Gazdasági Ismeretek | Európai Unió » Papp Erika - Svájc és az Európai Unió

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány Svájc és az Európai Unió - Vele vagy nélküle? - Készítette: Papp Erika Budapest, 2004. http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS .5 I. Svájc általános bemutatása.7 I.1 Svájc földrajzi elhelyezkedése, jellemzői 7 I. 2 Svájc lakossága 8 I. 3 A svájciak10 I. 4 Rövid történeti áttekintés 13 I. 5 Svájc közigazgatásának a felépítése, politikai berendezkedése 17 I. 6 Az ország nemzetközi megítélése 22 II. Egy erős gazdaság25 II. 1 A gazdaság múltbeli és jelenlegi mutatói25 II. 2 A gazdaság jellemzői29 II. 3 Gazdasági szektorok 30 II. 4 Nagyfokú gazdasági fejlettségének az okai 35 III. Svájc külkapcsolatai 38 III. 1 Svájc külpolitikája38 III. 2 Svájc és az EFTA, illetve az „EGT-nem” 40 III. 3 Svájc részvétele egyéb nemzetközi szervezetekben 45 IV. Svájc külkereskedelme 48 IV. 1 A külkereskedelem általános jellemzői 47 IV. 2 Svájc külgazdasága, kereskedelempolitikája48

3 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. IV. 3 Svájc külkereskedelme számokban 49 V. Svájc és az európai integráció55 V. 1 Történelmi visszapillantás 53 V. 2 Út az első bilateriális tárgyalásokig, a két fél közti kapcsolatok jelentősége 62 V. 3 Az első szektoriális megállapodások65 V. 4 Út a második bilateriális tárgyalásokig78 V. 5 A második bilateriális tárgyalások 80 VI. Vélemények és feltételezések Svájc jövőjét illetően86 BEFEJEZÉS .89 TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE.92 IRODALOMJEGYZÉK .93 MELLÉKLETEK.96 4

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Bevezetés Régóta vonzott Svájcnak, ennek a kis országnak a különleges helyzete, tisztelem az ott élő embereket a kitartásuk és összetartásuk miatt. Úgy gondoltam, hogy a diplomamunkám elkészítése során még többet megtudhatok róluk, gazdaságukról és a legendásan fejlett országukról. Munkám során Svájcot, az ország helyét a világban és az Európai Unióval létrejött kapcsolatait kívánom részletesen bemutatni. Gondolataim vezérfonalát az adja, hogy miért hezitál Svájc az európai integrációhoz

történő csatlakozással kapcsolatban. Fontosnak tartom, hogy először egy általános képet kapjak az országról. Éppen ezért röviden bemutatom Svájc földrajzi adottságait, jelentősebb történelmi eseményeit és gazdasági helyzetét, jellemzőit. Meg szeretném ismertetni az ország politikai, társadalmi és gazdasági másságát ahhoz, hogy ezáltal megértsük az ebből fakadó különleges kapcsolatát az Unióval. Nem ismertetem viszont az Európai Unió kialakulását, lényeges elemeit, hanem csak azokat a momentumokat, területeket elemzem részletesen, ahol a két fél történelme, gazdasága kapcsolódik. „Magas életszínvonal, teljes foglalkoztatottság, kitűnő oktatási rendszer, gyönyörű táj, magasan fejlett infrastruktúra, biztos pénzügyi centrum, politikai stabilitás és semlegesség: külföldi szemmel nézve ezek Svájc erősségei.”1 De mi is az igazság? Az utóbbi években ugyanis egyre több probléma merült fel, így például az

integráció vs. izoláció kérdése Politikáit ugyan az ország már nagyjából az EU-belihez hangolta, és többé már nem nevezhető ezen a területen speciális esetnek, a csatlakozás mégis várat magára. Újabb problémaként ráadásul napjainkban megjelent az eddig ismeretlen fogalom, a munkanélküliség, és elgondolkodtató a szegények és a gazdagok közötti különbség növekedése is. Ma már az ország óriási hangsúlyt fektet környezetének védelmére is, óvja a vizeit és korlátozza az átmenő forgalmát. Svájcot és a svájciakat mélységesen áthatja a természetvédelem óhaja. Munkám során az előbb felvázolt problémákat részletesen elemzem, illetve megpróbálok egy reális képet adni a „gazdag svájciakról”. 5 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Diplomamunkám elkészítése érdekében több helyen igyekeztem anyagot gyűjteni. A kutatást 2003 márciusában kezdtem, és 2003 novemberében zártam le. A leghasznosabb forrásnak az internet bizonyult, ahol is naprakész információkra leltem. Sokat segítettek a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karának Európai Uniós Dokumentációs Központjában talált magyar és idegen nyelvű cikkek, tanulmányok. Igazából ez volt az a hely, ahol mindent egyszerre, több nyelven megtaláltam. Komoly segítségemre volt a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Közgazdaságtudományi Karán működik egy Svájci Menedzserközpont, felkerestem ennek

vezetőjét, a több évig svájci nagykövetként tevékenykedő dr. Ódor Lászlót, aki szintén hasznos tudnivalókkal és észrevételekkel látott el. Külső konzulensem, a Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara ügyvezetője, dr. Halász Csilla mindenben a segítségemre volt Tanácsai és észrevételei mellett sokat jelentett az általa adott, a Kamara 2003. évi közgyűlésére elkészített gazdasági összefoglaló, amelyből pontos következtetéseket vonhattam le Svájc gazdasági helyzetéről, jövőbeli kilátásairól. Belső konzulensemnek Ferkelt Balázst kértem fel, akitől a főiskolai tanulmányaim során rengeteget tanultam, tájékozottsága irigylésre méltó. Gyakorlati időmet a budapesti székhelyű Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségénél töltöttem. Bár az ÁFEOSZ és Svájc közötti kapcsolat nem kiterjedt, az ott dolgozók mindegyike igyekezett segíteni, és az általuk fellelt anyagokkal

megkönnyíteni a munkámat. Nem volt könnyű dolgom, mert nagyon kevés magyar nyelvű cikk állt rendelkezésemre, mivel Svájc nem EU tag ország (egyelőre), és nem rendelkezik olyan kiterjedt kapcsolatrendszerrel hazánkkal. Ezért inkább a német és angol nyelvű tanulmányok, publikációk és honlapok anyagaira támaszkodhattam. 1 Portrait of the regions Volume 4. (1996) : European Commission, Brüsszel-Luxembourg, p 218 6 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. I. Svájc általános bemutatása I. 1 Svájc földrajzi elhelyezkedése, jellemzői Svájc Európa

központi alpesi régiójában fekszik, nyugaton Franciaországgal, délen Olaszországgal, északon Németországgal, keleten pedig Ausztriával és Liechtensteinnel határos. Teljes területe 41284 km2 , azaz nagyjából a mi Dunántúlunknak felel meg Déli határai Ticino kantonnál mélyen átnyúlnak az Alpok legmagasabb láncán, a Luganoitó mentén már elérik a Lombardiai síkságot. Északkeleti része – bár természetes határa a Bodeni-tó és a Rajna – voltaképpen a délnémet dombvidék folytatása, egészen az ország közepéig, az Alpok lábáig húzódik. Nyugati oldala a francia Jura-vidék része A néprajzi határok következetesebbek a földrajziaknál, nagyjából a magas hegygerincekhez igazodnak. A svájci Jura vidék francia, a németajkú Gotthard-masszívumtól délre eső Ticino olasz beszédű. A tájak és a nyelvek e különbözősége – amit a kantonok kialakulása is tükröz – nem elsősorban földrajzi tényezők, hanem történelmi,

politikai összefüggések következményeképp tették ezt az országot azzá az államszövetséggé, ami lett.2 Az ország déli részében lévő alpesi hegylánc jellemzően több, mint 4000 méteres hegyekkel tarkított. A legmagasabb pont az Olaszországgal közös Monte Rosa hegységcsoporthoz tartozó Dofourspitze (4.634 méter), de a legismertebb a Zermatt környéki négyezresek karéja. A Jura lánc (Svájc területének 10 százaléka) és az Alpok (60%) uralta déli rész között helyezkedik el a „Mittelland” (30%), Svájc legsűrűbben lakott, s gazdaságilag meghatározó régiója.3 A sok hagyományos alpesi hágójának köszönhetően – pl. Gotthard – Svájc egy fő tranzitország Európában, amely sűrű közúti és vasúti hálózatában tükröződik. Európa nagyobb folyói közül a svájci Alpokban ered a 2 Szénási György (2002) : Svájc, Cartographia, Budapest, p. 7 Koncz János: Svájc: Kantonok, régiók, európai integráció, Európai

Műhelytanulmányok 63., MEH Integrációs Stratégiai Munkacsoportja, Budapest, 1999., p 11 3 7 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Rajna és a Rhone. Közép-Európa legnagyobb tavai közül a Konstanzi- és a Genfi-tó található itt.4 A főváros, Bern mellett Zürich a legnagyobb város, Basel, Genf és Lausanne a legjelentősebb központok. Az ország lakosságának egynegyede, területének egyharmada közvetlenül határos a szomszéd országokkal, ami a régiók szempontjából nagy jelentőséggel bír. Svájc javarészt az északi időjárási zónához tartozik,

kis területe ellenére időjárása mégis változatos. Az Alpok hegylánca nyugattól kelet fele fontos klimatikus határvonalat képez Az Alpoktól délre a mediterrán jellegű időjárás az uralkodó, míg északon a NyugatEurópára jellemző, nedves klíma uralkodik, időről időre pedig – különösen télen – bebeköszön a kelet-európai hideg kontinentális éghajlat is.5 I. 2 Svájc lakossága Lakóinak száma 7,32 millió6, ezek közül körülbelül 6 millió a „bennszülött”, míg a többiek vendégmunkások, illetve családtagjaik, akik különböző szintű és jellegű jogokkal és státusszal rendelkeznek. Ma gyakorlatilag minden 5, Svájcban élő állampolgár külföldi, viszont 528 ezer svájci él a világ különböző részén.7 Népsűrűsége 171,1 fő/km2, amivel a világ legsűrűbben lakott országai közé tartozik. Négy egyenrangú, hivatalos nyelve van: a lakosok 70%-a a német, (beszélve ahány község, annyiféle

„Schweizerdütsch”, írásban a tiszta német, a „Hochdeutsch”), 20%-a a francia, 7 %-a az olasz és 0,5%-a a kelta-alemán-drúz-etruszk eredetű rétoromán (1938 óta elismert államnyelv, de sajnos a kihalás fenyegeti) nyelvet beszéli. 4 Portrait of the regions Volume 4. (1996) : European Commission, Brüsszel-Luxembourg, p 218 Szénási György (2002) : Svájc, Cartographia, Budapest, p. 14 6 The Statesman’s Yearbook 2001, 1462. p 7 Ők 1992. július 1 óta ún levelezési úton részt vehetnek a hazai politikai életben is, őket nevezi a svájci köznyelv „ötödik Svájc lakóinak”, „kontrakt svájciaknak”. 5 8 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a

forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az országban teljes a vallás- és lelkiismeret-szabadság. A két fő vallás – a római katolikus és a református – nagyjából egyforma súllyal bír. Egyes városokban jelentősnek mondható az izraelita és – növekvő mértékben – a moszlimvallás. Mindez a politikában, közéletben, oktatásban, különböző kulturális közegekben sehol sem tapintható, magánügy. A svájciakra nem jellemző, hogy hitük szerint tartanának kapcsolatot barátaikkal, munkatársaikkal, szomszédaikkal.8 A bölcs kompromisszumok jegyében az ország leggyakrabban használt hivatalos megjelölése és rövidítése latin, ez látható a pénzeken, bélyegeken, gépkocsik jelzésein. „CH” a Conföderatio Helvetia, vagyis a Svájci Államszövetség rövidítése. Ha mód kínálkozik, például a papírpénzeken, a többi nyelven is feltüntetik az országnevet. A

feliratok általánosan háromnyelvűek (a három leggyakrabban használt nyelv), s a lakosság abszolút többsége több nyelven beszél (80%-uk háromnyelvű). Svájc e téren is első Európában. 9 Az utóbbi évszázadban az ország lakossága döntően a bevándorlás következtében folyamatosan nőtt. A huszadik század elejéhez képest (1900-ban 3,3 millió fő) 2001-re a lakosok száma megkétszereződött. Az 1950-1970-es években volt a legmagasabb a növekedési ütem, átlagosan évi 1,4%. Az 1970-1980-as időszakban a lakosok száma alig nőtt, 0,15%-os növekedésről beszélhetünk csak. Ennek oka a recesszió mellett a bevándorlók számának a korlátozása volt. Az 1980-as évek évi átlagos 0,6%-os növekedése az 1990-es évekre 0,7%-ra emelkedett. 10 A lakosság számának növekedését és korösszetételét az 1950-es évektől napjainkig az 1. számú melléklet szemlélteti A svájci népmozgás egyik sajátossága a városkörnyékek irányába való

mozgás. (Míg 1970-ben a lakosság 57,6%-a élt városokban, addig 2001-ben már 67,7%-a.) Az ország társadalma folyamatosan öregszik, hiszen Svájcban ma lényegesen több idős ember él, mint 50 évvel ezelőtt. 1950 óta a 64 éven felüliek száma megkétszereződött, a 80 évesek és a náluk idősebbek száma pedig a négyszeresére növekedett. A 2002-es adatok szerint a nők várható élettartama 82,6 év, a férfiaké pedig 76,7 év. 8 Szénási György (2002) : Svájc, Cartographia, Budapest, p. 19 Kőrösi István: Miért nem lépett be Svájc az Európai Unióba, Kihívások, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, 1997. február, 105 szám, p 6 10 Statistisches Jahrbuch der Schweiz 2003., Verlag Neue Züricher Zeitung, p 32 9 9 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát

illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. I. 3 A svájciak Az alábbiakban néhány olyan jellemző tulajdonságot vázolok fel, amelyek hallatán mindannyiunknak egy svájci ember jut az eszébe. A svájciak ugyan nagyon is tudatában vannak individualitásuknak, és nem is szívesen jellemzik honfitársaikat, illetve nem szívesen beszélnek Svájcra jellemző magatartásformákról, azért mégis fontosnak tartom ismertetni azon vélekedéseket, amelyeket egy más kultúra lakói tartanak meghatározónak egy svájci ember jellemzésekor. • A svájciak általában meg vannak győződve országuk különlegességéről. Ezt elsősorban három olyan tényezőre vezetik vissza, amelyek az ország történelmi és társadalmi alakulásában meghatározó szerepet játszottak: semlegesség (Svájc 1991ben ünnepelte

fennállásának 700. évfordulóját és 1815 óta ismerik el semlegességét), többnyelvűség (lásd I. 2 fejezet), sokszínűség11 • A svájciak nem is igazán szeretik, inkább tisztelik a pénzt. Aki megengedheti magának, fogaskerekű vasutat építtet a saját költségén a falujának, de olyan nincs, hogy égve maradjon a villany egy olyan szobában, amelyben épp senki sem tartózkodik Az előbbi ésszerű beruházás, az utóbbi megbocsáthatatlan pazarlás, szóval bűn!12 • A kantonok közötti kölcsönös, egészséges utálat képezi a svájci demokrácia és semlegesség szilárd alapját. Ha a szeretet néhol hiányzik is, de a tolerancia annál nagyobb mértékben jellemez egy svájcit. És mindenfele lobog a magántelkeken és a villák előtt a vörös alapon fehér keresztet formázó nemzeti zászló. A lakók viszonya rettentően erős a Konföderációhoz. • A svájciak keményen dolgozó emberek, a munkát komolyan veszik, büszkék rá, és

persze gavallérosan meg is fizetik őket ezért. • Ki kell emelnem a svájciak egy óriási értékét, a becsületességüket. Tudnunk kell, hogy a hegyeknek jelentős jellemformáló hatásuk van. A svájci lét csodálatos, s egészében sikeres harc a természet megpróbáltatásaival szemben. A korábbi ínség megtanította őket a takarékosságra, az anyag- és energiaigénytelen technológiák alkalmazására. 11 12 Hidasi Judit (1998) : Szavak, jelek, szokások, Windsor Kiadó, p. 247 Szénási György (2002) : Svájc, Cartographia, Budapest, p. 8 10 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi

jellegű alkalmazásokhoz. • Főleg a németsvájci részen jellemző az emberekre a szinte már túlzott udvariasság és kedvesség. • A Világgazdaság Mellékletében megjelent tanulmány szerint négy tulajdonságra vezethető vissza, hogy miért ilyen gazdagok a svájciak: minőség („ők kiváló minőséget produkálnak akkor is, ha senki sem ellenőrzi, ha egyedül vannak egy sötét szobában, vagy ha csak magáncélra, hobbiból eszkábálnak össze egy garázst a hátsóudvarban”13; tíz megkérdezettből tíz vallja, hogy ha valaki két terméket egymás mellé tesz, biztos, hogy a svájci a jobb), megbízhatóság (pontosság), puritanizmus, praktikusság. Ezek a tulajdonságok segítették a svájciakat abban, hogy a természet adta hátrányaikat előnnyé formálják. • A svájciak számára a függetlenség, az autonómia és az autarkia pszichológiai szempontból fontos tényezők. • Egy svájci polgárban mélyen benne él a demokratikus

hagyomány, a demokratikus öntudat. Bele akar szólni a dolgokba, nem akar eltűnni a tömegben Ezzel függ össze a svájciak szókimondása is, amelyet más kultúrák képviselői sokszor sértőnek éreznek. Véleményüket nem rejtik véka alá és nem szokásuk azokat szép csomagolásban tálalni. Nemigen respektálják a hierarchiát, nem nagyon hajlandóak magukat valakinek is alárendelni, illetve olyasvalamit, amit nem tartanak helyesnek, kritikátlanul elfogadni. • A svájciak józan, takarékos, szorgalmas, törekvő, tartózkodó, megbízható és tisztaságszerető emberek. 14 • A svájci polgárok politikai és gazdasági döntéseikben rendkívül pragmatikusak, helyi szempontok alapján döntenek, és az évszázadok alatt kiérlelt hagyományos döntési, intézményi rendszerükhöz erősen ragaszkodnak. Ha az ember felismeri, hogy Svájc sokban különbözik európai szomszédaitól, ugyanakkor elismeri Svájcnak, ennek a nyersanyagokban tulajdonképpen

szegény országnak a gazdasági sikereit, akkor talán könnyebben megérti lakóinak a büszkeségét és a jellegzetes nemzeti öntudatát. 13 Dr Neményi László: Mitől olyan gazdagok a svájciak?, Svájc Melléklete a Világgazdaságban, 2002.december, p8 14 Hidasi Judit (1998) : Szavak, jelek, szokások, Windsor Kiadó, p. 248 11 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Fontosnak tartom néhány gondolat erejéig arra is kitérni, hogy milyen is egy svájci üzletember, hiszen egy tárgyalás előtt tisztában kell lennünk az adott kultúra jelentős vonásaival és az

ottani üzletemberek mentalitásával.15 • Náluk a pontosság viszonylagos, fontos, de ugyanakkor függ a külső körülményektől, így például a hierarchiától. A magasabb rangú személy inkább megengedheti magának a késést. • Azt tartják róluk, hogy tartózkodóak, távolságtartóak, csak lassan engednek fel, de azután annál barátságosabbak. Tehát nehezebben lépik át a pszichológiai gátlásküszöböt. • Egy svájci üzletember józan gondolkodású, csak a tények és a számok hatnak rá. Egy üzlettől azt várja, hogy az rövid időn belül már jövedelmező legyen, a nagyobb kockázatokhoz, mint amilyenekkel a reformországokban gyakran szembesül, nem szokott hozzá. • Az üzleti tárgyalást csak rövid beszélgetés vezeti be, de ő nagyon hamar rátér a tárgyra. Ezért nagyon fontos, hogy egy svájcival szemben ülve mondandónkat gyorsan, világosan és tárgyszerűen adjuk elő. Számukra a tartalom a lényeg, a nyelvi és formai

hibákat jól tolerálják. Egy svájci nem dönt gyorsan, megfontoltan cselekszik, de ha döntött, azt célratörően és egyenesen ki is mondja. Nem szívesen blöfföl, a státuszszimbólumoknak pedig nem tulajdonít különösebb jelentőséget. • Náluk az önözésről tegezésre való áttérés nagyon egyéni dolog. A fiatalabb generáció általában hamarabb szánja rá magát, mint az idősebb. Természetesen érvényes a szabály, hogy az idősebb illetve a hölgy kezdeményezheti a tegeződést. • Hogy mely témák számítanak tabunak, az egyéni dolog. A fiatalabbaknál kevesebb ilyen van, de sehol sem árt az elővigyázatosság a hadsereggel kapcsolatos kritikus megjegyzésekkel. Svájcnak a II világháborúban játszott szerepe (a menekülő zsidók visszaküldése Németországba) szintén olyan téma, amelyről általában nem szívesen beszélnek. Azt se kérdezzük meg senkitől, hogy mennyit keres, mennyi a jövedelme. Érzékenyen reagálnak arra is,

ha valaki egy kalap alá veszi őket a németekkel vagy az osztrákokkal. • Nagyon tisztelem őket a rend és tisztaság kultuszáért, amely területen hazánknak (sajnos) még lenne mit tanulnia. 15 Hidasi Judit (1998) : Szavak, jelek, szokások, Windsor Kiadó, p. 250-252 12 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. I. 4 Rövid történeti áttekintés A fejezet fontos célja az, hogy megmagyarázzon, érthetőbbé tegyen olyan alapfogalmakat, jelenségeket, amelyek gyakorlatilag csak ezzel az országgal kapcsolatosan értelmezhetőek. Történészek a mai Svájc

múltjának 5-10 ezer éves ismert útjáról számolnak be. Mindez akkor vált biztossá, amikor is 1853-ban a száraz időjárás miatt leapadt Zürichi-tóban neolitkori cölöpintézményeket és egy ősi település nyomait fedezték fel. Olyan település nyomaira bukkantak itt, amelyek Új-Guinea pápuáinál még mai is fellelhető építkezési formák.16 Időszámításunk előtt 4-5 ezer évvel a kelták, akiknek családjába a helvétek is tartoznak, jelentek meg a tájon. Az Alpok völgyeiben megtelepedett helvétek észak felől érkeztek Augusztus császár ie. 15-ben a mai Svájc területén a germánok elleni védekezés érdekében két provinciát is létrehozott (Helvetia, Reatia), így mintegy 400 évig római fennhatóság alatt élt a helyi lakosság. A rómaiak a mai állam területét ie II század derekától próbálták elfoglalni: így kerültek az ott élő kelták ie. 121-ben, majd az ugyancsak ott élő helvétek ie 58-ban a Birodalom uralma alá. 43

év múlva a rétorománokat is leigázták A már akkor is többnyelvű mai Svájc területe egy meglehetősen laza, föderatív jellegű birodalom határain belülre került. A római hódítás eredményeként római típusú mezőgazdaság, kézművesség és infrastruktúra alakult ki. A Pax Romana évei után a IV században a nagy népvándorlás idején a burgund (később francia nyelvű) és az alemann (később német nyelvű) törzsek jelentek meg, és az Alpok déli völgyeiben az olasz nyelv váltotta fel az addig használatos latint. A rómaiakat követő frank birodalomban, amely 527-re a mai Svájc egész területét bekebelezte, Nagy Károly igyekezett általánossá tenni a feudális hűbéri rendszert. Ennek érdekében bevezette a frank közigazgatást, kiépítette a grófok által vezetett „gau”-kat. A frank birodalom összeomlása után aztán elkezdett megszilárdulni a feudális rendszer. 16 Koncz János: Svájc: Kantonok, régiók, európai

integráció, Európai Műhelytanulmányok 63., MEH Integrációs Stratégiai Munkacsoportja, Budapest, 1999., p 6 13 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A VI-VIII. században a keresztény kultúra hordozói az ír szerzetesek voltak, ők alapították St. Gallen és Einsiedeln nagy hírű apátságait 17 A XIII. században született meg az Eidgenossenschaft18 (svájci szövetség) Schwyz, Uri és Unterwalden három őskanton szövetségeként, amely megteremtette az új államiság alapját. Svájc szülőhelye a Gotthard-masszívum alatt kígyózó Vierwaldstätte tó

környéke, ahol a három őskanton találkozik. Az itt élők már a XI-XII században különböző szabadságleveleket kaptak a német-római császároktól azokért a szolgálatokért, amelyeket a kulcsfontosságú közlekedési lehetőségek, a hágók, a tavak, a folyók nagy helyismeretet igénylő biztosításával számukra nyújtottak. A mai Svájc XI-XIII. századi történelmében a Hohenstauf-ház császárai, majd a Habsburg család uralkodtak az ország fölött, ami szintén közelebb hozta egymáshoz a három őskantont. Habsburg Rudolf halála után, 1291 augusztus 1-jén hozták létre Rütliben az „Ewige Bund” (örök szövetség) alapjait. „A Közösségek szent fogadalmat tesznek, hogy minden gonosz támadást, mely a Szövetség bármely tagja ellen irányul, elhárítanak és megtorolnak. A Szövetség tagjai kártérítés nélkül nyújtanak segítséget, a költségeket mindenki saját maga vállalja” – tettek esküt a kantonok a

Bundesbrief-ben.19 A latin nyelvű okirat a rütli esküről „Bundesbrief” néven maradt fenn, és ma is megtalálható a Schwyzi Szövetségi Levéltárban. Ez az okirat képezi a svájci állam „születési anyakönyvi okiratát”. A három őskanton szövetsége valójában a külső hódítók ellen szól, „mi mindannyian a testvérek egy és egyetlen nemzete leszünk”. Tulajdonképpen ebből született az „Eidgenossenschaft” kifejezés. (És ebből az időszakból származik Tell Vilmos szabadságharcos legendás alakja is.) A független kantonok szövetsége azonban nem alakulhatott békés körülmények között a későbbi évszázadokban sem. A Habsburgok és a szabad parasztok összeütközései követték egymást. Az őskantonok 1315. december 9-én Brunnenben megújították az „örök szövetséget”, a szerződésben felmondták a Habsburgok összes jogait és megállapodtak abban, hogy tilos 17 Koncz János: Svájc: Kantonok, régiók, európai

integráció, Európai Műhelytanulmányok 63., MEH Integrációs Stratégiai Munkacsoportja, Budapest, 1999., p 6 18 Eidgenossenschaft: helvét fogalom, lefordítva: Svájci Szövetség, melyet eskü köt össze 14 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. külön békét vagy szövetséget kötni az egyes kantonokkal. Miután ugyanebben az évben a három őskanton legyőzte Habsburg Lipótot, a kantonok sorra csatlakozni kívántak. Így jött létre a XIV. század közepére az „Achtörtige (nyolchelységű) Eidgenossenschaft” A szabadságharcosok azonban a váratlan

győzelem hatására hódítókká lettek, és a XVI. század végére a szövetségnek már 13 tagja lett, akik közül néhányat bekebeleztek, néhányan önként léptek be. A kantonok csatlakozásának sorrendjét, a mai Svájc létrejöttének folyamatát a 2. számú melléklet szemlélteti A mai kanton elnevezés viszont csak a XIX. század óta használatos A fentiekben jelzett államalakulat 300 évig működött egy sajátos „kölcsönös megállapodás” keretében, amelynek részeként egymást segítették támadás esetén, ellátták a polgárok érdekvédelmét, a közrend biztosítását és a kereskedelemmel kapcsolatos teendőket. A kantonokat viszont eltérő jogok illették, politikai körülményeik is mások voltak. Mindez majdnem a széteséshez vezetett 1481-ben, amikor is a Stans-i Egyezménnyel egy békés megoldás született. A XVI. században a laza szövetség tagjai között gyakori volt a polgárháború, amit ráadásul tovább tetézett a

környező nagyhatalmak (papság, császárság, Spanyolország és a protestáns német fejedelemségek) vetélkedései. Ha bármelyik harchoz csatlakozott volna az egyik kanton, az valószínűleg a szövetség felbomlását eredményezte volna. Ekkor vetődött fel az önként vállalt semlegesség gondolata, amelyhez az állam ma is kitartóan ragaszkodik. A reformáció tanai Bázel, Genf és Zürich területén hódítottak, míg a vad hegyek lakói, az őskantonok, Luzern, Zug, Fribourg és Valais lakói a régi védőszentjeik hite mellett tartottak ki, mivel a zord körülményeik miatt innen remélték a segítséget. Az ellenreformáció nem volt hatástalan a Szövetségre, de a 30 éves vallásháború idején is sikerült elkerülni a szétesést. A háborút lezáró Vesztfáliai béke 1648-ban pedig elismerte nemzetközileg Svájc szuveneritását és ünnepélyesen megerősítette a semlegességét. Bonaparte Napóleon háborúi során Svájcot is elfoglalta és

1803-ban (ekkorra 6 új tagja volt már) 19 egyenjogú kanton államszövetségévé minősítette az országot. Napóleon Genfet és Valais-t Franciaországhoz csatolta, és megépítette a Simplon-hágó útjait. Vagyis 19 www.adminch (2003 október 29 11:05) 15 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 20 Svájc Napóleon vazallusa lett Helvétiai Köztársaság néven. Napóleon tehát felállította a kantonok fölé helyezkedő, egyesített államszervezet elődjét. A kis állam történetében ez mérföldkőnek számít, hiszen Napóleon a demokratikus alkotmányosság

alapjait fektette le Svájcban, ugyanakkor megijesztette a lakókat a homogén államiság kényszerével. Az 1814-es bécsi kongresszus újfent elismerte Svájc semlegességét, és a két leválasztott kantont visszacsatolta. Az 1815 május 30-án aláírt Párizsi Szerződés VI. cikkelye kimondta az ország függetlenségét és a szövetségi kormányzást. Igaz, semlegessége nem a nagyhatalmak jóindulatának a következménye, hanem a politikai és hatalmi érdekek szerencsés összejátszásának folyománya: kijelenthetjük, hogy a környező országok érdeke azt kívánta, egyikük se tegyen szert Svájc gazdasági és katonai potenciáljára. Svájc szempontjából a nagy francia forradalom hatása a kongresszus után is fennmaradt, ami megnyilvánult a kantonok egyenjogúságában, a jobbágyság, a feudalizmus eltörlésében, a kereskedelem szabaddá tételében és az általános tankötelezettség bevezetésében. Az ország a napóleoni háborúkat követően

békében fejlődött, ez döntően a fokozatosan kiépült nemzetközi tőkepiaci szerepének köszönhető, a nagybefektetőknek, köztük az ellentétes szövetségben egymás ellen harcoló hatalmaknak, akiknek egyaránt érdekük fűződött befektetéseik biztonságához és egy tranzitkereskedelmi partner létezéséhez. A modern Svájc megteremtéséhez vezető úton fontos az 1848-ban elfogadott Bundesverfassung (Szövetségi Alkotmány). Ezzel a szövetségi államok kapcsolata államszövetség lett, a közös külügy, hadügy, pénzügy és gazdaságpolitika mellett a kantonok nagyfokú önállóságával. A modern fejlődés megkövetelte a belső vámhatárok megszüntetését, az egységes svájci frank bevezetését. Ezekre 1849-ben került sor Gyorsan egyesült a vasút, a közút, a posta és az infrastruktúra mind több területe, amely nélkülözhetetlennek bizonyult az előrehaladás szempontjából. Az 1848-as alkotmányt a gyors fejlődés következtében

1874-ben módosították. Bővültek a szövetségi hatáskörök, de a kantonok is megtartották önállóságukat. Ma is érvényes, hogy 20 Helvétia: a Római Birodalom egykori – a mai Svájc területén fekvő – tartományának a neve. 16 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Svájcban a szövetségi alkotmány árnyékában valamennyi kanton saját kantoni alkotmányában szabályozza alkotmányos rendjét. Ezt a föderalizmust a történelmi hagyományok mellett a lakosság nyelvi, vallási és politikai megosztottsága is indokolja (ahol egyébként a kantonok

földrajzi határai nem esnek egybe a néprajziakkal, a kisebbségi jogok védelméről külön törvények gondoskodnak).21 1863-ban Svájcban jött létre az 1859. évi solferinoi csata véres tapasztalatai nyomán a Nemzetközi Vöröskereszt Henri Dunant svájci polgár kezdeményezése nyomán. Svájc 1920-ban részt vett a Népszövetség, hivatalos nevén a Nemzetek Szövetsége létrehozásában. A II világháború végén létrehozott ENSZ intézményeiből viszont kimaradt, a svájci polgárok elutasították mind az ENSZ, mind bármely nemzetközi politikai vagy katonai konfliktus veszélyét hordozó szervezetben való részvételt. (A világszervezetbe való belépést 1986-ban újból elutasították, és csak 2002-ben mondtak igent a csatlakozásra.) 22 A XX. századi eseményekre a későbbiekben, a gazdaság fejlődésével párhuzamosan térek ki. I. 5 Svájc közigazgatásának a felépítése, politikai berendezkedése A svájci demokrácia alapegysége a

közössség. 2904 (az összevonások miatt ez a szám folyamatosan csökken) önálló közösség önkormányzatán nyugszik a politikai felépítmény. A közösség az „Urbild”, a demokratizmus ősalakulata. Egyik fontos illetőségi joga a „Bürgerrecht” (polgári jog), amelynek jelentőségét kiemeli az a tény, hogy a születésen 21 Koncz János: Svájc: Kantonok, régiók, európai integráció, Európai Műhelytanulmányok 63., MEH Integrációs Stratégiai Munkacsoportja, Budapest, 1999., p 9 22 Kőrösi István: Miért nem lépett be Svájc az Európai Unióba?, Kihívások, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, 1997. február, 105 szám, , p 1 17 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók

változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. kívüli svájci állampolgárságot ugyan a hatóság erősíti meg, de ehhez az kell, hogy az illetőt valamely közösség befogadja. A kantonok a közösségekből tömörült államok. A 26 kantont, azok fővárosait és területük nagyságát a 3. számú melléklet tartalmazza A kis népességű, hegyi kantonokban még ma is a közvetlen demokrácián nyugszik a helyi jogalkotás („Landesgemeinde”, Népgyűlés: 20. életévét betöltött teljes jogú svájci állampolgár vehet részt, a fiatalabb csak szemlélő). A népesebb kantonokban a demokráciát közvetett módon a kantonképviselők testületei gyakorolják. Ezeknek választását és feladatait a kantoni alkotmány rögzíti A kantonokban 5-9 tagú kormányok működnek, elnöküket a nép közvetlenül, a kantoni tanács vagy a kormány választja. Jura kanton létrejötte

óta (1979.) 26 szuverén, önálló állam működik Svájcban, hivatalosan azonban csak 23 kanton (23-ból 3 félkantonra oszlik: Unterwalden, Appenzell, Bázel). A félkantonok csak egy képviselőt választanak az Alsóházba, és szavazataik csak felét jelentik az alkotmányos határozatokban való részvételnek. A kantonok parlamentjének létszáma változó, a választási periódus a legtöbb kantonban négy év. A kantonok rendelkeznek az iskolaüggyel, a szociális intézményekkel és a közvetlen adók kivetésével.23 23 Koncz János: Svájc: Kantonok, régiók, európai integráció, Európai Műhelytanulmányok 63., MEH Integrációs Stratégiai Munkacsoportja, Budapest, 1999., p 17 18 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár

dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az alábbi ábra Svájc kantonjait mutatja: Svájc kantonjai 1. számú ábra ZH Zürich BE Bern LU Luzern UR Uri SZ Schwyz OW Obwalden NW Nidwalden GL Glarus ZG Zug FR Freiburg SO Solothurn BS Basel-Stadt BL Basel-Land SH Schaffhausen AR Appenzell Ausserrhoden AI Appenzell Innerrhoden SG St.Gallen Gr Graubünden AGAargau TG Thurgau TI Tessin VDWaadt VS Wallis NE Neuenburg GE Genf JU Jura Forrás: www.adminch (2003 október 29 11:13) Svájcban a „Bundesversammlung” (Szövetségi Parlament) – akárcsak a kantoni képviselet – kétkamarás. Általános szavazással, proporcionálisan választják a „Nationalrat” (Nemzeti Tanács) 200 képviselőjét. A másik kamara, a „Ständerat” (Kantonok Tanácsa) a szövetségbe tömörült kantonokat képviseli: 46 tagú.

19 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A Nemzeti Tanács és a Kantonok Tanácsa alá tartozó Külpolitikai Bizottságok foglalkoznak a Szövetséget érintő minden külpolitikai kérdéssel, így a más országokkal, illetve az EU-val fenntartott kapcsolatok rendezése is az ő feladatuk. A Bizottságok felügyelik a Szövetség részvételét a nemzetközi szervezetekben, és megtárgyalják a globalizációt, nemzetközi helyzetet, semlegességet és diplomáciát érintő kérdésköröket. Figyelemmel kísérik a külkereskedelem alakulását és a nemzetközi

egyezmények működését. Ők döntenek az ország részvételéről különböző humanitárius feladatokban, és alakítják ki Svájc kapcsolatrendszerét a többi országgal.24 A Parlament választja a héttagú kormányt (Szövetségi Tanácsot, „Bundesrat”), valamint a tagok közül évente a kormányfőt, aki egyúttal a Konföderáció elnöke is, de a rövid elnökség miatt csak nagyon kevesen követik nyomon, ki is az Elnök. A Szövetségi Tanács jelenti Svájcban a végrehajtói hatalmat. A legfelsőbb bírói fórum a lausanne-i székhelyű Szövetségi Bíróság. A Szövetségi Alkotmány tartalmazza a referendumot, a közvetlen demokrácia rendszerét. Ez azt jelenti, hogy az Alkotmány által előírt esetekben legalább 30 ezer aktív svájci polgár vagy 8 kanton kívánságára a javaslatot népszavazásra kell bocsátani. Az állampolgárok szövetségi, kantonális és helyi önkormányzati szinten is szavazati joggal rendelkeznek! (A svájciaknak

meglehetősen gyakori elfoglaltságuk, hogy a szavazó-urnákhoz siessenek.) Hasonló jog az „initiative” (kezdeményezés), amely szerint napirendre kell tűzni azt a kérdést, amelyet legalább 50 ezer aktív állampolgár igényel. Svájcban a polgárokat hivatalosan nem Schweizer-, und Schweizerinnen-nek, azaz „svájcinak”, hanem Eidgenosse-, und Eidgenossin-nak, azaz „esküszövetséginek” nevezik. Urs Altermatt freiburgi történész professzor szerint az előbbi megszólítás gyakorlatilag a politikai nyelvhasználatban nem is létezik. Ismételten eljutunk tehát egy kényes kérdésig: ha az ország az EU tagjává válna, vajon továbbra is biztosított lenne-e saját multikulturális léte? A svájciak félelme az integrációtól tehát leginkább az, hogy a még sokszínű, ám egyre egységesülő Európa nehogy őket is „beszippantsa”, és az évszázadokon át ápolt, tökéletesített modell, mely ez idáig teljes mértékben biztosítani 24

www.parlamentch (2003 október 22 15:16) 20 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. látszott az ország működési, társadalmi rendjét, demokráciáját, egyik napról a másikra átalakuljon, elvesszen. 25 Munkajogi szempontból Svájc azzal tűnik ki, hogy a heti munkaidő (43-45 óra) magas, a szabadság (23,5 nap fizetett szabadság) kevés, és így az éves munkaidő is nagyon magas. Sztrájkok viszont ritkán fordulnak elő. Ezzel és a magas termelékenységgel – a legmodernebb gépek használatának következtében – az ország némileg kiegyenlíti a magas

bérszínvonal okozta hátrányát. Svájc nem igazán szociális állam. Az öregségi, a baleset és a munkanélküliség esetére szóló biztosítás ugyan kötelező, de a betegbiztosítás már nem, amely nem foglalja magába automatikusan a hozzátartozók biztosítását és a fogászati kezeléseket sem. A nyugdíjkorhatár 65 illetve 63 év. Politikai tekintetben Svájcban pártpluralizmus van. Az utóbbi negyvennégy évben (1959 óta) Svájc gyakorlatilag ellenzék nélküli kormányzási rendszerben él, a 200 tagú nemzetgyűlésben a képviselői helyek négyötödét a négy nagy párt mondhatja magáénak, s ők küldik embereiket a mindig héttagú kormányba is. A három legnagyobb párt két-két minisztert állít, a legkisebb, az SVP (Svájci Néppárt) egyet. Az egyenlő hetek egyike a miniszterelnök, minden évben más politikus. A három másik párt a koalícióban (amelyet nem újítanak meg): FDP (Szabadelvű Demokrata Párt), CVP (Kereszténydemokrata

Néppárt) és az SP (Szociáldemokrata Párt). A 2003. október 19-én zárult svájci parlamenti választásokból viszont a jobboldalipopulista Svájci Néppárt került ki a messze legerősebb pártként Erősödtek a szociáldemokraták és a zöldek is, a választás nagy vesztesei a centrista, jobbközép pártok. A karizmatikus Christoph Blocher zürichi milliárdos alapította Svájci Néppárt a szavazatok 27,5 %-át söpörte be, így 12-vel 56-ra növelte a mandátumai számát a 200 fős Szövetségi Tanácsban. Az idegengyűlölő, és Európai Unió-ellenes párt máris bejelentette igényét egy újabb miniszteri posztra a héttagú Szövetségi Kormányban, és meglepetésre közölte, hogy a kormányzati pozíciótól eddig elzárkózó Blochert jelöli a második miniszteri tisztségre (Samuel Schmid védelmi miniszter mellett). A meglepő előretörés főleg annak köszönhető, hogy a németajkú térségben gyökerező pártnak jelentősen sikerült erősítenie

táborát a hagyományosan liberálisnak számító francia Svájcban is. A szociáldemokraták a 25 Orbán Krisztián (2002) : Svájc és Európa, BKÁE, Budapest, p. 22 21 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. szavazatok 23,3%-át szerezték meg, ami számukra plusz egy mandátumot jelent az 1999es választási eredményhez képest. Az FDP és a CVP is visszaesett, a szavazatok 16,8%-át, illetve 14,3%-át érték el a svájci televíziók által készített előzetes eredmények alapján. Az SVP fényes választási győzelme láttán „politikai földrengésről”

beszélt Ueli Maurer FDP-pártelnök, míg a szociáldemokraták örömüket fejezték ki saját eredményük láttán és a zöldek (a választók 7,8%-a szavazott rájuk) szereplése fölött, úgy ítélve meg, hogy a svájciak „környezetbarát és szociális politikát” akarnak. 26 Feltűnő, hogy Svájcban nemcsak a hadsereg és a gazdaság, de a gazdaság és a politika is szorosan összefonódik. Svájcban nem ismert az összeférhetetlenségi elv, miszerint a parlamentben és egy cég felügyelő bizottságában végzett tevékenység kizárja egymást. A pártok mellett nagy hangsúlyuk van a politikai és gazdasági egyesületeknek is. 1958-ban a Szövetség vállalta az egyes kantonok közötti pénzügyi egyensúly létrehozását, amit azok eltérő pénzügyi, gazdasági helyzete tett szükségessé, 1981-ben pedig rögzítette a férfiak és nők törvény előtti egyenlőségét. 1967-ben napirendre került az Alkotmány teljes jogú revíziója, majd

később a Szövetségi Tanács az országgyűlés mindkét kamaráját felkérte egy új alkotmány megalkotására, de erre még várni kell. I. 6 Az ország nemzetközi megítélése „Egyelőre nem csinálunk semmit, hátha a fellobbant láng magától kialszik.” – gondolták a svájci kommunikációs stratégák, amikor az alpesi ország parlamenti elnökének botránya bejárta a világsajtót 2001-ben. A kétes karibi címeken off-shore cégeket működtető Peter Hess elfelejtette értesíteni az illetékes hatóságokat ezen ügyleteiről – tudta meg a nyilvánosság a „civilben” ügyvéd képviselőről. A píárosok úgy tűnik jól döntöttek, a belpolitikai viharnak nem lett különösebb nemzetközi visszhangja. 26 www.hvghu/frisshirek (2003október 20 14:05) 22 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb

jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Pedig volt rá esély, hogy nem marad belügy a korrupciószagú történet, hiszen a pénzmosás vagy az adókerülés emlegetése lassan ugyanolyan közhellyé válik Svájccal kapcsolatban, mint a csokoládéé, a sajté, vagy az óráé.27 „Nem is azért hozták létre ez év januárjában (2001.) a svájci országimázsközpontot, a Presence Switzerlandet (PRS), hogy ezekkel a klisékkel hadakozzék” – magyarázta ekkoriban Johannes Matyassy, a 14 főt foglalkoztató állami intézmény magyar származású vezetője. Elmondása szerint az ötlet akkor már 4-5 éve megfogalmazódott bennük Ezidőtájt robbant ki ugyanis a náci aranyak ügye, és az egész világ arról kezdett beszélni, hogy a svájci bankokban

landolt a gyilkolással, fosztogatással szerzett vagyon, amelyért a háború finanszírozásához szükséges svájci frankot kapta a Harmadik Birodalom. Hamarosan az „alvó számlák” is feléledtek az elhurcolt zsidók svájci bankokban lenyelt pénzének drámai történetével. Már-már az a látszat keletkezett, hogy a második világháború Svájcban folyt. Persze nemcsak ez tépázta meg az ország jó hírét, hanem az EU is egyre sértettebben vette tudomásul, hogy az ország a semlegességére hivatkozva nem akar a közösség tagja lenni. Kizárólag külföldre irányuló propagandával foglalkozik a parlamenti felhatalmazás alapján 2001 januárja óta működő svájci országimázsközpont, amelynek feladata Svájc második világháborús szerepe miatt megcsúnyult képének a suvikszolása. Hasznosnak vélem, hogy a számos meglévő, hasonló célú szervezettel összehangoltan végzi a központ a munkáját, és hogy a felmérések, elemzések

eredményeiről folyamatosan tájékoztatja a belföldet. Hogy milyen is az a kívánatos kép, amely kialakítására törekszenek? A cél Svájc soknyelvűségét, multikulturális mivoltát, humanista tradícióit, a sajátos politikai véleménykifejtését, továbbá a gazdaságának a fejlettségét előtérbe állítani. 27 Földvári Zsuzsa: Svájci országimázs-intézet, HVG, XXIII. évf, 2001 június 30,26 szám, p 43 23 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A megalapításkor általános lelkesedés fogadta a központot, mára ez csökkenni látszik, és a

legtöbb párt inkább a humanista feladatok teljesítését támogatja. 24 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. II. Egy erős gazdaság II. 1 A gazdaság múltbeli és jelenlegi mutatói Svájcban a II. világháborút követően hosszú ideig a gazdasági prosperitás volt a jellemző, amely csúcspontját az 1970-es években érte el, 1960 és 1973 között a svájci gazdaság éves átlagban több, mint 4%-al növekedett. A nagy ipari üzemei első helyen szerepeltek a világpiacon. Ezzel egyidőben kialakult a versenyorientált szolgáltató szektor, mindenekelőtt a

bankok és a biztosítások területén. A növekedés intenzív befektetési tevékenységet indukált, amely a hazai népesség nagyfokú megjelenését hozta magával a munkaerőpiacokon, és növekedett a külföldi bevándorlás is, nőtt az életszínvonal. Kiépítették a szociális biztonság hálóját, fejlődött az infrastruktúra28 Az első komoly válság 1975-ben jelentkezett, amit a gyors ütemű növekedés és az energia meggondolatlan felhasználása okozott. A bevándorlással szembeni ellenállás miatt alapvető korrekciókra volt szükség. Szabályozták a bevándorlást, és előtérbe került a környezet védelme. 1974-1990 között a gazdasági növekedés mindössze 2%-os volt, az életszínvonal viszont nem romlott. Az 1980-as évek végére a munkaerőpiac helyzete helyreállt, a külföldi munkavállalók száma magas volt, az ingatlanok ára nőtt. Mindez az 1990-es évekre újból megtorpanni látszott. A gazdaság stagnált! A munkanélküliség

1996-ra elérte az 5%-ot (ezidáig a munkanélküliségi ráta 1% alatt volt, és Svájc számára ez a probléma ismeretlen volt), az ingatlanszektor válságba került, recesszív tendenciák jelentkeztek. Az országot általános szolidaritáshiány jellemezte 1991 óta folyamatosan súlyosbodott a munkanélküliség problémája, és a ráta 1997-ben 5,2%-ot, „rekordnak számító” értéket ért el, ami főleg a gazdasági recesszióra vezethető vissza. Az 1990-es évek tehát valószínűleg az elveszett illúziók évtizedeként maradnak meg az ország lakosainak az emlékezetében. A World Competitiveness Yearbook 2000 szerint ugyanis Svájc bizonyítványa még mindig hemzsegett a rossz jegyektől. 28 Statistisches Jahrbuch der Schweiz 2003, Verlag Neue Züricher Zeitung, p. 221 25 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és

egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A megélhetési költségek alapján a 37., a termelékenységben a 16,az adózási feltételek terén a 27., a politikai stabilitást illetően a 8, a befektetések nagysága alapján a 37 helyet sikerült elérnie a világ országai között. Ekkor már a svájci polgároknak több ténnyel is szembe kellett nézniük. Egyrészt a konszenzusos demokráciájuk rengeteg időt igényelt, és egyben le is lassította a döntéshozatalt. Másrészt a világ sem volt tovább hajlandó eltűrni, hogy Svájc az állandó kivétel: elutasították az EU-hoz, az ENSZ-hez való csatlakozást, ráadásul az olimpiai játékok megrendezését is. És megrendült a Svájc makulátlanságába vetett hit is, így ebből a szempontból is a

17. helyre került29 Láthatóan más európai országokhoz hasonlóan a svájci gazdaságot is erőteljes recesszió jellemezte az elmúlt 10-12 évben. Az egyedül maradt, ám gazdaságilag teljes mértékben függő, kiszolgáltatott svájci gazdaság visszaesése váratlanul érte az addig stabil társadalmi rendet. Az 1990-es évek közepére egyértelművé vált tehát, hogy Svájcnak mindenképpen lépéseket kell tennie az integráció felé. Nem az volt a kérdés ugyanis, hogy Svájc egyetért-e az EU struktúrájával, működési és döntéshozatali rendszerével, hanem az, hogy ebbe hogyan, milyen mértékben, és ami még fontosabb, milyen áron illeszthető bele Svájc politikai, gazdasági, társadalmi struktúrája. Mellékesen megjegyzem, hogy Svájcban széles az EU-t bírálók tábora, és legtöbben az EU döntéshozatali rendszere ellen emelik fel a hangjukat. Elérkezett tehát az idő a változtatásra! Sokan meglepve tapasztalták, hogy ez a nemzet milyen

gyorsan magához tért! A svájci gazdaságot 2000-ben a bel- és külgazdasági impulzusokkal megalapozott növekedés jellemezte, amelynek üteme tíz év óta a legmagasabb volt, 2,9%.30 Az év egészét tekintve a növekedés dinamikája fokozatosan lassult. A svájci frank árfolyama a dollárhoz képest jelentősebben veszített értékéből, az euróval szemben viszont erősödött. A fogyasztói árak 1,6%-al emelkedtek. Az 1990-es években deficites államháztartás helyzete pozitívan változott: az előirányzott 1,8 milliárd CHF-es költségvetési hiány helyett 4,55 milliárd CHF-es többlet mutatkozott. Ráadásul a munkanélküliségi ráta is 2%-ra csökkent 29 Trom András: Mítosz és valóság, Svájc Melléklete a Világgazdaságban, 2000. december, p 1 26 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a

dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az exportnövekedés a világgazdasági konjunktúra és a svájci frank kedvező árfolyamalakulására támaszkodott. A kivitel reálértékben 7,1%-kal emelkedett A növekedést főleg a félkész-termékekkel és a beruházási javakkal érte el. Az import is hasonló ütemben növekedett, amit az energiahordozóknak, illetve az olajár felfutásának köszönhetett az ország.31 Svájc a Benelux-államokkal, Szingapúrral és Hongkonggal a leginkább nyitott gazdaságnak számít. 250 milliárdos CHF-t kitevő külföldön befektetett működőtőkeállományával 2000-ben a hetedik helyen állt a tőke-exportőr országok között32 A világ országainak versenyképességét elemző International Institute for Management Development

(IMD) 2000-es évkönyvében az alpesi ország az ötödik helyezést érte el, és Európában csak Finnország és Hollandia előzte meg. Az OECD 2000-es, Svájcról készült jelentésében méltatta az ország dinamikus növekedését, a munkanélküliség visszaszorulását és az infláció alacsony szintjét. Ugyanakkor hiányolta a versenyjogból a szankciókat, és nem tartotta eléggé széleskörűnek a távközlési piac liberalizációját. A 2001. év végén Svájc gazdasága újból „mélyponton” volt, a recesszió határán Ez a gazdaság sem menekült tehát a 2001-es év nemzetközi tendenciái alól, hiszen gazdasága szorosan kapcsolódik nemcsak Nyugat-Európához, hanem az USA-hoz is. A növekedés gyenge 1,1%-ra csökkent. A munkanélküliségi ráta viszont a kedvezőnek mondható 1,9%os arányt realizálta33 2002. elején azonban fellendülés volt tapasztalható, amelyet túlzott optimizmussal fogadtak a gazdasági elemzők, 1,3%-os növekedést

prognosztizáltak az évre. A második félévtől gazdasági fellendülést reméltek, a Svájci Nemzeti Bank nem tervezte a pénzpolitikai irányvonalának a megváltoztatását. 2002 második negyedévére már látható volt, hogy a prognózisok túlzott optimizmusa nem indokolt, az ipari termelés és a forgalom is visszaesett. A Svájci Nemzeti Bank ennek ellenére nem változtatott pénzpiaci irányelvein, 0,5%-al csökkentette az irányadó kamatlábat. A svájci frank felértékelődött, amely kedvezőtlenül hatott az ipari konjunktúrára és az exportra. 30 www.stategov (2003 szeptember 24 14:13) www.kumhu (2003 augusztus 25 10:05) 32 www.kumhu (2003 augusztus 25 10:05) 33 www.europaeuint (2003 augusztus 8 09:12) 31 27 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az

elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2002. harmadik negyedév folyamán az ipari termelés 2,1%-al esett vissza, az ipari termékek forgalmazása pedig 1,4%-al csökkent. A beruházások erőteljesen mérséklődtek, a prognosztizált 1,8% helyett 5%-os volt a visszaesés. A munkanélküliségi ráta 2,8%-ot ért el. A világgazdaság elmaradt konjunkturális fellendülése és az erős CHF árfolyam különösen a három, Svájc számára húzó ágazatokat érintette kedvezőtlenül: a beruházási javakat előállító ipart, pénzügyi szolgáltatásokat és a turizmust. Év végére a gazdaság csak 0,1%-os növekedést ért el. A GDP értéke 350 milliárd CHF volt 2002-ben, ami egy lakosra vetítve 60%-al haladja meg az EU átlagát. 2002-ben több jelentős vállalatot ért komoly veszteség: a Swissair csődje, a

Crédit Suisse Group 3,3 milliárd CHF vesztesége, az ABB 1 milliárd CHF-es, a Rouche 4 milliárd CHF-es vesztesége stb. Egy 2003-as felmérés alapján Svájc a második csoportba sorolt országuk közül (20 milliónál kevesebb lakosú országok) az 5. helyen áll a versenyképességét tekintve Ez a tavalyi év 3. helyezéséhez képest visszaesésnek számít34 A GDP-növekedést tekintve ugyanebben a csoportban a gyenge 24. helyezést érte el 2002-ben az alpesi ország, míg a gazdaságának rugalmasságát elemezve 20. volt Pénzügyi stabilitása alapján 4, pénzügyi intézményei átláthatósága alapján 15. lett a rangsorban Egészséges bürokráciáját, átlátható törvényhozását az ezeken a területeken elért előkelő 5. helyezések tükrözik A fogyasztói árak stabilitását vizsgálva 4., míg a megfelelő életszínvonal fenntartásának költségeit elemezve a 27. helyre került Sikerként könyvelheti el az ország, hogy az egy főre jutó

számítógép tekintetében a 6., az alapkutatásokban 2, a K+F-re szánt összegek alapján a 4 helyet szerezte meg. A svájci gazdaságra nem mondható, hogy válságban van, a 2002-es év inkább csak nehéz évként jellemezhető. A 2003-as évre vonatkozó előrejelzések szerint 1-1,2%-os GDP növekedés várható. A svájci export 2003-ban előreláthatólag 2,7%-al, az import 2%-al növekszik.35 34 www.imdch (2003 november 13 14:08) 28 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A svájci gazdaság alakulását az alábbi ábra foglalja össze 1998-tól a 2003-as év

elejéig. Svájc gazdasága 1. számú táblázat 1998. GDP növekedés 1999. 2000. 2001. 2002. 2003./1 2,4 1,5 2,9 1,1 0,1 0,6 3,9 2,7 2,0 1,9 2,8 3,9 0,0 0,8 1,6 1,0 0,8 0,7 29,8 31,3 33,4 28,6 28,7 28,2 -0,4 -0,2 2,6 0,2 -0,4 -2,1 54,5 51,4 51,2 51,3 55,2 55,2 -0,6 0,0 -1,0 -1,1 0,9 0,7 10,0 11,8 12,9 8,9 11,9 10,7 (%-ban) Munkanélküliségi ráta (%) Infláció (%) Bruttó nemzeti megtakarítás (GDP %-ában) Államháztartási mérleg egyenlege (GDP %-ában) Államadóság (GDP %-ában) Kereskedelmi mérleg egyenlege (GDP %-ában) Folyó fizetési mérleg egyenlege (GDP %-ában) Forrás: www.imforg (20030918 10:07) 35 A Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara 2003. május 15-ei közgyűlésének az anyaga alapján 29 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a

dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. II. 2 A gazdaság jellemzői Kis területe, komoly nyersanyag-hiánya, területének nagyfokú terméketlensége ellenére Svájc tekintélyes gazdasági sikereket tudhat magáénak, ami a műszaki „know how”-nak, a vállalkozási szellemnek, a kemény munkának és persze a tőkeerőnek köszönhető. Az ország jelentős nyersanyag-, félkész- és késztermék, élelmiszer- és energia-behozatalra szorul. Az iparra a kiemelkedő minőségű termékek a jellemzőek. Sok olyan vállalat működik itt, amely a világ minden táján jelen van. Ipari termékeinek jelentős részét exportálja A fémfeldolgozás, a gépipar, az órák, a vegyi termékek, élelmiszerek, egész- vagy fél-luxus termékek és az építőipari felszerelések

a legfontosabbak. Elektromos gépek, textilgyártási berendezések, erőmű-építési technológiák, mozdonygyártás, felvonók, szerszámgépek és precíziós műszerek állnak az első helyen. Egyre több cég foglalkozik intenzíven az új technológiákkal. A szolgáltató iparág, ezen belül is a bankok szolgáltatásai, legendásan fejlettek. Gazdaságának legnagyobb erőssége a kereskedelme, hiszen az ország egyrészt függ az exporttól, amely a jövedelmét is generálja, ugyanakkor függ az importtól is, mivel ezáltal tesz szert nyersanyagszükségletére, és így bővíti az árukészletet és a szolgáltatásainak egy részét.36 Az ország kereskedelme és befektetési politikája liberalizált, fiskális politikája óvatos. Törvényhozása magasan fejlett, benne a kereskedelmi jog jól definiált, a befektetéseket pedig külön törvények szabályozzák. Fontos megjegyeznünk azt is, hogy a svájci frank a világ egyik legerősebb valutája, amely nagyban

hozzájárul Svájc gazdasági és pénzügyi fejlettségéhez. A sajátos földrajzi adottságok miatt Svájc területének mintegy 25%-a termelésre alkalmatlan, 14%-a csak állattenyésztésre használható, 30%-ot pedig erdő borít.37 36 37 www.stategovhtm (2003 szeptember 18 szeptember 24 10:06) Portrait of the regions Volume 4. (1996) , European Commission, Brüsszel-Luxembourg, p 218 30 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Svájcban a gazdaság a szabad verseny elvére épül, amelyet az 1874-es alkotmány garantál. Ugyanakkor az 1947-es „gazdasági cikkely”

és a később alkotmányba épített „konjunktúracikkely” ezt a liberalizmust valamelyest behatárolja, ugyanis amennyiben általános érdekek ezt megkövetelik, az állam jogosult a beavatkozásra. II. 3 Gazdasági szektorok38 a) A primer szektorba tartozó ágazatok közül a legjelentősebb Svájcban a mezőgazdasági ágazat. A mezőgazdasági szektora szigorúan védett Svájcnak és a világon a legmagasabb támogatottságot élvezi. Az utóbbi tény és a gyenge nemzetközi verseny egy sor terméket és szolgáltatást illetően magas fogyasztói árakat okoz, amely a szomszédos országokét jóval meghaladja. Ugyanakkor a mező- és erdőgazdasága több funkciót is teljesít, így a lakosság élelmiszerrel való ellátását, a népességmegtartást és a kultúrtáj fenntartását. Ha a mezőgazdaság szerepét viszont GDP-ben mérjük, akkor megállapítható, hogy az utóbbi évtizedekben aránya a nemzeti összterméken belül lényegesen csökkent, és

1999-ben a GDP-nek már csak az 1,3%-át39 adta. Míg a huszadik század elején a mezőgazdaság a lakosság 30%-át foglalkoztatta, ma ebben a szektorban alig több, mint 4%-uk dolgozik. Fontos, hogy az utóbbi években (1985-2001) végbement egy struktúraváltozás, aminek köszönhetően 30,4%-kal csökkent az agrárüzemek száma, de nőtt a méretük 44%-kal, és javult a technikai ellátottságuk. A gyors technikai, biológiai, valamint szervezési fejlődés eredményeként megkétszereződött az utóbbi 40 évben a termelés. A mezőgazdasági termelésen belül az éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodva meghatározó az állattartás (75% a végterméken belül), de jelentős a takarmánytermelés is. 38 39 www.europaeuint (2003 szeptember 18 15:06) Statistisches Jahrbuch der Schweiz 2003., Verlag Neue Züricher Zeitung, p 337 31 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A Szövetségi Tanács számára 1992-ben készült 7. mezőgazdasági jelentés fontosnak tartotta az agrárpolitika újraorientálását, és első lépésként bevezették a direkt kifizetések programját, ami segítségével elválasztható az ár- és a bevételpolitika, és kihangsúlyozza a teljesítmények szerepét a támogatásban. 1996. június 9-én népszavazás támogatta egy új agrárcikkely beépítését az Alkotmányba. Ez biztosítja az alapokat az agrárreform második részének bevezetéséhez, amely „Agrárpolitika 2002” címen egy teljes mértékű revízióját adja az 1951-es mezőgazdasági törvénynek. A program középpontjában a piacgazdaság

megújítása áll, amely a versenyképesség javítását szolgálja a teljes élelmiszerszektorban, és gondoskodik a fenntartható fejlesztésről. Ennek jegyében az 1997-es költségvetésben az összes szövetségi kiadás 8,7%-át a mezőgazdaság támogatása jelentette. Az erdők szerepe nem csak vidékfejlesztési szempontból fontos, hanem a megújítható nyersanyag- és energiaforrások jelentős részét is produkálják. Svájc 1/3-a erdővel borított, amelynek fele 1000 méternél magasabban fekszik. Fontos funkciójuk a védelem, óvják az ott lakókat a különböző természeti katasztrófáktól: lavina, kőomlás stb. A mezőgazdaság főképp állat- (szarvasmarha-) tenyésztésre és tejtermelésre épül, de egyéb területeken is jelentős sikereket mutat fel, úgy mint a gabonatermesztés, a szőlő- és gyümölcstermelés. A svájci agrárium tej- és sajtgyártása révén komolyan jelen van a nemzetközi kereskedelemben is. A svájciak az

élelmiszerszükségletüknek kb. a háromötödét állították elő 2000-ben40, 95%-át az állati eredetű és 46%-át a növényi eredetű élelmiszereknek. A mezőgazdasági import 5 milliárd USD-t tett ki 2001-ben. 40 www.stategov (2003 szeptember 24) 32 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A következő táblázat a mezőgazdasági termékek kereskedelmét ábrázolja. Svájc a legnagyobb mennyiséget gabonából és gyümölcsökből importálja, míg kivitelének jelentős részét a tejtermékek, méz, tojás és növényi zsiradékok teszik ki. A

mezőgazdasági termékek kereskedelme 2000-ben Import 2. számú táblázat Export (tonnában) (tonnában) Hús 83.435 1.785 Hal 35.018 58 Tej, tojás, méz 106.365 88.500 Zöldség 296.927 1.382 Gyümölcs 444.880 2.375 78.805 5.242 Gabona 542.760 435 Pékipari termékek 136.526 2.081 92.095 28.280 Kakaó 257.139 1.452 Dohány 22.124 297 Cukor 36.889 6.437 Kávé, tea, fűszer Növényi olaj Forrás: www.landwirtschaftch (2003 november 4 17:06) 33 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. b) A második szektorba, vagyis a szekunder

szektorba tartozik az ipar. A svájci cégekre a termékeik minősége, megbízhatósága, az egyedi igényekhez való alkalmazkodás és a szoros szállítási határidők betartása jellemző. Nem a tömegtermékek, hanem a speciális, egyedi gyártmányok előállítása terén tett szert vezető szerepre, ami elsősorban a technológia és a szakosodás terén tapasztalt erőfeszítéseknek köszönhető: 41 • Húzóágazata a gép- és fémipar, amely az exportbevételek közel felét realizálja. Világhírüket a precíz munkavégzésnek és a minőségnek köszönhetik. • Vegyi- és gyógyszeripara tartja a rekordot a kutatásba történő befektetések tekintetében. • Óragyártása az ázsiai konkurencia hatására bekövetkezett átmeneti megingás után ismét visszahódította domináns szerepét a világpiacon. • Élelmiszeriparának termékskálája rendkívül széles, a palettán sok különleges termék is megtalálható. Ezen iparágának

struktúrája koncentrált, jövedelmének mintegy felét multinacionális cégek kis csoportja mondhatja magáénak, a Nestlével az élen. c) Lépéseket tesznek a szolgáltató szektor (tercier szektor) liberalizálására, azaz a telekommunikációt, a villamosságot és a vasutat illetően. A Szövetségi Tanács igyekezete a villamossági szektor liberalizálására negatív választ váltott ki az emberek körében, ezért a 2002. szeptember 22-ei népszavazáson a svájciak elutasították az idevágó törvényt. A szolgáltató ágazat rendkívül gyorsan fejlődött ki, és ma már a svájci munkaerő 71%-át foglalkoztatja. Az ágazaton belül a bankok, a biztosító és viszontbiztosító társaságok vannak túlsúlyban, de igen jelentős szerep jut az élet minden területével foglalkozó tanácsadó cégeknek is. 41 Svájc gazdasága nyitott a világra, Svájc Melléklete a Világgazdaságban, 2000. december, p 9 34 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus

Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • A banki szektor uralkodó szerepet játszik, és hasznot húz az adókedvezményekből és a speciális törvényekből a banki titoktartást illetően, illetve abból, hogy nem működik együtt a többi országgal a fiskális bűncselekmények megfékezése érdekében. Kb egyharmadát a világ külföldön létesített magánbankjának Svájcban ellenőrzik. A mostani reformokat az „autonóm alkalmazása az EU-beli szabványoknak” formájában vezették be. A Svájci Nemzeti Bank pénzpolitikájának célja a termelőpotenciál kihasználásának a lehetővé tétele

anélkül, hogy ezzel az állam stabilitását veszélyeztetné. A gazdaság zökkenőmentes működéséhez elengedhetetlen az árstabilitás, éppen ezért a SNB a fogyasztói árak évi 2%-os növekedését irányozta elő maximális értékként. • Az idegenforgalom Svájc gazdaságának jelentős ágazata, az ország komoly erőfeszítéseket tesz turisztikai infrastruktúrájának modernizálására. A svájci idegenforgalmi iparág 2001-ben 22 milliárd frankot termelt az országnak, és az idegenforgalmi mérleg is évek óta pozitív (vagyis a svájci turistáknál többet költöttek a Svájcban járt külföldi turisták).42 Ráadásul ez az iparág fontos munkahelyteremtő szerepet is ellát. 2001-ben a nemzetközi turizmus tekintetében a WTO felmérése alapján Svájc az előkelő 19. helyet foglalta el a világban43 Az ágazat mégsem tud lépést tartani a gazdaság fejlődésével, így a GDP-ből való részesedése az 1990-es évek 3,5%-áról 1999-re már

2,9%-ra csökkent. A turizmus sikereiből ugyanakkor több más iparág is profitál: közlekedés, kereskedelem, banki szolgáltatások, biztosítás és kulturális vállalkozások. 2001-ben a foglalkoztatottak 4,4%-a dolgozott a mezőgazdaságban, 24,6%-a az iparban, míg 71%-uk a szolgáltató-szektorban helyezkedett el. 44 42 43 Statistisches Jahrbuch der Schweiz 2003., Verlag Neue Züricher Zeitung, p 414 Statistisches Jahrbuch der Schweiz 2003., Verlag Neue Züricher Zeitung, p 419 35 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. II. 4 Nagyfokú gazdasági fejlettségének az

okai Svájc kis ország, területének nagy része terméketlen, hegyes vidék, természeti erőforrásai nagyon szűkösek, és nincs kijárata a tengerre. Az ország történelme során ezek az adottságok nagymértékben akadályozták Svájc gazdaságának fejlődését. Idővel azonban a svájciak felülkerekedtek ezeken a problémákon, részben kemény erőfeszítések árán, részben pedig egy hatékony alapelv alkalmazásával, amelynek mottója ez lehetne: „nyitottság a világra”. 45 A már említett természeti források hiánya miatt a svájci vállalatoknak importálniuk kellett a legtöbb nyers- és alapanyagot valamint félkész termékeket, ezért boldogulásuk záloga volt, hogy hozzáadott értékkel világszerte kelendő exportcikkeket tudtak előállítani. Ezzel magyarázható, hogy átlagosan négyszer akkora egy tonna exportált termék értéke, mint az előállításához szükséges ugyanannyi importé. Ezzel az értéknövelt gyártással teremti meg

Svájc például a gazdagságához szükséges energiát és élelmiszert. Az ország Európa keresztútjainak találkozásánál helyezkedik el, ott, ahol a termékek, a szolgáltatások, az emberek, a tőke és az ötletek áramlanak. A svájci gazdaság sokat profitált mindebből azáltal, hogy szorosan integrálódott a világgazdaságba. A Svájc Melléklete a Világgazdaságban című tanulmány alapján a kiemelkedően versenyképes svájci gazdaság több kulcsfontosságú tényező eredménye: • A munkáltatók és a munkavállalók közötti kapcsolatokat konstruktív módon fejlesztették ki az igazi szociális partnerség keretében. Ennek a társadalmi szerződés alapú rendszernek a sarokköve az ún. „béke a munkában” – egy olyan egyezség, amely gyakorlatilag a gazdaság minden területén tiltja a sztrájkokat és egyéb korlátozó intézkedéseket, ugyanakkor olyan kollektív megegyezések 44 45 www.statistikadminch (2003 november 4 12:05) Svájc

gazdasága nyitott a világra, Svájc Melléklete a Világgazdaságban, 2000. december, p 8 36 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. sorozatára terjed ki, amelyek előre meghatározzák a munka- és szociális feltételeket, valamint a béreket minden gazdasági ágazatban. • A gazdaság a szabad vállalkozás alapelvére épült. A gazdasági és az ipari érdekek függetlenségének hagyományát a svájci alkotmány őrzi. • Iparának fejlődését nagyban segítették a bevándorlók. Az olaszok meghonosították a selyemszövést, az üldözés elől menekülő

protestánsok Franciaországból magukkal hozták az óragyártás mesterségét, és szintén egy francia volt (Clavel), aki elsőként alkalmazta a textilfestést. Egy angol (Brown) és egy német (Boveri) alapították azt a vállalatot, amely világméretű ipari birodalommá nőtte ki magát. • Svájci kereskedők, vállalkozók és üzletemberek már a XII. század óta folyamatosan járják a világot, létesítenek kapcsolatokat, és tapasztalatokat gyűjtenek. • A banki és a biztosítási szolgáltatások terén végbement rendkívül eredményes fejlődés a XIX. század végére olyan hatékony forrást teremtett Svájc számára, amellyel megkezdhette a versenyképes infrastruktúra kiépítését, amely a gazdaság egészének fejlesztését segítette. • Svájc gazdasága rengeteget profitált az évtizedek során folyamatosan kialakult infrastruktúrájából. Vasúthálózata, út- és autópálya-hálózata, távközlése a világ legfejlettebb és

legmegbízhatóbb infrastrukturális rendszerei közé tartozik. • A svájci ipar 99%-a kis- és középvállalatokból állt 2001-ben, amelyek alkalmazkodóképessége lehetővé teszi számukra az állandó igazodást a nemzetközi piac változó elvárásaihoz. Ezek a kis- és középvállalatok az ország gazdasági életében jelentős szerepet játszanak. 88%-uk mikrovállalkozás, vagyis olyan vállalat, amely 10 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztat. 1998 óta viszont a nagyobb vállalatok száma és az általuk kínált állások száma jobban nő, mint a kisés középvállalatoké. Ma a foglalkoztatottak középvállalkozásban, míg 1/3-uk nagyvállalatban. 46 2/3-a 46 Statistisches Jahrbuch der Schweiz 2003., Verlag Neue Züricher Zeitung, p 278 37 dolgozik kis- és http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és

egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • A svájci kereskedelmi vállalatok páratlan marketing-tapasztalattal rendelkeznek a világ legtöbb részén. • Az oktatás színvonala rendkívül magas és sokrétű, a svájciak óriási hangsúlyt fektetnek a szakmai képzésre (oktatásának a színvonala 2000-ben 6. volt a világon) Munkaereje jól képzett és kiválóan motivált. • Svájc szilárdan elkötelezte magát a tudományos kutatások iránt, a K+F befektetések a GNP 3%-át teszik ki. Ezeknek a befektetéseknek nagy részét a privát szektor finanszírozza. Ezen kutatások fontos jellemzője az innovatívitásra törekvés (ezt tükrözi a svájci szabadalmak rekordmennyisége). A kiváló kommunikációs viszonyok, fejlett infrastruktúra,

adókedvezmények mind azt segítik elő, hogy minél nagyobb szerep jusson a kutatásnak és a fejlesztésnek. Ebből a szempontból Svájc világviszonylatban nem hiába érdemelte ki az első helyet. • A külföldiek iránti nyitottságuk a múltjukra vezethető vissza, hiszen ez speciálisan svájci karakter öröksége (négy elismert nyelv). 38 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. III. Svájc külkapcsolatai III. 1 Svájc külpolitikája A svájci külpolitika alapvető jellemzői a semlegesség, a szolidaritás, egyetemlegesség, aktív nemzetközi részvétel,

emberi jogok védelme, demokrácia, béke és a diszponibilitás.47 A semlegesség Svájc esetében a legkevésbé sem dogma, hanem az önállóság fenntartásának eszköze. A svájci semlegesség hivatalos megfogalmazása így hangzik: „a semlegesség abszolút, folytonos és fegyveres”48. Ez természetesen csak az államra nézve kötelező, a nép érzelmi, gondolati semlegessége nem értendő bele ebbe a fogalomba. Maga a fogalom két részre osztható, egyrészt a semlegességi jogra, másrészt a semlegességi politikára. Az előbbi egy esetleges háborúban tanúsított magatartásra utal, az utóbbi pedig arra az elvre, amely az államot békeidőben vezérli, és amellyel minden háborús konfliktust elkerülni igyekszik. Svájc már évszázadok óta a semlegesség elvére támaszkodik, és ez sokkal inkább túlélési politika, mint etikai állásfoglalás, mint ahogy ezt az ország történelmével foglakozó fejezetben bemutattam. Mára ez a külpolitikai

hozzáállás tulajdonképpen mindent elért: megőrizte az állam függetlenségét és lakosságának békéjét. Azt hiszem, hogy azt fölösleges részletezni, hogy mit jelent évszázadok óta teljes békében élni. A szolidaritás alapelve a második világháború után született. Ez az ország azon akaratát és eltökéltségét fejezi ki, hogy minden segélynyújtási feladatban együtt kíván működni, tette ezt függetlenül attól is, hogy mostanáig nem volt tagja az ENSZ-nek. Részt vesz minden olyan programban és szervezetben, mely a világbékéért és a világ népességének jólétért küzd. 49 47 www.stategov (2003 szeptember 18 20:15) Hans Tschäni (1990.) Das neue Profil der Schweiz, Werdverlag, 444 p 49 www.stategov (2003 szeptember 18 20:15) 48 39 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a

dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A diszponibilitás azt jelenti, hogy a semleges Svájc kívül kíván maradni minden konfliktuson azon okból is, hogy a többi nemzetnek diplomáciai és humanitárius téren szolgálatára tudjon állni. Az ország állásfoglalása szerint az teljesen magától értetődő, hogy az ember ott teljesít szolgálatot és segít másokon, ahol csak tud. Ezek a külpolitikai alapelvek határozták meg, és határozzák meg a mai napig is Svájc egész hozzáállását a világhoz és annak eseményeihez. Az ország mindig is következetesen betartotta ezeket az elveket, ahogy ezt a következő fejezetek is alátámasztják. III. 2 Svájc és az EFTA, illetve az „EGT-nem” Svájc a XVI. században lerakott önállósági és

semlegességi politikájának köszönhetően – amelyet 1814-ben a bécsi kongresszus akkori országai hivatalosan is elfogadtak – ki tudta magát vonni mindkét világháborúból. Mivel azonban a semlegességüket – a háborút pártolók nyomására – nem tudták teljesen megtartani, a kormány a háború utáni időben még nagyobb pártatlanságot szorgalmazott. Az 1940-es, 1950-es évek európai integrációs folyamatára irányuló fáradozásokkal a svájci kormány elutasítóan, vagy legalábbis várakozó álláspontra helyezkedve állt szemben. Nem akarta magát kitenni annak, hogy a hidegháborúban kelet és nyugat között az egyik mellett leragadjon. Svájc aztán sem a NATO-ba, sem az EGK-ba (a későbbi EU-ba) nem lépett be.50 1960-ban Svájc részt vett a stockholmi szerződéssel létrehozott Európai Szabadkereskedelmi Társulás (a továbbiakban EFTA, European Free Trade Association) megalapításában, és válaszul az EGK megalapítására

alapító tagja is lett. Az EFTA alapító tagjai voltak még Ausztria, Dánia, Nagy-Britannia, Norvégia, Portugália és Svédország. Finnország 1961-től társult, 1986-1994 között teljes jogú tagja volt, Izland 1970-ben, Liechtenstein 1991-ben csatlakozott a társuláshoz. A szervezet biztosította az ipari termékek szabad kereskedelmét és liberalizálta a tagok közötti kereskedelmet. Eltörölték az iparcikkek importjára kivetett vámokat és mennyiségi korlátozásokat, megszüntették az exporttámogatást. A szervezet viszont megrekedt ezen a szinten, és nem jött létre a tagok között vámunió. 50 A centrumban, de mégis egyedül, Svájc Melléklete a Világgazdaságban, 2000. december, p 18 40 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus

könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A szervezetet gazdaságilag London uralta, az ipari termelés kétharmadát Nagy-Britannia adta. A nemzetközösség jelentősége csökkenésének, valamint az amerikaiakkal való különleges kapcsolatának a nehézségeivel küzdő angol politika felismerte a különbséget az EGK és az EFTA között az utóbbi hátrányára, és 1961-ben bejelentette csatlakozási szándékát az EGK-nak, majd két sikertelen kísérlet után 1973-ban csatlakozott. Svájc számára különösen fontos volt, hogy az EFTA-n kívüli kereskedelemben a tagországok megőrizzék saját vámrendszerüket és kereskedelempolitikájukat, mert így Svájc globális gazdasági-pénzügyi helyzete fennmaradhatott.51 Ráadásul a szervezet a szabadkereskedelem mellett nem szorgalmazott politikai célokat, amely Svájcnak

nagyon is megfelelt. Gazdasága számára ez a minimális megállapodás kielégítő volt Svájc jól fejlődött, és rövid időn belül a világ egyik legmagasabb életszínvonalat elért országa lett. Az önállósághoz, jóléthez való ragaszkodás a gazdasági jólétet nyilvánvalóan nem zárta ki, hanem sok svájci szemében még táplálta is azt. Az EFTA országok közül viszont többen átléptek az EK/EU-ba, mivel érdekeik, kapcsolatrendszerük szorosabbá vált az utóbbi szervezettel, és talán belátták annak előnyeit, amely Svájc számára még nem sikerült teljes mértékben. Így 1995-re az EFTA Svájcra, Liechtensteinre, Norvégiára és Izlandra zsugorodott. Az EFTA-országok, köztük Svájc is, 1972-ben ipari szabadkereskedelmi megállapodást kötöttek az EK-val: 1977 júliusára egész Nyugat-Európa ipari szabadkereskedelmi övezetté vált. Svájc érdekeinek ez persze kitűnően megfelelt, vámmentesen és szabadon kereskedhetett az egész

nyugat-európai térséggel, míg az EK, majd az EU-integráció nemzetek feletti intézményeiben való részvételt elkerülte. Svájc ugyanis politikai okokból, elsősorban a szuverenitás saját meghatározású értelmezése és semlegessége miatt nem kívánt csatlakozni olyan típusú integrációhoz, amely nemzetek feletti intézmények kiépítésével jár, és lényeges kérdésekben a nemzeti szuverenitásnak a nemzetközi szervekre történő átruházását igényli.52 A legfontosabb gazdasági partnerekkel való szabad kereskedelemre irányuló összpontosítás Svájc számára addig volt jó, amíg a nemzetközi áruforgalomban a fő akadályt a vámok és a kontingensek jelentették. 51 Kőrösi István: Miért nem lépett be Svájc az Európai Unióba?, Kihívások 1997. február, 105 szám, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, p. 7 52 Kőrösi István: Miért nem lépett be Svájc az Európai Unióba?, Kihívások, 1997. február, 105 szám, MTA

Világgazdasági Kutatóintézet, p. 6 41 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Több, a GATT (a korábbi általános vámtarifa egyezmény) keretében megrendezett tárgyalás oda vezetett, hogy a határt átlépő áruk tarifális gátjai egyre kevésbé voltak fontosak. Ehelyett a különböző technikai kereskedelmi akadályok – például speciális (biztonsági, csomagolási vagy feliratozási) termékelőírások – váltak jelentőssé. 1987-től az időközben 12 tagúra növekedett EU belső piacán – a nemzeti előírások harmonizálásával és kölcsönös

elismerésével – elkezdték az új kereskedelmi akadályok lebontását. Svájcnak ismét reagálnia kellett Úgy tűnt, hogy Svájc megoldást talált az EGT-vel, amely anélkül támogatta volna az ország kereskedelmi érdekeit, hogy teljesen csatlakoznia kellett volna az európai integrációs folyamathoz. Ezúttal viszont a kormány nem érte el azt, amit akart: a svájciak nemet mondtak a szerződésre. De mit is tartalmazott ez a szerződés? Az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban EGT, European Economic Area) az EK és az EFTA országainak (kivéve Svájcot) a megállapodása, amely a négy szabadságot megvalósító közös piacot hoz létre. Az integráció nem terjed viszont ki a mezőgazdaságra és a közös döntéshozatalra. Az EGT 380 milliós népességet tömörít, jelenleg a 15 EUtagország és a 3 EFTA-tag részvételével Az EK és az EFTA között létre jött, már említett, ipari szabadkereskedelmi megállapodás megkötése után a felek az

1984. évi luxemburgi nyilatkozatban a belső piac irányában való előrehaladást irányozták elő a kiemelt témakörökben: egységes külkereskedelmi okmányok, határátlépés korlátozásainak végleges egyszerűsítése eltörlése, a és egységesítése, szabványügyi az export gazdaságpolitika, mennyiségi monetáris, környezetvédelmi és műszaki-tudományos együttműködés. 1989-1990-ben érlelődött meg az elhatározás arra, hogy a harmonizáción alapuló együttműködés új típusú szerződéses kapcsolattá fejlődjön. Az EK 1992-ben közös megállapodást akart kötni Ausztriával, Finnországgal, Norvégiával, Svájccal, Svédországgal, Izlanddal és Liechtensteinnel az EGT megalapításáról. Az eredeti elképzelés szerint ezek az országok valamennyien az EK tagállamaivá váltak volna, és az EGT Megállapodás ehhez szükséges jogharmonizációs és intézményfejlesztési kérdésekről rendelkezett. 42

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A tervezetet viszont 1993-ban módosítani kellett, mert az 1992. december 6-ai svájci népszavazás elutasította a svájci részvételt, és ebből technikai problémák adódtak 53 Az EGT létrehozásáról szóló szerződést az EK akkori 12 tagja és 6 EFTA-ország (Ausztria, Finnország, Izland, Norvégia, Svájc és Svédország) 1992 májusában írták alá. A megállapodás 1994. január elsején lépett életbe Liechtenstein 1995-ben lett tag Az EGT létrehozásának fő indítéka, hogy az EFTA-országok nem akartak az

egységesülő európai piacon kívül maradni. Az ipari szabadkereskedelmi övezet 1977 évi vívmányai 1993-ban az EK belpiacának kiteljesedésével bővültek. A közös piac nem terjedt viszont ki a mezőgazdaságra, és a négy szabadság tekintetében a szerződés egyes esetekben kivételes elbánást biztosított. Az EGT keretében az EFTA-országok az egységes belső piac jogi szabályainak mintegy 80%-át átvették, és ezt az átvételt folyamatosan végzik a fejlődő EU-joganyag tekintetében is. Az EGT a világgazdaság legnagyobb ipari szabadkereskedelmi övezete. A világnépesség 7,1%-a él itt, a világtermelés 30%-át hozza létre, a világkereskedelemből kb. 45%-al részesedik. A keresők száma 147 millió, ez az OECD-beli keresők 40%-át teszi ki Az EGT-országok az OECD külkereskedelméből 61-62%-kal részesednek, világkereskedelmi súlyuk növekvő. A tagok között szoros, szerves integrációs összefonódás épült ki, amely a termelési,

kereskedelmi, szállítási és a tőkekapcsolatokon nyugszik. Ami talán Svájcot a leginkább elriasztotta, az a kialakuló EGT-intézmények sokasága és talán a svájci polgárok konzervatizmusa volt, akik talán nem értették, hogy miért van nekik szükségük egy olyan integrációra, amely döntéshozatali-mechanizmusa olyan távol áll az övükétől. Ráadásul a svájciakban mélyen benne élt a semlegesség iránti vágy és a függetlenség iránti igény. Az emberek ugyanakkor nagyon féltek a munkaerőpiac azonnali és teljes megnyitásától is. Egyes elemzők szerint a belépés miatt kialakuló verseny kikezdte volna az ipari vállalatok egy részét, főképp azokat, amelyek állami jóváhagyással kartell-megállapodások révén uralják a hazai piacot. Véleményük szerint a magas munkabérek is veszélybe kerültek volna, valamint a vámsorompók felnyitásával a 98 ezer parasztgazdaság ¼-e biztosan tönkrement volna, miután jövedelmük 50-60%-kal

csökkent volna. Fő érvük mégis az volt, hogy az emberek egy igen fejlett intézménye, a semlegesség feladásra került volna. 53 Migráció és az Európai Unió (2003) , Szociális és Családügyi Minisztérium, p. 212 43 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A csatlakozni vágyó svájci állampolgárok óriási hibának tartották az eredményt, és már a népszavazást követő napon létrejött az „1992 december 7-én születtünk” nevű ifjúsági mozgalom, amely 1993 szeptemberére előterjesztette javaslatát „A jövőnkért Európa szívében”

címmel. Ebben felhívták a kormány figyelmét az EGT fontosságára, az elutasítás hátrányaira, és felszólították a Szövetségi Tanácsot a csatlakozási tárgyalások újbóli megkezdésére. 1995 augusztusában a kezdeményezés a Parlament elé került, de a kormány alkotmányos okokra hivatkozva felszólította a Parlamentet az indítvány visszautasítására. 1994 elején a Lega dei Ticinesi és a Svájci Demokraták is benyújtották indítványukat, és követelték az EK-hoz való csatlakozás érdekében a tárgyalások elindítását. Az eredmény ugyanaz lett A harmadik hasonló célú javaslat előterjesztéséhez szükséges százezer aláírás összegyűjtését 1995 tavaszán kezdte meg öt „pro-európai” szervezet: „1992. december 7-én születtünk” nevű mozgalom, Svájci Európai Mozgalom, Svájc Európai Újjászületése, Svájc Fiatal Európai Föderalistái és az Európai Párbeszéd nevű mozgalmak. Mivel a legtöbb közép-európai

reformország- köztük hazánk is- időközben az EU-val korszerű kereskedelmi és együttműködési megállapodást kötött, illetve közülük többen is leendő EU-tagok, Svájc emiatt hirtelen rosszabb kereskedelmi feltételek közé került, mint az EU tagállamai. Az ebből a helyzetből adódó hátrányokat a svájci kormány mielőbb fel akarta számolni. Éppen ezért 1993 elején a gazdaság versenyképességét elősegítő programot szorgalmazott. Ehhez hozzátartozott az EU-jogszabályok autonóm átvétele a svájci törvényhozásba – mindenekelőtt a termékelőírások területén. Az EFTA keretében az ország szorgalmazta a közép-európai reformországokkal és természetesen hazánkkal együtt ezen országok gyors csatlakozását a szabadkereskedelmi egyezményhez. Ugyanakkor a kormány több szektoriális egyezmény megtárgyalását kérvényezte ebben az időben az EUnál. 44 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus

könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. III. 3 Svájc részvétele egyéb nemzetközi szervezetekben Az EGT Megállapodás elutasítása mellett szintén nagy port kevert Svájc távolmaradása az ENSZ-től. „Bent vagyunk!” – harsogta a svájci Blick fotomontázsának aláírása. A képen egy piros trikóján fehér keresztet viselő férfi volt látható, amint az ENSZ New York-i palotájának nagytermében a padokon állva a győzelmet élteteti. A 2002 márciusi igent az ENSZtagságra győzelemnek fogták fel Svájc kormánypolitikusai Az alpesi ország felkelhetett a megfigyelői padról, és szeptembertől 190. tagként részt vehet az

ENSZ munkájában A népszavazáson a megjelentek 54%-a mondott igent a tagságra 57,6%-os részvételi arány mellett.54 A svájciak már másodszor futottak neki ennek a kérdésnek, amelyet 1986-ban a szavazók 75,5%-a elutasított. Az ok mindenekelőtt az volt, hogy a svájciak nem látták értelmét a világszervezeti tagságnak, illetve azt nem látták összeegyeztethetőnek a féltett svájci semlegességgel. Svájc folyamatosan azt hangoztatta, hogy olyan szervezetbe nem lép be, ahol a tagok döntési-szavazati pozíciója nem azonos, hiszen ez alapvetően összeegyeztethetetlen lenne a mindent átszövő föderalista szemléletmódjával. (Alapvetően ez a gondolat jelent problémát az EU-s csatlakozás kérdésében is.) A 15 évvel ezelőtti és a 2002-es helyzet között azonban alapvető különbség, hogy akkor a kormánypártok maguk sem voltak maradéktalanul meggyőződve a csatlakozás értelméről, a civil szervezetek pedig végképp nem. A

svájciaknak ugyanis gazdaságilag nem létérdeke a belépés, az viszont világossá vált, hogy az üzleti világ súlyos tekintélyvesztésként értékelte volna, ha a népszavazáson másodszor is nemleges válasz született volna. Az első népszavazás akkora érzelmi viharokat keltett, hogy három hónappal utána Akció Svájc Függetlenségéért és Semlegességéért (Auns) néven mozgalom szerveződött a Néppárt hírhedt zürichi vezére, a milliárdos Christoph Blocher körül. Szerintük ugyanis az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tag akaratának függvényében működik, a nemzetközi konfliktusok rendezésének részesévé válva pedig Svájc óhatatlanul elveszítené „ártatlanságát”, arról nem is beszélve, hogy a tagság után logikus lépés lenne a csatlakozás az EU-hoz. 54 Svájci népszavazás az ENSZ-tagságról, HVG, XXIV. évf, 2002 március 9, 10 szám, p 21-22 45 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus

könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Csakhogy az első szavazás óta a négy kormánypárt politikusainak az értékítélete megváltozott, és belátták, hogy a globális problémák leküzdésére összefogás kell. Azt is felismerték, hogy az ország renoméja az utóbbi időkben alaposan megtépázódott, és a nemzetközi szervezetekkel kötött külön alkuk azt a képzetet keltették a külvilágban, hogy Svájc mindennek a hasznát akarja csak lefölözni anélkül, hogy a terhekből is részesedne. A lakosok megértették, hogy a kétpólusú világrend megszűnésével az ENSZ végre azt a funkciót tölti be, amiért létrehozták:

nagyhatalmi befolyástól mentesen igyekszik segíteni a világ fejlődését, a szociális és humanitárius problémák megoldását. Ugyanakkor Svájc egyben féltette is genfi ENSZ-hadállását, a város hét szakosított ENSZ-szervezetnek ad otthont, továbbá 15 egyéb nemzetközi intézménynek. Ezek a szervezetek 18 ezer embert alkalmaznak, és még egyszer ennyinek teremtenek közvetve munkát a magángazdaságban. Egy hosszútávú elzárkózási politika mindezt veszélybe sodorta volna, nem beszélve arról, hogy az esetleges kivonulás „dollárszázmilliókkal” rövidítette volna meg a kantonok kasszáit. A svájci politikusok mindenesetre egyre inkább érezték, hogy az előkelő kívülállás ideje lejárt, Svájc már nem engedhette meg magának, hogy a Vatikánon és Tajvanon kívül az egyetlen ország legyen, amely nem tagja a szervezetnek. Svájc eddig sem volt kívülálló, hiszen résztagsága volt az ENSZ-ben, benne volt már annak összes szakosított

szervezetében, finanszírozta a Bretton Woods-i intézményeket, a Világbankot és az IMF-et. A világszervezet 14 legnagyobb donoraként összesen félmilliárd frankot fizetett évente, hogy nemzetközi reputációja növekedjék. Hogy a megfigyelés helyett részt vehessen a döntésekben, megért még neki további 70 milliót. Eddig Svájc csak megfigyelőként vehetett részt politikai döntéshozó szervekben, a közgyűlésben, a gazdasági és szociális tanácsban (ECOSOC), és még véletlenül sem lehetett ideiglenes tagja a Biztonsági Tanácsnak. Az ENSZ-tisztviselők felső szintje zárt régió volt a svájci diplomaták számára, akik a genfi ENSZ-városban is – néhány kivételtől eltekintve – csak beosztotti pozíciókhoz juthattak. 55 A BT utóbbi 740 szavazásánál csak 11 esetben fordult elő vétó, tehát nem igaz, hogy az öt állandó tag keménykedik. Ugyanakkor az önállóság féltése sem indokolt, hiszen Svájc 1990 óta folyamatosan

csatlakozott a BT által elhatározott gazdasági szankciókhoz. 55 Földvári Zsuzsa: Svájc és az ENSZ-tagság, HVG, XIII. évf, 2001 augusztus 4, 31 szám, p 18-20 46 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Mindazonáltal a 186 éve őrzött semlegességnek különleges érzelmi jelentősége van a svájciak számára, amit a népszavazás szoros eredménye is tükröz. Ezért a berni kormány a 2001. év végén levelet juttatott el Kofi Annan főtitkárhoz, hangoztatva, hogy a semlegességét a belépést követően is őrizendőnek tartja. Az ország a következő

szervezeteknek a tagja: FAO (Egyesült Nemzetek Élemezési és Mezőgazdasági Szervezete), IAEA (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség), IBRD (Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank), ICAO (Nemzetközi Polgári Légi Közlekedési Szervezet), IDA (Nemzetközi Fejlesztési Társulás), IFAD (Nemzetközi Mezőgazdaságfejlesztési Alap), IFC (Nemzetközi Pénzügyi Társaság) , ILO (Nemzetközi Mukaügyi Szervezet), IMF (Nemzetközi Valutalap), IMO (Nemzetközi Tengerészeti Szervezet), ITU (Nemzetközi Távközlési Unió), MIGA (Nemzetközi Beruházásvédelmi Ügynökség), UNIDO (Egyesült Nemzetek Iparfejlesztési Szervezete), UNESCO (Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete), WHO (Egészségügyi Világszervezet), WIPO (Szellemi Tulajdon Világszervezete), WMO (Meteorológia Világszervezet), WTO (Világkereskedelmi Szervezet), CE (Európa Tanács), EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank), EFTA (Európai

Szabadkereskedelmi Társulás), OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet), OSCE (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet- EBESZ). 56 Mivel az ország külpolitikájának egyik alaptétele a már olyan sokat emlegetett semlegesség, az alpesi ország nem tagja egyetlen olyan szervezetnek sem, amely erre a semlegességére valamilyen formában is kihatással lenne. Éppen ezért utasította el a NATO-tagságot, viszont részt vesz a NATO békefenntartó erőinek a munkájában. Fontos megjegyezni, hogy olyan szervezetekben, amelyek gazdasági érdekeinek kedveznek, aktív közreműködő tagként vesz részt Svájc. 56 Horváth Zsófia – Tar Gábor (2001.) : Útmutató a nemzetközi szervezetek világához, A Miniszerelnöki Hivatal és az Integrációs Stratégiai Csoport kiadványa, Budapest, 156., 159 p 47 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a

szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. IV. Svájc külkereskedelme IV. 1 A külkereskedelem általános jellemzői Svájc külkereskedelme az egyetemesség és a szabad kereskedelem elvein alapul, amelyek elsősorban az alacsony importvámokban, a behozható termékek lényegében kötetlen importfeltételeiben testesülnek meg. (Ez alól egyedül a mezőgazdasági termékek jelentenek kivételt.)57 Bár Svájc valóban kis ország (alapterülete szerint 140., népessége alapján pedig a 84 világviszonylatban 2000-es adatok alapján), külkereskedelmi forgalmát tekintve mégis a 18. volt a világon 2000-ben A kedvező befektetési célországok rangsorában az 1999-es IMD World Competitiveness Évkönyv

szerint az első tíz között található a világon. Energiaszükségletének négyötödét importból kénytelen fedezni, beleértve a kőolajat, földgázt és az urániumot is (egyedül vízenergiával rendelkezik, vízi erőművek adják a lakosság áramszükségletének 60%-át).58 Az élelmiszerfogyasztás felét kitevő termékek szintén importból származnak. Mindezek miatt tehát Svájc nagymértékben függ külföldi partnereitől. Főleg ipari termékeket exportál, kivitele a gyártmányok széles körét öleli fel a gépektől, berendezésektől és különféle műszerektől a vegyipari, gyógyszeripari, textil- és ruhaipari, valamint élelmiszeripari termékekig, továbbá az olyan kézműipari termékekig, mint például a svájci órák. A közvetlen befektetések kitűnő mutatói egy ország külföldi érdekeltségeinek. A Svájc által befektetett tőke értéke 1997-ben meghaladta a 231,7 milliárd svájci frankot, így az USA, az EU, Japán és Kanada

után a világ legnagyobb befektetői táborába került. Befektetéseinek a zöme az USA-ba, Egyesült Királyságba, Franciaországba és Németországba irányult, és irányul ma is. 57 Svájc gazdasága nyitott a világra, Svájc Melléklete a Világgazdaságban, 2000. december, p 8 48 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A Die Volkswirtschaft című svájci gazdasági lap adatai szerint Svájc tőkeállománya az utóbbi években folyamatosan nőtt. 1998-ban ez az összeg 254, 1999-ben 311, 2000-ben 382, 2001-ben pedig 416 milliárd frankot tett ki. A külföldi

tőkebefektetések évenkénti alakulása már nem ezt a tendenciát tükrözi. Bár 1998-ról 1999-re 27-ről 50 milliárd CHFre, 2000-re 75 milliárdra nőtt a tőkeexport, 2001-re ez drasztikusan 29 milliárd CHF-re csökkent. Az ország kiterjedt külföldi kapcsolatai, a lakosság hagyományos kézsége a megtakarításra, a „legendás” politikai és pénzügyi stabilitás és a pénzügyek területén szerzett jártasság teszi Svájcot fontos banki és pénzügyi központtá. A svájci bankszektor elsősorban vagyon- és értékpapírkezelésre specializálódott, de jelentős szerepe van a tőkepiacon és a svájci, valamint a külföldi cégek részvénypiacán is. Mik is azok a feltételek, amelyek hozzásegítették az ország gazdaságát a fejlettséghez? Mint minden kis országnak, Svájcnak is néhány nehéz döntést kellett hoznia a történelme során. Már az „induláskor” eldöntötte, hogy a lehető legtöbb országgal szoros kapcsolatokat épít ki. Ma a

bruttó nemzeti termék mintegy fele a külkereskedelemből származik. IV. 2 Svájc külgazdasága, kereskedelempolitikája Svájc gazdasági ereje erőteljesen függ külkereskedelmi teljesítményétől a fent említett hiányosságai miatt. A kemény világpiaci versenyben a svájci termékeknek a vállalkozók know how-ja hozhat eredményt, ha termékeik jobbak és versenyképesebbek, mint a konkurenciáé. Ezért a technológia az innováció érdekében a kormány 2004-2007 között 6%-al többet ruház be a képzés, a kutatás és a technológiai fejlesztés támogatására. (A jelenlegi időszakban jóváhagyott összeg 14 milliárd CHF, a 2004-2007-es időszakra 17 milliárd CHF.) A vállalkozások – különös tekintettel a kis- és középvállalatokra – számára többféle eszköz és intézmény áll rendelkezésre, nemzetközi piacokon való helyzetük erősítése érdekében. 58 Statistisches Jahrbuch der Schweiz 2003, Verlag Neue Züricher Zeitung, p. 370 49

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Vagyis a külső piactól való erőteljes függőség aktív állami külgazdaság-politikát igényel. Ez a következő főbb külgazdasági irányokat jelenti Svájc számára: a gazdaságpolitikai problémák együttes vizsgálata a partnerországokkal és közös megoldás keresése (például az OECD keretén belül), közreműködés az átfogó, jogbiztonságot teremtő világgazdasági rend kialakításában (különösen a WTO kereteiben), a versenytársakkal azonos külpiacra jutási lehetőségek teremtése (például az EFTA

szabadkereskedelmi megállapodások útján), az exportképes vállalatok támogatása külpiaci tevékenységükben (exportfejlesztést szolgáló eszközökkel), a külföldi cégek svájci letelepedésének ösztönzése.59 A 2001. március 1-jén hatályba lépett exporttámogatási törvény („Exportförderungsgesetz”) alapján az OSEC Business Network Switzerland foglalkozik a vállaltok exporttámogatásával, amely kiterjed a külpiaci kapcsolatok építésének valamennyi aspektusára, így a potenciális üzleti partnerek közvetítésére is. Az Export Kockázati Biztosító az Államszövetség a politikai és gazdasági kockázatokkal fenyegető fejlődő országokba irányuló exportot kívánja támogatni. (Ez évi mintegy 2,4 milliárd CHF garancia vállalását jelenti.) Létrehozták a Befektetési Garancia Alapot is a veszélyeztetett relációkba irányuló befektetések előmozdítására. Svájc külkereskedelmének alakulását 2002-ben a

belföldön és külföldön tapasztalható gyenge konjunkturális helyzet határozta meg. IV. 3 Svájc külkereskedelme számokban Svájc azon országok közé tartozik, ahol a bruttó hazai termékből a legnagyobb részt a külkereskedelem termeli. Az ország nyitottsági mutatóját (export értéke/ GDP értéke*100) elemezve megállapíthatjuk, hogy Svájc 39 %-os értéket produkál, amely alapján a nyitott gazdaságú országok közé tartozik. Svájc legfontosabb kereskedelmi partnerei az ipari országok. 2001-ben az exportjának 78%-a irányult ide, és importjának 88,5%-a származott onnan. A legnagyobb súllyal az EU bírt, és bír ma is60 59 60 www.kumhu (2003 augusztus 25 10:05) www.statistikadminch (2003 november 4 12:05) 50 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát

illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Svájc külkereskedelmét a többi európai országgal, illetve a gazdasági térségekkel a 4., illetve az 5. számú melléklet szemlélteti, amelyekből kitűnik, hogy az ország legjelentősebb kereskedelmi partnere az EU, ahova is 2002-ben 80.579,5 millió frank értékben exportált, míg az onnan származó import értéke 101.560,7 millió frank volt Az EFTA-tagokkal folytatott kereskedelme ehhez képest elenyésző volt, bár ez esetben a kereskedelmének az egyenlege pozitív értéket mutatott. Láthatjuk viszont, hogy a többi európai országgal is folyamatosan fejlődik a kereskedelme, és hogy az utóbbi években főleg a csatlakozásra váró országokra koncentrált. Az EU-tagok közül a legnagyobb értékben Németországból, Franciaországból és

Olaszországból érte el a legnagyobb behozatalt, míg kivitelének legnagyobb része is ugyanebbe a három országba irányult. A következő ábra Svájc legfontosabb kereskedelmi partnereit mutatja be, a szalagdiagramról leolvasható, hogy melyik országból milyen értékben importált, illetve hogy az oda kivitt termékek értéke milyen nagyságrendű volt. A nem európai országok közül az USA-val különösen fejlett a kereskedelme, és Japán is előkelő helyet foglal el az ország gazdasági életében. Svájc kereskedelmi partnerei 2. számú ábra Svájc legfontosabb kereskedelmi partnerei 2001-ben (milliárd CHF) 0,7 Írország Belgium Japán 5,2 2,6 3,7 5,2 3,2 4,4 5 4,2 Ausztria Hollandia Nagy-Britannia 6 USA 7,6 7 14 6,9 10,5 Olaszország 13,3 11,9 14,3 Franciaország 29,3 Németország 0 5 10 15 20 25 Forrás: www.statistikadminch (2003 november 4 12:05) 51 30 41,9 35 40 45 Export Import http://www.doksihu BGF KKFK

Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2001-ben a külkereskedelmi forgalom növekedése lassult, az árukivitel tavasszal érte el a csúcspontját, majd folyamatosan veszített a lendületéből, s az év egészét tekintve 2,1% (az EU tagországokba 5,2%) volt az emelkedése. Számottevő növekedést csak a vegyipar, ezen belül is a gyógyszeripar ért el. Az import értéke folyamatosan lassult, értéke 0,4%-kal csökkent. Ekkor a gazdaságpolitika elsősorban a gazdasági stabilitás fenntartására irányult. Ezt a célt szolgálta az inflációt szem előtt tartó pénzpolitika, a strukturális

reformok elkezdése, a kartelltörvény szigorítása, a versenyképesség megőrzésére irányuló intézkedések és a távközlési piac liberalizálása. 2002-ben az importot illetően a fogyasztási cikkeket kivéve nem volt olyan ágazat, amelyet az import visszaesése ne érintett volna. Reálértékben (mennyiségben) 2,5%-kal, nominálértékben 5,3%-al lett kevesebb, mint 2001-ben. Az exportot a kedvezőtlen konjunkturális helyzet csak mérsékeltebben érintette, nominálértékben a visszaesés 1,1% volt, míg reálértékben 1,8%-os növekedés volt 2001-hez képest. Ez a fogyasztási cikkek, elsősorban a gyógyszertermékek eladásának növekedésével magyarázható. Az ország külkereskedelmének szerkezetét a 3. számú táblázat jellemzi, amiből megismerhetjük az export és az import termékösszetételét. Svájc külkereskedelmének alakulása 3. számú táblázat Behozatal (millió CHF) 1990. Összesen 2000. Kivitel (millió CHF) 2001. 1990. 2000.

2001. 96.611 128615 130.615 88.257 12.6549 131.717 8.095 9.925 9.936 2.998 4.428 4.388 8.806 8.905 8.993 4.984 3.891 3.934 10.624 21.899 26.256 18.425 35.892 41.833 9.025 10.735 10.328 7.537 10.892 10.453 19.794 31.583 29.583 25.527 37.137 36.022 10.230 14.903 14.163 1.485 3.054 3.042 Mező-és erdőgazdasági termékek Textília, ruházat, cipő Vegyipari termékek Fémek Gépek, elektronikus eszközök Járművek 52 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Órák, 5.786 8.031 8.165 13.330 20.516 21.641 műszerek Forrás:

www.statistikadminch (2003 november 4 12:05) A svájci export közel 35%-át vegyipari termékek adták 2002-ben (növekedés: mennyiségben 9,4%, reálértékben 7,2%). A gépek, berendezések, elektronikai termékek exporton belüli aránya 24%, amelyeknek kivitele jelentősen elmaradt a 2001-es évhez képest (mennyiségben -9,3%, értékben 12%). A precíziós műszerek az export 7%-át adták, amelyek kivitele növekedett (mennyiségben 6,3%-al, értékben 6%-kal). Az élelmiszerek kivitele 1,4%-os, amely szintén csökkenést mutatott (mennyiségben 3%-kal, értékben 1,1%kal). A kivitel 2,5%-a került közép-európai országokba, ebből 0,5% Magyarországra61 A 6. számú melléklet a külkereskedelmet a termékek felhasználása szerint csoportosítja, hat termékcsoportot megkülönböztetve. A nyersanyagokat, félkész termékeket és az energiahordozókat illetően a legtöbb tagországgal és magával az EU-val is negatív a kereskedelmi egyenlege, ugyanez igaz a

befektetési javakra vonatkozóan is. Ezt a négy termékcsoportot illetően az EU-ból importált termékek értékét jóval alulmúlja az oda exportált termékek értéke. Míg a nemesfémekből és a drágakövekből többet importál, mint exportál, a műanyagok és antikvitások kivitele némileg meghaladja a behozatalt. Svájc kereskedelmi mérlegének aktívuma 2002-ben 7,3 milliárd CHF volt. Legfontosabb gazdasági partnere az EU. Exportjának 60%-a irányul az EU-ba és az import 80%-a származik innen. Az összes svájci befektetés 36-38%-a irányul ebbe a régióba.62 Svájc és a világ országainak, illetve országcsoportjainak külkereskedelmét szemlélteti az 5. számú melléklet, melyből megfigyelhetjük az EFTA (benne Svájcnak) helyét a világban, szerepét a nemzetközi áru és szolgáltatás kereskedelemben. A táblázat adatai alapján levonhatjuk a következtetést arra vonatkozólag, hogy az ország EFTA-val és az EU-val folytatott kereskedelme

nagyságrendekkel eltér, amely szintén egy olyan szempont, amelyet a csatlakozáskor mérlegelnie kell az ország lakóinak. 61 62 A Svájci- Magyar Kereskedelmi Kamara 2003. május 15-ei közgyűlésének anyaga alapján A Svájci- Magyar Kereskedelmi Kamara 2003. május 15-ei közgyűlésének anyaga alapján 53 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. V. Svájc és az európai integráció V. 1 Történelmi visszapillantás Több mint ötven évvel a második világháború után úgy tűnik, hogy az európai országok többsége a helyes utat választotta. Az integráció

gondolata ma már nemcsak egy utópisztikus álom, egy szép idea, hanem a kontinensen élők ma úgy érezhetik, hogy közelebb vannak egymáshoz, mint valaha. A vélemények megoszlanak arról, hogy konkrétan mit is jelent ez a fajta közeledés az egyes államok polgárainak, abban azonban mindenki bizakodik, hogy a békét és a szabadságot szinte maradéktalanul meghozta. Az EU napjainkra vitathatatlanul a legfontosabb politikai és gazdasági szervezetté vált a térségben: az azonban mindenki számára világos, hogy a szervezet hosszú távon csak úgy reagálhat a korszak állandó kihívás-áradatára, ha folyamatosan tovább mélyíti a tagországai közötti együttműködést, és a „kívülállók” számára is lehetőséget biztosít a tárgyalásokra és a későbbi csatlakozásra. Ha rápillantunk az Unió térképére, azonnal szembetűnik egy kis állam, amely „kissé felborítja” az egységesedő Európa egyre homogénebb arculatát. A kérdés persze

mindannyiunkban azonnal felmerül: miért nem tagja Svájc az Európai Uniónak? Milyen viszony fűzi őket egymáshoz? Vajon milyen okok és tényezők indokolják, vagy indokolták a múltban, hogy ez a kicsi, ám fejlett politikai és gazdasági rendszerrel rendelkező ország nem kíván csatlakozni ahhoz a szervezethez, amely számos európai állam számára egyelőre csak álom? Jelen dolgozat, és főleg a következő fejezetek célja nem az, hogy konkrét választ találjunk arra vonatkozólag, hogy Svájc és az EU kapcsolata miért is éppen így alakult az utóbbi években: a válasz erre a kérdésre ugyanis sokkal bonyolultabb, mint amit e munka terjedelme megengedne. Célom tehát elsősorban az, hogy feltárjam ennek az összetettségnek a lehetséges okait, illetve bemutassam a következményeit. Látni fogjuk, hogy Svájc nem csupán az EU-tól különül el, hanem valamelyest egész Európától, mitöbb a világ többi országától is. 55 http://www.doksihu

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Svájc és az Unió kapcsolata tulajdonképpen messze az EU létrejötte előtti időkre tekint vissza – ahhoz, hogy ezt a viszonyt komolyan meg tudjuk vizsgálni, vissza kell tekintenünk egészen az 1700-as évek elejéig. Egy-egy gondolat erejéig érdemes megállnunk az európai integráció – korábban csupán a gondolatának – egyes állomáshelyeinél, és ezzel párhuzamosan kell figyelemmel kísérnünk az ország és a szervezet közötti kapcsolat alakulását. Mivel Svájc Európa szívében helyezkedik el, az európai államok többsége

koncentrált hatást gyakoroltak történelmére, gondolkodásmódjára. Az európai államok egymáshoz való közeledésének a gondolata legkorábban 1711-ben jelent meg mint politikai eszköz, párhuzamosan a béke megőrzésének az ideájával. A francia Abbé de Saint-Pierre ez évben javasolta egy erős szövetség megteremtését az európai fejedelmek, hercegek között egy úgynevezett Európai Szenátus Felállításával. A XVIII. század vége fele egyre meghatározóbbá váltak azok az eszmék, melyek egyfajta európai közösségek kialakítását helyezték előtérbe. Csakúgy, mint a többi európai államot, Svájcot is egyfajta kifelé tekintő attitűd jellemezte a XVIII-XIX. században Ekkoriban ugyanis a külpolitika más irányvonalat vett, és az országok egyre inkább próbáltak kapcsolatot teremteni egymással. A napóleoni háborúkat az 1830-as évek közepétől a fokozatosan kiépülő liberális demokrácia követte. A XIX. század közepén

forradalmi hullám söpört végig Európán 1848-ban alapították meg a mai svájci Államszövetséget, ekkor állították fel az első szövetségi kormányt –amikor az alapítók is kifejezték, hogy országuk alapvető külpolitikai irányvonala a semlegesség. A gyors technikai, technológiai fejlődés Svájcra is jellemző volt a század végén. Az iparosodás és a gazdasági növekedés hatására 1869-ben megkötötte az ország az első kereskedelmi egyezményét Németországgal63. Ezt követően Svájc majdnem minden európai és több ázsiai, afrikai és amerikai országgal kereskedelmi egyezményeket írt alá. Fontos megjegyeznünk, hogy Svájc teljes mértékben támogatta a nemzetközi szabad kereskedelmet. 63 Lötscher-Zimmermann (1996) : Europe is uniting, Berne, p. 22 56 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői

és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az 1800-as évek második felében megkötött egyezmények mind szorosabbá és szorosabbá fűzték a viszonyt az aláíró felek között, hiszen már kezdetben is nagy árumennyiséget feltételeztek. Ebben az időszakban nemcsak nemzetközi szinten történtek a gazdaságot érintő változások: egyrészt az Államszövetség határain belül 1869-ben eltörölték a belső, kantonok közötti vámokat, másrészt bevezették a közös valutát. Ha belegondolunk, Svájcban már 130 évvel ezelőtt hasonló döntést hoztak, mint ma az EU tagállamai. Az első világháború politikai, társadalmi, gazdasági és erkölcsi hatása megkérdőjelezhetetlen. A legtöbb ország számára világossá vált, a

kialakult helyzetre csakis az egymás felé való közeledés lehet a válasz. Elsődleges célként az államok közötti kooperáció intézményesítését jelölték meg: a háború után megalakult Nemzetek Szövetsége, más néven a Népszövetség. A háború Svájc kifelé-tekintő politikájának a feltételes végét jelentette. A XX század eleji fegyveres és fegyvertelen konfliktusok szükségessé tették, hogy az ország új egyensúlyt keressen a nyílt irányvonal és távolságtartás, izoláció között64. Az országra jellemző kifelé irányuló érdeklődés azonban nem teljesen szűnt meg az 1910es évektől. A svájci nép Európa államai számára fontos kezdeményezésnek tartotta a Népszövetség létrehozását, és ezt ki is fejezte az 1920-as népszavazás alkalmával, melynek eredményeképpen felvételét kérte a szervezetbe. 1923-ban gróf Richard Coudenhove-Kalergi felvetette a Páneurópai Unió létrehozását a Páneurópa című

publikációjában, amelyben az európai államok egyesülését szorgalmazta Lengyelországtól Portugáliáig. Gondolatát mind tudományos, mind művészkörökben támogatták. Az 1930-as „zuhanás” viszont Svájcot se kímélte, és az országok közötti kereskedelem is jelentősen csökkent. Az 1930-as évek európai történései (gondoljunk például Hitler hatalomra kerülésére) megosztották a svájci lakók véleményét, a külpolitikai függetlenség ezáltal veszélybe került. Megrendült a Népszövetségbe vetett bizalom is, hiszen a kollektív béke megőrzése nem sikerült. Csakúgy, mint az európai államok többsége, Svájc is egy erős nemzeti védelmi rendszer megteremtését tartotta a legjobb válasznak a növekvő nemzetközi fenyegetésre. 64 Orbán Krisztián (2002) : Svájc és Európa, BKÁE, Budapest, p. 9a 57 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz

biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Több, mint másfél évvel a háború befejezése után Sir Winston Churchill 1946. szeptember 19-én kiegyezésre szólította fel Európa államait a zürichi egyetem aulájában megtartott beszédében. Kifejtette, hogy a megbékélés önmagában nem elég, a hosszú távú békéhez kiegyezésre és egyensúlyra is szükség van. Ekkor vetette fel az Európai Egyesült Államok gondolatát is. Érdekes viszont, hogy mikor 1951-ben Churchill Nagy-Britannia kormányfője lett, ösztönözte ugyan az EGK megalapítását, de országát már nem szívesen látta volna a Közösség részeként. Svájc és Nagy-Britannia nagyon hasonlít egymásra ebből a

szempontból. Az európai kérdésről mindig is hasonlóan vélekedtek, ám mindketten más, a többiektől eltérő utat választottak. Az ellentmondásos viszony Svájc és az EU között is egyértelműnek tűnik: a kis ország a kontinens szívében fekszik, jól működő föderalizmusának, kulturális sokszínűségének és soknyelvűségének köszönhetően Európa mintaképének is szokás emlegetni, ugyanakkor még mindig csak „közelednek egymáshoz” az Unióval. Ekkor már nyilvánvalóvá vált viszont, hogy Svájc a szorosabb intézményes összehangolódást igénylő, közösségi politikát kiépítő, nemzetek feletti integráció helyett egy lazább, a külkereskedelem akadályait lebontó, de a nemzeti gazdaságpolitikát és a politikai önállóságot fenntartó szabadkereskedelmi övezet létrehozásában érdekelt. Svájc részvétele a Marshall Tervben lehetővé tette, hogy az ország részese legyen Európa gazdasági átalakításának. A

nyugat-európai államok nem várt fellendülést tapasztalhattak az 1950-es évektől kezdődően. Svájc és az EU közötti együttműködés intenzív, de mint az előbbi sorok is mutatják, sok időt is vett igénybe a kialakulása. A szakirodalom a visszatekintést az 1940-es évektől kezdi, és ebben az időszakban szakaszokra bontva mutatja be Svájc változó hozzáállását az európai integrációhoz.65 • 1948-1956. Erre az időszakra a kivárás és a szemlélődés a jellemző Ekkor a félelem játszott szerepet, amely az antikommunista gyökerű szervezetek kialakulásában az ország semlegességét veszélyeztető lehetőségeket vélt felismerni. Ugyanakkor Svájc igyekezett nyitni külföld felé, és 1948-ban csatlakozott az OEEC-hez. (Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet), amelynek központja 65 Koncz János: Svájc: Kantonok, régiók, európai integráció, Európai Műhelytanulmányok 63., Budapest 1999., p 38-41 58 http://www.doksihu BGF

KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Párizsban volt, és a szerveződés nem fogalmazott meg szupranacionális célokat, ami mint tudjuk, sokat jelentett Svájcnak. Csatlakozását az is indokolta, hogy számára is fontos volt a gazdasági fejlődés elérése érdekében a nemzetközi kooperáció elmélyítése, a kereskedelmi és fizetési forgalom akadályainak eltávolítása és a gazdasági együttműködés. • 1956-1958. Ebben a pár évben Svájc a kialakuló EGK-t (Európai Gazdasági Közösség) elsősorban „külön szövetség” jellege miatt bírálta, ugyanakkor egyre inkább

érzékelnie kellett a vámkorlátozásokból adódó korlátokat. Az ország vezetői ezért élharcosai voltak egy olyan átfogó szabadkereskedelmi övezetnek, amely az EGK részvételével jött volna létre. Ezt a törekvést azonban a francia Charles de Gaulle 1958-ban megvétózta, ami miatt a svájci sajtó korántsem volt „lelkes”. • 1958-1961. A „hét igazak kis csapata” igyekezett ebben a periódusban túllépni az előbb említett kudarcon. A szándék zátonyra futása után svájci és angol akció indult annak érdekében, hogy „ha nincs nagy szabadkereskedelmi zóna, akkor legalább egy kisméretű jöjjön létre”. Ennek eredményeként jött létre az előbbiekben bemutatott EFTA. A társulás központjának Genfet választották Az EFTA részben jól tudta kompenzálni az EGK diszkriminatív hatását. • 1961-1963. Az 1960-as évek elején megindult az első közeledés az EGK-hoz, amely azonban ismét zátonyra futott. Anglia, Dánia és

Norvégia ismét kísérletet tett a csatlakozásra, miközben az EFTA három semleges országa (Ausztria, Svájc, Svédország) kidolgozott egy „társulási kérelmet”, és 1962 végén Brüsszelben előterjesztette. A kérelem a kétoldalú vámleépítést javasolta, az ipari termékekre vonatkozóan azonban fenntartotta volna az autonóm kereskedelmi politikát, és kezdeményezte a mezőgazdaság kiemelését a közös szabályozás alól, de kézségét fejezte ki a további együttműködésre egy „társulási tanácsban”. Újból de Gaulle vétója állította meg a kezdeményezést. • 1963-1969. Az EGK- és az EFTA-vámok folyamatosan csökkentek, különösen 1967-ben a GATT (Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény) keretében. Anglia kérelmét Franciaország újból megvétózta. 1963-ban Svájc csatlakozott az Európa Tanácshoz, kifejezve ezzel együttműködési hajlandóságát szociális, kulturális, jogi és emberjogi kérdések terén. 59

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • 1970-1973. Ezt az időszakot az „áttörés a szabadkereskedelemért” kibontakozása jellemezte. De Gaulle 1969-ben visszalépett, az őt követő politikus pedig nem állt útjában az EU-bővítésnek. Ennek következtében 1970-ben az EK-tagállamok egyhangúan határozatot hoztak az EFTA-államokkal kiépítendő szabadkereskedelem mellett. 1972-ben Anglia és Írország, valamint Dánia az EK tagja lett. Svájc és az EFTA többi tagja Brüsszelben szabadkereskedelmi megállapodást kötött, amely az ipari termékek

esetében megszüntette a vámdiszkriminációkat. Ugyanakkor Svájc számára jelentős tényező, hogy az autonómiája megmaradt, így –egyebek között- további védőintézkedéseket tehetett a mezőgazdasága érdekében, és behatárolhatta a vendégmunkások számát. A szerződésbe épített „fejlesztési klauzulának” köszönhetően a kétoldalú kapcsolatok bővítéséről folyamatosan születtek megállapodások. • 1973-1986. Ezt az időszakot a két fél közötti jó együttműködés jellemezte Az előbb említett klauzula eredményeként Svájc folyamatosan bekapcsolódott az EK utazási és technológiai programjaiba. Svájc nagy vásárló volt az EK-ban már ekkor is, ami megteremtette a kapcsolatok stabil alapját. Emellett Svájc földrajzi helyzete miatt az EK érdekelt volt a közlekedési megállapodások stabilitásában. • 1986-1987. Az új körülményeket mindinkább a belső piac kihívásai határozták meg. Spanyolország és

Portugália felvételével az EK immár „Tizenkettek Közössége” lett (1985-ben az EK kormányfői elfogadták az Egységes Európai Okmányt). A Közösségen kívüli országok számára új kihívásokat jelentett az áruk, szolgáltatások, az emberek, illetve a tőke szabad áramlása. A belső piac továbbfejlődése az EK-n belül tovább csökkentette a belső határok jelentőségét. Ebben az időszakban napirendre kerültek a konzultációk az EK további bővítéséről (Ausztria, Finnország, Svédország). A szakirodalom tehát az előbbi szakaszokban foglalta össze Svájc és az európai integráció viszonyát az 1940-es évek végétől az 1980-as évek végéig tartó időszakban. Az elemzés alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy Svájcban ekkor már indokolt volt az Európai Közösséggel az 1980-as évek végére kialakult kapcsolatának a továbbfejlesztése, és szükségesség vált, hogy a Szövetségi Tanács kijelölje az EK felé

tartó, várhatóan hosszú menetelés új feladatait. A kialakítandó új kapcsolat felvetette a belépés lehetséges hatásainak a vizsgálatát is. 60 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Ezzel kapcsolatban a szakirodalomban megfogalmazódott az a nézet, amely szerint Svájc belépésének fő akadálya az ország föderális felépítése, a közvetlen demokrácia meghatározó jellege az ország politikájában, valamint az állam történelmi semlegessége. Felmerült, hogy Svájc felépítésének a belépéskor egy új helyzettel kell szembenéznie, amennyiben a

közvetlen demokrácia alapegységei a közösségek, a föderalizmus letéteményesei a kantonok, és az ezek által alkotott Szövetség mellett megjelenik az EK mint meghatározó tényező. A svájci közösségek egyes vélemények szerint nem szövetségi államot, hanem egy szupranacionális közösséget alkotnak, éppen ezért belépés esetén a közösségek jogkörei csökkennének, az állam kénytelen lenne átvenni bizonyos kompetenciákat, és az EK számára is elsődleges partnerré a szövetségi állam válna. Amennyiben tehát az ország köteles átvenni az EK joganyagát, ezzel a parlamenti kompetencia csökkenne, hasonlóan a kantonok szerepéhez. 1988-ban a Szövetségi Kormány az Integrációs Jelentésében az ország esetleges csatlakozását egy döntő gazdasági alternatívaként értékelte, két év múlva pedig lehetőségként: csak akkor, ha megteremtődne egy biztonságos európai architektúra – a Közösségek túlsúlyával. Az új helyzetnek

megfelelően több elemzés készült, és a Szövetségi Tanács 1993. november 29-én megtárgyalta és elfogadta a „Jelentés Svájc külpolitikájáról a 90-es években” című dokumentumot. Az elemzés az ország szempontjából a külpolitika legfontosabb tényezőjének a függetlenséget, az egzisztenciális biztonságot és az érdekvédelmet tekintette. A jelentés utal arra, hogy az ország helyét a világban számos tényező befolyásolja. Bár az ország területét tekintve Európában 34, világviszonylatban a 140., népessége alapján pedig Európában a 22, míg a világon a 84 Az elemzés elkészítésekor a bruttó társadalmi termékek tekintetében a 8., illetve a 16 helyet foglalta el. A ki- és beszállításokat illetően a kontinensünkön a 7 /9, világviszonylatban a 15/14 helyet tudhatta a magáénak. A külföldi direkt befektetések tekintetében a 3, illetve az 5 hely volt az övé. Az ország számára tehát fontos a csatlakozás, a Szövetségi

Tanács ezért kinyilvánította akaratát a tekintetben, hogy mindent megtesz a politikai és biztonságpolitikai együttműködés területén Svájc biztonsága érdekében, és a legszélesebben igyekszik hozzájárulni az európai kontinens stabilitásának az erősítéséhez. A Szövetségi Tanács magától értetődőnek tartotta, és tartja ma is, hogy Svájc a teljes integrációs folyamatban az ország politikai kultúrájának és identitásának alapvető értékeit védelmezi. 61 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A kormány ezen jelentésében meghatározta az

1991-1995-ös választási periódus legfontosabb célját, vagyis a kétoldalú tárgyalások megkezdését az Unióval. Az integrációhoz való csatlakozást hosszú távú célként fogalmazták meg. Az 1990-es években Svájcnak érzékelnie kellett, hogy az EU (1993-tól Európai Unió névvel) országain belül egyre szorosabbá váló viszonyból neki kívülállóként egyre inkább hátrányai adódnak. Ezek az évek Svájc számára is recessziót hoztak Elkerülhetetlenné vált tehát, hogy valamilyen formában kapcsolatot teremtsen az Unióval. Bár eddig az ország többször profitált abból, hogy megpróbált kívül maradni a szervezeteken, szerződéseken, de 1992. után minden jel arra mutatott, hogy az EGT-től való távolmaradás nem marad következmények nélkül. Sokan úgy vélték, hogy az ország valamelyest elkésett, azonban volt még lehetőség a cselekvésre. Olyan megoldást kellett tehát találni, amely mind a két fél számára előnyös

elemeket hordoz, ám alapjaiban nem változtatja meg a svájci berendezkedést, hiszen az elképzelhetetlen lett volna. Az 1991-1995-ös választási periódusban előtérbe kerültek tehát a kétoldalú tárgyalások az EU-val. Az 1993-as elemzés többek között megjelölte a célok között, hogy a Szövetségi Tanács 1994 végén tekintse át az együttműködés első eredményeit és jelölje ki a következő lépéseket. Az 1995-1999-es választási periódusra vonatkozóan az elemzésben az a törekvés szerepelt, hogy Svájc multilateriális eurointegrációjának különösen nagy hangsúlyt kell biztosítani, és ehhez törekedni kell a bel- és külpolitikai előfeltételek megteremtésére, illetve adandó lehetőségek hasznosítására. Ez a törekvés tartalmazta az EU-hoz való csatlakozás programját is. A prioritások egyike volt a közreműködés az európai integrációs fejlesztésben az EU-csatlakozás céljai alapján. 2000 novemberében a Svájci Kormány

ismertette a „Külpolitikai Jelentés 2000.” című dokumentumát, amely tartalmazta az EU-tagságra való törekvését. Az 1999-2003-a választási periódusra vonatkozóan tanulmányok készítését irányozták elő a teljes tagság lehetséges következményeivel a fő területeken, míg a jelenlegi ciklust (2003-2007) illetően ígéretet tettek arra vonatkozólag, hogy döntés fog születni arról, hogy az 1992-ben elhalasztott EU-tagság iránti kérelmet újból beadják-e. 62 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Éppen ezért a Nemzeti Tanács fontosnak

tartotta az együttműködés bővítését a kelet- és közép európai országokkal. A célok között szerepelt még a kutatási, technológiai és képzési kapacitások bővítése Svájcban a nemzetközi együttműködés keretében, különös tekintettel a legfontosabb EU-programokra. A dokumentum egyben fontosnak tartotta a külgazdasági, fejlesztési és környezetpolitikai kölcsönös megállapodásokat mint a globális világ fenntartható fejlesztésének alapvető feltételeit. 2001. március 4-én az ország népe 74%-ban elutasította az EU-csatlakozásról szóló népszavazási kérdésben előterjesztett javaslatot, melynek címe a következőként hangzott: „Igen Európára”. Ennél talán még fontosabb, hogy a szavazópolgárok mind a 26 kantonban egyértelműen elutasították a kezdeményezést. A javaslat gyakorlatilag kötelezte volna a Szövetségi Kormányt, hogy kezdjen tárgyalásokat az EU-val az ország csatlakozásáról. Az elutasítás oka

egyrészt a kormány álláspontjában kereshető, hiszen a sikeres tárgyalások előfeltételei nem voltak biztosítottak az országban, másrészt a „nem” visszavezethető a svájci polgárok már bemutatott konzervativizmusára. 66 A népszavazás után a kormány három pontban, három időtávra vonatkozóan határozta meg az ország „EU-irányvonalának” fő elemeit: • Rövidtávon: bilateriális szerződések érvényesítése, rövid távú hatás elemzése és értékelése, erőfeszítés az EU-tagállamok ratifikációjának elősegítésére. • Középtávon: meglévő egyezmények bővítése, módosítása és új tárgyalások elindítása. • Hosszútávon: A Szövetségi Kormány elkötelezett marad amellett, hogy az ország belépjen az EU-ba: bebizonyosodott, hogy Svájc csak és kizárólag a brüsszeli csatlakozással védheti meg érdekeit, szuveneritását a későbbiekben. Tény, hogy Svájc semmit sem kíván elkapkodni, hiszen az nem lenne

összeegyeztethető sem az ország kultúrájával, döntés-mechanizmusával, sem az ország érdekeivel. 67 66 67 www.secoadminch (2003 október 26 07:06) www.secoadminch (2003 október 26 07:06) 63 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A népszavazás előtt, a 2000. november 15-ei Külpolitikai Jelentésében a Szövetségi Kormány már megfogalmazta a csatlakozás három előfeltételét: • A bilateriális egyezmények gyakorlati eredményeinek értékelése. • Nagyon aprólékosan fel kell továbbá tárni azokat a – Svájc államiságát közvetlenül

érintő – központi területeket, amelyeket az esetleges csatlakozás befolyásol vagy módosít. Meg kell határozni a kérdéseket, melyek felmerülhetnek, és ezekre határozott, egyértelmű válaszokat kell adni. Ilyen érintett terület például a föderalizmus – ennek kapcsán újabb problémaként merül fel a felelősségmegosztás és együttműködés további viszonya a közösségek, kantonok és a Szövetség között. A széles értelemben vett svájci demokrácia-fogalom is módosításra kényszerülne a csatlakozás kapcsán: be lehet-e illeszteni a közvetlen demokrácia intézményét az EU döntéshozatali rendszerébe. Természetesen az integráció a gazdasági rendszer legfontosabb elemeire (monetáris és kamatpolitika) gyakorolt hatását is meg kell vizsgálni. • A svájci nép bizalmát és támogatását meg kell nyerni. 68 V. 2 Út az első bilateriális tárgyalásokig, a két fél közti kapcsolatok jelentősége Az EU-Svájc

együttműködés intenzív, de ennek kialakulása rengeteg idő és megállapodás eredménye. Svájc földrajzilag az EU közepén fekszik, nyelven, kultúrán és gazdasági integrációkon osztozik a szomszéd országokkal. Svájc legfontosabb gazdasági, politikai és kulturális partnere minden kétséget kizáróan az EU. Mindkettőjük létének, stabil működésének és folyamatos fejlődésének az alapját olyan közös, alapvető értékek képezik, mint a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása. A szervezet és az ország közötti feszültséget nem is ez okozza: sokkal inkább a követendő irányvonal, az alapvető célok elérésére szóló módszerekről alkotott nézetkülönbségek. A hivatalos kapcsolatokat sok egyezmény irányítja, nincs még egy olyan harmadik ország, amelynek ennyi megállapodása lenne az EU-val, mint Svájcnak. Bár a két fél közötti első megállapodás 1956-ban jött létre a Montánunió idején, az első jelentősebb

egyezmény a már bemutatott 1972-es Szabadkereskedelmi Egyezmény volt. 68 www.secoadminch (2003 október 26 07:06) 64 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején Svájc részt vett az EGT megalapításáról szóló tárgyalásokon, és alá is írta azt. 1992 május 20-án pedig az ország beadta csatlakozási kérelmét az EK-hoz. A svájciak viszont népszavazás keretén belül elutasították az EGT-ben való részvételt, így a kormány kénytelen volt úgy dönteni, hogy elhalasztja az EK-val a csatlakozásról szóló

tárgyalásait is, de kérelme nyitott maradt. Ennek ellenére a svájci kormányzat nem adta fel egy jövőbeni EU-tagságra irányuló céljait, bár az 1990-es évek elején még a Szövetségi Tanács elsődleges célja az volt, hogy az európai integráció tekintetében megóvja Svájc politikai izoláltságát, gazdasági megkülönböztetettségét, kulturális jellegét Európán belül, miközben sikeresen erősíti az ország versenypozícióját. Az említett tagságra való törekvés érdekében Svájc megalapította a Külügyi és Gazdasági Minisztériumon belül az Integrációs Irodát, amelynek weblapja az internetezőket dokumentumokkal, elemzésekkel, magyarázatokkal és általános információkkal látja el. Ugyanakkor mindinkább nyilvánvalóvá vált, hogy az EU-val kialakított kapcsolatai döntő fontosságúak, mivel a svájci export közel 80%-a a térségbe irányul, az ország az importjának 60%-át onnan fedezi. Egyben Svájc az egyik legfontosabb

külföldi befektető az EU-ban, és a svájci cégek több mint 1,1 millió EU-beli állampolgárnak adnak munkát Svájcban, illetve az Unión belül. Az EGT szerződés a feleknek egy strukturális mechanizmus keretében lehetőséget nyújtott a politikai párbeszédre a legmagasabb szinten. Sajnos a svájciak az elutasításuk miatt megfosztották magukat e keretmechanizmus előnyeitől. Vagyis nincs strukturált politikai párbeszéd Svájc és az EU között! Habár nincsen az EU Bizottságának képviselete Bernben, a svájciaknak állandó küldöttségük van Brüsszelben az EB-ben. Minden EU-tagállam jelen van Bernben, és néhányuknak konzulátusaik is vannak egy-egy svájci városban. Hogy az elutasításból eredő negatív következményeket csökkentsék, a két fél 1994-ben tárgyalásokat kezdett hét szektorban, amely az új évezredben új témákkal fog bővülni.69 69 www.europaeuint/comm/external relations/switzerland (2003 október 26 07:15) 65

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 70 A tárgyalásokig vezető hosszú út néhány fontos állomása : 1989. Az EFTA-tagok megpróbálták az EU-ból való kimaradás miatti hátrányaikat csökkenteni, és tárgyalásokat kezdtek az EU-val az Európai Gazdasági Térség megalakításáról. 1992. Befejeződtek az EGT-tárgyalások, majd a svájci nép elutasította a csatlakozást. Az EGT-ellenzők viszont azt javasolták, hogy a legfontosabb kérdéseket bilateriális tárgyalások keretein belül szabályozzák. 1993. január 1 Létrejött az EU-ban a tőke,

személyek, áruk és szolgáltatások szabad áramlása, vagyis kialakult az egységes belső piac. 1993 vége Az első bilateriális tárgyalások elkezdődtek Svájc és az EU között. Célként tűztek ki egy olyan megegyezési csomagot, amely az EGT-szerződésnél is kevesebb megegyezést tartalmaz. A Szövetségi Tanács azt tartotta szem előtt, hogy az ország EU-ból való kimaradásának negatív következményei csökkenjenek. Figyelembe vették ugyanakkor azon okokat is, amelyek miatt a svájci nép elutasította az EGT-tagságot. 1998 vége A bilateriális tárgyalások lezárása. 1999. június 21 A hét megállapodás aláírása. 2000. március 17 Svájcban elindult a kampány a népszavazással kapcsolatban, nagyon ügyelve arra, hogy a kétoldalú megállapodást senki ne tekintse csatlakozási előszerződésnek. 2000. május 21 A svájciak népszavazás keretében igent mondtak a bilateriális megállapodásokra (67,2%-a a résztvevőknek szavazott

igennel). 2000. október Svájc sikerrel lezárta a ratifikációs folyamatot. 2001. június 1 A hét megállapodás életbe lépett a két fél között. 70 www.interneteuropaadminch (2003 szeptember 26 07:23) 66 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. V. 3 Az első szektoriális megállapodások 1999. június 21-én minden eldőlt Pontosan 7 éves fáradozás után a két svájci szövetségi kormánytag, Joseph Deiss külügyminiszter és Pascal Couchepin gazdasági miniszter Luxemburgban egy több száz oldalas szerződést írt alá az Európai Unióval. „Ez az

eredmény országunk számára döntő szakaszt jelent az EU-val való kapcsolatunkban” – mondta Couchepin az aláírás után. De a két kormánytag aláírása nem Svájc Európai Unióhoz való csatlakozását pecsételte meg, hanem csak a hét szektoriális egyezményt.71 Mindenesetre ekkor még nem volt világos, hogy az egyezmények egyáltalán életbe lépneke. 2000. május 21-én meggyőző többséggel mondtak igent a svájci szavazók az EU-val kötött együttműködési megállapodásra, amely fordulatot jelentett az alpesi ország eddigi, Európai Uniót elutasító magatartásában. Érdekes módon az EU-ellenes erők sem hadakoztak, így a svájci semlegesség és a függetlenség védelmére önálló mozgalmat működtető Blocher, a Néppárt „ellenzéki” vezetője sem vetette be csapatát. Úgy gondolkodott, hogy a kétoldalú egyezség a kisebbik rossz, s elfogadásával a csatlakozás kérdése hosszú évekre lekerül a napirendről. A jelek szerint

tehát Bern megtalálta az arany középutat, Svájc úgy részesül az integráció áldásaiból, hogy nem kell a közösségi terheket magára vennie. A függetlenségüket, semlegességüket, jólétüket féltő svájciak eleve olyan egyezségre törekedtek a közösséggel, amely kizárólag a gazdasági együttműködés fejlesztésére szorítkozik, s nem terjed ki a politika területére. Vagyis nem kényszeríti Svájcot arra, hogy bekapcsolódjék az unió intézményi struktúrájába, átvegye jogrendszerét. Magyarán: elfogadható azok számára, akik perspektívában a közös Európában látják országuk helyét, de azoknak sem kell elutasítaniuk, akik elszánt ellenségei az integrációnak. A gazdag, fontos kereskedelmi partnernek számító Svájccal feltétlen együttműködésre törekvő EU meghökkentő tapintattal segítette a megállapodást. Nagyvonalú volt a tárgyalásokon, többet engedett, mint szokott, nem is erőszakoskodott az integráció

elmélyítéséért. 67 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Csupán egy dologhoz ragaszkodott, nevezetesen, hogy a hét területre kiterjedő megállapodást egységes egészként kell kezelni, megszavazása is csak egészben történhet. Brüsszel pontosan látta ugyanis, hogy a közlekedésre, illetve a személyek szabad áramlására vonatkozó megállapodások önmagukban nem találnának megértésre, a nagy csomagba begyömöszölve azonban elfogadhatóak. Az egyes fejezetekről a végső egyezséget még 1998 decemberében kötötte a két fél, de az Európai

Parlament 2000 tavaszán adta áldását a paktumra, amelyet utána a tagállamok parlamentjeinek külön-külön ratifikálnia kellett. A főleg kelet-európai munkavállalóktól rettegő svájciak megnyugtatására a 15 kétoldalú megállapodáson alapuló paktum nem terjed majd ki automatikusan az új belépőkre, velük minden tételről újra kell kezdeni a tárgyalásokat. Svájc úgy számolta, hogy a paktum révén hazai összterméke tíz év alatt 2 százalékos többletnövekedést érhet el, amely nyolcmilliárd frankos hozamot jelent. Az együttműködés éves költsége 800 millió frank, azaz a bevételek és a kiadások kiegyenlítődnek. A 800 millióból ténylegesen 50-60 milliót kap meg az EU, Svájc ennyit fizet azért, hogy akár irányítóként is részt vehet a közösségi kutatási programokban, s hozzájut a Tizenötök valamennyi tudományos projektjének eredményeihez. Az egyezményeket, és azok zavartalan működését vegyes bizottságok

felügyelik. A hét egyezmény jogilag három csoportba osztható: 5 „liberalizáló” fejezet, egy együttműködési megegyezés (kutatás), egy „részleges csatlakozási szerződést tartalmazó” fejezet (légi közlekedés). Mind a hét megállapodás klasszikus államközi együttműködésen alapul Az alábbi sorokból kitűnik, hogy a megállapodások lefedik az összes olyan kritikus területet, mely Svájc gazdaságát eddig veszélyesen érintette, másfelől az EU is profitál belőle. A munkaerő szabad áramlásának kérdését nem kell kifejtetnem, egyértelműen mind a két fél számára előnyös, hiszen hasonló bér-, és életszínvonalú, hozzávetőlegesen megegyező fejlettségű iparral, mezőgazdasággal, azonos fejlettségű gazdasággal rendelkező országokról van szó. 71 A centrumban, de mégis egyedül, Svájc Melléklet a Világgazdaságban, 2000. december, p 18 68 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az

elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Fontos, sarkalatos pont Svájc számára a mezőgazdaság kérdése volt: milyen megegyezésekkel tudják az agrárszektor helyzetét stabilizálni, a helyi agrártermelést megvédeni a külpiactól? A szárazföldi- és légiközlekedés napjainkra nagy jelentősséggel bír. Nagy export- és importvolumennel rendelkező felek lévén fontos volt valamilyen megoldást találni arra nézve, hogy kölcsönösen, relatíve kisebb költséggel szállíthassanak egymásnak, másrészt a környezetvédelem kérdését is szem előtt kellett tartani. Belekerült a közbeszerzés, és a technikai

kereskedelmi korlátok szabályozása is a szerződéscsomagba, ami ugyancsak óriási lépés a kereskedelem liberalizálása felé. A kutatásban való együttműködés pedig mind a két fél számára hasznot ígért. Az egyezmények a következőket tartalmazzák: Megállapodás a személyek szabad áramlásáról A megegyezés az EU és Svájc polgárainak szabad mozgását teszi lehetővé a svájci és uniós munkaerőpiacok fokozatos megnyitásával72. A megállapított hét éves „próbaidő” végén Svájc dönthet arról, hogy a továbbiakban elfogadja-e a megállapodásban foglaltakat, vagy felbontja azt (népszavazás várható). 73 Az egyezmény három csoportot érint közvetlenül: alkalmazottakat, magánvállalkozókat és azon jövedelemmel nem rendelkező személyeket, akik meghatározott pénzügyi eszközzel rendelkeznek. A hatályba lépés utáni második évtől (2003-tól) a svájci polgárok szabadon mozoghatnak (lakhatnak és dolgozhatnak) az EU

területén, szabadon vállalhatnak munkát, és nem vonatkozik rájuk semmiféle megkülönböztetés, számukat nem korlátozzák kvóták74. 72 www.awazhch (2003 október 2116:07) www.ag-internetcom (2003 október 21 16:12) 74 Földvári Zsuzsa: Svájci igen az EU-együttműködésre, HVG, XXII.évf , 2000 május 27, 21 szám, p 2324 73 69 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az első két évben Svájcban a hazai dolgozók előnye fennmarad az EU-állampolgárokkal szemben, és kvóták szabályozzák a maximális külföldi munkavállalók számát. Ugyanolyan

jogosultságokat, mint amit a svájciak a második évtől az EU-ban élvezhetnek, az EU-s állampolgárok csak a megegyezés hatályba lépése utáni 12. év után (2013-tól) kapnak majd.75 Ennek az asszimetriának az oka a földrajzi és népességbeli adottságok különbözőségében rejlik. A megállapodás ugyanis nem lett volna mind a két félnek előnyös, ha Svájc ugyanabban az időben nyitja meg munkaerőpiacát az EU előtt. Összefoglalva, a hatálybalépéstől: • Az idénymunkás kategória megszűnik, helyébe a maximum egy évig érvényes, ún. „rövid távú tartózkodási engedély” lép. A hosszú távú (max 5 év) és rövid távú tartózkodási engedélyek kiadása a munkaviszonnyal nem rendelkezők tartózkodási engedélyének meghosszabbítását vonja maga után. Akinek viszont lejár a munkaszerződése, de van tartózkodási engedélye, nem kell elhagynia az országot. • Azonos elbánás a munkavállalókkal. • Teljes földrajzi és

szakmai mobilitás: lakhelyváltoztatás joga előzetes hatósági bejelentési kötelezettség nélkül. • Munkavállaló magával viheti családját. • Svájcban meghatároznak egy általános külföldi munkavállalói kvótákon belüli éves kvótát a közösségi dolgozókra. • Két év után a hazai munkavállalók prioritása és a pozitív diszkrimináció megszűnik az EU-ban. • Öt év után az EU-ból érkező munkavállalók létszámára vonatkozó kvótákat Svájc köteles lesz felszámolni, de ha a beáramlók száma 10%-kal meghaladja az előző három év átlagát, Svájcnak joga lesz visszaállítani a kvótát további két évre. A szerződés ezentúl ugyanazokat a jogokat biztosítja a Svájcban élő EU-beli állampolgároknak, mint a svájci dolgozóknak: ingatlannal kereskedhetnek, nyaralót vehetnek, önállóan tőkét fektethetnek be. Az ingázóknak joguk van a második otthon megvételére és birtoklására. A megállapodás egyben

garantálja a diplomák és szakvizsgák kölcsönös elfogadását, és a társadalombiztosítások összehangolását, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a munkaerőpiac liberalizálásához. 75 www.ag-internetcom (2003 október 21 16:12) 70 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Svájcnak eddig minden EU-taggal volt egy egyedi szociális biztonságra vonatkozó megállapodása. Ez a megállapodás szerint az EU-polgárok (és a családtagjaik) is kötnek egy svájci betegbiztosítóval szerződést, ha Svájcban laknak. Ezen megállapodás értelmében a svájci

társadalombiztosítás kiterjeszti mindazon uniós állampolgárra a szolgáltatásait, akik az alpesi országban vállalnak munkát, nyitnak vállalkozást, telepednek le. Vagyis a megállapodás azokra az EU-beli állampolgárokra (és nem dolgozó családtagjaira) is vonatkozik, akik az EU egy tagállamában laknak, és Svájcban dolgoznak. Az EU-ban lakó svájciakra (akik nyugdíjukat Svájcból kapják) ugyanez vonatkozik. Fordított esetben ez másképp történik. A Svájcban élő, EU-ban dolgozó svájciak az adott ország egészségügyi biztosításának az alanyai, és a Svájcban igénybevett egészségügyi szolgáltatás költségeit is a külföldi biztosító fedezi. Megállapodtak a felek abban, hogy a munkanélküli segély folyósításáért az az állam a felelős, ahol az alany legutoljára munkát vállalt. Az egyezmény aláírásakor a svájci állami kiadásokat ezen a területen 370-600 millió CHFre becsülték az elkövetkezendő hét évre. A

bilateriális egyezmények – a személyek szabad áramlását is beleértve – 2002. június 1jén léptek életbe, és az Egyesült Királyság úgy döntött, hogy végrehajtja a személyek szabad áramlásáról kötött megállapodást anélkül, hogy ragaszkodna az átmeneti időszakhoz. Ez azt jelenti, hogy 2002 június 1-je óta a svájci állampolgárokat az EGT állampolgáraival egyenlő elbánásban részesítik: dolgozhatnak munkavállalási engedély nélkül, joguk van az országban tartózkodni, amely jog a családtagjaikat is megilleti. Megállapodás a szárazföldi közlekedésről és szállításról Svájc földrajz fekvése miatt központi szereppel rendelkezik az európai szállítás terén. Szinte lehetetlen ezt a kis országot kikerülni, és a fuvarozók az ország magas színvonalú infrastruktúrája és fejlett alagútrendszere (költségcsökkentő szerep) miatt nem is akarják elkerülni. Növekvő tranzitforgalma ugyan jelentős bevételforrása az

államnak, de Svájc számára a környezetvédelem nagyobb súllyal bír, hiszen az alpesi országban a már említett okok miatt az ember és a természet kapcsolata rendkívül erős. Megoldást kellett tehát találni az utak és az autópályák a nehéz tranzitforgalom okozta terhelésének a csökkentésére, hogy a levegőminőség javulását elérjék. 71 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Svájc közlekedéspolitikájának célja az Alpokat átszelő, nehéz szállítású járművek forgalmának az utakról a sínekre való terelése, mivel a vasút

tonnakilóméterre vetített környezetszennyezésének a mértéke alacsonyabb a teherjárművekénél. 2001 januárjától Svájc bevezette a „teherarányos tranzitforgalmi díjat”, amely az ország környezetvédelme szempontjából komoly lépést jelent. A megtett út, tömeg és károsanyag-kibocsátás alapján minden járműre vonatkozólag egyéni díj (a régi átalánydíj helyett) megállapítást tette ez a döntés lehetővé. 2005-től drágul a teherautó-illeték, a bevétel kétharmadát a vasúti közlekedés fejlesztésére fordítja az állam. Az EU elfogadta Svájc környezetvédelmi és közlekedési politikáját, és az új adó ellen sem emelt kifogást, cserében viszont azt kérte, hogy az ország nyissa meg szállítási piacait a tagállamok előtt, majd fokozatosan növelje az eddigi járművenkénti maximum 28 tonnás tengelyterhelést az EU-ban elfogadott 40 tonnára (2005-re).76 (Ez lényegében az adott jármű maximális terhelését jelenti.) A

kérés oka a gazdaságos szállításban keresendő, hiszen ezáltal a szállítás olcsóbbá válik. Persze a negatív következményről, a fogyasztás növekedéséről sem szabad megfeledkeznünk, hiszen ezáltal a környezetet több káros anyag veszélyezteti, amitől a svájciak mindig is tartottak. Számítások szerint az új díjszabással 2004-re stabilizálható az Alpokat átszelő tranzitforgalom, ami mind a két fél számára megnyugtató eredmény lesz. A haszonjárművek áthaladásából realizált bevétel még tovább fog nőni, ha elkészül az Új Transzalpesi Vasút (NEAT=New Transalpine Railway). A tervek szerint két, az Alpokat átszelő alagút épül az új vasút számára: a Lötschberg-it 2006/2007-re, a Gotthard-it 2012re tervezik. Amikor az alagutak elkészülnek, akkortól csak évi 650 ezer teherautó futhat évente keresztül a svájci közutakon, ám hétvégén és az éjszakai órákban továbbra sem közlekedhetnek a „guruló házak”. Az

1999. január 1-jén életbe lépett „vasútreform” megszüntette az állami monopóliumot az egyes svájci vonalakon, liberalizálta az áruszállítást, szabadon hozzáférhetővé tette a hálózatot, és a vasúttársaság részvénytársasággá alakult. Svájc közlekedéspolitikájának a két célja a szállítás sínekre terelése, és a vasút minőségének javítása. 76 www.awazhch (2003 október 21 16:07) 72 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A megállapodás értelmében a svájci vasúttársaságok hozzáférhetnek az EU hálózatához, Svájc ezzel

szemben vállalja, hogy fejleszti az infrastruktúráját és kiépíti a még hiányzó vonalait. Az EU ugyancsak vállalta, hogy északról és délről javítja az új transzalpesi hálózathoz való hozzáférést. Az egyezmény fontos eleme a svájci fuvarozók jogainak kérdése. A svájci fuvarozó vállalatok szabadon szállíthatnak egyik EU-beli tagállamból a másikba anélkül, hogy áthaladnának országukon. Vagyis a megállapodás ugyanolyan jogokat és hozzáférést garantál az Egységes Európai Piachoz a svájci vállalatok számára, mint az unióbelinek. A megállapodás jelentősége, hogy kölcsönösen liberalizálja az aláíró felek szállítási piacait, Svájc bekapcsolásával pedig tovább homogenizálja az európai vasúthálózatot. Látnunk kell, hogy a már említett bevételnövekedés és infrastruktúra-fejlesztés mellett óriási költségek terhelik a svájci büdzsét! (Ráadásul a közlekedéspolitikában a kantonok is óriási szereppel

bírnak, így a következmények őket is érintik.) Megállapodás a légiközlekedésről A megállapodás azon feltételeket fogalmazza meg, melyek lehetővé teszik a svájci légitársaságok számára az EU deregulált légiközlekedési piacára való belépést a viszonosság elve szerint. A többi megállapodástól eltérően ez kiterjeszti az EU-beli jogszabályokat Svájcra is, vagyis részleges csatlakozást eredményez.77 A két fél nyolc különleges jog köré csoportosította a szerződésben foglaltakat. Erre azért volt szükség, mert a liberalizáció mellett azért a felek valamiképpen mégis csak meg kívánták védeni országaik légitársaságait, de legalábbis egyes frekventált, belsőrepülésű útvonalait. 77 www.awazhch (2003 október 21 16:07) 73 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok

a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 78 A nyolc erre irányuló jogot a következőképpen határozták meg: 1. Átrepülési jog 2. A repülések nem-üzleti célú megszakítása 3. A harmadik jogcsomag tartalmazza az összes svájci és EU-s nemzetközi repülőtérrel rendelkező város közötti – megszakítás nélküli – járatüzemeltetésre vonatkozó jogot. 4. Ez a csomag tartalmazza a harmadik jogi csomagban megfogalmazott járatok visszarepülésére vonatkozó jogokat. 5. Az 5 csomag határozza meg a Svájcból induló, az EU egyik városában megszakított járatokra vonatkozó megállapodásokat, vagyis jogilag engedélyezi az „üzleti célú megszakítását a repülésnek”. 6. A svájci légitársaságok azon járatüzemeltetésére vonatkozó

jogokat és feltételeket fogalmazták itt meg, melyek az EU egyik tagállamából – svájci megszakítással – irányulnak az EU másik országába. 7. Ez a pont kizárólag a Párizs-Madrid desztrinációra vonatkozik, és lehetővé teszi a svájci légitársaságoknak egy európai járat repülését az anyaország érintése nélkül. 8. Ez a jog a Párizs-Lyon (Francia)országon belüli járat repülését engedélyezi Itt kell megjegyeznünk, hogy a polgári légiközlekedési piac nem egyszerre, hanem fokozatosan nyílik meg az alpesi ország előtt. Az egyezmény kimondja, hogy a nemzetköziség alapján való diszkrimináció a továbbiakban sem megengedett, továbbá „bármely svájci természetes, vagy jogi személy szabadon alapíthat vállalatot vagy befektethet a polgári légiközlekedés területén”.79 A megegyezésig 14 bilateriális egyezmény szabályozta az egyes tagállamok (Franciaországgal nem volt ilyen) és Svájc kapcsolatát a polgári

légiközlekedés terén, most azon a területeken, amelyeket az új megállapodás szabályoz, a régi érvényét vesztette, kivéve, ha az szélesebb jogokat biztosít a feleknek. A svájci légitársaságok ezentúl maguk dönthetnek az adott útvonalon üzemeltett járat gyakoriságáról, kapacitásáról és az egyes járatok elindításáról, megszüntetéséről. 78 www.europaadminch (2003 október 19 11:18) Integration Office DFA/DEA (2001) : The seven bilateral agreements between Switzerland and the EU, Berne, p. 29 79 74 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Ez

az egyezmény Svájc számára kizárólag előnyt biztosít, az országnak nem kell számolnia semmiféle negatív következménnyel. 80 Európai kutatási együttműködésről szóló megállapodás Svájcban mindig is nagy szerepe volt a tudománynak, kutatásnak és a fejlesztésnek: országszerte találunk világhírű kutatóintézeteket, egyetemeket, főiskolákat, amely helyeken már hosszú ideje komoly szakmai munka folyik. Az ország kutatási központja Bázelban található. Igaz volt viszont a megegyezésig az is, hogy az EU legkomolyabb kutatási programjában, a Kutatási Keretprogramban eddig is részt vehetett ugyan Svájc, de ez nem volt teljesértékű részvétel, mivel az ország csak „besegíthetett” a munkában. Részvétele eseti jellegű volt, amit rengeteg megkötéssel szabályozott a Közösség. Ezentúl viszont svájci intézetek, egyetemek, főiskolák és a magánszektor vállalatai teljes jogú tagként dolgozhatnak, vagyis a svájci egyetemek,

szövetségi politechnikumok, kutatóintézetek és kis- és középvállalkozások önmaguk indíthatnak és irányíthatnak kutatási projekteket, és nem csupán „megfigyelő segítőként” dolgozhatnak a mások által vezetett tudományos munkában.81 Mindez persze az EU-nak is fontos, hiszen a kutatáshoz pénz és összefogás kell, mivel csak ez vezet gyors és megfelelő eredményhez. Az EU pedig tudta, hogy az alpesi ország komoly partner ezen a területen (is). A svájci kutató potenciál nagyon erős, ezért előrelépést jelent a svájci vállalatok, intézmények integrálása az EU-s munkába. Svájc az alábbiak miatt nagy mértékben profitál a megállapodásból: • Önállóan, egy EU-beli partner bevonásával kezdeményezhet kutatási programot az EU Keretprogramján belül. • Olyan eredményekhez juthat hozzá, amely létrejöttében nem vett részt. • A kutatási programokon keresztül fejlődnek a kis- és középvállalkozásai,

kutatóintézetei és oktatási intézményei. • Svájci képviselők megfigyelőként vehetnek részt az 5. Kutatási Keretprogram bizottságaiban, ahol véleményüket szabadon kifejthetik. 80 www.awazhch (2003 október 21 16:07) 75 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Ez a megállapodás is a viszonosság elvén épült, vagyis az EU-ban működő kutatóintézetek is részt vehetnek a svájci tudományos munkában. Ennek feltétele, hogy az EU-beli partner fedezze a saját részvételének és a projekt rá eső részének adminisztratív költségeit. Az egyezmény

szigorúan szabályozza a közös programok keretében létrejött kutatási eredmények birtoklására, felhasználására és terjesztésére vonatkozó szabályokat. A megállapodásban rögzítették, hogy az 2002. december 12-ig, vagyis az 5 Keretprogram végéig érvényes, és hogy a megújításához közös megegyezés szükséges. A tárgyalások még folynak Svájc részvételét illetően a 6. Keretprogramban A mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló megállapodás Már bemutattam, hogy Svájc és az EU gazdasága között szoros a kapcsolat, mindez igaz az agrártermékek kereskedelmére is. A fogyasztási és az élvezeti cikkek nagy részét Svájc az EU-ba exportálja, ugyanakkor nagy hányadát onnan is szerzi be. 1999-ben, vagyis a tárgyalások végén a svájci mezőgazdaság EU-ba történő exportja 2,2 milliárd CHF-et, az onnan származó importja pedig 5,8 milliárd CHF-t tett ki. A megállapodás a nem-tarifális kereskedelmi akadályokat

illetve korlátozó intézkedéseket hivatott csökkenteni, majd megszüntetni, továbbá egyezteti a szektor ágazataira (biogazdálkodás, állategészségügy) jellemző normákat és minőségi követelményeket. A piac megnyílik azon termékek számára, amelyek előállításában Svájc relatíve jó versenypozícióban van (sajt, zöldség, gyümölcs). A többi termék esetében (hús, búza, tej) azonban nem profitálnak a svájci termelők a kereskedelempolitikai korlátozások leépítéséből. 82 A kétoldalú megegyezés koncessziókat83 is tartalmaz egyrészt azokra a termékekre vonatkozóan, melyek az országban nem vagy csak elhanyagolható mennyiségben termeszthetők, továbbá a téli időszakban a gyümölcsre és zöldségre. A megegyezés Svájc 2001-ben elindított, „Agrárpolitika 2002” programjának az egyik fő pillére. 81 www.awazhch (2003 október 21 16:07) www.awazhch (2003 október 21 16:07) 83 Koncesszió: az országba/szervezetbe

irányuló megengedett maximálisan exportálható mennyiség (pl. Svájc évi 2000 tonna joghurtot és tejszínt exportálhat az EU-ba, míg az EU semennyit) 82 76 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A megegyezés sarkalatos pontja a sajtok kereskedelme volt. 2006 január 1-jétől az EU-s és a svájci sajtpiac teljes liberalizációját irányozták elő (nincs se mennyiségi korlátozás, se vám). Mindez persze heves vitákat váltott ki a tárgyalások folyamán, mert sokan úgy vélték, hogy 5 év nem lesz elég Svájcnak, hogy felkészüljön a liberalizációra, és

legfőképpen a vám-bevételtől való elesésre. Az egyezmény hatására számos technikai akadály megszűnik, a felek pedig kötelezték magukat a saját szabályozók kölcsönös elfogadására. Negatívan érinti viszont Svájcot, hogy csökkenek a verseny- és exportképességet növelő támogatások az országban. A hátrányok tehát adottak, de a kihasználható előnyök a termelők kezében vannak. A közbeszerzésekről szóló megállapodás 1996. január 1-je óta Svájcban a WTO közbeszerzési piacokról szóló egyezménye van érvényben, amely kötelezi a kantonális és szövetségi hatóságokat, csakúgy, mint az állami vállalatokat arra, hogy vízügyi, infrastrukturális és az energiaszektorhoz kapcsolódó beruházások esetében, továbbá a termékek és szolgáltatások beszerzésére és igénylésére vonatkozó – bizonyos összeghatárt meghaladó – szerződések megkötésekor igazodjanak a WTO-egyezményhez. Ez az alapja az EU és Svájc

közötti megegyezésnek is, bár a két fél közötti megállapodás kibővítette azt a kört, amelyre a szabályozás vonatkozik. Belekerült a szállítás, telekommunikáció, és a privát szféra azon vállalatai is kötelesek közbeszerzési eljárás keretén belül megtendereztetni beruházási projektjeiket, melyek az említett területeken tevékenykednek, és működésüket a közigazgatási vagy más speciális törvényi rendelkezés szabályozza. 84 A WTO által meghatározott alapelvek a következők: • Összes beérkező ajánlat azonos elbírálása. • Közbeszerzési ajánlatok nyilvánosságra hozatala. • Olyan törvényes csatornák létrehozása, melyeken keresztül az elfogadott szerződések megfellebbezhetőek. 84 www.awazhch (2003 október 21 16:07) 77 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és

egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A kiírónak kötelessége az alapelvekkel összhangban a legelőnyösebb ajánlatot kiválasztania. Svájcban plusz szempontok: az elvégezendő beruházás, szolgáltatás minősége, környezeti hatás, határidő. Fontos előrelépés, hogy a megegyezésnek köszönhetően a két fél pályázói egyenrangúvá váltak, és új piacok nyílnak meg előttük. Hátrányként az adott piacokon létrejövő erősebb versenyhelyzet említhető. Ugyanakkor a közbeszerzési beruházások költségeinek a 7-10%os csökkenésével számoltak a tárgyalások során, aminek az okát a szélesebb körű pályáztatásra vezethetjük vissza. A pályáztatás költségeinek az emelkedését azzal magyarázhatjuk, hogy az illetékes

szervezetnek, vállalatnak nemcsak helyi és országos szinten, hanem az összes tagállamban/Svájcban is publikálnia kell az ajánlatát. Egyezmény a technikai kereskedelmi korlátokról A legfőbb kereskedelmi korlátnak az országonként változó előírások, szabványok számítanak, melyek a fogyasztókat, egészséget, környezetet védik, és így korlátozzák egyes javak kereskedelmét. A megállapodáson belül egymás előírásainak, engedélyeinek és szabványainak a kölcsönös elismerése, elfogadása a legfontosabb ipari termékekre vonatkozik. 85 A megállapodás a megfelelő svájci törvényeket és előírásokat elismeri, és azonosnak fogadja el a megfelelő uniós rendelkezésekkel, egyetlen ellenőrzés és vizsgálat is elegendő ahhoz, hogy egy széles termékskála számára elérhetővé váljanak az EU, illetve Svájc piacai. Különös esetekben, ha az adott területen vagy termékekre vonatkozóan a svájci normák eltérnek az EU-beliektől,

akkor továbbra is kétszeres vizsgálatra van szükség: egyik a svájci, másik az EU-beli követelményeknek való megfelelőséget vizsgálja, de az egyezmény értelmében ezt a két vizsgálatot egy hatóság is elvégezheti. Hogy a svájci termelőknek ne kelljen valamely termék módosított változatát gyártaniuk az EU-s piacokra, mert a közösségi normáknak a svájci változata nem felelne meg, a kormány döntést hozott arra vonatkozólag, hogy átveszi az EU technikai-technológiai normáit. A teljes harmonizáció elérése csak hosszú folyamat eredménye lehet. 85 www.awazhch (2003 október 21 16:07) 78 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való

megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A megállapodás fő kedvezményezettei: ipari gépek előállítói, vegyipari, gyógyszeripari és pneumatikai eszközöket, illetve mérőműszereket gyártó vállalatok. A lefedett termékek listája: gépek, egészségügyi termékek, gyártási folyamat tesztelése, ellenőrzése, laboratóriumi folyamatok ellenőrzése és tesztelése, játékok, építőipari berendezések, motorizált járművek és vontatók, telekommunikációs berendezések, mérőműszerek, gázfűtésű bojlerek és berendezések, kiemelten robbanásveszélyes környezetben használatos berendezések, védőfelszerelések és –eszközök, túlnyomásos eszközök.86 Hiányzik viszont a megállapodás az építőipari és gyógyszeripari termékekről és a fegyverekről. A hét egyezmény értékelése87 „A hét egyezmény valójában sokkal több, mint az őket felépítő elemek összessége – az EUval

való kapcsolatunkat egy új, biztos intézményes alapra helyezi. Majdnem 30 évvel a Szabadkereskedelmi Egyezmény aláírása után országunk számára ez az az új szerződéscsomag, amely igazán nagy jelentőségű” –vélekedett Moritz Leuenberger, a Szövetségi Tanács egyik szárazföldi és légi közlekedésről szóló információs kiadvány bevezetőjében. 88 A hét egyezmény életbe lépését követően egy évvel a Svájci Vállalatok Országos Szövetsége egyértelműen pozitívként értékelte az első bilateriális tárgyalások eredményét, mely a svájci vállalatok helyzetét jelentősen javította az EU belső piacán. A vállalatok szempontjából mindez már elkerülhetetlennek és nélkülözhetetlennek bizonyult, és a jövőt tekintve biztos alapul szolgál a diszkriminációmentes piacrajutáshoz az EU-ban. Ugyanakkor az EU-csatlakozás még csak fel sem merült a szövetségben, mivel a cél egyértelműen csak a gazdasági kapcsoltok javítása

az EU-val. Vagyis az egyezményekkel rengeteg akadályt és gátat szüntettek meg a kereskedelmet illetően, amit kielégítőnek tartanak, és nem vágynak a kapcsolatok további elmélyítésére. A szövetség állítja, hogy a csatlakozás esetén átveendő acquis communautaire a gazdaságot hátrányokkal sújtaná, főleg a pénzügyi területen szenvedne az ország a negatív következményektől. 86 87 www.europaadminch (2003 november 4 19:28) www.economiesuissech (2003 november 4 19:35) 79 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Egy lehetséges lépés lehetne e

csoport szerint az EGT-csatlakozás, amit szintén elvetettek, mivel úgy vélték, hogy ezen tárgyalásokkal elérték azt, amit akartak. Azok viszont, akik csatlakozás-pártiak, ezen tárgyalásokat csupán az első lépésnek tekintették az EU-hoz való közeledés irányában. A Szövetségi Tanács is így gondolja, hiszen hosszú távú célként megjelölte a csatlakozást. A svájci gazdasági szereplők viszont úgy gondolják, hogy az EU-s szabályokhoz való közeledésnek csak akkor van értelme, ha abból versenyelőnye származik az országnak. A legtöbb svájci a bilateriális tárgyalásokat nem az első akadályok leküzdéseként értékelte, hanem egyszerűen a mindkét fél számára a felmerült problémák megoldásaként. V. 4 Út a második bilateriális tárgyalásokig89 2001 júniusában az EU és Svájc további 10 témában új bilateriális tárgyalások folytatása mellett döntött. Szó volt egyrészről az első tárgyalásokból kimaradt

témákról: szolgáltatások, nyugdíjak, feldolgozott mezőgazdasági termékek, statisztika, média, képzés/szakképzés/fiatalság. Másrészről viszont mindkét fél új ügyeket és területeket is be szeretett volna vinni a tárgyalások folyamatába. Az EU a kamatadóztatás és a csalás elleni küzdelem témájának tárgyalását szorgalmazta, míg Svájc a hatékonyabb együttműködésért a belbiztonság érdekében emelt szót (Schengeni, Dublini rendszer). A tárgyalások 2002 nyarán kezdődtek meg minden területen. Svájc célja egy kiegyensúlyozott végeredmény elérése, amely érdekében párhuzamos és koordinált tárgyalásokat folytat. 88 Hull-Rölli (1999) : Die bilaterialen Verträge zwischen der Schweiz und der EU, Integrationsbüro EDA/EVD, Bern 89 www.europaadminch (2003 november 4 19:28) 80 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Kronológia: 2000. július 11 A szövetségi tanácsos Deiss és az EU-biztos Patten megegyeztek a lehetőségekben és a témákban az új tárgyalásokat illetően. 2000. december 20 A Szövetségi Tanács kinevezte Franz von Däniken államtitkárt az új bilateriális tárgyalások koordinátoraként. Az Integrációs Irodát (EDA/EVD) bízták meg a tárgyalások eredményei végrehajtásának a koordinálásával. 2001. március 16 Svájc és az EU megegyeztek az új bilateriális tárgyalások elindításáról. 2001. június 25 Az EU Általános Tanácsa zöld utat engedett a bilateriális tárgyalások felvételének további 10 témában. 2001. június 27 A

Szövetségi Tanács elfogadta a tárgyalási megbízásokat hét területen: feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelme, környezetvédelem, statisztika, képzés/szakképzés/fiatalság, média, nyugdíj. 2001. július 5 Svájc és az EU négy területen új tárgyalásokat kezdtek: csalás elleni küzdelem, feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelme, környezetvédelem, statisztika. 2002. január 30 A Szövetségi Tanács elfogadta az utolsó három tárgyalási megbízást a következő területeken: szolgáltatás, kamatadó, megerősödő együttműködés a belbiztonság érdekében, migráció és menedékjog. 2002 június 17. Az EU elfogadta megbízásokat, így kezdődhettek: az a utolsó, maradék szolgáltatás, még hátralévő területeken is tárgyalási tárgyalások nyugdíj, média, képzés/szakképzés/fiatalság, kamatadó, Schengen/Dublin. 2002. november 25 A feldolgozott mezőgazdasági termékekről szóló

tárgyalások lezárása. 81 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. V. 5 A második bilateriális tárgyalások90 Megállapodás a szolgáltatásokat illetően Az EU belső piacán a négy alapszabadságból három szorosan összefügg. Éppen ezért nehéznek bizonyult a bilateriális tárgyalások keretén belül eredményre jutni, amely elméletileg a különálló jogi területeket egymástól elválasztja, és csak a személyek mozgását liberalizálja. Kompromisszumként az a megoldás született, hogy összhangban a személyek mozgásáról szóló egyezménnyel a

csupán határt átlépő, személyhez kötött szolgáltatásokat (évente maximum 90 napra) liberalizálni kell. Egy általános liberalizálását a szolgáltatásoknak az acquis alapján egy későbbi időpontra halasztották. Az egyezményben a hatályba lépés után érdekeltté a következő területek válnak majd: biztosítás, telekommunikáció, közlekedés, szabad foglalkozást űzők, értékpapírkereskedés. Mint a szolgáltatások nettó exportőrének érdeke Svájcnak az ilyen liberalizáció. Az EU piacára megkönnyített belépés ellensúlyozná a svájci szolgáltatások, munkahelyek és tevékenységek áthelyezését az EU-ba. Ez a svájci telephely erősödését jelentené A nyugdíjakról szóló megállapodás Az Unióbeli nyugdíjas hivatalnokok dupla adóztatásáról tárgyalnak ebben a témában a felek. Az EU a nyugdíjfizetéskor egy forrásadót vet ki, de ha a nyugdíjas Svájcban lakik, a „jövedelmére” (nettó összegére) a svájci

jövedelemadó is vonatkozik. Mivel a két fél között nincsen érvényben egy duplaadóztatási egyezmény, a nyugdíjas alkalmazottakat így kétszer is megadóztatják. Az EU ennek a hiánynak a megszüntetésére törekszik Svájc számára egy lehetséges megoldást jelentene, ha a befolyt adót elfelezné a két fél. Megállapodás a feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelméről Az 1972-es szabadkereskedelmi egyezmény 2. jegyzőkönyve szabályozza a feldolgozott mezőgazdasági termékek (csokoládé, keksz, leves, szósz, tésztafélék, instant kávé) 90 www.adminch (2003 október 29 11:05) 82 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő

hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. vámtarifáinak a részleteit. Ez mára korszerűtlenné vált, és rengeteg problémát nem old meg. Svájc számára fontosnak tartja a 2. jegyzőkönyv termékkörének kiterjesztését és harmonizálását, illetve a határokon történő árkiegyenlítő-mechanizmusokat. Célja, hogy az árkiegyenlítő-mechanizmust a mezőgazdasági feldolgozott termékek esetén úgy javítsák, hogy a két fél a WTO keretein belül meghatározott exporttérítést a leghatékonyabb módon hasznosíthassa. Ez lehetővé tenné, hogy a lehető legnagyobb mennyiségű mezőgazdasági feldolgozott alaptermék profitáljon az exporttérítésből. Ezért ezen javítások növelnék mind a két fél élelmiszeriparának a nemzetközi versenyképességét. Megállapodás a környezet védelméről Az Európai Környezeti Hírügynökség fő feladata az összehasonlítható adatanyag készítése a környezet

állapotáról a tagországokban. Ezen adatok képezik a tudományos alapját az új közösségi törvényalkotásnak. Svájc részvétele ebben a munkában lehetővé tenné az ország számára az EU területén kidolgozott eljárásokban való együttműködéssel javítani környezetének az állapotát. A környezeti problémák tekintetében nemzetközi szempontból a hírügynökség az európai államok nehezen kezelhető együttműködési területévé vált. Eddig Svájc csak nem hivatalosan vett részt az EU munkájában, az információáramlásban is háttérbe szorult. Az esetleges belépés nemcsak ezt a hátrányt szüntetné meg, hanem Svájc a Hírügynökség további területén is részt vehetne. Megállapodás a statisztikai eljárások harmonizálásáról A statisztikai összehasonlítások egy modern állam másikhoz viszonyításához, a kapcsolatok alakításához és kiértékeléséhez elengedhetetlen. Az EUROSTAT, az EU statisztikai hivatala

megbízható és összehasonlítható statisztikákat közöl, amely minden tagállamot illetően azonos kritériumok alapján készül. A statisztika harmonizálása a két fél között az adatok összehasonlíthatóságát javítaná, kapcsolatukat erősítené. 83 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az alábbi egyezmény döntő jelentőségű lenne az alábbi területeken: kereskedelmi kapcsolatok, munkaerőpiac, szociális biztonság, közlekedés, környezetvédelem és területfejlesztés. Megállapodás a képzést, szakképzést és fiatalságot illetően A

közösségi programok, a Szókratész (általános képzés), Leonardo da Vinci (szakképzés) és a Jugend (iskolán kívüli diákmunka) keretein belül támogatja az EU többek között a diákok, tanoncok és fiatalok mobilitását. Több, mint 30 állam vesz részt ezen programokban, és egy új, két oldalú egyezmény biztosítaná a svájci fiataloknak a teljes részvételt az említett programokban. Ma Svájc egy „csendes partnerség” keretén belül részese a programoknak, amely státuszát az EU bármikor megszüntetheti. Svájc ezt az állapotot egy jogilag rögzített és biztosított részvétellel akarja megszüntetni, amely a résztvevőket a három programban ugyanazokkal a jogokkal illetné a projektkezdeményezést és benyújtást illetően. Mivel a svájci részvétel a jelenleg (2000.-2006) futó programokban az EU számára jogi okok miatt lehetetlen, a Miniszterek Tanácsa és a Bizottság a jövőbeli (2007-től) programokban biztosít részvételt az

alpesi országnak. 2007-ig a két fél a jelenlegi „csendes partnerség” mélyítését és erősítését tűzte ki célul. Megállapodás a média terlületén Az európai programok és filmek fejlesztésének és terjesztésének támogatása az EU audiovizuális politikájának egy fő prioritása. Az európai gyártás támogatásának strukturális nehézségének áthidalására a nem európai konkurenciáival szemben létrehozta az EU a MEDIA támogató programot. Ez a program nyitva áll az EU tag-országok, az EGT-s EFTA-tagok és a csatlakozásra várók előtt. Svájc számára a részvétel az EGT-szerződés elutasítása miatt nem lehetséges Egy pénzügyi hozzájárulással a MEDIA programhoz az ország megerősítené az érdekeit az európai audiovizuális termékek támogatásának részvételében és a svájci mozi és TV területén az alpesi ország profitálhatna a támogatási intézkedésekből. Svájc éppen ezért törekszik az EU programok MEDIA

Plus (közösségi audiovizuális művek forgalmazásának és fejlesztésének támogatására) és MEDIA Továbbképzés (audivizuális 84 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. programipar alkalmazottjainak képzési programja) nevű programokban a teljes jogú tagságra. A svájci törvényalkotás az audiovizuális területen ma már eurokompatibilis, amivel egy fontos kritériumát teljesít a MEDIA programokban való részvételhez. Megállapodás a banki kamatok adózásáról A Szövetségi Tanács többféle módon is kifejezte, hogy Svájcnak nem érdeke olyan

üzleteket kötni, amelyek arra irányulnak, hogy az az EU-beli szabályoknak feleljen meg. Svájc kész arra, hogy a törvényalkotásával ilyen pénzügyi tranzakciókat kevésbé vonzóbbá tegyen. Ez a kézség feltételezi, hogy az EU egy hatékony kamatadózási rendszert vezet be, amely nemcsak az EU tagokra és azok hozzátartozó területeire, hanem az EU-n kívüli pénzügyi centrumokra is vonatkozik. Svájc kész tanácskozni „hasonló értékű” intézkedésekről, de a két adóügyi hatóság közti automatikus információcserét nem hajlandó bevezetni, és nem tárgyal a banktitokról sem. Egy, az EU által készített tanulmány felvázolja azon lehetőségeket, hogy Svájc hogyan tud „szembeszállni” az EU-val. Ilyen például az adóvisszatartás azon kamatfizetésekre, amelyek az EU-ban élő természetes személyeknek jár. Mindenesetre a Szövetségi Tanács ezzel szemben azt mondta, hogy a kamatadóztatás kérdése mellett több adóügyi és

pénzügyi szolgáltatás terén még szabályozásra lenne szükség. Az Unió célja a tagállamok közötti adók összehangolása, amelybe Svájcot is szeretné bevonni. Ezen ország részvétele azért lenne az EU számára döntő, mert az állampolgárai elsősorban svájci bankokba menekítik a pénzüket, ha annak megszerzését nem óhajtják a hatóságok tudomására hozni. Ehhez Brüsszel elengedhetetlennek tartja a svájci banktitok szigorának az enyhítését, azt akarja, hogy – ha gyanú merül fel – a svájci bankok információkkal lássák el a közösségi adó- és büntetőhatóságokat. A svájciak viszont egyelőre ragaszkodnak a banktitokhoz. Felajánlották viszont, hogy forrásadót vetnek ki az EU-polgárok ott elhelyezett bankbetéteire (az összeget 35%-ban maximalizálták), és ezt a pénzt átadják az EU-nak. Brüsszel viszont ezt a bűnüldözés szempontjából nem tartja elfogadhatónak. Ebben a kérdéskörben is hosszú egyeztetés és

tárgyalási folyamat várható.91 Megállapodás a csalás elleni küzdelemben való összefogásról 91 Megakadt Svájci-EU tárgyalások, HVG, XXIV. évf, 2002 május 18, 20 szám, p 26 85 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A csempészet és az adócsalás, illetve egyéb bűncselekmények mára összeurópai problémává váltak. Svájcnak sem érdeke, hogy ezek megtörténjenek, ezért az ország kész egy közös megoldás keresésére a csalás elleni küzdelmet illetően. Az EU számára ezen a területen az lenne a fontos, hogy a csalások elleni küzdelmében

számíthasson Svájcra, a világ pénztárolási központjára. Konkrétan azt szeretné, ha a svájci hatóságok együttműködnének olyan adócsalások leleplezésében, amelyek az érvényes svájci törvények szerint nem büntetendők (döntően vámok, forgalmi adók, illetékek be nem fizetéséről van szó), másrészt komolyan fellépnének a csempészés ellen. Jelenleg Svájc az indirekt adók fizetésénél akkor ismeri el a csalást, ha nem azt az árut tüntetik fel az iratokban, ami a szállítmányban valójában van, ha a tranzitdokumentumokat meghamisítják vagy a vámosokat meg akarják vesztegetni. De például nem üldözi a csempészetet, ha az nem svájci területen folyik. Így fordulhatott például elő, hogy a nápolyi cigarettacsempészet feje, Gerardo Cuomo éveken át élhetett „érinthetetlenként” Luganoban, és onnan irányíthatta olaszországi sötét üzleteit. 92 Az alpesi ország javasolja, hogy közvetett adókkal/illetékekkel az EU-ban

és Svájcban kölcsönösen megerősített hivatali és jogi összefogással győzzék le az ilyen eseteket. Így például a kényszerintézkedés segítségével (házkutatás, lefoglalás, kihallgatás) a hivatali összefogás keretén belül akkor is be lehetne avatkozni, ha a csempészett áru nem áll kapcsolatban svájci felségterülettel. Kikötés csupán annyi lenne, hogy az illető szerződő fél területén kövessék el a bűncselekményt. Ezen esetekben megszűnne a banktitok, Svájc pedig kész arra, hogy meggyorsítsa a tárgyalásokat a jogi összefogásról. Kész tárgyalni külföldi hivatalnokok jelenlétéről a nyomozáskor és a bűnösök kiadásáról. A közvetett adók kérdése nem képezi a tárgyalások részét. Megállapodás a bel- és igazságügyi együttműködésről, a migráció és a menedékjog kérdéséről A szervezett bűnözőturizmus és bűnözés növekedése, illetve a növekvő jogellenes kereskedelem – melyeket egyre

szervezettebb, globálisan működő bűnözők követnek el – miatt egyre sürgetőbbé válik a nemzetközi összefogás megerősítése. Ugyanez vonatkozik 92 Megakadt Svájci-EU tárgyalások, HVG, XXIV. évf, 2002 május 18, 20 szám, p 26 86 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. az illegális bevándorlásra is. Ezen a területen ma Svájc legfontosabb partnere az Európai Unió. Az összefogás erősítése mindkét fél biztonságának javulását eredményezné Ma Svájc az EU ide vonatkozó eszközeiből ki van zárva, így a Schengeni megállapodásból és a

Dublini Konvencióból93 is, amely hátrányosan érinti az alpesi országot és annak biztonságpolitikáját. Főleg a Schengeni Információs Rendszerből való kizárás érinti Svájcot negatívan. A fennálló kétoldalú rendőrségi egyezmények a szomszédokkal és az EUROPOL-lal való együttműködés csak részben jelent segítséget. Svájc tehát belügyi- és igazságügyi együttműködést szorgalmaz az Unióval. Ez az együttműködés a schengeni acquis átvételén és a Dublini Konvenció átvételén nyugodna, és mindenekelőtt a határon átlépő személyek ellenőrzésének újraszabályozását jelentené. 93 A Dublini Konvencióban való részvétellel végre nem Svájcban landolnának az EU-ból kiutasított menekültek, akik Svájcon át szivárogtak be az Unióba, hanem ő is továbbküldhetné őket. 87 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. VI. Vélemények és feltételezések Svájc jövőjét illetően 1999-ben Deifuss svájci elnök már síkraszállt azért, hogy országa csatlakozzon az Unióhoz, az elnökasszony szerint ugyanis a csatlakozás eddigi elutasítása miatt Svájc sok olyan döntésből kimaradt, amelyek elkerülhetetlenül befolyásolták a jövőjét. Az elnök véleménye jól tükrözi az ország kormánya és szavazópolgárai közötti véleménykülönbséget. A kormány régóta a csatlakozás mellett van, mert szerinte a csatlakozás jótékony hatással lenne a svájci gazdaságra, hiszen az országot EU-tagállamok veszik körül. Svájc Uniós csatlakozásának fő gátja azonban

eddig – ironikus módon – éppen az ország félig közvetlen demokráciája. Svájcban ugyanis politikai döntések többségét országos népszavazásokon hozzák meg.94 Aymo Brunetti, a berni Gazdasági Államtitkárság elismert közgazdásza szerint Svájcnak is előnyére válna a belépés az Európai Unióba. A gazdasági szakember a 2003 augusztusában adott interjújában kifejtette, hogy a belépés lefelé nyomná a magas svájci árakat a többletverseny következtében, ami pedig azt eredményezné, hogy a svájci fogyasztók évente 20 milliárd frankot takaríthatnának meg a csatlakozással. Az államtitkárság megbízásából készült felmérés szerint az EU tagállamaihoz képest Svájc gazdasági növekedése hihetetlen alacsonyan alakult az utóbbi tíz év során. Ezért a kívülmaradás hátrányai a svájci közgazdász véleménye alapján nyilvánvalóak.95 Ugyanakkor Brunetti a lehetséges hátrányokat sem tagadja, hiszen egyfelől „gazdag

országként” Svájc nettó befizető lenne a közös kasszába, másfelől pedig a csatlakozással jelentősen emelkednének a kamatok. Emiatt a belépés után Svájc gazdasági visszaesést szenvedne el, de ez csak rövidtávon lenne érzékelhető. Brunetti szerint a gazdasági növekedés erősödésével viszont Svájc a korai hátrányokhoz képest előnyösebben járna az Uniós tagsággal. Az államtitkárság számításai szerint 8-10 évvel a belépés után már érezhetőek lennének a csatlakozás előnyei. Svájcban a közvélemény aggódik amiatt, hogy a csatlakozás következtében csökkennének a bérek az országban, Brunetti szerint viszont az esetleges bérszintsüllyesztést gyakorlatilag ellensúlyozná, hogy az árak a nagyobb verseny miatt csökkennének, vagyis a svájciak vásárlóereje nem változna. 94 95 www.hungarícom/onkorkep (2003 október 29 07:56) www.adminch (2003 szeptember 24 19:09) 88 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár

Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A reálbérek pedig a közgazdász szerint hosszabb távon mindenképpen emelkednének, mivel az EU-csatlakozás serkentőleg hatna a gazdasági növekedésére és termelékenységére. 96 Megkérdeztem dr. Ódor Lászlót, aki négy évig Magyarország svájci nagyköveteként tevékenykedett, hogy ő a svájci emberek gondolkodásmódját ismerve hogyan vélekedik az ország jövőjéről. Szerinte a csatlakozás nem pénzügyi vagy gazdasági kérdés, hiszen az ország gazdaságilag integrálódott már az EU-ba, sőt az elutasítás miatti hátrányok terheit is viseli. Úgy

véli, az elutasítás oka társadalmi kérdésekre vezethető vissza, bár ezt a svájciak nem szívesen hangsúlyozzák. Komolyan veszik viszont a maguk alkotta demokrácia szabályait és törvényeit. Tudják, hogy ezek nagy részének a megszüntetésére lenne szükség a csatlakozáskor, erről viszont csak azok a társadalmi intézmények dönthetnének, akik ebből élnek. Ódor László az állam jövőjének kimenetelét illetően három féle utat lát. Az ország vagy nagyon sokára lesz az integráció tagja, vagy egyszer csak bekövetkezik egy olyan gazdasági törés, nyomás, amelyre azonnali politikai döntéssel lehet csak reagálni, mivel szoros összefogásra lesz szükség. Egy harmadik lehetőség az lehet, hogy az EU-ban megindul egyfajta „helvétizálódás”, vagyis az Unió olyan mértékben demokratizálódik, amely Svájcnak is megfelel. Ennek hiányában ugyanis felbomlana a svájci szolidáris állam, az országnak pedig nem célja önmagát

feloszlatni. Az egykori nagykövet a csatlakozás ellenzésének fő okaként a Nizzai súlyozást tartja, hiszen ez a nép nem tudja a többségi súlyt elfogadni. Az is jelentős akadály, hogy az ország 26 kantonjából nem 26 EU-s régió válna, hanem jóval kevesebb. Szerinte azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egy esetleges csatlakozás egyik legnagyobb károsultja a mezőgazdasági szektor lenne. Közvetlenül az idei választások után a svájci és az EU-s delegáció találkozott, és folytatta a tárgyalásokat a megállapodásokról, eleinte úgy tűnt, hogy a választás eredményének nem lesz közvetlen hatása a tárgyalásokra. Nem szabad viszont elfelejteni a legerősebb párttá vált SVP EU-ellenes hozzáállását sem! A már említett Auns mozgalom vezetője, Hans Fehr például a csatlakozási kérelem végleges visszavonásáról és a bilateriális tárgyalások átgondolásáról beszél. 96 www.politikerscreenhu (2003 október 29 07:34) 89

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 97 Szerinte mindez „nemet” jelent a személyek szabad áramlásának a kiterjesztésére és a Schengent/Dublint érintő egyezményekre is (pedig a tárgyalások már a végükhöz közelednek ezen területeken). Véleménye szerint ugyanis egy ilyen egyezmény veszélyeztetné az ország függetlenségét. Ráadásul a párt ezzel a gondolkodásmódjával nemcsak a már meglévő, hanem az új egyezmények eredményeit is kockáztatja. A személyek szabad áramlásának a kiterjesztéséről a párt népszavazást tervez, és ha a nép

azt nem szavazza meg, veszélybe kerülhet vele az egész első „szerződés-csomag”. Az EU-ban ellentmondásosnak ítélték meg az alpesi ország helyzetét. Kinyilvánították, hogy a csatlakozási kérelem esetleges visszavonása számukra azt jelentené, hogy nem érdemes külön egyezményeket kötni Svájccal. 98 97 Az EU ragaszkodik hozzá, hogy az új csatlakozókra is terjesszék ki a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodást, míg Svájc szeretné meghosszabbítani az átmeneti időt. 98 www.swissinfoorg (2003 október 2 14:06) 90 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi

jellegű alkalmazásokhoz. BEFEJEZÉS A dolgozat végére maradt a legnehezebben megválaszolható, ám szinte a legfontosabb kérdésekre keresett válaszok összefoglalása: melyik út lesz, amelyiken ez a kis állam elindul? Milyen gazdasági, társadalmi szempontok válnak fontossá a kérdés eldöntése során? A helyes válaszok megkereséséhez elengedhetetlen, hogy összefoglaljam, mi is történt az utóbbi évtizedekben és az utóbbi években. Úgy gondolom, hogy munkám során világossá vált, hogy miért is különbözik Svájc, a „svájci demokrácia” a többi európai országtól. Az egyedülálló föderalista struktúra, a többkamarás parlamenti berendezkedés, a szuveneritás sajátosan svájci értelmezése nem teszi lehetővé, hogy az országot politikailag „beillesszük” az integrálódó Európába. Tudjuk, tapasztaljuk, hogy ez a berendezkedés – apró hibáktól eltekintve – tökéletesen működött és működik ma is Svájcban. A modell

azonban nem alkalmazható a határokon túl, hiszen az olajozott működéshez elengedhetetlen az a történelmi kulturális háttér, amely csak és kizárólag abban a térségben alakulhatott ki (az említett okok és tényezők miatt). Svájc az utóbbi évtizedekben elzárkózott Európától. Kissé bárgyú, ám érzékletes hasonlattal azt mondhatnánk, hogy Svájc folyamatosan, újabb és újabb kulcslyukakat fúrt az ajtóra, mely az integrálódó Európába vezetne, ám az ajtó mindvégig zárva maradt! Egyelőre senki sem tudja, hogy hol van, és milyen az a kulcs, ami ezt az ajtót egyszer kinyitná. A kérdés bizony éppen az, hogy egyáltalán ki akarják-e nyitni azt a bizonyos ajtót. Kívülállóként ugyanis sokszor nagyon nehéz megérteni a svájciak reakcióját egyes esetekben. Kétségtelenül ilyen volt az 1992-es népszavazás az EGT-szerződésről Szinte egész Európa állt döbbenten az eredmények előtt, és gondolta úgy, hogy az elutasítás a

svájciak konzervatív gondolkodásra vezethető vissza. Az 1990-es évekig ugyanis minden mintaszerűen működött, az emberek egyszerűen nem akarták elhinni, hogy eljött az idő, amikor Svájcnak is meg kell tenni azon lépéseket, amikről korábban szó sem volt. Az ott élő emberek többsége még ma is úgy gondolja, hogy a semlegesség minden problémára megoldást jelent. Igaz, a svájci gazdaság mindig megpróbált és próbál ma is közelebb és közelebb kerülni az integrálódó európai piacokhoz, ám a megkötött kétoldalú egyezmények csak egyes ágazatok problémáit oldották meg, azokat is többnyire csak átmenetileg. 91 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások

nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Ilyen körülmények között, és az említett tapasztalatokkal jutott az ország arra a következtetésre, hogy a továbbiakban nem tartható ez a stratégia, és váltani kell. Ez a váltás egyébként tipikusan svájci abból a szempontból, hogy tökéletesen és a végletekig megfontolt. Az első bilateriális egyezmények hatályba lépéséhez hét év (1994-2001) kellett. Sőt, a szerződések megújításáról népszavazást írnak majd ki évek múlva, így akkor már lesznek gyakorlati tapasztalatok.99 Látható, hogy milyen széles körben hozott új szabályozást, egyes elemeit tekintve áttörést az első szerződéscsomag, ám azt is láthatjuk, hogy ez korántsem elégséges a jövőre nézve. Vitathatatlan, hogy az egyezményekre szükség volt, hiszen Svájc gazdasága egyes elemeit tekintve már rövidtávon profitált belőle. Gazdasági

szakemberek, elemzők már többször fogalmaztak úgy, hogy egy ilyen bilateriális „szerződéspakett” lényegében tökéletes kiegészítője egy határozott integrációs stratégiának, ám így magában „félkarú óriásnak” számít. Úgy gondolom, hogy igazuk van, hiszen Svájcnak is tapasztalnia kell, hogy az európai összefogás egyre gyorsabban és mélyebben zajlik, és csupán kétoldalú egyezményekkel egyre nehezebb lesz követni azokat a változásokat, melyek lényeges hatással vannak mind a két fél gazdasági, politikai és társadalmi életére. Az ezredfordulón tehát világossá vált, hogy az országnak meg kell alkotnia egy hosszabb távú integrációs stratégiát. Viszont a 2001 március 4-ei népszavazáson, mely az EU-csatlakozás lehetőségét hivatott eldönteni a nép egyhangúlag állást foglalt egy olyan stratégia mellett, amely továbbra is az ország semlegességét tartja a legfontosabbnak, és megpróbál közös kapcsolódási

pontokat találni az Unióval. Egyelőre a svájci külpolitika irányvonala: megtalálni azokat a mellékutakat, amelyeken hasonló célok érhetőek el, mint egy esetleges csatlakozáskor. Szándékosan írok „hasonlót”, hiszen egyértelmű, hogy csupán bilateriális tárgyalásokkal és szerződésekkel nem válhat egy állam az EU tagjává úgy, hogy mégsem az EU tagja. Az a tény viszont, hogy Svájc tárgyalásokat kezdett új kétoldalú megállapodásokról, azt jelzi, hogy az ország folytatja az 1990-es évek elején megkezdett utat. Bár már döntés született arról, hogy hosszú távon a kis államnak is be kell lépnie az EU-ba, konkrétumokról, dátumokról viszont egyelőre nem esik szó. Továbbra is az egyik legnehezebben megválaszolható kérdés marad azonban az, hogy a svájci nép 5, 10, esetleg 15 év múlva hogyan döntene a csatlakozásról. 99 Érdekes megjegyezni, hogy hazánkban és a legtöbb más országban a kérdések előtt tartanak

népszavazást. 92 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Nem szabad azonban elfelejtenünk azt, hogy Svájc mindig – mások által némely esetben elítélendő módon – megpróbálta a számára legjobb döntést meghozni, az ország érdekeit szem előtt tartani. A tanulmány elkészítése során rengeteg kérdés merült fel bennem az ország jövőjét illetően, amelyekre valószínűleg az évek hamar választ fognak hozni. Mikor ismeri fel vajon a svájci nép az európai integráció jelentőségét és előnyeit? A válasz, ahogy erre a dolgozatomban többször

is utaltam, bonyolult. Tény viszont, hogy sok múlik a politikusokon is, hiszen az ő feladatuk, hogy az igazságnak megfelelő lehetőségeket, előnyöket és hátrányokat felvázolják az állampolgároknak, akiknek ezek mérlegelése után kell objektívan döntést hozniuk. Mindez az állam történelmi, kulturális és társadalmi hagyományai miatt nem könnyű, hiszen mindezen hagyományokból sokat elveszítene a svájci nép. Dolgozatom egyik fő kérdésfelvetése az volt, hogy miből fakad Svájc évszázados különállása, hogyan építettek fel a svájciak egy ilyen fejlett és gazdag országot, és hogy hogyan sikerül az elért eredményeket a jövőben megtartaniuk. Azt hiszem, hogy ez az a pont, ahol az Unióhoz való csatlakozás igen fontossá válik, mert ahogy azt a dolgozat folyamán több helyen is megemlítettem, az ország nem maradhat már sokáig elszigetelten Európa közepén, mert ez a már elért nagyszerű eredményeit, illetve továbbhaladásának

lehetőségeit veszélyezteti. 93 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE 1. sz ábra: Svájc kantonjai 19. 1. sz táblázat: Svájc gazdasága 28. 2. sz táblázat: A mezőgazdasági termékek kereskedelme 2000-ben 32. 2. sz ábra: Svájc kereskedelmi partnerei 50. 3. sz táblázat: Svájc külkereskedelmének alakulása 51. 94 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a

dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. IRODALOMJEGYZÉK Könyvek 1. Balázs Péter (2001) : Európai egyesülés és modernizáció Osiris Kiadó, Budapest 2. Palánkai Tibor (1995) : Az európai integráció gazdaságtana Aula Könyvkiadó 3. Európa Kislexikon (1999) Aula Kiadó 4. Migráció és az Európai Unió (2001) Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest 5. Willy Zeller (1995) : Piacgazdasági kiskáté Svájci Helsinki-Szövetség, Bern 6. Portrait of the Regions, Volume 4 – Switzerland, (1996) European Comission, Brüsszel-Luxembourg 7. Schweizer Aussenhandel: Statistik nach Länder und Waren 2002 Eidg. Oberzolldirektion, Bern 8. Schweizische Ausssenhandelsstatistik, Jahresbericht 2002 Eidg. Oberzolldirektion, Bern 9. Statistisches Jahrbuch der Schweiz

2003 Verlag Neue Züricher Zeitung 10. Szénási György (2002) : Svájc Cartographia, Budapest 11. Orbán Krisztián (2002) : Svájc és Európa BKÁE, Budapest 12. Konz János: Svájc: Kantonok, régiók, európai integráció Európai Műhelytanulmányok 63., MEH Integrációs Stratégiai Munkacsoportja, Budapest, 1999. 13. Hidasi Judit (1998) : Szavak, jelek, szokások Windsor Kiadó 14. Horváth Zsófia-Tar Gábor (2001) : Útmutató a nemzetközi szervezetek világához A Miniszterelnöki Hivatal és az Integrációs Stratégiai Munkacsoport kiadványa, Budapest 95 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem

kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Újság- és folyóiratcikkek 15. Hogyan csinálnak svájcit? Heti Világgazdaság, XXIII. évf, 2001 szeptember 01, 35 szám, 21 p 16. Földvári Zsuzsa: Játék a betűkkel Heti Világgazdaság, XXV. évf, 2003 március 15, 11 szám, p 39-42 17. Megakadt Svájci-EU tárgyalások Heti Világgazdaság, XXIV. évf, 2002 május 18, 20 szám, p 25-27 18. Kőrösi István: Miért nem lépett be Svájc az Európai Unióba? MTA Világgazdasági Kutató Intézet, Kihívások, 1997. február, 105 szám, 16 p 19. Földvári Zsuzsa: Nem és nem Heti Világgazdaság, XXIV. évf, 2002 szeptember 28, 39 szám, p 25-27 20. Földvári Zsuzsa: Névtelen betétek Heti Világgazdaság, XXIII. évf, 2001 június 30, 26 szám, 104 p 21. Földvári Zsuzsa: Svájc és az ENSZ-tagság Heti Világgazdaság, XXIII. évf, 2001 augusztus 4, 31 szám, 18-20 p 22. Földvári Zsuzsa: Svájci igen az EU-együttműködésre Heti Világgazdaság, XXII. évf, 2000 május 27, 21

szám, 23-24 p 23. Svájci népszavazás az ENSZ-tagságról Heti Világgazdaság, XXIV. szám, 2002 március 9, 10 szám, p 21-22 24. Földvári Zsuzsa: Svájci országimázs-intézet Heti Világgazdaság, XXIII. évf, 2001 június 30, 26 szám, 43 p 25. Földvári Zsuzsa: Svájci változások Heti Világgazdaság, XXII. évf, 2000 december 16, 50 szám, p 22-26 26. Svájc-Világgazdaság Országmellékletek 2000. december 27. Zum wirtschaftlichen und integrationspolitischen Stellenwert der bilaterale Verträge Schweiz-EU Aussenwirschaft, 54. Jahrgang, 1999, Zürich, Heft IV, 463-479 p 28. Zur wirschaftliche Bedeutung der bilateralen Verträge Schweiz-EU Aussenwirschaft, 54. Jahrgang, 1999, Zürich, Heft I,7-21 p 96 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus

könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Internetcímek www.adminch www.awazhch www.chch www.economiesuissech www.eftaorg www.edaadminch www.europaadminch www.europaeuint www.hvghu www.imdch www.imforg www.kumhu www.landwirtschafthu www.oecdorg www.osecch www.parlamentch www.politikerscreenhu www.secoadminch www.stategov www.statistikadminch www.schweiz-in-sichtch www.swissinfoorg www.switzerlandinfoch www.wtoorg 97 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi

jellegű alkalmazásokhoz. MELLÉKLETEK 98 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1. számú melléklet A lakosság adatainak időbeli összehasonlítása a) 1950-2001. 1950. 1960 1970 1980 1990 1995 1998 1999 2000 2001 Lakosok 4.717 5360 6193 6335 6751 7062 7124 7164 7204 7261 száma (ezer) Külföldi 285 514 1.002 914 1.127 1364 1.84 1407 1424 1458 Városi - - - 3.904 4648 4781 4810 4839 4872 4919 Vidéki - - - 2.431 2103 2281 2314 2325 2332 2342 0-19 év 30,6 31,8 31 27,5 23,4 23,3 23,3 23,2 23,1 22,9 20-64 év 59,8 57,9 57,5 58,6 62 61,9

61,6 61,5 61,5 61,6 65- év 9,6 10,3 11,5 13,9 14,6 14,8 15,1 15,3 15,4 15,5 Korcsoportok százalékban Forrás: Statistisches Jahrbuch der Schweiz 2003, Verlag Neue Züricher Zeitung, p. 64 b) A 2002-es év népességi adatai Lakosok száma 7 320 900 Svájciak 5 834 100 Külföldiek 1 486 800 Korcsoportok százalékban -20 év 22,7% 20-39 év 28,4% 40-64 33,4% 65- 15,5% Forrás: www.schweiz-in-sichtch 99 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2.számú melléklet A kantonok csatlakozási sorrendje: 1291. A három őskanton esküje (Unterwalden

a XIII.-XIV században két részre vált: Obwalden és Nidwalden). 1332. Luzern csatlakozott a Konföderációhoz. 1351. Zürich csatlakozott a Konföderációhoz. 1352. Glarus és Zug csatlakozott a Konföderációhoz. 1353. Bern csatlakozott a Konföderációhoz – e nyolc egység alkotta az ún. „Achtörtige (nyolc helységű) Eidgenossenschaft”-ot 1481. Freiburg (=Fribourg) és Solothurn a Konföderáció tagja lett. 1501. Bázel és Schaffhausen belépett a Szövetség kötelékébe. 1513. Appenzell (1597-ben kettévált: Ausserrhoden és Innerrhoden) tagja lett a Szövetségnek. Létrejött a „Dreizehnörtige Eidgenossenschaf” (tizenhárom helységű államszövetség). 1803. St. Gallen (1451-ben már egyszer meghódította a 13 kanton, most teljes jogú taggá lett), Graubünden, Thurgau, Ticino (=Tessin, 1478-ban a Szövetség már egyszer bekebelezte, most újként, teljes tagként csatlakozott), Aargau és Vaud (=Waadt) a Konföderáció tagjai

lettek, Napóleon elfoglalta Svájcot, és 19 egyenjogú kanton államszövetségévé minősítette. 1815. Valais (=Wallis), Neuchatel (Neuenburg) és Genf is csatlakozott. 1833. Bázel kanton két félkantonra bomlott: Basel-Stadt, Basel-Land. 1979. január 1 Néhány frankofon (francia nyelvű) közösség elvált Bern kantontól és létrehozta a független Jura kantont, amely ettől a naptól fogva gyakorolja a kantonokat megillető egyes jogosultságokat. 26 szuverén, önálló állam működik tehát Svájcban, hivatalosan azonban csak 23 kanton, mivel a 23-ból három félkantonra bomlik. Forrás: Szénási György (2002) : Svájc, Cartographia, Budapest, p. 20-21 100 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3. számú melléklet A kantonok, fővárosaik, területük nagysága Terület nagysága (km2) Kanton Főváros Zürich Zürich 1.728,8 Bern Bern 5.960,9 Luzern Luzern 1.493,4 Uri Altdorf 1.076,6 Schwyz Schwyz 908,3 Obwalden Sarnen 490,5 Nidwalden Stans 276,1 Glarus Glarus 685,1 Zug Zug 238,8 Fribourg Fribourg Solothurn Solothurn Basel-Stadt Basel 37,1 Basel-Land Liestal 517,5 1.670,8 790,7 Schaffhausen Schaffhausen 289,5 Ausserhoden Herisau 242,9 Innerhoden Appenzell 172,5 St. Gallen St. Gallen 2.025,5 Graubünden Chur 7.105,5 Aargau Aarau 1.403,6 Thurgau Frauenfeld 991,0 Tessin Bellinzona 2.812,5 Waadt Lausanne 3.211,7 Wallis Sion 5.224,5 Neuenburg Neuenburg 803,1 Genf Genf 282,3 Jura Delémont 836,5 Svájc 41.284,6 Forrás: Koncz János: Svájc:

Kantonok, régiók, európai integráció, Európai Műhelytanulmányok 63., Budapest, 1999., p 15 101 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4. számú melléklet Gazdasági régiók szerepe Svájc külkereskedelmében a)Import (millió frank) Gazdasági térségek 1990. 1999. 2000. 2001. 2002. Ipari országok 86.810,7 105819,5 119258,9 121077,4 113199,9 Európaiak 76.190,9 93.738,4 104170,5 108526,9 101895,5 EU 75.545,8 93.409,2 103805,6 108161,7 101560,7 EFTA 645,1 329,3 364,8 365,2 334,8 10.619,8 12.081,0 15.088,4 12.550,5 11.304,4 1.550,2 5.281,2

8.623,2 9.577,9 6.580,6 Közép-Európa 495,0 1.483,8 2.008,4 2.094,2 2.308,3 FÁK 390,4 1.718,9 3.943,9 4.821,6 1.628,2 Délkelet-Európa 244,8 274,8 366,9 402,6 435,1 Ázsia 420,0 1.803,8 2.304,1 2.259,5 2.209,0 4.029,1 4.456,4 5.930,4 5.468,3 5.165,6 2.645,7 2.928,5 3.817,9 3.329,5 3.128,1 Amerika 553,2 735,5 1.204,1 1.061,4 1.003,9 A többiek 830,2 792,4 908,4 1.077,4 1.033,5 Fejlődő országok 4.221,0 4.499,8 5.589,6 5.765,7 5.247,2 Olajexportáló országok 1.226,8 1.455,0 2.332,8 2.138,2 2.039,1 1.170,9 1.383,2 2.275,5 2.080,0 1.985,0 2.994,1 3.044,8 3.256,8 3.627,5 3.208,1 Európán kívüliek Rendszerváltó országok Küszöbországok Ázsia OPEC Nem-olajexportáló országok Összesen 96.610,9 120057,0 139402,2 141889,3 130193,3 Forrás: Schweizische Aussenhandelstatistik, Jahresbericht 2002., Eidg Oberzolldirektorin, Bern, p 98 102 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az

elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. b) Export (millió frank) Gazdasági térségek Ipari országok 1990. 690.826,6 1999. 2000. 2001. 2002. 95.970,5 106232,7 107394,8 104941,1 Európaiak 57.092,0 74.322,1 80.587,5 83.738,7 81.149,7 EU 56.601,3 73.795,7 80.033,9 83.101,5 80.579,5 490,7 526,4 553,6 637,1 570,2 12.734,6 21.648,5 25.645,1 23.656,1 23.791,4 3.244,2 5.066,1 6.185,6 7.204,4 7.707,2 Közép-Európa 1.024,2 2.643,4 2.916,4 3.281,1 3.275,8 FÁK 1.018,8 503,2 834,8 1.163,2 1.254,7 Délkelet-Európa 776,1 918,0 1.017,1 1.071,8 1.105,3 Ázsia 425,0 1.001,4 1.417,3 10.688,3

2.071,4 8.058,9 11.632,4 14.466,2 14.157,3 14.275,5 Ázsiai 5.448,5 7.566,1 9.630,4 9.584,6 9.764,3 Amerikai 1.274,5 2.502,8 2.810,3 2.850,1 2.412,6 A többiek 1.335,9 1.563,5 2.025,5 1.722,7 2.098,5 Fejlődő országok 7.127,2 8.055,5 9.130,5 9.735,1 9.599,2 Olajexportáló országok 2.936,7 2.980,2 3.425,8 3.873,0 4.344,5 2.683,8 2.632,8 3.134,2 3.548,9 3.992,4 4.190,5 5.075,3 5.704,7 5.862,1 5.254,7 EFTA Európán kívüliek Rendszerváltó országok Küszöbországok OPEC Nem-olajexportáló országok Összesen 88.256,9 120724,5 136014,9 138491,7 136522,9 Forrás: Schweizische Aussenhandelstatistik, Jahresbericht 2002., Eidg Oberzolldirektorin, Bern, p 98 103 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár

dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. c) A külkereskedelem egyenlege (millió frank) Gazdasági térségek 1990. 1999. 2000. 2001. Ipari országok -16.984,1 Európaiak -19.098,9 -19416,4 -23538,0 -24788,2 -20745,8 EU -18.944,6 -19613,5 -23771,7 -25060,2 -20981,2 EFTA -9.848,9 -13026,2 -13682,6 2002. -8.258,8 -154,4 197,1 188,8 272,0 235,4 Európán kívüliek 2.114,8 9.567,4 10.556,7 11.105,7 12.487,0 Rendszerváltó országok 1.694,0 -215,2 -2.437,6 -2.373,5 1.126,5 Közép-Európa 529,2 1.159,6 908 1.186,9 967,5 FÁK 628,4 -1.215,6 -3.109,1 -3.658,4 -373,5 Délkelet-Európa 531,4 643,2 650,3 669,2 670,2 5,1 -802,4 -886,8 -571,2 -137,6 4.029,8 7.176,0 8.535,7 8.689,0 9.109,9 2.802,9 4.637,6 5.812,4 6.255,1 6.636,2 Amerikai 721,3 1.767,3 1.606,2 1.788,7 1.408,7 A többiek 505,7

771,1 1.117,1 645,3 1.065,0 Fejlődő országok 2.906,2 3.555,6 3.540,9 3.969,4 4.352,0 Olajexportáló országok 1.709,8 1.525,2 1.093,0 1.734,8 2.305,4 1.512,9 1.249,6 858,7 1.468,9 2.007,4 1.196,4 2.030,5 2.447,9 2.234,6 2.046,6 -8.354,0 667,5 -3.387,3 -3.397,6 6.329,6 Ázsia Küszöbországok Ázsiai OPEC Nem-olajexportáló országok Összesen Forrás: Schweizische Aussenhandelstatistik, Jahresbericht 2002., Eidg Oberzolldirektorin, Bern, p 98 104 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 5. számú melléklet Svájc külkereskedelme az EU-val

és a többi európai országgal a) Import Országok 1990. Németország Franciaország Olaszország Belgium-Luxemburg Hollandia Belgium Luxemburg Ausztria Nagy-Britannia Dánia Svédország Portugália Finnország Írország Spanyolország Görögország Európai Unió Norvégia Izland Liechtenstein EFTA Horvátország Szlovénia Bosznia-Hercegovina Macedónia Jugoszláv Köztársaság Törökország Lengyelország Csehország Csehszlovákia Szlovákia Magyarország Albánia Bulgária Románia USZSZK Import (millió frank) 2000. 2001. 2002. 32.634,2 40584,4 42743,4 40868,7 10.708,0 14245,9 14555,0 13014,9 10.158,5 12950,3 13315,5 13418,8 3.469,3 3.966,2 7.893,7 7.650,3 6651,6 4.144,7 4.237,9 3852,5 238,3 215,6 208,2 3.807,2 4.944,6 5.080,4 5273,7 5.083,0 8.129,2 8.180,5 6315,1 944,8 1.140,4 1.137,7 1107,6 1.853,5 1.914,6 1.486,7 1494,6 389,9 514,3 523,7 468,3 654,8 1.243,0 1.060,2 989,0 567,7 3.307,9 5.328,3 5131,7 1.174,8 2.418,3 2.493,4 2635,3 133,9 136,1 153,0 134,8 75.545,8

103805,6 108161,7 101560,7 550,8 284,2 295,2 281,4 94,3 80,6 70,0 46,7 0,0 0,0 645,1 364,8 365,2 334,8 36,0 42,8 42,1 163,1 163,0 184,3 3,2 3,8 4,6 12,9 17,1 10,5 14,9 17,5 17,3 236,3 403,2 439,1 413,4 113,5 371,4 403,4 471,7 604,2 672,2 842,2 164,9 331,0 310,9 279,3 216,6 625,3 635,2 644,1 4,1 0,5 0,5 0,5 20,1 47,6 60,6 68,8 21,8 88,8 97,4 106,9 390,4 105 02/01 (∆%) -4,4 -10,6 0,8 -13,1 -9,1 -3,4 3,8 -22,8 -2,6 0,5 -10,6 -6,7 -3,7 5,7 -12,0 -6,1 -2,4 -33,2 -8,3 -1,7 13,1 22,5 -38,6 -0,8 -5,9 16,9 25,3 -10,2 1,4 12,4 13,6 9,8 - http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

Jugoszláv. Ciprus Málta Gibraltár Feröer-szigetek San Marino Vatikán Andorra Észtország Lettország Litvánia Oroszország Örményország Azerbajdzsán Belorusszia Grúzia Kazahsztán Kirgisztán Moldova Tadzsikisztán Türkmenisztán Ukrajna Üzbegisztán Összesen 198,7 10,5 4,8 4,8 5,7 19,1 5,3 3,8 4,6 5,1 12,1 0,4 41,4 28,8 67,6 135,1 1,5 1,0 2,0 2,5 24,5 1,1 0,0 0,0 -91,5 0,1 0,0 0,0 -98,7 0,2 0,3 0,1 0,7 476,5 47,5 38,6 35,3 -8,6 11,7 13,2 11,0 -16,7 17,2 20,7 24,9 20,3 3.843,5 4.768,9 1.527,1 -68,00 1,3 4,6 1,4 -69,9 1,9 1,1 0,5 -51,4 15,6 9,2 2,6 -72,0 0,1 0,5 0,2 66,8 15,9 7,6 58,7 668,8 0,1 0,2 0,1 -30,0 7,5 0,6 1,4 146,7 0,7 1,0 0,1 -86,4 3,3 1,4 0,4 -74,0 50,4 16,2 32,7 102,1 3,5 10,3 3,0 -71,2 77.575,2 110945,3 116326,4 106762,4 -8,2 Forrás: Schweizische Aussenhandelstatistik, Jahresbericht 2002., Eidg Oberzolldirektorin, Bern, p 99 106 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz

biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. b) Export Országok 1990. Németország Franciaország Olaszország Belgium-Luxemburg Hollandia Belgium Luxemburg Ausztria Nagy-Britannia Dánia Svédország Portugália Finnország Írország Spanyolország Görögország Európai Unió Norvégia Izland Liechtenstein EFTA Horvátország Szlovénia Bosznia-Hercegovina Macedónia Jugoszláv Köztárs. Törökország Lengyelország Csehország Csehszlovákia Szlovákia Magyarország Albánia Bulgária Románia USZSZK Jugoszlávia Ciprus Málta Gibraltár Feröer-szigetek 19.512,5 8.748,2 7.849,6 2.032,2 2.392,0 3.264,7 6.573,2 952,2 1.451,7 672,3 657,5 174,0 1.879,9 439,8 56.599,9 466,0 24,7 490,7 810,7 303,6

346,1 374,5 11,7 131,6 75,2 1.018,8 557,6 53,8 20,6 5,3 1,1 Export (millió frank) 2000. 2001. 2002. 29.174,1 11.955,8 10.461,1 4.152,4 2.578,8 349,6 4.157,7 7.688,6 1.048,0 1.646,9 828,1 808,0 563,3 3.772,8 848,7 80.033,9 525,1 28,4 0,1 553,6 169,7 259,6 32,2 38,9 111,7 1.412,4 1.132,0 758,4 216,4 656,9 9,1 143,5 252,4 78,6 71,1 11,1 0,1 30.013,9 12.386,0 11.038,7 4.222,8 2.713,2 248,7 4.472,7 7.677,3 1.102,2 1.611,9 877,9 796,9 676,1 4.353,1 910,2 83.101,5 608,2 29,0 0,0 637,1 185,2 261,8 28,7 28,7 125,4 1.203,3 1.209,7 928,1 256,1 694,1 10,8 141,7 289,6 96,8 57,9 19,3 0,2 107 27.876,3 12.450,1 11.215,6 4.092,2 2.851,2 163,5 4.543,1 7.011,2 1.005,1 1.475,4 807,9 725,9 885,2 4.528,1 948,8 80.579,5 537,8 32,5 0,0 570,2 201,9 261,5 35,5 36,7 151,0 1.568,8 1.140,7 945,3 260,4 716,0 21,7 152,8 244,3 92,0 61,5 18,4 0,3 02/01 (∆%) -7,1 0,5 1,6 -3,1 5,1 -34,3 1,6 -8,7 -8,8 -8,5 -8,0 -8,9 30,9 4,0 4,2 -3,0 -11,6 12,1 12,5 -10,5 9,0 -0,1 23,7 28,0 20,4 31,9 -5,7 1,9 1,4 3,2 101,1 7,9

-15,7 -5,0 6,1 -4,3 17,3 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. San Marino Vatikán Andorra Észtország Lettország Litvánia Oroszország Örményország Azerbajdzsán Belorusszia Grúzia Kazahsztán Kirgisztán Moldova Tadzsik. Türkmenisztán Ukrajna Üzbegisztán Összesen 2,6 2,2 2,6 14,9 6,2 5,5 4,9 -10,9 9,0 13,8 11,7 10,7 -8,4 23,3 34,0 36,9 8,5 66,0 83,4 101,3 21,4 63,4 75,6 75,2 -0,6 555,7 833,5 882,2 5,9 4,7 8,7 13,9 59,0 42,9 16,2 24,3 49,8 24,0 30,6 25,7 -16,0 5,5 3,5 5,1 47,2 25,1 46,3 76,7 75,8 0,8 1,0 2,8 187,2 7,0 22,6 7,7 -65,8 0,9 3,2 1,5 -52,1 10,5 10,4 3,4

-67,4 135,2 158,7 174,7 10,1 22,5 28,6 36,7 28,1 60.810,5 86951,7 90651,8 88562,7 -2,3 Forrás: Schweizische Aussenhandelstatistik, Jahresbericht 2002., Eidg Oberzolldirektorin, Bern, p 99 108 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 6. számú melléklet Svájc külkereskedelme az EU és az EFTA országaival termékcsoportok szerint 2002ben a) Import (millió frank) Országok Németország Franciaország Olaszország Hollandia Belgium Luxemburg Ausztria Nagy-Britannia Dánia Svédország Portugália Finnország Írország Spanyolország Görögország Európai Unió Norvégia

Izland Liechtenstein EFTA Magyarország Nyersanyagok, Energia- Befektetési Fogyasztási Nemesfém Műanyag félkész hordozók javak cikkek és drágakő és antik termékek (5.) tárgyak (1.) (2) (3.) (4.) (6.) 11.058,0 1.201,1 12.710,9 14.832,9 926,8 139,1 3.493,8 645,3 2.325,4 6.290,1 136,1 124,2 3.182,7 353,7 2.723,7 7.077,7 38,8 38,2 1.609,6 1.228,2 2.149,0 1.653,4 5,0 6,4 1.069,6 400,0 769,9 1.229,5 376,6 6,8 91,7 0,0 95,0 19,2 1,1 1,2 1.896,1 4,6 1.427,7 1.808,4 125,4 11,5 1.165,1 1,3 1.667,3 2.951,9 348,8 180,5 286,7 0,2 320,5 489,3 5,1 6,0 529,3 2,0 592,0 360,1 2,8 8,4 85,9 0,0 62,6 319,6 0,0 0,2 330,4 0,9 528,0 129,6 0,1 0,1 1.107,5 0,0 973,2 2.937,6 113,3 0,0 498,4 0,0 245,8 1.879,5 2,7 8,8 53,5 4,2 75,9 0,2 1,1 26.458,3 3.837,3 26.595,3 42.054,7 2.082,7 532,4 156,9 0,1 37,2 59,6 34,2 0,1 40,3 0,7 5,7 0,0 0,0 0,0 197,2 0,1 38,0 65,3 34,2 0,1 153,7 3,5 191,0 294,8 0,6 0,5 Forrás: Schweizische Aussenhandelstatistik, Jahresbericht 2002., Eidg Oberzolldirektorin, Bern, p

100-101 109 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. b) Export (millió frank) Országok Németország Franciaország Olaszország Hollandia Belgium Luxemburg Ausztria Nagy-Britannia Dánia Svédország Portugália Finnország Írország Spanyolország Görögország Európai Unió Norvégia Izland Liechtenstein EFTA Magyarország Nyersanyag, Energia- Befektetési Fogyasztási Nemesfém Műanyag félkész hordozó javak cikk és drágakő és antik termék (5.) tárgyak (1.) (2.) (3.) (4.) (6.) 9.479,2 34,9 9.888,6 7.682,8 631,6 159,1 3.354,5 49,2 3.177,2 5.434,6 288,7 146,0

2.732,7 65,7 2.672,3 5.352,6 369,7 22,6 957,6 6,2 2.029,0 1.076,0 11,3 12,2 735,5 16,0 895,4 1.091,4 104,5 8,5 76,7 0,0 60,7 24,4 1,5 0,1 1.221,8 8,5 1.399,3 1.898,5 5,9 9,3 1.807,3 9,9 1.835,3 2.798,8 354,2 205,7 351,1 6,8 364,9 268,3 8,5 5,4 443,3 4,7 572,3 445,2 9,5 0,4 193,4 3,2 227,9 379,9 2,5 1,0 159,7 2,0 352,5 209,4 2,1 0,2 448,6 0,1 160,1 274,8 1,5 0,1 767,5 6,2 1.089,4 2.617,2 38,9 8,9 106,2 1,2 180,8 657,2 2,0 1,4 22.835,1 214,7 24.905,6 30.211,1 1.832,1 580,9 100,6 1,5 251,5 198,2 4,0 2,0 4,6 0,0 7,2 20,7 0,0 0,0 0,0 0,0 105,1 1,5 258,7 198,9 4,0 2,0 229,6 0,7 193,8 291,5 0,2 0,2 Forrás: Schweizische Aussenhandelstatistik, Jahresbericht 2002., Eidg Oberzolldirektorin, Bern, p 100-101 110 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai

szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. c) Összevont termékcsoportok szerinti egyenleg Országok Németország Franciaország Olaszország Hollandia Belgium Luxemburg Ausztria Nagy-Britannia Dánia Svédország Portugália Finnország Írország Spanyolország Görögország Európai Unió Norvégia Izland Liechtenstein EFTA Magyarország Export összege Import összege 1.-4 27.085,6 12.015,4 10.823,3 4.680,9 2.738,2 161,9 4.527,9 6.451,2 991,2 1.465,5 804,4 723,6 883,6 4.480,3 945,4 78.166,5 531,8 32,4 0,0 564,3 715,6 1.-4 39.802,8 12.754,6 13.337,7 6.640,3 3.469,0 206,0 5.136,8 5.785,8 1.096,6 1.483,4 468,1 988,8 5.018,3 2.623,8 133,5 98.945,6 253,8 46,7 0,0 300,5 643,0 Kereskedelem egyenlege Export összege Import összege 1.-4 5.-6 5.-6 -12.717,3 27876,3 40868,7 -739,2 12.450,1 13014,9 -2.514,4 11215,6 13414,8 -2.571,4 4092,2 6.651,6 -730,8 2.851,2

3.852,5 -44,1 163,5 208,2 -608,8 4.543,1 5.273,7 665,5 7.011,2 6.315,1 -105,4 1.005,1 1.107,6 -17,9 1.475,4 1.494,6 336,3 807,9 468,3 -265,2 725,9 989,0 -4.134,7 885,2 5.131,7 1856,5 4.528,1 2.635,3 811,9 948,8 134,8 -20.779,1 8579,5 101560,7 278,0 537,8 288,1 -14,3 32,5 46,7 0,0 0,0 0,0 263,8 570,2 334,8 72,6 716,0 644,1 Kereskedelem egyenlege 5.-6 -12.992,4 -564,8 -2.199,2 -2.559,4 -1.001,2 -44,7 -730,6 696,1 -102,6 -19,1 339,5 -263,1 -4.246,5 1.892,8 814,0 -20.981,2 249,6 -14,3 0,0 235,4 72,0 Forrás: Schweizische Aussenhandelstatistik, Jahresbericht 2002., Eidg Oberzolldirektorin, Bern, p 100-101 111