Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Szokoly Edina - A Naturholztechnik Kft. vagyoni-, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének értékelése a beszámolók alapján

http://www.doksihu BUDAPEST GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR A Naturholztechnik Kft. vagyoni-, pénzügyi és jövedelmez6ségi helyzetének értékelése a beszámolók alapján Küls szakmai konzulens: Kósa Ildikó Operatív konzulens: Simonné Romsics Erika Szokoly Edina Nappali tagozat Számvitel szak Vállalkozási szakirány 2003. http://www.doksihu Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS 4 2. A TÁRSASÁG MEGALAKULÁSÁNAK ÉS TEVÉKENYSÉGÉNEK ISMERTETÉSE. 9 3. SZÁMVITELI POLITIKA F BB VONÁSAI. 14 4. VAGYONI HELYZET VIZSGÁLATA 16 4.1 VAGYON STRUKTÚRA19 4.2 FEDEZETI MUTATÓK 21 4.3 TÁRGYI ESZKÖZÖKKEL KAPCSOLATOS MUTATÓK23 4.4 MEGTÉRÜLÉSI MUTATÓK24 4.5 T1KESTRUKTÚRA VIZSGÁLATA 26 5. PÉNZÜGYI, LIKVIDITÁSI HELYZET BEMUTATÁSA. 27 5.1 LIKVIDITÁSI MUTATÓK 29 5.2 A TÁRSASÁG ELADÓSODOTTSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE32 5.3 VEV1 ÉS SZÁLLÍTÓÁLLOMÁNY MUTATÓI 35 6. JÖVEDELMI HELYZET ÁTFOGÓ JELLEMZÉSE.36 6.1

ÉRTÉKESÍTÉS ÁRBEVÉTELÉNEK ALAKULÁSA37 6.2 TERMELÉS ÉRTÉKEINEK ELEMZÉSE39 6.3 KOMPLEX HATÉKONYSÁGI MUTATÓ40 6.4 PARCIÁLIS HATÉKONYSÁGI MUTATÓK40 6.41 Munkatermelékenység.41 http://www.doksihu 6.42 Eszközhatékonyság.42 6.43 Bérhatékonyság.44 6.5 JÖVEDELMEZ1SÉGI MUTATÓK47 7. ÖSSZEGZÉS, A LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK KIEMELÉSE, KÖVETKEZTETÉ- SEK, JAVASLATOK.50 8. IRODALOMJEGYZÉK 9. MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Naturholztechnik Kft tevékenységi körei 2. sz. melléklet: KépletgyFjtemény 3. sz. melléklet: Mérleg sorok átforgatása a 2000 évi C törvény alapján 4. sz. melléklet: Eredmény sorok átforgatása a 2000 évi C törvény alapján 5. sz. melléklet: Naturholztechnik Kft mérlegei (1999-2001-es években) 6. sz. melléklet: Naturholztechnik Kft ereménykimutatásai (1999-2001-es években) http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata 1.Bevezetés A politikai rendszerváltással egyidej leg

szükségessé vált a magyarországi vállalatok átalakítása, piacképessé tétele. Egyre inkább teret nyert a kis és középvállalatok szférájában a hosszú távú partnerségi kötelék, külföldi befektetések jelenléte. Hogyan vesz részt egy külföldi cég leányvállalata a magyarországi piacgazdaságban? Erre a kérdésre keres választ szakdolgozatom, amelynek témájául gyakorlati helyem a West Hungary Consulting Kft., mint könyvel- vállalat ügyfelét a Naturholztechnik Kft tevékenységének gazdasági elemzését választottam. „ A gazdasági elemzés a gazdasági vezetés nélkülözhetetlen eszköze, lényegében olyan módszer, mellyel a gazdasági vezetés részére biztosítható a nélkülözhetetlen tájékozottság, a vállalkozási tevékenység megismerhet-, bírálható és fejleszthet-.” [4] A sikeres gazdálkodásnak egyre inkább feltétele a m ködésb-l származó adatok rendezett megfigyelése, elemzése. Hitelt érdeml- információ

forrás lehet a beszámoló készítésére kötelezett vállalkozások esetében, maga a beszámoló, amely a készít- cég számára jelent-s adathordozó, és az üzleti élet tisztaságának egy alapvet- pillére is. Elkészítésük célja az, hogy megbízható valós képet adjanak a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmez-ségi helyzetér-l a piac résztvev-inek: a tulajdonosoknak, a vállalkozás vagyoni stabilitását illet-en, a potenciális befektet-knek, megalapozott befektetési döntéseik meghozatalához, a hitelez-knek, a nyújtott hitelek és kölcsönök visszafizetésének biztonságára vonatkozóan, a meglév- és leend- partnereknek (vev-k, szállítók), a kapcsolat tartósságának, biztonságának megítélésére, a vállalkozás vezet-inek a stabilitás, a fejl-dés és a jövedelem biztonsága szempontjából. 3 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata A beszámolóból történ- alaposabb következtetésekhez viszont szükséges az

áttekinthet-en csoportosított adatok egymással történ- összehasonlítása és párhuzamba állítása, továbbá fontos a vizsgált folyamatok fejl-désében mutatkozó általános irányzatok és felt nkilengések megfigyelése. Ennek megfelel-en vizsgálataimat a vállalkozás beszámolói alapján végeztem. 4 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata 2. A Naturholztechnik Kft megalakulásának és tevékenységének ismertetése A társaság 1992. december 10-én kelt alapító okirattal, határozatlan id-tartamú m ködésre jött létre. Tevékenységét 1993. január 01 napjától kezdte meg, mint a többségi tulajdonú TEAM 7 Möbelfabrik Gesellschaft m. b H osztrák székhely társaság leányvállalata A társaság cégneve német nyelven: Naturholztechnik Produktions- und Vertriebsgesellschaft m. b H ( rövidített neve: Naturholztechnik GmbH) A társaság cégneve magyar nyelven: Naturholztechnik Termel és Forgalmazó Korlátolt Felel sség"

Társaság. (rövidített neve: Naturholztechnik Kft.) A továbbiakban Naturholztechnik Kft. A társaság székhelye: H-8885 Borsfa, Zrínyi u 170. Üzleti tevékenység jellege: A Naturholztechnik Kft.- nevéb-l is adódik-, faipari termékek gyártására és forgalmazására szakosodott. A tevékenységi köröket az 1 számú melléklet tartalmazza A társaság tagjai az eredeti alapító okirat szerint: TEAM 7 Möbelfabrik Gesellschaft m. b H Dr. Neuwirth Edit Huber Hermann A Naturholztechnik Kft. induló vagyona 10000000 magyar forintot tett ki, készpénzben 5 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata A TEAM 7 Möbelfabrik GmbH törzsbetétje 6.000000 Ft volt, azaz 60%-a a törzst-kének Dr. Neuwirth Edit törzsbetétje 2000000 Ft volt, azaz 20%-a a törzst-kének Huber Hermann törzsbetéte 2.000000 Ft volt, azaz 20%-a a törzst-kének Az ügyvezet-i jogokat (a Kft. küls- képviselete, munkáltatói jogok) Huber Hermann gyakorolhatta egy éves id-tartamra. 1995.

július 12-én a taggy lésen a társasági szerz-dés módosítása és a törzst-ke felemelése mellett döntöttek. Huber Hermann ügyvezet-t megfosztották tisztségét-l, Dr Neuwirth Edit tag kilépett. Új ügyvezet-t választottak Hajdú István személyében A társaság egyetlen tagja (tulajdonosa) a módosított alapító okirat szerint: TEAM 7 Möbelfabrik Gesellschaft m. b H Mivel így egyszemélyes Kft.-vé vált a cég, ezért kötelez- könyvvizsgálatot kell végezni folyamatos m ködése során. A Naturholztechnik Kft. felemelt törzst-kéje 41040000 Ft lett, amelyet a TEAM 7 Möbelfabrik GmbH teljes egészben készpénzben teljesített. A társaság m ködésében 1995-ben még a gazdasági társaságról szóló 1988. évi VI törvény volt az irányadó, amely szerint korlátolt felel-sség társaság esetén minimum 3 f-s felügyel- bizottság kötelez- a m ködés ellen-rzésére, ha a törzst-ke a 20MFt-ot meghaladja. 6 http://www.doksihu Vagyoni

helyzet vizsgálata A társaság szervezeti felépítése: A vállalkozás ügyeinek intézéséért az ügyvezet- a felel-s, képviseli a társaságot a bíróság és más hatóságok el-tt, valamint harmadik személyekkel szemben. Továbbá a munkáltatói jogok gyakorlása is az - személyéhez köt-dik. Az ügyvezet- távollétében a m szaki vezet- gondoskodik a megfelel- m ködésr-l. Az adminisztrátori feladatok ellátása a titkárn- feladata, a vámos pedig az export és import ügyletek lebonyolításakor tevékenykedik. A tényleges termel- tevékenységet dolgozók (61 f-) végzik, akiknek munkáját a 3 m vezet- koordinálja, irányítja. Egy társaság gazdálkodásának tényleges megismeréséhez szükség van az iparág ismeretére és a piaci viszonyok (környezet) feltárására, amelyben m ködik. A következ-kben a faipar történetének f-bb állomásait taglalnám. Faipar rövid történeti áttekintése: A faiparban m köd- társaság nem túl hosszú

múltra, 10 éves id-tartamra tekint vissza. Azonban mindenki el-tt ismeretes, hogy a fa, a mai napig a legfontosabb nyersanyagaink egyike már -sid-k óta az ember egyik bens-séges barátja. Gondoljunk csak arra, hogy az -sember hogyan hasznosította a fát: - tüzet gyújtott vele, hogy mellette melegedjen - védelmet keresett a t z mellett a vadállatok ellen - fáklyával közlekedett a sötét barlangban. 7 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata A fafeldolgozás, az ipar eredete, helyszíne az erd-khöz, az ott található fanyersanyaghoz kapcsolódott. Háziipari jellege már a középkorban is megfigyelhet- volt A faipar a fafeldolgozó ipari ágak összessége, amely tartalmazza a falemez ipart, a forgácslemez ipart, a bútoripart stb. Az 1700-as évek második feléig a helyi gazdálkodás keretei között maradó, önellátó jelleg faeszköz készítés folyt, jelent-s kereskedelmi forgalom nélkül. A faipar nagy mérték fejl-dése a XIX. század

második felére tehet- A f részipar például már a XV. században kialakult, rohamos fejl-dése azonban az ipari forradalom hatására történt meg a XIX. században A fejl-dés hazai vetülete 1870-re tehet-, amikor felállították az akkori Magyarországon az els- g-zf részt. A magyar fakereskedelem 1873-ban nyitott a külföld felé. Kezdetben nyersfát exportált, de kés-bb struktúraváltást hajtott végre a feldolgozatlanságból ered- veszteségek kiküszöbölésére. A továbbiakban f rész- és készáru termelésre szakosodott A magyar faiparosok és kézm vesek a XIX. század végéig céheken belül folytatták tevékenységüket. Erre az id-szakra tehet- középkori városaink fejl-dése, ami a kereskedelemben is infrastruktúrát hozott. Az építkezések nagy mennyiség és jó min-ség épületfát igényeltek. A fels- osztályhoz tartozó emberek tömegigényt támasztottak a finom faáru iránt. Ekkor kezd-dött el a feny-centrikus fogyasztási

szerkezet, amely napjainkig megmaradt. Így jellemezhet- röviden annak az iparágnak a múltja, amelyben a Naturholztechnik Kft. tevékenykedik. A Kft. jogilag önálló, de gazdaságilag függ a TEAM Möbelfabrik GmbH osztrák székhely anyavállalatától és annak környezetét-l. Ezért fontos néhány szót szólni az osztrák fa és bútoripar helyzetér-l, amely jelenleg mély válságban van. A csökkentett munkaid-, üzembezárások, fizetésképtelenség csalhatatlan jelei a recessziónak. A statisztika szerint az ágazat legtöbb résztvev-je a 2002-es évre jelent-s veszteséget könyvelhet el magának. 8 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata Rosszul áll a faipar a Dunántúlon is. A jó min-ség termékek ellenére válságban van a magyarországi faipar –hangzott el a Faipari Marketing Konferencián Sopronban. 2002. szeptember 12-én a soproni sportcentrum és környéke minden eddiginél nagyobb szabású Ligno Novum – Wood Tech 2002 Faipari

szakkiállításának adott helyet. El-ször 12 évvel ezel-tt fogalmazódott meg az az igény, hogy kiállítás legyen a városban a „fás” szakmának. Az els- évi eseményen még csak 50 kiállító vett részt, de a hangulat és a látogatottság már mutatta, hogy a Ligno Novum – Wood Tech évenkénti megrendezésére nagy az igény. Az idei vásáron 190 kiállító 8100 m2-en mutatta be a legújabb faipari gépeket és termékeket. A kiállításhoz kapcsolódó 40 szakmai rendezvény egyike volt a már fent említett Faipari Marketing Konferencia cím kétnapos esemény. A százharminc szakember itt azokra a kérdésekre kaphatott választ, hogyan lehet a külföldi értékesítést növelni. Mennyire fontos az egyedi stílus kialakítása a vállalatok számára és miért rossz, ha a hazai vásárlók nem ismerik a faipar termékeit. 9 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata 3. A számviteli politika f-bb vonásai A Naturholztechnik Kft. a 2000 évi C

törvényben rögzített alapelvek, értékelési el-írások alapján állította össze a számviteli politikáját. A számviteli politika olyan módszerek, szabályzatok, el-írások összessége, amelyeket a számviteli törvény el-ír és amelyek kihatnak az adott társaság vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére. A vállalkozás a könyvvezetése során és az éves beszámoló elkészítésekor a számviteli törvény 15-16 §-ában meghatározott alapelveket érvényesíti. Könyvvezetési formája: Kett s könyvvitel. A társaság a számviteli törvény 9 §. (3) bekezdése alapján éves beszámolót készít Az éves beszámoló mérlegb-l, eredménykimutatásból és kiegészít- mellékletb-l áll. Az üzleti jelentés nem része, de el kell készíteni. A beszámoló összeállításának fordulónapja december 31., elkészítésének id-pontja a tárgyévet követ- év január 31. Az éves beszámoló mérlege a számviteli törvénynek megfelel- „A”

változat szerinti tartalommal és tagolással készül. Az éves beszámoló eredménykimutatásának elkészítéséhez a társaság az összköltséges eljárást választja, a számviteli törvény 2. számú melléklet „A” változat szerinti tartalommal és tagolással. Az eredmény-kimutatás összeállításához a költségeket költségnemenként az 5-ös számlaosztályban mutatják ki. Az itt el nem számolt kiadásokat és ráfordításokat a 8-as számlaosztályban számolják el. A 6-7 számlaosztályokat a társaság nem vezeti, az esetleges egyedi gy jtéseket analitikával oldják meg. 10 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata Alkalmazott értékelési eljárások Befektetett eszközök értékelése: A befektetett eszközöket a számviteli törvény szerinti bekerülési (beszerzési) értéken kell értékelni, csökkentve azokat az értékcsökkenés illetve az értékvesztés összegével. (Az immateriális javak, tárgyi eszközök,

tulajdoni részesedést jelent- befektetés értékhelyesbítés lehet-ségével a társaság nem kíván élni.) Bekerülési érték az eszközök megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történ- beszállításig felmerült, az eszközökhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. Az importbeszerzés értéke: - számla szerinti- levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó – forint érték. - ha az importbeszerzés számla alapján devizában, valutában történik, akkor az importbeszerzéskor érvényes Budapest Bank (számlavezet- bank) által meghirdetett devizavételi és eladási árfolyamának átlagán átszámított forint érték. - ha az importbeszerzés exportáruval történik, akkor a két szolgáltatás szerz-dés szerinti devizaértékének az els- teljesítés napjára vonatkozó fent említett árfolyamon átszámított forint érték az importbeszerzés értéke.

Értékcsökkenési leírás alkalmazott elszámolási módjai A rendeltetésszer használatbavétel, az üzembe helyezés id-pontjában meg kell határozni az amortizálható eszköz hasznos élettartamát és várható maradványértékét. A hasznos élettartam és a maradványérték megállapítása eszközönként egyedileg történik, a m szaki vezet-, valamint az ügyvezet-, illetve felkért küls- szakért- véleménye alapján. Err-l jegyz-könyvet kell felvenni, és fel kell vezetni az eszköz egyedi (analitikus) nyilvántartó lapjára. A társaságnál nulla a maradványérték, ha annak értéke nem jelent-s, értéke nem éri el a 250.000 Ft-ot 11 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata Az immateriális javaknál az elszámolásra kerül- értékcsökkenést a maradványértékkel csökkentett bruttó érték alapján, lineáris módszerrel határozzák meg. Az alapításátszervezés és a kísérleti fejlesztés költségeinek aktiválásával nem kíván

élni a társaság, ezeket egy összegben elszámolja a felmerülés éve eredményének terhére. Az üzleti vagy cégérték leírásának id-tartama 5év, mértéke 20%. Az év közben állományba vett eszközök értékcsökkenésének elszámolása a használatba vételt követ- naptól, negyedévente történik. A kisérték (50.000 Ft egyedi beszerzési érték alatti) eszközöket használatbavételkor egy összegben számolják el értékcsökkenési leírásként. A 200000 Ft alatti tárgyi eszközök leírása 2 év alatt történik meg. Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (kivéve: beruházás) után, ha annak könyv szerinti értéke tartósan (1 évet meghaladóan) és jelent-sen (nettó értékének 20%-át meghaladóan) magasabb a piaci értéknél. Forgó eszközök értékelése: A mérlegben a vásárolt készletek bekerülési értéken az elszámolt értékvesztéssel csökkentett könyv szerinti

értéken kell kimutatni. A beszerzési áron való értékeléshez a társaság a FIFO elv szerint meghatározott beszerzési ár eljárást alkalmazza. A FIFO módszer az értékelés azon formája, amelynél a zárókészleteket a legutolsó vásárlások alapján kell értékelni. Ez a módszer feltételezi az indokolt fogyasztási (kifogyási) sorrend megtartását. A módszer alkalmazása során a felhasználás, illetve értékesítés esetén mindig a legrégebben meglév- (legkorábban bekerült) készlet értéket kell kivezetni, így a mérlegben a mérleg fordulónapján határozzák meg. Az értékvesztésnél és annak visszaírásánál értékelési javaslatot kell készíteni, melynek határideje következ- év január 15., ennek meglétéért az ügyvezet- a felel-s Értékvesztést kell elszámolni a vásárolt és saját termelés készleteknél is, ha mérlegkészítéskor azok piaci értéke tartósan és jelent-sen alacsonyabb, mint a nyilvántartás szerinti

érték. Jelent-snek min-sül, ha a piaci érték alacsonyabb a könyv szerinti értéknél. 12 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata Továbbá felül kell vizsgálni, hogy a vásárolt készletek megfelelnek-e a vonatkozó el-írásoknak, nem rongálódtak-e meg, felhasználásuk, értékesítésük nem vált-e kétségessé. A megállapításokról jegyz-könyvet kell készíteni. A mérlegben a saját termelés" készleteket szintén az értékvesztéssel csökkentett könyv szerinti értéken kell kimutatni. A bekerülési érték a közvetlen önköltség alapján határozható meg: - közvetlen anyagköltség - közvetlen bérköltség - közvetlen bérek járulékai - el-állítási külön költség - egyéb közvetlen költség (szállítás, rakodás) Az egyes eszközök el-állítási költségét dokumentálni kell. A saját termelés készletek el-állítási költségét össze kell hasonlítani a mérlegkészítéskor ismert és várható,

eladási árral. Ha a mérlegkészítéskor ismert ár alacsonyabb, akkor a készlet értékét a mérlegben a még várhatóan felmerül- költségekkel csökkentett eladási áron kell kimutatni, a készlet értékének csökkentése mellett. Saját termelés készleteknél a piaci érték és a nyilvántartási érték közötti különbözet jelent-snek min-sül, ha a piaci érték legalább 20%- kal, vagy 500.000 Ft-tal alacsonyabb a könyv szerinti értéknél. A társaságnál a vev k, adósok után értékvesztés elszámolása azon az elven nyugszik, hogy nem tekinthet- teljes érték nek az a követelés, amelyet az esedékesség id-pontjában, s-t a mérlegkészítésig sem fizettek meg. A követeléseket egyedileg min-síteni kell (teljes érték , határid-n túli, kétes, behajthatatlan) A behajthatatlannak min-sített követelések nem képezik az értékvesztés alapját, azokat egyéb ráfordításként le kell írni. A valutapénztárban lév- valutakészletet, a

devizaszámlán lév- devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló minden követelést, illetve kötelezettséget a Budapest Bank átlag árfolyamán kell értékelni. Az el-bb felsoroltakat a mérleg fordulónapjára vonatkozó forintértéken kell kimutatni, amennyiben az értékelésb-l adódó különbözet jelent-s (10%, vagy 300.000 Ft) 13 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata Források értékelése: A saját t-két, a céltartalékot, a kötelezettséget a mérlegben könyv szerinti értéken kell kimutatni, a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek kivételével. Ezeket a fent említett árfolyamon kell értékelni. A váltó tartozásokat a fizetend- összegben (és nem a kiváltott kötelezettség összegében) kell a mérlegben szerepeltetni. 14 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata 4. Vagyoni helyzet vizsgálata A vizsgálat célja kett-s. Egyrészt választ kell keresni a vagyonváltozást el-idéztényez-kre, másrészt

a vagyon szerkezetében végbement változásokat kell az elemzéssel feltárni. Elemezni csak azonos módszerrel feldolgozott, összehasonlítható adatokat lehet. A számviteli törvény változása miatti beszámoló átforgatása: Mint ismeretes, 2001. január 1-jével hatályba lépett a számvitelr-l szóló 2000 Évi C törvény és megsz nt a többször módosított 1991. évi XVIII törvény Az új törvény szerint nem kötelez- rendez- mérleg és eredménykimutatás készítése, de az átmeneti rendelkezésekben (trv 177. §) megtalálhatóak az eszköz- és forrástételek rendezésére vonatkozó el-írások. A 2001. évi mérleg és eredménykimutatás nyitó adatai meghatározásánál, figyelembe kell venni a következetesség és a folytonosság számviteli alapelveket. A 2000 évi C törvény értelmében a 2000. december 31-i mérleg és eredménykimutatás adatai átrendezések után válnak a 2001. év nyitó adataivá Mivel a szakdolgozatomban az elemzési

id-szak 1999-2001-ig tart, ezért az elemzés megkezdése el-tt- az adatok összehasonlíthatósága érdekében, - elvégeztem az 1999. évi mérleg és eredménykimutatás megfelel- sorainak átrendezését az új törvény szerint. Általánosságban a mérleg és eredménykimutatás tételeinek törvényben meghatározott átrendezését a 3. és a 4 számú mellékletek tartalmazzák 15 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata A Kft.-re vonatkozó rendez- tételek a mérlegben a következ-k: - Mivel a vállalkozásnak az anyavállalattal szemben is volt követelése, ezért ez az új törvénynek megfelel-en a „vev-k” mérlegsorból átsorolásra került a „követelések kapcsolt vállalkozással szemben” mérlegsorra. - Ugyancsak a „vev-k” és az „egyéb követelések” mérlegsorokat érinti az a változás, hogy a „céltartalékok” mérlegf-csoportból kikerült a „céltartalék a várható veszteségekre” mérlegsor, ezért ennek

összegével csökkenteni kellett a fent említett mérlegsorokat. Így a mérlegf-összeg is ennek megfelel-en csökkent A Kft.-re vonatkozó rendez- tételek az eredménykimutatásban a következ-k: - Mivel az új számviteli törvénnyel az „egyéb költségek” sor megsz nt, tételeinek egy része az „anyagjelleg ráfordítás”-ba került, mint „igénybe vett szolgáltatások értéke” és „egyéb szolgáltatások értéke”, másik része „személyi jelleg ráfordítás”-ba került, a „bérjárulékok”-ba. - Az árfolyamnyereség elszámolása „egyéb bevétel”-b-l átkerült a „pénzügyi m veletek bevételei”-be, az árfolyamveszteség pedig „egyéb ráfordítás” helyett a „pénzügyi m veletek ráfordításai” sorra került. - A „fizetend- kamatok és kamatjelleg ráfordítások” sornál külön ki lettek mutatva a kapcsolt vállalkozásnak adottak. 16 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata 4.1 Vagyoni struktúra

vizsgálata A mérlegelemzés keretében be kell mutatni az eszközök és források összetételét, a saját t-ke és a kötelezettségek alakulását, valamint a társaság fizet-képességének és likviditásának változását. A fentiek bemutatása érdekében ki kell alakítani a vállalkozásnak egy mutatószám rendszert, melynek keretében a vállalkozás helyzete, tendenciái szemléltethet-k. Az elemzést a számviteli törvény szabályai szerint kell elvégezni, hogy az valóságos képet adjon a vállalat vagyoni helyzetér-l és annak alakulásáról. A vállalkozás tevékenysége csak a befektetett és forgóeszközök megfelel- aránya esetén folytatható eredményesen. Az eszközök jól kialakított aránya a termelés hatékonysága szempontjából nagy jelent-séggel bír. A lekötött befektetett eszközök hasznosításához olyan forgóeszköz volumenre és összetételre van szükség, amely az el-bbiek hatékony használását biztosítja. Eszközök

megoszlása 1. sz ábra (%) 70 60 50 40 Befektetett eszköz 30 Forgó eszköz 20 Aktív idöbeli elhatárolás 10 0 1999 2000 2001 Üzleti év Eszközök megoszlása (%) Megnevezés Befektetett eszköz Forgóeszköz Aktív id-beli elhatárolás Eszközök összesen: 1999 1. sz táblázat 2000 2001 58,04 54,10 62,79 40,95 45,31 36,86 1,01 0,59 0,34 100,00 100,00 100,00 17 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata A befektetett eszközök aránya kifejezi a vállalkozás t-keigényességét, hiszen ezen eszközök lekötik a t-két, lassan térülnek meg. A mutató értéke 30-70% között fogadható el. A fenti táblázatból kiderül, hogy a befektetett eszközök aránya mind a három évben meghaladja a forgóeszközök arányát. Az immateriális javak aránya annyira elenyész-, hogy még az 5 ezrelékét sem éri el az összes eszköznek. (5 számú melléklet: mérleg) A befektetett eszközök értékét szinte teljes mértékben a tárgyi eszközök

teszik ki, mivel a társaság befektetett pénzügyi eszközzel nem rendelkezik. A faipari tevékenység köztudottan nagyon eszközigényes, ezen belül a tárgyi eszközök kiugróan magas értéket képviselnek. Forgóeszközök megoszlása (%) Megnevezés Készletek Követelések Pénzeszközök Összes forgóeszköz 1999 23,08 56,95 19,97 100,00 2. sz táblázat 2000 2001 45,89 58,81 43,23 35,84 10,87 5,35 100,00 100,00 A forgóeszközök aránya utalhat a vállalkozás tevékenységének forgóeszköz igényességére is. A vizsgált id-szakban a forgóeszközök arányának kisebb mérték növekedése, majd egy 18,6%- os jelent-sebb csökkenése látható. (1 számú táblázat) A forgóeszközök arányának csökkenése, els-sorban a vev-követelések arányának csökkenésére és a leglikvidebb eszközök (pénzeszközök) csökkenésére vezethet- vissza, emelett a készletek jelent-s növekedése mutatható ki. A készletek abszolút értéke is magas, ami a

fakitermelés szezonális jellegéb-l adódik. Zsszel és tavasszal szerezhet- csak be nagyobb mennyiség fa, a megrendel- azonban folyamatos teljesítést vár el a vállalattól, ezért szükség van elegend- mennyiség raktári készletre az év bármely szakaszában. A magas készletérték viszont rontja a likviditást, leköti a pénzeszközöket. 18 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata Az el-bbi megállapításokból kifolyólag a magas készletérték részben érthet-, mivel a társaság els-sorban termel- tevékenységet végez. Kedvez-tlen azonban, hogy több mint 70%- a befejezetlen termelés (vágatás, feldolgozás és szárítás) és félkésztermék, s kevés az értékesítésre kerül- késztermék. Sajátos a készterméknek min-sítés a cégnél, mivel a legtöbb esetben, az egyébként félkésztermék f részárut rendel a vev-. A készterméket nem raktározzák, még a leállási id-szak (július végén 2 hét, és december végén 2 hét) el-tt

kamionnal kiszállítják a megrendel-höz. A kapcsolt vállalkozáshoz igazodik a leállási id-, mivel korábban kell a Naturholztechnik Kft.-nek elkezdeni az üzemelést, hogy amire az osztrák vállalat újra munkába áll, az elskamion megérkezzen A pénzeszköz arányának jelent-s csökkenése f-ként az elszámolási betétszámlákon bekövetkezett csökkenés eredménye, amit a már említett készletnövekedés okoz. Az id-beli elhatárolások alakulására általában külön figyelmet kell fordítani, mivel ezek egyenlege az eredményt közvetlenül befolyásolja. Azonban a társaságnál jelentéktelen az aktív id-beli elhatárolások nagysága, a legnagyobb érték 1,01% 1999-ben mutatkozik, azóta csökken- tendencia a jellemz-, ezért nem kell rá különösebben odafigyelni. 4.2 Fedezeti mutatók Fedezettség alakulása (%) Megnevezés Befektetett eszközök fedezete I. Befektetett eszközök fedezete II. Tárgyi eszköz fedezete Saját t-ke növekedésének

mértéke 1999 -4,63 58,57 -4,63 -12,77 3. sz táblázat 2000 2001 -21,66 114,55 6,98 114,55 -21,67 114,58 -57,11 293,63 19 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata A vagyon szerkezetének, az eszközök és források összhangjának értékeléséhez alkalmas elemzési módszer a befektetett eszközök és a saját források összevetése. A befektetett eszközök fedezettsége azt mutatja, hogy az összes befektetett eszközt milyen arányban finanszírozza a saját t-ke. Értéke akkor kedvez-, ha a mutató 100% vagy e fölötti. A Kft.-nél 1999-es és 2000-es évben negatív ez az érték, ami elég aggasztó, mert a saját t-ke nem fedezi a befektetett eszközöket, ez a negatív eredménytartaléknak és mérleg szerinti eredménynek köszönhet-. 2001-ben a tendencia szerencsésen megfordult, hiszen a mutató értéke a 100%-ot meghaladta, ennek okát a kés-bbiekben fogom említeni. Mivel a vállalkozásnál 2001-et megel-z-en rendszeresen igénybevettek idegen

forrásokat a befektetett eszközök finanszírozására, anyavállalati kölcsön formájában, ezért indokolt a mutató kib-vítése hosszú lejáratú eszközök fedezetére. 2001-ben ennek értéke megegyezik az el-z-ével, mivel ebben az id-szakban hosszú lejáratú kötelezettségek nincsenek. A tárgyi eszközök fedezettsége hasonló értékeket mutat, mint a befektetett eszközök fedezete I. mutató értéke, mivel a 2 számú táblázatnál láthattuk, hogy a társaság befektetett eszközeinek szinte teljes egészét a tárgyi eszközök teszik ki. Mivel a befektetett eszközök fedezettségénél nagy szerepet játszik a saját t-ke, ezért annak alakulását sem szabad figyelmen kívül hagyni. A saját t-ke növekedési mutató az el-z- id-szakokhoz mérve azt érzékelteti, hogy a jegyzett t-kéhez viszonyítva a saját t-ke nagyságában milyen változás következett be. Ezt alapvet-en a felhalmozott t-ketartalék, el-z- évek áthozott vesztesége és a mérleg

szerinti eredmény alakulása befolyásolja. A mutató értéke 100% fölött elfogadható, ami a 2001-es évben kiugróan jó, azonban 1999-2000-ben t-kevesztés volt a jellemz-. A gazdasági társaságokról szóló 1997. Évi CXLIV törvény szerint, ha a saját t-ke veszteség folytán lecsökken a jegyzett t-ke felére vagy alá, akkor a taggy lést haladéktalanul össze kell hívni. 20 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata „ a tagoknak határozniuk kell a pótbefizetés el-írásáról, vagy ha ennek lehet-ségét a társasági szerz-dés nem tartalmazza a törzst-ke más módon való biztosításáról vagy a törzst-ke leszállításáról, illetve a társaságnak közkereseti vagy betéti társasággá történátalakulásáról, ezek hiányában a társaság megszüntetésér-l. [7] A taggy lés összehívása azonnal megtörtént, ahol döntés született a pótbefizetésr-l. Azonban az anyavállalat pénzügyi nehézségekkel küzdött, a

Naturholztechnik Kft. pedig felélte a nyújtott kölcsönt. Sem a tartozását sem annak kamatát nem tudta volna rendezni, ezért az anyavállalat a pótbefizetés helyett, a 164.242 eFt összeg tagi kölcsön elengedése mellett döntött, ami 2001. februárjában megtörtént Ez az összeg, mint rendkívüli eredmény megnövelte a mérleg szerinti eredményt, a 2001-es kiváló eredmény tehát nem a m ködésb-l fakad, nem a cég termelte ki. Mivel a társaságot eléggé megviselte a 2001.áprilisától júniusra 267,3 Ft/Eur-ról 247,00 Ft/Eur-ra történ- drasztikus árfolyam csökkenés, ezért a Kft. életében valószín leg újabb hullámvölgyek következnek a jöv-ben Jelenleg az árfolyam 236 Ft/Eur (2002. december 13) 4.3 Tárgyi eszközökkel kapcsolatos mutatók A társaságnak az eszközök pótlásánál a rendelkezésre álló szabad pénzeszközök, a külsidegen források és a lehetséges forgóeszközök felszabadítása alapján kell dönteni, hogy az éves

fejlesztéseit milyen irányban kívánja megvalósítani. A tárgyi eszközök beszerzésének döntésénél a meglév- kapacitások kihasználását felül kell vizsgálni az értékesítési piac igényei szerint. Tárgyi eszközök megoszlása (%) Megnevezés Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni érték jogok M szaki berendezések, gépek, járm vek Egyéb berendezések, felszerelések járm vek Beruházások Beruházásokra adott el-legek Összes tárgyi eszköz 1999 66,28 28,58 1,82 0,45 2,87 100,00 4. sz táblázat 2000 2001 68,89 69,75 28,91 26,51 1,40 2,65 0,80 1,09 100,00 100,00 21 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata A vállalatnál a tárgyi eszközök szerkezete is magyarázatot követel. Nagyon magas az ingatlanok aránya, ráadásul ez növekv- tendenciát is mutat. Ez a magas arány els-sorban annak köszönhet-, hogy a munkavégzés helyéül szolgáló 3 üzemcsarnok, az irodaház felszerelvényezése (ilyenek: f tés, fémzáras tet-szerkezet) és

a vaskapu, bels- utak is ehhez az eszközcsoporthoz tartoznak. A m szaki berendezések, gépek, járm vek aránya a gépesítettség mértékére utal. Sajnos alacsonyabb a gépesítettség, mint amire szükség lenne, ami a t-kehiány következménye. Az egyéb berendezések, felszerelések, járm vek aránya megfelel-, hiszen ezek haszna csak közvetetten mérhet- a vállalkozás számára. A sz kös anyagi helyzet miatt a legfontosabb beruházásokat tudják végrehajtani. A beruházásra adott el-legek alakulását folyamatosan figyelemmel kell kísérni, mivel ezek követelésnek min-sülnek mindaddig amíg a kedvezményezett ezzel el nem számol. 1999-ben a kivitelez- cégnek folyósítottak el-leget, de ennek mértéke nem veszélyezteti a likviditási biztosítását. Tárgyi eszköz mutatói (%) Megnevezés Tárgyi eszköz hatékonyság Használhatósági fok Tárgyi eszköz megújítási mértéke 1999 217 76,30 28,24 5. sz táblázat 2000 2001 238 303 69,90 65,04 7,55

4,15 A tárgyi eszköz hatékonysága azt mutatja, hogy a társaság mérlegében kimutatott tárgyi eszközök m ködtetésével mekkora összeg nettó árbevételt ért el vagyis, hogy egységnyi tárgyi eszköz m ködtetésével mekkora összeg árbevétel realizálható. Ez a fejlesztések elbírálásához ad információt. E mutató értéke viszonylag jónak mondható a vállalkozásnál, s növekedés jellemz- az elemzés alá vont években. Az eredmény az árbevétel nagy arányú növekedésének köszönhet-. Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk a tárgyi eszköz ellátottságról, a tárgyi eszközök állagáról, a táblázatban szerepl- további mutatók is szükségesek. A használhatósági fok azt mutatja, hogy a le nem írt nettó érték milyen hányadát képezi az aktiválási (bekerülési) értéknek. Lényeges információt hordoz a tárgyi eszköz megújítási mértéke mutató is, ami arról tájékoztat, hogy a tárgyi eszközeit a cég évente milyen

mértékben újítja fel. 22 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata Ezen kett- utóbbi mutató alapján megállapítható, hogy évr-l évre egyre nagyobb elhasználódottságnak vannak kitéve a gépek, ebb-l következik, hogy nagyobb felújítási, javítási költségek merülnek fel, s a termelés során rosszabb min-ség terméket produkálnak. 4.4 Megtérülési mutatók Nemcsak akkor fizet-képes a vállalkozás, ha elegend- pénzzel rendelkezik, hanem akkor is, ha olyan mobilitású eszközei vannak, amelyek id-ben „pénzzé válnak”. Ezért fontos a forgási sebesség és a készletek szerkezetének elemzése. Ezen mutatók kiszámításához egyik adatot a mérlegb-l, a másikat az eredménykimutatásból vesszük. Forgási sebesség mutatók 6. sz táblázat Megnevezés 1999 2000 2001 Eszközök fordulata 1,42 1,43 1,9 Készletek forgási sebessége (fordulatban) 13,32 7,96 8,76 Készletek forgási sebessége (napokban) 27,41 45,86 41,65

-46,79 -10,96 2,64 Saját t-ke fordulata Az eszközök fordulatszáma azt mutatja meg, hogy az összes eszköz hányszor fordul meg az árbevételben. A mutatószám értéke kedvez-, mivel 1 fölött van, s a tendencia is javuló A készletek fordulatszáma kifejezi, hogy a készletek az id-szak (üzleti év) során hányszor térülnek meg az árbevételben. A forgási id- napokban azt az id-tartamot jelöli, amely alatta a készletek értékesítésüket megel-z-en raktáron vannak. Mivel a készletek általában a forgóeszközön belül jelent-s súlyt képviselnek, ezért a készletek forgása befolyásolja a cég likviditásának min-ségét és bizonyos fokig egész gazdálkodása min-ségének mércéje. 23 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata A készletek lassú forgása, különösen ha elmarad a szakmai átlagtól, befagyott készletekre utalhat. Hasonlóan a gyors készletforgalom sem egyértelm en jó minden esetben, jelezheti például azt is, hogy nem

áll elegend- forgót-ke rendelkezésre. A cég a FIFO készletértékelési módszert alkalmazza – amit már a számviteli politika f-bb vonásai témakörnél is említettünk -, tehát év végén utolsó beszerzési áron értékeli vásárolt készleteit. Így kedvez-tlenebb képet kapunk a készletek forgásáról, mint például LIFO eljárás alkalmazása esetén. Végül a saját t-ke fordulatszáma alapján megállapítható, hogy a saját t-ke hányszor térül meg egy év alatt a nettó árbevételb-l. 2001-ben a mutató értéke jónak mondható A növekedés okaként a nettó árbevétel dinamikus növekedése, valamint a saját t-ke pótlása adható meg. 4.5 T-kestruktúra vizsgálata Források megoszlása 2. sz ábra 2001 Üzleti év Saját t-ke aránya Idegen t-ke aránya 2000 Passzív id-beli elhatárolás 1999 (%) -20 0 20 40 60 80 100 120 24 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata Források megoszlása (%) 7. sz táblázat 2000 2001

Megnevezés 1999 Saját t-ke aránya (t-keer-sség) -3,04 -13,05 71,93 100,95 109,63 25,41 Kötelezettségek (idegen t-ke) aránya Passzív id-beli elhatárolások Források összesen: 2,09 3,42 2,66 100,00 100,00 100,00 A t-kestruktúra vizsgálat nevéb-l adódóan a vagyon eredetének, forrásának áttekintésére szolgál. A statisztika szerint a vállalkozások forrásainak szerkezetében a XX század végi Magyarországon lényeges változások következtek be. A legfontosabb ezek közül az, hogy jelent-sen n-tt a vállalkozások eladósodottsága, azaz a saját forrás és az idegen forrás aránya ez utóbbi javára módosult. A t-keer-sség a vagyoni helyzet egyik legfontosabb mutatója, aminek az értéke 50% fölött kielégít-. A fenti táblázatból látható, hogy az 1999-es és a 2000-es években a mutató nem értelmezhet-, mivel értéke negatív, ami hatalmas t-kevesztést jelent. A cég „egyik napról a másikra él”, s a 2000-es évben ez a

veszteség csak növekszik, nem képes pozitív eredményt kitermelni, s már-már a cs-d fenyeget. Azonban a 2001-es évben a mutató sikerrel kecsegtet, ennek okát már kimerít-en taglaltam a saját t-ke növekedési mutatónál (4.2 pontnál) Nem mind arany, ami fénylik Látszólag megy csak jól a vállalkozásnak az utolsó elemzés alá vont évben. A kötelezettségek aránya alapján megállapítható, hogy az összes forrás között milyen mérték idegen forrásokat használ a társaság. Ez a mutató az adósság mértékére is utal, ez utóbbinak min-sítésében az idegen t-két célszer megbontani hosszú és rövid lejáratú kötelezettségekre. 25 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata Kötelezettségek részletezése és megoszlása lejárat szerint 1999 2000 e Ft-ban %-ban e Ft-ban %-ban Hosszú lejáratú kötelezettség 71493 41,13 30994 15,73 Rövid lejáratú kötelezettség 102359 58,87 165986 84,27 173852 100,00 196980 100,00 Összes

kötelezettség Megnevezés 8. sz táblázat 2001 e Ft-ban %-ban 0 0 42582 100,00 42582 100,00 A fenti táblázat azt mutatja, hogy a vállalkozás jelent-s kötelezettségeket halmozott fel az elemzés alá vont els- és második év során, amelyek aránya mindkét évben valamivel 100% feletti. A statisztika felmérte, hogy a társaságok hitelekb-l, szállítói tartozásokból és egyéb forrásokból való finanszírozásának növekedése els-sorban a kis és középvállalkozásokra jellemz-. Az idegen t-ke alakulását jelentékeny módon befolyásolja az a tagi kölcsön, ami végül 2001-ben elengedésre került. Az 1999-es kötelezettségek hosszú lejáratú kötelezettségének teljes egészét és a rövid lejáratú kötelezettségek elég nagy részét is ez képezi. 2001-re csökken mindkett-, az, hogy nincs hosszú lejáratú kötelezettség annyiból kedvez-, hogy azok drágábbak – nagyrészt a kamatok miatt. Mint már említésre került, az id-beli

elhatárolások alakulására külön figyelmet kell fordítani, hiszen ezek az eredményt közvetlenül befolyásolják. Szerencsére a passzív id-beli elhatárolások állományának növekedése (ami egyébként eredményrontó tényez-), nem tartós. 26 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata 5. Pénzügyi, likviditási helyzet bemutatása A pénzügyi elemzés célja a rövid és hosszú távú hitelképesség megteremtése, a trendek kimutatása a pénzügyi struktúrában. Segítségével a vállalkozás vezet-je azonosíthatja és helyrehozhatja a vállalkozás pénzügyi szerkezetében felmerül- gyengeségeket. 5.1 Likviditási mutatók Az a társaság, amely a forgóeszközöket illet-en konzervatív politikát folytat, tehát a rövid lejáratú kötelezettségeihez képest magasak a készletei, liberális a hitelezési politikája, sok a pénzeszköze, vannak forgatható értékpapírjai, likvidebbnek tekinthet-, mint a szigorúbb politikát követ-

vállalkozások. Nagyobb likviditás mellett, nagyobb a cég mozgástere, döntési szabadsága. Ezzel szemben a likviditás hiánya a vállalkozás mozgásterének sz külését, a választás szabadságának a hiányát jelenti. Egy cég akkor tekinthet- likvidnek, ha esedékes fizetési kötelezettségeinek id-ben és folyamatosan eleget tud tenni. A biztos likviditás vállalkozáson belüli kezelésének fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. A túlélés szempontjából a tartozások (bérek, szállítói kötelezettségek, hitelek törleszt-részletei, különféle adófizetési kötelezettségek stb) id-beni kiegyenlítése nyilvánvalóan fontos. Mivel a likviditás kezelés a készpénzállomány kezelése körül forog, egy társaság pénztárállományának és bankszámláinak folytonos ellen-rzését semmi nem helyettesítheti megfelel-en. Bizonyos mutatók azonban széles körben elterjedtek a hozzávet-leges mérésre. A likviditási mutatók mérik

a cég képességét arra vonatkozóan, hogy az esedékes rövid lejáratú tartozásait vissza tudja-e fizetni. Egy adott id-szakra a vállalat likviditását a forgóeszközeinek összetétele határozza meg, vagyis milyen részarányt képviselnek az úgynevezett mobilabb, illetve a kevésbé mobil eszközök. Ezek vizsgálata rendkívül fontos, befolyásolja a társaság fizet-kondícióját. 27 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata Likviditási vizsgálat I. Megnevezés Rövid távú likviditási mutató I. (%) Rövid távú likviditási mutató II. (%) Rövid távú likviditási mutató III. (%) Gyorsráta 1999 55,81 33,57 15,57 0,38 9. sz táblázat 2000 2001 42,36 145,04 24,05 93,06 4,61 7,77 0,23 0,59 A rövid távú likviditás I. mutató arról tájékoztat, hogy a különböz- likviditási fokozatú eszközök hány százalékát fedezi a rövid távú kötelezettségeknek. Ennek aránya a fizet-képesség fenntartásához fontos. Általánosságban akkor

van jó helyzetben egy cég, ha a kintlév-ségeket be tudja hajtani és így az eszközei fedezik a kötelezettségeit. Konkrétan a Kft.-nek nincs 30 napon túli kintlév-sége, ami arra vezethet- vissza, hogy a megállapított eladási ár fedezi az önköltséget, de az általános költségeket már nem pl. ügyvezet-, irodai alkalmazottak bére, -rzés, védelem) A mutató biztonságos értéke minimálisan 130%, a hitelintézetek az adósmin-sítéskor a 180% feletti értéket pontozzák kiemelked-en. A rövid távú likviditás II mutató a forgóeszközök követelések nélküli arányát mutatja a rövid távú kötelezettségekhez. A rövid távú likviditás III. mutató a kötelezettségek gyors teljesíthet-ségének arányát mutatja. Mivel a Kft nem rendelkezik értékpapírokkal, így ez a mutató csupán a pénzeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek arányát mutatja. Mint látható a vállalkozás likviditási problémákkal küzd, ami azzal

magyarázható, hogy viszonylag alacsony pénzeszköz állománnyal rendelkezik, míg a rövid lejáratú kötelezettségek magas szinten állnak. A vagyoni struktúránál már megállapítottam, hogy a túlzott készletnövekedés likviditási problémákhoz vezet, ami most be is bizonyosodott, ezért csökken- a III. mutató tendenciája 1999-r-l 2001-re A gyorsráta mutató arról tájékoztat, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek mekkora hányadára nyújt fedezetet a likvid pénzeszköz. (A nemzetközileg jó érték a mutatóra nézve 1,6-1,8.) Egy társaság számára az a kedvez-, ha ez az arány egyre növekv-, ami az azonnali fizet-képesség javulását jelzi. 28 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata A mutatók aggasztó képet festenek a társaság likviditásáról, hiszen a tagi kölcsön elengedése sem elég ahhoz, hogy a Kft. visszanyerje likviditását A gondokat els-sorban az jelenti, hogy a cég anyagi nehézségekkel küzd és a vásárlásait

nem tudja id-ben kifizetni. A statisztikai kimutatások szerint a magyarországi vállalkozások méretével kapcsolatban megállapítható, hogy általában - a gyorsráta kivételével -, a vállalkozások méretének növekedésével együtt azok likviditási helyzete jobb, mint a kis és középvállalatoké. Likviditás vizsgálat II. (%) Megnevezés Dinamikus likviditási mutató Hosszú távú likviditási mutató 1999 4,31 2,54 10. sz táblázat 2000 2001 0,13 -71,82 0,11 -71,82 A dinamikus likviditás arról tájékoztat, hogy az év üzleti eredménye milyen mértékben nyújt fedezetet a rövidtávú kötelezettségekre. A mutató értéke a nemzetközi gyakorlatban 50%-nál nagyobb a jól m köd- vállalatoknál. A hosszú távú likviditási mutató arról tájékoztat, hogy az év üzleti eredménye mennyire fedezi az összes kötelezettséget. Ez a mutató 30%-os értékhatár felett megfelelnemzetközi viszonylatban Mindkét mutató tovább rontja a likviditási

képet, s-t 2001-ben negatív értékbe csapnak át. Ez a negatív üzemi tevékenység eredményének a következménye, ami mögött az anyagköltség és a bérköltség jelentékeny növekedése áll. A likviditási problémák átmeneti megoldásához vezethet a befektetett eszközök értékesítése, amely hosszabb távon nem gazdaságos, hiszen a termelési eszközök eladása az értékesítés árbevételének csökkenéséhez vezethet. 29 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata 5.2 A társaság eladósodottságának értékelése Az eladósodottsági vizsgálatok elvégzése során információt nyerhetünk a vállalat által igénybevett idegen t-kének saját t-kéhez viszonyított arányáról, valamint ennek fedezetér-l, tehát a visszafizethet-ség színvonaláról. Az adósságállomány többirányú elemzése is elképzelhet- egyrészt tartós, állandó t-keelemek összegével célszer összehasonlítani, másrészt az adósságszolgálat fedezetét

kell vizsgálni. Eladósodottság vizsgálata 3. sz ábra (%) 600 300 0 -300 -600 -900 -1200 -1500 -1800 -2100 -2400 -2700 -3000 1999 2000 2001 Üzleti év Eladósodottság mértéke Nettó eladósodottság Adósságszolgálati mutató Hitelfedezeti mutató Eladósodottság vizsgálata (%) Megnevezés Eladósodottság mértéke Nettó eladósodottság Adósságszolgálati mutató Hitelfedezeti mutató 1999 -3,02 -2883 12 23 11. sz táblázat 2000 2001 -11,9 283 -711 17 -20 --19 52 Az eladósodottság mértéke fontos szerepet játszik a társaság megítélésében. A mutató az adósságállomány és a saját t-ke szinkronját vagy éppen annak hiányát fejezi ki. A hazai gyakorlatban 150-180 %, míg nemzetközi szemléletben 200-300% az elfogadott. 30 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata A nettó eladósodottság azt mutatja, hogy a kintlév-ségekkel csökkentett kötelezettség állomány milyen mértékben fedezi a saját t-két. Ez feltételezi, hogy

a követelések pénzügyileg el-bb realizálódnak, mint ahogy a kötelezettségeket teljesíteni kell. A mutató értéke minél jobban közelít nullához annál kedvez-bb. Az adósságszolgálati mutató arról tájékoztat, hogy a cégnél képz-d- szabad jövedelem a hosszú lejáratú kötelezettségek hány százalékát teszi ki. A mutató minél nagyobb, annál hitelképesebb a vállalkozás a pénzintézetek szemében: 140% - els- osztályú adós 120% - 140% másodosztályú adós 100% - 120% harmadosztályú adós - 100% kritikán aluli adós. A hitelfedezeti mutató arról nyújt információt, hogy a társaság követelései milyen mértékben fedezik a rövid lejáratú kötelezettségeket. A mutató értéke akkor kedvez-, ha 100%-nál magasabb, vagyis a vállalattal szemben az adósok nagyobb összeggel tartoznak, mint amekkorával a cég tartozik a hitelez-knek. A faipari vállalkozás eladósodottsága hatalmas mérték , 1999-r-l 2000-re romló

tendenciájú, ami a veszteséges gazdálkodás eredménye. 2001-ben az ellenkez-jébe csap át a mutató, ami a tagi kölcsön elengedése miatti saját t-ke növekedés és hosszú lejáratú kötelezettség csökkenés eredménye. A nettó eladósodottság is tetemes méreteket ölt a megel-z- két id-szakban, s úgy t nik a saját t-ke pótlása kiemeli a céget a válságból. Az adósságszolgálati mutató szerint a társaság a kritikán aluli adós címet érdemli ki, ami azt jelenti, hogy a hitelek igénylésének komoly gátjai vannak. 2001-ben a mutató nem értelmezhet-, mivel a Kft. ez id- alatt hosszú lejáratú kötelezettségekkel nem rendelkezik A hitelfedezeti mutató ugyanolyan képet mutat a vállalkozásról, mint az el-tte lev-k. 2001ben jelent-sebb javulás tapasztalható a rövid lejáratú kötelezettségek csökkenése miatt Összességében le lehet vonni azt a következtetést, hogy a társaság igencsak a cs-d szélén táncol, s a tulajdonosnak súlyos

összegeket kell rendelkezésre bocsátani a vállalkozás folytatásához. S-t a kiegészít- mellékletb-l kiderül, hogy a vizsgálandó éveket megel-z-en is kellett már pótbefizetést teljesíteni, ami 1997-ben történt meg. 31 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata Minthogy már többször is szó esett a rövid lejáratú kötelezettségekben bekövetkezett változásokról, így célszer ennek okait is közelebbr-l megvizsgálni. Rövid lejáratú kötelezettségek alakulása (adatok eFt-ban) Megnevezés Vev-kt-l kapott el-legek Szállítók Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Összes rövid lejáratú kötelezettség 1999 5 652 7 663 46 542 42 502 102 359 12. sz táblázat 2000 2001 8 756 5 652 12 075 6 513 133 252 -----11 903 30 417 165 986 42 582 A rövid lejáratú kötelezettségek állománya 1999-r-l 2000-re növekszik, majd hatalmas méret csökkenés figyelhet- meg.

1999-ben jelentékeny összeget képviselnek a rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalattal szemben (vagyis a tagi kölcsön törleszt- része) és az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek (tagi kölcsön kamata és a munkabér alkotja a nagyobb részét). A rövid lejáratú kötelezettség kapcsolt vállalkozással szemben majdnem háromszorosára n-tt 2000ben, ami ugyancsak a tagi kölcsön törleszt- része, de mivel devizában bocsátották rendelkezésre, az árfolyamváltozás miatt más a törleszt- rész összege. Ebben az évben a szállítók állománya több mint 1,5 szeresére emelkedett ami annak köszönhet-, hogy a készletek állománya is hasonló mértékben n-tt. 2001-ben az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek állománya n-tt drasztikusan, ez azonban már a megnövekedett személyi jövedelemadó tartozásnak köszönhet-. 32 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata 5.3 Vev- és szállító állomány A cégeknek folyamatosan

ellen-rizniük kell, hogy mennyire jól menedzselik a vev-állományba történ- befektetéseiket. A vev-k átlagos átfutási ideje azt mutatja, hogy a vev-állomány hány napi értékesítési árbevételnek felel meg. Az el-z- évekhez való viszonyítás jelezheti a vállalat kintlév-ségeinek növekedését, illetve csökkenését. Az átfutási id- csökkenése pozitív tényez-ként értelmezhet-, a társaság kintlév-ségeinek csökkenését jelenti. Vev- és szállítóállomány mutatói I. Megnevezés Vev-k forgási sebessége napban Vev-k forgási sebessége fordulatban Szállítók forgási sebessége napban Szállítók forgási sebessége fordulatban Vev-k és szállítók aránya (%) 1999 16,25 22,47 17,08 21,38 142,48 13. sz táblázat 2000 2001 8,44 1,92 43,23 190,73 23,62 11,18 15,46 32,66 49,21 25,63 A vev-állomány 1 év alatt a nettó árbevételb-l 22,47-szer térült meg 1999-ben, ami azt jelenti, hogy a vev-állomány 1 év alatt átlagosan 16,25 nap

alatt egyenlítette ki a számláját. A vev-k átfutási ideje 1999-r-l 2001-re 14,33 nappal csökkent, ami alapvet-en a belföldi vev-k fizetési futamidejének csökkenésével magyarázható. Állandó vev-kör: Belföldi: Portal Kft. Falco Forgácslapgyártó Rt. Külföldi: Ave Tec Hohenzell ALFA (az anyavállalat egyik leányvállalata) 33 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata Ebb-l a fentiekre következtethetnénk, hogy a cég kintlév-ségei id-ben befolynak. Azonban megtéveszt- a helyzet, mivel a vev-állomány legnagyobb részét a kapcsolt vállalkozás (ALFA) teszi ki. Ezért a mutató kiszámításánál a vev-k mérlegsorhoz hozzá kell adni a követelések kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsort, mert ezen szerepelnek az ALFA-val szembeni vev-követelések. Vev- és szállítóállomány mutatói II. Megnevezés Vev-k forgási sebessége napban Vev-k forgási sebessége fordulatban Vev-k és szállítók aránya (%) 1999 21,25 17,18 186,36

14. sz táblázat 2000 2001 26,17 12,02 13,95 30,37 152,50 160,94 A korrekció után valamelyest más kép mutatkozik. 1999 –r-l 2000-re 4,92 nappal romlik a vev-k fizetése, ami az ALFA-nak köszönhet-. Azonban 1999-r-l 2001-re ugyanúgy pozitív irányba mozdul el a vev-k forgási sebessége, 9,23 nappal javul a fizetési fegyelem, mivel a nagy összeg személyi jövedelem adótartozást meg kellett finanszírozni. A szállítóállomány a rövid lejáratú finanszírozási források közé tartozik. Mint tudjuk, a legtöbb vásárlást nem kell azonnal kifizetni, és ez a halasztott fizetés egy rövid lejáratú finanszírozási forrás, amit kereskedelmi hitelnek neveznek. A kereskedelmi hitel legnyilvánvalóbb el-nye az elérhet-ség. Majdnem automatikus és megszerzésükhöz nincs szükség tárgyalásokra. Másik el-nye a rugalmasság Ha a cégek forgalma növekszik, ami a beszerzések növekedésével jár, a kereskedelmi hitel összege is automatikusan fog n-ni. S

végül feltételei kevésbé korlátozóak Amikor a cégek valamilyen külön megállapodás (pl: banki kölcsönszerz-dés) keretében jutnak rövid lejáratú forrásokhoz, a hitelez-k gyakran el-írhatnak olyan feltételeket, amelyek korlátozzák az adósok pénzügyi tevékenységét. S a szállítói számlák késedelmes kiegyenlítése, ami elég általános gyakorlat, kevésbé szigorú következményekkel jár, mint a bankhitel késedelmes visszafizetése. 34 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata Állandó szállítók: Agrár-Coop Kft. Egyesült TSZ Bánokszentgyörgy Murasped Kft. Nyugat Ker Kft. Voleisped Kft. Zalaerd- Kft. A külföldi szállítók esetiek, kapcsolt vállalkozással szembeni szállító tartozás nincs. A szállító állomány 1999-ben 21,38-szor, 2000-ben pedig 15,46-szor fordult meg, ebb-l következik, hogy a beszerzés és kiegyenlítés között eltelt id- növekedett. A vállalkozás hosszabb ideig gazdálkodott a pénzeszközeivel,

és a szállítótól kamatmentes hitelt kapott. Azonban emögött likviditási problémák vannak. 2001-ben az átfutási id- csökkenése pozitív tényez-ként említend-. A szállító állomány csökkent, ebb-l kifolyólag az anyagjelleg ráfordításból egyre kisebb rész az, amely még nincs pénzügyileg rendezve. Ez a cég fizetési fegyelmét is érzékelteti A vev-k és szállítók egymáshoz viszonyítása azt mutatja, hogy a szállítóállomány finanszírozásában a vev-állomány milyen részaránnyal szerepel. Itt is a követelés kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorral korrigálni kell a vev-k állományát. Így a 14. számú táblázatból jól látható, hogy a mutató visszaesik, majd 2001-ben újra emelkedik. Mindvégig 100% felett van, ami kedvez- a cég számára, mert a vev-kkel szembeni követelések többszörösen fedezik a szállítói tartozásokat. 35 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata 6. Jövedelmi helyzet átfogó

jellemzése A hatékonyság és a jövedelmez-ség szoros összefüggésben áll egymással, fokozásuk érdek makro- és mikroszinten egyaránt. A gazdasági tevékenység célja mindig valamilyen eredmény elérése, és azok érdekében valamilyen ráfordítások szükségesek. A hatékonyság tehát a hozamok és a ráfordítások egymáshoz való aránya, és ez határozza meg a tevékenység gazdaságosságát. Javul a gazdaságosság, ha az eredményt kisebb ráfordítással éri el a cég, vagy adott ráfordítással nagyobb eredményhez jut. Mindezekb-l következik, hogy a mindenkori elemz- munka fontos feladata a gazdasági hatékonyság színvonalának elemzése. A hatékonyság alatt az er-források felhasználásának gazdaságosságát kell érteni. A hatékonyságot – a fogalom komplexitása miatt – nem lehet egyetlen mutatóval mérni, ennek színvonalára, fejl-désére csak a mutatók rendszere adhat jó megközelítést. A hozam vagy teljesítménymutatók: - az

értékesítést - a bruttó termelési értéket - az anyagmentes termelési értéket - és a nettó termelési értéket vizsgálják. 6.1 Értékesítés árbevételének alakulása Értékesítés árbevételének alakulása Megnevezés Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele 1999 2000 16 110 229 141 245 251 15 739 241 126 256 865 (eFt) 15. sz táblázat Változás 2001 2001/1999 9 459 58,72% 308 845 134,79% 318 304 129,79% 36 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata Értékesítés árbevételének alakulása (%) 1999.év 2000.év 4. sz ábra Belföldi értékesítés nettó árbevétele 6% Belföldi értékesítés nettó árbevétele 7% Export értékesítés nettó árbevétele 93% Export értékesítés nettó árbevétele 94% 2001.év Belföldi értékesítés nettó árbevétele 3% Export értékesítés nettó árbevétele 97% Az összes értékesítés

1999-r-l 2001-re 29,79%-kal n-tt, ami az exportértékesítés tartós emelkedésének köszönhet-, mely ugyanezen id-szakra 34,78%-ot tett ki. Az exportértékesítés tevékenysége els-sorban raklap, ragasztott lap, f részáru készítés felé irányul. Ragasztott lapot els-sorban a tulajdonosnak, f részárut az ALFA-nak, az anyavállalat másik leányvállalatának gyártottak 2001. márciusáig, bérmunkában A bérmunkavégzés azért volt jó a vállalkozás számára, mert anyagot nem kellett biztosítani. Ma már nem bérmunkában végzik tevékenységüket, hanem saját maguk vásárolják meg az alapanyagot, azt feldolgozzák, és a készterméket szállítják ki Ausztriába. Ennek egyik, következménye hogy megnövekedett az alapanyagkészlet. A belföldi értékesítés tekintetében is, ami sajnos 1999-r-l 2001-re 41,28%-os csökkenést mutat a f részáruhoz kapcsolódik a tevékenység, továbbá a rönk, f részpor, valamint hulladék fa értékesítéshez.

Ennek azaz oka, hogy nincsen kapacitásuk rá, mert néha még az osztrák igényeket sem tudják kielégíteni 37 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata 6.2 A termelési értékek vizsgálata A bruttó termelési érték alakulása (eFt) 16. sz táblázat Megnevezés 1999 2000 2001 Értékesítés nettó árbevétele 245 251 256 865 + saját el-állítású eszköz aktivált értéke +/- saját termelés készlet állományváltozása -2 016 14 194 - eladott áruk beszerzési értéke 5 242 7 926 - eladott (közvetített) szolgáltatás értéke = Bruttó termelési érték 237 993 263 133 318 304 -194 2 498 315 612 A bruttó termelési érték, mint ahogy azt a neve is mutatja, bruttó típusú mutató. Ezekre a mutatókra jellemz-, hogy a vállalat által létrehozott új értéken kívül tartalmazzák az átvitt munka értékét is, így nem csak a vállalati tevékenység teljesítményét mutatják. Ez a mutató a vállalkozás tárgyid-szaki teljes

hozamértékét mutatja. A társaság bruttó termelési értéke alapján megállapítható, hogy a termelés folyamatosan id-szakról id-szakra növekedett. A Kft esetében a bruttó termelési érték növekedése 1999 és 2001-ben nem sokkal marad el az értékesítés árbevételét-l. A kismérték elmaradás oka a negatív saját termelés készletek állománya. 2000-ben a bruttó termelési érték meghaladja az értékesítés árbevételét, pontosan a pozitív saját termelés készletek állományváltozása miatt. Az anyagmentes termelési érték alakulása Megnevezés Bruttó termelési érték - anyagköltség - igénybevett szolgáltatás értéke = Anyagmentes termelési érték 1999 2000 237 993 119 367 37 177 81 449 263 133 138 328 38 512 86 293 (eFt) 17. sz táblázat Változás 2001 2001/1999 315 612 132,62% 168 932 141,53% 39 613 106,56% 131,46% 107 067 38 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata Az anyagmentes termelési érték nettó

típusú mutató, a vállalat teljesítményét méri – a termelést jellemzi, vagyis arról tájékoztat, hogy a vállalkozás az új értékhez mekkora többletet ad hozzá. A mutató változását célszer az el-z- évek mutatóival összehasonlítani Általánosan az a kedvez-, ha az anyagmentes termelési érték jobban n-, mint a bruttó termelési érték. A mutató értéke az el-z- évekhez képest javulást mutat, annak ellenére, hogy mind az anyagköltség, mind az igénybevett szolgáltatás értéke folyamatosan növekszik. A magas anyagfelhasználás jelent-s költséghányadot jelent a vállalkozás számára. Talán ez az oka annak, hogy az anyagmentes termelési érték növekedés kicsit elmarad a bruttó termelési érték növekedés mellett. A nettó termelési érték alakulása Megnevezés Anyagmentes termelési érték - értékcsökkenési leírás = Nettó termelési érték 1999 81 449 10 632 70 817 2000 86 293 12 273 74 020 (eFt) 18. sz táblázat

Változás Változás 2001 2000/1999 2001/2000 107 067 105,95% 124,08% 9 973 115,44% 81,26% 104,53% 131,18% 97 094 A nettó termelési érték a hatékonyság vizsgálatának az egyik legfontosabb mutatója azáltal, hogy a vállalkozás által létrehozott új értéket számszer síti. Közelít-leg a vállalkozásnak a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulását méri. Az értékcsökkenési leírás 2000-re történ- 15,43%-os emelkedéséb-l ered, hogy a nettó termelési érték kisebb mértékben növekszik, mint az anyagmentes termelési érték. Azonban 2000-r-l 2001-re 18,74%-ot esett az értékcsökkenés alakulása, ami hatására egy fokkal kedvez-bben alakult a nettó termelési érték az anyagmentes termelési értékhez képest, ami pozitív tényez-. A saját termelés készletek állományváltozása segítségével azt is megállapíthatjuk, hogy a termelés 1999-ben, 2001-ben elmarad az értékesítési lehet-ségekt-l, és az igényeket a korábban megtermelt

készletek értékesítésével elégítik ki. A nettó termelési értékb-l számítható az úgynevezett komplex hatékonysági mutató, mely alkalmas a vállalat fejl-désének mérésére. 39 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata 6.2 Komplex hatékonysági mutató A komplex hatékonysági mutató alakulása (%) Megnevezés Komplex hatékonysági mutató 1999 65,71 19. sz táblázat 2000 2001 61,58 41,07 Komplex hatékonysági mutatón a gazdasági er-forrásokkal szemben támasztott hozamkövetelmények teljesítését értjük. E mutatóban a nettó termelési értéket viszonyítjuk a termelésben lekötött „összes eszköz”érték és az összes kifizetett bér (bérköltség és személyi jelleg egyéb kifizetés) súlyozott összegéhez. Az „összes eszköz”-érték 0,2-es szorzója azzal magyarázható, hogy a 20%-os normatív hozam tekinthet- reálisnak. Az összes kifizetett bért pedig azért kell 80%-kal pótlékolni, mert a gazdaságnak többe

kerül a munkaer-, mint a kifizetett munkabér. A mutató elfogadható értéke a 100% feletti érték. Magyarországon az iparvállalatoknál 8085% az átlag hatékonyság A társaság mindhárom évben elmarad még az ipari átlagtól is Csökken- tendencia tapasztalható, ami a vállalkozás hatékonyságának romlását is mutatja. A romlás annak eredménye, hogy a lekötött termelési tényez- nagyobb mértékben n-tt, mint amekkora növekedést a nettó termelési érték mutat. Azt, hogy az egyes er-források milyen mértékben, javítják vagy rontják az összmunka hatékonyságát, a parciális hatékonysági mutatókból láthatjuk meg. 6.4 Parciális hatékonysági mutatók A komplex hatékonyság mérésén túl, vagy azzal együtt mérhetjük a hatékonyságot parciális (részleges) módon is. A hatékonyság parciális mérése azért is fontos, mert az egyes er-források aránya is változik. A hatékonyság parciális mérése történhet: - munkatermelékenység

- eszközhatékonyság - bérhatékonyság mutatói alapján. 40 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata 6.41 Munkatermelékenység A munkatermelékenység mutatóinak alakulása Megnevezés 1 f-re jutó nettó árbevétel 1 f-re jutó bruttó termelési érték 1 f-re jutó anyagmentes termelési érték 1 f-re jutó nettó termelési érték (eFt) 20. sz táblázat 1999 2000 2001 4157 4077 5218 4034 4177 5174 1380 1370 1755 1200 1175 1592 A munka termelékenysége alatt a konkrét emberi munkának azt a tulajdonságát értjük, hogy használati értéket hoz létre; színvonalát pedig az határozza meg, hogy meghatározott használati értéket képvisel- termék el-állításához milyen munkamennyiség szükséges. A munkatermelékenység növelhet- relatív és abszolút módon. Relatív növekedés esetén a termelés növekszik, abszolút növekedésnél pedig a munkaer- csökken. Mint látható, csak a második mutató n- folyamatosan az id- függvényében,

mivel a bruttó termelési értéknél jelent-sebb növekedés tapasztalható, az átlagos statisztikai létszám ingadozásához képest. Els-sorban azonban a nettó termelési érték alapján számított mutatót használjuk, hiszen ez jobban jellemzi a vállalat teljesítményét. Ez a mutató már az él-munka hatékonyságának ingadozását jelzi, ami a nettó termelési érték tartós növekedése ellenére következett be. A munkatermelékenység szoros kapcsolatban áll a technikai felszereltséggel, ami az eszközökkel való felszereltséget jellemzi. A technikai berendezések színvonala, struktúrája, javulása az eszközhatékonyságon keresztül fejti ki hatását a munkatermelékenységre. 41 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata 6.42 Eszközhatékonyság Azt fejezi ki, hogy az egységnyi eszközráfordítás milyen termelési eredménnyel jár, milyen mértékben képes a kívánt cél teljesítését el-mozdítani. Az eszközhatékonyság

színvonalára ható tényez-k: - termelési eszközök min-sége, struktúrája - munkamegosztás, specializáció foka Az eszközhatékonyság vizsgálatát elvégezhetjük az „összes eszköz”-re (aktivált tárgyi eszköz + készlet), tárgyi eszközre és készletre is. Az „összes eszköz”-re vonatkozóan nézzük meg alakulását: Az eszközhatékonyság mutatóinak alakulása (%) Megnevezés 100 Ft "összes eszközre" jutó nettó árbevétel 100 Ft "összes eszközre" jutó bruttó termelési érték 100 Ft "összes eszközre" jutó anyagmentes termelési érték 100 Ft "összes eszközre" jutó nettó termelési érték 1999 191,96 186,28 63,75 55,43 21.sz táblázat 2000 2001 184,07 227 188,56 225 61,84 76,29 53,04 69,18 A táblázatból leolvasható, hogy 2000-re majdnem mindegyik mutatónál romlás tapasztalható, amit az „összes eszköz” idézett el-. A negatív irányú elmozdulás jelzi, hogy romlott a

fejlesztés hatékonysága. A számlálóban szerepl- adatok is n-ttek, s úgy t nik ez a növekedés 2001-ben magasabb, mint az „összes eszköz” növekedése, emiatt a mutató pozitív irányban mozdult el. Ennek ellenére nem kielégít- a mértéke. 42 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata 6.43 Bérhatékonyság A munkaer-t a legfontosabb termelési tényez-nek tekintjük, hiszen új érték létrehozására képes, önállóan gondolkodik, szabad akarata van és ezért cselekedeteit, teljesítményét szabályozni tudja. A munkaer--gazdálkodás jelent-ségét fokozzák a napjainkban lezajló változások munkaer--piaci hatásai, a munkaer-piac feszültsége is. A munkaer- gazdálkodásához szorosan kapcsolódik a bérgazdálkodás. A kifizetett bér az elemzés és az ellen-rzés egyik leggyakoribb témája, mivel a bér: - abszolút összege, mint vásárlóer- jelentkezik - az átlagkereset tényez-je, amin keresztül az életszínvonal emelési célkit

zések megvalósíthatók - az anyagi ösztönzés eszköze, így alakulása befolyásolja a teljesítmények, a termelési érték változását is. A bérhatékonysági mutató a vállalkozásnál használt bér új értéket létrehozó képességét fejezi ki. A termelékenységi és átlagbérmutatók viszonyát is kifejezi A Kft. nagyon él-munka-igényes tevékenységet végez, ezért a bér és járulékai ugyanolyan mérték ek, mint a szállítói tartozások. A bérhatékonyság mutatók alakulása (%) 22. sz táblázat Megnevezés 100 Ft kifizetett bérre jutó nettó árbevétel 100 Ft kifizetett bérre jutó bruttó termelési érték 100 Ft kifizetett bérre jutó anyagmentes termelési érték 100 Ft kifizetett bérre jutó nettó termelési érték 1999 537 521 178,32 155,04 2000 501 513 168,29 144,36 2001 275 273 92,51 83,89 Itt is a mutatók fokozatos csökkenése figyelhet- meg, amelynek f- oka az „összes kifizetett bér” 12% körüli növekedése

1999-r-l 2000-re, amely a kismérték létszámb-vítésre vezethet- vissza. Nagyobb mérték a bérhatékonyság csökkenése 2000-r-l 2001-re, aminek a fent írtaktól eltér- oka van. 43 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata A dolgozat második fejezetében említésre került (nem véletlenül), hogy a vállalkozásnál ügyvezet- váltás történt. A taggy lés e lépésére a volt ügyvezet- polgári peres eljárás indításával reagált. Az ügyben csak 2001 novemberében született joger-s bírósági határozat. Ennek értelmében a társaságot a volt ügyvezet- bérének és kamatának megfizetésére kötelezte a bíróság. E kötelezettségek a 2001-es mérlegben kerülhettek csak beállításra. A Naturholztechnik Kft.-nél a szellemi dolgozók havi bért kapnak, mert teljesítményük nem mérhet-. A fizikai dolgozók (-k vannak többségben) bérét teljesítményük határozza meg, ez azért jó a vállalkozás számára, mert biztos lehet benne,

hogy nem fizet ki olyan bért, amely mögött nincs teljesítmény. 6.5 Jövedelmez-ségi mutatók A hatékonyság vállalati szemlélet közelítése jövedelmez-ségi mutatók alapján történik. A vállalati érdekeltség alapvet-en a jövedelmez-séghez kapcsolódik. Minden vállalkozás f- célja, hogy a megtermelt termékek értékesítése során megfelel- jövedelmet realizáljon. A jövedelmez-ségnél vizsgálni kell, hogy a létrehozott használati értéken belül milyen a jövedelem tömege. A terméket kifejez- jövedelem funkciója kett-s: - a b-vített újratermeléshez szükséges felhalmozásnak fedezetet nyújt - a termelési szférán kívüli társadalmi szükségletek kielégítését biztosítja. A gazdálkodási tevékenység akkor jövedelmez-, ha a termékek értékesítése után az árbevétel fedezi a költségeket, és ezen felül nyereséget is biztosít. A jövedelmez-ség változását több tényez- határozza meg. (Pl: a termékek min-sége,

ára, termelési költsége) A jövedelmez-ség a hatékonyság egy parciális mutatószáma, de nem jellemezheti önmagában a hatékonyságot. A jövedelmez-ség átfogó elemzése során az egyes eredménykategóriákat viszonyítjuk valamilyen vetítési alaphoz. 44 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata Az eredmény mutatóinak alakulása (%) Megnevezés Árbevétel arányos üzemi eredmény T-kearányos adózás el-tti eredmény 1999 1,8 43,49 23. sz táblázat 2000 2001 0,08 -9,59 77,63 119,45 Az árbevétel arányos üzemi eredmény azt mutatja meg, hogy a termelési és értékesítési tevékenységb-l származó nyereség hány százaléka az árbevételnek. A mutató értéke az ipari átlag (8-10% a jól m köd- cégeknél) alatt van, s-t kifejezetten rossznak mondható, és a tendencia is negatív irányú. Az 1999-r-l 2001-re bekövetkezett drasztikus csökkenés azzal magyarázható, hogy az üzemi tevékenység eredménye évr-l évre csökkent és az

árbevétel pedig növekedett. A számláló csökkenése az anyagköltség (anyagár növekedés) és az igénybevett szolgáltatás értékének emelkedésére vezethet- vissza. A nevez- növekedése pedig a megrendelés függvénye. A t-kearányos eredmény arról tájékoztat, hogy egységnyi lekötött t-kével mekkora eredményt értek el. A mutató látszólag kedvez- érték lenne, de emögött sajnos mindkét tényez- az adózás el-tti eredmény és a saját t-ke negatív értéke áll. A társaság adózás el-tti eredménye fontos tényez-, hiszen ez határozza meg alapvet-en a társasági adófizetési kötelezettséget, valamint a vagyongyarapodás mértékét. Ennek alakulását a Kft.-nél kedvez-tlenül befolyásolja az üzemi tevékenység eredménye 2001-ben, a pénzügyi és rendkívüli eredmény a megel-z- években. A pénzügyi eredmény az els- kett- évben a tagi kölcsön törleszt- részletének kamata miatt volt negatív. A rendkívüli eredmény 2001-ben

pedig e kölcsön elengedése végett ment át pozitív értékbe. 45 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata Költségszint alakulása A költséghányad mutatók számításánál vizsgálható a termelés munka-, anyag- és energia igényessége, valamint m szaki fejlesztés igényessége. Költségszint mutatók alakulása (%) Megnevezés Termelési költségszint Értékesítési költségszint Anyaghányad Bérköltséghányad Érékcsökkenési leírás hányad 1999 110,86 108,40 68,81 27,14 4,47 24. sz táblázat 2000 2001 112,62 117,24 109,84 116,31 70,91 67,39 27,56 44,56 4,66 3,16 A termelési költségszint arról tájékoztat, hogy a vállalat termelését milyen szint ráfordításokkal folytatja. A három év viszonylatában negatív tendencia érvényesül 2001ben a mutató értéke közelít a 120%-hoz, ami a ráfordítások rendkívül magas szintjére utal Az értékcsökkenési leíráson kívül a többi ráfordítás mind nagyobb mérték

növekedést mutat. Az értékesítési költségszint azt mutatja, hogy egységnyi árbevétel realizálódása milyen mértékben fedezi a költségeket. Mivel a társaság „A” típusú összköltséges eredménykimutatást készít, ezért az értékesítési költségeket számítás alapján kapjuk. (Az összes termelési költségb-l kivonva az aktivált saját teljesítmény értékét.) A termelési és értékesítési költségszintek összehasonlítása felhívhatja a figyelmet arra a területre, ahol a cég tartalékokkal rendelkezik a jövedelmez-ség javításához, ráfordítások csökkentéséhez. Ez egy-két százalékkal kedvez-bb képet mutat, mint az el-z- mutató, de az árbevétel nem fedezi az értékesítési költégeket. Az anyaghányad azt mutatja meg, hogy a termelésen belül milyen súllyal szerepel az anyagráfordítás, anyag vagy munkaigényes termelést folytat-e a vállalkozás. A megtakarítások szempontjából az anyagköltség

változása érdemel figyelmet. 46 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata A táblázatból leolvasható, hogy a Kft. anyagigényes termelést folytat, a költségek nagy részét az anyagjelleg ráfordítások teszik ki, ami évr-l évre növekszik. Különösen az anyagköltségek növekednek nagy mértékben, amely egyrészt a f részáru volumenének növekedésével, másrészt az inflációval magyarázható, mivel azt nem mindig sikerül az eladási árban érvényesíteni. A bérköltség hányad azt jelzi, hogy a bérköltség és közterhei milyen részarányt képviselnek a költségszerkezetben. Az el-z- mutató már utalt arra, hogy a vállalat anyagigényes termelést folytat, a bérköltségek mindhárom évben 45% alatt maradnak. A bérköltség hányad és a költségek növekedését jelzi, ami a létszámnövekedés illetve a bíróság által megítélt, volt ügyvezetdíja. Az értékcsökkenési leírás azt mutatja, hogy az értékcsökkenés, mint

szabadon elkölthetforrás, milyen arányt képvisel a költségszerkezetben. 47 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata 7. Összegzés, a legfontosabb megállapítások kiemelése, javaslatok Szakdolgozatom célja a Naturholztechnik Kft. vagyoni-, pénzügyi- és jövedelmez-ségi helyzetének áttekintése, elemzése volt három év vonatkozásában. Így az el-z- fejezetekben részletesen vizsgáltam a vállalkozás gazdálkodását és az abban bekövetkezett változásokat, valamint ismertettem a mutatószámokon és a tendenciák mögött rejl- f-bb gazdasági összefüggéseket. Összefoglalva az alábbi megállapításokra jutottam: A vállalat 2000-ben az el-z- évhez képest nagyobb veszteséget produkált. Ennek oka, hogy a lekötött befektetett eszközökhöz olyan forgóeszköz volumennel és összetétellel rendelkezik, amely az el-bbiek hatékony kihasználását nem biztosítja. A m szaki berendezések, gépek, járm vek mérlegsor folyamatos csökkenést

mutat, egyre elhasználódottabb gépekkel dolgoznak. Rossz a készletgazdálkodás, nagy mennyiség rönkfát halmoznak fel, amely megmunkálása (félkész állapotba hozása) jelent-s ráfordítással jár, s az elfekv- készletet növeli. Továbbá monopol helyzetben van a legnagyobb vev- (kapcsolt vállalkozás), s ez a vev-követelés nagyságán is érz-dik, amelynek következménye az eladási árak egyoldalú meghatározása is. A saját t-ke nem nyújt fedezetet a befektetett eszközökre, s-t t-kevesztés volt a jellemzaz elemzés alá vont els- kett- évben. Mindez a rossz készletgazdálkodás; a negatív saját t-ke – ami szükségessé tette a tagi kölcsön igénybevételét -, súlyos likviditási problémákhoz vezetett. A társaság el van adósodva, hitelképtelen a pénzintézetek szemében, ezért teljesen ki van szolgáltatva anyavállalatának. Mindezek ellenére néhány f-s létszámb-vítést hajtottak végre. A termelési tényez-k racionális

felhasználásának csökkenésével a vállalat jövedelmez-ségének további romlását okozta, amely ugyancsak negatív tendenciának tekinthet-. Bár a termeléssel az értékesítés árbevétele is n-tt, mindez mégsem elegend- mérték a 2000-es év ráfordításainak növekedése mellett. Célszer lenne a ráfordítások csökkentése, valamint a termelés begyakorlottságával a hozamok növelése. Ajánlatos lenne a saját t-ke b-vítése, a likviditási problémák kiküszöbölése miatt. 48 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata 2001-ben a tagi kölcsön elengedésének hatására kedvez- folyamatok figyelhet-ek meg a vállalkozásnál: Az eszközök összetételét vizsgálva pozitívum, hogy a követelések állománya csökkent. A forrásstruktúrában jelent-sebb változások történtek. Az elengedett összeg, mint rendkívüli bevétel megnövelte a mérleg szerinti eredményt, ami nemcsak, hogy pozitív lett, de jelent-s összeg is. Hosszú

lejáratú kötelezettség nincs, mivel a tagi kölcsön volt ezen a mérlegsoron. A vállalat fizetési fegyelme javult, ezt bizonyítja a szállítók forgási sebessége. A rövid lejáratú kötelezettség kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsor is megsz nt, mivel a törleszt- részleteket mutatták itt ki. Összességében a cég kötelezettségének állományában jelent-s csökkenés fedezhet- fel. A vállalkozás likviditása javult, az eladósodottsága csökkent. Mindez szépen hangzik, de nézzük meg mi áll e pozitívumok hátterében. Az exportértékesítés árbevételében továbbra is növekedés tapasztalható, azonban a ráfordítások, ha lehetséges még nagyobb mértéket öltenek a korábbi kett- évhez képest. Így a költségszint mutatók is kedvez-tlenebb képet festenek a vállalatról. Sajnos az üzemi eredmény negatív, ebb-l is látszik, hogy a profitot nem a vállalkozás maga termelte ki, nem saját érdeme. Hiszen a tagi kölcsön elengedése

miatt csökkent a kamattartozás összege és n-tt a rendkívüli bevétel. Ebb-l kifolyólag lett végül pozitív összeg a mérleg szerinti eredmény. Az anyavállalat (TEAM 7 GmbH) kihúzta egy id-re a bajból a Naturholztechnik Kft.-ét, azonban hosszú távú jóslatokba bocsátkozni a vállalat jöv-jét illet-en nem lehet. Néhány problémára azonban megoldás lenne: Az állásid- csökkentése, amely a munkaid-alap hatékonyabb kihasználását célozná. A gépek korszer sítése, felújítása a min-ség további romlásának megakadályozása. Marketing tevékenység kialakítása, újabb piacok meghódítása a kapcsolt vállalkozás monopol helyzetének csökkentésére. Készletgazdálkodás javításával a költségek csökkentése. 49 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata Azonban mindezek megvalósításakor sem lehet figyelmen kívül hagyni a makrogazdaságban bekövetkez- változásokat, mint a recessziót a faiparban vagy az

infláció er-teljes befolyásoló hatását a gazdálkodásra, s nem utolsó sorban a forint er-södését az EURO-val szemben, amely az exportáló cégeket sújtja. 50 http://www.doksihu Vagyoni helyzet vizsgálata Irodalomjegyzék 1. 2000 évi C törvény a számvitelr-l 2. Dr Bíró Tibor – Dr Pucsek József – Dr Sztanó Imre: Vállalkozások tevékenységének komplex elemzése, Perfekt Budapest 2001. 3. Naturholztechnik Kft beszámolói 1999-2001-es években 4. Dr Sándor Lászlóné – Dr Sztanó Imre – Dr Birher Ilona – Dr Pucsek József: A vállalkozások tevékenységének gazdasági elemzése, Perfect Budapest 2001. 5. Tóth Sándor: A fafeldolgozás 1945 el-tt 6. Trautmann János – Papacsek János: Mérlegelemzési mutatók, Saldo Budapest 1999 7. 1997 évi CXLIV törvény – A gazdasági társaságokról ( Complex CD Jogtár) 51 http://www.doksihu Naturholztechnik Kft. tevékenységi körei 2011 F részáru gyártása 2012 Falemezek

gyártása 3610 Bútorkereskedelem 5161 Tüzel - és építési anyagok nagykereskedelme 5190 Külkereskedelem 7020 Ingatlankezelés, kereskedelem, közvetítés és értékelés http://www.doksihu Képletgy jtemény 1. Befektetett eszközök fedezete I: Saját t ke x100 Befektetett eszköz 2. Befektetett eszközök fedezete II: Saját t ke + hosszú lej. köt. Befektetett eszköz x100 Saját t ke x100 3. Tárgyi eszközök fedezete: Tárgyi eszköz 4. Saját t ke növekedési mutató: Saját t ke x100 Jegyzett t ke 5. Tárgyi eszköz hatékonysága: Nettó árbevétel x100 Tárgyi eszköz 6. Használhatósági fok: Tárgyi eszköz nettó értéke x100 Tárgyi eszköz bruttó értéke 7. Tárgyi eszköz megújítási mértéke: 8. Eszközök fordulata: Tárgyév során aktivált x100 érték Tárgyévi záró bruttó érték Nettó árbevétel Eszközök 9. Készletek fordulatszáma fordulatban: 10. Készletek fordulatszáma napokban: 11. Saját t ke

fordulatszáma: Nettó árbevétel Készlet Készlet x id szak napjainak száma Nettó árbevétel Nettó árbevétel Saját t ke 12. Rövid távú likviditási mutató I: Forgóeszköz x100 Rövid lejáratú kötelezettség 13. Rövid távú likviditási mutató II: Forgóeszköz - Követelés x100 Rövid lejáratú kötelezettség 14. Rövid távú likviditási mutató III: Pénzeszköz + Értékpapír x100 Rövid lejáratú kötelezettség http://www.doksihu 15. Gyorsráta: Forgóeszköz - Készlet x100 Rövid lejáratú kötelezettség 16. Dinamikus likviditási mutató: Üzemi tevékenység x100 eredménye Rövid lejáratú kötelezettség 17. Hosszú távú likviditási mutató: Üzemi tevékenység x100 eredménye Kötelezettségek állománya 18. Eladósodottság mértéke: Saját t ke x100 Kötelezettségek állománya 19. Nettó eladósodottság mutató: Kötelezettség - Követelés x100 Saját t ke 20. Adósságszolgálati mutató: 21. Hitelfedezeti

mutató: Mérleg sz. eredmény + x100 écs. Hosszú lejáratú kötelezettség Követelés Rövid lejáratú kötelezettség 22. Vev k forgási sebessége napban: Vev x id szak napjainak száma Nettó árbevétel 23. Vev k forgási sebessége fordulatban: Nettó árbevétel Vev k 24. Szállítók forgási sebessége napban: Szállítók x id szak napjainak száma Anyagjelleg ráfordítás 25. Szállítók forgási sebessége fordulatban: 26. Vev k és szállítók aránya: Anyagjelleg ráfordítás Szállítók Vev x100 Szállító 27. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni érték jogok + M szaki berendezések, gépek, járm vek + Egyéb berendezések, felszerelések, járm vek + Tenyészállatok = Aktivált tárgyi eszközök + Készlet = "Összes eszköz" 28. Bérköltség + Személyi jelleg egyéb kifizetések = "Összes kifizetett bér" x100 http://www.doksihu 29. Komplex hatékony mutató: Nettó termelési érték "Összes

eszköz"x0,2 + "Összes kifizetett bér"x1,8 30. 1 f re jutó nettó árbevétel: Nettó árbevétel Átlagos stat. létszám 31. 1 f re jutó bruttó term érték: Bruttó termelési érték Átlagos stat. létszám 32. 1 f re jutó anyagm term érték: 33. 1 f re jutó nettó term érték: x100 Anyagmentes termelési érték Átlagos statisztikai létszám Nettó termelési érték Átlagos stat. létszám 34. 100 Ft "összes eszközre" jutó nettó árbevétel: Nettó árbevétel x100 "Összes eszköz" 35. 100 Ft "összes eszközre" jutó bruttó termelési érték: Bruttó termelési érték x100 "Összes eszköz" 36. 100 Ft "összes eszközre" jutó anyagm termelési érték: Anyagm. term érték "Összes eszköz" x100 37. 100 Ft "összes eszközre" jutó nettó termelési érték: Nettó termelési érték x100 "Összes eszköz" 38. 100 Ft "összes kifizetett

bérre" jutó nettó árbevétel: Nettó árbevétel x100 "Összes kifizetett bér" 39. 100 Ft "összes kifizetett bérre" jutó bruttó term érték: Bruttó termelési érték x100 "Összes kifizetett bér" 40. 100 Ft "összes kifizetett bérre" jutó anyagm term érték: Anyagm. term érték x100 "Összes kifizetett bér" 41. 100 Ft "összes kifizetett bérre" jutó nettó term érték: Nettó termelési érték x100 "Összes kifizetett bér" 42. Árbevétel arányos üzemi tevékenység eredménye: Üzemi tev. Eredménye x100 Nettó árbevétel 43. T kearányos adózás el tti eredmény: 44. Termelési költségszint mutató: 45. Értékesítési költségszint mutató: Adózás el tti e. x100 Saját t ke Összes költség Bruttó termelési érték x100 Ért. összes költsége Nettó árbevétel x100 http://www.doksihu 46. Anyaghányad: Anyagjelleg ráf. x100 Bruttó term. érték 47.

Bérköltséghányad: Személyi jell. ráf x100 Bruttó term. érték 48. Értékcsökkenési leírás hányad: Értékcsökkenési leírás Bruttó termelési érték x100 http://www.doksihu Átvezetések (2001) Ssz. Tétel Megnevezés Honnan Hová 1 Mérleg Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni érték jogok Vagyoni jogból Ingatlan és kapcsolódó vagyoni jogra 2 Mérleg Immateriális javakra adott el legek átvezetése Egyéb követelésekb l Immateriális javakra adott el legre 3 4 5 6 7 Mérleg Mérleg Mérleg Mérleg Mérleg Állatokból Részesedésb l Részesedésb l Adott kölcsönökb l Adott kölcsönökb l Tenyészállatra Kapcsolt részesedésre Egyéb részesedésre Kapcsolt tartós kölcsönbe Egyéb részesedési tartós kölcsönbe 8 9 Mérleg Adott kölcsönök megosztása Mérleg Hosszú lejáratú bankbetétek átsorolása Adott kölcsönökb l Hosszú lejáratú bankbetétb l Egyéb tartós kölcsönbe Egyéb tartós kölcsönbe 10 Mérleg

Alapítókkal szembeni követelések átsorolása Alapítókkal szembeni követelésekb l Kapcsolt követelésbe 11 12 13 14 15 Vev kb l Vev kb l Egyéb követelésekb l Egyéb követelésekb l Céltartalék várható veszteségekr l Kapcsolt részesedési vev kre Egyéb részesedési vev kre Kapcsolt részesedési követelésbe Egyéb részesedési követelésbe Vev követelésekbe Mérleg Mérleg Mérleg Mérleg Mérleg Tenyészállat kiemelése Részesedések megosztása Részesedések megosztása Adott kölcsönök megosztása Adott kölcsönök megosztása Részesedési vev k kiemelése Részesedési vev k kiemelése Kapcsolt követelések kiemelése Kapcsolt követelések kiemelése Követelések céltartalékának rendezése 16 Mérleg Céltartalék rendezése Céltartalék várható veszteségekr l Egyéb követelésekbe 17 Mérleg Értékpapírok megosztása 18 Mérleg Értékpapírok megosztása 19 Mérleg Forgatási hitelviszonyt megtestesít értékpapírok

Eladási részvényekb l Eladási részvényekb l Értékpapírokból és eladási kötvényekb l Kapcsolt részesedésbe Egyéb részesedésbe Forgatási, hitelviszonyt megtestesít értékpapírba 20 21 22 23 Aktív elhatárolásból Aktív elhatárolásból Aktív elhatárolásból T ketartalékból Bevételek aktív elhatárolása Költségek aktív elhatárolása Halasztott ráfordítások Lekötött tartalékba 24 Mérleg Lekötött tartalék képzése t ketartalékból Eredménytartalékból Lekötött tartalékba 25 Mérleg Hátrasorolt kötelezettségek kiemelése Kötelezettségekb l Hátrasorolt kapcsolt kötelezettségbe 26 Mérleg Hátrasorolt kötelezettségek kiemelése Kötelezettségekb l Hátrasorolt egyéb részesedési kötelezettségekbe 27 Mérleg Hátrasorolt kötelezettségek kiemelése Kötelezettségekb l Hátrasorolt egyéb kötelezettségbe 28 Mérleg Átváltoztatható kötvények kiemelése Kötvénytartozásból Átváltoztatható

kötvénybe 29 Mérleg Kapcsolt hosszú lejáratú kötelezettségek megosztása Alapítói és egyéb hosszú lejáratú Tartós kapcsolt kötelezettségekbe kötelezettségekb l 30 Mérleg Kapcsolt hosszú lejáratú kötelezettségek megosztása Alapítói és egyéb hosszú lejáratú Tartós egyéb részesedési kötelezettségekb l kötelezettségekbe 31 Mérleg Kapcsolt hosszú lejáratú kötelezettségek megosztása Alapítói és egyéb hosszú lejáratú Tartós egyéb kötelezettségekbe kötelezettségekb l 32 Mérleg Részesedési szállító kiemelése 33 Mérleg Részesedési szállító kiemelése Szállítókból Szállítókból Mérleg Mérleg Mérleg Mérleg Aktív elhatárolások megosztása Aktív elhatárolások megosztása Aktív elhatárolások megosztása Lekötött tartalék képzése t ketartalékból Kapcsolt kötelezettségekbe Egyéb részesedési kötelezettségekbe http://www.doksihu 34 Mérleg Kapcsolt kötelezettségek kiemelése

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségekb l Kapcsolt kötelezettségekbe 35 Mérleg Kapcsolt kötelezettségek kiemelése Egyéb rövid lejáratú kötelezettségekb l Egyéb részesedési kötelezettségekbe 36 Mérleg Kapcsolt kötelezettségek kiemelése Egyéb rövid lejáratú kötelezettségekb l Egyéb rövid lejáratú kötelezettségekbe 37 Mérleg Passzív elhatárolás megosztása 38 Mérleg Passzív elhatárolás megosztása 39 Mérleg Passzív elhatárolás megosztása Passzív elhatárolásból Passzív elhatárolásból Passzív elhatárolásból Bevételek passzív elhatárolása Költségek passzív elhatárolása Halasztott bevételek Átvezetések (2001) Ssz. Tétel Megnevezés Honnan Hová 1 Eredmény Árfolyamnyereség elszámolása Egyéb bevételb l Árfolyamnyereség pénzügyi bevételbe 2 3 Eredmény Selejt, hiány átvezetése Terven felüli értékcsökkenés elszámolása Anyagköltségb l Értékcsökkenési leírásból Egyéb

ráfordításba Egyéb ráfordításba 4 5 6 7 Eredmény Egyéb költség kivezetése Egyéb költség kivezetése Egyéb költség kivezetése Árfolyamveszteség elszámolása Egyéb költségb l Egyéb költségb l Egyéb költségb l Egyéb ráfordításból Igénybe vett szolgáltatásba Egyéb szolgáltatásba Bérjárulékba Árfolyamveszteség pénzügyi ráfordításba 8 9 Eredmény Bérjárulékok átvezetése Kapcsolt pénzügyi bevételek kiemelése Egyéb ráfordításból Pénzügyi bevételb l Bérjárulékba Kapcsolt pénzügyi bevételbe 10 Eredmény Kapcsolt pénzügyi ráfordítások kiemelése Pénzügyi ráfordításból Kapcsolt pénzügyi ráfordításba 11 12 Eredmény Árfolyamnyereség kiemelése Befektetett pénzügyi eszközök kamatainak kiemelése Pénzügyi egyéb bevételb l Kapott kamatokból Kiemelt árfolyamnyereségbe Egyéb jogcím szerinti kamatba 13 14 Eredmény Árfolyamveszteség kiemelése Értékvesztések kiemelése

Pénzügyi egyéb ráfordításból Pénzügyi befektetések leírásából Kiemelt árfolyamba Kiemelt veszteségbe és értékvesztésbe 15 Eredmény Rendkívüli mérték miatti átvezetés Rendkívüli ráfordításból Egyéb ráfordításba vagy üzemi költségbe 16 Eredmény Rendkívüli mérték miatti átvezetés Rendívüli bevételb l Egyéb bevételbe vagy üzemi bevételbe 17 18 Eredmény Kapott támogatás Adott támogatás Rendívüli bevételb l Rendkívüli ráfordításból Egyéb bevételbe Egyéb ráfordításba Eredmény Eredmény Eredmény Eredmény Eredmény Eredmény Eredmény Eredmény http://www.doksihu 1 1 2 2 3 8 4 1 2 0 1 2 1 2 3 2 0 Statisztikai számjel 0 1 - 0 9 - 0 6 1 8 5 8 Cégjegyzék szám Naturholztechnik Kft 1999, 2000, 2001 évi mérlegei " A " VÁLTOZAT MÉRLEG Eszközök (aktívák) Sorszá m A tétel megnevezése 01. A Befektetett eszközök (02+10+18 sor) 02. I IMMATERIÁLIS JAVAK (03.-09 sorok) 1

999 113 107 adatok ezer Ftban 2 000 2001/12/3 1 108 194 105 200 9 46 27 9 6 40 4 23 113 098 74 967 32 324 2 050 108 148 74 496 31 268 1 513 105 173 73 362 27 885 2 783 507 3 250 871 1 143 03. 1 Alapítás-átszervezés aktivált értéke 04. 2 Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 05. 3 Vagyoni érték7 jogok 06. 4 Szellemi termékek 07. 5 Üzleti vagy cégérték 08. 6 Immateriális javakra adott el;legek 09. 7 Immateriális javak értékhelyesbítése 10. II TÁRGYI ESZKÖZÖK (11-17 sorok) 11. 1 Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni érték7 jogok 12. 2 M7szaki berendezések, gépek, járm7vek 13. 3 Egyéb berendezések, felszerelések, járm7vek 14. 4 Tenyészállatok 15. 5 Beruházások, felújítások 16. 6 Beruházásokra adott el;legek 17. 7 Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 18. III BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK (19-25 sorok) 19. 1 Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 20. 2 Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 21. 3 Egyéb

tartós részesedés 22. 4 Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 23. 5 Egyéb tartósan adott kölcsön 24. 6 Tartós hitelviszonyt megtestesít; értékpapír 25. 7 Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése adatok ezer Ftban http://www.doksihu Sorszá m A tétel megnevezése 26. B Forgóeszközök (27+34+40+45 sor) 27. I 1 999 KÉSZLETEK (28.-33 sorok) 28. 1 Anyagok 29. 2 Befejezetlen termelés és félkész termékek 2 000 57 126 2001/12/3 1 70 318 61 760 18 419 1 668 15 774 32 271 1 326 23 707 36 318 5 567 29 107 977 7 238 1 644 22 769 10 918 3 363 30 401 5 942 12 472 22 133 1 669 8 813 8 488 11 987 11 651 15 938 7 646 3 309 74 15 864 1 7 645 93 3 216 1 976 1 176 578 1 976 1 176 578 172 209 179 688 167 538 30. 3 Növendék-, hízó- és egyéb állatok 31. 4 Késztermékek 32. 5 Áruk 33. 6 Készletre adott el;legek 34. II KÖVETELÉSEK (35-39sorok) 35. 1 Követelések

áruszállításból és szolgáltatásokból (vev;k) 36. 2 Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 37. 3 Követelések egyéb részesedési viszonyban lev; vállalkozással szemben 38. 4 Váltókövetelések 39. 5 Egyéb követelések 40. III ÉRTÉKPAPÍROK (41-44 sorok) 41. 1 Részesedés kapcsolt vállalkozásban 42. 2 Egyéb részesedés 43. 3 Saját részvények, saját üzletrészek 44. 4 Forgatási célú hitelviszonyt megtestesít; értékpapírok 45. IV PÉNZESZKÖZÖK (46-47 sorok) . 46. 1 Pénztár, csekkek 47. 2 Bankbetétek 48. C Aktív id9beli elhatárolások 49. 1 Bevételek aktív id;beli elhatárolása 50. 2 Költségek, ráfordítások aktív id;beli elhatárolása 51. 3 Halasztott ráfordítások ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN (01.+26+48 sor) Keltezés: Borsfa, 2002. Március 13 PH. a vállalkozás vezet;je (képvisel;je) http://www.doksihu 1 1 2 2 3 8 4 1 2 0 1 2 1 2 3 2 0 Statisztikai számjel 0 1 - 0 9 - 0 6 1 8 5 8 Cégjegyzék szám

Naturholztechnik Kft 1999, 2000, 2001 évi mérlegei " A " VÁLTOZAT MÉRLEG Források (passzívák) Sorszá m A tétel megnevezése 53. D Saját t9ke (54-61sorok) 54. I JEGYZETT TMKE 55. ebb l: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken 56. II JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TMKE (-) 57. III TMKETARTALÉK 58. IV EREDMÉNYTARTALÉK . 59. V LEKÖTÖTT TARTALÉK 60. VI ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK . 61. VI MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY I. 62. E Céltartalékok (63-65 sorok) 63. 1 Céltartalék a várható kötelezettségekre 64. 2 Céltartalék a jöv;beni költségekre 65. 3 Egyéb céltartalék 66. F Kötelezettségek (67+71+80 67. I 68. 1 69. 2 70. 3 sor) HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK (68.-70 sorok) Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lev; vállalkozással szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben 1 999 -5 242 adatok ezer Ftban 2 000 2001/12/3

1 -23 438 120 507 41 040 41 040 41 040 -44 002 -46 282 -64 478 -2 280 -18 196 143 945 173 852 196 980 42 582 http://www.doksihu Sorszá m 71. II 72. 1 73. 2 74. 3 75. 4 76. 5 77. 6 78. 7 79. 8 80. III 81. 1 82. 2 83. 3 84. 4 85. 5 86. 6 87. 7 88. 8 89. 9 A tétel megnevezése HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK (72.-79 sorok) Hosszú lejáratra kapott kölcsönök Átváltoztatható kötvények Tartozások kötvénykibocsátásból Beruházási és fejlesztési hitelek Egyéb hosszú lejáratú hitelek Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lev; vállalkozással szemben Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK (81.-89 sorok) Rövid lejáratú kölcsönök ebb;l: átváltoztatható kötvények Rövid lejáratú hitelek Vev;kt;l kapott el;legek Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Váltótartozások Rövid

lejáratú kötelezettségek kapcsolt váll.szemben Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lev; vállalkozással szemben Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 90. G Passzív id9beli elhatárolások (91-93 sorok) 1 999 2 000 adatok ezer Ftban 2001/12/3 1 71 493 30 994 71 493 30 994 102 359 165 986 42 582 5 652 7 663 8 756 12 075 5 652 6 513 46 542 133 252 42 502 11 903 30 417 3 599 6 146 4 449 2 351 1 248 4 836 1 310 3 110 1 339 172 209 179 688 167 538 91. 1 Bevételek passzív id;beli elhatárolása 92. 2 Költségek, ráfordítások passzív id;beli elhatárolása 93. 3 Halasztott bevételek FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN (53.+62+66+90 sor) Keltezés: Borsfa, 2002. Március 13 PH. a vállalkozás vezet;je (képvisel;je) http://www.doksihu 1 1 2 2 3 8 4 1 2 0 1 2 1 2 3 2 0 Statisztikai számjel 0 1 - 0 9 - 0 6 1 8 5 8 Cégjegyzék szám Naturholztechnik Kft 1999, 2000, 2001 évi eredménykimutatásai " A

" VÁLTOZAT "A" EREDMÉNYKIMUTATÁS (összköltség eljárással) Sorszám 01 . 02 . I. 03 . 04 . II. III. 05 . 06 . 07 . 08 . 09 . IV. A tétel megnevezése Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele (01.+02) Saját el;állítású eszközök aktivált értéke 16 110 229 141 241 126 308 845 245 251 256 865 318 304 Saját termelés7 készletek állományváltozása -2 016 14 194 -194 Aktivált saját teljesítmények értéke (03.±04) Egyéb bevételek ebb;l: visszaírt értékvesztés -2 016 25 011 14 194 25 487 -194 21 343 2 280 119 367 138 328 168 932 37 177 38 512 39 613 1 986 1 823 1 658 5 242 7 926 2 498 163 772 42 871 186 589 47 881 212 701 84 408 2 806 3 394 31 325 18 920 21 234 24 895 64 597 10 632 72 509 12 273 140 628 9 973 Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési

értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke AnyagjellegK ráfordítások (05.+06+07+08+09) 10 Bérköltség . 11 Személyi jelleg7 egyéb . kifizetések 12 . Bérjárulékok V. VI. 1 999 adatok ezer Ftban 2 000 2001/12/3 1 15 739 9 459 Személyi jellegK ráfordítások (10.+11+12) Értékcsökkenési leírás http://www.doksihu VII. Egyéb ráfordítások ebb;l: értékvesztés 24 829 ÜZEMI ( ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE V.-VI-VII-VIII) A. (I.±II+III-IV- 4 416 24 958 6 735 20 296 1 918 217 -30 584 adatok ezer Ftban Sorszám IX. B. PÉNZÜGYI MOVELETEK EREDMÉNYE (VIII-IX.) -7 832 -13 628 10 135 C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (±A.±B) -3 416 -13 411 -20 449 X. 4 239 145 164 404 3 103 4 930 10 1136 -4785 164394 E. Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X.XI) ADÓZÁS ELQTTI EREDMÉNY (±C.+-D) -2 280 -18 196 143 945 XII. Adófizetési kötelezettség -2 280 -18 196 143 945

-2 280 -18 196 143 945 13. 14. 15. 16. 17. VIII 18. 19. 20. 21. XI. D. F. G. ADÓZOTT EREDMÉNY (±E.XII) 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (±F.+22-23) Keltezés: Borsfa, 2002. Március 13 PH. PH. 1 999 2 000 A tétel megnevezése Kapott (járó) osztalék, részesedés ebb;l: kapcsolt vállalkozástól kapott Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége ebb;l: kapcsolt vállalkozástól kapott Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége ebb;l: kapcsolt vállalkozástól kapott Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjelleg7 bevételek ebb;l: kapcsolt vállalkozástól kapott Pénzügyi m7veletek egyéb bevételei Pénzügyi mKveletek bevételei (13.+14+15+16+17) Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége ebb;l: kapcsolt vállalkozásnak adott Fizetend; kamatok és kamatjelleg7 ráfordítások ebb;l: kapcsolt vállalkozásnak

adott Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Pénzügyi m7veletek egyéb ráfordításai Pénzügyi mKveletek ráfordításai (18.+19±20±21) 2001/12/3 1 1 077 1 081 4 864 1 157 452 12 972 2 234 1 533 17 836 7 388 6 936 8 827 8 292 4 904 2 678 10 066 6 334 15 161 2 797 7 701 a vállalkozás vezet;je