Gazdasági Ismeretek | Európai Unió » Polgár Attila - Tunézia és az Európai Unió kapcsolata

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Külgazdasági szak Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány TUNÉZIA ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ KAPCSOLATA Budapest, 2003 Készítette: PolgárAttila 2 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók

változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Bevezetés. 5 1. Az Euro-Mediterrán Partnerség 9 1.2 Veszélyek délről, avagy miért van szüksége az Uniónak a mediterrán politikára? 9 1.21 Labilis gazdaság 9 1.22 Gyorsan növekvő népesség és a következmények 11 1.23 Iszlám fundamentalizmus 13 1.24 Összegzés 14 1.3 Az integrációs törekvések történeti áttekintése 16 1.31 A kezdetek 16 1.32 A globális mediterrán politika 17 1.33 A 70-es és 80-as évek 18 1.34 A megújult mediterrán politika és követői Barcelonáig 19 1.4 A barcelonai folyamat 21 1.41 Barcelona 21 1.42 Barcelona „utóélete” 26 1.5 A Partnerség pénzügyi keretei 28 1.51 A MEDA program 28 1.52 Az Európai Befektetési Bank 29 2. Tunézia 30 2.1 Tunézia történelme - áttekintés 31 2.11 A kezdetektől a 18 századig 31 2.12 A 18századtól a függetlenségig 33 2.13 Gazdaság és

történelem a függetlenség kezdetétől 36 2.2 Gazdaság a jelenkorban 43 2.21 Mezőgazdaság 43 2.22 Ipar 45 2.23 Szolgáltatások 47 2.24 Kereskedelem 48 2.25 Aktuális gazdasági betekintés 49 3. Tunézia és a Közösség 51 3.1 Az EK és Tunézia együttműködésének kezdetei 51 3.2 Az együttműködés megújítása – A barcelonai folyamat 57 3.21 A Társulási Megállapodás (Association Agreement) 57 3.22 Az együttműködés pénzügyi háttere 59 3 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3.23 További partnerek az együttműködésben 63 3.3

Együttműködés a jelenben 65 3.31 Strukturális átalakulás 65 3.32 A magánszektor fejlesztése 66 3.33 Korszerű képzés 67 3.34 Vidékfejlesztés 67 3.35 Civil szervezetek segítése 68 3.4 Együttműködés a jövőben 69 3.5 Nemzeti Fejlesztési Terv (2002-2004) 72 3.6 Összegzés és kihívások 74 Befejezés . 78 Táblázatok és ábrák jegyzéke. 82 Irodalomjegyzék. 83 Függelék . 86 4 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Bevezetés Az Európai Unió fejlődésének irányát, gazdasági erejét, hatalmát, az Európai Szén- és Acélközösség

megalapításának kezdete óta tulajdonképpen két tagállam, Németország és Franciaország határozza meg, ezt a két országot tekintették és tekintik az európai együttműködések „motorjának”. Igaz, hogy Nagy-Britannia csatlakozásával egy újabb, mind politikailag, mind gazdaságilag egyenrangú ország lépett be a Közösségbe, de úgy tűnik, hogy annak munkáját még mindig a francia-német viszony határozza meg. Franciaország hatalma, befolyása azonban a sorozatos bővülésekkel egyre csökkent (mint pl. a már említett brit belépéssel) az elmúlt évtizedekben, és ez még nagyobb mértékben érvényesülni fog 2004, a tíz új tagállam belépésének időpontja után. Az új tagok többségének Németország a legfontosabb gazdasági, kereskedelmi partnere, és az újonnan belépő országokban legtöbben nem a franciát beszélik második nyelvként, hanem vagy az angolt vagy a németet. Az Európai Unió bővítésének tehát Franciaország

lehet az egyik vesztese, mivel valószínűleg a bővítés után nem tud majd annyira meghatározó szerepet játszani a Közösség életében sem gazdasági, sem kulturális vonatkozásban, mint eddig. Természetesen Franciaország továbbra is az Unió egyik nagyhatalma marad, és befolyásának csökkenését nyilván kompenzálni próbálja. Erre legkézenfekvőbb megoldás lehet számára a nem európai mediterrán országok1 és az Unió közötti kapcsolatok minél szorosabbra fűzése, ezek az országok ugyanis (legalábbis az ún. Magreb-országok: Marokkó, Algéria, Tunézia)2, főleg a gyarmati vonatkozások miatt, hagyományosan francia befolyási övezetnek számítanak. Az Unió és ezen mediterrán országok közötti gazdasági kapcsolatok élénkülése, valamint a barcelonai folyamat által kitűzött cél, a szabadkereskedelem megvalósítása javíthatja Franciaország meggyengült pozícióját, de természetesen hasznot hozhatnak az Unió egészének is, annak

ellenére, hogy a mediterrán régió világgazdasági súlya egyelőre meglehetősen csekély. Az már tehát sejthető, hogy Franciaországnak miért éri meg a mediterrán országok bevonása az európai gazdasági térbe, de azt sem nehéz kitalálni, hogy az Unió egészének miért lehet fontos ez. Mint arról majd szó esik, a mediterrán térség országai, instabilitásuknál fogva 1 A dolgozatban ezentúl a mediterrán országok alatt a nem európai mediterrán államokat értem 5 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. meglehetősen nagy veszélyt jelentenek az

Európai Unió biztonságára, és közvetve jólétére. Az Unió a veszély elhárítására a gazdasági kapcsolatok élénkítésével, a mediterrán országok felzárkóztatásával, a gazdaságok erősítésével kíván felelni. Azt, hogy vajon ez egy megfelelő válasz-e a problémára, nem tudom és nem is kívánom megítélni. Én csupán arra vállalkoztam, hogy igyekszem bemutatni azokat a módokat, eszközöket, amellyel az Unió mediterrán politikájának célkitűzéseit megvalósítani próbálja, mindezt egy ország, Tunézia példáján. Választásom azért erre az országra esett, mert Tunézia gazdaságilag az egyik legerősebb állam a térségben, valamint a Partnerség kiteljesítésében is élen jár. Ugyanakkor Tunéziát tartják a „legeurópaibb” mediterrán államnak, a többi térségbeli országot megelőző szociális intézkedések, a széles középosztály kialakítására tett sikeres erőfeszítések, a nők jogainak arab államokban

egyedülálló fejlettségének, valamint az ország nyitottságának köszönhetően. Az emberi jogok, a demokrácia érvényesítésében a többi arab államoz képest szintén az élen járnak, ezen a téren azonban érték, érik kritikák az országot. Az Európai Unió és Tunézia kapcsolatának két fő elemét különböztethetjük meg. Az egyik az a keret, melybe ez a kapcsolat szervesen beleilleszkedik, azaz az Euro-Mediterrán partnerségi folyamat. Ez adja meg az Unió és a mediterrán államok kapcsolatainak alapját, ez adja a rendszert a kapcsolatok specifikus kiépítéséhez. A másik pedig értelemszerűen a kapcsolatok már csak Tunéziára érvényes elemeit jelenti. Ugyanakkor ezek jellegének megértéséhez elengedhetetlen, hogy közelebbről ismerjük Tunézia gazdasági adottságait, azokat a tényezőket, melyre az együttműködés fő összetevőit alapozni lehet. Ennek megfelelően a dolgozatom három fő részből áll. Az első részben az előbb

említett intézményes keretet igyekszem megvizsgálni. Bevezetésképpen felteszem a kérdést arra vonatkozóan, hogy miért volt az Uniónak szüksége arra, hogy a mediterrán államokkal szorosabbra fonja kapcsolatait, melyek azok a gazdasági és politikai motiváló tényezők, amelyek a mediterrán politika elindítására késztették a Közösséget. Ezután kísérletet teszek annak felvázolására, milyen próbálkozások voltak a két térség együttműködésének javítására, melyek voltak azok a lépések, amelyek a barcelonai folyamatot megelőzték, illetve előkészítették. Ennek során igyekszem minden fontosabb kezdeményezést megemlíteni, figyelembe véve a gazdasági és a biztonságpolitikai indítékokat is. Az első rész harmadik nagyobb egysége a jelenlegi kapcsolatoknak alapot adó barcelonai folyamat. Ennek keretében bemutatásra kerül a folyamat három pillére, a politikai és 2 Az Arab Magreb Unió (Union Maghreb Arabe – UMA) tagjai:

Marokkó, Algéria, Tunézia, Líbia és Mauritánia. Magreb-országokon viszont általában a felsorolás első három tagját értik, a dolgozatban én is ebben az értelemben használom a „Magreb-országok” kifejezést. 6 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. biztonsági, a gazdasági és pénzügyi, valamint a szociális és kulturális együttműködés, ezen kívül a tervek megvalósításának pénzügyi eszközei, közelebbről a folyamat finanszírozására létrehozott program, a MEDA is. A második rész már közvetlenül a választott országot, Tunéziát

veszi szemügyre. Az első nagyobb egység ebben a részben történelmi áttekintést ad arról, milyen szerepe volt az országnak a mediterrán térségben az ókortól kezdve, melyek voltak azok a hatások, amelyek a történelem folyamán Tunéziára, illetve az Európával való kapcsolatra hatást gyakoroltak. Az áttekintés során szó esik arról is, hogyan alakult ki az ország mai gazdasági, valamint politikai szerkezete. Az ezután következő egységben kísérletet teszek Tunézia jelenlegi gazdasági helyzetének megvilágítására, a gazdaság fő termelő ágazatainak bemutatására, valamint ejtek néhány szót a közelmúlt, azaz a 2002-es év gazdaságra gyakorolt hatásáról, valamint a 2003as kilátásokról is. A harmadik nagyobb egységben bemutatom az Unió és Tunézia együttműködését, kezdve az Európai Gazdasági Közösség megalakulásától, majd a későbbiekben aláírt megállapodásokon, pénzügyi jegyzőkönyveken át egészen a

barcelonai folyamat keretében aláírt szabadkereskedelmi megállapodásig. Eközben részletes képet próbálok adni arról, hogy az együttműködés a gazdasági élet mely területeire terjedt ki, mekkora összeget szántak az együttműködési programokra, mely programok, projektek valósultak meg a pénzekből stb. A barcelonai folyamat kapcsán szó lesz a szabadkereskedelem megvalósításának lépcsőfokairól, a vámok leépítésének rendjéről, a MEDA programból az ország rendelkezésére álló, illetve lehívott összegéről, az ebből megvalósult programokról, valamint az európai és Európán kívüli államok, illetve pénzügyi szervezetek közreműködéséről is. A programok során a vizsgálat tárgya lesz, hogy azoknak megvalósulásától miért várják a gazdasági körülmények javulását, illetve, hogy a valóságban ez elvárható-e az elindított programoktól. Szintén a vizsgálat tárgyát fogja képezni az együttműködés jelene és

jövője, ezen belül az együttműködés irányvonalait kijelölő, 2002 és 2004 közötti időre szóló Nemzeti Fejlesztési Terv, és végül ezek alapján megkísérlem levonni a tanulságokat, valamint elemezni a két fél együttműködésére vonatkozó kilátásokat. A dolgozatom befejezése a már levont következtetéseket az egész mediterrán térségre megpróbálja kiterjeszteni, és a felek, azaz a mediterrán országok és az Európai Unió, valamint ezek együttműködésének főbb jellegzetességeit összegezni, illetve az ezekből eredő kérdéseket megfogalmazni. A választ a témában nálam jártasabb szakemberek, illetve az idő fogja csak megadni. 7 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az Európai Unió Földközi-tenger melletti országokkal való kapcsolatait a térséget egységként kezelve folytatta szinte megalakulásától kezdve, 1995-től, azaz a barcelonai folyamat megindításától pedig ez fokozottan érvényes. Ezért az EU-Tunézia kapcsolat bemutatása során a kapcsolat két részét külön kell kezelni. Az egyik rész az intézményes jelleg, mely az egész mediterrán térségre vonatkozik, a másik rész az egyes országokra (ez esetben Tunéziára) vonatkozó sajátosságok a kapcsolati rendszerben. 8 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai

szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1. Az Euro-Mediterrán Partnerség 1.2 Veszélyek délről, avagy miért van szüksége az Uniónak a mediterrán politikára? 2003-ban egy uniós felmérés során többek között megkérdezték az EU polgárait, mely országban vagy régióban látják a világ biztonságát leginkább fenyegető tényezőt. Az eredmény sokakat meglepett, bár bizonyos szempontból egyáltalán nem meglepő. A felmérés ugyanis Izraelt jelölte meg a világbékét leginkább veszélyeztető országként3. Túl az eredményt kísérő politikai visszhangon4 egy dolgot biztosan megállapíthatunk: ha nem is ebből az országból, de mindenképpen ebből a térségből érkezik az Európára leginkább veszélyes kihívás a következő évtizedekben. Szigetvári szerint a „régiót a világgazdasági marginalizálódás veszélye

fenyegeti, amennyiben nem képes átfogó és hatékony belső reformokat végrehajtani”5. Ezért belátható, hogy az Euro-Mediterrán Partnerség megindítása sokféle okból következett be, de ezek közül messze kiemelkedik az, hogy szeretnék ezzel az eszközzel megelőzni azokat a problémákat, amelyekkel az „öreg kontinensnek” a mediterrán térség közvetlen szomszédjaként szembe kellene néznie. Ezen problémák megismerése nélkül kevéssé érthetők meg a Partnerség létrehozásának mozgatórugói is. 1.21 Labilis gazdaság 3 Forrás: Kínos adatokat hallgat el az EU? Index, http://index.hu/eu/census1031/, letöltés dátuma: 20031104 10:22 4 Sokan ebben ugyanis az európai antiszemitizmus előretörését, feléledését látták. 5 Szigetvári Tamás [2002]: Euro-Mediterrán Partnerség: Az Európai Unió és a mediterrán országok kapcsolatrendszerének elemzése és értékelése (Ph. D értekezés) Budapest, 41old 9 http://www.doksihu BGF KKFK

Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Gazdasági szempontból a mediterrán térség a világ egyik leggyengébben teljesítő régiója. Részesedése a világ gazdaságából rendkívül alacsony, egy főre jutó GDP-je alig haladja meg az 1500 dollárt. A térség országainak gazdasága szinte kivétel nélkül gyenge lábakon áll, aminek több oka is van. Az egyik, hogy az országok többségének fő exportcikke a kőolaj, amely az országok többségénél az export 50-90%-át jelenti. Ez pedig azt jelenti, hogy a gazdaságok szerkezete nem eléggé diverzifikált, teljesítménye nagyrészt a

kőolajtól függ, így a világpiaci árak gyors változása alapvető hatással bír az országok gazdaságára. Többek között ennek is köszönhető a gazdasági növekedés bizonytalansága. Némelyik évben, amikor a kőolaj világpiaci ára az egekben volt, a világgazdasági növekedést meghaladó ütemben nőtt ezen országok teljesítménye, rá egy-két évre, az olajárak esésekor, pedig erőteljes visszaesés volt tapasztalható. Hasonló függőség érvényesül az olyan országok esetében, melyeknél a mezőgazdasági termelés szintén meghatározó szereppel bír a gazdaság teljesítményének alakulására. Tunéziában például az elmúlt évtizedekben jó néhány olyan év volt, amikor az időjárás szeszélye miatt a mezőgazdasági teljesítmény elmaradt a várttól, ez pedig a GDP-ben is éreztette hatását. Az ingadozó mezőgazdasági termelést jól érzékelteti a 12ábra, illetve a 15.ábra, ahol a mezőgazdasági termelést néhány fontosabb

termék esetében vizsgáltuk Az előző évihez képest 11%-os visszaeséssel jelentős köze volt a mezőgazdaságnak ahhoz, hogy a tunéziai gazdaság 2002-ben csak mintegy 1,7%-os növekedést produkált, jóval elmaradva a korábbi évek átlagától. A gazdasági bizonytalanság további oka lehet a bel- és külpolitikai rendezetlenség. Algériában például a polgárháborús helyzet közepette a fegyveres erők egyszerűen nem tudták biztosítani a népesség biztonságát, legfeljebb a nagyobb városokban, a bizonytalanság pedig a gazdasági tevékenység visszaeséséhez vezetett. Egy másik állam, Líbia esetében pedig a különféle nemzetközi embargók eleve behatárolták a gazdaság mozgásterét, és sok más egyéb tényező mellett ez is korlátozta a fejlődést. A terrortámadások visszavethetik a beruházásokat is. Többek között így fordulhat elő, hogy az egész mediterrán térségbe áramlott működőtőke mennyisége a 90-es években alig haladta

meg Magyarországét6. A gazdasági gyengélkedést azonban még tovább súlyosbíthatja az a tényező, amelyről egyes mediterrán országokban a vezetés nem hajlandó tudomást venni, ez pedig a demográfiai tényekben gyökerezik. 6 Szigetvári Tamás [2002]: Euro-Mediterrán Partnerség: Az Európai Unió és a mediterrán országok kapcsolatrendszerének elemzése és értékelése (Ph. D értekezés) Budapest, 38old 10 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1.22 Gyorsan növekvő népesség és a következmények A gazdaság mellett még nagyobb jelentőségű,

fontosabb következményekkel járó probléma érkezik demográfiai oldalról, ez pedig nem más, mint a túlnépesedés. 1950-ben a mediterrán népesség 2/3-a a tenger északi partján élt, 2020-ra ez az arány megfordul. Európában ugyanis évente átlagosan 0,2 %-kal, míg a Mediterráneumban 2%-kal növekszik a népesség. 2000-ben a Földközi-tenger északi partjának népessége Ciprus és Málta lakosságával együtt körülbelül 205 millió fő volt, ugyanakkor a déli parton 234 millióan éltek. Egyes becslések szerint 2050re az északi part lakossága kevesebb lesz 180 milliónál, ezzel szemben az összes déli mediterrán államot figyelembe véve (tehát Szíriával, Törökországgal együtt) több mint 413 millióan fognak élni a déli parton7. Ez pedig egyre valószínűtlenebbé teszi a térség életszínvonalának jelentős emelkedését, hiszen a fejlődést háttérbe szorítják az arra irányuló próbálkozások, hogy az egyre növekvő népességnek

megélhetési lehetőséget, munkát adjanak, hogy a szociális ellátás (oktatás, egészségügyi intézmények stb.) hatásfoka ne csökkenjen, magyarul, az esetleges növekedés csak ahhoz lesz elegendő, hogy az országok szinten tartsák magukat. Ugyanakkor a növekvő népesség növekvő élelmezési feladatokat is jelent. Egyes országok (Algéria, Egyiptom stb) importjában már most jelentős helyet foglalnak el az élelmiszerek, később ez méginkább érvényes lehet. Ez persze a fontos devizabevételek kiesését, elköltését, költségvetési- és pénzügyi gondokat is jelenthet az országnak. Másrészt a fogyasztás növekedésével az amúgy is korlátozott észak-afrikai vízkészletek is veszélybe kerülhetnek. Logikusan következik a fent elmondottakból az is, hogy amíg az európai népesség elöregszik, addig a Földközi-tenger déli partvidékén egyre nagyobb arányban lesznek a fiatalok, így a mediterrán országok népességének mintegy fele 15

évesnél fiatalabb. Mindez azt jelenti, hogy a növekedés lassítása már nem igazán lehetséges, hiszen a növekedésért felelős korcsoport már megszületett, azaz a szükséges intézkedések már 15-20 éve késnek. Hatékony korlátozó intézkedések bevezetésének a valószínűségét csökkenti, hogy a térségben jónéhány kormány nem hajlandó a problémát valódiként felfogni, gyakran a népesség növekedésében a politikai súly növekedését látva. 7 ENSZ becslés, Forrás: Brauch, Hans Günter [1998]: Urbanization and Natural Disasters in the Mediterranean: Population Growth and Climate Change in the 21st Century, http://www.proventionconsortiumorg/files/conference papers/brauchpdf , letöltés: 20031120 11:02 11 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát

illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A régióban már most elég magas a munkanélküliek aránya, Tunéziában például a lakosság 14,5%-ának nincs munkája8. A megjelenő nagyszámú fiatalra az oktatási intézmények sem készültek fel, így ennek a rétegnek a képzése oktatási reformok híján akadályokba ütközhet, ami mind a hazai, mind a nemzetközi munkapiacon alacsony versenyképességhez vezethet, és ezáltal tovább csökkenti az amúgy sem magas munkához jutási esélyeket. Tömegesen jelenhetnek meg tehát a nagyrészt fiatal, az elvárásokhoz viszonyítva képzetlen munkanélküliek a gazdaságban, akiknek szinte esélyük sem lesz a munkavállalásra. A munkanélküliség hatására bekövetkező belföldi migráció már eddig is nagy méreteket öltött, ez pedig tovább fokozódhat.

A városokba költözők jobb esélyeket remélnek a megélhetéshez, megjelenésük azonban további szociális gondokat eredményezhet, például a hajléktalanok, a városi szegények számának emelkedését, környezetszennyezést stb. Külföldre is jelentős számban áramlottak, főleg Törökországból, illetve a Magrebországokból, ez pedig már közvetlenül érintette Európát. Az ezredfordulón az EU-ban több mint 10 millió, a Mediterráneumból érkezett bevándorló élt, ezek nagy része Franciaországban és Németországban. A mediterrán népesség növekedése tovább fokozhatja a migrációs nyomást, Európa pedig nincs felkészülve nagyszámú, nagyrészt alacsonyan képzett munkavállaló fogadására. A remigrációra, azaz a bevándorlók hazatelepülésére pedig kevés az esély és a példa. Voltaképpen ez érthető is, hiszen ha a bevándorlónak nem is sikerült meggazdagodnia, és esetleg a nyugati mércével még szegénynek számít, általában

még mindig jobban él, mint ahonnan jött. Másrészt könnyen lehetséges, hogy a visszavándorlót otthon sem fogadják olyan szívesen, mivel időközben esetleg olyan értékeket tehet magáévá és vihet haza, amire a hazai társadalom nem nyitott9. Az EU és a mediterrán partnerek kapcsolatának többek között a migrációs kérdés szabályozása jelenti majd az egyik fő kihívást, mivel az Uniónak máig nem sikerült közös bevándorlási politikát kialakítania. Az eddig elhangzottakból következik, hogy a túlnépesedés a gazdasági problémák mellett, vagy azokból következően előbb-utóbb biztonsági problémákat is előhoz, melyek főleg a megnövekedett népesség eltartására képtelen gazdaság instabilitásából következnek. Biztonságpolitikai szempontból ezen közvetett veszélyek mellett van egy másik, közvetlenül jelentkező fenyegetés is. 8 2002-es adat. Forrás: Európa szerver, The EU’s relations with Tunisia – Basic Data,

http://europa.euint/comm/external relations/tunisia/intro/indexhtm, letöltés dátuma: 20030611 15:33 12 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1.23 Iszlám fundamentalizmus Említettük a munkapiacon megjelenő nagy számú viszonylag képzetlen fiatalt, akiknek éppen nagy számuk, és alacsony képzettségük miatt kevés esélyük lesz arra, hogy munkát kapjanak. Ezzel kapcsolatban nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a munka-, illetve bármilyen értékelhető perspektíva nélküli fiatal tömegek a radikális mozgalmak, így az iszlám fundamentalizmus, közvetve pedig

a terrorizmus legjobb utánpótlási bázisát képezik. Történelmileg az iszlám fundamentalizmus egyidős magával az iszlámmal, korunkban azonban a technikailag fejlettebb nyugati kultúra megjelenésére adott egyfajta válaszlehetőségnek tekinthető, reform-irányzatnak, mely a reform fő eszközeként nem a nyugati eredmények átvételét, hanem a valláshoz való visszatérést választotta. Kialakulásának és erősödésének fő oka a gazdasági, politikai és társadalmi rendezetlenségben keresendő, egyaránt hozzájárult a nyomor, a korrupció, az elit elnyugatiasodása, valamint a nyugati értékek, termékek korlátlan terjedése is. Az iszlám fundamentalizmus a nyugatot teszi felelőssé a közösségek széthullásáért, a kábítószer-fogyasztásért, a bűnözésért, valamint a hagyományos iszlám értékek háttérbe szorulásáért, elértéktelenedéséért. A mediterrán államokban egyelőre nincs kiforrott koncepció arra, hogy miként

viszonyuljanak a politikai szerepvállalásra aspiráló szélsőséges iszlám mozgalmakhoz. Több országban egyelőre a teljes háttérbe, illegalitásba szorítás figyelhető meg, máshol (pl. Tunézia, Marokkó, Egyiptom) kísérleteket tettek a politikai rendszer ezirányú liberalizációjára, azonban szigorú állami kontrollal (például a döntéshozó testületekben a megszerezhető helyek maximalizálásával). Vannak olyan államok, ahol a hadsereg állandó jelenléte biztosítja az iszlám erők háttérben maradását, ilyen például Algéria, ahol a mai napig szinte polgárháborús helyzet van, illetve Líbia, ahol szintén a hadsereg biztosítja a rendszer fennmaradását. Máshol pedig (pl Libanon, Palesztina) a hazai fundamentalisták harca nem a hazai, hanem az idegen hatalom (Izrael) ellen folyik. Az iszlám fundamentalizmus a konkrét veszélyei közé sorolhatjuk magát a terrorizmust, amely a humanista szempontokon és a biztonságpolitikai

megfontolásokon felül gazdasági és társadalmi szempontból is jelentős károkat okozhat (idegenforgalom csökkenése, személyi-, szabadságjogok korlátozása, arabellenesség a nyugati világban stb.), ezen kívül könnyen átterjedhet az európai kontinensre is. 9 Balogh István [1997]: Az EU mediterrán politikája és Magyarország érintettsége (In: Lukács György, Szafír György, Balogh István [1997]: A Balkán, a közel-kelet és a déli mediterráneum, Budapest ISM) 13 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Egy fundamentalista erő hatalomra kerülésekor

szintén kiszámíthatatlan következményei lehetnek az eddigi vezetők eltávolítása után keletkező hatalmi vákuumnak, és valószínűleg a gazdasági kapcsolatok jelentős hanyatlására is lehetne számítani. Az is elképzelhető, hogy egy ilyen hatalomváltáskor a térség többi állama a hadsereg megerősítésében látná a garanciát arra, hogy ez ne történhessen meg a saját területén, ez pedig fegyverkezéshez vezethet, ami nem csupán elvonja az erőforrásokat a gazdasági fejlődéstől, hanem veszélyeztetheti az egész térség „viszonylagos” békéjét. 1.24 Összegzés Európának a mediterrán térséggel Balogh István szerint10 három fő kapcsolatiránya, oszlopa van. Az első a marokkói irány, mely magába foglalja Marokkót, Mauritániát és a problémás nyugat-szaharai térséget. A második oszlop az Algériát, Mauritániát, Csádot, illetve Tunéziát tömörítő csoport, a harmadik pedig a Mediterráneum keleti részét (főleg

Egyiptom, Líbia, Szudán, Izrael, Palesztina, Jordánia) tartalmazó földrajzi térség. A szakértők vélekedése szerint, ha az egyik oszlop valamilyen probléma folytán „kidől”, meggyengül, az a többi oszlopot is instabillá teszi. Eszerint a Mediterráneumban megjelenő válság nem csak egy országra, hanem akár az egész térségre negatív hatással lehet. Láthatjuk tehát, mennyire sokrétű és gazdasági, társadalmi, valamint biztonsági szempontból mennyire egybefonódó az a problémakör, amellyel a mediterrán térségnek és Európának is szembe kell néznie. Adott egy térség az „öreg kontinens” közvetlen szomszédságában, sebezhető gazdasági és társadalmi berendezkedéssel, alacsony jövedelemmel, növekvő népességgel. Ráadásképpen a térség a helyszíne a világpolitika egyik legkényesebb, egy idő óta már-már megoldhatatlannak tűnő konfliktusának, az arab-izraeli szembenállásnak. Ez utóbbi kérdés pedig gyakran nehezíti

a többi országgal való párbeszédet is11. Tudjuk, hogy a mediterrán országok részesedése az EU kereskedelmében alacsony, 5% körüli, ennélfogva az együttműködés révén remélhető gazdasági előnyök bizonyos szempontból korlátozottak. A kereskedelem egyharmadát az energiahordozók teszik ki, az Unió számára tehát tulajdonképpen ezen az egyetlen területen van gazdasági érdekeltsége a mediterrán országokban. Elmondható tehát, hogy az Uniónak elsősorban nem gazdasági érdekei vannak a Mediterráneummal szemben, megállapíthatjuk, hogy a Partnerség közösségi 10 Balogh István [1997]: Az EU mediterrán politikája és Magyarország érintettsége (In: Lukács György, Szafír György, Balogh István [1997]: A Balkán, a közel-kelet és a déli mediterráneum, Budapest ISM) 11 Lásd a barcelonai folyamat folytatásaként működő konferenciák eseményeit 14 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes

szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. szempontból nagyrészt egyfajta önvédelem, melynek a mediterrán államok gazdasági fejlesztésében való részvétellel a fejlődés hiányában fellépő problémák kivédése a célja. Másrészt a mediterrán népesség növekedése a felvázolt problémákon túl még hasznot is hajthat az EU-nak, hiszen ha sikerül a térség gazdaságainak stabilizálása, (a már említett mértékű népességnövekedéssel) az Unió a világ egyik legnagyobb piacú szabadkereskedelmi térsége révén erősítheti pozícióját a világgazdaságban. Nem is beszélve arról, hogy a mediterrán országok egy százalékpontos GDP

növekedése becslések szerint mintegy 400 millió dollárral emelheti az EU exportját a térségbe12. Ahogy a fentiekből kitűnik, a kizárólag európai integrációs törekvésekre is alapvető hatással vannak a Földközi-tenger déli partján elterülő államok. Ebből a szempontból Európának elsősorban biztonsági kérdésekkel kell tehát számolnia, hiszen az ezekben az államokban felmerülő problémák, már csak a földrajzi közelség miatt, de amiatt is, hogy a dél-európai államok szoros kapcsolatban állnak ezekkel az országokkal, könnyen átterjedhetnek. A biztonsági szempont mellett azonban a gazdasági sem elhanyagolható, hiszen ahogy láttuk, egy gazdaságilag instabil ország szintén nemcsak saját magára, hanem az egész térségre veszélyes lehet mind politikai, mind gazdasági szempontból. Így könnyen belátható, hogy Európa jóléte is szoros kapcsolatban áll a mediterrán térség problémáival, tehát az Uniónak is érdeke, hogy egy

jól fejlett mediterrán térséggel tudjon kereskedni. 12 Szigetvári Tamás [2002]: Euro-Mediterrán Partnerség: Az Európai Unió és a mediterrán országok kapcsolatrendszerének elemzése és értékelése (Ph. D értekezés) Budapest, 78old 15 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1.3 Az integrációs törekvések történeti áttekintése 1.31 A kezdetek Marokkó, Algéria és Tunézia, azaz a volt észak-afrikai francia fennhatóságú területek Európához fűződő kapcsolatait tulajdonképpen már a Római Szerződés is szabályozta. Tunézia és Marokkó

szempontjából ez annyit jelentett, hogy Franciaország korábbi protektorátusai lévén „különleges elbánásban” részesültek, ami annyit tett, hogy Franciaországnak nem kellett azonnal leépítenie a velük szemben életben lévő vámkedvezményeit. Algéria ekkor még Franciaországhoz tartozott, így a Magreb-országok közül egyedüliként rá teljes mértékben kiterjedt a Szerződés hatálya. 1963-ban Marokkó és Tunézia tárgyalásokat kezdett a Közösséggel, melynek eredményeként 1969-ben 5 évre szóló részleges társulási szerződést írtak alá. A szerződés ipari vámmentességet irányzott elő, részben a mezőgazdaságban is, cserébe a közösségi termékek importját bizonyos mértékig liberalizálták, ezen kívül a szerződés már ekkor előirányozta egy szabadkereskedelmi övezetlétrehozását. A 70-es évekre a Közösség már 13 további mediterrán országgal kötött hasonló megállapodást. A bilaterális megállapodások

azonban hamarosan viták forrásaivá váltak. Az egyes mediterrán országok az EK egyes tagállamainak érdekei szerint más és más megítélés alá estek, más elbánásban részesültek. Ezen kívül problémát jelentett a mezőgazdaság terén lévő CAP szabályozás, illetve a más országoknak (gazdaságilag elmaradottak, valamint a Brit Nemzetközösség tagjai Nagy-Britannia készülő csatlakozásával) nyújtott kedvezmények jelentősen csökkentették a megállapodások jelentőségét. Újfajta megközelítésre volt tehát szükség, amit az is indokolt, hogy a közel-keleti országok immár önállóan döntöttek a kőolaj kitermeléséről, amivel természetesen szabályozni tudták a kitermelt mennyiséget és a kőolaj világpiaci árát, lényegesen erősebb tárgyalási pozícióhoz jutva ezzel. 16 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1.32 A globális mediterrán politika 1972-ben született meg a Globális Mediterrán Politika (GMP), amely célul tűzte ki az egyenlőtlenségek megszüntetését. Ezen belül a Közösség indítványozta az ipari áruk szabadkereskedelmének megteremtését az egyes országok fejlettségi fokához mérten, kedvezményes elbánást ígért a mediterrán mezőgazdasági export 80%-ára, valamint pénzügyi segítséget és a vendégmunkás-kérdés rendezését ajánlotta. Importkvótákat állapított meg a kőolajszármazékokra, a gyapotra, a foszfáttartalmú műtrágyákra, valamint a mediterrán országok számára közép- illetve hosszútávú átmeneti időszakot

biztosított. Elismerte annak a lehetőségét, hogy ha valamely szektorban valamilyen probléma illetve hanyatlás jelentkezne, az érintett fél azon a területen defenzív intézkedéseket vezethessen be. A megállapodás végrehajtását a felek által felállított Társulási- illetve Együttműködési Tanács ellenőrizte volna. A megállapodás után pénzügyi konstrukciókat tartalmazó jegyzőkönyvek aláírására került sor, ezek egy része közvetlen pénzügyi segítséget, a másik része az Európai Befektetési Bank kedvezményes kondícióit tartalmazta. A GMP tervezete a mediterrán országok körében azonban nem aratott sikert. Kritizálták a Közösséget, mivel a szabadkereskedelem mellett a kooperáció és az agrárügyek kevesebb figyelmet kaptak. Másrészt úgy vélték, ellentmondás mutatkozik a mediterrán országok Közösségbe irányuló exportjának növelése és az EK tervezett piacvédelmi intézkedései között, főleg a ruházati- illetve

az agrártermékek esetében. A GMP megvalósítása a Közösségen belül is különféle érdekekbe ütközött: Olaszország és Franciaország túlzott konkurenciát látott a mezőgazdaság terén a mediterrán államokban, Nagy-Britannia pedig inkább a Brit Nemzetközösség tagjaira fordított nagyobb figyelmet. A Globális Mediterrán Politika kudarcát végül is a világpolitika eseményei tették teljessé. A Jom Kippur háborút követően az Izraelt támogató országok viszonya az arab államokkal jelentősen megromlott. Az arab olajexportáló országok pedig az olajat használták fő fegyverként a nyugati államokkal szemben. Az olaj világpiaci árának „robbanása” világgazdasági válságot idézett elő, mely károsan hatott a Közösség gazdaságára is. A fennálló válság miatt kevés figyelmet tudtak a GMP-re fordítani, és a válság következtében a támogatásokhoz és az együttműködési programokhoz előirányzott pénzösszegek sem álltak

már rendelkezésre. 17 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1.33 A 70-es és 80-as évek A ’73-as olajválság kapcsán európai kezdeményezésre egy úgynevezett euro-arab párbeszédet hívtak össze 1974-ben, melynek résztvevői az EK tagállamai illetve az Arab Liga országai voltak. Munkacsoportokat állítottak fel többek között az iparosítás, infrastruktúra, kereskedelem, pénzügyi-, műszaki- illetve tudományos együttműködés, kultúra, társadalmi problémák, munkaerő és mezőgazdaság kérdéseiben. A palesztin kérdésben azonban ez a fórum sem

tudott előbbrelépni, így a tárgyalások nem vezettek eredményre. Így végül a Közösség lemondott eredeti terveiről, és ismét külön-külön kötött az egyes államokkal megállapodást. Tunézia 1976-ban került sorra Az átfogó mediterrán politika megalkotására ezután is történtek próbálkozások, melynek fő szorgalmazói a Közösségen belül főként a déli államok voltak. 1983-ban Francois Mitterand francia elnök marokkói látogatása során sürgette a mediterrán országok párbeszédét, mindhiába. Szintén nem aratott osztatlan sikert három évvel később Craxi olasz miniszterelnök hasonló tartalmú kezdeményezése sem. Ugyanígy járt a közös jugoszlávalgériai felhívás is A mediterrán államok közül 1981-ben Görögország, 1986-ban Spanyolország és Portugália is a Közösség tagjaivá váltak, ami egyértelműen hátrányosan érintette a többieket, mivel termékeiket a görög, spanyol és portugál árucikkek kiszorították.

Később kaptak ugyan kompenzációt, de a kedvezmény csak az 1980 és 1984 közötti átlagos exportnak megfelelő mennyiségre volt érvényes. Így nem volt lehetséges sem az exportbővítés, sem a termékskála kiszélesítése. A 80-as évek végén és a 90-es évek elején ismételt kísérletek történtek a mediterrán politika megújítása érdekében. Ennek keretében alakították meg a Nyugat-Mediterrán Kooperációs Hálózatot, melynek az egyik oldalról Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, majd egy évvel később Málta, másik oldalról pedig Algéria, Líbia, Marokkó, Mauritánia illetve Tunézia voltak a tagjai. Az 5+5-ök együttműködésének fő koncepciója az volt, hogy a képviselők évente összeülnek és gazdasági, politikai, kulturális, ökológiai kérdésekben folytatnak párbeszédet, így próbálva mélyíteni az adott területen való együttműködést. A fő kérdés tehát a kooperáció elősegítése volt, a

mélyebb párbeszédre irányuló kísérlet azonban nem járt sikerrel. A felek között jelentős nézetkülönbségek alakultak ki, az északi ötök a déliek egymás közötti együttműködését hiányolták, a déliek pedig az európai felek szemére vetették, hogy túlzott figyelmet fordítanak a volt szocialista kelet-európai országokra. 18 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A tárgyalások megakadásában szintén jelentős szerepet játszottak az azóta sem teljesen tisztázott Lockerbie-ügy líbiai vonatkozásai. Az 5+5 kezdeményezés tehát nem volt

sikeres, ahogy az Arab Magreb Unió által létrehozott Védelmi Tanács sem, mivel még a kérdések érdemi felvetéséig sem jutott el. Ugyancsak terv szintjén létezett a Mediterrán Biztonsági és Együttműködési Értekezlet, mely az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlethez (EBEÉ) hasonló feladatokat látott volna el. A tervezet olasz-spanyol kezdeményezésre került napirendre az 1990 szeptemberi külügyminiszteri találkozón Palma de Mallorcán. Szándékaik szerint két- illetve többoldalú keretek között folyt volna a párbeszéd. Az Értekezlet alapja az ún Mediterrán Akta lett volna, mely tartalmazta volna az ENSZ Alapokmányának, a Helsinki Zárónyilatkozatnak valamint az EBEÉ-nek princípiumait illetve a regionális sajátosságokat. Közben azonban kitört az Öböl-háború, ez pedig eleve kudarca ítélt mindenfajta általános párbeszédre irányuló próbálkozást. Ezen kívül az Egyesült Államok nemtetszését is kiváltotta a

tervezett együttműködés, mivel az értekezlet egyik fő vitatémája a Földközi-tengeren állomásozó VI. amerikai flotta jelenléte lett volna. A hab a tortán a Közösség északi szárnyának érdektelensége volt, mellyel az egész kezdeményezést végigkísérte. A tervezet azonban kudarca ellenére is használhatónak bizonyult a későbbi együttműködési kezdeményezésekben: megállapította a tennivalókat valamint az együttműködés kereteit, és ezzel jelentős mértékben hozzájárult a barcelonai folyamat struktúrájához. 1.34 A megújult mediterrán politika és követői Barcelonáig 1992-ben kiterjesztették az eddigi együttműködés kereteit. Új területeket vontak be az együttműködésbe, és új programokat indítottak. A legfontosabb területek a regionális együttműködés, a beruházás-ösztönzés, a kultúrák közti párbeszéd, demográfiai problémák, valamint a környezetvédelem voltak. A fontosabb új programok: • Med-Invest:

a magánberuházások ösztönzésére • Med-Urbs: a városfejlesztések céljaira • Med-Campus: a térség felsőoktatásán belüli együttműködésre • Med-Avicenna: a kutatóintézetek támogatására • Med-Media: a sajtó, az egyes rádiós és televíziós együttműködések javítására jöttek létre. 19 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A programokra és az együttműködés többi területére a pénzügyi jegyzőkönyvek és a horizontális pénzügyi együttműködés eszközei biztosítottak mintegy 4,4 milliárd ECU-t. 1994-ben

Alexandriában egy külügyminiszteri találkozó keretében, melyen Algéria, Egyiptom, Görögország, Olaszország, Marokkó, Portugália, Spanyolország, Tunézia és Törökország képviseltette magát, három munkacsoportot hoztak létre, melyek a társadalmigazdasági kapcsolatokkal, a kultúrák közti párbeszéd erősítésének lehetőségével, illetve a politikai párbeszéddel foglalkoztak. A Mediterrán Párbeszéd és Együttműködés Fóruma fő célja az volt, hogy a mediterrán államok és az európaiak között gyakorlati és rugalmas kapcsolatot kezdeményezzenek, melynek révén könnyebbé válhatna a közös kül- és biztonságpolitikában való együttműködés. A munkacsoportok olyan érzékeny kérdések megtárgyalásának fórumává váltak, amelyeket multilaterális szinten általában lehetetlen volt sikeresen felvetni (így pl. a terrorizmus, a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos problémák stb.), másrészt nem vált jelentős

kezdeményezéssé, amit az is jelez, hogy az EU nem képviseltette magát a fórumon. Az Európai Tanács júniusi ülésén spanyol-olasz javaslatra elrendelték az Unió globális mediterrán politikájának kidolgozását. Ekkor kértek javaslatokat is a kezdeményezésekre vonatkozóan. Szintén ebben az évben az EBEÉ/EBESZ keretein belül az EU meghatározta a mediterrán térséggel való együttműködés szabadkereskedelmi övezet, legfontosabb tudományos-, területeit. társadalmi-, Ezek: politikai kulturális- és párbeszéd, pénzügyi együttműködés, az emberi jogok védelme, valamint a demokrácia terjesztése, erősítése. Később olasz, spanyol és francia közös javaslatra kísérletet tettek egy nem hivatalos biztonságpolitikai európai-mediterrán összekötő csoport létrehozására, azonban miután az arab-izraeli békefolyamat egyik multilaterális tárgyalócsoportja, az ACRS (Arms Control and Regional Security working group –

Fegyverzetkorlátozási és regionális biztonsági csoport) átvette az EBESZ tevékenységi körébe tartozó feladatok egy részét, a felállítandó szervezet számára nem maradt túl sok mozgástér, így tevékenysége elsősorban szakértői tapasztalatok és információ átadására szorítkozott. Az Unió Tanácsának decemberi esseni találkozója a mediterrán térséget már prioritást élvező térségként kezelte, és 1995 novemberére Euro-Mediterrán Miniszteri Konferenciát hívott össze Barcelonába. Az ott képviselt uniós álláspontot, illetve a mediterrán politika részletes tervét az 1995. júniusi cannes-i csúcstalálkozó záródokumentumában fogalmazták meg 20 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai

szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1.4 A barcelonai folyamat 1.41 Barcelona 1995. november 27-28-án lezajlott a barcelonai konferencia, melyen az EU tagállamai mellett 11 mediterrán ország13, valamint a Palesztin Önkormányzat vett részt. A konferencia zárónyilatkozataként kiadott dokumentum a kapcsolatokat három fő irányvonal mentén kívánta rendezni. 1.411 Politikai és biztonsági együttműködés Az együttműködés célja az emberi jogok tiszteletén és a demokrácián alapuló euro-mediterrán térség létrehozása, mely garantálja a békét és stabilitást. A dokumentum nagy hangsúlyt fektet az alapvető szabadságjogok (szólás-, tudati-, vallás- stb.) biztosítására, a bármilyen alapon történő diszkrimináció megszüntetésére, a pluralizmusra, a nemzetközi jog tiszteletben tartására stb. Kiemeli a felek

készségét az együttműködésre a terrorizmus, valamint a szervezett bűnözés, és a drogprobléma megelőzésében és leküzdésében, valamint a térségben lévő fegyverzet csökkentésében, illetve a tömegpusztító-, nukleáris-, vegyi- és biológiai fegyverek korlátozásában oly módon, hogy az érvényben lévő nemzetközi egyezményekhez csatlakoznak. Ezen kívül lehetőséget nyit a dokumentum minden olyan tevékenység, intézkedés előtt, mely a béke és stabilitás térségének megvalósítását elősegíti, beleértve hosszútávon egy EuroMediterrán Paktum megkötését. 1.412 Gazdasági és pénzügyi együttműködés 21 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások

nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az együttműködés célul tűzte ki a jólét térségének kialakítását. Ennek érdekében a következő hosszútávú célok elérése szükséges: • A fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés ütemének felgyorsítása • A lakosság életkörülményeinek javítása, a foglalkoztatottság növelése, és a térségben lévő fejlettségbeli különbségek csökkentése. • A regionális együttműködés és integrációs törekvések ösztönzése A célok eléréséhez előirányzott tevékenységek: a) Szabadkereskedelmi övezet fokozatos létrehozása Az övezet az euro-mediterrán megállapodások és különböző szabadkereskedelmi megállapodások alapján jön létre. Az övezet létrehozásának végső időpontját 2010-re határozták meg, de természetesen adódhatnak különbségek, így például Tunézia esetében a

szabadkereskedelem valószínűleg már 2008-ra megvalósul. Az ipari termékek vámjait, illetve vámjellegű korlátait fokozatosan, a későbbi tárgyalások során kialakított időterv alapján bontják le, a mezőgazdaság terén szintén a fokozatosság a jellemző, mely a viszonosság elvén alapul. Hasonló a helyzet a szolgáltatásoknál is A szabadkereskedelmi övezet létrehozását megkönnyítendő, a felek különféle intézkedéseket hagytak jóvá. Ilyenek: • Eredetigazolások kérdésének rendezése, szellemi- és ipari tulajdon védelme, verseny • A piacgazdaság elvein nyugvó olyan politikák kialakítása, melyek figyelembe veszik a szükségleteket és az egyes gazdaságok fejlettségi szintjét • A gazdasági és szociális struktúra modernizációja, mely ösztönzi a magánszektort, fejleszti a sikerágazatokat, létrehozza és fejleszti a piacgazdaság intézményi kereteit, és mérsékli a változásból adódó szociális hátrányokat. 13

Marokkó, Algéria, Tunézia, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Szíria, Törökország, Ciprus és Málta 22 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. b) Gazdasági együttműködés és közös akció A dokumentum számos területet felsorol, így pl.: - befektetésbarát környezet megteremtése - vállalatközi együttműködés - a környezetszennyezés és az elsivatagosodás leküzdése - a nők szerepének, és részvételének növelése - halászat - a vízkészletek hosszútávú menedzselése - infrastruktúra fejlesztése - stb. c) Pénzügyi

együttműködés A felek egyetértettek abban, hogy az Euro-Mediterrán Partnerség sikere és egy szabadkereskedelmi övezet létrehozása a pénzügyi eszközök lényeges növelését követeli meg. Ezért: • Az Unió cannes-i tanácskozásán mintegy 4,685 millió ECU-s keretet hozott létre, melyet kiegészítettek az Európai Befektetési Bank (EBB) által biztosított hitellehetőségek és az egyes tagországok pénzügyi hozzájárulásai is. • Döntöttek a pénzügyi együttműködés hatékonyságának javításáról is. • Megegyeztek a gazdaságpolitikákat érintő folyamatos párbeszédben. 1.413 Szociális és kulturális együttműködés A felek megegyeztek abban, hogy a folytonos párbeszéd a kultúra és a tudomány minden szintjén lényeges szerepet játszik abban, hogy a térség lakóit közelebb hozza egymáshoz és segítse a társadalmi párbeszédet. Ezért: • Elismerték, hogy a párbeszéd illetve egymás kultúrájának, vallásának

kölcsönös tisztelete közelebb hozza egymáshoz az embereket. 23 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • Lényeges hangsúlyt fektetnek az emberi erőforrások fejlesztésére, legyen szó az oktatás, illetve a kultúra bármely területéről • Nyomatékosították az egészségügyi szektornak a fenntartható fejlődésben játszott lényeges szerepét. • Egyetértettek abban, hogy a társadalmi fejlődésnek a gazdasági fejlődéssel egyidőben kell végbemennie. Kiemelt szerepet szántak a civil társadalom megteremtésének • Olyan törvényi

eszközök bevezetésében egyeztek meg, melyek erősítik az együttműködést. • Kifejezték szándékukat a fiatalok közötti kapcsolatok erősítésének ösztönzésére, valamint a demokratikus intézmények támogatására. • Elismerték a migráció kérdésének fontosságát, és vállalták, hogy képzési programokkal, munkahelyteremtésre irányuló erőfeszítésekkel megpróbálják csökkenteni a migrációs nyomást. • Szorosabb együttműködést kívántak folytatni az illegális bevándorlók kérdésében. • Megismételték szándékukat a megerősített együttműködésre a terrorizmus, a drogkereskedelem, a nemzetközi bűnözés illetve a korrupció területén, valamint a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni intézkedésekre. 1.414 Az együttműködés további lényeges elemei A barcelonai konferencián a megállapodások szellemében munkaprogramokat fogadtak el. Ezen belül megállapodtak, hogy a külügyminiszterek

meghatározott időközönként találkoznak, hogy a nyilatkozat megvalósításáról tárgyaljanak, illetve olyan intézkedéseket határozzanak meg, melyek a Partnerség programjába illenek. A külügyminiszterek találkozóját az EU trojka és az egyes mediterrán országok képviselőinek tárgyalásai készítik elő. Ugyancsak szorosabb együttműködést határoztak meg a Partnerséggel kapcsolatban egyéb szakminiszterek, szakértők, parlamentek, regionális- illetve helyi önkormányzatok részvételével. Az együttműködési programok során a gazdaság területén kiemelten kezelik az alábbiakat: ♦ Szabadkereskedelmi övezet ♦ Befektetések 24 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók

változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ♦ Ipar ♦ Mezőgazdaság ♦ Közlekedés ♦ Energia ♦ Telekommunikáció és információs technológiák ♦ Regionális tervezés ♦ Turizmus ♦ Környezetvédelem ♦ Tudomány és technológia ♦ Vízgazdálkodás ♦ Halászat A mediterrán országok egy részével még 1995-ben sikerült az Uniónak lezárni a tárgyalásokat. Tunéziával 1995 júliusában írták alá a megállapodást, mely a mediterrán országok közül elsőként, 1998 márciusában életbe is lépett. A megállapodások alapjában véve ugyanazokat az elemeket tartalmazzák, de természetesen kisebb eltérések léteznek közöttük. Az Európai Unió intézményei közül a Bizottság Külső Kapcsolatok Főbiztossága (External Relations Directorate General) felelős a mediterrán politika menedzseléséért. Fő feladatai: • kapcsolattartás a barcelonai

folyamatban résztvevő országokkal • az Euro-Mediterrán Partnerség program végrehajtása • az euro-mediterrán szabadkereskedelmi övezet létrehozása • a Közösség képviselete, illetve az uniós támogatás irányítása a közel-keleti békefolyamat (Middle-East Peace Process - MEPP) során • a Közösség közreműködésének előkészítése a közös kül- és biztonságpolitikát érintő ügyekben (MEPP, Nyugat-Szahara, Algéria, Líbia stb.) • segítségnyújtás a térségben működő bizottsági delegációk számára • a MEDA program végrehajtása, ellenőrzése Az Unió Tanácsa globális döntéshozóként felügyeli a történéseket, politikai ösztönzést biztosít, a Parlament tevékenysége pedig leginkább a dialógus elősegítésére, a közös értékek terjesztésére szorítkozik. A Tanács és a Parlament közösen határoz a MEDA és egyéb regionális programok közös költségvetésből történő támogatásáról. 25

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1.42 Barcelona „utóélete” 1997. április 15-16-án, Máltán rendezték meg a 2 Euro-Mediterrán Konferenciát A konferencia fő célja az volt, hogy felsorakoztassa az eddigi intézkedéseket a barcelonai folyamat által vázolt területeken, másrészt pedig irányt mutasson az elkövetkező időszakra. A találkozó azonban leginkább a közel-keleti helyzettel, illetve az izraeli-palesztin találkozóval foglalkozott, a Partnerség kérdésében kevés előrelépés történt. Javaslatokat fogalmaztak meg a kulturális

együttműködés, illetve a fiatalok közti együttműködés témakörében. 1998. június 3-4-én, Palermo-ban „ad hoc” jellegű informális találkozót tartottak, melynek fő célja az eddig elért eredmények összegzése és a következő konferencia előkészítése volt. Az egyik fő téma itt is a Közel-Kelet volt, ezen kívül megbeszéléseket folytattak az együttműködés gazdasági és kulturális területein is. 1999. április 15-16-án, Stuttgartban tartották a 3 Euro-Mediterrán külügyminiszteri találkozót, melynek során a régión belüli együttműködés lehetőségei kaptak nagy szerepet, külön tekintettel a dél-dél irányú szabadkereskedelem megvalósítására. Megbeszéléseket folytattak a pénzügyi és gazdasági együttműködésről, valamint szintén nagyobb figyelmet fordítottak a regionális együttműködés egyes programjaira (pl. EUMEDIS) 2000. november 15-16-a, Marseille volt a 4 Euro-Mediterrán Konferencia időpontja és

helyszíne. A találkozó egyik fő irányvonala, immár menetrendszerűen, a közel-keleti helyzet megvitatása volt. A kérdésben a felek nem jutottak közös nevezőre, így nem született közös állásfoglalás. Egyetértés alakult ki a politikai és biztonsági együttműködés kapcsán, miszerint az együttműködés lényeges újdonságot nem hozott ugyan, de bővítette a párbeszéd lehetőségeit a terrorizmus, a migráció és az embercsempészet témaköreiben. A gazdasági együttműködéssel kapcsolatban a résztvevők felvetették a MEDA szabályozásának javítását, a pénzügyi segítség folyamatának felgyorsítása érdekében. Szóba került az agrárliberalizáció, valamint a szabadkereskedelemmel összefüggő eredetigazolások kérdése. 2001. november 5-6-án Brüsszelben találkoztak a Partnerség külügyminiszterei, a fő témák ezúttal a szeptember 11-i terrortámadás, illetve ennek gazdasági vonzatai, valamint a közelkeleti békefolyamat

voltak. 26 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2002. április 22-23-án tartották a barcelonai folyamat 5 hivatalos konferenciáját Valenciában. Ismét a közel-keleti békefolyamat volt napirenden, emellett a miniszterek akciótervet fogadtak el, mely biztosította a politikai párbeszéd folytonosságát. Az akcióterv utalt többek között a déli partnerek közti együttműködésre, illetve a térségbe történő befektetések fokozására, valamint felmerült egy euro-mediterrán bank megalapításának az ötlete is. Ezen kívül erősíteni kívánta az

együttműködést bel- és igazságügyi területen, illetve a kultúrák közötti párbeszéd elmélyítésében. 2003. május 26-27-én Krétán egy úgynevezett Középtávú Találkozót rendeztek a Partnerség résztvevői számára. Egyrészt a Partnerség eddigi eredményeit, másrészt annak jövőjét vitatták meg az Unió kibővítésének tükrében, melynek hatására a Partnerség tagjainak száma 27-ről 35-re emelkedik. A találkozó a Valenciában elfogadott akcióterv eddigi eredményeivel is foglalkozott. 2003. december 2-3-án Nápoly adja a következő hivatalos konferencia (Barcelona VI) helyszínét. 27 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való

megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1.5 A Partnerség pénzügyi keretei A Partnerség céljainak megvalósításához a pénzügyi eszközök általában három nagyobb forrásból származnak. Az egyik a külön erre a célra létrehozott MEDA program, mely tulajdonképpen az Unió költségvetéséből nyújtott fejlesztési segély. Ezt a forrást egészítik ki az Európai Befektetési Bank által nyújtott kölcsönök, projekttámogatások, a harmadik forrás pedig az egyes országok által, kétoldalú megállapodás keretében nyújtott pénzügyi segítség. 1.51 A MEDA program A MEDA program 1995-ben indult, fő célja a mediterrán partnereknek a reformok meghozatalát megkönnyítő pénzügyi és technikai segítségnyújtás volt. Alapja az Európai Tanács 1996-os határozata (EC/1488/96) volt, főbb területei közvetlenül a Barcelonai Nyilatkozatban leszögezett célokat foglalták magukban. 2000-ben újabb

határozat született (2698/2000), mely bevezette a MEDA II-t. A program így időben két részre oszlik, az 19951999-ig terjedő elsőre és a 2000-2006-ig szóló másodikra A programért az Unió külső kapcsolatokat menedzselő DG-je felelős. 1995-ben Cannes-ban mintegy 4,422 millió eurós összeget irányoztak elő a mediterrán régió támogatására az 1995 és 1999 közötti időszakra. A MEDA I program során a keretösszeg végül 3,435 millió euró lett, melyből mintegy 890 milliót használtak fel. A pénzek elosztására bilaterális szinten nemzeti fejlesztési programokat (National Indicative Programmes), multilaterális szinten pedig regionális fejlesztési programokat (Regional Indicative Programmes) dolgoztak ki. A MEDA I keretében ilyen módon a pénzek 86%-át a nemzeti programokra költötték. Ennek 17,5%-a a strukturális igazodás, 34,9%-a a magánszektor támogatásának, a megfelelő gazdasági környezet kialakításának, 47,7%-a pedig más

fejlesztési projektek céljainak irányuló támogatás volt. 28 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A pénzösszeg másik részét, mintegy 14%-ot a regionális programok tették ki, ezen belül az úgynevezett technikai segítség ennek az összegnek 14,3%-a volt. A támogatásnál az egyik fő szempont a támogatandó ország reformok bevezetésére való hajlandósága. Azok a partnerek, amelyek elkötelezettek a reformok bevezetésében, nagyobb részesedéshez juthatnak a támogatásokból is. A MEDA II már igazodik az Unió költségvetési időszakához, időtartama

így hét év. A 2000 és 2006 közötti időszakra 5,350 millió eurót irányoztak elő, ami tulajdonképpen nagyságrendileg nem jelent semmiféle változást. 1.52 Az Európai Befektetési Bank Szintén fontos pénzügyi forrást jelent a mediterrán országok számára az EBB. Pénzügyi támogatásainak legfőbb formái a hosszútávú hitelek, nagy volumenű projektek közvetlen támogatása, a közép- és kisvállalkozások segítése helyi intézményeken keresztül nyújtott hitelekkel, kockázati tőke képzése stb. Az EBB támogatásait általában három fő területre összpontosítja. Ezek: (a) Privatizáció segítése (b) A helyi cégek felkészítése az erősödő versenyre (c) A pénzügyi rendszerek fejlesztése, többek között a közép- és kisvállalatok finanszírozásának javítására Az EBB hitelei 1995-től 1999-ig mintegy 4,808 millió eurós támogatást jelentettek, míg a következő időszakra kb. 6,400 milliós hitelkeretet biztosított a

szervezet a mediterrán országok részére, majd ezt saját forrásból a bank még ki is egészítette mintegy 1,000 millió euróval. Az EBB amúgy is nagy tapasztalattal rendelkezik a mediterrán térségben: 1974 és 2001 között 12,6 milliárd eurónak megfelelő összeggel segítette a mediterrán államokat. 29 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2. Tunézia • Államforma: köztársaság • Terület: 163,610 km² • Elhelyezkedés: Észak-Afrika, két szárazföldi szomszédja: nyugaton Algéria, délkeleten Líbia • Főváros: Tunisz • Pénznem:

tunéziai dínár (TND) • Népesség: 9,924,000 (2003, becslés) • A népesség szerkezete kor szerint: • 0-14 év: 27% • 15-64 év: 66,6% • 65 év vagy idősebb: 6,4% • Népességnövekedés: 1,09% (2003, becslés) • Migrációs ráta: 0,06% • Születéskor várható élettartam: 74,4 év • Vallás: 98% iszlám, kb. 1% keresztény, kb 1% zsidó és egyéb • Nyelv: arab (hivatalos), francia (üzlet) • Törvénykezés: a francia polgárjogon és az iszlám jogon alapul • Végrehajtó hatalom: 5 évente választják az elnököt, ő jelöli ki a miniszterelnököt, aki kormányt alakít • Törvényhozó testület: 182 tagú a törvényhozás, szintén 5 éves periódusra választják • Politikai pártok és képviselők a törvényhozásban: RCD (Rassemblement Constitutionnel Démocratique) 148, MDS (Mouvement des Démocrates Socialistes) 13, UDU (Union 30 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus

könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Démocratique Unioniste) 7, PUP (Parti de l’Unité Populaire) 7, Al-Tajdid 5, PSL (Parti Social Libéral) 2 • [betiltott: MTI (Mouvement de la Tendance Islamique), később el-Nahda (Újjászületés) (iszlám fundamentalista mozgalom)] 2.1 Tunézia történelme - áttekintés 2.11 A kezdetektől a 18 századig A mai Tunézia területén körülbelül 200,000 éves a legrégebbi, huzamosabb emberi jelenlétre utaló nyom, a térség „igazi” történelme azonban az i. e 9 században kezdődik A források szerint i. e 814-re tehető az ókor egyik jelentős városának, Karthágónak a megalapítása,

mely a föníciaiak nevéhez fűződik. Az i. e 5 századra a város kereskedelmi birodalommá nőtte ki magát a mediterrán térségben, a század végére kétszázezren lakták, kikötője akár 220 hajó befogadására is alkalmas volt, és mintegy 200 város állt fennhatósága alatt, fenyegetve mindezzel a görögök, később a rómaiak hatalmát. A törvényszerű konfrontáció a három pun háborúban csúcsosodott ki, amelyben a karthágóiak i. e 146-ban végső vereséget szenvedtek Karthágó „Africa” néven római provincia lett - melynek területe nagyjából megegyezik a mai Tunézia területével – igaz, közöttük hamarosan a leggazdagabbak közé számított. A Birodalom gazdaságába olivaolajjal, gabonával, szőlővel, borral, valamint textiliparával kapcsolódott be. Az i. sz 5 században megroppant a 395-ben kettéosztott Római Birodalom A római seregek a térségbe betörő germán törzseket már nem tudták feltartóztatni, így Róma uralma a

provinciákban is megszűnt. Isz 439-ben Geiserich vandál király csapatai élén elfoglalta Karthágót, és a Vandál Birodalom majdnem száz éven keresztül uralma alatt tartotta a területet. 530-ban berber törzsek vereséget mértek Hilderic király seregeire, néhány évvel később pedig a bizánci császár, Justinianus csapatai hódították meg a területet és űzték ki a vandálok maradékát. Bizánc uralmának arab hódítók vetettek véget, 670-ben új székhelyet alapítottak Kairuan néven, uralmuk megszilárdítása azonban nem volt zökkenőmentes. Berber lázadók foglalták el az új fővárost, amelyet az arabok nyolc év múltán visszavettek, 698-ban pedig a berber 31 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai

szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ellenállást végleg sikerült elfojtani. A nyugalom nem volt teljes, a következő évszázadok során a Karadzsi nevű berber muszlim szekta többször robbantott ki lázadást, amelyet azonban hamar le is vertek. Ezután a terület az Omajjád Emírség egy provinciájává vált 800 után az Aglabida-dinasztia több mint egy évszázados uralma viszonylagos nyugalmat hozott, nagy gondot fordítottak az oktatásra, az arab nyelv, illetve az iszlám meggyőződés terjesztésére. A század második felében azonban már egyre nagyobb méreteket öltött az uralkodóház pazarlása, 878-ban pedig az új város, Rakkada építése újabb jelentős adóterhet jelentett a népességnek. Ennek megfelelően 909-ben lázadás tört ki, melynek során az Abu Abdallah vezette berber felkelők véget vetettek az Aglabidák

hatalmának. Az új uralkodó dinasztia, a Fatimidák 912-ben megalapította Mahdiát, amely egészen a 16. századig fontos politikai, kereskedelmi központ, kikötő volt, később a Ziridák innen portyázták végig a mediterrán térség keresztény kikötőit. A 934-től elkövetkező negyven év során újabb Karadzsi-felkelésekre került sor, melynek hatására a Fatimidák Egyiptomba tették át székhelyüket, a hatalmat pedig a Zirida-dinasztiának adták át. 1048 körül megromlott a Ziridák és a Fatimidák közötti jó viszony. A Fatimidák arab nomádokat kényszerítettek eddigi lakóhelyük elhagyására, és nyugatra űzték őket, ahol a Ziridákkal való összeütközés elkerülhetetlen volt. A Fatimidák jól számítottak, 1052-ben a nomádok megverték a fő zirida erőket, majd Kairuan-t is bevették. Az arab nomádoknak a térségre gyakorolt hatása jelentősen befolyásolta a terület gazdasági szerepét: elterjedt a nomád állattartó életmód, a

mezőgazdasági termelés visszaszorult, és a külkereskedelem is jelentős mértékben csökkent. Ezzel együtt nagy mértékű arabizálódás vette kezdetét Tunézia az 1059-ben létrejött Almoravida Birodalom része lett, melynek azonban hamarosan idegen fenyegetéssel is szembe kellett néznie. 1087-ben a keresztény városok elleni portyázásokra válaszul genovai és pisai sereg foglalta el Mahdiát, tőlük csak nagy összegű „váltságdíj” ellenében szabadulhattak meg az arabok. 1148-ban normannok dúlták fel ugyanazt a várost. 1159-ben az Almohádok vették vissza Mahdiát, de később Tuniszt tették meg fővárosuknak. Közben újabb felkelések törtek ki, melynek az új dinasztia, a Hafszidák vetettek véget. A Hafszidák egyesítették a térséget, uralmukat sikeresen megerősítették, és a terület lassan fejlődni kezdett. 1270-ben IX. Lajos francia király Egyiptomba akart kereszteshadjáratot vezetni, azonban félt, hogy a Hafszidák nyugatról

elvágják az utánpótlási vonalakat, illetve hátbatámadják, ezért egyenesen ellenük intézett támadást. A hadjárat azonban kudarcba fulladt, az arab seregek sikeresen elszigetelték a kereszteseket, akiknek sorait még járványok is tizedelték. A bátyja 32 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. segítségére érkező Anjou Károlyt már csak a megtizedelt, legyöngült sereg és IX. Lajos halálhíre fogadta. Károly a vérhasban meghalt uralkodó helyett békét kötött és saját illetve bátyja seregének maradékával hazahajózott. Ezután újabb zavaros,

örökösödési harcokkal, törzsi felkelésekkel, éhínséggel, járványokkal, valamint külső támadásokkal terhes évszázad következett. A 14 században a marokkói uralkodók úgy vélték, hogy a Hafszidák egymás közti rivalizálása annyira meggyengítette az országot, hogy az nem tudna ellenállni a keresztény hatalmaknak. Ezért kétszer is bevonultak az országba, majd a „rendteremtés” után elhagyták azt, 1358-tól azonban a Hafszidák virágkora köszöntött a mai Tunézia területére, mely több mint másfél évszázadig tartott. A Török Birodalom térnyerése azonban ezt a területet sem hagyta érintetlenül: 1534-ben az algériai terület uralkodója, elismerte a Török Birodalom fennhatóságát. A Hafszidák tartottak az új befolyástól, és támadást indítottak Algír ellen. A hadjárat azonban a visszájára sült el: a támadók visszaverése után az algériaiak elfoglalták Tuniszt. A spanyol-török tengeri háború folyamán 1535-ben

V. Károly spanyol király elfoglalta Tuniszt és La Goulette kikötőt, és visszaadta a Hafszidáknak, majd protektorátust hozott létre a területen. Tunisz ezután többször gazdát cserélt, míg 1574-ben a törökök kiűzték a spanyolokat, véget vetve V. Károly protektorátusának, valamint a Hafszidák uralmának és az akkori Tunézia hűbéres területté vált. A Birodalom központja azonban túl messze volt, így gyakorlatilag egy független állam alakult ki. 1591-ben a dejek függetlenítették magukat a szultántól, és a városokban rendezkedtek be. A bejekre a vidék ellenőrzését bízták. 1631-ben Murad Corso bej vette át a hatalmat melyet később a szultán is elismert. 1686-ban, majd 1694-ben Algériából érkező támadásokkal kellett szembenézniük a Muradidoknak, majd 1702-ben meggyilkolták a dinasztia utolsó sarját, III. Murad-ot Három évvel később egy Huszai ibn Ali nevű tiszt saját uralkodói dinasztiát alapított, mely egészen 1957-ig

hatalmon is maradt. 1708-ban a török szultán a pasa címet ajándékozta Huszai-nak, aki az 1729-ben kitört lázadások során életét vesztette. Az ezt követő polgárháború 1756-ig tartott. 2.12 A 18századtól a függetlenségig 33 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1782-ben Hamuda bej került hatalomra, akinek az uralkodása alatt az ország erős gazdasági fellendülést produkált. A fejlődést főleg a napóleoni háborúk indukálták, megnőtt a kereslet a tunéziai árucikkek, főleg a búza iránt. 1837-től, Ahmed bej uralkodásának kezdetétől

számítható az ország közeledése az európai hatalmakhoz. A bej európai mintára szervezte át a hadsereget, ehhez európai tanácsadókat is hívott. A hadsereg fejlesztése természetesen jelentős költségekkel járt A gazdaságban az ország önellátóvá válására törekedett, fémöntödék, textilgyárak, és egyéb kisebb gyáregységek kezdtek működni. 1841-ben a nyugati hatalmak nyomására eltörölte a rabszolgakereskedelmet. Az Ahmed után uralomra kerülő Muhammad bej egyfajta „visszarendeződést” szeretett volna végrehajtani. Igyekezett csökkenteni a külföldi befolyást, illetve a jelentős kiadásokkal járó intézkedések hatásait. Ebben az időben történt egy olyan esemény, mely jelentős hatást gyakorolt Tunézia és az európai hatalmak viszonyára. Batto Sfez, zsidó telepes, egy balesetben egy kisgyerek halálát okozta. Az ezt követő heves vitában Sfez becsmérlő megjegyzéseket tett az iszlámra. Letartóztatták, majd mivel

bűnösnek találták istenkáromlásban, 1857-ben kivégezték. Az európai hatalmak, főleg az angolok és a franciák tiltakoztak és kényszerítették a bejt egy biztonsági szerződés (Ahd al-Aman) elfogadására, melyben az kötelezettséget vállal az országban a civil- és vallási szabadság megteremtésére, a kormányzati monopóliumok eltörlésére, és a külföldi állampolgárok nagyobb védelmére. Ezenkívül erőteljesen ösztönözték az uralkodót olyan intézkedések meghozatalára, mely kedvező környezetet biztosíthatna a külföldi tőke számára. Szintén európai nyomásra született meg 1861-ben az ország alkotmánya immár Muhammad al-Szadik bej uralkodása alatt. Ekkor azonban már világossá vált az ország pénzügyi hanyatlása, melynek fő okai a rosszul sikerült fejlesztési tervek, a bürokrácia korrupciója, valamint a királyi apparátus pazarlása voltak. 1863-ban a bej kénytelen volt elfogadni a franciák rendkívül előnytelen

feltételekkel nyújtott kölcsönajánlatát. A kamatok fizetésére növelte az adókat, ennek következménye volt az 1864es lázadás, melyet a hadsereg rövid időn belül levert 1866-tól kezdve Tunézia nem tudta többé teljesíteni nemzetközi pénzügyi kötelezettségeit. Három évvel később nemzetközi pénzügyi bizottság alakult az ország fő hitelezőinek (Franciaország, Olaszország és Anglia) részvételével, melynek fő célja a tunéziai adósság kezelése, behajtása volt. A tunéziai pénzügyek egy része ezentúl a bizottság hatáskörébe tartozott. 34 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját

célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Tunézia következő uralkodója reformintézkedéseket foganatosított, mindhiába. Az 1878-as Berlini Kongresszus lényegében elismerte a francia hatalmat Tunéziában, 1880-ban pedig francia csapatok szállták meg az országot, hogy leverjék az ország egész területén éledező lázongásokat. 1881-ben született meg a Bardo-i Szerződés, mely az ország státuszát francia protektorátussá alakította. A Szerződés jelentősen csökkentette a bej hatalmát, a tunéziai külügyeket francia megbízott vette át, a hadsereget pedig francia parancsnokság alá helyezték. 1883-ban a La Marsa Egyezmény, pontosítva és megerősítve a Bardo-i Szerződést, az adminisztrációban, az igazságügyben, illetve a pénzügyekben is átadta a franciáknak a hatalmat. A század végén megalakult az ún. Kaldunija Társaság mely az oktatásra, a műveltség terjesztésére koncentrált, később azonban az első lépcsőfokává

vált az ország függetlenségéért indított mozgalmaknak. Ebből a szervezetből nőtt ki az „Ifjú Tunéziaiak” mozgalma, melynek egyik nagyszabású akciója volt a tuniszi villamos-rendszer bojkottja. A mozgalom egyenlő munkafeltételeket és azonos fizetést követelt a villamosvonalon dolgozó tunéziai és francia munkások között. A bojkott elhúzódása miatt szükségállapotot vezettek be, ami az I világháború végéig érvényben maradt. A világháborút lezáró békekonferencián a tunéziai küldöttek számos más arab, illetve délkelet-ázsiai küldöttel egyetemben semmiféle támogatást nem kaptak a nagyhatalmaktól az önállóság megteremtésére. Az I világháború után mindössze a tunéziai nemzetgyűlés felállítását sikerült kiharcolni, illetve az engedélyt politikai szervezetek alakítására. 1920-ban megjelent a „La Tunisie Martyre” című könyv, mely fő követelésként az 1861-es alkotmány visszaállítását szorgalmazta.

A könyvet természetesen betiltották, azonban a jelszó megmaradt, ennek nyomán, az arab alkotmány szó megfelelőjének felvételével alakult meg a Desztúr Párt (Destour). Kis idő múlva a Desztúr Pártban előtérbe került a mérsékelt szárny, melynek képviselői egy kereskedelmi unió elérésével is elégedettek lettek volna, így a mozgalom vesztett lendületéből, gyengülni kezdett. A 30-as évek elején fiatal radikálisok jelentek meg a pártban, akik az ország függetlenségét követelték. A hatalom ezt természetesen nem tűrte, a radikálisok lemondtak tisztségeikről, illetve száműzetésbe vonultak. 1934-ben az ő részvételükkel megalakult az Új-Desztúr Párt (Néo-Destour), melynek vezetője Habib Burgiba lett. 1938-ban az erőszakos francia-ellenes megmozdulások után a vezetőket letartóztatták, a pártot pedig fel akarták oszlatni. A II világháborúban Tunézia a kollaboráns Vichy-kormány hatáskörébe került, majd a németek

szállták meg az országot, a kiszabaduló Burgiba azonban nem szimpatizált a fasizmussal, így nem működött együtt velük. 35 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1943-ban felszabadult Tunisz, Burgiba visszatért, majd 1945-ben elhagyta az országot, hogy céljai számára nemzetközi támogatást nyerjen. Algériában 1954-ben felkelés robbant ki a franciák ellen a Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) vezetésével, Franciaország pedig nem akart Tunéziában is fegyveres konfliktusba bonyolódni, így kénytelen volt tárgyalásokba bocsátkozni az ország politikai

státusát illetően. Előbb, 1955-ben az ország autonómiáját, majd 1956 március 20-án a függetlenségét ismerte el. 1957 július 25-én Habib Burgiba kikiáltotta a Tunéziai Köztársaságot, melynek ő lett az első elnöke, majd 1959 június 1-én elfogadták a köztársaság alkotmányát. 2.13 Gazdaság és történelem a függetlenség kezdetétől Tunézia nemcsak afrikai-, hanem világviszonylatban is kis országnak számít, területe másfélszer akkora, mint Magyarországé, azonban ennek a területnek tekintélyes része sivatag, és csak mintegy egyharmada (kb. 5 millió hektár) megművelhető Természeti kincsekben, erőforrásokban kevésbé gazdag, mint az észak-afrikai országok többsége (kivéve talán a foszfátot), és noha a bányászat, valamint a kőolajtermelés fontos bevételi forrása az országnak, jelentősége korántsem akkora, hogy az ország gazdaságpolitikáját erre lehessen alapozni. Algéria és Marokkó, a másik két frankofón

Magreb-ország, jóval nagyobb területtel, népességgel, olaj- illetve gázkészlettel rendelkezett, Tunézia így az iparosodás során is jelentős hátránnyal indult, mivel a hazai felvevőpiaca messze nem volt akkora, mint az említett országoké. Mindezek ellenére Tunézia szomszédaihoz képest gyakran sikeresebben vette az akadályokat. Harminc év alatt mintegy 160%-kal nőtt az életszínvonal, sikerült csökkenteni a népesség növekedését, valamint egy széles középosztályt kialakítani, és az időnként felmerülő adósságproblémákat is a lehető legjobban kezelni. Morrisson és Talbi Tunéziát a „kísérletek országának” nevezi14, nem véletlenül, hiszen a függetlenség elnyerése után az ország éppúgy megtapasztalta a kapitalista piacgazdaságot, mint a központi tervezéses rendszert, illetve a kollektivizáló törekvéseket. A gazdaság szempontjából a függetlenség utáni első szakasznak az 1956-tól 1960-ig terjedő időszakot

nevezhetjük. 14 Morrisson, Christian; Talbi Bechir [1996]: Long-term growth in Tunisia, OECD Development Center Studies, OECD Párizs 36 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2.131 1956-1960 – Az első lépések 1956-ban Burgiba szociális reformokkal kezdte tevékenységét. Ezentúl minimális életkort írtak elő a házassághoz, betiltották a poligámiát, legitimálták a különböző hitűek házasságát, valamint növelték a férj halála utáni örökségből a feleségnek törvény szerint jutó hányadot. Arab ország lévén szintén jelentős változás

volt, hogy ezután bármelyik fél kezdeményezhette a polgári (tehát nem vallási) bíróságokon a válást. Ide tartozik az is, hogy 1957-ben a nők először szavazhattak az országban. A politikai függetlenség kivívása után az első lépést a gazdaságban meglévő francia túlsúly megszüntetése jelentette. A kulcsszektorok, az infrastruktúra (ezen belül is mind a vasút, mind a gáz-, elektromos ipar, mind a vízellátás), a bányászat és a bankszektor külföldi (elsősorban természetesen francia) kézben voltak. Az infrastruktúra „megszerzésére” tett intézkedések keretében 1956-ban létrehozták a Société Nationale des Chemins de Fer Tunisien-t (SNCFT), azaz a Tunéziai Vasúttársaságot, majd két évvel később államosították a Tramways de Tunisie-t, és az SNCFT-hez csatolták. 1960-ra az ország két fő teherszállító társasága szintén tunéziai kézben volt. Az állam 1960-ban részesedést szerzett a Tunis Air-ben, mely addig az Air

France egyik leányvállalataként működött, majd szintén állami kezdeményezésre megalakult a Compagnie Tunisienne de Navigation, mely a francia hajózási monopóliumot volt hivatva megtörni. A 60-as évek elejére minden elektromos-, gázenergiával, valamint vízellátással foglalkozó társaságot államosítottak. Többek között tőkeemeléssel egybekötött 50%-os tulajdonszerzést valósítottak meg a Sfax-Gafsa Társaságnál, mely foszfátkitermelésnek és a szuperfoszfát gyártásának monopóliumát birtokolta. 1958-ban a pénzügyi szektorban is jelentős változások történtek. Megszűnt a Banque d’Algérie et de Tunis egyeduralkodása, megalapították a Banque Central de Tunisie-t (Tunéziai Központi Bank), majd a Société Tunisienne de Banque-ot (STB), illetve a Banque National Agricole-t (BNA), melynek a mezőgazdaság finanszírozásában szántak főszerepet, novemberben pedig bevezették az ország hivatalos pénznemét, a dínárt. 1956-ban

mintegy 850 ezer hektár termőföld volt francia kézben, ez 1960-ra a felére csökkent, mivel várható volt, hogy ezen a területen is megkísérlik a franciákat kiszorítani, így sokan önként adták el a földjeiket, nem várva meg az államosítást, illetve nem bízva abban, hogy a földekért kapott kompenzáció kielégítő mértékű lesz. Októberben megegyezett a két 37 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. állam, hogy néhány év alatt a francia tulajdonú földeket tunéziai birtokba adják 100 ezer hektáros tételekben kompenzáció fejében. 1959-ben

Tunézia felmondta a Franciaországgal közös vámuniót, mely eddig szabadon engedte be a francia termékeket, a nem-franciákat pedig megadóztatta. További lépésként elbocsátották az adminisztrációban dolgozó összes francia alkalmazottat, mely mintegy 12 ezer főt érintett. A franciák távozása általában együtt járt a francia tőke kivonulásával is, a tunéziai tulajdonszerzés pedig a tőke további menekülését hozta magával. Igaz, történtek próbálkozások a külföldi beruházások ösztönzésére is, ezt bizonyítja az ENI-nek (olasz állami olajvállalat) adott olajkitermelésre és finomítóépítésre adott koncesszió is, de ez szinte egyedi eset volt csak. Ennek eredményeképp 1958-ig a gazdaság nem fejlődött, csak stagnált 1958tól a kedvező időjárás mezőgazdaságra gyakorolt hatása miatt három év alatt mintegy 21%kal nőtt a GDP 1959-ben megszületett a tunéziai alkotmány, majd 1960-ban Burgibát újraválasztották az elnöki

posztra. 2.132 1961-1969 – Államosítás és tervrendszer 1961-ben két olyan döntés született, mely az egész évtizedre meghatározta az ország gazdaságpolitikáját. Döntés született a tervezésért, pénzügyekért, iparosításért és a kereskedelemért felelős minisztériumok egyesítéséről. Az új minisztérium gyakorlatilag a gazdasági élet minden területét lefedte, vezetője, az évtized gazdasági arculatát meghatározó Ahmed Ben Szaleh lett. A másik fontos döntés pedig az 1962-71-es időszakra vonatkozó tízéves fejlesztési program elfogadása volt, mely nagyfokú államosítást, erőteljes állami szerepvállalást célzott meg. Gazdasági célként évente átlagosan 6%-os GDP növekedést, 9%-os ipari, és 3%-os mezőgazdasági növekedést tűzött ki. Megszületett az első gazdasági terv, mely az 1962-64-es időszakra vonatkozott, azonban nem kívánt eredményeket is hozott. A terv megvalósítása következtében jelentősen nőtt az

infláció és komoly fizetési mérleg-hiányok léptek fel. Emiatt az 1968-ig tartó második terv inkább egyfajta stabilizációs terv volt, a harmadiknál pedig, a tapasztalatokból okulva, nagyobb figyelmet fordítottak a fizetési mérleg egyensúlyára is. 38 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Ben Szaleh teljes egészében az állam hatáskörébe vonta a külkereskedelmet, az országon belüli nagykereskedelmet, valamint az ipari szektor egy részét. 1964-től minden élelmiszerrel foglalkozó kereskedőnek, termelőnek kötelezővé vált a szövetkezetbe lépés,

majd ugyanez 1968-ra szinte minden kereskedőre érvényes volt. A mezőgazdasági szektorban 300 új szövetkezet jött létre, 1969-re pedig az államosított földek aránya 80%-ra nőtt, bár az intézkedések a földművesek részéről ellenállást váltottak ki. Az évtized végére a mezőgazdaság 90%-a, a nagy- és kiskereskedelem, a kézműipar egy része, a bankszektor, illetve a kulcsfontosságú többi szektor állami tulajdonban volt. Ugyancsak az évtized végén megszületett a külföldi tőke bevonását ösztönző befektetési törvény is. Időközben a Szaharában jelentős kőolajmezőt fedeztek fel, és pár éven belül Tunézia elindította első kőolaj-exportját. 1969-ben az időközben ismét újraválasztott Burgiba az általános elégedetlenség, illetve egy negatív hangvételű Világbank-jelentés hatására leváltotta Ben Szaleh-et, és ezzel véget ért egy olyan korszak a tunéziai gazdaságban, mely főbb sajátosságait tekintve sokban

hasonlított a keleti blokk országaiban lejátszódott eseményekhez. 2.133 1970-1986 – Fellendülés és válság 1970-ben új gazdasági miniszter, Hedi Nouira lépett hivatalba. Nouira célként jelölte meg a piaci mechanizmusok visszaállítását, a külföldi befektetések ösztönzését. Fejleszteni kívánta a mezőgazdaságot, mivel abban látta minden növekedés alapját. A nehézipar helyett a munkaigényes ágazatok (főleg textil-, ruha-, bőr-, fa- és élelmiszeripar) fejlesztését tűzte ki célul, ebben közrejátszott az egyre növekvő munkanélküliség is. Ezen kívül szándékában állt a legfontosabb szektorok kivételével jelentősen csökkenteni az állam szerepét, erősíteni a magánszektort. 1971-ben újra magántulajdonba kerültek a földek, a kézműves ipar, valamint a kis- és nagykereskedelem. Megszűnt az állam külkereskedelmi monopóliuma, kivéve az alapvető szükségletek importját. Erős befektetési hullám indult meg, ami

főként a nehéziparban realizálódott, a befektetések mintegy 62%-a ebbe a szektorba irányult. 39 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A liberalizáció azonban nem volt teljes. Sok termék esetében megmaradtak a hivatalos árak, melyek erős versenykorlátozó tényezőt jelentettek. A pénzügyi rendszert pedig szinte teljes mértékben az állam kontrollálta. 1970 és 1980 között évente átlagosan 7,4%-os volt a gazdasági növekedés, előretört a feldolgozóipar, mely az 1970-es 8,4%-ról 1980-ra 11,9%-re növelte részarányát a GDP-ben. Ugyanez az arány a

befektetéseknél már elérte a 29%-ot, szemben az 1970-es 20%-kal. Erőteljes volt a mezőgazdaság és a bányászat erősödése, a bányászat termelésének értéke például 1970 és 1975 között folyó árakon mintegy négyszeresére nőtt. Az évtized közepétől azonban mindkét ágazat visszaesett, és csak a 70-es évek végén indult újból növekedésnek. Jelentősen bővült a külkereskedelmi forgalom. Az exportnak valamivel kevesebb, mint a felét a kőolaj tette ki, 20% körül volt a foszfát, valamint annak feldolgozott formái (foszforsav, szuperfoszfát). A kivitelben számottevő (mintegy 10%) részesedése volt a textiliparnak, valamint a legfőbb élelmiszeripari terméknek, az olivaolajnak (valamivel kevesebb, mint 10%). Legfőbb importcikkek a különféle gépek, szállítási eszközök, illetve a fogyasztási cikkek, valamint a cement és a gabonafélék voltak. Kedvező hatást gyakorolt a külkereskedelemre az 1976-ban az EK-val aláírt egyezmény,

mely megszüntette az olivaolajra kivetett vámokat, korlátozásokat, és engedményeket tett más mezőgazdasági termékek esetében is. Az ország fő kereskedelmi partnerei Franciaország, Olaszország, USA, és az NSZK voltak. Problémát jelentett viszont a kivitel jelentős lemaradása az import mögött, mely az exportnak mintegy kétszerese volt. A kereskedelmi mérleg egyre növekvő deficitje egyre súlyosabb hatást gyakorolt a teljes fizetési mérlegre is. Ennek megfelelően egyre nőtt az ország eladósodása, 1981-re az ország adósságállománya már 1,64 milliárd dollár volt. Ennek ellenére a folyó fizetési mérleg hiányát, különféle keresletélénkítő intézkedésekkel, a kereskedelmi feltételek javításával sikerült a tíz év alatt 6% alatt tartani. Az adósságállomány nagy részét az állam által felvett hosszúlejáratú kölcsönök, illetve közvetlen befektetések (főként külföldről) tették ki. Ezek főleg a Világbanktól,

illetve a nagyobb olajtermelő arab országoktól jöttek, de szintén jelentős volt a francia illetve nyugat-német finanszírozás is. 1980-tól egyre kedvezőtlenebbé váltak a gazdasági feltételek. Míg a 70-es években a kőolajárak szárnyalása jelentős segítséget nyújtott a térség gazdaságainak, addig a 80-as évek csökkenő olajárai értelemszerűen ezzel ellentétes hatást váltottak ki. Az árak esésével csökkent a kőolaj, illetve foszfát exportja, ami a folyó fizetési mérleg hiányát 1980 és 1984 között a GDP 10,9%-ára, tehát majdnem a duplájára növelte. Az Egyesült Államok és Líbia 40 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való

megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. konfliktusa miatt csökkentek a turizmus bevételei is, a rossz időjárás pedig a mezőgazdaságnak okozott károkat. A hiányok finanszírozásának kényszere miatt nőtt az ország adóssága, mely 1985-ben már a GDP 46%-át tette ki. Romlottak a politikai feltételek is az országban. 1978-ban az ellenzék elnyomása miatt tüntetések kezdődtek, melynek során közel kétszázan meghaltak több száz embert pedig bebörtönöztek. 1983-ban újabb tüntetések kezdődtek, ezúttal azonban az alapvető élelmiszerek ártámogatásának megszűnése miatt, így a kormányzat kénytelen volt ezt az intézkedését visszavonni. Erősödött a szélsőséges iszlám tevékenysége is: 1987-ben turistahotelek ellen hajtottak végre robbantásos merényleteket. Nem javított az ország nyugati megítélésén, hogy a Palesztin Felszabadítási Szervezet Tuniszba tette át főhadiszállását.

Ugyanakkor Líbiával Tunéziának is megromlott a viszonya Tunéziai disszidensek, akiket állítólag Líbia képezett ki, támadást intéztek az egyik nagyobb város, Gafsza ellen, de csak a tunéziai katonaság beavatkozásáig tudták ellenőrzésük alatt tartani, 1985-ben pedig 90 ezer tunéziai munkást utasítottak ki Líbiából, ami a tunéziai gazdaság problémáit csak tetézte. Változásra volt tehát szükség mind gazdasági, mind politikai szinten, és úgy látszott, hogy az 1974-ben örökös elnökké választott Burgiba a reformok egyik legfőbb akadálya. 2.134 1987-től napjainkig – „Modellértékű” reformok 1987-ben leváltották az életének végéig elnökké választott Burgibát, helyére az akkori miniszterelnök Zine El Abidine Ben Ali került. A hatalomátvétel teljesen vértelenül zajlott, sőt Burgibát 2000-ben bekövetkezett haláláig megbecsülés és tisztelet övezte. Még 1986 végén elfogadásra került a VII. ötéves terv, mely

az állami jelenlét leépítését célozta meg, hogy ezzel lehetőséget teremtsen mind a hazai, mind a külföldi befektetőknek. Ennek keretében megfogalmazta teljes külkereskedelmi rendszer, az árrendszer, a monetáris, fiskális politika és intézményrendszer átfogó reformját. Az 1987-től elkezdett reformintézkedéseket azóta modellként állították a gazdasági átmenet állapotában lévő országok számára. A pénzügyi reform a bankrendszer átszervezésével kezdődött. Liberalizálták a kamat- és hitelpolitikát, versenyhelyzetet teremtve ezzel az egyes bankok között, valamint létrehozták a bankközi piacokat is. 41 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások

nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A reformoknak köszönhetően hamarosan újabb bankok jelentek meg a tunéziai piacon a Tunéziai Központi Bank (BCT) mellett, és az addigi kisebb bankok is jelentős lehetőséghez jutottak. A versennyel együtt megjelentek a specializált pénzügyi intézmények is, így ma többek között off-shore bankok, fejlesztési bankok, lízing-ügyletekkel, faktoring-ügyletekkel foglalkozó bankok is jelen vannak az országban. A tunéziai kormány ezúttal óvatosabban vágott bele az árliberalizációba: a folyamat fő jellemzője a fokozatosság volt, illetve szociális támogatásokkal próbálták az intézkedések negatív hatását tompítani. Átalakításra szorult az eddigi adórendszer, mely néha egy időben volt inkorrekt és szinte átláthatatlanul bonyolult. Sokszor előfordult például, hogy egy tevékenységet, ügyletet egyszerre termelési és

fogyasztási adó is terhelt, mely a gyakorlatban akár 16-féle adófajtát is jelenthetett az ügylet kapcsán15. Egyszerűsíteni kellett tehát az eddigi rendszert Új adónemként jelent meg az általános forgalmi adó és a társasági adó, ez utóbbinál kedvezményt kaptak azok a vállalkozások, melyek a hasznot valamely exportágazatba forgatták vissza. Az exportra termelő vállalkozások pedig a termelés során beszedett adót teljes mértékben visszakapták. Megkezdődött a vámok, illetve a mennyiségi korlátozások fokozatos csökkentése, melynek során a maximálisan kiszabható vámot 236%-ról 43%-ra csökkentették. A befektetések további ösztönzésének érdekében 1987-től engedélyezték külföldi tőke részvételét bármely ipari vállalkozásban a nyereség transzferjére vonatkozó mindenfajta megkötés nélkül, a mezőgazdaságban való részvételt egyelőre csak 50% alatt engedték. Fontos bevételi forráshoz jutott a gazdaság a

privatizáció elindításával, igaz, a stratégiai szektorok állami tulajdonban maradtak. Ilyenek például az energia-, a víz-, az olajtermelés és -finomítás, a foszfátbányászat és a vasút. Az 1987 utáni időszak gazdasági reformjainak kidolgozásában közreműködtek nemzetközi pénzügyi szervezetek is, mint pl. az IMF vagy a Világbank Később a tunéziai reformokat a gazdasági átmenet eléréséhez vezető pozitív példaként állították a fejlődő világ elé. 15 Nsouli, Saleh M.; Eken, Sena; Duran, Paul; Bell, Gerwin; Yücelik, Zühtü [1993]: The Path to Convertibility and Growth: The Tunisian Experience, IMF, Washington D.C 7old 42 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók

változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2.2 Gazdaság a jelenkorban 2.21 Mezőgazdaság A tunéziai mezőgazdasági politika hármas célkitűzésre épül: - törekvés az alapvető élelmiszerekből való önellátásra - törekvés az élelmiszer külkereskedelmi mérleg-egyensúlyának fenntartására - törekvés a természeti erőforrások védelmére A célkitűzést azonban nem mindig tudja tartani a gazdaság. Az ország gabonafélékből gyakran behozatalra szorul, és a külkereskedelmi egyensúllyal is gondok vannak. Tunézia természeti adottságai a mezőgazdaság szempontjából lehetnének jobbak is. A mezőgazdasági termelés sokszor ingadozott, amit az időjárási viszonyok, ezen belül is az esőzés okozott, amely gyakran rendszertelen. Az ország területe 16,4 millió hektár, ebből 8,4 millió hektár használható mezőgazdasági célokra, és csak mintegy

5 millió a megművelhető földterület. 43 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az ország északi része, a Tell, mely az Atlasz tunéziai nyúlványa és annak dombos-völgyes folytatása, mezőgazdasági szempontból a legjelentősebb terület. Fő erőssége a jó talaj, a vízhez való könnyű hozzáférés, valamint a tipikusan mediterráni klíma: meleg, száraz nyár, nedves, csapadékban gazdag tél, az átlagos csapadékmennyiség 400 mm-től 900 mm-ig 1. ábra: Tunézia mezőgazdasága terjed. Ebben a térségben folyik Tunézia legnagyobb folyója, a

Medzserda. Főleg gabonaféléket termelnek itt, de gyümölcsök, zöldségek, olivabogyó, sőt még dohány is szerepel a termények között. Ezen kívül a főváros, Tunisz térsége alkalmas szőlőtermesztésre, de megtalálhatók itt is a gyümölcsök, zöldségek. A száraz, sivatagi területet a tengertől elválasztó rész a Száhel, melynek nagyobb városai Sousse és Sfax. A csapadékmennyiség általában nem haladja meg az 500 mm-t, jelentős folyó itt már nem folyik, azonban talajvízben viszonylag gazdag vidék, igaz a szárazság északról délre egyre növekszik. Ez az ország legfőbb olivatermelő része, a meleg azonban szűkíti az emellett termeszthető növények skáláját. A sztyeppés vidékeken már 300 mm alatt van az éves csapadékmennyiség, itt főleg a szárazságot jobban tűrő gabonafélék és egyéb növények teremnek. Kevés és rendszertelen az esőzés, gyenge a talaj minősége és eléggé magasak a nyári hőmérsékletek. Ezen a

területen folyik a tunéziai juhtenyésztés nagy része. A Szaharában is folyik mezőgazdasági tevékenység, ennek színterei az oázisok, ahol leginkább datolyapálmát termesztenek. Ahogy említettük, a megművelhető terület mintegy 5 millió hektár, ezen 39%-ban fán termő terményeket, 30%-ban gabonaféléket, 12%-ban takarmánynövényeket és zöldségféléket termelnek, a terület 19%-át pedig ugaron hagyják. Az ország víztartalékát 4,8 milliárd köbméterre becsülik évente, amiből 2000-ben mintegy 2,5 milliárd köbmétert használtak fel, ennek nagy részét (körülbelül 80%-át) öntözésre, a fennmaradó kb. 500 millió köbméter túlnyomó részét ivóvízként használták fel, a többit pedig az ipar és a turizmus céljaira. Célul tűzték ki az ország víztartalékainak mobilizálását, ennek keretében számos gát, víztározó stb. épült A tunéziai mezőgazdaság a GDP kevesebb, mint 13%-át, a termékexport kb. 10%-át adja, viszont

a népesség 22%-ának ad megélhetést. A külkereskedelemben a legfőbb árucikknek az olivaolaj, a datolya, a déli gyümölcsök, illetve a hal és a halászat egyéb termékei számítanak, a mezőgazdasági import pedig főleg cukorból, gabonafélékből és növényi olajokból tevődik össze. 44 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az állattenyésztés kevésbé jelentős, inkább a juh- illetve a kecskeállomány a jellemző, valamivel szerényebb a szárnyas-állomány, a sertések száma pedig vallási okokból kifolyólag értelemszerűen alacsony. Termelési

adatok (2000-ben): Termék Mennyiség (Ezer tonna) Gabonafélék 1090 Olivaolaj 225 Déligyümölcs 225,5 Datolya 105 Burgonya 290 Paradicsom 950 Hús 223,5 Tej 887 Halászati termékek 95,1 2.22 Ipar 2000-ben az ipar a tunéziai GDP-ből 28,8%-kal részesedett. Az ipari szerkezetben az utóbbi évtizedek során egyre kisebb részesedéssel bír a korábbi két fő termék: a foszfát és az olaj. Termelésük és exportjuk ma az ipari termelés és export körülbelül 10-10 százalékát adja. A tunéziai ipar fő hajtóereje a feldolgozóipar, azon belül a ruha- és textilipar, valamint az élelmiszeripar, ezek együtt az ipari termelés mintegy 53%-át adják. 2001-ben a ruhaipar termelése 5570 millió dínár volt, valamint ebbe a szektorba érkezett az ipari befektetések egyötöde. Az iparág több mint 204,000 embert foglalkoztat, az export, amely főként 45 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes

szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. nadrágból, munkaruházatból tevődik össze, az összes ipari kivitel 48%-át fedte le. Az export háromnegyede Franciaországba, Olaszországba és Németországba irányul, ezzel Tunézia 2,372 millió euróval Kína, Törökország és Hong Kong után az Unió negyedik ruhaipari szállítója. Az élelemiszeripar a kivitelben már nem annyira erős, a 670 millió dínár értékű export az összes kivitel 8%-a, és főként olivaolajból (30%), halászati termékekből (19%) és datolyából (16%) tevődik össze, az export több mint egyharmada Olaszországba irányul. Importra elsősorban gabonafélékből és ezek

termékeiből szorul Tunézia, ez teszi ki az élelmiszeripari behozatal túlnyomó részét (62%), ezen kívül fontos importáru a cukor és a tej, illetve az ezekből készült termékek. Az import nagy része (37%) az Egyesült Államokból és Franciaországból származik. A tunéziai ipar szerkezete 2001-ben 2.4% 3.9% 1.9% építőanyag-, kerámia- és üveggyártás gépipar és kohászat 6.8% 8.6% 4.2% elektronika 7.2% vegyipar élelmiszeripar 26.6% 11.9% ruha- és textilipar fa- és bútoripar bőr- és cipőipar papíripar műanyaggyártás 26.4% 2. ábra: A tunéziai ipar szerkezete 2001-ben Kisebb problémákkal küzd a vegyipar, ingadozó a termelés, illetve a szektorba történt befektetés is csökkent. Az export ennek ellenére növekedett, az 1997-es 792 millió dínárról a 2001-es 1042 millióra. A kivitelben 71%-kal szerepel a foszfát, és annak származékai (elsősorban szuperfoszfát), 17%-os az olajipar. Behozatalban inkább már az olajipari

termékek dominálnak (406 millió dínár), de jelentős a foszfátszármazékok (237 millió) és a gyógyszerek (181 millió) importja is. A főbb partnerek ebben az iparágban a franciák, az olaszok, illetve a Magreb-országok. 46 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Nagy jelentőséggel bír az export szempontjából még az elektronikai ipar. A szektor kivitele 1265 millió dínár értékű, ez a termelés 84%-át teszi ki. A fő exportcikkek az autóipar számára gyártott kábelek, huzalok, a főbb importőrök pedig Franciaország, Németország és Az ipari export

szerkezete szektorok szerint 2001-ben 0.3% 7.0% 0.8% 1.0% 1.6% 5.4% építőanyag-, kerámia- és üveggyártás gépipar és kohászat elektronika 15.2% vegyipar élelmiszeripar ruha- és textilipar 12.5% fa- és bútoripar bőr- és cipőipar 48.2% 8.0% papíripar Olaszország voltak. 3. ábra: Az ipari export szerkezete szektorok szerint 2001-ben 2.23 Szolgáltatások Tunézia gazdaságának fő hajtóereje a szolgáltatási szektor, 2000-ben a GDP 58,9%-át ez a szektor állította elő. A szolgáltatások túlnyomó részét a turizmus képviseli, mely már a 60-as évektől fejlődésnek indult, és fellendítette a már halódó kézművesipart is. Tunézia az idegenforgalom számára az afrikai kontinens egyik legkedvezőbb térsége, főleg az ország nyitottsága és gazdag történelmi múltja, valamint fekvése (1300 km tengerpart) miatt. Európából repülővel gyakorlatilag egy-két óra alatt elérhető, az árak pedig nem magasak. A kontinensen Tunézia

idegenforgalma Dél-Afrika mögött a második, az arab világban pedig első. 1999-ben 5 millió turista fordult meg az országban, ebből 3,46 millióan az európai kontinensről érkeztek. A legtöbb turista német, de jelentős a franciák, olaszok és a hollandok száma is. Amennyire fontos részét képezi a turizmus az ország gazdaságának, olyannyira sérülékeny is, ezt megmutatták a 2001-es new york-i, illetve a 2002-es Tunéziában, Dzserba szigetén 47 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. elkövetett terrortámadások, melyeknek a turistaforgalom látványos

csökkenése volt az eredménye16. 2.24 Kereskedelem A tunéziai külkereskedelem 1991 és 2000 között évente átlagosan 9,7%-kal nőtt. Az import és az export folyóárakon számolva évente átlagosan azonos mértékben, a kivitel 10,2%-kal, a behozatal 9,5%-kal bővült, azonban a külkereskedelem még mindig deficittel küzd. 2002 kritikus év volt az ország számára. A 2001 szeptemberi terroristatámadás miatt bekövetkezett általános visszaesés, illetve a 2002. április 11-én Dzserba szigetén német turisták ellen elkövetett bombamerénylet miatt kimaradó turistaforgalom jelentősen csökkentette a kereskedelmet is. A mindössze 1,7%-os gazdasági növekedés mellett a külkereskedelem bővülése az előző évihez képest csak 0,3%-os volt, az export az előző évi 18,7%-kal szemben mindössze 2,6%-kal nőtt, az import pedig 1,4%-os visszaesést volt kénytelen elkönyvelni. Az ország legfőbb kereskedelmi partnere az Európai Unió, amely a tunéziai export

mintegy 79,8%-át fogadja be, és az import 70,7%-át adja. Kontinensek tekintetében az exportfelvételben Afrika a következő legfontosabb partner, míg import tekintetében Amerika (főleg az Egyesült Államok az összamerikai export mintegy felével), és Ázsia is megelőzik Afrikát. A tunéziai export felvevői 2002-ben, %-ban 3.31 A tunéziai import származási helye 2002-ben %-ban Afrika Afrika 8.06 1.69 1.66 4.93 5.68 6.68 Amerika Amerika 7.61 Ázsia Ázsia Európa Európa 82.04 16 Ausztrália és Óceánia 78.34 Ausztrália és Óceánia Lásd az aktuális gazdasági betekintést 48 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő

hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4. ábra: A tunéziai export felvevői 2002- 5. ábra: A tunéziai import származási ben %-ban helye 2002-ben %-ban Európán belül a legfontosabb kereskedelmi partner Franciaország 6483 millió dínáros kereskedelmi forgalommal, kevéssel marad le tőle Olaszország, a harmadik helyet pedig Németország foglalja el. Az ország Unión kívüli európai kereskedelme nem jelentős Svájccal bonyolít mintegy 312 millió dínáros forgalmat, legfontosabb kelet-európai partnere pedig Lengyelország, ahova 17 millió dínáros export irányul, és ahonnan 25 milliós importot fogad. Export Import Érték (millió TND) Részesedés (%) Érték (millió TND) Részesedés (%) 7914 100 10585 100 Európa 3023 38.20 3460 32.69 Franciaország 2079 26.27 2633 24.87 Olaszország 1110 14.03 1206 11.39 Németország 461 5.83 669 6.32 Spanyolország 414 5.23 420 3.97 Belgium 242 3.06 320 3.02 Nagy-Britannia

211 2.67 245 2.31 Hollandia 124 1.57 188 1.78 Svájc 26 0.33 211 1.99 Svédország 17 0.21 25 0.24 Lengyelország 250 3.16 1214 11.47 Egyéb 1. táblázat: Tunézia kereskedelme Európával 2002-ben Forrás: Institut National de la Statistique 2.25 Aktuális17 gazdasági betekintés Említettük, hogy a turizmus, ami a tunéziai gazdaság egyik fő motorja, rendkívül érzékeny a világpolitikai eseményekre. Ennek fényében egyáltalán nem meglepő, miért zárta Tunézia a 2002-es évet csalódást keltő 1,7%-os gazdasági növekedéssel. Ebben az esztendőben, valószínűleg az iraki háború, valamint a 2001. szeptemberi események, de legfőképpen az április 11-i Dzserba szigetén elkövetett merénylet18 hatására 6%-kal csökkent a turistaforgalom. 17 2002/2003 A zsinagógánál elkövetett merényletet az al-Kaidának tulajdonítják, 19-en haltak meg, köztük 14 német, egy francia, a tunéziai idegenvezető és a merénylők is. 18 49 http://www.doksihu BGF

KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A visszaesésben szintén szerepet játszott a mezőgazdaság gyengélkedése, a rossz időjárás miatt csökkent a termelés. Így például a 2001-es 1,354 millió tonnás gabonanövénytermesztés 2002-re 513 ezer tonnára, kevesebb mint a felére csökkent Az egyik fő exportcikknek számító olivabogyóból pedig 2002-ben az előző évi termés 27,3%-át, mintegy 150 ezer tonnát termeltek. 2003 elején újra pályára állt a tunéziai gazdaság, 2002 januárjához képest 4,1%-os növekedést könyvelhettek el. A növekedést főként a mezőgazdaság és a

halászat indukálja, mely az előző negyedévhez képest 2003 első negyedében 6,3%-os bővülést produkált. Szintén nőtt a szolgáltatási szektor, 8,7%-kal, melyben főként a telekommunikációs ágnak van nagy része. Az év első hét hónapjában 13,2%-kal nőtt az áruexport, az import ettől elmaradt a 7,2%-os bővüléssel. A tunéziai gazdaság előbb említett növekedése azonban meglehetősen törékeny. Miután szorosan kötődik az Európai Unió gazdaságához, az Európában bekövetkező esetleges recesszió visszavetheti a fejlődést. A turizmus felett sem múltak el a viharfelhők, a májusban Casablancában (Marokkó) elkövetett terrorista robbantás valószínűleg ismét visszaveti a vendégek számát. 50 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az

elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3. Tunézia és a Közösség 3.1 Az EK és Tunézia együttműködésének kezdetei Az Európai Közösségek és Tunézia, illetve a másik két Magreb-ország, Algéria és Marokkó kapcsolatait már az alapító Római Szerződés is szabályozta bizonyos mértékig. A Szerződés aláírásával a felek elismerték, hogy a Szerződés maga lehetőséget ad arra, hogy az Európai Gazdasági Közösség a volt francia fennhatóságú területek országaival (itt elsősorban Tunéziára és Marokkóra gondoltak, mivel Algéria ekkor még francia területnek számított, így rá teljes mértékben kiterjedt a Szerződés hatálya) gazdasági társulási szerződéseket kössön, ezzel hozzájáruljon az eddigi, tradicionális kapcsolatok erősödéséhez, valamint az említett

országok gazdasági fejlődéséhez. 1969-ben Marokkó és Tunézia öt évre szóló részleges társulási szerződést írt alá a Közösséggel, amely a 70-es évek elejére ilyen módon további 13 mediterrán országgal állapodott meg. A szerződések tartalmilag nem nagyon különböztek egymástól, ezek alapján a Közösség az ipari termékeket vámmentesen vagy preferenciális vámtételekkel engedte be a piacára, míg a mezőgazdasági termékek területén néhány árucikkre kvóták megállapításával adott kedvezményt. Ezek a megállapodások azonban hamar elvesztették jelentőségüket19, így új megközelítést kellett alkalmazni. 19 Lásd az Unió mediterrán politikájáról szóló részt 51 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus

könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1972-ben a párizsi csúcson került sor arra, hogy a lehetőséget ki is használják, és az új tervezet, a Globális Mediterrán Politika keretén belül közös terv kidolgozását kezdeményezzék a mediterrán országokkal való együttműködésre. Mint már tudjuk, a GMP céljainak nagy része nem valósult meg, így ismét külön-külön állapodtak meg az egyes mediterrán partnerekkel. Tunézia ebből a szempontból az elsők között volt, 1976 április 15-én határozatlan időre kötött megállapodást az EK-val. Az eddigi megállapodásokhoz képest ez már pénzügyi segítséget is előirányzott, öt évenként megújítandó pénzügyi jegyzőkönyvek aláírásával. A jegyzőkönyvek a Közösség pénzügyi segítségét tartalmazták támogatás formájában, melyet

kiegészítettek az Európai Befektetési Bank (EBB) kedvezményes feltételekkel nyújtott hitelei. Az első pénzügyi jegyzőkönyv az 1976 és 1981 közötti időszakra volt érvényes. Tunézia esetében a pénzügyi eszközök mintegy 95 millió ECU-t tettek ki, ebből 54 millió közösségi, további 41 millió pedig az EBB saját forrásaiból érkezett. A támogatás egyik legfőbb területe az egész Magreb-régióban közös volt: a vidék fejlesztése, amire Marokkóban 19%, Tunéziában 29%, Algériában pedig 34%, azaz a teljes összeg több mint egyharmada irányult. Tunéziában szintén fontos szerepet kapott a környezetvédelem (a források 27%-a), ami magában foglalta a városi környezet szennyezésével, a természetes erőforrások feltárásával és megőrzésével (így például a vízkészletek gondosabb felhasználásával, illetve a talajerózió, elsivatagosodás elleni küzdelemmel stb.) kapcsolatos feladatokat is A pénzek mintegy 21%át

közlekedésfejlesztési projektekre, így például a Gafsza és Gabes közötti vasút kiépítésére fordították. Ezen kívül 4,75 millió jutott a képzés, oktatás fejlesztésére, további 3% ipari célokra, és körülbelül 2 millió ECU, azaz az összes forrás 2%-a a tudományos együttműködés területén való előrelépésre. Az első jegyzőkönyv segítségével megvalósult tevékenységek (millió ECU-ben): • 17 városban megvalósult környezetvédelmi tevékenység 26,3 • Gafsza-Gabes vasút 15+5 • Képzési központok kialakítása 3,9 • Kamattámogatások 5 • Technikai és tudományos együttműködés 1,2 • Ipari fejlesztés 0,6 • Halászati, tengerészeti tudományos együttműködés 0,2 • Projektek megvalósíthatóságára vonatkozó tanulmányok 0,1 52 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • A VIII. gazdasági terv előkészítésében való segítségnyújtás 0,5 • Egyéb tevékenységek 1,2 • Általános kölcsönök 12 • Vízrendezési tevékenység az ország északi részén 12 • Mezőgazdasági fejlesztési projektek 12 Első jegyzőkönyv összesen: 95 A második pénzügyi jegyzőkönyv az 1981 és 1986 közötti időszakot foglalta magába. A közösségi támogatás 139 millióra emelkedett, ebben ezúttal nagyobb arányt (több mint 56%, azaz 78 millió ECU) foglaltak el az EBB-források, és mintegy 61 millió volt a közösségi támogatások összege. A támogatások 93%-át a mezőgazdasági és halászati tevékenységek

emésztették fel (87% a vidékfejlesztés, mezőgazdaság és 6% a halászat), ebből is kiemelkedik a 65 millió ECU-s hitelállomány létrehozása, mely a Banque National de Développement Agricole (Agrárfejlesztési Nemzeti Bank – BNDA) tevékenységét volt hivatott elősegíteni. Szintén ekkor valósult meg a halászati beruházások keretében 10 halászhajó megvásárlása. A második jegyzőkönyv keretében megvalósult projektek (millió ECU-ben): • Technológiai tanulmányok 8 • Tanulmányterv a datolyapálmák telepítéséhez 1,7 • Kamattámogatás 7,2 • Hitelvonal: kölcsön a kisgazdálkodóknak 18 • Halászati projektek 3 • Speciális hitelek műtrágya raktározására 5,5 • BNDA-hitelek a szövetkezetek fejlesztésére 21 • MCIIE20 fejlesztés 0,1 • További BNDA-hitelek 44 • Hitelvonal mezőgazdasági intézményeknek 5 • Hitelek a szövetkezeteknek 14 • Halászhajók vásárlása 4,5 • Gabes:

környezetvédelmi tevékenység 7 Második jegyzőkönyv összesen 139 20 A nemzetközi együttműködésért és a külföldi befektetésekért felelős minisztérium (Ministère de la Coopération Internationale et de l’Investissement Extérieur) 53 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A sorrendben következő, harmadik pénzügyi jegyzőkönyv az 1991-ig terjedő ötéves periódusra irányzott elő támogatást, melynek összege most is emelkedett, mintegy 224 millió ECU állt ezúttal a felek rendelkezésére a Tunéziában végrehajtandó projektekhez. Ennek

58,5%-át, azaz kb. 131 millió ECU-t az EBB, a további 93 milliót pedig a Közösség biztosította. Az előző időszakhoz képest ezúttal szélesebb volt a tevékenység spektruma A jelentősebb hangsúly most is a vidék fejlesztésén, valamint a természeti erőforrások, a természeti környezet védelmén volt, de szintén szerepet kapott a mezőgazdasági termelés diverzifikálásának segítése, amelyre főleg az ország élelmiszerimport-függőségének csökkentésében volt szükség. A fennmaradó forrásokat az ipari együttműködés megerősítésére, illetve a kis- és középvállalatok alapításának ösztönzésére fordították. Az egészet számszerűsítve az összes pénzügyi eszköz mintegy 38%-a vidékfejlesztésre, 22%-a környezetvédelemre, 14%-a az ipar területeire, 9%-a közlekedésfejlesztésre, és a megmaradó 14% egyéb más jellegű tevékenységekre ment el. A harmadik jegyzőkönyv keretében megvalósult projektek (millió

ECU-ben): • Mezőgazdasági információs rendszer 0,5 • Tőkebiztosítás az exporthoz 10 • Sejnane – Joumine vízvezeték 7,5 • Mezőgazdasági fejlesztés – Kef régiója 10 • Sejnane, vidékfejlesztés 3 • Kockázati tőke 6 • Maatoug régióban datolyapálmák telepítése 15 • Víztisztítási tanulmányok 0,6 • Mezőgazdasági hitelek 12 • Víztartalékok mobilizálása Kasserine régiójában 7 • Kamattámogatás 18,9 • Sfax környéki projekt előkészítése 0,1 • Gátépítés 2 • Az élelmiszer-önellátás javítása 28 • Kis- és középvállalatok, valamint ipari fejlesztés 24 • Infrastruktúra fejlesztése (SNCFT) 17 • Környezetvédelmi projektek 35 54 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • Turisztikai projektek Harmadik jegyzőkönyv összesen 27 223,6 Időközben jelentős változások mentek végbe a világban, mind gazdasági, mind politikai téren, az EK szükségesnek látta eddigi mediterrán tevékenységének felülvizsgálatát, ebből alakult ki az Új/Megújult Mediterrán Politika21. Az itt elindított Med-programokon (Med-Invest, MedUrbs, Med-Campus stb) kívül ismét sor került az egyes partnerekkel pénzügyi jegyzőkönyvek elfogadására és aláírására. Tunéziával az együttműködés egyik fő területe ezúttal is a mezőgazdasági termelés szélesítése volt, ismét nagyobb hangsúlyt fordítottak a termelési feltételek biztosítására, javítására (víztartalékok mobilizálása, illetve

megőrzése, talajminőség megőrzése, az elsivatagosodás megállítása), ezen kívül hangsúlyt kapott az exportképesség növelése mind az ipari, mind a szolgáltatási szektorban, valamint a korszerű képzési rendszerek átadása. A rendelkezésre álló pénzösszeg ezúttal 284 millió ECU-t tett ki, amiből 116 közösségi forrás, 168 pedig az EBB saját forrása volt. Az összeg 51%-át a vidék fejlesztésére létrejött projektekre, 21%-át iparfejlesztésre, 12%-át a közlekedési szektorra, 3%-át képzési projektekre, a további 13%-ot pedig egyéb célokra költötték. A negyedik jegyzőkönyv keretében megvalósult projektek (millió ECU-ben): • Víztartalékok 45 • Minőségfejlesztés 0,2 • Tanulmány a vízszennyezés témájában 0,6 • Kockázati tőke 15 • Vízkezelési projekt második fázisa 0,7 • Sejnane második fázis 5,1 • Képzési, oktatási projektek 8,1 • Minőségprogram segítése 5 •

Vízkészletek kezelésével kapcsolatos projekt 0,2 • A MCIIE fejlesztése 0,3 • Tanulmány a Gafsa-öböl tisztításáról 0,4 • Víz- és talajminőség megőrzése (CES22 II) 20 • Segítségnyújtás a pénzügyi szektorban 0,1 21 22 Lásd az Unió mediterrán politikáját áttekintő fejezet Conservation des Eaux et du Sol 55 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • Vidékfejlesztés Sfax régiójában 5 • Technikai segítség 0,1 • Vidékfejlesztés 0,1 • A külkereskedelem könnyítését célzó projekt 0,6 • EBB hitelek

168 Negyedik jegyzőkönyv összesen: 284 Az együttműködés húsz éve alatt Tunézia összesen mintegy 742 millió ECU támogatásban részesült, így a népesség nagyságához mérten a közösségi források egyik legfőbb haszonélvezője lett. A források főbb célterületeit a következő ábra mutatja: Az első négy jegyzőkönyv támogatásainak célterületei 1976-1996 Összesen 742 millió ECU 2% Vidékfejlesztés 13% Ipar 10% Környezetvédelem Közlekedés 11% 51% 13% Képzés, oktatás Egyéb 6. ábra: Az első négy jegyzőkönyv támogatásának célterületei 56 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak

saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3.2 Az együttműködés megújítása – A barcelonai folyamat 3.21 A Társulási Megállapodás (Association Agreement) 1995 november 27-én és 28-án lezajlott a Barcelonai Konferencia, melyen sor került a Közösség és a mediterrán országok közötti együttműködés megújítására23. Tunézia képviselői elsőként, már a konferencia előtt, júliusban aláírták a társulási szerződést, mely 1998 március elsején életbe is lépett. Az egyes partnerekkel kötött szerződések alapelveikben, főbb irányvonalaikban (politikai és biztonsági-, gazdasági és pénzügyi-, valamint kulturális együttműködés, ezeken belül például a szabadkereskedelem létrehozása stb.) nem különböznek egymástól, azonban tekintettel az egyes országok eltérő felkészültségi fokára a folyamat részleteiben (vámok lebontásának rendje, határidők, együttműködési szektorok stb.) vannak országspecifikus

eltérések A biztonsági, politikai együttműködés területén nincs semmiféle lényeges különbség az általános részben tárgyaltakhoz képest24. A felek megegyeztek abban, hogy politikai párbeszédet folytatnak rendszeres időközönként, melynek a miniszteri szinten kétévente összeülő Társulási Tanács (Association Council – AC) ad fórumot, vagy a szokásos diplomáciai úton tárgyalják meg. Az együttműködés e részének talán egyetlen kényes pontja az emberi- és demokratikus jogok kérdésében folytatott párbeszéd. Emberi jogi szervezetek évek óta kritikákat fogalmaznak meg a kormány ezirányú intézkedései ellen, az Amnesty International főként politikai indíttatású bebörtönzésekkel, az emberi jogok és a demokrácia alapelveinek megsértésével vádolja az ország vezetését. A pénzügyi és gazdasági együttműködés fejezete természetesen már tartalmaz csak Tunéziára érvényes kitételeket. A 42 cikk kimondja, hogy a

gazdasági együttműködés célja a 23 24 Lásd a Barcelonai folyamatról szóló fejezetet Lásd a Barcelonai folyamatról szóló fejezetet 57 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. fenntartható gazdaság és a szociális fejlődés elérésére irányuló tunéziai törekvések támogatása. Az együttműködés területei főként azok a gazdasági területek lesznek, amelyeket a gazdaság liberalizálására tett intézkedések, illetve maga a liberalizációs folyamat hátrányosan érint, valamint azok, amelyek erősíthetik a tunéziai gazdaság mélyebb

integrációját a Közösség gazdasági terébe (43.cikk) A szerződés ötödik fejezete az együttműködés 18 területét nevezi meg, amely többek között magába foglalja az ipart, a halászatot, az energiaipart, a pénzmosás elleni küzdelmet, a közlekedést, valamint a tudományos és technológiai együttműködést. A szerződés egyik legfontosabb részét a szabadkereskedelmi övezetről szóló fejezet jelenti. Fő célként a szabadkereskedelem legkésőbb 2010-re történő elérését tűzték ki. Igaz, a szabadkereskedelem csak ipari árukra vonatkozik, a mezőgazdasági termékek esetében a megkötés időpontjában nem (sőt azóta sem) volt cél a teljes szabadkereskedelem elérése, igaz a kérdést rendszeres időközönként (először 2000-ben) meg szokták vitatni. A felek minden termékre kölcsönösen koncessziókat nyújtottak egymásnak, Tunézia főleg olivaolaj és bor kereskedelmében érdekelt ebben. Az Unió 2001 óta emelte a preferenciálisan

elbírált mennyiséget a tunéziai olivaolajra, ellentételezésképpen a másik fél néhány közösségi termékre (búza, növényi olajok) fokozatosan leépíti vámjait. A szabadkereskedelmi zóna elérésében fontos szerepet játszik a vámlebontás, mely a két fél (ti. Európai Unió és Tunézia) közül csak Tunéziát érinti, mivel az Unió 1976-tól kezdve megnyitotta piacait a tunéziai ipari termékek előtt. A lebontás folyamatát a tunéziai hatóságok már a szerződés ratifikálása előtt két évvel, 1996-ban elkezdték. Első lépésben minden olyan nyersanyag esetében, amelyet nem termelnek az országban, illetve amely nem szerepelt a szerződéshez csatolt egyik függelékben sem, teljes mértékben megszüntették a vámokat, ez körülbelül a tunéziai import 12%-át érintette. 1997-től évente 20%-kal csökkentették az import 28%-át jelentő, a szerződéshez csatolt függelék harmadik részében szereplő késztermékek vámjait, így ezek

esetében 2002-re valósult meg a teljes vámmentesség. A negyedik függelékben lévő, az import mintegy egyharmadát kitevő termékek esetében évente 8-10%-os vámcsökkentést valósítanak meg úgy, hogy 2010-re ezekre az árukra minden vámot leépítsenek. A függelék ötödik részében felsorolt áruknál négy éves átmeneti időszakban nem kellett vámokat leépíteni, ez után 8 év alatt kell a teljes vámmentességet megvalósítani. Az import elhanyagolható, kevesebb mint fél százalékos hányada (nemesfémek, drágakövek, használt ruhák25 stb.) nem képezik részét a szabadkereskedelemnek A vámok lebontásának 25 Chourou, Bechir [1998]: The Free Trade Agreement between the EU and Tunisia, The Journal of North African Studies, Vol.3, No1 p25-56 58 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a

dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. eddigi folyamatát mindkét fél megfelelőnek ítélte, kereskedelmi téren azonban még mindig léteznek olyan intézkedések, melyet az EU diszkriminatívnak ítélt26. A szerződés lehetőséget ad arra is, hogy az egyik fél (Tunézia) piackorlátozó intézkedéseket léptessen életbe, ha valamelyik szektorban a liberalizáció hatására jelentős torzulások jelennek meg. Megállapodtak abban, hogy minden olyan tőkeáramlás szabadságát, valamint a haszon repatriálását biztosítják, mely a Tunéziában történő befektetést célozza meg. Előirányozták a versenyszabályok harmonizálását, valamint a kereskedelem terén meglévő állami monopóliumok szabályozását. A szolgáltatások szintjén a felek kezdetben

megelégedtek a WTO/GATS egyezmény keretén belül az egymással szembeni kötelezettségek teljesítésével, csak ez után fognak erőfeszítéseket tenni arra, hogy ebben a szektorban minél nagyobb liberalizációt valósíthassanak meg. A szociális és kulturális együttműködés esetében szintén megállapították, melyek azok a problémás kérdések, melyekben együttműködés szükséges. Az egyik ilyen a migráció kérdése, ezen belül a legálisan bevándorlók (Tunézia szempontjából kivándorlók) élet- és munkakörülményei, az illegálisan Európában tartózkodók visszajuttatása stb. Ennek megfelelően programokat indítottak többek között a migrációs nyomás csökkentésére, az életszínvonal növelésére, a nők szerepének hangsúlyozására is. 3.22 Az együttműködés pénzügyi háttere 3.221 MEDA I A Partnerség tevékenységének pénzügyi kereteit a MEDA program teremtette meg. A MEDA vissza nem térítendő támogatást nyújt a

mediterrán országok részére, amelyet kiegészítenek az EBB forrásai kockázati tőke és kamattámogatás formájában27. Az előző négy pénzügyi jegyzőkönyv segítségével elindított programok közül 2002-ben már csak 9 volt folyamatban, a MEDA segítségével pedig számos új programot indítottak el. 26 Ilyen az importőrökre kivetett nyereségadó, melynek visszakövetelése még abban az esetben sem könnyű, amikor az importőr bizonyítani tudja, hogy a behozatalból nem származott nyeresége. Az Unió szintén diszkriminatívnak minősítette azt az eljárást, melynek során bizonyos importált fogyasztási javakat másfél-két hónapig tartó vizsgálatnak vetnek alá, még akkor is, ha azok az európai szabványnak megfelelő minősítéssel rendelkeznek. Ugyanígy hátrányban részesülnek az importált javak a reklámozás során, az állami televízióállomás, az RTT 250%-os felárral tűzi műsorra az ilyen áruk reklámjait, míg az állami

rádióállomások 200%-ot kérnek. (Forrás: Európa szerver – Market Acces Database) 59 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A MEDA program két részre osztható, az első 1995-től 1999-ig tartott, a második pedig már az Unió költségvetési periódusaihoz igazodva 2000-től 2006-ig. Az első periódusra megállapított keretösszeg 3.435 millió euró volt, azonban ennek csak alig több mint negyedét fizették ki végül. A támogatás nagy része, 86%-a a bilaterális kapcsolatokon keresztül érte el célját, ezek fő felhasználási területeit a partnerek

által elkészített Nemzeti Fejlesztési Tervek (National Indicative Programmes) jelölik ki, a fennmaradó 14%-ot pedig regionális tevékenységekre fordították. Tunézia számára a MEDA I 428 millió eurót irányzott elő, melyből 168 milliót sikerült felhasználni. Ezen ország esetében a támogatást szerkezete szerint három főbb csoportra oszthatjuk, az egyik az együttműködési projektek csoportja, mely főleg technikai segítségnyújtást foglal magába, ez az összes forrás 32%-át teszi ki. A következő csoport a strukturális illetve szektorális átalakítást célzó eszközökből áll, ezek a források 48%-át jelentik. A fennmaradó 20% az EBB-forrás, leginkább kockázati tőke és kamattámogatás formájában. A felhasznált összeg leginkább a gazdaság strukturális átalakítását, valamint a gazdasági átmenet segítését szolgálta, 11-11%-ot használtak fel vidékfejlesztési és szociális célokra, mintegy 7%-ot pedig a környezetvédelem

feladataira. 1995 1996 1997 1998 1999 Összesen A MEDA I keretösszege 173 403 981 941 937 3435 Ebből kifizetés 50 155 211 231 243 890 A Tunéziára eső keretösszeg 20 120 138 19 131 428 Ebből kifizetés 0 41.4 61.3 9.1 56.2 168 2. táblázat, A MEDA I program szerkezete millió euróban Forrás: Európai Unió A MEDA program keretében végzett tevékenység Tunéziában négy fő együttműködési terület körül csoportosul. Az első a gazdasági reformok támogatása és elősegítése. Ennek során két strukturális átalakítási programot indítottak 180 millió euró értékben az EBB segítségével, így fontos reformok születtek főként az adózás, a privatizációk terén, a pénzügyi szektorban, a külkereskedelemben, valamint a szociális szektorban. A második fő irányvonal a magánszektor fejlődésének, erősödésének támogatása, a gazdasági környezet kedvezővé tétele a magánbefektetések számára. Programok

indultak a privatizációban, a versenyképesség javítására, a magánbefektetések ösztönzésére, létrehoztak 27 Bővebben lásd a MEDÁ-ról szóló fejezetet 60 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. egy, a kis- és középvállalatok számára tanácsot adó, információs és oktatási központot (EuroTunisie-Entreprise – ETE), az EBB kockázati tőkét bocsátott rendelkezésre, a Bizottság pedig 45 millió euróval járult hozzá a MANFORM nevű programhoz, mely a munkaerő versenyképességét igyekszik biztosítani képzéssel, átképzéssel stb. A harmadik

fő együttműködési terület a társadalmi egyenlőség megteremtése, melynek keretében vidékfejlesztési és a természetes erőforrások kezelésére irányuló programok indultak (Développement Rural Integré / Gestion des Ressources Naturelles – DRI/GRN) 50 milliós értékben. A nagyvárosok területén a környezetvédelmi programokat az EBB három hitelvonala biztosítja kamattámogatással. Munkahelyteremtő programot indítottak 9,6 millió euró értékben, hogy a privatizáció utáni gazdasági helyzetben javítsák a munkaerőpiacot. Elindították a betegbiztosítási rendszer reformját, melynek célja, hogy egy pénzügyileg életképesebb rendszert hozzanak létre. A negyedik terület a kulturális tevékenységet foglalja magában, ennek legfőbb színtere a Euromed Heritage nevű regionális program. A MEDA I projektjei (millió euróban): • Üzleti tanácsadó központ (ETE) • Gazdasági és szociális reformok (Facilité d’Ajustement Structurel I)

100 • Gazdasági és szociális reformok, második fázis (FAS II) 80 • Képzés, oktatás (MANFORM) 45 • Kockázati tőke – strukturális átalakulás (ipar) 15 • Kockázati tőke – privatizáció 15 • Privatizáció segítése 10 • Versenyképesség növelése 10 • Külső befektetések ösztönzése (FIPA28) 4 • Vidékfejlesztés és vízkezelés (DRI/GRN) 50 • Munkahelyteremtés segítése 9,6 • Kamattámogatás a Lac Sud29 tisztításához 9,25 • Kamattámogatás ONAS30 III 9,05 • Környezetvédelmi tevékenységek Gabes-ban, kamattámogatás 11,5 • Egészségügyi program, betegbiztosítás reformja 40 Összesen MEDA I 1995-1999 20 428,4 28 Foreign Investment Promotion Agency A Lac Sud Tunisz és a Tuniszi-öböl közé ékelődő tó. Hosszú időn keresztül ide vezették a városi, és a környező ipari szennyvíz egy részét. 29 61 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az

elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az ország részesült ezen kívül horizontális költségvetési forrásokból is, főként a MEDA Democracy program keretein belül, ez mintegy 29,8 millió eurót tett ki, valamint részesül még a környezetvédelmi, családtervezési regionális programok támogatásából, részesül élelmiszersegítségben, támogatást kap az AIDS elleni harcban stb. 3.222 MEDA II A MEDA II programban az Unió lényegében nem emelte az évente hozzáférhető támogatások összegét, viszont, Tunézia esetében legalábbis, javult a felhasználás hatékonysága, ennek köszönhetően az ország a

támogatások egyre nagyobb hányadához férhetett hozzá. Míg a MEDA I során átlagosan a számára rendelkezésre álló pénz 39%-át tudta felhasználni, addig 2001-ben már 77%-át, 2002-ben pedig már a 92,15 milliós keretösszeg 97%-át. 2000 A MEDA I keretösszege 2001 2002 Összesen 2000-2002 Összesen 1995-2002 852.3 7106 6208 2183.7 5618.7 Ebből kifizetés 330 394 563.1 1287.1 2177.1 A Tunéziára eső keretösszeg 75.7 90 92.15 257.85 685.85 Ebből kifizetés 15.9 69 89.5 174.4 342.4 3. táblázat, A MEDA II program millió euróban Forrás: Európai Unió A MEDA II során természetesen folytatódott néhány megkezdett program, így a gazdasági és szociális reformokat támogató FAS, illetve folyamatosan indítják el az új programokat. A 2000-től odaítélt támogatásokat a következő felsorolás mutatja. A MEDA II eddigi programjai (millió euróban): • Gazdasági és szociális reformok, harmadik fázis (FAS III) 80 • A

közlekedési szektor modernizációja 20 • Környezetvédelmi program („Taparura31”) 8,5 • Az alapfokú oktatás reformjának segítése 40 • Kockázati tőke támogatás a magánszektor segítésére 30 30 Office National de l’Assainissement (a környezeti állapotok javítását vezető szervezet) Taparura egy Sfax melletti ipari park neve volt. A valaha itt termelő vegyipari üzem által szennyezett partvidék megtisztítása a projekt célja. 31 62 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • Hulladékkezelés Összesen MEDA II napjainkig: 5,6

184,1 Az 1995-től 2002-ig terjedő időszakban a kifizetésre került 342,4 millió euró mellett Tunézia további 1.075 millió euró hitelt kapott az EBB-től kockázati tőke és kamattámogatások formájában. Ezen pénzek felhasználására főként az infrastruktúra javítása, környezetvédelem, vízkezelés és vállalatfinanszírozás céljából került sor. Ezzel az uniós támogatások elérték az 1.417,4 millió eurót, igaz ennek az EBB-től kapott része visszafizetendő 3.23 További partnerek az együttműködésben A bruttó kölcsönök és nem visszafizetendő támogatások tekintetében bilaterális alapon a legnagyobb támogatást Franciaország nyújtotta 482,2 millió euróval, a második Németország (232,4 millió), majd Olaszország következik 118 millióval. A francia támogatással megvalósult programok mintegy fele a városi fejlesztésekre koncentrál, azonban jelentős támogatást nyújt a magánszektor fejlesztésére, vízkezelésre és

környezetvédelmi projektekre is. A német pénzügyi eszközöket főként környezetvédelmi tevékenységekre, illetve a magánszektor erősítésére használták fel. Az olaszokkal megvalósult együttműködések jelentős része szintén a magánszektort, valamint a vidékfejlesztést és a szociális problémákat vette célba. Jelentős támogatónak számít még Spanyolország, mely a szektorális kapacitások növelését finanszírozza leginkább. A nem európai támogatók között az egyik legfontosabb a Világbank, mely 1995 és 1998 között 836 millió eurónak megfelelő összegű hitelt bocsátott az ország rendelkezésére, szerepe leginkább a gazdasági reformok, a gazdasági átalakítás, az oktatás és az egészségügy, a közlekedésfejlesztés és a magánszektor területein jelentős. Szintén fontos hitelező az Afrikai Fejlesztési Bank (African Development Bank – ADB), mely 1997 és 1998 között évente 270 millió eurónak megfelelő összeggel

segített. Leginkább a gátépítési, mezőgazdasági, vidékfejlesztési, villamosítási és egyéb, infrastruktúrával kapcsolatos programokban vett részt. Szintén jelen van az országban az ENSZ több szervezetével, melyek költségvetése természetesen erősen korlátozott. Ezek: az UNICEF (főleg az egészségügy, oktatás, 63 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. gyermekvédelem terén), UNPFA (United Nations Population Fund – szintén egészségügyi, illetve népességi feladatokkal), a WHO (főként az AIDS-ellenes harc támogatójaként, programokra

1998-99-ben mintegy 2 millió eurót költhetett), UNDP (United Nations Development Programme) és a FAO. Nem európai országként fő támogató Japán, mely a Világbank hiteleihez nyújt kiegészítést saját kedvezményes hiteleivel. 1995 és 1998 között ezen hitelek összege évente körülbelül 115 millió eurónak megfelelő összegű volt, felhasználásuk főleg az infrastruktúra és a vízkezelés területein (gátak, öntözés stb.) valósult meg 1998-ban az Egyesült Államok elindította saját szabadkereskedelmi kezdeményezését a Magreb-országok felé, emellett növelni kívánta az ebbe a térségbe irányuló befektetéseit az „Eizenstat-terv” keretében. A pénzügyi eszközök azonban egyelőre szerények, euróban kifejezve évente 6 milliót kap Marokkó, Algéria és Tunézia együttesen. 64 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3.3 Együttműködés a jelenben Jelenleg az együttműködés öt fő területre összpontosít, ami magába foglalja a strukturális átalakulás, a magánszektor fejlesztése, a képzés korszerűsítése, a vidékfejlesztés és a civil szervezetek témaköreit. 3.31 Strukturális átalakulás A strukturális és szektoriális változás területén jelenleg 4 fő projekt van folyamatban. Az egyik, a már említett Facilité d’Ajustement Structurel (FAS) harmadik fázisa, az FAS III. A program fő céljaként a gazdasági versenyképesség növelését és a gazdaság szabadkereskedelemre való felkészítését jelölték meg. Az FAS–től a magán- és a pénzügyi szektor

további fejlődését, erősödését, a befektetések, a magántőke számára kedvező gazdasági környezet kialakítását várják, és a program keretén belül kívánják megoldani a társadalombiztosítási rendszer reformját, valamint a munkaerőpiac rugalmassá tételét is. A program 2002-ben indult, és két és fél évig tart. Teljes költségvetése mintegy 630 millió euró, finanszírozásában az Unió (80 millió euróval) mellett részt vállalt a Világbank 250 millió dollárral, illetve az ADB 216 millió euróval. A következő program a betegbiztosítási rendszer reformjának segítését tűzte ki célul. 2000ben indították el, időtartama 5 év, és mintegy 40 millió eurós uniós segítséget kap A reform célja, hogy a rendszer a lakosság minél nagyobb részét fedje le, hogy az alapvető ellátáshoz a lakosság minél nagyobb része juthasson hozzá, valamint hogy többek között a terhek igazságos elosztásával egy pénzügyileg életképes

rendszer jöhessen létre. A harmadik program az alapfokú oktatás átalakításához való hozzájárulás. Magában foglalja az alapkészségek javítására, a tanárok továbbképzésére irányuló erőfeszítéseket, valamint az oktatás decentralizálását. A 2001-ben indult program 3 évig tart, teljes költségvetése 181 millió euró, melyből 40 millió közösségi forrásból érkezik. A negyedik fő program az együttműködés ezen területén a hajózási körülmények, feltételek korszerűsítéséből vállal részt. A program 2002-ben indult, 2004-ig tart, és körülbelül 20 millió euró kötelezettségvállalást tartalmaz. Mivel a tunéziai külkereskedelem jelentős része a 65 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár

dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. hajózás segítségével bonyolódik, a korszerűsítés egyik közvetett célja az exportképesség növelése, melynek egyik akadálya az alacsony szintű verseny a hajózási, kikötői szolgáltatások terén. A program előirányoz pénzügyi eszközöket a megnövekedett versenyből származó esetleges leépítési problémák megoldására is. 3.32 A magánszektor fejlesztése A magánszektor fejlesztése terén indított együttműködés egyik legfontosabb tevékenysége az Euro-Tunisie-Entreprise (ETE) létrehozása, mely a kis- és középvállakozások számára értékes tanácsadói tevékenységet lát el. Az ETE szakértői segítséget nyújtanak a vállalkozás szükségleteinek felismerésében, hatékony, reális üzleti terv kidolgozásában, a terv megvalósításában, üzleti

partnerek keresésében stb. A program során hasonló feladatokat ellátó, de specifikusan az iparra koncentráló szervezetek létrehozására is sor került. Az 1996ban indult kezdeményezés 2003-ban ér véget, és 20 millió euróba került A versenyképesség javítására indult 1998-ban, és hat évig tart az a program, melynek egyik fő célcsoportja a bankszektor. A teljes költségvetés 11,25 millió euró, melyből 10 milliót az Unió, a fennmaradó 1,25 milliót pedig a kormány állja. Ebben az esetben a cél a gazdasági reformok bevezetésének sikere, ezzel pedig a kedvező gazdasági környezet megteremtése. A program során támogatást kap a fejlesztésért felelős szerv (Bureau de Mise á Niveau – BMN) technikai segítség és hitelállomány formájában, szemináriumok, tanulmányutak, publikációk stb. finanszírozására A belső képzés, továbbképzés, valamint európai szakértők vezette képzések szervezésével erősíteni kívánják a

pénzügyi szektort. Ezzel összefüggésben az európai központi bankokban is lehetővé teszik a tunéziai szakemberek továbbképzését, illetve hasonló képzési programokat indítanak el a Jogi Tanulmányok Központjában (Centre d’Études Juridiques et Judiciaires). A következő program a privatizációban nyújt technikai segítséget. A tízmilliós költségvetésű program a privatizációs folyamatot lebonyolító Direction Générale de la Privatisation-nak (DGP) nyújt támogatást. Egy 2001-ben megkötött szerződés alapján a DGP szakértők csapatától kap információkat, nemzetközi tapasztalatokat a privatizáció egyes szakaszainak minél zökkenőmentesebb és jövedelmezőbb lebonyolítása érdekében. 5 millió eurót kapott a DGP különféle külföldi cégek (bankok, könyvvizsgálók stb.) szolgáltatásainak igénybevételére. 66 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű

dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A külföldi befektetések ösztönzésére indult egy hatmilliós projekt, melynek kétharmadát az Unió, egyharmadát a tunéziai kormány finanszírozza. Kiemelt technikai segítséget kap a projekt során a külföldi befektetések ösztönzésére létrehozott intézmény, a FIPA. 1999-ben indult egy program, mely a munkahelyteremtést tűzte ki céljának. A finanszírozásból az Unió 9,6 millió euróval vette ki a részét. Az intézkedések keretében erőforrásokat bocsátottak a tunéziai munkaügyi hivatal rendelkezésére, valamint képzési és egyéb támogatást biztosítottak a gazdasági átalakítások és a

privatizációk következtében elbocsátott dolgozóknak. Körülbelül ezren az így munkájukat elvesztettek közül indítanak saját vállalkozást és a hatóságok úgy számolnak, hogy mindegyik ilyen módon indított kisvállalkozás átlagosan 3,2 új munkahelyet jelent. A program eddigi egyik jelentős eredménye, hogy mintegy 6200 embernek segített stabil állást találni. 3.33 Korszerű képzés A képzés terén a legjelentősebb program a MANFORM, melyet a felsőfokú szakképzés javítására hoztak létre. 1997-ben indult, az Unió 45 millió euróval járult hozzá, de részt vesz a támogatásban a kormányzaton kívül a Világbank és a Francia Fejlesztési Pénztár (Caisse Francaise de Développement) is. A program lényege a szakértelmi hiányosságok felmérése, a nemzetközi versenyben elengedhetetlen modern „business-szemlélet” oktatása, a vállalatok, intézmények felkészítése, valamint egy hozzáértő, szakember-réteg kialakítása. 3.34

Vidékfejlesztés 1998-ban indult és 2007-ben fejeződik be a már említett DRI/GRN program. A teljes költségvetés, 74,6 millió euró, megoszlik az EU (50 millió), a tunéziai költségvetés (24,2 millió euró) és a 8 kedvezményezett közigazgatási egység (Le Kef, Bizerte, Nabeul, Zaghouan, Jendouba, Siliana, Kasserine és Kairouan) (összesen 0,4 millió euró) között. A program fő céljai a vidéken élők életszínvonalának emelése, a szegénység leküzdése, a termelői jövedelmek növelése, valamint a természeti erőforrások, legfőképpen a víztartalékok védelme. 67 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak

saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A negyedik jegyzőkönyv részeként jött létre a Sfax régióban induló (Jebeniana és környéke) fejlesztési terv. A célok megegyeztek a többi vidékfejlesztési projekt céljaival (életszínvonal növelése, szegénység csökkentése, víztartalékok képzése stb.), azonban itt főként az infrastruktúra kiépítését (elektromos áram, öntözési rendszerek stb.), a kevésbé produktív termelési szerkezetek átalakítását, valamint a termelés szervezettségét próbálták javítani. Szintén a negyedik jegyzőkönyv hozta létre a víz és talajminőség megőrzésére (Conservation des Eaux et Sols II – CES II) irányuló projektet. A teljes költségvetésből 20 millió eurót vállalt magára az Unió, a fennmaradó 50 milliót a tunéziai költségvetés állja. Ennek keretében víztározók, vízelvezetők stb. épültek A harmadik jegyzőkönyv idején, 1989-ben indult a

datolyapálma-telepítési program 32 milliós költségvetéssel. Ebből 15 millió volt az uniós hozzájárulás, 7 millió euróval segített Olaszország, a maradék 10 millió pedig tunéziai forrásból érkezett. A program a sivatagi körülmények között élő nomádok jövedelmét, ezzel együtt pedig életszínvonalát hivatott emelni, ugyanakkor része a sivatagosodás elleni küzdelemnek, valamint a mezőgazdasági export növelésének is. A megvalósítás keretében sor került öntözési rendszerek, összekötő műutak kiépítésére, illetve az oázisok körüli települések fejlesztésére is. 2008-ig tart a vízkészletek hatékonyabb kihasználásával kapcsolatos 19,5 millió eurós projekt (Le Kef, Kairouan, Kasserine, Siliana, Zaghouan térségében), melyből az Európai Unió a harmadik és a negyedik jegyzőkönyv révén 14,5 millióval, a tunéziai kormány pedig 5 millióval részesedett. 3.35 Civil szervezetek segítése Olyan programokat foglal

magába, melyeket civil szervezetek indítottak, többek között a helyi gazdasági és szociális körülmények, illetve a mezőgazdasági termelékenység javítása, a természeti erőforrások hatékony kezelése, az észak-dél irányú fejlettségbeli különbségek csökkentése, valamint a periférián élők körülményeinek javítása céljából. A programok teljes költsége mintegy 8,3 millió euró, melyből az Unió körülbelül 3,4 milliót finanszíroz. 68 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3.4 Együttműködés a jövőben Az Európai Unió és

Tunézia együttműködése a következő években várható kihívások, problémák megoldására történő erőfeszítések jegyében folytatódik. Az Unió az együttműködés öt fő célját, irányát jelölte meg, melyek a 2000-től 2006-ig folyó kooperáció fő gerincét adják. Ezek: 1. A jogállamiság megszilárdítása és a „jó kormányzás” elősegítése A folyamatos gazdasági növekedés egyik előfeltétele a kedvező politikai környezet, ehhez pedig szorosan hozzátartozik a demokratikus intézményrendszerek erősítése. Ezért fokozni akarják a gazdasági szereplők bizalmát a törvénykezés és a törvényi eljárások irányában. Ezen célok érdekében növelni kívánják a civil társadalom szerepvállalását, fontos lépésnek tartják az igazságszolgáltatási rendszer reformját, és szükségesnek látnak egy, a média területén elindított ezirányú programot is. 2. A külkereskedelem további liberalizálása és a dél-dél

irányú szabadkereskedelem ösztönzése A világgazdaságban, az egyes országok gazdasági életében az export kiemelkedő szerepet játszik, gyakran a gazdaság növekedésének motorja. Ehhez mérten a fő feladatok ezen a témán belül a külkereskedelem még meglévő korlátainak csökkentése, lebontása, illetve egyes kulcsszektorok, mint a pénzügyi szektor, valamint a szolgáltatások liberalizációja. Ami a dél-dél irányú integrációt illeti, szintén jelentős szereppel bír a mediterrán országok szempontjából. A nemzeti piacok egy része, így például Tunéziáé is, nem elég nagy ahhoz, hogy vonzó legyen a befektetőknek, másrészt alacsony a szolgáltatások színvonala, ami további visszatartó erő a külföldieknek. Szintén hátrány, hogy a javak és szolgáltatások áramlása még nem eléggé liberalizált. Ezen okoknál fogva, a külföldi befektetőknek jobban megéri beruházni vagy az Unióban, vagy a közép- és kelet-európai

országokban, hiszen az Unióból szabadon elérheti annak piacát, valamint az egész mediterrán piacot, míg az egyes mediterrán országokból csak az adott ország és az Unió piacát (hub and spoke hatás). A közép- és kelet-európai országoknál ehhez még hozzájön az is, hogy jó néhány országban (mint pl. Románia) alacsonyabbak a munkaerő költségei, mint a mediterrán országok többségében, másrészt a hamarosan csatlakozó országokból pedig az egész euro-mediterrán 69 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. térség elérhetővé válik. Ezért az

Unió ösztönözni fogja mind az Agadir-folyamat mélyítését és szélesítését, mind az Arab Magreb Unió (Union Maghreb Arabe – UMA) újraindítását. 3. Gazdasági reformok és a piacgazdaság intézményeinek megerősítése A gazdasági reformok egyik fő eszköze a magánbefektetések ösztönzése, főként a kis- és középvállalkozásokba, melyek mind a gazdasági növekedésben, mind a munkahelyteremtésben jelentős szerepet játszhatnak. Szükség van a versenyképesség javítására, ehhez azonban csökkenteni kell a gazdaságban az állami szerepvállalást, erősíteni a belső versenyt, pénzügyi és egyéb eszközökkel ösztönözni a magánbefektetéseket, felgyorsítani a privatizációs folyamatot, könnyíteni a piacra való belépést, leépíteni a fennálló adminisztrációs akadályokat stb. 4. A szolgáltatások modernizálása és az infrastruktúra fejlesztése Mint már tudjuk, a szolgáltatások minősége fontos tényezője a

külföldi tőkebefektetés vonzásának, a versenyképesség javításának. A telekommunikációs hálózat jelentős fejlődést tudhatott maga mögött az elmúlt években, és az ország lényegesen jobban áll ebből a szempontból, mint a többség ebben a térségben, igaz, a szolgáltatások ára viszonylag magas. Ezen a területen az egyik legszükségesebb intézkedés egy korszerű telekommunikációs törvény megalkotása lenne. A szolgáltatások egyik másik ága, a tengeri fuvarozás jelentős szerepet játszik az ország külkereskedelmében. A fuvarozás költségei viszonylag magasak, és a kikötőben lévő adminisztrációs akadályok ezt tovább növelik. A költségek csökkentésének és az akadályok felszámolásának folyamatában fontos lépés lenne a versenyhelyzet megjelenése a kikötői szolgáltatások terén, illetve az adminisztrációs intézkedések újragondolása. 5. Az emberi erőforrások fejlesztése (képzés) és a szociális rendszer

javítása Ezen a téren kell a tunéziai kormányzatnak az egyik legnagyobb kihívással szembenéznie. Kétséges, hogy mekkora lesz azon vállalkozások száma, melyek a liberalizáció miatt megnövekedett versenyt nem fogják bírni. A becslések szerint a vállalatok egyharmada veszi nagy valószínűséggel sikerrel az akadályokat, a maradék fele megszűnik, másik felének pedig kérdéses a jövője32. Ugyanakkor évente 80 ezer új munkahelyet kellene teremteni ahhoz, hogy a jelenlegi 15% körüli munkanélküliséget szinten tartsák. A helyzet tehát egyértelművé teszi, hogy a szociális szektornak alkalmazkodnia kell a megváltozott gazdasági környezethez, így valószínűleg javítani kell majd az oktatási, valamint az egészségügyi rendszeren, és a 32 Szigetvári Tamás [2001]: Az Európai Unió mediterrán politikája, EU Working Papers BGF-KKFK, Budapest 95.old 70 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes

szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. szociális ellátások is átalakításra szorulnak. Célként tűzték ki a szegénység csökkentését, melyben a mediterrán országok között Tunézia eddig az élen járt (1960-ban a szegénységi ráta 40% volt, ezzel szemben 1990-re ez az arány 7,4%-ra csökkent), most azonban új helyzet állhat elő például a tömegesen megjelenő fiatal diplomás munkanélküliekkel. Az oktatás területén fontos lépés, hogy az Unió kiterjesztette a Tempus programot a mediterrán régió országaira is. Reformokat terveznek mind az alapfokú, mind a felsőfokú oktatásban, valamint a szociális ellátásban is, ez utóbbi

célja, hogy egy sokkal hatékonyabb, a megváltozott gazdasági körülményekhez alkalmazkodó rendszert hozzanak létre. 71 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3.5 Nemzeti Fejlesztési Terv (2002-2004) Az uniós támogatások egyik fő feltétele, hogy a mediterrán partner elkészítse a saját Nemzeti Fejlesztési Tervét, melyben kijelöli az együttműködés számára lényeges területeit, elemeit. A 2002-2004-es periódusra elkészített tunéziai dokumentum három fő kihívás köré csoportosítja a tevékenységeket. Ezek: • a jogállami intézmények

megszilárdítása • a gazdasági liberalizáció • a fiatalok munkapiaci helyzetének javítása A jogállam intézményeinek megszilárdítására 30 millió eurós programot helyeztek kilátásba, melynek célja az igazságszolgáltatási rendszer modernizációja. Ettől a jogrendszer, a törvénykezés jobb átláthatóságát, a befektetők nagyobb bizalmát várják. A gazdasági liberalizáció terén a strukturális változásokat elősegítő programot indítanak gazdasági átmenet-program néven (FAS IV) 78 millió eurós költségvetéssel. A program során a tervek szerint az uniós normák felé közelítik a külkereskedelem nem vám jellegű korlátait, részt vesznek, és aktívan közreműködnek a dél-dél jellegű együttműködésekben, a gazdasági kívánalmaknak megfelelően alakítják az állami szerepvállalást, törekednek a munkaerőpiac rugalmasságának növelésére, átalakítják a pénzügyi szektort stb. Egy másik, a Társulási

Megállapodást és a regionális megállapodásokat kísérő, 15 milliós költségvetésű programot indítottak abból a célból, hogy a megkötött szabadkereskedelmi megállapodások gazdasági alkalmazását, kiteljesítését elősegítsék. A harmadik program ebben a szektorban az ipari modernizációra irányul, fő célként a vállalatok, főleg a kis- és középvállalatok nemzetközi versenyben való megfelelését kitűzve. A tennivalók között található többek között a szabályozások, a szabványok rendszerének általánossá tétele, a szellemi tulajdonra vonatkozó előírások megújítása, a különféle vállalatoknak nyújtott szolgáltatások (inkubátorházak, technikai, adminisztrációs segítség stb.), valamint az új munkapiaci lehetőségek (pl távmunka) szélesebb kiépítése Erre az előirányzott költségvetés 50 millió eurót szán. A fiatalok munkavállalási esélyeinek javítására két nagyobb program indul. Az egyik a felsőfokú

oktatás modernizációját célozza meg. A fiatal munkaerő versenyképességének javítására 5 év alatt 50%-kal növelni szeretnék a felsőoktatásban résztvevő fiatalok számát, ami 2006-ra 312 ezer főt jelent, lényeges eredmények eléréséhez 72 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. azonban az oktatás hatékonyságát is javítani kell. Többek között sor kerül majd a finanszírozási kérdéseinek átgondolására, a magán felsőoktatási intézmények létrehozásának ösztönzésére, a felsőoktatás és a vállalati szektor közötti együttműködés

erősítésére, az oktatási intézmények számának növelésére és a munkahelyteremtés ösztönzésére. A program előirányzott költségvetése 48 millió euró. A másik program a Tempus III-ban való részvétel, melytől azt várják, hogy segíti a felsőoktatás reformját, a felsőoktatási intézmények közötti együttműködést, tapasztalatcserét, valamint a kulturális nyitottság elérését. A 2003-as évtől a részvétel évente körülbelül 2 millió eurót tesz ki. Program Összeg Pályázás éve millió € 2002 2003 2004 Media 2.15 2.15 Civil társadalom 1.5 1.5 Kikötők modernizációja 20 20 Igazságszolgáltatás modernizációja 30 Gazdasági átmenet (FAS IV) 78 Társ. Megáll Kísérőprogram 15 15 Ipari modernizáció 50 50 A felsőfokú oktatás reformja 48 48 Tempus 4 2 2 Összesen 248.65 80 80 30 78 88.65 4. táblázat, Az NFT által meghatározott együttműködési prioritások Forrás: NFT Tunézia

73 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3.6 Összegzés és kihívások Ahogy láthattuk, a kooperáció olyan területekre összpontosul, amelyek erősítése, fejlesztése, valamint problémái megoldása nélkül az egész együttműködés eleve reménytelen lenne. Így a gazdasági környezet, a munkanélküliség, a kis- és középvállalkozások helyzete, a liberalizációra való felkészítés mind központi témája az együttműködés folyamatának. Felmerül azonban a kérdés, vajon a Barcelonában kitűzött nemes célok, a „béke, stabilitás, és gazdasági

jólét” térségének megteremtése miként ültethetők át a valóságba? Egyes számítások szerint a tunéziai cégek felkészítése a nemzetközi piacon való részvételre átlagosan 1,8 millió euróba kerül cégenként33. Az állam ezeknek a költségeknek valószínűleg csak a 10-20%-át tudja finanszírozni. Nyilván nem mindegyik vállalkozás fogja tudni előteremteni a költségek rá eső részét, ezért ha csak azokat a cégeket vesszük, amelyek a versenyben valószínűleg talpon maradnak, ez körülbelül 3000-4000 vállalatot jelent, ezek felkészítése az államnak 10%-os támogatással számolva 540-720 millió eurójába kerül, ami körülbelül akkora pénzösszeg, mint az első négy jegyzőkönyv együttvéve, és duplája annak, amennyiben a MEDA I és MEDA II programok révén az ország 2002-ig az Európai Unió költségvetéséből részesült. Kérdés, hogy mennyire tudnak hozzájárulni a különféle tanácsadó és oktatási programok (pl.

ETE) a magán-, illetve a vállalati szektor erősödéséhez, ha a vállalkozások nagy része egyszerűen nem tudja előteremteni az átálláshoz szükséges anyagi eszközöket, amit pedig támogatásként kap, messze nem elég. Ez pedig még csak a vállalati szektor. A források elégtelensége az együttműködés többi területén is jelen van, és a jövőben az egyik legnagyobb bizonytalansági tényezővé válhat. Az együttműködés egy másik fontos területe a vámlebontás, melyben Tunézia meglehetősen az élen jár a többi mediterrán partnerhez képest. A vámlebontás hatására minden bizonnyal élénkülni fog a kereskedelem, ezen belül is főként az import. Az ipari és mezőgazdasági modernizáció hatására növekedni fog a nyersanyagok és gépek behozatala, mely jelentősen emelni fogja a külkereskedelmi hiányt, ehhez még hozzájárul a késztermékek fogyasztási célú behozatala is. Ezzel szemben azonban a termelés korszerűsödésével, az

importált modern eszközök segítségével csökkenni fognak a termelés költségei, ami erős lökést adhat a versenyképességnek, ezzel az exportnak is. Így már csak az a kérdés, vajon ez az exportnövekedés elég lesz-e arra, hogy az importnövekedést beérje? 33 Chourou, Bechir [1998]: The Free Trade Agreement between the EU and Tunisia, The Journal of North African Studies, Vol.3, No1 p25-56, pp39 74 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Szintén fontos szempont, hogy a vámok lebontása az állam számára óriási költségvetési bevétel-kiesést jelent. A

folyamat elején a tunéziai költségvetés bevételeinek mintegy 33%-át tették ki az importadók és vámok. A vámleépítések által érintett területekkel számolva a tunéziai költségvetés a bevételeinek mintegy 24,3%-át veszíti el a szabadkereskedelmi övezet 2010-es (2008-as) megteremtéséig, mely összesítve mintegy 4 milliárd dollárt jelent az egész időszakra. Igaz, ezt a problémát a tunéziai gazdaság egyelőre remekül megoldotta 1996-tól, tehát a leépítések kezdete után, 2000-ig az adóbevételek évente átlagosan 9,5%-kal növekedtek (!), aminek elsősorban a gazdasági tevékenység élénkülése, és az ezzel kapcsolatos adóbevételek (főként a hozzáadott-érték adó) növekedése volt az oka. Arról, hogy a két félnek, Tunéziának és az Európai Uniónak mennyi hasznot, illetve veszteséget hoz a Partnerség, megoszlanak a vélemények. Általános elvárás, hogy a szabadkereskedelmi övezet megteremetésével élénkülni fog a

kereskedelem, és ez az élénkülés erős lökést jelent majd a tunéziai gazdaságnak. Úgy vélik, ez a lökés segíti a feldolgozóipar további erősödését, ugyanakkor elegendő tartalék képződik ahhoz, hogy más gazdasági ágakat is felfuttassanak, így a diverzifikációval mérsékelni tudják a gazdaság sebezhetőségét, ezzel a stabilizálódással pedig új erőforrásokat tárhatnak fel, és aknázhatnak ki. Ez pedig elvezethet ahhoz, hogy belátható időn belül meg tudják oldani a már említett problémákat. A gazdasági élénkülés segítheti a külföldi tőke bevonását, munkahelyeket teremtve csökkentheti a munkanélküliséget, és esetleg a megerősödés egy fokán túl segíthet az Uniótól való függés csökkentésében új piacok szerzésével. A jövő persze valószínűleg nem ennyire rózsás. Ghesquiere34 szerint a szabadkereskedelmi megállapodás hatása rövidtávon nem sok jóval kecsegtet Tunézia számára. Az átmeneti

folyamat, melynek során megteremtik a szabadkereskedelmi övezet működéséhez szükséges feltételeket, tulajdonképpen az Unió számára nem jelent nehézséget, hiszen a mediterrán térséggel szembeni vámok és korlátozások nagy részét már leépítette az előző évtizedek során. Annál megerőltetőbb és nehezebb a folyamat a mediterrán országok számára Említettük, hogy Tunéziának költségvetési bevételei minimum 24%-áról le kell mondania az átmenet során, és közben gondoskodnia kell arról is, hogy az átmenet a hazai, eddig vámokkal védett gazdaság számára ne legyen túl rövid, és fel tudjon készülni a szabadkereskedelemre. Ugyanakkor hosszútávon, ha a gazdasági szerkezetet sikerül a megfelelő mértékben átalakítani, valószínűleg előnyös lesz a Partnerség az ország szempontjából. A szabadkereskedelem teljes mértékű (tehát dél-dél irányú is) megvalósulásával Tunézia 34 Ghesquiere, Henri [1998]: Impact of

European Union Association Agreements on Mediterranean Countries, IMF Working Paper 98/116, IMF, Washington D.C 75 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. jelentős piacokat szerezhet feldolgozóipara számára, annak ellenére, hogy a gazdasági szerkezetek a térségben nagyrészt hasonlók. Így például a tunéziai ruhaipar, mely a térségben az egyik legerősebb, valószínűleg fejlődni fog, illetve a török iparral lesz nagy versenyben a térség piacain. Ez már csak azért is így lehet, mivel az Unió négy legnagyobb textilipari szállítója Kína, Hong Kong,

Törökország és Tunézia közül Kína és Hong Kong a szabadkereskedelmi övezet létrehozásával hátrányba kerülnek a mediterrán termékekkel szemben, másrészt például Kína Európai Unióba irányuló exportjának egyre kisebb hányadát teszik ki a munkaerő-igényes és egyre nagyobbat a tőke- és technológiaigényes termékek35. Ezzel szemben szkeptikus véleményt fogalmaz meg a Partnerséggel szemben Chorou36. Szerinte a szabadkereskedelmi megállapodás Tunézia számára a legjobb esetben nem hoz hasznot, a legrosszabb esetben pedig alapvető gazdasági nehézségeket okoz az országnak. Ezt egyrészt azzal indokolja, hogy a tapasztalatok szerint eltérő gazdasági fejlettségű országok közötti szabadkereskedelem csak a fejlettebb számára hoz gazdasági előnyöket, a fejletlenebb számára nem, másrészt, hogy az Unió nem bocsát elegendő forrást a mediterrán országok rendelkezésére ahhoz, hogy a térség gazdaságai kellően felkészülve

várják a szabadkereskedelmet. Ezen kívül úgy véli, a szabadkereskedelem, a gazdasági liberalizáció, a magánszektor erősödése, és a piaci mechanizmusok felszabadítása a korlátozások alól még messze nem elegendő ahhoz, hogy a gazdaság fenntartható fejlődést tudjon produkálni.37 Ami a források elégtelenségét illeti, ezzel kapcsolatban felmerült még egy probléma. Kritikával illették az Uniót a mediterrán partnerek a támogatáshoz való hozzájutás szabályozása miatt. A célországok átlagosan a MEDA támogatások alig több mint 40%-át tudták lehívni, Tunézia esetében ez az arány 49,9%-os, azaz a 2002-ig rendelkezésre álló 685,85 millióból 342,4 millió eurót tudtak felhasználni, igaz az ország 2001-ben a rendelkezésre álló pénzek 77%-át, 2002-ben pedig már a 97%-át le tudta hívni, tehát jelentősen javult a felhasználási arány. Ezekkel az arányokkal Tunézia az uniós pénzek kihasználásának területén a jobbak

között van, ugyanakkor megkérdőjelezi az uniós támogatások hatékonyságát a forrásokhoz való hozzájutás nehézsége. A Közösség a kritikákra válaszolva azzal magyarázta a támogatások kimaradását, hogy a projektek egy része nem volt kellően előkészítve, így nem felelt meg a támogatás követelményeinek. 35 Majoros Pál, Kovács Réka [2001]: Az Európai Unió és Kína kapcsolatai az ezredfordulón, EU Working Papers, BGF-KKFK pp.31 36 Chourou, Bechir [1998]: The Free Trade Agreement between the EU and Tunisia, The Journal of North African Studies, Vol.3, No1 p25-56 37 Chourou, Bechir [1998]: The Free Trade Agreement between the EU and Tunisia, The Journal of North African Studies, Vol.3, No1 p25-56 76 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az

elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Tunézia és az Unió együttműködésének jövőbeni, egyik legfontosabb szakasza 2008-tól lép életbe. A tunéziai kormány maga vállalta, hogy a többi mediterrán partnerrel ellentétben már két évvel a szabadkereskedelmi övezet megteremtése előtt befejezi az Unióval szembeni vámjainak leépítését. Addig azonban a tunéziai gazdaságnak jelentős feladatokat kell teljesítenie. A 2002-es esztendő megmutatta, hogy az ország gazdasága még mindig túlságosan függ a mezőgazdaságtól és a turizmustól. A mindössze 1,7%-os növekedés csalódást keltő volt, és megmutatta a gazdaság sebezhetőségét is. Ezen a téren elsősorban a gazdaság diverzifikálása lehet a cél, ami azonban nem lesz egyszerű, annál is inkább, mivel eközben egyre élesebb

versenykörülmények között kell elfogadható gazdasági növekedést produkálni. Az elfogadható növekedésről pedig már esett szó. A 15%-os munkanélküliség szinten tartásához szükséges évi 80 ezer új munkahely megteremtésének előfeltétele a szakértők szerint legalább 5,7%-os gazdasági növekedés évente. A gazdaság ilyen fokú sebezhetősége mellett ez a növekedés nyugodt világgazdasági környezetet kíván, olyan feltételeket, melyek között a tunéziai gazdaság húzóágazatai, a turizmus és a feldolgozóipar a legjobb teljesítményt nyújthatják. Úgy tűnik azonban, ezek a feltételek nem tekinthetők adottnak. Néhány nappal e sorok írása előtt újabb terrormerényletek rázták meg a mediterrán világot: brit érdekeltségek ellen követtek el támadást Törökországban. Májusban Casablancában (Marokkó) követtek el hasonló merényletet. Úgy tűnik tehát, hogy a terrorizmus továbbra is napirenden van a mediterrán térségben,

ami Tunézia szempontjából egyáltalán nem jó. Mondhatnánk, hogy Törökország messze van Tunéziától, azonban egy-egy ilyen merénylet az egész arab világra hatást gyakorol, így Tunéziára is. Másrészt pedig Marokkó alig pár száz kilométer távolságra fekszik az országtól, így az események befolyását Tunézia gazdaságára talán nem is kell részletezni. Így annak ellenére, hogy Tunéziában viszonylag ritka a hasonló esemény (a legutolsó a már említett Dzserbán történt, előtte jó pár évig nem történt hasonló terrorakció), a térségben uralkodó nyugtalanság nem csak az egyes országokat, hanem az egész térséget akadályozhatja a növekedésben. 77 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai

szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Befejezés Ahogy azt már a dolgozat elején érintettük, az Európai Uniónak „igazi” gazdasági, kereskedelmi érdekei nem nagyon fűződnek a mediterrán térséghez. Az uniós import a mediterrán térségből nem haladja meg az 5%-ot, lényeges európai érdekeltség egyik országban sem található, a Közösség semmilyen termék tekintetében nem függ a Földközitenger déli partján elterülő államoktól. Egyedül talán az energiahordozók területe az a rész, ahol ezek az államok gazdaságilag az Unió számára jelentőséggel bírnak, az energia egyharmadát innen importálják a Közösség országai. Azt is próbáltuk érzékeltetni, hogy az előbb említett oknál fogva a mediterrán politika elindítása nem gazdasági eredetű. A „béke, stabilitás és gazdasági jólét” térségének

létrehozása, azaz a barcelonai folyamat általánosan meghatározott célkitűzése legyen bármilyen fennkölt és tűnjön bármilyen nemesnek, nem fedi fel az Unió cselekvésének valódi mozgatórugóit. Sokkal inkább keresendők a mediterrán országokkal való szorosabb kapcsolat kialakításának okai a biztonsági kérdések terén. A bevezető részekben vázolt problémagócok, főként a túlnépesedés, illetve az ezzel összefüggő gondok: munkanélküliség, migráció, iszlám fundamentalizmus jelentették azokat a motivációkat, amelyek hatására a mediterrán térség kezelésére irányuló közös politika kidolgozásába kezdtek az Unió hivatalnokai. A túlnépesedéssel az Európai Uniónak egyre nagyobb migrációs nyomással kell szembenéznie, azonban a Mediterráneumból tömegesen érkező munkavállalókra az EU egyáltalán nincs felkészülve, illetve a mai napig nem alakítottak ki semmiféle egységes bevándorlási politikát, tehát a kérdés

intézményes rendezéséig még nem jutottak el. A jólétüket fenyegetve látó nyugati államokban számos fórumon látott napvilágot a keleti munkaerővel való riogatás38, ez pedig szinte valószínűtlenné teszi nagyszámú mediterrán munkavállaló beengedését az Unióba. Az iszlám fundamentalizmusban még ennél is nagyobb veszélyt látnak a Közösség szakemberei. Egy vallási alapon szerveződő hatalmi csoport, illetve kormányzó tényező megjelenése az Európai Unió közvetlen szomszédságában sokrétű veszélyhelyzetet idézhet 38 Lásd például az Index cikkét, melyet a német Focus című hírmagazinból vett át. „A Porsche-vezér attól tart: magyarok vagy lengyelek a hét öt napjára lakókocsival utazhatnak a jelenlegi tagországokba, hogy aztán a hétvégéken egy magasabb életszínvonalat élvezhessenek odahaza. Wiedeking szerint a nyugati munkavállalók süllyedő bérekkel fizethetik meg ennek az árát, miközben a megélhetési

költségek változatlan szinten maradnak.” Forrás: http://wwwindexhu/eu/bov0924/ Letöltés dátuma: 20030924 22:16 78 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. elő. Az európai gazdasági szempontból egyetlen mediterrán érdekeltség, az energia egy ilyen hatalmi csoport kezébe kerülve értékes ütőkártya lehet a nyugati államokkal szemben. A kőolaj- és gázvezetékek elzárása érzékenyen érintené az európai gazdaságokat, az erőforrások pótlása pedig nehéz és költséges lenne. Ez azonban lehet, hogy csak a kezdet lenne Az ilyen kormányok létrejötte

a rendszer elől menekülőkkel áraszthatná el az „öreg kontinenst”, és az sem lenne meglepetés, ha fokozódna a terrorista fenyegetés is a nyugati világgal szemben. Egy szélsőséges nézeteket valló hatalom pénzügyi segítséget, ugyanakkor búvóhelyet is nyújthat a terrorista csoportoknak. Az egész pedig súlyosbodhat még azáltal is, hogy a szélsőséges erők hatalomra jutása az egész térségben beindíthat egyfajta láncreakciót39. Az tehát, hogy az Unió ezen problémák ellen védekezni akar, természetesen nem jelent semmiféle problémát, hiszen azt senki nem vetheti az EU szemére, hogy saját biztonságát rendezni igyekszik, sőt, amennyiben ezt olyan eszközökkel teszi, amelyekkel az Unió is megkísérli, még szimpatikus is lehet. Hiszen amit a Közösség elindított, az egyfajta gazdasági kísérlet a biztonsági válság megelőzésére, társadalmi-politikai problémák megelőzése gazdasági eszközökkel. Mindenképpen pozitívnak

mondható az is, hogy az Unió nem várja meg az események bekövetkeztét, igyekszik a válságot megelőzni, igyekszik alakítani az eseményeket, a reaktív helyett proaktív magatartást tanusítani40. Az együttműködésben első látásra szintén nem lehet sok kivetnivalót találni. Ahogy Tunézia esetében is láttuk, a kooperáció tevékenységi köre igyekszik azokra a meglehetősen jól feltérképezett problémákra, probléma-összefüggésekre koncentrálni, amelyek a valódi kihívást jelenthetik az elkövetkezendő időszakban. Programok indultak a munkanélküliség szabályozására, a munkaerő fejlesztésére, infrastrukturális és gazdaságátalakító programokkal igyekeznek a térség gazdasági erejét növelni, hogy a gyarapodó népességet el tudják látni élelemmel, munkával, otthonnal, azaz az emberi léthez szükséges alapvető dolgokkal. A gondok ott kezdődnek, hogy az Unió kinyilatkoztatott szándékai nem esnek egybe a tetteivel,

árnyaltabban fogalmazva a mediterrán országok számára nyújtott valós támogatással. A témával foglalkozó szerzők nagy része kiemelt helyen említi a források, a támogatás gyanánt az országok rendelkezésére bocsátott pénzeszközök szűkösségét. Említettük már, hogy Tunéziában a vállalatok átalakítása, a versenyre való felkészítése átlagosan 1,8 milliós, az állam 10%-os finanszírozása minimálisan 540 millió eurós költséggel 39 Lásd a mediterrán politika szükségességéről írtakat Átvétel Szigetváritól [2001]: Az Európai Unió mediterrán politikája, EU Working Papers, Budapest, BGFKKFK [Summary] 40 79 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók

változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 41 jár , ami az eddig kapott pénzeszközökhöz képest hatalmas összeg. Az Európai Unió nem képes az egész térséget olyan mértékben támogatni, hogy a kívánt reformok a szükséges mértékben meg is valósuljanak, hogy a mediterrán gazdaságok képesek legyenek a szabadkereskedelmi övezet támasztotta elvárásoknak megfelelni. Emiatt, illetve emellett nem várható, hogy az átalakulás, az Unióval való együttműködés a mediterrán országok népességének széles rétegeiben talál osztatlan lelkesedésre. A térségben a demokrácia egyelőre gyenge lábakon áll. Az országok nagy része, elnézést a kifejezésért, látszatdemokrácia. A nyugati államok felé terrorizmusellenes tevékenységként kommunikált, az iszlám szervezetekkel szembeni korlátozó intézkedések, azok hatalomtól való mindenáron távoltartása

tulajdonképpen az uralkodó rendszer legitimitását kérdőjelezi meg. Hiszen milyen rendszer az, amely nem hajlandó demokratikus választások keretein belül szembenézni az ellenzékkel, veresége esetén pedig nem hajlandó átengedni a hatalmat? Az ilyen kormányt nem a többség választotta, és az így létrejövő hatalom legfeljebb „csak” eszközeiben különbözik a terrorista diktatúráktól, nem pedig a hatalomhoz jutásának jogszerűségében. Lényegében a leírthoz hasonló helyzet vezetett a polgárháborús helyzethez Algériában, és hasonló eseményektől tartanak a térség többi országában is. A kormánnyal szembeni elégedetlenség kifejezése pedig ebben a térségben maguknak a kormányoknak az intézkedéseibe (kritikus hangvételű cikkek, könyvek betiltása, igazságszolgáltatási hátrányok érvényesítése stb.) ütközik A lakosság tehát nem érzi magáénak a fejlődést, nem érzi azt, hogy a kialakult helyzeten változtatni tud,

sőt kevés a motiváló tényező is arra, hogy változtasson. Az együttműködés tehát nem válhat teljessé, hiába értettek egyet az aláírók, hogy a Társulási Megállapodás intézkedései a „demokratikus és emberi jogok tiszteletén” alapulnak, és hogy ezek a jogok a megállapodások lényeges részét képezik (2.cikk) Zárt, megmerevedett politikai rendszerek esetén pedig a gazdasági együttműködés is akadályokba ütközhet. Hiába próbálják ösztönözni a fellendüléshez szükséges külföldi tőke beruházásait, ha a tőketulajdonos nem látja biztonságosnak a célország politikai berendezkedését, máshova viszi a pénzét. Általánosságban megállapítható, hogy a demokratikus jogok korlátozása, legyen annak bármiféle oka, nem vonzza a befektetni szándékozókat. Itt pedig az Unió is gondban lehet, hiszen a megállapodásokban foglaltak, illetve a demokratikus világban betöltött szerep szerint, nem is beszélve a fent említett

gazdasági meggondolásról, neki erőteljesen ösztönöznie kellene a mediterrán államok demokratizálódási 41 Lásd az előző fejezet záró részét 80 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. folyamatát. Két olyan ok is van azonban, amiért ezt az Uniónak mégsem kellene megtennie Az egyik, hogy ez nem kívánt feszültségekhez vezethet az együttműködésben, illetve az ezekkel az országokkal való kapcsolatban. A másik, hogy ezzel az Unió a saját érdeke ellen cselekedne, hiszen a térségbeli demokratizálódás sok helyen jelentős szerephez juttatná az

iszlám fundamentalizmus képviselőit, ami az Unió szempontjából erősen növelné a biztonságpolitikai kockázatokat. Ezzel pedig elérkeztünk az együttműködés egyik leglényegesebb jellemzőjéhez. A dolgozatban említett okoknál fogva joggal feltételezhető, hogy az Euro-Mediterrán Partnerség elindítása elsősorban biztonságpolitikai indíttatású. A források elégtelensége azonban oda vezethet, hogy az együttműködés olyan gazdasági problémákat hoz elő a mediterrán országokban, mely növeli azokat a kockázatokat, amelyek miatt az Unió tulajdonképpen az egész Partnerség-programot elindította. Ez pedig az EU szempontjából kétségessé teheti az egész program értelmét. Az Euro-Mediterrán Partnerség, vagy legalábbis a szabadkereskedelemre vonatkozó része a félidejéhez ért, sőt már túl is van rajta. A célok és remények, amelyet ezzel kapcsolatban a résztvevők megfogalmaztak egyelőre nincsenek elérhető közelségben. Igaz, ez

messze nem jelenti azt, hogy az együttműködés kudarcot vallott. Magyarországon a rendszerváltás tájékán rengetegen úgy gondolták, hogy pár éven belül itt is hasonló jólét lesz, mint a nyugati államokban. Természetesen ezek a vágyak azóta szertefoszlottak, és habár a Mediterráneumban jelenleg zajló folyamatokat csak néhány elem tekintetében lehet összehasonlítani a közép- és kelet-európai átalakulással, a konklúzió marad ugyanaz. Reális elvárásokat kell megfogalmazni a fejlődéssel szemben. A közeljövőben olyan problémákra kell megoldást találni, amelyek valószínűtlenné teszik a mediterrán régió életszínvonalának, valamint gazdasági teljesítőképességének látványos emelkedését. A terrorizmus, a demokratikus jogok csorbulása, a túlnépesedés nem megfelelő kezelése, a munkanélküliség valószínűleg még egy jó darabig jelen lesznek a mediterrán régióban. Ezek közül pedig mindegyik tényező

olyan, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben ugyan, de megakaszthatják az együttműködést, sőt az addig elért eredményeket is veszélyeztethetik. Éppen ezért az Unió kénytelen lesz az Euro-Mediterrán Partnerségre több figyelmet fordítani az elkövetkező évtizedek során, vagy ha nem, vállalni az idő múlásával egyre súlyosabbá váló következményeket. 81 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblázatok: 1. táblázat: Tunézia kereskedelme Európával 49 2. táblázat: A MEDA I program szerkezete millió euróban

60 3. táblázat: A MEDA II program millió euróban 62 4. táblázat: Az NFT által meghatározott együttműködési prioritások 73 5. táblázat: A társulási folyamat előrehaladása a mediterrán partnereknél 90 6. táblázat: A tunéziai export és import szerkezete 2001-ben 91 Ábrák: 1. ábra: Tunézia mezőgazdasága 43 2. ábra: A Tunéziai ipar szerkezete 2001-ben 46 3. ábra: Az ipari export szerkezete szektorok szerint 2001-ben 47 4. ábra: A tunéziai export felvevői 2002-ben %-ban 48 5. ábra: A tunéziai import származási helye 2002-ben %-ban 48 6. ábra: Az első négy jegyzőkönyv támogatásának célterületei 56 7. ábra: Várható népességnövekedés 2003-2025 között %-ban 88 8. ábra: A világ népességének összetétele kor szerint 88 9. ábra: Egyes mediterrán országok adósságszolgálata az export %-ában 89 10. ábra: Az EBB saját forrásaiból finanszírozott hitelek 2002-ig millió euróban és az összes

%-ában 89 11. ábra: A működőtőke állománya a mediterrán országokban 2000-ben 90 12. ábra: A három fő szektor teljesítménye az előző évhez képest %-ban 1997-2003 91 13. ábra: Tunézia kereskedelme Európával 1990 és 2002 között 92 14. ábra: Kétoldalú együttműködés Tunéziával 92 15. ábra: Ingadozó mezőgazdasági termelés néhány jelentős termék példáján 93 82 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Irodalomjegyzék 1) A Magyar Köztársaság Külügyminsztériuma [2002]: Tunézia; (A Magyar Köztársaság

Külügyminisztériumának hivatalos honlapján található Tunéziára vonatkozó információk) http://www.kulugyminiszteriumhu/Kulugyminiszterium/HU/Vilag orszagai/Afrika/Tune zia/tunezia.htm 20031012 2) Az Európai Bizottság Tunéziai delegációjának honlapja: http://www.ceintltn 3) Balogh András Zoltán [1998]: Az EU és a mediterrán kihívás: Barcelona: egy új kezdet?, Szakdolgozat, BGF-KKFK Budapest 4) Banque Centrale de Tunisie (http://www.bctgovtn) 5) Brauch, Hans Günter [1998]: Urbanization and Natural Disasters in the Mediterranean: Population Growth and Climate Change in the 21st http://www.proventionconsortiumorg/files/conference papers/brauchpdf, Century, letöltés: 2003.1120 11:02 6) Chorou, Bechir [1998]: The Free Trade Agreement between the EU and Tunisia, The Journal of North African Studies, Vol. 3, No 1, p 25-56 7) Cordesman, Anthony H. [1998]: The other side of the Maghreb: Economics, Structural Change, Productivity, Trade, Population and Energy.

Center for Strategic and International Studies (CSIS), Washington D.C Letölthető a http://www.csisorg/mideast/reports/maghreb2pdf címről is 20031026 9:55 8) D. Gergely Anikó (szerk) [1982]: Földünk országai, Budapest, Kossuth 9) Dessus, Sébastien; Devlin, Julia; Safadi, Raed [2001]: Towards Arab and Euro-Med regional integration, OECD Development Center Studies, OECD, Párizs 10) Europa Publications Limited [1996]: Regional Surveys of the World – The Middle East and North Africa, Europa Publications Limited, London 11) Európai Bizottság [2001]: General Report on the Avctivities of the European Union, 2001, European Commission 12) Európai Bizottság [2002]: Euromed Special Feature, No. 32, European Commission, Brüsszel 83 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát

illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 13) Európai Bizottság [2003]: Euromed Special Feature, No. 35, European Commission, Brüsszel 14) Európai Bizottság [2003]: The EU’s relations with Tunisia – Basic Data, http://europa.euint/comm/external relations/tunisia/intro/indexhtm, letöltés dátuma: 2003.0611 15:33 15) Európai Bizottság: External Relations (Az EU http://www.europaeuint/comm/external relations/tunisia, hivatalos illetve ezek honlapja: linkjei) 2003.0611 12:11 16) Európai Unió [1995]: The Barcelona Declaration (megtalálható a http://europa.euint/comm/external relations/euromed/bdhtm internetcímen) 20030611 9:20 17) Európai Unió, Tunézia [1995]: The Association Agreement between Tunisia and the European Union (a dokumentum megtalálható az interneten is, a

http://europa.euint/eurlex/pri/en/oj/dat/1998/l 097/l 09719980330en00020174pdf címen) 20031109 8:22 18) Európai Unió, Tunézia [2001]: Partenariat Euro-Med: Tunisie: Document de Strategie 2002-2006 / Programme Indicatif National 2002-2004 (megtalálható http://unpan1.unorg/intradoc/groups/public/documents/cafrad/unpan011173pdf a címen) 2003.1109 10:05 19) Európai Unió: Market Acces Database 20) European Investment Bank: [2002]: 2001 - A record year for EIB lending in Mediterranean Partner Countries (megtalálható a www.eiborg internetcímen) 20030611 15:41 21) European Investment Bank: [2002]: Financing in Mediterranean Partner Countries (megtalálható a www.eiborg internetcímen) 20030611 16:22 22) Faisal, Al-Dulaimi [1985]: Tunézia, Mezőgazdasági világjárás, A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest 23) FIPA (Foreign Investment Promotion Agency [2003]: The Tunisian Industry (ipari adatok):

http://www.tunisianindustrynattn 20030611 8:05 24) Fontagné, Lionel; Péridy, Nicolas [1997]: The EU and the Maghreb, OECD Development Center Studies, Párizs 25) Ghali, Sofia; Mohnen, Pierre [2002]: Restructuring and Economic Performance: The Experience of the Tunisian Economy, CIRANO (Centre Interuniversitaire de Recherche en Analyse des Organistaions), Montreal, (A dokumentum megtalálható a http://www.ciranoqcca/pdf/publication/2002s-26pdf internetcímen is) 84 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 26) Ghesquiere, Henri [1998]: Impact of European Union Association

Agreements on Mediterranean Countries, IMF Working Paper 98/116, IMF, Washington D.C 27) Gyulai Gábor Péter [1998]: Együttműködési törekvések az EU és a mediterrán térség országai között, TDK-dolgozat, BKÁE Budapest 28) http://www.dreeorg/tunisie 20031102 29) http://www.ieheiorg/bibliotheque/mediterraneehtm 20031027 30) Index [2003]: http://www.indexhu/eu/bov0924/ Letöltés dátuma: 20030924 22:16 31) Index [2003]: Kínos adatokat hallgat el az EU? Index, http://index.hu/eu/census1031/, letöltés dátuma: 2003.1104 10:22 32) Jbili, Abdelali; Enders, Klaus [1996]: The Association Agreement Between Tunisia and the European Union, Finance & Development, Vol. 33, No 3, September 1996: pages 1820 International Monetary Fund & World Bank (a cikk megtalálható a http://www.worldbankorg/fandd/english/pdfs/0996/040996pdf internetcímen is) 33) Lukács György, Szafír György, Balogh István [1997]: A Balkán, a Közel-Kelet és a déli mediterráneum az EU

és Magyarország szemszögéből, Integrációs és Stratégiai Munkacsoport, Budapest 34) Majoros Pál, Kovács Réka [2001]: Az Európai Unió és Kína kapcsolatai az ezredfordulón, EU Working Papers, BGF-KKFK 35) Morrisson, Christian; Talbi, Bechir [1996]: Long-term growth in Tunisia, OECD Development Center Studies, OECD, Párizs 36) N. Rózsa Erzsébet, Póti László [1999]: Európa régi-új régiója: A Mediterráneum, Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet, Budapest 37) Nsouli, Saleh M.; Eken, Sena; Duran, Paul; Bell, Gerwin; Yücelik, Zühtü [1993]: The Path to Convertibility and Growth: The Tunisian Experience, IMF, Washington D.C 38) Perkins, Kenneth J. [1997]: Historical Dictionary of Tunisia, The Scarecrow Press Inc Lanham, Md., London 39) Szigetvári Tamás [1998]: Európa és a Mediterráneum kapcsolatai a 90-es években, Műhelytanulmányok, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Budapest 40) Szigetvári Tamás [2001]: Az Európai Unió mediterrán politikája, EU

Working Papers, Budapest, BGF-KKFK 41) Szigetvári Tamás [2002]: Euro-Mediterrán Partnerség: Az Európai Unió és a mediterrán országok kapcsolat-rendszerének elemzése és értékelése (Ph. D értekezés) Budapest, BKÁE 42) Tunisie.com: (http://wwwtunisiecom és linkjei) 20030608 85