Tartalmi kivonat
Khler Ki i A trtneti embertan helye s szerepe a rgszeti kutatsokban M g Magyarorszgon a rgszet tovbbra is a trtne udomnyok krbe tartozik s Nyugaton (pldul Franciaorszgban) az egyetemek egy rszben a m!vsze rtne el oktatjk együ , addig mshol napjainkra kilpve a humntudomnyok sorból a fldtudomnyok kz, azaz termsze udomnyos kontextusba került. Szinte valamennyi, a szakmval foglalkozó kziknyv kihangslyozza a tudomnyterület, illetve a rgszeti emlkanyag feldolgozsnak, valamint a megkzelts sokoldalsgnak a szüksgessgt. A rgsze udomny az els" interdiszciplinris lpst tulajdonkppen mr a 19. szzadban megte e, amikor stratigrÞai módszerek alkalmazsval nyito a geológia fel. Ezt kvet"en az 1960-as vekt"l – az jrgszet vagy processzulis rgszet koncepciójnak s megismersi folyamatainak szakmn belüli
meghonosodsval – a termsze udomnyos módszerek rgszeti alkalmazsa sokkal intenzvebb formt lt . A legnagyobb rs a keltezs területn zajlo le. I els"sorban az atomÞzikból tve radiokarbon alap kormeghatrozs rgszeti alkalmazsra gondolunk, melyet szmos egyb termsze udomnyos kormeghatrozsi módszer kidolgozsa kvete (pldul termolumineszcencis, klium-argon, argon-argon). A termsze udomnyos vizsglati módszerek, technikk s eredmnyek rgszeti alkalmazsa olyan gyorsan fejl"d , hogy 1963-ban megjelent a Don Brothwell s Eric Higgs ltal szerkesze , Science in Archaeology cm! ktet, mely a külnbz" keltezsi eljrsokat, a nvnyi s llati maradvnyok kutatst, az emberi csontmaradvnyok s trgyleletek vizsglatnak K hler Kitti 2001-ben végze! az ELTE BTK történelem szakán, 2003-ban az ELTE BTK régészet szakán. Munkahelye az MTA Régészeti Intézete,
Þatal kutató. Készül" PhD-disszertációja témája a kés" neolitikus Lengyeli kultúra népességének embertani képe. Kutatási területe: a Kárpát-medence "skori népességeinek antropológiai vizsgálata. 285 KÖHLER KITTI módszereit foglalta ssze. A termsze udomnyos „segtsg” msik, napjainkban egyre dinamikusabban fejl"d" területe a krnyezetrgszet (environmental archaeology), mely az ember s krnyezetnek komplex vizsglatt jelenti termsze udomnyos módszerek segtsgvel. A krnyezetrgszet a geológinak, az "slnytannak hrom, specilis szakterülett, a rgszeti nvnytant (archeobotany), a rgszeti llattant (zooarchaeology) s a rgszeti geológit (geo-archaeology) foglalja magba. Mindezeken tl a rgszet egyik alapvet" cljai kz tartozik az is, hogy rekonstrulja azok lett, akik a rgszeti emlkanyagot htrahagytk. Ennek legkzvetlenebb
bizonytkt a feltrsok sorn el"került csontmaradvnyok szolgltatjk, melyeket a trtneti embertan m!vel"i vizsglnak. Az utóbbi vtizedekben mr termszetes, hogy az satsok sorn minden temetkezs csontmaradvnyait – a legapróbb cson redkig – megmentik. A 19 szzad vgn s a 20 szzad elejn azonban mg a rendszeres, azaz hiteles rgszeti feltrsok tbbsgre is az volt a jellemz", hogy a csontanyagot vagy rintetlenül a fldben hagytk, vagy kiss utn visszateme k, s csupn egy-kt, jobb megtarts koponyt mente ek meg. Az antropológiai anyaggy!jts szüksgessgnek szles kr! elfogadtatsa, illetve a csontanyagnak a rgszeti anyaggal id"ben megkzelt"en prhuzamos feldolgozsa tulajdonkppen csak az elmlt nhny vben kezd meghonosodni. A rgszeti feltrsok modern metodikjnak a megszületsvel s elterjedsvel, valamint az utóbbi b" egy
vtized nagy felület!, beruhzsokat s tptseket megel"z" feltrsai nyomn az satót kteleztk arra, hogy ne csupn a rgszeti, hanem az embertani leletanyagot is feldolgoztassa. Emelle mindenkppen bizakodsra ad okot, hogy a rgszek egyre inkbb ignylik is az embertani leletek feldolgozst. Ezt jelzi taln az is, hogy a nagyobb, trtneti embertannal foglalkozó intzmnyek s egyetemek (Magyar Termsze udomnyi Mzeum Embertani Tra; Szegedi Tudomnyegyetem TTK, Embertani Tanszk; ELTE TTK, Embertani Tanszk; Debreceni Egyetem TTK, Evolciós Álla ani s Humnbiológiai Tanszk) melle nhny vidki mzeum (Gy"r, Szkesfehrvr, Miskolc), a korbbi gyakorla al ellenttben, napjainkban mr alkalmaz antropológus szakembereket. Mit vizsglnak a trtneti embertan m!vel"i? A trtneti embertan vizsglati anyagt az satsok sorn el"került csontmaradvnyok kpezik. Az embertani
leletek elemzsnek legels" s mindennl fontosabb lpse a rgszeti satsok sorn a csontok teljes s pontos feltrsa, valamint azok egymshoz való viszonynak meghatrozsa s dokumentlsa, külnsen ha tbb egyn embertani maradvnyait magban foglaló temetkezsr"l, tmegsrról van szó. A feltrt emberi csontmaradvnyok antropológiai feldolgozsa sorn meghatrozzuk az eltemete egyn nemt, megbecsüljük elhallozsi letkort. A metrikus s a 286 A TÖRTÉNETI EMBERTAN HELYE ÉS SZEREPE A RÉGÉSZETI KUTATÁSOKBAN morfológiai jellegek vizsglatval lehet"sgünk van egyfajta biológiai rekonstrukcióra, melynek sorn az eltemete egynek testmagassga, testslya s alkata is meghatrozható. A csontvzak mrsvel, morfológiai jellegeik lersval, statisztikai elemzsek segtsgvel külnbsget tehetünk rgen lt npessgek csoportjai kz , trtneti kvetkeztetseket
vonhatunk le vndorlsaik irnyra, esetleg az emberi kzssgek eredetre vonatkozóan. Szerencss esetben igazolni vagy cfolni tudjuk a rgszek egyegy npcsoportra vagy kultrra vonatkozó elmleteit, s velük együ m!kdsben j megkzeltsi módokat knlhatunk bizonyos problmk megoldsra. A csontokon nyomot hagyó elvltozsok, illetve a fogazat vizsglatval az letmód s a tpllkozs szmos rszlete rekonstrulható. A feldolgozs sorn az els" lps a csontmaradvnyok emberi vagy llati eredetnek a megllaptsa, hiszen a rgszeti lel"helyeken az emberi maradvnyok gyakran llatcson al keveredve kerülnek el". A koponya, a medence s a keresztcsont alakja az embernl s az llatnl jelent"sen eltr", a hosszcsontok, a bordk s a csigolyk azonban sszetvesztsre adhatnak alkalmat. A kell" jrtassg szakember azonban mr els" rnzsre felismeri a
külnbsgeket. Az embertani feldolgozs sorn alapvet" az eltemete egyn nemnek megllaptsa. Ez azonban csak a feln" ek esetben lehetsges, mivel az emberi csontvz krülbelül 14-15 ves kortól mutat olyan jól megÞgyelhet" morfológiai külnbsgeket, melyek alkalmasak ennek meghatrozsra. A trtneti embertan ltal hasznlt módszerek dnt"en a morfológiai külnbsgekb"l indulnak ki A Magyarorszgon ma ltalnosan hasznlt – s a nemzetkzi tudomnyos letben is elfogado – metódus 22, a koponyn s a vzon megÞgyelhet", a nemi dimorÞzmust marknsan mutató morfológiai s metrikus jelleg együ es vizsglatból ll. A nem meghatrozsban – a magzat kihordsra való alkalmassg mia – a medencnek dnt" jelent"sge van A n"i medence arnyaiban szlesebb, mg a frÞmedence arnyaiban inkbb magasabb. A frÞak keresztcsontja hosszabb s veltebb, a
kismedence tere ennek kvetkeztben sz!ksebb. A n"k keresztcsontja ezzel szemben rvidebb s egyenesebb, a kismedence tere nagyobb. Ugyancsak jól karakterizljk a nemi külnbsgeket a koponya metrikus s morfológiai jellegei A frÞak koponyja nagyobb, a compacta llomny vastagabb, a homlokeresz kiugróbb, a homlok htracsapo abb, az llkapocs er"teljesebb, vaskosabb, s a nyakszirti tjkon is er"teljesebbek az izomtapadsi felsznek. A nemi hovatartozs megllaptsra ezeken tl a csontvz egyb rszei is felhasznlhatók. A frÞak hosszcsontjai ltalban nagyobbak, hosszabbak, tovbb er"teljesebb izomtapadsi felsznek, eredsi helyek, felmaródsok jellemzik. Jó plda erre az rdes csontlc a combcsont htsó felsznn De ugyangy er"teljesebb frÞak esetben a karcsont fels" harmada is a deltaizom tapadsi helynl. Ezeket a külnbsgeket er"sti, hogy a frÞak hagyomnyosan
nagyobb Þzikai terhelst ignyl" munkkat vgeznek, illetve vgeztek. 287 KÖHLER KITTI Fontos az elhallozsi letkor meghatrozsa is. Az letkor el"rehaladtval bekvetkez" vltozsok markns nyomokat hagynak a csontvzrendszeren s a fogakon is. Ez alapjn az gyneveze biológiai letkort tudjuk megllaptani, mely sok esetben nem esik egybe az egyn gyneveze naptri letkorval, mivel az regedsi folyamatok – szmos krülmny ltal befolysolva – egynenknt vltozó gyorsasggal mehetnek vgbe. Gyermekek (0–14 v) elhallozsi letkort a tej- s a maradó fogak kibvsa s fejle sge, tovbb a hosszcsontok hossza alapjn lehet megllaptani Juvenis korak (15–23 v) esetben a hosszcsont-vgrszek (epiphysisek) elcsontosodsnak mrtkt vesszük alapul. Feln" ek esetben szmos korjelz" segtsgvel llaptható meg az elhallozsi letkor. A csontanyag
megtarto sgnak függvnyben Þgyelembe vesszük a koponyavarratok elcsontosodsnak mrtkt, a bordk szegycsont fel"li vgnek vltozst, a medence szemremcsontjn az zületi felszn (facies symphyseos) vltozsait, a karcsont s a combcsont kzelebbi vgrsznek (proximális epiphysisnek) bels" szerkezett, valamint a fogak kopsnak mrtkt stb. A fenti módszerekkel meghatrozo alapadatokból (nem s elhallozsi letkor) demogrÞai cl npessgrekonstrukció vgezhet". Az ezzel foglalkozó paleodemogrÞa az utóbbi vtizedekben nlló tudomnyterüle n" e ki magt, mely tbbek kz a születsek-hallozsok arnyra, a nemi megoszlsra, a generciók korviszonyaira, a vrható le artamra stb. szolgl informcióval A tudomnyterület ltal alkalmazo módszerekkel szemben azonban szmos ellenvets fogalmazódo meg. A legtbb ktsg az elhallozsi letkor hagyomnyos
meghatrozsi módszernek helyessgvel kapcsolatban merült fel Ennek megszüntetsre jabb s jabb letkor-meghatrozó metódusokat dolgoztak ki. Szintn problmt jelente az, hogy a feltrt s embertanilag feldolgozo temet"kben jelent"s csecsem"hiny mutatható ki, annak ellenre, hogy minden trtneti periódusban a születs krül vrható a legmagasabb hallozsi arny. Ennek kiküszblsre a temet"kben jelentkez" szmszer! csecsem"hiny korrekciójra is ksrlet trtnt Mindezek melle megkrd"jelezhet" az is, hogy a mai npessg krben tapasztalható letkori sajtossgok milyen mrtkig vetthet"k vissza a trtneti mltba. A paleodemogrÞa ugyanis alapvet"en a jelenkor statisztikai adatait vetti vissza a mltban lt npessgekre, s ezek felhasznlsval próblja rtelmezni a trtneti korok demogrÞai viszonyait. A nem s az letkor
megllaptsa utn a paleoantropológiai vizsglat kvetkez" fzisa a csontvz jellegeinek a lersa, mely rszben mrseken, rszben morfológiai jellegek megÞgyelsn alapul. Általnos alapelv, hogy mindezek felvtelt egysges technikval, sszehasonltsra alkalmas módon vgezzük el. Az embertani kutatsokban jelent"s szerepet jtszo Rudolf Martin s Karl Saller 1957-ben kiado Lehrbuch der Anthropologie cm! knyve, mely az egysgesen alkalmazo mretrendszer rvn mig a tudomnyos kutatsok alapjt kpezi. Ebben megtallhatjuk a koponyn s a vzcsontokon az anatómiai helyeknek megfelel", egyrtelm!en meghatrozható mr"pontokat 288 A TÖRTÉNETI EMBERTAN HELYE ÉS SZEREPE A RÉGÉSZETI KUTATÁSOKBAN Ezek alapjn a koponykat s a postcranilis csontokat abszolt mretekkel, szgekkel, tovbb – az abszolt mretek szzalkos arnyt kifejez" – relatv mretekkel
(jelz"kkel) jellemezzük. A mrt adatok csoportostsval, tbb mret, jelz" s a testmagassg Þgyelembevtelvel olyan jellegegyü eseket hatrozhatunk meg, melyek valamely módszer szerint bizonyos rassztpusokkal azonosthatók. A meghatrozo mr"pontok alapjn trtn" metrikus elemzs el"nye, hogy olyan objektv adatokat szolgltat, mely megknnyti az sszehasonlts lehet"sgt ms sorozatokkal. Felhasznlsukkal paramterek szmolhatók, szigniÞkanciavizsglatok vgezhet"k, tovbb mintk kz i biológiai tvolsgok vagy hasonlósgok llapthatók meg. A vzcsontok mrse alapjn kiszmolható az eltemete egyn testmagassga is. A termetbecsls alapvet"en azon alapul, hogy – etnikai, nemi s alkati külnbsgek dacra – a vgtagcsontok hossza s a testmagassg kz trvnyszer! kapcsolat ll fenn. Szmos kplet, illetve tblzat van ennek meghatrozsra. Ezek
kzs vonsa, hogy ismert testmagassg egynek hosszcsontjainak mrsn alapulnak, illetve hogy ltalban egy populcióhoz (nagyrasszhoz) tartozó egynek adatai alapjn llto k ssze a tblzatokat. A metrikus adatok felvteln tl a morfológiai (leró) jellegek megÞgyelse is tbb szempontból fontos. Ennek sorn az azonos módszer s az sszehasonlthatósg rdekben, a metrikus adatokhoz hasonlóan, smkat alkalmazunk A leró jellegek egy rsze (pldul a homloki s a falcsonti dudorok vagy a tarhely fejle sge) a nemi dimorÞzmust jelzi, ms rszük rasszbeli külnbsgeket mutat (az orrcsontok vagy a fossa canina morfológiai jellegei alapjn pldul igen jól elkülnthet" egymstól az europid s a mongolid nagyrassz), megint msok pedig ember-szrmazstani szempontból jelent"sek (pldul a szemüreg fele i homlokeresz vagy a csontos szemldkv). Trtneti npessgek, npcsoportok
eredetnek, kapcsolatai meghatrozsnak korbban alkalmazo , hagyomnyos módszere az gyneveze taxonómiai elemzs, melynek clja egy ado npessgen belül el"forduló tpusok, illetve tpuskeveredsi arnyok megllaptsa, sszehasonltsa trben s id"ben a szomszdos területek taxonómiai, tipológiai sszkpvel. A leletek tpusokba sorolsa azonban szmos nehzsgbe ütkzik Mivel mr az "skor legkorbbi szakaszaitól kezdve tapasztalható kisebb-nagyobb mrtk! kevereds az egyes taxonok kz , ezrt szinte lehetetlensg egy-egy csontvzat egyrtelm!en valamelyik embertani tpussal azonostani. Radsul a módszer els"sorban a szubjektven rtkelhet" – ebb"l kifolyólag vitato megbzhatósg – morfológiai jellegek megÞgyelsre pül Tovbb bonyoltja a kpet a hasznlatban lv" tbbfle taxonómiai nómenklatra alkalmazsa is A külnfle szerz"k szerinti
meghatrozsok nehezen egyeztethet"k ssze, radsul a tanulmnyokban sok esetben nem is kzlik rszletesen az egyes tpusok, variciók rszletes jellemzst. A problmk kiküszblsre veze k be a metrikus adatokon alapuló külnbz" biometriai módszereket. Ezek segtsgvel mr nem csupn tpusok, hanem leletegyü esek kz i sszefüggsek, külnbsgek vagy hasonlósgok llapthatók meg 289 KÖHLER KITTI A külnbz" biostatisztikai elemzsek az antropológiai adatok rtkelsnek olyan módjt kpviselik, melyek egzakt eredmnyek elrsben segtik a kutatókat. Az egyik ilyen módszer a Penrose-fle distanciaanalzis, mely koponyasorozatok standardizlt mrettlagainak sszehasonltsn alapszik. Ennek sorn ltalban 10-12 mretet hasonltunk ssze, melyek egyarnt jellemzik az agy- s az arckoponyt is. Az analzis vgeredmnyei lnyegben egyetlen szm (CR2-rtk)
segtsgvel fejezik ki a külnbz" kultrk ltal kpviselt koponyasorozatok egymstól való ltalnosto nagysg- s formatvolsgt. Az elemzs sorn – a külnbz" npessgeket reprezentló sorozatokat csoportokba (gyneveze clusterekbe) tmrtve – olyan nagyobb egysgek krvonalazhatók, melynek tagjai kz bizonyos hasonlósggal, esetleg azonossggal lehetne szmolni. Minl kisebb kt koponyasorozat kz az ltalnosto nagysg- s formatvolsgot kifejez" CR2-rtk, annl nagyobb kz ük a hasonlósg Meghatrozo rtk ala pedig mr szigniÞkns a hasonlósg vagy az azonossg, mely kt sorozat ltal kpviselt npessg kz i rokonsgra, kzs eredetre utal Milyen volt eleink egszsgi llapota, milyen betegsgekkel küzd ek, egszsgesebbek voltak-e, mint a jelenleg l" emberek? Ezekre a krdsekre adhat vlaszt a paleopatológia. Az satag emberi populciók kóros
elvltozsainak kutatsval foglalkozó tudomnyg az elmlt vtizedekben, a diagnosztikai módszerek javulsval lnyeges gyakorlati jelent"sgre te szert. Hasonlóan a trtneti embertanban hasznlt klasszikus eljrsokhoz, i is els"sorban a makroszkopikus morfológiai megÞgyelsi módszerekkel folynak a vizsglatok. Ezek az utóbbi vtizedekben kiegszültek modern kpalkotó eljrsokkal (rntgen, hromdimenziós CT, ultrahang stb.), a csontok kmiai s szerológiai sszetev"inek vizsglatval (osteohistológia, immunológia, paleoserológia). Mindezek melle az utóbbi vekben korszer! DNS-vizsglatok segtsgvel sikerült kimutatni tbb fert"z" megbetegedst (tbc, sziÞlisz, lepra), illetve ezen betegsgek kórokozóit is. Az embertani leleteken azonban nem minden betegsg felismerse lehetsges, mivel nem mindegyik okoz elvltozst A heveny fert"z" megbetegedsek egy rsze (pldul pestis,
himl", tfusz), a mrgezsek tbbsge, az agyvrzs, a pajzsmirigy betegsge pldul semmifle csontelvltozssal nem jr. Nem szabad Þgyelmen kvül hagyni azt sem, hogy a csontokon megjelen" elvltozsok klinikai kpe nem speciÞkus. Azaz a külnbz" betegsgek olykor ugyanazokat a morfológiai vltozsokat hozzk ltre a csontokon A csonthrtyagyullads pldul, mint kórkp, tbbfle megbetegeds kapcsn is megÞgyelhet". Éppen ezrt valós betegsgre csak tbb, speciÞkus jel egyszerre trtn" megjelensekor kvetkeztethetünk Az egyes betegsgek diagnosztizlsa sorn komoly problmt okozhat a csontvzleletek rossz megtartsi llapota is. Emelle a talaj min"sge, a nvnyzet, a korhadsi folyamatok kvetkeztben a csontokon olyan, gyneveze hall utn bekvetkez" (postmortalis) elvltozsok keletkezhetnek, melyek knnyen sszetveszthet"k az letben bekvetkeze , a
csontokon nyomot hagyó kóros elvltozsokkal, betegsgekkel. 290 A TÖRTÉNETI EMBERTAN HELYE ÉS SZEREPE A RÉGÉSZETI KUTATÁSOKBAN Egy ado npessg tpllkozsi szoksaira, letkrülmnyeire lehet kvetkeztetni a fogazat llapota – gy tbbek kz az letben kihullo s a szuvas fogak szma, a külnbz" gyulladsos folyamatok hatsra az llkapcson kialakult tlyogok, cisztk el"fordulsnak gyakorisga s a fogkops mrtke – alapjn. A fogszuvasods kialakulsban krnyezeti tnyez"k, azaz a talaj s a vz svnyianyag-tartalma, a tpllk kmiai sszettele s szerkezete, illetve annak elksztsi módja is szerepet jtszhat. A vadszó-gy!jtget" letmódot folytatók kz pldul nagyobb mrtk! volt a fogkops, tbb volt az letben elveszte s kevesebb a szuvas fogak szma. A neolitikumban ugyanakkor cskkent a fogkops mrtke, viszont sokkal gyakoribb a szuvas fogak
el"fordulsi arnya, melyet egyrtelm!en a tpllk sszettelnek s elksztsi módjnak a megvltozsa, illetve a magas sznhidr artalm nvnyi tpllkok fogyasztsnak nvekv" arnya okozo . Hamvaszto temetkezsek embertani feldolgozsnak lehet"sgei s korltai Urns vagy szórt hamvasztsos temetkezsekb"l szrmazó csontleletek embertani vizsglata sorn, az azokból nyerhet" informciók – az gets eredmnyeknt bekvetkez" trsek, repedsek, deformlóds s zsugorods kvetkeztben – a csontvzas temetkezsek szolglta a embertani leletekhez viszonytva jelent"sen korltozo ak. Éppen ezrt els" szm kvetelmny a feldolgozs sorn minden olyan egyedi jellegzetessg rgztse, melyek a vizsglat ltal adható informciókat nvelhetik. Hamvasztsos temetkezsek sorn ge emberi csontok tredkeit talljuk. Ha az gets majdnem tkletes
volt, abban az esetben a csontmaradvnyok igen aprók s rossz megtartsak, ezrt rgebben nem is tltk "ket meg"rzsre alkalmasnak. A feltrs sorn, mg kint a terepen azonban igen lnyeges minden egyes csontdarabka fellelse, azonostsa, helynek pontos meghatrozsa s felszedse Ezt kvet"en pedig alapvet" fontossg pldul urns temetkezs esetben a hamvaknak az ednyb"l (urnból) rtegenknt trtn" kiemelse s azoknak elkülnte en való vizsglata. Ezen apró rszletek megÞgyelsvel nylik ugyanis csak lehet"sg az gets módjnak a kidertsre, gy pldul annak megllaptsra, hogy a hol estet a helysznen ge k-e el vagy valahol mshol. Nem helyben trtn" getsre utalhat pldul az, ha a cson redkek nem anatómiai rendben, hanem sszekeveredve kerülnek el", de ezt jelezheti az is, ha a hamvak krnyezetben lev" talaj hamu- s
fasznmaradvnyoktól mentes. Az rtkelskor, a rszletes vizsglat megkezdse el" , alapvet" – a hamvaszto cson redkek eltr" vastagsga, a mretek külnbz"sge s a compact llomny milyensge alapjn – annak megllaptsa, hogy a cson redkek kz el"fordulnak-e esetleg llatcsontok. Ezt kveti a kalcinlt maradvnyok anatómiai kpletek szerinti 291 KÖHLER KITTI rendezse, melynek sorn elkülntjük az arc- s az agykoponya, a fels" s az alsó vgtag, a gerincoszlop, a borda, a medence stb. tredkeit A tredkek azonostsa specilis morfológiai vagy strukturlis jellegzetessgeik alapjn trtnik. A kalcinlt maradvnyok anatómiai rendezse sorn megllaptható az is, hogy a tredkek egy vagy tbb egynhez tartoznak-e, azaz pldul egy urnba egy vagy tbb szemly hamvait helyeztk-e el. Ennek kidertsre az gets hatsnak kell"en ellenlló,
jellegzetes tredkeket vlogatjuk ki s megnzzük, hogy azok kz tnylegesen csak egy egynhez tartozó tredkek vannak-e. A kalcinlt tredkeket a feldolgozs sorn mennyisgileg is szmba vesszük. A hamvak sszslya alapjn bizonyos mrtkben a hamvaszts mrtkre lehet kvetkeztetni, de ennek segtsgvel akr gyermek vagy feln" kor egynek sztvlasztsa is elvgezhet". Az elhamvaszto egyn nemt lnyegben ugyanazon szempontok szerint hatrozzuk meg, mint a nem gete csontleletek esetben. Ebben az esetben azonban a msodlagos nemi jellegek, a h" hatsra bekvetkez" zsugorods s deformlóds kvetkeztben megjelensükben s fokozataikban sokszor nehezen diagnosztizlhatók, ezrt ajnlatos egyb jellegzetessgek megÞgyelse is. Így pldul a vzcsontok tredkein az izomtapadsi felsznek kifejeze sge vagy a hosszcsontok corticalisainak vastagsga igen fontos
informcióval szolglhat. Ezenkvül koponyatredkeken külnskppen a tarhely (glabella), a szemüreg fels" szle (margo supraorbitalis), a csecsnylvny (processus mastoideus), a küls" nyakszirti kiemelkeds (protuberantia occipitalis externa) kifejeze sgnek mrtke, valamint a koponyacsont-tredkek falvastagsga nyjthat jó tmpontot a nem meghatrozshoz. Hamvaszto temetkezsek letkorbecslst szintn a csontvzas temetkezsek esetben hasznlt módszerek alapjn vgezzük el, annak az alapvet" tnynek a Þgyelembevtelvel, hogy igen gyakran csak nagyon apró s minimlis mennyisg! cson redk ll rendelkezsünkre. Ha a hamvak kz fogak, fogtredkek is meg"rz"dtek, gy ezek igen jó lehet"sget nyjthatnak az letkor meghatrozshoz, külnsen gyermekek esetben. Feln" korak elhallozsi letkornak becslsre sokszor csak a koponyavarratok elcsontosodsnak
mrtke nyjt tmpontot Amennyiben a karcsont vagy a combcsont kzelebbi vgrsznek (proximalis epiphysisnek) szivacsos llomnya is megmarad, akkor annak vltozsai szintn Þgyelembe veend"k. Mindenkppen fontos kihangslyozni azonban azt, hogy a hamvaszto csontokból trtn" letkor-meghatrozs nagyobb ignyt tmaszt a kutatókkal szemben s sokkal nagyobb a hibalehet"sg is. Éppen ezrt az esetek tbbsgben csak tgabb letkori id"hatrok kz , azaz korcsoportok szerint szoks megadni az elhallozsi letkort A nem- s letkor-meghatrozs nmagban azonban olyan fontos demogrÞai adatokkal szolglhat, mely alapjn a npessg sszettelre vonatkozóan szmos hasznos informció nyerhet". A leletek vizsglatakor a srülsek, kóros folyamatok kvetkeztben kialakuló elvltozsokat is vizsgljuk, melyek az letmódra vonatkozóan szolglhatnak hasznos 292 A TÖRTÉNETI EMBERTAN
HELYE ÉS SZEREPE A RÉGÉSZETI KUTATÁSOKBAN informciókkal. Trsek, illetve trsek utni gyógyult llapotok ltalban jól kimutathatók kalcinlt csontmaradvnyok esetben, ugyanis a gyógyulsi folyama al együ a csontllomny megvastagodsa rvn a csont ezeken a rszeken jobban ellenll a h" hatsnak. Fogtredkek, llkapocsmaradvnyok esetben szuvasods, ciszta/tlyog ugyancsak knnyen diagnosztizlható, s ugyangy az letben kihullo fogak megllaptsa sem okoz külnsebb nehzsget. Az ge fragmentumok nagysga, sznrnyalata, trse s deformltsga alapjn az gets módjra lehet kvetkeztetni. Ezek megÞgyelst els"sorban kultrtrtneti szempontok teszik igen fontoss. Vlaszt kaphatunk olyan krdsekre, mint pldul: a tetemeket miknt ge k el, hogyan helyeztk el a mglyn (vagy egyszer!en csak a t!zrakson), mely testrszei voltak leginkbb kitve a h" hatsnak,
illetve arra is, hogy egy vagy tbb egynt hamvaszto ak-e el egyszerre. A hamvaszto csontok sznt szmos tnyez" befolysolja. Ez függhet az gets h"foktól s id"tartamtól, az gets sorn az oxignellto sgtól, az elhuny al együ elhamvaszto mellkletekt"l s a talaj sszettelt"l is. Alacsonyabb h"fokon (200 °C ala ) trtn" gets esetn a csonttredkek szne mg er"teljesen a nem ge csontokra emlkeztet, illetve annl kicsit sttebbek, barns szn!ek. Kicsit magasabb h"fok (300 °C) esetben a cson redkek fekets szn!ek lesznek, ennl nagyobb h"fok esetben pedig szürksfehr, szürkskk szn!ek. Hosszan tartó, magas h"fokon (800 °C) trtn" gets sorn a kalcinlt tredkek krtafehr szn!re gnek ki. Egyazon vz esetben teljesen ltalnos, hogy a cson redkek eltr" elsznez"ds!ek, ami arra utal, hogy a t!z nem
egysgesen rte a tetemet. Ha viszont a kalcinlt csontok azonos sznrnyalatak, akkor felttelezhet"en az elhunytat gy helyeztk a mglyra, hogy minden rszt egysges h"fok rte A cson redkeken a trsek, repedsek milyensge is szmos hasznos informcióval szolglhat. Ha pldul nem sokkal a hall utn trtnt a hamvaszts, akkor a csonttredkeken velt, transzverzlis (harnt irny) trsi vonalak, szablytalan hosszirny repedsek, grbüls s tengely krüli csavarods Þgyelhet" meg Ha viszont a hamvaszts s a hall bekvetkezte kz hosszabb id" telt el, akkor az inkbb longitudinlis (hosszirny) repedseket, illetve hasadsokat eredmnyez. A cson redkek deformltsgnak vizsglata szintn a mglya intenzitsnak mrtkre utal. Feln" korak esetben gyakran megÞgyelhet", hogy a vz kzponti rszb"l szrmazó tredkek jelent"sebb
tengelyeltrssel vagy akr csigavonalban grbültek, fehr szn!ek s igen trkenyek, mg a koponya- s a lbcson redkek alig ge ek, alig deformltak s a sznük fekets. Mindez arra utal, hogy utóbbi testrszek kevsb voltak kitve a h" hatsnak, azaz a t!z, illetve izzó mglya centrumban a vz kzponti rszei voltak. 293 KÖHLER KITTI A trtneti embertan tvlatai A korszer! termsze udomnyos módszerek alkalmazsa a rgszeti kor csontmaradvnyok feldolgozsban is terjed. A csontszvetek vegyelemzsvel a külnbz" trtneti korokban lt npessgek tpllkozsi viszonyai rekonstrulhatók. A csontok stroncium- s kalciumarnya az trend nvnyi s hstartalmnak megoszlst mutatja. A csontkollagn szn- s nitrognizotópos elemzsvel pedig megtudható, milyen nvnyeket fogyaszto ak. A Magyarorszgon eddig mg nem alkalmazo paleoparazitológiai eljrsok megindtsa az
satsokon ve talajmintkban lelt l"skd"maradvnyok vizsglatt teszi lehet"v, melyb"l az "skrnyezet rekonstrulshoz szüksges ßóra- s faunaelemeken tl az ember krnyezetben jelen lv", illetve az egyneket krostó bels" parazitkra is lehet kvetkeztetni. Az "sjrvnytani kutatsok keretben DNS-vizsglatok segtsgvel szmos fert"z" megbetegedst, illetve ezek kórokozójt sikerült kimutatni (cson uberkulózis, sziÞlisz, lepra). Ezek kzül szemlltetsknt kiemelhet" a tuberkulózis, mely az egyik leg"sibb megbetegedsek kz tartozik. A betegsg hagyomnyos, makroszkopikus s molekulris biológiai módszerekkel is kimutatható a csontokon, illetve a csontokban A vci Fehrek templomnak kriptjból a kzelmltban feltrt, 18–19. szzadból szrmazó, termszetesen mumiÞklódo emberi maradvnyok molekulris biológiai elemzsvel pldul
sikerült kimutatni, hogy az eltemete ek kzel 70 szzalka fert"z volt tbc-vel (mely nem azt jelenti, hogy a betegsg tünetei is megjelentek volna rajtuk, csak azt, hogy a betegsg kórokozója benne volt a szervezetükben). A tuberkolózisról az 1980-as vekben mg gy gondoltk, hogy kiszorul az emberisget sjtó megbetegedsek sorból, napjainkban azonban jra tmad. Ezrt aktulis a betegsg eredetnek s jrvnytrtnetnek kutatsa. Egyes npek etnogenezisnek kutatsa, populciók rokonsgi viszonyainak meghatrozsa sorn egyre gyakrabban alkalmaznak molekulris genetikai módszereket. Ennek sorn populciógenetikai vizsglatokra az anyai rkl"dst mutató mitokondrilis DNS markereket vagy az apai rkl"ds! Y kromoszomlis szakaszokat, vrsgi-rokoni kapcsolatok feldertsre pedig a sejtmagi (autoszomlis) DNS markereket, illetve az azokban bekvetkez" vltozsokat (mutciókat)
vizsgljk. Miutn kimutattk, hogy a DNS gyakorlatilag minden biológiai maradvnyban, gy a rgszeti kor csontokban s a fogakban is meg"rz"dik, a genetika egy j ga születe : az archeogenetika. Az archaikus DNS molekulris genetikai vizsglata kiegsztheti, kiterjesztheti, meger"stheti vagy cfolhatja a hagyomnyos rgszeti s embertani kutatsok eredmnyeit. Segtsgvel feltrható az egyazon temet"be eltemete egynek rokonsgi foka, ms-ms lel"helyr"l szrmazó csontleletek esetben pedig meghatrozható az o l" populciók rokonsgi viszonya. 2003–2004-ben egy NKFP-plyzat keretben 294 A TÖRTÉNETI EMBERTAN HELYE ÉS SZEREPE A RÉGÉSZETI KUTATÁSOKBAN az MTA Rgszeti Intzet keretein belül ltrej az Archeogenetikai Laboratórium, mely a Szegedi Biológiai Kzpont Genetikai Intzetnek kutatócsoportjval együ m!kdve a Krpt-medence rgszeti kor npessgeinek
anyai s apai g sszettelt, szrmazsi vonalait vizsglja. Az eddigi kutatsok sorn els"knt a magyar "strtnet szempontjból kiemelked" jelent"sg! 8–12. szzadi lel"helyekr"l szrmazó mintk vizsglata trtnt meg, jabban azonban megkezd"d a neolitikum s a rzkor id"szakból szrmazó csontmintk elemzse is. Irodalom Acsdi Gyrgy–Nemeskri Jnos: History of Human Life Span and Mortality. Akadmiai Kiadó, Budapest, 1970 Bartucz Lajos: A praehistorikus trepanáció és orvostörténeti vonatkozású sírleletek. Medicina, Budapest, 1966 Brothwell, Don–Higgs, Eric (ed.): Science in Archaeology 2nd edition, Thames and Hudson, London–New York– Prague, 1963. Brothwell, Don-Sandison A. T (ed): Diseases in Antiquity A Survey of the Diseases, Injuries and Surgery of Early Populations. Charles C Thomas, SpringÞeld, Illinios 1967 Éry Kinga–Kralovnszky Aln–Nemeskri Jnos: Trtneti
npessgek rekonstrukciójnak reprezentciója. – A representative reconstrucion of historic populations. Anthropológiai Közlemények, 1963 7 41–90 Gejvall, Nils-Gustav: Cremations. In: Brothwell, Don-Higgs, Eric (ed): Science in Archaeology 2nd edition, Thames and Hudson, London–New York–Prague, 1963 379–390 Knussmann, Rainer: Penrose-Abstand und Diskriminanzanalyse. Homo, 1967 18 134–140 Larsen, Clark Spencer: Bioarchaeology. Interpreting behavior from the human skeleton Cambridge University Press, Cambridge, 1997. Liptk Pl: Embertan és emberszármazástan. Tanknyvkiadó, Budapest, 1969 Martin, Rudolf–Saller, Karl: Lehrbuch der Anthropologie. I–II Stu gart, 1957 Nemeskri Jnos–Harsnyi Lszló: A hamvaszto csontvzleletek vizsglatnak krdsei. – Questions of the examination of cremated bone-Þ nds. Anthropológiai Közlemények, 1968 12 99–116 Nemeskri Jnos–Harsnyi Lszló–Acsdi Lszló: Methoden zur Diagnose des
Lebensalters von Skele funden. Anthropologischer Anzeiger, 1960 24 70–95 Penrose, L. S: Distance, size and shape Annals of Eugenics, 1954 18 337–343 Regly-Mrei Gyula: Az "semberi és kés"bbi emberi maradványok rendszeres kórbonctana. Medicina Knyvkiadó, Budapest, 1962. Renfrew, Colin–Bahn, Paul: Régészet. Elmélet, módszer, gyakorlat Osiris Kiadó, Budapest, 1999 Ubelaker, Douglas H.: Human Skeletal Remains Excavation, Analysis, Interpretation 3rd edition, Taraxacum, Washington, 1999. K. Zo# mann Zsuzsanna: A Penrose-fle distancia-analzis alkalmazsa trtneti npessgek embertani vizsglata sorn Régészeti Továbbképz" Füzetek, 1983 2 29–36 Walker, Philip L.–Miller, Kevin P: Time, temperature, and oxygen availability: an experimental study of the e#ects of environmental conditions on the color and organic content of cremated bone. American Journal of Physical Anthropology, 2005. Supplement 40 222 295 KÖHLER KITTI Summary
Kitti Khler The place and role of physical anthropology in archaeological research Archaeology utilizes a wide spectrum of scientiÞc methods while examining the material remains of human past. However, books on archaeology seldom mention the archaeology of humans themselves, their physical a ributes and development. The reconstruction of the lives of those who le$ the relics behind is one of the main goals of archaeology: this fact is proven by the scientists of physical anthropology, who analyze human bones revealed on archaeological sites. The buried person’s sex and age at death can be deÞned by the anthropological analysis of the bones found. This can be used to create a demographic reconstruction with information on the proportions of births and deaths, the distribution of males and females, the age conditions of generations and the anticipated life expectancy. By assessing the metric and morphological characteristics of bones a kind of biological reconstruction is also
possible, during which some physical a ributes of buried individuals can be outlined, e. g height and weight There are statistical examinations consisting of measuring and morphologically characterizing skeletons that can help in di#erentiating between groups of once existing populations. These analyses result in historical consequences relating to the direction of their wandering and perhaps the origins of human communities. In some cases physical anthropology can conÞrm or deny archaeological theories concerning certain cultures or ethnic groups or give new approaches to Þnd the answers. Several details about lifestyle and diet can be revealed by assessing certain marks on bones and teeth. In the case of bone Þndings from cremated burials the information is limited compared to skeletal burials. However, deÞnition of sex, age and sometimes certain illnesses is mostly possible The size, colour and condition of bone parts reveal further information about the mode of calcination.
Modern scientiÞc methods in processing archaeological bone remnants are spreading rapidly. A chemical analysis can reveal information about the diet of populations from di#erent ages. The DNA-analysis can show a number of contagious diseases (like bone tuberculosis, syphilis or leprosy). We can even deÞne the ethnogenesis and relations of certain populations by the methods of molecular genetics Mytocondrial DNA markers showing maternal heritage or sections of Y chromosome from paternal heritage can be utilized for analyses in population genetics, while autosomal DNA markers and their mutations can be used for revealing family connections. The Laboratory of Archeogenetics was established within Institute of Archaeology, Hungarian Academy 296 A TÖRTÉNETI EMBERTAN HELYE ÉS SZEREPE A RÉGÉSZETI KUTATÁSOKBAN of Sciences in 2003-2004. In cooperation with the Institute of Genetics, Szeged Biological Centre, the institute examines the maternal and paternal composition and lineage
of the archaeological populations of the Carpathian Basin. During the research samples of the most important sites from the 8th–12th centuries were analyzed Þrst, presently the assessment of Neolithic and Copper Age bone samples is in progress. 297