Gazdasági Ismeretek | Tanulmányok, esszék » Nagy Katalin - Franciaország kutatás-fejlesztési politikája a 2002-es kormányváltás után

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK NAPPALI TAGOZAT EU-KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY FRANCIAORSZÁG KUTATÁS-FEJLESZTÉSI POLITIKÁJA A 2002-ES KORMÁNYVÁLTÁS UTÁN Készítette: Nagy Katalin Budapest, 2004. http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár

dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ. 5 I. FRANCIAORSZÁG KUTATÁS-FEJLESZTÉSÉNEK FŐ JELLEMZŐI 7 1. Franciaország nemzeti kutatás-fejlesztési kiadásai 7 2. Franciaország hazai kutatás-fejlesztési kiadásai, arányuk a régiók szintjén és nemzetközi viszonylatban . 8 2.1 Franciaország hazai kutatás-fejlesztési kiadásai 8 2.2 Franciaország hazai K+F ráfordításainak régiók szerinti megoszlása 10 2.3 Franciaország hazai K+F kiadásai nemzetközi összehasonlításban 11 3. A köz- és vállalati kutatások ráfordításai, finanszírozási szerkezetük Franciaországban és helyzetük nemzetközi viszonylatban. 13 3.1 A közkutatások Franciaországban 13 3.2 A vállalati kutatások Franciaországban 15 3.3 A kutatások finanszírozása nemzetközi összehasonlításban 17 4. A kutatók és

fejlesztők létszáma Franciaországban és nemzetközi összehasonlításban 18 5. A bejegyzett szabadalmak és a tudományos publikációk száma Franciaországban és nemzetközi összehasonlításban . 19 6. Következtetések 21 II. FRANCIAORSZÁG KUTATÁS-FEJLESZTÉSI POLITIKÁJÁNAK INTÉZMÉNYRENDSZERE 22 1. A francia K+F intézményrendszer kormányzati szinten 22 1.1 A Kutatási Igazgatóság 23 1.2 A Technológiai Igazgatóság 24 1.3 Tudományos, Technológiai és Pedagógiai Főosztály 26 1.4 Kommunikációs Főosztály 26 2. A Delegált Kutatási és Technológiai Minisztérium mellett működő bizottságok, tanácsadó szervek . 27 2.1 Kutatási és Technológiai Főtanács 27 2.2 Tárcaközi Bizottság az Információs Társadalomért 28 2.3 Internet Konzultációs Tanács 29 2.4 Ember- és Társadalomtudományok Országos Koordinációs Tanácsa 29 2.5 Kultúra, Technikai és Tudományos Információ és Múzeumi Tudományos Tanács 29 2.6 Biológiai

Erőforrások Konzultációs Bizottsága 30 3 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2.7 Élettudományok Koordinációs Bizottsága 30 2.8 Információs és kommunikációs technológiák és tudományok Koordinációs Bizottsága . 30 3. A francia közkutatások intézményrendszere 31 3.1 A tudományos és technológiai profilú közintézmények 31 3.2 Az ipari és kereskedelmi profilú közintézmények 34 3.3 Tudományos, kulturális és professzionális profilú közintézmények 36 3.4 Alapítványok 37 3.5 Adminisztrációs profilú közintézmények 37 3.6

Közcélú csoportosulások 38 4. Következtetések 38 III. A FRANCIA KUTATÁS-FEJLESZTÉSI POLITIKA FŐ ISMÉRVEI 40 1. A Delegált Kutatási és Technológiai Minisztérium prioritásai 40 2. A francia kutatási politika prioritásainak megvalósítását célzó eszközök 44 2.1 Az egyeztetett kezdeményezési akciók 44 2.2 Kutatási és technológiai innovatív hálózatok 45 2.3 A francia kutatási tárca akciótervei 46 2.31 Innovációs terv 46 2.32 Országos Rákellenes Terv 47 2.33 A Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégiája 48 2.34 Űrkutatás 48 2.4 Egyéb hálózatok, programok, tervek és tudományos események, melyek a kutatási tárca politikájának megvalósítását célozzák. 49 2.5 A kutatás-fejlesztés finanszírozása Franciaországban: az egyik legfontosabb célmegvalósító eszköz . 52 2.51 A 2003-as polgári közkutatások költségvetése 53 2.52 A 2004-es polgári közkutatások költségvetése 54 3. Következtetések 55 KONKLÚZIÓ . 56

TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE . 59 IRODALOMJEGYZÉK. 60 MELLÉKLETEK. 63 4 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ELŐSZÓ „A 19. század a nehézipar, a 20 század a közlekedés és elektronika százada volt; a 21 század pedig a tudásalapú gazdaságok százada lesz. A tudomány a jövőnk kulcsa A tudást, a kiválóságot és a felelősséget ötvözi az emberiség sorsának alakításakor.” 1 A 21. századra világossá vált, hogy az emberiség számára a tudomány jelenti a jövőt Napjaink tudományos kutatási eredményei meghatározzák a társadalom

életét, fejlődését, ezért a különböző kormányoknak nagy hangsúlyt kell fektetniük a kutatás-fejlesztési politikájukra. A kihívást jelentő nagy kérdések (pl fenntartható fejlődés, egészségügy, környezetvédelem, űrkutatás) megoldására ráadásul nemzetközi összefogásra van szükség, mert a kialakuló versenyhelyzet a K+F területen és az így elért eredmények minden ember érdekeit szolgálják. Az Európai Unió is felismerte a kutatás- és technológiafejlesztés jelentőségét, és mindent megtesz a K+F tevékenység ösztönzésére mind kormányzati, mind társadalmi szinten. Az Európai Tanács 2000 márciusában tartott lisszaboni ülésén elhatározták, hogy 2010-re megteremtik a legdinamikusabban fejlődő, legversenyképesebb tudásalapú gazdaságot, melynek központjában a tudomány áll. A lisszaboni folyamat megvalósítása érdekében az Európai Tanács 2002 tavaszán Barcelonában célként tűzte ki, hogy az EU tagországok

átlagában a GDP-arányos kutatás-fejlesztési kiadások 2010-re érjék el a 3 százalékos arányt, és a ráfordítások kétharmada a vállalatoktól származzon. A francia köztársasági elnök és a miniszterelnök üdvözölte az elhatározást, és 2002. július 3-án a francia Nemzetgyűlés előtt kihirdetett általános politikai célkitűzéseik közé sorolták. A 2001. évi adatok alapján Franciaország GDP-je 2,23%-át fordítja a K+F kiadásokra, de ebből az állami szerepvállalás igen magas. Ez az érték az EU átlag (1,93%) felett áll, mégis az USA, Japán és Németország után a világ negyedik gazdasági hatalmának számító országnak nagy a lemaradása ezen és más európai országok K+F ráfordításaihoz képest. Így - mind kutatói létszámát, mind költségvetési ráfordítását, mind tudományos tevékenységét tekintve - a világ tudományos élmezőnyébe tartozó Franciaország 2002-ben megválasztott kormánya igazi kihívások előtt

áll a kutatásfejlesztési politika szempontjából, ráadásul a gazdasági nehézségek miatti költségvetési megszorítások is hátráltathatják a kitűzött célok elérését. 1 Claudie Haigneré, kutatási miniszter asszony szavai 5 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A dolgozatom célja a 2002 júniusában megalakult kormány által felállított Delegált Kutatási és Technológiai Minisztérium és eddigi tevékenységének bemutatása. Az első fejezet egy átfogó képet mutat a francia kutatás-fejlesztés jelenlegi állapotáról: adatokkal, régiók

szerinti felosztással és nemzetközi összehasonlításokkal a ráfordításokról, a kutatókról, a kutatóhelyekről és a szabadalmakról, publikációkról. A második rész Franciaország kutatás-fejlesztési intézményrendszerével foglalkozik. Bemutatásra kerülnek a kutatási tárca, a kormányzati tanácsadó szervek és a K+F közintézmények is. A harmadik fejezet a kutatási tárca tényleges politikájáról szól az elmúlt másfél évben: a francia K+F prioritásokkal, a költségvetéssel, az akcióprogramokkal és nagy tudományos eseményekkel foglalkozik. 6 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra

nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. I. FRANCIAORSZÁG KUTATÁS-FEJLESZTÉSÉNEK FŐ JELLEMZŐI Franciaország kutatás-fejlesztésének állapotát legkönnyebben különböző adatok megismerésével lehet felmérni. A GDP arányos K+F ráfordítások, a kutatásban alkalmazottak száma, a kutató-fejlesztő helyek adatai, a szabadalmak és publikációk száma mind képet adnak az ország tudományos életéről, és így következtetéseket lehet levonni a jövőre nézve. Ráadásul a 2002-ben megalakult kutatási tárca fő feladata, az általános kutatási prioritások meghatározása és teljesítése mellett, az Európai Unió által kitűzött nemzeti célok elérése is: 2010-re a GDP arányos hazai K+F ráfordításoknak el kell érniük a 3%-ot, és a kiadások 2/3-át a vállalatoknak kell adniuk.2 1. FRANCIAORSZÁG NEMZETI KUTATÁS-FEJLESZTÉSI KIADÁSAI Az 1980-as évek elejétől napjainkra a K+F nemzeti, tehát a külföldön és Franciaországban francia

vállalatok és kutatóintézmények által végrehajtott kutatómunka kiadásai (DNRD – Dépense nationale de recherche et développement) jelentős változásokon estek át. 1. Táblázat: Franciaország nemzeti K+F kiadásai (DNRD) 1986 DNRD (millió €) 9543 17229 24825 28091 29885 31438 33570 34195 DNRD a GDP %-ban 1,93 2,2 2,37 2,32 2,21 2,22 2,28 2,25 - 4,3 4,4 0,5 3,5 4,2 2,8 2,3 Közintézmények részesedése (millió €) 5503 9829 13243 13718 13267 14272 14673 15276 Vállalatok részesedése (millió €) 4040 7400 11582 14373 16618 17166 18897 18919 Közintézmények részesedése a DNRD %-ban 57,7 57,0 53,3 48,8 44,4 45,4 43,7 44,7 Vállalatok részesedése a DNRD %-ban 42,3 43,0 46,7 51,2 55,6 54,6 56,3 55,3 Éves növekedési ráta (%) 1991 1996 1999 2000 2001 20021 1981 1 becsült értékek Forrás: Projet de loi de finances pour 2004 p. 242 2 A fejezet a Projet de loi de finances pour 2004, a Projet de loi

de finances pour 2003, a Key Figures 2002 és a La R&D en France en 2001 kiadványok alapján készült. 7 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Köszönhetően annak, hogy a kutatás-fejlesztés jelentősége világszinten megnövekedett, az 1980-as évek elejétől a francia állam is folyamatosan, különböző intézkedésekkel ösztönözte a vállalatok K+F tevékenységét és növelte a kutatóintézmények költségvetési támogatását, és így húsz év alatt fokozatosan több mint háromszorosára emelkedtek a nemzeti K+F kiadások: 9,5 Mrd

€-ról 34,2 Mrd €-ra. Viszont a kutatás-fejlesztések aránya gyorsabban nőtt, mint az ország GDP-je, s ezért bár a DNRD emelkedik, a GDP százalékában visszaesés tapasztalható, míg 2001-ben 2,28% volt az arány, ez lecsökkent 2,25%-ra 2002-ben. A francia K+F intézményrendszerének igen jelentős részét képezik a kutatási közintézmények. Az 1980-as évek elején az amúgy alacsony nemzeti kutatási kiadások 57,7%-át ezek a szervezetek adták. Az elmúlt húsz év alatt szerepük csökkent a növekvő K+F ráfordítások ellenére, 2002-ben 44,7% körül mozgott ez az érték. Ezalatt a vállalatok részesedése a nemzeti K+F kiadásokban szükségszerűen megnőtt: a kiadásaik mértéke megnégyszereződött, 4 Mrd €-ról majdnem 19 Mrd €-ra nőtt. Viszont emellett a kutatási közintézmények részesedése is nőtt, így a DNRD százalékában még mindig csak 55,3% az arányuk, amely túl alacsony az ideális 66%-hoz képest. 2. FRANCIAORSZÁG HAZAI

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI KIADÁSAI, ARÁNYUK A RÉGIÓK SZINTJÉN ÉS NEMZETKÖZI VISZONYLATBAN A kutatás-fejlesztés fejlettségi szintjének vizsgálatakor vagy nemzetközi összehasonlítás esetén az adott ország területén francia vagy külföldi vállalat vagy kutatóintézmény által finanszírozott K+F tevékenység ráfordításait (DIRD - Dépense intérieure de recherche et développement)3 érdemes figyelembe venni. Az Európai Unió is azt a célt tűzte ki, hogy minden tagállamban 2010-re a DIRD érje el a GDP 3%-át, és a ráfordítások 2/3-át a vállalatok adják. 2.1 Franciaország hazai kutatás-fejlesztési kiadásai Az 1980-as évek elejétől napjainkig Franciaország hazai kutatás-fejlesztési kiadásainak mértéke is sokat fejlődött. A DNRD-vel összehasonlítva közel azonos szinten álltak 2002ben 3 Franciaországban a K+F kiadásokat nemzeti és hazai szinten is számon tartják, míg nemzetközi viszonylatban általában csak a GERD-et

(Gross expenditure on research and development) használják, ami a francia DIRD-nek felel meg. 8 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2. Táblázat: Franciaország hazai K+F kiadásai (DIRD) 1986 DIRD (millió €) 9524 17266 24863 27836 29528 30954 32887 33396 DIRD a GDP %-ban 1,93 2,21 2,37 2,3 2,18 2,19 2,23 2,20 - 4,3 4,3 0,5 3,7 1,2 2,5 -0,2 Közintézmények részesedése 3913 (millió €) 7129 9577 10704 10873 11605 12105 12614 Vállalatok részesedése (millió €) 5611 10138 15286 17131 18655 19348 20782 20782 Közintézmények

részesedése a DIRD %-ban 41,1 41,3 38,5 38,5 36,8 37,5 36,8 37,8 Vállalatok részesedése a DIRD %-ban 58,9 58,7 61,5 61,5 63,2 62,5 63,2 62,2 Éves növekedési ráta (%) 1991 1996 1999 2000 2001 20021 1981 1 becsült értékek Forrás: Projet de loi de finances pour 2004 p. 242 A már említett ’80-as évekbeli kutatás-fejlesztési támogatások miatt a DIRD értéke is évről-évre emelkedett. A legnagyobb változások az első években történtek, ekkor ugrásszerűen megnőttek a hazai K+F ráfordítások: 1991-re 2 és félszeresére nőtt a DIRD, majd 2002-re elérte a 33,4 Mrd €-t. Ez a GDP 2,20%-át teszi ki Ebben az esetben is az tapasztalható, hogy bár a K+F kiadások fokozatosan növekednek, a GDP arányában viszont csökkent a részesedésük a GDP kisebb mértékű emelkedése miatt, pedig 1996-ban már elérte a 2,3%-ot is. Mindez azért fontos, mert az EU célkitűzései szerint 2010-re el kell érnie a 3%-ot, amely ilyen ütemű

növekedés mellett aligha lehetséges. A vállalatok részesedése viszont a DIRD-ben – köszönhetően a betelepült külföldi vállalatoknak a K+F tevékenysége miatt - 2002-re elérte a 62,2%-ot, közel 21 Mrd €-t, amely az EU által megjelölt 66%-os célértékhez közel van, de negatív jel, hogy ez az adat visszaesés az 1999-ben és 2001-ben tapasztalt 63% feletti értékhez képest. A közintézmények részesedése folyamatosan csökken, bár az 1981-es 3,9 Mrd €-ról megnégyszereződött, és 12,6 Mrd €-ra nőtt az értéke 2002-re, az azonban elmondható, hogy a hazai K+F kiadások esetében a vállalatok mindig túlsúlyban voltak a kutatóintézményekhez képest. 9 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2.2 Franciaország hazai K+F ráfordításainak régiók szerinti megoszlása Mint általában minden terület a kutatás-fejlesztési tevékenység regionális megoszlása is a párizsi régió, az Île-de-France dominanciáját mutatja, mind a vállalatok, mind a közkutatások esetében. A rendelkezésre álló 2001 évi adatok jól tükrözik az azóta is fennálló helyzetet. 3. Táblázat: A DIRD régiók szerinti megoszlása 2001-ben4 Vállalati kutatás Közkutatás Millió € A DIRD %ban Millió € A DIRD %ban Île-de-France 9798 47,1 4334 39,6 Midi-Pyrénées 1058 5,1 783 7,1 Rhône-Alpes 2476 11,9 1171 10,7 Languedoc-Roussillon 262 1,3 691 6,3 Provence-Alpes-Côte d’ Azur 1112 5,3 847 7,7 DIRD összesen 20782 109541 1 A közkutatások 12105 M €-s értékéből csak 10954 M €

bontható régiókra. Forrás: Projet de loi de finances pour 2004 p. 240 A hazai K+F ráfordítások majdnem 50%-a az Île-de-France-ról származik. Ráadásul a vállalatok esetében (47,1%) ez sokkal hangsúlyosabban jelenik meg, mint a polgári közkutatásoknál (39,6%). Ugyanis míg az egyetemek és más kutatóintézmények kutatási egységei az ország egész területén megtalálhatóak, addig a vállalatok többsége Párizs körzetében koncentrálódik. Három kiemelkedő régiót érdemes még megemlíteni, de az Île-de-France-hoz képest arányuk igen elenyésző: Rhône-Alpes (11,9% és 10,7%), Provence-Alpes-Côte d’ Azur (5,3% és 7,7%) és Midi-Pyrénées (5,1% és 7,1%). A polgári közkutatások részesedése a DIRD-ből még a Languedoc-Roussillon régióban magasabb (6,3%) a különböző kutatási szervezetek ott felépített kutatóegységei, laboratóriumai miatt. 4 A részletes táblázatot lásd az 1. Mellékletben a 62 oldalon 10

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2.3 Franciaország hazai K+F kiadásai nemzetközi összehasonlításban Bár a tudományos környezet eltérő lehet vagy a pénzügyi paritások miatt nem minden adat mutat pontos értéket, az alábbi mutatók mégis sokat elárulnak a világ országai kutatásfejlesztésének fontosságáról, helyzetéről. Az OECD legfontosabb tagjai, melyek közt ott vannak az Európai Unió legkiemelkedőbb gazdaságai is, fordítják a legtöbb pénzbeli eszközt a kísérleti fejlesztésre és kutatásra. 4. Táblázat: A francia hazai K+F

ráfordítások nemzetközi viszonylatban (milliárd €) 1986 1991 1998 1999 2000 2001 Franciaország 17,3 24,9 28,3 29,5 30,9 32,9 USA 126,6 160,3 231,7 246,0 254,7 259,7 Japán 41,1 66,5 93,9 94,8 94,3 95,5 Németország 24,8 35,3 44,3 48,1 50,7 49,6 Egyesült Királyság 16,2 19,0 24,4 25,7 26,0 27 Olaszország 8,3 12,0 13,3 14,0 n.a n.a Kanada 6,0 8,3 13,4 13,6 15,2 16 Svédország n.a 4,2 n.a 7,8 n.a 9,1 EU-15 n.a 112,2 141,2 147 164 171 Forrás: Projet de loi de finances pour 2004 p. 245, Key Figures 2002 p 15, Statistics in focus (2003-a) p 2 Az 1980-as évekbeli kutatás-fejlesztési ráfordítás növekedés nemzetközi szinten az USA és Japán fejlesztéseinek köszönhetően indult meg. Az 1990-es évek elején egy rövid megtorpanás után a K+F kiadások növelése újra lendületet vett, megint a két ország politikája miatt, és azóta évente fokozatosan emelkednek a ráfordítások. Napjainkra az

OECD országok közt a fent felsorolt országok költenek a legtöbbet a hazai K+F kiadások tekintetében, összesen 88%-át adják az összes tagállam DIRD-jének (az USA 44%-ot, Japán 17%-ot, Németország 8,6%-ot és Franciaország a negyedik köztük 5,3%-kal). Az EU viszonylatában is ez tapasztalható: négy ország (sorban Németország, Franciaország, Egyesült Királyság és Olaszország) adja a 72%-át a 15 tagállam össz hazai K+F ráfordításainak. 11 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az USA dominanciája érthető, hiszen a védelmi, katonai kutatásokra

évente hatalmas pénzösszegeket költ, és költségvetési lehetőségei miatt minden kutatási területet megfelelően támogathat, így majdnem nyolcszorosát fordította 2001-ben (259,7 Mrd €) K+F-re, mint Franciaország. Japán pedig felismerve az elektronikában, informatikában tapasztalható előnyét, támogatja ezeket a területeket, az ilyen profilú vállalatokat, hogy pozícióját megőrizze és újabb eredményeket érjen el, melyek a gazdasági fejlődést is elősegítik. Másik fontos összehasonlítási szempont a hazai kutatás-fejlesztési kiadások aránya a GDP %-ban, mely hasonló eredményt mutat, mint a tényleges kiadások, de az olyan kisebb méretű gazdaságok esetén, mint pl. Svédország meg lehet figyelni, hogy a GDP-hez képest viszont milyen magas arányban költ K+F-re. 5. Táblázat: A DIRD a GDP %-ban nemzetközi viszonylatban 1991 1996 1999 2000 2001 Franciaország 2,37 2,30 2,18 2,19 2,23 USA 2,72 2,54 2,66 2,70 2,82 Japán

2,93 2,83 2,94 2,98 3,09 Németország 2,53 2,26 2,44 2,48 2,49 Egyesült Királyság 2,07 1,92 1,88 1,86 1,9 Olaszország 1,23 1,01 1,04 1,07 n.a Kanada 1,59 1,70 1,80 1,84 1,9 Svédország 2,79 3,67 3,78 3,65 4,27 EU-15 1,94 1,88 1,92 1,95 1,93 Forrás: Projet de loi de finances pour 2004 p. 228, Projet de loi de finances pour 2003 p 211, Statistics in focus (2003-b) p. 2 Az OECD – gazdasági szempontból - legfontosabb országai közt Franciaország a negyedik helyet foglalja el mind a K+F ráfordítások, mind a GDP arányos kiadások tekintetében. Japán kimagasló a 3,09%-os GDP részesedésével, de az USA sem sokkal marad el (2,82%), és Németország itt is Franciaország előtt van 2,49%-kal. Az ország lemaradása ezekhez az államokhoz képest igen jelentős, melyet ilyen növekedési ütem mellett nehéz csökkenteni. Az 1990-es évek eleji határozott visszaesés után ugyanis 12 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus

Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. nagyjából most érik el az 1991-es értéket, Japán már meg is haladta, míg Franciaország még távol áll a ’91-es 2,37%-os ráfordítási aránytól. Svédországhoz hasonlóan több európai ország, mint például Finnország, Svájc a GDPjük igen jelentős részét a kutatás-fejlesztési kiadásokra szánják, amely csak a DIRD GDP arányos részesedésének vizsgálatakor tűnik ki. Ezek azok az országok, melyek az EU 3%os célkitűzését már a ’90-es évek közepén elérték, mert felismerték az ebben a területben rejlő gazdasági, társadalmi

lehetőségeket. 3. A KÖZ- ÉS VÁLLALATI KUTATÁSOK RÁFORDÍTÁSAI, FINANSZÍROZÁSI ÉS HELYZETÜK NEMZETKÖZI FRANCIAORSZÁGBAN SZERKEZETÜK VISZONYLATBAN Egy adott ország kutatás-fejlesztési ráfordításai a közkutatásokból és a vállalatoktól származnak. A kutatásokat közben több forrásból is lehet finanszírozni: vállalatok, az állam által és külföldi forrásból. 3.1 A közkutatások Franciaországban A közkutatásoknak két nagy csoportja van: a polgári és a védelmi közkutatások. Franciaországban a védelmi ráfordítások elenyészők a polgáriakhoz képest, melyek három forrásból származhatnak: kutatószervezetektől5, non-profit kutatóintézetektől és a felsőoktatási intézményektől. 6. Táblázat: A közintézmények hazai K+F ráfordításai (millió €) 2000 2001 20021 Polgári közintézmények összesen, ebből: 10828 11257 11724 Kutatószervezetek 6461 6581 6882 Felsőoktatási intézmények 3928 4220 4376

Non-profit kutatóintézetek 439 456 465 Védelmi kutatások 777 848 890 Közkutatások összesen 11605 12105 12614 1 becsült értékek Forrás: Projet de loi de finances pour 2003 p. 214, Projet de loi de finances pour 2004 p 231, La R&D en France en 2001 p.40 5 A fő kutatószervezetekről részletesebben a 31. oldalon 13 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Franciaországban a közkutatások több mint 90%-a a polgári közintézmények hazai kutatás-fejlesztési ráfordításaiból származik. Ez az arány már évek óta fennáll, bár az utóbbi

években jelentős forrásnövekedés volt tapasztalható a védelmi kutatások esetében is, 2 év alatt 113 M €-val emelkedtek a ráfordítások a támogatások miatt. A polgári közkutatások hazai ráfordításaiból a fő kutatási szervezetek részesednek a leginkább, 2002re várhatóan megközelítette a 7 Mrd €-t is. A felsőoktatási intézmények és a non-profit kutatóhelyek 4376 és 465 M €-s kiadásai összesen nem érik el a kutatószervezetekét, ez mutatja az állami kutatóintézetek túlsúlyát és jelentőségét Franciaországban. A közkutatások finanszírozása négy fő forrásból történhet, melyek közül az állami támogatás a legkiemelkedőbb, a szerződéses és saját források elenyészők ehhez képest. A kutatási állami támogatások két helyről érkezhetnek: a polgári közkutatások és technológiai fejlesztések költségvetéséből (BCRD – Budget civil de recherche et de développement technologique) vagy ezen kívülről, a

Védelmi vagy az Ifjúsági, Oktatási és Kutatási Minisztérium költségvetéséből. 1. Ábra: A közkutatások finanszírozási szerkezete 2001-ben 14 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 5% 14% Kutatási költségvetési támogatás 46% Kutatási költségvetésen kívüli támogatás Szerződéses megállapodás Saját forrás 35% Forrás: La R&D en France en 2001 p. 44 A francia közkutatások finanszírozása 2001-ben 16260 M €-ra tehető, ennek 81%-a származik az államtól, 7405 M € a kutatási költségvetésből, 5670 M € pedig a másik két

Minisztériumtól. A szerződéses megállapodások értéke elérte a 14%-ot, mely 2263 M €-t jelent, a saját források aránya viszont kevés: 5%, ez 922 M €-ra tehető. Ez a 2000 évi adatokhoz képest csak enyhe növekedést mutat: pl. az állami támogatások esetében összesen csak 235 M €-s a növekedés. Az állami szubvenció mértéke főleg a kutatási felszerelések vásárlásának, működtetésének támogatása, a kutatók, mérnökök és egyéb kutatásban alkalmazottak fizetése és a prioritásoknak megfelelően a kutatások támogatása miatt magas, innen látszik, hogy az állam kiemelkedő szerepvállalása hátráltatja a vállalati kutatási kiadások arányos növekedését. A szerződéses megállapodásokat nagyrészt francia vállalatokkal kötik ezek a közintézmények, de az Európai Unió és külföldi vállalatok is megtalálhatók a partnerek közt. 15 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes

szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3.2 A vállalati kutatások Franciaországban A GDP arányos részesedésének csökkenése ellenére a vállalati hazai K+F kiadások már évek óta növekednek, bár a 2002-es évre stagnálással számoltak a szakértők. A fejlődéshez sokban hozzájárul a hat legkiemelkedőbb ágazat, melyek több mint 50%-át adják az össz ráfordításoknak. 7. Táblázat: A vállalati hazai K+F kiadások ágazatok szerinti megoszlása (millió €) 2000 2001 Fő ipari ágazatok 12199 13105 Autóipar 2671 3065,5 Telekommunikáció 2653 2677,6 Gyógyszeripar 2401 2516,7 Repülésügy és űrkutatás 1965 2148,9

Optikai, orvosi műszerek 1320 1339,3 Vegyipar 1189 1286,4 Más ipari ágazatok 5094 4232,5 Szolgáltatási ágazatok 2055 1309,9 Összesen 19348 20782,2 Forrás: Projet de loi de finances pour 2003 p. 218, Projet de loi de finances pour 2004 p 236 A számos ipari ágazat közül már évek óta az autóipar a legjelentősebb, 2001-re a K+F ráfordításai meghaladták a 3 Mrd €-t is. A telekommunikáció is húzóágazattá vált: az elektronika, a mobiltelefonok népszerűsége tovább nő, bár 2001-re csak igen csekély mértékben fejlődött. A repülésügy és űrkutatás mindig a francia kormányok prioritása volt, és mindig támogatták az ilyen irányú fejlesztéseket, ezáltal a vállalatok is felismerték a benne rejlő lehetőségeket, így jelentősen nőttek a ráfordítások ebben a szektorban is, 2001re közel 200 M €-val. A másik három ágazat szintén jelentős növekedést mutat a kutatásfejlesztés terén gazdasági és társadalmi

fontosságuk miatt A szolgáltatások is kiadásnövekedést könyvelhetnek el, köszönhetően a közlekedési és informatikai 16 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. szolgáltatásoknak, mely területek már évek óta nagy fejlesztések alatt állnak Franciaországban. A vállalati kutatások finanszírozásának szerkezete egy teljesen eltérő képet mutat, mint a közkutatásoké, mert itt a legnagyobb hangsúly a saját forráson van, az állami támogatások és a külföldi források mértéke elenyésző ehhez képest. 2. Ábra: A vállalati kutatások

finanszírozási szerkezete 2001-ben 9% 10% Saját forrás Állami támogatás Külföldi forrás 81% Forrás: Projet de loi de finances pour 2004 p. 237 Franciaországban a vállalati kutatások 2001-es finanszírozása körülbelül 16538 M €-ra tehető. A saját források, még a 2000 évi 80%-os részesedési adathoz viszonyítva is, növekedtek: értéke 13,065 Mrd € volt. Az állami támogatások folyamatosan csökkennek A 2150 M €-ra tehető szubvenciókat nagy technológiai programok keretében kapják a vállalatok, melyeknek kb. 70%-át védelmi kutatásra fordítják A külföldi források már évek óta stagnálnak, csak kis részét képezik a finanszírozási szerkezetnek, és általában az űrkutatás, EU-s programok keretében használják fel ezeket a pénzeket. 3.3 A kutatások finanszírozása nemzetközi összehasonlításban A köz- és vállalati kutatások hazai ráfordításainak együttes figyelembevételekor a finanszírozási szerkezet a

vállalati, állami és külföldi forrásokra osztható. Az állami források tartalmazzák egyrészt a költségvetési állami szubvenciókat, másrészt a közintézményektől - általában szerződéses megállapodás formájában - származó bevételeket. 17 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az alábbi összefoglaló táblázat is tükrözi a francia K+F ráfordításoknál a nemzetközi összehasonlításban már tapasztalt eltéréseket: az állami támogatások a nemzetközi élvonalhoz viszonyítva igen magasak, a vállalati források jelentősen elmaradnak a

kívánatos 66%-tól. Bár az ország még így is a negyedik a fejlett országok közt nemcsak gazdasági szempontból, de a K+F kiadások, a finanszírozási szerkezet állapota alapján is. 8. Táblázat: A legfontosabb országok K+F finanszírozásának szerkezete 2001-ben A DIRD %-ában: Vállalati forrás Állami forrás Külföldi forrás Franciaország 53,4 39,4 7,2 USA 68,3 31,7 - Japán 73,0 26,6 0,4 Németország 66,0 31,9 2,1 Egyesült Királyság 46,2 35,8 18,0 Olaszország1 43,9 51,1 5,0 EU-151 56,3 36,3 7,4 1 2000. Évi adatok Forrás: Projet de loi de finances pour 2004 p. 230, Projet de loi de finances pour 2003 p 212, Key Figures 2002 p. 17 Napjainkban Japánban a legmagasabb a vállalati K+F hozzájárulás mértéke, mely jelentősen meghaladja Franciaország 53,4%-os vállalati részesedését, de az USA-hoz képest is kiemelkedő. Az állami források nagysága tekintetében csak Olaszország előzi meg Franciaországot, mely még

az Európai Unió átlagát is rontja. Az Egyesült Királyság forráseloszlása hasonlítható leginkább a franciához, de az oda áramló külföldi tőke kiemelkedik az összes országhoz viszonyítva, főleg hogy az USA-ban nem is jelenik meg számottevő külföldi kutatási befektetés. Az utóbbi években a szabadkereskedelem terjedésével, a vállalategyesülések miatt egyre nagyobb a kutatás-fejlesztési célú pénzek nemzetközi áramlása. Franciaországban is magas a külföldi K+F befektetések aránya és ez a jövőben csak növekedni fog. A DIRD százalékában a 7,2%-os érték 2,37 Mrd €-s forrást jelent, eközben külföldre 3,05 Mrd € értékben finanszíroztak kutatás-fejlesztést a franciák 2001-ben. 18 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az

elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4. A KUTATÓK ÉS FEJLESZTŐK LÉTSZÁMA FRANCIAORSZÁGBAN ÉS NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN Franciaország - felismerve a kutatás-fejlesztés jelentőségét - már évek óta politikai prioritásként kezeli a kutatók helyzetét, a kutatók létszámának növelését és a fiatal kutatók elhelyezkedésének támogatást. 1999-ről 2000-re így 3,7%-kel nőtt az összes kutatók és fejlesztők száma, bár 2001-re csak 2,2%-kal, de azért nominálisan jelentős mértékben. 9. Táblázat: A kutatók és fejlesztők megoszlása a polgári köz- és vállalati kutatásban 1999 2000 2001 Vállalati kutatók 75390 81012 88479 Közintézmények kutatói 82446 87709 88893 171564 177688 185486 Közintézmények összes K+F-ben dolgozója 136397 141684 144279 Összes

kutató 157836 168721 177372 Összes K+F-ben dolgozó 307950 319372 329747 Vállalatok dolgozója összes K+F-ben Forrás: Projet de loi de finances pour 2003 p. 228, La R&D en France en 2001 p 51 A közintézmények három fő típusa, a fő kutatási szervezetek, a felsőoktatási intézmények és a non-profit kutatóintézetek kutatóinak a nagy állami támogatásnak köszönhetően sokkal nagyobb volt a száma évek óta, mint a vállalati kutatóké, viszont a 2001-es évre arányuk nem növekedett olyan mértékben, mint a vállalatokban, így valószínűsíthető, hogy 2002-ben az utóbbiban több kutató dolgozott. Bár eddig is az összes dolgozók (kutatók, mérnökök) tekintetében a vállalatok kb. 40 ezerrel több alkalmazottat foglalkoztattak. 2001-ben az összes kutatóból kb. 6600 külföldről érkezett, nagy részük az Európai Unióból vagy más európai országból. A nők aránya a kutatásban a férfiakhoz képest kb 30:70%-ban oszlik meg.

Ráadásul a női kutatók többsége fiatal kutató, akiknek a száma a támogatásoknak köszönhetően nagyon megnőtt: 2 idősebbre 3 fiatal kutató jut. 10. Táblázat: A legfontosabb országok kutatói létszáma 1999-ben 19 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Összlétszám 1000 főre jutó kutatók aránya Franciaország 157836 6,20 USA 1219407 8,08 Japán 658910 9,26 Németország 255260 6,45 Egyesült Királyság 164040 5,49 EU-15 919796 5,40 Forrás: Key Figures 2002 p.35, 36 A szokásos nemzetközi összehasonlításban Franciaország az

ötödik helyet foglalja el a kutatói létszámot tekintve. Viszont érdemes megfigyelni az 1000 lakosra jutó kutatói arányt, mely szerint Japánban a legmagasabb a kutatók száma a népességen belül. Az USA kiemelkedik 1219407 fős kutatói gárdájával, de az arányokban elmarad. Az EU tagállamok egyenként jelentősen kevesebb egy főre jutó kutatóval rendelkeznek: Németország a legkiemelkedőbb közülük, melyet Franciaország követ 6,2 %-os arányával. 5. A BEJEGYZETT SZABADALMAK ÉS A TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓK SZÁMA FRANCIAORSZÁGBAN ÉS NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN Egy adott ország kutatás-fejlesztésének jellemzéséhez nemcsak az input indikátorok (pl. a ráfordítások) nyújtanak segítséget, hanem az output indikátorok is, melyek a K+F tevékenység eredményességét is mutatják. Ezek lehetnek a bejegyzett szabadalmak és a tudományos publikációk is, melyek száma az utóbbi években – a kutatás-fejlesztés fontosságának

megnövekedésével – jelentősen megemelkedett. 11. Táblázat: A bejegyzett szabadalmak száma 2002-ben Franciaország 3793 USA 11845 Japán 8249 20 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Németország 11255 Egyesült Királyság 2134 Svájc 1722 Összesen 47384 Forrás: European Patent Office A 2002-es évben a 47384 összesen bejegyzett szabadalom negyede az USA-ból származott. Németország nem sokkal marad el tőle, és ha az Európai Unió viszonylatában nézzük, az EU tagállamok a felét adják az összes bejegyzésnek. Franciaország ebben a

vizsgálatban is a negyedik: Japán áll még előtte és az Egyesült Királyság és Svájc követi, de mind jelentősen elmaradva a két vezető országtól, viszont a világ többi országához képest mégis kiemelkedő a helyzetük. 12. Táblázat: A tudományos publikációk száma / millió lakos 2001-ben Franciaország 779 USA 926 Japán 648 Németország 780 Egyesült Királyság 1152 Svédország 1657 EU-15 818 Forrás: Key Figures 2002 p.47 Az USA dominanciája tűnik ki a tudományos publikációk tekintetében az EU-hoz viszonyítva, viszont több EU tagállam is kiemelkedő eredményeket ér el, csak a többi elmaradó ország rontja az átlagot. Svédország a magas GDP arányos K+F kiadásai mellett a tudományos publikációk terén is vezető pozícióban van köszönhetően a nemzetközi publikációinak. Az Egyesült Királyság is meglepően jól szerepel, Franciaország és Németország egy szinten állnak, de kissé elmaradva köszönhetően a

kiterjedt belső kutatási rendszernek, így az információáramlás inkább egymás közt valósul meg, nem pedig nemzetközi szinten. 21 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 5. KÖVETKEZTETÉSEK Franciaország, a világ egyik vezető gazdasági nagyhatalmaként, a kutatás- és technológiafejlesztés terén is kiemelkedő szerepet tölt be. Az USA, Japán és Németország után itt fordítják a legjelentősebb pénzügyi eszközöket a kutatásokra. Viszont – ahogy az elemzésből is látszik - a K+F szerkezete igen eltér az őt megelőző három országétól, ezért

nem valószínű, hogy rövid időn belül elérhet arra a szintre. Az állami támogatások mértéke nagyon magas, a fejlődés ezek hatására következik be. Valószínű, hogy a vállalatok kutatási tevékenységének vagy a kutatásban való részvételük, együttműködésük ösztönzésével nagyobb eredményeket érnének el. Ráadásul a 21 század elején a gazdasági recesszió sem teszi lehetővé a túlzott állami támogatásokat egy-egy területen, ezért az állam szerepe most visszaszorul, de kérdéses, hogy ezután a francia kutatás-fejlesztés képes lesz-e elérni a kormány és az Európai Unió által kitűzött célokat. 22 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások

nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. II. FRANCIAORSZÁG KUTATÁS-FEJLESZTÉSI POLITIKÁJÁNAK INTÉZMÉNYRENDSZERE A francia kutatás-fejlesztés intézményrendszere nagyon kiterjedt. A terület fontosságát mutatja, hogy az Ifjúsági, Oktatási és Kutatási Minisztérium mellé létrehoztak egy Delegált Minisztériumot is, mely kizárólag a kutatás-fejlesztési kérdésekkel foglalkozik. Viszont a K+F prioritások meghatározásakor különböző tanácsadó szervek is közreműködnek, így biztosítható a társadalmi részvétel is a kormány politikájában. A közel 40 kutatóintézmény pedig magát a kutatást képviseli, súlyuk igen meghatározó az állami támogatásnak köszönhetően.6 1. A FRANCIA K+F INTÉZMÉNYRENDSZER KORMÁNYZATI SZINTEN7 A 2002 májusában tartott parlamenti választásokat követően megalakult, Jean-Pierre Raffarin miniszterelnök által vezetett új

francia kormányban a kutatás-fejlesztési politikával az Ifjúsági, Oktatási és Kutatási Minisztérium (Ministère de la Jeunesse, de l'Education nationale et de la Recherche) foglalkozik, melynek vezetését Luc Ferry miniszter látja el. A kutatás-fejlesztésért a Jospin-kormány idején először a Közoktatási, Kutatási és Technológiai Minisztérium felelt, majd az 1999-es kormányátalakítás után önálló kutatási tárca alakult, melyet tavaly a kormányváltás után újra összevontak más minisztériumokkal. Ennek ellenére megőrizte önállóságát, hiszen a kutatások és új technológiák irányítására létrehozták a Delegált Kutatási és Technológiai Minisztériumot (Ministère délégué à la Recherche et aux Nouvelles Technologies), melyet a fő Minisztérium mellett működő, a gyakorlatban a kutatásért és fejlesztésért ténylegesen felelős tárcaként tartanak számon. A Delegált Kutatási és Technológiai Minisztérium

(továbbiakban: kutatási tárca) élére 2002. Június 17-én Claudie Haigneré orvos-asztronautát, az első francia űrhajósnőt nevezték ki kiemelkedő szakmai tevékenysége miatt. A K+F terület felelős vezetőjeként munkáját két nagy igazgatóság (államtitkárság) és két kisebb főosztály segíti: 6 A fejezet a http://www.recherchegouvfr/ministerehtm, a http://wwwrecherchegouvfr/conseil/indexhtm, a http://www.recherchegouvfr/comite/indexhtm és a Projet de loi de finances pour 2004 alapján készült 7 A szervezeti felépítést bemutató diagramot lásd a 2. Melléletben a 64 oldalon 23 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő

hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. - a Kutatási Igazgatóság (Direction de la Recherche), - a Technológiai Igazgatóság (Direction de la Technologie), - a Tudományos, Technológiai és Pedagógiai Főosztály (Mission scientifique, technique et pédagogique), - és a Kommunikációs Főosztály (Département de la communication). 1.1 A Kutatási Igazgatóság Az államtitkárság élére nem közvetlenül a kormány megalakulása után, hanem 2002. December 11-én Elisabeth Giacobino fizikust nevezték ki, Ketty Schwartzot váltva fel hivatalában, akinek életkora elérte a poszt betöltésének felső korhatárát. Az Országos Tudományos Kutatóközpont (CNRS – Centre National de la Recherche Scientifique) kutatási igazgatóját tudományos életmunkájának, az alapkutatásban elért eredményeinek és ezeknek az alkalmazott kutatásban való felhasználásának köszönhetően jelölték. A Kutatási Igazgatóság

felel az általános kutatás- és tudománypolitika kialakításáért és megvalósításáért, mely egyben sok részfeladat ellátását is jelenti. Az államtitkárság hatáskörébe tartozó feladatokkal, problémákkal így öt kisebb szervezeti egység foglalkozik, mindegyik a saját meghatározott területén. Az első szervezeti egységbe öt tudományos szektor (Secteurs Scientifiques) tartozik, melyek a tudomány különböző területeit ölelik fel, élükön igazgatóhelyettesek állnak, kiknek munkáját megbízottak és tanácsadók segítik: - Matematika, információs és kommunikációs tudományok és technológiák (Mathématiques, sciences et technologies de l’information et de la communication) - Fizika, kémia, mérnöki tudományok (Physique, chimie, sciences pour l’ingénieur) - A Földdel, a világegyetemmel és a környezettel foglalkozó tudományok (Sciences de la terre, de l’univers et de l’environnement) - Élettudományok és orvosi

kutatás (Sciences de la vie et recherche médicale) - Társadalomtudományok (Sciences humaines et sociales). Két aligazgatóságot állítottak fel az egyetemi és a szervezeti kutatás koordinálására. Az Egyetemi Kutatási Aligazgatóság (Sous-direction de la recherche universitaire) felel a kutatóeszközök megfelelő szétosztásáért a felsőoktatási intézmények közt. Itt felügyelik a nemzeti kutató- és doktori képzést is. A Kutatóhelyek és a Kutatáspolitikai Koordináció Aligazgatósága (Sous-direction des organismes de recherche et de la coordination de la politique de la recherche) felügyeli a 24 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való

megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. hatáskörébe tartozó kutatási szervezeteket, foglalkozik a polgári közkutatások és technológiai fejlesztések költségvetésében (BCRD – Budget civil de recherche et de développement technologique) megjelenő, a hatáskörébe tartozó kutatási szervezetekre vonatkozó intézkedésekkel és kezeli a tudományos alkalmazottakkal kapcsolatban felmerülő kérdéseket. Az éves kutatási és technológiai helyzetelemzés készítésének koordinálása és különböző törvényhozási szövegek megfogalmazása is itt történik. A kevésbé nagyszabású kérdések kezelésére két kisebb osztályt hoztak létre. A Kultúra, Technikai és Tudományos Információ és Múzeumi Osztály (Mission de la culture et de l’information scientifiques et techniques et des musées) a tudományos és technikai kultúra alakításával és alkalmazásával foglalkozik, felügyeli az ilyen

kompetenciákkal rendelkező múzeumokat és intézményeket. Törekednie kell ráadásul a közvélemény érdeklődésének felkeltésére a tudományok és a technológia iránt, például a Tudomány Ünnepe (Fête de la Science) című rendezvény megszervezésével. Az Egyenlőség a Kutatásban és a Felsőoktatásban Osztály (Mission pour la parité dans la recherche et l’enseignement supérieur) főleg a nők helyzetét, esélyegyenlőségét vizsgálja a kutatásban, felsőoktatásban és lépéseket tesz a tapasztalt egyenlőtlenségek megszűntetésére (pl. a friss diplomás nők elhelyezkedését segíti a kutatási szférában) 1.2 A Technológiai Igazgatóság A kutatási tárca másik nagy államtitkárságának, a Technológiai Igazgatóságnak élén is változás történt, csak jóval később, majdnem egy évvel a választások után. A Miniszterek Tanácsa 2003. Május 7-én nevezte ki Jean-Jacques Gagnepain fizikust, a CNRS korábbi ipari főigazgatóját a

tudomány, technológia és innováció terén szerzett ismeretei, szakmai karrierje miatt, ezzel átvéve a nyugdíjba vonult Alain Costes munkáját. Az államtitkárság fő feladata a nemzeti technológia- és innovációs fejlesztési politika alakítása és végrehajtásának felügyelete. A szerteágazó feladatok, a tárca prioritásai miatt hat szervezeti egységet (négy főosztályt és két aligazgatóságot) és Kutatási és Technológiai Regionális Delegációkat (DRRT - Délégations Régionales à la Recherche et à la Technologie) hoztak létre. Az Űrkutatási és Repülésügyi Főosztály (Département espace, aéronautique)– stratégiai szempontból- Franciaország egyik legfontosabb politikai és költségvetési prioritását kezeli. Ezen a területen nagyon jelentős nemzetközi eredményeket érnek el, melyek az országot a legnagyobb európai űrnagyhatalmak közé emeli. A feladatai közé 25 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az

elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. tartozik olyan űrprogramok kidolgozása, melyek egyrészt a társadalmi szükségletekre adnak választ (pl. környezeti, mezőgazdasági kérdések), másrészt az űrkutatás napjainkra jelentőssé vált védelmi, telekommunikációs vagy csillagászati területeivel foglalkoznak. A repülésügy terén olyan alap- és alkalmazott kutatásokat támogat, melyek a 21. század kihívásaira adnak választ, mint például a fokozott utas- és repülésbiztonság vagy szuperszonikus repülőgépek fejlesztése. A Bio-tervezési Főosztály (Département Bio-ingénierie) egészségügyi és

táplálkozási kérdésekkel foglalkozik. Olyan kutatásokat támogat (pl a biotechnológia terén), melyek eredményei a gyógyászatban és diagnosztikában alkalmazhatóak, de programokat indít az élelmiszerbiztonság javítására, a 21. század táplálkozási szokásainak megváltoztatására is Az Információs és Kommunikációs Technológiák Főosztálya (Département Technologies de l’Information et de la Communication) informatikai, kommunikációs programokat indít és felügyeli is azokat, támogatja a részvételt EU-s pályázatokban is. Sőt támogatja a technológiai alapkutatást olyan területeken, mint például a mikro- és nanotechnológiák. Az Energia, Közlekedés, Környezet és Természeti Erőforrások Főosztály (Département Énergie, Transports, Environnement, Ressources Naturelles) fő feladatai napjaink legfontosabb társadalmi, gazdasági kérdései, a fenntartható fejlődés problémája körül csoportosulnak. A francia

kormány az egyre nagyobb problémát jelentő kimerülő energiaforrások miatt az atomenergia jövőbeni használatára helyezte a hangsúlyt. A főosztály így olyan kutatóprogramokat, pályázatokat hirdet, melyek az ezzel kapcsolatban felmerült kérdésekre, problémákra keresik a választ. A francia közlekedési ipar fellendítése érdekében programot indít a földi közlekedés innovációs fejlesztésére a környezetvédelem figyelembevételével. A természeti erőforrások kimerülése, a környezetszennyezés nagy problémát jelent a társadalomra, a gazdaságra nézve, ezért muszáj megoldást találni ezekre a kérdésekre is. Ennek keretében a főosztály saját maga is kutatóprogramokat hirdet és összefogja az önálló szervezetek által indított kutatásokat is. A Nevelési Technológiák és Információs és Kommunikációs Technológiák Aligazgatósága (Sous-direction des Technologies Educatives, des Technologies de l'Information et de la

Communication) az információs és kommunikációs technológiák fejlesztését tűzte ki célul az oktatásban egy hasonló nevű program keretében (TICE Technologies de l'Information et de la Communication pour l'Enseignement scolaire et l'enseignement supérieur). Célja, hogy minden tanuló rendelkezzen Internet hozzáféréssel a tanintézményben, így elősegítve az alkalmazkodásukat a 21. század kihívásaihoz, az 26 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. élethosszig tartó tanuláshoz. Ennek eléréséhez a hátrányos helyzetben lévő régiók

támogatást kapnak, sőt a rendszer kiépítésére kiírt pályázatoknak köszönhetően a vállalatok gazdasági aktivitása, a versenyhelyzet is nő. Az Innovációs és Technológiafejlesztési Aligazgatóság (Sous-Direction de l’ Innovation et du Développement Technologique) a társadalmi szükségletekre választ adó technológiai kutatási hálózatok fejlesztését támogatja, ösztönzi a kutatók általi vállalatalapításokat (kis és középvállalkozásokat is), felügyeli az innovációs törvény végrehajtását és elősegíti a francia tudományos és technológiai politika terjesztését az Európai Unióban. A Technológiai Igazgatóság hatáskörébe tartozó Kutatási és Technológiai Regionális Delegációk az Ipari, Kutatási és Környezeti Regionális Igazgatóságok (DRIRE – Directeurs Régionaux de l’ Industrie, de la Recherche et de l’ Environnement) mellett működnek és a régió prefektusának felügyelete alá tartoznak. A kiküldetés

alatt a következő feladatokat kell ellátniuk: információt adnak a kutatási tárca politikájáról és programjairól, a Minisztériumot értesítik a regionális kutatás-fejlesztési akciókról, javaslatokat dolgoznak ki a decentralizált K+F politika kialakítására, törekednek a tudományos kultúra, a technológiai transzfer regionális terjesztésére és koordinálják a kutatási tárca felügyelete alá tartozó regionális közintézmények, szervezetek tevékenységét. 1.3 Tudományos, Technológiai és Pedagógiai Főosztály A főosztály egy önálló koordinációs egységként jött létre, és önmagában képviseli, teljes súlyával az egész tudományos szektort. Az itt dolgozók egyrészt a különböző tudományterületeket felölelő 10 Technológiai és Pedagógiai Osztályon (DSPT Départements Scientifiques Pédagogiques et Techniques), másrészt szakértői csoportokon belül szakértői és értékelési feladatokat látnak el a

kutatási tárca, illetve a fő minisztérium felsőoktatási részlegének megbízásából. 1.4 Kommunikációs Főosztály A főosztály látja el a kutatási tárca információs és kommunikációs feladatait az intézmények és a nagyközönség felé. Alain Thyreau vezetése alatt öt osztály foglalkozik a különböző kommunikációs feladatokkal. 27 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A Tervezési, Kommunikációs kampány és Rendezvények Osztály (Planification, Campagnes de Communication et Manifestations) a tárca PR-jével, rendezvények, viták,

találkozók szervezésével és a miniszter asszony programjának publikálásával foglalkozik. A Publikációs Osztály (Publications) a Minisztérium által kiadott publikációk minőségéért, a nagyközönség felé történő továbbításukért felel. A Sajtó Osztály (Presse) tartja a kapcsolatot a média különböző képviselőivel, fogadja az információkéréseket, az interjúra való felkéréseket és felügyel ezek teljesítésére. Az Internet, Multimédia Osztály (Internet, Multimédia) a tárca által kiadott dokumentumok vagy szóbeli anyagok internetes megjelenéséért és a honlap szerkesztéséért, megújításáért felel. A Dokumentációs Központ (Centre de Documentation) a kutatás-fejlesztés témakörben megjelenő anyagokat gyűjti össze és archiválja azokat a tárca dokumentumaival együtt. 2. A DELEGÁLT KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI MINISZTÉRIUM MELLETT MŰKÖDŐ BIZOTTSÁGOK, TANÁCSADÓ SZERVEK A kutatási tárca tevékenységének

felügyeletére, a kutatás-fejlesztési politika kialakításának segítésére és jóváhagyására és a különböző szervezeti egységek munkájának segítésére számos testület jött létre, melyek tagjai a K+F-ben érdekelt vezető politikusok, a gazdasági és tudományos élet szereplői. A legfontosabb tanácsadó szervek alább kerülnek bemutatásra. 2.1 Kutatási és Technológiai Főtanács (CSRT – Conseil Supérieur de la Recherche et de la Technologie) A kutatási és technológiai kérdésekért felelős minisztériumnak az aktuális tudományos és technológiai politika irányvonalainak meghatározásakor kell kikérnie a mellé rendelt Főtanács véleményét. Ennek keretében a K+F politika eredményeiről, változásairól évente nyilvános jelentést készít, melyet a kutatási és technológiafejlesztési tevékenységekről készülő miniszteri jelentéshez csatolnak. A kutatási miniszternek az alábbi konkrét kérdésekben kell konzultálnia a

Kutatási és Technológiai Főtanáccsal: - a polgári közkutatások és technológiai fejlesztések költségvetési arányainak kialakítása, 28 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. - a kutatási miniszter kutatási és technológiafejlesztési tevékenységekről szóló éves jelentésének véglegesítése a parlamenti bemutatás előtt, - a Nemzeti Terv K+F részeinek készítése, - a tudományos és technológiai konjunktúra elemzése és perspektíváinak értékelése, - tudományos és technológiai célú közintézmények létrehozása, - a

kutatás-fejlesztés intézményi és szervezeti reformja, - nagy tudományos berendezések éves beszerzése, - a minisztérium pénzügyi alapjainak felhasználása - és a K+F terület aktualitásai. A Főtanács évente legalább négyszer ülésezik a miniszter elnökletével, akinek a feladata a napirend meghatározása. A mostani kormányzati ciklus alatt azonban eltértek a megszokásoktól, mert a Főtanács elnöki feladatait Luc Ferry ifjúsági, oktatási és kutatási miniszter látja el, nem pedig Claudie Haigneré. A testület két, egyenként 20 fős kollégiumból áll: 20 fő a tudományos kutatás és innováció területéről és 20 fő a régiók, a gazdasági élet és a szakszervezetek részéről. A tagok mandátuma 2 évre szól, mely egyszer megújítható. 2.2 Tárcaközi Bizottság az Információs Társadalomért (CISI - Conseil Interministériel pour la Société de l’ Information) Jean-Pierre Raffarin miniszterelnök 2003. Július

10-én hívta össze először a kormány megalakulása óta ezt a bizottságot, melynek működése már három éve szünetelt. Mint ahogy a nevében is szerepel, a Tárcaközi Bizottság több minisztérium vezetőjét tömöríti, akik állást foglaltak az információs társadalom fejlesztése mellett. A célok elérésére még az év vége előtt elkezdődik egy kommunikációs kampány, mely az Internet előnyeire hívja majd fel a figyelmet, és az Internet-használat elterjesztését célozza. A bizottsági ülésen a következő feladatokat határozták meg: - a bizalom megteremtése a családokban az Internet felé, - a gyerekek védelme a káros információktól, - az iskolák és ifjúsági szervezetek Internet-hozzáférésének bővítése, - a kultúra terjesztésére a culture.fr honlap megalapítása, - az emberek egészségügyi tájékoztatására, információadásra az e-egészség (e-santé) létrehozása, - a távmunka fejlesztése szintén az Internet

segítségével, 29 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. - az elektronikus adóbevallás-készítés bevezetése, - az Internetes oktatás terjesztése - és az elektronikus befizetések bevezetése, stb. 2.3 Internet Konzultációs Tanács (CCI - Conseil Consultatif de l’Internet) A Tárcaközi Bizottság az Információs Társadalomért júliusi ülésén létrejött Tanács a kutatási tárca mellett működik és segíti a kormány munkáját az Internettel kapcsolatban felmerülő kérdésekben. Tartja a kapcsolatot a különböző felhasználókkal, akik közt a

párbeszéd megteremtésére törekszik. Egy most készülő rendelet szabályozza majd a működését és határozza meg a konkrét feladatait. 2.4 Ember- és Társadalomtudományok Országos Koordinációs Tanácsa (Conseil National de coordination des Sciences de l’ Homme et de la Société) A 2001. Március 12-én létrehozott Tanács az emberi és társadalomtudományok területen javaslatot tesz a kutatási tárcának a stratégiai kérdések és a kutatási akciók meghatározásakor, segíti a közintézmények kutatási tevékenységének felügyeletét és a felmerülő problémák megoldásában véleményt mond. Az emberi és társadalomtudományok fejlődéséről, a problémákról pedig éves beszámolót készít a kutatási tárcának. A testületnek 36 tagja van: 26 tag a tudományos élet szereplői közül kerül ki és 10 tag a kutatóintézetek részéről. Évente kétszer üléseznek, a napirendet az elnök, a kutatási tárca vezetője határozza

meg. 2.5 Kultúra, Technikai és Tudományos Információ és Múzeumi Tudományos Tanács (CSCIST - Conseil Scientifique de la Culture et de l’ Information Scientifiques et Techniques et des Musées) A Kultúra, Technikai és Tudományos Információ és Múzeumi Osztály mellé felállított testület a tárca által a tudományok népszerűsítésére indított akcióprogramok véleményezésével, tökéletesítésével foglalkozik és javaslatot tesz a jövőbeni prioritások kialakítására, melyek a különböző csatornák (pl. múzeumok, informatikai eszközök) segítségével a tudományokat, a kultúrát terjesztik. 30 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a

forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2.6 Biológiai Erőforrások Konzultációs Bizottsága (CCRB – Comité Consultatif des ressources biologiques) A Konzultációs Tanácsot 2001. Február 22-én állította fel az akkori kutatási miniszter, tagjai a kutatási tárca dolgozói, de más minisztériumok, francia kutatóintézetek is képviseltetik benne magukat. A testületnek a következő feladatokat kell ellátnia: - Biológiai Erőforrások Központok CRB – Centres des ressources biologiques) akkreditálása, melyekből létrejön a Biológiai Erőforrások Központok Országos Hálózata (Réseau National des CRB), - a CRB-k finanszírozására kiírt pályázatok ellenőrzése, figyelemmel kísérése, - a minőség és hatékonyság terjesztése az akciók közben - és a szabályozással, etikával kapcsolatos észrevételek felterjesztése a tárcának. 2.7 Élettudományok Koordinációs

Bizottsága (CCSV - Comité de Coordination des Sciences du Vivant) A 2001. április 12- én megújított Bizottság az akkori kutatási miniszter fő prioritásával foglalkozott, ma már nem ez az első számú feladat a tárcánál, de még mindig nagyon fontos szerepe van. A különböző kutatási szervek tevékenységét, a minisztérium programjait ellenőrzi az élettudományok területén, mely nagyon fontos az egészség, az életminőség miatt. A testületnek 20 tagja van: 11 a tudományos élet szereplői közül, 1 az Egyetemi Elnökök Konferenciája részéről és a kutatóintézetek részéről 9 kinevezett tag és 9 helyettes tag. 2.8 Információs és kommunikációs technológiák és tudományok Koordinációs Bizottsága (CCSTIC - Comité de Coordination des sciences et technologies de l'information et de la communication) A francia kormány felismerte, hogy az információs és kommunikációs technológiák és tudományok (STIC - sciences et technologies

de l'information et de la communication) egy 31 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. új infrastruktúrát jelentenek a 21. században, ezért erre nagy hangsúlyt kell fektetni a K+F politikában. A Koordinációs Bizottság az erre irányuló programokat véleményezi, ellenőrzi és az ezen a területen kutató szervezetek munkáját is felügyeli. A tagjai szintén a tudományos élet képviselői közül kerülnek ki, mandátumuk két évre szól, de az állandó létszámuk nincs meghatározva. 3. A FRANCIA KÖZKUTATÁSOK INTÉZMÉNYRENDSZERE Franciaország

kutatás-fejlesztési intézményrendszerének kormányzati szintje alatt található a közkutatások szintje, mely intézmények sokaságát és az azokban kutatómunkát folytató kutatói közösséget foglalja magában. A közkutatások intézményrendszere alapvetően bipoláris jellegű: az egyik fő csoport a tudományos és technológiai profilú közintézményeket (EPST – établissements publics à caractère scientifique et technologique) és az ipari és kereskedelmi profilú közintézményeket (EPIC établissements publics à caractère industriel et commercial) tartalmazza, a másik fő csoportba a felsőoktatási intézmények tartoznak, melyek tudományos, kulturális és szakmai profilú közintézményeknek (EPCSCP - établissements publics à caractère scientifique, culturel et professionel) is tekinthetők. A legtöbb kutatási közintézmény ebbe a két csoportba sorolható, de van még három kisebb egység is: az alapítványok, az

adminisztrációs profilú közintézmények (EPA - établissements publics à caractère administratif) és a közcélú csoportosulások (GIP – groupements d’ intérêt public). A fent említett szervezetek mind a kutatási tárca felügyelete alá tartoznak, de a többségüket más minisztériumokkal együttműködve ellenőrzik. 3.1 A tudományos és technológiai profilú közintézmények Ebbe a kategóriába kilenc kutatóintézmény tartozik, amelyek felügyeletét a Delegált Minisztérium Kutatási Igazgatósága látja el, és melyek személyi állománya közalkalmazottakból áll. 3.11 Országos Tudományos Központ (CNRS – Centre National de la Recherche Scientifique) 32 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár

dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Kiemelt jelentőségű a tudományos és technológiai profilú közintézmények közül az 1939-ben alapított Országos Tudományos Központ, mely kizárólag a Delegált Kutatási és Technológiai Minisztérium irányítása alatt áll. Az intézmény fő feladatai: - minden olyan kutatás támogatása, végrehajtása és értékelése, mely az ország tudományos, gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődését elősegíti, - a kutatási eredmények használatának terjesztése - és a tudományos konjunktúra nemzeti és nemzetközi elemzésében való részvétel. A CNRS minden fontos tudományos területen jelen van köszönhetően a nyolc osztályának és két intézetének: 1. Matematikai és Fizikai Tudományok Osztálya (Sciences physiques et mathématiques) 2. Nukleáris és

Részecskefizikai Osztály (Physique nucléaire et corpusculaire) és az Országos Nukleáris és Részecskefizikai Intézet (Institut national de physique nucléaire et de physique des particules) 3. Mérnöki Tudományok Osztálya (Sciences pour l’ingénieur) 4. Kémiai Tudományok Osztálya (Sciences chimiques) 5. Univerzum-tudományi Osztály (Sciences de l’Univers) és az Országos Univerzumtudományi Intézet (Institut national des sciences de l’Univers) 6. Élettudományi Osztály (Sciences de la vie) 7. Ember- és Társadalomtudományi Osztály (Sciences de l’homme et de la société) 8. Informatikai és Kommunikációs Tudományi Osztály (Sciences et technologies de l’information et de la communication) A kutatóközpont jelentőségét mutatja, hogy 2003-ban 1265 kutatóegységet támogatott, amelyből 138 volt önálló egység, 1127 pedig közös vagy társult egység (itt leggyakrabban a felsőoktatási intézmények laboratóriumai voltak a partnerei). A

francia államtól 2,221 Mrd € szubvenciót kapott, emellett még 322 M € saját forrással is rendelkezett. A személy állománya 26457 fő, melyből 11652 kutatói posztot töltött be. 3.12 Országos Egészségügyi és Orvostudományi Kutatóintézet (INSERM - Institut national de la santé et de la recherche médicale) Egy másik igen jelentős közintézmény az 1964-ben alapított Országos Egészségügyi és Orvostudományi Kutatóintézet, mely a kutatási és az egészségügyi tárcák kettős 33 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. felügyelete alatt áll.

Az intézmény fő kutatási területei a fiziológiai, kórélettani, biogyógyászati, közegészségügyi és gyógyszerkutatások, fő feladatai: - a különböző kutatások összehangolása, így hozzájárulva az emberek egészségének javulásához, - a tudástranszfer támogatása az egészségügy terén - és a nemzetközi együttműködés megteremtése ezen a területen. A 445 M€ támogatásban részesülő 359 kutatási egységben mintegy 5000 munkatárs (2200 kutató és 2800 mérnök) dolgozott 2003-ban. 3.13 Országos Mezőgazdasági Kutatóintézet (INRA - Institut national de la recherche agronomique) Az 1946-ban alapított, de csak 1984 óta EPST-csoporttag Országos Mezőgazdasági Kutatóintézet a kutatási és agrártárca felügyelete alá tartozik. A fő tevékenységi területei a mezőgazdasági kutatások, illetve azzal összefüggésben a növényi és állati biotechnológia, növényi és állati eredetű termékek, élelmiszerbiztonság,

humán táplálkozás, környezeti kutatások és fenntartható fejlődés. Fő feladatai a következők: - tudományos kutatások szervezése és végrehajtása a saját területén, - az eredmények közzététele, - a nemzeti mezőgazdasági politika kialakításakor segítségnyújtás a kompetenciájába tartozó területeken - és nemzetközi programok szervezése szakértők meghívásával. A kutatói munkát 2003-ban 257 kutatási és 77 kísérleti egységben végezte 1846 kutató és 6742 mérnök. Az 539 M €-s költségvetése nagyrészt állami támogatás, de 19%-a saját forrásból származik. 3.14 Egyéb tudományos és technológiai profilú közintézmények Az EPST-csoport többi hat tagja kevésbé jelentős mind a kutatói tevékenysége, mind a költségvetése szempontjából. Ezek a következők: - Országos Erdészeti, Vízügyi, Agrármérnöki és Mezőgazdasági Gépészeti Központ (CEMAGREF - Centre national du machinisme agricole, du génie

rural, des eaux et des forêts) - Kutatóintézet a Fejlődésért (IRD - Institut de recherche pour le développement) 34 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. - Országos Informatikai és Automatizálási Kutatóintézet (INRIA - Institut national de recherche en informatique et en automatique) - Országos Közlekedési és Közlekedésbiztonsági Kutatóintézet (INRETS - Institut national de recherche sur les transports et leur sécurité) - Országos Demográfiai Tanulmányközpont (INED – Institut national d’ études démographiques) - Hidak és Utak Központi

Laboratóriuma (LCPC – Laboratoire central des ponts et chaussées) 3.2 Az ipari és kereskedelmi profilú közintézmények Ebbe a kategóriába 16 ipari és kereskedelmi profilú közintézmény tartozik, melyek a kutatási tárca Technológiai Igazgatóságának felügyelete alatt állnak, és melyek személyi állománya nem közalkalmazottakból tevődik össze, hanem a magánjog rendelkezései vonatkoznak rájuk. 3.21 Országos Kutatás-fejlesztési Ügynökség (ANVAR - Agence nationale de valorisation de la recherche) Az 1979-ben létrehozott intézmény felügyeletét a Gazdasági, Pénzügyi és Ipari Minisztérium és a kutatásért felelős tárca közösen látják el. Általánosságban véve a legfontosabb feladata az ipari fejlődés és növekedés támogatása és az innovációs projektek finanszírozása és menedzselése a 24 regionális delegációján és a régiók közti hálózatán keresztül. A 2000-2003-as időszakban négy fő akcióterületen végzi

tevékenységét: - olyan intézkedéseket támogat, melyek vállalatok létrehozását és fejlesztését célozzák, - támogatja a fokozott technológiatranszfert főleg olyan hálózatok felé, melyekben az Ügynökség is részt vesz, - az Ügynökség pénzügyi forrásainak hatékonyabbá tétele - és segíti a kis- és középvállalkozásokat pl. technológiai konferenciák, fórumok szervezésével. Várható az EURÊKA francia elnöksége miatt a program fokozott támogatása is. Létrehozása óta az ANVAR több mint 70 ezer innovációs kezdeményezést finanszírozott, évente közel 3 ezer projektet támogat. A kockázat megosztása alapján 35 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók

változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. működő intézmény a befejezett projektekre fordított összegeknek átlagosan 60%-át visszakapja. 2002-ben mintegy 301 M € támogatást biztosított az innováció fejlesztésére 3.22 Atomenergia Bizottság (CEA - Commissariat à l' énergie atomique) A Bizottság igen fontos része a francia kutatói közintézmények hálózatának. A gazdasági, védelmi és kutatási tárcák felügyelete alatt 16 ezer alkalmazott 9 központban végzi munkáját. Alapvető feladatai a nukleáris energiával és annak felhasználásával kapcsolatosak, de szélesebb körben is végez kutatásokat. A 2000-2004-es időszakra négy fő kutatási prioritást jelöltek ki: - a nukleáris energia használatának fejlesztése, - az új energiaügyi, információs, kommunikációs és biotechnológiák használatának támogatása, - a technológiai

kutatásoknál az alapkutatásokra helyezi a hangsúlyt - és a tudományos és technológiai tudástranszfer támogatása. A CEA éves költségvetése meghaladja a 900 M €-t. 3.23 Országos Űrkutatási Központ (CNES - Centre national d’études spatiales) Az EPIC-csoport tagjai közt a legfontosabb, az összes kutatóintézmény közül a CNRS után a második legjelentősebb kutatási közintézmény Franciaországban. A kutatási és védelmi minisztérium kettős felügyelete alatt négy központban 1307,5 M €-s költségvetésből 2580 munkatárs (kutatók és mérnökök) dolgozik olyan területeken, mint az űrkutatás, telekommunikáció, mikro-szatellitek alkalmazása, műholdas navigációs és operációs rendszerek fejlesztése. Franciaország űrkutatási tevékenységének világszintű fejlesztésére a 2001-2005 közti időtartamra egy stratégiai tervet dolgoztak ki, melynek négy fő pontja a következő feladatokat határozza meg a CNES-nek: - a kutatás

és technológiai innováció fejlesztése, támogatása az űrkutatás területén, - az európai és francia űrkutatási programok összehangolása, - az űrkutatásnak a környezet, az információs társadalom és a tudományok szolgálatába állítása - és a partnerség előtérbe helyezése. 36 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3.24 Egyéb ipari és kereskedelmi profilú közintézmények Az EPIC-csoport többi 13 tagja úgy, mint az EPST-csoport 6 tagja, szintén nem olyan jelentős sem kutatási, sem költségvetési szempontból. A teljesség kedvéért

ezek a következők: - Energiahasználati és Környezeti Ügynökség (ADEME - Agence de l’environnement et de la maîtrise de l’énergie) - Ügynökség a Technológiai Információ Terjesztéséért (ADIT – Agence pour la diffusion de l’ information technologique) - Országos Ügynökség a Radioaktív Hulladékok Kezeléséért (ANDRA – Agence nationale de valorisation de gestion des déchets radioactifs) - Bányászati és Geológiai Kutatások Hivatala (BRGM - Bureau de recherches géologiques et minières) - Nemzetközi Kooperációs- és Mezőgazdasági Kutatóközpont a Fejlődésért (CIRAD - Centre de coopération internationale en recherche agronomique pour le développement) - Országos Pedagógiai Dokumentációs Központ (CNDP – Centre national de documentation pédagogique) - Országos Távoktatási Központ (CNED - Centre national d’ enseignement à distance) - Tudományos és Ipari Központ (CSI – Cité des sciences et de l’

industrie) - Építészeti Tudományos és Technikai Központ (CSTB – Centre scientifique et technique du bâtiment) - Francia Tengerhasznosítási Kutatóintézet (IFREMER - Institut français de recherche pour l’exploitation de la mer) - Országos Ipari Környezet és Kockázati Intézet (INERIS – Institut national de l’ environnement industriel et des risques) - Nukleáris Biztonság Intézet (IRSN – Institut de radioprotection et de sûreté nucléaire) - Országos Űrkutatási és –tanulmányi Iroda (ONERA – Office national d’ études et de recherche aérospatiales) 3.3 Tudományos, kulturális és professzionális profilú közintézmények 37 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Ebbe a csoportba a francia K+F intézményrendszer nagyon jelentős elemei, a felsőoktatási intézmények és a francia Természettudományi Múzeum tartoznak. 3.31 Felsőoktatási intézmények A 165 francia felsőoktatási intézményben (ebből 85 egyetemen, 5 külföldön található francia oktatási intézményben és 4 főiskolán) nemzetközi szinten is jelentős kutatómunka folyik. A 2003-as évben 3450 kutatási egységben 43200 oktató-kutató és 12500 kutató dolgozott: ebből 1900 kizárólag egyetemi kutató egység, melyben 22000 oktató-kutató és 800 kutató tevékenykedett, a többi más közintézményekkel közösen működött pl. 1100 a CNRS-sel, 300 az INSERM-mel A francia felsőoktatási intézmények kutatói tevékenysége nagyon kiemelkedő, a közszféra K+F tevékenységének 34-36%-át adja.

Jelentősége az állami költségvetési támogatásnak is köszönhető, mely 2002-ben 330 M € volt, de a fiatal kutatók támogatására indított akcióprogramok is hozzájárultak ehhez. 3.32 Természettudományi Múzeum Az intézmény a kutatásért, a felsőoktatásért és a környezetvédelemért felelős három minisztérium felügyelete alatt áll. A különböző osztályai felügyelete alá tartozó kutatási egységekben szerteágazó kutatási tevékenység folyik, mely a kutatási közintézmények közé emelte az intézményt. 3.4 Alapítványok Ezek a közintézmények magánalapítványok, de állami támogatásban is részesülnek a kutatói tevékenységük támogatására. Kiemelkedő ezek közül az 1887-ben létrehozott Pasteur Intézet Párizsban és Lille-ben, melyek, összesen 20 intézet, egy nemzetközi hálózatot alkotnak. Fő kutatási területük a fertőzések, ezen belül bakteológiával, virológiával, parazitológiával és természetesen

molekuláris biológiával foglalkoznak. A munkájuk sikerességéért, a partnerség nevében, különböző kutatóintézetekkel működnek együtt (pl. CNRS, INSERM, INRA) Egy másik fontos intézmény az 1921-ben alapított Curie Intézet, mely két fő szervezeti egységével (kutatási és orvosi részleg) az orvosi kutatások és a kutatási eredmények összehangolását tűzte ki célul. Fő kutatási területei: rákkutatás, biofizika, 38 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. sejtbiológia, sejt- és génterápia. Ez az alapítvány is szoros kapcsolatban áll más

közintézményekkel, hiszen alkalmazottainak egy része ezekből a szervezetekből kerül ki. 3.5 Adminisztrációs profilú közintézmények Ebbe a csoportba csak négy intézmény tartozik: az Országos Felsőoktatási Információs Központ (CINES – Centre informatique national de l’ enseignement supérieur), az Országos Pedagógiai Kutatási Intézet (INRP – Institut national de recherche pédagogique), az EPA Jussieu (titkos a tevékenysége) és a Munkaügyi Tanulmányközpont (CEE – Centre d’ études de l’ emploi). Az utóbbi intézmény feladata olyan kutatások elvégzése, melyek eredményei segítik a kormányt az adott időszak munkaügyi helyzetének felmérésében és a jövőbeni intézkedések kialakításában. Kéthavonta nyilvános jelentést ad ki a kutatásairól, melyek szociológiai, gazdasági felméréseket is igényelnek. 3.6 Közcélú csoportosulások Ebbe a kategóriába is csak hat intézmény tartozik: Országos Génkutatási Konzorcium

(CNRG – Consortium national de recherche en génomique), a Hoechst Marion Roussel Kutatási Alapok (Fonds de recherche HMR), Intézet a Poláris Technológiáért és Kutatásért (IRTP - Institut pour la recherche et la technologie polaires), Technikai és Tudományos Obszervatórium (OST – Observatoire des sciences et techniques), GENOPOLE Közcélú csoportosulás (biotechnológiai vállalatfejlesztéssel és génkutatással foglalkozik) és az AIDS-kutatási Országos Ügynökség (ANRS – Agence national de la recherche contre le SIDA). Az utóbbi intézmény fő feladata az AIDS kutatások értékelése, finanszírozása és koordinálása, de emellett még a Hepatitis C kutatásait is felügyeli. A 2003-as évben a 37,5 M €-s költségvetéséből a következő négy prioritást kell kiemelten támogatnia: a kutatási kapacitások növelését a Hepatitis C területen, az ország járványmegelőzésének hatékonyabbá tételét, a klinikai kutatást az antibiotikumos

kezelések területen és az együttműködést a fejlődő országokkal a megelőzések, kezelések terén. 4. KÖVETKEZTETÉSEK 39 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Összességében a kiterjedt francia K+F intézményrendszer egy jól működő rendszert alkot, mely nemzetközi szinten is kiemelkedő kutatási tevékenységet folytat. A kutatási tárca szervezeti felépítése lehetővé teszi, hogy a tudományterületek nagy részének eseményeit felügyeljék, és anyagi eszközei segítségével ösztönözzék azokat a kutatásokat különböző akcióprogramok

segítségével, melyek napjaink fő kérdéseire adnak választ. A közel 40 kutatási közintézmény kutatóintézeteinek kutatási területei szintén lefedik a tudományágak egész sorát, és a költségvetési támogatásoknak, a jól képzett kutatógárdának köszönhetően pedig olyan kimagasló eredményeket érnek el, melyek egyrészt hozzájárulnak az emberiség fő problémáinak megoldásához, és másrészt melyek által a világ élmezőnyébe tartoznak. 40 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. III. A FRANCIA KUTATÁS-FEJLESZTÉSI POLITIKA FŐ ISMÉRVEI

Franciaország a világ negyedik gazdasági nagyhatalmaként, kiemelkedő K+F ráfordításaival és kiterjedt kutatási közintézményi hálózatával igen jelentős kutatás- és technológiafejlesztési potenciállal rendelkezik, melynek kihasználásával az egész emberiség számára fontos eredményeket érhet el. Viszont a gazdasági recesszió és az EU-s előírások (a tagállamok költségvetési hiánya nem érheti el a GDP 3%-át) miatti költségvetési megszorítások a Delegált Kutatási és Technológiai Minisztériumot nehéz feladatok elé állítják a kutatás-fejlesztési politika alakításakor, mert a francia K+F fejlődése így csak igen nehezen érhető el. A kutatási tárca politikája ennek ellenére jelentős célokat tűzött ki, melyek elérésére nagy erőfeszítéseket tesz.8 1. A DELEGÁLT KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI MINISZTÉRIUM PRIORITÁSAI A 2002 júniusában megalakult francia kormány kutatás-fejlesztési programját Claudie Haigneré,

kutatási miniszter asszony csak 2002. december 4-én hirdette ki, addig az előző kormány tudomány és technológia (TÉT) politikai prioritásai maradtak életben, melyek fő vonalakban a következők: - a kutatás megfiatalítása, - az interdiszciplinaritás és a mobilitás elősegítése, - a felsőoktatás és kutatás közelítése egymáshoz, - az értékelési rendszer javítása, - a kutatás és vállalati szféra közelítése egymáshoz, - az élettudományok fejlesztése, - az információs társadalomra történő átállás sikeres megvalósítása, - az űrkutatási politika dinamizálása, - a tudomány és a környezetvédelem közelítése - és az Európai Kutatási Térség létrehozása. 8 A fejezet a 2002-es és 2003-as TÉT attaséi beszámolók, a Nemzetközi K+F Hírlevél 2003-as számai, a www.recherchegouvfr/recherche/fns/indexhtm és a wwwrecherchegouvfr/technologie/reseaux/indexhtm weblapok és a Recherche et développement

technologique de la France kiadvány alapján készült. 41 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A Miniszterek Tanácsán 2002. december 4-én bemutatott K+F program, mely a Kötelezettségvállalás a francia kutatás kiválóságáért és a tudás átadásáért (Un engagement pour l’ excellence scientifique et le partage des savoirs) címet kapta, felvázolta a francia kutatás-fejlesztés helyzetét és kihívásait. Claudie Haigneré hivatali idejének első hónapjait a francia K+F állapotának felmérésével, megismerésével töltötte, és előadásában a

negatív tapasztalatait és a problémás területekre javasolt megoldásait ismertette. A kialakult helyzetért nem a szakmailag jól képzett és alapvetően dinamikus francia kutatógárdát hibáztatta, hanem Franciaország tudományos kapacitásának csökkenését nevezte meg, mint kiváltó okot, hiszen nemzetközi szinten a ráfordítások, a tudományos publikációk és szabadalmak száma elmarad a vezető országoktól, a kutatók és a PhD hallgatók száma csökken, a kutatóintézetek túlsúlyban vannak, működésük nehézkes és minimális a vállalatok és állami kutatóintézetek közti kapcsolat. A miniszter asszony szerint a kiemelkedő francia kutatás-fejlesztési potenciált nem szabad elvesztegetni, és mindent meg kell tenni, hogy Franciaország K+F tevékenységének színvonala nemcsak nemzeti, de nemzetközi viszonylatban is jelentősen emelkedjen. A francia kormány a tudomány és technológia fejlesztése érdekében különböző prioritásokat

határozott meg, melyek három csoportba oszthatók és nagyjából lefedik az előző kormány prioritásait is. Egyrészt a K+F helyzetének javítására négy fő prioritást állítottak fel: 1. Az állami kutatóintézetek irányítását át kell alakítani: szükséges a közkutatóintézetek céljainak, prioritásainak, módszereinek teljes meghatározása, a megfelelő személyek kinevezése, a tevékenységi területek pontos lehatárolása és a támogatási rendszer átalakítása. 2. A projektfinanszírozási rendszert tovább kell fejleszteni: fontos például az értékelés átláthatóságának fejlesztése. 3. Hatékony humánerőforrás-gazdálkodási rendszert kell kialakítani: a korcsoportok egyensúlyának biztosítása, a kutatói állomány megfiatalítása és a mobilitás fejlesztése elengedhetetlen. 4. Az állami kutatóintézetek és vállalatok kapcsolatait erősíteni kell, mert a tudástranszfer dinamizálása, a kis- és

középvállalkozások szerepének növelése szükségessé vált. Másrészt - tekintettel a 21. század társadalmi és gazdasági szükségleteire - az új kutatási tárca hat tudományos prioritást határozott meg, ahol kiemelten támogatja a tudományos és kutatási tevékenységeket, mert a megfelelő színtű fejlődés csak így érhető el: 42 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1. Energia, közlekedés és fenntartható fejlődés: a francia kormány a fenntartható fejlődés nevében, a Kyoto-egyezmény betartásával csökkenteni akarja a gázkibocsátás és

az energiahasználat mértékét. 2. Információs technológiák és az információs társadalom fejlesztése: napjainkra a számítógép- és Internet-használat elengedhetetlenné vált, a francia kormány az iskolákban szeretne kiépíteni egy információs hálózatot az információs társadalom megteremtésért, de nagy hangsúlyt fektetnek pl. az adatvédelemi programok támogatására is. 3. A Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor felépítése (ITER - International Thermonuclear Experimental Reactor) az emberiség érdekeit szolgálja, mert 2050re az ismert természetes energiahordozók kimerülnek, ezért új forrásokat kell találni, és a kísérleti erőmű ezt célozza. 4. Az élettudományok területen a kutatások jelentősége megnőtt és nagy hangsúlyt kell helyezni rájuk, mert fontos társadalmi problémává vált a küzdelem a rák, az AIDS és más fertőző betegségek ellen. 5. Az űrkutatás fejlesztése ma már elengedhetetlen, egyrészt a

védelmi kérdések miatt, másrészt a telekommunikáció miatt vált prioritássá ez a terület, ahol napjainkra versenyhelyzet alakult ki a különböző országok közt. 6. A francia kormány az innováció, a vállalatok K+F tevékenységének különböző eszközökkel történő ösztönzésében látja a lehetőséget a vállalati szektor nagyobb mértékű bevonására a kutatás-fejlesztésbe. Végül az Európai Unió egyik legfontosabb tagjaként és jelentős K+F tevékenysége miatt Franciaország kiemelten támogatja az EU-s kutatási kezdeményezéseket. Már évek óta prioritásként kezelik az Európai Kutatási Térség minél hatékonyabb megvalósítását, és 2002 óta teljesítendő cél a hazai K+F ráfordítások 3%-os GDP részesedésének elérése is. A francia kormánynak ezek alapján kell alakítania nemcsak a kutatási politikáját, de a pénzügyi döntéseit is. A versenyhelyzet ellenére az európai mellett a nemzetközi együttműködés is

fontos, már csak azért is, mert a fenntartható fejlődés minden ember érdeke, így a francia kormány részt vesz különböző nemzetközi – együttműködésen alapuló – programokban is. A felsorolt prioritások, célok megvalósításához a miniszter asszony előadásában a következő intézkedéscsomagot terjesztette elő: 1. Tudományosan, gazdaságilag és szociálisan legitim, erőteljes prioritások, konkrét akcióprogramok megjelölése az alábbi területeken: 43 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. - fenntartható fejlődés, - orvosbiológiai

kutatások (rák- és AIDS-kutatás, a rokkantság és időskori megbetegedések kutatásai), - űrkutatással és repüléssel kapcsolatos kutatások, - élelmiszerbiztonság, - új technológiák (közte nanotechnológia), - információs és kommunikációs technológiák, internetfelhasználás. 2. A tudományos erőforrások optimalizálása: - a közkutatás jobb kormányzása, - a szerződéses projektek kultúrájának megteremtése, - jobb humánerőforrás-gazdálkodás, - a vállalatai K+F tevékenység fejlesztése, - a kutatók vállalati szektorba irányuló mobilitásának ösztönzése - és az országos K+F politika jobb integrálása az EKT- építés rendszerébe által. 3. A tudomány és a társadalom közelítése egymáshoz: - a tudományos kultúra diffúziójának biztosítása, - a tudomány eredményeinek az állampolgárokkal való jobb megismertetése - és a fiatalok tudományos pályára orientálásának fokozása által. 4. A tudomány lehetőségeinek

javítása és innováció-támogatás: - 2010-re a K+F szektor 3%-os GDP részesedésének megteremtésén, - az értékelési és stratégiai kultúra kiterjesztésén, - a köz- és magánszféra együttműködési formáinak erősítésén, - innovatív vállalkozásalapítás támogatásán, - a kutatási alapítványok státusának megújításán - és innovatív eszközök segítségével a kutatóintézeti szellemi tulajdon valorizációján keresztül. 5. A megfelelő akciótervek kijelölése a következő területeken: - Innovációs terv (és későbbi biotechnológiai kapcsolódási pontjai), - stratégia a fenntartható fejlődésért, - információs és kommunikációs fejlesztési terv, - tudomány és társadalom akcióterv, - a közkutatás dinamizálása, - európai keretbe ágyazott ambiciózus űrkutatási terv, - orvosbiológiai kutatás-fejlesztési terv. 44 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes

szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2. A FRANCIA KUTATÁSI POLITIKA PRIORITÁSAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT CÉLZÓ ESZKÖZÖK A fent felsorolt prioritások, intézkedések megvalósítására a francia kutatási tárcának különböző eszközök állnak rendelkezésére, melyeket már az előző kormány is használt. Ezek közül a legfontosabbak az egyeztetett kezdeményezési akciók (ACI – actions concertées iniciatives) és a kutatási és innovatív technológiai hálózatok (RRIT – réseaux de recherche et d’ innovation technologiques), de vannak még a kutatásban foglalkoztatottakat támogató és egyéb akciók, tudományos események és

nemzetközi programok is, melyek már évek óta Franciaország kutatás-fejlesztési tevékenységének fejlődését célozzák. 2.1 Az egyeztetett kezdeményezési akciók Az 1999-ben létrehozott egyeztetett kezdeményezési akciókat hároméves időtartamra hirdetik meg, egy igazgató irányítása alatt állnak, akinek munkáját egy tudományos tanács segíti. A projekteket az Országos Tudományos Alap finanszírozza (FNS – Fonds national de la science), de a Technológiai Kutatási Alapból (FRT – Fonds de la recherche technologique), a kutatási költségvetésből és a kutatási intézményektől is érkezhet támogatás. Az egyes akciókat nyílt pályázati felhívásként teszik közzé, a pályázatokat pedig a kutatási tárca Kutatási Igazgatóságán bírálják el. Az Országos Tudományos Alap9 2003-ban összesen 35 akciót, intézetet, megfigyelőállomást és programot támogat, de nagyrészt az egyeztetett kezdeményezési akciók alkotják az

alapot, mely hat fő prioritást fed le. Claudie Haigneré irányítása alatt már 15 új akciót hirdettek meg az eddigiek mellé, melyek célja a kutatási tevékenység ösztönzése a prioritásterületeken. Az egyik fő prioritás a Fiatal kutatói ACI (Jeunes chercheuses, jeunes chercheurs), mely saját maga egy akció, nem osztható fel több részre. Mint a francia elnevezésből látszik, a célja a fiatal kutatónők és kutatók támogatása az önálló, felelősségteljes munkavégzésben és az innovációs kapacitásuk megmutatásában. Az Információs és kommunikációs tudományok és technológiák és matematika prioritás (Sciences et technologies de l’ information et de la communication et les mathématiques) 6 ACI-t tartalmaz, melyek támogatási területe, célja Franciaország kutatási kapacitásának fejlesztése, a széleskörű informatikai hozzáférés megteremtése, az adattermelés javítása, a 9 Az Országos Tudományos Alap által

finanszírozott programok listáját lásd a 3. Mellékletben a 65 oldalon 45 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. matematikai szakértelem bevonása a kutatásba, az informatikai hálózatok biztonságának növelése és új számolási eszközök beszerzése. A Nanotudományok ACI (Nanosciences) szintén egy prioritás és akció egyben, mely egy stratégiai kutatási szektort fed le, ahol napjainkban a kutatási tevékenység támogatása elengedhetetlen. Az Emberi és Társadalomtudományok prioritás (Sciences de l’ homme et de la société) négy akcióprogramot

tartalmaz, melyek olyan területeket fednek le, mint a kognitív tudományok és a pedagógia közti kapcsolatok, az űrkutatás támogatása emberi viszonylatban, az útbiztonság, a közlekedés fejlesztése. A Fenntartható fejlődés, környezet prioritás (Développement durable, environnement) hat ACI-ból áll, melyek az energiatakarékosság, a környezet és egészség kapcsolata, a kontinentális környezetvédelem, módszertanfejlesztés, az éghajlatváltozás és a fenntartható fejlődés területeken végzett kutatásokat támogatja. Végül az Orvosbiológiai kutatások és élettudományok prioritás (Recherche biomédicale et sciences du vivant) 9 akciót ölel fel, melyek célja a sejt és molekuláris biológiai alapkutatás, a biológiai kutatás fejlesztésének, a mobiltelefon hatásai vizsgálatának, a rákkutatás, a fizika, a kémia és a biológia közelítésének támogatása. 2.2 Kutatási és innovatív technológiai hálózatok10 A

hálózatokat 1998-ban állították fel a vállalati és közkutatások együttműködésének ösztönzésére a prioritásterületeken. Fő szerepük, hogy figyelemmel kísérik a közép és hosszú távú társadalmi igények alakulását, meghatározzák a szakterülethez kapcsolódó és megoldást igénylő problémák körét, egyesítve a résztvevő tagok tudományos és műszaki kompetenciáit, komplex projekteket dolgoznak ki és hajtanak végre, és részt vesznek az innovatív vállalkozások alapításában és fejlesztésében. Minden hálózat egy orientációs bizottság felügyelete alatt áll és a vállalati szektorból választott elnök áll az élén. A pályázatokat szintén nyílt pályázati felhívásokon teszik közzé, melyeket a kutatási tárca Technológiai Igazgatóságán hirdetnek meg, és melyeket a Technológiai Kutatási Alap és az Országos Tudományos Alap forrásaiból finanszíroznak. A jelenleg működő 16 kutatási és innovatív

technológiai hálózat és a 2003 tavaszán meghirdetett 17., állati genomikai hálózat három fő csoportba tagolható Az Információs és kommunikációs tudományok és technológiák kategóriába tartozó négy hálózat az információs társadalom megteremtését, a mikro- és nanotechnológiai kutatások támogatását, az információs és kommunikációs technológiákkal foglalkozó vállalatok 46 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. támogatását és az audiovizuális és multimédia programok terjesztését célozza. Az Élettudományok és biotechnológia

csoportban szintén négy hálózat található, melyek a genomika, a genomikai kutatási eredmények értékelése, diagnosztikai és terápiás eszközök fejlesztése és az élelmiszervizsgálat területeket fedik le. A Közlekedés, energia, környezetvédelem és anyagtudomány kategóriába nyolc hálózat tartozik, olyan területeken, mint az új technológiával készült termékek és szolgáltatások támogatása, környezetvédő technikák kifejlesztése, infrastruktúrafejlesztés, új energiaforrás használata, a tengeri balesetekből származó szennyeződések kezelése, megelőzése, a szuperszonikus repülőgép kifejlesztése során az együttműködés megteremtése, az űrkutatási technikák fejlesztése és a földi közlekedés fejlesztése. 2.3 A francia kutatási tárca akciótervei A 2002. december 4-én bemutatott intézkedések közt Claudie Haigneré fontos prioritásként nevezte meg különböző akciótervek kijelölését bizonyos területeken. A

kormány hivatalba lépése óta eltelt másfél év alatt már négy program is beindult a kutatási tárca és más minisztériumok együttműködésében. 2.31 Innovációs terv Az új kormány - felismerve az innováció jelentőségét, hatását a gazdaság növekedésére – célul tűzte ki az 1999. július 12-én elfogadott kutatási és innovációs törvény továbbvitelét, mely gyökeres változásokat eredményezett az innováció és kutatás-fejlesztés területen. A 2002 december 11-ei minisztertanácsi ülésen Claudie Haigneré és Nicole Fontaine, delegált ipari miniszter asszony ismertette az Innovációs tervet (Plan Innovation), melynek fő célja az ipari, vállalkozói szférában a K+F tevékenység ösztönzése. Ez napjainkra elengedhetetlenné vált Franciaországban, mivel az állami kutatóintézetek túlsúlya hátráltatja az ország nemzetközi szintű fejlődését. Az innováció-támogató törvényjavaslat elkészítéséhez országos szintű

konzultációt kezdeményeztek, mely 2002 végétől 2003. február közepéig tartott A széles körben terjesztett kérdőívek 6 csoportban mutatták be a tervezett intézkedéseket (1. az üzleti angyalok státusza, 2. hagyományos pénzügyi ösztönzők, 3 új típusú ösztönzők a K+F területen történő befektetésre, 4. az állami K+F források hatékonyabb elosztása, 5 a 10 A Kutatási és innovatív technológiai hálózatok listáját lásd a 4. Mellékletben a 66 oldalon 47 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. kutatási eredmények jobb valorizálása a

gazdaságban, 6. az innováció, mint országos és nemzetközi prioritás), melyekre reagálhattak az állami kutatási és vállalati szféra képviselői, és így megismerhették egymás véleményét, álláspontját is. Az érintett tárcáknál márciusban kiértékelték a válaszokat, és a konzultációs törekvés lezárásaként április 9-én 500 szakértő részvételével megtartották az „Innováció a jövő építéséért” (Innover pour construire l’ avenir) konferenciát, ahol a két miniszter asszony bemutatta az átdolgozott Innovációs tervet, mely most kerül a francia törvényhozás elé. Az új terv hét pontból áll, ezek a következők: 1. Új jogi státusz biztosítása a „business angels”-nek: az induló vállalatokat pénzeszközökkel vagy szakértelemmel segítő beruházók pl. jelentős adókedvezményeket kaphatnak. 2. Az innovatív induló vállalkozások mentesülnek működésük első nyolc évében a járulékfizetés alól.

3. Adózástechnikai könnyítések, kutatási hitel és egyéb új ösztönzők vezetnek be 4. A támogatások elnyerésének könnyítése az ANVAR koordinációs szerepének erősítésével és az ipari és kereskedelmi kamarák bevonásával. 5. A kutatási eredmények valorizációjának erősítése a vállalatokban 6. A fiatalok orientálása a kutatás-fejlesztés és innováció irányába (pl közös akcióprogramokkal az EU-val). 7. A stratégiai K+F támogatása a vállalatokban pl a kutatási és innovációs hálózatok és kiválósági központok megerősítésével (RRIT, EURÊKA). Az előzetes vélemények alapján az Innovációs terv nem jelent majd akkora változást, mint az 1999-es törvény, de jelentősen élénkíti majd az innovációs tevékenységet Franciaországban. 2.32 Országos Rákellenes Terv A francia Egészségügyi és Családügyi Minisztérium egyik fő prioritása az évi kb. 150 ezer halálesettel és 270 ezer új esettel járó

rákbetegség elleni küzdelem. Ezzel összhangban Jacques Chirac, francia köztársasági elnök 2002. szeptember 9-én meghirdette a rákmegelőző programot. Első lépésként a 13 fős Rákbetegségek Tanácsadó Bizottsága 2003. január 16-ra elkészítette jelentését az aktuális helyzetről és 10+1 prioritást fogalmazott meg, melyek a következők: az epidemiológiai informatikai rendszer javítása; intenzívebb rákmegelőzési 48 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. programok, harc a dohányzás ellen; a rákszűrési programok fejlesztése; a rákos betegeket

kezelő intézményhálózat fejlesztése; a rákellenes gyógykezelések könnyebb hozzáférhetőségének biztosítása; a diagnosztikai és terápiás feltételek javítása; a betegek jobb tájékoztatásának megszervezése; intézkedések a betegek társadalmi beilleszkedésének elősegítésére; a rákkutatás intenzív fejlesztése és intézkedések a rákkutatásban és gyógykezelésben dolgozók személyi állományának megfiatalítására. Következő lépésként 2003. március 24-én Jacques Chirac bejelentette, hogy a 10+1 prioritásként meghatározott Országos Rákkutató Intézet (Institut National du cancer) megalapításának munkálatai is elkezdődtek és meghirdette az Országos Rákellenes Tervet, mely mintegy 70 intézkedést tartalmaz. A rákkutatási program legutóbbi állomása az egészségügyi és kutatási tárca közös felhívása „Canceropole” megalakítására, mely rákkutatási, klinikai, képzési és innovációs

tömörüléseket jelent regionális szinten. A program célja, hogy a szétaprózottan folyó munkát összefogja, így fokozva a tudományos produkciót, a nemzetközi versenyképességet és emelve e kutatás színvonalát. A pályázatokat 2003 júniusában bírálták el. A kormányzat célja, hogy ezek az új központok elkezdjék működésüket 2004ben és az EU fontos részeivé váljanak 2.33 A Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégiája 2003 januárjában a kutatási miniszter és a fenntartható fejlődés szakterületért felelős államtitkár egy bizottságot állított fel, melynek feladata volt, hogy tanulmányozza a K+F szektor szerepét a fenntartható fejlődés szempontjából. Még tavasszal elkészült a jelentés, mely „A kutatás a fenntartható fejlődés szolgálatában” címet kapta, és mely áttekinti a fenntartható fejlődés legfontosabb témáit és szereplőit és a tudomány szerepét, kihívásait. A tanulmány javaslatait a

kutatás koordinációja és programjainak meghatározása; a kutatás szervezeti rendszere; az adatfeldolgozás és modellezés; a fenntartható fejlődési politika szociális hatásai és a tudomány és társadalom közötti párbeszéd fejlesztése terén beépítették Franciaország 5 évre szóló Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégiájába, melyet 2003. június 3-án fogadtak el a Fenntartható Fejlődés Tárcaközi Bizottság (Comité Interministériel de développement durable) első ülésén. 2.34 Űrkutatás 49 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

Franciaországban az űrkutatást és az ehhez kapcsolódó tevékenységeket már évek óta prioritásként kezelik. A 2003-as évben jelentős eredményeket értek el, ami pozitív visszhangokat váltott ki Franciaországban egy olyan 2002-es év után, amikor a francia űrkutatás igen nehéz helyzetben volt. A problémákra akkor észlelték, amikor először 2002 novemberében technikai okok miatt el kellett halasztani a 157. Ariane-5 fellövését, majd decemberben az újabb kísérletnél a 10 tonnányi műholddal megrakodott Ariane-5 felrobbant. Ez az űrkutatásra irányította a figyelmet, és egy űrpolitikai vizsgálóbizottságot állítottak fel az ügy kivizsgálására. A 2003 január 15-re elkészült jelentés bemutatta a francia űrkutatás helyzetét és javaslatokat tett a helyzet javítására. Az Országos Űrkutatási Központ (CNES) elért eredményei nem voltak megfelelők, ezért az elnöke még januárban lemondott. Claudie Haigneré a 2003. április 15-i

minisztertanácsi ülésen ismertette elképzeléseit a jövőre nézve: - az űrkutatás fokozott támogatása, - a CNES intézményi struktúrájának és misszióinak javítása, - a védelmi kutatások és a polgári űrkutatás együttműködésének közelítése, - az Ariane-család továbbfejlesztése - és a francia űrtevékenység jobb integrációja az európai és nemzetközi programokba. A célok elérésére nagyrészt már megtették a megfelelő lépéseket. A CNES költségvetése 2003-ban 5,5%-kal növekedett, 2003. február 19-én Yannick D’ Escantha, fizikus lett a CNES új elnöke. 2003 áprilisában és júniusában két sikeres Ariane-5 és újabb telekommunikációs műholdak fellövésére került sor. Európai szinten beindult a Galileoűrprogram, nemzetközi szinten pedig az oroszokkal együttműködve egy Szojuz kilövőállomás települt francia Guayanára. A 2003-as év tehát sikeresnek mondható, és ezt nemcsak nemzeti, de nemzetközi

szinten is elismerik. 2.4 Egyéb hálózatok, programok, tervek és tudományos események, melyek a kutatási tárca politikájának megvalósítását célozzák Franciaország kutatási politikai eszközeinek fontos részét képezik a nagyon nagy tudományos infrastruktúrák (TGI – très grandes infrastructures scientifiques), melyek a fizika, a föld- és űrtudományok területen több évre szóló programokat, fejlesztéseket 50 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. jelentenek. Most a legfontosabb TGI kezdeményezés a Saclayban 2006-ra 271 M €-s költségből

felépülő, Soleil elnevezésű, 3. Generációs szinkroton, mely lényege, hogy 1000 milliárddal erősebb sugárzást képes előállítani, mint egy laboratóriumi röntgensugár, és ez az anyagvizsgálatoknál, az alap- és alkalmazott kutatásoknál nagyon jól használható. A francia kutatási politika egyik legnagyobb beruházása lehet a Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor (ITER) felépítése. A nemzetközi összefogásban készülő kísérlet a 2050-re kifogyó energiaforrások helyét veheti át, mint a legbiztonságosabb, legkörnyezetkímélőbb, tudományos fejlesztésen alapuló és az egész emberiség érdekeit szolgáló erőmű. Az első ITER felépítésének helyszínét december 18-án választják ki Washingtonban. Eredetileg négy pályázó helység volt, de az Európai Unió – felismerve a lehetőséget – november 26-án a francia Cadarachet választotta Bouches de Rhone tartományban a közös európai jelöltnek a spanyol helyszín

elvetésével, így három hivatalos pályázó maradt (Japán, Kanada és Franciaország). A kutatási miniszter asszony 2003. október 30-án indított el az állami szektorban a szabadalmi bejelentések ösztönzésére egy programot, mely az idei tanév végéig, 2004 júniusáig tart. A program célja az alacsony mértékű szabadalmak számának növelése a nemzetközi színvonalnak megfelelően. Az akció keretében kutatók, oktató-kutatók és hallgatók pályázhatnak, számukra a minisztérium lehetővé teszi a különböző eszközökhöz való hozzáférést, tanácsadást és a vállalatokkal történő együttműködést. A Technológiafejlesztési Hálózatok (RDT – Réseaux de développement technologique) 1990 óta regionális szinten a különböző közszereplőket fogják össze a technológiatranszfer és az ipari fejlesztés területen, céljuk a kis- és középvállalkozások támogatása tanácsadás segítségével. Ma már mind a 22 francia régióban

jelen vannak, tevékenységüket az ANVAR koordinálja, az állam és a regionális tanácsok finanszírozzák. Az Országos Telekommunikációs Hálózat a Technológiáért, az Oktatásért és a Kutatásért (RENATER – Réseau national de télécommunications pour la technologie, l’ enseignement et la recherche) esetében már a 3. Generációs változat lépett életbe 2002 október 10-én. Az informatikai hálózat a kutatók munkáját segíti, hiszen közel 600 egységet kapcsol össze Franciaország területén, melyek a kutatás, a technológia, az oktatás és a kultúra területeken végzik tevékenységüket, így megkönnyítve az egymás közti kommunikációt, a vállalati és közkutatások központjaihoz és az Internethez való hozzáférést. Az Országos Technológiai Kutatási Központokat (CNRT – Centres nationaux de recherche technologique) 2000-ben hozták létre, hogy a közkutatóintézetek laboratóriumai 51 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus

Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. és a vállalatok kutatási központjai közti együttműködés hatékonyságát javítsák a technológiai kutatás terén. A program hasznos a közszférában az innovációs motiváció miatt, a vállalatoknak a versenyképesség erősödése miatt. A Technológiai Forrás Központok (CRT – Centres de ressources technologiques) már 1996 óta léteznek és a kis- és középvállalkozásokat támogatják a szerkezetük kialakításában és a megfelelő technológiai minőség megteremtésében. Három fő prioritásuk van : professzionalizmus, megvalósítás és kompetencia. A

Technológiai Kutatási Csoportok (ERT – Équipes de recherche technologiques) nevű program akkor valósítható meg, ha egy a partnerség nevében folyó kutatási projekt során olyan probléma merül fel, melyet egy szakértői véleménnyel vagy transzferrel nem lehet megoldani. Ebben az esetben lehet pályázni az ERT státuszra, melynek keretében támogatást kaphatnak a kijelölt csoportok a kutatás elvégzésére. A Technológiai Platform (PFT – Plates-Formes Technologiques) program az oktatási intézmények technológiai transzferjét és innovációs tevékenységét támogatja a kis- és középvállalkozások bevonásával, így elősegítve a tanulók és hallgatók és az iskolájuk beépítését a helyi gazdasági rendszerbe. Az Innovációs Vállalati Inkubátorok (Incubateurs d’ entreprises innovantes) programot a kormány a csúcstechnológiával foglalkozó vállalatok támogatására hozta létre. Az inkubátor olyan hely, ahol az innovációs vállalati

projekttulajdonosokat fogadják, akik képzési, tanácsadási és pénzügyi segítséget kapnak a vállalatalapításhoz. 2003-ra 29 inkubátor jött létre, ahol eddig 464 vállalat alakult meg 1786 munkahelyet teremtve, ezek a francia gazdaság és a közkutatások valorizációjának fejlődéséhez sokban hozzájárultak. Az innovációs technológiákkal foglalkozó vállalatok alapításához nyújt segítséget a concours national d’ aide à la création d’ entreprises de technologies innovantes pályázati verseny is. Az elmúlt öt év alatt 8103 pályázatot készítettek el, melyekből 1195-t választott ki a zsűri. Napjainkra ezekből 466 vállalat jött létre 2800 munkahely megteremtésével, olyan területeken, mint a rákkutatás, biotechnológiák, kémia, informatika, energiahasználat, környezetvédelem és fenntartható fejlődés. A fiatal diplomások és középfokú végzettségűek orientálódását segíti az innováció és a vállalkozói

szellem felé az Aides nationales en faveur des jeunes techniciens et doctorants program, mely lehetővé teszi a fiatal hallgatók és diplomások elhelyezkedését technológiai profilú vállalatoknál és az üzleti szféra innovációs képességeinek növelését. Az összesen hét akcióprogram attól függően pályázható, hogy az adott fiatal hányadik évét végzi az érettségi után a felsőoktatási intézményben. 52 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az európai együttműködés keretében valósul meg az EURÊKA program, melynek július 1-től egy évig

Franciaország látja el az elnöki feladatait. A program célja a K+F projektek finanszírozása a partnerség jegyében. A 34 európai tagország számára jelentős pénzek utalhatók ki a kutatás-fejlesztés terén, ezáltal ez az egyik legfontosabb európai eszköz a 3%-os GDP arányos K+F ráfordítások eléréséhez. Franciaország jelentőségének megfelelően az egyik legnagyobb befizető, de emellett fontos pénzeket is kap. A másik kiemelkedő európai program a COST, melynek célja a közkutatások és kísérleti fejlesztések koordinálása európai szinten. Ez a törekvés megfelel az európai igényeknek, hiszen a kutatások összefogásával az európai K+F magasabb szinteket érhet el. A társadalom és a tudomány közelítésére a legmegfelelőbb és legnépszerűbb eszköz a Tudomány Ünnepe (Fête de la science). Mát 11 éve rendezik meg, és minden évben egyre több érdeklődő látogat ki a programokra, de a kutatók és oktatók száma is növekszik.

2002-ben kb. 2000 bemutatót tartott az 5600 megjelent kutató a minimum 1 millió látogatónak a rendezvényen, akik megismerhették a laboratóriumok felépítését, az egyes tudományágak kutatásait és eredményeit. A fő célja mégis a fiatalok érdeklődésének felkeltése a tudományos karrier felé. 2.5 A kutatás-fejlesztés finanszírozása Franciaországban: az egyik legfontosabb célmegvalósító eszköz A kutatás-fejlesztési tevékenységek, kutatóintézetek és kutatás politikai ösztönzők finanszírozására hozták létre az állami költségvetésen belül a polgári közkutatások költségvetését (BCRD – Budget civil de recherche et développement) még évekkel ezelőtt Franciaországban, mely az utóbbi években jelentős fejlődésen esett át, pénzügyi keretei kiszélesedtek, jelentősége megnőtt. Az új francia kormány 2002-ben és 2003-ban is szeptember 25-én mutatta be a költségvetési tervezetet, melyet nagy várakozások előztek

meg a kilátásba helyezett megszorítások miatt. Ugyanis – az EU-s szabályozásnak megfelelően - a francia államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 3%-át, közben például a kutatás-fejlesztés esetében 2010-re a tagállamok hazai K+F kiadásainak el kell érniük a GDP 3%-át, ezért a 2004-es költségvetés egyszerre célozza a takarékosságot és a bővülést is. 53 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2.51 A 2003-as polgári közkutatások költségvetése A 2003-as BCRD készítése alatt, 2002 őszén sok kritika érte a kutatási tárcát a

forráscsökkenés miatt, ugyanis 2002-höz képest 1,3%-kal csökkent a BCRD értéke. Egy 5000 francia kutató (köztük négy Nobel-díjas tudós) által aláírt petícióban bírálták a kutatási költségvetést, és ez Claudie Haigneré posztját is veszélyeztette, aki védelmezte a költségvetést, melyet átmenetinek nevezett és 2004-re nagymértékű növekedést jelentett. A 2003-as évben a polgári közkutatások költségvetésének kerete 8846 M €, mely a DNRD egynegyedét adja. Ebből 6,1 Mrd € a Delegált Kutatási és Technológiai Minisztérium költségvetéséből származik, melyből a felügyelete alá tartozó kutatóintézetek tevékenységét és a különböző kutatási ösztönzőket finanszírozza, összesen 2,7 Mrd € értékben ezt az összeget kiegészítik a társfinanszírozó minisztériumok (pl. Egészségügyi és Családügyi Minisztérium, Mezőgazdasági, Halászati és Vidékfejlesztési Minisztérium, Kulturális és Kommunikációs

Minisztérium). A tudományos és technológiai profilú közintézmények (EPST) tevékenységét nagyrészt állami támogatásból finanszírozzák, ezek közül a legfontosabb a CNRS, mely 2,1 Mrd €-s támogatást kap, a BCRD összértékének negyedét. Az ipari és kereskedelmi profilú közintézmények (EPIC) állami támogatása nem olyan jelentős, nagy részben szerződéses és egyéb forrásból gazdálkodnak. A felsőoktatási kutatásokat csak kis részben, 2003-ban 0,5 Mrd € értékben finanszírozzák a BCRD-ből, ezt nagyrészt kiegészítik más források (a bérek miatt túlnyomórészt a Delegált Közoktatási Minisztérium). A Védelmi Minisztérium 3,4 Mrd €-s keretet biztosít katonai K+F tevékenységre 2003-ban. A kutatásfejlesztés ösztönzésére létrehozott alapok is jelentős támogatást kapnak: az Országos Tudományos Alap 217 M €-t, a Technológiai Kutatási Alap 197 M €-t kapott a BCRD-ből 2003-ban. Nemzetközi és európai szinten a

francia szerepvállalás 1,5 Mrd €-ra tehető, mely egyrészt a BCRD-ből, másrészt a Külügyminisztérium költségvetéséből származik. Minden évben a polgári közkutatások költségvetésének készítésekor különböző prioritásokat határoznak meg, melyeket kiemelten támogatnak a rendelkezésre álló pénzösszegből, és melyek összhangban vannak a kutatási tárca prioritásaival is. A 2003-as évben öt fő területet jelöltek meg: 1. A fiatalok érdeklődésének felkeltése a kutatói és tudományos pálya iránt a kutatói pálya vonzerejének növelésével és jobb feltételek biztosításával. A cél elérésére a képzési-kutatási előirányzat 11%-kal megnőtt 2002-höz képest, így 2003-ban a továbbképzési megállapodások száma 8%-kal, a doktori ösztöndíjak összege 5,5%54 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. kal, a posztdoktori állások száma 400-al emelkedett és 420 új professzori és docensi munkahely jött létre, bár 150 kutatói állást megszűntettek közben. 2. A „Tudományos kiválóság és nyitottság Európára és az innovációra a közkutatásban” mottóval fémjelzett prioritás célja a szilárd és nyitott közkutatás megteremtése. Ennek érdekében az egyetemi kutatási projektek támogatása 4,5%kal, a tudományos és technológiai profilú közintézmények (EPST) kutatási programjainak támogatása 1,9%-kal nőtt. Jelentős eredmény az Országos Tudományos Alap (FNS) programfinanszírozási keretének 42%-os növekedése. Nemzetközi szinten pedig

Franciaország 2,5%-kal növelte befizetéseit a különböző K+F szervezetekbe. 3. A köz- és vállalati kutatás közti szinergia erősítése az innováció támogatásáért A cél megvalósítására 2003-ban a Technológiai Kutatási Alap (FRT) programfinanszírozási kerete 29%-kal nőtt. Az ANVAR több, mint 200 M €-s hitelkeretből támogathatta a kutatóintézetek technológiai transzferjét a vállalatok felé. 4. A nagy ipari és űrkutatási stratégiai programok támogatása Franciaországban már régóta kiemelt szerep jut az űrkutatásnak, ezért a 2003-as BCRD jelentős forrásokat biztosít ennek a területnek. A CNES 1168 M €-s támogatást kap, a polgári repülőgépgyártással kapcsolatos kutatások hitelkerete 12,7%-kal nőtt és az űrkutatás területen végzett kutatásokra is 335 M €-s hitelkeretet biztosít a költségvetés. 5. A tudomány a társadalom szívében A kutatási tárca prioritásai közt is megtalálható a tudomány és a

társadalom közelítése és a tudományos ismeretterjesztés támogatása. A cél elérésére a BCRD 6,12%-os támogatásnövekedést határozott meg a párizsi „Cité des sciences et de l’ industrie (CSI) programjainál, több múzeum átalakítási munkálatait és a tudományos ismeretterjesztéssel kapcsolatos rendezvényeket 8,7 M €-val támogatta. 2.52 A 2004-es polgári közkutatások költségvetése11 A 2003. évi enyhe forráscsökkenés és a várható költségvetési megszorító intézkedések miatt kialakult országos szintű felháborodás idén ősszel is folytatódott a kutatók és 11 A 2004-es költségvetési tervezetet még nem fogadta el a francia Nemzetgyűlés, várható még, hogy különböző módosításokat eszközölnek benne, melyek miatt forrásátcsoportosításokra lehet számítani. 55 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. fejlesztők közt, akik attól féltek, hogy munkájukat ellehetetlenítik majd a csökkenő támogatások. Viszont a francia kormány prioritásának számító innováció és technológiafejlesztés 2004-ben jelentős támogatásnövekedéshez jut, 2003-hoz képest 3,9 %-os a növekedés. A 2004-es költségvetésben még négy terület jelenthet forrásnövekedést, a többi tárca, szervezet stb. csak forráselvonásról számolhat be A sikernek számító 2004es BCRD miatt a szeptember 30-án a francia Szenátusban megrendezett innovációs konferencián a részvevők megtapsolták a kutatási miniszter asszonyt. A BCRD 2,2%-os növekményével elérte a 8,93 Mrd

€-t, melynek 63%-át a közkutatásra, 18%-át a nagy kutatási programokra, 11%-át nemzetközi és a jövőt alakító akciókra és 8%-át a köz- és vállalati kutatások közti együttműködés megteremtésére fordítják. Erre az évre négy fő prioritást határoztak meg: 1. 2004-ben is fontos terület marad a kutatás megfiatalítása és a kutatás vonzerejének növelése, ezért a továbbképzési megállapodások száma 35%-kal, a posztdoktori állások száma az EPST-kben 200-al nő. 2. A vállalati kutatás fejlesztésére új adó- és járulékkedvezményeket vezetnek be: a fiatal innovatív vállalatok adó- és járulékmentességet kaphatnak összesen 25 M € értékben, az ANVAR kutatási támogatásai eszközeit újraszervezik. 3. A kutatóintézetek laboratóriumai kapacitásának megőrzése és fejlesztése és új kutatási finanszírozási eszközök bevezetése. 4. Az űrkutatás továbbra is fontos részét képezi a kutatási költségvetésnek:

2004-ben a CNES költségvetése 668 M €-t tesz ki és az Ariane-5 program finanszírozása is folytatódik. 3. KÖVETKEZTETÉSEK Az új francia kormány és a Delegált Kutatási és Technológiai Minisztérium jól felmérte Franciaország kutatás-fejlesztésének helyzetét. Rájöttek, hogy lehet a meglévő kutatási potenciál (pl. kutatók, ráfordítások) adta lehetőségeket kihasználni, és így alakították ki a 2002. december 4-én bemutatott K+F program prioritásait, intézkedéseit Minden problémára választ keresnek: a strukturális problémákra, a 21. század adta kihívásokra és a nagy összefogást és együttműködést igénylő európai és nemzetközi projektek kidolgozására. A kitűzött célok megvalósítására rendelkeznek a megfelelő eszközökkel is. A kiterjedt kutatás-fejlesztési akcióprogramok és hálózatok, sőt az egyéb nagy tudományos projektek pénzügyi háttere megfelelő, egész Franciaország területét lefedik, és mivel

már évek óta léteznek, biztató eredményeket lehet felmutatni. 56 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. KONKLÚZIÓ A kutatás-fejlesztés területen a legtöbb mutató esetében Franciaország a világ negyedik legfontosabb országa. A világ összes országát tekintve ez kimagasló eredmény, de egy olyan nemzetnél, mint Franciaország, melynek megvannak a megfelelő eszközei és kutatási struktúrái a fejlesztéshez és a nemzeti büszkeség is fontos szerepet játszik a politikaalakításban, ez nem megfelelő eredmény. A 2002 júniusában megalakult kormány

által felállított Delegált Kutatási és Technológiai Minisztérium vezetése bizonyította elkötelezettségét a kutatás-fejlesztés mellett. A kormány által is prioritásként kezelt terület költségvetési forrásai kimagaslók a gazdasági nehézségek és az EU-s államháztartási szabályok miatti költségvetési megszorítások ellenére. 2002 december 4-én olyan tervezett célokat, intézkedéseket mutattak be, melyek napjaink gazdasági környezete mellett és a kutatási tárca kiemelkedő tevékenysége következtében teljességgel megvalósíthatók. A rendelkezésre álló eszközök, a különböző akciók és hálózatok, a nagy tudományos programok mind kipróbált rendszerek, melyeket könnyű megújítani vagy újat létrehozni. A kutatási tárca tevékenységéből látszik, hogy minden, a 21. század társadalmának fontos területen, fórumon megpróbál jelen lenni, képviseltetni magát, és célja az európai prioritások képviselete is,

hiszen a prioritásait és programjait ezekkel összhangban határozza meg. Legfontosabb nemzeti politikai prioritásként kezelik az Európai Unió által kitűzött célt, hogy 2010-re a tagállamok átlagában a GDP arányos hazai kutatás-fejlesztési ráfordítások érjék el a 3%-ot és a ráfordítások 2/3-át a vállalatok adják, ez az alapja a kutatási tárca politikájának. Az előzetes adatok alapján 2002-ben Franciaország DIRD-je 33396 M € volt, mely a GDP százalékában 2,23%-ot jelent. A kutatási tárca az Innovációs tervvel, a fiatal innovatív vállalatok támogatásával és különböző adó- és járulékkedvezményekkel, stb. ösztönzi a K+F tevékenységet a vállalatokban, ezzel is segítve a vállalatok K+F ráfordítási részesedésének növekedését és általában a ráfordítások növekedését a 3%-os cél elérése miatt. A közkutatások szerkezetét átalakítják, a hatékonyabb működés megvalósításáért és

próbálják megreformálni a finanszírozási rendszert is az állami támogatások átalakításával. A két alap által finanszírozott akciók egyrészt a köz- és vállalati szféra kutatási tevékenységének ösztönzését célozzák, de a különböző a 21. században fontossá vált területeken programokat is támogatnak Az I. Fejezetben bemutatott nemzetközi szinteltérések megváltoztatására a kutatási 57 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. tárca jelentős erőfeszítéseket tesz. Minden olyan területen támogató programokat indít, ahol lemaradás

tapasztalható. Az előzetes eredmények és felmérések biztatóak, de a valós tényeken alapuló statisztikák a jövő évre várhatók. Valószínűsíthető, hogy a fejlődés elindult, viszont az USA-ban, Japánban és Németországban már olyan szinten működnek a K+F támogatórendszerek, hogy Franciaországban nehéz lesz utolérni ezt a dinamizmust és ezt a szintet. A fent említett országokkal szembeni lemaradása a K+F területen elhanyagolható ahhoz képest, hogy más országok milyen szinten maradnak el Franciaország kutatásfejlesztési eredményeitől. Magyarország például messze elmarad az EU által kitűzött 3%os céltól, 2002-ben 1,01% volt a hazai K+F kiadások részesedése a GDP-ben A költségvetési kutatószervezetek aránya igen magas a vállalatokhoz képest, melyek kevesebb, mint 30%-ban részesednek a K+F kiadásokból (GERD). A Magyarországon bejegyzett hazai eredetű szabadalmi bejelentések száma évente 1000 körül mozog. A magyar

kutatás-fejlesztési rendszer átfogó reformja idén kezdődött el, az eddigi rendszer teljesen átalakul, a cél a Magyarország kutatás-fejlesztésének előtérbe helyezése. Az intézményi reform 2004. január 1-én lép életbe: az Oktatási Minisztériumból kiválik a Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárság, és Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalként működik tovább. A Hivatal önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, önálló feladat- és hatáskörrel rendelkezik a kutatás-fejlesztés ösztönzése és hasznosítása terén, a felügyeleti jogokat az oktatási miniszter gyakorolja majd. A Kormány áprilisban létre hozta még a tudományos kutatást, technológiafejlesztést és innovációt érintő kérdések véleményezésére és tudomány- és technológiapolitikai döntések előkészítésére a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégiumot. Kiemelendő, hogy az intézményi reform részeként 2003. augusztus

elsején létrejött a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda, amely a hazai finanszírozású pályázatok mellett kezelni fogja a Nemzeti Fejlesztési Terv Kutatás-fejlesztés, innováció prioritás EU által társfinanszírozott programjait is. A finanszírozási rendszer megújításaként a 2003. évi XC Törvény létrehozta a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapot a magyar gazdaság technológiai innovációjának ösztönzésére és támogatására. A kutatás és fejlesztés támogatására szolgáló központi forrás a következő években a 2002. évi ismert összeghez képest 20-40%-kal bővül, a vállalkozások K+F tevékenységének központi támogatási lehetősége megtöbbszöröződik. 58 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A francia Innovációs tervhez hasonlóan A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló Törvény 2004-ben kerül elfogadásra, mely a gazdaságban és a társadalom más területein hasznosuló kutatás-fejlesztést erősítési, a kutatási eredmények hasznosításának ösztönzése révén magyar gazdaság versenyképességének javítását, fenntartható fejlődésének megalapozását szolgálja. A magyar kutatás-fejlesztés ebben a keretben működik majd január 1-től, a várakozások szerint ez az átfogó rendszer nagyot lendít majd a K+F rendszeren és fontos eredményeket hoz majd. Összehasonlítva a francia kiépült rendszerrel, a sok pályázati lehetőséggel, szervekkel és pénzügyi lehetőségekkel,

még nagyon sok tennivaló van. 59 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE TÁBLÁZATOK : 1. Táblázat: Franciaország nemzeti K+F kiadásai (DNRD) 2. Táblázat: Franciaország hazai K+F kiadásai (DIRD) 3. Táblázat: A DIRD régiók szerinti megoszlása 2001-ben 4. Táblázat: A francia hazai K+F ráfordítások nemzetközi viszonylatban (milliárd €) 5. Táblázat: A DIRD a GDP %-ban nemzetközi viszonylatban 6. Táblázat: A közintézmények hazai K+F ráfordításai (millió €) 7. Táblázat: A vállalati hazai K+F kiadások

ágazatok szerinti megoszlása (millió €) 8. Táblázat: A legfontosabb országok K+F finanszírozásának szerkezete 2001-ben 9. Táblázat: A kutatók és fejlesztők megoszlása a polgári köz- és vállalati kutatásban 10. Táblázat: A legfontosabb országok kutatóinak összlétszáma 1999-ben 11. Táblázat: A bejegyzett szabadalmak száma 2002-ben 12. Táblázat: A tudományos publikációk száma / millió lakos 2001-ben ÁBRÁK: 1. Ábra: A közkutatások finanszírozási szerkezete 2001-ben 2. Ábra: A vállalati kutatások finanszírozási szerkezete 2001-ben 60 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem

kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. IRODALOMJEGYZÉK Dr. Pálfi György: 2003 évi TÉT attaséi beszámoló-Párizs, Franciaország Oktatási Minisztérium, Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárság, 2003 www.omhu/letolt/k+f/parizs 030828pdf (2003 november 22 14:05) Projet de loi de finance pour 2004 - L’ état de la recherche et du développement technologique (Költségvetési tevezet 2004 - A kutatás és technológiafejlesztés helyzete) Gazdasági, Pénzügyi és Ipari Minisztérium, 2003 http://alize.financesgouvfr/budget/plf2004/jaunes04/881pdf (2003 november 22 14:50) Projet de loi de finance pour 2003 - L’ état de la recherche et du développement technologique (Költségvetési tervezet 2003-A kutatás és technológiafejlesztés helyzete) Delegált Kutatási és Technológiai Minisztérium, 2002 http://www.recherchegouvfr/recherche/finance/defaulthtm (2003 november 22 17:55) La R&D en France en 2001 (A K+F Franciaországban 2001-ben) Delegált

Kutatási és Technológiai Minisztérium, 2003 http://cisad.adceducationfr/reperes/telechar/res/res01/depb3 pres resu01 061003pdf (2003. november 22 15:55) European Commission: Towards a European Research Area-Science, Technology and Innovation Key Figures 2002 Office for Official Publications of the European Communities, Luxemburg, 2002 http://europa.euint/comm/research/era/pdf/benchmarking2002 enpdf (2003. november 22 17:40) Simona Frank: R&D expenditure and personnel in Europe: 1999-2001 Statistics in focus (a), Science and Technology – Theme 9-3/2003 http://europa.euint/comm/eurostat/Public/datashop/printproduct/EN?catalogue=Eurostat&product=KS-NS-03-003- -N-EN&mode=download (2003. november 22 17:16) 61 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus

könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Simona Frank: R&D expenditure and personnel in EU Statistics in focus (b), Science and Technology – Theme 9-8/2003 http://europa.euint/comm/eurostat/Public/datashop/printproduct/EN?catalogue=Eurostat&product=KS-NS-03-008- -N-EN&type=pdf (2003. november 22 18:07) European patents granted in 2002, Article 97 (4) EPC Annual Report 2002, European Patent Office, 2003 http://annual-report.european-patent-officeorg/report/download/EPA JB02 74pdf www.recherchegouvfr A Delegált Kutatási és Technológiai Minisztérium honlapja www.itergouvfr A Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor honlapja Recherche et développement technologique de la France (Kutatás és technológiafejlesztés Franciaországban) Claudie Haigneré, Delegált Kutatási és Technológiai Minisztérium, 2003

ftp://trf.educationgouvfr/pub/rechtec/brochure/rdtfpdf (2003 november 22 14:00) Dr. Krasznai Zoltán: 2002 évi TÉT attaséi beszámoló-Párizs, Franciaország Oktatási Minisztérium, Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárság, 2002 http://www.omhu/letolt/k+f/parizspdf (2003 December 3 16:15) Kötelezettségvállalás a francia kutatás kiválóságáért és a tudás átadásáért (Un engagement pour l’ excellence scientifique et le partage des savoirs) Claudie Haigneré, Delegált Kutatási és Technológiai Minisztérium, 2002. december 4 http://www.recherchegouvfr/discours/2002/polrechpdf (2003 december 3 16:35) Nemzetközi K+F Hírlevél 2003. január Dr. Siegler András, Oktatási Minisztérium, 2003 február 16 http://www.omhu/letolt/k+f/hirlevel 200301pdf (2003 december 3 17:00) 62 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A

szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Nemzetközi K+F Hírlevél 2003. február Dr. Siegler András, Oktatási Minisztérium, 2003 március 20 http://www.omhu/letolt/k+f/hirlevel 200302pdf (2003 december 3 17:00) Nemzetközi K+F Hírlevél 2003. március Dr. Siegler András, Oktatási Minisztérium, 2003 április 23 http://www.omhu/letolt/k+f/hirlevel 200303pdf (2003 december 3 17:00) Nemzetközi K+F Hírlevél 2003. április-május Dr. Siegler András, Oktatási Minisztérium, 2003 május 29 http://www.omhu/letolt/k+f/hirlevel 200304 05pdf (2003 december 3 17:00) Nemzetközi K+F Hírlevél 2003. június-július Dr. Siegler András, Oktatási Minisztérium, 2003 augusztus 28 http://www.omhu/letolt/k+f/hirlevel 200306 07pdf (2003 december 3 17:00)

1089/2003. (IX 4) Korm határozat a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvény koncepciójáról. 1033/2003. (IV 18) Korm határozat a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégiumról, valamint a tudomány- és technológiapolitika kormányzati irányítási és végrehajtási rendszerének megújításával kapcsolatos feladatokról. 2003. évi XC Törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról. 63 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. MELLÉKLETEK 1. Melléklet: A DIRD régiók szerinti megoszlása 2001-ben Vállalati

kutatás Közkutatás Millió € A DIRD %ban Millió € A DIRD %ban Île-de-France 9798 47,1 4334 39,6 Champagne-Ardenne 119 0,6 59 0,5 Picardie 536 2,6 68 0,6 Haute-normandie 461 2,2 90 0,8 Centre 664 3,2 201 1,8 Basse-Normandie 183 0,9 94 0,9 Bourgogne 252 1,2 104 0,9 Nord - Pas-de-Calais 249 1,2 290 2,7 Lorraine 274 1,3 263 2,4 Alsace 297 1,4 298 2,7 Franche-Comté 416 2,0 70 0,6 Pays-de-la-Loire 506 2,4 235 2,1 Bretagne 629 3,0 387 3,5 Poitou-Charentes 142 0,7 124 1,1 Aquitaine 748 3,6 302 2,8 Midi-Pyrénées 1058 5,1 783 7,1 Limousin 67 0,3 38 0,3 Rhône-Alpes 2476 11,9 1171 10,7 64 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Auvergne 525 2,5 134 1,2 Languedoc-Roussillon 262 1,3 691 6,3 Provence-Alpes-Côte d’ Azur 1112 5,3 847 7,7 Korzika n.a n.a 15 0,1 Tengerentúli régiók n.a n.a 356 3,3 DIRD összesen 20782 109541 1 A közkutatások 12105 M €-s értékéből csak 10954 M € bontható régiókra. Forrás: Projet de loi de finances pour 2004 p. 240 65 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2. Melléklet:

Franciaország K+F intézményrendszere kormányzati szinten Ifjúsági, Oktatási és Kutatási Minisztérium Delegált Kutatási és Technológiai Minisztérium azgatóság Technológiai Igazgatóság Tudományos, Technológiai és Pedagógiai Fõosztály Kommunikációs Fõosztály os szektorok Ûrkutatási és Repülésügyi Fõosztály Tervezési, Kommunikációs kampány és Rendezvények Osztály ási Aligazgatóság Bio-tervezési Fõosztály Publikációs Osztály a Kutatáspolitikai Aligazgatósága Információs és Kommunikációs Technológiák Fõosztálya Sajtó Osztály ai és Tudományos Múzeumi Osztály Energia, Közlekedés, Környezet és Természeti Erõforrások Fõosztály Internet, Multimédia Osztály Kutatásban és ásban Osztály Nevelési Technológiák és Információs és Kommunikációs Technológiák Aligazgatósága Dokumentációs Központ Innovációs és Technológiafejlesztési Aligazgatóság Kutatási és Technológiai

Regionális Delegációk 66 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3. Melléklet: Az Országos Tudományos Alap által finanszírozott programok Egyeztetett kezdeményezési akciók: 1. Jeunes chercheuses, jeunes chercheurs 2. Cryptologie 3. Globalisation des ressources informatiques et des données 4. Masses de données 5. Nouvelles interfaces des mathématiques 6. Sécurité informatique 7. Equipements pour le calcul intensif des meso-centres 8. Nanosciences 9. École et sciences cognitives 10. Espaces et territoires 11. Sécurité routière et société 12. Terrains,

techniques, théories 13. Énergie 14. Ecosphère continentale: processus et modélisation "ECCO" 15. Non pollution, dépollution: nouveaux procédés/nouvelles méthodes 16. Nouvelles méthodologies analytiques et capteurs 17. Risques naturels et changement climatique 18. Sociétés et cultures dans le développement durable 19. Biologie cellulaire, moléculaire et structurale (BCMS) 20. Biologie du Développement et Physiologie intégrative 21. Cellules souches adultes 22. Effets biologiques et sanitaires de la radiotéléphonie mobile 23. Emergence de canceropoles 24. Informatique, Mathématiques, Physique en Biologie moléculaire (IMPbio) 25. Interface physique-chimie-biologie 26. Molécules et cibles Thérapeutiques 27. Neurosciences intégratives et computationnelles Egyeztetett tematikus akciók (ATC - Action thématique concertée): 28. Environnement et santé Kutatási programok (Programmes): 29. Origine de l’ homme, du langage et des langues 30. PIREF 31.

Systèmes complexes en SHS 32. Programme de microbiologie 33. Plates-formes d'explorations fonctionnelles thématisées Megfigyelőállomások (Observatoires): 34. Observatoires de recherche en environnement Intézetek (Instituts): 35. Instituts Fédératifs de Recherche 67 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4. Melléklet: A kutatási és innovatív technológiai hálózatok 1. Réseau national de recherche en télécommunications RNRT 2. Réseau micro et nanotechnologies RMNT 3. Réseau national en technologies logicielles RNTL 4. Réseau de recherche et d’

innovation en audiovisuel et multimédia RIAM 5. Genanimal 6. GenHomme 7. Génoplante 8. Réseau national des technologies pour la santé RNTS 9. Réseau alimentation référence Europe RARE 10. Réseau national matériaux et procédés RNMP 11. Réseau pile à combustible PACo 12. Réseau de recherche et d’innovation technologiques „eau et technologies de l'environnement” RITEAU 13. Réseau génie civil et urbain RGC&U 14. Réseau de recherche et d’innovation technologiques „pollutions marines accidentelles” RITMER 15. Réseau de recherche aéronautique sur le supersonique RaéS 16. Réseau „terre et espace” 17. Programme national de recherche et d'innovation dans les transports terrestres PREDIT 68