Jogi ismeretek | Alkotmányjog » Az alkotmánybíróság, 2003

Alkotmánytani dolgozat Az Alkotmánybíróság B.Max 1 Tartalomjegyzék 1. Az alkotmánybíróság fogalma 5 2. Az alkotmánybíráskodás kialakulása 2.1 Előzmények 5 2.2 Az amerikai modell 6 2.3 Az európai modell 7 2.31 Az európai modell bevezetésének formai és materiális követelményei 7 2.4 Speciális alkotmánybírósági formák 8 3. Az alkotmánybíróság hatáskörei 3.1 Absztrakt normakontroll 8 3.2 Konkrét (utólagos) normakontroll 8 3.3 Alkotmányossági panasz elbírálása 9 3.4 Szervezeti vita 9 3.5 Állambírósági, büntetőbírósági feladat 9 3.6 Speciális alkotmánybírósági faladatok 9 4. A magyar alkotmánybíróság 4.1 Létrejötte 9 4.2 A szabályozási koncepció lényege 11 4.3 Az Alkotmánybíróság függetlensége 11 4.4 Az Alkotmánybíróság jellege 12 4.41 Az Alkotmánybíróság jellege 12 4.42 Az Alkotmánybíróság tagjai 12 4.43 Összeférhetetlenség 13 4.44 Mentelmi jog 13 4.45 A

tisztség megszűnése 13 5. A magyar Alkotmánybíróság hatáskörei 5.1 Általános jellemzők 14 5.11 Az alkotmányi szabályozás 14 5.12 A törvényi szintű szabályozás 15 2 5.13 Az alkotmánybírósági hatáskör-értelmezés 15 5.2 Hatáskörök 15 5.21 Előzetes normakontroll 15 5.22 Utólagos normakontroll 16 5.23 Nemzetközi szerződésbe ütközés 17 5.24 Alkotmányjogi panasz 18 5.25 Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség 18 5.26 Hatásköri összeütközés megszűntetése 18 5.27 Az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése 19 5.28 Az Alkotmány és törvény által hatáskörébe utalt ügyek 19 5.281 A köztársasági elnökkel kapcsolatos felelősségi eljárás 19 5.282 Az önkormányzatokkal kapcsolatos alkotmánybírósági hatáskörök 20 5.283 Az országos népszavazással és népi kezdeményezéssel kapcsolatos hatáskörei 20 5.29 A felsőoktatási intézmények önkormányzatainak jogainak védelme

20 5.283 Az országos népszavazással és népi kezdeményezéssel kapcsolatos hatáskörei 20 6. Az Alkotmánybíróság szervezete 6.1 Teljes ülés 20 6.2 Háromtagú tanács 21 6.3 Az Alkotmánybíróság elnöke 21 6.4 Az Általános bizottságok 21 6.5 Az Alkotmánybíróság Hivatala 21 7. Eljárás 7.1 Az eljárás indítványozására vonatkozó szabályok 22 7.11 Az indítványozás joga 22 7.12 Az indítványra vonatkozó előírások 22 7.13 Az indítvánnyal kapcsolatos intézkedések 22 7.2 Az eljáró szervek 23 7.21 A teljes ülés 23 7.22 A háromtagú tanács 23 7.3 Az eljárás főbb szakaszai 23 7.31 Az előkészítő eljárás 23 7.32 A testületi eljárás 23 3 7.4 Az Alkotmánybíróság döntései 24 8. Konklúzió 24 Jegyzetek 26 Felhasznált irodalom 27 4 1. Az alkotmánybíróság fogalma Az alkotmánybíróságra - az alkotmányhoz hasonlóan - nincs általánosan érvényes fogalom, jellemzőivel azonban

meglehetősen jól körülírható. Az alkotmánybíróság a hatalmi ágaktól elkülönült, de velük mégis kapcsolatban álló, alkotmány által konstituált intézmény. Jogi szempontból hatásköre bírói hatáskör, amely során a jogforrási hierarchia csúcsán álló jogi normát, az alkotmányt kell alkalmaznia konkrét esetek, problémák megoldására. Az alkotmányt értelmezve konkrét ügyekben hozott, mindenkire kötelező érvényű és jogilag megtámadhatatlan határozataival biztosítja az alkotmányosságot. Az alkotmánybíráskodás a hatalmi ágak elválasztása után a jogállamiság második legfontosabb garanciája, ezzel biztosítja, hogy az alkotmányosság felett őrködő bíróság független maradjon. Nem szoríthatja háttérbe a többi hatalmi ágat, hanem mellérendelő viszonyban egymás mellé illeszti őket azzal a korlátozással, hogy döntéseiknek alkotmányosnak kell lenniük. 2. Az alkotmánybíráskodás kialakulása 2.1 Előzmények

Már az ókori gondolkodók, így Platón és Arisztotelész is foglalkoztak a közhatalom gyakorlásának kérdésével és arra a következtetésre jutottak, hogy a természet és az ember alkotta jog között hierarchikus viszony áll fenn. A törvény („nomosz”; a mai értelemben vett alkotmány) és a rendelet („pséphisma”) nem volt egymás szinonimájaként használatos kifejezés. A középkorban különbséget tettek a ius positivum és a ius naturale közt, ez utóbbira a lex superior (felsőbbrendű jog) kifejezést is alkalmazták. A felsőbbrendű jog azonban nem töltötte be a neki szánt szerepet, az uralkodó alkotta jog, azaz pozitív jog alkalmazása került előtérbe. Ahhoz, hogy a természetjogra hivatkozni tudjanak, át kellett fogalmazni, hogy a pozitív jogelveknek megfeleljenek. Az eszmerendszer megvalósulására a XX században, az Egyesült Államokban került sor. 5 2.2 Az amerikai alkotmánybírósági modell A XVII. században Angliában

Edward Coke lordkancellár 1610-ben fellépett egy, a parlament által kibocsátott törvény ellen, arra hivatkozva, hogy az sérti a common law-ban lefektetett alapelveket. A szakirodalomban ezt tartják az első kísérletnek, mely során alkotmányjogi szempontból felülbírálták a törvényhozást. Coke lordkancellár nézőpontja nagy hatással volt a további jogfejlődésre. Az angolszász jogrendszer másik nagy területe az Amerikai Egyesült Államok. Az 1787-ben megalkotott Szövetségi Alkotmány az Egyesült Államok legfőbb jogforrása. Az Amerikai Egyesült Államokban sajátos oka volt a bíróság útján gyakorolt alkotmányvédelem kialakulásának. A bírák az alkotmány VI cikkelyének 2 bekezdését úgy értelmezték, hogy hatalmuk van az alkotmánnyal ellentétes törvények megsemmisítésére. Ennek a felülvizsgálati hatáskörnek az intézményesedését az 1803-as Marbury vs, Madison ügyhöz kapcsolják. Ezen ügy kapcsán az amerikai Legfelsőbb

Bíróság bírája, John Marshall különbséget tett a rigid és a flexibilis alkotmányok között és ő jelentette ki azt is, hogy „el kell dönteni, hogy az Alkotmány elsőbbsége érvényesüljön az azzal ellentétes törvények felett, vagy az Alkotmány ugyanolyan rangú legyen, mint a többi törvény és ilyenként bármely törvény által módosítható. Az utóbbi esetben az Alkotmány nem szab gátat a korlátlan hatalomgyakorlásnak. Ha azonban a - sokkal ésszerűbb – első megoldást választjuk, akkor az Alkotmánnyal ellentétes törvény nem jog, és azt amerikai bíró nem alkalmazhatja.” Az alkotmányossági felülvizsgálat neve „judical rewiew”. Az amerikai alkotmánybíráskodás kialakulását ezen eseten kívül befolyásolták a tradíciók, precedensek és az egyéb- nem mellékes- történelmi körülmények. Az Egyesült Államok alkotmánybíróságának jellemzője, hogy az amerikai bírák nem szakosodnak és így minden jogi területen

képesek az alkotmányvédelem ellátására. 1 „Az alkotmányellenesség megállapítására a bíró a legalkalmasabb személy, mivel ő rendelkezik jogalkalmazói tapasztalattal” 2 Jelentős befolyásoló tényező a természetjogi felfogás, mely vallási alapú és széles körű elfogadottságot élvez. Ehhez kapcsolható, hogy a kategóriák rugalmasak, és könnyen igazíthatók. A természetjog mellett érvényesül a pozitivista alkotmányszemlélet is, miszerint az alkotmányértelmezés során alkotott törvényeket kötelesek alkalmazni. Az első világháború után nagy teret nyert az emberi jogok védelme Az amerikai modell vette mintául Svájc, Belgium, Svédország, Norvégia és Görögország. 6 2.3 Az európai alkotmánybíráskodási modell Az európai modell megalapozása Hans Kelsen nevéhez kapcsolható, ugyanis az ő elméletének képezi részét az ún. joglépcső elmélet Ebben az elméletben Kelsen kijelenti, hogy a jogi normák közt

létezik egy hierarchia, a hierarchia csúcsán az ún. hipotetikus alapnorma, vagyis az alkotmány helyezkedik el. Kelsen elméletét Eisenmann foglalta össze és emellett megállapította az amerikai és az európai alkotmánybíráskodás közti különbségeket. Az amerikaival ellentétben-, ahol a bíróság szervezete egységes- Európában osztott a bírósági struktúra. Ez a felépítés kedvező feltételeket teremt egy különálló bírói szervezet kialakulásához. Az európai modellel szemben különböző felfogások álltak fel, ezek közül kettőt említenék meg. Az első nézőpont szerint Kelsen és Eisenmann elmélete sérti a parlament szuverenitását A szuverenitás azonban nem azonosítható a valamely szerv szuverenitásával, az mindegyik hatalmi ágban jelen van. A másik ellenvetés szerint az alkotmánybíróság beleavatkozása más hatalmi ágakba, például a törvényhozásba sérti a hatalommegosztás elvét. Kelsen elméletét főleg Carl Schmitt

német alkotmányjogász bírálta, aki nem tartotta veszélytelennek a bírói alkotmányértelmezés módszerét. 3 Véleménye szerint a az alkotmányban található normák értelmezése új jelentéstartalommal tölti fel őket, így az jogalkotásnak minősül. Fenntartási voltak azzal kapcsolatban is, hogy az alkotmány- és a jelentésértelmezés során a bírák politikai szempontokat is figyelembe vennének. Európában először 1919-ben, Legfelsőbb Alkotmánybíróság néven állítottak fel alkotmánybíróságot osztrák területen. Feladata elsősorban a tartományokban alkotott törvények alkotmányosságának vizsgálata volt, azonban ezt a szervet 1933-ban megszűntették. Az „igazi” alkotmánybíráskodás a második világháború után kezdődött A diktatúrák után az emberek nem bíztak meg a törvényekben, mivel tapasztalták, hogy milyen szélsőséges törvények alkothatók. Ezen kívül felmerült az igény az emberi jogok védelme iránt.

2.31 Az európai modell bevezetésének formai és materiális követelményei Formai követelmény, hogy az alkotmányban meghatározott személyek ill. szervek az alkotmánybíróság előtt eljárást indíthatnak, és az alkotmánybíróság az alkotmány által fel legyen hatalmazva az alkotmányellenes törvények megsemmisítésére. 7 A materiális követelmények közé sorolható a hatalmi ágak egymástól való elhatárolása, a hatalom megosztása, az alkotmány elsőbbségének az elfogadása, ezen dokumentumban az alapjogok rögzítése és az alkotmánybíróság független szervként való elismerése. Az európai modellt vezették be 1945-ben Ausztriában, 1948-ban Olaszországban, 1949-ben a Német Szövetségi Köztársaságban, 1961-ben Törökországban, 1963-ban Jugoszláviában, 1978-ban Spanyolországban, 1982-ben Portugáliában, 1985-ben Lengyelországban, 1989-ben Magyarországon, 1991-ben Csehszlovákiában, Romániában, valamint Bulgáriában. 2.4

Speciális alkotmánybírósági formák Sajátos módon alakult az alkotmánybíróság kérdése Franciaországban, ott ugyanis az 1958ban felállított Alkotmánytanács végzi az alkotmányossági ellenőrzést a közigazgatási bíróságok mellett és feladata nagy részét az előzetes normakontroll teszi ki. Megemlítendő Nagy-Britannia, Hollandia és Finnország, ahol nem intézményesült az alkotmánybíráskodás. 3. Az alkotmánybíróság hatáskörei 3.1 Absztrakt normakontroll A jogi norma vizsgálata nem kapcsolódik meghatározott ügyben való alkalmazáshoz, az alkotmányszerűség vizsgálata a jogszabályra irányul. Absztrakt normakontroll történhet előzetesen ill. utólagosan Az előzetes normakontrollt a törvényben meghatározott szervek vagy személyek kezdeményezhetik, míg az utólagos normakontroll esetében a rendes bíróságok bíráinak, vagy más jogalkalmazással foglalkozó szerveknek van kezdeményezési jogkörük. Néhány országban,

például Olaszországban határidőhöz kötött az absztrakt normakontroll kezdeményezése. 3.2 Konkrét (utólagos) normakontroll Ha meghatározott, folyamatban lévő ügyben merül fel alkotmányellenes jogszabály, az alkotmányellenességi vizsgálat kezdeményezésének joga az ügyben eljáró bíróé. 8 3.3 Alkotmányossági panasz elbírálása Ez esetben utólagos normakontroll és az alkotmányellenes jogszabály által hozott döntés jogorvoslása történik. Az alkotmányjogi panasz előterjesztése során az állampolgár valamely közhatalmat gyakorló szerv valamely aktusát támadja meg, mert az az ő alkotmányos jogát megsértette, és számára a rendes igazságszolgáltatási szervek nem tudtak segítséget nyújtani. 3.4 Az alkotmánybíróság az ún szervezeti vitában kontradiktórius eljárás során dönt az állam szervei közt felmerült vitában. 3.5 Az alkotmánybíróságok speciális állambírósági, büntetőbírósági feladata közé

sorolható, hogy az ún. vádeljárásban valamely központi, szervezeti feladatot ellátó személy alkotmánysértése, politikai pártok alkotmányellenes tevékenysége, valamint az állampolgárok szabadságjogaikkal való visszaélése tárgyában döntést hoz. 3.6 Speciális alkotmánybírósági feladatok Az alkotmánybíróság különös feladata a hatáskörvédelem, mely során a föderatív államokban a tagállamok és szövetség közti feladatmegosztáson őrködik. Ide sorolandó még a választási bíráskodás, a népszavazás ellenőrzése és a önkormányzatok jogainak védelme. 4. A magyar Alkotmánybíróság 4.1 Létrejötte A magyar jogtörténetben az alkotmánybíróság klasszikus feladatait ellátó szervvel nem találkozhattunk egészen 1983-ig. 1949-ben az akkori alkotmány felszámolta azokat az intézményeket, amelyek addig az alkotmánybíráskodáshoz hasonlatos feladatokat látták el. 1956-ban a forradalom megdöntötte a diktatúrát, az

alkotmányos viszonyok kialakítására azonban már nem jutott ideje. Az 1972-es alkotmányreformban hangsúlyozottabban kapott szerepet az alkotmányvédelem, felmerült az igény egy külön parlamenti bizottság felállítására, aminek a feladata az alkotmányosság ellenőrzése lett volna. Az 1983 évi II alkotmánymódosító törvény és az 1984.évi I törvény létrehozta az Alkotmányjogi Tanácsot, ami bár parlamenti bizottság volt, de mindenképpen az alkotmányosság felé 9 történő elmozdulás egy fokának tekinthető. Az Alkotmányjogi Tanács 15 főből álló testület volt, tagjait főleg országgyűlési képviselők adták. Ez a bizottság ellenőrizte a jogszabályok alkotmányosságát és a törvény ill. a törvényerejű rendelet kivételével felfüggeszthette azokat, ha alkotmányellenesnek találta. Saját vagy az arra feljogosítottak indítványára járt el, az állampolgárok nem rendelkeztek közvetlen kezdeményezési jogkörrel. Az

Alkotmányjogi Tanácsról szóló 1984. évi I törvényt az 1989évi XXXItörvény helyezte hatályon kívül Az Alkotmánybíróságot, mint önállóan működő szervet az 1989.évi I törvény intézményesítette Az elképzelés szerint az elnököt és a 10 tagot az Országgyűlés választotta. Hatáskörébe sorolták a jogszabályok alkotmányossági ellenőrzését, továbbá mindent, amit a törvény a hatáskörébe utalt. A hatáskört a szervezet és a működés mellett egy későbbi törvényben kívánták meghatározni, ezért a szabályozás csak az alapvető szabályokat rögzítette. 1989 tavaszára elkészült az alkotmány végrehajtására irányuló alkotmányerejű törvény javaslata, amely az alkotmánybíráskodást a parlament alá rendelte, és így a hatalommegosztásnak egy korábbi fajtáját valósította meg. Az alkotmánybíróságnak ezt a modelljét az ellenzék a Nemzeti Kerekasztal a tárgyalások során csupán tárgyalási vitaalapként

fogadta el. A tárgyalások végén következett be egy áttörés, mikor kiderült, hogy egy új alkotmány született, aminek védelmére szükséges az alkotmánybíráskodást intézményesíteni. Az Alkotmánybíróságról szóló javaslat a 1989. szeptember 18-i megállapodások fontos részévé vált. A Nemzeti Kerekasztal résztvevői egy több feladattal megbízott, széles hatáskörrel rendelkező Alkotmánybíróságról egyeztek meg. A megállapodás részét képezte, hogy bárki kezdeményezhetett alkotmányossági vizsgálatot, és a felek megállapodtak az első 5 alkotmánybíró jelölésében. Az Alkotmánybíróságról szóló törvényt 1989 október 19-én fogadták el. Vita lényegében csak a székhely körül volt, melynek eredménye Esztergom lett Így próbálták oldani az ország Budapest- központúságát és ezzel együtt a vidék rehabilitációját. Később kiderült, hogy Esztergom alkalmatlan az Alkotmánybíróság működéséhez. A

város nem tudott az Alkotmánybíróság munkatársainak elhelyezéséhez, ebből kifolyólag működéséhez megfelelő épületet biztosítani. A hivatali apparátus és a tanácsadó testület nehezen lett volna rávehető, hogy Esztergomba költözzön,és a napi ingázást sem vállalták volna szívesen. Ezeken kívül a központi szervekkel való kapcsolattartás is nehezen volt megoldható. Ezen felsorolt okok miatt az Alkotmánybíróság valódi székhelye Budapest lett, bár kihelyezett üléseket tartottak Esztergomban. Az Országgyűlés 1989. november 23-án választotta meg az Alkotmánybíróság első 5 tagját. Az Alkotmánybíróság 1990 január 1-jén kezdte meg működését Az 1994. évi LXXIV törvény 11 tagra csökkentette a létszámot 10 Felmerültek olyan álláspontok, melyek szerint az alkotmányba egy tágabb, az Alkotmánybíróság összes feladatát, hatáskörét megjelenítő, és az alkotmánybírákra vonatkozó alapvető

szabályozást kell bevenni. 4.2 A szabályozási koncepció lényege A magyar Alkotmánybíróság három szinten szabályozott intézmény, mert az Alkotmány, az Alkotmánybíróságról szóló törvény (Abtv.) és az ügyrendi törvény is szabályozza Az alkotmány Alkotmánybíróságról szóló IV. fejezete rögzíti a klasszikus alkotmánybíráskodási hatásköröket. Az Alkotmány azonban nyitottan hagyta ezt a kérdést, ugyanis az Alkotmánybíróság ellátja a törvény által hatáskörébe utalt feladatokat is. Alkotmányos intézményként ismeri az actio popularis - t, az Alkotmánybíróság eljárását bárki kezdeményezheti törvényes keretek között. Az Alkotmánybíróság fő tárgykörei a hatáskör, a szervezet, az eljárás általános és egyes kérdései. A szervezeti modell az európai alkotmánybíráskodást hasznosítja, azonban a létrehozása egyedi. 4.3 Az Alkotmánybíróság függetlensége Az Alkotmánybíróság önálló

állami szerv, amelyet az alkotmányvédelem legfőbb, de nem kizárólagos szerveként hoztak létre. Függetlenségét számos szervezeti és személyi garanciával biztosítják. Gazdasági függetlenségét biztosítja az Abtv 2§-a, miszerint megállapítja saját költségvetését, amit jóváhagyásra az Országgyűléshez terjeszt elő. Önszabályozási függetlenségét mutatja az a hatásköre is, hogy az Országgyűlés csak az Alkotmánybíróság javaslata alapján dönthet annak ügyrendjéről. Az Alkotmánybíróság maga választhatja meg elnökét és helyettes elnökét. A bírák elmozdíthatatlanok, döntéseikben semmi nem befolyásolhatja őket, azokat kizárólag az alkotmány és a törvények alapján hozhatják meg. Függetlenségüket az összeférhetetlenség és a mentelmi jog teszi teljessé. Ezt garantálja az is, hogy az Alkotmánybíróság elnöke a miniszterelnökkel, a tagok a miniszterekkel azonos közjogi pozícióban vannak. 11 4.4 Az

Alkotmánybíróság jellege 4.41 Az Alkotmánybíróság jellege Az Alkotmánybíróság 11 tagból álló testületi szerv, melyet az Alkotmány konstituált. Az alkotmányvédelem legfőbb szerve, mely garantálja a hatalmi ágak elválasztását, az alapjogok védelmét és a jogállam kiépítését. Feladata az alkotmányosságnak az egész államszervezetben történő érvényre juttatása. Az Alkotmánybíróság alkotmányvédelmi szerepének érvényesülésének fontos biztosítéka, hogy a tagok függetlenek, döntéseiket kizárólag az Alkotmányra és a törvényekre alapozva hozzák meg, valamint határozatai mindenkire egyaránt (erga omnes) kötelező érvényűek. Meg kell azonban jegyezni, hogy az Alkotmánybíróság nem korlátlan hatalmú szerv, mert az Alkotmányhoz kötve van. Az Alkotmánybíróság nem illik az igazságszolgáltatási szervezetbe, mert egyfokú jogintézmény, tehát fellebbezésre nincs lehetőség, és mert nem az egyén jogvitáinak

eldöntésére hivatott. 4.42 Az Alkotmánybíróság tagjai Az Alkotmánybíróság tagjait az Országgyűlés választja 2/3-os többséggel, 9 évre. A tag egyszer újraválasztható. A választhatóság feltételekhez kötött Ennek oka, hogy az Alkotmánybíróság tagjai ne csak szakmailag, hanem emberileg méltóak legyenek. Az Abtv megjelöl pozitív és negatív feltételeket. Pozitív feltétel, hogy minden olyan jogi végzettségű, büntetlen előéletű magyar állampolgár alkotmánybíróvá választható, aki betöltötte a 45.életévét, kiemelkedő tudású elméleti jogász vagy 20 évi szakmai gyakorlattal rendelkező jogász. A negatív feltétel az alkotmánybíró pártatlanságát és a függetlenségét garantálja Nem lehet alkotmánybíró az a személy, aki a választást megelőző 4 évben a kormány tagja volt, vagy párttagsággal rendelkezett, vagy vezető tisztséget látott el az államigazgatásban. Az Alkotmánybíróság tagjaira az

Országgyűlésben lévő pártok tagjaiból álló jelölőbizottság tesz javaslatot. A javasolt személyeket az Országgyűlés Alkotmány- és igazságügyi Bizottsága meghallgatja. A jelölőbizottság valamennyi jelölt személyt köteles a meghallgatás után az Országgyűlés elé terjeszteni. A szavazás titkos, az lesz alkotmánybíró, aki a szavazatok 2/3-át megkapja. A megválasztott személy az Országgyűlés előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt. Amíg ezt meg nem teszi, nem vehet részt az Alkotmánybíróság munkájában. Ha az Országgyűlés nem választja meg a jelölteket, a jelölőbizottság 15 napon belül ismét javaslatot tesz. A zavartalan működés biztosítása 12 érdekében az új alkotmánybírót elődje megbízási idejének lejárta előtt 3 hónapon belül meg kell választani. 4.43 Összeférhetetlenség Az Alkotmányban és az Abtv.- ben meg vannak határozva az összeférhetetlenségi okok Nem lehet

alkotmánybírósági tag országgyűlési, önkormányzati képviselő, más állami szervnél vezető tisztséget nem tölthet be, nem lehet érdekképviseleti szerv vezető tagja és nem folytathat politikai tevékenységet. Az alkotmánybíró nem folytathat más kereső foglalkozást, csak tudományos, oktató, irodalmi és művészeti tevékenységet. Mivel a más kereső foglalkozás az alkotmánybírói tiszttel összeférhetetlen, az alkotmánybírákat olyan anyagi elismerésben kell részesíteni, ami nem teszi szükségessé más kereső foglalkozás végzését. Az összeférhetetlenségi okokat csak a megválasztás után köteles megszűntetni az alkotmánybíró, a jelöltnek nem kell megszűntetnie, mert nem biztos, hogy az Országgyűlés őt választja meg. Az Alkotmánybíróság tagjává választott személynek 10 nap áll rendelkezésére, hogy az összeférhetetlenségi tényezőket megszűntesse, ezek fennálltáig alkotmánybírói tisztségét nem

gyakorolhatja. Ha a határidő lejártáig nem tesz eleget kötelezettségének, az Alkotmánybíróság teljes ülése megállapítja tagságának megszűnését. 4.44 Mentelmi jog Az alkotmánybírák az országgyűlési képviselők mentelmi jogával azonos mentelmi jogot élveznek, tehát megilleti őket a sérthetetlenség és a felelősségmentesség. A sérthetetlenség az Alkotmánybíróságot is védi, tagját a teljes ülés beleegyezése nélkül nem lehet letartóztatni, büntetőeljárást alkalmazni, vagy rendőri intézkedést gyakorolni. Ha az Alkotmánybíróság teljes ülése felfüggeszti tagjának mentelmi jogát, akkor egyúttal felmenti feladatának elvégzése alól is. A felelősségmentesség azt jelenti, hogy az alkotmánybíró nem vonható felelősségre hivatalának viselése ideje alatt kijelentett véleménye, szavazása miatt. 4.45 A tisztség megszűnése Az alkotmánybírói tisztség megszűnésének lehetősége szintén törvényben kerültek

megfogalmazásra. 1) Az alkotmánybíró 70. életéve betöltésekor nyugállományba vonul, tisztsége megszűnik 13 2) Szintén megszűnik a tisztség a 9 éves megbízási idő leteltével. Ez a tisztség megszűnésének legáltalánosabb esete. 3) Az alkotmánybíró halála a megszűnés természetes esetének tekintendő. 4) Az alkotmánybíró természetesen lemondhat tisztségéről. Ezt írásban kell közölnie az elnökkel, aki köteles ezt elfogadni. 5) Nemcsak a megválasztáskor, hanem később is felmerülhetnek összeférhetetlenségi okok. Ebben az esetben a megállapítástól kezdve 10 nap áll az érintett alkotmánybírónak az összeférhetetlenséget kiváltó ok megszűntetésére. Ha ez nem történik meg, a teljes ülés megállapítja a tisztség megszűnését. A 10 nap alatt az alkotmánybíró a feladatait nem láthatja el. 6) Felmentéssel is megszűnik a tisztség, ennek oka, ha az Alkotmánybíróság tagja neki fel nem róható okból nem tudja

ellátni feladatait. A teljes ülés felmentheti munkája alól 7) Kizárással is megszűntethető a tisztség, ha az alkotmánybíró neki felróható okból nem látja el feladatait, jogerős ítéletben megállapított bűntettet követ el, vagy tisztségére nem méltó viselkedést tanúsít. Az első 4 esetben az elnök állapítja meg és hirdeti ki a tisztség megszűnését, a további esetekben a teljes ülés hoz döntést. 5. A magyar Alkotmánybíróság hatáskörei 5.1 Általános jellemzők Az Alkotmánybíróság hatáskörét főként az Alkotmány 32/A. § (1) és (2) bekezdései, ezen kívül az Abtv. 1§-a szabályozzák Meg kell azonban említeni azokat a hatásköröket, amelyeket más törvényben rendelnek az Alkotmánybíróság hatáskörébe. 5.11 Az alkotmányi szabályozás: Az Alkotmány 32/A.§ (1) és (2) bekezdései előírják, hogy az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, valamint ellátja a törvénnyel

hatáskörébe rendelt feladatokat, ezen kívül megsemmisíti az alkotmányellenes törvényeket, jogszabályokat. Ez 14 tehát felhatalmazza a parlamentet, hogy az alkotmánybíráskodás hatáskörét törvénnyel bővítse. 5.12 A törvényi szintű szabályozás: Az Alkotmánybíróság hatáskörének tételes felsorolása az Abtv – ben szerepel, de ez nem teljes körű. Az Abtv nem nevesíti azokat a hatásköröket, amelyeket más törvények szabályoznak. Az Országgyűlés a törvényben megállapított hatásköröket bővítheti, de egyúttal szűkíti is. 5.13 Az alkotmánybírósági hatáskör-értelmezés: Az Alkotmánybíróság saját hatáskörét értelmező határozatai mindenkire kötelező érvényűek. A saját hatáskör meghatározása során a testület folyamatosan pontosítja hatáskörét. 5.2 Hatáskörök 5.21 Előzetes normakontroll: Az Abtv. ezzel a hatáskörrel kapcsolatban három esetet sorol fel Az első eset, mikor a már elfogadott, de

még ki nem hirdetett törvény alkotmányellenességét vizsgálják. A köztársasági elnök indítványára az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányellenesnek vélt rendelkezéseit vizsgálja. Ez az Alkotmánybíróság kivételes hatásköreihez tartozik, és célja az, hogy meggátolja, hogy a parlament alkotmányellenes törvényt alkosson. Az 1998 évi I törvényben rögzítették a törvényjavaslat esetében megillető előzetes normakontroll eltörlését. Az Alkotmánybíróság hatáskör-értelmezése során kijelentette, hogy e hatáskörének gyakorlásával a törvényalkotás részévé válik. Ez csak úgy illeszthető be a tevékenységébe, ha a törvényjavaslat végleges formában kerül az Alkotmánybíróság elé. Ha megállapítja az alkotmányellenességet, a köztársasági elnök addig nem hirdetheti ki az adott törvényt, amíg az Országgyűlés az alkotmányellenességet kiváltó okot nem szünteti meg. A

második, ha az alkotmányellenességének Országgyűlés előzetes ügyrendjének vizsgálatát végzi az egyes rendelkezései Alkotmánybíróság. Az Országgyűlés ügyrendjét Házszabálynak nevezzük. A Házszabályt elfogadás előtt megküldheti az Alkotmánybíróságnak, hogy vizsgálja meg, mennyire van összhangban az Alkotmánnyal. 15 A harmadik, ha a nemzetközi szerződés egyes rendelkezéseit kell megvizsgálni alkotmányossági szempontból. Az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a Kormány kérheti a nemzetközi megállapodás alkotmányossági vizsgálatát. Ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenességet állapít meg, az adott szerződés addig nem erősíthető meg, amíg az ellentét fennáll. 5.22 Utólagos normakontroll: Az Alkotmánybíróság egyik legjelentősebb hatásköre a törvények alkotmányellenességének utólagos vizsgálata. Az utólagos normakontroll kétféle indítvány alapján történhet. Az

absztrakt alkotmányossági vizsgálatot bárki kezdeményezheti. Az indítványban fel kell tűntetni a javaslatot a jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközének megsemmisítésére. Ez a megsemmisítés történhet teljes egészében vagy részben. Az Alkotmánybíróság csak a vizsgálat időpontjában hatályos jogszabályokat vizsgálhatja. A jogszabály konkrét alkotmányossági vizsgálatát az Abtv. két sajátos esetben külön is kiemeli. Az első a bírói kezdeményezés kötelezettsége, mely előírja, hogy akkor, ha az előtte folyamatban levő ügy elbírálása során olyan jogszabályt vagy az állami irányítás állami eszközét kell alkalmazni, amelynek alkotmányellenességét észleli, eljárást köteles indítani. A másik eset az ügyész óvásával van összefüggésben. Ha az ügyész a Kormány rendeleténél alacsonyabb szintű törvénysértő jogszabállyal ill. az állami irányítás egyéb jogi eszközével szemben olyan

óvást nyújtott be, amellyel az aktust kibocsátó szerv nem ért egyet, e szerv köteles az óvást elbírálás végett az Alkotmánybíróság elé terjeszteni, és erről az ügyészt értesíteni. Ha az Alkotmánybíróság a jogszabály, ill. az állami irányítás egyéb jogi eszközének alkotmányellenességét állapítja meg, azt teljesen vagy részben megsemmisíti. A megsemmisítésről szóló határozatot közzéteszik a Magyar Közlönyben ill. abban a hivatalos lapban, amelyben az állami irányítás egyéb jogi eszközét közzé tették. A döntés következményeit az Abtv. három különböző formában határozta meg - Ha a döntés megsemmisítés, akkor az alkotmánybírósági határozat közzétételének napján a jogszabály ill az állami irányítás egyéb jogi eszköze hatályát veszti. A már kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabály az alkotmányellenességének megállapítása esetén a jogszabály nem lép hatályba. A főszabály

az ex nunc hatályon kívül helyezés A jogszabály megsemmisítése – általában- nem érinti az alkotmánybíróság által meghozott határozat 16 közzététele előtt létrejött jogviszonyokat. A jogerős határozattal lezárt büntetőeljárás felülvizsgálata kötelező, ha az elítélt még nem mentesült a hátrányos következmények alól, és az eljárásban alkalmazott rendelkezés semmisségéből a büntetés csökkenése vagy mellőzése következne. - Az Abtv. bizonyos esetekben lehetővé teszi, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes rendelkezés ex tunc hatállyal semmisítse meg. Ex tunc hatályú hatályon kívül helyezést alkalmazhat akár általános jelleggel, akár egyedi ügyben is, ha ezt a jogbiztonság, vagy az eljárást kezdeményező különösen fontos érdeke indokolja. - Kivételes esetben lehetőség van arra, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes jogszabály hatályát az alkotmánybírósági határozat

kihirdetése után, viszonylag rövid ideig még fenntartsa. Az ilyen jövőbeni pro futuro megsemmisítés jobban szolgálja a jogbiztonság elvét, időt hagy, hogy az alkotmányellenes szabályozás helyett újat alkossanak. 5.23 Nemzetközi szerződésbe ütközés Ebben az esetben az Alkotmánybíróság hivatalból, ill. az Országgyűlés, annak állandó bizottsága vagy bármely országgyűlési képviselő, a köztársasági elnök, a Kormány vagy annak tagja, az Állami Számvevőszék elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész indítványára a nemzetközi szerződésbe ütközés szempontjából megvizsgálja a jogszabályt vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközét. A nemzetközi szerződésbe ütközés kétféleképpen valósulhat meg. - A jogszabály ill. az állami irányítás egyéb jogi eszköze ellentétes a kihirdetett nemzetközi szerződéssel: Ha az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a nemzetközi szerződést kihirdető

jogszabállyal azonos vagy annál alacsonyabb szintű jogszabály, ill az állami irányítás egyéb jogi eszköze a nemzetközi szerződésbe ütközik, akkor a nemzetközi szerződéssel ellentétes jogszabályt, ill az állami irányítás egyéb jogi eszközét teljesen vagy részben megsemmisíti. Ez utólagos normakontrollnak nevezhető, melynek viszonyítási alapja a nemzetközi szerződés. Ha az Alkotmánybíróság olyan jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközését állapítja meg, amely magasabb szintű mint a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály, akkor az ellentét feloldása érdekében határidő megjelölésével két megoldás közül választhat. Vagy a nemzetközi szerződést kötő szervet hívja fel arra, hogy kezdeményezze a nemzetközi szerződés módosítását, vagy a magasabb szintű jogszabályt alkotó szervet hívja 17 fel arra, hogy módosítsa az általa kibocsátott jogszabályt. A felhívott szervek kötelesek a felhívásnak

a megadott határidőn belül eleget tenni. - Úgy is bekövetkezhet nemzetközi szerződésbe ütközés, ha az abból származó jogalkotó feladat ellátását elmulasztják. Ebben az esetben az Alkotmánybíróság a mulasztást elkövető szervet határidő kitűzése mellett felszólítja feladatának teljesítésére. A felhívott szervek kötelesek a felhívásnak a megadott határidőn belül eleget tenni. 5.24 Alkotmányjogi panasz: Az Alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt alkotmányjogi panasszal az fordulhat a bírósághoz, akinek jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása során következett be, egyéb jogorvoslati lehetőségeit kiaknázta, ill. más jogorvoslati lehetősége nincs. Az alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számítva 60 napon belül lehet írásban benyújtani. Az alkotmányjogi panaszt a jogorvoslati funkció mássága különbözteti meg az utólagos normakontrolltól. Az Alkotmánybíróság

eljárására az utólagos normakontroll esetében érvényes szabályokat kell alkalmazni, tehát az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes jogszabály hatályon kívül helyezését, vagy konkrét esetben történő alkalmazását a főszabálytól eltérő időpontban is meghatározhatja. 5.25 Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség: Az erre irányuló indítványt bárki benyújthatja, és az Alkotmánybíróság hivatalból is eljárást indíthat. Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességről beszélünk, ha a jogalkotó szerv jogalkotói feladatának nem tett eleget és ezzel alkotmányellenességet idézett elő. Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a jogalkotó szerv jogszabály-alkotási kötelezettségének konkrét jogszabályi felhatalmazás nélkül is köteles eleget tenni, ha azt észleli, hogy hatás- és feladatkörébe tartozó területen jogszabályi rendelkezést igénylő kérdés merült fel. Ha az Alkotmánybíróság

megállapítja az alkotmánysértő mulasztást, a jogalkotó szerv köteles azt a megadott határidőn belül megszűntetni. 5.26 Az állami szervek, továbbá az önkormányzat és más állami szervek, illetve az önkormányzatok között felmerült hatásköri összeütközés megszűntetése. Hatásköri összeütközés akkor következik be, ha két vagy több szerv ugyanabban az ügyben állapítja meg a hatáskörét, vagy annak hiányát. Az alkotmánybírósági eljárást azok a szervek kezdeményezhetik, akik között hatásköri összeütközés felmerült. Az Alkotmánybíróság 18 meghallgatás nélkül dönt arról ,hogy a felmerült vitában mely szervnek van hatásköre, és egyben kijelöli az eljárásra kötelezett szervet. 5.27 Az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése „Az Alkotmánybírósság absztrakt alkotmányértelmezési hatásköre az Alkotmány rendelkezései tartalmának hiteles kifejtését, valamint egyes rendelkezések közötti

összefüggések kimutatását jelenti az Alkotmány hatályos szövege alapján.” 4 Az Alkotmánybíróság alkotmányértelmező tevékenysége két módon valósulhat meg. Egyrészt konkrét alkotmányértelmezés során, amikor a határozatait konkrét esetekben hozza meg, és ezeknek a hatásköröknek a gyakorlása mellőzhetetlenné teszi az Alkotmány bizonyos rendelkezéseinek értelmezését. Másrészt absztrakt értelmezés során, amikor az Országgyűlés, vagy annak állandó bizottsága, a köztársasági elnök, a Kormány vagy annak tagja, az Állami Számvevőszék elnöke, az országgyűlési biztos, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, valamint a legfőbb ügyész indítványára értelmezi az Alkotmány egyes rendelkezéseit. Az absztrakt értelmezés kapcsán az Alkotmánybíróság a hatáskörét megszorítóan értelmezte. Eszerint akkor kerülhet sor absztrakt alkotmányértelmezésre, ha az indítvány az erre feljogosított szervek, személyek egyikétől

származik, nem általánosságban, hanem valamely konkrét alkotmányjogi probléma szempontjából kezdeményezi az alkotmány szintén konkrétan megjelölt részeit, az adott alkotmányjogi probléma közvetlenül, más jogszabály közbejötte nélkül levezethető az Alkotmányból. Az Alkotmánybíróság az értelmező határozatát a Magyar Közlönyben teszi közzé. 5.28 Az Alkotmány és törvény által hatáskörébe utalt ügyek: 5.281 A köztársasági elnökkel kapcsolatos felelősségi eljárás: Az Alkotmány alapján a köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a felelősségre vonást. Az országgyűlési képviselők 2/3-nak szavazata szükséges az eljárás megindításához. Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként megállapítja a törvénysértést, akkor a köztársasági elnököt tisztségétől meg is foszthatja. Ha a köztársasági elnök ellen büntetőjogilag üldözendő cselekmény

miatt indult a felelősségre vonási eljárás, az Alkotmánybíróság a Büntető Törvénykönyvben az adott cselekményre meghatározott bármely büntetést és intézkedést alkalmazhatja. 19 5.282 Az önkormányzatokkal kapcsolatos alkotmánybírósági hatáskörök: Az Alkotmány az Országgyűlés hatásköri szabályai között rögzíti, hogy a Kormány - miután kikérte az Alkotmánybíróság véleményét - javaslatára feloszlathatja azt a helyi képviselőtestületet, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétben áll. Az Alkotmány szerint a helyi önkormányzat jogai védelméért az Alkotmánybírósághoz fordulhat. A helyi önkormányzatokról szóló törvény lehetőséget ad, hogy a közigazgatási hivatal vezetője kezdeményezheti a törvénysértő rendelet felülvizsgálatát és megsemmisítését, ha az érintett önkormányzat a megadott határidőn belül nem intézkedett. 5.283 Az országos népszavazással és népi kezdeményezéssel

kapcsolatos hatáskörei: A választási eljárásról szóló törvény szerint az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, ill. a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő 15 napon belül lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnak, az Alkotmánybíróságnak címezve. Az Országgyűlés népszavazást elrendelő valamint annak elrendelését elutasító határozata ellen a kifogást a határozat közzétételét követő 8 napon belül lehet benyújtani. Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. 5.29 A felsőoktatási intézmények önkormányzatainak jogainak védelme: A felsőoktatásról szóló törvény szerint a felsőoktatási intézmények önkormányzatát sértő jogszabályok és egyéni döntések az Alkotmánybíróság előtt megtámadhatók. 5.210 A közigazgatási hivatal vezetője kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál a

törvénysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatát ill. megsemmisítését 6. Az Alkotmánybíróság szervezete 6.1 A teljes ülés 20 A teljes ülés az Alkotmánybíróság legfőbb testületi szerve, mely az összes tagból áll. Ez rendelkezik a legtöbb és legkiterjedtebb hatáskörrel. A tagok szavazati joggal rendelkeznek A teljes ülés akkor határozatképes, ha legalább 8 tag, köztük az elnök vagy a helyettes elnök jelen van. Az Alkotmánybíróság a döntéseket zárt ülésen, szótöbbséggel és nyílt szavazás során hozza meg. A teljes ülésen jelen lehet – zárt ülés elrendeléséig - a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az igazságügy miniszter és az indítványozó valamint az elnök által esetlegesen meghívott személyek. 6.2 A háromtagú tanács Bizonyos esetekben az Alkotmánybíróság háromtagú tanácsban végzi a munkáját. Ezeknek az eseteknek a körét az

Alkotmány, az Abtv. ill egyéb törvények taxatíve felsorolja Összetételéről a teljes ülés dönt, és meghatározott időre hozza létre. Üléseit az előadó alkotmánybíró vezeti, és akkor határozatképes, ha mindhárom tag jelen van. Döntésit zárt ülésen, szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A háromtagú tanács ülésein az Alkotmánybíróság tanácsot vezető által esetenként meghívott személyek vehetnek részt. 6.3 Az Alkotmánybíróság elnöke Az Alkotmánybíróságon belül sajátos szerepet tölt be az elnök, akit az Alkotmánybíróság tagjai a teljes ülésen, maguk közül, 3 évre választják. Tisztségre több alkalommal is megválasztható. Feladatkörébe tartozik, hogy összehangolja az Alkotmánybíróság munkáját, összehívja és vezeti a teljes ülést, képviseli az Alkotmánybíróságot az Országgyűlés és más szervek előtt és ellássa azokat a feladatokat, amelyeket a törvény ill. az ügyrend előír számára

Akadályoztatása esetén ezeket a feladatokat a helyettes elnök látja el, akit szintén teljes ülésen választanak maguk közül. 6.4 Az állandó bizottságok Az állandó bizottságok döntéselőkészítő és döntéshozó testületek. Az állandó bizottságok tagjait a teljes ülés 3 évre jelöli ki az alkotmánybírák közül. Állandó bizottságok: ügyrendi bizottság, a gazdasági- személyügyi bizottság, és a protokollbizottság. 6.5 Az Alkotmánybíróság Hivatala Az Alkotmánybíróságot működése során egy szűk létszámú hivatali apparátus segíti, ami ellátja az ügyvitel és az előkészítés feladatát. A Hivatal vezetőjének nevezhető a főtitkár, 21 akinek a személyéről szintén a teljes ülés dönt, és az elnök irányítása alatt végzi munkáját. A Hivatal feladata az Alkotmánybíróságnak címzettt beadványok vizsgálata aszerint, hogy alkalmasak- e az eljárás megindítására. 7. Eljárás Az Alkotmánybíróság

szerve sajátos, ebből kifolyólag sajátos eljárási szabályokat igényel. Ezek többségét az Alkotmány és az Abtv. tartalmazza 7.1 Az eljárás indítványozására vonatkozó szabályok: 7.11 Az indítványozás joga Az Alkotmánybíróság általában az arra feljogosított indítványa alapján jár el, bár bizonyos meghatározott esetekben hivatalból is eljárást indíthat. Az indítványozásra jogosultak körét a törvény tételesen felsorolja. Nem mindenki rendelkezik ilyen joggal, de lehetőség van arra, hogy bárki megkeresse az eljárás indítására feljogosult személyt ill. szervet, és kezdeményezze nála az alkotmányossági vizsgálat elindítását. Ezen kívül a parlamentnek joga van arra is, hogy törvénnyel másokat is feljogosítson az eljárás indítványozására. 7.12 Az indítványra vonatkozó előírások: Az indítvány előterjesztésének módját és az indítvány tartalmát az Abtv. Határozza meg Az ok megjelölése mellett

határozott kérelmet kell tartalmaznia, azonos tartalmú indítványt ismételten csak akkor lehet beterjeszteni, ha az előző kérelem alapjául szolgáló okok jelentős mértékben megváltoztak. Az eljárás megindítására vonatkozó indítványt közvetlenül az Alkotmánybíróságnál kell előterjeszteni. 7.13 Az indítvánnyal kapcsolatos intézkedések: Az Alkotmánybíróság elnöke a nem jogosult által előterjesztett indítványt jogosult szervnek, az egyértelműen alaptalan indítványt pedig elutasítja. A nem a hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozó indítványt az érintett szervhez küldi át. 22 7.2 Az eljáró szervek: Az Alkotmánybíróság teljes ülésben vagy háromtagú tanácsban jár el. Az Abtv külön- különkülön, tételesen felsorolja, hogy mely testület milyen hatáskörben illetékes 7.21 A teljes ülés dönt: - az alkotmányellenesség előzetes vizsgálata körébe sorolt ügyekben; - a törvény alkotmányellenességének

utólagos vizsgálata, valamint nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata során; - az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezésekor; - az Alkotmánybíróság tagjának mentelmi, összeférhetetlenségi ügyében, valamint a megbízatás alóli felmentése ill. kizárása ügyében, valamint - az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló törvényjavaslat megalkotásában. 5 7.22 A háromtagú tanács a következő ügyekben jár el: - a jogszabály, és az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata, valamint nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata során - alkotmányjogi panasz elbírálásakor - a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése ügyében - a felmerült hatásköri összeütközés megszüntetése esetében. 6 7.3 Az eljárás főbb szabályai: 7.31 Az előkészítő eljárás: Ha az indítvány megfelel a törvényben meghatározott előírásoknak, az

Alkotmánybíróság elnöke az alkotmánybírák közül kijelöli az ügy előadóját. Az elnök dönt arról is, hogy a háromtagú tanács elé tartozó ügyet a teljes ülés elé terjessze-e. Az előadó bíró az ügyet megvizsgálja és a testület elé terjeszti. 7.32 A testületi eljárás: Az Alkotmánybíróság a rendelkezésére álló iratok alapján folytatja le az eljárást, mely során esetenként meghallgatást vagy szakértő bevonását rendeli el, egyéb bizonyítási módra nincs 23 lehetőség. Az Alkotmánybíróság által kért adatokat mindenki köteles a rendelkezésére bocsátani. Az eljárás illeték- és térítésmentes, ha megállapítható az ügy indítványozójának rosszhiszeműsége, az eljárás költségeit felszámolhatja. 7.4 Az Alkotmánybíróság döntései: Az Alkotmánybíróság érdemi határozatával egészében elbíráálja a tárgyalt indítványt. Az ügy érdemében határozattal, más kérdések esetében végzéssel

határoz. Döntéseit meg kell indokolnia. A szavazásban kisebbségben maradt bíró eltérő álláspontját különvélemény formájában írásba foglalhatja. Az Alkotmánybíróság határozatát és a végzést kézbesítés alapján közli az indítványozóval, valamint hivatalos lapjában közzéteszi. Mivel az Alkotmánybíróság egyfokú bíróság, fellebbezésre lehetőség nincs. 8. Konklúzió Bár az alkotmányt, mint fogalmat nem lehet konkrétan és mindenki számára elfogadhatóan megfogalmazni, az alkotmánybíróságot ezzel ellentétben pontosan le tudjuk írni. Az alkotmánybíróság az alkotmányos demokráciák egyik fontos – ha nem a legfontosabbintézménye, melyet maga az alkotmány konstituál és az alkotmányosság garanciájának tekinthető. Határozatai mindenki számára kötelező érvényűek Az intézmény speciális bíróság, hiszen nem illeszkedik be a bírósági szervezetbe, mert egy egyfokú intézmény, amely nem az egyén ügyében

dönt. Az intézményre két változat is kialakult: az európai és az amerikai modell. Nem kívánok valamelyik mellé állni, mert semmiről sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy jó vagy rossz. Mindkét modell kialakulásának megvolt a történeti, politikai oka, és ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ezen kívül a két kontinens jogrendszere is eltérő (kivéve az angolszász jogrendszerű Angliát). Magyarországon 1989. évi I törvény hatályba lépte óta létezik Alkotmánybíróság, ezért elmondható róla, hogy még nem volt elég ideje, hogy „kiforrja” magát. Azonban ez csupán idő kérdése, mert az Alkotmánybíróság a gyakorlata során folyamatosan pontosítja és 24 értelmezi hatáskörét, amit az Alkotmány és egyéb törvények határoznak meg. Úgy gondolom, az Alkotmánybíróság hatáskörének tételes felsorolása levenné a munka egy részét az alkotmánybírák válláról, ám az ilyesfajta felsorolás behatárolná,

korlátok közé szorítaná ezt az intézményt. Fő feladatának az alapjogok védelme tekinthető. Az Alkotmány alapjogokat tartalmazó része a nemzetközi szerződések anyagának felel meg (pl. az ENSZ Alapokmánya) Ilyen, mindenki által elfogadott jog az élethez és az emberi méltósághoz való jog, a szerződési szabadság ill. magántulajdon védelme. Az Alkotmánybíróság sok állami szervvel kapcsolatban áll, de mindenfajta politikai tevékenység tilos számára, hiszen ez alkotmányos válságot okozna. Végszóként idézem Dr. Sólyom László gondolatait: „ A semlegesség az Alkotmánybíróság menedéke, támasza, és ez ad neki morális súlyt.”7 25 Jegyzetek 1 John Marshall, idézi Chorowski Nóra: Az alkotmánybíráskodás. Jura 2002 1 sz. 99o 2 Chronowski Nóra: i.m 99o 3 Paczolay Péter: Alkotmánybíráskodás a politika és jog határán in: Alkotmánybíráskodás, alkotmányértelmezés. Budapest, 1995 17-18o ; idézi: Chronowski

Nóra: i.m 101o 4 Petrétei József: Magyar alkotmányjog II. Államszervezet, 154o 5 Petrétei József i.m 157o 6 Petrétei József i.m 157o 7 Sólyom László: Az Alkotmánybíróság önértelmezése, Jogtudományi Közlöny, 1992. június, 272- 275 o 26 Felhasznált irodalom Alkotmánytan. Az alkotmánybíráskodás fogalma Szerk: Kukorelli István, Osiris Kiadó 2002, 379- 408.o Ádám Antal: Az alkotmánybíráskodás tudományos vizsgálatának lehetőségeiről. Magyar Közigazgatás, 1999/ 5 sz. 231-237o Ádám Antal: Alkotmányi értékek és alkotmánybíráskodás 167-207. o Balsai István: A magyar Alkotmánybíróság a kormányzat szemszögéből. , 1992 június, 282286o Bragyova András: Az alkotmánybíráskodás elmélete, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó MTA ÁJI Budapest 1994 Chronowski Nóra: Az alkotmánybíráskodás. Jura 2002 1 sz 97-104o Drinóczi Tímea: „Tízéves az Alkotmánybíróság”. , Jura 2001 1sz 166-172o Illésy István: Az

Alkotmánybíróság működésének kezdeti problémái.Jura 20011sz 58-65 o Lábady Tamás: A magyar Alkotmánybíróságról szóló törvény. , Jogtudományi Közlöny, 1992.június, 287-288o Petrétei József: Magyar alkotmányjog II. Államszervezet Dialós Campus Kiadó, BudapestPécs 2001,139-166o Roman Herzog: Az Alkotmánybíróság szerepe a parlamentáris demokráciában. , Jogtudományi Közlöny, 1992. június, 267-271o Sólyom László: Az Alkotmánybíróság önértelmezése. , Jogtudományi Közlöny, 1992 június, 272- 275. o Salamon László: Az Alkotmánybíróság a Parlament szemszögéből. , Jogtudományi Közlöny, 1992. június, 276- 281o Tilk Péter: Az utólagos normakontroll lehetséges jövője. Változtatási igények és javaslatok Jogtudományi Közlöny, 2001. február, 82-92o Tilk Péter: Az Alkotmánybíróság és az ombudsmanok viszonya a Magyar Köztársaságban. , Jogtudományi Közlöny, 2001. április, 168-178o Tilk Péter: Az

Alkotmánybíróság hatásköre és működése. Egyetemi jegyzet, Pécs 2002 27