Szociológia | Gyermekvédelem » Rácz Andrea - A gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények mint a gyermeki jogok tagadása

A gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények, mint a gyermeki jogok tagadása Készítette: Rácz Andrea Minden jog fenntartva a Rubeus Egyesületnek és a szerzőnek! 4 Tartalomjegyzék Bevezetés I. Fejezet: A gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények I.1 A gyermek jogai I.11A gyermek jogai a hazai és nemzetközi rendelkezésekben I.12 A gyermek fogalma I.2 Nemi erkölcs elleni bűncselekmények I.21 Erőszakos közösülés I.22 Szemérem elleni erőszak I.23 Természet elleni fajtalanság I.24 Természet elleni erőszakos fajtalanság I.25 Megrontás I.26 Vérfertőzés I.3 Gyermekprostitúció I.31 Gyermekprostitúció fogalma I.32 A gyermekprostitúció története és kialakult kategóriái I.33 Hazai és nemzetközi statisztikai adatok I.34 Szankciók a gyermekprostitúció ellen I.4 Prostitúciós célú emberkereskedelem I.41 Az emberkereskedelem fogalma I.42 Prostitúciós célú emberkereskedelem jellemzői I.43 Szankciók

az emberkereskedelem ellen I.5 Gyermekpornográfia I.51 Gyermekpornográfia fogalma I.52 A gyermekpornográfia megjelenési formái I.53 Szankciók a gyermekpornográfia ellen I.6 Családon belül elkövetett szexuális bűncselekmények I.61 Incesztus fogalma I.62 Családon belüli szexuális bűncselekmények jellemzői I.63 Hazai és nemzetközi statisztikai adatok I.64 Táblázatok II. Fejezet: A szexuális bűncselekmények pedofil elkövetői és gyermek áldozatai II.1Pedofil elkövetők II.11 Pedofilia fogalma II.12 A bűncselekmény megjelenési formái / tettes tipológia II.13 A bűncselekményt kiváltó okok II.14 Kriminológiai vizsgálat eredményei II.2 Gyermek-áldozatok II.21 Áldozattá válás II.22 Gyermek-áldozatok sérülései II.23 Gyermeki segélykérés II.3 Megoldási ajánlások Irodalomjegyzék Jegyzetek Bevezetés A gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények iránti fokozott figyelmet - a személyes érdeklődésen túlmenően

– ezen bűncselekmények hazai és nemzetközi jogszabályokban foglalt gyermeki jogokat súlyosan sértő volta indokolja. A tanulmány célja bemutatni azokat a gyermekek szexuális kizsákmányolására irányuló bűncselekményeket - gyermekprostitúció, prostitúciós célú emberkereskedelem, gyermekpornográfia, családon belüli szexuális visszaélés -, melyek súlyosan sértik a nemi élet szabadságát, veszélyeztetve ezáltal a gyermekek egészséges fejlődését, valamint ezen bűncselekmények elkövetőit, akik a testileg, lelkileg, nemileg éretlen gyermekeket saját szexuális vágyaik kielégítésére használják. A gyermek és a felnőtt közötti szexuális kapcsolat valamennyi formája elfogadhatatlan, hiszen a függő helyzetben lévő, testileg-lelkileg éretlen gyermek alkalmatlan bármilyen szexuális kapcsolat létesítésére. Kiszolgáltatottsága, tudatlansága folytán nem vonható olyan szexuális tevékenységbe, amelybe nem képes

beleegyezni, amelyet nem tud teljes mértékben felfogni, és amely - rövid és hosszú távon egyaránt - mérhetetlen károkat okozhat számára. A gyermekek sérelmére elkövetett nemi erkölcs elleni bűncselekmények akadályozzák a gyermek személyiségének harmonikus kibontakozását, boldog, szeretetteljes légkörben történő felnőtté válását, valamint az emberi méltóság, szabadság, egyenlőség, szolidaritás jegyében való nevelkedését. A tanulmány I. fejezetében ezen bűncselekményeket, jellemzőit, megjelenési formáit kívánom bemutatni a témával foglalkozó szakirodalmak, a hazai és nemzetközi statisztikai adatok, jogszabályok felhasználásával. A II. fejezetben a szexuális bűncselekmények pedifil elkövetőivel, a pedofil jellegű cselekmények kiváltó okaival, valamint a gyermek-áldozatokkal, elszenvedett sérüléseikkel kívánok foglalkozni. A szexuális bűncselekmények gyermek-áldozatai iránti figyelmet ezen áldozati csoport

speciális, “többszörösen hátrányos” helyzete indokolja. A társadalmi szinten működtetett védekező, elhárító mechanizmusok sajátos módon tovább büntetik a szexuális visszaélés áldozatait: akarva akaratlanul kétségbe vonják, tagadják, neutralizálják a cselekmény megtörténtét. Ezen társadalmi reakció fokozza az áldozat amúgy is meglévő szégyenérzetét, bűntudatát, gátolva a cselekmény súlyos testi-lelki következményeinek feldolgozását. Az áldozatok sérüléseit a gyermekek szexuális kizsákmányolása ellen fellépő társadalmi szervezetekkel (NANE, ESZTER Ambulancia, Női és Gyermekjogi Jogvédő Iroda ), illetve a BRFK Ifjúságvédelmi Osztály munkatársával 2001-ben készített interjúk segítségével kívánom bemutatni. A gyermekek szexuális kizsákmányolása nem csupán az alapvető emberi jogok tagadását jelenti, hanem társadalmi rosszallást is kiváltó jelenség. Ezért ezen bűncselekmények elleni

hatékony fellépésre szolgál mind a büntetőjog bűncselekmények elkövetése esetén alkalmazásra kerülő eszköztára, mind pedig a társadalmi szervezetek prevenciós és reszocializációs politikája ( felvilágosítás, információs kampány, rendszeres oktatási program, terápiás kezelés ). I. Fejezet A gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények I.1 A gyermek jogai I.11A gyermek jogai a hazai és nemzetközi rendelkezésekben A gyermek sokoldalú védelme olyan alapvető követelmény, amelyet a társadalom joggal támaszt mind a jogalkotással, mind a jogalkalmazással szemben. Ez a felismerés jut kifejezésre a következő rendelkezésekben: a.) ENSZ Alapokmány ( New York, 1948 december 10, kihirdetve: 1956 évi I törvény), amely 25. cikkének (2) bekezdése szerint minden gyermek, akár házasságból, akár házasságon kívül született, ugyanabban a szociális védelemben részesül. b.) Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi

Egységokmánya ( New York, 1966, kihirdetve: 1976. évi 8 törvényerejű rendelet) 24 cikkének értelmében minden gyermeknek fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra vagy születésre tekintet nélkül joga van arra a védelemre, amely őt kiskorú állapota folytán a családja, a társadalom és az állam részéről megilleti. Minden gyermeket közvetlenül születése után anyakönyvezni kell, és az Egységokmány elismeri minden gyermek jogát arra vonatkozólag, hogy állampolgárságot szerezzen. c.) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949 évi - többször módosított- XX törvény 67.§-a szerint hazánkban minden gyermeknek joga van a család, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. A szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermek számára megfelelő nevelést megválasszák. d.)

Különös jelentőséget nyert a gyermeki jogok biztosítása azáltal, hogy a Magyar Köztársaság csatlakozott a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban 1989. november 20 napján kelt Egyezményhez, amely az 1991. évi LXIV törvénnyel történt kihirdetésével a belső jog részévé vált. Az Egyezmény utal arra, hogy a gyermekkor különleges segítséghez és támogatáshoz ad jogot. Hangsúlyozza, hogy a gyermek személyiségének harmonikus kibontakozásához szükséges, hogy családi környezetben, boldog, szeretetteljes és megértő légkörben nőjön fel, s hogy őt a béke, az emberi méltóság, a türelmesség, a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás szellemében neveljék. A gyermeket fel kell készíteni az önálló élet vitelére, a társadalomba való beilleszkedésre. Nyilvánvaló, hogy ilyen célkitűzések mellett alapvető társadalmi és egyéni érdek fűződik a családi élet szilárdságához. e.) A Gyermekek védelméről és a

gyámügyi igazgatásról szóló 1997 évi XXXI törvény ( kihirdetve:1997.május 8) 6 §-a szerint hazánkban minden gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, önálló életvitelének megteremtéséhez. Joga van arra, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, az egészségére káros szerek elleni védelemben részesüljön. A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással - fizikai, szexuális, lelki -, az elhanyagolással szembeni védelemhez, továbbá a szabad véleménynyilvánításhoz, és ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetőségeiről. A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével,

oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. (11§) I.12 A gyermek fogalma A gyermekvédelemről szóló 1997. évi XXXI törvény alkalmazásában gyermek a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV törvény 12 § (2) bekezdése szerinti kiskorú, 0-18 éves korig. A Magyar Köztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló ( továbbiakban Btk. ) 1978 évi IV törvény 24.§-a büntethetőséget kizáró oknak tekinti a gyermekkort, azaz gyermek büntetőjogi értelemben - az a személy, aki a bűncselekmény elkövetésekor 14 életévét nem töltötte be. Fiatalkorú: az a személy, aki a bűncselekmény elkövetésekor a 14 életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint a gyermek = nem felnőtt személy, tapasztalatlan kiskorú. I.2 Nemi erkölcs elleni bűncselekmények A Btk. XIV Fejezetének II Címe a nemi erkölcs elleni bűncselekményekről szóló

törvényi tényállásokat tartalmazza. E büntető rendelkezések a nemi élet szabadságát súlyosan sértő, vagy az ifjúság egészséges szexuális fejlődését veszélyeztető, avagy más vonatkozásokban a nemi kapcsolatok társadalmi rendjét támadó deliktumokat határoznak meg. E cselekmények a szexuális ösztön olyan – többnyire erőszakos vagy rendellenes – kiélésében, illetve a mások szexuális ösztönével összefüggő olyan – általában élősdi indítékú – visszaélésekben nyilvánulnak meg, amelyekkel szemben a társadalom védelme a büntetőjogi szankciók alkalmazását is parancsolóan megköveteli. I.21 Erőszakos közösülés Az erőszakos közösülés tényállása ( Btk. 197 § ) szerint aki mást erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel közösülésre kényszerít, vagy a más védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát közösülésre használja fel,

bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett a tizenkettedik életévét nem töltötte be, vagy a sértett az elkövető nevelése, gondozása, felügyelete vagy gyógykezelése alatt áll. I.22Szemérem elleni erőszak A szemérem elleni erőszakot szabályozó 198.§ szerint, aki mást erőszakkal avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel fajtalanságra, vagy ennek eltűrésére kényszerít, vagy másnak a védekezésre, illetve akaratnyilvánításra képtelen állapotát fajtalanságra használja fel, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett a tizenkettedik életévét még nem töltötte be, vagy a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt

áll. I.23 Természet elleni fajtalanság A természet elleni fajtalanság ( Btk. 199§ ) szerint az a 18 életévét betöltött személy, aki ennél fiatalabb, azonos nemű személlyel fajtalankodik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. I.24 Természet elleni erőszakos fajtalanság A természet elleni erőszakos fajtalanság tényállása ( Btk. 200§ ) szerint, aki azonos nemű személyt erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel fajtalanságra vagy ennek eltűrésére kényszerít, vagy védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát használja fel fajtalanságra, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett a tizenkettedik életévét még nem töltötte be, vagy a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy

gyógykezelése alatt áll. I.25 Megrontás A megrontás tényállása szerint ( Btk. 201-202§ ) szerint aki 14 életévét be nem töltött személlyel közösül, valamint az a 18. életévét betöltött személy, aki 14 életévét meg nem haladott személlyel fajtalankodik, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. ( A fiatalkorúak védelme nyilvánul meg a törvényi tényállás ilyen megfogalmazásában, hiszen önmagában a felnőtt korúak közötti fajtalankodást a Btk. nem pönalizálja.) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés amennyiben, a bűncselekmény elkövetője a fiatalkorú hozzátartozója, avagy az elkövető gondozása, nevelése, felügyelete vagy gyógykezelése alatt áll. A Btk.202 §-a értelmében az a személy, aki 14 életévét be nem töltött személyt arra bír rá, hogy mással közösüljön, vagy fajtalankodjék, bűntettet követ el, egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés két évtől nyolc évig terjed, ha a bűncselekmény sértettje az elkövető hozzátartozója, avagy az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll. I.26 Vérfertőzés A Btk.203 §-a szerint aki egyenes ági rokonával közösül vagy fajtalankodik, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki testvérével közösül vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. I.3 Gyermekprostitúció I.31A gyermekprostitúció fogalma A prostitúció latin kifejezés, jelentése: kéjelgés keresetszerű űzése,1 szexuális szolgáltatások, test áruba bocsátása anyagi előnyökért. A prostitúciónak két megjelenési formáját különíthetjük el egymástól: az individuális és az össztársadalmi szinten megjelenő prostitúciót.2 Az individuális/egyedi prostitúció négy fontos elemet foglal magában: 1.) a

prostituált a klienseit nem válogatja/válogathatja meg 2.) a prostituált bármilyen nemű szexuális szolgáltatást nyújt/nyújthat vagy nyújtani köteles 3.) a prostituált lehet férfi, vagy nő, de gyermek is 4.) a prostituált az általa nyújtott szexuális szolgáltatásért ellenszolgáltatásban részesül. Az individuális prostitúció tehát azon jelenség, amikor valaki promiszkuens módon nyújtott, bármilyen nemű szexuális tevékenységért anyagi, vagy nem anyagi természetű ellenszolgáltatásban részesül. Az össztársadalmi szinten megjelenő prostitúció az egyedi jelenségek összessége, mely magában foglalja a prostitúciós tevékenységben közreműködőket – a kerítőket, futtatókat, bordélyházak üzemeltetőit is. A prostitúció szabályozásának három modelljét különíthetjük el egymástól: a prohibicionista, reglementációs és abolicionista rendszereket. 1.)A prohibicionista rendszer lényege, hogy tiltja és bünteti

a prostitúciót valamint, az arra épülő élősdi jellegű bűncselekményeket ( kerítés, kitartottság ). A prostituáltat bűnelkövetőnek tekinti, így a cselekmény büntetőjogi üldözése következtében illegalitásba kényszerülő prostituált még kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül, mind a prostitútorral, mind a klienssel szemben. 2.) A reglamentációs rendszer abból indul ki, hogy a teljes tiltás reménytelen, ezért - a prostitúciót szükséges rossznak tekinti - megpróbálja szabályozni, korlátok közé szorítani - speciális negyedekbe tereli a prostitúciós tevékenységet, valamint meghatározott feltételekhez köti annak gyakorlását (pl.: felnőttkorúság, egészségügyi kontroll ). 3.) Az abolicionista rendszer célul tűzte ki a prostitúció szabályozásának eltörlését A prostitúciót magánügynek tekinti mindaddig, amíg nem sérti a közrendet és a közmorált. 3 Dr. Kránitz Mariann, kriminológus szerint a

gyermekprostitúció alatt azt a jelenségformát értjük, amikor ivarérett felnőtt még ivaréretlen emberi lénnyel – akár fiúval, akár lánnyal – folytat szexuális viszonyt anyagi vagy nem anyagi természetű ellenszolgáltatás fejében.4 Véleményem szerint a gyermekprostitúció ennél tágabb fogalom, hiszen a gyermekprostitúció alanya lehet a nemileg - szexuálisan - teljes mértékben érett, de a 18. életévét még be nem töltött személy is. A Gyermek jogairól szóló, New Yorkban 1989. november 20 napján kelt Egyezmény 34 Cikkelye kimondja, hogy a Részes államoknak kötelességük megvédeni a gyermekeket a nemi kizsákmányolás és a nemi erőszak minden formájától, nevezetesen: ⇒gyermek ösztönzése vagy kényszerítése törvénytelen nemi tevékenységre.( Erről a Btk 202 § - a rendelkezik ) ⇒gyermekek kizsákmányolása prostitúció vagy más törvénytelen nemi tevékenység céljára. (A Btk. idevonatkozó rendelkezése a 201 §)

Ide vonatkozik még a Btk 207 § - a, amely kimondja, hogy az, aki haszonszerzés céljából valakit közösülésre, fajtalanságra másnak megszerez, büntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Amennyiben a kerítés üzletszerű, a büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kerítést az elkövető hozzátartozója avagy felügyelete, nevelése, gondozása alatt álló, illetőleg tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, illetve erőszakkal vagy fenyegetéssel követik el. I.32 A gyermekprostitúció története és kialakult kategóriái A gyermekprostitúció jelensége nem a modern társadalom terméke, hiszen már jelen volt az ókorban, a reneszánsz korban és az azt követő időszakokban is. Az ókori Egyiptomban és Babilonban a szakrális prostitúció legfőbb alanyai a gyermeklányok voltak. A 7-8 éves lányok addig

állhattak az istennők szolgálatában, amíg a teljes ivarérettség állapotát el nem érték. A római birodalomban időszámításunk körüli időszakban vallási jelleg nélkül is széles körben virágzott a gyermekprostitúció, ahol a gyermekprostituáltak minden olyan szexuális tevékenységet kötelesek voltak nyújtani, amelyek biológiai fejlettségüknek, testi adottságaiknak megfeleltek. Az ókori római bordélyházakban nemcsak a gyermekkorúakat, hanem a csecsemőket is különféle szexuális szolgáltatások elvégzésére használták. A Közel –és Távol Keleten, elsősorban Kínában és Japánban a szülők adták el gyermekeiket prostitúciós céllal. Perzsia évszázadokon át híres volt kisfiú-bordélyairól. A II. világháborút követően is létezett a gyermekek szexuális kizsákmányolása Az európai országok elhagyott és árván maradt gyermekei folytattak prostitúciós tevékenységet, elsősorban a megélhetés

biztosításáért, de kalandvágyból és a szabadság illúziójának fenntartása végett is.5 Magyarországon sem volt ismeretlen ez a jelenség, hiszen a századforduló utáni Budapestet bemutató történetek is beszámolnak arról, hogy a csinosabb kislányokat idős uraknak kínálták fel, vagy a korán prostituálódott lányok levelezőlapot, újságot árulva a tereken, pályaudvarokon szólították le a kiszemelt férfiakat. Ismert egy 1908-as eset is, ahol egy asszony csavargó lányokat gyűjtött össze és foglalkoztatott. A harmincnyolc lány közül csak 14 volt érintetlen és egészséges, a lányok még nem töltötték be a 10. életévüket Szintén ezen időszakból származik annak a leánykereskedőnek az esete is, aki angol üzletfelének havonta négy kislányt szállított. A gyermeklányokat kizárólag Magyarországon toborozta, mert más európai országokban magasabb áron jutott a gyermekprostituáltakhoz. A gyermekprostitúción belül is

többféle típust különíthetünk el egymástól:6 1.) Az első típusba tartoznak azok a gyermekek, akiket maguk a szülők árusítanak ki kora gyermekkorukban. A Távol-Keleten, ahol bőséges a gyermekáldás, ennek meghatározott tradíciói vannak, amelyet a társadalmi értékrend nemcsak, hogy tolerál, de szükségesnek is tart. Ez a típusú gyermekprostitúció hasonlít a szakrális prostitúció intézményéhez, de ezúttal nem vallási, hanem gazdasági körülmények dominálnak. 2.) A gyermekprostitúció második típusához tartoznak azok a gyermekek, akik a szűkös anyagi körülmények miatt az utcákra, közterületekre szorulnak és maguk kényszerülnek előteremteni az önfenntartásukhoz szükséges anyagi javakat oly módon, amely leginkább hozzáférhető számukra. Ezek a gyermekek válnak leginkább a prostitútor-hálózat menedzsereinek áldozataivá. A gyermekprostitúció ezen típusa a fejlődő országokban jellegzetes. 3.) A

gyermekprostitúció következő típusába tartoznak azok a kiskorúak, akik bizonyos gyermek- vagy fiatalkorú csoportosulások tagjai. Ezeket a gyermekeket maga a csoport – a gang, a galeri –árusít ki. Ezek a fiúk és lányok valójában nem prostituáltak, a fiúk nem homoszexuális beállítottságúak, a lányok imázsa sem fedi a prostituáltakét. Tevékenységük elsődleges célja a csoport megélhetési gondjainak a megoldása, anyagi javak biztosítása. Egyéni haszonszerzésről és kialakult prostituált életformáról ez esetben nem beszélhetünk, a prostituálódás a csoporthoz való tartozás, a szoros kötődés bizonyítéka. A gyermekprostitúció ezen típusában rejlő veszélyek egyértelműek. A fiú vagy lány asszimilálódik a későbbiekben a prostituált életformához, függetlenedik a csoporttól a könnyűnek tűnő pénzkereseti lehetőség reményében, vagy megmarad a csoport kötelékében, de ha szexuális tevékenysége

sikeresnek bizonyul, a csoport, akár lelki fizikai erőszak alkalmazásával is, egyre inkább erre a jövedelemszerzési formára kényszeríti. A gyermekek szexuális kizsákmányolásának, a gyermekek prostituáltkánt való használatának oka az lehet, hogy a gyermekek igen könnyen elérhetőek, befolyásolhatóak, jól irányíthatóak, kiszolgáltatott helyzetben vannak a felnőttekkel szemben, érdekeiket alig tudják megvédeni. Már önmagában az is óriási igényt támaszt a gyermekprostituáltak iránt, hogy sokak szerint a fiatalokkal, gyermekkorúakkal való nemi érintkezés megfiatalítja az embert. Ez leginkább Távol-Keletre jellemző, ahol sok bordélyház-tulajdonos evégett arra is hajlandó, hogy sebészeti beavatkozással többször is helyreállíttatja a gyermeklányok szüzességét.7 A kizsákmányolók és a kliensek tévesen úgy gondolják, hogy a még érintetlen vagy rövid bordélyházi múltú kiskorúak csekély AIDS- és egyéb fertőzési

kockázatot jelentenek. A szakemberek azonban nem győzik hangsúlyozni, hogy hamis illúzióba kergeti magát az, aki ily módon akar védekezni a fertőzések ellen, egyrészt mert a gyermekek nem ismerik a védekezés különböző módszereit, – ennek következtében nem egyszer előfordul, hogy a lányok teherbe esnek – illetve kevésbé tudják klienseiktől kikényszeríteni az óvszer használatát, másrész a gyermekprostituáltak iránt mutatkozó nagyobb igény következtében a gyermekek nagyobb forgalmat kénytelenek bonyolítani, mint a felnőtt prostituált társaik. A szexuális életmóddal kapcsolatos 1999-es magyarországi kutatás – mely antiszociális, nehezen nevelhető, állami gondozásban és családban élő 14-18 éves lányok körében készült8 – eredményei is jól mutatják a gyermek-és fiatalkorúak szexuális életmóddal, szexuális magatartással kapcsolatos ismeretbeli hiányosságait. Megdöbbentő eredmények születtek a

védekezést, az esetleges abortuszokat és a szüléseket vizsgáló kérdésekre adott válaszok kapcsán. A rendszeres nemi életet élő családban nevelkedő lányok 85%-a, a nevelőotthonban élők 55%-a, míg a nehezen nevelhetők csoportjába tartozó lányok mindössze 30%-a védekezik valamilyen formában – ezért az utóbbi csoportban a nemi betegségek átfertőzöttsége nagyfokú. Az abortuszok számának alakulása azt mutatja, hogy a családban élők 1.4%-a, a nevelőotthonban élők 16%-a és az antiszociális lányok 24%-a esett át abortuszon, közöttük volt olyan lány is, akinek 2-3 abortusza is volt. A nehezen nevelhető lányok csoportja az egyetlen csoport, ahol 8 lánynak van gyermeke. A kutatás eredményei szerint a megkérdezett lányok 21%-a veszítette el lányságát rokon, ismerős, vagy idegen általi kényszer hatására. Az állami gondozásban élők 30%-a, míg az antiszociális lányok több, mint fele kapott ajánlatot, hogy anyagi

ellenszolgáltatásért létesítsen szexuális kapcsolatot. Az anyagi természetű ellenszolgáltatásért szexuális kapcsolatot létesítők 50-50%-ban okként azt jelölték meg, hogy pénzre volt szükségük, vagy környezetükből valaki kényszerítette őket. A szexuális magatartást vizsgáló kutatás eredményei értelmében ezen korosztályra, tehát a 1418 éves korú lányokra jellemző az alapvető biológiai ismeretek nagyfokú hiánya, hiszen a megkérdezett lányok többsége nemcsak, hogy a védekezés különböző módszereit nem ismerte, de a saját nemiségére vonatkozó kérdésekre sem tudott érdemben válaszolni. I.33 Hazai és nemzetközi statisztikai adatok A világon több, mint 1 millióra becsülik azoknak a kiskorúaknak a számát, akiket szexuális szolgáltatásokra kényszerítenek, vagy késztetnek. A bankoki székhelyű “ Vessünk véget a gyermekprostitúciónak az ázsiai turizmusban ” nevű szervezetnél úgy tudják, hogy Tajvanon 40-60

ezer a gyermekprostituáltak száma. A thaiföldi szexipar bevételét 15 milliárd dollárra becsülik. A negyedmilliónál is több fiatalkorút foglalkoztató Kambodzsa elsősorban a fiatal fiúkat kedvelő homoszexuális beállítottságú férfiakra specializálódott. A térség legnagyobb piaca Kína, ahol évezredes hagyománya van a leánykereskedelemnek: a feleségnek és prostituáltnak eladott lányokra a kínálat és a kereslet is egyaránt nagy. ( Az utóbbi években 5 ezer vietnámi lányt csempésztek át a határon, hogy Kínában értékesítsék őket. ) LatinAmerikában is egyre nagyobb mértéket ölt a gyermekek szexuális kizsákmányolása A kolumbiai Bogotában 5-7 ezer 18 évesnél fiatalabb prostituáltról tudnak, közülük minden harmadik 14 évesnél fiatalabb. Dominikában 25 ezer gyermek – közel 40%-uk kisfiú – nyújt nemi szolgáltatásokat. Brazíliában 100 ezer főre becsülik azon gyermekek arányát, akik szűkös anyagi körülményeik

miatt, ily módon kényszerülnek fenntartani önmagukat és családjukat.9 Európa sem mentes a gyermekek üzleti célú szexuális kizsákmányolásától. Lengyelországban, Romániában és más kelet-európai országokban is brit, svájci, skandináv pedofilek, a gyermekek iránt nemi vonzalmat érzők vásárolnak, vagy fogadnak örökbe kiskorúakat. Egy egészséges kisgyermek ára átlagosan 25 ezer dollárra tehető, és az árvaházak között vannak olyanok is, ahol hivatalos papírokkal látják el az örökbe adott gyermeket. A gyermekjogi aktivisták úgy vélik, hogy nem a nyomor az egyetlen tényező, amely a gyermekeket az emberkereskedők, a futtatók, a bordélyház-tulajdonosok kezére juttatja, hiszen számos gyermek úgy kezdi bordélybeli, vagy utcai pályafutását, hogy otthon családja férfitagjai bántalmazták, szexuálisan kihasználták. A gyermekvédők szerint azok a legfőbb bűnösök, akik azért utaznak Távol-Keletre, hogy kiélhessék pedofil

hajlamukat, vagy csupán elfogadják a hely csábítását és élnek az alkalommal. Az USA-ban pénzbírságtól tíz éves börtönig terjed azok büntetése, akik azért utaznak külföldre, hogy ott kiskorúak szexuális szolgáltatásait megvásárolják. Hasonló törvényi szabályozások vannak Németországban, Franciaországban, Dániában, Svájcban és Olaszországban is, ám Ázsiában gyermekkel létesített szexuális kapcsolat miatt az utóbbi évtizedben mindössze 80 európait tartóztattak le. Magyarországon a Legfőbb Ügyészség adatai szerint101997-ben üzletszerű kéjelgés miatt mindössze 73, kitartottság miatt 39 és kerítés miatt 79 elkövető vált ismertté. 1998-ban üzletszerű kéjelgés miatt 76, kitartottság miatt 77, kerítés miatt 100 elkövető vált ismertté és indult ellene büntetőeljárás. 2000. január elsejétől a nemi erkölcs elleni bűncselekmények többsége kiemelt jelentőségű, így a statisztikákban megjelölik a

sértett életkorát is. 2000 év első félévében 53 fő vált ismertté kerítés miatt, a kerítés gyermeksértettje - ahol a sértett 14 év alatti - 2 fő volt, mely adat jelzi, hogy ezen bűncselekmények kapcsán számolni kell a látens bűnözéssel. A rendőrségnek nincsenek pontos adatai arra vonatkozóan, hogy a prostituáltak, valamint az elősegítők, kitartottak és kerítők között mekkora a magyarok, illetve a külföldiek tényleges aránya, de feltételezésük szerint nagy számban jelen vannak ukrán, bolgár, román lányok, illetve fiúk prostituáltak, jugoszláv, ukrán, albán, török, német, svájci állampolgárok a prostitútorok között.11 I.34 Szankciók a gyermekprostitúció ellen A gyermekek szexuális kizsákmányolásának súlyosbodását jelzi a fokozódó nemzetközi összefogás is. 1996. szeptember elején ült össze az UNICEF égisze alatt Stockholmban a gyermekek szexuális zaklatásával és zsarolásával foglalkozó

konferencia, ahol számos társadalmi és nemzetközi szervezet vett részt. A négy napos tanácskozás célja az volt, hogy nemzetközi összefogást sürgessen az ilyen bűnök elkövetőivel szemben. A konferencia végén elfogadtak egy záródokumentumot, amely a világ minden országát felelőssé teszi azért, hogy törvényes eszközökkel véget vessen a gyermekek szexuális kizsákmányolásának. Ezen dokumentum szerint meg kell büntetni azokat az embereket, akik pénzt kínálnak fel a gyermekek által nyújtott szexuális szolgáltatásokért. 1996. szeptemberének végén tűzte napirendre az Európa Tanács a kiskorúak szexuális kizsákmányolása elleni fellépést és az európai összefogást. Az ET-határozat kimondja, hogy a kiskorúak szexuális kihasználása az emberi jogok súlyos megsértésével egyenlő, s ez ellen a strasbourgi szervezet tagállamainak szigorúan fel kell lépniük. I.4 Prostitúciós célú emberkereskedelem I.41 Az

emberkereskedelem fogalma A magyar Btk. a Szabadság és emberi méltóság elleni bűncselekményeket szabályozó XII fejezet III. Címe alatt foglalkozik az emberkereskedelemmel, ( 175/B § ) amelynek alapesete szerint “ Aki mást elad, megvásárol, ellenszolgáltatás fejében átad, átvesz, más személyért elcserél, illetve e célnak megszerez, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” A törvény már az előkészületi cselekményt is - vétségként – büntetendővé nyilvánítja és két évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti. A törvény emberkereskedelemről szól, tehát mindkét nemhez tartozó sértetti körre kiterjed. A szabályozás korszerűségét jelzi, hogy a cselekmény minősített esete a prostitúciós célból, illetve munkavégzés céljából történő emberkereskedelmet egyaránt büntetni rendeli. Ugyancsak súlyosabban minősül a cselekmény, ha személyi szabadságától megfosztott vagy

tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére történik a cselekmény. Az Europol12 szerint az emberkereskedelem “egy személy alávetése más személyek valós és jogtalan uralmának, erőszak, fenyegetés, hatalommal való visszaélés vagy csalás által, azzal a céllal, hogy kizsákmányolják prostitúcióra, kiskorúakon elkövetett szexuális és erőszakos tevékenységre, illetve elhagyott gyermekekkel folytatott kereskedésre.13 ” I.42 Prostitúciós célú emberkereskedelem jellemzői A prostitúciós célú emberkereskedelem egyre súlyosabb probléma, hiszen az Ázsiából, LatinAmerikából és Afrikából kiinduló kereskedelem mellett mind nagyobb mértéket ölt az Európán belüli – Közép-Kelet Európából Nyugat-Európába irányuló – emberkereskedelem. A masszázs szalonok, Eros-centerek, szex-klubok részéről folyamatos az új, egzotikus megjelenésű lányok iránti kereslet. Ugyanakkor üzleti szempontból természetes

törekvés a legolcsóbb megoldások keresése, így egyrészt a lányokat egy bizonyos rotáció szerint cserélik, másrészt a kevésbé költséges piacon verbuválják. A Közép-Kelet Európából származók alkalmazása olcsóbb a minimális utazási költségek, a hiányzó vízumkényszer, az alacsonyabb munkabérek miatt, és kevésbé kockázatos, mint az ázsiaiaké, a latin-amerikaiaké vagy az afrikaiaké. Létezik egy “ keletről keletre ” történő forgalom is, a gazdaságilag szegényebb országokból a tehetősebb országok felé ( pl.: Oroszországból, Ukrajnából Magyarország, Csehország felé ) Ennek egyik formája az ún. “ ingázó prostituáltak ” megjelenése, amikor a prostituált és a prostitútor rövid időre egy másik országba látogat és ott az utcai prostitúció piacán jelenik meg. Ez a típusú jelenség működik “kelet - nyugat ” irányában is ( pl: Magyarországról Ausztriába ).14 Az emberkereskedelem országhatárokon

túllépő probléma, amely érinti a származási / kiindulási, a rendeltetési / célországokat és a tranzit országokat. A gazdaságilag szegény országok célországai a munkaerőt verbuváló emberkereskedelemnek vagy a szex-turizmusnak, illetve mindkettőnek. Ez abba az irányba mutat, hogy a helyben maradó kliensek igényeit és az utazó kliensek igényeit egyaránt igyekeznek kielégíteni, akár a prostituáltak, akár a kliensek utaztatásával. Magyarország az emberkereskedelem szempontjából egyben kiinduló, tranzit és célország is. Célországnak főleg a kedvezőtlen helyzetű kelet-és közép európai országok szempontjából számít. Kiinduló ország viszont a nyugat-európai prostitúciós piac szempontjából Magyarország tranzit országnak számít azok számára, akik tovább szeretnének utazni a nyugat-európai országok felé, de vízum hiányában itt keresnek átmeneti lehetőséget. Legtöbb esetben az emberkereskedelem áldozataivá a nehéz

anyagi és családi körülmények között élők, az alacsony iskolai végzettségűek válnak, akiket hamis ígéretekkel csábítanak külföldre. De ettől eltérő esetekkel is lehet találkozni, amikor tehetős, jó családból származó lányoknak nyári munkát Előfordul azonban, hogy erőszakos módszereket alkalmaznak, például a kiszemelt áldozatokat az utcáról erőszakkal viszik el vagy a lányokat eladják szex-kluboknak. A legtöbb lány a felkínált kedvező munkaalkalom reményében utazik külföldre, de a munka jellegét vagy a munkafeltételeket illetően megtévesztik őket. A célországban jól fizetett állást ígérnek és ehelyett prostitúció várja őket. Gyakori eset, hogy a szex-ipar menedzserei hirdetési újságokban, napilapokban, magazinokban hirdetnek, munkaközvetítő, utazási irodákon keresztül keresik a megfelelő áldozatokat. A hirdetések könnyű, jól fizetett munkát – fotómodell, modell, baby-sitter – ígérve keltik fel a

lányok érdeklődését vagy kifejezetten erotikus munkára toboroznak lányokat, jól fizető, exkluzív klubokba. Az emberkereskedelemre szerződött csoportok személyes, közvetlen módszereket is alkalmaznak. Szórakozóhelyen, disco-ban ismerkedve, sokszor a kiválasztott személy családját is megkörnyékezve, jólétet, karriert ígérve igyekeznek meggyőzni a lányokat a külföldi munkavállalás előnyeiről. A lányok élete külföldön nehéz. Futtatóik arra törekszenek, hogy a lányokat megfosszák valódi személyiségüktől. A lányok hamis útlevéllel, személyi adatokkal tartózkodnak külföldön és “ művésznevet ” használnak. A futtatók, akit lehet, igyekeznek hollétükre vonatkozóan tudatlanságban tartani. Ennek érdekében a prostituáltak szabadon nem járhatnak, általában bezárva és állandó felügyelet alatt élnek, csakis üzleti kapcsolatot létesíthetnek. Sok esetben a lányokat alkohol és drog fogyasztására kényszerítik,

gyakran fenyegetik, bántalmazzák őket. Már az utazási költségek meghitelezése útján is tartozásokkal terhelik őket, a külföldi szállás, étkezés, ruházkodás költségeinek felszámolásával még nagyobb anyagi függőségbe taszítják őket. Prostitúciós tevékenységükből származó jövedelmüket a tartozásokra való hivatkozással elveszik tőlük. A még nagyobb jövedelem szerzése és a lebukás kockázatának csökkentése érdekében a lányokat meghatározott időnként cserélik, máshová szállítják vagy tovább adják más prostitútoroknak. A rendőrségnek nincsenek pontos, megbízható adatai a prostitúciós célú emberkereskedelemre vonatkozóan, bár a rendőrség véleménye szerint hazánkban a prostitúciós célú emberkereskedelem elsősorban a felnőtt nőket, nem pedig a gyermekeket érinti.15 1998-ban a Valenciai Rendőrség egy olyan magyar hálózatot derített fel, amely fiatal lányokat juttatott illegálisan Spanyolországba

prostitúció céljából. 1998 májusában 32 személyt tartóztattak le, 6 fő a hálózat szervezője, 27 fiatal lány illegális ott tartózkodó volt. A szervezők közül 4 férfi és egy nő volt magyar származású, akik álláshirdetés útján toborozták a lányokat. A 27 letartóztatott lány közül 16 volt magyar származású16 Az Interpol17 1999. évi jelentéséből származó adatok szerint: 1997-ben 14 ismertté vált nemi erkölcs elleni bűncselekmény aktájában volt arról szó, hogy külföldi vagy/és magyar kerítők külföldi vagy/és magyar lányokat juttattak határainkon túlra prostitúció céljából. 6 eltűnt lány került külföldre és vált szexuális kizsákmányolás áldozatává. 1998-ban 15, 1999-ben 16 nemi erkölcs elleni akta szólt magyar lányok prostitúcióra kényszerítéséről, 1998-ban 6, 1999-ben 4 lány eltűnésének volt oka szexuális kizsákmányolás. I.43 Szankciók az emberkereskedelem ellen A Gyermek jogairól

szóló Egyezmény 35. Cikkében a részes államok kötelezettséget vállalnak, hogy megakadályozzák a gyermekek bármilyen formában történő elrablását, eladását vagy a velük való kereskedelmet. A részes államok intézkedéseket tesznek, hogy megakadályozzák a gyermekek törvényellenes külföldre utaztatását és ott tartását. Továbbá gondoskodnak arról, hogy a gyermeket ne lehessen sem kínzásnak, sem kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni. Az Egyezményhez csatlakozó államok gondoskodnak arról, hogy a gyermekeket törvénytelenül vagy önkényesen ne fosszák meg szabadságától. Az emberkereskedés és mások prostitúciója kihasználásának elnyomásáról szóló Egyezmény ( New York, 1949.) megállapítja, hogy a prostitúció és a prostitúció céljait szolgáló emberkereskedelem összeegyeztethetetlen az emberi méltósággal, az emberi értékekkel és veszélyezteti az egyén, a család, valamint a

társadalom jólétét. Az egyezményben részes felek kötelezik magukat arra, hogy mindazokat megbüntetik, akik más személy kéjelgésének kielégítésére: prostitúció céljából megkerítenek, rábírnak, vagy elcsábítanak más személyt, vagy más személy prostitúcióját kizsákmányolják, akár annak beleegyezésével is. I.5 Gyermekpornográfia I.51 Gyermekpornográfia fogalma A Btk. 195/A § (4) bekezdése szerint pornográf felvétel, illetve pornográf műsor a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal ábrázoló, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló cselekvés, ábrázolás. A Btk. 195/A § (1) bekezdése értelmében, aki kiskorú személyről video -, film-, fényképvagy más módon előállított pornográf felvételeket készít, forgalomba hoz, ezzel kereskedik, büntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyanígy büntetendő az is, aki pornográf jellegű műsorban kiskorú

személyt szerepeltet, vagy aki a bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. Pornográfia fogalmán értjük tehát a szexualitás durva ábrázolását drasztikus direktségben, amely a nemi ösztönt ingerlő vagy a nemiséget mocskoló módon az embert a szexuális vágy vagy cselekedet bármely formájának puszta, helyettesíthető tárgyává degradálja. A gyermekpornográfia esetében a szereplők között lennie kell egy 14 éven aluli személynek és ezzel egyidejűleg adott kell legyen a ’ pornográfia ’ fogalmához rendelt bánásmód. A gyermekpornográfia az ENSZ gyermeksegélyezési alapja, az UNICEF által deklaráltak szerint olyan audiovizuális anyag, amely szexuális összefüggésben ábrázol gyermekeket, és megörökíti, amint egy felnőtt megront egy gyermeket. Ez lehet fénykép, film, diapozitív, rajz, képeslap, játékkártya vagy videokazetta és – nem utolsó sorban – számítógépes program is. A gyermekpornográf

termékektől elkülönítendő a kevésbé ártalmas szabad testkultúra anyag, mely strandokon, parkokban, szabadidőközpontokban rejtett kamerák, teleobjektívek segítségével készített magánfelvétel vagy olyan családi felvétel, ahol a felnőttek és a gyermekek szabadidős tevékenységet folytatnak. Továbbá szabad testkultúra anyagnak számítanak azon iparilag vagy professzionálisan előállított filmek is, amelyek a gyermekeket egyedül vagy csoportosan, számukra nem hétköznapi környezetben – a kamera előtti ruhátlan pózolásra, a felnőttel való közös “játékra” késztetve – ábrázolnak. Ebben az esetben az előállítók tudatosan mondanak le a pornográf tartalomról, a tilalmak és a kereskedelmi korlátozások elkerülése végett. I.52 A gyermekpornográfia megjelenési formái A gyermekpornográf termékeket előállító és fogyasztó személyek leginkább magányos, aberrált emberek. Pornográf felvételeiket diszkréten cserélik

egymás között, így építve ki egy személyes kapcsolatokra épülő horizontális hálózatot. A gyermekpornográfiával foglalkozó amatőrök soha sem válnak meg felvételeiktől. Gyűjtők, akik gyermekpornográf termékeiket kincsként őrzik, igyekezve gyűjteményüket minél jobban bővíteni. A pedofil18 gyűjtő ragaszkodik gyűjteményéhez, hiszen annak azonosítási értéke van, az anyagokat gyakran használják onanizálásnál19 is. Továbbá a pedofil az anyagok: képek, videokazetták segítségével igyekszik rábeszélni a gyermeket, hogy amit tett vagy tesz, az természetes, hiszen más gyermekek is hasonlóképpen cselekszenek, valamint az anyagokkal a gyermek a későbbiekben zsarolhatóvá válik. A gyermekpornográf termékek fogyasztói nem csak azok a pedofil személyek, akik gyermekek nemi cselekedet közbeni ábrázolásában lelik örömüket, a vevők között található normális szexuális beállítottságú személy is. A gyermekpornográf

termékek kereskedelme nagymértékben a szex-hirdetések piacára koncentrálódott, de video és számítógépes magazinok megfelelő ajánlataiban is megtalálható. Itt nem nyilvánosan kínálják a gyermekpornográfiát, de meghatározott fogalmak ismeretében egyértelműen jelzik a pornográf termék iránt érdeklődőknek, hogy mi rejtőzik a hirdetések mögött. Jellemző, hogy a legtöbb kereskedőnek a gyermekpornográf termékek mellett, másfajta kereskedelmi tilalom alá eső pornográf terméke is (pl.: erőszakos pornográfia) megtalálható a kínálatában. A nemzetközi Online-szolgáltatók könnyű elérhetősége lehetőséget adott arra, hogy az egyre nehezebben lokalizálható résztvevőket Mailbox-okon, hálózati kikötőkön keresztül pedofil és gyermekpornográf témákról indított vitákba invitálják, ahol kihasználva a lehetőséget képeket, filmeket és szövegeket közvetítenek.20 A gyermekeket szexuális összefüggésben ábrázoló

felvételek brutálisak.21 A felvételeken többnyire még serdületlen – szexuálisan, mentálisan, érzelmileg éretlen gyermekek – lányok és fiúk, néha csecsemők láthatók, rémülten és fájdalmakat elszenvedve. Az ismertté vált bűncselekmények kapcsán a pedofil fogyasztóknak szánt kazetták címei önmagukért beszélnek: Gyermek szex-parti ( melyben egy négy éves kislány is látható ), Tíz évesnél fiatalabb lányok A gyermekpornográf termékek előállítása szempontjából megkülönböztethetjük: 1.) A normális szexuális beállítottságú tettest, aki pusztán nyereségvágyból követi el tettét a gyermekkel szemben, 2.) a szexuálisan gyermekek iránt is érdeklődő tettest, aki nyereségvágya mellett, saját nemi vágyainak kielégítése érdekében cselekszik, és végül 3.) a szexuálisan gyermekek iránt érdeklődő tettest, aki eredetileg saját aberrált vágyainak kielégítésére filmez és anyaga csak később kerül kereskedelmi

forgalomba. A rendőrségnek nincsenek pontos adatai a pornográf termékeket előállító, azokat forgalmazó, illetve birtokló személyekről. Svédországban 1994-ben lefoglaltak egy Dániában feladott gyanús küllemű csomagot, melyből 60, gyermekeket ábrázoló pornográf fénykép került elő, továbbá egy levél, melyben a feladó újabb fényképeket kért. A 23 éves fiatalember lakását átkutató rendőrök 121 gyermekpornó-kazettát találtak, valamint azon személyek listáját, akikkel az elkövető kapcsolatot tartott Svédországban, Hollandiában, Belgiumban, Németországban és az USAban.22 A svéd rendőrség az elmúlt évek során 40 gyanúsítottat gyűjtött be és közel 4000, míg a Scotland Yard 64 ezer videokazettát foglalt le. A Német Rendőrség véleménye szerint a gyermekpornográfiával kapcsolatos éves forgalom 400 millió márkára tehető. Az Egyesült Királyságban a pedofiliáért elítéltek közel egynegyede kényszerítette

gyermekáldozatát pornográf filmben való szereplésre és szinte mindegyikük birtokában volt ilyen felvétel. Magyarországon a Legfőbb Ügyészség adatai szerint 1999-ben a tiltott pornográf felvételek száma és az elkövetők száma is 4 volt. 2000 I félévében a tiltott pornográf felvételek száma 679, az elkövetők száma pedig 8 volt. 2000-ben az ismertté vált 16. életévüket betöltött bűnelkövetők kapcsolata a sértettel azt mutatja, hogy a felvételeket két-két esetben a gyermek hozzátartozója, illetve ismerőse, 1 esetben pedig a gyermek nevelője készítette.23 I.53 Szankciók a gyermekpornográfia ellen A Gyermekek jogairól szóló Egyezmény 34. Cikkelye értelmében a részes államok kötelezik magukat arra, hogy intézkedéseket tesznek a gyermekek kizsákmányolása pornográf jellegű műsorok vagy anyagok elkészítésének megakadályozása céljából. Az Európai Unió Tanácsának 1997-es, az emberkereskedelem és a gyermekek

szexuális kizsákmányolása elleni küzdelemre vonatkozó európai uniós egyezménye értelmében a gyermekek vonatkozásában a gyermekek prostitúcióra, illetve egyéb törvényellenes szexuális tevékenységre való kényszerítése mellett “szexuális kizsákmányolás”: a gyermekek pornográf előadásokban és anyagokban való szerepeltetése, beleértve az ilyen anyagok előállítását, értékesítését és forgalmazását, illetve kereskedelmének egyéb formáit, valamint az ilyen anyagok birtoklását. I.6 Családon belül elkövetett szexuális bűncselekmények I.61Incesztus fogalma Az incesztus latin eredetű szó, jelentése: vérfertőzés, nemi kapcsolat közeli rokonok között.24 A hatályos rendelkezés ( Btk. 203 § ) az egyenesági rokonok, illetőleg testvérek közötti közösülést bünteti. A bűncselekmény megvalósulása szempontjából a vérségi, nem a jogi kapcsolat dominál, így az örökbe vagy családba fogadott gyermek és az

örökbe, illetve családba fogadó szülő között nem valósulhat meg vérfertőzés. Testvérek esetében is a vérrokonságnak van jelentősége, de elegendő az egyik szülő azonossága is (féltestvérek). I.62Családon belüli szexuális bűncselekmények jellemzői A gyermekek családi élet nagymértékben meghatározza sorsuk további alakulását. A bántalmazottság, az abúzos sajátos pszicho-szocializációs utat jelent a felnövekvő gyermek számára. A bántalmazott gyermek megtanulja, hogy teste nem kizárólag önmagával azonos, hanem tárgy is, melyet a felnőttek saját – az övéitől független, sokszor azokkal ellentétes – szexuális vágyaik kielégítésére használnak.25 A gyermeket érő szexuális abúzus, és ennek speciális esete az incesztus, a gyermek és a felnőtt között fellépő kommunikációs zavarra vezethető vissza.26 A szexuális visszaélések gyakran öltik magukra a gyermek együttműködésének látszatát. A gyermek azonban

nem szexuális tevékenységben kívánna részt venni - még akkor sem, ha a gyermeki közeledés, érzékiség emlékeztethet arra, amit a felnőtt szexuális vonzalomnak ismer27-, hanem a vele szemben visszaélő, a gyermeket félreértelmező felnőtt testi, érzelmi szeretetére vágyik, összhangot keresve a biztonságot nyújtó felnőttel. A felnőtt által félreértelmezett gesztusokkal a gyermek feltétlen szeretetét és ragaszkodását adja tudtul, melyet a felnőtt szexuális vágyainak, erotikus jelrendszerének megfelelően értelmez. Ennek a gyermeki ártatlanságnak, tisztaságnak, a felnőttel szemben tanúsított bizalomnak a megsértése, félreértelmezése a gyermekkel szembeni szexuális visszaélés. A felnőtt hatalmi, tudásbeli, helyzeti előnyét kihasználva visszaél a gyermek bizalmával, szeretetigényét egyoldalú szexuális vágyainak kielégítésére használja. A gyermekkel szembeni szexuális visszaélés nem veszi figyelembe a gyermek vágyait,

vagy azokat félreértelmezve használja fel, megkérdőjelezve ezáltal a gyermek saját énjét, megalázva őt emberi méltóságában, kétségbe vonva a gyermek érzelmi és testi - szexuális szabadságát. A gyermek sérelmére elkövetett érzelmi és szexuális visszaélés a tekintélyben rejlő hatalom kiterjesztése által, a fizikai és lelki erőszaknak, megaláztatásnak magát alávető személyiséget hoz létre. I.63 Hazai és nemzetközi statisztikai adatok Németországi közvélemény-kutatások tanúsága szerint a nők 8, a férfiak 3.5 %-a élt át 14 éves kora előtt testi érintkezéssel együtt járó szexuális zaklatást. Ausztriában minden negyedik kislány volt szenvedő alanya szexuális támadásnak.28 Az USA-ban mindegy 40 millió ember, azaz minden hatodik amerikai volt gyermekkorában szexuális visszaélés áldozata ( a nők 25-35 %-a, a férfiak 10-15 %-a ). Anonim alanyok megkérdezésével folytatott vizsgálat eredményei azt mutatták,

hogy a gyermek áldozatoknak csak 2-6 %-a szólt valaha is felelős felnőttnek arról, ami vele történt és még ennél is kevesebb azok aránya, akik ügyében feljelentést tettek. Egy kanadai felmérés 22 %-os, egy hasonló angol vizsgálat pedig 10 %-os arányt jelzett a nők esetében.29 Magyarországon a témában még nem készültek vizsgálatok, de a hazai szakértők is egyetértenek abban, hogy az áldozatok száma hazánkban is magasabb, mint ami a hivatalos statisztikai adatokból megismerhető. A Legfőbb Ügyészség adatai30szerint a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények 70%-a családon belül történik. Az idegen elkövetők aránya - akik a gyermeket játszótéren, iskola előtt, parkban lesik ki - 30%-ra tehető. 1998-ben az erőszakos nemi bűncselekmények száma 626, az ismertté vált 16. életévüket betöltött elkövetők száma 391 volt. 1999-ben az erőszakos nemi bűncselekmények száma 566, az ismertté vélt 16.

életévüket betöltött elkövetők száma pedig 356 volt 2000 év első félévében 206 erőszakos nemi bűncselekmény vált ismertté, melyet 152, 16. életévét betöltött bűnelkövető követett el. A nemi erkölcs elleni összbűnözés közel 50 %-át mindhárom évben erőszakos közösülés, 37 %-át szemérem elleni erőszak tette ki. 2000. első félév adatai szerint erőszakos nemi bűncselekményt elkövetők 26 %-a a sértett nevelője, 27 %-a ismerőse, 31 %-a pedig idegen elkövető volt. Jellemző elkövetői pozíció a sértett relációban erőszakos közösülés esetén 33 %-ban ismerős, 39 %-ban idegen. A szemérem elleni erőszakot és a természet elleni erőszakos fajtalanságot együttesen véve az elkövető 34 %-ban a sértett nevelője, 21 %-ban a sértett ismerőse és 25 %- ban idegen volt. A Legfőbb Ügyészség adatai szerint minden ötödik gyermeket nevelője vagy közvetlen hozzátartozója erőszakolt meg. III.4 Táblázatok

Ismertté vált közvádas erőszakos nemi bűncselekmények, melyeket 16. életévüket betöltött bűnelkövetők követtek el (I. sz táblázat) 1998. 1999. 2000. Erőszakos közösülés Szemérem elleni erőszak Természet elleni erőszakos 317 230 79 267 195 104 92 82 32 fajtalanság Összes bűncselekmény 626 566 206 Ismertté vált 16. életévüket betöltött erőszakos nemi bűncselekményt elkövetők (II. sz táblázat) 1998. 1999. 2000. 211 118 62 182 112 62 75 56 21 391 356 152 Erőszakos közösülés Szemérem elleni erőszak Természet elleni erőszakos fajtalanság Összes bűncselekmény Ismertté vált 16. életévüket betöltött erőszakos nemi bűncselekményt elkövetők kapcsolata a sértettel 2000. I félévében (III. sz táblázat) Erőszakos közösülés Szemérem elleni erőszak Természet elleni erőszakos fajtalanság Nevelője Ismerőse Idegen Egyéb 14 24 2 25 10 6 29 15 4 7 7 9 II. fejezet A szexuális

bűncselekmények pedofil elkövetői és gyermek áldozatai II.1 Pedofil elkövetők II.11 A pedofilia fogalma A gyermek szexuális zaklatása, a gyermek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmény: a pedofilia, olyan interakció, amely egy 14 éves kor alatti gyermek és egy felnőtt között zajlik, melynek során a gyermek a felnőtt szexuális vagy szexuális indíttatású igényei kielégítésének a tárgya. Olyan szexuális deviáció tehát, amelyben felnőtt személy szexuális tevékenységet folytat, vele azonos vagy ellenkező nemű gyermekkel. A pedofil fogalmától elkülönítendő a pedoszexuális fogalma. Míg a pedofil fiatal, - illetve gyermekkorú személlyel létesít szexuális kapcsolatot, addig a pedoszexuális csak fantáziál a gyermekkel való szexuális együttlétről. Pederasztának nevezzük azt a homoszexuális beállítottságú férfit, aki különösen fiatal fiúk iránt érez nemi vonzalmat. A magyar Btk. a pedofiliát, mint tényállást

nem ismeri Szexuális bűncselekményeket fogalmaz meg, ezek valamelyike mindenképpen egyezik a pedofiliás bűncselekményekkel, amennyiben a bűncselekmény áldozata 14. életévét nem töltötte be Maga a pedofilia betegség, melynek lényege, hogy a serdülőkor előtt vagy még egészen az elején lévő gyerek iránt érez a nemileg érett felnőtt személy tartósan nemi vágyat. Ha ez valamilyen szexuális cselekvésben megjelenik, azt bünteti a törvény. II.12 A bűncselekmény megjelenési formái /tettes - tipológia A pedofil tettes elkövetési magatartására jellemző a gyermeki-játékos kapcsolatforma. A legtöbb pedofil gyengéden bánik a gyermekkel, igen ritka a testi erőszak, fenyegetés alkalmazása. A pedofil számára elegendő, ha érezteti fölérendelt helyzetét a gyermekkel szemben. A gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények kapcsán négy féle tettes-típus különíthető el: a regresszív, a megrögzött, a kizsákmányoló

és az agresszív tettes típusa.31 1.) A regresszív tettes akkor fordul a gyermek felé, ha a felnőttekkel való szexuális kapcsolatai zátonyra futottak. A regresszív tettes a társadalom férfiúi dominancianormáinak nem képes eleget tenni, bizonytalanságérzetét, érzelmi szegénységét, sérülékenységét ily módon próbálja ellensúlyozni. 2.) A megrögzött tettes azonosul a gyermekkel, képtelen arra, hogy a pubertáskoron túli nőkkel való együttlét során szexuális kielégülést találjon. Ez a típusú tettes nem is keresi a szexuális kapcsolat létesítésének lehetőségét felnőtt társaival. A gyermeki ártatlanság, nyíltság ragadja meg érzelemvilágát. 3.) A kizsákmányoló típusú tettes szexuális, valamint dominancia-igényeinek kielégítésére használja a gyermeket. Áldozatát szexuális tárgynak tekinti, nem riadva meg az erőszak alkalmazásától sem. 4.) Az agresszív típusú tettes a gyermek ellensége, aki saját

öngyűlöletét, ön-agresszióját irányítja a gyermek felé. Csak akkor jut el a szexuális kielégülésig, ha gyermek-áldozatát testileg, lelkileg gyötri, esetleg megöli. Az agresszív tettes pszichoszexuálisan éretlen, nincs vagy nagyon kevés a szexuális tapasztalata a vele egykorúakkal. Legtöbb esetben ezen típusú pedofil a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális indítékú emberölések tettese.32 II.13 A bűncselekményt kiváltó okok A gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények okainak magyarázatára többféle teória is létezik.33 1.) A pszichopatológiás teória értelmében egyetlen pedofil sem tekinthető pszichésen normálisnak. Valamennyi pedofil elkövető beteg: pszichopata, gyengeelméjű, agyi károsodásban vagy pszichózisban szenved. (Az ismertté vált bűncselekmények kapcsán azonban kevés olyan pedofil elkövetőt találtak, akiknél pszichózis vagy agyi károsodás volt kimutatható.) 2.) A

társadalmi-gazdasági teória abból indul ki, hogy a gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekmények elsődleges oka a szűkös lakáskörülményekben, a szegényes otthoni környezetben, a munkanélküliségben, az alacsony iskolázottsági szintben keresendő. A gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények a társadalom valamennyi rétegében előfordulnak. Az, hogy az ismertté vált bűncselekmények nagyobb számban fordulnak elő a társadalom alsóbb rétegeiben, arra vezethető vissza, hogy a közép - és felső réteghez tartozó elkövetők társadalmi helyzetüknél fogva, könnyebben el tudjál titkolni tettüket, ezen bűncselekmények jobban rejtve maradnak. 3.) A társadalomstrukturális teória szerint a gyermekek elleni szexuális bűncselekmények oka a társadalmi normákra, magatartásformákra, társadalmi hatalomviszonyokra vezethető vissza. A társadalomstrukturális elmélet értelmében a szülők tárgyként, tulajdonként

kezelik a gyermeket, úgy vélik, azt tehetnek a gyermekkel, amit akarnak. 4.) A családrendszer-elmélet szerint vannak a gyermek veszélyeztetettsége szempontjából olyan családok, amelyek nem tudnak kellőképpen integrálódni a társadalmi kapcsolatrendszerbe. A vérfertőzéssel átszőtt család, zárt társadalmi rendszert képez, ahol nem lehet tiszta határokat húzni a generációk között, a szexuális kapcsolatok kaotikusak, nem alakulnak ki tartós társadalmi kapcsolatok a család és az azon kívül álló személyek között. 5.) A szocializációs teória tettes-orientált teória, amely szerint a pedofil tettes nem képes a társadalomban helyt állni, bátortalan, kicsi az önbecsülése. Sok esetben gyermekkorában fizikai bántalmazásban, szexuális zaklatásban részesült. Férfiasságát illetően kisebbségi érzés alakult ki benne, a nők személyében fenyegetettséget érez, szeretne ismét gyermek lenni ( regresszió ). 6.) A társadalmi

tanulási és interakciós elmélet szerint a gyermekek elleni szexuális bűncselekmények oka a felnőtt-gyermek közötti szimbolikus interakciók félresiklott értelmezésében rejlik. Az elmélet szerint pedofil hajlam kialakulásához vezethetnek a felnőttkorban felnőtt partnerekkel átélt negatív szexuális élmények, és emiatt a “boldog” gyermekkor utáni vágyakozás. 7.) A neutralizációs teória abból indul ki, hogy a pedofil tettest olyan önmegtagadási mechanizmusok érik, amelyek a kialakult társadalmi normákat még a bűncselekmény elkövetése előtt semlegesítik. A pedofil elkövető tévesen ítéli meg a gyermek-áldozat magatartását. A gyermeket szexuális nevelésben kívánja részesíteni, a “ rossz ” emberek szexuális indíttatású közeledésétől kívánja megóvni.34 II.14 Kriminilógiai vizsgálat eredményei Az Országos Kriminológia Intézet Bűnözéskutatási Osztálya által végzett ( A gyermekek sérelmére megvalósuló

szexuális bűnözés kriminológiai vizsgálata ) kutatás célja az volt, hogy a szexuális – ezen belül kiemelten a pedofil jellegű - bűncselekményekről és azok elkövetőiről széles körű adatokat és információkat gyűjtsenek.35 A felhasznált adatok a büntető igazságszolgáltatás rendszeréből származtak: a megyei rendőrkapitányságok kérdőívben válaszoltak az általuk ismert pedofil jellegű bűncselekmények adatairól, illetve a jelenségre vonatkozó tendenciákról. A kriminológiai vizsgálat eredményei is igazolták, hogy tipikus pedofil személyiség nincsen. A pedofil magatartás leggyakrabban szemérem elleni erőszakban, megrontásban, erőszakos közösülésben és ritkábban természet elleni fajtalanságban nyilvánul meg. A sértett és az elkövető a legtöbb esetben a bűncselekmény elkövetését megelőzően már ismerte egymást, a jellemző elkövetői pozíció a sértetti relációban a nevelőapa, vagy valamely

közeli rokon. Az ismertté vált bűnelkövetők 25-65 év közötti férfiak voltak Az elkövetés leggyakoribb színhelye a sértett vagy az elkövető otthona. Az elkövetők esetében tipikusnak mondható az alacsony társadalmi státusz, illetve a hátrányos szociális helyzet, gyakori a munkanélküliség. Az elkövetők többsége általános iskolát végzett vagy azt sem fejezte be. 2000-ben a magyarországi büntetés-végrehajtási intézetben 729 elítéltet tartottak fogva szexuális jellegű, nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetése miatt ( 697 férfi és 32 nő ). A szexuális bűncselekmények elkövetése miatt jogerősen elítéltek 92 %-a 20-50 év közötti férfi. Meghatározott többségük általános iskolai végzettséggel rendelkezik, 1/6-uk ipari iskolába járt. Családi állásukat tekintve az elítéltek 24%-a élettársi kapcsolatban, 28%-a házasságban él, 32% nőtlen, 12% elvált. A rendőri szervek által ismert ügyekben a sértettek

többsége 10-14 éves, általános iskolás kislány, a sértett kisfiúk aránya 30%. A szexuális bántalmazást elszenvedett gyermekek többsége családban élt, 3/4 részük kétszülős modellben, azonban ezen családokban gyakori a diszharmonikus családi légkör. A rendőri szervek egybehangzó véleménye szerint a pedofil jellegű bűncselekmények nagyfokú latenciájának fő oka az elkövető és a sértett közötti függőségi viszonyban keresendő, illetve meghatározó lehet az anya és az elkövető közötti függőségi kapcsolat is. A sértett anyja fél elmondani a történteket, félnek a szégyentől, a családfő végleges elvesztésétől. A gyermek is fél, hiszen a szexuális visszaélések során megtanulta, hogy a felnőttel szemben sosem lehet igaza. Fél, hiszen tudja, hogy döntésétől függ a család jövője, egysége. A gyermek sértett retteg attól is, hogy további erőszak áldozata lesz, de félti édesanyját is, aki sok esetben

szintén családi erőszak áldozata.36 II.2 Gyermek-áldozatok II.21 Áldozattá válás Az áldozattá válás kockázata nem azonos valamennyi gyermek esetében.37 Vannak olyan gyermekek, akik a sérelmükre elkövetett bűncselekmények szempontjából sebezhetőbbek: ⇒Az érzelemszegény környezetben felnövő gyermekek hajlamosabbak a szexuális áldozattá válásra. A gyermekek vágyódnak a vonzalomra, a szeretetre, az elismerésre, viszont az érzelemszegény családon belül csak kevés lehetőségük nyílik az önbizalom, a magabiztosság kifejezésére, így a tettesek könnyen kihasználják az ilyen típusú családból származó gyermekek szeretetigényét. ⇒Hajlamosabbak azok a gyermekek is az áldozattá válásra, akiknek távol vannak a szüleik ( pl.: intézetben élő gyermekek ), vagy ahol a szülők elutasítóak a gyermekkel szemben A statisztikai adatok szerint különösen veszélyeztetettek azok a gyermekek, akiket mostohaapa nevel. ⇒A

társadalmi elszigeteltség további olyan tényező lehet, amely növeli az áldozattá válás kockázatát ( pl.: barátok hiánya ), ugyanakkor a társadalmi elszigeteltség következménye is lehet az áldozattá válásnak, hiszen a szexuális bűncselekményt elszenvedett gyermekek sok esetben kerülik a hasonló korú gyermekek társaságát, a történtek miatt szégyenérzet, illetve megbélyegzettség érzete alakul ki bennük. ⇒A “szerzett tehetetlenség” is magyarázatot adhat az áldozattá válás fokozott kockázatára. A gyermek megtanulja, hogy magatartásának lehetnek negatív következményei, amelyekre nincs befolyással. Ha a gyermek többször szembesül azzal, hogy célzott viselkedése ellenére sem tud bizonyos negatív következményekre befolyással lenni, passzívan kezd viselkedni. A tettes magatartása a gyermekben ezt az elesettségérzést aktiválja: a gyermek személyiségébe beivódik a célirányos ellenállás értelmetlensége. II.22

Gyermek- áldozatok sérülései Az áldozatok sérülései szempontjából megkülönböztethetjük az elsődleges / primér és a másodlagos / szekunder sérüléseket. A primér károsodás a szexuális bűncselekmény elkövetéséből ered, míg a szekunder károsodást a szexuális bűncselekményre való informális, illetve formális reakciók hiánya vagy elhibázottsága váltja ki. Az áldozatok pszichikai és szociális károsodásai (primér károsodás ) lehetnek: ⇒A traumatikus szexualizáció, melynek során a gyermek nemisége a normálistól eltérően, az emberi kapcsolatok tekintetében diszfunkcionálisan fejlődik. Szexuális zavarok, promiszkuitás, vagy a szexualitástól való félelem, alacsony szexuális önértékelés lehet ezen folyamat káros következménye. ⇒A megbélyegzettség (stigmatizáció), melynek során a gyermek személyiségéhez mikrokörnyezete olyan személyiségjegyeket rendel, mint romlottság, szégyen, bűnösség,

melynek eredménye a gyermek önértékelésének alacsony szintje lesz. Ezen dinamizmus eredménye lehet a bűntudat, illetve szégyenérzet mellett a társadalmi elszigeteltség, esetleg öngyilkosság gondolata vagy kísérlete. ⇒Az áldozat sérülése lehet az “árulás-érzete” is, amikor a gyermek rádöbben, hogy a felnőtt, akire az élete volt bízva, visszaélt bizalmával, szeretetével.38 Ezen dinamizmus következménye lehet a bizalmatlanság, a félelem, intim kapcsolat esetén szorongás. ⇒Primér károsodás lehet az áldozat hatalomvesztésének folyamata is. A szexuális visszaélés során a tettes megtöri a gyermek-áldozat egyéni akaratát, kívánságai teljesülése iránti vágyát. Ezen tettes-áldozat interakció negatív hatásaként a sértettben “áldozati-énkép” alakulhat ki. Másodlagos/szekunder károsodások lehetnek: ⇒Ha a bűncselekményt elhallgatják, a gyermek-áldozat elsődleges pszichikai és szociális sérülései kezelés

nélkül maradnak. Minden olyan trauma, amelyet nem kezelnek, magában hordozza az áldozat további, felnőttkori sérüléseinek veszélyét. ⇒A sértett családtagjainak, illetve környezetének túlfűtött érzelmi reakciói és a társadalmi kontroll intézményeinek dramatizált fellépése elősegítheti a bűncselekmény hibás társadalmi feldolgozását. ⇒Szekunder károsodást eredményezhet az is, ha sem a nyilvánosság, sem a felelős hatóságok nem hisznek a gyermeknek, így a történtek többszöri elmondatása által a gyermeknek újra és újra át kell élnie a történteket. ⇒Az áldozat szociális és pszichikai károsodását tovább növelheti az, hogy a környezet súlyos társadalmi nyomást gyakorol a gyermekre. Sok esetben a család a gyermeket okolja a családi egység felbomlása és a családfő elvesztése miatt. A klinikai és a gyakorlati tapasztalatok egyértelműen jelzik, hogy a gyermekkori visszaélések súlyosan romboló hatásúak a

lelki és a testi fejlődésre rövid, illetve hosszú távon egyaránt. A szexuális visszaélések okozta következményeket két típusba lehet sorolni:39 1) befelé forduló, internalizáló típusú tünetek és a 2) kifelé forduló, externalizáló típusú tünetek. A szexuális visszaélés gyermekekre gyakorolt kezdeti hatásai a szorongás és a félelem. Az áldozattá vált gyermekeknél alvási rendellenességek jelenhetnek meg: nem mernek egyedül aludni, visszatérő rémálmok gyötrik őket. Félnek a felnőttektől, főleg az idegenektől Néha kényszeresen mosakodnak és nemspecifikus szorongási tünetek, mint fokozott izgatottság, agresszív viselkedés jelentkezhetnek. A szorongáshoz szorosan kapcsolódik a szégyen és a bűntudat érzete, a fájdalom, a megéltek miatti megbélyegzettség érzése. A lelki sérüléseket fizikai panaszok is kísérhetik: fáradtság, étvágytalanság, fejfájás, éjszakai bevizelés. A szexuális visszaélés zavarokat

okoz a pszichoszexuális fejlődésben is, és ennek jelei korán észlelhetőek. A gyermek az abúzus után fokozott szexuális vagy szexualizált tevékenységet mutathat, kényszeresen maszturbál, korai szexuális játékokat játszik, korát és fejlettségi szintjét meghaladó szexuális ismeretekről tesz tanúbizonyságot, valamint nyílt szexualizát kezdeményezései lehetnek a felnőttek felé. Ennek az ellenkezője is történhet, amikor a gyermek drasztikusan visszahúzódik, romlik a tanulásban nyújtott teljesítménye, óvodásoknál gyakori, hogy nem akarnak részt venni a csoportos, közösségi játékokban.40 Az áldozatok sérüléseinek mértékét számos tényező befolyásolhatja: ⇒Fontos szerepet játszik a gyermek életkora az abúzus idején. Minél fiatalabb a gyermek fejletlenebbek értelmi funkciói és lelki védekező mechanizmusai -, annál sérülékenyebb, a visszaélés hatása annál súlyosabban károsító lehet. ⇒A visszaélés által

okozott sérülések mértéke függ a visszaélés tartósságától is, hiszen a hosszabb ideig tartó visszaélés fokozza a gyermek-áldozat kiszolgáltatottság, illetve tehetetlenség érzését. ⇒Az abúzus súlyossága is meghatározó fontosságú, hiszen minél súlyosabb, kiterjedtebb a bántalmazás, annál károsabbak a következmények.41 ⇒A gyermekek neme is meghatározó a sérülések szempontjából. A szakemberek véleménye szerint a lányok számára nagyobb mértékben traumatikus a visszaélés, mint a kisfiúk esetében. ⇒A gyermekek szellemi - értelmi fejlettsége és egészségi állapota is nagymértékben meghatározza a szexuális abúzus által okozott sérülések mértékét. Azoknak a gyermekeknek, akiknek pszichés fejlődése a visszaélés előtt kiegyensúlyozott volt, nagyobb az esélye a károsító hatások kivédésére, illetve feldolgozására. ⇒Végül a szexuális abúzus tényleges hatását az elkövetőhöz fűződő viszony

is nagymértékben befolyásolja. Minél közelebbi kapcsolatban áll az áldozat a felnőtt elkövetővel, annál nagyobb traumát okoz a visszaélés. Családon belüli elkövetés esetén a gyermek megoldhatatlannak tűnő ellentmondásokkal, ambivalenciákkal szembesül. Azt éli meg, hogy akiről azt hitte, hogy szereti őt - és akit a gyermek is szeret - veszélyes is egyben.42 Idegen elkövető esetében a “rossz” családon kívül áll, így a család biztonságot, védelmet jelent a gyermek számára. II.23 Gyermeki segélykérés A szülők, a nevelők, a gyermek környezetének ( iskola, óvoda ) szerepe nagyon fontos abban, hogy az erőszak elkerülhető legyen, ehhez azonban fel kell ismerni a fenyegető veszélyeket, a gyermek segélykérő jelzéseit. A bántalmazott gyermek nagyon nehezen beszél arról, ami vele történt, de mindig jelez a felnőtt felé olyan jelek segítségével, amelyek arra utalnak, hogy a gyermekkel szemben valamilyen visszaélés

történt. A szexuális visszaélés jelei lehetnek:43az indokolatlan viselkedésváltozás, alvászavar, étvágytalanság, félelem bizonyos személyektől, illetve helyektől, félelem az egyedülléttől. Az abúzus jelei lehetnek továbbá a már elfeledett szokások megjelenése ( pl.: éjszakai bevizelés, gyakori sírások ), elváltozások a nemi szerven, nemi betegségek megjelenése, az agresszivitás vagy éppen az ellenkezője, a visszahúzódás, vagy a szokatlan szexuális érdeklődés, illetve ismeret. A gyermekek, ha nem is mernek beszélni arról, ami velük történt, eljátsszák az elszenvedett visszaéléseket.44 (Az ESZTER Ambulancia anatómiai babák segítségével játszik a bántalmazott gyermekekkel. Tapasztalataik szerint a gyermekek minden esetben eljátsszák a velük történteket. ) II.3 Megoldási ajánlások A gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűnözés problémakörét csak átfogó elméleti koncepció alapján lehet kezelni, amely

mind az áldozatra és családjára, mind a tettesre tekintettel van. Mindenekelőtt szükséges egy olyan program kidolgozása, amely biztosítja az elkövető és az áldozat megfelelő kezelését. Az elkövetők számára hasznosnak bizonyulhat az ún. “társadalmi tanulási terápiás” módszer, melynek célja a tettesek szociális készségeinek, képességeinek a javítása, az önkontroll és az önértékelés erősítése, az esetleges hormonális és gyógyszeres kezelés mellett. Jelenleg Magyarországon az elítéltek számára nincsen intézményes kezelés és gondozás, speciális utóellenőrzés. A magyar börtönrendszer nem kezeli külön a “sex offender” kategóriát, ennek következtében az ilyen típusú elítéltek kiemelten súlyos helyzetben vannak, hiszen nem csak gyógykezelésük marad el, hanem börtönbeli éveik alatt további személyiségártalmakat szenvednek el. A gyermekek sérelmére szexuális bűncselekményt elkövetők a

börtön-hierarchia legalacsonyabb szintjén helyezkednek el és ennek megfelelő módon, durván bánnak velük. A börtön társadalom ezeket az embereket nem veszi emberszámba, kiközösítik, zsarolják, bántalmazzák őket. A következő szavakkal illetik az ilyen elítélteket: ratyi, trex, transz, fazekas, ratyinált, antihetero.Úgy tartják, hogy az elkövetők abnormálisak, aberráltak, minősíthetetlen erkölcsi értékrenddel rendelkeznek, “szemetek, mocskosak, büdösek”. A sex offender megküzdési stratégiája lehet az, hogy eltitkolja tettét, elzárkózik, passzívan viselkedik, de előfordul, hogy bolondnak tetteti magát. A szexuális bűncselekményt elkövetettekkel szemben gyakori bánásmód a kiközösítés mellett a “lerablás”- az elítélt minden jobbnak mondható dolgát elveszik, “terrorizálás”- ezalatt lelki sanyargatás értendő, “befenyítés”- nem engedik telefonálni, levelet írni, aludni.45 Az áldozatok számára is

megfelelő áldozatkezelési program szükséges. Az áldozat bűntudatát, szégyenérzetét pszichikailag fel kell dolgozni, mint ahogy a tettessel szemben kialakult negatív érzéseit is. A terapeutikus eljárás lényege az áldozat és a terapeuta közötti, kölcsönös bizalomra, megbecsülésre épülő kapcsolat. A terápia legfőbb kérdései a bizalomvesztés és a szerepzavar. A személyre szabott terápia segít visszanyerni az áldozat önbecsülését, a hasonló korú és helyzetű gyermekek segítő hatásának előnyeit a csoportterápia biztosítja. A gyermekek esetén a leginkább alkalmazott terápiás módszer a játékterápia, a már említett amerikai anatómiai babák segítségével.46 A Büntetőeljárásról szóló 1973. évi I törvény 1990-es években történt módosításainak köszönhetően számos olyan rendelkezés beiktatására került sor, mely a sértetti jogok szélesebb körben való érvényesülését biztosítja a büntetőeljárás

során ( például: nyomozati iratokba való betekintés joga, tárgyaláson való részvétel, illetve távolmaradás joga stb.) Véleményem szerint haladó szellemű kezdeményezésként értékelhető a BRFK Bűnüldözési Főosztály Család, - Gyermek, - és Ifjúságvédelmi Osztályán 1997-ben átadásra került speciális gyermek-kihallgató szoba, melyet 1996-ban indult brit-magyar együttműködési program keretében alakítottak ki a BRFK XIII. kerület Teve utcai épületében A rendőrség belső átszervezését követően 1999. márciusától teljes technikai felszereléssel, a speciális berendezési eszközökkel a gyermek-kihallgató szoba átkerült a BRFK VIII. kerület Tolnai utcai épületébe. A speciális kihallgató szoba alkalmas az erőszakos – különösen a szexuális indíttatású – bűncselekmények áldozatainak barátságos légkörben történő kihallgatására. A sértett kihallgatására kijelölt szaknyomozó, valamint a pszichológus a

kihallgatás kezdete előtt minden esetben előzetes elbeszélgetést folytat a gyermekkel, amely során tesztek segítségével felmérik értelmi, érzelmi fejlettségét, vizsgálva kognitív, nyelvi, társadalmi, szexuális érettségét. A nyomozati eljárás során megvalósuló kihallgatásnak, és az elhangzottak kép-és videofelvételen való rögzítésének – a felvétel két példányban készül, az egyiket zárt borítékban helyezik el, és csak a bírósági tárgyaláson használják, a másik példány a vizsgálók, illetve az ügyész munkapéldányául szolgál47- célja a gyermek-és fiatalkorú sértettek emberi méltóságának fokozottabb védelme, a büntetőeljárás keretén belüli sértetti jogok hatékonyabb érvényesülése. 1999. november 12-én “A sértett jogérvényesítésének határai” címmel rendezett vitafórumon a Nő és Gyermekjogi Jogvédő Iroda alkotmányellenesnek találta, hogy a rendőri szervek nem használják a szexuális

bűncselekmények kiskorú sértettjeinek kihallgatására kialakított speciális kihallgató helyiséget, a “gyermekszobát”, mely sérti a gyermeki jogokat. Ennek megállapítására Dr. Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa hivatalból eljárást indított. A vizsgálat során kiderült, hogy a “gyermekszoba” teljes technikai felszerelésével, speciális eszközeivel a BRFK valamennyi helyi és területi szerveinek a rendelkezésére áll. A BRFK Ifjúságvédelmi Osztály 1999. február – 2000 július közötti időszakban 21 esetben folytatott büntetőeljárást kiskorúak sérelmére elkövetett nemi erkölcs elleni bűncselekmények miatt. A BRFK tájékoztatása szerint a 21 eljárás közül mindössze két esetben ítélte szükségesnek az eljáró rendőri szerv, hogy a kihallgatás lefolytatására a speciális szobában kerüljön sor, “ezekben az esetekben tudta hasznosítani a kihallgatást végző nyomozó a speciális

kihallgató helyiségben lévő játékokat, mivel a sértettek ezek segítségével mutatták be azokat a helyzeteket, amelyekről nem tudtak beszélni”.48 Így az OBH 5790/1999. ügyszámú jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásság nem állapítható meg, ezért a vizsgálatot lezárta. A BRFK Ifjúságvédelmi Osztályon készített interjú során Bakó Éva százados elmondta, hogy a gyakorlatban a rendőri szervek nem alkalmazzák a “gyerekszobát”, jelenleg a gyermekáldozatok kihallgatása a BRFK Ifjúságvédelmi Osztályán történik a Gyorskocsi utcában, sok esetben pszichológus szaktanácsadó jelenléte nélkül. A gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények megelőzését szolgáló programok kapcsán megkülönböztethetjük a primér, a szekunder és a tercier megelőzést. ⇒ A primér megelőzés a társadalom, a potenciális tettesek és áldozatok felvilágosítását szolgálja.

⇒A másodlagos megelőzési program a potenciális tettesek és áldozatok rizikócsoportjainak behatárolására irányul. ⇒ A harmadlagos prevenció arra tesz kísérletet, hogy megakadályozza a tettesek bűnismétlését, valamint a sértett újbóli áldozattá válását. A megelőzés nagyon fontos kérdése, hogy a gyermeket az őt közvetlenül körülvevő környezetben (családban, óvodában, iskolában ) felvilágosítsák a sérelmükre elkövethető szexuális bűncselekményekről, kialakítva bennük a tudatos viselkedési formákat ( jó és rossz titkok, érintések elkülönítése, önérvényesítés fejlesztése ), kihangsúlyozva, hogy az abúzus nem a gyermek hibája, segítve abban, hogy el tudja mondani, ha ilyen bűncselekmény áldozatává válik. Ehhez nyilvánvalóan az szükséges, hogy a gyermekek tanítása, felvilágosítása mellett a szülők, valamint azok, akik munkájuk során kapcsolatba kerülnek a gyermekekkel: óvónők, tanárok,

pszichológusok, szociális munkások, orvosok, rendőrök kellőképpen tájékoztatva legyenek az esetleges veszélyekről, a prevenció lehetőségeiről, illetve arról, hogy milyen a helyes reagálás a bűncselekmény kiderülése esetén.49 A gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények megelőzése érdekében tett lépések számos veszélyt rejtenek magukban: ⇒Nagyon nehéz a gyermekben tudatosítani azt, hogy közvetlen környezetében élő személy szexuális bűncselekményt követhet el a sérelmére. Fenn áll a veszélye annak, hogy megkérdőjelezi otthona biztonságát, valamennyi felnőttel szemben bizalmatlan lesz, nem csak a negatív, szexuális tartalmú közeledéssel fordul szembe, hanem a pozitív, érzelmeken alapuló testi érintkezésekkel is. ⇒A szülők feladata is nehéz: általában tudják, hogy a tettesek többsége a gyermek közvetlen környezetéből kerül ki, ám ezt nehéz saját mikrokörnyezetükre vetíteni.

Magyarországon még nem épült ki megfelelő prevenciós és segítségnyújtó hálózat a gyermekekkel szemben elkövetett visszaélések ellen. Hiányzik a civil szervezetek együttműködése a rendőrséggel, illetve a gyermekvédelmi ismeretek tanítása az egészségügyi dolgozók, pedagógusok, rendőrök, bírók képzéséből.50 Hazánkban a Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület51 - és számos társadalmi szervezet, mint NANE, ESZTER Ambulancia, Női és Gyermekjogi Jogvédő Iroda - által kínált átfogó program a gyermekek szexuális visszaélése elleni fellépést célozza. A program feltáró hatása miatt jelentős szerepet játszhat a szexuálisan bántalmazott gyermekek felismerésében is. A mexikói “Chicoca fája” című diagnosztikai módszerként használatos bábfilm minél több, gyermekek ellen elkövetett szexuális bántalmazás esetén előforduló, típusos elemet dolgoz fel a dzsungelben játszódó állat-történetben. A film levetítése

után szakemberek beszélgetnek a gyermekekkel, akik képzésük során megtanulják alkalmazni az ún. “újraértékelő támogatás” módszerét, amellyel - a család és a gyermek gondozóit is bevonva - segítenek a gyermeknek a trauma feldolgozásában. 1998-ban 1200, 6-14 éves korú gyermek látta a Chicoca fája című filmet és vett részt az azt követő foglalkozáson. Közülük 103 ( 57 fiú és 46 lány ) számolt be szexuális visszaéléssel kapcsolatos személyes élményről és közel ugyanennyi ( 95 ) tudott ilyen esetről a környezetében. A személyes élmények a leggyakrabban közlekedési eszközön, utcán elszenvedett molesztálások voltak. Egy kisfiú a vetítés után elmesélte, hogy 7 éves korában nagymamája élettársa zaklatta. A kisfiú ugyan elmondta otthon a történteket, de édesanyja nem hitt neki.52 Az Európai Unió ( továbbiakban EU ) átfogó akcióprogram keretében lép fel a gyermekek elleni erőszak, szexuális

kizsákmányolás, illetve a gyermekekkel szembeni rossz bánásmód valamennyi formája ellen, megpróbálva olyan biztonságos környezetet teremteni, amelyben a gyermekek nem lehetnek könnyű prédái a kizsákmányolásnak.53 A program felöleli a képzést, az egészségügy bizonyos területeit, a szexuális viselkedéssel kapcsolatos oktatási programokat, illetve kutatási programokat ( pl.: iskolai zaklatás ), hogy a rendelkezésre álló pénzalapok, illetve a rendelkezésre álló jogi eszközök hatékonyabb felhasználásával a “Világ a gyermekek számára jobb körülményeket biztosítson”. Az EU égisze alatt működő Daphne - program szorgalmazza az EU országain belüli átfogó információcsere és együttműködési hálózat kiépítését, továbbá a közvélemény felvilágosításának szükségességét. Az EU szociális kérdésekben tanácsadó és véleményező testülete, a Gazdasági és Szociális Bizottság szerint ösztönözni kell

a tagországok kormányait, hogy alkalmazzanak összehangolt iránymutatást, koordinálják nemzeti stratégiáikat, fogadjanak el közös, egységes szabályzatot a kiskorúak védelme és az emberi méltóság tiszteletben tartása érdekében. Az EU döntéshozó szerve, a Bizottság kötelezte a nemzeti kormányokat arra, hogy minél előbb hajtsák végre, a gyermekek kereskedelmét, a gyermekprostitúciót, illetve gyermekpornográfiát megelőző, EU által kínált akcióprogramot, valamint minden esetben büntessék meg a gyermeket szexuálisan kihasználókat, bántalmazókat.54 Hazánk Uniós tagsága, mely együtt jár jogrendszerünk közösségi joghoz való harmonizációjával egy még “erősebb” biztosítékot jelent a gyermekek jogainak hatékonyabb védelmére. Irodalomjegyzék Felhasznált irodalmak Dr. Fehér Lenke – Dr. Forrai Judit: Prostitúció, prostitúcióra kényszerítés, emberkereskedelem, Szociális és Családügyi

Minisztérium Nőképviseleti Társasága, Budapest, 1999. Dr.Gönczöl Katalin: Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentése a szexuális bűncselekmények kiskorú sértettjeinek büntetőeljárási jogairól, 2000. november Dr. Kiss Éva: A nemzetközi családjog, HVG ORAC Lap-és Könyvkiadó, Budapest, 1996 “Kiút az útról” című tanácskozás előadásanyaga, Rákospalotai Leánynevelő Intézet, 1999. Balogh Anikó: Hazai körkép rendőri szemmel Bethlen Anna: A választás szabadságáról Dr. Patkó Kornélia: Szexuális életmód vizsgálata Közép-Európai Rendőrakadémia által “Nemzetközi leánykereskedelem, gyermekprostitúció és gyermekpornográfia” témakörben 1992. szeptember 14-19-én szervezett nemzetközi szeminárium, KERA, Budapest, 1997. Andrea Rietberger: Gyermekpornográfia Hans - Joachim Hartung: A nők és a gyermekek ellen elkövetett nemi erőszak Kenneth Johansson: Az Europol és a szexuális kizsákmányolás

céljából folytatott emberkereskedelem Larcher Karl - Heitz: A gyermekpornográfia terjesztési hálózata Patrick Yvars: Gyermekpornográfia Kriminalisztikai tankönyv és atlasz, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 1998. Tremmel Flórián - Fenyvesi Csaba: A sértett kihallgatásának főbb mozzanatai, taktikai követelmények Kriminológiai és kriminalisztikai tanulmányok, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1989. Dr. Kránitz Mariann: A prostitúció megjelenési formái Kriminológiai közlemények 51. kötet, Magyar Kriminológiai társaság, Budapest, 1995 Dr. Virág György: Áldozatok testközelben Maria-France Botte: Egy gyermek ára ( Négy év a bankoki prostitúció poklából ), Pont Kiadó, Budapest, 1996. Dr. Morvai Krisztina: Terror a családban, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1998 Dr. Németh Zsolt: A gyermekek sérelmére megvalósuló szexuális bűnözés kriminológiai vizsgálata - kutatási zárójelentés -, Országos Kriminológiai

Intézet Bűnözéskutatási Osztály, Budapest, 2000. november “Szabadegyetem a hétköznapok biztonságáért” A prostitúció kezelése Európában. Hazai lehetőségek. - ORFK Rendőrségi Igazgatási Központ, 2000 január 25 Wirth Judit: A családon belüli erőszak: a feleség- és gyermekbántalmazás, NANE Egyesület, Budapest, 1999. Felhasznált folyóiratok, újságok Belügyi Szemle 1995/3. - Prof Dr Hans Joachim Schneider: A félreismert bűncselekmény Család, gyermek, ifjúság 1998/6. - Magyar Gyöngyvér: “Keressétek meg azt a felnőttet, akiben a legjobban megbíztok.” Demokrata 1999/24. - Kiskorúakat simogatni - gondolatok a pedofiliáról Európai Dialógus 1998/6. - Az Unió fellép a gyermekek kihasználása ellen Európai Dialógus 1998/6. – Harcias erőszak HVG 1995. augusztus 19 – Szexvilágpiac HVG 1995. december 09 – Ifjú szívekben félnek HVG 1996. július 27 – Virtuális védangyalok HVG 1996. augusztus 24 – Veszélyes játékok HVG

1996. szeptember 14 – Az elrontott szerelem HVG 1997. március 29 – Gyermekpornó – az új tétel HVG 1998. március 21 – Szégyenlista, szexuális bűnözők regisztrálása az USA-ban Népszabadság 1996. augusztus 26 – Francia lap a hazai gyermekprostitúcióról Népszabadság 1997. június 17 - Kelet-Európa - nehéz gyermekkor Népszabadság 1998. január 29 – Az erőszak áldozatai gyerekek Népszabadság 1998. április 27 – Amikor nagyon nehéz a kérdésekre válaszolni Felhasznált jogszabályok ENSZ Alapokmány ( New York, 1948. december 10, kihirdetve: 1956 évi I törvény ) Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya ( New York, 1966., kihirdetve: 1976 évi 8. törvényerejű rendelet ) Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX törvény Gyermek jogairól szóló Egyezmény ( New York, 1989. november 20 ) Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI törvény Magyar Köztársaság

Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV törvény Magyar Köztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1978. évi IV törvény Az emberkereskedelem és mások prostitúciója kihasználásának elnyomásáról szóló Egyezmény ( New York, 1949. ) EU Tanácsának 1997-es, az emberkereskedelem és a gyermekek szexuális kizsákmányolása elleni küzdelemre vonatkozó európai uniós egyezmény Felhasznált statisztikai adatok Legfőbb Ügyészség Számítástechnikai – alkalmazási és Információs Főosztály, Budapest, 2000. Felhasznált film “Chicoca fája” című prevenciós film 28. számú kópia Felhasznált interjúk Bakó Éva századossal készített interjú – BRFK Bűnüldözési Főosztály Család- Gyermek-, és Ifjúságvédelmi Osztály Wirth Judittal készített interjú – Nők a Nőkért az Erőszak Ellen Egyesület Az egyesület a nőkkel és a gyermekekkel szemben elkövetett erőszak ellen lép fel. Célja, olyan szociális

intézmények létrehozása, amelyek a bántalmazott nőknek és gyermekeknek hatékonyan segíteni tudna. Reformokat kívánnak kezdeményezni a törvényhozásban, a hatósági eljárásokban, és a szakképzésben a nők és a gyermekek jogainak hatékony biztosítása érdekében. Telefonos segélyszolgálatot működtetnek, ahol lelki támogatást, valamint jogi és orvosi információt nyújtanak, az áldozatokat a segíteni tudó intézményekhez, szakemberekhez közvetítik. Dr. Németh Margit szakpszichológussal készített interjú – ESZTER Ambulancia Az erőszakos szexuális támadást és szexuális visszaélést elszenvedett nők és gyermekek, valamint az ezen támadások áldozatául esettek hozzátartozói részére átmeneti, ingyenes ellátást és rehabilitációt biztosít. Lelki segélyhelyet és pszichológiai ambulanciát működtet a bizalom és a titkosság elve alapján, ahol egyéni beszélgetést, tanácsadást, egyéni és csoportos

pszichoterápiát, valamint orvosi vizsgálatokat végeznek képzett szakemberek segítségével. Dr. Subasicz Évával készített interjú – Női és Gyermekjogi Jogvédő Iroda Az Iroda célja, hogy segítse a nők és a gyermekek jogainak érvényesülését. A családon belüli erőszak, a szexuális bántalmazás, a prostitúcióra kényszerítés kérdéseit vizsgálja, az áldozatoknak ingyenes jogi képviseletet és tanácsadást biztosít. A segítő civil szervezetek további listája és a gyermekekkel szemben elkövetett szexuális bűncselekményekről szóló ismeretanyag megtalálható a Tudnivalók a gyermekekkel szembeni szexuális visszaélésekről című ECPAT kézikönyvben (Herczog Mária – Neményi Eszter – Rácz Andrea, Budapest, 2002. Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület) 1Jegyzetek Prostitúció=prostare: bordély előtt álló, nyilvános helyre kiáll, kapható 2 Dr. Kránitz Mariann: A prostitúció megjelenési formái – 234 o ( in:

Kriminológiai és kriminalisztikai tanulmányok, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1989. ) 3 Mindhárom rendszer, amely a prostitúció jelenségének kezelésére hivatott, tiltja a prostitúcióra kényszerítést és a gyermekprostitúciót. 4 Dr. Kránitz Mariann: A prostitúció megjelenési formái – 235-236 o ( in: id mű ) 5 Dr. Kránitz Mariann: A prostitúció megjelenési formái – 238 o ( in: id mű ) 6 Dr. Kránitz Mariann: A prostitúció megjelenési formái – 238 o ( in: id mű ) 7 Veszélyes játékok ( in.: HVG, 1996 augusztus 24 ) 8 Dr. Patkó Kornélia: Szexuális életmód vizsgálata ( in: Kiút az útról című konferencia előadásanyaga ) 9 Veszélyes játékok ( in.: HVG, 1996 augusztus 24 ) 10 Legfőbb Ügyészség Számítástechnikai- alkalmazási és Információs Főosztály összefoglaló elemzése, Budapest, 2000. 11 Balogh Anikó: Hazai körkép rendőri szemmel ( in.: Kiút az útról című konferencia előadásanyaga ) 12

Organisation Europeen de la Police Criminalle ( Az EU tagországok bűnügyi rendőrségeinek együttműködésére 1992-ben alakult Nemzetközi Rendőrségi Szervezete. ) 13 Kenneth Johansson: Az Europol és a szexuális kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelem – 10. o ( in: Közép – Európai Rendőrakadémia által “Nemzetközi leánykereskedelem, gyermekprostitúció és gyermekpornográfia” témakörben 1992. szeptember 14-19-én szervezett nemzetközi szeminárium, KERA, Budapest, 1997.) 14 Dr. Fehér Lenke: Prostitúció és emberkereskedelem – 124 o ( in: Dr Fehér Lenke- Dr Forrai Judit: Prostitúció, prostitúcióra kényszerítés, emberkereskedelem, Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest, 1999. ) 15 Bakó Éva századossal készített interjú ( BRFK Ifjúságvédelmi Osztály ) 16 Balogh Anikó: Hazai körkép rendőri szemmel ( in.: id mű ) 17 Interpol=Organisation Internationale de la Police Criminalle ( Az összes ország

rendőrségének együttműködésére alakult Nemzetközi Rendőrségi Szervezet .) 18 pedofil = nemi eltévelyedés egyik fajtája: a felnőtt személy fiatal fiúk és lányok iránti természetellenes szexuális vonzalma 19 onanizálás = nemi önkielégítés 20 Larcher Karl Heinz: A gyermekpornográfia terjesztési hálózata – 64. o ( in: Közép –Európai Rendőrakadémia nemzetközi szemináriuma ) 21 Lappangó rém ( in.: Reader’s Digest, 1997 április ) 22 Lappangó rém ( in.: Reader’s Digest, 1997 április ) 23 Legfőbb Ügyészség összefoglaló elemzése, Budapest, 2000. 24Bakos Ferenc: Idegen Szavak és Kifejezések Szótára – 362. o 25 Dr. Németh Margit pszichológussal készített interjú ( ESZTER Ambulancia ) 26 Az elrontott szerelem ( in.: HVG, 1996 szeptember 14 ) 27 Dr. Németh Margit pszichológussal készített interjú ( ESZTER Ambulancia ) 28 Gyermekpornó – új tétel ( HVG, 1997. március 29 ) 29 Dr. Virág György: Szexuális erőszak és

abúzus – 108-109 o ( in: Dr Fehér Lenke - DrForrai Judit: Prostitúció, prostitúcióra kényszerítés, emberkereskedelem ) 30 Legfőbb Ügyészség összefoglaló elemzése, Budapest, 2000. 31 Prof. Dr Hans Joachim Schneider: A félreismert bűncselekmény ( Belügyi Szemle, 1995/3) 32 A négy tettes-típus közül valamennyi idealizált típus, a tettesek többségénél ezen típusok együttesen találhatóak meg. 33 Prof. Dr Hans Joachim Schneider: A félreismert bűncselekmény ( in: id mű ) 34 Az elméleteket csak kombináltan lehet alkalmazni, mert ezek részben egyes bűncselekményekre ( pl.: vérfertőzés ), részben csak bizonyos típusú pedofilekre ( pl.: megrögzött tettes típusa ) érvényesek 35 Dr. Németh Zsolt: A gyermekek sérelmére megvalósuló szexuális bűnözés kriminológiai vizsgálata ( in.:OKRI Bűnözéskutatási Osztály, Budapest, 2000 ) 36 Wirth Judittal készített interjú ( NANE ) 37 Prof. Dr Hans Joachim Schneider: A félreismert

bűncselekmény ( in: id mű ) 38 Családon belüli erőszak esetén, ahol az elkövető a gyermek családtagja. 39 Dr. Virág György: Szexuális erőszak és abúzus – 109 o ( in: id mű ) 40 Dr. Németh Margit pszichológussal készített interjú ( ESZTER Ambulancia ) 41 Erőszakos közösülés károsabb hatású, mint egy penetráció ( behatolás ) nélküli kontaktus. 42 Dr. Németh Margit pszichológussal készített interjú ( ESZTER Ambulancia ) 43 Ezek a magatartások nem kizárólag a szexuális visszaélés jelei lehetnek. 44 Dr. Németh Margit pszichológussal készített interjú ( ESZTER Ambulancia ) 45 Friegauf Gergely : Agresszió kutatás, Budapest, 2000. - kutatási feljegyzések 46 Dr. Németh Margittal készített interjú ( ESZTER Ambulancia ) 47 Bakó Éva századossal készített interjú ( BRFK Ifjúságvédelmi Osztály ) 48 Dr. Gönczöl Katalin: Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentése az OBH 5790/1999számú ügyben 49 Wirth

Judittal készített interjú ( NANE ) 50 Bakó Éva századossal készített interjú ( BRFK Ifjúságvédelmi Osztály ) 51 Magyar Gyöngyvér: “Keressétek meg azt a felnőttet, akiben a legjobban megbíztok” ( in.: Család gyermek, ifjúság 1998/6.) 52 Az OKRI által készített kriminológiai vizsgálat során kiderült, hogy a speciális szűrő módszert mindössze két megyei rendőrkapitányságon ismerték. 53 Európai Dialógus 1998/6. - Az Unió fellép a gyermekek kihasználása ellen 54 Európai Dialógus 1998/6. - Harcias erőszak