Gazdasági Ismeretek | Számvitel » Számvitel I. tételek, 2001

1 / 86 1. A számvitel jogi szabályozása, a számviteli törvény célja, hatálya 4 2. A számvitel alrendszerei A beszámolók A beszámolóval szembeni követelmények, formáját meghatározó feltételek, formái, részeik, készítésük feltételei, kapcsolódó alapfogalmak. 5 3. A könyvvezetés fogalma, formái, az egyes formák fogalma, könyvviteli rendszerek változtatása. 7 4. A számviteli politika (fogalma, tartalma, kötelező szabályzatok, elkészítés, módosítás határideje, felelőse, lehetséges megoldásai). A számvitelről szóló törvényben alkalmazott időszakok, időpontok . 8 5. A könyvvitel tárgya, módszerei 12 6. A vállalkozás vagyona Az eszközök fogalma, fő csoportjai, besorolása A források fogalma, fő csoportjai . 13 7. Leltár fogalma, készítésének célja Leltározási kötelezettség, leltározás munkaszakaszai, alapbizonylatai. 18 8. Mérleg fogalma, célja, adatai, tagolása, változatai, formák, bizonylatai,

aláírása, megőrzése . 19 9. Eredménykimutatás fogalma, készítésének célja, eredménykategóriák, az eredménymegállapítás változatai. 20 10. Üzemi (üzleti) tevékenység eredmények megállapításának eljárásai, a két eljárás közötti kapcsolat. 22 11. Alapvető gazdasági események típusai, példák az egyes típusokra 23 12. Összetett gazdasági események típusai, példák az egyes típusokra 24 13. A könyvviteli számla fogalma, fajtái, könyvviteli számlához kapcsolódó fogalmak 25 14. A könyvviteli számlán való könyvelés szabályai, könyvelési tétel megszerkesztése, tartalma, nyitás, folyamatos könyvelés, zárás. 26 15. Az egységes számlakeret célja Számlaosztályok megszervezése, tartalma 27 16. Az egységes számlakeret rendezőelvei (négyszámlasoros elmélet, bruttó elszámolás elve) . 29 17. A számlaosztályok kapcsolata a mérleggel és az eredménykimutatással, az adózott eredmény megállapítása . 30 18.

Számlarend fogalma, kötelező tartalma, számlarenddel szembeni követelmények, elkészítésének, módosításának határideje, felelőse. 31 19. A számviteli információs rendszer felépítése Az alapnyilvántartások és az analitikus nyilvántartások jellemzői . 32 20. A főkönyvi könyvelés formái, jellemzői 33 21. A számviteli bizonylat fogalma, bizonylati elv és fegyelem, a bizonylatok alaki és tartalmi kellékei . 34 2 / 86 22. Bizonylat kiállításával kapcsolatos követelmények, bizonylatok feldolgozásának határideje, bizonylati szabályzat, bizonylatok csoportosítása, megőrzése . 35 23. A könyvviteli zárlat 37 24. Az éves beszámoló tartalma, részei, adattartalma, szerkezeti felépítése 38 25. A közbenső mérleg 40 26. A mérleg tételes értékelésének általános szabályai, múltbeli adatokon alapuló értékelés . 41 27. A beszerzési érték megállapításának általános szabályai A beszerzési érték tartalma; a

beszerzési értékbe nem tartozó, ill. a beszerzési értéket nem csökkentő tételek, tárgyi eszközök, beszerzési, vagyoni értékű jogok értékének sajátosságai. A bekerülési érték 42 28. Importbeszerzés, követelés fejében átvett, csere útján beszerzett eszközök, kamatozó értékpapírok, térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszközök bekerülési értéke. 44 29. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek bekerülési értéke, év végi értékelése. 45 30. A gazdasági társaság és a tulajdonosok közötti speciális eszközmozgások értékelési szabályai . 47 31. Egyéb speciális értékelési szabályok (pénzügyi lízing keretében átadás) 48 32. Az előállítási költség 49 33. A terv szerinti értékcsökkenés (fogalmak, módszerek, könyvviteli elszámolás) 50 34. A terven felüli értékcsökkenés és visszaírása (feltételek, mérték, könyvviteli

elszámolás) . 53 35. Tulajdonosi részesedések, hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírok értékvesztése és visszaírása (feltételek, mérték, könyvviteli elszámolás) . 55 36. Követelések és készletek értékvesztése és visszaírása (feltételek, mérték, könyvviteli elszámolás) . 57 37. Az értékhelyesbítés (feltételek, mérték, nyilvántartás, elszámolás) 60 38. Az immateriális javak fogalma, tételei a mérlegben, az egyes tételek tartalma 62 39. Az immateriális javak értékelése, nyilvántartása 64 40. Az alapítás-átszervezés aktivált értéke és a kísérleti fejlesztés aktivált értéke, az immateriális javakra adott előlegek gazdasági eseményeinek könyvviteli elszámolása . 66 41. Vagyoni értékű jogok és szellemi termékek gazdasági eseményeinek könyvviteli elszámolása . 68 42. Üzleti vagy cégérték könyvviteli elszámolása 73 43. A tárgyi eszközök fogalma, tételei a

mérlegben, az egyes tételek tartalma 74 44. A tárgyi eszközök értékelése, nyilvántartása 76 45. Tárgyi eszközök növekedéseinek könyvviteli elszámolása 78 3 / 86 46. A tárgyi eszközök csökkenéseinek könyvviteli elszámolása 81 47. A befektetett pénzügyi eszközök fogalma, tételei a mérlegben, az egyes tételek tartalma . 84 48. A befektetett pénzügyi eszközök értékelése, nyilvántartása 86 49. A befektetett pénzügyi eszközök (adott kölcsönök, tartós bankbetétek) leggyakoribb állományváltozásainak könyvviteli elszámolása . 86 50. A befektetett pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó egyéb események könyvviteli elszámolása (kamat, év végi értékelés, pénzügyi lízing) . 86 51. Készletek fogalma, tételei a mérlegben A vásárolt készletek fogalma, tételeinek tartalma . 86 52. A vásárolt készletek értékelése, nyilvántartása 86 53. Anyagokkal, árukkal kapcsolatos gazdasági események könyvelése

beszerzési áron történő elszámolás esetén . 86 54. Anyagokkal, árukkal kapcsolatos gazdasági események könyvelés elszámoló ár alkalmazása esetén . 86 55. A saját termelésű készletek fogalma, tételeinek tartalma 86 56 .A saját termelésű készletek értékelése, nyilvántartása 86 57. A saját termelésű készletek gazdasági eseményeinek könyvviteli elszámolása közvetlen önköltségen történő évközi nyilvántartás esetén . 86 4 / 86 1. A számvitel jogi szabályozása, a számviteli törvény célja, hatálya a számvitel jogi szabályozása: 2001. januártól lépett életbe a számvitelről szóló 2000 évi C törvénnyel (1) a számviteli törvény célja: - a számviteli törvény célja hármas: - meghatározza a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, - meghatározza a beszámoló összeállítása és a könyvek vezetése során érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályokat, -

meghatározza a nyilvánosságra hozatal, a közzététel és a könyvvizsgálat követelményeit (2) a Szt. hatálya: - a Szt. hatálya alá tartozik a gazdaság minden olyan szereplője, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek - a Szt. hatálya alá tartozik a gazdálkodó (3) gazdálkodó: - vállalkozó, - az államháztartás szervezetei, - egyéb szervezet, - Magyar Nemzeti Bank, - továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény. A Szt. nem terjed ki: - egyéni vállalkozóra, - polgári jogi társaságra, - építőközösségre, - külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére. (4) Vállalkozó: minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (vállalkozási tevékenységet)

végez. Ide kell érteni: - hitelintézetet, - pénzügyi vállalkozást, - befektetési vállalkozást, - biztosítóintézetet, - egyesülést, - vízitársulatot, - erdőbirtokossági társulatot, - külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is. Államháztartás szervezetei: Azok a szervezetek, amelyeket az államháztartási törvény alapján az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabály ilyennek minősít. Egyéb szervezet: Alapvetően nonprofit érdekeltségű csoportok (lakásszövetkezet, társasház, egyházi jogi személy, alapítvány, ügyvédi iroda, befektetési alap, tőzsde, nyugdíjpénztár, közraktár stb.) 5 / 86 2. A számvitel alrendszerei A beszámolók A beszámolóval szembeni követelmények, formáját meghatározó feltételek, formái, részeik, készítésük feltételei, kapcsolódó alapfogalmak. A számvitel alrendszerei: - könyvvezetés, - költség- önköltségszámítás (kalkuláció) és elemzés,

- beszámolók, - bizonylati rendszer, - könyvvizsgálat, - nyilvánosságra hozatal (letétbe helyezés, közzététel) Beszámolók A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően, a számviteli törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. Nyelve: magyar Követelmény: megbízható és valós összkép nyújtása a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről, (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről. (5) a beszámoló formáját meghatározó feltételek: - éves nettó árbevétel nagysága, - mérleg főösszege, - foglalkoztatottak létszáma, - könyvvezetés módja. Formái, részei, készítésük feltételei: Lásd TK. 16 old táblázat Kapcsolódó fogalmak: (6) Anyavállalat: Az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (leányvállalat) közvetlenül vagy

leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik: - a tulajdonosok (részvényesek) szavazatának többségével (50%-ot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, - más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, - a társaság tulajdonosaként jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, - a tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívás jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol. (7) Leányvállalat: Az a gazdasági társaság, amelyre az anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni. (8) Közös vezetésű vállalkozás:

Az a gazdasági társaság, ahol egyrészt az anyavállalat (az anyavállalat konszolidálásába bevont leányvállalata), másrészt egy (vagy több) másik vállalkozás az anyavállalatra jellemző jogosultságokkal paritásos alapon - legalább 33%-os aránnyal - rendelkezik. A közös vezetésű vállalkozást a tulajdonostársak közösen irányítják. 6 / 86 (9) Társult vállalkozás: Az a - konszolidálásba teljeskörűen be nem vont - gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata jelentős részesedéssel rendelkezik, mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára. Mértékadó befolyást gyakorlónak tekintendő az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságnál legalább a szavazatok 20%ával (hitelintézeteknél 10%-ával) közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik. (10) Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás: Az a gazdasági társaság, ahol

az anyavállalat vagy annak leányvállalata nem gyakorol mértékadó befolyást a gazdaság üzleti és pénzügyi politikájára, nem tartozik a leányvállalatok, közös vezetésű vállalkozások és a társult vállalkozások közé. (11) Konszolidálásba bevont vállalkozások: Az anyavállalat, a konszolidálásba bevont leányvállalat, a konszolidálásba bevont közös vezetésű vállalkozás együttesen. (12) Kapcsolt vállalkozás: Az anyavállalat és a leányvállalat, a közös vezetésű vállalkozás, a társult vállalkozás. 7 / 86 3. A könyvvezetés fogalma, formái, az egyes formák fogalma, könyvviteli rendszerek változtatása (13) A könyvvezetés fogalma, formái: A könyvvezetés az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről - a számviteli törvényben rögzített szabályok szerint - folyamatosan nyilvántartást vezet és

azt az üzleti év végével lezárja. A könyvveztés formái: - egyszeres könyvvitel - kettős könyvvitel Nyelve: kizárólag magyar (14) Kettős könyvvitel: A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és forrásokban (passzívákban) bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja. Kettős könyvvitel vezetésére kötelezettek: - minden vállalkozó (kivéve, amelyek egyszerűsített beszámolót készítenek), - a MNB, - az államháztartás szervezetei és az egyéb szervezetek, ha azt kormányrendelet előírja. (15) Egyszeres könyvvitel: Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő pénzeszközökről és

azok forrásairól, továbbá a pénzforgalmi gazdasági műveletekről, a pénzforgalmi műveletekhez közvetve kapcsolódó, de tényleges pénzmozgást nem eredményező végleges vagyonváltozásokról, nem pénzben kiegyenlített bevételekről, ráfordításokról olyan könyvviteli nyilvántartást (pénzforgalmi könyvvitel) köteles vezetni, amely ezen eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően mutatja. E könyvviteli nyilvántartáshoz kapcsolódóan az egyszerűsített beszámoló összeállításához szükséges, hogy a gazdálkodó az eszközökről, a forrásokról részletező nyilvántartásokat is a valóságnak megfelelően és folyamatosan vezessen. Egyszeres könyvvitel vezetésére kötelezettek: - egyszerűsített beszámolót készítő vállalkozók, - az államháztartás szervezetei és az egyéb szervezetek, ha azt a kormányrendelet lehetővé teszi. Könyvviteli rendszerek

változtatása: - az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó áttérhet a kettős könyvvitelre bármelyik év január 1jével. Köteles áttérni azt az évet követő második év január 1-jével, amikor az egyszerűsített beszámoló készítésének feltétele két egymást követő évben már nem felel meg (2004. Január 1-től minden vállalkozó köteles kettős könyvvitel vezetésére áttérni) - az a vállalkozó, amely a számviteli törvény hatályba lépésekor (2001. Január 1-én) kettős könyvvitelt vezet, az egyszeres könyvvitel vezetésére a törvény hatálybalépését követően nem térhet át. 8 / 86 4. A számviteli politika (fogalma, tartalma, kötelező szabályzatok, elkészítés, módosítás határideje, felelőse, lehetséges megoldásai). A számvitelről szóló törvényben alkalmazott időszakok, időpontok Számviteli politika: A számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján kialakított, a

számviteli törvény végrehajtását szolgáló módszerek, eszközök meghatározása, melyet a gazdálkodó köteles írásba foglalni. (16) A számviteli politika kötelező tartalma: A számviteli politika keretében írásban kell rögzíteni - többek között - azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából: - lényegesnek, - jelentősnek, - nem lényegesnek, - nem jelentősnek, - a választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot mikor kell megváltoztatni. (17) A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok: - az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata, - az eszközök és a források értékelési szabályzata, - az önköltségszámítás belső rendjére vonatkozó szabályzat, - a pénzkezelési

szabályzat. (18) Mentesség az önköltségszámítási szabályzat készítése alól: - az egyszerűsített beszámolót készítő vállalkozó, - az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó, - az a vállalkozó, aki a számviteli törvény előírásai szerint nem kötelezett a saját termelésű készletek, a végzett szolgáltatások önköltségének utókalkulációval történő megállapítására. (19) Önköltségszámítási szabályzat készítési kötelezettség: Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszáz millió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat

szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. (20) Közvetített szolgáltatás: A gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás. Közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodás vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak. A gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye (vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron) egyértelműen megállapítható. 9 / 86 A számviteli politika elkészítésének, módosításának határideje: - a megalakulás időpontjától

számított 90 nap, - a törvénymódosítás hatálybalépését követő 90 nap. Elkészítéséért és módosításáért felelős: A gazdálkodó képviseletére jogosult személy. Számviteli alapelvek: (21) A vállalkozás folytatásának elve: A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkentése. (22) A teljesség elve: A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyév eredményére gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté,

másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak. (23) A valódiság elve: A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen a számvitelről szóló törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. (24) A világosság elve: A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a számvitelről szóló törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni. (25) A következetesség elve: A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell.

(26) A folytonosság elve: Az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyeznie az előző üzleti év záróadataival. Az egymást követő években az eszközök és források értékelése, az eredmény számbavétele csak a számviteli törvényben meghatározott szabályok szerint változhat. (27) Az összemérés elve: Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. 10 / 86 (28) Az óvatosság elve: Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kel figyelembe venni az előrelátható

kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség. (29) A bruttó elszámolás elve: A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben - a számviteli törvényben szabályozott esetek kivételével - nem számolhatók el. (30) Az egyedi értékelés elve: Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. (31) Az időbeli elhatárolás elve: Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul

szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. (32) A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve: A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően, - a Szt. alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan - kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni. (33) A lényegesség elve: Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit. (34) A költség-haszon összevetésének elve: A beszámolóban (mérlegben, eredménykimutatásban, kiegészítő mellékletben) nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel. A Szt-ben alkalmazott időszakok és időpontok: (35) Üzleti

év: Az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama általában megegyezik a naptári évvel. Az üzleti év időtartama általában 12 naptári hónap. Az üzleti év a naptári évtől eltérhet: - külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, - hitelintézetek, biztosítóintézetek kivételével a külföldi anyavállalat konszolidálásába bevont leányvállalatnál. Az üzleti év időtartama eltérhet a 12 naptári hónaptól: - előtársaságnál - naptári évről eltérő üzleti évre való áttéréskor, - új üzleti évre történő áttéréskor, - átalakulás során megszűnő vállalkozásnál. 11 / 86 (36) A mérleg fordulónapja: Általában tárgyév december 31 (az év utolsó napja). Amennyiben az üzleti év időtartama nem 12 naptári hónap, úgy a mérleg fordulónapja december 31-től eltérő időpont. (37) A letétbe helyezés napja: - a kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe

bejegyzett vállalkozónál az adott ületi év mérlegfordulónapjától számított 150 nap, - összevont (konszolidált) beszámoló esetében az anyavállalatnál az összevont (konszolidált) beszámoló mérlegfordulónapjától számított 180 nap, - az egyszeres könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozónál a tárgyévet követő év május 30. - a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 120 nap. (38) A mérlegkészítés időpontja: A mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon - az üzleti év mérlegfordulónapját követő - időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni. 12 / 86 5. A könyvvitel tárgya, módszerei A könyvvitel tárgya a vállalkozás vagyona és tevékenysége, amely magában foglalja: - vagyon (eszközök és források)

kimutatását, - a vagyon változásának kimutatását, - egyes tevékenységek és azok eredményének kimutatását, - a tulajdonosokkal kapcsolatos elszámolásokat, - a munkavállalókkal kapcsolatos elszámolásokat, - a hitelintézetekkel kapcsolatos elszámolásokat, - a vállalkozások közötti kapcsolatok (vevők, adósok, szállítók, hitelezők) elszámolását, - állami költségvetéssel kapcsolatos elszámolásokat (juttatások, adók, járulékok), - egyéb elszámolásokat. A kettős könyvvitelben alkalmazott módszerek: - okmányszerűség: mindengazdasági esemény megtörténtét bizonylattal kell igazolni - egységes mértékegység alkalmazása: minden gazdasági műveletet pénzben is ki kell fejezni az adatok összesítése, összehasonlíthatósága érdekében - naplók alkalmazása: a gazdasági események időrendben történő feljegyzése - könyvviteli számlák alkalmazása: a gazdasági események tartalmuk szerint könyvviteli számlákon kerülnek

rögzítésre - mérlegmódszer alkalmazása: a vagyon kimutatására a vállalkozások mérleget (nyitó, záró) készítenek - (39) kettős feljegyzés elvének alkalmazása: - minden gazdasági eseményt két könyvviteli számlán rögzítünk, az egyik számla Tartozik (T) és a másik számla Követel (K) oldalán, - azonos összegben (Tartozik = Követel) - egymással kölcsönös (tartalmi) összefüggésben. 13 / 86 6. A vállalkozás vagyona Az eszközök fogalma, fő csoportjai, besorolása A források fogalma, fő csoportjai (40) Eszköz fogalma, fő csoportjai: A számviteli törvény szerint a vállalkozó vagyonának konkrét megjelenési formái az eszközök (aktívák). Ebben a megközelítésben vagyon alatt a vállalkozónál lévő befektetett eszközöket, forgóeszközöket és aktív időbeli elhatárolásokat kell érteni. (41) Forrás fogalma, fő csoportjai: A források (passzívák) a vállalkozó vagyonának eredetét, származását mutatják. A

források: saját tőke, céltartalékok, kötelezettségek és passzív időbeli elhatárolások. Eszközök között kell kimutatni: - a pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket, - a bérbe vett eszközökön végzett beruházások, felújítások értékét, - a koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított eszközök értékét. Az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé kell besorolni. (42) A befektetett eszközök fogalma, csoportjai: A befektetett eszközök olyan eszközök, amelyeknek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálják. A befektetett eszközök közé az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket és a befektetett pénzügyi eszközöket kell besorolni. (43) Immateriális javak fogalma: Azok a nem anyagi eszközök, (vagyoni értékű jogok az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog kivételével,

szellemi termékek, üzleti vagy cégérték), amelyek tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet, valamint az immateriális javakra adott előlegek és az immateriális javak értékhelyesbítése (itt mutatható ki - a vállalkozó döntésétől függően - az alapítás-átszervezés aktivált értéke, továbbá a kísérleti fejlesztés aktivált értéke is). (44) Immateriális javak tételei: - alapítás-átszervezés aktivált értéke - kísérleti fejlesztés aktivált értéke - vagyoni értékű jogok - szellemi termékek - üzleti vagy cégérték - immateriális javakra adott előlegek - immateriális javak értékhelyesbítése (45) Tárgyi eszközök fogalma: Azok a rendeltetésszerűen használtba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni

értékű jogok), tenyészállatok, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a vállalkozás tevékenységét, valamint a beruházások, a beruházásokra adott előlegek és a tárgyi eszközök értékehelyesbítése. 14 / 86 (46) Tárgyi eszközök tételei: - ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok - műszaki berendezések, gépek, járművek - egyéb berendezések, felszerelések, járművek - tenyészállatok - beruházások, felújítások - beruházásokra adott előlegek - tárgyi eszközök értékhelyesbítése (47) Befektetett pénzügyi eszközök fogalma: Azok az eszközök (részesedés, értékpapír, adott kölcsönök, hosszú lejáratú bankbetétek), amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozásnak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, kamatra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. (48) Befektetett

pénzügyi eszközök tételei: - tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban - tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban - egyéb tartós részesedés - tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásnak - egyéb tartósan adott kölcsön - tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír - befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése (49) Forgóeszközök fogalma, csoportjai: Azok az eszközök, amelyek egy évnél rövidebb ideig (nem tartósan) szolgálják a vállalkozási tevékenységet. A forgóeszközök közé a készleteket, a vállalkozó tevékenységét nem tartósan szolgáló követeléseket, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket és a pénzeszközöket kell besorolni. Ebből adódóan csoportjai a: - készletek, - követelések, - értékpapírok, - pénzeszközök. (50) Készletek fogalma: A vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve

szolgáló olyan eszközök, - amelyeket rendszeres üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak, bár értékük változhat (áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások) - amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak (befejezetlen termelés, félkész termék) vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak (késztermékek) - amelyeket az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni (anyagok) Készletek továbbá: - használatba vételükig azok az anyagi eszközök (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha), amelyek a vállalkozó tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják - a növendék- , a hízó- és egyéb állatok, függetlenül attól, hogy a vállalkozási tevékenységet mennyi ideig

szolgálják - a befektetett eszközök közül átsorolt eszközök. 15 / 86 (51) Készletek tételei: - anyagok - befejezetlen termelés és félkész termékek - növendék-, hízó- és egyéb állatok - késztermékek - áruk - készletekre adott előlegek (52) Követelések fogalma: A követelések különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódnak. A követelések közé tartoznak az előbbiek mellett: az osztalékelőleg, a munkavállalókkal szembeni követelések, a visszatérítendő (visszajáró) adó, az igényelt de még nem teljesített támogatás,

a rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszköz, a vásárolt követelések, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követelések. (53) Követelések tételei: - követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) - követelések kapcsolt vállalkozással szemben - követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben - váltókövetelések - egyéb követelések. (54) Értékpapírok fogalma, tételei: A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási célból, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni. Értékpapírok tételei: - részesedés kapcsolt vállalkozásban - egyéb részesedés - saját részvények, üzletrészek - forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. (55) Pénzeszközök fogalma, tételei: A pénzeszközök a forgóeszközök között kimutatott, tartósan le nem

kötött, forintban, valutában, devizában megjelenő fizetési eszközként felhasználható eszközök, beleértve az elektronikus pénzeszközöket is. Pénzeszközök tételei: - pénztár, csekk - bankbetétek. A bevételeket és költségeket (ráfordításokat) abban az időszakban kell az eredmény javára, illetve terhére elszámolni, amely időszakban azok gazdaságilag keletkeztek, függetlenül azok pénzügyi rendezésétől. Aktív időbeli elhatárolások tételei: - bevételek aktív időbeli elhatárolása - költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása - halasztott ráfordítások 16 / 86 (56) Saját tőke fogalma: A saját tőke a tulajdonos(ok) által a vállalkozás részére - időmegkötöttség nélkül - rendelkezésre bocsátott, illetve az adózott eredményből a vállalkozónál hagyott, a vállalkozó által szabadon felhasználható saját forrás. (57) Saját tőke tételei: - jegyzett tőke - jegyzett, de még nem fizetett tőke -

tőketartalék - eredménytartalék - lekötött tartalék - értékelési tartalék - mérleg szerinti eredmény (58) Céltartalék fogalma, tételei: A céltartalék az adózás előtti eredmény terhére képzett forrás, mely fedezetet teremt a tárgyidőszakból eredő, de a következő években várhatóan jelentkező kötelezettségekre, költségekre, ráfordításokra. Céltartalék tételei: - céltartalék a várható kötelezettségekre - céltartalék a jövőbeni költségekre - egyéb céltartalék. (59) Kötelezettségek fogalma, csoportjai: A kötelezettségek szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállátáshoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint a kincstári vagyon részét képező eszközök kezelésbe

vételéhez kapcsolódnak. Kötelezettségek csoportjai: - hátrasorolt kötelezettségek - hosszú lejáratú kötelezettségek - rövid lejáratú kötelezettségek. (60) Hátrasorolt kötelezettség fogalma, tételei: A hátrasorolt kötelezettség olyan kapott kölcsön, - amelyet a vállalkozó bevonhat adóssága rendezésébe, - a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, azt a vállalkozó felszámolása vagy csődje esetén csak a többi hitelező kielégítése után kell kiegyenlíteni, - a kölcsön visszafizetési határideje vagy meghatározatlan, vagy a jövőbeni eseményektől függ, de eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, - a kölcsön törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges. Hátrasorolt kötelezettségek tételei: - hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben - hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő

vállalkozással szemben - hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben. (61) Hosszú lejáratú kötelezettség fogalma: - Hosszú lejáratú kötelezettség - a hitelezővel kötött szerződés szerint - az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön (ideértve a kötvénykibocsátást is) és hitel, a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztések levonásával, valamint az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség. 17 / 86 (62) Hosszú lejáratú kötelezettségek tételei: - hosszú lejáratra kapott kölcsönök - átváltoztatható kötvények - tartozások kötvénykibocsátásból - beruházási és fejlesztési hitelek - egyéb hosszú lejáratú hitelek - tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben - tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben - egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek. (63) Rövid lejáratú kötelezettség fogalma: Rövid

lejáratú kötelezettség az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel (ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztéseket is), a vevőtől kapott előleg, az áruszállításból és szolgáltatás teljesítésből származó kötelezettség, a váltótartozás, a fizetendő osztalék, részesedés, kamatozó részvény utáni kamat, valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettség. (64) Rövid lejáratú kötelezettségek tételei: - rövid lejáratú kölcsönök - rövid lejáratú hitelek - vevőktől kapott előlegek - kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) - váltótartozások - rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben - rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben - egyéb rövid lejáratú kötelezettségek. A passzív időbeli

elhatárolások tételei: - bevételek passzív időbeli elhatárolása - költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása - halasztott bevételek 18 / 86 7. Leltár fogalma, készítésének célja Leltározási kötelezettség, leltározás munkaszakaszai, alapbizonylatai. (65) Leltár fogalma: A leltár olyan jegyzékszerű kimutatás, amely a vállalkozás meglévő eszközeit és forrásait: - mennyiségben és pénzértékben, - tételesen (ellenőrizhető módon), - egy adott időpontra (a leltár fordulónapja) vonatkoztatva mutatja ki. A leltár készítésének célja: - a vállalkozás tényleges vagyoni helyzetének megállapítása, - a könyvviteli nyilvántartások helyesbítése a valós helyzetnek megfelelően. Leltározás készülhet: - leltározással (mennyiségi felvétellel, egyeztetéssel), - nyilvántartások alapján. (66) Leltározási kötelezettség: Ha a vállalkozás a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem

vezet, vagy e nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárba kerülő adatok valódiságáról - a leltár összeállítását megelőzően - leltározással köteles meggyőződni és az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó leltározást mennyiségi felvétellel, illetve a csak értékben kimutatható eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie. A leltározás munkaszakaszai: - az eszközök és források tényleges állományának megállapítása - közvetlen méréssel, számlálással, becsléssel (mennyiségben kifejezhető eszközöknél) - különféle nyilvántartásokkal való egyeztetéssel (csak értékben kimutatható eszközöknél és kötelezettségeknél), pl. bankkal, vevőkkel, szállítókkal való egyeztetés - eszközök értékelése a Szt-ben foglalt szabályok szerint (érték meghatározása) -

leltárkülönbözetek elszámolása: a megállapított eltéréseket a könyvviteli nyilvántartásokban el kell számolni az eredmény terhére vagy javára A leltár alapbizonylatai: - leltárfelvételi jegyek, ívek, mellékletek, - nyilvántartások, - leltározási jegyzőkönyv. 19 / 86 8. Mérleg fogalma, célja, adatai, tagolása, változatai, formák, bizonylatai, aláírása, megőrzése (67) A mérleg fogalma: A mérleg olyan számviteli okmány, amely a vállalkozás eszközeit és forrásait mutatja ki összevontan, csoportosítva, pénzértékben (ezer vagy millió forintban) egy adott időpontra vonatkoztatva. A mérleg készítésének célja: a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők, illetve egyéb érdekeltek tájékoztatása a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, az üzleti év eredményéről. A mérleg tagolása: - főcsoport, melyeket nagybetűkkel jelölünk - csoport, amelyeket római számokkal jelölünk - tétel, amelyeket arab

számokkal jelölünk. Az éves beszámoló és az egyszerűsített éves beszámoló mérlege „A” és „B+ változatban készíthető el. A változatok közül a vállalkozó választhat Formáját tekintve a klasszikus mérleg kétoldalú, bal oldalán az eszközök (aktívák) szerepelnek, jobb oldalán a források (passzívák). Az egyoldalas mérlegben először az eszközöket, majd a forrásokat tüntetjük fel folyamatosan. Aszerint, hogy milyen időpontra vonatkozik, a mérleg lehet: - nyitómérleg (alapításkor és január 1-jével) - évközi mérleg (rendkívüli esetekben, osztalékelőleg fizetés meghatározásakor) - zárómérleg (megszűnéskor és december 31-ével). A mérleg szabályszerűségét és valódiságát a vállalkozó képviseletére jogosult személy aláírásával igazolja, amelyet 10 évig kell megőrizni A mérleg bizonylatai: - leltár - leltár alapján helyesbített könyvviteli nyilvántartásokból készített főkönyvi kivonat. 20

/ 86 9. Eredménykimutatás fogalma, eredménymegállapítás változatai. készítésének célja, eredménykategóriák, az a mérleg szerinti eredmény a tárgyévi tevékenységnek a saját tőkéhez való hozzájárulása (68) Eredménykimutatás fogalma: A vállalkozás mérleg szerinti eredményének levezetését az eredménykimutatás tartalmazza. Bemutatja az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket, a mérleg szerinti eredmény kialakulását, összetevőit. Az eredménykimutatás készítésének célja: - bemutatni a vállalkozás mérleg szerinti eredményét, - részletezni, tényezőkre bontani a mérleg szerinti eredmény kialakulását, - az előző évi és tárgyévi adatok egymás mellé állításával bemutatni azok változását. (69) Eredménykategóriák A Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye B Pénzügyi műveletek eredménye C Szokásos vállalkozási eredmény (±A±B) D Rendkívüli eredmény E Adózás előtti eredmény (±C±D) F

Adózott eredmény G Mérleg szerinti eredmény Eredmény megállapítása képlettel: Er = B – K,R Er = eredmény B = bevétel K = költség R = ráfordítás (70) Bevétel fogalma, csoportjai: A bevétel gyűjtőfogalom, amelybe a következők tartoznak: - árbevétel: a naptári évben értékesített termékek, anyagok, áruk és teljesített szolgáltatások általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértéke (a teljesítés időszakában elszámolva), - egyéb bevételek: olyan, az árbevétel részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység során keletkeznek és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek, - pénzügyi műveletek bevételei: a kapott osztalék és részesedés, a részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége, a befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége, az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek, a pénzügyi műveletek egyéb bevételei,

- rendkívüli bevételek: a vállalkozási tevékenységtől független, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül eső, a szokásos vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban nem álló bevételek. (71) Költség fogalma: A legáltalánosabb meghatározás szerint a tevékenység folytatása során felhasznált eszközök, munkateljesítések pénzben kifejezett értéke, amely mindig: - valamilyen műszaki vagy gazdasági tevékenység végzése során a tevékenység érdekében merült fel, - pénzértékben kifejezendő eszközfelhasználást és munkateljesítmény igénybevételét jelenti. Más megfogalmazásban: egy időszakban a vállalkozásban az üzletmenet során közvetlenül vagy közvetetten felhasznált eszközök és munka (élő- és holtmunka( pénzben kifejezett értéke. 21 / 86 (72) Ráfordítás fogalma, csoportjai: Olyan tényleges vagy várható pénzkiadásokat, egyéb veszteségjellegű tételeket jelent, amelyek nem a termeléssel kapcsolatban

merültek fel, magában foglalja a termelési körön kívüli eszközcsökkenések és kötelezettség növekedések értékét. Gyűjtőfogalom, amelybe a következők tartoznak: - egyéb ráfordítások: az árbevételhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteségjellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység során merülnek fel és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak, - pénzügyi műveletek ráfordításai: a befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége, a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, a részesedések, az értékpapírok, a bankbetétek értékvesztése, - rendkívüli ráfordítások: a vállalkozási tevékenységtől független, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül eső, a szokásos vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban nem álló eszközcsökkenések, kifizetések. 22

/ 86 10. Üzemi (üzleti) tevékenység eredmények megállapításának eljárásai, a két eljárás közötti kapcsolat Összköltség eljárás: Lényege: a naptári évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, a saját teljesítmények értékének és az egyéb bevételeknek az együttes összegéből levonjuk a naptári évben elszámolt költségek és egyéb ráfordítások együttes összegét. Forgalmi költség eljárás: Lényege: a naptári évben elszámolt nettó árbevétel és az egyéb bevételek együttes összegéből levonjuk az értékesítés közvetlen és közvetett költségeinek, valamint az egyéb ráfordításoknak az együttes összegét. Összköltség eljárás Hozamok: Forgalmi ktg. eljárás Értékesítés nettó árbevétele = Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek = Egyéb bevételek Aktivált saját teljesítmények értéke (±) Költségek, ráfordítások: Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű

ráfordítások Értékesítés közvetlen költségei = Értékesítés közvetett költségei Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások A) Üzemi tevékenység eredménye = Egyéb ráfordítások A) Üzemi tevékenység eredménye B) pénzügyi műveletek eredménye - a pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak különbözete C) szokásos vállalkozási eredmény - az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye és a pénzügyi műveletek eredménye együtt adja a szokásos vállalkozási eredményt - a vállalkozás rendszere (folyamatos) tevékenységéből származó eredményt mutatja D) rendkívüli eredmény - a rendkívüli bevételek és rendkívüli ráfordítások különbsége E) adózás előtti eredmény - a szokásos vállalkozási eredmény és a rendkívüli eredmény összege - ezt az eredményt módosítják az adótörvényben meghatározott növelő és csökkentő tételekkel, így kapják meg az adózás alapjául szolgáló

eredményt F) adózott eredmény - az adózás előtti eredmény és az adótörvény által meghatározottan, az adóbevallás alapján számított fizetendő (fizetett) társasági adó különbsége - az adózott eredmény terhére fizetik ki a tulajdonosoknak járó osztalékot, részesedést G) mérleg szerinti eredmény - olyan saját tőkerész, amelyet sem adó, sem osztalék, részesedés már nem csökkent 23 / 86 11. Alapvető gazdasági események típusai, példák az egyes típusokra Attól függően, hogy milyen hatást gyakorolnak a mérlegre, megkülönböztetünk: - alapvető gazdasági eseményeket - összetett gazdasági eseményeket (73) alapvető gazdasági események: - a gazdasági események 4 típusát különböztetjük meg: - eszközök körforgása: az eszközök összetétele változik, a mérlegfőösszeg változatlan marad: - (+E1, -E2, ahol E1 = E2) (pl. készpénzért anyagot vásárolnak) - források körforgása: a források összetétele

változik meg, a mérlegfőösszeg változatlan marad - (+F1, -F2, ahol F1 = F2) (pl. szállítóval szembeni kötelezettséget hitelből rendezünk) - eszközbevonás: az eszközök és források összértéke, a mérlegfőösszeg nő - (+E3, +F3, ahol E3 = F3) (pl. későbbi fizetéssel vásárolunk anyagot) - eszköz kivonása: az eszközök és források összértéke, a mérlegfőösszeg csökken - (-E4, -F4, ahol E4 = F4) (pl. korábbi beszerzést kiegyenlítünk) 24 / 86 12. Összetett gazdasági események típusai, példák az egyes típusokra (74) összetett gazdasági események típusai: - költség (K), ráfordítás (R) elszámolása: költség, ráfordítás növekedésével egyidejűleg eszköz csökkenés vagy forrásnövekedés következik be - +K,R és –E5 vagy +F5, ahol K,R = E5 vagy K,R = F5 - (pl. 100ezer Ft értékű késztermékünket 200 ezer Ft-ért értékesítjük, későbbi fizetési határidővel) - bevételek (B) elszámolása: bevétel

növekedésével egyidejűleg eszköznövekedés vagy forráscsökkenés következik be - +B és +E6 vagy –F6, ahol B = E6 vagy B = F6 - az összetett gazdasági események annak megfelelően, hogy a vállalkozás mely tevékenységével kapcsolatban merültek fel, lehetnek: - szokásos gazdasági események: a vállalkozás rendszere tevékenysége során jelentkeznek - rendkívüli gazdasági események: a vállalkozási tevékenységtől függetlenek, a rendes üzletmeneten kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban 25 / 86 13. A könyvviteli számla fogalma, fajtái, könyvviteli számlához kapcsolódó fogalmak (75) Könyvviteli számla fogalma: A könyvviteli számla olyan kétoldalú nyilvántartás, amelynek egyik oldalán a növekedéseket, másik oldalán a csökkenéseket számoljuk el. A könyvviteli számla bal oldalát Tartozik (T), jobb oldalát Követel (K) oldalnak nevezzük a könyvviteli számla vázlata:

T - - A számla megnevezése K a következő információk jelennek meg rajtuk: - dátum, - szöveges rész (a gazdasági esemény tömör leírása), - azonosító adatok, - értékadatok - részletező adatok (pl. egyenleg) azokat a számlákat, amelyeken az eszközöket és az azokban bekövetkezett változásokat számoljuk el, tartalmuk alapján eszközszámláknak nevezzük azokat a számlákat, amelyeket a forrásokat és az azokban bekövetkezett változásokat számoljuk el, forrásszámláknak nevezzük az eszközöket aktíváknak, a forrásokat passzíváknak nevezzük a könyvviteli számlához kapcsolódó fogalmak: nyitóegyenleg: a január 1-én, ill. a cég alapításakor meglévő eszköz és forrás értéke forgalom: a számlák Tartozik oldalára könyvelt tételek összegét Tartozik forgalomnak, a Követel oldalára könyvelt tételek összegét Követel forgalomnak nevezzük egyenleg: a számla két oldalára könyvelt tételek összegének különbsége,

lehet Tartozik vagy Követel jellegű az eszközszámláknak csak Tartozik egyenlege lehet, a forrásszámlák Követel egyenlegűek záróegyenleg: a december 31-én, illetve megszűnéskor meglévő eszköz és forrás érték, melyet a zárómérlegben kell szerepeltetni (76) A könyvviteli számlák csoportjai: - könyvelés szabályai szerint: - aktív számlák (A) - passzív számlák (P) - tartalmuk alapján: - mérlegszámlák: - eszközszámlák (A) - forrásszámlák (P) - eredményszámlák: - költség (ráfordítás) számlák (A) - bevételszámlák (P) könyvelési tétel: annak megállapítása, hogy a gazdasági eseményt melyik számla Tartozik és melyik számla Követel oldalára könyveljük, megszerkesztését számlakijelölésnek, kontírozásnak nevezzük 26 / 86 14. A könyvviteli számlán való könyvelés szabályai, könyvelési tétel megszerkesztése, tartalma, nyitás, folyamatos könyvelés, zárás a könyvelés lépései: - mérlegszámlák

nyitása - beszerzés könyvelése - értékesítés könyvelése - eredmény megállapítása - mérlegszámlák zárása a könyvelési tétel tartalmazza: - a könyvelés keltét, - a gazdasági esemény megnevezését, - a számlakijelölést (melyik számla Tartozik, melyik számla Követel oldalára kell könyvelni) - az elszámolandó (könyvelendő) összeget a tétel megszerkesztése előtt a gazdasági eseményt elemezni kell az alábbi szempontok szerint: - a gazdasági esemény miben okoz változást (eszköz, forrás, költség, ráfordítás, bevétel) - a gazdasági esemény egyszerű (alapvető) vagy összetett - milyen változást okoz (növekedést, csökkenést) könyvelés a könyvviteli számlákon: - a könyvviteli számlák megnyitása nyitómérleg alapján történik - könyvviteli számlák nyitása: - a kettős feljegyzés elvét betartva a nyitás könyvelése is mindig két számlán történik, a nyitáshoz technikai számlát, ún. Nyitómérleg számlát

használunk - T Eszközszámla - K Nyitómérleg számla - T Nyitómérleg számla – K Forrásszámla - az eredményszámláknak nincs nyitóegyenlegük - a nyitómérlegben szereplő mérleg szerinti eredmény az előző évi eredmény (melyet a nyitást követően átvezetünk az eredménytartalékba), nekünk a tárgyévit kell kimutatnunk - folyamatos könyvelés: - a bekövetkezett gazdasági eseményeket időrendben, a könyvelés szabályait betartva rögzítjük a számlákon - könyvviteli számlák zárása: - a beszámoló készítését megelőzően le kell zárni, a zárás sorrendje: - elsőként az eredményszámlákat zárjuk, egyenlegeiket átvezetjük egy forrásszámlára (Adózott eredmény elszámolási számla), ennek könyvelése - T Adózott eredmény elszámolási számla - K Költség, ráfordítás - T Bevétele - K Adózott eredmény elszámolási számla - mérlegszámlák zárása, ehhez a Zárómérleg számlát használjuk: - T Zárómérleg számla -

K Eszközök - T Források - K Zárómérleg számla 27 / 86 15. Az egységes számlakeret célja Számlaosztályok megszervezése, tartalma A könyvviteli számlákat az Egységes számlakeret foglalja rendszerbe. (77) Egységes számlakeret célja: Az egységes számlakeret célja, hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalásával segítséget adjon a gazdálkodó számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa a számviteli törvény, illetve a kapcsolódó kormányrendeletek szerinti beszámoló elkészítéséhez szükséges alapinformációkat. (78) Számlaosztályok száma, megnevezése: 1. számlaosztály: Befektetett eszközök 2. számlaosztály: Készletek 3. számlaosztály: Követelések, pénzügyi eszközök és aktív időbeli elhatárolások 4. számlaosztály: Források 5. számlaosztály: Költségnemek 6. számlaosztály: Költséghelyek, általános költségek 7.

számlaosztály: Tevékenységek költségei 8. számlaosztály: Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások 9. számlaosztály: Értékesítés árbevétele és bevételek 0. számlaosztály: Nyilvántartási számlák 1. számlaosztály: Befektetett eszközök immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök 2. számlaosztály: Készletek vásárolt és saját termelésű készletek 3. számlaosztály: Követelések, pénzügyi eszközök és aktív időbeli elhatárolások készletek kivételével a forgóeszközök (pénzeszközök, értékpapírok, követelések), aktív időbeli elhatárolások 4. számlaosztály: Források saját tőke, céltartalékok, hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek, passzív időbeli elhatárolások, évi mérlegszámlák 5. számlaosztály: Költségnemek - anyagköltség - igénybe vett szolgáltatások költségei (utazásszervezés, kölcsönzés, hirdetés, könyvkiadás, szállodai

szolgáltatás és vendéglátás, könyvvizsgálat stb.) - egyéb szolgáltatások költségei (pénzügyi, befektetési, biztosítóintézeti szolgáltatás) - bérköltségek - személyi jellegű egyéb kifizetések (szerzői jogdíj, étkezési térítés, jutalmak, betegszabadság) - bérjárulékok - értékcsökkenési leírás 8. számlaosztály: Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások a) összköltség eljárással: - anyagjellegű ráfordítások (anyagköltség., igénybe vett szolgáltatás beszerzési értéke, eladott áruk beszerzési értéke, eladott szolgáltatások értéke) - személyi jellegű ráfordítások (bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések, bérjárulékok, értékcsökkenési leírás, egyéb ráfordítások, pénzügyi műveletek ráfordításai, rendkívüli ráfordítások, eredményt terhelő adó) 28 / 86 b) - forgalmi költség eljárással: értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége eladott áruk

beszerzési értéke eladott szolgáltatások értéke értékesítés közvetett költségei (értékesítési költségek, igazgatási költségek, egyéb általános költségek) egyéb ráfordítások pénzügyi műveletek ráfordításai rendkívüli ráfordítások eredményt terhelő adó 9. számlaosztály: Értékesítési árbevétele és bevételek értékesítés árbevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevétele, rendkívüli bevételek 6-7. számlaosztály: a gazdálkodó döntésének megfelelően használható a vezetői információk biztosítására 0. számlaosztály: Nyilvántartási számlák az adott üzleti év mérleg szerinti eredményét nem befolyásolják - függő kötelezettségek - biztos kötelezettségek, határidős és opciós ügyletek határidő része - határidős, opciós ügyletek határidős ügyletrésze miatt fennálló követelések 29 / 86 16. Az egységes számlakeret rendezőelvei (négyszámlasoros elmélet, bruttó

elszámolás elve) Az egységes számlakeret a négyszámlasoros elméletre épül és a bruttó elszámolás elvén alapszik. a négy számlasor: - eszközszámlák sora - forrásszámlák sora Együtt: mérlegszámlák - költség-, ráfordításszámlák sora - árbevétel-, bevételszámlák sora Együtt: eredményszámlák Számlasorok közötti összefüggések: Eszköz – Forrás = Eredmény Árbevétel, bevétel – Költség, ráfordítás = Eredmény E – F = Er B – K = Er (79) Számlasorok közötti összefüggés: az eszköz- és forrásszámlák egyenlegeinek különbsége megegyezik a bevétel- és költségszámlák egyenlegeinek különbségével: E–F=B–K E = Eszköz F = Forrás B = árbevétel, bevétel K = költség, ráfordítás Bruttó elszámolás elve: alkalmazása azt jelenti, hogy a könyvviteli számla egyenlege az összes növekedés és az összes csökkenés különbözete. 30 / 86 17. A számlaosztályok kapcsolata a mérleggel és az

eredménykimutatással, az adózott eredmény megállapítása Lásd TK. 82-83-84 oldal táblázatai 31 / 86 18. Számlarend fogalma, kötelező tartalma, számlarenddel szembeni követelmények, elkészítésének, módosításának határideje, felelőse. (80) Számlarend fogalma: A számlarend az egységes számlakeret alapján készített olyan belső szabályzat, amely meghatározza a vállalkozás könyvviteli rendjét. A számlarend szerinti könyvvezetés biztosítja a számviteli törvényben előírt beszámoló készítéséhez szükséges adatokat és kielégíti a vezetői információs igényeket is. (81) Számlarend kötelező tartalma: - minden alkalmazásra kijelölt számla számjele és megnevezése (számlatükör), - a számla tartalma, ha az a számla megnevezéséből nem következik, valamint a számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímei, a számlát érintő gazdasági események, azok más számlákkal való kapcsolata, - a főkönyvi

számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolata, - a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rend. A számlarenddel szemben támasztott követelmények: - biztosítania kell, hogy a könyvvezetés az éves beszámoló elkészítését megfelelően alátámassza - elő kell segítenie a könyvvezetés során a számviteli alapelvek érvényre jutását - kifejezésre kell juttatnia a vállalkozás számviteli politikáját - tükröznie kell a vállalkozás tevékenységét, annak összetételét és nagyságát - megfelelő eligazítást kell adnia a vállalkozás szakembereinek a szabályos könyvvezetéshez (82) Számlarend elkészítésének, módosításának határideje, felelőse: A számlarendet az újonnan alakuló – a számviteli törvény hatálya alá tartozó és kettős könyvvitelt vezető – gazdálkodó a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül, az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre áttérő gazdálkodó az

áttérés időpontjáig köteles elkészíteni. A számviteli törvény változása esetén a számlarend szükséges módosítását a törvényi változás hatálybalépését követő 90 napon belül kell elvégezni. A számlarend összeállításáért, annak folyamatos karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős. 32 / 86 19. A számviteli információs rendszer felépítése Az alapnyilvántartások és az analitikus nyilvántartások jellemzői (83) Számviteli információs rendszer felépítése: - beszámoló - főkönyvi könyvelés szintje - analitikus könyvelés szintje - alapnyilvántartások szintje. Alapnyilvántartások. rendeltetése az elszámoltatás, felelősség biztosítása Formái: - raktárkönyv, raktári készletnyilvántartó lap, - állatnyilvántartó könyv, - pénztárjelentés, Alapokmányai: azok az elsődleges bizonylatok, amelyeket a gazdasági művelet

színhelyén készítenek, amelyeknek egy példánya helyben marad. Mérésmódja: általában mennyiségi, a pénztárban értékbeni, készítője a nyilvántartást végző személy (pl. raktáros, pénztáros). Analitikus nyilvántartások: rendeltetése a főkönyvi könyvelés egy-egy számlája tartalmának részletezése a vállalkozás információs igényeinek megfelelően. Formájára, tartalmára kötelező előírás általában nincs Kötelező az immateriális javakról és a tárgyi eszközökről egyedi nyilvántartás vezetése. Kötelező jövedelem- és TB elszámolások, valamennyi adókaötelezettség és juttatás analitikus nyilvántartása. Formái: - anyagkönyvelés, - késztermékkönyvelés, - vevők folyószámla könyvelése, - szállítók folyószámla könyvelése. A nyilvántartásokat folyamatosan kell vezetni, az év végén összegzett nyilvántartást a következő évben tovább használjuk. Alapokmányai: elsődleges bizonylatok, amelyeket az

alapnyilvántartás használ. Mérésmódja: mennyiségi és értékbeni, készítője a tevékenység könyvelője (anyagkönyvelő, folyószámla könyvelő). 33 / 86 20. A főkönyvi könyvelés formái, jellemzői Rendeltetése a beszámoló alátámasztása, a belső információs igények kiszolgálása. Formái: - könyvviteli számlákon történő (számlasoros) könyvelés, - naplóban történő (idősoros) könyvelés. Számlasoros könyvelés: A főkönyvi számlán a gazdasági eseményeket tartalmuk szerint kell könyvelni. A gyakorlatban egyoldalas számlákat is alkalmazna, melyek lehetnek többhasábosak. A naplóban a gazdasági eseményeket a felmerülésük sorrendjében kell feljegyezni. Idősoros könyvelés: Lehet egyalapkönyves (minden gazdasági eseményt egy naplóba könyvelünk) és többalapkönyves (egy-egy eszközt, forrást érintő gazdasági eseményt külön naplóba könyvelünk – speciális napló, banknapló). A napló különböző

formájú lehet, de tartalmazniuk kell az alábbiakat: - időszak és nap megjelölése - sorszám - hivatkozás - Tartozik és Követel számla megnevezése (száma) - szöveg (gazdasági esemény rövid tartalma) - könyvelt Tartozik és Követel összeg. A főkönyvi könyvelésben kizárólag értékben rögzítjük a gazdasági eseményeket. Készítője a főkönyvi könyvelő, a kontírozó könyvelő, a gépi könyvelő. Kapcsolat az egyes szintek között: - az alapnyilvántartásokat és az analitikus nyilvántartásokat az elsődlegesen készített bizonylatok kapcsolják össze - az analitikus nyilvántartás és a főkönyvi könyvelés közötti egyezőség arra épül, hogy a főkönyvi könyvelés a feladások alapján könyvel - a főkönyvi könyvelés és a beszámoló kapcsolata a főkönyvi kivonatban ölt testet. Az egyeztetések arra szolgálnak, hogy az egyes szintek közötti eltéréseket kiszűrjék. 34 / 86 21. A számviteli bizonylat fogalma,

bizonylati elv és fegyelem, a bizonylatok alaki és tartalmi kellékei (84) Számviteli bizonylat fogalma: Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, számlát helyettesítő okmány, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősülő irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától – amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek, és amely rendelkezik a számviteli törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékkel. (85) Bizonylati elv és bizonylati fegyelem: - Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja,

bizonylatot kell kiállítani. - A gazdasági műveletek folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. - A számviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak. A könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylatok általános alaki és tartalmi kellékei: - bizonylat megnevezése, sorszáma, egyéb azonosítója - bizonylatot kiállító gazdálkodó megjelölése - a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése - bizonylat kiállításának időpontja - gazdasági művelet tartalmának

leírása vagy megjelölése - külső bizonylat esetén a bizonylatot kiállító gazdálkodó neve és címe - adatok összesítése esetén az időszak megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik - könyvelés módjára történő hivatkozás - könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása - minden olyan adat, amelyet jogszabály előír. 35 / 86 22. Bizonylat kiállításával kapcsolatos követelmények, bizonylatok feldolgozásának határideje, bizonylati szabályzat, bizonylatok csoportosítása, megőrzése A számlával, egyszerűsített számlával kapcsolatos speciális követelmények: - a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a gazdálkodó azonosító adatainak feltüntetésével és aláírásával igazolja a tartalmi hitelességet - mentesül az aláírási kötelezettség alól az a vállalkozó, amely főtevékenységként olyan szolgáltatást végez, amelynél számítógépes úton, zárt rendszerben állítja

ki a számlát, egyszerűsített számlát Elektronikus okiratok alkalmazásának feltételeit és követelményeit az elektronikus okiratokról szóló törvény határozza meg. Számviteli bizonylat kiállításával kapcsolatos követelmények: - a bizonylatot a gazdasági művelet megtörténtének időpontjában, magyar nyelven kell kiállítani - külföldi szállító, szolgáltató számláján azokat az adatokat kell magyarul is feltüntetni, amelyek a bizonylat hitelességéhez feltétlenül szükségesek - az adatok időtállóságát a megőrzési időn belül biztosítani kell (86) Bizonylatok feldolgozásának határideje: - A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a

könyvekben rögzíteni kell. - Az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után, legalább negyedévenként, a számviteli politikában meghatározott időpontig (kivéve, ha más jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz), legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni. A számlarendnek tartalmaznia kell a bizonylati rendet is, a bizonylati rendszer jó működése érdekében az előírásokat célszerű bizonylati szabályzatban rögzíteni (készítése nem kötelező). A bizonylati szabályzatnak célszerű tartalmaznia: - bizonylat megnevezését, célját és tartalmát, - kiállítás helyét, időpontját, módját, példányszámát, - a bizonylat feldolgozásának és továbbításának módját, menetét, határidőit, - a megőrzés helyét, módját és időtartamát. Bizonylatok csoportosítása: • könyvviteli feldolgozásban betöltött szerepük

szerint: - alapbizonylatok, lehetnek elsődleges (eredeti feljegyzés a gazdasági eseményről) és másodlagos (eredeti bizonylat alapján készült pl. technikai adathordozó) bizonylatok - összesítő bizonylatok (pl. szállítójegy összesítő) • kezelésük szerint: - szigorú számadási kötelezettség alá vont bizonylatok - szigorú számadási kötelezettség alá nem vont bizonylatok • keletkezésük szerint: - belső bizonylatok - külső bizonylatok • tartalmuk alapján: tárgyi eszközök, készpénzkezelés, készletgazdálkodás, értékesítés bizonylatai 36 / 86 (87) Számviteli okmányok megőrzése: A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet, valamint más, a számviteli törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást, az egyszerűsített beszámolót alátámasztó leltárt és a részletező nyilvántartást

olvasható formában, valamint az adatok feldolgozásánál alkalmazott, működőképes állapotban tárolt számítógépes programot legalább 10 évig köteles megőrizni. (88) Számviteli bizonylatok megőrzése: A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. A folyószámláknál az elévülési idő a folyószámla megszűnésének időpontjával kezdődik. (A megőrzési kötelezettség vonatkozik a szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is.) 37 / 86 23. A könyvviteli zárlat A könyvviteli zárlat a folyamatos könyvelést teljessé tévő, kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési teendők sorozata. A könyvviteli elszámolások egyeztetését,

ellenőrzését szolgálja a főkönyvi kivonat összeállítása. A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a könyvviteli számlákból legalább a beszámoló elkészítését, valamint a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatás teljesítését megelőzően főkönyvi kivonatot köteles készíteni. A főkönyvi kivonat a könyvviteli számlák alapján készített összesítő kimutatás, melynek két rovatpárja van, a forgalom és egyenleg rovatpár. (lásd TK 99 oldal) 38 / 86 24. Az éves beszámoló tartalma, részei, adattartalma, szerkezeti felépítése (89) Az éves beszámoló tartalma: Az éves beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok változásáról megbízható és valós képet kell mutatnia. Tartalmaznia kell minden eszközt, a saját tőkét, a céltartalékot és minden kötelezettséget (figyelembe véve az időbeli elhatárolások tételeit is), továbbá az időszak bevételeit és ráfordításait,

az adózott és a mérleg szerinti eredményt, valamint azokat a szöveges indoklásokat, amelyek a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének bemutatásához szükségesek. Az éves beszámoló részei: - mérleg, - eredmény-kimutatás, - kiegészítő melléklet. Nem része a beszámolónak az üzleti jelentés, de az éves beszámolóval egyidejűleg el kell készíteni. A mérleg a vállalkozás eszköz és forrás állományát mutatja pénzértékben, egy adott időpontra vonatkoztatva. Az eredmény-kimutatás a mérleg szerinti eredményt, illetve az eredmény összetevőit mutatja különböző csoportosításban. Az eredmény-kimutatás tartalmazza a naptári év bevételeit és költségeit, ráfordításait, a mérleg szerinti eredmény levezetését. A vállalkozó jövedelmi helyzetéről ad tájékoztatást. A társasági adóval, az adózott eredményből fizetendő osztalékkal, részesedéssel csökkentett eredmény a mérleg

szerinti eredmény. A kiegészítő melléklet azokat az adatokat, szöveges magyarázatokat tartalmazza, amelyek a vállalkozás valós vagyoni, pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükségesek. A mérleget, az eredménykimutatást és a kiegészítő mellékletet a cégbíróságnál letétbe kell helyezni és azzal egyidejűleg közzé kell tenni. Az üzleti jelentés a múltbeli és a várható jövőbeni adatok alapján mutatja be a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, felvázolva a fejlődést is. Kötelező elkészíteni, de nem kell a cégbíróságnál letétbe helyezni és közzétenni Az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozónak nem kell üzleti jelentést készítenie. Éves beszámoló adattartalma: A mérlegben és az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző üzleti év megfelelő adatát. Ellenőrzés: a jóváhagyásra jogosult testület utólagos ellenőrzése

önellenőrzés, illetve adóhatósági ellenőrzés keretében. Ellenőrzés megállapítása: az ellenőrzés során feltárt hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel kapcsolatosak. 39 / 86 (90) Jelentős összegű hiba: - ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt, - minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelőcsökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg

meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forintot. Nem jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során feltárt hibák és hibahatások értékének együttes összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba értékhatárát. (91) Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: - ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a saját tőke értékét lényegesen a számviteli politikában meghatározott módon és mértékben - megváltoztatja, és ezért a már közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó adatok megtévesztőek, - minden esetben a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20 százalékkal változik (nő vagy csökken). Az éves beszámoló szerkezete, tagolása Az éves

beszámolót a számviteli törvényben meghatározott szerkezetben és legalább az előírt tagolásban, a megadott sorrendben, bizonylatokkal alátámasztott, a kettős könyvvitel adatai alapján, világos és áttekinthető formában, magyar nyelven kell elkészíteni. Az adatokat ezer vagy millió forintban kell megadni. A vámszabadterületi társaságnak, ideértve a devizakülföldinek minősülő társaságokat is, az éves beszámolót magyar nyelven, a létesítő okiratban rögzített konvertibilis devizában kell elkészíteni. Az éves beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet a dátum feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni. 40 / 86 25. A közbenső mérleg A Kft-nél a taggyűlés, Rt-nél a közgyűlés osztalék kifizetéséről a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat. (92) Az osztalékelőleg fizetés feltétele: Az

éves beszámoló elkészítését megelőzően osztalékelőleg fizetésére is lehetőség van, ha a taggyűlés által elfogadott - a Szt. szabályai szerint készített - közbenső mérleg alapján valószínűsíthető, hogy utóbb az éves osztalék kifizetésének nem lesz akadálya. A közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és főkönyvi nyilvántartásokat nem lehet lezárni, azokat folyamatosan vezetni kell. A mérlegtételek értékelésére vonatkozó korrekciókat a nyilvántartásokban nem lehet szerepeltetni (könyvelni), azokat csak a közbenső mérleg elkészítésénél lehet figyelembe venni. A közbenső mérleg célja, illetve funkciója az osztalékelőleg kifizetése megalapozottságának alátámasztása. A közbenső mérleg fordulónapját a törvényi előírások konkrétan nem határozzák meg, azt az adott társaság hatáskörébe utalják. 41 / 86 26. A mérleg tételes értékelésének általános szabályai, múltbeli

adatokon alapuló értékelés A mérleg a vállalkozás eszközeit és forrásait összevontan, csoportosítva, pénzértékben (ezer, illetve millió forintban), a számviteli törvény szerinti tagolásban és tartalommal, adott időpontra vonatkoztatva mutatja ki. A mérleg tételeit a vállalkozó tovább tagolhatja, új tételeket vehet fel, ha a jogszabály szerinti tartalmát az előírt tételek egyike sem fedi le. A mérlegtételek értékelésénél a vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni, nem alkalmazhatók a Szt. szabályai, ha ez az elv nem érvényesül A folytonosság elvére is tekintettel kell lenni, azaz az előző üzleti években alkalmazott értékelési gyakorlatot folyamatosan, következetesen biztosítani kell, az egymást követő években az eszközök és források értékelése csak a Szt-ben meghatározott szabályok szerint változhat. A mérlegkészítés előfeltétele a vállalkozás rendelkezésére álló anyagi és nem anyagi javak

számbavétele. Az eszközöket és kötelezettségeket leltározással, egyeztetéssel ellenőrizni és egyedenként értékelni kell (egyedi értékelés elve). (93) FIFO-módszer: Az elsőként megvásárolt, előállított eszköz kerül elsőként értékesítésre, felhasználásra, következésképpen az időszak végén az eszközök között maradó tételek a legutóbb megvásárolt, előállított tételek (az elsőként bevételezett eszköz elsőként kiadva). Az óvatosság elve értelmében az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket, a céltartalékot el kell számolni, függetlenül attól, hogy a tárgyév eredménye nyereség vagy veszteség. A számviteli alapelvek alapján követelmény, hogy a mérlegben szereplő eszközöket - általában bekerülési értéken kell értékelni, de a bekerülési értéket csökkenteni kell a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenéssel és értékvesztéssel, valamint növelni kell a visszaértékelés

(visszaírás) összegével. Bekerülési érték: az az érték, amelyen az eszközöket és forrásokat a könyvviteli nyilvántartásban állományba vesszük keletkezésükkor, illetve amikor azok a vállalkozás tulajdonába kerülnek. A befektetett eszközöket, a forgóeszközöket beszerzési értéken, illetve előállítási költségen kell értékelni. Értékváltozások: bekövetkezhetnek az eszköz elhasználódása, piaci értékítélet és a valuta- és devizaárfolyamok változása miatt, formái: értékcsökkenés, értékvesztés, értékhelyesbítés, árfolyamváltozás. Mérlegkészítéskori érték: a bekerülési értéket korrigáljuk az értékváltozásokkal. A Szt. a nemzetközi számviteli gyakorlatban a múltbeli adatokon alapuló értékelést alkalmazza, vagyis a jelenlegi árbevételhez a múltbeli beszerzési, illetve előállítási költségeket rendeli hozzá. A múltbeli adatokon alapuló értékelés az eszközök vonatkozásában azt jelenti,

hogy a mérlegben az eszközök legmagasabb értéke csak a beszerzési értékük, illetve előállítási költségük lehet és ezt az értéket az óvatosság elvéből következően csak csökkenteni lehet. Az eszközök értékelésének szabályai: lásd. TK 155 oldal 42 / 86 27. A beszerzési érték megállapításának általános szabályai A beszerzési érték tartalma; a beszerzési értékbe nem tartozó, ill. a beszerzési értéket nem csökkentő tételek, tárgyi eszközök, beszerzési, vagyoni értékű jogok értékének sajátosságai. A bekerülési érték (94) Bekerülési érték fogalma: Az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközökhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A beszerzési érték magában foglalja: - a vételárat (engedménnyel csökkentve, felárral növelve), - az eszköz beszerzésével,

üzembehelyezésével, raktárba történő beszállításával kapcsolat-ban felmerült tevékenységek ellenértékét és díját: - szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői díjak - bizományi díjat, - beszerzéshez kapcsolódó adókat (fogyasztási, jövedéki adó), - vámterheket, - eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó - illetéket (ajándék, öröklés, stb. után) - előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adót, - jogszabályon alapuló hatósági, igazgatási, szolgáltatási díjat, - egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díjat, - vásárolt vételi opció díját - az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett - hitel, kölcsön felvétele előtt fizetett bankgarancia díját, - hitel, kölcsön szerződésének közjegyzői hitelesítésének díját, - hitel, kölcsön felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig,

raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt kamatot. (95) A beszerzési értékbe nem tartozó tételek: Nem része a beszerzési értéknek: - levonható, előzetesen felszámított általános forgalmi adó, - az ÁFA törvény szerint ellenérték arányában megosztott, előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada. (96) A beszerzési értéket nem csökkentő tételek: A beruházásokhoz kapcsolódó, véglegesen kapott támogatás összege. (A támogatás összegét rendkívüli bevételként kell elszámolni, majd időbelileg - halasztott bevitelként - el kell határolni.) Tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok beszerzési értékének sajátosságai: a) beszerzési érték részét képezi: - beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó, időszakot terhelő biztosítási díj, - árfolyamnyereséggel nem ellentételezett árfolyamveszteség, - beruházás tervezés, előkészítés, lebonyolítás (betanítás)

díjai, közvetlen költségei, - épület, építmény beszerzési, bontási költségei, vásárolt telek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségei, ráfordításai - lebontott és újraépített épület, építmény bontásának költségei, - tartozékok, tartalék-alkatrészek beszerzési értéke b) tárgyi eszközök beszerzési értékét csökkenti: - próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett, értékesített termék eladási ára - beszerzési értékben elszámolt kamat összegét csökkenti a beruházásra adott előleg után kapott kamat összege 43 / 86 Bekerülési értékbe tartozó tételek számításba vétele: - felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor - amennyiben az üzembe helyezésig a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ) alapján kell meghatározni, az értéket a végleges bizonylatok

kézhezvétele időpontjában módosítani kell Bekerülési érték módosítása: a) tárgyi eszközöknél értéket növelő beszerzési értékként kell figyelembe venni a meglévő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, az eredeti állag helyreállítását szolgáló felújítási munka ellenértékét b) bérmunkadíjat c) ingatlan beszerzése esetén az ingatlan értékébe beszámított, korábban a bérleti jog megvásárlása címén fizetett, bérleti jogként kimutatott (még le nem írt) összeget. 44 / 86 28. Importbeszerzés, követelés fejében átvett, csere útján beszerzett eszközök, kamatozó értékpapírok, térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszközök bekerülési értéke. Importbeszerzésként kell elszámolni: - külföldről történő beszerzést, - külföldiek által nyújtott

szolgáltatást. (97) Az importbeszerzés értéke: - ha az ellenérték kiegyenlítése számla alapján forintban történik, akkor a számla szerinti levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - forintérték, - ha az ellenérték kiegyenlítése számla alapján devizában, valutában történik, akkor a számla szerinti - levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - devizának, valutának a teljesítéskor érvényes, a számviteli politikában meghatározott árfolyamon átszámított forintérték, - ha az ellenérték kiegyenlítése azonos deviza értékű exportáruval, exportszolgáltatással történik (barter-ügylet), az első teljesítés napjára vonatkozó, a számviteli politikában meghatározott devizaárfolyamon átszámított forintérték (az importbeszerzés értéke és az exportértékesítés árbevétele forintértékben is azonos). (102) Követelés fejében átvett, csere útján beszerzett eszköz bekerülési értéke: Követelés

fejében átvett eszköz bekerülési értéke az eszköz megállapodás, csereszerződés, vagyonfelosztási javaslat szerinti (számlázott, bizonylatolt) értéke. Csere útján beszerzett eszköz bekerülési értéke az eszköz csereszerződés szerinti értéke, eltérő szerződés esetén a cserébe adott eszköz eladási ára. Kamatozó értékpapír bekerülési értéke nem tartalmazhatja a vételár részét képező, továbbá a kibocsátási okiratban, a csereszerződésben, a vagyonfelosztási javaslatban meghatározott piaci, forgalmi beszámítási érték részét képező kamat összegét. A bekerülési érték alatt vagy felett vásárolt befektetési célú kamatozó értékpapírok esetében a bekerülési érték és a névérték közötti különbözetet időbeli elhatárolás alá kell vonni. Térítés nélkül átvett eszköz bekerülési értéke az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti (legfeljebb piaci) érték. Ajándékként, hagyatékként

kapott, többletként fellelt eszköz bekerülési értéke az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke. Többletként fellelt eszköz kizárólag abban az esetben vehető piaci értéken állományba, ha nem állapítható meg a többlet keletkezésének oka. 45 / 86 29. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek bekerülési értéke, év végi értékelése Bekerülési érték: a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintérték, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát. A forintérték meghatározására alkalmazott árfolyamok: 1) Általános szabály: a valutát, devizát a választott hitelintézet által meghirdetett vételi és eladási árfolyamának átlagán, vagy az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani 2) Eltérések: - hitelintézet, illetve MNB által nem jegyzett és nem konvertibilis valuta

és ilyen valutára szóló kötelezettségek esetén a valuta szabadpiaci árfolyamán, az MNB által jegyzett devizára átszámított értéket kell a hitelintézet által jegyzett árfolyamok átlagán vagy az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán forintra átszámítani, - valamennyi külföldi pénzértékre szóló eszköz és kötelezettség egységesen értékelhető csak devizavételi vagy csak devizaeladási árfolyamon - forintért vásárolt valuta esetén a ténylegesen fizetett összeg alapján kell az árfolyamot meghatározni (vásárláskori eladási árfolyamon) - pénzbevételből származó kötelezettség (hitel, kölcsön) keletkezésekor, amennyiben a pénzbevételt a bank forintban írja jóvá, a vételi árfolyammal számolunk, - adott kölcsön és lekötött bankbetét bekerülési értéke a saját valuta, deviza könyv szerinti árfolyama, - barter ügylet esetén az első teljesítéskor érvényes választott árfolyamon átszámított

forintérték. A valutában, devizában lévő eszközök és kötelezettségek bekerülési értékét forintban kell meghatározni. (121) Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értéke a mérlegben: A külföldi pénzértékre szóló eszközöket és kötelezettségeket az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a mérlegben kimutatni, amennyiben a mérlegfordulónapi értékelésből származó különbözetnek az eszközökre, kötelezettségekre, illetve eredményre gyakorolt hatása jelentős. (A nem jelentős eltérést nem kell figyelembe venni, ilyen esetekben a könyv szerinti értéken szerepelnek a mérlegben.) (122)Árfolyamkülönbözet elszámolása: - ha összevontan veszteség: egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni a 8. számlaosztályban, - ha összevontan nyereség: egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között

kell elszámolni a 9. számlaosztályban, majd a bevételként elszámolt összeget időbeli elhatárolás alá kell vonni, amely a következő üzleti év(ek) árfolyamveszteségének fedezetéül szolgál. Árfolyamnyereség könyvelése: T316. Külföldi követelések (forintban) T346. Külföldi váltókövetelések K368. Különféle egyéb követelések (DÁK) Árfolyamveszteség könyvelése: T368. Különféle egyéb követelések (DÁK) K4542. Külföldi anyag- és áruszállítók 46 / 86 Összevont árfolyamkülönbözet – árfolyamnyereség könyvelése: T368. Különféle egyéb követelések (DÁK) K9763. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésének összevont árfolyamnyeresége Az árfolyamnyereség időbeli elhatárolása T9763. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésének összevont árfolyamnyeresége. K4813. Devizaeszközök és

devizakötelezettségek mérlegfordulónapi értékelése árfolyamnyereségének elhatárolása 47 / 86 30. A gazdasági társaság és a tulajdonosok közötti speciális eszközmozgások értékelési szabályai (98) Apport bekerülési értéke: Gazdasági társaságnál alapításkor, tőkeemeléskor nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként (apportként) átvett (kapott) eszköz létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a köz6gyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban meghatározott értéke minősül bekerülési értéknek. Átalakulás esetén a létesítő okiratban meghatározott értéknek az átalakulásnál létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő értéket kell tekinteni. (99) Üzleti vagy cégérték bekerülési értéke cégvásárlás, illetve átalakulás esetén: - a fizetett ellenérték és a megvásárolt egyes eszközök piaci értékének az átvállalt kötelezettségek értékével

csökkentett összege, - a megszerzett részvényekért fizetett ellenérték és azok piaci értéke közötti különbözet, amennyiben a vállalkozás az adott társaságban köz6vetlen irányítást biztosító befolyást szerez és a társaság részvényeit tőzsdén jegyzik, - a megszerzett részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték és ezen befektetésekre jutó saját tőke értéke közötti különbözet, amennyiben a vállalkozás az adott társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez és a társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit tőzsdén nem jegyzik, - átalakulásnál az üzleti értékeléssel, a jövedelemtermelő képesség módszerével meghatározott társasági vagyonérték és a kötelezettségek együttes értéke, valamint az egyes eszközök piaci értékének együttes összege közötti különbözet. (100) Közvetlen irányítást biztosító befolyás: Amikor a részvényes, a

tag az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több mint háromnegyed részével (több mint 75%-ával) rendelkezik. A különbözet lehet pozitív, illetve negatív. A negatív üzleti vagy cégérték nem mutatható ki az immateriális javak között, időbeli elhatárolás alá kell vonni (passzív időbeli elhatárolás, halasztott bevétel). (101) Gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedés bekerülési értéke: - vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték (vételár), cégvásárláskor - üzleti vagy cégérték, illetve negatív üzleti vagy cégérték kimutatása esetén az üzleti vagy cégértékkel csökkentett, a negatív üzleti vagy cégértékkel növelt ellenérték, - alapításkor, tőkeemeléskor a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, alapítói, a taggyűlési határozatban a jegyzett tőke fedezeteként, valamint a jegyzési, a kibocsátási érték és a

névérték különbözeteként meghatározott vagyoni hozzájárulás együttes értéke a ténylegesen befizetett pénzbetétnek és a rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli betétnek megfelelő összegben. 48 / 86 31. Egyéb speciális értékelési szabályok (pénzügyi lízing keretében átadás) Saját kiskereskedelmi egységbe kiszállított, illetve felhasznált saját előállítású termék bekerülési értéke: A termék forgalmi értéke után fizetendő adó, járulék összege is a termék bekerülési értékének részét képezi. A megállapított adó, járulék, illetve környezetvédelmi termékdíj összegével növelni, azok visszatérített összegével csökkenteni kell a bekerülési értéket. Pénzügyi lízing keretében átadott, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel értékesített és később visszavett eszközök bekerülési értéke: Beszerzési értékként az eszköz piaci értékét, legfeljebb az eredeti eladási árat kell

figyelembe venni. (103) Pénzügyi lízing fogalma: Olyan szerződés alapján valósul meg, amely szerződés értelmében a lízingbeadó a lízingbevevő igényei szerint beszerzett és a lízingbeadó tulajdonát képező eszközt lízingdíj ellenében, a szerződésben rögzített időtartamra a lízingbevevő használatába, birtokába adja azzal, hogy a lízingbevevőt terheli a használatból következően minden költség és kockázat, a lízingbevevő jogosult a hasznok szedésére. A szerződés időtartamának a végén a lízingelt eszköz tulajdonjogát a lízingbevevő vagy az általa megjelölt megszerzi (vagy megszerezheti), a maradványérték megfizetésével vagy anélkül, illetve a lízingbevevőt elővételi jog illeti meg, a lízingbevevő azonban ezen jogairól a szerződés megszűnése előtt is lemondhat. A pénzügyi lízing keretében lízingelt, a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel értékesített terméket a lízingbeadónak, az eladónak

átadáskor a könyvekből ki kell vezetni, értékesítésként elszámolni. Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepére vonatkozó sajátos szabályok: Bekerülési érték a vagyonként kapott nem pénzbeli hozzájárulás szerződés, megállapodás szerinti értéke. A vállalkozás köteles beszerzésként, importbeszerzésként elszámolni a külföldi székhelyű vállalkozástól kapott eszköz számla szerinti értékét. 49 / 86 32. Az előállítási költség A saját előállítású eszközök, saját termelésű készletek és a nyújtott szolgáltatások bekerülési értéke az előállítási költség. (104) Az eszköz előállítási költsége: Az eszköz előállítási költségének részét képezik azok a költségek, amelyek: - az eszköz előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek, - az

előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, - az eszközre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók (együttesen: közvetlen önköltség). Az előállítási költségek között kell elszámolni (így a bekerülési érték részét képezi) az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz, a beruházó által vásárolt anyag beszerzési értékét, a saját előállítású termék, nyújtott szolgáltatás közvetlen önköltségét. Értékesítési költségeket és az előállítással közvetlen kapcsolatban nem hozható igazgatási és egyéb általános költségeket - az eszközértékelés alapjául szolgáló közvetlen önköltség nem tartalmazhat. 50 / 86 33. A terv szerinti értékcsökkenés (fogalmak, módszerek, könyvviteli elszámolás) (105) Az értékcsökkenés fogalma: Az értékcsökkenés az immateriális javak, tárgyi eszközök fizikai elhasználódásának, erkölcsi avulásának pénzben

kifejezett értéke. Az értékcsökkenés elszámolás történhet: - az eszköz várható használata, élettartama alatt megtervezett módon (terv szerinti értékcsökkenés), - sajátos események (piaci érték csökkenése, rongálódás) hatására eseti jelleggel (terven felüli értékcsökkenés). A vállalkozónak el kell döntenie a használatbavételkor, hogy a bekerülési értéket milyen hasznos élettartam alatt, évenként milyen összeggel, milyen módszerrel és milyen maradványérték figyelembe vételével számolja el az eredmény terhére. Az immateriális javak, tárgyi eszközök bekerülési értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják. (106) Hasznos élettartam: Az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó időarányosan vagy teljesítményarányosan az eredmény terhére elszámolja: - az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó a

várható fizikai elhasználódás (műszakok száma, tevékenységre jellemző körülmények, az eszköz fizikai jellemzői), erkölcsi avulás (technológiai változások, termékek iránti kereslet), az eszköz használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembe vételével várhatóan használni fogja, vagy - az a megtermelhető darabszám, elvégezhető teljesítmény vagy egyéb egységszám figyelembevételével meghatározott időszak, amely időszak alatt a gazdálkodó az előbbieket várhatóan elő tudja állítani az amortizálható eszköz felhasználásával. (107) Maradványérték: A rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában - a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében - az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős. (108) Az

értékcsökkenés meghatározásának módszerei: 1) Bruttó érték alapján a) időarányos leírás - lineáris leírás - degresszív leírás - szorzószámok módszere - évek száma összege módszer - abszolút összegű leírás - progresszív leírás b) teljesítményarányos leírás 2) Nettó érték alapján a) időarányos - degresszív leírás - állandó kulccsal (mértani sor) - kombinált módszer b) termeléssel arányos leírás 3) Egyösszegű leírás 51 / 86 Lineáris leírás: az elhasználódás éveire évenként azonos összegű értékcsökkenést kell elszámolni: Leírási kulcs (L) : 1/n x 100, ahol n=hasznos élettartam (év). B-M x L (B= bruttó érték, M =maradványérték) Degresszív leírás: az elhasználódás éveire évenként eltérő, egyre csökkenő összeg kerül elszámolásra - szorzószámok módszere: a meghatározott szorzószámok összege az évek számával kell, hogy megegyezzen (pl. 1,7; 1,3; 1; 0,7; 0,3)í - évek száma

összege módszer: az évenként elszámolandó értékcsökkenés összege minden évben azonos összeggel csökken. (1+2+3+4+5=15, 1.év: (B-M)/15*5; 2. év: (B-M)/15*4 stb.) Abszolút összegű leírás: a maradványértékkel csökkentett bruttó értéket előre meghatározott, változó összegekben számolják el. Teljesítményarányos értékcsökkenés elszámolás: a teljesítményt természetes egységben (db, kg, óra, km stb.) kell kifejezni: B− M T= tervezettéletteljesítmény évenként elszámolandó értékcsökkenés: T x adott évi tényleges teljesítmény Nettó érték alapján állandó kulccsal meghatározott értékcsökkenés: Az elhasználódás éveire évenként csökkenő összegű értékcsökkenés kerül elszámolásra, a meghatározott állandó kulcs az eszköz nettó értéke alapján kerül meghatározásra. L = 1− n M B Kombinált módszer: nem keletkezik maradványérték: például az utolsó 2 évben áttérünk lineáris módszerre.

Termeléssel arányos értékcsökkenés elszámolás módszerénél (az ásványvagyon kitermelése területén alkalmazható) az értékcsökkenési leírási kulcsot a tárgyi eszközök adott év január 1-jei nettó értéke és a kitermelhető ásványvagyon mennyiségének hányadosaként kell meghatározni: január1 − jeinettóér ték Leírásikulcs = bányákbólkitermelhetőásványvagyonmennyisége Tárgyévi értékcsökkenés = tárgyévben kitermelt mennyiség x L Egyösszegű leírás: A Szt. előírásai szerint az 50 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható. (109) Időkorlátok a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásában: - az üzleti vagy cégértéket 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt, - a befejezett kísérleti fejlesztés, a befejezett

alapítás-átszervezés aktivált értékét 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt lehet leírni. Amennyiben a vállalkozó az üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le, azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell. 52 / 86 A vagyoni értékű jogoknál a Szt. nem állapított meg leírási időszakot, ezek a szerződésen, megállapodáson alapulnak. (110) Az értékcsökkenés elszámolására vonatkozó tiltások: Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: - a földterület, a telek (a bányaművelésre, a veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő bekerülési értéke után, - az üzembe nem helyezett beruházásoknál, - a képzőművészeti alkotásnál, a régészeti leletnél, valamint az olyan kép- és hangarchívumnál, illetve egyéb gyűjteménynél, egyéb eszköznél, amely értékéből a használat során nem veszít, illetve amelynek értéke - különleges

helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan - évről évre nő. Nem számolható el terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenési leírás a már teljesen leírt, illetve a tervezett maradványértéket elért immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél. A terv szerinti értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják. A terv szerinti értékcsökkenés könyvviteli elszámolása: A terv szerinti értékcsökkenést költségként kell elszámolni az 5. számlaosztályban Könyvelése: T571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás K119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése K129. Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése K139. Műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenése K149. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti

értékcsökkenése K159. Tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenése 53 / 86 34. A terven felüli értékcsökkenés és visszaírása (feltételek, mérték, könyvviteli elszámolás) (111) A terven felüli értékcsökkenés elszámolásának esetei: Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél elszámolni akkor, ha - az immateriális javak közé tartozó eszköz, a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke, - a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, - a vagyoni értékű jog a

szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető, - a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz. (112) A terven felüli értékcsökkenés mértéke: Az érték csökkenését olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális javak közé tartozó eszköz, a tárgyi eszköz, a beruházás használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben az immateriális javak közé tartozó eszköz, a tárgyi eszköz, a beruházás rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a beruházások közül ki kell vezetni. (113) A terven felüli értékcsökkenés visszaírása: A Szt. szerint amennyiben az immateriális javak közé tartozó eszköz, a tárgyi eszköz

könyv szerinti értéke alacsonyabb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékénél, és az alacsonyabb értéken történő értékelés okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, a már elszámolt terven felüli értékcsökkenés összegét csökkenteni kell. Az immateriális javak közé tartozó eszközt, a tárgyi eszközt a piaci értékére, legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére vissza kell értékelni. Amennyiben a piaci érték meghaladja a terv szerinti értékcsökkenés levonásával meghatározott nettó értéket, a különbözet értékhelyesbítésként számolható el. A terven felüli értékcsökkenés és visszaírásának könyvviteli elszámolása: A terven felüli értékcsökkenést egyéb ráfordításként kell elszámolni a 8. számlaosztályban, a visszaírást egyéb bevételként a 9. számlaosztályban Könyvelése: Csak az érték

csökken, az eszköz állományban marad: T8663. Immateriális javak elszámolt terven felüli értékcsökkenése T8664. Tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenése K118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K128. Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K138. Műszaki berendezések, gépek, járművek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K148. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K158. Tenyészállatok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K168. Beruházások terven felüli értékcsökkenése 54 / 86 Visszaírás: T118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T128. Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T138. Műszaki berendezések, gépek, járművek terven felüli értékcsökkenése és annak

visszaírása T148. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T158. Tenyészállatok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K9663. Immateriális javak visszaírt terven felüli értékcsökkenése K9664. Tárgyi eszközök visszaírt terven felüli értékcsökkenése Állománycsökkenés elszámolása: Bruttó érték kivezetése: T8692. Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke K11. Immateriális javak K12-16. Tárgyi eszközök Elszámolt értékcsökkenés kivezetése: T118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése T128. Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T129. Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése T138. Műszaki berendezések, gépek, járművek terven felüli értékcsökkenése és

annak visszaírása T139. Műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenése T148. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T149. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenése T158. Tenyészállatok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T159. Tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenése T168. Beruházások terven felüli értékcsökkenése K8692. Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke 55 / 86 35. Tulajdonosi részesedések, hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírok értékvesztése és visszaírása (feltételek, mérték, könyvviteli elszámolás) (114) Gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedés értékvesztése: Gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél –

függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – értékvesztést kell elszámolni, ha a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke között tartósan jelentős összegű veszteségjellegű különbözet mutatkozik. A tartósság kritériumát a Szt. határozza meg (egy évet meghaladó időtartam), míg a számviteli politikában azt kell rögzíteni, hogy a vállalkozás mit tekint jelentősnek. Az értékvesztés összege: a veszteségjellegű különbözet összege. A befektetés piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni: - a gazdasági társaság tartós piaci megítélését, annak tendenciáját, - a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeget, - a gazdasági társaság saját tőkéje és a jegyzett tőkéje, illetve a befektetés könyv szerinti értéke és névértéke arányát. (115) Részesedés értékvesztésének csökkentése visszaírással:

Amennyiben a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés – függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke, a különbözettel a már korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az eredeti beszerzési értéket. Az értékvesztés és a visszaírás könyvviteli elszámolása: - értékvesztés elszámolása: pénzügyi műveletek ráfordításai között, a 8. számlaosztályban, - visszaírás elszámolása: a pénzügyi műveletek ráfordításainak csökkentéseként, a 8. számlaosztályban. Könyvelése: Értékvesztés elszámolása: T8741. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékvesztése K179. Részesedések értékvesztése

és annak visszaírása K3719. Kapcsolt vállalkozásban lévő részesedések értékvesztése és annak visszaírása K3729. Egyéb részesedések értékvesztése és annak visszaírása K3739. Saját részvények, saját üzletrészek értékvesztése Értékvesztés visszaírása: T179. Részesedések értékvesztése és annak visszaírása T3719. Kapcsolt vállalkozásban lévő részesedések értékvesztése és annak visszaírása T3729.Egyéb részesedések értékvesztése és annak visszaírása K8746. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések visszaírt értékvesztése 56 / 86 (116) Hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír értékvesztése: A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál – függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – értékvesztést kell elszámolni, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv

szerinti értéke és – (felhalmozott) kamatot nem tartalmazó – piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Az értékvesztés összege: a veszteségjellegű különbözet összege. Az értékpapír piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni: - az értékpapír kamattal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, piaci értékét, annak tartós tendenciáját, - az értékpapír kibocsátójának piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját. (117) Egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír értékvesztésének visszaírása: Amennyiben a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír – függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti értéke, a különbözettel a már korábban

elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az eredeti beszerzési értéket, illetve ha a beszerzési érték magasabb a névértéknél (névérték felett vásárolt értékpapírnál), az értékvesztés visszaírásával az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az adott értékpapír névértékét. Értékvesztés és a visszaírás könyvviteli elszámolása: - értékvesztés elszámolása: pénzügyi műveletek ráfordításai között, a 8. számlaosztályban, - visszaírás elszámolása: a pénzügyi műveletek ráfordításainak csökkenéseként, a 8. számlaosztályban. Könyvelése: Értékvesztés elszámolása: T872. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése K189. Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása K3749. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése és

annak visszaírása Értékvesztés visszaírása: T189. Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása T3749. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása K8747. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok visszaírt értékvesztése 57 / 86 36. Követelések és készletek értékvesztése és visszaírása (feltételek, mérték, könyvviteli elszámolás) (118) Követelések értékvesztése: A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönöket, az előlegként adott összegeket, továbbá a bevételek aktív időbeli elhatárolása között lévő követelésjellegű tételeket is) értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló

információk alapján – a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti – veszteségjellegű – különbözet összegben, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Az értékvesztés megállapításakor a Szt. szerint követelésként kell kezelni: - immateriális javakra adott előlegeket, - beruházásokra adott előlegeket, - tartósan adott kölcsönöket, - készletekre adott előlegeket, - követeléseket, - pénzeszközöket (bankbetétek, csekkek). A vevőnként, adósonként kisösszegű követeléseknél az értékvesztés összege ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában is meghatározható. A behajthatatlan követeléseket az eredmény terhére hitelezési veszteségként (egyéb ráfordításként) kell elszámolni a követelés állománycsökkenésével egyidejűleg (értékvesztés nem számolható el). (119) Követelések értékvesztésének

csökkentése visszaírással: Amennyiben a vevő, az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba vételi összegét. Az értékvesztés és a visszaírás könyvviteli elszámolása: - az értékvesztést egyéb ráfordításként kell elszámolni a 8. számlaosztályban, - a visszaírást egyéb bevételként kell elszámolni a 9. számlaosztályban, - a tartós, illetve a forgóeszközök között kimutatott bankbetétek értékvesztését a pénzügyi műveletek ráfordításai között, az értékvesztés visszaírását a pénzügyi műveletek ráfordításainak csökkenéseként a 8. számlaosztályban kell elszámolni Könyvelése: Értékvesztés elszámolása (a tartós

bankbetétek és a forgóeszközök között kimutatott bankbetétek kivételével): T8662. Követelések elszámolt értékvesztése K199. Tartósan adott kölcsönök (és bankbetétek) értékvesztése és annak visszaírása K315. Belföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása K319. Külföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása K329. Kapcsolt vállalkozással szembeni követelések értékvesztése K339. Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelések értékvesztése és annak visszaírása K345. Belföldi váltókövetelések értékvesztése és annak visszaírása K349. Külföldi váltókövetelések értékvesztése és annak visszaírása K359. Adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása K369. Egyéb követelések értékvesztése és annak visszaírása 58 / 86 Értékvesztés visszaírása (tartós bankbetétek és a forgóeszközök között kimutatott bankbetétek kivételével): T199.

Tartósan adott kölcsönök (és bankbetétek) értékvesztése és annak visszaírása T315. Belföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása T319. Külföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása T329. Kapcsolt vállalkozással szembeni követelések értékvesztése és annak visszaírása T339. Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelések értékvesztése és annak visszaírása T345. Belföldi váltókövetelések értékvesztése és annak visszaírása T349. Külföldi váltókövetelések értékvesztése és annak visszaírása T359. Adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása T369. Egyéb követelések értékvesztése és annak visszaírása K9662. Követelések visszaírt értékvesztése Tartós bankbetétek és a forgóeszközök között kimutatott bankbetétek értékvesztése és annak visszaírása: Értékvesztés: T8743. Tartós bankbetétek értékvesztése K199. Tartósan adott

kölcsönök (és bankbetétek) értékvesztése és annak visszaírása Visszaírás: T199. Tartósan adott kölcsönök (és bankbetétek) értékvesztése és annak visszaírása K8748. Tartós bankbetét visszaírt értékvesztése Készletek értékvesztése: A készleteknél értékvesztést kell elszámolni: - ha a vásárolt készlet beszerzési, illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor a mérlegben a tényleges piaci értéken kell szerepeltetni. - ha a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész termék, állat) előállítási, illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, támogatásokkal növelt eladási áron számított értéket kell kimutatni. - ha a vásárolt, illetve a saját termelésű

készlet a vonatkozó előírásoknak, illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, a készlet bekerülési értékét csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni. Az értékvesztés összege a fajlagosan kis értékű készleteknél a vállalkozó által kialakított készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is meghatározható. Készletek értékvesztésének visszaírása Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a bekerülési értéket. Az értékvesztés és a visszaírás könyvviteli elszámolása: - értékvesztés elszámolása: egyéb ráfordításként a 8. számlaosztályban, - visszaírás elszámolása: egyéb bevételként a 9.

számlaosztályban 59 / 86 Könyvelése: Értékvesztés: T8661. Készletek elszámolt értékvesztése K229. Anyagok értékvesztése és annak visszaírása K239. Befejezetlen termelés és félkész termék értékvesztése és annak visszaírása K249. Állatok értékvesztése és annak visszaírása K259. Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása K269. Kereskedelmi áruk értékvesztése és annak visszaírása K279. Közvetített szolgáltatások értékvesztése és annak visszaírása K289. Betétdíjas göngyölegek értékvesztése és annak visszaírása Értékvesztés visszaírása: T229. Anyagok értékvesztése és annak visszaírása T239. Befejezetlen termelés és félkész termék értékvesztése és annak visszaírása T249. Állatok értékvesztése és annak visszaírása T259. Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása T269. Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása T279. Közvetített szolgáltatások

értékvesztése és annak visszaírása T289. Betétdíjas göngyölegek értékvesztése és annak visszaírása K9661. Készletek visszaírt értékvesztése 60 / 86 37. Az értékhelyesbítés (feltételek, mérték, nyilvántartás, elszámolás) (120) Az értékhelyesbítés elszámolásának feltételei: Amennyiben a vállalkozó tevékenységét tartósan szolgáló - vagyoni értékű jog, - szellemi termék, - tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat és a beruházásokra adott előlegeket), - tulajdoni részesedést jelentő befektetés piaci értéke jelentősen meghaladja az adott eszköznek a visszaírás után könyv szerinti értékét, a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözete a mérlegben az eszközök között „Értékhelyesbítés”-ként, a saját tőkén belül „Értékesítési tartalék”-ként kimutatható. Az értékhelyesbítés összegét és annak változásait egyedi eszközönként elkülönítetten kell

nyilvántartani. Ha a vállalkozás él az értékhelyesbítés elszámolásának lehetőségével, illetve kötelező a visszaírás, akkor a leltárnak tartalmaznia kell: - egyedi eszköz mérlegfordulónapi piaci értékét, - az egyedi eszköznek az elszámolt értékcsökkenéssel, értékvesztéssel csökkentett, a visszaírással növelt bekerülési értékét (könyv szerinti nettó értékét) - a piaci érték és a könyv szerinti nettó érték különbözetét (értékhelyesbítés). Amennyiben a különbözet meghaladja a visszaírandó összeget, a különbözetből a visszaírást meghaladó összeg az értékhelyesbítés, amely a mérlegben az eszközök között kimutatható. Az értékhelyesbítés elszámolása a következő üzleti években: - növeli az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés meghaladja az előző évit, - csökkenti az értékhelyesbítés összegét, ha a tárgyévi

értékhelyesbítés értéke alacsonyabb az előző évinél, Az értékhelyesbítést meghaladó különbözetet terven felüli értékcsökkenésként, értékvesztésként kell elszámolni. Az értékelés helyességét könyvvizsgálóval kell hitelesíteni. Értékhelyesbítés könyvelése: Első évben: T117. Immateriális javak értékhelyesbítése T127. Ingatlanok értékhelyesbítése T137. Műszaki berendezések, gépek, járművek értékhelyesbítése T147. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek értékhelyesbítése T157. Tenyészállatok értékhelyesbítése T177. Részesedések értékhelyesbítése K417. Értékelési tartalék A második és az azt követő években: - Évközi elszámolások: T417. Értékelési tartalék K117. Immateriális javak értékhelyesbítése K127. Ingatlanok értékhelyesbítése K137. Műszaki berendezések, gépek, járművek értékhelyesbítése K147. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek értékhelyesbítése

K157. Tenyészállatok értékhelyesbítése K167. Részesedések értékhelyesbítése 61 / 86 - Év végi elszámolások: Az értékelési tartalék növelése/csökkentése az értékhelyesbítések tárgyévi és előző évi összegeinek – leltárral alátámasztott – különbségével. 62 / 86 38. Az immateriális javak fogalma, tételei a mérlegben, az egyes tételek tartalma (43) Immateriális javak fogalma: Azok a nem anyagi eszközök, (vagyoni értékű jogok az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog kivételével, szellemi termékek, üzleti vagy cégérték), amelyek tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet, valamint az immateriális javakra adott előlegek és az immateriális javak értékhelyesbítése (itt mutatható ki - a vállalkozó döntésétől függően - az alapítás-átszervezés aktivált értéke, továbbá a kísérleti fejlesztés aktivált értéke is). (44) Immateriális javak tételei: - alapítás-átszervezés

aktivált értéke - kísérleti fejlesztés aktivált értéke - vagyoni értékű jogok - szellemi termékek - üzleti vagy cégérték - immateriális javakra adott előlegek - immateriális javak értékhelyesbítése Nem kötelező az immateriális javak között kimutatni: - alapítás-átszervezés értékét, - kísérleti fejlesztés értékét, - immateriális javak értékhelyesbítését. Kötelező az immateriális javak között állományba venni: - vagyoni értékű jogokat, - szellemi termékeket, - üzleti vagy cégértéket, - immateriális javakra adott előlegeket. Egyes tételek tartalma: 1) Alapítás-átszervezés aktivált értéke: - a vállalkozási tevékenység megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával kapcsolatos beruházásnak, felújításnak nem minősülő - külső vállalkozók által számlázott költségek, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a bevételekben megtérülnek - alapítás-átszervezéssel

kapcsolatos célok lehetnek: - tevékenység megkezdése (alapítás), - tevékenység jelentős bővítése, átalakítása, átszervezése - az alapítás-átszervezés költségei a vállalkozó döntésétől függően kerülnek aktiválásra, ezért kimutatása nem kötelező az immateriális javak között - ha a vállalkozó kimutatja az alapítás-átszervezés aktivált értékét, akkor az aktivált értékkel azonos összeget el kell különíteni, az Eredménytartalékból az összeget át kell vezetni a Lekötött tartalékba 2) Kísérleti fejlesztés aktivált értéke: - a jövőben hasznosítható, árbevételben megtérülő költség, amely aktiválható termékben (szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet - nem vehető számításba, mivel a létrehozott termék piaci árát meghaladja - a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként mutatható ki: megkezdett, de az üzleti év mérlegfordulónapjáig be nem fejezett kísérleti fejlesztés közvetlen

költsége is - az alap- és alkalmazott kutatás költségei, valamint a kísérleti fejlesztés közvetett és általános költségei nem aktiválhatók az immateriális javak közé - alapkutatás: kísérleti elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek szerzése, konkrét alkalmazási és felhasználási célkitűzés nélkül 63 / 86 alkalmazott kutatás: új ismeretek megszerzésére irányuló eredeti vizsgálat, amelyet elsődlegesen konkrét gyakorlati cél érdekében végeznek. - kísérleti fejlesztés: kutatásokból és a gyakorlati tapasztalatokból nyert, létező tudásra támaszkodó rendszeres munka, melynek célja új anyagok, termékek és szerkezetek létrehozása, új eljárások, rendszerek bevezetése vagy bevezetettek lényeges javítása 3) Vagyoni értékű jogok: - azok a megszerzett jogok, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, nem tartoznak a szellemi termékek közé: - bérleti jog (pl. gépek bérleti joga) - használati jog, -

koncessziós jog, - játékjog, - márkanév, - licencek, - ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok - jellemzői: - nem tulajdonjogok, de a vállalkozás tulajdonosként viselkedik, - az ellenérték megfizetése előre történik, - ingatlanhoz nem kapcsolódnak, - tartós jogok 4) Szellemi termékek: - olyan tartós, nem anyagi javak, amelyek felhasználásával hasznosítható anyagi javak és/vagy nem anyagi javak állíthatók elő - tételei: - találmány, - szabadalom - szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékek, - egyéb szellemi alkotások, - know-how és gyártási eljárás, - védjegy 5) Üzleti vagy cégérték: - itt kell kimutatni cégvásárlás esetén a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített többletkifizetés összegét - cégvásárlás: - a vállalkozó megvásárolja a cég eszközeit, átvállalja kötelezettségeit, azaz állományba veszi - a vállalkozó annak érdekében vásárolja fel az adott társaság részvényeit,

üzletrészeit, hogy ezzel az adott társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyást szerezzen - a különbözet lehet pozitív vagy negatív - negatív üzleti vagy cégérték nem mutatható ki az immateriális javak között, időbeli elhatárolás alá kell vonni (halasztott bevétel) 6) Immateriális javakra adott előlegek: - a szállítóknak átutalt (készpénzben kifizetett) - a levonható, előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeg 7) Immateriális javak értékhelyesbítése: - amennyiben az eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja a visszaírás utáni könyv szerinti értéket, a két érték közötti különbözet mutatható ki ilyen címen - 64 / 86 39. Az immateriális javak értékelése, nyilvántartása 1) Bekerülési érték: - alapítás átszervezés aktivált értéke: a vállalkozási tevékenység indításával, bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos külső

vállalkozók által számlázott, valamint saját tevékenység során közvetlenül felmerült költség - kísérleti fejlesztés aktivált értéke: a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült számlázott összeg és a saját tevékenység során felmerült költségek - vagyoni értékű jogok bekerülési értéke: a beszerzési érték (jog megszerzéséért fizetett) - szellemi termékek bekerülési értéke: beszerzési érték, illetve saját előállítás esetén az előállítási költség - üzleti vagy cégérték bekerülési értéke: a Szt. előírásai szerint megállapított beszerzési érték: - a fizetett ellenérték és a megvásárolt egyes eszközök piaci értékének az átvállalt kötelezettségek értékével csökkentett összege, - a megszerzett részvényekért fizetett ellenérték és azok piaci értéke közötti különbözet, amennyiben a vállalkozás az adott társaságban köz6vetlen irányítást biztosító befolyást

szerez és a társaság részvényeit tőzsdén jegyzik, - a megszerzett részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték és ezen befektetésekre jutó saját tőke értéke közötti különbözet, amennyiben a vállalkozás az adott társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez és a társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit tőzsdén nem jegyzik, - átalakulásnál az üzleti értékeléssel, a jövedelemtermelő képesség módszerével meghatározott társasági vagyonérték és a kötelezettségek együttes értéke, valamint az egyes eszközök piaci értékének együttes összege közötti különbözet. - az immateriális javakra adott előlegek bekerülési értéke: az átutalt (készpénzben kifizetett) - levonható, előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeg 2) Értékcsökkenés: - terv szerinti értékcsökkenés: - felső határ: alapítás-átszervezés

értéke, kísérleti fejlesztés aktivált értéke esetén maximum 5 év - alsó határ: üzleti vagy cégértéknél minimum 5 év - egyösszegű elszámolás: 50 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek esetén - egyéb feltétel: alapítás-átszervezés aktivált értéke, kísérleti fejlesztés aktivált értéke esetében a tevékenység befejezése - terven felüli értékcsökkenés és visszaírása: kísérleti fejlesztés, vagyoni értékű jogok és szellemi termékek esetén számolandó el 3) Értékhelyesbítés: - vagyoni értékű jogoknál, szellemi termékeknél számolható el 4) Mérlegkészítéskori érték: - alapítás-átszervezés aktivált értéke: terv szerinti értékcsökkenési leírással csökkentett bekerülési érték (nettó érték) - kísérleti fejlesztés aktivált értéke: terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, terven felüli értékcsökkenés

visszaírásával növelt bekerülési érték (nettó érték) - vagyoni értékű jogok: terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, terven felüli értékcsökkenés visszaírásával növelt bekerülési érték (nettó érték) - szellemi termékek: terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, terven felüli értékcsökkenés visszaírásával növelt bekerülési érték (nettó érték) - üzleti vagy cégérték: terv szerinti értékcsökkenési leírással csökkentett bekerülési érték (nettó érték) - immateriális javakra adott előlegek: az átutalt összeg (bekerülési érték), illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési érték (könyv szerinti érték) 65 / 86 Immateriális javak nyilvántartása: - az 1. Befektetett eszközök számlaosztályban - az immateriális javakra adott előlegek elszámolása a 3.

Követelések, pénzügyi eszközök, aktív időbeli elhatárolások számlaosztályban 66 / 86 40. Az alapítás-átszervezés aktivált értéke és a kísérleti fejlesztés aktivált értéke, az immateriális javakra adott előlegek gazdasági eseményeinek könyvviteli elszámolása Tipikus növekedési formák: - beszerzés, - saját előálíltás, - apportként történő átvétel, - térítés nélküli átvétel, - ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszközök, - követelés fejében, csereszerződés keretében átvett eszközök Tipikus csökkenési formák: - értékcsökkenés (terv szerinti, terven felüli és annak visszaírása), - értékesítés, - apportként történő átadás, - térítés nélküli átadás, - selejtezés, megsemmisülés, - kötelezettség fejében történő átadás 1) alapítás-átszervezés aktivált értéke: - NÖVEKEDÉSEK: - idegen kivitelezés: T111 Alapítás-átszervezés aktivált értéke T466

Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K454 Szálíltók - saját kivitelezés: T51 Anyagköltség T54 Bérköltség T55 Személyi jellegű egyéb kifizetések T56 Bérjárulékok T57 Értékcsökkenési leírás K1-3 Eszközök, 4 Kötelezettségek - vegyes kivitelezés - CSÖKKENÉSEK: - terv szerinti értékcsökkenési leírás: T571 Terv szerinti értékcsökkenési leírás K119 Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése 2) kísérleti fejlesztés aktivált értéke: - NÖVEKEDÉSEK: - idegen kivitelezés: T112 Kísérleti fejlesztés aktivált értéke T466 Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K454 Szálíltók - saját kivitelezés: T51 Anyagköltség T54 Bérköltség T55 Személyi jellegű egyéb kifizetések T56 Bérjárulékok T57 Értékcsökkenési leírás K1-3 Eszközök, 4 Kötelezettségek - vegyes kivitelezés: - CSÖKKENÉSEK: 67 / 86 - - terv szerinti értékcsökkenési leírás: T571 Terv szerinti

értékcsökkenési leírás K119 Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése terven felüli értékcsökkenés: csak az érték csökken: T8663 Immateriális javak elszámolt terven felüli értékcsökkenése K118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása visszaírás: T118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K9663 Immateriális javak visszaírt terven felüli értékcsökkenése állománycsökkenés elszámolása: K112 Kísérleti fejlesztés aktivált értéke T118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T119 Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése K8692 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke Immateriális javakra adott előlegek Előleg átutalásakor: T351 Immateriális javakra adott előlegek T466 Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K384

Elszámolási betétszámla Teljesítéskor: T454 Szállítók K351 Immateriális javakra adott előlegek K466 Előzetesen felszámított általános forgalmi adó 68 / 86 41. Vagyoni értékű jogok és szellemi termékek gazdasági eseményeinek könyvviteli elszámolása Vagyoni értékű jogok - NÖVEKEDÉSEK - beszerzés: Belföldi szállító számlája alapján: T113. Vagyoni értékű jogok T466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K454 Szállítók Külföldi szállító számlája alapján (választott árfolyamon átszámítva) T113 Vagyoni értékű jogok K454 Szállítók Importbeszerzés esetén: - vámterhek könyvelése T113 Vagyoni értékű jogok K465 Vám és pénzügyőrség elszámolási számla - levonható általános forgalmi adó könyvelése: T368 Különféle egyéb követelések K465 vám és pénzügyőrség elszámolási számla - áfa átvezetése a pénzügyi rendezés napján (VPOP-nak történő átutalás) T466 Előzetesen

felszámított áfa K368 Különféle egyéb követelések - Hatósági díjak, adók, illetékek könyvelése: T113 Vagyoni értékű jogok K463 Költségvetési befizetési kötelezettségek - apportból: - Létesítő okirat szerint: T113 Vagyoni értékű jogok K32.3335 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke - Jegyzett tőke növelése: T32, 33, 35, Jegyzett, de még be nem fizetett tőke K411 Jegyzett tőke - térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt T113 Vagyoni értékű jogok K9891 Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke K9892 Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke - értékhelyesbítés T117 Immateriális javak értékhelyesbítése K417 Értékelési tartalék - CSÖKKENÉSEK - értékhelyesbítés csökkenése T417 Értékelési tartalék K117 Immateriális javak értékhelyesbítése - terv szerinti értékcsökkenési leírás T571 Terv szerinti értékcsökkenési

leírás T572 Használatba vételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírás K119 Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése 69 / 86 terven felüli értékcsökkenés csak az érték csökken: T8663 Immateriális javak elszámolt terven felüli értékcsökkenése K118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása visszaírás: T118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K9663 Immateriális javak visszaírt terven felüli értékcsökkenése állománycsökkenés elszámolása: T8692 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke K113 Vagyoni értékű jogok T118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T119 Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése K8692 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti

értéke - értékesítés Könyv szerinti érték kivezetése: T861 Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke K113 Vagyoni értékű jogok T118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T119 Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése K861 Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke Eladási ár és fizetendő áfa elszámolása: T311 Belföldi követelések (forintban) K961 Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök bevétele K467 Fizetendő áfa - átadás apportként: könyv szerinti érték kivezetése: T881 Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke K113 Vagyoni értékű jogok T118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T119 Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése K881 Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke Részesedés elszámolása az eszköz

átadásakor: T36 Egyéb követelés K981 Társaságba bevitt eszközök létesítő okiratban meghatározott értéke Részesedés állományba vétele a cégbírósági bejegyzéskor: T17 Tulajdoni részesedést jelentő befektetések K36 Egyéb követelés Fizetendő áfa elszámolása: T368 Különféle egyéb követelések (áthárított áfa esetében) T881 Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke (át nem hárított áfa esetén) K467 Fizetendő áfa - átadás térítés nélkül: könyv szerinti érték kivezetése: T8891 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke K113 Vagyoni értékű jogok T118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T119 Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése K8891 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke fizetendő áfa elszámolása: T368 Különféle egyéb követelések (áthárított áfa esetén) T8891

Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke (át nem hárított áfa) K467 fizetendő áfa - 70 / 86 Szellemi termékek: NÖVEKEDÉSEK - beszerzés: belföldi szállító számlája alapján: T114 Szellemi termékek T466 Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K454 Szállítók külföldi szállítók számlája alapján: T114 Szellemi termékek K454 Szállítók (külföldi) Importbeszerzés esetén - vámterhek könyvelése T114 Szellemi termékek K465 Vám- és pénzügyőrség elszámolási számla - levonható általános forgalmi adó könyvelése T368 Különféle egyéb követelések K465 Vám- és pénzügyőrség elszámolási számla - áfa átvezetése a pénzügyi rendezés napján: T466 Előzetesen felszámított áfa K368 Különféle egyéb követelések - hatósági díja, adók, illetékek könyvelése: T114 Szellemi termékek K463 Költségvetési befizetési kötelezettségek - saját előállítás: saját

teljesítmények költségei: T51 Anyagköltség T54 Bérköltség T55 Személyi jellegű egyéb kifizetések T56 Bérjárulékok T57 Értékcsökkenési leírás K1-3 Eszközök, 4. Kötelezettségek előállított szellemi termék aktiválása (állományba vétele) T114 Szellemi termékek K582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke - apportból: létesítő okirat szerinti érték: T114 Szellemi termékek K32, 33, 35 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke - térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt: T114 Szellemi termékek K9891 Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke K9892 Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke - értékhelyesbítés: T117 Immateriális javak értékhelyesbítése K417 Értékelési tartalék CSÖKKENÉSEK - értékhelyesbítés csökkenése T417 Értékelési tartalék K117 Immateriális javak értékhelyesbítése 71 / 86 - - - - -

terv szerinti értékcsökkenési leírás: T571 terv szerinti értékcsökkenési leírás T572 Használatba vételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírás K119 Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése terven felüli értékcsökkenés: csak az érték csökken: T8663 Immateriális javak elszámolt terven felüli értékcsökkenése K118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása visszaírás: T118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K9663 Immateriális javak visszaírt terven felüli értékcsökkenése állománycsökkenés elszámolása T8692 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke K114 Szellemi termékek T118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T119 Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése K8692 Hiányzó, megsemmisült, állományból

kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke értékesítés: könyv szerinti érték kivezetése: T861 Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke K114 Szellemi termékek T118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T119 Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése K861 Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke eladási ár és fizetendő áfa elszámolása: T311 Belföldi követelések (forintban) K961 Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök bevétele K467 Fizetendő áfa átadás apportként: könyv szerinti érték kivezetése: T881 Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke K114 Szellemi termékek T118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése, és annak visszaírása T119 Imamteriális javak terv szerinti értékcsökkenése K881 Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás

szerinti értéke részesedés elszámolása az eszköz átadásakor: T17 Tulajdoni részesedést jelentő befektetések K36 Egyéb követelés fizetendő áfa elszámolása: T368 Különféle egyéb követelések (áthárított áfa esetén) T881 Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke (át nem hárított áfa esetén) K467 Fizetendő áfa átadás térítés nélkül: könyv szerinti érték kivezetése: T8891 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke K114 Szellemi termékek T118 Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T119 Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése K8891 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke 72 / 86 fizetendő áfa elszámolása: T368 Különféle egyéb követelések (áthárított áfa esetén) T8891 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke (át nem hárított áfa esetén) K467

fizetendő áfa 73 / 86 42. Üzleti vagy cégérték könyvviteli elszámolása TK. 243-244 oldal 74 / 86 43. A tárgyi eszközök fogalma, tételei a mérlegben, az egyes tételek tartalma (45) Tárgyi eszközök fogalma: Azok a rendeltetésszerűen használtba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatok, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a vállalkozás tevékenységét, valamint a beruházások, a beruházásokra adott előlegek és a tárgyi eszközök értékhelyesbítése. Tételei a mérlegben: 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2. Műszaki berendezések, felszerelések, járművek 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 4. Tenyészállatok 5. Beruházások,

felújítások 6. Beruházásokra adott előlegek 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése Tételek tartalma: 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok: Ingatlan: a rendeltetésszerűen használatba vett földterület és minden olyan anyagi eszköz, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Ingatlanok közé tartozik: - földterület, telek, telkesítés, épület, önálló épületrész, egyéb építmény, üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, az inatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok. Földterület, telek: az a termőföld, amelyet ingatlan nyilvántartásban szántóként, kertként, gyepként, nádasként vagy halastóként tartanak nyilván, az építmény elhelyezésére alkalmas vagy különleges rendeltetésű földterület. Erdő: fákkal és fásszárú növényekkel benőtt terület, melynek fő hasznát a fanövendék kitermelése, illetőleg a fa védőhatása adja. Ültetvény: termőfölddel

tartósan összefüggő, többéves rendszeres termelésre létesített növényi kultúra. Épület: olyan szerkezetileg különálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok: azok a megszerzett tartós jogok, amelyek az ingatlanokhoz kapcsolódnak, ilyenek: - földhasználat, haszonélvezet és használat, bérleti jog, szolgalmi jog, hozzájárulások megfizetése alapján szerzett használati jog (víz- és csatornahasználati hozzájárulás, villamosfejlesztési hozzájárulás stb.), ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek Rendeltetésszerűen használatba vett, a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgáló erőgépek, erőművi berendezések, egyéb gépek és berendezések, műszerek és szerszámok, szállítóeszközök, hírközlő berendezések, számítástechnikai eszközök,

tevékenységi profilt meghatározó vasúti-, közúti-, vízi- és légiközlekedési eszközök. 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek A rendeltetésszerűen használatba vett műszaki berendezések, gépek, járművek közé nem tartozó gépek, berendezések, felszerelések, járművek, amelyek a vállalkozó tevékenységét közvetetten szolgálják: az egyéb üzemi gépek, berendezések, felszerelések, járművek, az üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek. 75 / 86 4. Tenyészállatok Azok az állatok, amelyek a tenyésztés, tartás során leválasztható termékeket (szaporulatot) termelnek és a tartási költségek ezen termékek értékesítése vagy az egyéb hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését. Nem mutathatók ki tenyészállatok között azok, amelyeket tartás nélkül továbbértékesít a vállalkozó. 5. Beruházások, felújítások Rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem

helyezett tárgyi eszközök bekerülési értéke, valamint a tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, átalakítással, élettartam-növeléssel, felújítással összefüggő munkák bekerülési értéke. Immateriális javak esetén nem beszélünk beruházásokról. Beruházási tevékenység: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás). Felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgáló tevékenység, amely során az adott eszköz élettartama megnövekszik, a felújítás pótlólagos ráfordításaiból a jövőben gazdasági előnyök származnak. Karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, megelőző karbantartás. 6. Beruházásokra adott

előlegek: A beruházási szállítónak, importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak átutalt (készpénzben kifizetett) - levonható, előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeg. 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése Az üzembe helyezett, rendeltetésszerűen használatba vett eszközök esetében, amennyiben az eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja a visszaírás után könyv szerinti értéket, a két érték közötti különbözet mutatható ki ilyen címen. 76 / 86 44. A tárgyi eszközök értékelése, nyilvántartása 1) Bekerülési érték: Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok: üzembe helyezéskor, rendeltetésszerű használatbavételkor megállapított beszerzési érték, előállítási költség (bruttó érték). Műszaki berendezések, gépek, járművek: üzembe helyezéskor, rendeltetésszerű használatbavételkor megállapított beszerzési érték, előállítási

költség (bruttó érték). Egyéb berendezések, felszerelések, járművek: üzembe helyezéskor, rendeltetésszerű használatbavételkor megállapított beszerzési érték, előállítási költség (bruttó érték). Tenyészállatok: a tenyészállatként történő állományba vételidőpontjában megállapított beszerzési érték, előállítási költség (bruttó érték). Beruházások, felújítások: a tárgyi eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig felmerült, a tárgyi eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek összege (beszerzési ár, előállítási költség). Beruházásokra adott előlegek: a bekerülési érték az átutalt (készpénzben kifizetett) - levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeg. 2) Értékcsökkenés: Terv szerinti értékcsökkenés: lásd 33. TÉTEL Tiltások: nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés földterület, telek,

üzembe nem helyezett beruházások, képzőművészeti alkotások, régészeti leletek és olyan eszközöknél, amely értékéből a használat során nem veszít, illetve értéke évről évre nő. Egyösszegű elszámolás: 50 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszköznél. Terven felüli értékcsökkenés és visszaírása: lásd 34. TÉTEL üzembe helyezett tárgyi eszköznél, beruházásnál számolandó el. 3) Értékhelyesbítés: lásd 37. TÉTEL az üzembe helyezett tárgyi eszközöknél számolható el. 4) Mérlegkészítéskori érték: Ingatlanok és a kapcsolódó értékű jogok: terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, terven felüli értékcsökkenés visszaírásával növelt bekerülési érték (nettó érték). Egyéb berendezések, felszerelések, járművek: terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, terven felüli értékcsökkenés

visszaírásával növelt bekerülési érték (nettó érték). Tenyészállatok: terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, terven felüli értékcsökkenés visszaírásával növelt bekerülési érték (nettó érték). Beruházások, felújítások: a tárgyi eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében felmerült, a még nem aktivált tárgyi eszközökhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek összege (beszerzési ár, előállítási költség), csökkentve a terven felüli értékcsökkenési leírással. Beruházásokra adott előlegek: mérlegkészítéskori érték az átutalt (készpénzben kifizetett) levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeg (bekerülési érték), illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti érték. Tárgyi eszközök nyilvántartása: Főkönyvi nyilvántartása

az 1. Befektetett eszközök számlaosztályban történik A beruházásokra adott előlegek könyvviteli elszámolása a 3. Követelések, pénzügyi eszközök, aktív időbeli elhatárolások számlaosztályban történik. 77 / 86 A tárgyi eszközöknél 2 fő csoportot különbözetünk meg: - már üzembe helyezett tárgyi eszközöket (ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok, műszaki berendezések, gépek, járművek, egyéb berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok) - üzembe nem helyezett, rendeltetésszerűen használatba nem vett tárgyi eszközöket (beruházások, felújítások). A Szt. szerint a tárgyi eszközök a mérlegben nettó értéken jelennek meg, de a kiegészítő mellékletben információt kell adni a bruttó értékekről. Analitikus nyilvántartások keretében a tárgyi eszközök nyilvántarthatók egyedileg és csoportosan is. A tárgyi eszközök egyedi nyilvántartásának legalább az alábbi adatokat

tartalmaznia kell: - tárgyi eszköz megnevezése, azonosításhoz szükséges adatok, - beszerzés, létesítés, gyártás éve, - használatbavétel időpontja, - beszerzési érték, előállítási költség - hasznos élettartam években, maradványérték, értékcsökkenés elszámolásának módja, éves leírás összege, - terven felüli értékcsökkenés indoka és összege, visszaírás indoka és összege, - értékcsökkenés megváltoztatásának időpontja és módosított mértéke, - felújításra vonatkozó adatok, - értékhelyesbítés. Csoportos nyilvántartás homogén eszközcsoport esetén alkalmazható (ugyanabban az időpontban beszerzett, előállított és aktivált, azonos bekerülési értékű, hasznos élettartamú, maradványértékű eszközök). 78 / 86 45. Tárgyi eszközök növekedéseinek könyvviteli elszámolása 1) Beszerzés (idegen kivitelezésű beruházás) Tárgyi eszköz beszerzése, felújítása értékének könyvelése,

belföldi szállító számlája alapján: T161 Befejezetlen beruházások T162 Felújítások T466 Előzetesen felszámított áfa K4551 Belföldi beruházási szállítók Tárgyi eszköz beszerzése, felújítása értékének könyvelése, külföldi szállító számlája alapján: T161 Befejezetlen beruházások T162 Felújítások K4552 Külföldi beruházási szállítók Importbeszerzés esetén a vámterhek könyvelése: T161 Befejezetlen beruházások T162 Felújítások K465 Vám- és pénzügyőrség elszámolási számla levonható áfa könyvelése T368 Különféle egyéb követelések K465 Vám- és pénzügyőrség elszámolási számla áfa átvezetése a pénzügyi rendezés napján: T466 Előzetesen felszámított áfa K368 Különféle egyéb követelések üzembe helyezésig felmerült hitelkamat, kezelési ktg., rendelkezésre tartási jutalék, bankgarancia, biztosítási díj könyvelése: T161 Befejezetlen beruházások T162 Felújítások K384 Elszámolási

betétszámla K381 Pénztár K479 Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek Hatósági díjak, adók, illetékek könyvelése: T161 Befejezetlen beruházások T162 Felújítások K463 Költségvetési befizetési kötelezettségek beruházásra adott előleg után kapott kamat könyvelése T384 Elszámolási betétszámla K161 Befejezetlen beruházás K162 Felújítások 2) Saját előállítás (saját kivitelezésű beruházás) Beruházással kapcsolatban felmerült költségek könyvelése költségnemenként: T51-57 Költségnemek K1-4 Mérlegszámlák Saját teljesítmény aktiválása a beruházások, felújítások közé: T161 Befejezetlen beruházások T162 Felújítások K582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke Beruházás, felújítás értékének csökkentése a próbaüzemelés során előállított termékek előállítási költségével: T582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke K161 Befejezetlen beruházások K162

Felújítások Próbaüzemelés során előállított termék készletre vétele T23 Befejezetlen termelés és félkész termék 79 / 86 T25 Késztermékek K581 Saját termelésű készletek állományváltozása Saját kivitelezésű beruházáshoz kapcsolódó áfa könyvelése: T466 Előzetesen felszámított áfa K467 Fizetendő áfa Az áfa törvény szerint a felújításhoz kapcsolódóan nem kell áfát elszámolni. Le nem vonható áfa elszámolása: T161 Befejezetlen beruházások K467 Fizetendő áfa 3) Tárgyi eszközök üzembe helyezése, aktiválása tárgyi eszköz állományba vétele beszerzési értéken vagy előállítási költségen: T12-15 Tárgyi eszközök K161 Befejezetlen beruházások K162 Felújítások 4) Apportként átvett tárgyi eszközök Létesítő okirat szerinti érték: T12-16 Tárgyi eszközök K32. 33 35 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Áthárított áfa: T466 Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K479

Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek Jegyzett tőke növekedése: T32, 33, 35 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke K411 Jegyzett tőke 5) Térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt tárgyi eszköz: T12-16 Tárgyi eszközök K9891 Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke K9892 Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke Áthárított áfa: T466 Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K479 Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek bevétel passzív időbeli elhatárolása: T9891 Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke T9892 Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszköz piaci értéke K483 Halasztott bevételek Elhatárolás megszüntetése T483 Halasztott bevételek K9891 Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke K9892 Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci

értéke 6) Készletek átsorolása a tárgyi eszközök közé: - raktáron lévő új készlet átminősítése: T161 Befejezetlen beruházások K21-22 Anyagok - már használatba vett készlet átminősítése: készletre vétel: T21-22 Anyagok T24 Növendék, hízó- és egyéb állatok K51 Anyagköltség 80 / 86 átsorolás a tárgyi eszközök közé: T13-15 Tárgyi eszközök K 21-22 Anyagok K24 Növendék, hízó- és egyéb állatok Terv szerinti értékcsökkenés elszámolása a használatba vételtől eltelt időre: T571 Terv szerinti értékcsökkenési leírás T572 Használatba vételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírás K13-15 Tárgyi eszközök 7) Értékhelyesbítés: T127 Ingatlanok értékhelyesbítése T137 Műszaki berendezések, gépek, járművek értékhelyesbítése T147 Egyéb berendezések, felszerelések, járművek értékhelyesbítése T157 Tenyészállatok értékhelyesbítése K417 Értékelési tartalék 81 / 86 46. A

tárgyi eszközök csökkenéseinek könyvviteli elszámolása 1) Értékhelyesbítés csökkenése T417 Értékelési tartalék K127-157 Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 2) Terv szerinti értékcsökkenési leírás: T571 Terv szerinti értékcsökkenési leírás T572 Használatba vételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírás K129 Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése K139 Műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenése K149 Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenése K159 Tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenése 3) Terven felüli értékcsökkenés Csak az érték csökken: T8664 Tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenése K128-158 Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K168 Beruházások terven felüli értékcsökkenése Visszaírás: T128-158 Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak

visszaírása K9664 Tárgyi eszközök visszaírt terven felüli értékcsökkenése (Beruházás esetén visszaírás nem lehetséges) Állománycsökkenés elszámolása: - bruttó érték kivezetése: T8692 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke K12-16 Tárgyi eszközök - terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés kivezetése: T128-158 Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T168 Beruházások terven felüli értékcsökkenése T129-159 Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése K8692 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke 4) Értékesítés Könyv szerinti érték kivezetése: T861 Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke K113 Vagyoni értékű jogok T128-158 Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak

visszaírása T168 Beruházások terven felüli értékcsökkenése T129-159 Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése K861 Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke Eladási ár és fizetendő áfa elszámolása: T311 Belföldi követelések K961 Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök bevétele K467 Fizetendő áfa 82 / 86 5) Átadás apportként Könyv szerinti érték kivezetése: T881Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke K12-16 Tárgyi eszközök T128-158 Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T168 Beruházások terven felüli értékcsökkenése T129-159 Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése K881 Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke Részesedés elszámolása az eszköz átadásakor: T36 Egyéb követelés K981 Társaságba bevitt eszközök létesítő okiratban meghatározott értéke Részesedés

állományba vétele a cégbírósági bejegyzéskor: T17 Tulajdoni részesedést jelentő befektetések K36 Egyéb követelés Fizetendő áfa elszámolása: T368 Különféle egyéb követelések (áthárított áfa esetén) T881 Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke (át nem hárított áfa esetén) K467 Fizetendő áfa 6) Átadás térítés nélkül Könyv szerinti érték kivezetése: T8891 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke K12-16 Tárgyi eszközök T128-158 Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T168 Beruházások terven felüli értékcsökkenése T129-159 Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése K8891 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke Fizetendő áfa elszámolása T368 Különféle egyéb követelések (áthárított áfa) T8891 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke (át nem hárított

áfa K467 Fizetendő áfa 7) Tárgyi eszköz átsorolása a készletek közé - még nem aktivált tárgyi eszköz átsorolása: T21-22 Anyagok T24 Növendék, hízó- és egyéb állatok K161 Befejezetlen beruházások - már aktivált tárgyi eszköz átsorolása: készlet állományba vétele: T21-22 Anyagok K13-14 Tárgyi eszközök T24 Növendék, hízó- és egyéb állatok K581 Saját termelésű készletek állományváltozása és T51 Anyagköltség K15 Tenyészállatok Elszámolt értékcsökkenés kivezetése: T139-159 Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése K571 Terv szerinti értékcsökkenési leírás K572 Használatba vételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírás Anyagköltség elszámolása: T51 Anyagköltség K21-22 Anyagok 83 / 86 8) Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett tárgyi eszközök Haszonanyag (megtérülés) készletre vétele: T21-22 Anyagok K12-14 Tárgyi eszközök Haszonanyag értékével csökkentett

bruttó érték kivezetése: T8692 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke K12-16 Tárgyi eszközök Elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés kivezetése: T128-148 Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T168 Beruházások terven felüli értékcsökkenése T129-149 Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése K8692 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke Biztosító térítése: december 31-ig befolyt: T384 Elszámolási betétszámla K968 Biztosító által visszaigazolt kártérítés összege december 31-ig be nem folyt, elismert összeg: T391 Bevételek aktív időbeli elhatárolása K968 Biztosító által visszaigazolt kártérítés összege Dolgozót terhelő kártérítés: T3612 Előírt tartozások K9631 Káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevételek

84 / 86 47. A befektetett pénzügyi eszközök fogalma, tételei a mérlegben, az egyes tételek tartalma (47) Befektetett pénzügyi eszközök fogalma: Azok az eszközök (részesedés, értékpapír, adott kölcsönök, hosszú lejáratú bankbetétek), amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozásnak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, kamatra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. (48) Befektetett pénzügyi eszközök tételei: - tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban - tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban - egyéb tartós részesedés - tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásnak - egyéb tartósan adott kölcsön - tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír - befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 1) Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartós részesedés

kapcsolt vállalkozásban: mérlegtételként a kapcsolt vállalkozásban lévő tulajdoni részesedést jelentő, tartósan befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget biztosító befektetéseket (részvényeket, üzletrészeket) kell kimutatni. (123) Tulajdoni részesedést jelentő befektetés: Minden olyan nyomdai úton előállított vagy dematerializált értékpapír (elektronikus úton rögzített értékpapír), illetve a számviteli törvény által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat, melyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve pénzértékben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba vagy használatba vételét elismerve arra kötelezi magát, hogy ezen értékpapír, okirat birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít. Ide tartozik különösen: a részvény, a vagyonjegy, a vagyoni betét, a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy, a

kockázati tőkejegy, a kockázati tőkerészvény. 2) Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban: mérlegtétel azokat a pénzkölcsönöket (pénzügyi lízing miatti, részletre, halasztott fizetéssel szembeni követeléseket is) tartós bankbetéteket tartalmazza, amelyeknél – a kapcsolt vállalkozással, mint adóssal kötött szerződés szerint – pénzformában kifejezett fizetési igények teljesítése, a betét megszüntetése a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes. 3) Egyéb tartós részesedés Egyéb tartós részesedés: mérlegtétel minden olyan –nem kapcsolt vállalkozásban lévő – tulajdoni részesedést jelentő befektetést tartalmaz, amely tartósan szolgálja a vállalkozás érdekeit. 4) Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban Mérlegtétel tartalmazza az egyéb részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni pénzkölcsönt és

tartós bankbetétet. 5) Egyéb tartósan adott kölcsön A nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni pénzkölcsön és tartós bankbetétek. 6) Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírként azokat a befektetési céllal beszerzett értékpapírokat kell kimutatni, amelyek lejárata, beváltása a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes, és a vállalkozó azokat az üzleti évet követő évben nem szándékozik értékesíteni. 85 / 86 (124) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: Minden olyan nyomdai úton előállított (előállíttatható) vagy dematerializált (elektronikus úton rögzített) értékpapír, illetve a számviteli törvény szerint értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat, melyben a kibocsátó (adós) meghatározott pénzösszeg rendelkezésre bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint annak

meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát, és az általa vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti. Ide tartozik különösen: a kötvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a pénztárjegy, a célrészjegy, a takaréklevél, a jelzáloglevél, a hajóraklevél, a közraktárjegy, az árujegy, a zálogjegy, a kárpótlási jegy, a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy. (125) Diszkont értékpapír: Olyan hitelviszonyt megtestesítő, nem kamatozó értékpapír, amelyet névérték alatt bocsátottak ki, és a lejáratkor névértéken váltanak be. 7) Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése A részesedések – bekerülési értéket meghaladó – piaci értéke és bekerülési értéke közötti különbözet mutatható ki. A Szt. meghatározza a besorolási szempontot, amely szerint azon eszközök

minősíthetőek befektetett pénzügyi eszköznek, amelyek 1 éven túl szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Amennyiben e szempont már nem áll fenn, az eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé. Adott kölcsön: a dolgozónak (pl. lakásépítési kölcsön), más vállalkozóknak, egyéb jogi személyeknek (pl. letét, óvadék) ilyen címen ténylegesen folyósított összeget kell kimutatni A tartósan adott kölcsönök közé tartoznak: - más cégnek, magánszemélynek nyújtott kölcsönök (meghatározott cél nélkül nyújtott kölcsönök, pénzügyi lízing keretében nyújtott kölcsönönök, részletre és halasztott fizetéssel történő értékesítés miatti követelések, dolgozóknak nyújtott lakásépítési kölcsönök) - tartós bankbetétek. (103) Pénzügyi lízing fogalma: Olyan szerződés alapján valósul meg, amely szerződés értelmében a lízingbeadó a lízingbevevő igényei szerint beszerzett és a lízingbeadó tulajdonát

képező eszközt lízingdíj ellenében, a szerződésben rögzített időtartamra a lízingbevevő használatába, birtokába adja azzal, hogy a lízingbevevőt terheli a használatból következően minden költség és kockázat, a lízingbevevő jogosult a hasznok szedésére. A szerződés időtartamának a végén a lízingelt eszköz tulajdonjogát a lízingbevevő vagy az általa megjelölt megszerzi (vagy megszerezheti), a maradványérték megfizetésével vagy anélkül, illetve a lízingbevevőt elővételi jog illeti meg, a lízingbevevő azonban ezen jogairól a szerződés megszűnése előtt is lemondhat. Hosszú lejáratú bankbetétként a hitelintézeteknél egy évnél hosszabb lejáratra lekötött pénzeszközök forintértékét kell kimutatni. 86 / 86 48. A befektetett pénzügyi eszközök értékelése, nyilvántartása Lásd TK. 273-274 oldal 49. A befektetett pénzügyi eszközök (adott kölcsönök, tartós bankbetétek) leggyakoribb

állományváltozásainak könyvviteli elszámolása Lásd TK. 275-276 oldal 50. A befektetett pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó egyéb események könyvviteli elszámolása (kamat, év végi értékelés, pénzügyi lízing) Lásd TK. 277-282 oldal 51. Készletek fogalma, tételei a mérlegben A vásárolt készletek fogalma, tételeinek tartalma Lásd TK. 285-288 oldal 52. A vásárolt készletek értékelése, nyilvántartása Lásd TK. 288-292 oldal 53. Anyagokkal, árukkal kapcsolatos gazdasági események könyvelése beszerzési áron történő elszámolás esetén Lásd TK. 293-300 oldal 54. Anyagokkal, árukkal kapcsolatos gazdasági események könyvelés elszámoló ár alkalmazása esetén Lásd TK. 300-305 oldal 55. A saját termelésű készletek fogalma, tételeinek tartalma Lásd TK. 319-320 oldal 56 .A saját termelésű készletek értékelése, nyilvántartása Lásd TK. 320-325 oldal 57. A saját termelésű készletek gazdasági eseményeinek könyvviteli

elszámolása közvetlen önköltségen történő évközi nyilvántartás esetén Lásd TK. 326-338 oldal