Gazdasági Ismeretek | Tanulmányok, esszék » Molnár András - A vagyoni helyzet, a költség és az eredmény elekulása, elemzése a beszámolók alapján a Zalahús Rt.-nél

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR A VAGYONI HELYZET, A KÖLTSÉG ÉS AZ EREDMÉNY ALAKULÁSA, ELEMZÉSE A BESZÁMOLÓK ADATAI ALAPJÁN A ZALAHÚS RT-NÉL Küls szakmai konzulens: Operatív konzulens: Martonné Pásztor Márta Dr. Doba László Molnár András Nappali tagozat Számvitel szak Vállalkozási szakirány 2003 http://www.doksihu TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS . 3 1. A ZALAHÚS RT BEMUTATÁSA 4 1.1 A részvénytársaság alapítása, rövid története 4 1.2 A ZALAHÚS szerepe a húspiacon 6 1.3 A cég szervezeti felépítése 6 2. AZ ELEMZÉS SZEREPE A VÁLLALKOZÁS ÉLETÉBEN 7 2.1 Az elemzés szükségessége 7 2.2 A beszámolók, mint az elemzés információforrásai 8 2.3 Az üzleti jelentés, mint információforrás 12 3. A MÉRLEG ELEMZÉSE 14 3.1 A mérleg átfogó elemzése 14 3.2 Az egyes eszköz- és forráscsoportok bels= arányainak elemzése 14 3.3 A vagyoni helyzet alakulásának elemzése

18 3.4 A pénzügyi helyzet alakulásának átfogó elemzése 20 3.5 Az egyes mérlegtételek részletes elemzése 26 4. A JÖVEDELMEZDSÉG ALAKULÁSÁNAK ÁTFOGÓ ELEMZÉSE 29 4.1 Átlagos fedezeti hányad 31 4.2 Árbevételarányos jövedelmez=ségi mutatók 31 4.3 T=kearányos jövedelmez=ségi mutatók 32 4.4 Él=munkaarányos jövedelmez=ségi mutatók 33 4.5 Eszközarányos jövedelmez=ségi mutatók 33 5. A VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG HATÉKONYSÁGÁNAK ELEMZÉSE 35 6. A VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY ELEMZÉSE 43 7. ÖSSZEFOGLALÁS, JAVASLATOK 47 8. KÉPLETGYJJTEMÉNY 49 9. IRODALOMJEGYZÉK 54 10. MELLÉKLETEK 55 http://www.doksihu BEVEZETÉS Szakdolgozatom témája a ZALAHÚS Rt. vagyoni helyzetének, költségének és az eredményének vizsgálata a beszámolók alapján. Mindemellett nem kerülhet% el a vállalat gazdálkodásának pénzügyi, illetve a jövedelmez%ségi helyzetére gyakorolt hatásainak vizsgálata sem, hiszen egy adott gazdasági évben

bekövetkezett változás továbbgy&r&z%dése figyelhet% meg a vállalat egészére vonatkozóan, amely befolyásolhatja a vagyoni helyzet mellett a pénzügyi, illetve a jövedelmez%ségi helyzetet is. A komplex elemz% munka a gazdasági társaság bels% és küls% környezetében zajló folyamatok bemutatása révén hasznos segít%je lehet a vezetésnek, hozzájárulhat a gazdálkodás színvonalának fejlesztéséhez. A piacgazdaság fejl%désével, a privatizáció kiterjesztésével egyid%ben meger%södött és szélesedett a tulajdonosok és a piaci szerepl%k köre, akik feltétlenül információkkal kell, hogy rendelkezzenek a vállalkozások tevékenységének min%sítésér%l, vagyoni, pénzügyi és jövedelmez%ségi helyzetének alakulásáról. A számviteli törvény a beszámoló készítési kötelezettség tartalmának és követelményeinek szabályozásával ehhez megteremti a kereteket is. A vállalat gazdálkodását az 1997-es id%szaktól egészen 2001-ig

terjed%en mutatom be. A számviteli törvény 2001. évi változása szükségessé tette a mérleg és eredménykimutatás átdolgozását az 1997-2000-ig készült beszámolókban. 3 http://www.doksihu 1. A ZALAHÚS RT BEMUTATÁSA A ZALAHÚS Rt. egy patinás, tradicionális magyar vállalat, amely megbízható és tartós min%séget képvisel a hazai piacon A vállalat alapanyag termeltetéssel, felvásárlással, sertés- és marhavágással, csontozással, különböz% húskészítmény el%állításával és értékesítéssel foglalkozik, amely 2000-ben ünnepelte alapításának 50. évfordulóját Hazánk egyik meghatározó húsipari nagyvállalatává fejl%dött, éves bevétele 12 milliárd forint Évente mintegy 150.000 sertést, 18000 db szarvasmarhát vág le, valamint 14000 tonna húskészítményt állít el%. A vállalatnál mindig is alapkövetelmény volt a min%ség Így az els%k között rendelkezik az ISO 9002 min%ségügyi tanúsítással, valamint a HACCP

rendszerrel. A min%ségi termék el%állításon túlmen%en a ZALAHÚS Rt. kiemelt figyelmet szentel az élelmiszerbiztonságnak, ezen belül az alapanyag biztonságos és ellen%rzött eredetének. A vállalat az él% állatok jelent%s részét saját érdekeltség& vagy szerz%déses farmokról biztosítja, a vágás pedig saját vágóhídon, ellen%rzött körülmények között történik, ezáltal biztosítani tudja, hogy termékei kiváló min%ség&, válogatott alapanyagból készülnek. A vállalat m&ködése és a fogyasztói igényeknek megfelel%en széles választékban el%állított termékek kiváló min%sége igazolja azt, hogy a ZALAHÚS az élelmiszerbiztonságot komolyan veszi. 1.1 A részvénytársaság alapítása, rövid története Az 1950-ben 20 f%vel megalakuló Zalaegerszegi Vágó- és Húsipari Vállalat a ZALAHÚS Rt. jogel%dje Az 1960-as évek jelent%s változásokat hoztak az üzem életében a kezdetleges körülményekhez és a kis létszámhoz

képest. 1963-ban megalakult zalaegerszegi központtal a Zala megyei Húsipari Vállalat 149 dolgozóval a zalaegerszegi és nagykanizsai gyáregységek összevonásával. A zalaegerszegi üzem f% profilja a sertés-, marhavágás és húskészítménygyártás lett, míg Nagykanizsán húsfeldolgozás, f%ként szárazárugyártás folyt, és így történik ez ma is. 1969-ben a cég neve Zala megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat lett, miután Zala megyében egyesült az állatforgalmazás és a feldolgozás. 4 http://www.doksihu 1970. augusztusára tehet% a húsexport kezdeti id%pontja A nyolcvanas években megkezd%dött a nagyberuházások korszaka a marhavágó rekonstrukciójával, melynek eredményeként a közöspiaci elvárásoknak megfelel% vágóüzem jött létre. A kiviteli lehet%ségek növekedése a termékek nagyobb mérték& feldolgozottságát követelte meg. Így 1984-ben átadásra került az export higiéniai el%írásoknak maximálisan eleget tev%

húsbontó-, csontozó-, csomagolóüzem. A sertésvágó és az él%állat-szállás 1985-86-os rekonstrukciója európai színvonalú vágóüzemet eredményezett. A ZALAHÚS a melléktermék hasznosításban és a környezetvédelemben nagy szerepet vállalt, mikor elkészült az ország els% vérfeldolgozóés porítóüzeme, és mindkét gyáregység korszer& szennyvíztisztító berendezése, amely eleget tesz a környezetvédelmi el%írásoknak. 1986-ban a vállalat saját er%b%l létrehozta fóliás sonkagyártó és szabályozható légter& szárazáru gyártó üzemét. A cég áttért az önálló gazdálkodásra a Húsipari Tröszt 1987. januári megsz&nése után 1991-ben öner%b%l elkészült egy új épületkomplexum, amelyben húskészítmény és sonkagyártó üzem, készáruraktár és csomagolóüzem kapott helyet. 1993 tavaszán az új épületegyüttes egy korszer& gépparkkal felszerelt szeletel%- és vákuumcsomagoló üzemmel b%vült.

1992-93-ban végbemen% privatizáció eredménye egy 100 %-os magyar tulajdonban lev% vállalat lett, amely 1993. december 31-e óta a ZALAHÚS Rt nevet viseli, és jelenleg is ebben a formában m&ködik. A Mai Piac kereskedelmi magazin által 1997-ben alapított Arany Tallér díjat, a kereskedelem és az élelmiszeripar szakmai Oscár-ját 2001-ben a ZALAHÚS Rt. nyerte el Egyrészr%l azért, mert a vállalat több mint 50 éve töretlenül fennáll, és ez id%szak alatt egyetlen évben sem volt negatív eredménye. Másrészr%l azért, mert a figyelem középpontjában mindig a folyamatos fejlesztés, a min%ség állandó fenntartása lebegett. Ennek egyenes folytatása a ZALAHÚS Rt. jelenleg folyó, 1 milliárd forint érték& beruházása. A fejlesztésekkel a cég az EU-hoz való felzárkózás feltételeit teremti meg, hogy ne csak országosan, hanem nemzetközileg is versenyképes legyen. A multinacionális kereskedelmi láncok térhódítása következtében mind

nagyobb az el%recsomagolt, hosszú min%ség meg%rzési idej& termékek iránti igény. Ezért kiemelt figyelmet szentelnek a szárazáru termékcsoportra, valamint a csomagolásmódokra, úgymint az aromavéd% csomagolás és az egalizált termékek. 5 korszer& http://www.doksihu 1.2 A ZALAHÚS szerepe a húspiacon A ZALAHÚS Rt. évr%l-évre nagyobb piaci teret tudhat magáénak A rendszerváltozás utáni konkurenciaharcban a cég mindent megtett azért, hogy versenyben tudjon maradni, és pozícióját növelje. A vállalat stratégiájában kezdett%l fogva szerepel a kölcsönös bizalmon alapuló partnerség kiépítése, az üzletfelek versenyképességének megóvása. A vállalat tevékenységében els% helyen szerepel a fejlesztés, hogy a termékeket korszer& körülmények között lehessen el%állítani, hogy azok versenyképesek legyenek. Az étkezési szokások nagyon változatosak, így olyan termékeket kell a piacra vinni, amelyek igazodnak a

mai gasztronómiai igényekhez. Ma a vev%k mintegy 130 féle termékb%l választhatnak. A széles kínálatot egy-egy kiállítás vagy vásár alkalmával a fogyasztók személyesen is megismerhetik, illetve megízlelhetik. A termékek el%állítása mellett a marketingmunka, a terjesztés feladatai is ugyanolyan fontosak. A rendszerváltozást követ% piaci változásokkal párhuzamosan ugyanis a naprakészség, a változó igényekhez való gyors és hatékony igazodás vált igazi kihívássá. Ez azonban korántsem olyan egyszer&, hiszen nagyon széles vásárlóréteget kell kielégíteni a legnagyobb áruházláncoktól a legkisebb falusi boltokig. Magyarország minden megyéjében kaphatóak a ZALAHÚS termékei, melyek hozzávet%legesen az ország 16.000 boltjában vannak jelen. Az Rt. a McDonald’s magyarországi étkezési hálózatának kizárólagos hazai marhahússzállítója Az elismerést a cég azzal érdemelte ki, hogy az élelmiszerbiztonság és –min%ség a

nemzetközi szemlék által is igazolt. A ZALAHÚS Rt. a külföldi piacok elvárásainak is igyekszik megfelelni A vállalat széles körben exportál Európa országaiba, de érkeznek megrendelések a Távol-Keletr%l is. 1.3 A cég szervezeti felépítése A 100 %-os magyar tulajdonban lev% Rt. élén az elnök-vezérigazgató áll Közvetlen irányítása alá a termelési, m&szaki igazgató, a kereskedelmi igazgató, a termeltetési és felvásárlási igazgató, valamint a gazdasági igazgató tartozik. A cégen belül különböz% osztályok m&ködnek, amelyek a hatékony munkavégzés érdekében további kisebb csoportokra oszlanak. 6 http://www.doksihu 2. AZ ELEMZÉS SZEREPE A VÁLLALKOZÁS ÉLETÉBEN A vállalkozás tevékenységének elemzése olyan feladat, amelynek során az egyes tényez%k mennyiségi és min%ségi változását bemutatva segíti a gazdálkodás eredményesebbé, hatékonyabbá tételét. A leggyakrabban alkalmazott területek: • a

gazdasági döntések megalapozása, • a gazdasági fejl%dés irányának és azok f%bb befolyásoló tényez%inek bemutatása, a vállalkozás er%forrásai felhasználásának értékelése, • a kit&zött célok elérésének végrehajtásának min%sítése, • a tevékenységek hatékonyságának, jövedelmez%ségének, eredményességének vizsgálata. 2.1 Az elemzés szükségessége A vállalkozások gazdálkodásának elemzése során, egy-egy üzleti év értékelésekor el kell végezni: • a gazdálkodás átfogó, min%sít% jelleg& elemzését, • az egyes tevékenységek részletes kiértékelését. Az elemzés alapján levont következtetések szabják meg a cselekvés irányát és egyúttal segítik a hatékony gazdálkodást. Csak a gazdasági folyamatok komplex elemzésére alapozott intézkedések adhatnak a céloknak megfelel% eredményeket. Alapvet% követelmény, hogy a feladatokat és az eszközöket úgy kell összhangba hozni, hogy a

vállalkozás eredményesen m&ködjön. E követelményeknek azonban csak úgy lehet megfelelni, ha a gazdasági tevékenység minden lényeges folyamatát mélyrehatóan vizsgáljuk. Egy vállalkozás gazdálkodásának – akár több évet felölel% – átfogó elemzésére leggyakrabban a számviteli beszámolók alapján kerül sor. Különösen igaz ez, ha nem a menedzsment, hanem a tulajdonosok, vagy a „vállalkozáson kívüliek” kívánják min%síteni a gazdálkodás alakulását. 7 http://www.doksihu A számviteli beszámolók elkészítésének célja, hogy megbízható és valós képet adjon a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmez%ségi helyzetér%l valamennyi piaci résztvev% részére, azaz • a tulajdonosoknak, hogy befektetési döntésük helyes volt-e, az adott vállalkozás vagyoni helyzete stabil-e, jövedelemtermel% és osztalékfizet% képessége megfelel%-e, • a potenciális befektet%knek, hogy kell%en mérlegelhessék

befektetési döntéseiket, azok megtérülését, kockázatát, hozamát, • a hitelez%knek, akik a hitel- és kölcsönnyújtás biztonságára, törleszt%részletek és kamatkötelezettség fizetésére vonatkozóan kívánnak információkhoz jutni, • a meglév% és leend% partnereknek (szállítók, vev%k, stb.), hogy a kapcsolat biztonságosnak és tartósnak min%síthet%-e, • a környezet számára, a cég imázsára vonatkozóan, • s nem utolsósorban a vállalkozás vezet%inek és dolgozóinak a stabilitás, a fejl%dés és a jövedelembiztonsága szempontjából, bár ez a kör gyakrabban és mélyebben is informálódhat a számviteli beszámoló nyújtotta lehet%ségeken túlmen%en. 2.2 A beszámolók, mint az elemzés információforrásai Az elemzési-értékelési lehet%ségeket befolyásolja a beszámoló formája. A vállalkozások beszámolója lehet: • éves beszámoló, • egyszer&sített éves beszámoló, • egyszer&sített

beszámoló, valamint • meghatározott feltételek esetén összevont (konszolidált) éves beszámoló. Azért lényeges ezt hangsúlyozni, mert eltér% mélység& információt biztosítanak az egyes beszámolófajták. Éves beszámolót köteles készíteni a kett%s könyvvitelt vezet% vállalkozó, amennyiben nem jogosult az egyszer&sített éves beszámoló készítésére. 8 http://www.doksihu Az éves beszámoló f% részei: • mérleg, • eredménykimutatás, • kiegészít% melléklet. Az éves beszámolót készít% üzleti jelentést is köteles készíteni. Az adott üzleti évr%l ez a beszámolófajta tekinthet% a legrészletesebbnek, hiszen a mérleg és az eredménykimutatás a leginkább tagolt, a kiegészít% melléklet kötelez% tartalmi el%írásai a legb%vebbek, s üzleti jelentés is készül, ha nem is képezi részét a beszámolónak. Egyszer&sített éves beszámolót készíthet a kett%s könyvvitelt vezet% vállalkozás, ha két

egymást követ% évben a mérleg fordulónapján a következ%, a nagyságot jelz% három mutatóérték közül kett% nem haladja meg az alábbi határértékeket: • a mérlegf%összeg a 150 millió forintot, • az éves nettó árbevétel a 300 millió forintot, • a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 f%t. E beszámolóforma az érdekeltek részre korlátozottabb információforrást jelent, mivel • a mérlege és eredménykimutatása összevontabb adatokat tartalmaz, • a kiegészít% mellékletének tartalma valamelyest sz&kebb, • s a beszámoló mellett üzleti jelentést sem kell készíteni. Fontos kiemelni, hogy részvénytársaság, továbbá konszolidációba bevont vállalkozás csak éves beszámolót készíthet. Egyszer&sített beszámolót (egyszer&sített mérleg, eredménylevezetés) készíthet az az iskolai szövetkezet, jogi személyiséggel rendelkez% munkaközösség, jogi személyiség nélküli gazdasági

társaság, amelynek a vállalkozási tevékenységéb%l származó éves nettó árbevétele – két egymást követ% évben – nem haladja meg az 50 millió forintot, függetlenül a mérlegf%összegt%l és a létszámtól, feltéve, ha 2001. január 1-jén is egyszeres könyvvitellel alátámasztott beszámolót készített. 2001. év január 1-jét%l újonnan alakuló gazdasági társaság már nem választhatja, az már egyszer&sített éves vagy éves beszámolót köteles készíteni. Ez a beszámolóforma a vállalkozó eszközeit és forrásait kevésbé részletezetten mutatja be mérlegében, s vezeti le mérleg szerinti eredményének alakulását, s er%sen korlátozza a küls% betekint% számára az értékelési lehet%séget. 9 http://www.doksihu Természetesen a kapcsolódó könyvvezetés (egyszeres könyvvitel) és az analitikus nyilvántartások bevonásával képet kaphatunk a vállalkozó üzletmenetének helyzetér%l. A vállalkozások tevékenységüket

jogilag és gazdasági vonatkozásban önállóan végzik. Egy részüknél azonban az egymás közötti kapcsolatok olyan szorossá válnak, hogy egyik vállalkozás a másik üzletpolitikájára meghatározó befolyást képes gyakorolni. Az egymás közötti ügyletek egyrészt jelent%sen torzíthatják az áttekinthet%séget, másrészt ezekkel befolyásolható az érintettek eredménye. Ez szükségessé teszi, hogy a gazdaságilag szoros kapcsolatban álló vállalkozások csoportjáról – valamennyi vállalkozás éves beszámolója mellett – is készüljön megbízható és valós képet nyújtó beszámoló, mintha azok egy vállalkozásként m&ködnének. Ezt a célt szolgálja az összevont (konszolidált) beszámoló, amely természetesen nem menti fel az egyedi beszámoló készítése alól a konszolidációba bevont vállalkozásokat. Összevont (konszolidált) éves beszámolót az a kett%s könyvvitelt vezet% vállalkozás köteles készíteni, amely egy vagy

több vállalathoz f&z%d% viszonyában anyavállalatnak min%sül. F% részei: • összevont (konszolidált) mérleg, • összevont (konszolidált) eredménykimutatás, • összevont (konszolidált) kiegészít% melléklet. Az összevont (konszolidált) éves beszámolót készít% vállalkozás a beszámolóval egyidej&leg összevont (konszolidált) üzleti jelentést is köteles készíteni a vállalatcsoportról. A mérleg olyan kétoldalú kimutatás, amely egy adott id%pontra (a fordulónapra, amely Magyarországon általában december 31.) vonatkozóan, el%írt csoportosításban, értékben mutatja be a vállalkozás eszközeit (aktíváit) és forrásait (passzíváit). A Számviteli törvény meghatározott esetekben (külföldi székhely& vállalkozás magyarországi leányvállalata vagy fióktelepe) lehet%vé teszi azt, hogy a mérleg fordulónapja eltérjen a naptári év utolsó napjától. A mérlegben az eszközök fordított mobilitási

sorrendben, a források saját és idegen források bontásban szerepelnek. 10 http://www.doksihu Az eredménykimutatás a vállalkozás mérleg szerinti eredményének levezetését tartalmazza, az eredmény keletkezésére ható f%bb tényez%ket, s a mérleg szerinti eredmény kialakulását mutatja be, továbbá megállapítható bel%le, hogy • melyek az eredményt el%idéz% tényez%k, • az adózás el%tti eredmény hogyan oszlik meg a tulajdonosok (osztalék), az állami költségvetés (társasági adó fizetési kötelezettség) és a vállalkozásnál maradó részre, • a jövedelmez%ségi szempontból támpontul szolgálható a jöv%beni döntésekhez. A kiegészít% melléklet célja a vállalkozásról olyan információk rendszerbe foglalt közlése, amellyel hozzájárulhatunk, hogy a beszámolót tanulmányozó megbízható, valós képet tudjon formálni a vállalkozás jelenlegi és részben jöv%beni vagyoni-pénzügyi helyzetér%l. Tartalmát

lényegileg eldönti az, hogy szorosan a mérleghez és az eredménykimutatáshoz kell kapcsolódnia. Azoknak egyes soraihoz, tételeihez kell olyan további információkat közölni, amely lehet%vé teszi azok teljesebb, körültekint%bb megítélését. A melléklet következetes összeállítása érdekében indokolt tartalmát, szerkezetét – a vállalkozás sajátosságait figyelembe véve – el%re rögzíteni célszer&, ezt a számviteli politika kialakításakor határozhatjuk meg. A kiegészít% melléklet meghatározó részét a mérleghez és az eredménykimutatáshoz nyújtott információk adják. Ugyanakkor a vállalkozás egészére vonatkozó fejezettel és egyéb – részben a törvény által el%írt, részben a vállalkozás vezetése által fontosnak tartott, de logikailag más helyhez nem kapcsolódó – információk közlésének helyet adó fejezettel is indokolt b%víteni. A kiegészít% melléklettel szemben a beszámolót felhasználók elvárása

az, hogy: • a beszámoló mérlegében és eredménykimutatásában nem szerepl% olyan információkat is bemutasson, amelyek lényegesek és jelent%sen befolyásolhatják a vállalkozásról kialakuló megbízható és valós képet, • a mérlegben és az eredménykimutatásban nem kell%en részletezett adatokat részletesebben mutasson be, szöveges magyarázatokat t&zzön hozzá, • tartalmazza a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete alakulásának értékelését, eszközei és forrásai összetételének alakulását. 11 http://www.doksihu A kiegészít% melléklet tehát számszaki adatokat és szöveges magyarázatokat egyaránt tartalmaz, összeállítása során a gazdálkodó részben a Számviteli törvényben tételesen el%írt adatokat kell, hogy szerepeltesse, részben pedig önálló döntés alapján határoz meg tartalmi elemeket, amelyeket szükségesnek tart a megbízható és valós kép kialakításához. Fontos szabály,

hogy a bemutatott információk hasznosíthatósága álljon arányban azok el%állítási költségeivel. 2.3 Az üzleti jelentés, mint információforrás Az üzleti jelentés az éves beszámolónak nem része, azzal egyidej&leg azonban el kell készíteni. A vállalkozások gyakorlatában ennek módszertana a legkevésbé kidolgozott, igaz, hogy – néhány törvény által el%írt tartalmi elemen túlmen%en – a legnagyobb önállóságot is biztosítja készít%inek. A beszámolónak ez a része már nem els%sorban adatkiegészítés, hanem túlnyomórészt elemz%-értékel% munka. Üzleti jelentést kell készítenie annak a vállalkozásnak, amely éves beszámoló készítésére kötelezett. Részvénytársaság minden esetben éves beszámolót készít, s így üzleti jelentést is. A készítési kötelezettség tehát nem terjed ki a vállalkozók jelent%s körére, inkább csak azokra, amelyeknek nagyságrendje, m&ködési formája igényli, hogy a

kiegészít% mellékletben felsorolt információkon túlmen%en további mélyebb, részletezettebb információkat szolgáltassanak, a jöv%beni m&ködés el%revetítését biztosítsák. A Számviteli törvény által meghatározott kötelez% tartalom: • Az üzleti jelentés az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutassa be a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetét, hogy ezekr%l a tényleges körülményeknek megfelel% képet adjon. • Az üzleti jelentésben ki kell térni: a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelent%s folyamatokra, a várható fejl%désre, a gazdasági környezet ismert és várható fejl%désére, a bels% döntések hatásának függvényében, a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek megszerzésére vonatkozó adatokra, a kutatás és kísérleti fejlesztés területére, a telephelyek bemutatására. 12 http://www.doksihu • az

üzleti jelentésben külön be kell mutatni: a környezetvédelemnek a vállalkozás pénzügyi helyzetét meghatározó, befolyásoló szerepét, a vállalkozás környezetvédelemmel kapcsolatos felel%sségét, a környezetvédelem területén történt és várható fejlesztéseket, az ezzel összefügg% támogatásokat, a környezetvédelem eszközei tekintetében a vállalkozás által alkalmazott politikát, a környezetvédelmi intézkedések bevezetését, a munkák állását. 13 http://www.doksihu 3. A MÉRLEG ELEMZÉSE A mérlegelemzés feladata a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetének, az abban bekövetkezett változásoknak az elemzése. Kiemelt jelent%séget kell tulajdonítani e témának, mivel az éves beszámoló kiegészít% mellékletében és az üzleti jelentésben a vállalkozásnak ilyen jelleg& értékelést is készítenie kell, s célszer&en egy állandó mutatószámrendszert kell kialakítani és folyamatosan alkalmaznia. Az

elemzés végezhet% a • bázisadatokhoz viszonyítva, hiszen a mérleg legalább két id%szak záró adatait tartalmazza (az el%z% és tárgyév adatain túlmen%en az önrevízió, revízió jelent%snek min%sített hatásai kiemelten is szerepeltethet%k), • tervadatokhoz viszonyítva, ez azonban a mérlegterv elkészítését feltételezi. A mérlegelemzés módszerei: • átfogó pénzügyi elemzés a vagyoni és pénzügyi helyzetre vonatkozóan, • az egyes mérlegtételek alakulásának részletes elemzése. 3.1 A mérleg átfogó elemzése A mérleg átfogó elemzése során a következ%k vizsgálhatók: • az egyes eszköz- és forráscsoportok bels% arányainak elemzése, • a vagyoni helyzet alakulásának elemzése, • a pénzügyi helyzet alakulásának átfogó elemzése. 3.2 Az egyes eszköz- és forráscsoportok bels; arányainak elemzése A mérleg nagyvonalú elemzéséhez alkalmas módszert jelent az egyes eszköz- és forráscsoportok megoszlási

viszonyszámainak kiszámítása több id%szakra vonatkozólag, s az eltérések segítségével rávilágíthatunk az adott vállalkozásnál bekövetkezett lényegesebb folyamatokra (pl. beruházások, értékesítések) Az egyes eszköz-, illetve forráscsoportok arányainak vizsgálatakor meghatározónak kell tekinteni a vállalkozás tevékenységét, hiszen ezek alapján jelent%s eltérések lehetnek az eszközigényességre vonatkozólag. Az iparvállalatoknál általában a tárgyi eszköz állományának összes eszközön belüli aránya magasabb, míg a kereskedelmi vállalatoknál a készletek aránya magasabb. 14 http://www.doksihu Az eszközstruktúra dinamikus vizsgálata: A befektetett eszközök aránya azt mutatja, hogy mekkora hányadot tesznek ki a tartósan befektetett eszközök a vállalat összes eszközeib%l. A vállalkozás eszközigényességének alakulását mutatja az arányeltolódás dinamikus vizsgálat esetén, valamint rávilágíthat a

fejlesztések, illetve a befektetések megvalósulásának ütemességére is. A forgóeszközök aránya arról tájékoztat, hogy a rövid távon befektetett eszközök értéke mekkora részarányt képvisel az összes eszközökön belül. Ez a készletgazdálkodás színvonalára és a termelés anyagigényességére is utalhat. Megnevezés 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. Befektetett eszközök 35,49 38,10 43,84 38,95 42,17 Immateriális javak 0,07 0,07 0,10 0,11 0,41 Tárgyi eszközök 35,23 37,71 43,46 38,45 41,17 Befektetett pénzügyi eszközök 0,19 0,32 0,28 0,39 0,59 Forgóeszközök 61,31 59,63 54,67 60,53 55,77 Készletek 23,08 22,73 16,36 15,95 17,87 Követelések 33,41 35,26 36,20 41,17 34,98 Értékpapírok - - - 2,02 0,16 Pénzeszközök 4,82 1,64 2,11 1,39 2,76 Aktív id;beli elhatárolások 3,20 2,27 1,49 0,52 2,06 1. táblázat: Az egyes eszközcsoportok megoszlása (százalékban) A kiszámított

mutatókból megállapítható, hogy a tartósan befektetett eszközöknek a vállalkozásnál megfigyelhet% arányai elmaradnak az országos ipari 67-70 %-os átlagtól. A befektetett eszközök mintegy felét teszik ki a tevékenységet közvetlenül szolgáló eszközök. A tárgyi eszközök 1999 évi aránynövekedését az ingatlanok átértékeléséb%l származó értékhelyesbítés okozta. Az átértékelés kiterjedt a vállalat egész területén meglév% épületekre, építményekre, földterületre, beleértve a használaton kívüli mez%gazdasági ingatlanokat is. Az átértékelést a Számviteli törvény el%írásai szerint évente el kell végezni. Az ingatlanok arányának fokozatos növekedése is kedvez%nek min%síthet%, mivel ezek a f%tevékenységhez szorosan kapcsolódnak. 15 http://www.doksihu A szellemi termékek arányának javulása a 2001-es évre el%nyös, mivel ezek a tevékenységet közvetlenül szolgáló, forgalomképes immateriális javak. A

forgóeszközök magas aránya a vev%követelések és a készletek nagyságából származik. A készleteken belül megfigyelhet% késztermékek nagysága a vállalkozás termel% tevékenységéb%l adódik, míg a vev%követelések állománya adódhat a forgalom felfutásából, valamint a fizetési fegyelem romlásából is. A pénzeszközök 1997 évhez képesti aránycsökkenése szoros kapcsolatban áll a be nem folyt követelésekkel. Megállapítható, hogy bár 2001-ben javulás észlelhet% a befektetett eszközök arányában a forgóeszközök arányához képest, de még így is messze elmarad az országos ipari átlagtól. % 70,00 60,00 50,00 Befektetett eszközök 40,00 Forgóeszközök 30,00 20,00 10,00 0,00 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. év 1. ábra: A befektetett eszközök és a forgóeszközök aránya (százalékban) A forrásstruktúra vizsgálata: A t%keer%sséget a saját t%kének a mérlegf%összeghez viszonyított aránya jelenti. Elvárható, hogy a

saját t%ke aránya elérje a minimális 30 %-ot, illetve az adósságállomány (f%leg a bankhitelek, kölcsönök) a saját t%ke két-, két és félszeres értékét ne haladja meg. A mutatók elfogadott mértéke függ a tevékenység jellegét%l, a t%keigényességt%l, azaz másként kezelend% egy termel%, illetve egy kereskedelmi vállalkozásnál. Egy termelési tevékenységet folytató vállalkozás t%keigénye természetesen jóval nagyobb, mint egy közel azonos árbevételi adottságokkal rendelkez% kereskedelmi vállalkozásé. 16 http://www.doksihu Az idegen t%ke aránya mutatja a kötelezettségek összes forráshoz viszonyított arányát. A kötelezettségek részarányának állandósága vagy növekedése megfelel% szint& jövedelmez%ség esetén nem tekinthet% feltétlenül negatív jelenségnek, bár az idegen források „drágasága”, a kamatok mértéke, illetve az ahhoz kapcsolódó kockázatok figyelembevétele szükséges. 70 % vagy az ezt

meghaladó arány már igen kedvez%tlen lehet inflációs körülmények között. A kötelezettségek magas aránya vezethet akár súlyos likviditási problémákhoz is, ezért az idegen t%kéb%l való finanszírozás (els%sorban a hitelfelvétel) a stratégiai döntések egyikének nevezhet%. Megnevezés 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. Saját t;ke 38,86 39,79 44,66 39,50 42,16 Jegyzett t;ke 21,78 21,98 16,44 15,34 16,64 Eredménytartalék 8,94 17,24 12,39 9,62 9,67 Értékelési tartalék - - 15,29 14,26 15,48 8,14 0,57 0,54 0,28 0,37 - - - - - Kötelezettségek 60,40 59,63 54,85 59,90 56,70 Hosszú lejáratú kötelezettségek 0,32 1,15 0,62 0,62 0,64 Rövid lejáratú kötelezettségek 60,08 58,48 54,23 59,28 56,06 Passzív id;beli elhatárolások 0,74 0,58 0,49 0,60 1,14 Mérleg szerinti eredmény Céltartalék 2. táblázat: A forrásstruktúra alakulása (százalékban) A t%keer%sség értékéb%l

megállapítható, hogy a minimálisan elvárható 30 %-os szintet minden évben meghaladja, értéke 40 % körüli, valamint kedvez%nek min%síthet% arányának növekedése 2001-re. A mérleg szerinti eredmény 1997-ben kimagasló értéket mutat, az azt követ% években viszont aránya 1 % alá esett vissza, ami a vállalkozás jövedelmez%ségének csökkenését mutatja. A saját t%kén belüli arányok átrendez%désében az értékelési tartalék 1999-es megjelenése is közrejátszott, ami teljes egészében a tárgyi eszközök értékhelyesbítéséb%l adódott. A kötelezettségek szinte teljes egészét a rövid lejáratú kötelezettségek teszik ki, a vállalkozás túlnyomó részben rövid lejáratú hitelekb%l finanszírozza beruházásait, a beruházási és fejlesztési hitelek minimális nagyságrendet képviselnek. 17 http://www.doksihu 3.3 A vagyoni helyzet alakulásának elemzése A vállalkozás vagyoni helyzetének vizsgálatakor a következ%ket lehet

elemezni és értékelni: • a tartósan befektetett eszközök fedezettsége, • a tárgyi eszközök fedezettsége, • a saját t%ke növekedése, • a saját t%ke fordulata, • a t%ke hatékonysága. A Vagyonfedezettség I. rávilágít arra, hogy a saját t%ke milyen arányban finanszírozza a befektetett eszközöket. Annál kedvez%bb a mutató értéke, minél nagyobb, mert ez azt jelenti, hogy a befektetett eszközök beszerzéséhez kisebb arányban kellett idegen forrást igénybe venni. Azoknál a vállalkozásoknál, amelyek rendszeresen vesznek igénybe idegen forrásokat, a Vagyonfedezettség II. alkalmasabb a befektetett eszközök fedezetének vizsgálatára, amely a saját t%ke mellett a hosszú lejáratú kötelezettségeket is fedezetként veszi figyelembe. A tárgyi eszközök fedezettsége azt mutatja meg, hogy a saját t%ke mekkora arányban nyújt a tárgyi eszközöket illet%en fedezetet. A mutató értékének minimálisan elvárható szintje 100

%, kedvez%nek 150 % felett mondható. A vagyon forgási sebessége alapján megállapítható, hogy az eszközök hányszor térülnek meg a nettó árbevételben. Kedvez%nek min%sül, ha értéke legalább egy, tehát minimum egyszer megtérüljön egy gazdálkodási év során. A saját t%ke fordulatszáma alapján megállapítható, hogy a saját t%ke – a tartalékokkal együtt vizsgálva – hányszor térül meg a nettó árbevételben. A mutató a jövedelmez%ségi mutatók közé is sorolható, mivel olyan ellentmondásokra is rá lehet világítani, hogy miközben a saját t%ke csökken, javulhat a saját t%ke fordulatszáma az értékesítés változatlan szintje mellett. A saját t%ke növekedése megmutatja, hogy a jegyzett t%kéhez viszonyítva a saját t%ke értékében mekkora változás következett be. Ezt a saját t%ke mérlegsorai befolyásolják alapvet%en. A mutató értéke kedvez%, ha egynél nagyobb, az ennél kisebb mutató értéke t%kevesztésre utal. 18

http://www.doksihu A t%kehatékonyság a vállalkozás eredményességét illet%en jelzés érték& lehet, mivel arról tájékoztat, hogy az egységnyi saját t%ke mekkora adózott eredményt hoz a vállalkozás számára. Ennek hátránya, hogy számos tényez% befolyásolhatja a saját t%ke alakulását Így célszer& lehet a képlet átalakítása, a saját t%ke helyett viszonyítási alapként a jegyzett t%két felhasználni. Az e módon számított érték segítségével a saját t%ke soraiban bekövetkezett változás kisz&rhet%, valamint a t%ke növekedésének mértékére is rámutathat. Megnevezés 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. Vagyonfedezettség I. 109,48 104,43 101,86 101,41 99,97 Vagyonfedezettség II. 110,40 107,74 103,27 103,01 101,48 Tárgyi eszközök fedezettsége Vagyon forgási sebesség (fordulatban) T;ke forgási sebesség (fordulatban) 110,32 105,50 102,76 102,74 102,40 2,97 2,91 2,08 2,23 2,46 7,65 7,32 4,65 5,65

5,84 T;kenövekedés (együttható) 1,78 1,81 2,72 2,58 2,53 T;kehatékonyság 20,95 1,42 1,21 0,71 0,88 3. táblázat: A vállalkozás vagyoni helyzetének alakulása (százalékban) A vállalkozás vagyonfedezettsége a vizsgált id%szak során jelent%sen csökkent, ennek ellenére az öt év alatt a vállalkozás saját forrásai még finanszírozási forrást jelentettek a hosszú távra beszerzett eszközökre. Figyelmeztet% jel a vállalkozás számára, hogy amennyiben a változás üteme és iránya nem változik, a vagyonfedezettségi mutatók értéke könnyen a kritikus 100 % alá csökkenhetnek az elkövetkez% években. A tárgyi eszközök fedezettsége az utolsó három évben viszonylag stabil, állandó, de semmiképpen nem nevezhet% kedvez%nek, ugyanis nem érte el a 150 %-ot. A vállalkozás tárgyi eszköz állományának növekedésének oka els%sorban azok átértékelésében keresend%. A vállalkozásnál az összes eszköz az árbevételben évente

több, mint kétszer térül meg, meghaladva az évenkénti minimális egyszeri fordulatot. A mutató értékének 1999-ig tartó csökkenésének, valamint az ezt követ% fokozatos növekedésének oka a nettó árbevétel és az eszközök állományának ellentétes irányú változása. A saját t%ke fordulata a nettó árbevételben stabilnak mutatkozik, mivel jóval egy fölött figyelhet% meg. 19 http://www.doksihu Kedvez% változások figyelhet%k meg a saját t%ke növekedési mutató esetén. Az értékelési tartalék 1999. évi megjelenésének köszönhet% els%sorban a mutató értékének növekedése, amely azóta ugyan kissé csökkent, de így is kedvez%nek mondható, mivel egyt%l jóval eltér felfelé. Ezek alapján megállapítható, hogy a vállalkozásnál nem következett be vagyonvesztés. A saját t%ke eredménytermel% képessége nagyot esett 1997-r%l a további évekre, aminek oka az adózott eredmény nagyfokú csökkenése. Az utóbbi két évben már az

1 %-ot sem érte el, amely messze elmarad a magyar 10-11 %-os átlagtól. 3.4 A pénzügyi helyzet alakulásának átfogó elemzése A pénzügyi helyzet vizsgálata során elemezhetjük a vállalkozás likviditási, valamint eladósodottsági helyzetét. Ennek segítségével rávilágíthatunk a finanszírozhatóság mikéntjére, a fizet%képesség alakulására. A likviditási helyzet vizsgálata: A likviditás sz&kebb értelemben az eszközök pénzzé válthatóságát jelenti, tágabb értelemben a pénzszerzés lehet%ségét is magában hordozza. Az a vállalkozás, amely a forgóeszközöket illet%en konzervatív politikát folytat, tehát a rövid lejáratú kötelezettségekhez képest magasabbak a készletei, liberális a hitelezési politikája, sok a pénzeszköze, vannak forgatható értékpapírjai, likvidebbnek tekinthet%, mint a szigorúbb politikát követ% vállalkozás. Nagyobb likviditás mellett nagyobb a cég mozgástere, döntési szabadsága,

ami a forgóeszközök tartási költségeinek növekedésével jár. Ezzel szemben a likviditás hiánya a vállalkozás mozgásterének sz&külését, a választás szabadságának a hiányát jelenti. Egy cég likviditásának képessége azt jelenti, hogy fizetési kötelezettségeinek minden id%pontban, a megkövetelt határid%re eleget tud tenni. A likviditás vizsgálatára az egyes mutatók mellett, melyek a vállalkozás pénzügyi stabilitását tükrözik és arról adnak számot, hogy a vállalkozás milyen könnyen tud pénzhez jutni, alkalmas a már elkészített mérleg adataiból összeállított likviditási mérleg is, ahol az egyes eszközök pénzzé tehet%ség, a források pedig lejárati id%tartam szerint osztályozandók, és az egyes osztályok összehasonlítása révén a likviditási hiány vagy többlet megállapítható. 20 http://www.doksihu A likviditás mérésére a gyakorlatban többféle mutató használatos. Az általános likviditási

mutató számítása során a forgóeszközök teljes állományát kell viszonyítani a kötelezettségekhez, tehát a vállalatnál fellelhet% rövid- és hosszú lejáratú kötelezettségek összegéhez. A vállalat fizet%képességét is jellemzi a mutató, ugyanakkor a cég pillanatnyi pénzügyi helyzetének megítélésére nem alkalmas. Kedvez%, ha a forgóeszközök minél nagyobb arányban fedezik a kötelezettségeket. A rövid távú likviditási mutató I. azt mutatja, hogy a különböz% likviditási forgóeszközök összege a rövid távú kötelezettségek mekkora részét fedezik. Fontos a forgóeszközök összetételének vizsgálata a likviditás mértéke szempontjából. A mutató értéke kedvez%, ha 100 %-nál nagyobb, a nemzetközi gyakorlatban viszont a 200 %-nál nagyobb érték tekinthet% kielégít%nek. A rövid lejáratú likviditási mutató II. azt jelzi, hogy a követelések kivételével mekkora fedezetet nyújtanak a forgóeszközök a rövid

lejáratú kötelezettségeket illet%en, míg a rövid távú likviditási mutató III. a cég gyors teljesítését mutatja, ez a mutató a forgóeszközökön belül a pénz-, valamint az értékpapírállományt veszi figyelembe. A gyorsráta mutató esetében a készleteket figyelmen kívül kell hagyni a forgóeszköz állományából, majd ezt viszonyítani a rövid lejáratú kötelezettségekhez. Megmutatja, hogy a leglikvidebb eszközök milyen fedezettséget nyújtanak a rövid távú kötelezettségekre. Kedvez%, ha értéke 160-180 % között mozog. A hitelfedezettségi mutató jelzi, hogy a cég követelései fedezetet biztosítanak-e tartozásaira. Értéke akkor kedvez%, ha 100 %-nál magasabb, vagyis a vállalkozással szembeni adósok nagyobb összeggel tartoznak, mint a cég a hitelez%nek. A vev%k átlagos átfutási ideje azt mutatja, hogy a vev%állomány hány napi értékesítési árbevételnek felel meg. A mutató értékét a kötött szállítási

szerz%désekhez kell igazítani Amennyiben a vállalkozás megváltoztatta a fizetési határid%ket, akkor ennek torzító hatása érvényesülhet, mivel úgy t&nhet, hogy javult a vev%k fizetési fegyelme, ám a követelések mégsem egyenlít%dnek ki gyorsabban. Konszernen belüli értékesítés esetén figyelembe veend% a kapcsolt-, illetve az egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szembeni követelés is az esetleges torzulások elkerülése végett. Hazai gyakorlatban futamid%nek, nemzetközi gyakorlatban beszedési id%nek nevezhet% a mutató. A szállítók átlagos átfutási ideje a szállítónak történ% tartozások nagyságrendjét jelzi napokban, és a vállalkozás fizetési fegyelmér%l ad tájékoztatást. A vizsgálat szempontjából a kiindulópont a szállítási szerz%désekben kikötött határid%. Konszernen belüli beszerzés esetén figyelembe kell venni a kapcsolt-, illetve az egyéb részesedési viszonyban lev% 21 http://www.doksihu

vállalkozásokkal szembeni tartozásokat is. A vev%állomány hasonló tartalmú mutatójával való összehasonlítás utalhat a cég fizet%képességének alakulására, ha azt meghaladja, kedvez%nek min%síthet%, mivel ilyen esetekben vélelmezhet%, hogy a vállalkozás a vev%állomány egy részét a szállítói tartozásokkal finanszírozza. A dinamikus likviditási mutató megmutatja, hogy az alaptevékenységb%l származó jövedelem mekkora fedezetet nyújt a rövid lejáratú kötelezettségek állományára. A mutató értéke a nemzetközileg 50 %-nál nagyobb a jól m&köd% vállalatoknál. A hosszú távú likviditási mutató arról tájékoztat, hogy az üzleti tevékenység eredménye mennyire fedezi az összes kötelezettséget. Els%sorban a hitelez%k tájékoztatására szolgál, hogy mennyire biztos a befektetésük. A mutató értéke 30 % felett már kedvez%nek min%síthet%. Megnevezés 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. Általános likviditási mutató

101,49 100,00 99,67 101,05 98,36 Rövid távú likviditás I. 102,04 101,97 100,80 102,11 99,48 Rövid távú likviditás II. 46,43 41,67 34,07 32,67 37,08 Rövid távú likviditás III. 8,02 2,80 3,89 5,76 5,20 Gyorsráta 63,63 63,10 70,63 75,21 67,60 Hitelfedezettség 55,31 59,14 65,98 68,72 61,69 Vev;k átlagos átfutási ideje (nap) 37,37 36,71 53,73 56,86 42,32 Szállítók átlagos átfutási ideje (nap) 31,44 27,68 41,87 40,67 29,36 Dinamikus likviditási mutató 31,98 10,76 11,53 7,68 4,38 Hosszú távú likviditási mutató 31,81 10,55 11,40 7,60 4,33 4. táblázat: A vállalkozás likviditási mutatóinak alakulása (százalékban) A számított értékekb%l az alábbi következtetések tehet%k: Elmondható, hogy a vállalkozás likviditási helyzete nem nevezhet% ideálisnak, a mutatók értékeinél fokozatos csökkenés figyelhet% meg, és nem érik el a minimálisan elvárható szinteket. Az arányok további

csökkenése esetén akár súlyos likviditási problémák is felmerülhetnek. A gyenge likviditást támasztja alá az általános likviditási mutató, melynek értéke 2001-ben a minimálisan elvárható 100 % alá esett, hasonlóan a rövid távú likviditási I. mutatóhoz 22 http://www.doksihu A rövid távú likviditási II. mutatóról megállapítható, hogy 2000-ig fokozatosan csökkent, ami els%sorban a követelésállomány és a rövid lejáratú kötelezettségek fokozatos emelkedésének volt köszönhet%, az ezt követ% évben viszont megfordult a tendencia, s javulás következett be. Az 1997-ben viszonylag magas pénzállomány miatt a rövid távú likviditás III. mutató 8 % körüli értéket mutatott, majd egészen 1999-ig csökkent. A 2000 évi javulás a forgatási célú hitelviszonyt megtestesít% értékpapíroknak köszönhet% els%sorban. A gyorsrátához hasonlóan a hitelfedezettségi mutató értékei is kedvez%tlenek, mivel jóval elmaradnak a

minimálisan elvárható optimális értékekt%l. A vállalkozásnál a követelések, els%sorban a vev%követelések 2000-ig nagyobb ütemben növekedtek a kötelezettségeknél, azonban 2001-re a követelések nagyobb arányú csökkenése következett be, ami lényegében a vev%követelések sz&külésének köszönhet%. A vizsgált id%szakban a vev%k és a szállítók átfutási ideje kedvez%tlenül alakult a vállalkozásnál. A cég számára az ideális eset az lenne, ha a szállítók átfutási ideje magasabb lenne, mint a vev%k átfutási ideje. Ebben az esetben a vev%kt%l kapott pénz fedezetet nyújtana a vállalat szállításból ered% kötelezettségeire. Jelen esetben ez pont fordítva van, valamint az átfutási id%k közti különbségek is kedvez%tlenül alakultak. 1997-r%l 2000-re a vev%k átfutási ideje 37 napról 57 napra n%tt, a szállítók átfutási idejének 31 napról 41 napra emelkedése mellett. Ez a növekedés rendkívül kedvez%tlen, hiszen a

vállalat el%bb kifizette kötelezettségeit, minthogy a vev%k fizették volna kötelezettségüket, így a vállalat a fennmaradó napokat kénytelen volt rövid lejáratú hitelekb%l fedezni. Ezzel együtt n%tt a vállalat azon kockázata, hogy elesik a jogos követeléseit%l, s a vev%k romló fizetési morálja veszélyeztette a cég pénzügyi helyzetét is. A vev%k átfutási idejét befolyásolta az export fizetések késedelme, valamint az árváltozások közlése is többek között. A multinacionális áruházláncok megjelenése a fizetési határid%kre is kedvez%tlenül hatott, mert a korábbi határid%khöz képest 30-35 napra n%ttek. A „multik” megjelenése életre hívta a beszerzési társulásokat, amelyeket többségében sok kis és közepes forgalmú bolt alkot. Ezek az üzletek korábban 8-14-20 napos fizetési határid%n belül fizettek, de miután a beszerzési társulás tagjai lettek, 30-35 napos határid%t tudtak kiharcolni. A fizetési fegyelem a kis

boltoknál is gondot okoz, s mivel a vállalat ügyfélállományának nagy részét teszik ki, ezért a fizetési fegyelmük is befolyásolta az átfutási id%k kedvez%tlen alakulását. 2001-re a vev%k és a szállítók átfutási ideje egyaránt több mint 10 nappal csökkent, amelynek oka, hogy a vev%k és a szállítók állománya csökkent, miközben az értékesítési árbevétel és az anyagjelleg& ráfordítások állandónak mutatkoztak. A további javulás 23 http://www.doksihu érdekében a cégnek törekednie kell a fizetési határid%k pontos betartatására és a szerz%dések megkötésekor számára minél kedvez%bb, rövidebb fizetési határid%k kiharcolására. A dinamikus likviditási mutató és a hosszú távú likviditási mutató vizsgálatakor kiderül, hogy az alaptevékenységb%l származó jövedelem egyre kevésbé nyújt fedezetet a rövid lejáratú kötelezettségekre, illetve a teljes kötelezettség állományra. Ennek oka els%sorban az

üzleti tevékenység eredményének nagyfokú visszaesése az 1997. év után E két mutató értékei alapján is megállapítható, hogy a cég likviditási problémákkal nézhet szembe az eredményesség javulásának elmaradása esetén a következ% években. Az eladósodottság vizsgálata: Az egy évet meghaladó, hosszú lejáratú tartozásokon a vállalat adósságállománya értelmezhet%. Az adósságállomány többirányú elemzése is elképzelhet%, egyrészt tartós, állandó t%keelemek összegével célszer& összehasonlítani, másrészt az adósságszolgálat fedezetét kell vizsgálni. Az adósságállományra vonatkozó elemzés során az alábbi mutatók számíthatók: • az eladósodottság mértéke, • a nettó eladósodottság, • az adósságszolgálati mutató. A vállalkozás megítélésében fontos szerepet játszik az eladósodottság mértéke. A mutató az adósságállomány és a saját t%ke összhangját vagy éppen annak hiányát

hivatott megjeleníteni. Hazai viszonylatban a 150-180 %-os, a nemzetközi gyakorlatban a 200-300 %-os értékek nevezhet%k kedvez%nek. A nettó eladósodottság azt jelzi, hogy a kinnlev%ségekkel csökkentett kötelezettségek mekkora részét teszik ki a saját t%kének. E mutató azt feltételezi, hogy a követelések pénzügyileg el%bb realizálódjanak, mint ahogy a kötelezettségeket teljesíteni kell. A mutató minél kisebb értéke kedvez%, elfogadható a 20 % körüli érték, ami a magyar ipari átlagot foglalja magában. Az adósságszolgálati mutató arra világít rá, hogy a vállalkozásnál képz%d% szabadon felhasználható jövedelem milyen mértékben fedezi a hosszú lejáratú kötelezettségek állományát. 24 http://www.doksihu A számított értékek alapján a vállalat különböz% besorolást kaphat: • I. osztályú adós, ha 140 %-nál magasabb, • II. osztályú adós, ha 120-140 % között helyezkedik el, • III. osztályú adós, ha

120 %-nál kisebb a mutató értéke A mutató általában a banki gyakorlatban a hitelképesség vizsgálatánál használatos. Megnevezés 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. Eladósodottság mértéke 64,33 66,73 81,42 65,95 74,35 Nettó eladósodottság 69,47 61,24 41,78 47,43 51,52 Adósságszolgálati mutató 3 669 518 818 703 703 5. táblázat: Az adósságállományra vonatkozó mutatók (százalékban) Az eladósodottság mértéke mutató értékei alapján megállapítható, hogy messze elmaradnak az optimálisan elvárható szintt%l, tehát a saját t%ke állománya alacsony mértékben fedezi a kötelezettségeket. Az 1999 évi majdnem 15 %-os javulás els%sorban az értékelési tartalék megjelenésének köszönhet%. 2000-re viszont a kötelezettségek nagy arányú növekedése miatt visszaesett az 1998. évi szint alá Némi javulás ugyan a kötelezettségek csökkenésének következtében 2001-re megfigyelhet%, de még így sem kielégít% a

74,35 %-os érték. A vállalkozás nettó eladósodottsága sem fest kedvez%bb képet. Az 1999-ig tartó javulás oka az, hogy a követelések nagyobb arányban növekedtek a kötelezettségekhez képest, viszont az utolsó két évben a vállalat kinnlev%ségei jobban besz&kültek tartozásaival szemben. Az adósságszolgálati mutató minden évben 140 % feletti, így ez alapján a vállalkozás I. osztályú adósnak min%síthet%. Az 1997-es eredmény kiemelked% adatai után az MSZE szerényebb képet mutat a további négy év során, ennek köszönhet% els%sorban a mutató csökkenése. A mutató magas értékei alapvet%en a hosszú lejáratú kötelezettségek alacsony értékeinek köszönhet%, mivel a vállalkozás beruházásait els%sorban a rövid lejáratú kötelezettségekb%l, valamint a saját t%kéb%l finanszírozza. 25 http://www.doksihu % 90,00 80,00 70,00 60,00 Eladósodottság mértéke 50,00 Nettó eladósodottság 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00 1997.

1998. 1999. 2000. 2001. é vek 2. ábra: Az eladósodottság mértéke és a nettó eladósodottság alakulása 3.5 Az egyes mérlegtételek részletes elemzése Az egyes eszköz- és forrástételek vizsgálatánál a következ%k elemezhet%k és értékelhet%k: • tárgyi eszközök, • anyagok, • befejezetlen termelés és félkész termékek, • késztermékek, • áruk, • pénzeszközök, • saját t%ke. A tárgyi eszközök azok az anyagi eszközök, amelyek tartósan, közvetlenül szolgálják a vállalkozás tevékenységét. A tárgyi eszközök vizsgálatakor elemezhet% a használhatósági fok. Ennek alapján – függetlenül az állomány változásától – azt mutathatjuk ki, hogy a valósnak tekinthet%, le nem írt (nettó) érték milyen hányadát képezi az aktiválási (bekerülési) értéknek. A számítás elvégzéséhez szükséges adatok közül csak a nettó érték 26 http://www.doksihu található a mérlegben, a többi

információ a kiegészít% mellékletb%l, vagy a f%könyvi kivonatból veend%. Az átlagos anyagtárolási id% azt fejezi ki, hogy átlagosan hány napi anyagköltségnek megfelel% az anyagkészlet. Hasonlóképpen értelmezhet% az áruk átlagos tárolási ideje, ami megmutatja, hogy az áruk hány napi ELÁBÉ-nak felelnek meg. A befejezetlen termelés és félkésztermékek, illetve a késztermékek tárolási ideje esetén a közvetlen termelési költség az a jellemz%, amelynek változása leginkább befolyásolhatja állományuk alakulását. A közvetlen termelési költség értéke az értékesítés közvetlen elszámolt önköltségét és az aktivált saját teljesítmények értékét foglalja magába. A forgóeszközök legfontosabb csoportját fizet%képesség szempontjából a pénzeszközök képezik. A választott jellemz% ez esetben célszer&en az értékesítés nettó árbevétele A pénzeszközök nagysága mutató jól jelzi azt, hogy a készpénzállomány

hány napi értékesítési árbevételnek felel meg. A saját t%ke a vállalkozás vagyonának saját forrása, amelyet a tulajdonosok véglegesen bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére, s részét képezi a m&ködés során elért társaságiadó és osztalékfizetés utáni „tiszta” eredmény is. Kiemelt elemzési feladat lehet a saját t%ke bels% szerkezete alakulásának értékelése, továbbá az egyes elemek el%z% évhez viszonyított összehasonlító elemzése. Megnevezés Tárgyi eszköz használhatósági fok (%) Átlagos anyagtárolási id; (nap) Befejezetlen termelés futamideje (nap) Késztermékek átlagos tárolási ideje (nap) Áruk átlagos tárolási ideje (nap) Pénzeszközök nagysága (nap) 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 72,26 65,85 69,51 63,81 60,26 15,27 9,94 9,81 10,13 10,38 1,28 0,84 0,96 0,53 0,37 20,82 21,52 24,62 20,61 22,82 2,37 3,91 5,79 16,71 2,87 5,92 2,05 3,71 2,28 4,09 6. táblázat: Az egyes

mérlegtételek részletes elemzése 27 http://www.doksihu A számított mutatók alapján megállapítható a tárgyi eszközök használhatóságának fokozatos csökkenése, ami a tárgyi eszközök elöregedését mutatja, ezért egyre inkább szükséges az új befektetések növekv% intenzitása. Az egyes készletfajták értékelésekor figyelembe kell venni a vállalkozás élelmiszeripari tevékenységét. Ezek alapján elmondható, hogy a mutatók átlagosan elfogadott értékeket mutatnak az áruk átlagos tárolási idejének 2000-es majdnem 17 napos értékét%l eltekintve. Ennek oka az áruk állományának magas, valamint az eladott áruk beszerzési értékének alacsony adataiban keresend%. A pénzeszközök 2 és 6 nap közötti nagysága a vizsgált id%szak során alacsony, melynek oka a viszonylag nagy 1 napi értékesítési árbevételnek tulajdonítható. A saját t%ke elemzésekor kiderül, hogy alapt%ke emelésre az évek során nem került sor, a jegyzett

t%ke végig ugyanakkora. Az értékelési tartalék 1999 évi megjelenése teljes egészében a tárgyi eszközök átértékeléséb%l adódott. nap 30,00 Átlagos anyagtárolási id% (nap) 25,00 Befejezetlen termelés futamideje (nap) 20,00 Késztermékek átlagos tárolási ideje (nap) 15,00 Áruk átlagos tárolási ideje (nap) 10,00 5,00 0,00 1997. 1998. 1999. 2000. 3. ábra: Az egyes készletfajták elemzése 28 2001. év http://www.doksihu 4. A JÖVEDELMEZMSÉG ALAKULÁSÁNAK ÁTFOGÓ ELEMZÉSE Egy vállalat gazdálkodása akkor tekinthet% jövedelmez%nek, ha egy bizonyos id%tartamot vizsgálva az értékesítés nettó árbevétele, az egyéb, valamint a pénzügyi és a rendkívüli bevételei meghaladják az értékesítés költségeit és ráfordításait, így adózás el%tti eredménye nyereség. A jövedelmez%ségi mutatók az üzleti kockázatot mérik és a vállalat m&ködésének eredményességét fejezik ki. A jövedelmez%ség kifejezése

lehetséges forintban vagy százalékban. A jövedelmez%ség átfogó elemzése során az egyes eredménykategóriákat valamilyen vetítési alaphoz viszonyítjuk, ez • min%sít% jelleg& elemzés, a jövedelmez%ség szintjének alakulására vonatkozóan jelzi a jövedelemtermel% képesség változását, • lehet%séget biztosít összehasonlításra más vállalkozások, ágazati átlagok adataival, • a jövedelmez%ség tendenciaszer& elemzéséhez megteremti a lehet%séget, • tájékoztatást nyújt a felhasználóknak az eredmény változásáról a számviteli beszámolóban. A jövedelmez%ség számításánál az eredménykategóriákat viszonyítjuk valamelyik vetítési alaphoz, ezért az alapképlet: Eredménykategória Vetítési alap Jövedelmez%ség = Mind az eredménykategóriák, mind pedig a vetítési alapok a vállalkozás saját döntése alapján célszer&en választandók. A jövedelmez%ségi helyzetre, a jövedelemtermel% képességre

vonatkozóan egyetlen mutató alapján nem lehet (de nem is célszer&) messzemen% következtetéseket levonni. A jövedelmez%ség színvonalának értékelésekor a statikus állapot helyett fontosabb a tendenciaszer& értékelés. 29 http://www.doksihu A számvitelr%l szóló törvény el%írása és szelleme szerint a vállalkozásnak a jövedelmez%ség alakulását be kell mutatnia a kiegészít% mellékletben, s b%vebben az üzleti jelentésben is. Ehhez pedig nem véletlenszer&en, hanem célszer&en megválasztott mutatókra van szükség. A jövedelmez%ség számítása során figyelembe vehet% eredménykategóriák: • értékesítés bruttó eredménye, • az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, • a szokásos vállalkozási eredmény, • az adózott eredmény, • a mérleg szerinti eredmény. Vetítési alapként számításba jöhetnek: • az értékesítés nettó árbevétele, • az értékesítés nettó árbevétele + egyéb

bevételek, • az értékesítés nettó árbevétele + egyéb bevételek + pénzügyi m&veletek bevétele, • az értékesítés nettó árbevétele + összes bevétel, • a saját t%ke összege, • a jegyzett t%ke összege, • a személyi jelleg& ráfordítások, • a bérköltség, • a vállalat átlagos állományi vagy dolgozói létszáma, • a befektetett eszközök nettó értéke és a készletek együttes összege. A jövedelmi helyzet elemzése során a következ%, a jövedelmez%séget közvetlenül kifejez% mutatókat vizsgálhatjuk: • átlagos fedezeti hányad, • árbevételarányos jövedelmez%ségi mutatók, • t%kearányos jövedelmez%ségi mutatók, • él%munkaarányos jövedelmez%ségi mutatók, • eszközarányos jövedelmez%ségi mutatók. 30 http://www.doksihu 4.1 Átlagos fedezeti hányad A fedezeti hányad a fedezeti összeg és az értékesítési árbevétel arányát fejezi ki. Els%sorban ez a

vállalkozáson belül érdemel figyelmet. A fedezeti hányad bár sok vállalkozásnál mutatkozik ígéretesnek, az árbevételarányos adózás el%tti eredmény mégis szerény mérték&. Ennek oka a rendkívüli eredmény általában csökken% hatása vagy a közvetett költségek magas aránya lehet. Megnevezés Átlagos fedezeti hányad 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 25,15 26,71 28,27 25,62 25,00 7. táblázat: Az átlagos fedezeti hányad (százalékban) A bruttó jövedelmez%ség alakulásából megállapítható, hogy az 1999-ig tartó dinamikus b%vülés oka az értékesítés közvetlen költségeinek nagyobb arányú csökkenése a nettó árbevételhez képest. Az ezt követ% két év ellentétes tendenciájának köszönhet%en viszont a mutató értéke 25 Ft-ra sz&kült. 4.2 Árbevételarányos jövedelmez;ségi mutatók Az árbevételarányos jövedelmez%ségi mutatók a jövedelmez%ség legfontosabb mutatói, melyek megmutatják, hogy a vállalat

különböz% bevételeinek egységével mekkora eredményt realizált. Az egységnyi nettó árbevételre jutó üzemi (üzleti) tevékenység eredménye a kiemelked%en m&köd% vállalkozásoknál 8-10 %, míg a jól prosperáló élelmiszeripari vállalatoknál 3-5 %. Megnevezés Árbevételarányos jövedelmez;ségi mutató I. Árbevételarányos jövedelmez;ségi mutató II. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 6,47 2,16 3,01 2,04 1,00 3,70 0,39 0,39 0,17 0,16 8. táblázat: Árbevételarányos jövedelmez%ségi mutatók (százalékban) 31 http://www.doksihu A mutatók alacsony érték&ek, és megállapítható, hogy az értékesítés nettó árbevételéhez képest a vállalkozás további bevételei nem számottev%ek, viszont mind az üzemi tevékenység eredménye, mind a szokásos vállalkozási eredmény jelent%sen csökkent, ami a különböz% költségek és ráfordítások növekedésének köszönhet%. 4.3 T;kearányos jövedelmez;ségi mutatók A

t%kearányos jövedelmez%ségi mutatók esetén vizsgálható az egységnyi saját t%kére jutó üzemi (üzleti) eredmény, valamint a t%kearányos adózott eredmény, azaz a ROE mutató. A t%kearányos adózott eredmény a jövedelmez%ség mérésének igen gyakran használt mutatója, mert • a vállalkozás menedzsmentjének érdekeltségi rendszerével igen szoros kapcsolatban van, • az osztalékfizetési képességre, illetve a lehetséges maximális t%kegyarapodáshoz ad információkat, • a nemzetközi gyakorlatban használják vállalkozások összehasonlítására. A maximális osztalékfizetési képességet is ki lehet fejezni a mutatóval, ez esettben viszonyítási alapként a saját t%ke helyett a jegyzett t%ke szerepeltetend%. Megnevezés T;kearányos üzleti eredmény T;kearányos adózott eredmény 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 49,44 15,81 14,00 11,52 5,82 20,95 1,42 1,21 0,71 0,88 9. táblázat: T%kearányos jövedelmez%ségi

mutatók (százalékban) A t%kearányos jövedelmez%ség esetén is romlás tapasztalható, így a t%kegyarapodás, illetve az osztalékfizetés lehet%ségei korlátozottak a vizsgált id%szakban. A saját t%ke 1999 évi emelkedése az értékelési tartaléknak köszönhet%en csak kis mértékben tudta kompenzálni a vállalkozás eredményességének csökkenését, aminek köszönhet%en a mutatók értékei 2001-ben rendkívül alacsony értékeket mutatnak. 32 http://www.doksihu 4.4 Él;munkaarányos jövedelmez;ségi mutatók Az él%munkaarányos jövedelmez%ségi mutatók sorában vizsgálható az egy f%re jutó adózott eredmény, valamint az él%munkaráfordítás arányos jövedelmez%ség, ami megmutatja, hogy egységnyi személyi jelleg& ráfordítással mekkora üzemi (üzleti) eredmény érhet% el. Megnevezés 1 f;re jutó adózott eredmény (EFt/f;) Él;munkaráfordítás arányos jövedelmez;ség (%) 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 269,82 19,03 26,14

15,11 19,23 68,65 21,08 26,91 18,45 8,24 10. táblázat: Él%munkaarányos jövedelmez%ségi mutatók A vállalkozásnál az 1997-es évr%l 1998-ra az egy f%re es% adózott eredmény nagyon visszaesett, amelynek oka a vállalkozás eredményének nagyfokú romlása. Igaz, hogy a vállalati létszám csökken% tendenciát mutat évr%l évre, de a mutató értéke így sem tudta megközelíteni az 1997. évit, mivel az eredmény nem javult jelent%s mértékben, bár megfigyelhet%, hogy a 2001-es adózott eredmény magasabb az el%z% évinél, melyet kisebb létszámmal sikerült el%állítani. Egységnyi személyi jelleg& ráfordítás egyre kevesebb üzemi (üzleti) eredményt képes el%állítani, minek oka alapvet%en a ráfordítások, termelési költségek szintjének emelkedése. 4.5 Eszközarányos jövedelmez;ségi mutatók E mutatók esetében célszer&en választott eredeménykategóriát viszonyítunk az eszközök meghatározott csoportjához, alakulások az

eszközök jövedelemtermel% képességére ad jelzéseket, remélhet%en növekedést mutatva. Vizsgálható itt az egységnyi összes eszközre jutó üzleti eredmény, illetve adózott eredmény, mely eszközmegtérülési mutatónak (ROI) nevezhet%. 33 http://www.doksihu Az eszközarányos adózott eredményt befolyásolja: • egyrészt az értékesítés (adózott) jövedelmez%ségének alakulása, • másrészt az eszközök forgási sebességének változása. Az eszközarányos jövedelmez%ség elemzése elengedhetetlenül fontos, mind a korábbi évekhez hasonlító dinamikus elemzés során, mind pedig más vállalkozásokkal történ% összehasonlításkor. Megnevezés Egységnyi összes eszközre jutó üzemi eredmény 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 19,21 6,29 6,25 4,55 2,45 8,14 0,57 0,54 0,28 0,37 Eszközmegtérülési mutató 11. táblázat: Eszközarányos jövedelmez%ségi mutatók (százalékban) Az eszközök jövedelemtermel% képessége

nagyon visszaesett, azaz a vállalkozás egységnyi er%forrással egyre alacsonyabb jövedelmet biztosított, a ROI mutató értéke a legutolsó négy év során 1 % alatt maradt. % 80,00 70,00 T %kearányos üzleti eredmény 60,00 Él%munkaráfordítás arányos jövedelmez%ség 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. évek 4. ábra: A t%kearányos üzleti eredmény és az él%munkaráfordítás arányos jövedelmez%ség 34 http://www.doksihu 5. A VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG HATÉKONYSÁGÁNAK ELEMZÉSE A jövedelmez%ség alakulása mellett a vállalkozások hatékonyságának elemzése a legfontosabb feladat, amely a vállalkozás vonatkozásában a vállalati tevékenység gazdaságosságát kívánja kifejezni. Ennek érdekében azt vizsgálja, hogy a felhasznált er%források egységnyi mennyiségére mekkora hozam jut. Az általános képlet: Gazdasági hatékonyság = Hozam Er%forrás Az egyes elemzési változásoknál szükség

lehet a képlet reciprokára, vagyis: Gazdasági hatékonyság = Er%forrás Hozam A hatékonyság vizsgálható a nemzetgazdaság szempontjából és a vállalkozás szempontjából, s%t a vállalkozáson belül (önelszámoló) egységek szintjén is. A hatékonyságot nem lehet egyetlen mutatóval mérni, ennek színvonalára, fejl%désére csak a mutatók rendszere adhat jó megközelítést. Hozammutatók: A hozam- vagy teljesítménymutatók az értékesítést, a bruttó és az anyagmentes termelést, a nemzeti jövedelemhez és a makroszint& tiszta jövedelemhez való hozzájárulást mérik. A bruttó termelési érték a vállalkozás teljes hozamértékét jelenti a tárgyid%szakban. Ez a termel%tevékenységnél jelentkezik els%sorban, de – mint a kereskedelemben is – az értékesítés nettó árbevételét az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozási teljesítményekkel csökkenteni kell. A saját el%állítási eszközök értékét is

figyelembe kell venni, ez egy olyan hozamot jelent, amely egy lassúbb folyamat eredményeként a következ% évek ráfordításaiban jelenik meg. A bruttó termelési érték alapján, azt az anyagjelleg& ráfordítások összegével csökkentve számolható az anyagmentes termelési érték. Azonban az anyagjelleg& ráfordításokból itt 35 http://www.doksihu már csak az anyagköltség és az igénybevett anyagjelleg& szolgáltatások veend%k figyelembe. A nettó termelési érték közelít%leg méri a vállalkozásnak a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulását. A hatékonyságvizsgálat és a munkatermelékenység elemzésének egyik legfontosabb mutatója, mivel számszer&síti a vállalkozás által létrehozott új értéket. A bruttó munkajövedelemb%l és a realizált tiszta jövedelemb%l tev%dik össze. A tiszta jövedelem a nettó termelési értéknek a bérköltségt%l és a személyi jelleg& egyéb kifizetésekt%l megtisztított részét

képezi. A hozzáadott érték a nemzetgazdasági számításokban alkalmazott mutatók közül a bruttó hazai termék vállalkozásszint& megfelel%je. A vállalkozási pénzjövedelem a vállalkozásnál realizált nettó pénzjövedelmet jelenti. Az adózott nyereség és az értékcsökkenési leírás éves összegéb%l tev%dik össze. Ez utóbbi a tárgyid%szakban ugyan nem jár pénzkiadással, de jövedelmez% tevékenység esetén az árbevételb%l megtérül, vagyis pénzeszközzé válik. A vállalkozás pénzjövedelme a vállalkozás fejlesztésére fordítható pénzeszköz legf%bb alkotója. Megnevezés 1997. 1998. 9 794 468 9 600 262 9 267 271 10 883 075 10 807 502 Anyagmentes termelési érték 1 597 777 1 369 641 1 355 648 1 469 677 1 747 161 1 464 271 1 183 747 1 147 340 1 266 568 1 559 289 Tiszta jövedelem 788 982 469 508 378 655 390 215 573 417 Hozzáadott érték 1 455 974 1 244 331 1 314 179 1 443 114 1 563 944 417 628 205 498

233 189 217 029 204 754 Bruttó termelési érték Nettó termelési érték Vállalkozási pénzjövedelem 1999. 2000. 2001. 12. táblázat: A vállalat hozammutatóinak alakulása (ezer forintban) A kiszámított értékekb%l megállapítható, hogy a vállalkozás hozamai a vállalkozási pénzjövedelem, valamint a hozzáadott érték kivételével 1999-ig csökkentek, az azt követ% két évben viszont javulás figyelhet% meg. A vállalkozási pénzjövedelem igen magas visszaesése az 1997. évet követ%en els%sorban az eredmény nagyfokú romlásának következménye, ami a fejlesztésre fordítható pénzeszközök csökkenését vonta maga után. E mutató értéke több mint felére esett vissza a vizsgált id%szakban. Az adózás el%tti eredmény majdnem 320.000 EFt-os visszaesésére vezethet% vissza a hozzáadott érték 36 http://www.doksihu mutató romlása 1997-r%l 1998-ra. Az ezt követ% években viszont fokozatos emelkedése figyelhet% meg a mutatónak,

amelynek a személyi jelleg& ráfordítások, azon belül is a bérköltségek dinamikus növekedése az oka. A hozammutatókból is megállapítható, hogy a vállalkozás hatékonysága 1997-r%l 1998-ra jelent%sen romlott, mivel miközben a tiszta jövedelem több mint 40 %-kal, addig a bruttó termelési érték csak kevesebb mint 2 %-kal esett vissza. 2000-ben a ráfordítások átlagon felüli növekedését mutatja, hogy a bruttó termelési érték növekedése volt a legnagyobb, valamint ezt támasztja alá, hogy a ráfordításoktól mentes hozamérték, a tiszta jövedelem növekedése a legcsekélyebb. Nagyfokú hatékonyság javulás következett be 2001-ben, ezt mutatja a tiszta jövedelem 47 %-os emelkedése is a bruttó termelési érték stagnálása mellett. Ráfordításmutatók: A ráfordítások a gazdaságosság másik f% tényez%jeként kiemelked%en fontos területet jelentenek a vállalkozások elemzése során. E kérdéskörben vizsgálandó: • az

összes termelési költség, • az él%munkaráfordítás értéke, • a vállalkozásnál foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma, • a termelésben lekötött tárgyi eszközök átlagos nettó értéke, • a lekötött eszközök nettó értéke. Az összes termelési költség alakulásából, összehasonlítva az árbevétellel, illetve a hozammutatókkal, következtethet% az adott vállalkozásnál lev% er%forrás-felhasználás hatékonyságának színvonala. A jövedelmez%ség alakulása akkor kedvez%, ha a hozamok jobban n%ttek, mint a ráfordítások, ellenkez% esetben a hatékonyság csökkenése következik be. Az átlagbérek alakulása látható az él%munkaráfordítás és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának összehasonlítása esetén. A lekötött eszközök birtoklása esetén a vállalkozás egyúttal pénzt köt le, valamint ezek az eszközök költségtényez%ként is jelentkeznek. 37 http://www.doksihu Megnevezés

1997. Összes termelési költség 1998. 1999. 10 166 139 10 126 769 2000. 2001. 9 728 830 11 243 572 11 520 766 Él;munkaráfordítás Foglalkoztatottak átlagos létszáma (f;) 675 289 714 239 768 685 876 353 985 872 1 053 1 030 952 921 878 Lekötött tárgyi eszközök 1 134 800 1 248 880 1 250 816 1 129 565 1 119 775 Lekötött összes eszköz 1 940 209 2 034 880 2 007 339 1 919 921 1 935 971 13. táblázat: A vállalkozás ráfordításmutatóinak alakulása (ezer forintban) Az él%munkaráfordítás fokozatos emelkedése figyelhet% meg az évek során, ezzel szemben áll a foglalkoztatott létszám csökkenése. E két tényez% együttesen az átlagbérek dinamikus b%vülését eredményezte, valamint az utolsó három évben a reálbérek növekedése is megfigyelhet% volt. Megállapítható, hogy a vállalati hatékonyság 1997-r%l 1998-ra jelent%sen romlott, melynek oka a nettó termelési érték nagy arányú csökkenése a termelési

költségek változatlansága mellett, míg a 2001. évben megfigyelhet% javulása a termelési érték b%vülésének köszönhet%. A termelési költség 2000 évben bekövetkezett növekedése alapvet%en az anyagjelleg& ráfordítások emelkedésének eredménye. A komplex hatékonyság mérésének mutatói: A komplex hatékonyság mérésének mutatói: • 100 Ft súlyozott lekötött termelési tényez%re jutó nettó termelési érték, • 100 Ft él%- és holtmunka ráfordításra jutó tiszta jövedelem. A 100 Ft súlyozott lekötött termelési tényez%re jutó nettó termelési érték mutató felhasználható a vállalkozás fejl%désének mérésére és más vállalkozásokhoz történ% viszonyítására. A mutató értékét nemcsak a vállalkozás által meghatározott hozamelvárások befolyásolják, hanem az eszköz/bér arány alakulása is hatást gyakorol rá. Elfogadható értéke a mutatónak 100 Ft, a magyar iparban megfigyelhet% átlag

viszont csak 80-85 Ft között helyezkedik el. 38 http://www.doksihu A 100 Ft él%- és holtmunka ráfordításra jutó tiszta jövedelem értéke akkor kedvez%, ha a 100 Ft-ot minél jobban meghaladja. A mutató segítségével elemezhet% a vállalkozás ráfordítás hatékonysága. Megnevezés 100 Ft súlyozott lekötött termelési tényez;re jutó nettó termelési érték 100 Ft él;- és holtmunka ráfordításra jutó tiszta jövedelem 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 91,31 69,94 64,27 64,57 72,13 7,76 4,64 3,89 3,47 4,98 14. táblázat: A komplex hatékonyság mutatói (forintban) A 100 Ft súlyozott lekötött termelési tényez%re jutó nettó termelési érték számított adataiból megállapítható, hogy a vállalkozásnál megfigyelhet% mutató értékei nem érik el a hazai ipar átlagos mutatóit 1998-tól kezd%d%en. 1997-t%l 1999-ig e mutató szerint a vállalkozás hatékonysága romlott, melynek oka a termelés eszköz- és munkaigényességének

jelent%s emelkedése a nettó termelési érték csökkenése mellett. A vizsgált id%szak utolsó két évében a nettó termelési érték dinamikusan b%vült, valamint 1999-hez képest a vállalat eszközigényessége csökkent, így a hatékonyság, bár a cégnél megfigyelhet% munkaigényesség tovább er%södött, javult. A 100 Ft él%- és holtmunkaráfordításra jutó tiszta jövedelem esetén megállapítható, hogy a mutató értékei 1997-1999-ben jelent%sen visszaestek, és nem érik el az átlagosan elfogadott 10-11 Ft-ot. Ennek magyarázata, hogy a tiszta jövedelem nagyobb arányban csökkent a termelési költségekhez képest. 2000-ben is csökkent a mutató értéke, ennek oka els%sorban az anyagjelleg& ráfordítások b%vülése, tehát ebben az évben az él%- és holtmunka ráfordítások nagyobb arányban növekedtek a tiszta jövedelemhez képest. A vizsgált id%szak utolsó évében viszont több mint 1,5 Ft-tal n%tt a mutató értéke, amely annak

köszönhet% els%sorban, hogy míg a tiszta jövedelem közel 47 %-kal, addig a ráfordítások csak mintegy 2,5 %-kal b%vültek. 39 http://www.doksihu A parciális hatékonysági mutatók elemzése: Az egyes er%források felhasználása hatékonyságának értékelésére alkalmasak a hatékonyság vizsgálatának részmutatói, azaz a parciális hatékonysági mutatók. E mutatók hosszabb id%sorban történ% számítása esetén azon tényez%kre lehet rávilágítani, amelyek felhasználása nem gazdaságos, és az eredményesség érdekében javításra szorulnak. A parciális hatékonysági mutatók elemzése során a következ%k vizsgálhatók: • 100 Ft aktivált tárgyi eszközre jutó nettó termelési érték, • 100 Ft készletre jutó nettó termelési érték, • 100 Ft „összes” eszközre jutó nettó termelési érték, • 100 Ft kifizetett bérre jutó nettó termelési érték, • készletforgási sebesség napokban. A 100 Ft aktivált tárgyi

eszközre jutó nettó termelési érték mutatója a lekötött tárgyi eszközök hatékonyságát fejezi ki, azaz méri a vállalatnál el%állított termelési érték képz%déséhez való hozzájárulását az aktivált tárgyi eszközöknek. A tárgyi eszközök vizsgálata során figyelembe kell venni, hogy a számított értékek számos torzító tényez%nek köszönhet%en nem a valóságot tükrözik, így ezek számbavétele szükséges, az elemzés fontos területeként értelmezhet%k. A befolyásoló tényez%k közé sorolandók: • terjedelemváltozás, • összetétel változása, • állagváltozás, • ellátottság színvonalának változása, • kapacitáskihasználás. A 100 Ft készletre jutó nettó termelési érték megmutatja, hogy a vállalat készletei milyen mértékben járultak hozzá a termelési értékhez, azaz ezen forgóeszközök felhasználása mennyire volt gazdaságos. 40 http://www.doksihu A vállalatnál lekötött tárgyi

eszközök és készletek felhasználásának eredményessége vizsgálható a 100 Ft „összes” eszközre jutó nettó termelési érték mutatójának számítása során. A bérek hatékonysága a 100 Ft kifizetett bérre jutó nettó termelési érték segítségével elemezhet%. A mutató a vállalkozásnál kifizetett bérköltségek és személyi jelleg& egyéb kifizetések együttes összegének új értéket létrehozó képességét fejezi ki. E mutató dinamikus vizsgálatakor figyelembe kell venni: • létszám összetétele, • létszám mozgása, • munkaid%alap kihasználás, • bérek összetétele, • bérszerkezet alakulása. A készletezés színvonalára világít rá a készletforgási sebesség mutató napokban. Megmutatja, hogy a vállalkozás készlete hány napi értékesítési árbevételnek felel meg, azaz milyen gyorsan térül meg. Értéke akkor kedvez%, ha minél rövidebb a megtérülési id%. Figyelembe kell venni az elemzés

során, hogy a készletforgási sebesség mutatójának értéke a különböz% vállalatoknál a tevékenység jellegét%l függ%en eltér%. Megnevezés 100 Ft aktivált tárgyi eszközre jutó nettó termelési érték 100 Ft készletre jutó nettó termelési érték 100 Ft "összes" eszközre jutó nettó termelési érték 100 Ft kifizetett bérre jutó nettó termelési érték Készletforgási sebesség (nap) 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 129,03 94,78 91,73 112,13 139,25 181,80 150,60 151,66 160,25 191,04 75,47 58,17 57,16 65,97 80,54 216,84 165,74 149,26 144,53 158,16 28,34 28,48 28,74 26,09 26,48 15. táblázat: A parciális hatékonysági mutatók alakulása (forintban) A parciális hatékonysági mutatók értékének alakulása hasonló képet mutat a komplex hatékonysági mutatókhoz, azaz megállapítható, hogy a vállalkozás hatékonysága 1997-r%l 1998-ra jelent%sen romlott, viszont 2001-re számottev%en javult az el%z%

évhez képest. A 100 Ft aktivált tárgyi eszközre jutó nettó termelési érték 1999-ig tartó romlásának oka a termelési érték csökkenésében és a lekötött tárgyi eszközök növekedésében keresend%. 41 http://www.doksihu 2000-2001-ben viszont ezzel ellentétes tendencia figyelhet% meg, melynek következtében a mutató értéke kedvez% irányba változott, azaz dinamikusan n%tt. A 100 Ft készletre jutó nettó termelési értéknek 1997-r%l 1998-ra történ% visszaesésének oka az, hogy az el%állított termelési érték nagyobb arányban esett vissza, mint a vállalkozás készletei. A nettó termelési érték ezt követ% fokozatos emelkedése viszont pozitívan hatott a mutató értékére, ezt bizonyítja, hogy 2001-re majdnem 31 Ft-tal n%tt a mutató értéke az el%z% évhez képest annak ellenére, hogy a készletek is emelkedtek. A 100 Ft „összes” eszközre jutó nettó termelési érték 1999-ig visszaesést, majd a vizsgált id%szak utolsó két

évében javulást tükröz a vállalkozás hatékonyságában. A 100 Ft kifizetett bérre jutó nettó termelési érték adataiból megállapítható a bruttó munkajövedelem felhasználása hatékonyságának romlása egészen 2000-ig, melyet alapvet%en a bérköltségek emelkedése idézett el%. Kedvez%, hogy 2001-ben a nettó termelési érték nagyobb arányban emelkedett az összes bérhez képest, így 100 Ft kifizetett bérre 13,63 Ft-tal több nettó termelési érték jutott. A készletforgási sebesség 1998-tól 1999-ig állandóságot mutat, mivel a készletek és az értékesítés nettó árbevételének értéke is közel azonos arányban csökkent. Az ezt követ%en megfigyelhet% mintegy három napos csökkenés azzal magyarázható, hogy a forgalom nagyobb arányban n%tt a készletekhez képest. A vállalkozás élelmiszeripari tevékenységéb%l adódóan a mutató 26-28 napos értékei elfogadhatóak. Ft 250,00 100 Ft aktivált tárgyi eszközre jutó

nettó termelési érték 200,00 100 Ft készletre jutó nettó termelési érték 150,00 100 Ft "összes" eszközre jutó nettó termelési érték 100,00 100 Ft kifizetett bérre jutó nettó termelési érték 50,00 0,00 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 5. ábra: A vállalkozás parciális hatékonysági mutatói 42 é vek http://www.doksihu 6. A VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY ELEMZÉSE A vállalkozási eredmény szerkezetér%l, keletkezésér%l, felosztásáról az eredménykimutatás ad információt az id%szaki forgalmi adatokra építve. A vállalkozás eredménye egy adott id%szak (üzleti év) bevételeinek és ráfordításainak különbözete. Az eredménykategóriák az eredmény szerkezetét mutatják, vagyis azt, hogy milyen jelleg& tevékenységekb%l keletkezett az összesített eredmény. Az eredménykategóriák a következ%k: • üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, • pénzügyi m&veletek eredménye, • szokásos vállalkozási

eredmény, • rendkívüli eredmény, • adózás el%tti eredmény, • adózott eredmény, • mérleg szerinti eredmény. Az eredménykimutatásban a vállalkozás valamennyi, a tevékenységhez közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó hozam és ráfordítás tárgyid%szaki eredményre gyakorolt hatása megjelenik. Az eredménykategóriák a jövedelem keletkezését árbevételre és bevételekre, illetve ráfordításokra megbontva mutatják. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye a szokásos vállalkozási eredmény egyik összetev%je, a vállalat által rendszeresen végzett üzletszer& termel%, szolgáltató, egyéb tevékenységek bevételeinek és az azokhoz kapcsolódó ráfordításoknak a különbözete. A vállalkozási cél szerint végzett tevékenységek eredményességét mutatja összevontan. A pénzügyi m&veletek eredménye, azaz a pénzügyi m&veletek bevételeinek és ráfordításainak különbözete a szokásos vállalkozási

eredmény másik része. A szokásos vállalkozási eredmény a rendszeresen végzett, a vállalkozás céljának megfelel% tevékenységekb%l, illetve az egyéb, szokásosan döntésekb%l ered% eredményt mutatja összevontan. 43 el%forduló pénzügyi-gazdasági http://www.doksihu Elemzése lehet%vé teszi az adózás el%tti eredmény helyes megítélését, a vállalkozás gazdálkodási és pénzügyi tevékenységének értékelését, és választ ad arra, hogy: • az árbevételek és bevételek, illetve a költségek és ráfordítások milyen mértékben alakítják a vállalkozás szokásos tevékenységének eredményét, • összetev%i kiegészítik vagy ellensúlyozzák egymást, • hogyan tudott a vállalkozás a beszámolási id%szakban alkalmazkodni az általános gazdasági feltételekhez, • az eredmény szempontjából mekkora összeg várható el a vállalkozástól szokásos körülmények között. A rendkívüli eredmény megmutatja az

eseti jelleg&, a vállalkozás szokásos üzletmenetéhez nem tartozó eseményekb%l származó bevételek és ráfordítások különbözetét. Az adózás el%tti eredmény a szokásos vállalkozási eredmény és a rendkívüli eredmény együttes összege, amely a jövedelemadózás alapjául szolgáló összeg levezetésének kiindulási pontja. Ezt az összeget módosítani kell a mindenkori érvényes adótörvényben meghatározott adóalapot növel% és csökkent% korrekciós tételekkel. Az adózott eredmény az adóbevallás alapján számításba vett társasági adófizetési kötelezettséggel csökkentett adózás el%tti eredmény, amelyet már csak az alapítóknak, tulajdonosoknak járó osztalék, részesedés kifizetése terhelhet. A mérleg szerinti eredmény teljes egészében a vállalkozás rendelkezésére álló összeg, a tárgyévi tevékenység eredményeként a saját t%ke változását mutatja. Megnevezés Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

Pénzügyi mRveletek eredménye Szokásos vállalkozási eredmény Rendkívüli eredmény Adózás el;tti eredmény Adózott eredmény Mérleg szerinti eredmény 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 670 571 217 503 289 041 225 599 112 052 -272 372 -176 616 -250 438 -206 052 -93 529 398 199 40 887 38 603 19 547 18 523 -52 565 -14 416 -6 668 -2 089 -1 641 345 634 26 471 31 935 17 458 16 882 284 121 19 604 24 881 13 920 16 882 284 121 19 604 24 881 13 920 16 882 16. táblázat: Az eredménykategóriák alakulása (ezer forintban) 44 http://www.doksihu Az eredménykategóriák adataiból megállapítható, hogy a vállalkozás mérleg szerinti eredménye 1997-r%l 1998-ra jelent%sen, 26518 EFt-tal visszaesett. Javulás figyelhet% meg 1999-ben az el%z% évhez képest, viszont a következ% évben az eredmény romlása következett be. A vizsgált id%szak utolsó év eredményének javulása 2000-hez képest els%sorban a pénzügyi m&veletek negatív

eredményének csökkenésének köszönhet%. A pénzügyi m&veletek eredménye és a rendkívüli eredmény a vizsgált öt év során mindig negatív volt, bár ezen eredménykategóriák ráfordításai egyre kisebb mértékben haladták meg a bevételeit. Ez kedvez% tendenciának tekinthet%, viszont a pénzügyi m&veletek negatív eredménye még így is nagymértékben ellensúlyozza az üzemi tevékenység eredményét. A vállalkozás a mérleg szerinti eredményt minden évben eredménytartalékba helyezte, amivel a fejlesztésre fordítható forrásokat növelte. A vállalat értékesítésének meghatározója a húskészítmény gyártás. A tervezett árbevételt egyik évben sem sikerült realizálni a vizsgált id%szakban, 2001-ben például 26,8 %-kal maradt el a tényleges árbevétel a tervezett%l. A vállalkozás gazdasági eredményességére 1997-ben és 1998-ban kedvez%tlenül hatott, hogy a felvásárlási árak átlagosan n%ttek, valamint hogy az

értékesítési árak nagymértékben csökkentek. Ezen árak csökkenését a vállalat költségeinek hasonló mérték& mérséklésével nem tudta kompenzálni. 1998-ban a drasztikus ár csökkenés mind az él%állat, mind az értékesítési árak területén els%sorban a világban bekövetkezett sertés túltermelési válság következménye volt, ami együtt járt az EU támogatások növekedésével, amelyet a magyar támogatási rendszer nem tudott követni. Ennek következtében az ágazat ebben az évben jelent%s veszteségeket volt kénytelen elviselni. Az 1999. év üzemi tevékenységének eredményét pozitívan befolyásolta, hogy a beszerzési árak mintegy 15 %-kal csökkentek, ezzel szemben rontotta a belföldi értékesítési árak átlagosan 5,9 %-os és az export árak átlagosan 16,3 %-os csökkenése, melyet csak kis mértékben javított a dotáció növekedése. A vállalkozás gazdálkodási tevékenységére 2000-ben és 2001-ben pozitívan hatott,

hogy az értékesítési árak 15-20 %-kal n%ttek, viszont ezen árak növekedése nem minden esetben tudta ellensúlyozni a költségek emelkedését, ami a 2000. év második felét%l bekövetkez% drasztikus sertésár növekedésnek tudható be. Ezen két év exportjának tevékenységér%l elmondható, hogy kiszámíthatósága romlott, valamint az átlagos export dotáció csökkent, 2001-ben például 33,7 %-kal. A húskészítmény piacon meghatározó volt a multinacionális 45 http://www.doksihu cégek er%teljes el%retörése, ami a piaci szerepl%k tevékenységét jelent%sen behatárolta. Ehhez a vállalkozás csak kis mértékben tudott igazodni. A hagyományos kereskedelmi partnerek a beszerzési társulások megalakításával próbálták felvenni a versenyt a multinacionális cégekkel. A koncentráció f%ként a beszerzésre irányult, melynek révén a lehet% legkedvez%bb kondíciókat, árfeltételeket tudták kialkudni, ezzel a húskészítményt el%állító

cégeket jelent%s árversenyre késztetni. Ez a folyamat ezt eredményezte, hogy a kisüzletek tömegesen csatlakoztak valamelyik beszerzési társuláshoz, melynek következtében az értékesítésnél jelent%sen megn%tt a kereskedelmi márkatermékek szerepe, valamint az akciós id%szakban eredménnyel értékesített termékek jelent%sége. 46 http://www.doksihu 7. ÖSSZEFOGLALÁS, JAVASLATOK Szakdolgozatom témája a ZALAHÚS Rt. vagyoni helyzetének, költségének és az eredményének vizsgálata a beszámolók adatai alapján. A vállalat gazdálkodását az 1997-es id%szaktól egészen 2000-ig mutatom be. A ZALAHÚS Rt. egy patinás, tradicionális magyar vállalat, amely megbízható és tartós min%séget képvisel a hazai piacon. A vállalat 2000-ben ünnepelte alapításának 50 évfordulóját, éves bevétele mintegy 12 milliárd forint. A vállalatnál a befektetett eszközök aránya némi javulás ellenére is elmarad a hazai ipari átlagtól, míg a

forgóeszközök magas aránya a vev%követelések és a készletek magas szintjéb%l adódik. A vállalkozás jövedelmez%ségének csökkenését mutatja a mérleg szerinti eredmény arányának 1 % alá való visszaesése. A kötelezettségek szinte teljes egészét a rövid lejáratú kötelezettségek teszik ki, mivel a vállalat túlnyomó részben ezekb%l finanszírozza beruházásait. A vagyoni helyzet alakulásának elemzéséb%l megállapítható, hogy a vizsgált id%szak során a vállalat saját forrásai finanszírozási forrást jelentettek a befektetett eszközökre, bár a tendencia kedvez%tlen. A pénzügyi helyzet mutatóiból a vállalat gyenge likviditása figyelhet% meg, s akár súlyos likviditási problémák is felmerülhetnek a következ% években. A vev%k és a szállítók átfutási ideje szintén kedvez%tlenül alakult. Az eladósodottság mértéke és a nettó eladósodottság mutató értékei nem tekinthet%k kielégít%nek, viszont az

adósságszolgálati mutató alapján a vállalat I. osztályú adósnak min%síthet%. A jövedelmez%ség alakulásának átfogó elemzéséb%l megállapítható a vállalat gazdálkodásának alacsony jövedelmez%sége és eredményessége. A komplex hatékonyságról elmondható, hogy fokozatosan romlott 2000-ig, a vizsgált id%szak utolsó évében viszont javult. A parciális hatékonysági mutatók értékei hasonló képet mutatnak. A vev%állomány csökkentésének érdekében a fizetési fegyelem betartására jobban oda kell figyelnie a vállalkozásnak, valamint a kisebb megrendel%k esetében az azonnali készpénzes fizetés bevezetésének lehet%ségét is ajánlott megvizsgálni. 47 http://www.doksihu A készletek, s különösen a késztermékek nagyságát érdemes lenne olyan szintre csökkentenie a cégnek, amely mellett még vev%i igényeit biztonságosan és folyamatosan ki tudja elégíteni, mivel ezzel jelent%s pénzeszközt lehetne felszabadítani. A

vállalat kötelezettségeit szinte teljes egészében a rövid lejáratú kötelezettségek teszik ki, s részarányuk igen magas. Ezért a vállalat likviditási helyzetének javítása érdekében csökkenteni kell a rövid lejáratú hitelek és a szállítók állományát, mellyel a t%keköltségek csökkentését és az üzletmenet biztonságát lehetne elérni. Ezzel szemben érdemes lenne kielemezni a beruházási és fejlesztési hitelek igénybevételének lehet%ségét. A társaság vagyonának fedezettségének növelése egy esetleges alapt%ke emeléssel is megvalósítható lenne. A vev%k és a szállítók átfutási idejének különbségének csökkentésére nagy figyelmet kell szentelnie a vállalatnak, mivel rövid lejáratú hitelekb%l kénytelen fedezni a fennmaradó napokat. Ennek érdekében a szállítókkal való szerz%déskötéskor törekednie kell a hosszabb fizetési határid%kre, míg a vev%k esetében minél rövidebb teljesítési határid%ket kell

kiharcolni. A tárgyi eszközök használhatóságának javítása érdekében javasolt új beruházások elindítása, valamint a folyamatban lév%k felgyorsítása. A vállalat jövedelmez%ségének és eredményességének javítása érdekében növelni kell a nyereséget. Törekedni kell a multinacionális cégeknek nyújtott bónusz csökkentésére, mivel ezek a vállalat által nyújtott kedvezmények jelent%sen lerontják a vállalat eredményét. Az értékesítés nettó árbevételének növelése érdekében a cégnek olyan termékeket javasolt el%állítani, amelyek a vásárlóréteg számára viszonylag kedvez% árfekvés&ek, ugyanakkor kiváló min%ség&ek is. Ezzel összefüggésben hatékonyságának javítására is. 48 szükség van a marketingmunka http://www.doksihu 8. KÉPLETGYSJTEMÉNY 1. A vagyoni helyzet alakulásának mutatói: a.) Vagyonfedezettség I = Saját t%ke x 100 Befektetett eszközök b.) Vagyonfedezettség II = Saját

t%ke + hosszú lejáratú kötelezettségek Befektetett eszközök c.) Tárgyi eszközök fedezettsége = Saját t%ke Tárgyi eszközök x 100 d.) Vagyon forgási sebessége (fordulatban) = Értékesítés nettó árbevétele Összes eszköz e.) T%ke forgási sebessége (fordulatban) Értékesítés nettó árbevétele Saját t%ke = Saját t%ke Tárgyi eszközök f.) T%kenövekedés (együttható) = g.) T%kehatékonyság = Adózott eredmény x 100 Saját t%ke 2. Likviditási mutatók: a.) Általános likviditási mutató = Összes forgóeszköz Összes kötelezettség b.) Rövid távú likviditás I = Összes forgóeszköz x 100 Rövid lejáratú kötelezettségek c.) Rövid távú likviditás II = Forgóeszközök - Követelések x 100 Rövid lejáratú kötelezettségek d.) Rövid távú likviditás III = Pénzeszközök + Értékpapírok x 100 Rövid lejáratú kötelezettségek e.) Gyorsráta = f.) Hitelfedezettség = Forgóeszközök - Készletek

Rövid lejáratú kötelezettségek Követelések Kötelezettségek g.) Vev%k átlagos átfutási ideje (napban) x 100 x 100 x 100 = 49 Vev%k x 365 Értékesítés nettó árbevétele x 100 http://www.doksihu h.) Szállítók átlagos átfutási ideje (napban) = Szállítók x 365 Értékesítés nettó árbevétele i.) Dinamikus likviditási mutató = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Rövid lejáratú kötelezettségek x 100 j.) Hosszú távú likviditási mutató = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Összes kötelezettségek x 100 3. Az adósságállományra vonatkozó mutatók: a) Eladósodottság mértéke b) Nettó eladósodottság = Kötelezettségek - Követelések Saját t%ke = Mérleg szerinti eredmény + értékcsökkenési leírás Hosszú lejáratú kötelezettségek Adósságszolgálati mutató 4. Tárgyi foka: 5. Átlagos anyagtárolási id;: 6. használatósági = Befejezetlen futamideje: x 100 = c) eszközök

Saját t%ke Összes kötelezettség x 100 Tárgyi eszközök nettó értéke x 100 Tárgyi eszközök bruttó értéke Anyagok Anyagköltség 365 = termelés = x 100 Befejezetlen termelés és félkész termékek Közvetlen termelési költség 365 7. Késztermékek átlagos tárolási ideje: = Késztermékek Közvetlen termelési költség 365 8. Áruk átlagos tárolási ideje: = Áruk Eladott áruk beszerzési értéke 365 Pénzeszközök nagysága: = Pénzeszközök Értékesítés nettó árbevétele 365 9. 10. Közvetlen termelési költség: = Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége + Aktivált saját teljesítmények értéke 50 http://www.doksihu 11. Átlagos fedezeti hányad: Értékesítés bruttó eredménye Értékesítés nettó árbevétele = x 100 12. Árbevételarányos jövedelmez;ségi mutatók: a.) Árbevételarányos jövedelmez%ségi mutató I. b.) Árbevételarányos jövedelmez%ségi mutató II. = Üzemi (üzleti)

tevékenység eredménye x 100 Értékesítés nettó árbevétele = Szokásos vállalkozási eredmény Értékesítés nettó árbevétele + Egyéb bevételek + Pénzügyi m&veletek bevételei x 100 13. T;kearányos jövedelmez;ségi mutatók: T%kearányos üzleti eredmény = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Saját t%ke x 100 b.) T%kearányos adózott eredmény = Adózott eredmény Saját t%ke x 100 a.) 14. Él;munkaarányos jövedelmez;ségi mutatók: 1 f%re jutó adózott eredmény = Adózott eredmény Létszám b.) Él%munkaráfordítás arányos jövedelmez%ség = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Személyi jelleg& ráfordítások a.) x 100 15. Eszközarányos jövedelmez;ségi mutatók: Egységnyi összes eszközre jutó üzemi eredmény = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Összes eszköz x 100 b.) Egységnyi összes eszközre jutó üzemi eredmény = Adózott eredmény Összes eszköz x 100 a.) 16. Hozammutatók: a.)

Bruttó termelési érték = Értékesítés nettó árbevétele + Saját el%állítású eszközök aktivált értéke ± Saját termelés& készletek állományváltozása - Eladott áruk beszerzési értéke - Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke b.) Anyagmentes termelési érték = Bruttó termelési érték - Anyagköltség - Igénybevett szolgáltatások értéke c.) Nettó termelési érték = Anyagmentes termelési érték - Értékcsökkenési leírás 51 http://www.doksihu d.) Tiszta jövedelem = Nettó termelési érték - Bérköltség - Személyi jelleg& egyéb kifizetések e.) Hozzáadott érték = Személyi jelleg& ráfordítások + Értékcsökkenési leírás + Adózás el%tti eredmény f.) Vállalkozási pénzjövedelem = Adózott eredmény + Értékcsökkenési leírás 17. Ráfordításmutatók: a.) Összes termelési költség = Anyagjelleg& ráfordítások + Személyi jelleg& ráfordítások + Értékcsökkenési

leírás + Egyéb ráfordítások b.) Él%munkaráfordítás = Bérköltség + Személyi jelleg& egyéb kifizetések c.) Lekötött tárgyi eszközök = Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni érték& jogok + M&szaki berendezések, gépek, járm&vek + Egyéb berendezések, felszerelések, járm&vek + Tenyészállatok 18. Komplex hatékonyság mutatói: a.) 100 Ft súlyozott lekötött termelési tényez%re jutó nettó termelési érték b.) 100 Ft él%- és holtmunkaráfordításra jutó tiszta jövedelem = Nettó termelési érték x 100 „Összes” eszköz x 0,2 + összes kifizetett bér x 1,8 Tiszta jövedelem Összes él%- és holtmunkaráfordítás = 52 x 100 http://www.doksihu 19. Parciális hatékonysági mutatók: = Nettó termelési érték Aktivált tárgyi eszközök x 100 = Nettó termelési érték Készletek x 100 = Nettó termelési érték „Összes” eszköz x 100 d.) 100 Ft kifizetett bérre jutó nettó termelési érték

= Nettó termelési érték Összes kifizetett bér x 100 Készletforgási sebesség (napban) = Készletek x 365 Értékesítés nettó árbevétele a.) 100 Ft aktivált tárgyi eszközre jutó nettó termelési érték b.) 100 Ft készletre jutó nettó termelési érték c.) e.) 100 Ft „összes” eszközre jutó nettó termelési érték 53 http://www.doksihu 9. IRODALOMJEGYZÉK Felhasznált irodalom 1. Dr Béhm Imre: Vállalkozások megítélése Perfekt, 1998. 2. Dr Birher Ilona – Pucsek József – Sándor Lászlóné dr – Dr Sztanó Imre: Vállalkozások tevékenységének gazdasági elemzése Perfekt, 2001. 3. Dr Bíró Tibor – Dr Pucsek József – Dr Sztanó Imre: Vállalkozások tevékenységének komplex elemzése Perfekt, 2001. 4. Éva Katalin – Kovácsné Soós Piroska: Számvitel – elemzés II. Perfekt, 2002. 5. Illés Ivánné dr: Társaságok pénzügyei Saldo Rt., 2001 54 http://www.doksihu 10. MELLÉKLETEK 1. Mérleg „A”

változat: 1997-2001 2. Összköltségeljárással készített eredménykimutatás „A” változat: 1997-2001. 3. Forgalmiköltség eljárással készített eredménykimutatás „A” változat: 1997-2001. 55 http://www.doksihu MÉRLEG "A" változat Eszközök (aktivák) A tétel megnevezése b A. Befektetett eszközök I. IMMATERIÁLIS JAVAK 1997. c 1998. d 1999. e Adatok EFt-ban 2001. 2000. f g 1 238 719 1 317 504 2 026 822 1 930 447 1 925 805 2 389 2 254 4 816 5 582 18 503 Alapítás-átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 11 700 Vagyoni érték1 jogok Szellemi termékek 797 2 389 2 254 4 816 5 582 6 006 Üzleti vagy cégérték Immateriális javakra adott el5legek Immateriális javak értékhelyesbítése II. TÁRGYI ESZKÖZÖK 1 229 381 1 304 021 2 009 029 1 905 514 1 880 185 Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni érték1 jogok 554 588 598 359 657 623 651 829 687 155 M1szaki berendezések, gépek,

járm1vek 520 034 587 082 521 520 409 918 363 354 Egyéb berendezések, felszerelések, járm1vek 60 178 63 439 71 673 67 818 69 266 Beruházások, felújítások 72 820 53 141 51 281 65 777 53 643 Beruházásokra adott el5legek 21 761 2 000 Tenyészállatok Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 3 240 706 932 706 932 706 767 6 949 11 229 12 977 19 351 27 117 5 818 10 135 10 425 16 405 22 352 Egyéb tartósan adott kölcsön 931 894 2 352 2 746 4 565 Tartós hitelviszonyt emgtestesít5 értékpapír 200 200 200 200 200 Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Egyéb tartós részesedés Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése http://www.doksihu MÉRLEG "A" változat Eszközök (aktivák) A tétel megnevezése b B. Forgóeszközök

1997. c 1998. f Adatok EFt-ban 2001. 2000. f g 1999. e 2 139 533 2 061 972 2 527 257 2 999 806 2 547 077 I. KÉSZLETEK 805 409 786 000 756 523 790 356 816 196 Anyagok 318 287 203 531 191 572 235 477 229 841 Befejezetlen termelés és félkész termékek 25 149 15 952 17 203 11 725 8 028 Növendék-, hízó- és egyéb állatok 18 535 20 019 20 132 Késztermékek 409 832 407 342 441 987 454 482 499 969 Áruk 4 572 4 945 5 985 7 314 3 926 Készletekre adott el5legek 29 034 134 211 79 644 81 358 74 432 II. KÖVETELÉSEK Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vev5k) 1 165 959 1 219 400 1 673 128 2 040 108 1 597 642 1 062 078 1 013 390 1 414 269 1 722 373 1 303 972 Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések egyéb részesedési viszonyban lév5 vállalkozással szemben Váltókövetelések Egyéb követelések 103 881 206 010 258 859 317 735 293 670 III. ÉRTÉKPAPÍROK 0 0 0 100 227 7 238 92

7 238 Részesedés kapcsolt vállalkozásban Egyéb részesedés Saját részvények, saját üzletrészek 100 135 Forgatási célú hitelviszonyt megtestesít5 értékpapírok IV. PÉNZESZKÖZÖK 168 165 56 572 97 606 69 115 126 001 Pénztár, csekkek 1 247 486 3 161 2 044 4 217 166 918 56 086 94 445 67 071 121 784 111 818 78 509 68 817 25 646 93 975 111 818 78 249 67 797 24 603 79 839 260 1 020 1 043 14 136 Bankbetétek C. Aktív id1beli elhatárolások Bevételek aktív id5beli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív id5beli elahtárolása Halasztott ráfordtások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 3 490 070 3 457 985 4 622 896 4 955 899 4 566 857 http://www.doksihu MÉRLEG "A" változat Források (passzívák) A tétel megnevezése b D. Saját t1ke I. JEGYZETT TJKE Adatok EFt-ban 2001. g 1997. c 1998. d 1999. e 2000. f 1 356 203 1 375 807 2 064 543 1 957 730 1 925 278 760 000 760 000 760 000 760 000 760 000 312 081 596

203 572 730 476 878 441 629 706 932 706 932 706 767 II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TJKE (-) III. TJKETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TARTALÉK VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY E. Céltartalékok 284 122 19 604 24 881 13 920 16 882 0 0 0 0 0 2 108 142 2 061 897 2 535 662 2 968 663 2 589 601 0 0 0 0 0 Céltartalék a várható veszteségekre Céltartalék a várható kötelezettségekre Egyéb céltartalék F. Kötelezettségek I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Hátrasorolt kötelezettségek egéb részesedési viszonyban lév5 vállalkozással szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben http://www.doksihu MÉRLEG "A" változat Források (passzívák) A tétel megnevezése b II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 1997. c 1998. d 1999. e 2000. f Adatok EFt-ban 2001.

g 11 384 39 678 28 512 30 860 29 123 8 000 10 550 10 550 18 989 23 650 3 384 29 128 17 962 11 871 5 473 2 096 758 2 022 219 2 507 150 2 937 803 2 560 478 11 400 11 400 1 777 175 1 678 821 Átváltoztaható kötvények Tartozások kötvénykibocsátásból Beruházási és fejlesztési hitelek Egyéb hosszú lejáratú hitelek Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lév5 vállalkozással szemben Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Rövid lejáratú kölcsönöks Rövid lejáratú hitelek Vev5kt5l kapott el5legek Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 1 255 418 1 291 602 1 468 346 7 043 2 600 768 550 661 860 953 683 1 069 514 771 837 65 747 66 157 85 121 73 234 98 420 25 725 20 281 22 691 29 506 51 978 6 480 Váltótartozások Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt

vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lév5 vállalkozással szemben Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív id1beli elhatárolások 1 333 Bevételek passzív id5beli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív id5beli elhatárolása 25 725 Halasztott bevételek FORRÁSOK ÖSSZESEN 3 490 070 18 727 21 379 27 103 51 150 1 554 1 312 1 070 828 3 457 985 4 622 896 4 955 899 4 566 857 http://www.doksihu Összköltség eljárással készített eredménykimutatás "A" változat A tétel megnevezése b Adatok EFt-ban 2001. g 1997. c 1998. d 1999. e 2000. f Belföldi értékesítés nettó árbevétele 7 576 667 7 670 426 7 695 268 8 080 188 9124468 Export értékesítés nettó árbevétele 2 795 557 2 404 433 1 912 721 2 975 723 2 122 709 Értékesítés nettó árbevétele 10 372 224 10 074 859 Saját termelés1 készletek állományváltozása 9 607 989 11 055

911 11 247 177 125 136 -10 203 36 009 -13 115 41 790 Saját el5állítású eszközök aktivált értéke 1 613 1 065 1 241 423 23 102 Aktivált saját teljesítmények értéke 126 749 -9 138 37 250 -12 692 64 892 Egyéb bevételek 337 737 278 551 372 632 425 952 314 749 Anyagköltség 7 606 339 7 472 166 7 128 203 8 483 108 8 085 243 Igénybe vett szolgáltatások értéke 590 352 758 455 783 420 930 290 975 098 Egyéb szolgáltatások értéke 22 562 32 860 23 712 23 837 30 698 Eladott áruk beszerzési értéke 704 505 462 070 377 122 159 793 499 016 3 389 846 351 5 551 8 923 758 8 728 940 8 313 303 9 597 379 9 595 606 Bérkölség 614 913 647 067 687 092 784 063 904 259 Személyi jelleg1 egyéb kifizetések 60 376 67 172 81 593 92 290 81 613 Bérjárulékok 301 544 317 727 305 251 346 194 367 318 Személyi jelleg@ ráfordítások 976 833 1 031 966 1 073 936 1 222 547 1 353 190 Értékcsökkenési

leírás 133 506 185 894 208 308 203 109 187 872 Egyéb ráfordítások 132 042 179 969 133 283 220 537 378 098 ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE 670 571 217 503 289 041 225 599 112 052 Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Anyagjelleg@ ráfordítások http://www.doksihu Összköltség eljárással készített eredménykimutatás "A" változat A tétel megnevezése b Kapott (járó) osztalék és részesedés 1997. c 1998. d 1 1999. e 2000. f Adatok EFt-ban 2001. g 4 918 Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége 2 Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjelleg1 bevételek 4 799 1 2 705 5 696 1 249 Pénzügyi m1veletek egyéb bevételei 50 728 125 588 38 650 88 893 139 607 Pénzügyi m@veletek ráfordításai 55 528 130 507 41 355 94 591 140 856 105 743 150 228 125 077 133 618 145 074 Befektetett pénzügyi eszközök

árfolyamnyeresége Fizetend5 kamatok és kamatjelleg1 ráfordítások 53 Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Pénzügyi m1veletek egyéb ráfordításai 222 157 156 895 166 716 167 025 89 258 Pénzügyi m@veletek ráfordításai 327 900 307 123 291 793 300 643 234 385 PÉNZÜGYI MHVELETEK EREDMÉNYE -272 372 -176 616 -250 438 -206 052 -93 529 SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY 398 199 40 887 38 603 19 547 18 523 Rendkívüli bevételek 471 5 512 550 3 548 1 165 Rendkívüli ráfordítások 53 036 19 928 7 218 5 637 2 806 RENDKÍVÜLI EREDMÉNY -52 565 -14 416 -6 668 -2 089 -1 641 ADÓZÁS ELKTTI EREDMÉNY 345 634 26 471 31 935 17 458 16 882 Adófizetési kötelezettség 61 513 6 867 7 054 3 538 ADÓZOTT EREDMÉNY 284 121 19 604 24 881 13 920 16 882 284 121 19 604 24 881 13 920 16 882 Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék és részesedés

MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY http://www.doksihu Forgalmiköltség eljárással készített eredménykimutatás "A" változat 1997. c 1998. d 1999. e Adatok: EFt-ban 2000. 2001. f g Belföldi értékesítés nettó árbevétele 7 576 667 7 670 426 7 695 268 8 080 188 9124468 Export értékesítés nettó árbevétele 2 795 557 2 404 433 1 912 721 2 975 723 2 122 709 Értékesítés nettó árbevétele 10 372 224 10 074 859 9 607 989 11 055 911 11 247 177 Értékesítés elszámolt követlen önköltsége 7 058 632 6 918 549 6 514 217 8 062 726 7 930 750 704 505 462 070 377 122 159 793 499 016 3 389 846 351 5 551 A tétel megnevezése b Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Értékesítés közvetlen költségei 7 763 137 7 384 008 6 892 185 8 222 870 8 435 317 Értékesítés bruttó eredménye 2 609 087 2 690 851 2 715 804 2 833 041 2 811 860 Értékesítési, forgalmazási

költségek 537 738 723 969 739 049 851 081 983 573 Igazgatási költségek 577 597 736 102 716 327 875 741 1 030 357 Egyéb általános költségek 1 028 876 1 111 859 1 210 736 1 086 035 622 529 Értékesítés közvetett költségei 2 144 211 2 571 930 2 666 112 2 812 857 2 636 459 Egyéb bevételek 337 737 278 551 372 632 425 952 314 749 Egyéb ráfordítások 132 042 179 969 133 283 220 537 378 098 ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE 670 571 217 503 289 041 225 599 112 052