Történelem | Régészet » Kiss Krisztina - A magyar nép eredete

Alapadatok

Év, oldalszám:2004, 2 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:99

Feltöltve:2011. július 15.

Méret:72 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Kiss Krisztina Történelem A Magyar nép eredete 5. A MAGYAR NÉP EREDETE ÉS VÁNDORLÁSA A KÁRPÁTMEDENCÉBEN Történelem atlasz 18/c térkép. Kr.e VI-IV évezred: Az uráli nép Nyugat-Szibéria területén az Ob alsó folyásánál található. Pattintott kőeszközök (íj, nyíl). Halászat, vadászat a tavak és folyók mellett Agyagedények. Kr.e IV évezred: A finnugor nép megjelenése a szamojédok kiválása után. Szavaink: hal, háló, evez, tűz. Kr.e III évezred: A finn-permiek nyugatra húzódása nyomán kialakul az ugor népcsoport. Kialakulnak a szavak a testrészek, természeti jelenségek leírására. Csiszolt kőeszközök. Fejlődött a halászat és a vadászat technikája. Nagy edények. Félig földbe ásott házak Kr.e 2000 körül: Előmagyar népcsoport megjelenése. Délkeletre húzódtak a Tobol és az Irtisz ligetes sztyeppjeire. Megindul a termelés a déli szomszédok hatására. Állattartás: legeltető, istállózó, juh, kecske, tehén,

ló. Kialakulnak az állattenyésztés szavai Földművelés: búza, köles, kapa, őrlőkő. Réz, bronz, 10-20 ház egy falu, halomsíros temetés. Kr.e 1500 körül: Kialakul a nomád állattartás: juh, ló. Fejlett bronzművesség. Apajogú nagycsalád, nemzetség. Kr.e 800 körül: Kialakul a magyar nép. Javulnak a nomád állattartás feltételei. Kr.e 500 körül: A Dél-Urál környékére vándorol a magyarság. Fejlődik a kereskedelem déli szomszédaink hatására. Elterjed a vashasználat. Nőnek a vagyoni különbségek. Katonai szervezet fejlődik Lándzsa, pajzs, páncél. Kr.e 500-Kr u 550: Baskíriába költözés (Volga és Urál folyó között). Magna Hungaria: Régi Magyarország Idáig jutott el Julianus barát. Török népekkel kapcsolatba kerülünk. Kiss Krisztina Történelem A Magyar nép eredete Földművelés vaspapucsos faekével. 7 magyar törzs: Nyék, Megyer, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi. 750-800-as évekig: Don-vidék,

Levédia. A Kazár-birodalom volt a szomszédságunkban (zsidók), átvettük tőlük a földművelést, állattenyésztést, rovásírást. Állattenyésztés: marha, sertés, baromfi. Földművelés: csoroszlyás eke, kertkultúra, szablya. Kettős fejedelemséget is átvettük: gyula (had) és kende/kündü (vallási/szakrális vezető). 840-850: Etelköz (Duna és Dnyeper között). Politikai önállósodás. Nyolcadik törzsként csatlakoztak a kabarok, aki a segédcsapataink lettek. Zsákmányszerző harcok északon a szlávok ellen. Nyugaton frank-morva-magyar harcok Vérszerződés. Honfoglalás: 7 vezér: Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm. László Gyula kettős honfoglalás elmélete: szerinte a 700-as évek második felében is kalandoztunk már erre, és néhányan itt is maradtak, mások szerint az az arabok második hulláma volt. Letelepedésünkről Bölcs Leó a Taktika című művében írt. Árpád kezdte meg a honfoglalásunkat. Több oldalról

jöttünk: északkelet felől a Vereckei-hágón át és Erdély felől a Békás-szoroson keresztül. Kevés forrás a letelepedésről: arab kereskedők leírása, Bíborban született Konstantin. Magyar nyelvű nincs