vezérigazgató) dönt a folyamatos tevékenységet érintő ügyekben. Adhoc bizottságok: konkrét feladat megoldása Tízek tanácsa: kölcsönös hitelnyújtás szervezetként, Ötök csoportja: No, USA, Japán, Fro, Nagy-Britannia IMF TAGSÁG 3 kritérium: csak országok pályázhatnak, kapcsolataikat önállóan alakítják, hajlandók és képesek a kvóta befizetésére, nemzeti valuta konvertibilissá tételére IMF PÉNZÜGYI FORRÁSAI ÉS HITELEZÉSI TEVÉKENYSÉGE IMF ALAPTŐKÉJE: olyan pénzalapot hoznak létre, amely hozzájárulhat az egyes tagállamok fizetésimérlegdeficitjének áthidalásához, a nemzeti valuták árfolyamának ellenőrzéséhez, stabilitásának megerősítéséhez. A kvóta befizetéséből tevődik össze. Kvóta összege a kötelező hozzájárulás mértéke, fontossága: finanszírozási gondokkal

küzdő ország segítése, ez határozza meg mekkora hitelt vehet fel az ország, szavazati ereje ettől függ, az SDR allokációjából való részesedés aránya IMF KÖLCSÖNFORRÁSAI külső kölcsönt is felvehet az IMF ha az alap likviditása alacsony. SDR különleges lehívási jogok mesterségesen létrehozott pénz. Célja A nemz likviditás hosszú távú globális növelésének és a nemzetközi tartalékok kiegészítésének eszköze, hozzájáruljon a nemzetközi ker és gazd tevékenység fejlődéséhez, multilaterális elszámolási rendszer kibontakozásához, árfolyam-stabilitás kialakulásához, gazd stagnálás, túlkereslet és az inflációs tendenciák elkerüléséhez. Funkciója: nemzetközi tartalékeszköz, elszámolási eszköz. IMF HITELEZÉSI TEVÉKENYSÉGE az átmeneti fizetésimérleg-nehézségekkel küzdő tagállamok számára ideiglenes kiegyenlítési lehetőséget biztosít. Legfontosabb célja: a nemzetközi valutáris kapcsolatok

liberalizációja A hitelezés főbb alapelvei: *hitelhez csak az az IMF-tagország juthat, amelynek folyó fizetési mérlege egyensúlyhiánnyal zárul, *kedvezményes finanszírozás hitelfelvételi lehetőséget a kvóták hat meg devizahitelt az igénylő ország saját valutája ellenében veheti fel (swap) *eladósodása fokozódik szigorodnak a feltételek HITELEK FAJTÁI ÉS JELLEMZŐI *Rendszeres hitelek: alaptőkéből folyósítja *Kompenzáló és feltételes finanszírozási hitellehetőség: ha az áru- szolgáltatásexportból származó bevétele csökken, ill a gabonaimport ktge megemelkedik *struktúrakiigazító hitelek: alacsony jövedelmű fejlődő országok számára *Megnövelt struktúrakiigazító hitelek: az előző szűknek bizonyult *A súlyosan eladósodott szegény országok számára folyósított hitelek *Rendkívüli segítség *Rendszerátalakító hitellehetőségek IMF – Magyarország 1982-ben csatlakoztunk. Ún belga csoporthoz tartozunk

besorolás alapján Közvetlen előny: megnyíltak számunkra az IMF hitelforrásai Közvetett előnyök: javítja az ország megítélését, beruházási célú hitelekkel segítheti a magyar gazdaságot 37 19.B Az áfa fizetési kötelezettség tartalma és keletkezésének időpontja A vevő kezessége az eladó adótartozásáért. Az adó fizetési kötelezettség halasztásának esetei és szabályai Az adóalanynak adót kell fizetni a belföldön, adóalanyi minőségben teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, Közösségen belüli ügyleteknél, termékimportnál. KÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSE: *Számlában, számlát helyettesítő okmányban a teljesítés napjaként feltüntetett időpont, amennyiben az értékesítésről számlát v számlát helyettesítő okmányt bocsátanak ki *Ha a jogszabály minősítést ír elő, a teljesítés időpontja a minősítésről szóló okirat átvételének napja *a bérlő v a vevő tulajdonosként

való rendelkezésre jogosultságot szerez, ill a terméket birtokba veszi *egyes részletkifizetések esedékességének napja *eladási megbízásnál a bizományos saját nevében teljesíti a termékértékesítést *vételinél a bizományos megszerzi azt a jogot, hogy saját nevében rendelkezzen a termék felett. *vagyoni értékű jogok átengedésénél az elszámolás esedékességének napján keletkezik *a termék nem pénzbeni betétként, hozzájárulásként való átengedésének napja *bérbeadás, előfizetés esetén a részkifizetések esedékessége *hatósági végzés esetén a jogerőre emelkedés napja *építési szerződés esetén az egyes építési szakaszok elvégzéséhez külön teljesítési időpontot határoznak meg *előleg pénzösszeg átvételének napja *beruházásnál tárgyi eszközök rendeltetésszerű használatba vétele *gazdasági tevékenység megszűnésekor az adófizetési köt megszűnéséhez kapcsolódó adóbevallás

benyújtására előírt időpont *közösségen belüli termékbeszerzésnél a termék feladásának v elfuvarozásának napját kell tekinteni Közösségen belüli ügyleteknél: *azonos a belföldi ügyletekhez Termékimport: *vámjogi szabad forgalomba bocsátásról szóló határozat közlésének napján *vámjogilag szabad forgalomba helyezettnek kell tekinteni, az intézkedésre okot adó körülmény keletkezésének időpontja *a másik tagállamba történő elfuvarozásra, eljuttatásra meghatározott határidő utolsó napját követő napon keletkezik *az adóhatóság a feltételek teljesítésének hiányáról a vámhatóságot értesítette ADÓFIZETÉS HALASZTÁSÁRA JOGOSULT az az adóalany, aki *az adó fizetésére mint a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany kötelezett *az adó alapjának megállapításához szükséges okiratot kézhez kapja ill ellenértéket megfizeti *halasztás haladéktalanul lejár, ha: fennálló tartozást

átvállalják, adóalanyiság megszűnik, adóalany jogállása megváltozik, így nem lenne követelhető; ellenértéket egészben vagy részben 30 vagy 60 napon belül nem fizették meg; *nyilvántartását az egyszeres és kettős könyvvezetés szabályai szerint vezeti *maximum addig tart ameddig az ellenértéket megfizeti VEVŐ KEZESSÉGE AZ ELADÓ TARTOZÁSAIÉRT Főszabály: a teljesítésre kötelezett adóalany fizeti meg Eltérés: *termékimportnál az importáló *saját vállalkozásban végzet beruházásnál a beruházó *adóköteles ingyenes eszközátadás esetén az eszköz átadója, *megszűnéshez kapcsolódó áfafizetési kötnél a megszűnéshez kapcsolódó adóbevallás benyújtója fizeti. Áfalevonásra jogosult adóalany a levonható előzetesen felszámított adó erejéig kezeként felel azon adóösszeg megfizetéséért, amelyet a termékért és szolgnyújt teljesítése során más adóalany rá áthárított. A kezesi felelősséget az a

vélelem alapozza meg, hogy a nem fizető vevő nehezíti az eladó adófizetési kötelezettségének teljesítését. Amennyiben a vevő eleget tett fizetési kötelezettségének, a kezesi felelőssége megszűnik. Nem készfizető kezesség, ami azt jelenti hogy az adóhatóság csak akkor fordulhat a kezes ellen, ha az adóalannyal szemben a követelést nem tudja érvényesíteni. 38 20.A Az EU pénzügyi rendszerének sajátosságai A közös pénz bevezetése, a közös pénz előnyei A Maastriíhti Szerződés és az EMU. Az EU közös költségvetése A maastrichti szerződést (hivatalosan Szerződés az Európai Unióról) 1992. február 7-én írták alá Maastrichtban az Európai Közösség tagjai és 1993. november 1-jén lépett hatályba, a Delors Bizottság idején Az Európai Unió megalakulásához vezetett, a pénzügyi és politikai unióról szóló különböző tárgyalások eredménye volt. A szerződés tartalmazta az euró bevezetésének

körülményeit, és itt jelenik meg az Unió három pilléres szerkezete. A három pillér Az Európai Unió három tartópillére az Európai Közösségek, a közös kül- és biztonságpolitika és a bel- és igazságügyi együttműködés.Az első pillért az Európai Gazdasági Közösség Az elsőt az Európai Szén- és Acélközösség és az Euratom alkotja. A második pillér alapja az Európai Politikai Együttműködés, amelyet jelentősen kibővített a szerződés. A harmadik pillér elhozta a jogszabályok, az igazságszolgáltatás, a menedékjog, a bevándorlás összehangolását. Eredetileg az Európai Közösség főként a gazdasági és kereskedelmi ügyekkel foglalkozott. Az Európai Bizottságnak és az Európai Bíróságnak jelentős hatalom összpontosult a kezében, ezért függetlenek a tagállamok kormányaitól. Az Európai Parlamentnek, amelyet közvetlenül az Európai Közösség tagállamainak állampolgárai választanak, szintén számottevő

politikai ereje volt. A fennmaradó ügyekben a tagállamok kormányai döntöttek Ezt a rendszert közösségi módszernek hívták vagy szupranacionalimusnak. Sokan szerettek volna az Európai Közösségnek beleszólást adni a külpolitikába, a hadügyekbe és büntetőjogba. Azonban több tagállam túl kényesnek ítélte ezeket a területeket ahhoz, hogy a közösség szabályozza és a közösség vezetésének nagyobb ereje legyen, mint az egyes államok kormányainak. Tehát egy kormányközi rendszert kell szerintük alkalmazni a nemzetek feletti helyett. Más államok féltették az államok feletti, független intézményeket (Európai Bizottság, Európai Bíróság, Európai Parlament). A három pilléres szerkezet elválasztja egymástól a gazdasági területeken meglévő hagyományos közösségi felelősséget és az új külügyi, katonai (második pillér) és bűnügyi hatásköröket (harmadik pillér). A monetáris unió A szerződés az Európai Gazdasági

és Monetáris Unióval kapcsolatban megállapította a főbb dátumokat: • 1998. december 31-ig létre kell hozni az Európai Központi Bankot, a Központi Bankok Európai Rendszerét, el kell dönteni, hogy mely tagállamok vezetik be az eurót, és rögzíteni kell az árfolyamokat • 1999. január 1-jén számlapénzként megjelenik az euró, közös monetáris politika gyakorlása • 2002. január 1-jén euró fizikailag is megjelenik a pénzforgalomban • 2002. február 28-ig a nemzeti valuták kivonása a forgalomból Megszabta az euró bevezetésének feltételeit is, ezek az úgynevezett maastrichti konvergenciakritériumok: • A tagország inflációja legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legkisebb inflációval rendelkező ország inflációjának átlagát • Az államháztartás hiánya nem lehet nagyobb a GDP 3 százalékánál • Az államadósság nem lehet nagyobb a GDP 60 százalékánál • A valuta árfolyamának 2 éves periódusban

stabilnak kell lennie egy meghatározott sávon belül (ERM) • A hosszú távú kamatszint 2 százalékpontnál jobban nem haladhatja meg a három legkisebb inflációval rendelkező ország kamatszintjeinek átlagát Az eurót bevezető országok alkotják az eurózónát. A szerződés életbe lépése A maastrichti szerződést 1992. február 7-én írták alá hollandiai Maastrichtban, ahol a végső tárgyalások folytak 1991 decemberében. A szerződés 1993 november 1-jén lépett életbe és azóta többször kiegészítették, módosították 20.B Az AEE csökkentő tételek tartalma, szerepe a társasági adóban AZ ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNYT CSÖKKENTŐ TÉTELEK A KÖVETKEZŐK - Követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés behajthatatlanná vált rész és a követelés átruházásakor, kiegyenlítésekor, beszámításakor a követelés könyv szerinti értékét meghaladóan elszámolt bevétel, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés (90-180 nap 2%,

181-360 nap 5%, 360 napon túl 25%) - az előző évek elhatárolt veszteségéből az adóévben elszámolt veszteség - az adóévben egyéb bevételként elszámolt előző évi céltartalék - bevételként elszámolt kapott osztalék és részesedés összege, kivéve az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék és részesedés következtében elszámolt bevétel 39 - az eredményből fizetett ráfordításként elszámolt, az előző évben növelő tételként figyelembe vett, és az adóévben visszatérített adó - alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés saját közvetlen költsége a felmerülés évében vagy az értékcsökkenés elszámolásának adóévében legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig; az adózó nem csökkentheti az adózás előtti eredményt az említett költségből (ráfordításból) a fejlesztés céljára v a tev ktgei napjáig az adóhatóságtól igényelt vagy az adóévben – visszafiz

köt nélkül – kapott támogatás, juttatás összegével, ill ha él a választási lehetőséggel a támogatás, juttatás alapján az adóévi adózás előtti eredménye javára elszámolt bevétellel. - szakmunkástanulók képzése utáni összeg (tanfolyam nem!!!) szakmunkások foglalkoztatása miatti összeg minimálbér 24%-a x hónap; 12%-a ha az iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi - korábban munkanélküli utáni összeg - csökkentett munkaképességű dolgozót alkalmaz 62500 x annyi hó x annyi fő DE csak akkor ha nem haladja meg az állomány létszám a 20 főt!!! - adótv szerint számított tárgyévi céltartalék - adótv szerint számított écs leírás - elismert piacon bonyolított ügyletek nyereségének az 50%-a - kapott jogdíj 50%-a, de nem lehet több mint az AEE 50%-a - kapcsolt vállalkozásoktól kapott kamat 50%-a de nem lehet több az AEE 50%-nál - elengedett adóbírság ha az adóévben bevételként

elszámolt, az előző adóévekben az adózás előtti eredményt növelő tételként figyelembe vett összeg - Fejlesztési tartalék = eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege DE legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 25%-a és legfeljebb adóévenként 500 M Ft. - Visszafizetési kötelezettség nélkül kapott – pénzügyileg rendezett – támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz és a térítés nélkül átvett eszköz - Átvállalt tartozás, az eredeti jogosult által elengedett kötelezettség miatt az adóévben bevételként elszámolt - Visszavásárolt saját üzletrész, saját részvény bevonása következtében elszámolt bevételnek a visszavásárolt saját üzletrész, saját részvény bekerülési értékét meghaladó része - Forintról devizára, devizáról forintra, vagy devizáról más devizára való áttérés

következtében az eredménytartalék csökkentéseként elszámolt átszámítási különbözetek összege az áttérést követő adóévben - Legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén, személyenként, havonta a megváltozott munkaképességű mv-nak kifizetett munkabér, de legfeljebb az adóév első napján érvényes minimálbér, feltéve ha az adózó által foglalkoztatottak átl állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt. - Helyi iparűzési adó alapján adóévi ráfordításként elszámolt összeg, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege, feltéve, hogy nincs állami v önkorm adóhatóságnál nyilvtartott adótartozása. - Mikrovállalkozásnak minősülő adózónál a foglalkoztatottak átl állományi létszáma előző adóévhez viszonyított növekményének és az adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összegének szorzata, feltéve a fogl átl

állományi létszáma a megelőző adóévben legfeljebb 5 fő és nincs adótartozás - Adomány kiv a Műsorszolgáltatási Alapnak közérdekű kötelezettségvállalásként adott összeg. Az adomány teljes összege, tartós adományozás esetén az első teljesítést követő évtől ezen a jogcímen adott adomány további 20%-a de együttesen legfeljebb az AEE 20%-a érvényesíthető közhasznú szervezet, egyház támogatás és közérdekű kötelezettségváll esetén. Ezek együttesen nem haladhatják meg az AEE 25%-át Csak akkor csökk ha ezektől a szervezetektől rendelkezik igazolással. Közhasznú: teljes összeg csökkentő is és nővelő is, Kiemelten közhasznú: másfélszerese csökkentő, teljes összeg nővelő!!!! - Beruházások Nem haladhatja meg az AEE és nem lehet több 30 M Ft-nál. 40 21.A A váltó fogalma, típusai, kellékei, funkciói A váltócselekmények értelmezése: a váltó kibocsátása, a váltó forgatása, a forgatás

módozatai, a váltó elfogadása, a váltó fizetés végetti bemutatása. A váltó leszámítolása és viszontleszámítolása A váltó jogszabály által előírt alaki kellékekkel rendelkező, meghatározott későbbi időpontra szóló pénzkövetelést megtestesítő értékpapír. Két alaptípus: SAJÁT: kiállító aki saját nevében feltétlen fizetést ígér a kedvezményezett javára („fizetek ezen váltó ellenében . Részére) IDEGEN a kibocsátó felszólítja saját adósát, címzettet, hogy az fizessen a váltón megjelölt kedvezményezett javára. (fizessen címzett ezen váltó ellenében kedvezményezett részére) speciális esete a saját rendeletre szóló idegen váltó, az eladó állít ki egy idegen váltót, melynek kedvezményezettje és kibocsátója is ő lesz, míg a címzett a vevő (Fizessen nekem) A legelső kedvezményezett=rendelvényes ESEDÉKESSÉGÜK SZERINT *megtekintésre szóló, bemutatáskor esedékes *megtekintés után bizonyos

időre szóló *kelet után bizonyos időre szóló *meghatározott napra szóló IDEGEN VÁLTÓ KELLÉKEI (nem hiányozhat) - váltó elnevezése az okirat szövegében - határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás - fizetésre kötelezett neve -esedékesség megjelölése - fizetési hely megjelölése - annak neve, akinek részére vagy rendelkezésére a fizetést teljesíteni kell - váltó kiállításának napjának és helyének megjelölése - kibocsátó aláírása SAJÁT VÁLTÓ eltérés: fizetési felszólítás helyett saját kötelezettségvállalás szerepel, nincs fizetésre kötelezett neve, nem kibocsátó hanem kiállító van A hiányuk esetén nem lesz automatikusan érvénytelen, pótolható. KIEGÉSZÍTŐ KELLÉK nem teszi automatikusan érvénytelenné, legismertebb az ún. rendeleti záradék FUNKCIÓJUK SZERINT hiteleszköz, fizetési eszköz, fedezeti eszköz VÁLTÓCSELEKMÉNY ÉRTELMEZÉSE főszabályként váltóképes személy

állíthat ki, az a személy aki cselekvőképesnek minősül. A jogosult a váltóval 3 dolgot tehet: 1. esedékességig megőrzi 2. forgatja: egy új kedvezményezettre Teljes forgatmány a korábbi forgató megjelöl egy új kedvezményezettet (forgatót), üres forgatmány, amikor nem. Saját váltónál a kiállító, idegennél a kötelezett tartozik fizetni Ők ill kezeseik az ún. egyenes váltóadósok Igény érvényesítése bemutatással történik Ún megtérítési adósokhoz akkor fordulhat nem szerződésszerű teljesítés esetén, ők a váltó forgatói, idegen váltó kibocsátója, felsorolt kezesek, fizetésért egyetemlegesen felelnek. VÁLTÓ LESZÁMÍTOLÁS ÉS VISZONTLESZÁMÍTOLÁSA Leszámítolás v diszkontálás: a váltóköveteléshez annak esedékessége előtt is hozzájuthat a jogosult, ha a váltót eladja egy hitelintézetnek. A bank levonja az esedékességig hátralévő időszakra jutó kamatot Váltó összege=névérték x hátralévő napok

száma x leszámítolási kamatláb /(360 x 100) Viszontleszámítolás v rediszkont = váltót leszámítoló bank ugyancsak eladhatja a váltót más hitelintézetnek, jegybanknak 41 21.B Az önálló tevékenységből származó jövedelmek csoportosítása, tartalma és megállapításának szabályai Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Ilyenek: *egyéni vállalkozói kivét *mezőgazdasági őstermelő *bérbeadó *választott könyvvizsgáló tevékenység *gazdasági társaság magánszemély tagja által által külön szerződés szerint teljesített mellékszolg ha a társaság a költségeit nem a költségek között számolta el Önálló bevétel része: *ezen címen kapott költségtérítés Nem része: átalányadózás, tételes átalányadózást alkalmazza; ha az adót helyette a kifizető vonja el és fizeti be; nem kell az

összevont adóalapba beszámítani, természetben juttatás, kamatkedvezmény címen kap Jövedelemszámítás: - tételes költségelszámolás - önálló tevékenység bevételének 10% Mezőgazdasági őstermelő csökkentheti: *50%-ában megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként a havi bérrel, de maximum a minimálbér összegével; szakképző iskola tanulójával kötött tanulószerződés alapján a minimálbér 24%ával, ha együttműködési megállapodás 12%-val *hipa alapján számolt költséggel, nincs állami vagy önkorm-i tartozása *sikeres szakvizsgát tett szakképző iskolai tanuló folyamatos foglalkoztatása, 6 hónapon belül szabadult foglalkoztatása, pártfogó felügyelet alatt álló alkalmazott a tb járulék összegével *korábban munkanélküli személyt foglalkoztató 42 22.A A factoring ügylet jellemzői, szereplői és az ügylet lebonyolítása, előnyei a hitelügylettel szemben A forfait

ügyletek jellemzői. Forfait: (bizonyos dolgokról való lemondást jelent) Két lényeges kitétele van: a követelés egészét megvásárolja a bank; illetve a banknak nincs visszakövetelési lehetősége!!! Közép és hosszú lejáratú követelések megvásárlása (1-15 év); számlakövetelések és váltók megvásárlása; általában jelentős összegű; visszkereseti jog kikötése kizárt; A kockázatviselés és a finanszírozási funkció egymástól elválaszthatatlan. A visszkereseti jog kikötése kizárt; Az importőr az ügylet létrejöttéről nem szerez tudomást; drága finanszírozási forma; Követelések megvásárlása és a szolgáltatás egyik eleme a finanszírozás (mindkettőre jellemző) Faktorálás (Faktoring): kereskedelmi számlákba foglalt pénzkövetelésre szóló jogosultság engedményezése, mely bankári biztosítékkal nem fedezett. (A követelés szolgáltatásból, áruk szállításából ered és rövid lejáratú) Szereplői: 1. Az

áruügylet eladója (faktorszolgáltatás vevője) aki megbízza a faktorbankot követelésnek behajtásával vagy megvásárlásával. A faktorlásából származó költségeket teljes mértékben neki kell állnia 2 A faktorbank, aki a faktorálást nyújtja. 3 A vevőnek szerepe a faktorálásnál közvetlenül nincs, a költségeket az eladó állja Fajtái:1 teljes körű faktorálás = delcredere: felelősség vállalással létre jött faktorálás. Ekkor a bank érvényesíti a visszkereseti jogát; 2. Delcredere felelősség vállalás nélküli faktorálás: Ekkor nem érvényesítik a visszkereseti jogot; 3. Bizalmas/ csendes faktorálás: Úgy adják el a követelést, hogy a vevő nem tud az ügyletről az eladó jó hírneve érdekében; 4. Nemzetközi faktoring: külker-ügylet a faktor-ügylet tárgya A bank által szabott feltételek a faktoring szerződéshez: a) a bank az eladó és a vevő bonitását vizsgálja, vagyis a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi

helyzetüket. Csak akkor köti meg az ügyletet, ha mindkét fél esetében jónak ítéli meg b) A követelés nem lehet vitatott, mely beruházáshoz nem Faktorálás Forfetírozás rövid lejáratú követelések megvásárlása Közép-, hosszú lejáratú követelések megvásárlása (1-15 év) Jellemzően számlakövetelések számlakövetelések és váltók megvásárlása megvásárlása Kis összegű követelésekre is kiterjed Jelentős összegekről van szó; Nagy értékű, egyedi export beruházásokhoz kapcsolódik Visszkereseti jog kikötése gyakori Visszkereseti jog kikötése kizárt (lehetséges) Költségek az egyéb szolgáltatások A visszkereseti jog nem lehetséges ezért, a igénybevételének függvénye biztosítási díj igen magas Általában keretmegállapodások Egyedi megállapodások A teljes kockázat viselése esetén a költségek magasak. A kockázatviselés és a finanszírozás A kockázatviselés és a finanszírozási funkció egymástól

elkülönül (részben vagy egészben) egymástól elválaszthatatlan A vevő a faktor ügyletről tudomást szerez Az importőr (vevő) ügyletről nem szerez tudomást Csak áruügylettől elvált követelések, zárolt Áruügyletből származó követelések, zárolás a összeg nélkül. követelés bizonyos %-ában lehetséges. Szolgáltató-ügyintézői funkció időnként Szolgáltató-ügyintézői funkció időnként jelentős jelentős A szolgáltatás egyik eleme a finanszírozás. A szolgáltatás egyik eleme a finanszírozás 22.B Az AEE növelő tételek tartalma, szerepe a tao-ban - az értékvesztés elszámolásánál az adóévet követő adóévben az adóalap megállapításánál az AEE-t növeli az elszámolás adóévében a követelésre kimutatott értékvesztésből az adóalapnál elismert rész - behajthatatlan adóévben elengedett követelés, követelésre elszámolt értékvesztés összege - az eszközök fenntartására fordított költségnek nem a

vállalkozási tevékenységhez kötődő arányos része - adóévben ráfordításként elszámolt céltartalék összege - adóévben ráfordításként elszámolt adóhiány - Sztv. alapján elszámolt écs leírás - Tárgyévben ráfordításként elszámolt értékvesztése összege - Kapott kölcsön kamatának a saját tőke háromszorosát meghaladó kölcsönszerzésre jutó arányos része - Forintról devizára való áttérés miatti különbözet 43 - - Adóévben megállapított bírság (önellenőrzési pótlék nem!!!) Nem a vállalkozási tev összefüggő egyéb ráfordítás Adóévben terv szerinti écs és terven felüli értékcsökkenésként elszámolt összeg Az a költségként, ráfordításként elszámolt, az AEE csökkenéseként számításba vett összeg, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel. Magánszemély javára kötött egészségbiztosítás díja Garanciális kötelezettségre képzett

céltartalék Kapcsolt váll-tól kapott kamat alapján az adóévben elszámolt bevételt meghaladóan kapcsolt vállalkozásnak fizetett kamat alapján elszámolt ráfordítás 50%-a Adóévben visszafizetési köt nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélk átadott eszköz könyv szerinti értéke, az átvevő által meg nem térített ált forgalmi adó, valamint az átvállalt kötnek az adóévi AEE terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolg bekerülési értéke. Kiv ha állami váll, részben vagy egészben lévő társ privatizációjának v tulajdonukban lévő vagyonrészek értkesítésének MRP keretében történő teljesülése esetén, közműsor-szolgálati műsor támogatására (szponzorálására), a támogatás, juttatás, végleges pénzeszközátadás, térítés nélküli eszközátadás, kötelezettségátvállalás, szolgáltatásnyújtás jogszabály, nemzetközi

szerződés előírása alapján történt, szerződésen alapuló nem számlázott utólag adott engedményként v a szerződésben meghat fizetési határidőn belül pü-i rendezés esetén adott engedményként számolta el az adózó, a támogatást filmalkotáshoz juttatta a Filmiroda az által kiadott igazolásban szereplő összegig Forintról devizára, devizáról forintra vagy devizáról devizára való áttérés során a tőketartalék növeléseként elszámolt átszámítási különbözetek összege az áttérést követő adóévben Az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi ktg-ként, ráfordításként vagy adóévi nettó árbevétel, bevétel, aktivált saját teljesítmény csökkentéseként elszámolt összeg. Kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként elszámolt ö Beruházás, szellemi termék bekerülési értékéből az AEE csökkentésekén elszámolt összeg

kétszerese Átlagos állományi létszám előző adóévhez viszonyított csökkenése és a megelőző év minimálbérének szorzatának 20%-kal növelt értéke Támogatásként, juttatáskén, kizárólag állami tulajdonban lévő vagyon elidegenítése esetén az átutalt összeget legfeljebb az AEE összeg 20%át A kapott kölcsön, zárt körben forgalmazott hitelviszonyt megtestesítő ép miatt fennálló tartozás váltótartozás napi átlagos állománya Saját tőke a jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék és a lekötött tartalék adóévi napi átlagos állománya 44 23.A A lízing ügylet fogalma, motivációs tényezői, előnyei A lízing módozatai A lízingdíj és a lízingszorzó számítása Lízing: Olyan ügylet amely során, a lízingbe adó azzal a céllal vásárolja meg a lízing tárgyát képező dolgot, hogy díj fizetés ellenében meghatározott időre a dolog használatát a lízingbe vevőnek átengedje. Fajtái: Pénzügyi

lízing; Operatív lízing; Vissz lízing; Szerviz lízing; 1.Pénzügyi lízing: Olyan tartós (365) napot meghaladó bérlet, (tárgyi eszköz használatba adása ) amelynél legkésőbb a szerződés lejártával a bérlő a tulajdonjogot megszerzi. A lízing olyan speciális változata, amikor a futamidő végén a lízingelt dolgot tulajdon joga átkerül a lízingbevevő tulajdonába. A lízingbe vevő tartja nyilván a lízingelt eszközt, a költségeket és az eszköz értékcsökkenését is. Abban az esetben, ha a futamidő alatt a lízing szerződés meghiúsul akkor a lízingbe vevőnek meg kell fizetni a még hátra lévő lízingdíjat. Operatív lízing: Operatív lízing esetében lízing-díj az eszköz használatáért fizetett díj, de a futamidő végén a lízingelt dolgot tulajdonjoga nem kerül át a bérlő tulajdonába. Az eszköz nyilvántartása és az értékcsökkenés elszámolása a lízingbe adó lehetősége, őt illeti. A lízingbe vevő a futamidő

végén meghosszabbíthatja a lízingszerződést és jogosult a dolog működéséből eredő hasznokat beszedni. Vissz lízing: Átmeneti pénzügyi probléma finanszírozására alkalmazott mód. A vállalkozás a tulajdonában lévő termelő eszközöket értékesíti a lízingtársaságnak, majd megkezdi annak visszalízingelését. Az eszköz az eredeti rendeltetési helyéről nem mozdul el, hanem a tulajdon jog kerül át a lízingtársaság tulajdonába. Mind addig amíg a lízingdíj kifizetésre nem kerül az eszköz felett a lízingtársaság rendelkezik. Szerviz lízingdíj: Speciális lízingfajta, mert járulékos szolgáltatásként kapcsolódhat a pénzügyi vagy az operatív lízinghez. Az eszközökhöz szerviz szolgáltatást biztosít és, hogy milyet azt a lízingszerződésbe kell foglalni Lízing szereplők szerinti csoportosítása: Bilateriális lízing: Ebben az esetben két szereplő van a lízingbe vevők és adók. Trillateriális lízing: Ebben az

esetben három szereplő van, a szállító cég a lízingbe adó és a lízingbe vevő Lízingdíj: Tartalmazza az eszköz használati díját a kamatot a lízingtársaság hasznát, ha kell a biztosítási díjat. Megnevezés Pénzügyi lízing lízingbe adó lízingbe vevő X X X Operatív lízing lízingbe adó lízingbe vevő X 1. A birtoklás joga 2. A tulajdonlás joga X 3. A lízingelt dolog a X vagyoni nyilvántartásban 4. Az értékcsökkenés X X elszámolása 5. A lízingügylet X X bevétele 6. A lízingdíj X X Teljes lízingdíj = egy időszakra eső lízingdíj X időszakok száma) + egyéb kötlségek Lízingszorzó = fizetendő teljes lízing / lízingtárgy teljes ára 23.B A számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány tartalma, szerepe az általános forgalmi adóban. A nyugtaadási kötelezettség Az adó visszaigénylés szabályai az áfa rendszerében Az áfalevonási jog kizárólag az előzetesen felszámított adó összegét

hitelesen igazoló dokumentum birtokában gyakorolható. SZÁMLA adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papíralapú v a vevővel történt megállapodás alapján elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely tartalmazza: *számla sorszáma *kibocsátásának kelte *termékértékesítést teljesítő, szolg nyújtó adóalany neve, címe adószáma *vevő neve, címe közösségi adószáma *közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén a vevő közösség adószáma *teljesítés időpontja *a termék megnevezése, besorolási száma, *a termék, szolg egysége, mennyisége *adó nélküli egységára *adó nélküli egységár összesen *felszámított adó %-os mértéke *áthárított adó összege összesen *számla végösszeg 45 *fizetés módja és határideje *új közlekedési eszköz másik tagállamba történő értékesítése esetén az első forgalomba helyezés időpontja *fizetésre a pénzügyi képviselő kötelezett annak

neve, címe, adószáma EGYSZERŰSÍTETT SZÁMLA: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papír alapú, vagy a vevővel történt megállapodás alapján - külön jogszabály által meghatározottak szerint - elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza: *számla sorszáma *kibocsátásának kelte *termékértékesítést teljesítő, szolg nyújtó adóalany neve, címe adószáma *vevő neve, címe közösségi adószáma *közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén a vevő közösség adószáma * a termék megnevezése, besorolási száma *adóval együtt számított egységára *adóval együtt számított ellenértéke összesen *20% - 16,67% 5% - 4,76% feltüntetése * új közlekedési eszköz másik tagállamba történő értékesítése esetén az első forgalomba helyezés időpontja *fizetésre a pénzügyi képviselő kötelezett annak neve, címe, adószáma *mezőgazdasági

tevékenység felsorolt saját előállítású termékek értékesítése valamint saját erő kifejtésével végzett szolg-ok nyújtása tárgyév elejétől első napjától göngyölítetten számított bevétel nem éri el az 500e Ft. NYUGTA adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza: *nyugta sorszáma *kibocsátójának neve, címe, adószáma *kibocsátás kelte *fizetendő összeg mindig ki kell bocsátani, ha nem kér a vevő számlát, egyszerűsített számlát (kiv újság- folyóirat és szerencsejáték) SZÁMLÁT HELYETTESÍTŐ Ellenértéke nem pénzben kifejezett az adóalany köteles számlát helyettesítő okmányt kibocsátani. 46 24.A A befektetési és a finanszírozási döntések, összefüggéseik bemutatása Az eszköz és forrásszerkezet egyeztetése. A finanszírozási stratégiák bemutatása Megkülönböztetésére a vállalkozás mérlegéből indulunk ki. A BEFEKTETÉSI

döntések a mérleg eszközoldalán szereplő tételekre, azok növelésére vagy csökkentésére, esetleg szerkezetük megváltozatására vonatkoznak. Lehet: *hosszú távú a befektetett eszközökre és a tartósan lekötött forgóeszköz-állományra *rövid távú az átmehetileg lekötött forgóeszköz-állományra irányulnak. FINANSZÍROZÁSI döntések a forrásoldallal kapcsolatos beavatkozást, forrásféleségek bővítését szűkítését, a források struktúrájának módosítását célozzák. Lehet: *hosszú távú a saját tőkére és a hosszú lejáratú kötelezettségekre vonatkozó döntések sorolhatók *rövid távú a rövid lejáratú kötelezettségek jövőbeli alakítására vonatkozó elképzelések alkotják. FINANSZÍROZÁSI (tartalmi) egyensúly: a mérleg megfelel az illeszkedési elvnek. Az illeszkedési elv azt a követelményt támasztja a vállalkozás irányítóival, hogy a tartósan lekötött eszközöket tartós forrásból, az

átmenetileg lekötött eszközöket pedig átmeneti forrásból finanszírozzák. A tartós forgóeszköz-lekötés finanszírozására szolgáló tartós forrásokat nettó forgótőkének is nevezik. A nettó forgótőke összegét az alábbi egyszerű képlet eredménye adja: nettó forgótőke = összes forgóeszköz – rövid lejáratú kötelezettségek FINANSZÍROZÁSI STRATÉGIÁK 1. SZOLID: érvényesül az illeszkedés elve Ha a fedezeti mutató értéke 1, akkor a vállalkozás szolid finanszírozási stratégiát alkalmaz. 2. AGRESSZÍV: az átmeneti eszközökön túl a tartós eszközök egy részét is átmeneti, csak időleges rendelkezésre álló forrásokból finanszírozzák (a vállalat nem csak a forgóeszköz hosszú lejáratú idegen forrásból, hanem befektetett eszközök egy részét is finanszírozza (olcsó és kockázatos). Ha a fedezeti mutató 1-nél kisebb, a vállalat AGRESSZÍV finanszírozási stratégiát folytat; a tartós forgóeszköz

lekötés egy részét is rövid lejáratú forrásokkal finanszírozza. Elméletileg a „legolcsóbb”, viszont az átmeneti kölcsönök hirtelen kivonása, vagy a megújításokra irányuló szándék sikertelensége az egyszerű újratermelést is lehetetlenné teszi: alkalmazása fokozott csődveszéllyel jár. a befektetett eszközeit rendellenesen finanszírozza, mert azok pénzügyi forrásaként rövid lejáratú kötelezettségeket is felhasznál 3. KONZERVATÍV: nem csak a tartós eszközöket, hanem az átmenei eszközök egy részét is tartós forrásokkal finanszírozzák. Konzervatív finanszírozási stratégia: a beruházásokat és a forgóeszközöket is hosszúlejáratú hitellel és saját tőkével finanszírozza. Fedezeti mutató: 12000/10000 = 1,2 > 1 , a vállalkozás tehát nem tartja be az illeszkedési elv követelményeit, tehát forgóeszközeit rendellenesen finanszírozza, mert azok forrásául saját tőkét és hosszú lejáratú

kötelezettségeket is felhasznál. A stratégia még az átmeneti forgó-eszközlekötés egy részéhez is tartós forrásokat rendel hozzá; vagyis saját tőkével és hosszú lejáratú kötelezettségekkel finanszírozott a tartós forgóeszközlekötés és az átmeneti forgóeszköz – lekötés egy része. Előnyeként az óvatosságot, hátrányaként a viszonylag drága forrásszerkezetet szokás emlegetni. A tartós forrás nyújtása a finanszírozónak többnyire kockázatosabb, ezért „drágább”, mint az átmeneti forrás. 24.B A társasági adókedvezmények rendszere és a fizetendő társasági adó, valamint a mérleg szerinti eredmény megállapítása BERUHÁZÁSI ADÓKEDVEZMÉNYEK A) társadalmi, gazdasági szempontból elmaradott térségben végzett beruházás Igénybevétel feltétele: *elmaradott térségben székhellyel, telephellyel rendelkező adózó (Országos Munkaügyi Módszertani Központ által az év dec-ben mért munkanélküliségi mutató

a mérés napján meghaladta a 15%-ot) *1996. dec31 és 2002 dec 31-én megkezdett beruházás *üzembe helyezést követően a térségben üzemeltetett *értékhatár 3 Mrd Ft *a beruházás üzembe helyezését követő 2. adóévben az adózó által foglalkoztatottak éves átl állományi létszáma legalább 100 fővel meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben a fogl átl állományi létszámát Mértéke: az adó teljes összege Kedvezmény időtartama: üzembe helyezést követő 10 naptári év, utoljára 2011. évi adóalap után adóból vehető igény B) egyéb térségekben végzett beruházás *1996. dec31 és 2002 dec 31-én megkezdett beruházás *értékhatár 10 Mrd Ft *a beruházás üzembe helyezését követő 2. adóévben az adózó által foglalkoztatottak éves átl állományi létszáma legalább 500 fővel meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben a fogl átl állományi létszámát 47 Mértéke: az adó teljes

összege Kedvezmény időtartama: üzembe helyezést követő 10 naptári év, utoljára 2011. évi adóalap után adóból vehető igény TÉRSÉGI ÉS EGYÉB ADÓKEDVEZMÉNYEK A) Filmalkotás előállítása Formája: Nemzeti Filmiroda igazolása alapján, kiv, kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyosan kedvezőtlen befolyásolására szolgáló, indokolatlan erőszakot tartalmazó filmalkotás Mértéke: igazolásban szereplő összeg Kedvezmény időtartama: támogatás juttatásának adóéve + 3 adóév, adózó döntése szerinti elosztásban B) Kutatás-fejlesztés kedvezménye Formája: alapkutatás, alkalmazott, kísérleti fejlesztés, szoftverfejlesztő alkalmazása Mértéke: közvetlen költségek, szoftverfejlesztőnél elszámolt bérktg 10% (kkv 15%) Kedvezmény időtartama: adóévben + 3 adóév; megelőző adóévben nem érvényesített adókedv az említett időszakon belül igénybe vehető KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK

ADÓKEDVEZMÉNYE Kamattámogatás Formája: - 2000. dec 31 követően megkötött hitelszerződés - pénzügyi lízing szerződés - megkötés adóévének utolsó napján kkvnak minősülő adózó - tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett és kizárólag e célra felhasznált hitel, a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitel kamata után Mértéke: adóévben fizetet kamat 40%-a, max. 6 M Ft (de minimis támogatás) Kedv időtartama: adóévek, amelyek utolsó napján a tárgyi eszköz nyilvántartásban szerepel, utóljára amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetni Büntető kamat fizetése: késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetnie a kedvezményt, ha hitelszerződés megkötését követő 4 évben nem helyezi üzembe vagy a tárgyi eszközt üzembe helyezésének adóévében v azt követő 3 évben elidegeníti FEJLESZTÉSI ADÓKEDVEZMÉNYEK Formái:

*jelenértéken legalább 3 Mrd Ft értékű beruházás *kedvezményezett települési önkormányzat területén üzembe helyezett 1 Mrd Ft értékű beruházás *100 M Ft értékű állati eredetű élelmiszert előállító létesítmény, élelmiszer-higiéniai feltételek megteremtésére *100 M Ft értékű önálló környezetvédelmi beruházás *100 M Ft szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházás *alapkutatást, alkalmazott kutatást v kísérleti fejlesztést szolgáló, felsőoktatási intézmény, MTA v kpi ktgvetési szerv által alapított kutatóintézet kezelésében lévő területen üzembe helyezett 100 M Ft értékű beruházás *100 M Ft értékű film- és videogyártást szolgáló beruházás *munkahelyteremtést szolgáló beruházás üzembe helyezése és azt követő ötéves üzemeltetése Feltételek: új létesítmény létrehozatala, meglévő bővítése, alapkutatást, alkalmazott kutatást v kísérleti fejlesztést szolgáló

beruházást ADÓKEDVEZMÉNYEK 1. Adózás előtti eredmény -csökkentő tételek +növelő tételek 2. Módosított adóalap 3. 16% adó –adómentesség -adókedvezmény 4. Fizetendő adó 5. Adózott eredmény=Adózás előtt eredmény-Fizetendő adó 6. –osztalék 7. MSZE Kétféle adókulcs: 16% és 10% ehhez 3 feltétel: 1.adóalany nem vett igénybe adókedvezményt 2 legalább 1 fő alkalmazottat kell foglalkoztatnia 3. megfizesse a minbér másfélszeresének megfelelő TB járulékot (szept 1-jétől 2szerese, de ezt választhatja viszont jelentenie kell az APEH felé) + 5 millió forintig, afeletti rész 16% pl. 7millió Ft 5 X 0,1 + 2 X 0,16 48 25.A A tőkeszerkezet és a saját tőkére jutó hozam összefüggései A beruházások belső finanszírozásának módozatai: a nyereség visszaforgatásából származó forrás, az amortizáció, mint belső finanszírozási forrás, finanszírozás a vagyon átrendezéséből. A TŐKESZERKEZET megmutatja, hogy a

vállalkozás eszközeit mennyiben finanszírozza a tulajdonosok által rendelkezésre bocsátott, ill az adózás utáni eredményből visszahagyott saját tőke, és mennyiben idegen tőke különböző elemei, a kötelezettségek. TŐKESZERKEZET ÉS A SAJÁT TŐKÉRE JUTÓ HOZAM A saját tőkét rendelkezésre bocsátó tulajdonosok nagyobb kockázatot vállalnak az idegen tőkét biztosító hitelezőknél, mert: a hitelezőknek az adózatlan eredményből történik a kifizetés, akkor is, ha az eredmény negatív. Tulajdonosok csak akkor juthatnak osztalékhoz, ha az adózott eredmény pozitív. Cég felszámolása esetén a hitelezők követelése megelőzi a tulajdonosokat. A hitelezők egy meghatározott eladósodottsági szint elérése után újabb idegen tőkét nem bocsátanak rendelkezésre, mert kockázatos lehet. Mekkora a saját tőke és a kötelezettségek ideális aránya? Sr = St / Öt x Sr + It / Öt x Ir Öt=össztőke összege Sr = súlyozott átlagos tőkektg

St saját tőke összege, Sr saját tőkére jutó hozam, It idegen tőke, Ir idegen tőke kamata BERUHÁZÁSOK BELSŐ FINANSZÍROZÁSA 2 alapvető módja: 1.FORGALMI BEVÉTELEK a)Nyereség visszaforgatása több tényezőtől függ: vállalkozás AEE-nek tömegétől, AEE módosító tételektől, nyereségadóztatás módjától, igénybe vehető adókedvezményektől, osztalékpolitikától b)Amortizáció mint belső finanszírozási forrás forrásként az árakba beépített és a piacon realizált amortizáció jöhet számításba. Tényezők: tárgyi eszközök bruttó értékét és annak változása, egyes tárgyi eszközök feltételezett használati ideje, ebből adódó élettartamát és maradványértéket, valamint a tőkebefektetés visszanyerésének módszere. c)tartalékolás útján történő finanszírozás 2.VAGYON ÁTRENDEZÉSÉVEL MEGVALÓSULÓ FINANSZÍROZÁS *a működéshez szükséges vagyont csökkentik s ezzel tőkét szabadítanak fel, *az

üzemeltetéshez nem szükséges, feleslegessé vált eszközöket értékesítik. 25.B A személyi jövedelemadó jellemzői, hatálya és az adó alanya A bevétel, a költség és a jövedelem értelmezése a szja-ban. A jövedelmek csoportosítása SZJA tv. 1995 évi CXVII törvény tartalmazza SZJA JELLEMZŐI: *közvetlen adó: adókötelezettség a jövedelemhez kapcsolódik, adóalany és az adóterhet (főszab-ként) viselő azonos *átfogó szabályozó eszköz: lakossági jövedelmek szabályozásának átfogó eszköze, befolyásolja az anyagi helyzetet *általános adó: összes jövedelme adóköteles *személyi jellegű: adó alanya a bevételt szerző magánszemély *progresszív és lineáris adó: progresszív adó az összevonásra kerülő jövedelmet terheli, lineáris a külön adózót *mentességek, kedvezmények: bizonyos jövedelmeket mentesít az adó alól ALAPELVEK: *a magánszemély alkotmányból fakadó kötelezettsége az arányos közteherviselés

teljesítése *a tv célja az állami feladatokhoz szükséges adóbevétel biztosítása az arányosság és a méltányosság érvényesítésével *a magánszemély minden megszerzett jövedelme adóköteles, mentességet, kedv-t csak a tv alapján lehet biztosítani *megerősíti a spekulatív adóelkerülés elleni fellépést megteremtő normák alkalmazását *minden olyan adózó köteles betartani, akit a szja-val összefüggésben adókötelezettség terhel *nemzetközi szerződések elsőbbségének elve TÖRVÉNY HATÁLYA *személyi: adó alanyáról rendelkezik, jövedelemmel rendelkező természetes személy. Belföldi illetőségű: belföldi illetőségű munkáltatóval, belföldön végzett tev, belfödön lévő vagyonból származik. Külföldi illetőségű: csak a belföldről származó jövedelme adóköteles. *tárgyi: jövedelem tartalmát azzal kapcs adókötelezettséget fogalmazza meg *területi: a jövedelmet származása, keletkezési helye szerint hogyan

kell az adózás során figyelembe venni *időbeli: adóév fogalma 49 JÖVEDELEM a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze, v e tvben elismert költségekkel csökkentett része, v e tv-ben meghatározott hányada. BEVÉTEL a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték. Vagyoni érték különösen a pénz, a kereskedelmi utalvány, a dolog, az értékpapír, az igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes vagy értékkel bíró jog, a magánszemély javára elengedett v átvállalt tartozás, teljesített kiadás. KÖLTSÉGNEK csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében a naptári évben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül ADÓALAPBA NEM TARTOZOÓ, KÖLTSÉGNEK NEM SZÁMÍTÓ TÉTELEK *nyugdíj, nyugdíjban részesülő

magánszemélyt megillető baleseti járadék *kapott kölcsön, hitel *magánszemély által fizetett tagdíj, hozzájárulás, felajánlás *visszatérített adót, adóelőleget, magánszemély egyéni számláján jóváírt önkéntes kölcsönös pénztár által kiutalt pénz, *bűncselekmény révén szerzett vagyoni értéket, ha az ténylegesen elvonták *utazásra, szállás díjára szolgáló összeg kiküldetés hivatali, üzleti utazás esetén *elengedett köztartozás *TB ellátásra a magánszemély helyett más fizet meg *reprezentációt és 10e Ft-ot egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándék JÖVEDELMEK CSOPORTOSÍTÁSA Összevonásra kerülő jövedelmek a) önálló tevékenységből származó: vállalkozói kivét, mezőgazd őstermelő, bérbeadásból származó jöv, válaszott könyvvizsgáló, *bérbeadó gazdasági társaság magánszemély tagja által által külön szerződés szerint teljesített mellékszolg ha a társaság a költségeit

nem a költségek között számolta el b) nem önálló tevékenységből származó: *munkaviszonyból származó jövedelem *országgyűlési, helyi önkormányzati képviselői tevékenység *társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködésekor ha a kapott juttatást a vállalkozás ktgei között számolják el *jogszabály alapján választott tisztségviselő (kivéve könyvvizsgáló), ha ezt a tev. nem ev-ként végzi *segítő családtag tevékenysége *nemzetközi szerződés hatályában a nem önálló munka, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszony c) egyéb jövedelmek Azok a jövedelmek amelyek sem a jövedelem, sem az önálló, sem a nem önálló tevékenységből származó jövedelmek csoportjába sem sorolhatók. Főszabály szerint a bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni.*adóterhet nem viselő járandóság szakképzéssel összefüggő juttatás, hallgatói munkadíj, szociális gondozói díj az

adóterhet nem viselő járandóság értékhatárát meghaladó része*magánnyugdíjpénztár tagja egyéni számláján jóváírt tagdíj-kiegészítésének a tb nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt visszafizetett összeg Külön adózó jövedelmek a) egyéni vállalkozó jövedelme b) vagyonátruházásból származó jövedelem c) tőkejövedelem d) természetbeni juttatások más engedmények e) vegyes jövedelmek 50 26.A A beruházások külső finanszírozásának módozatai A kölcsönforrás megválasztásának szempontjai Finanszírozás bankhitellel, kötvény kibocsátásával. A részesedés finanszírozás (pótlólagos saját tőke bevonás) jellemzői. Két alapvető forma: -kölcsönforrás (hitel) igénybevétele, -pótlólagos sajáttőke-bevonás (részesedésfinanszírozás) KÖLCSÖNFORRÁS MEGVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI Kötvény, hitel, elsőbbségi részvény, törzsrészvényre konvertálható kötvény, részvényutalvány,

záloglevél - piaci ár - elérhetősége - elérési ideje határozza meg FINANSZÍROZÁS BANKHITELLEL - beruházási hitel: éven túli, jövőben képződő pénzt előlegezi meg a bank - beruházási bankhitel elbírálása, megvalósíthatósági tanulmány: műszaki és pü-i szempontból megalapozott-e, projekt megvalósulásával létrejövő kapacitások iránt valós piaci igény mutatkozik, a tervezett beruházás kellően hatékony és jövedelmező lesz-e FINANSZÍROZÁS KÖTVÉNY KIBOCSÁTÁSÁVAL Költsége: a belső kamatlábbal azonos. Sokszor engedélyhez kötött, sok a költsége Sokszor névérték alatt, diszázsióval adható el, de törleszteni a teljes névértéket kell. Hátránya a hitellel szemben, hogy kevésbé rugalmas a változásokra. RÉSZESEDÉSFINANSZÍROZÁS (PÓTLÓLAGOS SAJÁTTŐKE-BEVONÁS) JELLEMZŐI Történhet az eddigi tulajdonosok befizetet tőkéjének emelésével, de új tulajdonostársak bevonása is szükségessé válhat. Történhet

azonban új részvények kibocsátásával Tőkeemelés esetén a forrásköltség a tőkevisszaforgatás forrásköltségéhez képest legalább a kibocsátás és forgalmazás egy részvényre jutó ráfordításával magasabb. Ha a részesedésfinan. Csak új tulajdonosok bevonásával lehetséges, akkor a döntést nemcsak a forrásktgre alapozott gazd-i racionalitás fogja befolyásolni, hanem a tulajdonosok kívánnak-e új tőkéstársakkal osztozni a vállalkozás irányításában és jövedelmeiben. 26.B különleges adózási módok az áfa rendszerében A tv lehetővé tesz az általánostól eltérő, ún különleges adózási mód alkalmazását. MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS *Adófizetésre nem kötelezett, de adólevonási jogát sem gyakorolhatja *Nem terheli számlázási, adó-nyilvántartási, -megállapítási, -bevallási és –elszámolási kötelezettség *tőle történő felvásárlás esetén az átvevő adóalany köteles részére a felvásárlási áron

felül, de az ellenérték részeként kompenzációs felárat is fizetni; kompenzációs összeg meghat a tv 4 sz melléklete tartalmazza, a kompenzációs felárként kifizetett összeget az átvevő adóalany jogosult előzetesen felszámított adóként figyelembe venni Közösségen belüli értékesítés: kompenzációs felár alkalmazandó a mezőgazd termelő termékértékesítésére, amely másik tagállamban nyilvántartásba vett adóalany részére , nem adóalany jogi személy részére történik, amely a Közösségen belülről történő termékbeszerzése után saját nevében adófizetésre kötelezett, vagy amennyiben az átvevő 3. országban nyilvántartásban vett adóalany BOLTI KISKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG *a kiszámítási módját az 5. sz melléklet tartalmazza *ha több üzlete van, a bolti kiskereskedelmi tevékenységről üzletenkénti elkülönített nyilvántartás vezet, e fejezetben szabályozott adózási módot üzletenként is alkalmazhatja

KÜLÖNBÖZET SZERINTI ADÓZÁS *terméket továbbértékesítési céllal vesz át, árverés szervezőjeként a terméket árverés útján értékesíti, jogosult arra, hogy e tevékenysége tekintetében jogainak és kötelezettségeinek meghatározott eltérésekkel tegyen eleget. *műalkotás, gyűjtemény, régiség, birtokba vehető dolog, *azt a különbözetet veheti figyelembe, mellyel a termék eladási ára meghaladja annak beszerzési árát *nem vonható le az előzetesen felszámított adó, ha az adóalany olyan terméket szerez be, amelyre a különbözet szerinti adózást alkalmazták *nem jogosult az előzetesen felszámított adó levonására, ha a beszerzett termék értékesítésére a különbözet szerinti adózást alkalmazza *kibocsátott számlában, egyszerűsített számlában nem tüntethet fel áthárított adót, felszámított adómértéket *nem lehet alkalmazni új közlekedési eszköz Közösségen belüli értékesítésekor 51

IDEGENFORGALMI TEVÉKENYSÉG *utazási irodának minősülő adóalany az utas részére teljesített összes értékesítése belföldön teljesített szolgnyújtásnak minősül, feltéve, ha székhelye, állandó telephelye közül valamelyik belföldön van *az adóalany az utas részére saját nevében teljesít *teljesítés időpontja kiutazásánál az utas visszaérkezésének napja, beutazásnál az utolsó belföldön töltött nap, rendezvényszervezésnél belföldi utazásnál a rendezvény, belföldi út utolsó napja *mentes az adó alól az a rész, az adóalany által a saját nevében rendel meg de részben 3.ország területén teljesítik *adóalap az árrés: az utas által fizetendő adóval növelt ellenérték, csökkentve az idegenforgalmi tevékenységet folytató adóalany által saját nevében, az utas javára megrendelt termék ellenértékével *fizetendő adó = árrés x adó %-os mértékének egyszázad része KÖZVETETT VÁMJOGI KÉPVISELŐRE

VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK PÉNZÜGYI KÉPVISELŐRE VONATKOZÓ BEFEKTETÉSI CÉLÚ ARANY FORGALMAZÁSÁNAK 52 27.AA pénzügyi tervek fajtái, az állományi és forgalmi szemléletű terv közötti összefüggés A mérlegterv összeállítása. Az éves likviditási terv elkészítése Különböző célokra, eltérő tartalommal, sokféle formában készülhet. Az átfogott idősáv szempontjából megkülönböztetünk: *középtávú: a cég stratégiai elképzelések pénzügyi kihatásainak nagyvonalú előrejelzése. 3-5 éves időhorizontra állítjuk össze. *éves pénzügyi terv negyedéves bontásban, a finanszírozástervezés, egyfelől konkrét, másfelől az előre látott időszak viszonylag hosszú. *rövid távú a havi pénzforgalom napi bontású prognózisa. A fizetőképesség folyamatosságának megőrzését szolgálja A PÉNZÜGYI TERV a vállalkozás üzleti tervéhez illeszkedik, alkalmas: az üzleti terv kül részeinek értékbeni

szintetizálására, üzleti terv megvalósíthatóságának kontrollálására. Állományi és forgalmi szemléletben összeállítható. ÁLLOMÁNYI SZEMLÉLETŰ (státus, mérlegterv) a vállalkozás eszközeit és forrásait állítja szembe egymással kiválasztott időpontokra. Leggyakrabban öt időpontra: az év eslő és a negyedévek utolsó napjaira FORGALMI SZEMLÉLETŰ likviditási terv (bevételi-kiadási terv): bevételek és kiadások szembeállítása. 1 évre negyedév vagy hónapos bontásban. Éves cash-flow terv az egyik fajtája: forgalmi szemléletű, negyedéves vagy havi bontásban, pénzjövedelem-képződés és felhasználás szerkezetének kialakítása ÁLLOMÁNYI ÉS FORGALMI SZEMLÉLETŰ TERV KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS A mérlegegyezőség írja le: nyitó állomány +növelő forgalom =csökkentő forgalom + záró állomány A kétféle szemlélet egymás kontrolljaként is felhasználható. Gördülő tervezés technika: egy-egy negyedév elteltével

máris hozzá kell fogni a következő év azonos negyedévének megtervezéséhez. MÉRLEGTERV ÖSSZEÁLLÍTÁSA A legtöbb eszköz- és forrásféleség a mérlegegyezőség segítségével tervezhető. A tervező feladata kettős: *fel kell mérni milyen növelő és csökkentő forgalmak várhatóak egy-egy eszköz- vagy forrásféleségnél *ezek ismeretében ki kell munkálnia a záró állományokat fontos eszköz a forgási idő: a forgási idő és tervezett napi forgalom szorzataként szokás tervezni a vevőköveteléseket és a szállítói tartozásokat. ÉVES LIKVIDITÁSI TERV a várható bevételeket és kiadásokat veti össze. Nehezíti hogy az infok nem pénzforgalmi szemléletben állnak rendelkezésre. Bevételi oldal árbevétele a mérlegegyenlőség segítségével hat meg: nyitó vevőállomány + tervezett értékesítés – záró vevőállomány = befolyó árbevétel Pénzügyi műveletek bevételei: kamatbevételek, osztalék és részesedés jellegű

bevételek. Rendkívüli bevételek: nem láthatóak előre, eredményt érintő és nem érintő, bázisadatok alapján tervezik Kiadások: folyó működéssel kapcsolatos kiadások, vállalat költségterve adja az infot. Pl bérkifizetés a mérlegegyezőség felhasználásával: nyitó bértartozás + tervezett bérköltség – záró bértartozás = bérkifizetés Egyéb kiadások: beruházásokkal kapcsolatos, saját tőkét terhelő pénzmozgással járó kifizetések, hiteltörlesztések Pénzforgalmi egyenleg: a negyedév végén közvetlenül adódik az új hitelszükséglet 27.B A regisztrációs adó és a jövedéki adó jellemzői, szabályozási kérdései REGISZTRÁCIÓS ADÓ: 2004. február 1 után Mo-on forgalomba helyezett személygépkocsik és lakóautók után kell fizetni. Az adó mértéke a személygépkocsi műszaki tulajdonságaitól, a környezetvédelmi osztályba sorolásától függ. A 2003 évi CX törvény rendelkezik Forgalomba helyezés: a)

belföldön első ízben történő nyilvántartásba vétele és a forgalmi engedélybe történő bejegyzése, b) átalakítás esetében az átalakítás tényének nyilvántartásba vétele és a forgalmi engedélybe történő bejegyzése, c) a 12. §-ban meghatározott mentesség megszűnése esetén az ismételt forgalomba helyezés; (1) Adókötelezettséget keletkeztet a gépjármű forgalomba helyezése. (2) Adókötelezettséget keletkeztet továbbá a) a gépjármű importálása, b) a gépjármű Közösségen belüli beszerzése, c) a gépjármű átalakítása, feltéve, hogy annak közvetlen következményeként a gépjárművet forgalomba helyezik . § (1) Az adó alanya az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, akinek (amelynek) a nevére a forgalomba helyezést kezdeményezik. (2) Ha a forgalomba helyezés a gépjármű importjának közvetlen következményeként valósul meg, az adó alanya az importáló. 53 (3) Ha a

forgalomba helyezés Közösségen belüli beszerzés közvetlen következményeként valósul meg, az adó alanya az áfa fizetésére kötelezett személy. (4) Ha a forgalomba helyezésre átalakítás miatt kerül sor, az adó alanya a gépjármű tulajdonosa. JÖVEDÉKI ADÓ egyfázisú, közvetett adó. Célja: a kpi ktgvetés feladatainak ellátásához szükséges bevételek biztosítása, befolyásolja a fogyasztást, mérsékelje az egészségre ártalmas termékek felhasználását, egészségkárosító hatását, versenysemlegesség érvényesítése, adóelkerülési lehetőségek visszaszorítása, jövedéki termékek feketepiaci forgalmának kiszorítása, EUval szemben fennálló jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése Jövedéki termékek: *ásványolaj *alkoholtermékek *köztes alkoholtermék *dohánygyártmány kizárólag adóraktárakban lehet előállítani vagy a jövedéki adó megfizetése előtt adóraktárban kell tárolni. A jövedéki adó

megfizetésének igazolására szolgál a palackozott alkoholtermékeknél a zárjegy, dohányáruknál az adójegy. Jövedéki adó rendelkezik az adókötelezettség keletkezéséről, beszedéséről, forgalmaztatásának engedélyeztetési rendszeréről, biztosítékrendszer, forgalmazás, hatósági eljárás szabályozásáról. TERÜLETI HATÁLY Magyar Köztársaság területe TÁRGYI HATÁLY a jövedéki termékek előállítására, forgalmazására, jövedéki termékekkel kapcsolatos ügyek szabályozására ALANYA: *jövedéki terméket előállító személy *terméket adózatlanul betároló adóraktár és az adómentes felhasználó *jövedéki terméket importáló és exportáló *hatóság által elkobzott vagy a vámhatóság által vámraktárból értékesített jövedéki terméket megvásárló *adóraktár, adómentes elhasználó felszámolása során jövedéki terméket megvásárló *jogellenesen előállított, importált jövedéki terméket birtokló,

szállító, felhasználó forgalomba hozó ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSE A jövedéki termék előállításával importálásával keletkezik, ha a terméket az adóraktárból vagy az adómentes felhasználótól kiszállítják és az szabad forgalomba kerül; jogellenes magatartás tanúsításának időpontjában. ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSA önadózással állapítja meg, vallja be és fizeti meg. ADÓVISSZAIGÉNYLÉS LEVONÁS csak azokra megengedett amelyeket jövedéki termék előállításához használnak fel. 54 28.A A cash flow-terv szerepe Az egyensúly megteremtése az éves pénzügyi terv alapján: intézkedések a vállalkozáson belül Cash flow terv szerkezeti felépítése: 1. adózott eredmény, 2 értékcsökkenés 3 bruttó cash flow (1 + 2) 4 működéssel kapcsolatos felhasználások 5. működésből származó források 6 nettó (operatív) cash flow (3-4+5) 7 befektetési tevékenység cash flow-ja 8. osztalék (részesedés) kifizetése 9

finanszírozási tevékenység cash flow –ja 10 egyenleg (6 +- 7 – 8 +-9) Bruttó cash flow 3 célt szolgál: forgóeszköz, befektetett eszközök bővítését, kifizetéseket a tulajdonosok számára A helyesen összeállított éves cash flow terv egyenlege a pénzeszközök állományváltozásával egyező. A cég pénzügyi tervének egészét minősíti, hogy a várhatóan képződő pénzjövedelem: *milyen nagyságú (az eszközökhöz, a saját tőkéhez, árbevételhez képest) *mennyiben képződik az eredményből, ill a leírási bevételekből (amortizációból) szokták vizsgálni a pénzjövedelem felhasználás szerkezete megfelel-e a vezetés elképzeléseinkre. A mennyiben ezen arányok szakmailag elfogadhatóak, indokolt a státus és a likviditási terv teljes felülvizsgálata. EGYENSÚLY MEGTEREMTÉSE Egyensúlyhiány, általában belső intézkedésekkel orvosolható, külső eszközök igénybevétele (bankhitel, értékpapír kibocsátás,

részesedésfinanszírozás) ha a gazdaságosan megvalósítható belső intézkedési lehetőségek a módosított tervbe már beépültek, de az egyensúly még mindig nem biztosított. Egyensúlyhiány többnyire: eszközök relatív többleteként és/vagy a források viszonylagos hiányaként fogható fel. Forgalmi szemléletben az egyensúly hiány: kiadások viszonylagos többleteként és/vagy bevételek viszonylagos hiányaként értelmezhető BELSŐ INTÉZKEDÉSI LEHETŐSÉGEK 1. Feleslegek leépítése 2. értékpapírok egy részének eladása 3. Beruházások késleltetése 4. Készletforgás sebességének fokozása (kedvezőbb beszerzési források felkutatása, szabványosítás, hatékonyabb termelésprogramozás) 5. Vevőkkel szembeni követelések csökkentésére a kintlévőség fogási idejének mérséklése 6. Források bővítése (volumennövelés, termékösszetétel-javítás, áremelés) 28.B A vám fogalma és funkciói A vámok csoportosítása A haza

vámrendszer alapvető jellemzői VÁM speciális termékadó, amelyet a vámhatárt átlépő vámáruk után kell fizetni. Adó jellegét az eredményezi, hogy olyan törvényen alapuló fizetési kötelezettség, amely állami bevételt képez, az állam közvetlen ellenszolgáltatást nm nyújt. Kivetése, beszedése, behajtása közadók módjára történik Vámáru: minden olyan dolog, amelyet a vámterületre bevittek, azt a vámhatóság a belföldi forgalom számára nem vámkezelte külföldre ki nem léptette. Vámhatár Az államhatár, államhatáron belül lévő vámszabad terület és tranzitterület is. Vámterület a vámhatár által övezett államterület, beleértve a vámszabad terültet és a tranzitterületet is. Vámszabad terület a vámterület elkülönített része, amely a vám- a deviza- és a külkereskedelmi rendelkezések alkalmazása szempontjából külföldnek minősül. A tranzitterület a vámterületnek olyan része, amely az átutatzó

személyek várakozására, átszállítására váró áruk tárolására szolgál. VÁMOK FUNKCIÓI *fiskális, bevétel az államháztartás számára *belföldi termelés, árualap védelme *külkereskedelem szerkezetének árufélék szerinti ill ország-csoportonkénti alakítását *hatással vannak a belföldi vállalkozások exporthoz, importhoz kapcsolódó döntéseire, ily módon gazdaságpolitikai eszközzé válnak *költséghatásuk miatt áralakító funkciót betöltenek *külker-i versenypozíció alakításához eszközül szolgálnak VÁMOK CSOPORTOSÍTÁSA 1.*behozatali vámok kiviteli vámok tranzitvámok 2.gazdaság- és kereskedelempolitikai céljaikat tekintve elsősorban a védelmi hatás mértéke és célja szerint különböztetjük meg a vámokat: védő, kiegyenlítő, nevelő, tiltó, terelő, antidömping 3.jogi státusuk szerint: *autonóm szerződéses vámok 4.meghatározásuk módja szerint *értékvámok a vámáru pénzben kifejezett értéke,

mértékvámok vámkiszabás alapja mértékegység * vegyes vám 5.Időbeli hatályuk alapján a vámok lehetnek állandóak és időszakiak 55 VÁMTARIFA a vámköteles áruk és a hozzájuk tartozó vámtételek jegyzéke. Szerkezeti elemi: a vámtarifaszám, áru megnevezése és az adott áruhoz tartozó vámtétel. Vámtarifaszám (VTSZ) az áruk azonosítására szolgál, az áruk ez alapján a vámtarifában áruosztályba azon belül árucsoportba árualcsoportba sorolhatók. HAZAI VÁMRENDSZER a vámhatósági funkciókat a VPOP és szervei látják el. A jog és szektorsemlegesség jellemző. Hatályos minden vámárura, velük kapcs eljárásokra, szervezetekre, természetes személyekre és a vámteherre. Vámtarifarendszerünk a legnagyobb kedvezmény elvére épül: az azt alkalmazandó ország mindazon kedvezményeket megadja a partnerországoknak, amelyeket már eddig valamely 3. országnak megadott vagy jövőben megad VÁM BIZTOSÍTÁSA vám megfizetésére

szolgál. Lehet egyedi (vámfelügyelet alatt nem tartott) vagy tevékenység biztosíték (gazdasági vámeljárások éves vámterhének összegére). Vámáru szállítója vagy birtokosa köteles szolgáltatni: *készpénz *bankgarancia v banki fedezetigazolás *kezességvállalás 56 29.A A pénzügyi feszültségek kezelése, csődhelyzet értelmezése A csődegyezség létrehozása A vállalkozás felszámolásának célja. A felszámolási eljárás lefolytatása alatt felmerülő pénzügyi feladtok ismertetése A fúzió jellemzői, céljai PÉNZÜGYI FESZÜLTSÉG *átmeneti likviditáshiány: könnyebb kivezetni a céget, ha a főbb hitelezőket sikerül meggyőzni. *strukturális egyensúlytalanság: elhúzódó problémák, alacsony hatékonyság, nem kielégítő jövedelmezőség, veszteség húzódik meg. A kilábalás lassabb, nehezebb, kudarcnak nagyobb az esélye CSŐDELJÁRÁS Ha a vállalkozás jogerős és végrehajtható bírósági határozaton alapuló,

ill a tartozását esedékességkor nem képes megfizetni, csődhelyzetről beszélhetünk. Csődeljárás lényege: csődegyezség megkötésére tesz kísérletet hitelezőivel, fizetési haladékot kér. Csak akkor folytatható le, ha egyetért. Az eljáró bíróság fizetési haladékot tartalmazó végzést hoz Cégközlönyben közzétételét követően 90 (max. 150) napig fizetési haladék illeti meg Moratórium célja, hogy az adós esélyt kapjon gazdálkodásának átszervezése útján adósságai rendezésére anélkül hogy a vállalatot meg kellene szüntetni. Ún reorganizációs programot kell készíteni, egyezségi tárgyalásokat kell kitűznie. Csődegyezség esetén a tartozást átütemezhetik, hitelezői v 3 személyek átvállalhatják azokat, az adós vagyonában tulajdont szerezhetnek, kötelezettségeiért kezességet vállalhatnak. FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS célja, a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a

jogszabály által meghat módon és arányban kielégítést nyerjenek. Sikertelen csődeljárás után, mellőzésével adós hitelező végelszámoló kérelmére. Hitelező kezdeményezi, a bíróság haladéktalanul értesíti az adóst. Adós 8 napon belül nyilatkoznia kell hogy kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot. 30 napos határidőt engedélyezhet Fizetésképtelenséget állapít meg, felszámolást kezdeményez a bíróság felszámolót rendel ki. Cégközlönyben közzéteszi. A hitelezőknek 40 napjuk van bejelenteniük a követeléseiket FÚZIÓ a gazdasági társaságok átalakulásának sajátos formája, két vállalkozás egyesül: összeolvadás a korábbi gazdasági társaságok megszűnnek, vagyonuk létrejövő új gazdasági társaságra száll át v beolvadás csak a beolvadó társaság szűnik meg, míg a befogadó megmarad, a vagyon is erre száll át. Egyesülési szerződéssel jön létre. Jogszabály tiltja a felszámolás, végelszámolás

alatt álló társaságok számára Előnyei: *piaci részesedés növelése *kapacitások fokozott kihasználása, termelés fajlagos költségeinek minimalizálása *specializációból adódó lehetőségek jobban kamatoztathatók *összehangolt beszerzési politika a ktgeket csökkenti, értékesítési politika koordinációja az eladást jövedelmezőbbé teszi 29.B Az EVA jellemzői 1. egyes személyek vállalkozási tevékenységből származó bevételét terheli 2. a központi ktgvetést illeti meg ADÓ ALANYA: ev, közkereseti társaság, bt, kft, szövetkezet és lakásszövetkezet, erdőbirtokossági társulat, végrehajtói iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda. Csak akkor lehet, ha az előző évben tevékenységét folyamatosan végezte, mulasztási bírságot nem vetettek ki rá, áfa tv szerint nem volt különbözeti adózásra kötelezett, nem állt végelszámolás felszámolás alatt. Előző évben az összes árbevétele a 25 M

Ft-ot nem haladta meg, nem folytat jövedéki adó hatálya alá tartozó tevékenységet, nem értékesít áfa szerinti terméket, belföldi pénzforgalmi számlával rendelkezik. MEGSZŰNIK: naptári év utolsó napjával, ha bejelentette, értékhatár meghaladásának napját megelőző nappal, ev jogállásának megszűnésével, végelszámolás, felszámolás kezdő időpontjának megelőző napjával NYILVÁNTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG kettős könyvvitel szabályai szerint, EVA ALAPJA összes bevétel, módosítva a jogcímek szerint Növelő tételek: *megszerzett bevétel kapcsolt vállalkozástól *külföldről, külfölditől igénybe vett Mo-on adóztatható szolgáltatás díja, *kapott előleg *passzív időbeli elhatárolások *vissza nem térítendő támogatás a kötelezettségek között 57 Csökkenti: *előleg visszafizetése *jogerős bírósági határozat alapján kapott kártérítés, kártalanítás, vagyontárgy károsodására megsemmisülésre

károkozótól kapott bevétel *mérlegben az aktív időbeli elhatárolások között mutattak ki *vevőkkel szembeni követelés EVA pozitív adóalap: 25% Bejelentés: december 20-ig Adóelőleg- adófizetés: első három negyedévére a negyedévet követő hónap 12-ig. az adóalanynak az adóelőleget a december 20.napjáig az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie Számlaadási kötelezettség: áfa tv szerinti teljesítési időpont feltüntetésével számlát, készpénz-helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén egyszerűsített számlát, vagy számlát bocsát ki. „Mentes az adó alól” feltünteti Nyugtaadási kötelezettség: ha nem bocsátott ki számlát vagy egyszerűsített számlát, kiv a folyóirat, újság árusítása 58 30.A A rövid távú pénzügyi döntések jellemzői A forgóeszköz-gazdálkodás és a finanszírozás elemzésére használt pénzügyi mutatók - vállalkozás mérlegére gyakorolt hatás

szerint: befektetési (eszközszerkezetre) és finanszírozási (a szükséges eszközöket milyen forrásból) döntések. milyen távon hatnak a gazdálkodásra: rövid (forgóeszközök) és hosszú (beruházások) RÖVID TÁVÚ PÉNZÜGYI POLITIKA *engedékeny: rugalmasságot bizt. Magasabb készletszint, hosszabb határidő biztosítása, magas pénzállomány, jelentős forgási célú értékpapír-állomány *szigorú: feszes készletgazd, szigorú fizetési feltételek, alacsony pénzállomány, forgatási célú ép hiány FORGÓESZKÖZ-GAZDÁLKODÁS Számos mutatószám, elemzése a gazdálkodás színvonalának és hatékonyságának feltérképezésére irányul Viszonyítás: *két v több időszak tényleges adatát, tervadatot már lezárt időszak tényszámával, valamely időszak tényszámát ugyanezen időszak tervszámával, * vállalati adatot más profilú váll v szakágazat megfelelő adatával. Lehet: állományi vagy forgalmi típusú adat Vonatkozhat adott

időpontra v átlagállományra. PÉNZÜGYI MUTATÓK FORGÁSI MUTATÓK leggyakrabban használt mutató: egy állományi és egy forgalmi adat hányadosaként képezhető: - fordulatok száma (f) a forgalmi adat (É) és az állományi adat (k) hányadosa. Kifejezi, hogy a forgóeszköz-állomány a kiválasztott időszakban hányszor halad át a körforgás rá jellemző szakaszán, hány teljes körforgást végez. A forgóeszközök állományának 1 forintjával hány forint forgalmat lehet lebonyolítani. - forgóeszköz-igényesség mutató: egységnyi forgalomra jutó forgóeszköz-állomány (m), a fordulatok számának reciproka. M = k/É minél gyorsabb az újratermelési folyamat, relatíve annál kisebb a hozzá szükséges forgóeszközlekötés - Forgási idő napokban (i) a forgóeszközök egy teljes fordulatot tesznek. Megtérülési időnek is nevezzük I=k / (É/n) - Forgási sebesség gyorsulásának %-át kiszámítani. Vf= f1-f0 / f1 x 100 - Forgóeszköz-lekötés

viszonylagos változásával F azt mérhetjük, hogy a finanszírozási szükségletben milyen relatív megtakarítás, illetve többletigény mutatkozik.F = É1 /f0-k1 - Reagálási fok ® kiszámításával arra kereshetünk választ, hogy valamely forgóeszköz a rá jellemző forgalom 1%-os változására hány %-os változással reagál. R = k1 / (k0-1) / É1 / (É0-1) FINANSZÍROZÁSI OLDAL ELEMZÉSÉRE SZOLGÁLÓ MUTATÓK - nettó forgótőke-ellátottság=a forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek különbsége per a forgóeszközök átl állománya. A cég forgóeszközeit milyen arányban finanszírozzák tartós források - Likviditási mutatók 1.klasszikus L1 = összes forgóeszköz per rövid lejárató kötelezettségek, éven belül pénzzé tehető eszközök hányszorosan képesek fedezni az éven belül esedékessé váló kötelezettségeket. 30.B Adó fogalma Adóztatás funkciói és alapelvei Adóügyi jogviszony adóztatással kapcsolatos

alapfogalmak: adóalany, adótárgy, adóalap, adómérték, adómentesség, adókedvezmény adók csoportosítása. Adóhatóság hatásköre és illetékessége. A közhatalom javára teljesítendő, törvényen alapuló fizetési kötelezettség, közkiadásokhoz való viszonyulás, amelyért az adóalany számára közvetlen ellenszolgáltatás nem jár. Csak az állam és a helyi önkormányzat jogosult Ezzel kapcsolatos jogokat az állam és az önkormányzatok nevében az adóhatóságok gyakorolják. Alapvető funkciója. Bevételeket biztosítson a társadalmi közös fogyasztás finanszírozásához ALAPELVEK: *arányos közteherviselés elve *haszonelvűség: arányosnak kell lennie azzal a haszonnal amelyet a tevékenységgel megszerez *fizetőképesség elve *kiszámíthatóság elve *könnyen teljesíthető elve *jutányosság elve ADÓÜGYI JOGVISZONY: az adóztatással összefüggő anyagi (egyes adónemekre) és eljárási (adóigazgatás) szabályok alapján

keletkező jogviszony. ADÓJOG SZABÁLYAI kötelező és megengedő jellegűek A törvényekhez alacsonyabb szintű jogszabályok kapcsolódhatnak, ezekhez iránymutatástok készülhetnek. 59 ADÓALANY az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szerezet, akinek saját nevében adókötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettségen túl magába foglalja a bejelentési, nyilvántartási, adómegállapítási, nyilatkozattételi, adóbevallási, adatszolgáltatási, bizonylatadási, őrzési kötelezettséget is. ADÓTÁRGY az a dolog, jog, jogosultság, tevékenység amelynek alapján az adót számítják. ADÓALAP az adó tárgyának az a mennyisége, amelynek alapján az adót számítják ADÓ MÉRTÉKE egy olyan mennyiségi egység, amely segítségével az adóalapból az adót meghatározzák. Lehet: 1. ADÓKULCS - állandó adókulcs (áfa, szja) lineáris adózatást biztosít - változó adókulcs jellemzően

progresszív adózást jelent, az adóalap növekedésével együtt emelkedik az adókulcs is. Jövedelemadók Célja, hogy a nagyobb jöv-mel rend nagyobb részt vállaljanak a közteher viseléséből. Lehet: sávos progresszív: magasabb adóteher mindig csak az adóalapnak a sávba eső részére vonatozik, lépcsős esetén az adóalap összevonásra kerül, a teljes adóalapra egy, összesített érték sávjának megfelelő kulcs vonatkozik 2. ADÓTÉTEL ADÓMENTESSÉG az általános kötelezettség alóli, jogszabály által megengedett kivétel. Az adó tárgya után az adót nem kell megfizetni, többnyire bevallani sem. (nyugdíj) ADÓKEDVEZMÉNY az adóból nyújtott preferencia. A bevallott és meghat adót részben v egészében nem kell megfizetni. ADÓK CSOPORTOSÍTÁSA 3. Tárgya szerint - tárgyi adók, konkrét tárgyat, hozadékot terhelik (gépjármű súlyadója, építményadó) - fogyasztást terhelő adók (áfa, jövedéki) - jövedelemadók (szja, tao) -

vagyoni adók 4. Terhelési jellegük szerint - közvetlen adók: adóalany és az adóteher tényleges viselője azonos - közvetett adók: adóalany továbbhárítja az végső fokon nem őt terheli (áfa) 5. jogosult a beszedett adóra - kötelező: vámok illetékek - fakultatív: helyi adók ADÓHATÓSÁG HATÁSKÖRE ÉS ILLETÉKESSÉGE egyes szervezeteknek mely feladatok ellátására és milyen módon van jogosultsága. Hatáskör: az adóhatóságnak milyen adókkal kapcs vannak feladatai, jogai, kötelezettségei Illetékesség: a jogosult hatóság mely konkrét szerve látja el az adott feladatot. ADÓHATÓSÁG MO-ON APEH és szervei: szja, tao, áfa, játékadó, echo és nyugdíjjárulék, baleseti járulék, munkaadói járulék, szakképzési hozzájárulás VPOP: vámok, importtermékek áfája, jövedéki adó ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE: helyi adók, belföldi gépjárművek adója ILLETÉKHIVATAL: illetékek 60