Művelődés | Művelődésszociológia » Művelődésszociológia tételek, 2003

Tételsor 2003/2004. I félév 1. Mutassa be a művelődésszociológia tárgyát, kérdésfeltevéseit! (teljes) 2. Mutassa be a tőke alapvető formáit! (részletezze a kulturális tőkét) 3. Mutassa be a társadalmi tőkét! 4. Mutassa be az elitet! ( Szakirodalom szerint az elit tagolt) 5. Mutassa be a deprivált és a bobo életformát! 6. Mutassa be a közösség fogalmát! (Szociológiai, szociálpszichológiai szempontból) 7. Mutassa be a Vidovszki – féle közösség (teljesítmény elvű + ismertesse a közösségképződés akadályait! 8. Mutassa be a kultúra átörökítés ökológiai és társadalmi kereteit! (3-as szint + adott lap) 9. Mutassa be a hagyományokra épülő kultúra átörökítést! 10. Mutassa be a művelődési szükségletek motivációit! (különös tekintettel a modern felfogásra, Maslov piramis kiszélesítve, fejtetőre állítva) 11. Mutassa be a kulturális rétegződést! (3 kategóriából indulunk ki) füzet 12. Mutassa be a

tömegkommunikációs megközelítésből! A média törvény valósága . füzet rendszereket szociológiai 13. Határozza meg az életmód fogalmát, mutassa be az életmód típusait + ismertesse mit jelent a Mo.-i polarizált életmód! (Andorka) 14. Életforma stílusok, és az életmód polarizáltsága füzet 15. Mutassa be az érték fogmát, kategoriáit (Andorka) 16. Mutassa be a társadalmi szabadidő fogalma + időfelhasználás (Andorka) 17. Mutassa be az oktatás szociológiához kapcsolódó elméleteket és határozza meg a tudás fogalmát és típusait! 3 (Treimann – féle elmélet – iparosodás elmélet) füzet 18. Mutassa be a magyar társadalom kulturális állapotát és elemezze azt a 7 dimenziót, aminek alapján készült a Vitányi tanulmány 1 1. Mutassa be a művelődésszociológia tárgyát, kérdésfeltevéseit! A művelődésszociológia, vagy kultúrszociológia a szociológia tudományának szakterülete. Vizsgálja a társadalom tagjainak

műveltségi színvonalát, művelődési szokásait. Mannheim Károly nevéhez fűződik a tudásszociológia és a kultúra szociológia kidolgozása Mannheim Károly volt az, aki emigrált és a nemzetközi szakirodalomban lerakta a kultúra szociológia alapjait. (2 vh közötti csoportba tartozik) Mit mond Mannheim a kultúra szociológiáról? - a kultúra szociológia tudomány, mely a kultúra nevű alapjelenségeket, a szociológiai fogalmak síkjáról szemléli - e tudomány megalapozásának feladata nem más, minthogy létezik a kultúra területén is ez a szociológiai fogalmi sík, és ez fejtse ki a szociológiai fogalom sajátosságait a kultúrán belül - a kultúra szociológia feladata, hogy a fogalmi síkok kifejtése közben állapítsa meg, hogy milyen változást, milyen eltolódást szenved egy kulturális intézmény, és ehhez kapcsolódóan milyen attitűdök állapíthatók meg. ⇒ A kultúra szociológia feladata, hogy a maga sajátos

eszközeivel megmagyarázza és elfogadtassa, hogy a kultúra mennyire szerves része a társadalom életének. A kultúrát kultúra szociológiai szempontból tipizálta, ezek alapján beszél: • tiszta kultúra szociológiáról, • általános kultúra szociológiáról • dinamikus kultúra szociológiáról ⇓ A kultúrát ténylegesen, a komplexicitásában szemléli. A művelődésszociológia kialakulása: - A szociológia szakosodik, a kultúra komplex értelmezéséből indul ki az 50es, 60-as évektől, és így lesz ebből művelődésszociológia. - Magyarországon a művelődésszociológia a 70-es évektől vált gyakorlattá. Előtte a kemény változók magyarázatára használták. - A 70-es évektől majdnem azonos volt az életmód, a szabadidő kutatással. - Amikor gyakorlattá kezdett válni, akkor tiltott volt, mert a politika úgy fogta fel, hogy a művelődésszociológia, mint társadalmi szervező erő jelenik meg. 2 A művelődésszociológia

általános kérdései: 1) Mit tekint valamely társadalom műveltségnek? 2) Hogyan differenciálódik a társadalom egészének műveltsége, osztályonként, rétegenként? 3) Hogyan differenciálódik a társadalom valóságos műveltsége nívóját és mélységét tekintve? Konkrétan vizsgálja a következő területeket: - Az intézmények általános norma- és ellátásrendszerét, - A társadalomban élő egyének és csoportok tudásanyagát, - Embercsoportok térbeli és időbeli elrendezését, - Egyének és csoportok életstílusát, életmód, életmódváltozását A vizsgálódás során vizsgálja a teljes iskolarendszert: - Felnőttnevelés intézményrendszerét, - Tömegkommunikáció intézményeit, háttérintézményeit - A közművelődés intézményeit, A művelődésszociológia tehát vizsgálja a társadalom életének tágabb értelemben vett szellemi, kulturális folyamatait a szociológia szemszögéből a szociológia módszereivel. Vizsgálja

tehát: 1. hogy a társadalom milyen módon biztosít lehetőséget a műveltség megszerzésére, 2. a műveltség milyen módon oszlik meg a társadalom tagjai között, vagyis a szellemi javak realizálódását és a társadalmi eloszlását. 3. társadalomban folyó kulturális folyamatokat, de nem vizsgálja az alkotás és befogadás folyamatát, mert az a művészet szociológia. Vizsgálati módszerek 1. értékvizsgálat skáláztatással, igénybe veszi a Bokardius és a likkert skálát Részben zárt, vagy zárt kérdés rendszerrel skálatechnikát alkalmaz, a kapott értékeket felsorolja, rendezi vagy 5 fokozatú skálán értékeli. Attitűd mérésére is alkalmas. 2. attitűdvizsgálat bármely technológiával, 3. élet minőségének vizsgálata : a jólét anyagi és nem anyagi vonzatait vizsgálják. Háztartási panelvizsgálatok keretében végzik az életmódvizsgálatokkal összefüggésben. 4. megfigyelés és mélyinterjús módszer: életmód, életstílus

vizsgálatára alkalmas, ) (szorosan kötődik a család monográfiai vizsgálatokhoz) résztvevő megfigyelés, leíró megfigyelés, akciós megfigyelés külső megfigyelés elemző megfigyelés - ez a legfontosabb, mert konkrét tényekből próbálunk következtetéseket levonni 5. művelődésszociológiai adatfelvétel: rétegződésvizsgálatokhoz kapcsolódik, a különböző kulturális tevékenységekben való részvétel gyakoriságát vizsgálják. + anyag a tételhez a tanártól: megfigyelési szempontok 3 Mit figyelhetünk meg? (tanár adta) 1 időháztartás – a megfigyelt csoportok mire mennyi időt fordítnak ( napi életciklusra vonatkozik) 2 tárgyi környezet vagy mozgástér ( hol érzik magukat otthon a megfigyelt csoportok) 3. tevékenységfajták: munka, pihenés, közlekedés, szórakozás vagy művelődés ( mikor, mi, kivel, hol?) 4. szolgáltatások: - milyen szolgáltatásokat vesztnek igénybe és milyen gyakorisággal 5. fogyasztási szokások: -

mit, mennyit és hogyan, illetve mikor fogyasztanak 6. ruha- hajviselet – testdekoráció (mit akarnak vele kifejezni, milyen minták figyelhetők meg?) 7. egészség-betegség felfogás - mit tekintenek annak, hogyan reagálnak rá, milyen gyógymódokat használnak. 8. emberi kapcsolatrendszerek – konfliktusok- család, rokonság, szomszédság kapcsolatai 9. viselkedési szokások, nemi és életkori szerepek - hogyan kell, és hogyan viselkednek ténylegesen az adott közösségben - az adott közösségben mi számít illőnek és illetlennek - milyen a nemek közötti eltérések, elvárások - milyen a különböző nemzedékek eltérő kulturális sajátosságaiból adódó konfliktusok – szerepviszonyok 10. kommunikációs módok-nyelvhasználat, szimbólumok - mi hogyan verbalizálódik, mit nem szokás verbalizálni az adott kulturális közegben? - Milyen és mennyi a gesztus, illetve mikor több-kevesebb - Milyenek a jellegzetes jelek-szimbólumok, milyen ezek

használata. 11. privát és nyilvános szféra viszonya 12. saját státusz és más státuszhoz való viszony pl szegénységhez, gazdagsághoz 13. jellegzetes célok- értékorientációk, hatalom-politika - az adott kulturális egységben mit lehet elérni és hogyan, mi számít hatalomnak a megfigyeltek szemében, stb. 14. Istenhez, valamilyen felsőbbrendű lényhez való viszony: miben hisznek, mitől félnek? 15. ünnepek: mi számít annak az adott kulturális egységben, milyenek az ünnepek rítusai, tárgyi kellékei, résztvevői. A MEGFIGYELÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ FOGALMAK: 1. Előzetes ismeretek – tapasztalatok: - egy dolog, egy jelenség funkciója nem érthető meg, vagy félreérthető történekének ismerete nélkül. 2. Bináris oppozíció: - valami mindig valamihez képest bír jelentéssel (van, vagy nincs) 3. A dolgok hiánya: - a dolgok hiányának is van jelentése, ahogyan a jelenlét is jelentéssel bír 4 JELENTÉS – TULAJDONÍTÁS - van amikor egy

dolog – jelenség egyszerűen önmagát jelenti (pl: az üveg azért van az asztalon, mert isznak belőle.) - plusz jelentés adódik a kürülményekből - ( pl. asztalon az az üveg és a többi tárgy hiánya viszonylagos fontosságára utalhat) Következtetések levonása: - óvatosnak kell lenni. Döntő fontosságú az érvényesség szigorú körülhatárolása. Célszerű a KELLEY – féle hármas szabályt alkalmazni Kelley – féle szabály: - mindig abból induljunk ki, hogy az adott tárgyat ki használja, ki végzi az adott cselekményt - mikor használja, mikor teszi, csak most, vagy máskor is, csak meghatározott alkalmakkor-e - mit is csinál és mivel , aki használja, aki végzi a tevékenységet. 5 2. Mutassa be a tőke alapvető formáit! (részletezze a kulturális tőkét) Két alapfilozófiai irányzatot különböztetünk meg: a.) Ökonomizmus irányzata ⇒ csak a maga nyers valóságában foglalkozik a tőkével. b.) Szemiologizmus irányzata ⇒ az

ún. csereviszonyokat a kommunikációs jelenségekre szűkíti le. A tőkének tárgyi értelmezése szerint beszélünk: - gazdasági, - kulturális, - társadalmi, - szimbolikus tőkének (Gutyiő szerint szükség van rá) A gazdasági tőke - Pénzzé konvertálható. - a társadalmi csereviszonyokat egyszerű árucserére szűkíti le - a csereviszonyban résztvevőket a gazdasági önzés, és a profit maximalizálása vezérli. Fő jellemzője, hogy másfajta tőkefajtára szert lehet tenni ennek segítségével, van akinek ehhez kell a társadalmi tőke is. Gazdasági tőkén nem pusztán a klasszikus tőke javak birtoklását értjük, hanem a gazdasági javak feletti rendelkezési lehetőséget is. A kulturális tőke: - az elsajátított ismeretek, információk, értékek, normák, - a meglévő tudáskészletek, - a kialakított és meglévő szimbólumok és ezek értése - a kommunikációs készségek valamint - a magatartásformák összessége.

Több típusa van: Inkorporált kulturális tőke o a szervezet tartós készségének formája, o mindig testreszabott, az adott személy részévé (habitosává) válik. o elsajátítása vagy birtoklása esetén a tulajdonból tulajdonság válik. 6 o csak átörökíthető, másképp át nem adható. o csak személyes beruházással tehetünk rá szert (kizárt a képviseleti elv). o a kulturális tőke elsajátítását megerősíti az elsajátítás ezért időigényes. Objektivált (tárgyiasult) tőke) képekben, könyvekben jelenik meg. Ezt a tőkeformát materiálisan, anyagi hordozók révén tudjuk átadni. Intézményesült tőke, intézményes elismerést kölcsönöz birtoklójának (diploma, doktori cím). Megmutatja, hogy mit ér az ember a munkaerő piacon Kulturális átör. formái: 1. vertikális: szülőktől a leszármazottakra szállnak a kult jellemzők 2. horizontális: az egyén nemcsak a szülőktől, hanem a kortársaktól is tanul 3. közvetett: más

felnőttektől és intézménytől tanul az egyén – reszocializáció, Ha saját kultúrán belül zajlik – enkultúráció (folyamat, melynek folyamát megtanulja a gyerek a megfelelő viselk. módokat, lehet diktatórikus és önkéntes) és szocializáció (egyén gondviselésen át történő alakítása, szándékos tanulási folyamat. 2 szakasza: a) szociális tanulási folyamat szakasza:utánzás, azonosulás, szereptanulás, b) szakmai szocializáció: pályaorientáció – szakmai képzés – pályakezdés – pályavitel. Akkulturáció: kult és pszichológia változás, mely a kül kultúrához tartozó és kül. viselkedésű emberekkel való kontaktus alapján jön létre A társadalmi tőke: A különböző erőforrásoknak a családi kapcsolatokba és közösségi szervezetekben lévő készlete, kapcsolatok nélkül nem működhet. - Két vagy több személy (interperszonális) kapcsolatán keresztül írható le. - ez is termelő tőke, mert lehetővé

teszi a másképp nem elérhető célok elérését. - kevésbé megfogalmazható a többi tőkefajtánál, mert személyek közötti kapcsolatokban ölt testet. - több társadalmi tőke = jobb életminőség. (Pl: minél jobb állás megszerzése és megtartása.) - időbe és pénzbe kerül, és e tőke megszerzésének csak akkor van értelme, ha társul hozzá a haszonszerzés és kihasználás művészete. 7 A szimbolikus tőke Bourdieu nevéhez fűződik (2. vh utáni csoportba tartozik) - a különböző relációk közötti átváltható képességet jelenti. - sajátos erőforrás és tőkefajta - a három tőkefajta deriváltja, - a kulturális tőkefajták típusába tartozik - ide tartozik a habitus, ami tartás-, és áttételezhető beállítottságokat jelent, továbbá hajlandóságot, belső késztetést a tőkefajták konvertálására. + anyagot kapunk, hogy mi a különbség a tőkeformák között, + mik a társadalmi tőketipusok

jellemzői. A társadalmi tőketípusok jellemzői: • Kölcsönös csere • Korlátozott szolidaritás • Kihelyezhető megbízhatóság • Érték improjekció: - a társadalmi tőke elsődleges, meghatározó forrása - milyen az egyén elképzelése arról, hogy mit vár el tőle a többség - hangsúlyozza a gazdasági tranzakciók morális jellegét - arra az attitűdre irányul, amit a kényszerű viszonyulások irányítanak. 8 3. Mutassa be a társadalmi tőkét! A tőkének tárgyi értelmezése szerint beszélünk: - gazdasági, - kulturális, - társadalmi, - szimbolikus tőkének (Bourdieu szerint szükség van rá) A társadalmi tőke kapcsolathálózat nélkül nem működhet, ez a leghasznosabb társadalmi erőforrásként jelölhető meg bizonyos társadalmi rendszerekben, nem más, mint a különböző erőforrásoknak a családi kapcsolatokba és közösségi szervezetekben lévő készlete. - Két vagy több személy (interperszonális)

kapcsolatán keresztül írható le. - ez is termelő tőke, mert lehetővé teszi a másképp nem elérhető célok elérését. - kevésbé megfogalmazható a többi tőkefajtánál, mert személyek közötti kapcsolatokban ölt testet. - több társadalmi tőke = jobb életminőség. (Pl: minél jobb állás megszerzése és megtartása.) - időbe és pénzbe kerül, és e tőke megszerzésének csak akkor van értelme, ha társul hozzá a haszonszerzés és kihasználás művészete. A társadalmi tőketípusok jellemzői: • Kölcsönös csere • Korlátozott szolidaritás • Kihelyezhető megbízhatóság • Érték improjekció: - a társadalmi tőke elsődleges, meghatározó forrása - milyen az egyén elképzelése arról, hogy mit vár el tőle a többség - hangsúlyozza a gazdasági tranzakciók morális jellegét - arra az attitűdre irányul, amit a kényszerű viszonyulások irányítanak. A magyar társadalom állapota a Gazsó – féle piramissal

szemléltethető: 9 elit 1,8 % Azért 1,8 % csak az elit, mert csak az van itt, aki hatalommal és tulajdonnal is rendelkezik. középréteg A középréteg nehezen tud felkapaszkodni, de könnyen tud lemenni szegények Itt működik egy lift a középréteg felé a műveltség kiszélesítésével. A hármas osztatot kell követnünk. Más a norma, értékrendszer és a kulturális szint az egyes rétegeknél. Gazsóból kiindulva, a társadalom szerkezetében elfoglalt hely alapján beszélünk: Elit réteg ⇒ kulturális műveltségi blokk Mills-i megfogalmazásban az elit, a hatalom közvetlen gyakorlója, legfőbb birtokosa, és ők azok, akik a társadalomban a legalapvetőbb, és a társadalom életére a legkihatóbb döntéseket hozzák. Az elit belső kohéziója igen erős Három feltételrendszere a: 1) pszichológia sajátosság 2) a szocializációs folyamat sajátosságából, és a 3) saját maga által épített intézményrendszerből fakad. Éppen

ezért az elit pozíciójának stabilitásában és erősítésében kiemelt szerepe van a kapcsolati és a kulturális tőkének. Ezt a vonulatot viszi tovább Szerényi Iván, aki azt mondja, hogy az elit nem más, mint a társadalom domináns osztálya. Tovább híve a sort Kolossy Tamás és Sági Matild - Sifter tanár úr tanára  szerint az elit az a társadalmi csapat, amely birtokában van az adott társadalomban leginkább érdekelt tőketípusnak, valamint tőketípusokat, újraegyesítési formáit. Szalai Erzsébet szerint az elit kategóriái: 10 intézményesíti is a különböző a.) gazdasági elit ⇒ meghatározó csoport a társadalomban és döntő szerepe van az új kapitalizmus kialakításában. b.) politikai elit ⇒ a gazdasági elit és a saját pártjuk prostituáltjai A politikai pálya gyakran nem egyéb, mint a gazdasági karrier előszobája. MaxWebber nyomás lehet a köz szolgálója is c.) kulturális elit ⇒ közvéleményt

formáló, kulturális javakat létrehozó csoportról van szó. Többségük azonos az értelmiséggel Elit kultúra - szociológiai értelemben az egész foglalkoztatja ( ember és társadalom kapcsolatán belül: tudomány, művészetek), - fontos jellemzője a világmegváltó attitűd, - egyéni látásmód, egyéni stílus, egyéni alkotás, - az elit kultúrába való bekapcsolódásnak kritériumai vannak, melyek a a.) bizonyított eredetiség (arisztokrata) b.) személyhez köthető tulajdonság c.) innovációra való hajlam és képesség d.) vannak más egyediségei és különösségei is Pl: gyakran jár élen az extrém újdonságok kipróbálásában (öltözködés, táplálkozás, stb.) - exkluzivitás ⇒ az elit kultúrába gyakran bekerülnek a sznobok is, akiket a tartalom nem, csak a forma érdekel - jellemzi őket a kiválasztottság és beavatottság. A kiválasztottak feladata az emberpróbáló feladatok megoldása. Jellemzői: o a zártság – az

elit kultúra szociálisan is zárt, o intellektuális kihívás ⇒ ez az elit kultúra alapértéke Amerikában az elit is rétegződik. Egyik ilyen, a bobók Az informatikai robbanás hozta létre ezt az életformát. Jellemzi őket: - iszonyatosan gazdagok bohém életforma - tisztes keretek között lázadnak - zárt csoportjelenségként értelmezhetők – egy része túlságosan értelmiségi, mások túlságosan a gyökerekhez ragaszkodnak. A bobó arisztokrata fenomén. Ők azok a nagyon gazdag fiatalok, akik lazán élnek, ezt külsőségekben is reprezentálják, szófűzésük laza, hevenyészett, és minden nyelvi akadályt áthágó. 11 Közép réteg Jellemzői: - maga körül zárt egyértelműséget akar, és tud teremteni, - jellemzi, hogy a világból csak azt látni, ami őt érinti, - egyértelműen akarja megítélni a dolgokat, - legnagyobb csoport ⇒ ez biztonságot ad, - az idill szükséglet, melynek feszültség-levezető hatása van.

Erre építenek a tömeggyártás aktorai. A legfőbb idill számára az otthon E köré igyekszik megteremteni mindent. - fontos az anyagi biztonság, mely relatív jóllétet, biztonságos tartalékképzést jelent, - a kultúra dekoratív funkciót tölt be számára. Fontos, hogy közérthető legyen, de legyen pénzben kifejezhető értéke. - nincs tabudöngetés. Fontos a hagyománytisztelet, a magatartási szabályok betartása, - éles határ a munka és a szórakozás között, - igyekszik a felsőbb kultúrába is belépni Szegény réteg a társadalom peremére kerültek kultúrája Jellemzői: - a helyzetük foglyai, mert a helyzetükbe zártnak tekintik magukat, - nincs belátható felemelkedési esélyük, látókörük behatárolt, - ha van munka, az kemény robot, - adomány az egészség és a betegség is ⇒ a legegyszerűbb betegségbe is belehalnak, - a lázadás és a beletörődés végletei között élnek, - a szórakozás ritka

alkalom, - fontosabb számukra a testi élvezetek, - az emberi kapcsolataikban ambivalensek, - nyelvhasználatban erős határok jellemzik őket. 12 4. Mutassa be az elitet! A magyar társadalom állapota a Gazsó – féle piramissal szemléltethető, melynek csúcsa az elit, középen a középosztály, talpazatán a depriváltak, szegények helyezkednek el. Az elit 6-8-%-ra tehető, de szigorúbb kategriában 1-2 % aki tulajdonnal és hatalommal is rendelkezik. elit 1,8 % Azért 1,8 % csak az elit, mert csak az van itt, aki hatalommal és tulajdonnal is rendelkezik. középréteg A középréteg nehezen tud felkapaszkodni, de könnyen tud lemenni szegények Itt működik egy lift a középréteg felé a műveltség kiszélesítésével. A társadalmi rétegződéshez kapcsolódás szempontjából a kulturális műveltségi blokkok differenciáltak. A blokkosítás azt jelenti, hogy 1-1 blokkban más-más normarendszer, más értékrend uralkodik, egy-egy blokknak

az ízlése eltérő, másképpen szerveződnek a társadalmi kapcsolatok, a társas kapcsolatok, és indíttatásuknál fogva minden blokkban mást vesznek észre a világból. A 3 blokk nem élesen különül el egymástól, mert működik a blokkok közötti társadalmi lift. Csak a közép és az elit között nem működik Tehát a blokkokon belül adott a társadalmi mobilitás lehetősége. Az egyes blokkokon belül nagy a differenciálódás. Ennek alapja a hatalom és tulajdonon kívül - iskolázottásg, - lakóhely - etnikum Az iskolázottságon belül is van differenciálódás és ez eszmei kategóriákhoz között, tehát az adott társ. Mindenkori értékrendjéhez kapcs Differenciálódás Pl: 15-20 éve érettségizettet is az elithez soroltuk, ma már a diplomával rendelkező sem biztos, hogy az Szakirodalom szerint az elit is tagolt. 13 Elit réteg ⇒ kulturális műveltségi blokk Mills-i megfogalmazásban az elit, a hatalom közvetlen gyakorlója, legfőbb

birtokosa, és ők azok, akik a társadalomban a legalapvetőbb, és a társadalom életére a legkihatóbb döntéseket hozzák. Az elit belső kohéziója igen erős Három feltételrendszere a: • pszichológia sajátosság • a szocializációs folyamat sajátosságából, és a • saját maga által épített intézményrendszerből fakad. Éppen ezért az elit pozíciójának stabilitásában és erősítésében kiemelt szerepe van a kapcsolati és a kulturális tőkének. Ezt a vonulatot viszi tovább Szerényi Iván, aki azt mondja, hogy az elit nem más, mint a társadalom domináns osztálya. Tovább híve a sort Kolossy Tamás és Sági Matild - Sifter tanár úr tanára  szerint az elit az a társadalmi csapat, amely birtokában van az adott társadalomban leginkább érdekelt tőketípusnak, valamint intézményesíti is a különböző tőketípusokat, újraegyesítési formáit. Szalai Erzsébet szerint az elit kategóriái: • gazdasági elit ⇒

meghatározó csoport a társadalomban és döntő szerepe van az új kapitalizmus kialakításában. • politikai elit ⇒ a gazdasági elit és a saját pártjuk prostituáltjai. A politikai pálya gyakran nem egyéb, mint a gazdasági karrier előszobája. MaxWebber nyomás lehet a köz szolgálója is • kulturális elit ⇒ közvéleményt formáló, kulturális javakat létrehozó csoportról van szó. Többségük azonos az értelmiséggel, generációs alapon szerveződik. Elit kultúra - szociológiai értelemben az egész foglalkoztatja ( ember és társadalom kapcsolatán belül: tudomány, művészetek), - fontos jellemzője a világmegváltó attitűd, - egyéni látásmód, egyéni stílus, egyéni alkotás, - az elit kultúrába való bekapcsolódásnak kritériumai vannak, melyek a o bizonyított eredetiség (arisztokrata) 14 o személyhez köthető tulajdonság o innovációra való hajlam és képesség o vannak más egyediségei és különösségei

is. Pl: gyakran jár élen az extrém újdonságok kipróbálásában (öltözködés, táplálkozás, stb.) o exkluzivitás ⇒ az elit kultúrába gyakran bekerülnek a sznobok is, akiket a tartalom nem, csak a forma érdekel o jellemzi őket a kiválasztottság és beavatottság. A kiválasztottak feladata az emberpróbáló feladatok megoldása. o Jellemzői: a zártság – az elit kultúra szociálisan is zárt, intellektuális kihívás ⇒ ez az elit kultúra alapértéke (problémafelvetés, melynek megoldása szellemi erőfeszítést igényel. 3 szenvedély uralja az elit érzelemháztartását 1. bírás vágy 2. dics vágy 3. hatalom vágy Amerikában az elit is rétegződik. Egyik ilyen, a bobók Az informatikai robbanás hozta létre ezt az életformát. Jellemzi őket: - iszonyatosan gazdagok bohém életforma - tisztes keretek között lázadnak - zárt csoportjelenségként értelmezhetők – egy része túlságosan értelmiségi, mások túlságosan a

gyökerekhez ragaszkodnak. A bobó arisztokrata fenomén. Ők azok a nagyon gazdag fiatalok, akik lazán élnek, ezt külsőségekben is reprezentálják, szófűzésük laza, hevenyészett, és minden nyelvi akadályt áthágó. 15 5. Mutassa be a deprivált és a bobo életformát! (Be lehet vezetni kezdésnek el lehet mondani itt is a Gazsó – féle piramissal) Amerikában az elit is rétegződik. Egyik ilyen réteg, a bobók Az informatikai robbanás hozta létre ezt az életformát. Jellemzi őket:: - iszonyatosan gazdagok, ezt a bohém életformával egyensúlyozzák - fiatal korosztályra jellemző - tisztes keretek között lázadnak - zárt csoportjelenségként értelmezhetők – egy része túlságosan értelmiségi, mások túlságosan a gyökerekhez ragaszkodnak. A bobó nem középosztálybeli, hanem arisztokrata fenomén. Ők azok a nagyon gazdag fiatalok, akik lazán élnek, ezt külsőségekben is reprezentálják, szófűzésük laza, hevenyészett,

és minden nyelvi akadályt áthágó. Bobó- elv: amit egészséged szempontjából megkívánsz, vagy a munka feltétele, arra nem kell sajnálni a pénzt, minden egyéb flanc viszont tilos. Elvük: a protestáns etika (nem árt, ha kicsit szenvedsz) meghosszabbítását jelenti. Szegény réteg a (depriváltak) társadalom peremére kerültek kultúrája ( „kulturális talpazat) Jellemzői: - a helyzetük foglyai, mert a helyzetükbe zártnak tekintik magukat, - nincs belátható felemelkedési esélyük, látókörük behatárolt, - ha van munka, az kemény robot, - adomány az egészség és a betegség is ⇒ a legegyszerűbb betegségbe is belehalnak, - a lázadás és a beletörődés végletei között élnek, - a szórakozás ritka alkalom, - fontosabb számukra a testi élvezetek, - az emberi kapcsolataikban ambivalensek, - nyelvhasználatban erős határok jellemzik őket. - gyakori a csonka, széteső család, - kettősségben szemlélik a világot,

(fenn és lenn kik vannak) - erős érdeklődés van a borzalmak, katasztrófák felé és a pletykaszerű információ a jellemző 16 6. Mutassa be a közösség fogalmát! (Szociológiai, szociálpszichológiai szempontból) Közösségfelfogások megközelítési módjai: - szociálpszichológiai - szociológiai - antropológiai - történeti Tönnies foglalkozott ezzel először, „Közösség és társadalom „ . A közösség, mint valóságos szerves egész, ideális és mechanikus képződmény – társadalom intézményei, de nem azonosítjuk a társadalommal. Tönnies szerint 1. családi élet – egyetértés - ebben él az ember egész érzületével, - voltaképpeni szubjektuma a nép 2. falusi élet - hagyomány - ebben él az ember egész lelkületével - voltaképpeni szubjektuma a közösség 3. városi élet – vallás - ebben él az ember egész lelkiismeretével, - voltaképpeni szubjektuma az egyház. A faluhoz a hagyományokat, a városhoz a

vallást jelöli közösségképző elemnek. A társadalom – konvenció, politika, számítás, közvélemény összessége. Az Ő metodikájára születtek meg a közösségi felfogások. Általános, szociológiai megfogalmazásban a közösség az emberek olyan együttese, amelyet minimum 4 cél tart össze: - közös érdek - közös cél - közös értékrend - és ezek meglétének tudata (a „mi” tudat) Az egyének és a társadalomnak szüksége van közösségre, mert biztonságot nyújt, célt ad, nagy hatékonyságot a szándékok megvalósításához. Közösségek nélkül atomizálódhat ( egyedeire esik szét ) a társadalom. Közösségeknek két fő típusa van: - közvetlen: a tagok személyesen ismerik egymást, közvetlen kapcsolatok fűzik őket össze a társadalmi tér egy jól meghatározható pontján helyezkednek el. (pl: baráti kör, egylet, klub, társulás) - eszmei: tagok térben egymástól távol is élhetnek, közös érdekcélok – értékek

tudata köti össze őket, anélkül hogy személyesen ismernék 17 egymást. Itt az együvé tartozás a közösségteremtő erő, nem az együttlét (pl.: amatőr rádiósok, nemzetközi közösségek) Ezek szükségképpen felbomolnak és újak keletkeznek. Közösségek jellemzői: - egységesség - a kapcsolat egymásra épültsége HOMOGENITÁS - összetartozás - a heterogenitás, azaz a lazább kapcsolat is. A közösségek alapvetőek és meghatározók a társadalom életének változásában és minőségének kialakításában. A közösségek alapvetőek az egyes emberek életével is. Az egyént, születése pillanatától élete végéig közösségi formációk építik, alakítják, de kényszerítik is. A közösségek természetének és működésének néhány alapvető vonása: 1. A közösség érdeke és célja: érdek és célazonosság, egycélúsított, 2. Közösség nagysága terjedelme: közvetlenség, emberi méret: átlátható, átfogható 3.

Közösségek komplexitása: a tagok nyitottak egymás irányába (életkor, foglalkozás) 4. Közösségek vezetése és a közösség tagjainak szerepe: mindenkori feladat jellegétől függ, az arra rátermett ember jut vezető pozícióba. 5. Közösség természetes jellege: jó közérzetet biztosít, alulról szervezett, állandóságot stabilitást kölcsönöz tagjainak. 6. Közösség és az egyén: nem egyenként vannak jelen a tagok, hanem valamilyen másik közösség tagjai. Közösségek tipológiája, tagozódása: 1. Primer közösségek: elsődleges, elsőfokú, természet adta közösségek - szemtől szemben jellegű kapcsolatok, teljes személyiségükkel fordulnak egymás felé - kis létszámú - intim jellegű kapcsolatok - nem szükségszerűen van külső cél - naív egység 2. Szekunder közösségek: másodlagos, másodfokú, nem természetadta - nem szemtől-szemben kapcsolat - felülről való szerveződés 18 - autonóm személyiségek alkotják,

laza de strukturált szerveződés 3. Harmadfokú közösségek: (Tercier) : igen vannak - autonóm személyiségek szerveznek maguknak szolidáris közösséget, Folyamat: az egyén leválik a közösségről, autonómiát nyer, majd tudatosan közösséget választ. Közösségek szerveződése eltérő módon, másfajta intézmények útján valósul meg első és másodfokon. - I. fok: család – vérségi kapcsolat - II. fok – politikai, világnézeti alapon létrejövő közösségek o keresztközösségek ( hasonló cél több közösség) o pólus szervezetek (hatalmat egy kézben, centrumban tartani ) MURDOCK szerint a közösség kölcsönös összefüggés, egyesülés VITÁNYI - viszont aktuális együttélésként, társító cél megvalósítójaként aposztrofálta a közösséget. Hankiss Elemér és Dékány Ferenc szintén Vitányival értettek egyet, bár a hasonlóság Dékány esetében némileg eltér, mely eltérés a közösségi tipologizálásban mutatkozik

meg. E szerint van: intenzív közösség (család, nép) extenzív közösség (különböző kultúrkörök és maga az emberiség is ⇒ ezek összefüggése). Vidovszki Gábor az összestől eltérően 3 típusú közösségről beszél. - hagyományelvű - teljesítményelvű - humanizált közösségről. (Lásd a következő tételben) 19 7. Mutassa be a Vidovszky – féle közösség meghatározást! (teljesítmény elvű + ismertesse a közösségképződés akadályait! Általános, szociológiai megfogalmazásban a közösség az emberek olyan együttese, amelyet minimum 4 cél tart össze: - közös érdek - közös cél - közös értékrend - és ezek meglétének tudata (a „mi” tudat) Az egyének és a társadalomnak szüksége van közösségre, mert biztonságot nyújt, célt ad, nagy hatékonyságot a szándékok megvalósításához. Közösségek nélkül atomizálódhat ( egyedeire esik szét ) a társadalom. Tönnies foglalkozott ezzel először,

„Közösség és társadalom „ . A közösség, mint valóságos szerves egész, ideális és mechanikus képződmény – társadalom intézményei, de nem azonosítjuk a társadalommal. Az Ő metodikájára születtek meg a közösségi felfogások. VIDOVSZKY GÁBOR az összes meghatározástól eltérően 3 típusú közösségről beszél: 1. Hagyományelvű közösség, jellemzője: - kialakulása hosszú történelmi folyamat eredménye, - fontos rendezőelv a hagyományok, az ősök tisztelete, az életvitel hagyományok általi szabályozása illetve szabályozottsága. 2. Teljesítményelvű közösségek, jellemzője: kialakulásának alapja a társadalmi differenciáltság, kiemeli a szakmák elkülönülését, a több tudást, az újdonságok felértékelődését. Hagyományosról a teljesítményelvűre váltás alapja: a - túlélni akarás - túlélni akarást meghatározó alkalmazkodás Ez az alkalmazkodás eredményezte a tanulást és a tanulás eredményeként

megjelenő differenciált tudást. A szakismerettel együtt differenciálódott a személyiség. A váltásban közrejátszott a közösségi érdektől elkülönülté vált az egyéni érdek. A váltás a sokszínű értékrend kialakulását eredményezte. Legtipikusabb jelképe a PÉNZ, azért fő jelkép, mert alkalmas eszköz sokféle teljesítmény cseréjére. Hierarchizálódás: az egyén lehetőségét egyre inkább az határozza meg, hogy hol helyezkedi el a közösségben. 20 A differenciálódás eredményeként megjelent az ÖNCÉL. Az öncél egy aszimmetrikus fejlődést hoz létre, mely deformált civilizációt eredményez. 3. Humanizált közösségekre jellemző: hogy a társadalmi fejlődés célja és eszköze is maga az ember, és emberek által alkotott közösségek. olyan közösségek, ahol a hagyományok és a teljesítménykövetelmények sem tűnnek el. (Család: primer, szekunder) Átmeneti korszak - emberének jellemzője: 1. akarják a humanizált

világot és megpróbálunk aszerint is élni Elfogadja a pluralizmust (társadalmat több egymástól független csoportként tekintő elmélete, amely szerint a társadalomnak nincs egységes meghatározó alapja. Toleráns Jellemzi a szolidaritás Kreatív Béke, szabadság, szeretete, természet óvása a jellemző Együttműködés együttérzés. 2. Szeretik a humanizált világot, de még a teljesítményelvű korszak szerint élnek 3. Elfogadják a teljesítményelvű világot és aszerint élnek 4. Elfogadják a teljesítményelvű világot, de nem annak megfelelően élnek 1 – 3 között nagy a feszültség, (kimenetele a több esély) (Táblázatot kapunk a közösségek és társadalom, a különbségtétel alapján) A közösségképződés akadályai: A közösségek válsága és hiánya, közösségképződés akadályai Strukturális akadályok: maga a társadalom, a társadalom berendezkedése, központosítás decentráció centralizáció A személyi

függőségek kialakult rendszere, mely jelen van a gazdaságban és a társadalomban is, ( Hankiss „fürt rendszerű képződményben” írta le.) Adminisztratív tiltás – TTT (tűrt, tiltott, támogatott) – ilyen pl. az iskolai ültetés is Tudatbeli akadályok: a. apátia – a társadalmi osztály vagy felekezeti hovatartozást szégyenlő ember zavarodottsága 21 b. bellum omnium – általános bizonytalanság, rosszindulat, acsarkodás Az emberek magukra maradnak feszültségeikkel. c. eredendő bűn – elfogadjuk és el is játsszuk az alárendelt szerepeket, és magunk erősítjük meg (kérem alássan, alázatosan kérem) Mindenki része a függőségi rendszernek. Magas költségek csapdája: Pénz és időigényes, nagy árat fizetünk azért, hogy pillanatnyi érdekeinkért külön alkukat kötünk. Az alku csak szimmetrikus hatalomban érvényesíthető. Asszimetrikus hatalomban az erősebb kutya győz. Értékrendbeli akadályok:  Ha egy értékrend

tartósan működési zavarokkal küzd egy adott társadalomban, akkor megindul a benne lévő értékek eróziója.  Ennek folyamán az értéket képviselők elvesztik hitelüket, gyengül a vonzerő, nem képes képviselni az emberi viselkedést és magatartást. Ilyen az ún. kettős kötés mechanizmusa  Ez a hivatalos értékrend és a mindennapi gyakorlat közötti szakadás Megvalósul egyéni és társadalmi szinten is. 22 8. Mutassa be a kultúra átörökítés ökológiai és társadalmi kereteit! (3-as szint + adott lap) A biológiai átörökítés analógiájára beszélünk a kultúra átörökítéséről is, csak amíg a biológiai azt jelenti, hogy milyen általános mechanizmusok biztosítják, hogy az idők során nemzedékeken keresztül egy bizonyos populáció jellemzői fennmaradjanak, addig a kulturális átörökítés azt vizsgálja, hogy egy társadalmi réteg vagy csoport, milyen mechanizmusokon keresztül tudja megőrizni saját viselkedési

jellemzőit. A kultúra átörökítésének több formája van: - vertikális - horizontális - közvetett A vertikális átörökítési mintázatok közvetítik a biológiai leszármazottak számára a kulturális értékeket, különböző készségeket, hiteket és motívumokat. A horizontálisban - az egyén a társaitól tanul. - a tanulás elsődleges és másodlagos. - ez a tanulás elsődleges és másodlagos csoportokban történik a születéstől a felnőtt korig. A közvetett forma során az egyén a többi felnőttől és az intézményektől tanul vagy a saját vagy más kultúrán belül. - ha a tanulás folyamat teljes egészében a saját kultúrán belül zajlik, akkor enkultúrációról és szocializációról, - ha más kultúrával kerül kapcsolatban, akkor akkultúrációról és reszocializációról beszélünk. 3 fő fogalom: Enkultúráció: azt a tanulási folyamatot jelzi, amelynek során a csoport beemeli a gyereket a kultúrába, és

melynek során a gyerek megtanulja a megfelelő viselkedési módszereket. A sikeres folyamat eredménye a kulturálisan kompetens személy, aki többel rendelkezik egy adott kultúrában, mint azok, akik az adott kultúrában vannak. 23 Akkultúráció: a különböző kultúrákhoz tartozó és a különböző viselkedésű emberekkel való kontaktus révén vagy annak eredményeként létrejövő kulturális és pszichológia változást jelent. (pl: afrikai csoportok kultúrája a Brit birodalomban) A benne résztvevőknek megváltozik a társadalmi helyzete, megváltozik az intézményrendszere, viselkedése, vallása, öltözködése, nyelve. Az akkultúráció az egyén bármely életszakaszában bekövetkezhet, (az enkulturáció másodlagos formájaként is fölfogható.) Szocializáció: a kultúraátörökítésének meghatározó eleme a hagyomány. Az a folyamat, amelynek során a megszületett csecsemő személyisége fokozatosan kialakul, másképpen amelynek

során a gyermek elsajátítja a társadalmi normákat és értékeket, megtanulja a különféle társadalmi szerepekben elvárható viselkedést. A szocializáció nagy része a gyermekkorban történik, de felnőttkorban is folytatódik. (Andorka 646.o oldalról idézve) Reszocializáció bizonyos esetekben a felnőtt emberek reszocializáción mehetnek keresztül, azaz a korábban követett értékektől és viselkedésformáktól jelentősen eltérő mintákat kell elsajátítaniuk. (pl: koncentrációs tábor) (Giddens 104o) A vertikális, horizontális és közvetett formán túlmenően meghatározó elem még a hagyományok. (Lásd a következő tételben) 24 9. Mutassa be a hagyományokra épülő kultúra átörökítést! A vertikális, horizontális és közvetett formán túlmenően a kultúra átörökítés egyik legjellegzetesebb keretei a hagyományok. • • • A hagyományok mintát nyújtanak az egyén számára, segítséget nyújt tipikus élethelyzetek

megoldására és segítik a helyes viselkedési módot. A hagyományok az áthagyományozódás révén fejtik ki hatásukat. A hagyományok típusai: szellemi, technikai eljárások, kommunikációs eszközök csoporttagság ill. „MI – ÉN” tudat megjelenési módja Ezek adják a szubkultúra fogalmát is. Szubkultúra Andorka szerint (646.o): „Egy nagy társadalmon belül élő kisebb társadalmi csoport (pl.: etnikai kisebbség) kultúrája, mely eltér a többség kultúrájától” A hagyományok egyben szociálintegratív intézményként is kezelhetők. Ez azt jelenti, hogy a hagyományok: - segítik a kötődést egymáshoz és másokhoz, - erősíti a másoktól való megkülönböztetést, tudást adnak át, - korszakolják az egyéni és a kollektív élettörténeteket, - megerősítik az életkori és nemi szerepeket, - elkülönítik a státuszokat (beavató-beavatott), erősítik a csoport integráltságát. - A hagyományok alapját mindig az

elődök adják. A hagyománytól elválaszthatatlan fogalmak: Szokás, - a beilleszkedés eszköze, ezért hasonlít a hagyományokra és a konvenciókra (bevett szokást jelent) is. - a szokásokban és a hagyományokban közös, hogy a létalapjukat az elődök adják. - a konvenció lehet, önkényes, elszigetelt, partikuláris. - a szokások és a hagyományok a kultúra replikatív szerződései 25 Stílus - ez is (határérték fogalom), mint a kultúra átörökítésének egyik alapfogalma. - kifejeződik benne az uralkodó kultúra minden jegye, - az uralkodó stílusban kifejeződhet egy egész kultúra és területei: pl.: téralakítás = berendezés vagy az épületek kialakítása. - a stílus ízlésalakító a formával együtt. Ízlés: - ez is szorosan kapcsolódó fogalom, - az ízlés az, amely a formával együtt nem csak kultúra, hanem divatalapító is. Divat: SIMMEL (klasszikusok közé tartozik, a pénz filozófiájáról híres) –

szerint a divat ízlésforma is, olyan mely külsőleg végzi az emberek társadalmasítását. - a divat határérték fogalom, mert egy-egy műből teljesen és maradéktalanul sosem lehet megőrizni. - a divat kapcsán látható az újítás és mintakövetés - az odatartozás és elkülönülés MODERNIZÁCIÓ ÉS ÁTHAGYOMÁNYOZÁS Kire hogyan hat? „hagyomány elv képviselői” „haladáspártiak” - a modernizáció nem csökkentette - a modernizáció relativizál, mert a hagyományok jelentőségét és a hagyománynak nemcsak a jelentése szocializációs funkcióit. de a funkciója is megváltozott. 26 10. Mutassa be a művelődési szükségletek motivációit! (különös tekintettel a modern felfogásra, Maslov piramis kiszélesítve, fejtetőre állítva) Szükségletek modern felfogása: - a magasabb rendű szükségletekből indul ki. (Heller Ágnes művei a 80-as években) Szükségletek 3 fajtája: - filozófiai – a szükséglet

társadalmi kategória, amelynek szerkezete van és tárgyát illetően egyénenként különbözik. - szociológiai - modern Szükségletek: - Az emberi teljesítménynek a motivációs bázisa. - A motíváció a kielégítetlen szükségletből eredő emberi orientáció, mindig szükségletre vezethető vissza A szükségletek szerkezete - anyagi létfeltételnek (megteremtésének) parancsa – ez adekvált a munkával (először lakni, ruházkodni és enni kell) – ez a Marx-i szlogen. Társadalmi viszonyok – lehetőséget kínálnak csoportoknak, hogy társas viszonyt alakítson ki (intrerperszonális kapcsolatot) Kulturális szükséglet: o Mindennapi élet kultúrája o Interperszonális kapcsolatokhoz kötődő etikai, erkölcsi és az emberi együttélés humán formája o Mindaz ami tárgyiasul, tehát megjelenik a kulturális alkotásban és múvelődési orientációkban (közösségi alkalmakon) Beszélhetünk: - voltaképpeni szükségletekről, - szükségletekhez

fűződő szubjektív és lélektani viszonyról - a szükségletek társadalmi attribúcióról (oktulajdonítás) Különbséget kell tenni: - igény - kívánság között. Nem verbalizálhatók vagy csak nagyon nehezen, mert a kívánságokban a szükséglethez kapcsolódó lélektani viszony jelenik meg. 27 Tükörkép elemzés Igények rangsora Igények tartalma Felső szint minden ebből indul ki Önmegvalósítás igénye A személyiség kibontakoztatása Érvényesülés iránti igény A társadalomba beillesztődés igénye Biztonság iránti igény Alapvető fiziológiai, lélektani igények ÖNÉRTÉKELÉS: - tudás, tehetség, teljesítmény - önállóság - önbizalom - elismerés igénylése vagy - beosztás, rang /státusz/ - teljesítmény méltányolása - figyelem Kötődés kapcsolat valahová tartozás barátság Biztos munkahely, fenyegetettséggel szembeni védelem egészség védelme Élelem, - lakás, - nyugalom, önfenntartás,-

mozgásszabadság. - Alsó szint Alapvető életszükségletek és a kultúra szintű szükségletek 1. A szükségletek és azok kielégítése a mindenkori kultúrszinttől függ 2. Vannak a társadalmi fő funkcióknak megfelelő szükségletek, a primitív társadalomban a szükségletek legalacsonyabb szintjén jelennek meg. (- alapvető szükségletek kielégítésére irányuló feladatkörök, amelyek egy társadalom közös érdekeiként jelentkeznek: családi- nevelési – gazdasági vallási – politikai – pihenési) 3. A modern társadalmakban jelenik meg a szociális érzelmi védettség iránti igény: Jövedelmi biztonság szükséglete Kielégítő munka szükséglete (motíváljon) Státusz szükséglet – emberi értéket társadalom ismerje el. 28 Szükséglet szintek: Birtoklás - emberi élet külső feltételeit is magába foglalja Szeretet - az emberi kapcsolatok iránti igény Létezés - az egyéni „élet” értelmének érzése -amit

birtokolnak az méri az életszínvonalat - az elidegenedés ellentéteként I I I E kettő az élet minőségét jelenti Ezek és az ezeken felüli szükségletek A kultúrszintek, kultúrszintű szükségletek Szükségletek nem azonos a kultúra iránti igénnyel Az önmegvalósítás iránti szükségletek, különböznek a többi szükségletektől: e szükségletek kielégítése tovább növeli, kiterjeszti az egyéniség hitelesítésének igényét. Az önmegvalósító emberek jól ki tudják használni saját lehetőségeiket = Önmegvalósító ember képe Önmegvalósításhoz vezető viselkedések (kapcsolódnak a szocializációhoz): felelősségvállalás az élet élése teljes elmélyedéssel és összpontosítással új dolgok kipróbálása az ész érveire hallgat, nem pedig a tekintély hangjára őszinte, kerüli a színlelést, szerepjátékot népszerűtlenség vállalása- más nézeteitől való eltérés esetén, amit eldöntött azt

véghez is viszi. Önmegvalósítók jellemző tulajdonságai: gyakorlatiasan észlelők és jól tűrik a bizonytalanságot, elfoglalják magukat és másokat, spontán módon gondolkodnak és viselkednek, jó a humorérzékük, kreatívak törődnek az emberiség jólétével, mélyen átélik az élet alapélményeit, jó kapcsolatteremtők, objektív nézőpontból képesek az életre tekinteni. Allokáció: egy valamilyen fajta értékkiválasztást jelent. Elsősorban a saját kultúra megőrzését, átmentését jelenti. Nem csak az adott társadalom kultúrájából alkalmazhat, hanem minden saját kultúrát is, amely hatással van a társadalom működésére. Jelentése: mit ment el az egyén az adott társadalmi korban az adott kultúrából (a kultúrából a személyiségbe való beépítés, mely igényből vagy kívánságból ered) 29 Allokációtulajdonítás: Lényege, hogy az emberiség megjelenése óta a különböző társadalmakban, és azok különböző

kulturális függvényében az egyéni vagy egyének csoportja, mit őriz meg a tárgyi, anyagi, szellemi kulturális javakból. (allokál magának- , megőriz magának) Szükségletek allokációja: Bonyolult, mert a szükségletek típusaival, fajtáival együtt allokálni kell a szükségletek kielégítőket is. 1. Premodern társadalomban: - a születés pillanatában allokálják a szükségleteket, - másfajta oktatásra volt szüksége a nemeseknek, a polgároknak, a nőknek, a parasztoknak. 2. Modern társadalomban: - nem a születés pillanatában allokálják a szükségleteket, - a modern szükséglet allokációba alapvető a mennyiség és minden szempontból a monetarizált, monetarizálható (pénz) 3. Premodenr emberek: - nem általában arra törekednek, hogy birtokoljanak, hanem arra, hogy bizonyos, konkrét, jól meghatározott és fimon dolgok legyenek a birtokukban. 4. Modern személyek: - számukra az azonosság az uralkodó A=A, hatalom=hatalom Az individuális

szükségletrendszerek, azok egyes emberi közösségek szükségletrendszerei, nem írhatók le teljesen mennyiségileg. mennyiségek valójában mindig visszaalakulnak minőségekké, egyszerűen azért, mert senki sem eszik pénzt. A legelvontabb szükségletek és a legegyetemesebbek: - az élet - a szabadság. A magyar kultúra mára a középkor kultúrájából allokál. Áttételes allokáció: allokáció – allokációja (allokált kultúra allokációja) 1. újkori eseményektől való elfordulás, újkori eseményektől való elbizonytalanodás, 2. európai típusú polgáriasodásból kialakuló elbizonytalanodás 3. megjelent az embereknek a természettel való szorosabb kapcsolata 30 Példák Középkor - példa A középkor az első olyan kultúrakör, amely allokált kultúráját beépíti a magyar társadalom allokációjába. Már a reneszánsz is allokált a középkorból. Mit allokálhatunk a középkorból? művészet területén film területén

irodalomban Áttételes formában ugyan de a nemzetközi filmekben, irodalmi feldolgozásokban megjelennek, amik a középkorról szólnak, vagy abban játszódnak. Feketemágia boszorkányság, sátánizmus, néhány más pogány életrítushoz kapcsolódó rítus. (pl.: Mo-n elsőként jelent meg a boszorkányszövetség, Szepesi Mária /asztrológus/ – középkorból allokál, közvetlenül történik itt az allokáció ) Középkori szentek felébresztése: - Grál lovagok, Lovagrendek, - Megjelenik a tudományos vizsgálat: Torinói lepel - Megnőtt az érdeklődés, a középkori szentek, lovagok iránt. Éli világát az olyan zene is, amelyik erre a világra jellemző. - Főzési kultúrában, fűszerek használata, - Régi sportok iránt való érdeklődés: lovaglás, íjászat, solymászat stb. - A középkori kultúra felélesztése allokációs divattá vált, ez megjelenik: lakásban újgazdagoknál. (egy térben való alvás, földbeépítés, felsővilágítás,

vályogházak építése, megmentése) Barokk koncentrált gazdaság és a koncentrált halatom megtestesítője a pénz hatalma jellemző rá, monetarizált világ. Megjelennek a barokk stílusú villák, vagy építenek vagy a régi villágak újítják fel. Barokk stílus divatja: festészetben, bútorban, berendezésben, szobrokba, ezek kereslete most a legnagyobb a kereskedelemben. - Barokkra jellemző zene: orgonazene, megjelenik a dekoratív vallásosság is. - - Rokokó (Biedermayer) minden térem megjelenő pasztellszínek, miniatürizálás divatja, fontos: álarcos bálok felélesztése, álarcok viselése, szimbolikus értelme: úgy kell használni, hogy nyomon követhető legyen az álarcot viselő attitűdje. nyomon követhető egy polgári – nemesi világ felélesztése, konzervatív erkölcs feladása őskeresés, (családfa kutatás) 31 - Romantika 90 – es években jelent meg, elsősorban a romantikus művekhez, a jelenkori szellemhez való

adaptációjáról van szó szélsőséges érzelmek egyvelege, szélsőséges szenvedélyek egyvelege hatalmas példányszámban megjelenő romantikus ponyvaregények elterjedése nagy , széles gesztusok, divat lett a jegyesség, a hosszú jegyesség, divat a nagy pompával, nagy látványosságot felvonultató esküvő művészetben megjelenik az emberben lakó szörny leírása. Nomanizálódás a modernizáció tagadása, a nomád magyarok életvitelének átvétele, jurták építése, jurtai táborozások, nomád élet, kultúra iránti figyelem feléledése. Fokozódott a sámánizmus iránti érdeklődés, Ősi állattartás iránti érdeklődés. Fokozott a korábban civilizálatlannak ítélt kultúrák iránti reinkarnáció. Kultúrák felé való érdeklődés (földrajzi) Ázsiai kultúrák iránti érdeklődés: „Keleti szél erősödése” Mo-n ipari kultúrában jelent meg, termékekben : ázsiai márkák (kínai piac) ázsiai kolóniák Ázsiai sportokhoz való

fordulás: (karate) Ázsiai filmművészet (karate filmek) Keleti vallások megjelenése és szűk körben gyakorlása Kínai gyógymódok Kínai asztrológia Amerikai kultúra szappanoperák megjelenése és terjedése gyorséttermek megjelenése, gyors elterjedése, üzleti háttér (frencsájsz) ipari területen: termelésben, márkában gazdasági szemléletben (stílus) hatékony pozitív gondolkodás modellje állóképesség, versenyszellem fittneszek térhódítása amerikai sportok hagyományok továbbvitele, - ünnepek látványos megünneplése, mesterségesen feldobott hangulat (széles mosoly) Benjamin Space (szerintem Spock) : gyerekneveléses módszere (liberális elvek) Mediterrán kultúra jómód, - boldogság, - kikapcsolódás allokálása bizonyos körökben, monarchia kultúrájának élesztése, (Eu-hoz való kapcsolódás, határok lebontása) monarchia idején virágzó Magyarország nagyvárosainak rehabilitációja kezdődik meg, egyfajta életmódhoz,

életstílushoz való kapcsolódással akarja megteremteni azt, hogy sétálhasson. 32 11. Mutassa be a kulturális rétegződést! (3 kategóriából indulunk ki) A kulturális rétegződések bemutatásakor 3 kategóriából indulunk ki, mely a kulturális szféra rétegződésével van összefüggésben. 1. Diplomások: - felsőfokú tanulmányokat végeztek és meghatározható külső jegyekkel rendelkeznek. 2. Művelt ember: - aktív és közvetlen részesei a szellemi kultúra reprezentatív elemeinek. Nem a megszerzett tudás a lényeg, hanem a hozott tudás A diplomásoknak van tudásuk, föl is tudják dolgozni, személyiségük részévé tudják tenni, és jól is tudják alkalmazni. Reprezentativitás: rögzített szellemi értékek kincstára 3 mozzanata van: ami reprezentál, amit reprezentál, és a reprezentáció felhasználója. 3. Értelmiség: - mindenki, aki a szó legtágabb értelmében a szellem és nem materiális jellegű munkát végez. Más

szempontból : Konrád Gy. – Szerényi Iván szerint: „ az értelmiség az rendi jellegű képződmény” Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor szerint: „A bomlási folyamat ellenére napjainkra is maradandó a rendi szerveződés.” A sajátos hatalmi pozíciójuknak az intézményes megerősítéséről van szó. A kritikai értelmiség magatartástípusai 1. Apolgéta: valamely tan vagy eszme védelmezője 2. Szkeptikus: nem lép fel a világ megváltásának az igényével, nem szereti amit lát, de nem tud és nem is akar más megoldást, csak elmondja vagy leírja, hogy milyen a világ. 3. Reformer: hitvallása, hogy a liberális demokrácia intézményeivel a társadalmi fejlődés csúcsára ért, és már nincs más feladat, mint ezt az intézményrendszert javítani, korrigálni. 4. Radikális: aki már, feszegeti a liberális demokrácia kereteit és típushoz tart 5. Kritikai értelmiségi: kibontakozásának feltételei: - nemzedéki egyenlőség, - nemi

egyenlőség, - információs egyenlőség - multikulturalizmus 33 A kritikai értelmiségnek sohasem jön el a hatalomnélküliség, mert akik a kor szellem javításán fellépnek, azok hatalmi státusszal rendelkeznek. Hatalma veszélyesebb minden más hatalomnál. A tömegkommunikáción keresztül érvényesül ez a tevékenység legszemléletesebben. 6. Független értelmiségi: nem tűri a hatalomban való részvételt, alapfeladatának tekinti a társadalmi folyamatok elemzését, a társadalmi szereplők érdekkonfliktusainak a feltárását (politikai elfogultság nélkül) az informális hatalom gyakorlásáról való lemondás híve (fülbesúgásról) feladatának tekinti, hogy a hatalmon lévő, vagy afelé igyekvők okosan és jól fogják fel az előttük álló alternatívákat. 34 12. Mutassa be a tömegkommunikációs rendszereket szociológiai megközelítésből! A tömegkommunikáció egy társadalmi alrendszer. Ezt vizsgálva felvetődik a kérdés,

hogy van-e a tömegkommunikációnak értékduálja? Van, de más társadalmi alrendszerektől eltérően, ez az értékduál más mechanizmusok alapján működik Értékduál – kettősséget takar, van- e hír, vagy nincs. A tömegkommunikációban mindig van hír, mert ettől függ a működése. Mi tekinthető hírértéknek? - Események aktualitása és meglepő ereje - A hírek könnyű elhelyezhetősége megszokott tematika keretében. - Eseményekben résztvevők ismerettsége és befolyása - Az események által okozott konfliktus vagy kár vagy normasértés - Geográfiai és kulturális közelségben is rejlik a hírérték. A hírérték a változatosság frissességében és meglepő erejében fogható meg. A klasszikus média az eseményeket a politika oldaláról közelíti meg. A tömegkommunikáció és a pártok kapcsolatát 3 fő szakaszra oszthatjuk I. szakasz: honorációs pártok időszakához kötődik ( ez volt a politika és a tömegkommunikáció első

összefonódása, a tömegkommunikáció ugyanazon értékeket köztvetítette, mint amit a pártok) II. szakasz: a tömegpártok kialakulásához kötődik – a hírek, események, politikusok és azok nézetei szelektálva jelentek meg a tömegpártokhoz felnövő és eltérő médiában. Ez a pártfejlődési időszak megszülte az ún. „pártújságírókat” „pártkatonákat” III. szakasz: kompetitív néppártok kialakulásához kötődik, - a gyakorlatban és a tömegkommunikációban a kormány és ellenzék közötti értékduál vált uralkodóvá. (ez másfajta értelmezést ad a médiának) Ettől az időszaktól beszélhetünk a tömegpártokra nehezedő politikai nyomásról, mivel kialakult a kormánypártiság és az ellenzékpártiság. Mindegyikre jellemző a direkt politizálás. Tartott ez a 80-as évekig, de legteljesebbe K-Európa országokban a 90-es években változott meg, és létrejött az amerikai, angol, és K-Európai típusú tömegkommunikáció,

ami megjutatkozott az eszközök, csatornák, finanszírozási eszközök létrehozásában. Magyarországon a média törvénnyel vált általánossá és elméletileg elfogadottá, hogy a politikát száműzték a tömegkommunikációból. A sokszínűség megteremtése volt még a média törvény célja. 35 A végeredmény napjainkban: hidat építettek a tömegkommunikáció és a pártok közé. A hídépítés történt direkt és indirekt eszközökkel Indirekt: (korrekciós mechanizmusok) - Politikai hírdetések a TV-ben. - Közvélemény kutatások - A közvélemény kutatások torzításai, elhallgatási spirál – fogalma: eltakarják a társadalom tényleges vélemény megoszlását egy – egy kérdés kapcsán, tehát homogenizálják a véleményeket. A II. világháború után néppártok megjelenésétől a tömegkommunikáció válik jellemzővé. A médiában a világon mindenütt óriási átrendeződés megy végbe, régi állami közszolgálati modelljét

felváltja egy újfajta kereskedelmi - populáris modell. Nyilvánvalóan mindkettőnek vannak erősségei és gyengeségei, történelmileg másmás igényt elégítenek ki, nem normatív értelemben hanem történelmileg. A televízió és a rádió finanszírozása Az alap minden országban megteremteni a tömegkommunikációt és azon belül a TV függetlenségét, elsősorban a finanszírozás által. Az előfizetési díj angol találmány, (Náluk ezt most törölték el.) Oka: - morális ok – csak költségesen és csak részlegesen behajtható adófajta volt, a nem befizetése nem járt szankciókkal (Mo-n nem lehet olyan magasra emelni, a díjat, hogy abból a tömegkommunikációt működtetni lehessen) - kétszer fizetett, akinek kábel tv-je volt, - annak is fizetnie kellett, aki csak a földi frekvenciákon tudta fogni a csatornákat - nem volt legitim ennek az adónak a behajtása, mert nem egy polgári szerződésen alapult, a média törvényben ez szabályozásra

került. A tömegkommunikáció is az életünkhöz hasonlóan polarizált, ennek megfelelően a mérleg egyik oldalát a közszolgálatiság, a másikat a popularitás adják. Ennek a képviselői ezzel értenek egyet. Ennek megfelelően két fő tömegkommunikációs modellt ismerünk: Közszolgálati modell: objektivitást sugárzó, hatalomtisztelő, eszménye a tájékoztatás és a nevelés, bemondói tekintélyt parancsolók, előre rögzített forgatókönyv szerint működők. leginkább reprezentatív műfaja a hír – jelentős eseményekről, fontos emberekről ( Császi Lajos szerint a kisbírói feladatot látta el.) 36 A változások ellenére mindig szükség lesz közéleti hírműsorra. Ezt mutatják Európaszerte megfigyelhetően azon tendenciák, amelyek a közéleti hírműsorok újjáélesztésére irányulnak. A politikai és technikai változások hatására, a hírek maguk is megváltoztak, elmesélik, kommentálják az eseményeket és a helyszínről

közvetítenek, az emberi átélést is értelmezik. A hallgató is aktív részese lesz a történésnek, telefonálhat, véleményt mondhat – egyfajta popularitást követ. Baló György hívta fel a figyelmet arra, hogy a közszolgálatiság általános kategória, mivel minden műsor mely a közösséget szolgálja, közszolgálatinak tekinthető. Ezért a közszolgálati televíziózást meg kellene különböztetni a közéleti televíziózástól, rádiózástól. A politikai értelmű közéletiséget korlátozottabb jelentésű fogalomnak kellene tekinteni, mint a sokkal általánosabb kulturális értelmű közszolgálatiságot. E megközelítés lehetőséget teremtene arra, hogy ne csak a híreket értsük közszolgálatiságon és ne csak a magas kultúrát. Kereskedelmi v. populáris modell: közvetlen, szubjektív, demokratikus, nem akarja tanítani a tömeget, nem a fontos emberekről akar tudósítani, hanem a mindennapi emberekről szól és hozzájuk tartozó

történetet meséli el játékos formában nem akar megfellebbezhetetlen igazságokat közvetíteni nemcsak közéleti, vagy emelkedett témának, hanem korábban magánügynek, tabunak számító kérdéseknek is hangot ad reprezentatív műfaja a tv-ben a talkshow, a személyes, nyitott, improvizált nem jelenti a dekadenciát (kulturális hanyatlást) újfajta nyilvánosságot jelent. Az új amerikai kulturális szociológia: nem tekinti elfajzásnak a populáris nyilvánosságot civil vallásnak tekinti a közösség alapértékeit megjelenítő kulturális demokráciának tekinti A paternalista média a világról való tudást akarja elhozni hozzánk, a populáris média a hangsúlyt arra teszi, hogy érzelmileg is otthon érezzük magunkat a világban. 37 A médiatörvény valósága A médiatörvény elsődleges küldetése: 1. Duális médiatér létrehozása – köztévén túlmenően a kereskedelmi tv-k 2. Országos kereskedelmi televíziózás jogi hátterének

megteremtése 3. Falat húzni a politika és a közmédia közé 4. Valóságos elfogultságoktól mentes média személyzetpolitika kialakítása 5. Országos Kereskedelmi Tv és rádió frekvenciák kiosztása 6. A diszkrimináció eltörlése 7. Lehetetlenné tenni a média pénzügyi forrásainak a kormánytól való függőségét 8. Exkluzív információ biztosítása valamennyi lakos számára 9. A tömegmédiák irányításának társadalmi alapra való helyezését (kuratóriumok létrehozása) 10. Szélsőséges, kommunikációs híradások és tájékoztatások megakadályozása Nagy kérdés, hogy sikerült-e? A média trv. alapvető célja: éket v falat verni a tömegkom és a politika közé, de hidat vert. Beléptették az ún. korrekciós mechanizmusokat (politikai hirdetés, közvéleménykutatás.) Finanszírozás módja: előfiz. díj - inmorális volt a beszedése, bújtatott adónem Az erre kötelezettek 2/3-tól nem lehetett beszedni, igazságtalan a

kábel+földi TV díj. Az előfizetési díj beszedés nem volt legitim, mert nem volt polgári szerződés erről. Morális a média tv. miatt, mely polgári szerződésnek minősíthető A média trv. módosítása várható 38 13. Határozza meg az életmód fogalmát, mutassa be az életmód típusait + ismertesse mit jelent a Mo.-i polarizált életmód! Az életmódkutatás módszertana: Az egyik olyan, amely pregnánsan mutatja a társadalomban meglévő különbségeket. A társadalmi különbségek kvalitatív (min) és kvantitatív (menny) oldalát is megmutatja. Nemcsak a társadalmi struktúra szempontjából mutatja a különbségeket, hanem a szükséglet struktúrában meglevő különbségeket is. Azt kívánja megismerni, hogy a társadalomban lévő egyének, csoportok, osztályok, minek a jegyében szervezik az életüket. Vizsgálja, hogy mi áll az egyének, csoportok életvitelének középpontjában, mi adja ehhez az energiát. Központi kategoriája a

tevékenység. Vizsgálja, hogy milyen eszmei tartalma, milyen attitűdöket és milyen normák mentén szervezik a tevékenységüket és ezek mentén milyen életmódtípusok jönnek létre. Az életmódnak van szubjektív és objektív oldala is. Szubjektív: belső adottságok, képességek és a tudat határozza meg ill. irányítja Objektív: külső, tárgyi világ lehetőségei Életmód a mindennapi tevékenységek rendszere, közvetítő fogalom egyén és társadalom között. Konkrétabban az, hogy a társadalom tagjai mindennapi életükben milyen tevékenységeket végeznek, ezekre átlagosan mennyi időt fordítanak, hol végzik ezeket a tevékenységeket (otthon, munkahelyen stb.) - Kik vesznek részt ezekben a tevékenységekben, miért végzik ezeket a tevékenységeket, s mit jelentenek azok a számukra - Az életmódról az időmérleg-felvételek adják az alapvető adatokat, finomabb vizsgálatok szükségesek azonban a különböző tevékenységek

tartalmának, jelentőségének , hatásának feltárásához. Életmód összetevői: társadalomi munkavégzésben elfoglalt hely anyagi javakból való részesedés lakóhely típusa fogyasztási struktúra szokásrendek, kultúra időbeosztás ( szabadidő- művelődés) 39 Életstílus Az életmóddal rokon fogalom. Az egyénnek szabadon beosztható idejében töltött tevékenységeit, az ezekben a tevékenységekben megnyilvánuló preferenciákat, ízlést öleli fel. Javak birtoklása: vagyoni helyzetet jelenti háztartási szinte. 5 elemet vizsgálnak 1. ingatlan és vagyontárgyak nagyságát 4 változóval mérik: - mezőgazdasági földterület, - lakásingatlan, - nyaraló, - építési telek léte, vagy nemléte. 2. háztartási felszerelési cikkek (mikró, hűtő stb) hiánya vagy megléte 3. szabadidős tárgyak birtoklása a háztartásokban: - színes tv: 86 %-os - videó: 43 %-os - HIFI: 20 %-os 4. háztartási kincsképzés (műtárgyak, arany ékszer, extra

sportfelszerelés) 5. gépkocsi tulajdonlás: 1 gk 40%, többféle 5% Háztatások kulturális fogyasztása: az életkörülmények alakulásával a családok a kulturális kiadásokat csökkentik. 31 - 40 év legjobb kulturális ellátottság 71 éves korosztály elmarad az átlagtól. A foglalkozási rétegződéseket is figyelembe kell venni. Kulturális fogyasztás egyéni szinten (lakáson kívül, vagy belül) Újságolvasás: 60 % rendszeresen 30 % alkalomszerűen Könyvolvasás: 26 % rendszeresen 45 % alkalomszerűen TV. nézés: 5-6 % soha nem néz tévét. Életvitel mindennapi élet elemei. Viszonylagos szabadsággal megválasztott tevékenységek összessége Időmérleg vizsgálatok: adott tevékenységgel töltött idő (helyszínek, tartózkodási helyek) vizsgált napon a különböző tevékenységek aránya Életvilág: A fenomenológiai szociológia által használt fogalom a mindennapi életnek mindazokat az elemeit jelenti, amelyeket a társadalomban élő ember

adottnak vesz. Az embertársakat, azoknak a mienkhez hasonló tudatát, a velük való kapcsolat létesítésének lehetőségét, környezetünk tárgyait. Életmód szempontjából a habitus: Az egyes emberek tevékenységei, értékei vagy ízlése mögött húzódó alapvető beállítódások. 40 Életszínvonal: az emberek anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítésére szolgáló termékek és szolgáltatások mennyisége és minősége által meghatározott jóléti szint, továbbá ide tartozik a munkafeltételek és munkakörülmények összessége. Összetevői: Lakosság jövedelme, Munkajövedelem Társadalmi juttatások Egyéb forrásból származó jövedelmek. 41 14. Éleforma stílusok, és az életmód polarizáltsága (füzet) Domináns életforma típusok: I. Elsőfokú életformák: I. Tradícionális életforma - homogén, primér közösségekre jellemző, - a hagyomány határozza meg a viselkedést, - szilárd az értékek rendje. II.

Kulturálisan passzív típus: instabil típus azoknál jelentkezik, akik az elsőfokú közösségekből jöttek, hagyományaikat elvesztették, de más /magasabb/ értékrendet nem találtak. II. Másodfokú életformák: 1. Kapaszkodó, rekreációs, stabilitásra törekvő életformák, ezeket a kívülről irányítottság jellemzi, nincs szigorú értékrendjük. 2. Nyitott: felhalmozó, stabil típus tartozik ide Cél: jó élet. Kívülről irányítottak, mennyiségelvű a gondolkodásuk. Nyitottak a munkában, mindenevők a kultúra irányában 3. Autonóm, autentikus, stabil, polgári típusú Stabilitás, racionalitás, autonómia a vezérlő elvük. Minőség és értékrend alapján válogatnak a kultúrában. /meg tudták teremteni és meg is tudták őrízni a polgári életforma jegyeit./ III. Emancipatív ( szabaddá tevő, felszabadító) - iniciatív (kezdeményező) életforma. Jellemzője: A különböző idők új dialektikus kapcsolata, időbeosztás

sokszínűsége, Új civil, demokratikus társadalmi nyilvánosság Polarizáltság Életmód napjainkban Magyarországon Magyarországon az életmódra polarizáltság a jellemző. - Nagymértékben kinyílt a jövedelmi olló, jobban, mint ahogy a társadalom többsége tolerálni tudná,- rövidtávon széles középrétegek csúsztak le a depriváltak közé, megerősödött az eddig is erős felsőréteg. 42 - Látványosan megnőtt a jómódúak aránya. Ennek látható jele megmutatkozik a státuszokban, a státusz szimbólumokban, és a szimbolikus jegyekben. Ez megmutatkozik: Gazdagság szimbólumai: pl. lakásépítés terén, un újgazdag telepek kiépülése, nagypolgári arisztokráciát jellemző életmód, jó kilátás biztosítása, uszoda, szauna, helyi játszótér, pezsgőfürdő, őrtornyok kialakítása, márvány és arany beépítése, személyzet önálló lakással a házon belül, várszerű kerítés, fizikai lift a házon belül, stb. Szegénységet

kifejező szimbólumok, amik az hajléktalanság /számuk növekszik, életkoron belül is/, életmódhoz kapcsolódnak: A társadalom többsége részéről 2 féle magatartásmód jellemző: 1. karitatív – intézményrendszere kezd kiépülni, de nem hazai tőkével 2. elfordulás, befelé fordulás Kézzel fogható szimbolikus jegyek: Erősen érdeklődnek a használt nyugati ruhák iránt. /de ez divat is lett/, Státuszszimbólum értéke van a használt tárgyak forgalmazásának, használt autók forgalmazása. Jellemző: Takarékossági praktikák: maradék anyagok felhasználása, természetben található anyagok felhasználása. A szociális biztonság napjainkban piac és jövedelemfüggővé vált, leértékelődött a szociális biztonság intézményrendszere, a gazdag életvitelt felmutatók körében felértékelődött a szociális és szociokultúrális intézmények értéke. Felértékelődött a státuszinkonzisztencia. Megjelent az áruba bocsátott ember

/gyermekmunka, béranyaság, szerveink eladása, testrészek pénzért való megcsonkítása, asszociációt jelent: szegényt a bűnözéssel azonosítják/, megerősödik a koldusmaffia. A polarizáltságra jellemző még, hogy nyomon követhető a szegénység – gazdagság térbeli elkülönülése. Megmutatkozik: 1. Országrészek státuszkülönbségében 2. Zárt övezetek, klubbok kiépítésében 3. Exkluzív oktatási programok bevezetésével 4. Super exkluzív kirándulásokban A polarizáltság úgy is megmutatkozik, hogy kiszolgáltatottak megjelentek a kiszolgálók és pl. takarítónők, bejárónők, magántanítók, társalkodónők, sofőrök, kertészek, szobalányok. 43 A lakosság rétegződése jóléti szempontok szerint TÁRKI 2000. Rétegződés szerinti csoportok Arány (%) Nagyvárosias felső 13 Városias középosztály 11 Jobb módú nyugdíjasok 8 Alsó közép 10 Képzetlen nyugdíjas 8 Alsó munkásosztály 16 Depriváltak 16

Szegény alsó osztály 18 Főbb jellemzők Magasabb végzettségűek, nagypolgárok, nagytőkések Ipari hátterű 40-60 éves vállalkozók Más jövedelemmel is rendelkező viszonylag fiatal nyugdíjas Átlagos isk. végzettségű, kisjövedelmű, többgyermekes Korábbi vagyonukat felélő, elmagányosodott, 60 év felettiek Iparban dolgozó, fiatalabb, képzetlenebb emberek Rosszul felszerelt, kis háztartásokban élő falusi 60 év felett Munkanélküliek, betanított (vagy) és segédmunkások Életmód kategóriák a Nyugati országokban - A fogyasztás - Kommunikáció - Beállítódás - Demográfiai jellemzők alapján készül. Több blokk alakul ki: 1. Tradícionális életstílus: megjelenik a felvilágosult házias típus, a realista típus, és a szerény, kötelességtudó típus. 2. Emelkedett életstílus – ezen belül: „beérkezettek” csoportja, új családot képv. Csop (élénk, családias élet) új individualisták (intellektuális réteg) 3. Modern

életstílus feltörekvők csoportja, trendekkel mozgók csoportja – luxusfogyasztási cikkek megvásárlása érvényesülésre vágyók, öröm orientált fiatalok, 44 15. Mutassa be az érték fogalom kategoriáit (Andorka) Az értékek - olyan kulturális alapelvek, amelyek kifejezik azt, hogy az adott társadalomban mit tartanak kívánatosnak és fontosnak, jónak vagy rossznak. - ciklikusan változnak, mind az anyagi illetve szellemi értéket tekintve, a munka jellege befolyásolja, a nyitott személyiség is, befolyásolja a gyerekek szocializációja. - a személyiség legmélyebben beágyazott és mindeféle helyzetben eligazítást adó támpontjai. A beágyazottság révén tudunk szert tenni az értékek szilárdságára és következetes magatartásra. - azok, melyek a világ kollektív értelmezéséhez a legkisebb közös többszöröst adják (matematikai meghatározás) Értékdimenzió: 3-as egységet mutat: 1. modalitás dim (taszító-vonzó hatás), 2.

tartalom dim ( értékek érvényesülés közege), 3. szándék dim (cselekvő egyénhez kapcs, cselekvő meglétét v hiányát jelzi) Alapértékdimmenziók: Alport nevéhez fűződik, ebből indulunk ki. 1. gazdasági ember – aki az érték megközelítés szempontjából a haszon elvű etika rabja 2. elméleti ember – aki az igazság rabja 3. esztétikai ember – akinek a legfőbb érték a harmónia 4. szociális ember – a szeretet és a hűség szolgája 5. politikai ember – akinek legfőbb érték a hatalom 6. vallásos ember – képviselői a többi dimenziót lebecsülik és a túlvilág értékeit jelölik meg legfőbb értéknek. Morris: - különbséget tett az eszköz és célérték között, legfőbb értéknek a státuszt tartotta A státuszhoz 13 eszközértéket rendelt és a Machiavelli: cél – eszköz formulát a feje tetejére állította. Shamper – a legfőbb értéknek a munkát tartotta Habermas: - az értékek 2 dimmenzió mentén vázolhatók

fel: - Statikus értékek kapcsán - Pragmatikus értékek kapcsán. A 2 dimenzió az állandóságot és mozgékonyságot tartalmazza. 45 Értékek megismerésének nehézségei: 1. mimikri: egyén színlelt alkalmazkodását jelenti környezetéhez, egyéni érdek és haszonszerzés. 2. kamu fázis: álcázás, értékek rejtegetése, egyéni v csoportérdek 3. hipokrízis: képmutatás, tettetés, szeretünk jó színben feltűnni embertársaink között. Általános következtetés: - Az értékekre jellemző az állandóság, tartósság. - Az érték meggyőződés – egyrészt egzisztencia teremtők, másrészt előírás jellegűek az értékek. (a létezés melyik formáját tartjuk kívánatosnak vagy nem kívánatosnak) - Érték referencia (Melyik az a viselkedésmód, melyet egyének, csoportok, referálnak, ill. nem referálnak?) - Érték viszonyítási alap és mérce is (segítenek minket, hogy másokat meggyőzzünk az érték helyességéről vagy

helytelenségéről) - Az érték attitűdjeként szerepel - Az érték társadalmi norma - Az érték szükséglet Ha mérce, akkor értékviszonyokról beszélünk. Léteznek: - Mások fele irányuló - a környezet fele irányuló - önmaguk fele irányuló értékek Az értékvizsgálatokra különböző teszteket használnak: - cél - érték - eszköz érték szempontjából osztályoz Cél-érték: azok az értékek, melyek egyén vagy társadalom központúak Eszköz érték: magukba foglalják az erkölcsi és kompetencia értékeke, általában a viselkedés módjára vonatkoznak, a kompetencia értékek egyéni jellegűek és szinte soha nem foglalkoznak az erkölccsel. Értékrendtípusok: - egyének, csoportok társadalmi szerkezettől függetlenek • • hagyományos keresztény - a hiánygazdálkodásra alapozó társadalomra jellemző puritán, felhalmozó: szkeptikus jellege van: gyors felhalmozás, a fogyasztás szigorú visszaszorítása. 46 • •

fogyasztó, hedonista: nem a javak felhalmozására, hanem a fogyasztásra helyezi a hangsúlyt, az élvezetekre. a XX. századi munkásmozgalom értékrendje Az értékrendek válságban vannak a XX. XXI Században 1. vallásos, újjászületési mozgalmak Érzelmi, szellemi értékek hangsúlyozása, kisebb a szerepe az anyagiaknak. 2. hippi mozgalom A közösségi lét megteremtése, természetesség, egyszerűség felé való fordulás, meditáció jellemezte. 3. a kicsi, a szép eszméje Vissza kell térni az emberi világba, önfenntartó közösségekhez, meg kell teremteni a helyi közösségek autonómiáját. 4. etnikai reneszánsz Minden etnikumnak a maga múltjából kell merítenie 5. Az új konzervatizmus hajdani rendi v arisztokratikus formáció felélesztésével jár együtt. 6. radikális baloldali mozgalmak: minden oka a kapitalista gazd és a politikai erők erőszakos uralma. 7. konzerváló társadalmak ideológiája: javak megőrzése, konzerválása a

hangsúlyos 8. poszt indusztriális mozgalmak – a nem termelő ágazatok túlsúlyának megteremtését szorgalmazzák. Összefoglalva: Két nagyobb blokkot állítunk fel: Tradícionális Modernitásbeli oka van az értékek válságának. A kettős hatás mechanizmusát hangsúlyozza. (modernitás kulcsszava, Európa, Amerika visszaszorítása, tradicionális kulcsszava a nemzet és a hagyomány Fő jellemzője, hogy gyökeresem más kultúra áll egymással szemben, drámai változás történik. A nagy átalakulás (célok-értékek-magatartásformák) 1. Hagyományos alapértékek 2. Új alapértékek 1. Hagyományos : • alapvető érték a megélhetés kényszere ( állandó erőfeszítés a term.felett) • szolgálja a kor erkölcsét, ez adja a szocializációs mintákat. • A kötelesség teljesítésére sarkall • Központi szerep: a bűn és a bűntudat • A hagyomány az igazi érték. 47 2. Új: • • • • • Önmegvalósításra sarkallás,

Ösztönök, vágyak, élvezetek hajszolása Teljesség keresése Nincs helye a bűntudatnak Akadályok leküzdése bármilyen eszközzel + (nem tudom, hogy kell-e, de a vázlat szerint ezt a témát követi) Milyen kulturális korszakok felé fordul a magyar kultúra? Középkor – kultúrája művészet területén film területén irodalomban Áttételes formában ugyan de a nemzetközi filmekben, irodalmi feldolgozásokban megjelennek, amik a középkorról szólnak, vagy abban játszódnak. Nagy kultusza van : Feketemágia boszorkányság, sátánizmus, néhány más pogány életrítushoz kapcsolódó rítus. (pl.: Mo-n elsőként jelent meg a boszorkányszövetség, Szepesi Mária /asztrológus/ – középkorból allokál, közvetlenül történik itt az allokáció ) Középkori szentek felébresztése: - Grál lovagok, Lovagrendek, - Megjelenik a tudományos vizsgálat: Torinói lepel - Megnőtt az érdeklődés, a középkori szentek, lovagok iránt. Éli világát az

olyan zene is, amelyik erre a világra jellemző. - Főzési kultúrában, fűszerek használata, - Régi sportok iránt való érdeklődés: lovaglás, íjászat, solymászat stb. - A középkori kultúra felélesztése allokációs divattá vált, ez megjelenik: lakásban újgazdagoknál. (egy térben való alvás, földbeépítés, felsővilágítás, vályogházak építése, megmentése) Barokk - fentről lefelé való haladás stílusa koncentrált gazdaság és a koncentrált halatom megtestesítője a pénz hatalma jellemző rá, monetarizált világ. Megjelennek a barokk stílusú villák, vagy építenek vagy a régi villágak újítják fel. Barokk stílus divatja: festészetben, bútorban, berendezésben, szobrokba, ezek kereslete most a legnagyobb a kereskedelemben. Barokkra jellemző zene: orgonazene, megjelenik a dekoratív vallásosság is. Rokokó (Biedermayer) minden térem megjelenő pasztellszínek, miniatürizálás divatja, 48 - - fontos: álarcos bálok

felélesztése, álarcok viselése, szimbolikus értelme: úgy kell használni, hogy nyomon követhető legyen az álarcot viselő attitűdje. nyomon követhető egy polgári – nemesi világ felélesztése, vállalkozási formák átvétele (egyéni, családi vállalkozások) konzervatív erkölcs feladása őskeresés, (családfa kutatás) Romantika 90 – es években jelent meg, elsősorban a romantikus művekhez, a jelenkori szellemhez való adaptációjáról van szó szélsőséges érzelmek egyvelege, szélsőséges szenvedélyek egyvelege hatalmas példányszámban megjelenő romantikus ponyvaregények elterjedése nagy , széles gesztusok, divat lett a jegyesség, a hosszú jegyesség, divat a nagy pompával, nagy látványosságot felvonultató esküvő művészetben megjelenik az emberben lakó szörny leírása. Nomanizálódás a modernizáció tagadása, a nomád magyarok életvitelének átvétele, jurták építése, jurtai táborozások, nomád élet, kultúra

iránti figyelem feléledése. Fokozódott a sámánizmus iránti érdeklődés, Ősi állattartás iránti érdeklődés. Fokozott a korábban civilizálatlannak ítélt kultúrák iránti reinkarnáció. Kultúrák felé való érdeklődés (földrajzi) 49 16. Szabadidő fogalma + időfelhasználás (Andorka) Alap: az idő szerepe napjainkban egyre fontosabbá válik ennek 2 oka van, • az idő az életmód változásával felgyorsult, • az órák elterjedése jelzi az idő fontosságának növekedését. Az idő, mint fogalom először Arisztotelésznél jelenik meg: - „ez időpont megválasztása az amiről beszélni kell” Machiavelli is foglalkozott az idővel filozófikus megközelítésben - „a bölcs embernek tisztában kell lenni az idejével” A kapitalizmusban nyert teljesen új szemléletet az idő. Az időtartam fontosságát ált. az adott idő alatt elvégezhető, elvégezendő tevékenység szerint mérik. • Az idő pénz és egyre időszerűbbé

válik napjainkra üzenete. • Az idő az üzleti életben korlátozó tényként van jelen. • Napjainkban előtérbe kerül az időfogyasztás, időgazdálkodás problémája. o Az elvégzendő feladatok száma nő. o A hatékonyabb időkihasználáshoz olyan fogy. cikkekre van szükség, melyek segítik a jobb időkihasználást: vagy csökkentik az egyik tevékenységre fordított időt a másik javára, vagy az elvégzendő tevékenység időtartamát rövidítjük le. Az időgazdálkodás problémáját bizonyos társadalmi rétegek másként közelítik meg. • Vannak olyan rétegek, melyek nem rend. megfelelő anyagi háttérrel, hogy megvált. fogyasztási szokásaikat – nekik az időgazdálkodás a tevékenységi csoportok átrendeződését fogja jelenteni. • Vannak olyan rétegek, melyek megengedhetik maguknak, hogy egyre korszerűbb és gyorsabb technikai eszközöket vegyenek, megfizessék a szolgáltatásokat ahhoz, hogy idejük kihasználtsága a legjobb

legyen. Szabadidő: Tágabb értelemben: a munkán kívüli időt értjük, Szűkebb értelemben: a munkán kívüli idő azon részét, mely már nem a külső szükségszerűségek kifejezője, nem kényszerűség hordozója, nem ezen szükségletek kielégítésének időmennyisége, hanem ezen szükségszerűségektől mentesülő, ezeken túli időkeret a szabadidő. Szabadidőben eltölthető tevékenységformát is jelez. Ellentéte a munkának, mint gazd-i funkciónak, örömet okozó várakozás és újrafeltöltődés, regenerálódás. 50 A szabadidőt az idő mivoltából kiindulva, mindig a mennyiségi mérhetőséghez kötik és ehhez rendelik hozzá a minőséget- Ez arra a kérdésre adja meg a választ, hogy mitől és mire szabad a szabadidő. Időfelhasználás s rendszerváltás óta: Alap: a 10-12 év új gazdasági, társadalmi, történelmi korszakot jelez, ez magába foglalja a • Piacgazdaságra való áttérést ( a strukturális változásokat –

ezek nehezítik is a szabadidő felhasználás mérhetőségét • Munkaerőpiac beszűkülése és átalakulása • Munkanélküliségi ráta emelkedése • Az inaktívvá válás felerősödése • Mezőgazdasági, fizikai dolgozók csökkentése • Gazdasági szektorok közötti mozgás – tercier szektor megerősödése (szolgáltató ágazatban) • Általában vett foglalkozási szerkezet megváltozása (fizikai munkások ) • Rövidebb munkaidejű, megnövekedése szellemi foglalkoztatottak részarányának Demográfiai változások: • 15-74 éves korú lakosság részaránya 3 - 4 %- kal csökkent • tovább csökkent a gyerekek száma • családok elaprózódása (egyre több önálló háztartás) Ezek vannak a legnagyobb hatással a belső időfelhasználásra. Kiemelt kategória a kereső, termelő munka, a piacgazdaság vesztesei. A legnagyobb változások itt figyelhetők meg: 1. – az érintett népességből (15 – 74év) a

férfiaknak a kereső – termelő munkára fordított ideje a korábbiaknak kb. a 4/5 részére esett vissza 2. – átalakul a kereső – termelő munka belső összetétele: még korábban meghatározó volt a jövedelemkiegészítő tevékenység, ( mezőgazdaság), ma már megváltozott. 3. – a 15 – 74 éves férfiak körében 30 %-kal csökkent az ilyen jellegű munkára fordított idő, a nőknél még ennék is erősebb a visszaesés. (ennek oka: a mg Erőteljes átszervezése és az élelmiszeripar beszűkülése) 4. – változás a háztartás és a család ellátása terén való munkavégzésben A férfiaknál 8 peccel nőtt, a nőknél 21 perccel csökkent az e tevékenységekre fordított idő. A háztartási munkára fordított idő, csak a nyugdíjasok körében nőtt meg. 51 Szabadon felhasználható idő - jelentősen megnőtt, - társadalmi rétegenként differenciáltan jelenik meg - idő kerete a foglalkoztatottak körében 14 %-os (közel 15 %-os)

- a nyugdíjasok körében 25 %-kal nőtt - a férfiak több szabadidővel rendelkeznek, mint a nők. Szabadidő belső arányai: - nagy az eltolódás - uralkodóvá vált a TV nézés (szabadidő 58%-a) - ugyanilyen arányban csökkent az olvasásra fordított idő - kevesebb idő a társas életre (mozi, színház) – ehhez hozzájárult az ár változása, emelkedése is. - Kis mértékben, mindkét esetben a fizikai rekreációra fordított idő növekedett (feltöltődés, sport, semmittevés) Tábori Tímea (szociológus): a képernyő jelenti Mo-n a modernizációt a szabadidő eltöltésében. Szerinte, az állattartók többet ülnek a TV előtt, így náluk ez eléri a 65 %-os is. Számukra a bibliai utasítás rég megszűnt, miszerint a hetedik napon pihenjünk meg. Buda Béla (pszichiáter) – védelmébe veszi az üzletközpont látogatóit. A plázázás nem is annyira elítélendő, hiszen a magányosoknak ez lelki pótlék és látszólag közös

unaloműző élményt nyújt. Emiatt sokaknál belső életformára vált. A „szomorú vasárnap” áttolódott hétfő hajnalra (öngyilkosságok gyakorisága) + táblázat (2) Mi az időmérleg? ( a nap 24 óráját kell feljegyezni, percekben mérik, utána százalékolják, + évben 4X1000 fős mintán , általában ősszel karakteresen klasztereket is képeznek) 52 17. Mutassa be az oktatás szociológiához kapcsolódó elméleteket és határozza meg a tudás fogalmát és típusait! (Treimann – féle elmélet – iparosodás elmélet) füzet Korábban egyértelműbbek voltak a viszonyok, könnyebb volt eldönteni, valaki még tanul nem dolgozik, vagy már nem tanul, dolgozik státuszban van-e. Az álláskeresés elhúzódása magával hozta a már nem tanul, még nem dolgozik állapot megjelenését. A képzésből való korai kilépés növeli a munkanélküliség kockázatát. Erre válasz: növelni a képzési időt. (Oktatás jelzőszámai táblázat alapján:

Expanziós folyamat érv. a tábl-ban Ált isk beiratkozás teljes körű – 16 évig kötelező. Középfokú okt beállt a 100%-ra, felőokt Van egy úniós levárás, melynek meg akarunk felelni, ennek hazai gyakorlata: bizonyítványgyártás, megszűnőben az elitképzés, fél felsőfokú okt., mert akreditált képzés van ma. Urbanizációs lejtó mutatója: esélyegyenlőség, származás és szülői háttér is behatárol. Az ált isk, a középisk is behatárol Változás az elmúlt 12 évben – csökken a szakmunkás képzés. ) Milyen megfigyelés mutatkozik az iskolai végzettség és a pályakezdő foglalkozása között? 1. Treimann – féle elmélet – iparosodási elmélet Lényege, hogy az iskolai végzettség a modern társadalmakban megközelítő pontossággal kijelöli a munkavállalók foglalkoztatási státuszát. 2. Becker – féle elmélet – humántőke befektetési elmélet A humán tőke befektetésének a társadalmi helyzetbe való kerüléssel

kell megtérülnie ezalatt magasabb kereseti státuszt és foglalkozási státuszt értünk. 3 Beck – Breen – féle elmélet: globális kockázati társadalom veszélyeit hangsúlyozó elmélet Lényege: egy adott társadalomban bizonyos rétegek veszélyeztetettebbek és kiszolgáltatottabbak a többinél. Ide tartoznak a pályakezdő fiatalok, akik nem szereztek piacképes ismereteket elsősorban. Iskolai tudás társadalmi meghatározottságán a munkaerő piaci helyeken való megfelelést a konvertálható tudást értjük. Ez a magyar oktatási rendszerrel nem oldható meg, ennek a szerkezetnek az egyenlőtlenségből adódik az ok. Erre az okra rakódik az a hátrányos helyzet, amit szociális egyenlőtlenségnek nevezünk. (Gyakorlatban - Értelmiségi szülő 80%-a értelmiségi pályára adja gyermekét. Érettségizett szülők gyerekeinek csak 40%-a jár középiskolába., szakmunkásképzőbe csak 20%-a jár. Ez a szerkezeti egyenlőtlenség indukál egy 53

szociális egyenlőtlenséget. Mo-on megindult a kasztosodás Ezt a szerkezeti egyenlőtlenséget erősíti az iskolában tapasztalható szociális mechanizmus, iskolák közötti versenyben az is. Az értelmiségi háttérrel rendelkező gyereknek kedvez Olyan kézséget ismer el, amit otthon tanult a gyerek, ezt fokozza a frontális munkaszervezés, a mindenre mindenkit megtanítani, azaz a készen talált tudást memorizáltatni. Iskolázottság Mon: az analfabéták aránya: a felnőttek 1%-a abszolút, 67%-a funkcionálisan analfabéta. Nagyok a regionális különbségek a Dunán-túl és Kelet Mo-t tekintve. A tanulók 6-8%-a az általános iskolát nem végzi el Az ált iskolát végzettek 6-8%-a nem tanul tovább, további 10-13%-a bekapcsolódik a középfokú oktatásba, de nem végzik el. A 8 Osztályosok 30%-a súlyos szövegértési hibákkal küzd. Piacosított felsőoktatás Iparszerűen működő nagyüzem képét festi. A felsőoktatásba felvettel fele 22 évet

elérő, harmada 25 vagy annál idősebb. Hagyományos értelemben fél felső fokra felvett hallgatókról beszélünk, hisz akreditált szakmai képzés folyik. A felsőoktatás már nem a tudomány felszentelt centruma, már nincs elitképzés. Rossz oktatási politikai célkitűzések következménye, ezért nem lett volna szabad eltömegesíteni a felsőoktatást. (Mo-n az állam gerjeszti az eltömegesedést) A munkaerő piaci helyzet határozza meg, hogy mit csinálnak a felsőoktatásban. Tudás, szociológiai értelemben: a tudás mennyiségi és minőségi növekedés Differenciálódik, kategóriák jönnek létre 1. Releváns tudás: társadalmilag érvényes tudás, 2. Irreleváns tudás: társadalmilag közömbös tudás Releváns tudás lehet: a.) lehet szaktudás (szakismeret), b.) hétköznapi tudás (gyakorlati része), c.) hétköznapi társadalmi tudás (ember – emberismeretre vonatkozik) d.) ünnepi tudás: művészetekre vonatkozó, tudományos alkotások

megértésére, ezek befogadásához kapcsolódó ismeretek. A tudáson belül van még: Alap és alkalmazott tudás. Ezen belül: általános és absztrakt tudás elemző és empirikus tudás Partikuláris tudás – intellektuális tudás ( társalgási, spirituális ismeretekre vonatkozó tudás. 54 18. Mutassa be a magyar társadalom kulturális állapotát és elemezze azt a 7 dimenziót, aminek alapján készült a Vitányi tanulmány! A 90-es évek elején kezdődött és 96-ban zárult egy vizsgálat, mely Vitányi Iván nevéhez kötődik. A magyar társadalom egészét áttekintették Egy Zárójelentésben foglalták össze a tapasztalatokat. A kultúra és a kultúrpolitika erőterét, mezejét és játékterét összegzi. 7 tényező mentén vizsgálták: 1. állam és hozzátart intézmények mechanizmusai, 2. centralizál, de nem állami int (pártok, egyházak, szakszerv), 3. üzleti mechanizmusok, (üzleti élet és a kultúra kapcsolata) 4. nonprofit

intézmények mechanizmusa, - nonprofit szervezetek a kultúra és a művelődés szempontjából mennyire és milyen mértékben specializálódtak 5. kultúra szakmai mechanizmusa (művészek, tudósok testületei), 6. civil társadalom mechanizmusai, (reprezentatív nyilvánosságból milyen maradványok vannak, hogyan változott át polgári nyilvánossággá, ma az egyházak esetében nyilvánul meg) 7. kultúra fogyasztásának mechanizmusa (kik a fogyasztói és hogyan fogyasztanak) Ezek elválaszthatatlanul egymásba fonódnak, ez a hét tényező együtt adja a kultúra és a kultúrpolitika erőterét, mezejét, játékterét. Az állam csak egy közülük, a jelen körülmények között mindenütt a világon egyike a legerősebbeknek. A hét tényező egymáshoz való viszonya hogyan alakult a vizsgált időszakban. Vizsgálat tárgya a.) a kultúra intézményeinek állapota, múltja, b.) a kultúra befogadásának mikéntje, c.) mindennapi kulturális szokások és

életmóddal összefüggésben lakosságnak a kultúrával kapcsolatos vélekedése d.) kultúra területi eloszlása e.) kultúra gazdasági helyzete, finanszírozása f.) kultúra jogi környezete g.) történeti háttér, kultúrális átalakulás folyamatának elemzése a A Zárójelentés 3 kérdéskört emeltek ki: 1. A kultúra finanszírozásának kérdése: (államiból hogyan lett üzleti, önkormányzati, magán) - milyen terhet ró az egyénre, - áru-e a kultúra (igen és sokba kerül) - Művelődésre szánt pénz nem ellenőrizhető, főleg kistelepüléseken, ezért nem mindig arra fordítják (önkormányzatok) 55 2. Egyén kultúrához való viszonya és kultúra fogyasztása (életmód) 3. Melyik az az intézményhálózat, ami a polgári csatározások áldozatául esett A kutatások kiterjedtek Könyvkiadás: kiadott könyvek cím szerinti száma nőtt, példányszáma csökkent, visszaszorultak a magyar szerzők. kiadott könyvek Könyvtárak: számuk a

rendszerváltás után csökkent, látogatók száma kismértékben csökkent, könyvtárba járó fiatalok 40%, középkorúak 18%, idősek 11%. Olvasás: megkérdezettek 22%-a egy könyvet sem olv. 95-ben, 32 % szépirodalmat, 48% szakirodalmat. Megvált. az olvasók ízlésének szerkezete, érd iránya: régen Jókai, Mikszáth, Gárdonyi, most bestseller szerzők Lőrinc László, Robin Cook, Stephen King, Danielle Steel. Mozi: számuk nagymért. csökkent, városi szórakozás lett, üzemeltetői: 50% önkormányzatok 27% vállalkozó, 11% egyéni vállalkozó, 12% társadalmi szervezet. Film: bemutatott filmek száma nem csökkent oly mértékben, mint a moziké. Nézők száma nagymért. csökkent (oka: médiaforradalom 2 szakasza: műholdas sugárzás, kábel tv, videó). TV: 98%-nak van tv, 50%-nak van videó( 66%-a havi egyszer, 14%-a mindennap használja). Tv előtt töltött idő: keresők napi 3 óra, nem keresők több mint 4 óra Politikai információkat, sportot néz

14%, könnyű szórakozás 10%, keményebb szórakozás 27%, magas kultúrát. 3% Színház: Intézményrendszer változatlan maradt, fejlődött (Nemzeti Sz.), nem hivatásos, amatőr színház létrejötte, klasszikus nagy darabok bemutatása csökkent, közönség lassan fogy Bp-en, vidéken enyhén nő, felső réteg felé tolódik, könnyű műfajokat kedvelik. Zene: Hangversenyélet: megnőtt a koncertélet kínálata, a közönség létszáma nem csökkent, magánhangverseny rendező vállalkozók megjelenése, külföldi vendégművészek száma fogy, közönség a felső rétegből 3%. Kotta, lemez, kazetta: kottakiadás a privatizációs botrány után megmaradt, kevés a magyar szerzői mű, lemez és kazetta forgalom nőtt, árban nagyot emelkedett, példányszám 30%-kal csökkent, kazettahamisítás kora, CD forradalma. Képzőművészet, kiállítások: kiállító helyiségek, kiállítások száma, látogatók száma nőtt. Magángalériák létrejötte (kortárs

képzőművészek bemutatása és forgalmazása), műkincs kereskedelem sok bevétel. Kulturális elit elkülönült a közízléstől Múzeumok: száma nőtt, műtárgyak száma nőt, foglalkoztatottak száma csökkent, költségvetési támogatás nőtt, látogatók száma csökkent. (főleg vidéken) 56 Levéltárak: számuk változatlan (országos + 24 önkormányzati), archiválás megoldásának feltételei nincsenek meg. Művelődési házak: kb. 2600 van (80% önkormányzati tulajdonban), többség csak időszakosan tart nyitva, állapotuk leromlott, kevés a szakember, igény van rá, foglalkoztatottak száma csökkent, látogatottság: felnőtt 30%, fiatalok 50%. Művelődési közösségek száma és létszáma csökkent (előadóművészeti csop. száma nő/néptánc, színjátszás, táncház/), vizuális alkotóköz. csökkent, műszaki, számítástechnikai, természettudományi, honismereti változatlan, kevesebb műsoros rendezvény, színházi előadás.

Egyesület, alapítvány, non profit szerv.: számuk nő, helyzetük egyenetlen Az ország térségei és a kultúra: nincs civilizációs lejtő kelet és ny. között Bp és térsége kiemelkedő.: országos intézmények, állami támogatás, felsőoktatási intézmények, polgárok nagy pénze, vezetés szemlélete miatt. Kultúra finanszírozása: egyre kevesebbet kap a nemzeti jövedelemből és a költségvetésből, kevesebb a részesedése az államháztartás kiadásaiból, magánváll. szponzorálása. 57