Gazdasági Ismeretek | Tanulmányok, esszék » Miskolczi Éva - A Tallum Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. vagyoni, pénzügyi, jövedelmezőségi helyzetének elemzése a beszámolók alapján

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR A Tallum Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. vagyoni, pénzügyi, jövedelmez ségi helyzetének elemzése a beszámolók alapján Küls szakmai konzulens: Operatív konzulens: Dr. Mámel Edéné Hosszú Jánosné dr. Miskolczi Éva Nappali tagozat Számvitel szak Vállalkozási szakirány 2003 http://www.doksihu TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 3 2. A VÁLLALKOZÁS BEMUTATÁSA 4 2.1 A Tallum Kft bemutatása 4 2.2 A számviteli politika 7 3. AZ EREDMÉNY ELEMZÉSE 9 3.1 Az árrés alakulásának elemzése 11 3.2 A kereskedelmi vállalkozások költségei 12 3.3 Az eredmény elemzése a Tallum Kft-nél 13 4. VAGYONI HELYZET 17 5. PÉNZÜGYI, LIKVIDITÁSI HELYZET, ELADÓSODOTTSÁG ELEMZÉSE 22 5.1 Likviditás 23 5.2 Pénzügyi helyzet mutatói 25 5.3 Eladósodottság elemzése 26 6.JÖVEDELMEZ SÉGI HELYZET 27 7. VEV K, SZÁLLÍTÓK ELEMZÉSE 29 7.1 Vev k elemzése 29

7.2 Szállítók elemzése 31 7.3 Vev állomány aránya a szállítói állományhoz 31 8. KÉSZLETGAZDÁLKODÁS. 32 9. BOLTOK VIZSGÁLATA, ÖSSZEHASONLÍTÁSA 34 10. ÖSSZEFOGLALÁS 36 11. MELLÉKLETEK 39 1. Melléklet Tallum Kft egyszer sített éves beszámoló mérlege 1999 2. Melléklet Tallum Kft egyszer sített éves beszámoló mérlege 2000 3. Melléklet Tallum Kft egyszer sített éves beszámoló mérlege 2001 4. Melléklet Tallum Kft eredménykimutatása (összköltség eljárással) 1999 5. Melléklet Tallum Kft eredménykimutatása (összköltség eljárással) 2000 6. Melléklet Tallum Kft eredménykimutatása (összköltség eljárással) 2001 7. Melléklet A Tallum Kft szórólapja 2 http://www.doksihu 1. BEVEZETÉS A mai gazdasági szférában fontossá vált a vagyoni, pénzügyi, jövedelmez ségi helyzet elemzése. Ahhoz, hogy ez reális képet mutasson, rengeteg információra van szükség Az információforrások közül a legnagyobb tartalommal a

beszámoló bír. Ez az üzleti élet tisztességének egyik alapeleme, hiszen a piaci szerepl k számára valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmez ségi viszonyokat tükrözi. A megfontolt vezetéshez, a megfelel döntésekhez megalapozott, pontos információkra van szükség. A vezet k számára nélkülözhetetlen információáramlásnak az egyik fontos eszköze a gazdasági elemzés. Az elemzés alapján levont következtetések szabják meg a cselekvés irányát és egyúttal segítik a hatékony gazdálkodást. Csak a gazdasági folyamatok komplex elemzésére alapozott intézkedések adhatnak a céloknak megfelel eredményeket. Alapvet követelmény, hogy a feladatokat és az eszközöket úgy kell összhangba hozni, hogy a vállalat eredményesen m ködjön. E követelménynek azonban csak úgy lehet megfelelni, ha a gazdasági tevékenység minden lényeges folyamatát mélyrehatóan vizsgáljuk. A gazdasági elemzés a gazdasági vezetés nélkülözhetetlen eszköze,

lényegében olyan módszer, mellyel a gazdasági vezetés részére a nélkülözhetetlen tájékozottság biztosítható, a vállalati tevékenység megismerhet , bírálható és fejleszthet . Az elemzés a gazdálkodás és fejlesztés, a vállalkozás eredményeinek vizsgálatára és értékelésére irányuló tevékenység. Célja, hogy feltárja és számszer leg értékelje azokat a körülményeket, amelyek befolyásolják a vállalat gazdálkodását, a vezetés döntéseinek el készítését, valamint a megtett intézkedések végrehajtását. Feladata els sorban a hatékonyabb, eredményesebb gazdálkodás segítése. A gazdasági döntések el készítéséhez az elemzésnek kell megfelel információkat biztosítani: - a gazdasági döntések megalapozása, a vállalat gazdasági feladatainak el készítése, megalapozása - a fejl dés tendenciáinak mérése - a kit zött feladatok végrehajtásának min sítése, az eltérések okainak feltárása - a

termelés hatékonyságának, jövedelmez ségének vizsgálata 3 http://www.doksihu 2. A VÁLLALKOZÁS BEMUTATÁSA 2.1 A Tallum Kft bemutatása Gyakorlatomat a pécsi Reálkontó Kft.-nél végeztem, amely cégek könyvvezetését végzi, valamint könyvvizsgálati feladatokat is ellát. Sok kisebb cég könyvelését végzi, de legnagyobb ügyfelei a mindenki által jól ismert “100 Ft-os bolt”-ok dél-dunántúli régiójának üzemeltet i. Ez a három cég a Tallum Kft, a Tallum-Impex Kft és az M-100 Kft. Szakdolgozatom tárgyául a TALLUM Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felel sség Társaságot (Tallum Kft.) választottam A társaság 1994-ben alakult, székhelye Pécsett van. Négy tagja van: 1. “MINDEN 100 Ft” Kereskedelmi és Szolgáltató Kft 2. Dr Mámel Ede 3. Zsdrál Zsolt 4. Dr Mészárosné Dr Hámory Hedvig A társaság határozatlan id re alakult. A társaság tevékenységi körei A társaság f tevékenysége: Iparcikk jelleg vegyes

kiskereskedelem Emellett még sok más tevékenységet is ellát: Élelmiszer-, ital-, dohányáru vegyes nagykereskedelme Illatszer-nagykereskedelem Cukor-, édesség-, pékáru nagykereskedelem Kávé-, tea-, kakaó-, f szer-nagykereskedelem Élelmiszer jelleg vegyes kiskereskedelem 4 http://www.doksihu Bútor, háztartási cikk kiskereskedelme Elektromos háztartási cikk kiskereskedelme Vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelme Könyv-, újság-, papíráru-kiskereskedelem Piaci kiskereskedelem A társaság törzst kéje: 25.000000 forint Az egyes tagok törzsbetéteinek nagysága, üzletrészek aránya “MINDEN 100 Ft.” Kft Törzsbetét 15.000000 forint Üzletrész aránya 60% Dr. Mámel Ede Törzsbetét 5.000000 forint Üzletrész aránya 20% Zsdrál Zsolt Törzsbetét 2.750000 forint Üzletrész aránya 11% Dr. Mészárosné Dr Hámory Hedvig Törzsbetét 2.250000 forint Üzletrész aránya 9% A társaságban a tagok jogait és a társaság

vagyonából ket illet hányadot az üzletrész testesíti meg. A tagok üzletrésze törzsbetétük összegéhez igazodik Minden tagnak egy üzletrésze lehet. Ha a tag további üzletrészeket szerez meg, üzletrésze az átvett üzletrész összegével növekszik. Egy üzletrésznek több tulajdonosa is lehet. Ezek a személyek a társasággal szemben egy tagnak számítanak. Az üzletrészt szabadon lehet átruházni a társaság tagjaira. 5 http://www.doksihu Az üzletrész kívülálló személyre történ átruházása esetén a tagot, a társaságot és a taggy lés által kijelölt személyt ebben a sorrendben az átruházni kívánt üzletrészre el vásárlási jog illeti meg. A tagok a felosztható tiszta nyereséget törzsbetéteik arányában osztják fel. Üzletek A társaság jelenleg 5 üzlettel rendelkezik: Pécs, Ferencesek utcája Pécs, Szabadásg út Komló Piramis Komló Spar Siklós A vállalkozás mindegyik üzlethelyiséget bérli, ezekért bérleti

díjat fizet. A bérleti szerz dés határozatlan id re szól. A felek kölcsönösen egymásnak 3 havi felmondási jogot biztosítanak. Az üzlet üzemeltetésével kapcsolatos közüzemi díjat és az esetleges helyi adókat a Bérl fizeti. Hitel A vállalat a Szentl rinc-Ormánság Takarékszövetkezett l, aki egyben számlavezet pénzintézete is folyószámla-hitelt vesz fel. A hitel jelenlegi összege 3 millió forint. A hitel lejárata 2003. április 1 A rendelkezésre tartott hitel összege után évi 0 % rendelkezésre tartási jutalékot köteles fizetni a cég. A hitel kamatlába jelenleg 0 %. A Takarékszövetkezet folyósításkor folyósítási jutalékot nem számít fel. A cég vállalja, hogy a Takarékszövetkezetnél nyitott bankszámláján a hitel fennállása alatt 300.000 forint napi átlagos fizetési forgalmat bonyolít le 6 http://www.doksihu 2.2 Számviteli politika A társaság tulajdonosai, hitelez i és üzleti partnerei gazdasági döntéseikhez

szükséges információk biztosítása érdekében beszámolót készít, mely megbízható és valós összképet ad a lezárt üzleti évr l. A társaság várható éves nettó árbevétele, a mérleg f összege és a foglalkoztatottak létszáma alapján egyszer sített éves beszámoló készítésére kötelezett. A társaság köteles beszámolóját könyvvizsgálóval ellen riztetni. Az egyszer sített éves beszámolónak tartalmaznia kell minden eszközt és kötelezettséget, t két és céltartalékot, továbbá az id szak bevételeit és ráfordításait, az adózott és mérleg szerinti eredményt, továbbá minden olyan szöveges indoklást, mely a társaság valós vagyoni, pénzügyi helyzetének m ködése eredményének bemutatásához szükségesek. Mérleg A mérleg a társaság eszköz és forrás állományát mutatja pénzértékben úgy, hogy megállapítható egyrészt a vagyon megtestesülése, másrészt a vagyon eredete. A mérlegkészítés id

pontja: 03.30 A társaság a mérleg tagolására a törvény 1. sz melléklete “A” változatát készíti Eredménykimutatás Az eredménykimutatás a társaság tárgyévi mérleg szerinti, a vállalkozónál maradó adózott eredményének levezetését – az ellen rzés megállapításai alapján az el z üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét módosító jelent s összeg hibák eredményre gyakorolt hatását elkülönítetten – tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosítására ható f bb tényez ket, a mérleg szerinti eredmény összetev it, kialakulását mutatja be. 7 http://www.doksihu Az eredménykimutatás készíthet összköltség és forgalmi költség eljárás szerint. Mindkett nek két változata választható. A társaság az eredménykimutatás tagolására a törvény 2. sz melléklete összköltség “A” változatát alkalmazza. Az eszközök és források kimutatására a Számlatükörben megnyitott számlák kerülnek

alkalmazásra, melyeknek tartalmát a Számlarend tartalmazza. A számlák tagolásának biztosítani kell, hogy mind a mérleg, mind az eredménykimutatás tételeit alátámasszák. Az egyszer sített éves beszámoló adatainak alátámasztására a társaság tevékenysége során el forduló, a vagyoni és jövedelmi helyzetére kiható eseményeir l folyamatos nyilvántartást köteles vezetni és nyilvántartásait év végével le kell zárni. Közbens mérleg Az osztalékel leg fizetése feltételeként a gazdasági társaságokról szóló törvény közbens mérleg készítését írja el . Ezt a közbens mérleget is a számviteli törvény szerinti szabályoknak megfelel en kell elkészíteni. A közbens mérleget is auditáltatni kell. A mérleg készítésekor a könyvviteli nyilvántartásokat nem kell lezárni, nincs vége az üzleti évnek. Leltár összeállításával biztosítani kell, hogy a közbens mérleg, az azt alátámasztó eredménykimutatás a

közbens mérleg fordulónapjára vonatkozó könyvviteli nyilvántartások adatai alapján készüljön, az eszközök és a források év végi értékelésére vonatkozó el írások megtartásával. A szükséges korrekciókat – értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés, céltartalékképzés – külön számításokkal kell alátámasztani. A társaságnak a könyvvezetését a kett s könyvvitel rendszerében számítógépen, havi zárt rendszerben végzi. 8 http://www.doksihu 3. AZ EREDMÉNY ELEMZÉSE Az eredményelemzés középpontjában a kereskedelmi árrés, illetve a költségek elemzése áll. A kereskedelmi vállalkozások esetében az eredménykimutatás szerkezetét, bels arányait vizsgálva leglényegesebb sajátosságként azt állapíthatjuk meg, hogy eladott áruk beszerzési értéke nagyságrendileg eltér a termel vállalatok azonos eredményelemzéshez viszonyítva. Ez mindenképpen szükségessé teszi az eredményelemzés sémájának

megfelel átalakítását 1. Értékesítési árbevétel 2. Eladott áruk beszerzési értéke 3. Kereskedelmi árrés (1-2) 4. Értékesítés közvetlen költségei 5. Értékesítés fedezeti összege (3-4) 6. Közvetett költségek 7. Egyéb bevételek és ráfordítások egyenlege 8. Üzemi eredmény (5-6+7) Az árak, a volumen és a költségek alakulásának elemzése mellett kiemelt szerepet kell, hogy kapjon az árrés vizsgálata. Az árrés nem más, mint az értékesítési árbevételnek az eladott áru beszerzési értékével csökkentett összege. Tartalmát tekintve ez lényegében az összes értékesített termék (áru) eladási és beszerzési ára közötti különbség. Az árrés funkciója kett s; egyrészt fedezetet biztosítani a kereskedelmi munka lebonyolítása során felmerül költségekre, másrészt a vállalkozás számára érdekeltségi viszonyaihoz alkalmazkodó nagyságrend eredmény biztosítása. 9 http://www.doksihu Ennek megfelel en

az árrés két f részre bontható: - költségfedezeti rész - nyereségfedezeti rész Az egységnyi árbevételre jutó árréstömeget árrésszintnek nevezzük. Számítása: Árréstömeg *100 Árbevétel Az árréssel rokon – de azzal nem azonos – fogalom a haszonkulcs. Ez az eladási ár kialakításakor az egyes áruk, illetve árucsoportok forgalombahozatalával összefügg költség- és nyereségfedezetet hivatott biztosítani. Jelzi, hogy a vállalkozás az adott áru beszerzési árát hány százalékos „többlettel“ terheli. Számítása: Árréstömeg Eladott áruk beszerzési értéke *100 1. táblázat A Kft eredményelemzési adatai MEGNEVEZÉS 1999 (E FT) 2000 (E FT) 2001 (E FT) ÁRBEVÉTEL 329.830 501.315 510.258 ELÁBÉ 286.234 441.923 455.638 ÁRRÉSTÖMEG 43.596 59.392 54.620 ÁRRÉSSZINT (%) 13,22 11,85 10,7 HASZONKULCS (%) 15,23 13,44 11,99 10 http://www.doksihu 3.1 Az árrés alakulásának elemzése A

kereskedelmi vállalkozás árrésének alakulása a következ f tényez kre vezethet vissza: 1. Az árbevétel nagysága 2. Az áruforgalom összetétele A kereskedelmi vállalkozás egymástól jelent sen eltér költségigényesség (er sen differenciálódó haszonkulcsú) termékcsoportok forgalmazásával foglalkozik. 3. Az árintézkedések (árpolitika, értékesítési irányok, árdifferenciálás, beszerzési források megválasztása) A hatósági áras kategóriába tartozó árucikkek kivételével az áruk eladási árát a kereskedelmi vállalkozás szabadon határozza meg. Az árak kialakítása során szükségszer kiindulási pontot jelent az, hogy a kereskedelmi árrésnek hosszabb távon termékenként és összességében is fedezetet kell biztosítani a felmerül költségekre, illetve a vállalkozás valamilyen módon el re tervezett nyereségére. Az árak kialakításának legegyszer bb módszere az volna, ha a beszerzési árat automatikusan

növelnénk a kalkulált haszonkulccsal. De nincs mindig lehet ség az így kialakított ár érvényesítésére. Az árpolitika – mind a belkereskedelemben, mind a külkereskedelmi értékesítés során alkalmazott egyik legfontosabb területe az árdifferenciálás. Ez lényegében az eltér árak érvényesítését jelenti különböz feltételek megléte esetén. Az árdifferenciálás fontosabb esetei: - id beni árdifferenciálás Mikor ugyanazon árucikkekért különböz id pontban kérünk a vev t l eltér árat. Pl.: szezonvégi kiárusítás - vev nkénti árdifferenciálás Els sorban a nagykereskedelmi tevékenységet ellátó vállalkozásoknál alkalmazott. Lényege, hogy ugyanazon árucikk értékesítése eltér vev knek eltér áron történik. Legfontosabb célja az ún. törzsvásárlói kör kialakítása - mennyiségi árdifferenciálás Eszközrendszerét az ún. rabatpolitika képezi 11 http://www.doksihu - Mennyiségi rabat: egyszeri nagy

mennyiség vásárlás esetén adott engedmény. - H ségrabat: visszatér vásárlók részére biztosított engedmény. - Forgalmi rabat: folyamatos, nagy mennyiség áruvásárlásra ösztönöz; leggyakrabban a vev vel kötött „bonusz-szerz dés“ alapján visszatérítés jelleg engedmény adását jelenti. 3.2 A kereskedelmi vállalkozások költségei A kereskedelmi vállalkozások eredményét az árrés alakulásán túlmen en alapvet en a kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó költségek alakulása befolyásolja. Ennek megfelel en az árréselemzéssel azonos fontosságú a költségek – mindenekel tt a forgalomba hozatal költségeinek – vizsgálata. - a kereskedelmi egység foglalkoztatottainak bérköltsége és a bérek után fizetend társadalombiztosítási járulék, - az adott kereskedelmi egységben használt tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása, - a kereskedelmi egységek bérleti díja, - a vagyoni érték jogok között

szerepeltetett bérleti jogért kifizetett összeg utáni értékcsökkenési leírás, - a kereskedelmi egység üzemeltetési költségei (f tési, világítási költségek Ezekhez sorolható még az adott kereskedelmi egységgel közvetlen kapcsolatban lév raktárak költségei is. A forgalombahozatal költségein belül azon költségek, amelyek egy-egy termékhez közvetlenül hozzárendelhet ek: - az áru értékesítéséért vállalkozónak fizetett bizományi díj - az áru értékesítésével összefügg ügynöki jutalék, közvetít i, lebonyolítási díj - az adott áru értékesítéséhez közvetlenül kapcsolható belföldi szállítási-rakodási költség, biztosítási díj A forgalmazással összefügg költségek további része az értékesítéshez közvetlenül nem hozzárendelhet értékesítési költség. - a forgalmazáshoz szükséges betétdíjas göngyölegek javítási, karbantartási költségei, idegen göngyölegek használati díja -

a konkrét értékesítést l független közvetít i díj, ügynöki jutalék 12 http://www.doksihu - a reklám, propaganda és a piackutatás költségei 3.3 Az eredmény elemzése a Tallum Kft-nél A cégnél az eredmény elemzését 2000 és 2001 között végzem el, mível az eredmény 1999ben negatív volt, így nem oldható meg az összehasonlítás. 2. táblázat A Tallum Kft árbevétel, ELÁBÉ valamint költségadatai MEGNEVEZÉS 2000 (E FT) 2001 (E FT) ÁRBEVÉTEL 501.315 510.258 ELÁBÉ 441.923 455.638 KÖLTSÉGEK 56.636 54.266 Az eladási árak emelkedése 10 %-os volt. A költségek 20 %-a a folyóáras árbevétellel arányosan változik, míg 80 %-a a forgalmi volument l függ,. Követési mutató 0,6. A követési mutató azt mutatja meg, hogy a költségek hogyan követik a volumenváltozást, azaz a mennyiség növelésével mennyivel n nek azok a költségek, amelyek a volument l függnek. Ez általában minden termékcsoportnál,

árucsoportnál változó, jelen esetben én egy átlagos értéket vettem figyelembe az egyszer bb számolhatóság érdekében, így a Tallum Kft követési mutatója 0,6. 13 http://www.doksihu 3. táblázat Az árrés, költség és eredményszint alakulása MEGNEVEZÉS 2000 (E FT) 2000 (%) 2001 (E FT) 2001 (%) Abszolút eltérések ÁRBEVÉTEL 501.315 100,0 510.258 100,0 8.943 - ELÁBÉ 441.923 88,15 455.638 89,30 13.715 = ÁRRÉS 59.392 11,85 54.620 10,70 -4.772 - KÖLTSÉGEK 56.636 11,30 54.266 10,63 -(-2.370) = EREDMÉNY 2.756 0,55 354 0,07 -2.402 4. táblázat Árbevétel és szintváltozás hatásának alakulása 2000 Számított Számított (eFt) adat (e Ft) adat (%) Árbevétel 501.315 510.258 100,0 Árrés 59.392 60.466 Költségek 56.636 Eredmény 2.756 Megnevezés Árbevételvált. Szintvált. hatása (e Ft) hatása (e Ft) 510.258 - - 11,85 54.620 +1.074 -5.846 57.659 11,30 54.266 +1.023 -(-3.393)

2.807 0,55 354 +51 -2.453 2001(eFt) A számított adatot úgy kapjuk meg, hogy az 2001-es évi adatokat a 2000-es évi százalékokkal szorozzuk fel. Árbevételváltozás = számított adatok – 2000-es adatok Szintváltozás = 2001-es adatok – számított adatok Árrés Költség Eredmény 1.074 1.023 -4.722 (árrés) +(-5.846) -3.393 - (-2.370) (költség) - 4.772 -2.370 - 2.402 Árbevételváltozás 2001. árbevétel 510.258 2000. árbevétel 501.315 8.943 14 http://www.doksihu Változatlan áras forgalom 510.258 / 1,1 = 463.871 Árváltozás hatása 2001. árbevétel – változatlan áras forgalom 510.258 – 463871 = 46.387 e Ft Volumenváltozás hatása Változatlan áras forgalom – 2000. árbevétel 463.871 – 501315 = - 37.444 e Ft 46.387 + (- 37444) = 8.943 e Ft Együtt Árváltozás hatása az árrésre Árváltozás hatása * árindex 46.387 * 0,1 = 4.638,7 e Ft Árváltozás hatása a költségekre Árváltozás hatása *

(2000. költségszint * árbevétellel arányosan változó költségek aránya) 46.387 * (11,3 0,2) = 104.385 e Ft Volumenváltozás hatása az árrésre Volumenváltozás hatása * árrésszint -37.444 * 0,1 = -3.744,4 e Ft Volumenváltozás hatása a költségekre Volumenváltozás hatása * (2000. költségszint * volumennel arányosan változó költségek aránya * követési mutató) 11,3 * 0,8 0,6 = 5,424 -37.444 * 5,424 = -203.096 e Ft 15 http://www.doksihu Gazdasági intézkedések hatása - árrésre -4.772 - (4638,7 + (-3744,4)) = -5.666,3 e Ft - költségre -2.370 - (104385 + (-203096)) = +96.341 e Ft 5. táblázat Összefoglaló táblázat Megnevezés Árrés Költség Eredmény Árváltozás hatása 4.638,7 -104.385 -99.746,3 Volumenváltozás hatása -3.744,4 - (-203.096) 199.351,6 Gazdasági intézkedések hatása -5.666,3 - 96.341 -102.007,3 -4.772 - (-2.370) -2.402 Összesen Mint látható az eredmény az árrést l és a

költségekt l függ. Ezekre három tényez hat, az árváltozás, a volumenváltozás és a gazdasági intézkedések. Az árrés 4.772 ezer forinttal csökkenti az eredményt, az árváltozás hatására 4638,7 ezer forinttal n tt az árrés, a volumenváltozás miatt 3.744,4 ezer forinttal, a gazdasági intézkedések hatására 5.666,3 ezer forinttal csökkent az árrés A költségek 2.370 ezer forinttal növelik az eredményt, az árváltozásnak köszönhet en 104.385 ezer forinttal csökkentek a költségek, a volumenváltozás hatására 203096 ezer forinttal n nek a költségek. A gazdasági intézkedések hatására viszont 96341 ezer forinttal n nek a költségek. Ezen tényez k hatására az eredmény 2.402 ezer forinttal csökkent 2000-r l 2001-re 16 http://www.doksihu 4. VAGYONI HELYZET A vállalat anyagi, vagyoni helyzetét a számviteli mérleg egyes eszköz- és forráskategóriáinak egymáshoz, valamint a mérlegf összeghez, mint a vállalati összes

vagyonhoz viszonyítva kell bemutatni. 6. táblázat Vállalati vagyon alakulása ÉV VAGYON (E FT) 1999=100% (%) EL Z ÉV 100% (%) 1999 47.507 100 - 2000 70.315 148 148 2001 68.855 145 98 80000 70000 60000 50000 40000 30000 20000 10000 Vagyon 0 1999 2000 2001 1. ábra A vállalati vagyon alakulása Mint látható a vállalat vagyona jelent sen megnövekedett 1999-r l 2000-re, 22.808 ezer forinttal, azaz 48 %-kal. Ez annak köszönhet , hogy 20000323-án 12000000 forintos törzst keemelést hajtottak végre a társaság m köd képsségének meg rzése érdekében, hogy a piacon tapasztalható konkurencia kivédhet legyen újabb árucsoportok bevonásával és versenyképes ár kialakításával. 17 http://www.doksihu Mámel Ede 6.120000 Ft Zsdrál Zsolt 3.240000 Ft Dr. Mészárosné Dr Hámory Hedvig 2.640000 Ft 2001-ben 2000-hez képest csökkent a vállalat vagyona, de ez alig észlelhet , mindössze 2%-kal. 7. táblázat Vagyoni helyzet mutatói

MEGNEVEZÉS 1999 2000 2001 Vagyonfedezet I (%) 136,8 267 825 Vagyonfedezet II. (%) 136,8 267 825 Tárgyi eszközök fedezettsége (%) 139,1 271 849 Eszközök fordulatszáma 6,94 7,13 7,41 Saját t ke aránya (%) 28,3 38,4 41,5 Saját t ke fordulatszáma 24,6 18,6 17,9 Saját t ke növekedési mutató 1,07 1,09 1,16 T kehatékonyság (%) 7,49 5,64 5,57 Vagyonfedezet I-II. saját t ke befektetett eszközök *100 saját t ke + hosszú lejáratú kötelezettségek *100 befektetett eszközök 18 http://www.doksihu 1000 800 600 Fedezet 400 200 0 1999 2000 2001 2. ábra A vagyonfedezet alakulása Azt mutatja, hogy az összes befektetett eszközt milyen arányban finanszírozza a saját t ke. Kedvez , ha minél nagyobb, mert ez azt jelenti, hogy a saját források egyre nagyobb hányadát finanszírozzák a befektetett eszköznek, és nem kell idegen forrást igénybe venni. Ahhoz, hogy a cég a hosszú távú likviditási követelményeknek

megfeleljen, a mutató értékének legalább 100 %-nak kell lennie. A vállalatnál a vagyonfedezet I. és II mutatója megegyezik, mivel a vállalat nem rendelkezik hosszú lejáratú kötelezettségekkel. A mutató értéke egyre kedvez bb értéket mutat, 1999-ben 136,8 %, 2000-ben 267 %, míg 2001-ben 825 %. Annak köszönhet ez a nagyfokú javulás, hogy t keemelést hajtottak végre, aminek következtében 12.000000 forinttal n tt a törzst ke Tárgyi eszközök fedezettsége saját t ke *100 tárgyi eszköz Azt jelzi, hogy a befektetett eszközökön belül a tárgyi eszköz finanszírozására – a közvetlenül a termelésben résztvev tartósan befektetett eszközökre – a saját t ke milyen mértékben nyújt fedezetet. 19 http://www.doksihu Javuló tendencia; a mutató kedvez nek értékelhet , mivel a saját t ke 150 % feletti mértékben fedezi ezen eszközöket. Csak 1999-ben marad el ett l az értéke, ekkor 139,1 % Ennek a kedvez értéknek az az oka, hogy

a vállalaton belül nagyon alacsony a tárgyi eszközök aránya, néhány gépkocsival rendelkeznek csupán, az üzlethelyiségek sem saját tulajdonúak, hanem bérelt helyiségek. Eszközök fordulatszáma nettó árbevétel összes eszköz Azt fejezi ki, hogy a vagyon átlagosan hányszor fordul meg az árbevételben egy adott gazdálkodási id szak alatt. Elvárás, hogy minimum egyszer megtérüljön. A mutató értéke annál kedvez bb, minél inkább felfelé eltér 1-t l. A vállalatnál nagyon kedvez az értéke, 1999-ben 6,94, 2000-ben 7,13, 2001-ben 7,41. A cég minden évben igen magas nettó árbevételt realizál az eszközeihez képest, hiszen eszközoldalát túlnyomó részt a készletek, azon belül is az áruk foglalják el, s mivel ezeket értékesíti a cég minél magasabb haszonnal, ezért a nettó árbevétele meghaladja az eszközoldalt. Saját t ke aránya saját t ke *100 összes forrás Megmutatja, hogy a saját t ke hány százalékát teszi ki az

összes forrásnak. Kedvez , ha saját t ke aránya 70 % körül van. A saját t ke aránya sokkal alacsonyabb az elfogadottnál, 1999-ben 28,3 %, 2000-ben 38,4 %, 2001-ben 41,5 %. Ennek legf bb oka, hogy nagyon magas a vállalaton belül az idegen forrás, jelen esetben itt a szállítói állományra gondolok. Valamint a cég még rendelkezik folyószámlahitellel is, ami szintén az idegen források között szerepel. Ez az oka, hogy a saját t ke ennyire elmarad a kedvez értékt l. 20 http://www.doksihu Saját t ke fordulatszáma nettó árbevétel saját t ke Azt mutatja meg, hogy a saját t ke egy gazdasági id szak alatt átlagosan hányszor fordul meg a nettó árbevételben. A mutató értéke annál kedvez bb, minél inkább felfelé eltér 1-t l. Nagyon kedvez a mutató, 1999-ben 24,6-szor, 2000-ben 18,6-szor, 2001-ben 17,9-szer fordul meg a saját t ke az árbevételben. A vállalatnak igen alacsony a saját t kéje az összes forráshoz képest, viszont nettó

árbevétele magas, mivel kereskedelmi vállalkozás, azaz áruk értékesítésével foglalkozik. Saját t ke növekedési mutató saját t ke jegyzet t ke Megmutatja, hogy a jegyzett t kéhez viszonyítva milyen változás következett be a saját t kében. Kedvez , ha 1 felett van, minél nagyobb, annál stabilabb A cégnél kedvez a mutató, 1999-ben 1,07, 2000-ben 1,09, 2001-ben 1,16. A kedvez változás annak köszönhet nagyrészt, hogy 2000-ben t keemelést hajtottak végre. T kehatékonyság adózott eredmény *100 saját t ke Azt jelzi, hogy egységnyi saját t ke mekkora adózott eredményt hoz a cégnek. Az elfogadható érték 10-11 % körül van. A vállalatnál ett l elmarad a mutató értéke, 1999-ben7,49 %, 2000-ben 5,64 %, 2001-ben 5,57 % A vállalat adózott eredménye igen alacsony amellett, hogy magas a nettó árbevétel, viszont az anyagjelleg ráfordítások értéke is nagyon magas, így már az üzleti tevékenység eredménye is alacsony. 21

http://www.doksihu 5. PÉNZÜGYI, LIKVIDITÁSI HELYZET, ELADÓSODOTTSÁG ELEMZÉSE A vállalat vagyoni, pénzügyi értékelése során figyelembe kell venni, hogy a kedvez helyzet nem jelent automatikusan kedvez pénzügyi helyzetet is. Jó vagyoni helyzetben lév vállalat is kerülhet tartósan rossz pénzügyi helyzetbe. A vállalat pénzügyi helyzetének vizsgálatát az indokolja, hogy a vállalat vezet i nyomon követhessék korábbi döntéseik hatását a gazdálkodásra és ennek ismeretében újabb döntéseket hozhassanak. Ugyancsak fontos az üzleti partnerek számára is, hogy mennyire megbízható a velük kapcsolatban álló cég pénzügyi helyzete, annak érdekében, hogy felmérhessék követeléseik realizálhatóságát és min sítsék a kapcsolat tartósságát. A pénzügyi elemzés a hitelez knek is fontos, hiszen a múltbeli adatok lehet vé teszik a jöv beli pénzügyi teljesít képesség becslését. 8. táblázat Pénzügyi, likviditási helyzet

mutatói MEGNEVEZÉS 1999 2000 2001 Rövidtávú likviditás I. (%) 110,5 135,1 159,8 Rövidtávú likviditás II. (%) 95,1 119,6 144,4 Rövidtávú likviditás III. (%) 8,55 1,27 3,38 Gyorsráta 0,24 0,17 0,19 Hitelfedezettségi mutató (%) 15,4 15,48 15,39 Dinamikus likviditási mutató (%) - 6,36 0,88 Hosszútávú likviditási mutató (%) - 6,36 0,88 22 http://www.doksihu 5.1 Likviditás Azonnali (rövidtávú) fizet képességet jelent, azaz a vállalat minden vásárlását és egyéb esedékes fizetési kötelezettségét azonnal ki tudja elégíteni. A likviditás statikus jellemz , tehát egy vállalat adott id pontban fennálló fizet képességét jellemzi. A likviditás vizsgálata a likvid eszközöknek és a rövid lejáratú kötelezettségeknek az összehasonlítását jelenti. A likvid eszközök fogalmának eltér értelmezése miatt 2 mutató kiszámítása mindenképp indokolt. Rövidtávú likviditás I. forgóeszközök *100

rövid lejáratú kötelezettségek Minimális elvárás, hogy a forgóeszközök értéke múlja felül a rövid lejáratú kötelezettségek értékét,vagyis az arány 100 %-nál nagyobb legyen. A mutató értéke mindhárom évben kedvez nek tekinthet , és javulást mutat. 1999-ben 110,5 %, 2000-ben 135,1 %, 2001-ben pedig 159,8 %. Ennek legf bb oka, hogy nagyon magas a forgóeszközök állománya, ezen belül is a készletek teszik ki a legnagyobb részt. Bár a rövid lejáratú kötelezettségek is magasak a szállítói állománynak köszönhet en, de még így is meghaladják a forgóeszközök a rövid lejáratú kötelezettségek értékét, így a likviditás biztosítható. Rövidtávú likviditás II. forgóeszközök - követelések *100 rövid lejáratú kötelezettségek A két mutató közötti különbség abban nyilvánul meg, hogy ez a mutató a követelésállományt figyelmen kívül hagyja. A mutató értéke akkor tekinthet elfogadhatónak, ha legalább

100 %. 1999-ben a mutató csak 95,1 % volt, majd javulást mutatott, 2000-ben 119,6 %, 2001-ben már 144,4 % volt. 23 http://www.doksihu Hasonló a helyzet, mint az el z mutatónál, bár itt már elmarad az elvárt értékt l, de ez nem jelent s, hiszen a követelések állománya sem az, mivel a cég leginkább készpénzben értékesít. Rövidtávú likviditás III. pénzállomány + értékpapírok *100 rövid lejáratú kötelezettségek A mutató számításánál figyelembe vesszük, hogy a követelések behajtása és a készletek mobilizálása nem mindig könnyen megvalósítható. A mutató a pénzeszközök és az értékesíthet értékpapírok összegét viszonyítja a rövid lejáratú kötelezettségekhez. Ezáltal a kötelezettségek gyors teljesíthet ségének arányát fejezi ki. A mutató értéke akkor kedvez , ha 100 % felett van. Az értékek vállalatunknál jelent sen elmaradnak az átlagtól, 1999-ben 8,55 %, 2000-ben 1,27 %, 2001-ben 3,38 %. Ezen

mutató értéke nagyon elmarad az elvárt értékt l, mivel a cég forgóeszközei között a pénzeszközök csak kb. 5 %-ot tesznek ki, e mellett a vállalat nem rendelkezik értékpapírokkal. 5.2 Pénzügyi helyzet mutatói Gyorsráta forgóeszközök - készlet rövid lejáratú kötelezettségek A likviditási mutató változata. Eltérés a likviditási mutatóhoz képest, hogy a készletállományt figyelmen kívül hagyja, mivel a vállalat olyan készletekkel is rendelkezhet, amelyek nem tehet k gyorsan pénzzé. A számlálóban ezért csak a gyorsan pénzzé tehet forgóeszközök szerepelnek, vagyis a pénz, a piacképes értékpapírok és a vev k. A mutató értéke 1,6-1,8 .a magyar átlag szerint 24 http://www.doksihu A vállalatnál ezek az értékek eléggé elmaradnak az átlagtól, 1999-ben 0,24, és ez az érték tovább romlik, 2000-ben 0,17, 2001-ben 0,19. A kedvez tlen érték oka, hogy a készletek aránya a forgóeszközökön belül kb. 90 %

Hitelfedezettségi mutató követelés *100 kötelezettség Azt fejezi ki, hogy a rövid lejáratú kötelezettségekre a követelések mekkora fedezetet nyújtanak. Akkor kedvez , ha 100 % felett van Ez a mutató a vállalkozásnál elég kedvez tlen: 1999-ben 15,4 %, 2000-ben 15,48 %, 2001ben 15,39 %. A vállalatnál túlnyomórészt készpénzes értékesítés folyik, csak néhány cégnek végez továbbértékesítést, ezért a követelések aránya alacsony. Viszont beszerzéseit csak ritkán egyenlíti ki azonnal készpénzzel, ezért a szállítók állománya magas. Dinamikus likviditási mutató üzemi eredmény *100 rövid lejáratú kötelezettségek Vizsgálatakor arra kapunk választ, hogy a társaság alaptevékenységéb l képz d üzleti eredmény milyen mértékben nyújt fedezetet a rövid lejáratú kötelezettségekre. A nemzetközi gyakorlat az 50 % feletti értéket tartja megfelel nek a jól m köd társaságoknál. 1999-ben negatív volt a cég üzemi

eredménye, így erre az évre nem számítható dinamikus likviditás. 2000-ben 6,36 %, 2001-ben 0,88 % az értéke, ami nem mondható kedvez nek A rövid lejáratú kötelezettségek értéke magas a szállítói állomány miatt, viszont az üzemi eredmény mindhárom évben alacsony, mivel magas a vállalatnál az anyagjelleg ráfordítások értéke. Hosszútávú likviditási mutató üzemi eredmény *100 kötelezettségek 25 http://www.doksihu Az üzemi eredményt a kötelezettségek teljes összegéhez viszonyítjuk. A nemzetközi gyakorlat szerint a mutató értéke 30 % felett már kedvez nek tekinthet . A Kft-nél megegyezik a dinamikus likviditással, mivel kötelezettségei között nem tart nyilván éven túl esedékes tartozásokat. 5.3 Eladósodottság elemzése Fontos a vállalat számára, hogy a felhalmozott adósság ne legyen magas a saját forrásokhoz képest. Ha a vállalati tevékenység folytatásához nagy arányú küls forrást vesznek igénybe, az

a társaság eladósodásához vezethet. Ennek a mérésére több mutatót is kidolgoztak, ilyenek: - idegen t ke aránya - eladósodottság mértéke - nettó eladósodottság 9. táblázat Eladósodottság mutatói MEGNEVEZÉS 1999 2000 2001 Idegen t ke aránya (%) 71,7 61,6 57,9 Eladósodottság mértéke (%) 39,4 62,2 71,5 Nettó eladósodottság (%) 215 135,9 118,3 Idegen t ke aránya idegen t ke összes forrás *100 idegen t ke = hosszú lejáratú kötelezettségek + rövid lejáratú kötelezettségek Megmutatja, hogy a küls források hány százalékát teszik ki az összes forrásnak. Kedvez , ha az idegen t ke aránya 30 % körül van. Az idegen t ke aránya sokkal magasabb az elfogadottnál, 1999-ben 71,7 %, 2000-ben 61,6 %, 2001-ben 57,9 %. 26 http://www.doksihu Ennek egyik oka, hogy a kft folyószámlahitelt vesz fel számlavezet pénzintézetét l, a Szentl rinc-Ormánság Takarékszövetkezett l. De ennél sokkal jelent sebb ok a

szállítói állomány, amely elég jelent s a vállalatnál. Eladósodottság mértéke saját t ke *100 kötelezettségek A saját t két viszonyítja a kötelezettségekhez. Magyarországon 150-180 % közötti érték az elfogadott. 1999-ben 39,4 %, 2000-ben 62,2 %, 2001-ben 71,5 %. A mutató értéke kedvez tlen, de javulást mutat. Mint az el z mutatóból is látszik, magas az idegen t ke aránya, ami a kötelezettségeket jelenti. Ez az oka a kedvez tlen eladósodottságnak Nettó eladósodottság kötelezettségek - követelések *100 saját t ke A kötelezettségállományból kivonja a kintlév ségeket és ezt viszonyítja a saját t kéhez. Ipari átlag 20 %. Minél közelebb esik az értéke 0-hoz, annál kedvez bb A cégnél a mutató értéke kedvez tlen, 1999-ben 215 %, 2000-ben 135,9 %, 2001-ben 118,3 %. A követelések állománya igen alacsony a jelent s készpénzes értékesítésnek köszönhet en, valamint a kötelezettségek magasak a szállítói

állomány miatt, a saját t ke viszont alacsony, mindössze kb. 30-40 %, így a vállalaton belül nagy az eladósodottság 27 http://www.doksihu 6. JÖVEDELMEZ SÉGI HELYZET Egy vállalat gazdálkodása akkor tekinthet jövedelmez nek, ha egy bizonyos id tartamot vizsgálva az értékesítés nettó árbevétele, az egyéb valamint a pénzügyi és rendkívüli bevételei meghaladják az értékesítés költségeit és ráfordításait, így az adózás el tti eredmény pozitív. A jövedelmez ségi mutatók az üzleti kockázatot mérik, a vállalat eredményességét fejezi ki, az eredmény létrehozásában közrem köd tényez k hozamát szemlélteti. 10. táblázat Jövedelmez ségi helyzet mutatói MEGNEVEZÉS 1999 2000 2001 96,1 99,2 99,5 Árbevételarányos nyereség (forint) - 0,55 0,069 T kearányos nyereség (forint) - 10,22 1,24 Értékesítés költségszintje Mivel a vállalkozás összköltséges eredménykimutatást készít, ezért az

igazgatási és az egyéb költségszint nem számítható. Ezért az értékesítés összes költsége sem áll rendelkezésünkre, de ezt az összköltséges eredménykimutatásból számolás útján megkaphatjuk. Aktívált saját teljesítmények értéke + Anyagjelleg ráfordítások + Személyi jelleg ráfordítások + Értékcsökkenés = Értékesítés összes költsége 28 http://www.doksihu 1999. 297.489 + 17754 + 1770 = 317013 2000. 470.522 + 23341 + 3369 = 497232 2001. 481.398 + 24280 + 2045 = 507723 Értékesítés költségszintje értékesítés összes költsége *100 nettó árbevétel Árbevételarányos nyereség üzemi árbevétel *100 nettó árbevétel A társaság alaptevékenyégének jövedelmez ségét fejezi ki. Megtudhatjuk, hogy a vállalkozás árbevételének mekkora hányadát teszi ki az eredmény. 1999-ben nem számítható, mivel az árbevétel negatív el jel . A mutató értéke 8-10 közötti értéke a kedvez ,

vállalatunknál ez jóval alacsonyabb, 2000ben 0,55, 2001-ben pedig már csak 0,069. Ez annak köszönhet , hogy az üzemi árbevétel nagyon alacsony a nettó árbevételhez képest, hiszen abból még lejönnek a ráfordítások, ami a vállalatnál magas, leginkább az anyagjelleg ráfordítások értéke, ezen belül is az eladott áruk beszerzési értéke. T kearányos nyereség üzemi eredmény *100 saját t ke Megmutatja, hogy egységnyi saját t kével mekkora eredmény érhet el. Azt mutatja, hogy a vállalat az általa elért eredményb l milyen mértékben gyarapította a saját t kéjét. 1999-re ez sem számítható a negatív eredmény miatt. 2000-ben 10,22, 2001-ben 1,24 a mutató értéke. 2000-ben annak köszönhet a magasabb érték, hogy t keemelést hajtottak végre. 29 http://www.doksihu 7. VEV K, SZÁLLÍTÓK ELEMZÉSE A vállalatnak elég széles szállítói köre van, valamint az áruk továbbértékesítésével is foglalkozik, így sok nagyobb vev je

is van. 7.1 Vev k elemzése A vállalat vev követelései között a termékértékesítésb l és szolgáltatásnyújtásból származó követeléseket tartja nyilván. A cég nem él általában fizetési kedvezményekkel. 11. táblázat A Tallum Kft f vev i VEV K FIZETÉSI HATÁRID Tallum-Impex Kft 30 nap M-100 Kft 3 nap Minden 100 Ft Bt. 7 nap Kevaimpex Kft 30 nap Primer 2000 Kft 14 nap Alba 100 Kft 30 nap Sconto Team Kft 30 nap Dél-100 Kft 7 nap Joker-Plusz Kft 7 nap Top-Sale Kft 30 nap A vev állomány esetében a legfontosabb a minél gyorsabb megtérülés, a pénzzé válás. 30 http://www.doksihu 12. táblázat Vev k elemzése MEGNEVEZÉS 1999 2000 2001 Vev k átfutási ideje (nap) 4 5 4 Vev k forgási sebessége (fordulat) 96 76,5 90 Vev k átfutási ideje vev k*365 nettó árbevétel Azt mutatja, hogy az év végi vev állomány hány napi értékesítési árbevételnek felel meg. Azaz azt az id tartamot jelenti, amely a

vállalatnál a részére történ összes fizetési módra számítva az értékesítés és az ellenérték kiegyenlítése között átlagosan eltelik. A vállalat sokat értékesít készpénzben, mint a mutató értéke is mutatja, ami igen kedvez nek mondható. Stabilnak tekinthet a vev k átfutási ideje, hisz mindhárom évben közel azonos, 1999-ben és 2001-ben 4 nap, 2000-ben pedig 5 nap. Vev k forgási sebessége fordulatokban nettó árbevétel vev k Megmutatja, hogy az árbevétel hányszorosa a vev állománynak. Akkor mondható kedvez nek a tendencia, ha a mutató értéke n . A cégnél 1999-r l 2000-re romlott a helyzet, 96 fordulatról 76,5 fordulatra csökkent a mutató, majd 2001-re ismét javult, ekkor 90 fordulat volt. 31 http://www.doksihu 7.2 Szállítók elemzése A szállítói állomány az áruszállításból, szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettségeket tartalmazza. A cég rengeteg szállítóval rendelkezik, akik sokszor egyben vev i

is. A fuvarozást is a szállítók végzik általában. 13. táblázat A Tallum Kft f szállítói SZÁLLÍTÓK FIZETÉSI HATÁRID Csoki Hungária Kft 21 nap Karamell-Snack Kft 7 nap Vincze és Tsa Kft 30 nap Satina Kozmetika Kft 14 nap Star*Plus Kft 10 nap Célpont 2000 Kft 7 nap Haribo 20 nap ATC Trade 6 hét Vajda Papír Kft 7 nap Szilas Drink Kft 14 nap A szállítók átfutási ideje igen fontos, a saját cég fizetési fegyelmér l tájékoztat. 14. táblázat Szállítók elemzése MEGNEVEZÉS Szállítók átfutási ideje (nap) Szállítók forgási sebessége (fordulat) 1999 2000 2001 20 18 18 18,6 19,9 19,8 32 http://www.doksihu Szállítók átfutási ideje szállítók*365 anyagjelleg ráfordítások Azt jelzi, hogy a vizsgált szállítóállomány hány napi beszerzésnek felel meg. Kifejezi a beszerzés és az ellenérték kiegyenlítése között átlagosan eltelt id tartamot. A mutató értéke akkor kedvez , ha minél

alacsonyabb, azaz csökken. A cégnél ez a mutató is stabilnak mondható, 1999-r l 2000-re javult az értéke 2 nappal. Szállítók forgási sebessége fordulatokban anyagjelleg ráfordítások szállítók Megmutatja, hogy az anyagjelleg ráfordítás hányszorosa a szállítói állománynak. Akkor kedvez , ha minél magasabb az értéke. Ez a mutató is javulást mutat, 1999-r l 2000-re 1,3 fordulattal n tt az értéke. 7.3 Vev állomány aránya a szállítói állományhoz vev állomány *100 szállítói állomány 1999 2000 2001 26,9 34,8 29,2 A mutató kifejezi, hogy egységnyi szállítói állományra milyen vev állomány jut. Elég kedvez tlen az értéke, hiszen 1999-ben csak 26,9 %, 2000-ben 34,8 %, míg 2001-ben 29,2 %. Amennyiben a szállítói futamid meghaladja az átlagos vev -futamid t, kedvez nek min síthet . Ilyenkor véleményezhet , hogy a vállalat a vev állomány egy részét a szállítói tartozásokkal finanszírozza. Jelen vállalatnál

ez így van, sok a készpénzes vev , s így könnyen képesek eleget tenni a szállítói tartozásoknak. 33 http://www.doksihu 8. KÉSZLETGAZDÁLKODÁS A Tallum Kft- nél nagyon fontos a készletgazdálkodás elemzése, mivel jelent s árukészletet szerez be és értékesít naponta. A vállalat arra törekszik, hogy minél hamarabb értékesíteni tudja az árut, azaz minél kevesebb legyen az áruk tárolási ideje. Nagyon fontos egy cégnél, hogy minél el bb befolyjon a pénze, a készpénzes értékesítést részesítik el nyben, ami a kisebb vev knél megoldható, de mivel továbbértékesítéssel is foglalkozik, ezért elkerülhetetlen a hitelbe értékesítés, ahol a vev nem azonnal, csak kés bb fizet. Ezért fontos a pénzeszközök alakulása a cégnél 15. táblázat Készletgazdálkodási mutatók MEGNEVEZÉS 1999 2000 2001 Áruk átlagos tárolási ideje (nap) 60 42 45 Pénzeszközök alakulása (nap) 3 0,4 0,96 Készletforgási sebesség (nap)

33 37 40 11,2 9,77 9,06 Készletforgási sebesség (fordulat) Áruk átlagos tárolási ideje áruk 1 napi ELÁBÉ A mutató értéke javulni látszik, mivel 1999-ben még 60 napig áltak a boltokban az áruk, ez 2000-ben jelent s javulást mutat, ekkor már csak 42 napot, míg 2001-ben 45 napot. 34 http://www.doksihu Pénzeszközök alakulása pénzeszközök 1 napi árbevétel Azt mutatja meg, hogy a pénzállomány hány napi értékesítési árbevételnek felel meg. A mutató értéke nagyon kedvez , és javuló a tendencia. 1999-ben még 3 nap, 2000-ben 0,4 nap, 2001-ben 0,96 nap. Készletforgási sebesség napokban készlet*365 nettó árbevétel Az a jó, ha minél alacsonyabb a mutató értéke. Sajnos ez a vállalatnál nem tekinthet kedvez nek, romlik a mutató értéke 1999-ben 33 nap, 2000-ben 37 nap, míg 2001-ben már 40 nap. Ez arra utal, hogy a beszerzett áru túl sokáig áll a raktárokban, csak kb. 1 hónap után kerül ki onnan. Készletforgási

sebesség fordulatokban nettó árbevétel készlet Akkor kedvez a mutató, ha az értéke n . A cégnél 1999-ben 11,2, 2000-ban 9,77, 2001-ben 9,06 fordulat a mutató értéke. Ez is azt mutatja, hogy a készletgazdálkodás nincs megoldva megfelel en a vállalatnál, hiszen a beszerzett áruk sokáig vannak raktáron, pedig az ideális az lenne, ha azok azonnal kikerülnének, azaz sikerülne eladni ket. Ezen talán úgy lehetne segíteni, ha nem halmozna fel a vállalat annyi árut, csak ezt is nehéz felmérni, hogy mikor mekkora a forgalom, ezt talán csak a szezonális termékeknél lehet felmérni, mert valószín let áprilisban nem fogy annyira a szaloncukor például. 35 http://www.doksihu 9. A BOLTOK VIZSGÁLATA, ÖSSZEHASONLÍTÁSA A Tallum Kft-nek jelenleg öt boltja van, de az általam vizsgált években volt ennél több is. 16. táblázat Boltok és árbevétel adataik Adatok ezer forintban BOLTOK 1999 2000 2001 Pet fi u. 17.252 43.437 4.048 Sásd 2.506

- - Szigetvár 4.028 16.827 4.623 Rákóczi u. 5.040 1.618 6.954 Szentl rinc 1.996 5.348 789 Ferencesek u. 30.245 25.140 23.157 Bóly 6.022 9.327 2.295 Vajszló 1.379 3.674 1.003 Uránváros 41.583 47.937 12.367 Komló Spar 6.029 7.557 6.922 Harkány 992 - - Piac tér 2.671 - - Sellye 1.880 7.167 1.849 Konzum 4.865 - - Irgalmasok u. - 34.300 Szederkény - 2.257 358 Lánc u. - 3.247 3.446 Komló Piramis - - 1.773 Siklós - - 6.772 Automata bevétel - 1.200 217 36 http://www.doksihu Az automata bevételek arra utalnak, hogy a cég üzemeltet például pályaudvarokon csokoládé-cukorka automatákat is. Mint látható az elmúlt három évben rengeteg boltja volt a Tallum Kft-nek, de különböz okok miatt ezek a boltok nem voltak képesek fennmaradni, így be kellett zárni ket. Ez f leg a kisebb településeken volt jellemz , mint például Sásd, Harkány, Vajszló, ahol már nem m ködnek Minden 100 Ft-os

boltok. Ennek egyik oka, hogy az ilyen kisebb helységekben kevesebb is értelemszer en a lakosság, és a lakosság nagy része a bevásárlásait a közeli nagyobb városokban, például Kaposváron, Pécsett bonyolítja le, így nem sétál annyit az adott városban, és nem tér be csak úgy körülnézni a boltba. Ugyanis szerintem a vásárlások nagy része a 100 Ft-os boltokban így zajlik, ritkán megy el az ember úgy vásárolni egy ilyen üzletbe, hogy el re tudja, mit akar venni. Ezért is maradnak inkább fenn a nagyobb városokba az ilyen típusú boltok, és mint látszik, nagyobb az árbevételük is,hiszen ott az ember az utcán sétálva észrevesz egyet, és a kíváncsisága “behajtja”, csak úgy körülnézni, és ha már benn jár, akkor nem jön el üres kézzel. Másik ok lehet, hogy igen nagy a konkurencia, már megjelentek a Stop 100 nevet visel üzletek is, A vállalatnak nagy nehézségekkel kell szembenéznie, de ez a folyamat már a kilencvenes évek

közepén elkezd dött, amikor hazánkban is egyre jobban kezdtek elterjedni a szupermarketek, bevásárlóközpontok, plazak. Az emberek szeretik egy helyen elintézni a bevásárlást, még akkor is, ha a 100 Ft-os boltokban sok termék olcsóbban megszerezhet lenne, mint a nagyobb bevásárlóközpontokban. Ez a helyzet az Európai Uniós csatlakozás esetén véleményem szerint még inkább romlani fog, egyre több nagyobb szupermarketet építenek majd hazánkban, és így a kisebb boltok nem tudják fenntartani magukat, elvesztik versenyképességüket, és sokuk közülük cs dbe is juthat. 37 http://www.doksihu 10. ÖSSZEFOGLALÁS A társaság gazdálkodásáról 3 év (1999, 2000, 2001) tükrében a következ megállapításokat tehetjük: A vállalat vagyoni helyzete összességében kedvez nek mondható a 3 év alatt. Ennek egyik oka, hogy 2000-ben 12 milliós t keemelést hajtottak végre, ami kedvez en hatott. Ennek köszönhet en a vagyonfedezet még magasabb

értéket mutat 2000-t l. Az eszközök fordulatszáma - amely azt mutatja, hogy a vagyon átlagosan hányszor fordul meg az árbevételben – szintén kedvez . A saját t ke aránya azonban elég alacsony, mindössze 30-40 % körüli az elvárható 70 % helyett. Ez leginkább a magas szállítóállománynak köszönhet , amit csökkenteni kellene Ennek egyik lehetséges módja, hogy többet vásárol készpénzért a cég, így nem halmozódik fel ennyi rövid lejáratú kötelezettség. A t kehatékonyság, amely megmutatja, hogy az egységnyi saját t ke mekkora adózott eredményt hoz a cégnek szintén elmarad az átlagtól. A vállalat likviditása kedvez nek mondható, bár elég magas a készletek aránya, ami nem tartozik a leglikvidebb eszközök közé, nehezebben tehet készpénzzé. Gondok vannak az eladósodottsággal, nagyon magas az idegen t ke aránya (szállítók), kedvez tlen a nettó eladósodottság is, de ez javuló tendenciát mutat. A társaság jövedelmez

ségi helyzete is elmarad az átlagtól, például az árbevételarányos nyereség, ami az alaptevékenység jövedelmez ségét fejezi ki. A vev k és szállítók átfutási ideje jónak mondható és stabilnak is, így könnyen tud el re tervezni a cég. A cégnek alapvet en növelni kellene az áruforgalmát, azaz új vev kört kellene szereznie. Ezt talán úgy tudná elérni, ha csökkenti az árakat, ami azonban most is elég alacsony a kornkurenciához képest, úgyhogy szerintem ezen az úton nem tud jelent s változásokat végrehajtani. Másik lehetséges mód lenne, ha jobban odafigyelnének a marketingre, több reklámanyagot terjesztenének, viszont ez plusz költséggel is jár. Így viszont az emberek jobban megismernék a kínálatot, valamint az árakról is könnyebben tájékozódhatnának, és így talán többen betérnének vásárolni. 38 http://www.doksihu Nagy hátrányt jelent sajnos a konkurencia is, hiszen a “Minden 100 Ft” boltokon kívül más

100 Ft-osként emlegetett boltok is léteznek már, például a “Stop 100” üzlethálózat, melynek üzletei szintén megtalálhatók például Pécsen is, s t van olyan utca, ahol egymás mellett vannak ezek a boltok, és az emberek általában nem nézik, hogy mely cég üzletébe mennek be, pedig lehet, hogy a Tallum Kft boltjaiban olcsóbban megtalálhatók az általuk keresett termékek. A konkurenciához még hozzátartoznak az egyre inkább elterjed szupermarketek, bevásárlóközpontok is. Ez a folyamat már régen megindult, Pécsen például már több, mint 10 éve m ködik a Metro áruház, ahol nagy tételben olcsón lehet vásárolni. Ez eleinte nem érintette a kisebb vev ket, hiszen csak külön kártyával lehetett ott vásárolni, és a vásárlás alsó határa 5.000 forint volt Ezt azonban 3-4 éve megszüntették, és most már bárki bemehet vásárolni. A legnagyobb konkurencia azonban szerintem a Tesco áruház, amely 1994-ben nyitotta meg kapuit Pécsen.

Itt amellett, hogy sok ismert termékhez lehet olcsón hozzájutni, megjelentek a “Tesco Gazdaságos” termékek is, amelyek ára nagyon kedvez , bár néha ez a min ség rovására is megy. Tehát elmondható, hogy a kisebb boltok forgalma - és itt nem csak a 100 Forintos boltokra gondolok – nagyon visszaesett, és nagyon sok vállalkozó kénytelen volt bezárni üzletét a bevásárlóközpontok megjelenése miatt. A forgalom nagyon ingadozó, nem lehet mindig el re tervezni, ez alól persze vannak kivételek. Ezen boltokra nagyon jellemz az idényszer ség Több olyan id szak van, amikor megn a forgalom, és ezt már el re tudják tervezni is. Ilyen jelent sebb események, amikor megn a forgalom: Valentin nap Húsvét Gyereknap Halottak napja Mikulás Karácsony Szilveszter Ezekre már jó el re felkészülnek, hamarabb beszerzik az arra az ünnepre jellemz árukat, amelyeknek valószín megn a forgalma. Így például Halottak napja el tt mécseseket, m virágokat

raktároznak fel. Mikulás el tt a csokitélapók, mikulászacskók a jellemz 39 http://www.doksihu termékek. Karácsony el tt a karácsonyfadíszek, szaloncukrok, gyertyák, m feny k, játékok a gyerekeknek a “felkapott áruk”. Ezen termékek beszerzése jóval el bb elkezd dik, például a szaloncukrok megrendelése már november elején megkezd dik, így id ben fel tudnak készülni a karácsonyi rohamra. Az ünnepek el tt a cég helyzete elég kedvez tlennek t nik, hiszen raktárra vásárolnak, az értékesítés csak kés bb történik, így ilyen id szakban a szállítók kiegyenlítése sokkal nehezebb feladat, hitel felvétele is szükséges. Összességében az mondható el, hogy a Kft nehéz helyzetben van, küzdenie kell a fennmaradásért. Véleményem szerint újabb üzleteket kellene megnyitnia, az emberek el tt ismertté kellene tenni a termékskálát reklámanyagok, szórólapok terjesztésével. B víteni kellene a kínálatot, új szállítókat

szerezni, valamint a vev kör kiterjesztése is fontos feladat lenne szerintem. 40 http://www.doksihu MELLÉKLETEK 1. Melléklet Tallum Kft egyszer sített éves beszámoló mérlege 1999 2. Melléklet Tallum Kft egyszer sített éves beszámoló mérlege 2000 3. Melléklet Tallum Kft egyszer sített éves beszámoló mérlege 2001 4. Melléklet Tallum Kft egyszer sített éves beszámoló “A” eredménykimutatása (összköltség eljárással) 1999 5. Melléklet Tallum Kft egyszer sített éves beszámoló “A” eredménykimutatása (összköltség eljárással) 2000 6. Melléklet Tallum Kft egyszer sített éves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással) 2001 7. Melléklet A Tallum Kft szórólapja “A” http://www.doksihu 1. MELLÉKLET adatok E Ft-ban SORSZÁM 1 2 A TÉTEL MEGNEVEZÉSE A. Befektetett eszközök (2+4+6 sor) I. IMMATERIÁLIS JAVAK 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 2 sorból: Immateriális javak

értékvesztése II. TÁRGYI ESZKÖZÖK 4 sorból: Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 6 sorból: Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése SORSZÁM 15 16 17 18 19 20 A TÉTEL MEGNEVEZÉSE D. Saját t5ke (16+20+21+22+23+24 sor) I. JEGYZETT TFKE 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 III. TFKETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK VI. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY B. Forgóeszközök (9-12 sorok) I. KÉSZLETEK II. KÖVETELÉSEK III. ÉRTÉKPAPÍROK IV. PÉNZESZKÖZÖK 1999 9.823 67 9.656 100 37.644 29.486 5.245 2.913 40 47.507 C. Aktív id5beli elhatárolások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN (1+8+13 sor) 1999 13.435 12.570 16 sorból: a.) visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken b.) cégbíróságon még be nem jegyzett: - tIkeemelés - tIkeleszállítás II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TFKE (-) E. Céltartalékok F. Kötelezettségek (27-28 sorok) I. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK II. RÖVID

LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK G. Passzív id5beli elhatárolások FORRÁSOK ÖSSZESEN (15+25+26+29 sor) - 141 1.006 34.065 34.065 7 47.507 http://www.doksihu 2. MELLÉKLET Adatok E Ft-ban SORSZÁM 1 2 A TÉTEL MEGNEVEZÉSE A. Befektetett eszközök (2+4+6 sor) I. IMMATERIÁLIS JAVAK 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 2 sorból: Immateriális javak értékvesztése II. TÁRGYI ESZKÖZÖK 4 sorból: Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 6 sorból: Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése SORSZÁM 15 16 17 18 19 20 A TÉTEL MEGNEVEZÉSE D. Saját t5ke (16+20+21+22+23+24 sor) I. JEGYZETT TFKE 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 V. LEKÖTÖTT TARTALÉK VI ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK VII MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY B. Forgóeszközök (9-12 sorok) I. KÉSZLETEK II. KÖVETELÉSEK III. ÉRTÉKPAPÍROK IV. PÉNZESZKÖZÖK C. Aktív id5beli elhatárolások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN (1+8+13 sor) 2000 10.076 137 9.939 58.553 51.291 6.711 551 1.686

70.315 2000 26.955 24.570 16 sorból: a.) visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TFKE (-) III. TFKETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK E. Céltartalékok F. Kötelezettségek (2628 sorok) I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK I. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK II. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK G. Passzív id5beli elhatárolások FORRÁSOK ÖSSZESEN (15+25+26+29 sor) 865 1.520 43.345 43.345 15 70.315 http://www.doksihu 3. MELLÉKLET Adatok E Ft-ban SORSZÁM 1 2 A TÉTEL MEGNEVEZÉSE A. Befektetett eszközök (2+4+6 sor) I. IMMATERIÁLIS JAVAK 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 2 sorból: Immateriális javak értékvesztése II. TÁRGYI ESZKÖZÖK 4 sorból: Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 6 sorból: Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése SORSZÁM 15 16 17 18 19 20 A TÉTEL MEGNEVEZÉSE D. Saját t5ke (16+20+21+22+23+24 sor) I. JEGYZETT TFKE II. JEGYZETT,

DE MÉG BE NEM FIZETETT TFKE (-) III. TFKETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK 2.385 21 22 23 24 25 26 27 28 29 V. LEKÖTÖTT TARTALÉK VI ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK VII MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 1.591 G. Passzív id5beli elhatárolások 39.909 400 30 FORRÁSOK ÖSSZESEN (15+25+26+29 sor) 68.855 B. Forgóeszközök (9-12 sorok) I. KÉSZLETEK II. KÖVETELÉSEK III. ÉRTÉKPAPÍROK IV. PÉNZESZKÖZÖK C. Aktív id5beli elhatárolások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN (1+8+13 sor) 2001 3.460 99 3.361 63.786 56.294 6.143 1.349 1.609 68.855 2001 28.546 24.570 16 sorból: a.) visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken E. Céltartalékok F. Kötelezettségek (2628 sorok) I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK I. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK II. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 39.909 http://www.doksihu 4. MELLÉKLET Adatok E Ft-ban TÉTEL- A TÉTEL MEGNEVEZÉSE 1999 SZÁM I. Értékesítés nettó árbevétele II. Egyéb bevételek III. Aktívált saját

teljesítmények értéke IV. Anyagjelleg ráfordítások V. Személyi jelleg ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb költségek VIII. Egyéb ráfordítások A. ÜZEMI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE 329.830 1.877 297.489 17.754 1.770 13.810 1.995 -1.111 (I.+II+/-III-IV-V-VI-VII-VIII) IX. Pénzügyi m veletek bevételei X. Pénzügyi m veletek ráfordításai B. PÉNZÜGYI MCVELETEK EREDMÉNYE (IX.-X) C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (+/-A.+/-B) XI. Rendkívüli bevételek XII. Rendkívüli ráfordítások 194 77 117 -994 2.000 D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (XI.-XII) 2.000 E. ADÓZÁS ELFTTI EREDMÉNY (+/-C.+/-D) 1.006 XIII. Adófizetési kötelezettség F. ADÓZOTT EREDMÉNY (+/-E.-XIII) 1.006 G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 1.006 http://www.doksihu 5. MELLÉKLET Adatok E Ft-ban TÉTEL- A TÉTEL MEGNEVEZÉSE 2000 SZÁM I. Értékesítés nettó árbevétele II. Aktívált saját teljesítmények értéke III. Egyéb

bevételek 501.315 1.026 III. sorból: visszaírt értékvesztés IV. Anyagjelleg ráfordítások V. Személyi jelleg ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás 3.369 VII. Egyéb ráfordítások 2.353 470.522 23.341 VII. sorból: értékvesztés A. ÜZEMI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE 2.756 (I.+/-II+III-IV-V-VI-VII) VIII. Pénzügyi m veletek bevételei 788 IX. Pénzügyi m veletek ráfordításai 1.608 B. PÉNZÜGYI MCVELETEK EREDMÉNYE (VIII.-IX) - 820 C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (+/-A.+/-B) 1.936 X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X.-XI) E. ADÓZÁS ELFTTI EREDMÉNY (+/-C.+/-D) XII. Adófizetési kötelezettség 1.936 416 F. ADÓZOTT EREDMÉNY (+/-E.-XII) 1.520 G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 1.520 http://www.doksihu 6. MELLÉKLET Adatok E Ft-ban TÉTEL- A TÉTEL MEGNEVEZÉSE 2001 SZÁM I. Értékesítés nettó árbevétele II. Aktívált saját teljesítmények

értéke III. Egyéb bevételek 510.258 5.893 III. sorból: visszaírt értékvesztés IV. Anyagjelleg ráfordítások V. Személyi jelleg ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás 2.045 VII. Egyéb ráfordítások 8.074 481.398 24.280 VII. sorból: értékvesztés A. ÜZEMI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE 354 (I.+/-II+III-IV-V-VI-VII) VIII. Pénzügyi m veletek bevételei 80 IX. Pénzügyi m veletek ráfordításai B. PÉNZÜGYI MCVELETEK EREDMÉNYE (VIII.-IX) - 671 C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (+/-A.+/-B) - 317 X. Rendkívüli bevételek 2.021 XI. Rendkívüli ráfordítások D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X.-XI) 2.003 E. ADÓZÁS ELFTTI EREDMÉNY (+/-C.+/-D) 1.686 XII. Adófizetési kötelezettség 751 18 95 F. ADÓZOTT EREDMÉNY (+/-E.-XII) 1.591 G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 1.591 http://www.doksihu IRODALOMJEGYZÉK 1. Dr. Bíró Tibor – Dr Pucsek József – Dr Sztanó Imre: Vállalkozások tevékenységének komplex

elemzése (Perfekt, 2001) 2. Sándor Lászlóné–Dr. Sztanó Imre–Dr Biher Ilona–Dr Pucsek József: A vállalkozások tevékenységének gazdasági elemzése (Perfekt, 1997) 3. A Tallum Kft saját dokumentumai, iratai