Kereskedelem | Külkereskedelem » Masszi Barbara - A Franchise elméleti kérései és gyakorlati megvalósulásának vizsgálata két hazai lánc példáján

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR A FRANCHISE ELMÉLETI KÉRSÉSEI ÉS GYAKORLATI MEGVALÓSULÁSÁNAK VIZSGÁLATA KÉT HAZAI LÁNC PÉLDÁJÁN. Készítette: Masszi Barbara Budapest, 2004 3 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók

változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Tartalom Bevezetés.5 I. A franchise elméleti áttekintése 7 1.1 A franchise fogalma, típusai, elvei7 1.11 A franchise fogalma7 1.12 A franchise típusai8 1.13 A franchise elvei10 1.14 A franchise jelentősége11 1.2 A franchise kialakulása12 1.3 A franchise rendszer szereplői, felépítése, működése14 1.31 Franchise az átadó szemszögéből14 1.311 A franchise-átadó14 1.312 A franchise-rendszer kifejlesztése 14 1.3121 A franchise, mint rendszer 14 1.3122 A hálózat-fejlesztés folyamata 17 1.3123 Finanszírozás 20 1.3124 A franchise kettős marketingje 23 1.3125 A franchise-átvevők kiválasztása 24 1.313 Előnyök és hátrányok a franchise-átadó számára 25 1.32 Franchise az átvevő szemszögéből 26 1.321 A franchise-átvevő 26 1.322 Hogyan váljunk franchise-átvevővé 26 1.3221 A vállalkozó

önértékelése 27 1.3222 A franchise kínálatok értékelése 27 1.3223 Finanszírozási kérdések 29 1.323 Előnyök és hátrányok a franchise-átvevő számára29 1.4 A franchise jogi vonatkozásai30 1.41 Kitekintés a franchise külföldi jogi szabályozására31 1.411 A franchise szabályozása az USA-ban31 1.412 A franchise szabályozása Európán belül32 4 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1.42 A franchise jogi szabályozása Magyarországon34 1.43 A franchise szerződés36 II. Franchise a gyakorlatban40 3.1 A két cég rövid bemutatása40 3.11 A Café

Nescafé kávézólánc helye a Nestlé-n belül41 3.12 A könyvesbolt-franchise helye a Líra és Lant Kereskedelmi Rt-n belül42 3.2 A Café Nescafé kávézólánc és a Líra és Lant könyvesbolt-hálózat bemutatása43 3.21 A Café Nescafé pozícionálása43 3.22 A Líra és Lant pozícionálása45 3.3 A franchise-rendszerek működtetése Magyarországon46 3.31 A franchise-partnerek toborzása és kiválasztása47 3.32 A helyszín kiválasztása, az üzlet kialakítása48 3.33 Az alkalmazottak toborzása, kiválasztása, képzése51 3.34 Az egységek üzemeltetése, teljesítménye53 3.35 Termékek, árak55 3.36 Folyamatos támogatás a rendszergazda részéről56 3.37 Marketing és promóció57 3.38 Díjak58 3.39 Könyvelés, nyilvántartás, ellenőrzés59 3.4 A Nestlé, illetve a Líra és Lant, mint franchise-átadók és a franchise-partnerek kapcsolatának szabályozása61 Összefoglalás.63 Mellékletek jegyzéke.66 Ábrák jegyzéke.66 Irodalomjegyzék.67 5

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Bevezetés „A sikert legjobban a siker növeli, s leginkább az eredménytelenség gátolja.” A magyar származású, kanadai orvos szavai számomra kézzelfogható módon ragadják meg a vállalkozások egyik leglényegesebb mozgatórugóját: a sikerre való szüntelen törekvést. A franchise, mint vállalkozási forma sem a tökéletes „recept” a sikerre, ám olyasféle védettséget nyújt, mellyel az üzleti életben kevésbé jártas ember is bátrabban fordul a vállalkozói életforma felé. Mindenkinek, aki napjainkban

üzleti vállalkozásba fog, számos kockázati tényezővel kell számolnia. Gyorsan változó piaci, gazdasági körülmények, egyre erősödő konkurenciaharc, a piaci részesedésért való küzdelem, a forrásokban, szakértelemben való hiány, mind olyan tényezők, melyek a vállalkozás létét fenyegetik. Egyéb előnyös tulajdonságain túl, ezen kockázati tényezőkkel szemben is védelmet nyújthat a franchise. Szakdolgozatomban megpróbálok minél átfogóbb képet nyújtani arról, hogy mit is takar a franchise fogalma? Mi a sikerének titka / tekintve, hogy működésének első éveiben jóval nagyobb a franchise-vállalkozások túlélési aránya, mint a hagyományos vállalkozásoké/? Mi az oka annak, hogy az immár közel egy évszázada megjelent vállalkozási forma népszerűsége mind a mai napig töretlen? Milyen lehetőségeket rejt magában a franchise a rendszerváltás, és piacgazdaságra való áttérés évtizedeiben Magyarországon? Milyen jogi,

pénzügyi, szervezeti és egyéb feltételei vannak egy franchise vállalkozás elindításának, működtetésének? Témaválasztásomat az indokolja, hogy napjainkban a franchise témája mit sem vesztett aktualitásából, sőt egyre jelentősebb potenciál rejtőzik a franchise vállalkozási formában mid hazai, mind globális szinten. 6 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Dolgozatom első felében a franchise elméleti hátterét tekintem át, a második részben bemutatom a franchise gyakorlati megvalósulását két konkrét, hazai példán keresztül. A dolgozat

megírása során támaszkodtam a témában fellelhető széleskörű hazai és nemzetközi szakirodalomra, valamint az Interneten megtalálható kapcsolódó információkra. A konkrét példához szükséges anyagokat, melyek a Café Nescafé és a Líra és Lant franchise működésének bemutatásában voltak segítségemre, Kolosi Beáta a Líra és Lant Rt. kommunikációs és marketing igazgatója, valamint Laczi Csaba, a Nestlé franchise menedzsere biztosította számomra, amiért ezúton szeretnék köszönetet mondani. 7 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

I.rész: A franchise elméleti áttekintése 1.1 A franchise fogalma, típusai, elvei 1.11 A franchise fogalma Mielőtt rátérnék a fogalom magyarázatára, szeretném tisztázni a magyar fül számára idegenül hangzó franchise és franchising kifejezések jelentését. A franchise szót az egyes üzletek, egy vállalkozási forma megjelölésére használjuk, míg a franchising szó magára a tevékenységre, az egész folyamatra utal, melynek során egy vállalkozó franchise típusú vállalkozási formában építi ki saját hálózatát. A kifejezésnek eddig nem is született olyan magyar megfelelője, mely elterjedt volna a köztudatba. Próbálkozás szintjén maradt meg a ’know-how lízing’, illetve a ’kölcsön-fortély’ elnevezés is. A fentieken túl a franchise definiálását nehezíti az is, hogy országonként változó megközelítésekkel, és hangsúlyokkal találkozunk a témát illetóen. A szakirodalomban található megfogalmazások között

akadnak olyanok, melyekben a lényegi jegyek a partneri kapcsolat, kölcsönös érdekeltség, és siker, míg az más megfogalmazásokban az üzleti oldal a domináns. Megközelíthetjük a franchise konstrukciót úgy, mint marketingstratégiát és piacépítési módszert vagy mint felek közti jogi kapcsolatot, tekinthetjük egy különleges ügylettechnikai megoldásnak is. Elsőként álljon itt egy olyan meghatározás, amely a franchise-rendszer kialakulását is tartalmazza: ”egy vállalkozónak, aki idővel franchise-rendszergazdává válik, mindenek előtt van egy jó ötlete, amiből üzletet lehet csinálni. Az ötletet saját vállalkozásában megvalósítja és - megfelelő márkanév alatt reklámozva - sikerrel működteti, majd úgy dönt, hogy a bevált ötletet a bevezetett márkanévvel, a vállalkozási tapasztalatokkal együttesen másoknak használatra átadja. Tehát nem maga épít ki egy hálózatot, hanem másokat von be a vállalkozás növelésébe,

de úgy, hogy azok akik megveszik tőle az ’üzleti siker titkát’, önálló vállalkozók maradnak, és a siker használatáért fizetnek.”[11:p7] Egy másik definíció szerint: „olyan tevékenységet jelent, amelyben a franchise átadó (rendszertulajdonos, rendszergazda), egy minden szakmai és kereskedelmi aspektusból 8 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. gondosan kialakított, piacgazdasági körülmények között eredményesen kipróbált komplex rendszert ad el márkanévhasználattal és teljes körű betanítással a franchise átvevőnek, aki a rendszert

díjak fizetése fejében, saját független vállalkozásában, a megállapodott területen, megállapodott ideig, önállóan – de a franchise átadó előírásai alapján és állandó segítségével – saját hasznára üzemelteti."[7:p18] A fenti definíciókat összevetve a franchise lényeges, tartalmi elemeit a következő pontokban lehet összefoglalni:[23] • A franchise-nak két szereplője van: a franchise-átadó (franchisor) és a franchiseátvevő (franchisee). • Az átadó és az átvevőjogilag és gazdaságilag önálló egységek, vállalkozók, akik saját hasznukra tevékenykednek. • Az átadó rendelkezik egy már bevezetett márkanévvel vagy védjeggyel és védett üzleti tevékenységgel, amelynek piaci értéke van, és ezt mások elismerik, elfogadják, és hajlandóak fizetni is érte. • Az üzleti tevékenység valamilyen termék, szolgáltatás vagy technológia értékesítésére irányul. • A felek között szükség van

egy szerződésre, amely meghatározott időre szól, s egyaránt kitér mindkét fél jogaira és kötelezettségeire. • Az átadó az átvevőt megtanítja az adott tevékenység folytatására, annak minden részletére, és segíti átvevőjét vállalkozása megkezdésében. • Az átadó folyamatosan segíti az átvevőt a vállalkozás minden területén. • Az átvevő előre meghatározott, megállapodott formákban és mértékben fizet az átadónak azokért a jogokért, amelyekkel rendelkezik, valamint a rendelkezésére bocsátott szolgáltatásokért. • A felek bármelyikének hibája vagy sikertelensége előbb-utóbb a másik sikertelenségéhez, vagy az egész rendszer kudarcához vezethet. 1.12 A franchise típusai A fogalom-meghatározások is mutatják milyen sokrétű, szerteágazó, a gazdasági élet szinte minden területére kiterjedő üzleti rendszereket jelent a franchise. Éppen ezért célszerű a jobb áttekinthetőség kedvéért

különböző szempontok alapján csoportosítani a franchise 9 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. megvalósulási formáit. A típusképzések közül - az EGK Nemzetközi Bírósága által 1986ban készített elemzés alapján – az alábbi csoportosítási lehetőségeket lehet megemlíteni: 1. A franchise-rendszer fajtája, tárgya szerint megkülönböztethetünk három csoportot: a) Szolgáltatási franchise, amelynek keretében az átvevő az átadó üzleti-, kereskedelmi neve vagy áruvédjegye alatt valamilyen szolgáltatást nyújt annak útmutatása szerint

(pl.: tisztító szolgáltatások, egészség, szépségápolás). b) Termelési franchise, esetében olyan rendszerről van szó, amelynek tárgya egy meghatározott termék előállítása és értékesítése az átadó által átengedett jogok alapján (például a Coca-cola társaságok), amelyet számos vélemény nem is tekint igazán franchisenak, sokkal inkább egy terméklicenciájának, amely kiegészülhet egy know-how átengedési megállapodással és egy kizárólagos nyersanyag-szállítási kikötéssel is. c) Értékesítési franchise, melynek lényege, hogy a franchise-átvevő, az átadó üzleti neve alatt, meghatározott árukat értékesít. A franchise tárgya szempontjából megkülönböztethetünk teljes, illetve részleges franchiset is. Az előbbinél az átvevő kizárólag az adott tevékenységet folytatja, míg utóbbinál az átvevő vállalkozásának csak résztevékenysége az adott franchise-rendszer üzemeltetése. 2. A résztvevők üzleti

életben elfoglalt helye szerint megkülönböztethetünk öt típust: a) A gyártók és kiskereskedők közti kapcsolat esetében, a gyártó a franchise átadója, és az átvevő eladja a terméket.(Pl: autókereskedések, üzemanyagtöltő hálózatok, márkás sportszereket árusító kereskedések.) b) A gyártók és a nagykereskedők közti kapcsolat lényege, hogy a gyártó engedélyezi egy termék gyártását és forgalmazását, szerződésben rögzített feltételekkel (lásd üdítőitalok gyártása és forgalmazása). c) A nagy- és kiskereskedők közti kapcsolatnak két variációja ismert. Az egyik, ha kiskereskedők alkotnak, vagy vásárolnak meg egy nagykereskedelmi formációt, megalkotva saját, kötelező szabályait. A másik, az önkéntes megállapodás nagyés kiskereskedő között (pl: áruházláncok) d) Kiskereskedő és kiskereskedő közti kapcsolat (pl.: a Julius Meinl üzletlánc) e) A leggyakoribb a rendszergazda és a szolgáltatóipar üzemei,

vendéglői, kiskereskedelmi vállalkozásai közötti kapcsolat (pl.: gyorsbüfé-hálózatok vagy szállodaláncok). 10 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3. A franchise-rendszer tartalma szerinti tipizálás a következő csoportokat különbözteti meg: a) Termék- vagy védjegyhasználati franchise (a franchise amerikai értelmezése) keretében az átadó egy termékhez kapcsolódó védjegy- vagy márkahasználati jogot ad át az átvevőnek, pl. licenc, disztribútor-dealer, védjegyhasználat, koncesszió b) Az üzleti franchise (a franchise ún. európai

értelmezése) úgy jellemezhető, hogy az átadó nem csak egy termék, szolgáltatás, védjegy használatát engedi át bizonyos díj fejében, hanem egy kipróbált, bevált üzletviteli know-how is átadásra kerül, pl. otthoni vagy családi franchise, vállalkozói vagy beruházó franchise, területi franchise, master franchise, konverziós franchise. 1.13 A franchise elvei A franchise, mint üzlettípus rendelkezik bizonyos alapelvekkel, melyek fényében kikristályosodik a leendő vállalkozó számára, hogy mit is várhat ettől az üzleti viszonytól: [7] 1. Kölcsönös sikerérdekeltség Alaptétele: az egyik fél sikere csak a másik fél sikerén keresztül érhető el! A franchise-átadó sikere azon múlik, hogy képes-e folyamatosan versenyelőnyt biztosítanie a lánchoz csatlakozók számára (állandó fejlesztés, piackutatás, reklám, segítségnyújtás, betanítás, továbbképzés, stb.) Amennyiben a feltételek adottak az átvevő számára az

optimális működéshez, és igazodik a rendszer előírásaihoz, szem előtt tartja a kézikönyvben leírtakat, elkerülheti a kezdő vállalkozás buktatóit, és nagy valószínűséggel sikeres ténykedésével tovább növeli az adott rendszer presztízsét. 2. Hosszú távú kapcsolat Egy ilyen üzleti forma, csak hosszabb távon válhat gyümölcsöző kapcsolattá. A franchiseszerződések minimális futamideje öt év, de gyakoriak a tíz, tizenöt, sőt húsz évre szóló szerződések is. Ennek fényében feltétlen szükség van a felek maximális kompromisszumkészségére, egymás érdekeinek kölcsönös figyelembe vételére. Ez a tudat, pozitív irányba befolyásolja a rendszer tagjainak hozzáállását. 11 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti.

Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3. A megalapozott önállóság lehetősége A mai magyar viszonyok között, a kényszerpályán levő vállalkozók számát tekintve, nagy vonzerővel bírnak azok a munkalehetőségek, melyek az önálló, de mégis biztos egzisztenciát nyújtó munkavégzést tesznek lehetővé. A franchise egy újfajta életszemlélet („légy a magad ura”), új életforma hordozója, és magában hordozza az önmegvalósítás lehetőségét is. Mindezeken túl ez egy olyan vállalkozási forma, melynek túlélési esélyei jóval nagyobbak az egyéni vállalkozásokénál. 4. Etika Végül, de nem utolsó sorban említem a franchise etikus jellegét, mely megnyilvánul a két fél közti kapcsolatrendszer számos összetevőjében. Nem is lehetne elképzelni egy ilyenfajta hosszútávú

kapcsolatot a rendszergazda és az átvevők felelősségteljes, korrekt és kiegyensúlyozott összjátéka nélkül. 1.14 A franchise jelentősége A franchise jelentősége hazánkban, és nemzetközi szinten is növekvő tendenciát mutat. Ennek okai a következő pontokban keresendő: A franchise dinamizmusa, üzleti potenciálja, forgalma A néhány évtizede még jóval kevésbé ismert vállalkozási forma, mára az egyik kedvelt eszköz a magánszféra dinamikus átalakítására, és fejlesztésére. Napjainkban kb negyedmillió ember keresi a lehetőségét a franchise formában történő vállalkozásnak.[7] 2000-ben az USA-ban a franchise-átadók és átvevőik kiskereskedelmi értékesítése 1.000 milliárd dollárt tett ki, mindezt 320.000 vállalkozásban, 75 iparágban produkálták Az USA kiskereskedelmi forgalmának több mint 40 %-át a franchise üzletek forgalma adta. Az USA-ban minden nyolcadik percben nyílik valahol egy franchise üzlet, valamint az

USA-beli kiskereskedelmi egységek közül minden 12-ik franchise rendszerű.[9] Nyugat-Európában az 1984-es 9.000 franchise-átvevővel szemben 1988-ban már 90000 franchise vállalkozó tevékenykedett, és ez a szám 1990-re egyedül Angliában 150.000-ra nőtt.[7] A magyar franchise-hálózat elmúlt tíz év alatti fejlődését tükrözik a következő adatok: napjainkban, a hazánkban működő franchise-vállalkozások száma eléri a hatvanat, a tagság pedig évente 10%-kal nő. 12 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Munkahelyteremtő képesség Globalizálódó

világunkban, ahol a nagyvállalatok sorra redukálják munkaerő- szükségletüket, illetve szűnnek meg, egyre nagyobb jelentőséggel, és munkahelyteremtő potenciállal bírnak a franchise-vállalkozások. Ez a munkahelyteremtő képesség, több szinten is realizálódik, hiszen a rendszerközpont önmagában, működésének kialakításával is munkahelyet teremt, de az átvevő láncreakcióként viszi tovább a lehetőséget, hiszen egyegy átvevő 3-30, vagy még annál is több munkahelyet teremthet, a vállalkozás jellegétől függően. Egy harmadik, és korántsem elhanyagolható munkahelyteremtő hatás pedig a beszállítói háttér kiépítéséhez kapcsolódik. A franchise munkahelyteremtő képességét, súlyát támasztja alá az a tény is, hogy 2000-ben, az USA-ban több mint 8 millió ember dolgozott franchise típusú vállalkozásban.[9] Biztonságteremtő képesség Statisztikák szerint, míg az egyedül induló vállalkozások 70-80 %-a az

indulást követő ötödik évben tönkremegy, addig a franchise-átvevőként indulók hasonló arány 7-8 %.[15] Ezen számok tükrében elmondható, hogy annak a vállalkozónak, aki egy jól kidolgozott franchise-rendszer tagjává válik, kevesebb kockázattal kell számolni, mint a független vállalkozóknak. Egy új vállalkozás számára a bukás lehetőségét magukban hordozó fő tényezők: a szakmai tapasztalatok menedzsment tapasztalatok hiánya, és a rendelkezésre álló anyagi erőforrások szűkös keresztmetszete. Ezekre a sarkalatos pontokra a franchise megoldást nyújthat. 1.2 A franchise kialakulása A franchise eredetét egészen a középkorig visszavezethetjük, amikor is Európa néhány országában bevett szokás volt, a királyi jogok (adók kivetése, beszedése, vásártartás stb.) meghatározott díj fejében magas rangú személyeknek történő átruházása. Maga a franchise szó szabadságot, mentességet jelent, tehát a nemesek adó- és

vámfizetés alóli mentességét is jelölte. A megszerzett jogokért járó díj kezdetben természetbeni, később pénzbeli ellenszolgáltatást jelentett. A royalti elnevezés is valószínűleg bizonyos királyi jogok 13 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. átruházásából, és az ezekért a királynak fizetendő díjakból ered. A fent említett privilégiumokról szóló okiratot nevezték franchise-levélnek. A 18. századi Angliában a franchising e formája újra feltűnik a kocsmatulajdonosoknál Az állam kemény terheket (engedélyezési díj, italmérő helyek

berendezése) rótt a kocsmárosokra, akik nehéz helyzetüket a serfőzdék segítségével enyhítették. A sörfőzők megszerezték az engedélyeket, és saját termékeik kizárólagos értékesítése fejében, némi anyagi támogatással együtt, a koncessziókat átadták a kocsmárosoknak. A mai értelemben vett modern franchise hazája az Egyesült Államok. Egyes szakirodalmi források szerint, a legkorábbi példa egy cséplőgépgyár (Mc Cormick Harvesting Machine Company) volt, amely az ügynököknek franchise alapon adta el gépeit. Más források a Singer varrógép-értékesítés hálózatát tartják az első franchise-nak. Mégis az első nagyobb fellendülést a franchise elterjedésében az autóipar (autó-értékesítés és –szerviz) hozta, a 20. század első harmadában Az autóiparból kiindulva honosodott meg az üdítőital-piacon (Coca-Cola, Pepsi-Cola) is. Az igazi nagy áttörést az 50-es években futótűzként terjedő gyorséttermi láncok

(Kentucky Fried Chicken, McDonald’s) megjelenése hozta. Egyre több termék, iparág és szolgáltatás tűnt fel a piacon franchise formában. Az USA-ban a franchise iparág már 1968-ban meghaladta a 100 milliárd dolláros forgalmat, ami több mint 10%-a volt a bruttó nemzeti terméknek, 1991-ben pedig a teljes kiskereskedelmi forgalom 35%-a franchise formában bonyolódott le.[7] A II. világháború után a nemzetközi kapcsolati formákat egyre több vállalatnál a franchising jelentette. A franchise nemzetközivé tételének szintén az USA volt az úttörője Az USA-n kívüli országokban a franchise felfutása csak két évtizedes késéssel következett be. A rendszer fejlődése azóta is rendületlen, a világkereskedelem rendszerének lényege elemévé vált. Hazánkban a franchise megjelenése nem volt minden előzmény nélküli. Már a szocializmus idején az Intercontinental és a Novotel szállodák, vagy az Avis autókölcsönzők is franchise-egységek

voltak, azzal a sajátossággal, hogy egy-egy állami vállalat vette meg a névhasználati jogot, de nem adta azt tovább. Így tulajdonképpen jelen volt a franchise, de mégsem működött. Az első „valódi” franchise-vállalkozás az S-Modell divatbolt vagy a City Grill gyorsétterem lehetett. Az azóta eltelt időben a franchise dinamikus fejlődésnek indult a magyar piacon, melyet az is bizonyít, hogy a külföldi nevek mellett folyamatosan nő a 14 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. magyar franchise-rendszerek száma (pl. FORNETTI fagyasztott pékáru, Lady

Moletti női ruházat, Líra és Lant könyvesboltok, stb.) Magyarországon is a gyorsétkeztetés a vezető ágazat a franchise struktúrában (pl. McDonalds’, La Parve, Don Pepe pizzéria egységei). A gyorséttermek mellett a kereskedelem a másik domináns ágazat a hazai franchise tekintetében. A legnagyobb kereskedelmi forgalmat bonyolítók között vannak az üzemanyagtöltő-hálózatok (pl. MOL benzinkutak). A sportos ruházati kereskedelem is franchise-ban építi hálózatát, mint pl a Levi Strauss vagy az Adidas. Az elmúlt években megnőtt a női illetve sportos divatáruk franchise-kínálata: ilyenek pl. a MANGO, az InWear Martinique, az Alain Manoukian További példák franchise-ra Magyarországon: könyvkereskedelem (Líra és Lant), kávézók (Café Nescafé, Morik Caffé), zálogház (BÁV), autókölcsönzők, gépjátmű-szervízzel foglalkozó vállalkozások (Hertz, Billstein Fitt). 1.3 A franchise rendszer szereplői, felépítése, működése 1.31

Franchise az átadó szemszögéből 1.311 A franchise-átadó A rendszergazda egy sikeres ötlet tulajdonosa, aki a piaci viszonyokat alapul véve kifejleszt, rendszerbe foglal és kipróbál egy terméket/szolgáltatást/kereskedelmi módszert, és azt márkanévvel ellátva bevezeti a piacra. Az átadó a kipróbált rendszert meghatározott díjak fejében áruba bocsájtja. Az átadó kötelezettséget vállal arra is, hogy termékét, szolgáltatását fejleszti és biztosítja annak színvonalasságát, ezzel is védve az átvevők beruházását. 1.312 A franchise-rendszer kifejlesztése 1.3121 A franchise mint rendszer A franchise rendszerjellegét két nézőpontból is megvizsgálhatjuk. Elsőként megvizsgálhatjuk azokat a jellemzőket, melyekben egy franchise hálózat működése, és felépítése tekintetében eltér egy más elven alapuló hálózattól, vagy üzletlánctól. [7] 15 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus

könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • Egy központ köré szerveződés: központban az átadó, az átvevők tőle egyenlő távolságban, körben helyezkednek el. Franchise átvevő Franchise átvevő Franchise átvevő Rendszertulajdonos Franchise átvevő Franchise átvevő Franchise átvevő Forrás: Haraszti Mihály: Franchising a vállalkozók csodafegyvere?, 43.o 1.1 ábra A rendszertulajdonos és átvevői szervezeti kapcsolata • Közös név: az egyes egységek uniformizáltságának megjelenési formája. • Közös tartalom: a franchise csomag tartalmazza mindazokat a területeket, melyeken az átvevők teendőit

szigorú előírások szabják meg. • Azonos kapcsolati rend: ugyanolyan kettős kapcsolati rend jellemzi a rendszer egységeit. Egyrészt az átadó, másrészt a fogyasztói kör felé • Azonos jogi szabályozás: a franchise szerződés uniformizált jellegéből adódik. • Azonos működési mechanizmus. • Azonos pénzügyi kapcsolatok: royalti és licencdíj, esetleg reklámköltség fizetése. • Azonos terület: minden átvevő a számára kijelölt földrajzi helyen dolgozik, közel azonos piaci potenciállal rendelkezik. A franchise rendszerjellege megragadható a franchise csomag által tartalmazott rendszerjegyekben is, amely egy hálózatot egyértelműen megkülönböztet a többitől. 16 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus

könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Azonos név Azonos tartalom Egy központ köré szerveződés Azonos műkődési mechanizmus Franchise rendszer Azonos terület Azonos pénzügyi struktúra Azonos kapcsolati rend Azonos szabályozás Forrás: Haraszti Mihály: Franchising a vállalkozók csodafegyvere?,47.o 1.2 ábra Egy franchise rendszer legfontosabb belső jegyei • Cégnév: a franchise lánc legmeghatározóbb eleme, ezért fontos, hogy közismert legyen, és hordozzon pozitív értékeket. • Egységes megjelenés: külső és belső arculati elemek biztosítják. • Azonos termék és szolgáltatási kör: változtatása, módosítása csak az átadó által, hosszas elemzést követően valósítható meg. • Azonos módszertan: a fogyasztók elérésére, kiszolgálására és megtartására. • Azonos

minőség: fontos, hogy a vásárló minden egységben ugyanazt a színvonalas kiszolgálást, terméket kapja. • Egységes image: a közvéleményben egységes kép alakuljon ki a hálózatról. • Azonos menedzsment módszerek: minden egységnél ugyanazok a szakmai, pénzügyi vezetési elvek; ugyanaz a könyvelési rendszer, személyzeti politika érvényesül. • Azonos személyzeti politika: azonos felvételi, betanítási, motiválási politika. 17 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • Egységes könyvelési módszerek: a royalti és a hirdetési

költségek számítása miatt különösen fontos az átadó számára. • Azonos jogi és pénzügyi struktúra • Közös árubeszerzés: ebből adódóan biztosított az azonos minőség, és a nagytömegű beszerzés miatti árelőny. 1.3122 A hálózat-fejlesztés folyamata Amikor egy vállalkozás hálózat kialakítása mellett dönt, mérlegelnie kell, melyik alternatíva áll legközelebb elképzeléseihez, céljaihoz. A választás pénzügyi és szervezésiirányítási szempontok alapján történik Ha egy vállalkozás nem szeretne kiterjedt hierarchikus szervezetet kialakítani, akkor megteheti, hogy egy kezdeti nagyobb ráfordítással megteremti a rendszer átadhatóságának feltételeit. A későbbiekben a hálózat már kevesebb anyagi erőforrást köt le. Ha egy vállalkozás pénzügyi háttere nem teszi lehetővé a saját hálózat létrehozását, a franchise rendszer kitűnő megoldás, hiszen az átvevő tőkéjének bevonásával kiépíthető a

hálózat. Amennyiben agy vállalkozás a franchise rendszer kialakítása mellett dönt, a következő utat járja be: 1. Az üzleti koncepció kialakítása A franchise rendszer kialakításának forrása lehet egy már sikeresen működő vállalkozás, melynek eredményeit szeretnék más helyszínek bevonásával megsokszorozni, de az is elképzelhető, hogy felfigyelve egy piaci résre, ki lehet dolgozni, egy a kínálatból hiányzó új termékcsoporton vagy szolgáltatáson alapuló franchise-konstrukciót is. A koncepció lehet készen vett, például külföldi, vagy itthon fejlesztett. Amennyiben külföldi koncepcióról van szó, azt feltétlenül adaptálni kell a hazai viszonyokat tekintve, a hazai koncepciót pedig kidolgozni. Kísérleti egységre mindkét esetben szükség van 2. A kísérleti egység Az üzleti elképzelés piacképességét feltétlenül ki kell próbálni. Ha a vállalkozás életképesnek bizonyul, célszerű elkezdeni az arculat

megtervezését, mely az átadott jogok részeként, a működési kézikönyv része lesz. A dokumentálás előtt célszerű levédetni, bejegyeztetni a nevet és a logot, a későbbi problémák kivédése érdekében. 18 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3. Az átadhatóság feltételeinek megteremtése A franchise-vállalkozás a sikeres üzletvitel tapasztalatainak átadásáról szól. Annak érdekében, hogy e tapasztalatok átadhatóvá váljanak, az üzletviteli ismereteket (knowhow-t) és az arculatot dokumentálni kell. Ehhez az alábbi dokumentumokra van

szükség: A) Megvalósíthatósági tanulmány Sok egyéb szempont mellett, egy franchise-rendszer esetében vizsgálni kell a sokszorosíthatóság lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy elemezni kell, hogy az adott termékre vagy szolgáltatásra valóban mindenütt szükség van-e, és ugyanazok a piaci akciók, ugyanazt a hatást váltják-e ki különböző piaci környezetben? Az üzleti módszerek vizsgálatának azt az eredményt kell hozniuk, hogy a pozitív üzleti eredmény minden egység esetében, minden tervezett helyszínen megvalósítható. Nézzünk néhány elemet, melyek segítségével megvizsgálható egy vállalkozás, ötlet ’franchizolhatósága’: • Méret és élettartam: Elég régóta áll-e fenn a vállalkozás? Bevételeivel és méretével felkelti-e a befektetők figyelmét? • Nyereségtermelő képesség: Mennyi a befektetés megtérülési ideje? • Taníthatóság: Nem túl bonyolult-e a rendszer • Szabványosíthatóság,

rendszerezhetőség • Piaci értékesíthetőség: Mások számára is egyértelműen érthető-e, mely előnyökkel jár az adott franchise-hálózathoz történő csatlakozás? A rendszert, mint bármely más terméket, a marketing eszközeinek kell könnyen eladhatóvá tenni. • Eredetiség: Megkülönböztethető-e, nyújt-e plusszot a rendszerem a versenytársakhoz képest? Érdemes megvizsgálni az átadó pozícióját, azaz képes-e: • a rendszer megfelelő, közös érdekeket figyelembe vevő működtetésére, • az átvevők kielégítő támogatására, • piaci előnyre szert tenni az új vállalkozási forma keretein belül? Nézzük meg ugyanezt, az átvevő szemszögéből is: • a termék, szolgáltatás franchise üzlet keretében nagyobb sikerrel kecsegtet-e mint egyéni vállalkozás formájában, • a rendszer elég jó-e ahhoz, hogy az átvevő sikerrel versenyezhessen a piacon jelenlévő konkurens termékekkel, szolgáltatásokkal

és vállalatokkal? B) Üzleti terv 19 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Üzleti tervről két megközelíthetőségben beszélhetünk a franchise esetében: -egyrészt a tulajdonos üzleti terve a rendszer kidolgozására, gyakorlati megvalósítására, elterjesztésére és megtérülésére, -másrészt az önálló egységek üzleti terve Az üzleti terv elsősorban a rendszergazda szemszögéből készül, fő részei az alábbiak: • a franchise átadó részletes terve a rendszer kidolgozására, gyakorlati megvalósítására és elterjesztésére, •

a vállalkozókat toborzó program, • a betanítási centrum illetve a kísérleti egység létrehozása, • az egységekre vonatkozó program, • a marketing és szakmai kutatást, termékfejlesztést, a rendszer fejlesztését lehetővé tevő szervezet, és infrastruktúra kialakítása. C) A rendszer kidolgozása (rendszerdokumentum és kézikönyv) Ha a megvalósíthatósági tanulmány és az üzleti terv megfelelő színvonalon megtörtént, a rendszer fő vonásai már tisztázottnak tekinthetők, megkezdődhet a rendszer részletes kidolgozása. Ez két vonatkozásban történik meg: -a rendszer, mint hálózat, annak kezelési mechanizmusa, eszköztára és belső összefüggései, -az egyes egységekben megjelenő, a rendszert megtestesítő terméket vagy szolgáltatást érintő tényezők kidolgozása. Alapvető fontosságú, hogy mind a rendszerdokumentáció, mind az annak részét képező kézikönyv kidolgozásra kerüljön. A rendszerdokumentáció az

egységekre vonatkozó információkon kívül minden olyan kérdést tárgyal, ami bármilyen összefüggésben van a rendszerrel vagy annak kezelésével, és mindkét fél szempontjából vizsgálja a rendszer egyes tényezőit. A kézikönyv kizárólag a franchise-átvevő szempontjából írja le az egység működését és a rendszerből rá tartozó információkat. Alapvető dokumentáció a működési kézikönyv, ami kiegészülhet arculati kézikönyvvel, esetleg marketing kézikönyvvel, de ezen szakmai részletek képezhetik a működési kézikönyv egyes fejezeteit vagy mellékleteit is. A működési kézikönyv tartalmát tekintve, nincs két egyforma, hiszen nincs két teljesen egyforma know-how-val bíró franchise-vállalkozás sem. Példák a lehetséges tartalomra [15]: 20 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és

egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • Bevezetés, mely leírja a vállalkozás alapvető jellegzetességeit, működésmódját, üzleti filozófiáját, s esetleg bemutatja a rendszergazda vállalkozásának szervezeti felépítését és a vezetőket. • A rendszer működési módjának részletes leírása azoknak az elemeknek a kibontásával, amelyek egymáshoz illesztése eredményeként lesz működőképes az átadott franchise-rendszer. Azon módszerek leírása, amelyek révén a rendszer működni tud. Pl a működtetés során használt eljárások leírása, az áruk kezelési és raktározási módja, a hibaelhárítás módszerei, az áruellátás folyamata nevekkel, telefonszámokkal együtt stb. • Utasítások, amelyek egyrészt az

egységes megjelenést, nyitva tartást, működést rögzítik, másrészt az átadó által történő ellenőrzés szempontjait is tartalmazzák. Pl nyitva tartás napok és órák szerint, a személyzet időbeosztása és munkarendje, kereskedelmi sémák, a személyzet megjelenésével kapcsolatos követelmények (egyenruha), személyzet kiképzésének módja, személyzet kiválasztása, árképzési politika, termékszabványok, fogyasztói panaszok kezelési módja, a franchise egység kinézetével kapcsolatos követelmények, beszerzési politika, a franchise díj kiszámításának és fizetésének rendszere, számviteli nyilvántartás, ÁFA kezelésének részletes leírása, készpénzforgalom és banki kapcsolatok eljárás rendje, stb. • A fentiek részletes leírását kiegészíthetik azok a formanyomtatványok vagy előírás szerinti szövegek, amelyek alkalmazását az átadó megköveteli az átvevőtől, vagy azok alkalmazását ajánlhatja.(Pl

munkaszerződések, menedzserszerződések) • A működési kézikönyvnek, amennyiben az adott rendszer azt indokolttá teszi, lehet műszaki melléklete is, amely az egyes berendezések működésének, karbantartásának és megfelelő működtetési módszereinek részleteit tárgyalja. A kézikönyvben leírtakat folyamatos ellenőrzés alatt kell tartani, és amikor indokolt, változásokat kell bevezetni annak érdekében, hogy az adott franchise-vállalkozás működése mindig biztosítsa a megfelelő piaci pozíciót. 1.3123 Finanszírozás Egy rendszer kiépítése több szakaszból áll, ezeknek megvannak a különböző nagyságrendű költségvonzatai. Téves elképzelés, miszerint franchise-rendszert befektetés nélkül, csupán az átvevők befizetéseiből létre lehet hozni. 21 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A

szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az átadó költségei két részből tevődnek össze: a rendszerfejlesztés és a rendszerfenntartásának költségeiből. A rendszer kifejlesztése az alábbi terheket rója a rendszergazdára: • rendszerkidolgozás költségei (saját munkatársak, szakértők díja, kísérletek, piackutatás költségei), • szervezetfejlesztés költségei (pl. új emberek felvétele), • franchise-csomag előállításának költségei (kézikönyvek, szerződés előkészítése), • beruházások a technikai/technológiai háttér létrehozásának, fejlesztésének költségei, • referencia egység létrehozásának költségei, • a termék, és a franchise-rendszer eladhatóságát

segítő reklámköltségek. A rendszerfejlesztésnél tehát, mint minden befektetésnél a megtérülés tervezhető és számolható. A befektetés általános egyenlegét mutatja az 13 ábra, mely az átadó és az átvevők üzleti terveinek segítségével tovább finomítható. A fejlesztés n=10 átvevő esetén megtérül Rendszergazda 10 mFt-os fejlesztési program Belépési Átvevő 1 1 mFt-os franchise Belépési díj Belépési Átvevő 2 1 mFt-os franchise Átvevő 3 1 mFt-os franchise Forrás: Dr. Kiss István: Franchise A-tól Z-ig, 25 oldal 1. 3 ábra A rendszerfejlesztés egyenlege A rendszerfenntartás költségei az alábbiakból tevődnek össze: • a franchise-hálózat szervezeti struktúrájának fenntartási költségei, • a rendszer folyamatos gondozása, 22 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői

és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • rendszeres marketing és reklámköltségek • a rendszer folyamatos fejlesztésének költségei, • az új átvevők rendszerbe való bekapcsolódásának költségei, • a meglevő partnerek folyamatos oktatásának, továbbképzésének költségei. A franchise-átadó a rendszerfejlesztéssel kapcsolatos költségeket vagy saját forrásból képes fedezni, vagy hosszú- illetve középlejáratú kölcsönök, bankhitel bevonására kényszerül (OTP Rt. „Franchise finanszírozási program”, Start-hitelek, Világbanki Termékpiac-fejlesztési hitel stb.) Szóba jöhető forrás továbbá az állami támogatás (Széchenyi-terv). Az átadó a rendszer átvevőjétől a következő juttatásokat,

ellenszolgáltatásokat várhatja el, a rendszerhasználat fejében: 1. Az átvevő, a szerződés megkötésekor köteles megfizetni a licence-díjat (franchisedíj vagy induló díj), amely egy egyszer fizetendő, nagyobb összeg Ez a díj tartalmazza a rendszer és a márkanév, logok, szlogenek stb. használatának díját, a rendszercsomag és a betanítás költségeit. Általában kereskedelempolitikai megfontolások vezérlik az induló díj kialakítását: alacsonyabb díj esetén elvárható a hálózat gyorsabb terjeszkedése, ám egy erős, nagyobb múlttal rendelkező rendszer esetén magasabb bekerülési díjjal kell számolni. 2. A royalty (szolgáltatási díj vagy forgalmi jutalék) fizetése folyamatosan, az üzlet eredménye alapján, még inkább a forgalom után fizetendő. Alapesetben, amikor az átadó csak a forgalom utáni díjat ír elő az átvevőnek, akkor a fizetendő összeg a nettó forgalom 2-8%-a között mozog. Abban az esetben, ha külön

reklámhozzájárulás nem kerül felszámolásra, lehetőség van a reklám díjat a forgalmi jutalék keretében érvényesíteni. Ez 2-3%-os royalti növekedéssel járhat A forgalmi jutalék elszámolása az APEH felé, a költségek között, mint bérleti díjat lehet elszámolni. [15] 3. A reklámdíj (reklám hozzájárulás) fizetése a szerződésben előírtak szerint rendszeres időközönként történik, a forgalom alapján, a színvonalas marketingmunka érdekében. A rendszergazda ezekből a hozzájárulásokból reklámalapot hoz létre, mellyel a reklám bizottság gazdálkodik. Előfordulhat, hogy a helyi reklámok egy része is ebből a forrásból kerül kifizetésre. A fenti klasszikus bevételi forrásokon túl az átadónak a következő forrásnövelő lehetőségei vannak: 23 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A

szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • Árkülönbözet. A nagymennyiségű, közös árubeszerzésből eredő profit forrása az olcsóbb szállítás, és az árengedmények kihasználása. A profiton osztozhat a rendszergazda az átvevőkkel, de az is lehetséges, hogy teljes egészében az átvevőké a haszon a franchise-átadótól történő kötelező árubeszerzés fejében. • Bérleti díjak. Számos esetben az üzlethelység, ingatlan a rendszergazda tulajdonát képezi. Ezért az átvevő bérleti díjat köteles fizetni • Az átvevőknek nyújtott esetleges szolgáltatások költsége: igény szerint nyújthat a rendszergazda egyéb szolgáltatásokat (könyvelés, bérszámfejtés, stb.) az átvevőnek, melyért

külön díj számolható fel. 1.3124 A franchise kettős marketingje A rendszer sikere azon is múlhat, hogy a rendszergazda mennyire van tudatában annak, hogy egy franchise esetében két áruféleség piacra dobásáról kell gondoskodni: • egyrészt azt az árut illetve szolgáltatást kell eladni a fogyasztóknak, amin a rendszer épül, • másrészt egy vállalkozói ismeret-csomagot (know-how-t) kell értékesíteni, melyet az átadó foglal rendszerbe az átvevők számára. A kétféle áru, jellegükből adódóan más-más értékesítési módot igényel. Egy vállalkozási mód eladásának Magyarországon még nincsenek meg a bevett formái, fórumai. Ezért különösen fontos hangsúlyozni a kettős marketing jelentőségét. Az átadó két marketingtervet készít és valósít meg: az egyiket a franchise-rendszerre, a másikat a termékre, szolgáltatásra. A franchise-átadók a franchise-piacon keresik azokat a vállalkozókat, akik potenciális átvevők

lehetnek. A jövendőbeli átvevők hirdetések útján, franchise-kiállításokon ismerkedhetnek az értékesítendő rendszerekkel, illetve franchiseprospektusokon keresztül is informálódhatnak röviden egy rendszer sajátosságairól. A franchise-marketing módszereiben eltér a hagyományos marketingtől, bár a termék vagy szolgáltatás marketingje esetén is van egy franchise-ra jellemző kettősség: a központi és a helyi reklám. A rendszergazda országos, az átvevők pedig a helyi sajátosságokat alapul vevő reklámtevékenységet folytathat. Nemzetközi hálózat esetén globális marketingre is szükség van. 24 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra

való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Termék/szolgáltatás marketing Franchise marketing Kettős marketing Franchise- Franchise- rendszer átvevő Fogyasztó Franchise-központ Központi termék reklám Forrás: Dr. Kiss István: Franchise A-tól Z-ig, 27 oldal 1.4 ábra A kettős marketing folyamata 1.3125 A franchise-átvevők kiválasztása A rendszerfejlesztés elengedhetetlen lépése, annak meghatározása, hogy milyen az ideális átvevő. Rossz taktika, hogy a gyors terjeszkedés érdekében válogatás nélkül bárki a rendszer tagjává válhat, hiszen a rendszer így várhatóan nem lesz hosszú életű. Az alapos válogatás akár fél évig is eltarthat, mely során nagyító alá veszik az átvevőjelöltek családi hátterét, anyagi hátterét, szakmai végzettségét, emberi képességeit, sőt még akár egészségi állapotát is. Mint minden vállalkozásra, így egy franchise-ra is

jellemző, hogy sikeres üzemeltetéséhez meghatározott adottságok, képességek, ismeretek szükségesek. Az általános adottságokon (stressztűrő-képesség, munkabírás, fegyelmezettség, rugalmasság, önálló munkavégzés képessége, döntéshozatal képessége, stb.) túl, az adott rendszer által megkívánt speciális 25 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. jegyek is szükségesek. Az átvevők keresését célzó hirdetések általában tartalmazzák ezeket a kritériumokat. A szakmai tudás nem minden esetben alapkövetelmény. Az átadók gyakran olyan

partnert keresnek, akinek általános vállalkozási, vezetői tapasztalatai vannak, de nem az adott szakmában dolgoztak. Az ilyen emberek nyitottabbak lehetnek az új ismeretek befogadására. A franchise jellegéből adódik (hosszú távú, bizalmon alapuló kapcsolat, kölcsönös függés), hogy az átvevő elkötelezett legyen, tehát fogadja el a követelményeket és korlátozásokat, képes legyen áldozatot hozni a siker érdekében. Fontos szempont, hogy az átvevő jó kapcsolatteremtő készséggel bírjon, ami elengedhetetlen a jó átadó-átvevő kapcsolathoz, az alkalmazottak motiválásához és főként a fogyasztók megtartásához. 1.313 Előnyök és hátrányok a franchise-átadó számára A rendszergazdánál jelentkező előnyöket az alábbiakban foglaltam össze: Az átvevők tőkéjének bevonásával a rendszergazda képes gyorsabb piaci terjeszkedésre úgy, hogy rengeteg költségtől, tehertől „óvja” meg magát. Megspórolja a saját hálózat

esetén szükséges nagyobb személyzet fenntartásának költségét, megosztja az adminisztrációval, üzletvezetéssel, reklámmal kapcsolatos feladatokat, a központi beszerzéseknek köszönhetően költségcsökkenés érhető el. Az átvevőktől beszedett díjak növelik a rendszergazda jövedelmét. Kihasználva az átvevők helyismeretét jobb üzlethelységre, a piaci konkurencia alaposabb ismeretére tehet szert. Az átadónál jelentkező hátrányok a következők lehetnek: Különböző problémák adódhatnak az átvevővel kapcsolatban, mely rossz fényt vethet az egész rendszerre nézve. Ilyen konfliktusforrások lehetnek, pl az átvevő szakszerűtlenül dolgozik, megszegi anyagi kötelezettségeit, elrejti forgalmának egy részét, illetve megpróbálhatja függetleníteni magát az átadótól. A fenti problémák egy jól kivitelezett franchise-szerződés segítségével orvosolhatók. Egy másik lehetséges veszélyforrás kiterjedt hálózat

esetén, hogy az átadó kevésbé képes rugalmasan reagálni a piac változásaira. 26 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1.32 Franchise az átvevő szemszögéből 1.321 A franchise-átvevő A franchise-átvevő az átadótól jogilag és pénzügyileg független vállalkozó, aki megveszi a franchise tárgyát képező jogot. A jog használatáért pedig rendszeres időközönként díjat fizet a franchise adójának. Egyéb megnevezésekkel is találkozhatunk a szakirodalomban: franchise-vevő, -partner, franchisee. 1.322 Hogyan váljunk franchise-átvevővé? Egy

lehetséges franchise-átvevőnek három kérdést kell feltenni magában, mielőtt vállalkozásra adja a fejét: -függetlenül, a saját lábán állva kíván-e vállalkozni vagy nagyobb kötöttséget felvállalva szeretne egy franchise-rendszer és hálózat keretein belül munkálkodni, -melyik franchise-rendszer az, ami testhezálló, -biztosítja-e a megélhetést, a hasznot, amit a befektetett munka arányában elvárunk. A fentiekből kitűnik, hogy az átvevővé váláshoz több elemzésen, vizsgálaton keresztül visz az út: szükség van önértékelésre, a franchise-átadó és rendszerének elemzésére is. A szakirodalom tíz lépcsőben foglalja össze az átvevővé válás állomásait [7]: 1. Önértékelés 2. A franchise típusának kiválasztása 3. A kiválasztott típus elemzése 4. A konkrét franchise-üzletekre vonatkozó adatszolgáltató dokumentumok tanulmányozása. 5. Az elérhető bevétel/nyereség ellenőrzése, értékelése 6.

Szakértővel való konzultáció 7. A törvényi szabályozás és a vállalkozói jogok tanulmányozása 8. Tárgyalások a rendszergazdával 9. A szerződés aláírása 10. Betanulás, az üzlet megnyitása, a rendszer működtetése A fentiekből két lépcsőt emelnék ki, és vizsgálnám meg részletesen: az önértékelés és a franchise kínálat elemzésének lépéseit. Véleményem szerint ezeken múlik leginkább az új vállalkozás sikere. 27 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1.3221 A vállalkozó önértékelése Minden vásárlást egy elemzés és egy

döntés előz meg. Így van ez a franchise esetében is Az önértékelés arra irányul, hogy valaki mennyire képes egy franchise-típusú együttműködésre. Tehát tegyük fel a következő kérdéseket, mielőtt keresgélni kezdenénk a franchise-piacon: • Pozitív gondolkodó vagyok-e? Hiszek-e magamban, a siker lehetőségében? • Önállóan induló vállalkozóként, vagy egy franchise átvevőjeként szeretnék független vállalkozó lenni? (A kérdés megválaszolása előtt célszerű megismerkedni a franchise lényegével, valamint szem előtt kell tartani az egyéni kockázatvállaló képességet is.) • Ha a franchise mellett döntöttem, mely terület áll hozzám a legközelebb? (Nem feltétlenül szükséges a korábbi szakmai háttérhez közelebb eső területet választani, a franchise egy lehetőség lehet a pályamódosításra, hiszen a legtöbb rendszergazda megfelelő képzést ad.) • Megvan-e az anyagi hátterem ahhoz, hogy addig is

működtessem a franchise-t, amíg nyereségesre fordul? (A franchise megvétele nem valószínű, hogy azonnal nyereséget hoz. Megfelelő anyagi háttér esetén az átadó segít az adott franchise-ra üzleti és cash-flow tervet készíteni.) • Kész vagyok-e hosszabb távú elkötelezettséget vállalni? (A legtöbb franchise 3-5 évnél is hosszabb időre kötelezi el az átvevőt.) • Tudok-e együttműködni? (A franchise egy csapatmunka, még ha független vállalkozóként dolgozik is az átvevő. A rendszergazda, a tréner és az átvevő csapattagok, akiknek a siker érdekében együtt kell működniük.) Ha a kérdésekre adott válaszok alapot adnak egy franchise vállalkozás megvételéhez, akkor jöhet a kérdés, hogy melyiket érdemes megvenni. 1.3222 A franchise-kínálatok értékelése A nemzetközi franchise-piacon igen széleskörű a franchise-vállalkozások kínálata. Szerencsére a hazai piac is évente 10%-kal növekvő kínálatot mutat, Ezekről

a vállalkozásokról az Interneten keresztül, a Magyar Franchise Szövetség által kiadott Franchise Évkönyvből, vagy magától a rendszergazdától informálódhatunk. Mielőtt meghozzuk a döntést, érdemes ezeket az információkat alaposan értékelni. Az átadótól 28 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. általában a know-how tartalmára, a szolgáltatásokra, a rendszergazda vállalkozásának anyagi helyzetére irányuló kérdéseket szokás feltenni. Álljon itt az információgyűjtés során az átadónak feltehető kérdések lehetséges sora [11]: •

Milyen a vállalkozás pénzügyi helyzete? Kérhető-e a cég pénzügyi adatsora legalább az elmúlt három évre. Referenciák hozzáférhetők-e? • Milyen szakmai háttérrel rendelkeznek a cég vezetői? • A franchise tevékenység kezdetét megelőzően hány évig működött a cég, vagy azt kifejezetten a franchise vállalkozáshoz hozták létre? • Hány franchise egység működik, és milyen a terjeszkedés üteme? (Általában évi 45 egység megnyitása mondható reálisnak, az ennél gyorsabb terjeszkedés esetén gyanítható, hogy az átadó nem fordít elég figyelmet az átvevőkre.) • Hány egységet tervez az átadó összesen? (Mutatja a lánc későbbi erejét.) • Hol vannak a már működő egységek? Lehet-e beszélni az átvevőkkel? (Legyünk óvatosak, ha ez nem teljesíthető! Van valami titkolnivaló?) • Hány egység vallott kudarcot az elmúlt egy évben? Mik a bukás okai? • Az átadó tagja-e a franchise szövetségnek

(vagy más érdekképviseleti szervnek)? Ha nem, miért nem? • Biztosított-e az igény az adott szolgáltatásra, termékre? Mekkora a verseny az adott piacon? • Melyek a kezdeti és a folyamatosan fizetendő díjak? Mit tartalmaz a licencdíj? Mennyi a fizetendő royalty? Vannak-e további költségek? • Van-e üzleti terv az egységekre? (Az üzleti terv utal arra, hogy marad-e megfelelő nyereség a díjak befizetése után, mennyi a befektetés megtérülési ideje?) • Be tudja-e mutatni az átadó azt, hogy a szükséges kezdeti és folyamatos szolgáltatási és ellátási kötelezettségnek eleget tud tenni? Mit tartalmaz ez a támogatási kötelezettség? • Melyek az átvevő kötelezettségei? (Árubeszerzési, árazási kötelezettségek, stb.) • Milyen jogokat garantál az átadó az átvevő számára?(Pl. Van-e kizárólagos működési terület? Mi alapján jelölik ki?) • Megtekinthető-e a szerződés? • Milyen időtartamra szól a

szerződés? Mik a meghosszabbítás feltételei? • A szerződés megszüntetése hogy lehetséges, s milyen következményekkel jár? 29 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • Van-e nyílt és folyamatos kommunikáció a felek között? Milyen jelentéseket kel rendszeresen leadni? (Hathatós marketingtámogatás csak folyamatosan gyűjtött és feldolgozott piaci adatok tükrében lehetséges.) A kapott válaszokat értékelve bátrabban lehet dönteni az adott franchise-hoz való csatlakozás mellett. Azt természetesen nem árt tudni, hogy a franchise sem

csodafegyver, hiszen a franchise-vállalkozó is vállal kockázatot, és az általa működtetett egység sorsáért, mint a rendszergazdától jogilag független vállalkozó felelősséggel tartozik. 1.3223 Finanszírozási kérdések A franchise-átvevő költségei két csoportra oszthatók: -egyszeri, a rendszer átvételéhez kapcsolódó költségek -folyamatos, rendszerfenntartási költsége. A rendszerátvétel költségei az alábbiak: • licencvásárlási, vagy belépési díj, • a tevékenység beindításának fejlesztési költségei, pl. a tevékenység végzéséhez szükséges helyiség kialakításának, berendezésének költségei (kivéve, ha ezt az átadó térítésmentesen biztosítja), • induló készlet feltöltésének költségei (értékesítési franchise esetén). A rendszerfenntartás folyamatos költségei: • folyamatos forgalmi jutalék (royalty), • működési ráfordítások, • reklámköltségek (saját helyi reklám,

illetve országos szintű reklámhoz való hozzájárulás). 1.323 Előnyök és hátrányok a franchise-átvevő számára Egy rendszer átvétele a következő előnyöket nyújthatja: Átvevőként úgy juthat valaki alacsony tőkével és kis kockázattal saját vállalkozáshoz, és piaci részesedéshez, hogy egy új vállalkozás gyerekbetegségeitől, kellemetlenségeitől már nem kell tartania. Az átadó folyamatosan rendelkezésre áll, és segítséget nyújt az átadónak egészen az üzleti tervek kialakításától, az üzlethelyiség kiválasztásán, kialakításán, berendezésén át, a reklám- és marketingtevékenységig, sőt az üzemeltetés során bármikor. Az átvevő könnyebben átvészeli az esetleges kríziseket egy független vállalkozónál, köszönhetően a hálózat pozitív image-nek. Az átadónak haszna származik az átadó révén megszerezhető piaci információkból, folyamatos 30 termékfejlesztésből, az átadó

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. reklámtevékenységéből, továbbá profitál a közös árubeszerzésekből, és folyamatos képzésekből is. Az átvevőnél jelentkező hátrányok: Az átvevőnek számolnia kell azzal, hogy a rendszer többi tagjának hibájából folt eshet a hálózat jó hírnevén. El kell fogadnia azt a tényt, hogy átvevőként a teljes függetlenség nem valósítható meg, sőt számítani kell az állandó ellenőrzésekre. Az átadó megkötheti az átvevő kezét árkialakítási, beszerzési, stb. kérdésekben, ami anyagi veszteséggel

járhat Előfordulhat, hogy az átadó nem tartja be kötelezettségeit (nincs termékfejlesztés, nincs kommunikáció a felek között, nincs támogatás, képzés). 1.4 A franchise jogi vonatkozásai Jogi szempontból a franchise sokszínűségét bizonyítja, hogy egy olyan komplex kötelmi ügyletről van szó, mely az alábbi jogviszonyok lényeges elemeit ötvözi [7]: -adásvétel, -védjegy és névhasználat, -szabadalom és know-how hasznosítás, -bérlet, -szállítás, -kölcsön, -megbízás, -biztosítás. Ezen elemek arányában nagy eltérés mutatkozhat, ez okozza a franchise ügyletek változatosságát. Ami azonban minden esetben jelen kell hogy legyen egy franchise jogviszonyban: a rendszert képező ismeretek átadása, a védjegyhasználat engedményezése és az ezért nyújtandó ellenszolgáltatás. A franchise ügyletet a franchise szerződés, a franchise egyéb dokumentumai (pl. a működési kézikönyv), a magatartási (etikai) kódex, a franchise-ra

vonatkozó jogszabályok és a versenyjog szabályozzák. 31 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1.41 Kitekintés a franchise külföldi jogi szabályozására A világ különböző országaiban eltérő módon alakul a szabályozás iránti igény, ez gyakran ellentmondásokhoz is vezet. Egyrészt számos országban felismerték, hogy a nemzeti vagy regionális etikai kódexek nem elegendőek, másrészt a komolyabb franchise-vállalkozói múlttal nem rendelkező kelet-európai országok olyan rendeleteket léptettek életbe, melyek akadályozzák a franchise kedvező

hatásainak érvényesülését. A szabályozások tehát eltérő szintűek és tartalmúak. A továbbiakban külön mutatom be z USA-beli és az európai szabályozás fő jellemzőit. 1.411 A franchise szabályozása az USA-ban Az első szövetségi törvény az USA-ban, ami a franchise-t érinti az „Automobile Dealers’ Day in Court of 1956’ volt. Ennek a célja az volt, hogy a gyártók piaci hatalmával szemben védelmet nyújtson a márkakereskedőknek. 1979-ben lépett életbe a Federal Trade Comission Rule-nak nevezett rendelet, amely a közzétételi kötelezettséggel elsőként foglalkozik, és 20 pontban foglalja össze azokat az információkat, amelyet a közzétételi dokumentumnak tartalmaznia kell. A rendelet célja, hogy az átvevők tájékozottságát biztosítsa, és a visszaéléseket kizárja. Éppen ezért a jogszabály előírja, hogy az átadó köteles a szükséges információkat 10 nappal a szerződés megkötése előtt, írásban a leendő

átvevő számára biztosítani, továbbá külön okmányban köteles az aktuális és tervezett forgalmi és bevételi adatokról nyilatkozni. A franchise-zal kapcsolatos további amerikai jogszabályok eredete azzal van összefüggésben, hogy a franchise lényegéhez tartozó néhány elem összeütközésben áll a versenyszabályokkal. Az ütközési pontok az alábbiak: a) Piacfelosztás A franchise-átvevő területi korlátozása a hetvenes évek végén összeütközésbe került azokkal a szabályokkal, amelyek szerint minden indokolatlan területi korlátozás jogellenes. A problémát egy 1977-es precedensértékű döntés rendezte. Ettől kezdve a gyakorlat lényege, hogy a franchise-átvevők tevékenységének területi behatárolása nem jogellenes, amennyiben bizonyítható, hogy ezt olyan szempontok indokolják, mint a vállalkozás ösztönzése, a fogyasztói igények jobb kielégítése, az áruk és a szolgáltatások minőségének jobb ellenőrizhetősége,

valamint ha a területi behatárolás nemcsak a franchise-átadónak, hanem az átvevőnek is előnyös. 32 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. b) Az árukapcsolás tilalma Az árukapcsolás tilalma az antitröszt törvények egyik fontos eleme. A problémát ebben az esetben az jelenti, hogy az átadó szolgáltatásai komplex csomagot képeznek, melynek legtöbb eleme nélkülözhetetlen az egységes rendszer kialakításához. Ebből az következik, hogy a franchise-ügylet egyik fő jellegzetessége éppen az áruk és szolgáltatások bizonyos kombinációja,

kapcsolása. A megoldást a Clayton Court értelmezése segíti, melynek alapján nincs szó árukapcsolásról abban az esetben, ha a franchise-zal kapcsolatos áruk és szolgáltatások valóságos csomagot képeznek és azokat külön-külön nem forgalmazzák a piacon. c) A franchise-átvevő által érvényesíthető ár meghatározásának tilalma A viszonteladási árak eladó általi rögzítése a franchise-ügylet keretében is jogellenes. Ennek következtében az átadó az USA-ban is csak ajánlatokat tehet az átvevő számára az alkalmazandó árak tekintetében. 1.412 Európán belüli szabályozás Az Európai Unióban mind a jogi/állami, mind a szakmai berkeken belüli szabályozási forma igen előrehaladott. Először a jogi oldalt vizsgálom: Az európai szabályozásnak is elsősorban a versenyjogi kérdések voltak a sarkalatos pontjai. A nyolcvanas évek közepére kialakult egységességet élénk viták előzték meg A Római Szerződés alapján ugyanis a

franchise-t sokan versenykorlátozónak, jogellenesnek érezték. (Az Európai Unió alapvető versenyjogi szabályait és a tilalmak alóli mentesülés lehetőségeit a Római Szerződés tartalmazza.) A Szerződés 85 és 86 §-ai megtiltják a vállalatok közötti versenyellenes megállapodásokat, amelyek a tagállamok közötti kereskedelemre hatással lehetnek, és tiltják a piaci erőfölénnyel való visszaélést. Ezen tilalom alapján a franchise szerződés versenykorlátozónak minősül. Élve azonban a Római Szerződés egyéni mentességet lehetővé tevőrendelkezésével, néhány nagy franchise átadó (Pronuptia, Yves Rocher) megvédte hálózata – azaz az általa alkalmazott piacelosztás – legalitását egyéni mentesség megszerzésével. Bebizonyították, hogy hálózatuk eleget tesz a mentesség feltételeit meghatározó előírásoknak, azaz hozzájárul a termékek gyártásának vagy kereskedelmének javításához, elősegíti a gazdasági vagy

műszaki haladást, stb. [7] A franchise rendszerek gyors ütemű térhódításával az egyedi mentesség joggyakorlata egyre kevésbé volt alkalmas eszköz a versenyjogi státusz tisztázására, ezért 1989-ben az 33 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. (akkor még) EGK Bizottsága csoportos mentesítési rendeletet léptetett életbe. A rendelet tartalmaz egy ún. fehér-listát, amely meghatározza a franchise-szerződés azon elemeit, amelyek nem ütköznek a Római Szerződésben megfogalmazott előírásokkal, azaz nem tekinthetők versenykorlátozó természetűeknek.

A fehér-lista az alábbi pontokat tartalmazza: kitárólagos beszerzési kötelezettség, minőségi előírások, titoktartási kötelezettség, értékesítési klauzula, értékesítési és forgalmi kikötések, kialakítási kötelezettségek, ellenőrzés, felvilágosítás jogának biztosítása, átruházási klauzula, valamint területvédelem, konkurencia és részesedés szabályozása.[25] A rendelet feketelistában határozza meg azon szabályokat, amelyeknek a franchise-szerződésben történő rögzítése esetén az adott megállapodás nem mentesül a versenykorlátozás tilalma alól, és amennyiben az egyéni kérelem alapján a mentesítés nem történik meg, akkor a szerződés érvénytelennek minősül. Etikai szabályozás: a Franchise Európai Etikai Kódexe A franchise szakmai jellegű szabályozásának lényege egy olyan etikai szabályrendszer megteremtése, amely irányadó lehet a franchise-megállapodást kötő felek viszonyának kialakításában.

1991 január 1-jén lépett életbe a Nemzetközi Franchise Szövetség által alkotott Franchise Európai Etikai Kódexe. Alapjául a francia etikai kódex és az USA jogrendszerének alapelvei szolgáltak.[25] Az Etikai Kódex nem jogforrás, de iránymutatást adhat a franchise-szerződés megkötésénél. A kódex hatálya kiterjed az Európai Franchise Szövetség valamennyi tagszövetségének országára és az újabb tagszövetségek csatlakozásukkal automatikusan elismerik annak érvényét. A Kódex tartalmilag az alábbiakra terjed ki: • A franchise definíciója • A felek kötelességei: az átadó kötelességei (kipróbált üzleti koncepció, védett ismeretek, név, árujelölés feletti rendelkezési jog, oktatási kötelem), az átvevő kötelességei („best efforts”, megfelelő nyilvántartás, al-licencek adásának tilalma), mindkét fél járulékos kötelmei (tisztességes eljárás, szerződésszegés esetén megintés, viták békés úton

történő rendezése). • A partnertoborzás szabályai: korrekt propaganda, ellenőrizhető adatok, kimutatások rendelkezésre bocsátása, a Kódex és egyéb írásos információk szerződéskötés előtti átadása. • A franchise-átvevők kiválasztásának szempontjai: szakképzettség, pénzeszközök, alkalmasság. 34 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • A franchise-szerződésekre vonatkozó normák: általános szempontok, a franchiseátvevő országának a nyelve, mint a szerződés nyelvének előírása, megfelelés a jogszabályoknak és a

Kódex előírásainak, annak előírása, hogy a felek jogait és kötelezettségeit egyértelműen és tisztességesen kell megfogalmazni, a franchiseszerződés elemeinek részletezése. Az Etikai Kódex nem alkalmazható mester-franchise esetén, a franchise rendszergazda és a mester-franchise vállalkozó közötti kapcsolatokra. 1.42 A franchise jogi szabályozása Magyarországon A franchise, mint különböző felek közötti jogi kapcsolat, a magyar szerződéses gyakorlat egyik legfiatalabb tagja. Ebből adódóan még kialakulatlan, folyamatos fejlesztésére, a magyar viszonyokhoz és a környező világ változó feltételeihez való adaptálására feltétlenül szükség van. A franchise-t a magyar joggyakorlatban tehát a jog eszközeivel kell a megfelelő irányba terelni, de megkötni, épp a kialakulatlan jellemzők miatt még nem szabad. A magyarországi szabályozás vizsgálatakor is célszerű elkülöníteni az állami és a szakmai szabályozást. A szakmai

szabályozás a Franchise Európai Etikai Kódex átvételével valósult meg. A Magyar Franchise Szövetség 1991-ben fogadta el a Franchise Európai Etikai Kódexet, melyet változatlan formában alkalmaz, kiegészítve azt egy, a franchisevállalkozások függetlenségére vonatkozó irányelvvel. Magyarországon a franchise-szerződésekre vonatkozó önálló jogi szabályozás nincs. A franchise szerződések, mint minden más szerződés a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint köttetnek. Ez az az általános keret, mely alapjaiban meghatározza a felek pozícióját, egymáshoz való kapcsolatát, a jogok és kötelezettségek arányát, a teljesítés mikéntjét, a szerződésszegés jogkövetkezményeit, stb. A franchise szerződéseknél a Ptk Egyes paragrafusainak különös tartalma van. A franchise-szerződés környezetének tekintjük azokat a jogszabályokat, amelyek akár közvetve, akár közvetlenül kihatnak a franchise jogviszony elemeire. Ezen

jogszabályok felsorolása még közelítő pontossággal sem, nézzünk közülük néhányat: • 1990. évi V tv Az egyéni vállalkozásokról, • 1988. évi VI tv a gazdasági társaságokról, • 1996. évi LVII tv a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról, 35 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • 1969. évi II tv a találmányok szabadalmi oltalmáról, • 1991. évi XXXVIII tv a használati minták oltalmáról, • 1969. évi IX tv a védjegyről, • 1978. évi 28 tvr az ipari minták oltalmáról, • 1969. évi

III tv a szerzői jogokról [11] Hazánkban a rendszerváltozás után bővültek a vállalkozási formák, a társasági jog reformjának köszönhetően, így a jogilag önálló franchise-átvevő a következő cégformák valamelyikébe tartozhat: állami vállalat vagy leányvállalat, közös vállalat, szövetkezet, kisszövetkezet, részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság, betéti társaság, közkereseti társaság, egyéni vállalkozó. Hogy a fentiek közül melyikre esik a választás, az függ attól, hogy már korábban is létező cégről van-e szó, vagy kimondottan egy erre a tevékenységre létrehozott cégről. A már korábban létező cég rendszerint megtartja korábbi cégformáját, a franchise-átvevői tevékenységre létrehozott új vállalkozás esetén pedig a cégforma függ a szükséges tőke nagyságától, a korlátolt vagy korlátlan felelősség választásától, a társulók számától és a befektetésük

nagyságrendjétől. A franchise-átadó cégformáját hasonló megfontolások határozzák meg, de esetükben az egyszerűbb formák választása (egyéni vállalkozó, Kkt., Bt) nem jellemző[7] 1998. január 1-jén lépett hatályba a Kormány franchise-megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalmáról szóló rendelete, amelynek szabályai ezt követően minden franchise szerződés-megkötésénél vagy módosításánál irányadóak. A fentebb már említett, a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII számú törvény általános tilalmat határoz meg a versenyt korlátozó megállapodásokkal (kartellekkel) kapcsolatban. A versenytörvény szerint tilos a vállalkozások közötti olyan megállapodás, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejt, illetve fejthet ki. A Versenytörvény jelentős újítása a korábban hatályban

lévő, a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI számú törvényhez képest, hogy bevezette a magyar jogba a vertikális kartellekre is kiterjedő kartelltilalmat. A törvény felsorolja azokat az eseteket, amelyekben a versenykorlátozó megállapodások mentesülnek a tilalom alól. Ezek közé tartozik az a lehetőség, hogy a megállapodások meghatározott csoportjait a Kormány rendeletben mentesítheti a kartelltilalom alól. 36 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A franchise-szerződés vertikális kartellnek minősül, így a

Versenytörvény fent említett megújítása közvetlenül érinti a franchise-megállapodásokat. A szerződés versenykorlátozó jellege abban nyilvánul meg, hogy az átadó az átvevőtől többirányú kizárólagosságot követel meg (területi kizárólagosság, a tevékenység kizárólagossága), áruvásárlási (szolgáltatási) kötelezettséget ír elő, valamint a közös gazdasági siker jegében jogilag önálló vállalkozások között szoros, összehangolt piaci magatartás (pl. reklámozás, árképzés, arculat, stb.) jelenik meg Maga az átadó ugyanakkor az egész vertikumra hatással lehet, hiszen sokszor importőrként, termelőként, nagykereskedőként és a saját üzletén keresztül kiskereskedőként is befolyásolja az adott termék (szolgáltatás) piacra jutását. Ugyanakkor a franchise, mint vállalkozási forma, rendkívül kedvező hatással van a gazdaság fejlődésére, a fogyasztók jobb ellátására és a piaci kapcsolatok fejlődésére. A

fenti ellentmondást a korábban már említett kormányrendelet oldja fel oly módon, hogy a franchise-megállapodásokat a kartelltilalom alól általánosságban mentesíti. Ez azt jelenti, hogy a főszabály szerint a franchise-megállapodások 1998. január 1-je óta nem tartoznak a Versenytörvény tilalma alá. Továbbra is tiltottak azonban azok a franchise-szerződések, amelyek nem mindenben felelnek meg a kormányrendelet előírásainak. Ezekre a szerződésekre nézve a Gazdasági Versenyhivataltól szükséges engedélyt kérni, amely államigazgatási eljárás keretében, az általános versenyjogi szabályok szerint mentesítheti vagy tilthatja meg az adott szerződés megkötését. 1.43 A franchise-szerződés A franchise-szerződés a franchise-kapcsolat alapdokumentuma. A Polgári Törvénykönyvben nem nevesített szerződéses forma, azaz úgynevezett atipikus szerződés. Az, hogy egy szerződést atipikusnak minősítenek, nem jelent feltétlenül

negatív értékítéletet, ugyanis a nevesített szerződésekkel azonos módon érvényes, ugyanúgy lép hatályba, ugyanúgy módosítható és ugyanúgy szüntethető meg. Az atipikus szerződéseket a nagy számú szabályozandó kérdés miatt rendszerint írásban kötik és többnyire hosszú távra. Döntően nem egyszeri ügyletről van szó, hanem a felek között tartós kapcsolat jön létre. A atipikus szerződések jellemzően a gazdasági életben megjelenő, piaci kapcsolatokat szabályozzák A franchise-szerződésben a következő szerződések elemei húzódnak illetve húzódhatnak meg: névhasználati licencia, védjegy licencia, know-how szerződés, adásvétel, szállítási 37 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár

dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. szerződés, vállalkozás, kutatási-fejlesztési szerződés, egyéb licencia, kezesség és haszonbérlet. [20] A következőkben a franchise-szerződés tartalmi kellékeit tekintem át: [15] 1. A szerződő felek megnevezése 2. A rendszergazda által átadott franchise-rendszer jellemzőinek, valamint az átadott jogoknak a leírása Az átadott jogok pontos megnevezését (védjegy, márkanév, szabadalom, stb.), valamint azok tartalmát, továbbá a franchise-átvevőt megillető jogosítványok terjedelmét (területi, időbeli hatály, stb.) a franchise-szerződéseknek pontosan kell tartalmaznia 3. A franchise-átadó jogai és kötelezettségei A franchise-átadó legalapvetőbb kötelezettsége, hogy az azokhoz kapcsolódó jogokkal, valamint mindezek eredményes működtetésére vonatkozó

ismeretanyaggal ellássa a franchise-átvevőt, s ezek használatára ki is tanítsa őt. A franchise-átadó egyéb kötelezettségei és jogai: betanítás, oktatás, áruval, szolgáltatással való ellátás, arculat meghatározás, marketing és PR tevékenység, titkosság, díjigény, ellenőrzés, és minden a franchise-rendszer jellegétől függő egyéb, a felek által meghatározott elem. 4. A franchise-átvevő jogai és kötelezettségei A franchise-átvevő legalapvetőbb joga és kötelezettsége a rendszer nevének és jellemzőinek pontos megismerése és a kézikönyvben leírtak szerinti működtetése. Egyéb kötelezettségei: betanításon, oktatáson való részvétel, a beindításra vonatkozó előírások betartása, (idő, hely, stb.), reklámtevékenység, biztosítás, nyilvántartás és adatszolgáltatás, árképzési szabályok követése, a kapott jogok előírásszerű használata, titoktartás és egyéb, a felek által kikötött elemek. Jogai a

franchise-átadó oldaláról kötelezettségként meghatározott elemek kiegészítő párjaként fogalmazhatók meg. 5. A szerződés időtartamának meghatározása A szerződés időbeli hatályának meghatározásánál tekintettel kell lenni az üzlet beindításához és beindulásához, valamint a stabilizálódáshoz, a beruházások megtérüléséhez szükséges időre. 6. A terület meghatározása Nemzetközi mesterlicenc szerződéseknél elengedhetetlen, hazai franchise esetében célszerű, de nem kötelező, a felek megállapodásától függ. 7. Beindítás 38 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját

célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Mindazon információknak és szolgáltatásoknak az összessége, amely a franchise-rendszer átvevőjét alkalmassá teszi a rendszer működtetésére. A szerződésben rögzíteni kell, hogy ezek költségeit ki viseli. 8. Kizárólagosság, exkluzivitás A jogok gyakorlásának időben, terjedelemben és területileg meghatározott kizárólagossága. Feltételeinek valamint e jog elvesztése körülményeinek pontos meghatározása mindkét szerződő fél elemi érdeke. 9. Díjak Elemei: belépési díj, forgalmi jutalék (royalty). Az átadó a forgalmi jutalékon belül vagy külön megnevezve reklám-hozzájárulási díjat is kiköthet, illetve szabályozhatja a közös (pl. kiállításokon történő) megjelenés díját és/vagy kötelezettségét is 10. Fizetési feltételek A szerződő felek megegyezése szerint. 11. Hirdetés, reklám A felek megállapodása szerint. 12. Felkészítés, betanítás A

betanításon túl, a franchise-átvevő számára gyakran kötelező, rendszeres továbbképzés, a franchise-rendszer működtetésének folyamatosságát s az ehhez szükséges információ és tudásanyag meglétét hivatott biztosítani. A szerződésben célszerű rögzíteni, hogy a tréningen való részvétel költsége kit terhel. 13. Az üzletek harmadik személyre történő átruházása A franchise-szerződések személyes bizalmi elemet is tartalmazó jellegzetessége miatt külön jelentősége van a franchise-átvevő személyében bekövetkező változásnak. Tekintettel azonban arra, hogy a franchise-szerződés olyan kétoldalú jogviszony, amelyben mindkét fél együttműködésre s folyamatos szolgáltatásokra kötelezett, a rendszergazda személyében bekövetkező változásnak sem kisebb a jelentősége. Célszerű e változást a szerződéses partner engedélyéhez kötni. Az átvevő személyében bekövetkező változás a gyakorlat szerint csak és

kizárólag a rendszergazda szerződéses felhatalmazása alapján s az ott megszabott kritériumok szerint történhet. 14. Ellenőrzés A rendszergazda jogainak rögzítése annak érdekében, hogy az általa kidolgozott és átadott rendszer működését folyamatosan figyelemmel kísérhesse. 15. Titkosság 39 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Olyan kikötés, amely biztosítja, hogy a franchise-átvevő a franchise-átadó által rendelkezésre bocsátott információkat csak az üzleti titok szabályainak megfelelően s csak az átadott franchise-rendszer

működtetésének érdekében használja. 16. A szerződés megszűnése A szerződés megszűnésének esetei közül a feleket megillető felmondási jog bír a legnagyobb jelentőséggel. A felmondási okok egy része a felek magatartására, azaz szerződésszegésére vezethető vissza, míg másik része a szerződés ellehetetlenülését jelentő tények bekövetkezését jelenti. 17. Jogrend megválasztása Fontos, hogy a külföldi jog szerint fogalmazott szerződéseket honosítani kell. 40 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. II.rész: Franchise a gyakorlatban: a

Café Nescafé kávézólánc és a Líra és Lant könyvesboltok Magyarországon A franchise elméleti áttekintése után, a második fejezetben szeretném konkrét példákon keresztül is feltárni a franchise-rendszerű vállalkozás kialakításának és működtetésének lényeges mozzanatait. Vizsgálódásom tárgya két hazánkban még viszonylag fiatal rendszerre terjed ki, ez a Nestlé által működtetett Café Nescafé kávézólánc, és a Líra és Lant Rt. Által működtetett kiskereskedelmi könyvesbolt-hálózat Választásom az indokolja, hogy a két bemutatott lánc több szempontból is különbözik egymástól. Egyrészt más-más üzletágat képvisel a két franchise (vendéglátás – könyvesbolt), másrészt a két franchise-rendszer indulása is különböző (külföldről behozott, adaptált – hazai). 3.1 A két cég rövid bemutatása A Nestlé a világ első számú élelmiszeripari vállalata, Svájc legnagyobb iparvállalata. Európában a

10, a világon a 25 vezető vállalat közé tartozik. 81 országban 508 gyára és több mint 254.000 alkalmazottja van A cég székhelye a svájci Vevey-ben található 2002ben a Nestlé bevétele 89,160 milliárd svájci frankot tett ki, nettó nyeresége pedig 7,564 milliárd svájci frank volt. A cég gyökerei az 1860-as évekre nyúlnak vissza. Ebben az időben a magas csecsemőhalandósági ráta egyik oka, egy megfelelő anyatej-helyettesítő termék hiánya volt. E probléma megoldására fejlesztette ki Henri Nestlé Vevey-ben az első csecsemők számára adható gabonapehely terméket. A „Lactous Farina Nestlé” névre keresztelt termék 1867-ben került piacra. A széles körökben ismert és kedvelt, forró vízben oldható kávé, a Nescafé bevezetésére 1938-ban került sor, mely az előzetes kutatásoknak köszönhetően a mai napi a Nestlé egyik sikerterméke. A Nescafé termékek folyamatos fejlesztés alatt állnak és ezáltal igazodnak a fogyasztók

életviteléhez. A Nestlé Hungária Kft. (a Nestlé SA leányvállalataként) 1991-ben jött létre 2002-ben 1.406 embert foglalkoztatott három magyarországi gyárában 41 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A Líra és Lant Rt. a magyarországi könyvpiac meghatározó szereplője Tevékenysége két jól elkülöníthető részre osztható: az egyik irány a könyvkereskedelem, a másik vonal pedig a könyvkiadás. A könyvkereskedelem területén a Líra és Lant Rt. hagyományos tevékenysége a könyvesbolti kiskereskedelem, ám 2003-tól a cég megnyitja az ország

legnagyobb könyv nagykereskedését is. Mind a kiskereskedelmi bolthálózatokban, mind a nagykereskedésekben a vásárlók a teljesség igényével válogathatnak a komoly szellemi értéket képviselő könyvek közül, a tudomány, a művészetek, az oktatás és az alkotó munka területéről. A cég tevékenységének másik irányvonala a könyvkiadás, mellyel 1999. októberében kezdtek foglalkozni. Jelenleg öt könyvkiadó tartozik a Líra és Lant csoporthoz A Magvető kiadó főként magyar és külföldi szépirodalmi könyvek kiadásával foglalkozik, a Corvina kiadó művészeti albumokat és kétnyelvű, illetve idegen nyelvű ismeretterjesztő kiadványokat jelentet meg, az Athenaeum kiadó fő profilja a népszerű ismeretterjesztés és népszerű irodalom, a Rózsavölgyi és Társa zenei könyveket, kottákat és hangzóanyagokat ad ki, míg a B+V Könyvkiadó műszaki, orvosi szakmai könyveket, valamint a nagyközönségnek szóló egészségügyi

könyveket jelentet meg. 3.11 A Café Nescafé kávézólánc helye a Nestlé-n belül A Nestlé folyamatosan figyelemmel kíséri a főzési és étkezési szokásokat, és megoldásokat keres a különleges étkezési problémákra, miközben új irányzatokat indít el, vagy ezekkel összhangban működik – ilyen irányzat például a növekvő otthonon kívüli fogyasztás is. Ezen irányzat erősödésére való reakció volt a Café Nescafé kávézólánc indítása is, amely ún. „out of home” (házon kívüli) kávézási lehetőséget kínál a fogyasztóknak A Café Nescafé a Nestlé Foodservices tevékenységének része. A Foodservices tevékenység az alábbi fő területeket foglalja magába: • Vending üzletág: forróital-automatákba való italporok gyártásával és forgalmazásával, valamint csokoládék snack-automatákon keresztül történő értékesítésével foglalkozik. Magyarországon az instant kávéval foglalkozó automaták 70%-ban

Nescafét árulnak. Nescafét forgalmaz valamennyi 42 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. McDonald’s étterem, MOL, OMV és Total üzemanyagtöltő állomások, és ez kapható a Princess látvány pékségekben is. • Ipari üzletág: ipari félkész termékeket gyártó és forgalmazó üzletág, melynek termékei (alapanyagok, bevonómasszák, töltelék áruk, dekorációs termékek, adalékanyagok) többek között müzlik, jégkrémek, cukrászsütemények és egyéb édesipari termékek gyártásakor kerülnek felhasználásra. • Catering üzletág: többnyire

a közintézményi és vendéglátó-ipari konyhákat látja el speciális termékekkel és megoldásokkal. A termékskálán megtalálhatók a Nestlé által forgalmazott kiskereskedelmi termékek mellett nagy kiszerelésű Maggi, CHEF, Szerencsi termékek, különböző lekvárok, kakaópor, kávé illetve a mogyorókrém is. • Café Nescafé: Európa-szerte ismert és közkedvelt, Magyarországon is kibontakozóban levő lánc, mely jellemzően franchise rendszerben működik. 3.12 A Líra és Lant könyvesbolt-franchise helye a Líra és Lant Kereskedelmi Rt-n belül A Líra és Lant kiskereskedelmi bolthálózatán belül három láncot különböztethetünk meg, melyek egyben három terjeszkedési irányt is megjelölnek. • Fókusz Könyváruházak: nagy alapterületű (300 négyzetméternél is nagyobb) könyvesboltok, melyek a teljesség igényével alakítják ki készletüket, és az egyéb, könyvesboltban elfogadott árucikkek (videokazetta, hanghordozó, CDROM)

terén is széles a paletta. A nagyobb megyeszékhelyeken találhatók Az áruházlánchoz szervesen kapcsolódik a Fókusz Online virtuális könyváruház. • Szakkönyváruházak: egy-egy témában kívánnak teljes választékot kínálni a vevők számára, pl. orvosi, műszaki és zeneműboltok • Líra és Lant könyvesboltok: kisebb alapterületű, alapvetően szépirodalmi könyveket, de a lehetőségekhez mérten széles választékot kínáló, és általános igényeket is kiszolgáló boltok. Ezek jelentős része franchise rendszerben működik. 43 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi

jellegű alkalmazásokhoz. 3.2 A Café Nescafé kávézólánc és a Líra és Lant könyvesbolt-hálózat bemutatása 3.21 A Café Nescafé pozícionálása A Nescafé a világ egyik legismertebb és legkedveltebb márkája. A Nescafét 1938 április 1-én mutatták be Svájcban. Az ötvenes évekre igen kedveltté vált a tizenévesek körében, akik kávéházakban jártak össze rock and roll-t hallgatni. Mára a Nescafé a világ első számú kávé márkájává vált. Magyarországon a Nescafé az instant kávék piacának 60%-át birtokolja. Az első Café Nescafé kávézó 1998-ban nyílt meg Svájcban, azóta a világ szinte minden táján nyíltak üzletek. A Café Nescafé kávézólánc a Nescafé márka ismertségére és kedveltségére épül. A Nestlé a kávézólánc létrehozása során teljes mértékben kihasználta ezt a széles körű márkaismertséget, illetve a kiváló minőséggel társított márkanevet. A Café Nescafé lánc a Nestlé globális

stratégiájának része, amely arra irányul, hogy a Nescafé fogyasztását „házon kívülre” („out of home”) vigye. Egy Café Nescafé kávézó helyszínül szolgálhat ahhoz, hogy a fogyasztók új oldalról ismerjék meg a márkát, új élményeket szerezzenek vele kapcsolatban. Ez tovább erősítheti bizalmukat és elkötelezettségüket a márka iránt. Ily módon a Café Nescafé egy erős támogatást és megerősítést nyújt a Nescafé márkának az „out of home” szektorban. Elmondható tehát, hogy nemcsak a Nescafé márka ismertsége volt hasznos a Café Nescafé bevezetése és elterjesztése szempontjából, hanem viszont is: a Café Nescafé tovább erősíti a Nescafé imázst, a régi, jól bevált márkának egyfajta modern színezetet adva. Hazánkban napjainkra azonban a kávéházak látogatása ismét divatba jött. Egymás után nyílnak újabb és újabb kávézók, és az emberek szívesen is látogatják ezeket. A fentieknek megfelelően

hazánkban, az utóbbi években a kávéházakban történő kávéfogyasztás mértéke jelentősen nőtt. Egyre nagyobb igény jelentkezik a minőségi kávéra, illetve a vendéglátóhelyeken kapható kávéféleségek szélesebb választékára. A kávékultúra terjedése köszönhető a médiának, divatnak, igényesebb vendéglátó-ipari szolgáltatásoknak. 44 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az első hazai Café Nescafé 1999-ben nyílt meg Pécsett. Az első egységek még nem igazán franchise-rendszerben működtek, mindössze a Nestlé támogatását

élvezték marketing területen. A kávézólánc egyedisége abban rejlik, az különbözteti meg a többi, hazánkban működő kávéháztól, hogy az egyetlen olyan kávézólánc, amely instant kávéra épül. A hazai működő Café Nescafé egységek elhelyezkedését mutatja a következő térkép: Forrás: Nestlé magyarországi vállalati website-ja 1.5 ábra A Café Nescafé lánc egységei Magyarországon 2002. év elején összesen 15 egység működik az országban, ebből 6 a fővárosban és 9 vidéken (Győr, Székesfehérvár, Kaposvár, Pécs, Szeged, Szolnok, Miskolc, Nyíregyháza, Dunaújváros). Ezek az egységek a legfrekventáltabb üzlet- és szabadidőközpontokban, hipermarketekben, könyvesboltokban nyíltak meg. Európában elsőként Magyarországon jelentek meg a Mobil Café Nescafé Kioszkok. Ezek olyan, gyorsan szét- és összeszerelhető, mozgó elárusító helyek, amelyek különböző eseményeken kerülnek felállításra, ahol nagy számban

vannak jelen a Café Nescafé célcsoportjának képviselői, a fiatalok. Ezek a rendezvények: a Forma 1, Sziget Fesztivál, 45 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Coca Cola Beach House, Hoventa, Művészetek Völgye, Kaiser Futóverseny, Budapest Parádé. Jelenleg 12 kioszk működik az országban 3.22 A Líra és Lant pozícionálása A Líra és Lant könyvesboltok üzemeltetése 1991 óta franchise-rendszerben történik. Ennek a váltásnak több oka volt. Egyrészt a kisebb alapterületű, vidéki könyvesboltok jövedelmezőbb működtetésére keresett a cég

vezetése megoldást. Másrészt az ország, elsősorban a vidék igényes könyvellátását kívánták biztosítani, hiszen eddig a kiskereskedők nem voltak elég tőkeerősek a megfelelő választék biztosításához, nem volt lehetőség a könyvek bizományos konstrukcióban történő forgalmazására. Az új, franchise-keretek között működő bolthálózat a már régebb óta működő és elfogadott üzletek ismertségére épül. A Líra ás Lant könyvesboltok azt a fő stratégiai irányvonalat támogatják, melynek lényege a megbízható, igényes és széles áruválaszték eljuttatása a lehető legtöbb könyvszerető emberhez. Az újonnan létrejött boltok és a régebb óta üzemelő, ám a franchise-hálózathoz csatlakozva új köntösben megjelenő üzletek tovább erősítik a vásárlók elkötelezettségét és bizalmát a Líra és Lant Rt. valamennyi kiskereskedelmi egysége, kiadója felé A mai felgyorsult világban, ahol az információ hatalma

elvitathatatlan, másrészt lassan elborít minket a különböző fontos és kevésbé lényeges adat, egyre nehezebb dolog a szelektálás: milyen forrásból, hogyan és mennyi információhoz szeretnénk jutni. A modern idők elvárásához igazodva a könyvesboltokban fellelhetjük a CD-ROM-okat, videokazettákat is, ám véleményem szerint a kézzelfogható, nyomtatott információhordozók létjogosultsága nem vitatható. Igény van az értéket hordozó, szépen kivitelezett könyvekre, annak ellenére, hogy sajnos manapság nem a „legdivatosabb” szabadidős elfoglaltság az olvasás. Elmondható, hogy az általános könyvek forgalma nem csökkent, viszont a CD-ROM-oké az Internet hatására visszaesett. A Líra és Lant célcsoportját főként az adott bolthoz földrajzilag közel elhelyezkedő, aktív, könyvolvasó értelmiség képezi, hiszen a még önálló keresettel nem rendelkezők, illetve a nyugdíjas korosztály vásárlóereje kisebb. Az

iskolákhoz közel eső könyvesboltoknál a diákság jelenti a fő célcsoportot, de a bolt áruösszetételétől is nagyban függ, kik a vásárlók, pl. ha vannak szakkönyvek, akkor az adott szakma képviselői A Líra és Lant könyvesboltok egyediségét a versenytársakhoz képest egyrészt a széles könyvválaszték, másrészt szakképzett, segítőkész eladók jelentik. Olyan könyvekkel 46 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. találkozhatunk ezekben a könyvesboltokban, amelyekkel máshol nem, vagy csak ritkán. A cég odafigyel arra, hogy mindenhol szakképzett

alkalmazottak legyenek, akik bármilyen könyvvel kapcsolatos kérdésben felvilágosítást tudnak nyújtani. A Líra és Lant könyvesbolt-hálózat működő egységeinek száma 30, ebből franchise formában üzemel 13, és saját tulajdonban van 17 üzlet. A fővárosban található kettő, a többi a megyeszékhelyeken és nagyobb vidéki városokban. (A boltok listáját lásd a mellékletben.) A boltok könnyen megközelíthető, központi helyeken, bevásárlóközpontokban találhatók. A boltok listáját lásd a mellékletben A további terveket illetően cél, egy akár 200 egységből álló hálózat létrehozása. 3.3 A franchise-rendszerek működtetése Magyarországon A Nestlé Hungária Kft. számára a kávézólánc hazai létrehozásához a svájci Nestlé SA által működtetett hálózat szolgáltatta a mintát. Az anyavállalattól készen kapott rendszer esetében mindössze az előírásokat kellett a hazai viszonyokhoz igazítani, már ahol erre

szükség volt. Ugyanez vonatkozik a szerződésekre is, amelyet az anyacég dolgozott ki, Magyarországon pedig csak honosítani kellett. Ezzel szemben a Líra és Lant magyar rendszer, tehát a rendszer kidolgozása, a rendszer dokumentumainak elkészítése teljesen a cég berkein belül történt. A Líra és Lant esetében nem volt szükség teljesen új ötletre, kísérleti egység indítására, hiszen a társaság már régóta sikerrel működő boltjai szolgáltak mintául a rendszer kidolgozásakor. A következőkben a két franchise-rendszer legfőbb jellemzőit mutatom be, párhuzamba állítva azokat. A bemutatás során a „mi került szabályozásra” kérdés felől közelítem meg a rendszereket, a konkrét előírások ismertetésére nem kerül sor, inkább csak egy-egy érdekesebb példát emelek ki helyenként. A bemutatás során a rendszer működésének, működtetésének lépéseit veszem sorra, a lépések időbeli sorrendjét követve. 47

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3.31 A franchise-partnerek toborzása és kiválasztása Mivel a rendszer kidolgozása már korábban külföldön megtörtént, és hatékonysága, sikeressége már számos külföldi példa által igazolva lett, így ezen fázisok a a magyarországi Café Nescafé franchise-rendszerének kiépítése során nem kerültek megvalósításra. Ebben a helyzetben- a Svájcból kapott rendszer, kézikönyv és a szerződés honosítása után- az első lépés a franchise átvevők toborzása volt. A Líra és Lant esetében a cég a

Széchenyi-terv pályázatán elnyert összeg segítségével indult a rendszer, mely egy már működő bolthálózatot vett alapul, így a rendszer dokumentumainak (arculati és működési kézikönyv, szerződés) elkészítése és a logisztikai-számítástechnikai háttér megteremtése után szintén a franchise-átvevők toborzására kerülhetett a sor. Mindkét rendszer esetében három fő módon történhet meg a toborzás: • Szakmai kiadványokban közzétett hirdetéssel: a Nestlé vendéglátással foglalkozó kiadványokban, a Líra és Lant Rt. pedig könyvszakmai lapokban ismerteti a röviden rendszerét, • A Magyar Franchise Szövetség tagjaként, a szövetség kiadványiban és rendezvényein rendszeresen szerezhetők információk a partnereket kereső rendszergazdákról, • Mindkét cég vállalati weboldalán is találhatunk információkat a rendszerre vonatkozóan. A Líra és Lant esetében találkoztam továbbá a direct mail eszközével,

melyekkel a már működő könyvesboltokat keresték meg, és a könyvszakmai kiállításokon való részvétel is ugyanezt a célt szolgálja. Az átvevői profil nem más, mint az átadónak a jövőbeni átvevővel szemben támasztott szakmai végzettségre, vagyoni helyzetre, emberi képességekre vonatkozó követelményinek rögzítése, mely segíti a rendszergazdát a megfelelő átvevők kiválasztásában. A Nestlé által megadott paraméterek általános jellegűek: az átvevő vagyoni helyzetére vonatkozó elvárás annyi, hogy rendelkezzen elegendő anyagi forrással az egység beindításához és kezdeti működtetéséhez, nem várnak el szakirányú (vendéglátó-ipari) szakképesítést (természetesen a működési engedély kiadásához előírt követelményeknek az átvevő meg kell, hogy feleljen), továbbá kidolgozott módszer nem áll rendelkezésre a vezetői, emberi képességek vizsgálatára. 48 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár

Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A Líra és Lant átvevőkkel támasztott követelményei az átvevő vagyoni helyzetét illetően, hogy rendelkezzen a megfelelő kezdő tőkével a belépési díj kifizetéséhez, illetve a bolt beindításához. Ez a kezdőtőke szükséglet boltonként változó, 500000 és 3 Millió forint között van. A belépési díj megállapodás függvénye, maximum 1 Millió forint A személyi tulajdonságok terén nagyon fontos a könyvek iránti affinitás, és a kereskedelmi, üzleti tapasztalatok megléte. Az érdeklődők tulajdonságainak vizsgálata a személyes elbeszélgetés során

történik. A magyar gyakorlat azt mutatja, hogy minden 10 érdeklődőből átlagosan csak 1 válik végül partnerré. A Nestlé esetében ez az arány valamivel rosszabb, amire többféle magyarázat adható. Egy világszerte ismert és elismert márkáról lévén szó, a lehetőség olyan jelentkezők érdeklődését is felkelti, aki nem rendelkeznek a megfelelő háttérrel az átvevővé váláshoz. A Café Nescafé kávézólánc még nem igazán elterjedt Magyarországon, így a benne rejlő lehetőségek miatt, szintén az érdeklődők széles körét vonzza, akikből csak kevés válik átvevővé. A harmadik ok, hogy a vendéglátás területén viszonylag kevesen vállalják fel a franchise-szerződéssel járó kötöttségeket, mint pl. számlaadási kötelezettség valamennyi vásárlónak. A Líra és Lant esetében kedvezőbbek a tapasztalatok: az érdeklődők kb.50%-ban válnak a franchise-rendszer tagjává. Ez a viszonylag magas csatlakozási arány alapvetően

a magas szintű áruellátásnak köszönhető, és bizonyítja a rendszer életképességét. 3.32 A helyszín kiválasztása, az üzlet kialakítása Egy franchise-rendszer esetében az új egységek kialakításának egyik alapvető kérdése a helyszín megválasztása. Általános szempont mindkét vizsgál franchise-nál, hogy ne létesüljön új egység túl közel egy másik, már működő egységhez. Alapvető célkitűzés, hogy mind a kávézók, mind a könyvesboltok minél több helyen, minél több ember számára legyenek elérhetőek. A Café Nescafé esetében lehetséges helyszínek lehetnek: önálló üzlet, pl. főutcán; bevásárlóközpontokban, illetve üzletben felállított vendéglátóhely; szabadidős központok, mozik, turista-látványosságok; üzleti helyszínek, szállodák, irodaházak, kórházak. A hazai egységek jellemzően szabadidő központokban és bevásárlóközpontokban kaptak helyet. 49 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus

Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A Líra és Lant esetében a lehetséges helyszínek: önálló üzlet, pl. forgalmas utcákon, tereken; bevásárlóközpontokban. Ezek a választások azért kézenfekvőek, mert a vásárlóközönség már adott, nem az egységeknek kell odavonzani az embereket. A helyszín kiválasztása mind a Nestlé, mind a Líra és Lant esetén a cég jóváhagyásával történhet meg. A szerződés értelmében a franchise-átvevő a kávézót kizárólag a jóváhagyott helyszínen üzemeltetheti, és ott más tevékenységet nem végezhet. A Líra és Lant esetében a rendszer kissé

nagyobb szabadságot enged az átvevőknek, hiszen az átadó írásbeli engedélyével az alaptevékenységhez illő egyéb tevékenység is folytatható az üzletekben, pl. teázó, kávézó stb Természetesen a könyvesbolt is csak a jóváhagyott helyszínen üzemeltethető. A választott helység mindkét franchise esetében lehet az átvevő tulajdona, vagy bérelheti azt. Ez utóbbi esetre a Café Nescafé franchise-szerződése külön előírásokat tartalmaz: az átvevő a franchise-szerződésben kötelezi magát arra, hogy valamennyi bérlői kötelezettségének eleget tesz, valamint tartózkodik a bérleti szerződésben szereplő bármely bérlői kötelezettség folytatólagos megszegésétől. Amennyiben a bérleti szerződés lejár, vagy valamilyen okból megszűnik, az átvevő köteles értesíteni erről a Nestlét, valamint új helyszínt találni a kávézó működtetéséhez. Az új helyszínt a Nestlének szintén jóvá kell hagynia. A Líra és Lant a

fenti kérdésre a franchise-szerződésben külön nem tér ki, de szerződéskötés előtt vizsgálja, hogy üzlethelység-bérlet esetén melyek a feltételek. Amennyiben a bérlet megszűnik, az átvevő feladata az új helyszín biztosítása. A helyszín méretére vonatkozó előírás a kávézók esetében nincs. Ami a könyvesboltokat illeti az ideális üzlethelység minimum 60, maximum 300 m2 . Forrás: A Nestlé magyarországi vállalati website-ja 1.6 ábra Az előírások szerint berendezett kávézó 50 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A helyszín

kiválasztás és jóváhagyása után következhet az üzletek kialakítása. A rendszergazdák specifikációkat adnak az átvevőiknek, ami alapján azok kötelesek a saját költségükön kialakítani a helyszínt. Ez az alábbi teendőket jelenti a Nestlénél: A helyszín tervezése: a Nestlé nagymértékben támogatja az átvevőt e tevékenységben, rendelkezésre bocsátja saját tervezőgárdáját, akik megtervezik a kávézó arculatát, elrendezését. A megjelenésre vonatkozó szabályok, pl: • előírt színek a piros és fekete, némi kék, ezek arány is meghatározott, • fotók alkalmazása a helyiség dekorálása céljából, • részletesen szabályozott, hogy hova kell, illetve lehet logót, valamint cégtáblát kihelyezni a kávézón belül illetve kívül, valamint hogy azoknak milyen paramétereknek kell megfelelniük. Az átvevő a Nestlé előzetes beleegyezése nélkül nem változtathatja meg a kávézó arculatát. A kávézó berendezése:

az átvevő köteles a kávézót a Nestlé által adott specifikációk alapján berendezni, az ebben foglaltaktól csak a Nestlé előzetes írásbeli beleegyezésével térhet el. A Líra és Lant könyvesboltjainál a cég kész terveket ad az átvevőknek, mellyel segíti a boltbelső kialakítását. A berendezés az átvevő feladata és a költségeket is az átvevő fedezi, ám a cégnek beleszólási joga van. A bolt dekorálását, a portál és a belső feliratok elkészítését, a Líra és Lant emberei végzik, szintén az átvevő költségén. Az egységes arculatot a következő szabályok garantálják: • a logó és cégtábla megfelelő kihelyezése, • előírt betűtípus és színek alkalmazása (narancs és kék). Forrás: A Líra és Lant Rt. website-ja 1.7 ábra Előírás szerint kialakított portál és boltbelső 51 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz

biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A kávézónak a szerződés értelmében a megnyitási dátumra nyitásra kész állapotban kell lennie. A Líra és Lantnál szerződésben foglalt ütemezés kötelezi az átvevőt, hogy adott időre nyitásra kész legyen a bolt. Az átvevő mindkét franchise esetén a nyitást követően köteles a helyszínt folyamatosan karban tartani, az üzlethelyiséget tisztán és rendezett állapotban tartani, valamint az ott használt összes tartozékot, szerelvényt, berendezési tárgyat és berendezést jó állapotban tartani. A fentiek ellenőrzésére bizonyos időközönként mindkét láncnál sor kerül A Nestlé meghatározott gyakorisággal, egy ún.

üzlethelyiség-értékelés során ellenőrzi, hogy az átvevő a fenti kötelezettségeit teljesíti-e. A Líra és Lanthoz csatlakozók számíthatnak váratlan ellenőrzésekre, és évi egy, előre egyeztetett időpontban történő ellenőrzésre, ezen ellenőrzések módját a kézikönyv szabályozza. Ezen értékelés alapján az átadók előírhatnak felújítási vagy javítási kötelezettséget az átvevő számára. 3.33 Az alkalmazottak toborzása, kiválasztása, képzése Egy profi vállalat működési filozófiájának része, hogy egy társaság sikere nagyban múlik az alkalmazottak profizmusán, viselkedésén, etikai értékein, ezért a megfelelő emberek toborzása, valamint a folyamatos képzés és fejlesztés döntő fontosságú. Ez a filozófia visszaköszön mindkét cég esetében is, ugyanis a rendszerek kézikönyv nagy alapossággal szabályozza az alkalmazottak toborzásának, kiválasztásának menetét, a képzések rendszerét, valamint az

alkalmazottakkal szembeni elvárásokat. A jelöltek felkutatása a Nestlé kézikönyve szerint 3 módon történhet: szakmailag jó teljesítményt nyújtó alkalmazottak ajánlása alapján, „Munkaerőfelvétel” tábla kihelyezésével, vagy újsághirdetés alapján. A kézikönyv tanácsokkal látja el az átvevőt a felvételi beszélgetés körülményei tekintetében. Részletesen leírja, hogy a beszélgetés során milyen benyomásokra figyeljen oda a felvételiztető (pl. megjelenés, modor, személyiség, közvetlenség). A kézikönyv részletes leírást ad az alkalmazottak megjelenésére és viselkedésére vonatkozó követelményekről is. A megjelenéssel kapcsolatos előírások kitérnek az egyenruha viselésére, a kívánatos hajviseletre, a személy higiéné fontosságára. 52 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A

szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. (Érdekességként jegyzem meg, hogy az alkalmazottak megjelenésével foglalkozó fejezet az egyik olyan része a kézikönyvnek, amelyben a honosítás során eltértek az anyavállalat által kidolgozott leírástól. A Svájcban használatos kézikönyv előírásai jóval szigorúbbak: kitérnek egyebek mellett, pl. a viselhető ékszerek, kiegészítők kérdésére is) Az alkalmazottaktól elvárt viselkedésre, hozzáállásra vonatkozó leírást is találunk a kézikönyvben: „Az alkalmazottnak általában jó megjelenésűnek és pozitív hozzáállásúnak kell lennie. A pozitív hozzáállás azt jelenti, hogy az alkalmazott láthatóan lelkes és tevékeny, egyenes tartású, mosolygós,

barátságos, szemkontaktust tart a vendégekkel, és mosolyog rájuk, amikor lehetséges.” A Líra és Lant kézikönyve is kitér arra, hogy adott boltméret, és boltkialakítás esetén, optimális esetben hány dolgozóra van szükség, és milyen tulajdonságokkal bírjanak az alkalmazottak. A könyvekhez való vonzódáson túl elengedhetetlen, hogy az alkalmazottak mind szakmailag, mind külső megjelenésükben kifogástalanok legyenek. Ezen kívül legyen jó kapcsolatteretmtő képességük, hogy a vásárlók bizalommal forduljanak hozzájuk. Az alkalmazottak képzése egy jól működő franchise egyik alapvető eleme. Mindkét általam bemutatott láncnál azt tapasztaltam, hogy a képzésre nagy hangsúlyt fektetnek. A Nestlé öt képzési modult alakított ki a vállalkozás sikeres üzemeltetéséhez szükséges ismeretek átadására: • Munkába állás (első műszak előtt kell elvégezni), • Vendégekkel való foglalkozás és bővített értékesítés

(negyedévente), • A munkavédelem hatékony kezelése és alkalmazása (frissítés évente), • Alapfokú élelmiszer-higiénia (belépéstől számított három hónapon belül el kell végezni, frissítés 12 havonta), • Munkaerő-toborzási és képzési technikák (vezetők számára kidolgozott képzés, belépéstől számított 3 hónapon belül részt kell venni rajta). A franchise-partner a fentieken túl kérhet további képzést a Nestlétől, és a Nestlé köteles az ilyen képzést megszervezni, ha megalapozott véleménye szerint az ilyen képzés indokolt. Az új franchise-partnerek és azok kulcsfontosságú beosztottjai az egység megnyitása előtt külön képzésen vesznek részt, melynek elemei: a vállalat elindítása, termékkézikönyv és vállalati szabványok, a munkavédelem kezelése, vendégekkel való foglalkozás és bővített értékesítés, munkaerő-toborzási és képzési technikák. 53 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus

Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A Líra és Lantnál az új franchise-partnerek és további alkalmazottaik betanítása két modulra osztható: • Számítástechnikai képzés, • Könyvszakmai képzés. A számítástechnikai képzés egy szoftver használatának elsajátítására irányul. A könyvszakmai képzés pedig abban segíti az átvevőket, hogy eligazodjanak a piaci szereplők között: a kiadók és beszállítók megismerése. Az utóbbi képzés fontos része, hogy milyen rendszerben érdemes a könyveket kipakolni. Az üzletek sikeres működésének feltétele a Líra és Lant esetében a

folyamatos kommunikáció, melynek egyik fórumaként a rendszeres időközönként megtartott értekezletek szolgálnak. Az összejöveteleken a cég életében és a könyvpiacon történt, és a jövőben várható lényeges eseményekről, esetleges fejlesztésekről, marketing akciókról esik szó, továbbá az átvevők elmondják megjegyzéseiket, gondjaikat. Ezeken az értekezleteken kerül sor évi két alkalommal, az átvevők igénye szerint felépített továbbképzésekre. Végezetül, sem a Líra és Lant, sem a Nestlé kézikönyve nem hagyja iránymutatás nélkül az egység üzemeltetőjét a csoportirányítással, az alkalmazottak motiválásával, a teljesítményértékeléssel vagy a munkaköri leírás elkészítésével kapcsolatos kérdések, esetlegesen felmerülő problémák tekintetében sem. Látható tehát, hogy a humán erőforrásokkal kapcsolatos döntések igen részletesen szabályozottak. Ennek fontosságát az támasztja alá, hogy a jól

képzett, megfelelően motivált és irányított alkalmazottak a vendéglátóegységnek, illetve könyvesboltnak professzionális, hatékony, biztonságos és fogyasztóbarát jelleget kölcsönöznek, ami nagyban hozzájárul az üzleti sikerhez. Ugyanakkor fontosnak tartom megemlíteni, hogy bár az átadók részletes tanácsokkal látják el franchise-partnereiket a megfelelő munkavállalói állomány toborzásához, de semmilyen körülmények között nem ad tanácsot az egyes dolgozók alkalmazására vagy az alkalmazás megszüntetésére vonatkozó jogi ügyekben. 3.34 Az egységek üzemeltetése, teljesítménye Mindkét franchise- rendszer esetében az egységek üzemeltetésére vonatkozó előírásokat a kézikönyvek részletekbe menően tartalmazzák. Az egység vezetőjének felelőssége 54 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést.

A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. gondoskodni arról, hogy a kávézó, illetve a könyvesbolt üzemeltetése mindenkor a kézikönyvben foglaltaknak megfelelően. A franchise-partner felelőssége gondoskodni az egység üzemeltetéséhez szükséges összes engedély beszerzéséről és érvényben tartásáról, továbbá eleget tenni az üzemeltetésre vonatkozó minden törvényi rendelkezés és szabályozás előírásainak. A higiéniára és munkavédelemre vonatkozó törvényi előírásokra a Nestlé kézikönyve különös figyelmet szentel, amelyben az alábbi törvények, szabályozások előírásait tekinti át, többek között: • Az élelmiszerek biztonságáról szóló törvény, • Az élelmiszerek biztonságáról

szóló szabályozók, • Az élelmiszerek kezelésére szolgáló területek nyilvántartása, • A munkavédelemről szóló törvény, • A munkavédelmi szabályzatok kezelése, • Manuális ételkezelésre vonatkozó szabályozások, • Munkahelyi elsősegélyre vonatkozó szabályok, • Egészségre veszélyes anyagok szabályozása, • Balesetvédelmi szabályok, • A munkaviszonyról szóló törvény. A franchise-partner bármilyen ezen témában felmerülő lényeges eseményről vagy problémáról köteles tájékoztatni a Nestlét (pl. szakhatósági ellenőr részéről érkező, vagy más, törvény által előírt hibajavítási felszólítás vagy betiltási értesítés, baleset vagy veszélyes esemény, ételmérgezés vagy termékszennyeződés gyanúja, írásbeli vagy szóbeli vendégpanasz). Mind a Nestlé, mind a Líra és Lant az üzemeltetési eljárásokra vonatkozó részletes leírást is biztosít a franchise-partnerei számára.

Így például részletes leírás van a nyitási, zárási eljárásokról, a pénztárkezelésről és készpénzkezelésről. Az egység üzemeltetője mindkét franchise-nál köteles az egységet a legmagasabb szolgáltatási színvonalon üzemeltetni, és gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak mindenkor barátságos és hatékony kiszolgálást nyújtsanak minden vásárlónak, vendégnek. A fentiek biztosítása érdekében a rendszergazdák élnek az ellenőrző próbavásárlás eszközével, melyet a Café Nescafé kávézókban a Nestlé megbízásából egy külső vállalat munkatársai, a könyvesboltokban pedig a központ alkalmazottai végzik. 55 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók

változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A kávézókban a próbavásárlás során különös figyelmet fordítanak a következőkre: az alkalmazottak általi fogadtatás, az asztal leszedésének a hatékonysága, a kiszolgálás gyorsasága a rendelés leadásától számítva, fogyasztási javaslatok révén értékesítésre tett kísérletek, a pénztárgéppel kapcsolatos eljárások, hangulat, az alkalmazott általános hozzáállása, az alkalmazottak megjelenése, búcsúzás. A próbavásárlásról jelentés készül, melyben az egyes területek pontozásos módszerrel kerülnek értékelésre, a meghatározott szabványokkal való összevetés alapján. Az egység hatékony, magas színvonalú működésének másik ellenőrzési módja az egység értékelése. Ezt az értékelést a Nestlé által közvetlenül vagy közvetve alkalmazott szakmailag képzett és tapasztalt

személy végzi évi rendszerességgel. Az értékelés többek között kitér az alábbi területekre: • higiéniai szempontok, előírások betartása, takarítás milyensége, • tárolás (vegyszerek, szárazáru, zöldség stb. megfelelő tárolása, hűtők és fagyasztók megfelelő üzemeltetése, ellenőrzése), • pultok, vendégtér állapota, hőmérséklet figyelése, mosdók állapota, • hulladéktárolás- és eltakarítás, • személyzet megjelenése. Az értékelés szintén pontozásos módszerrel történik. Az elvárás az, hogy a vezetők és beosztottjaik minimum 85%-os teljesítményt érjenek el. A Líra és Lant egységeiben az évi egyszeri, előre megbeszélt ellenőrzést a cég marketing és kommunikációs igazgatója végzi egy kollégával közösen. Az ellenőrzés kiterjed a következőkre: • az árukészletre (szúrópróbaszerű leltár készítése, választék felmérése), • a könyvesbolt állapotára, • a könyvek

kihelyezésére, • az arculati elemek meglétére, • az alkalmazottak megjelenésére, viselkedésére. 3.35 Termékek, árak A Líra és Lant boltjaiban túlnyomórészt a saját kiadású könyvek kerülnek eladásra, hiszen ezek nagyon jó feltételekkel kerülnek az átvevőhöz. A rendszergazda nem köti meg azonban teljesen az átvevők kezét, hiszen más egyéb kiadók termékei is megjelenhetnek a 56 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Líra és Lant boltok polcain, sőt a könyvekkel összeegyeztethető egyéb termékek is árulhatók a Líra és Lant

beleegyezésével. A széles könyvválasztékon, CD, műsoroskazetta, videokazetta és zenemű kínálaton túl olyan rokon árucikkek is megtalálhatók a boltokban, mint képeslap, művészportré, poszter, nyomtatvány, csomagolóanyag, szoftverek, CDROM, számítástechnikai kellékanyagok, illetve folyóiratok és szaklapok. A saját kiadók által megjelentetett könyvek árai szabottak. A Líra és Lant ebből jutalékot ad a boltok részére, sőt a forgalom függvényében emelkedik az árrés. A Café Nescafé egységekben a franchise-szerződésben meghatározott termékeket kell árulni, más terméket azonban tilos. A termékek egy körére kötelező beszerzési előírás vonatkozik. Az alábbi termékeket csak a Nestlétől vagy a Nestlé által kijelölt beszállítótól lehet beszerezni: • Nestlétől: kávé, tea, csokoládé, • Schöllertől: jégkrém, fagylalt, • Coca Cola-tól: szénsavas üdítőital, • Kékkútitól / Perriertől: ásványvíz,

• Brau Union Hungáriától: sör. Érdekesség, hogy a külföldi Café Nescafé egységekben nem árulnak sört. Az árulható termékek körét a hazai viszonyok ismeretében azért változtatták meg, mert Magyarországon igény mutatkozik arra, hogy egy vendéglátó-ipari egységben szeszes ital (sör) is kapható legyen. Egyéb termékek tekintetében (pl. péksütemény, szendvics összetevők, stb) a franchisepartner jogosult az általa megválasztott szállítótól vásárolni A Nestlé nem szabhatja meg a termékek eladási árait, mindössze időszakonként javaslatokat tehet. Az áraknak tükrözniük kell a kávézó prémium jellegét 3.36 Folyamatos támogatás a rendszergazda részéről A Nestlé folyamatos útmutatást, támogatást nyújt a franchise-partner részére a kávézó üzemeltetésével kapcsolatban, amikor azt a partner indokoltan kéri, beleértve ebbe a költségvetési és más pénzügyi kérdéseket is. A Nestlé továbbá vállalja, hogy a

termékeket folyamatosan továbbfejleszti és javítja, valamint a vendégek és a piac igényei szerint naprakészen tartsa. 57 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A Líra és Lant esetében a legfőbb támogatás, az átvevők folyamatos, információval való ellátása. Értesítés az újdonságokról, könyvszakmai eseményekről, továbbá rendelkezésre állás bármilyen felmerülő probléma esetén. Fentiek mellett a mindkét rendszergazda meghatározott időszakonként értekezletet szervez a franchise-partnerek részére, ahol lehetőség van a problémák

megbeszélésére. 3.37 Marketing és promóció A marketing és promóció kérdésében a következő témák bírnak nagy jelentősséggel: márkaidentitás fenntartása és erősítése, helyi és központi marketing, a vevők által elköltött összeg optimalizálása. A Café Nescafé a Nescafé név elismertségére támaszkodik, ezért döntő fontosságú annak védelme. A hálózat számára hatalmas előnyt jelent a világszerte ismert márka ereje Emiatt kell nagy gondot fordítani a márkaidentitás minden elemének védelmére. Ez a védelem az alábbi formákban valósulhat meg: • az üzemegység építészeti és kivitelezési tervét a Nestlének jóvá kell hagynia, hogy az előírásoknak megfelelően, magas színvonalú üzletek jöjjenek létre, • logókat csak engedélyezett módon használhat fel az egység, • az egyenruhák megjelenése egységes, a márkaimázst tükröző kell hogy legyen, • minden csomagoláson fel kell tünteti a

márkanevet, • minden értékesítési helynek viselnie kell a Café Nescafé logót. A fentieken túl az egység vezetőjének be kell jelentenie minden olyan eseményt, médiatevékenységet, érdeklődést vagy utalást, amely bármilyen módon összefüggésbe hozható a Café Nescaféval. A márka-menedzsment szempontjából lényeges, hogy minél hamarabb megtörténhessen a válaszadás a média felé. A Líra és Lant szintén nagy hangsúlyt fektet a vállalat arculatának, jó hírének megőrzésére, erősítésére, így különös fontossággal bírnak a következők: megfelelő név- és emblémahasználat, kifogástalanul kialakított portál és belső tér, a rendszer által előírt feliratozás, csomagolóanyag és formaruha megléte. A helyi marketing lehetséges módozatai a kávézólánc és a könyvesboltok esetén az átvevők feladata, ezek a következők lehetnek: a direkt marketing (levél, telefon, brosúrák, szórólapok), illetve a helyi hirdetés

(sajtó, rádió, plakát, óriásplakát, mozi, közösségi programok). A franchise-partner azonban nem kezdhet marketing vagy promóciós 58 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. tevékenységbe a rendszergazdák jóváhagyása nélkül, és köteles minden kezdeményezésére indított marketingtevékenységről tájékoztatni az átadót. Az értékesítést elősegítő módszerek szintén nagy jelentőséggel bírnak. Éppen ezért meg kell valósítani az alábbiakat: • megfelelő áruelrendezés, azaz szembetűnő, professzionálisan rendezett ételvitrinek, illetve

a legmodernebb könyvkereskedelmi követelményeknek megfelelő boltbelső, • világos és tartalmas promóciók, • célzott promóciós tevékenységek a kulcsfontosságú forgalom idején. A könyvesbolt-hálózat központi marketingjének egyes elemeit külön is kiemelném. Az egyik a törzsvásárlói rendszer, mely minden Líra és Lant emblémával jelzett könyvkereskedésre kiterjed. Ennek lényege, hogy 10000 forint összegű vásárlás esetén a vevő egy előre sorszámozott törzsvásárlói kártyát kap, mely a későbbiekben kedvezményes vásárlást tesz lehetővé. A kedvezmény mértéke minden könyvre 7% A központi marketing további fontos elemei a könyvutalvány értékesítés és elfogadás, internetes megjelenés, vásárlói klubok, Ünnepi Könyvhéten, Téli Könyvvásáron és Budapesti Könyvfesztiválon való részvétel. A kávézólánc és könyvesbolt-hálózat „központilag” történő promóciója franchise-partner toborzási

céllal, főleg szaklapokban valósul meg. 3.38 Díjak A franchise-partner a számára biztosított jogok ellenében belépési díjat, valamint forgalmi jutalékot (royalty) köteles fizetni a Nestlének. A belépési díj egyszeri befizetés, amelyet a rendszer átadója nem térít vissza a franchisepartnernek. A Nestlé által megszabott belépési díj 100000 forint, ami nem tekinthető magas összegnek. A royalty mértéke 10%, amit az átvevő a bruttó forgalom alapján, havonta fizet. Ez a mérték nem tekinthető magasnak, tekintve, hogy a Nestlé nem számít fel külön reklám-hozzájárulási díjat. Abban az esetben, ha valaki a Líra és Lant rendszeréhez kíván csatlakozni a belépési díj kialakítása konkrét megállapodás szerint történik, maximálisan 1 M forint lehet. Forgalmi 59 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A

szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. jutalék nincs, viszont ha az egység nem ér el egy meghatározott minimális forgalmat, 100.000 forintot kell fizetni havonta Reklámköltség és egyéb hozzájárulás nincs 3.39 Könyvelés, nyilvántartás, ellenőrzés A franchise-átvevőnek pontos és naprakész könyvelést, statisztikai nyilvántartást kell vezetnie, valamint leltárt és készletellenőrzést, illetve a kávézóra vonatkozó pénzügyi információkat tartani. Az egység teljesítményének figyelemmel kísérése céljából a Nestlé rendszere adatszolgáltatást kér az átvevőktől. Heti gyakorisággal kell elkészíteni az alábbi jelentéseket: • tranzakciók száma, • értékesítési szerkezet (egyes terméktípusok

részesedése a bruttó nyereségből). Havi gyakoriságú jelentenivalók: • nettó forgalom (ÁFA nélkül), • bruttó nyereség, • munkaerő költsége, • költségek, kiadások, • nyereség. A fenti információkat az erre a célra biztosított nyomtatványon kell szerepeltetni. Ellenőrzés céljából a Nestlé képviselője jogosult betekinteni a franchise-partner könyvelésébe vagy bármely nyilvántartásába, illetve a Nestlé egy számára elfogadható, képesített könyvvizsgáló által hitelesített eredmény-kimutatást kérhet be az átvevőtől. Abban az esetben, ha ez a vizsgálat vagy auditálás eltérést tár fel a franchise-partner által befizetett royalty és a tényleges forgalmi jutalék között, a partner köteles a hiányzó összeget a Nestlének befizetni. A fenti rendelkezéssel a Nestlé, mint rendszergazda kizárja annak a lehetőségét, hogy az átvevő szándékosan elrejti a forgalom egy részét. Fentiek mellett a

franchise-partnernek minden év végén el kell készítenie a következő évre vonatkozó költségvetést, illetve üzleti tervet, továbbá minden év áprilisának vége előtt köteles benyújtani független könyvvizsgálóval auditáltatott éves jelentést, amely alapján a Nestlé értékeli, hogy az előző évi költségvetési illetve üzleti tervben foglalt célokat a partner teljesítette-e. 60 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az üzletvitel megkönnyítése céljából az átadó előírhatja, illetve javasolhatja bizonyos nyomtatványok használatát. A

Nestlé által a franchise-partner rendelkezésére bocsátott Üzemeltetési Kézikönyv végén egy sor olyan nyomtatvány-mint került elhelyezésre, melyek megkönnyítik az egységek napi munkáját, adminisztrációját, pl. • személyzeti nyilvántartás, • alkalmazott értékelési elemzés, • ledolgozott munkaóra nyilvántartó lap, • munkaerő felvétel előtti egészségügyi kérdőív, orvosi szakvéleményt kérő levél, • alkalmazottak szolgálati beosztása, • betegség/hiányzások nyomtatvány, • éves szabadságigénylés nyomtatvány, • esemény-bejelentő nyomtatvány, • időszakos üzleti eredmény, • zárókészlet-elemzés, • bruttó nyereségelemzés, • készpénzes beszerzés nyilvántartás, • raktár/pult hőmérséklet nyilvántartás, • kávépor-adag nyilvántartó nyomtatvány, • üzembiztonsági elemzés, • az egység takarítási beosztása, • egységátadás ellenőrző lista

nyomtatványa stb. A Líra és Lant esetében a központ felé csak a készletnyilvántartás pontos, naprakész vezetése kötelező. A cikkelemes áruforgalmi és nyilvántartási rendszer lényege, hogy a könyvek nyilvántartása vonalkódok alapján történik, számítógépes kapcsolat van a pénztárgép, a készletet nyilvántartó központi számítógép, valamint a bolt és a központ között is. Az átvevő teljesítményének figyelemmel kísérése céljából havonta az átadó rendelkezésére kell bocsátani a forgalomra vonatkozó adatokat, a fent említett számítógépes rendszeren keresztül. Az átvevőt nem kötelezik ugyan üzleti terv, illetve költségvetés készítésére, de a Líra és Lant bármikor jogosult betekinteni a partner könyvelésébe, bármely nyilvántartásába és kérhet be eredménykimutatást is. 61 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva

a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A napi munkát megkönnyítő formanyomtatványok nincsenek, de maga a számítógépes rendszer is ezt a célt szolgálja. 3.4 A Nestlé, illetve a Líra és Lant, mint franchise-átadók és a franchise-partnerek kapcsolatának szabályozása A franchise-átadók és –átvevők kapcsolata részletesen a franchise-szerződésben kerül szabályozásra. A franchise-szerződés (és a franchise lényegének) értelmében mindkét fél önálló vállalkozó, a másiknak nem alkalmazottja, üzleti partnere vagy ügynöke. A szerződés értelmében a Nestlé az alábbiakat engedélyezi a franchise-átvevő számára: • a kávézó létesítésének és

üzemeltetésének joga, a szerződében foglalt helyszínen és arculatnak megfelelően, • a know-how és receptek használati jogát a kávézóra vonatkozóan, • a védjegyek használati jogát a kávézóra vonatkozóan. Az arculat elemeire, a know-how-ra, a receptekre, az Üzemeltetési Kézikönyvre, a védjegyekre vonatkozó minden jog a Nestlé szerzett joga marad, a franchise-partner a franchise-szerződés által nem szerez meg semmilyen a Nestléhez tartozó szellemi tulajdonra vonatkozó jogot vagy tulajdonjogot. A fent említett jogok használatának engedélyezéséért cserébe, a franchise-partner vállalja, hogy az egységet a franchise-szerződés üzemeltetésre vonatkozó bekezdéseinek és az Üzemeltetési Kézikönyvben foglaltaknak megfelelően működteti, illetve megfizeti a Nestlé részére a szerződésben kikötött franchise-díjakat. A Líra és Lant esetében a szerződés ezen részeiről nincs információm. A szerződés, mint a

franchise-megállapodások általában, hosszú távra, a Nestlé esetében 5, de minimum 3 évre szól. A Líra és Lantnál a szerződések határozatlan időre szólnak A szerződést mindkét franchise esetében, mind az átvevő, mind az átadó felmondhatja, ennek eseteit a szerződések részletesen felsorolják. A felmondás oka a Nestlé részéről lehet pl a franchise-partner szerződésszegése, vagy a Nestlé a franchise-partnert fizetésképtelennek ítéli, vagy a partner csőd-, fizetésképtelenségi, fizetési haladék-eljárást kezdeményez vagy szenved el. Felmondási ok lehet, ha a partner nem tartja be az Üzemeltetési Kézikönyv bármely előírását. A szerződés felmondásának hatálybalépése után mindkét franchise esetén, bizonyos korlátozó kikötések lépnek életbe, pl. a volt partner egy évig nem alapíthat, illetve nem szerezhet részesedést olyan kávézóban, amely a Nestlé által szállított 62 http://www.doksihu BGF KKFK

Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. kávétermék konkurensének számító kávétermék márkaneve alatt üzemel. A Líra és Lant esetében szintén él egy hasonló korlátozás. A Nestlé esetében a szerződést a futamidő lejárta után a felek közös akaratának megfelelően meg lehet hosszabbítani. A franchise-átvevő a franchise-szerződés értelmében bármikor jogosult a kávézó vállalkozás értékesítésére a Nestlé előzetes írásbeli beleegyezésével. Az értékesítés menetét, feltételeit, az ehhez kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket a szerződés szintén

részletesen szabályozza. A Líra és Lant franchise-szerződése ezt a kérdést nem szabályozza. A franchise-átvevő egyik franchise esetében sem jogosult alárendelt franchise-partnerek kinevezésére vagy védjegyek vonatkozásában al-licencek kiadására. 63 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Összefoglalás A franchise eredete a középkori Franciaországig vezethető vissza, a fejlődés több állomása után nagymértékű elterjedése az 1950-es évek Amerikájában kezdődött, majd mintegy két évtizedes késéssel megjelent és gyorsan népszerűvé vált

a világ más tájain is. A franchise meghatározására szinte minden forrás más-más értelmezést ad. Fuglinszky Ádám 35 franchise definíciót vizsgált meg tartalmi és formai szempontból egyaránt, és ezek alapján alkotta meg a következő meghatározást:[5] „A franchise polgári jogi szerződéssel létesített vállalkozási forma, amelyet jogilag és pénzügyileg független vállalkozók hoznak létre oly módon, hogy az egyik fél (franchisor, franchise-átadó) engedélyezi kereskedelmi névből, ill. védjegyből, ill márkanévből, ill know-how-ból álló, egymással egységes üzleti rendszert alkotó szellemi alkotásainak és más vagyoni értékű jogainak korlátozott ideig tartó használatát ellenőrzési és utasítási jogainak fenntartása mellett, továbbá a jogviszony fenntartása alatt folyamatos, a másik fél továbbképzésére is kiterjedő kereskedelmi, technikai támogatást is nyújt, amiért a saját tulajdonú üzletet

szerződésszerűen működtető másik fél (franchisee, franchise-átvevő) díjat fizet.” Magyarországon napjainkban a kereskedelmi forgalom 4-5%-át adja a franchise, Amerikában ez az arány az ezredfordulóra elérte a 40%-ot. Ezen számok tükrében is látszik, hogy a hazai franchise-ban még vannak ki nem használt tartalékok. Ezen vállalkozási forma népszerűsége minden bizonnyal abban rejlik, hogy mind a benne levők, mind a vállalkozás környezete számára számos előnyt biztosít. A franchise-átvevőnél jelentkező leglényegesebb előny – számos egyéb mellett – véleményem szerint az, hogy az átvevő egy már kipróbált, bevezetett termékhez, szolgáltatáshoz jut a franchise-szerződés által, ezáltal a fejlesztéssel, a márka bevezetésével járó költségeket és időráfordítást megtakaríthatja, ráadásul – már kipróbált koncepcióról lévén szó, valamint az átadó támogatásának köszönhetően – nagymértékben csökken

annak a kockázata, hogy a vállalkozás nem lesz sikeres, esetleg csődbe megy. A franchise-átadó részére elsősorban azért lehet előnyös ez a konstrukció, mert a hagyományos üzletformáknál jóval gyorsabban tudja piaci részesedését, hálózatát növelni, hiszen az újonnan megnyíló egységek a 64 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. vállalkozók pénzügy forrásait használják fel, így az átadónak nincs szüksége pótlólagos tőkebevonásra a növekedés érdekében. A franchise azonban nem csak a benne részt vevő vállalkozóknak nyújt

előnyöket. A fogyasztó számára kedvező lehet, ha tudja, hogy ugyanahhoz a termékhez vagy szolgáltatáshoz az ország (vagy akár a világ) különböző részein azonos színvonalon, azonos minőségben juthat hozzá az adott hálózathoz tartozó üzletekben (ez természetesen a vállalkozás számára is előnyös, hiszen erősíti a fogyasztóknak a márkába vetett bizalmát, a márka iránti elkötelezettséget). A franchise kedvező hatással lehet egy ország gazdaságára is. Egyrészt igen jelentős munkahelyteremtő képességgel bír, hiszen nemcsak a franchiseközpont felállítása hoz létre új munkahelyeket, hanem a franchise-átvevők által üzemeltetett egységek egyenként további 3-30, vagy akár még több ember számára teremtenek munkalehetőséget, nem is beszélve a franchise-hálózatokhoz kiépülő beszállítói háttérről. Másrészt a franchise-vállalkozások jóval kisebb arányban mennek tönkre, mint a „hagyományos” formában

működtetett vállalkozások, ami a kis- és középvállalkozások helyzetének erősítése szempontjából is különösen kedvező. Ezen kedvező hatásoknak köszönhetően véleményem szerint a franchise vállalkozási forma előtt még nagy jövő áll mind hazai, mind globális szinten. Magyarországon különösen lendületes fejlődés is elképzelhető, hiszen a franchise hazai elterjedtsége messze elmarad az amerikai vagy nyugat-európai arányoktól. A franchise-ban rejlő lehetőségeket a magyarországi gazdasági irányítás is felismerte, és először a kis- és középvállalkozás fejlesztési program, majd a Széchenyi-terv keretében biztosított lehetőséget franchisevállalkozások számára állami támogatás igénybevételére. Ugyanakkor a franchise hazai fejlődését gátló tényezőnek tartom, hogy a Magyarországon működő bankok nem kínálnak kifejezetten a franchise-vállalkozások számára kialakított, a hagyományos vállalkozói

hiteleknél jóval kedvezőbb kondíciójú hitelkonstrukciókat, mint ahogy erre külföldön számos példát találni. A XXI. század elején a várakozások szerint a franchise további fejlődésében három fő tendencia lesz megfigyelhető. A franchise-vállalkozások a korábbinál nagyobb számban lépik át az országhatárt (statisztikák szerint egy ország franchise-átadóinak átlagosan 14%a a határokon túl is terjeszkedik [9]), azaz a franchise egyre inkább nemzetközivé válik. Tovább nő a franchise-ban a nők részvétele (várható a „nőiesebb” szolgáltatást kínáló 65 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de

csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. franchise-üzletek, mint pl. fodrászatok, szépségszalonok, gyermekmegőrzők, stb számának növekedése). Egyre erősödik a technológia, különösen az Internet szerepe a franchise-ban, alkalmazására számos területen kerülhet sor: átvevőkkel, szállítókkal való kommunikáció, leendő átvevők toborzása, stb.[9] A klasszikus franchise-szállóige szerint kreatív emberek ne menjenek franchise-átvevőnek, diktátorok pedig ne akarjanak franchise-rendszer tulajdonosaivá válni. A franchise elméleti áttekintése illetve a konkrét példák tükrében a fenti szállóige nem szorul túl sok magyarázatra. A franchise sikerének egyik fontos tényezője egy szoros partneri viszony megvalósulása az átadó és az átvevő között. Az átvevő semmilyen körülmények között nem térhet el attól, amit számára az átadó a kézikönyvben előír, az átadó szerepe pedig az átvevő folyamatos

képzése, támogatása, motiválása. Az általam bemutatott két rendszer a szoros együttműködésre és partneri viszonyra jó példa lehet. Mindkét rendszer kézikönyve a legapróbb részletekig megadja az egységek működtetésére vonatkozó tudnivalókat, az átvevő pedig köteles ezen előírásokat betartani. Az előírások be nem tartása akár a szerződés felmondásához is vezethet. Másfelől mindkét rendszergazda igyekszik a tőle telhető maximális segítséget megadni az átvevőknek. Mindkét rendszergazda célul tűzte ki a hálózat dinamikus bővítését, minél több ember kiszolgálását. Ennek a célkitűzésnek az a hátulütője lehet, hogy az egyes átvevők felé nyújtott támogatás mennyisége és milyensége a hálózat növekedésével nem lesz kielégítő. A Nestlé esetében erre megoldást jelenthet az az új üzletpolitika, amely nem a csészében felszolgált, hanem az elvitelre történő kávézásra helyezi a hangsúlyt. Minél

kisebb, de jó helyen levő egységekből szeretnének több tucatot, papírpoharas kiszolgálással, Frappé terasz, Mobil kioszk formájában. Ez egy lazább kapcsolatot jelent majd a felek között: a Nestlé bérbe adja a gépeit, eszközeit, és igény szerint segít a design kialakításában. A Líra és Lant esetében a terjeszkedést nagymértékben megkönnyíti a jól bevált számítógépes nyilvántartási rendszer, illetve megoldást jelenthet a rendszer franchise menedzsmentjének bővítése. A fentieket szem előtt tartva az a meglátásom, hogy mind a Café Nescafé, mind a Líra és Lant esetében a professzionálisan kidolgozott rendszerek valamint a partnerek szoros együttműködése hosszú távon is biztosítéka lehet a kávézólánc és a könyvesbolt-hálózat további sikeres működésének. 66 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Mellékletek jegyzéke 1. számú melléklet: A Franchising Etikai Kódexe70 2. számú melléklet: A Líra és Lant boltok listája75 3. számú melléklet: A Líra és Lant Rt törzsvásárlói szabályzata77 Ábrák jegyzéke 1. ábra: A rendszertulajdonos és átvevői szervezeti kapcsolata15 2. ábra: Egy franchise rendszer legfontosabb belső jegyei16 3. ábra: A rendszerfejlesztés egyenlege21 4. ábra: A kettős marketing folyamata24 5. ábra: A Café Nescafé lánc egységei Magyarországon44 6. ábra: Az előírások szerint berendezett kávézó49 7. ábra: Előírás szerint kialakított portál és boltbelső50 67 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus

Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Irodalomjegyzék [1] A franchise http://www.cegnethu/cv/0102/jogi/, 20011107 [2] A franchise-szerződés megszüntetésével kapcsolatos bírói gyakorlat http://www.datanethu/mfsz/, 20011107 [3] Erdei Éva: Gyorsan bővül a hazai franchise-hálózat Magyar Hírlap, 2001.május 7 [4] Franchise Hírek a Magyar Franchise Szövetség negyedéves információs magazinja 2001. év 1, 2, 3 [5] Fuglinszky Ádám: A franchise szerződés helye a szerződési rendszerben, „megérett-e” a kodifikációra a franchise Budapest, ELTE ÁJK, Polgári Jogi Tudományos Diákkör, 2001. [6]

Gazdasági Minisztérium Széchenyi-terv Vállalkozáserősítő Program - Franchise vállalkozások fejlesztésének támogatása, kódszám: SZT-VE-15 http://www.gmhu/szechenyi/szt-ve-15htm, 20011107 [7] Haraszti Mihály: Franchising a vállalkozók csodafegyvere? Budapest, TRADEMARK, 1992, 17-75., 145-151, 164 o [8] Haraszti Mihály: Kérdezni tudni kell Heti Világgazdaság, 1994. május 6, Franchise-melléklet [9] International Franchise Association www.franchiseorg, 20031020 [10] Jakus Ibolya: Hazai franchise-piac – Kapitalista gebin Heti Világgazdaság, 1999. május 22 Franchise melléklet, 85-88 o [11] Jubileumi Franchise Évkönyv Magyar Franchise Szövetség 2000. Budapest, 4-25o [12] Jubileumi Franchise Évkönyv Kiegészítés Magyar Franchise Szövetség 2001. Budapest, 4-5o [13] Dr. Kiss István – Dr Urbán Éva: A franchise-vállalkozás az átadó szempontjából – Hogyan fejlesszünk franchise rendszert? Budapest, Magyar Franchise Szövetség,1998. [14] Dr.

Kiss István – Dr Urbán Éva: A franchise-vállalkozás az átvevő szempontjából – 68 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Hogyan válasszunk franchise rendszert? Budapest, Magyar Franchise Szövetség, 1998. [15] Dr. Kiss István: Franchise A-tól Z-ig Budapest, DASY Döntés- és Rendszerelemző Kft., 2002 [16] Líra és Lant Franchise tájékoztató anyaga, 2003. [17] Líra és Lant Rt. website-ja http://lira.webinformhu/, 20031020 [18] Magyar Franchise Szövetség www.datanethu/mfsz/, 20011107 [19] Dr. Miklóssy Sándor Zoltán: A franchise I és II rész Cég és

jog 2000/9 27-32.o, 2000/10 42-44o [20] Miskolczi Bodnár Péter: A franchising szerződésről Gazdaság és Jog, 1995./7-8 szám, 19-23o [21] Nestlé magyarországi vállalati website-ja www.nestlehu/, 20031004 [22] Nestlé által biztosított anyagok [23] Németh György – Papp Ilona: Szolgáltatási menedzsment Budapest, Aula Kiadó, 1995, 301-331.o [24] Poór József – Zentai Katalin: Franchise, út a sikeres vállalkozáshoz Budapest, Nemzetközi Menedzser Központ, 1991. [25] Rátky Miklós: A franchise szerződés jogi aspektusai Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1994. [26] Smith, Devlin: Hot Franchise Trends for 2002 www.enterpreneurcom, 2001december 11 [27] Szilágyi Béla: Egyre több a jogsértő franchise szerződés Magyar Hírlap, 2001. október 03 [28] Veres Zoltán: Szolgáltatásmarketing Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1998, 98-105.o [29] Williams, Sara – Hevesi Zsuzsa: Kisvállalkozói kézikönyv Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,

1995, 103-109.o 69 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Mellékletek 70 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1. sz melléklet A FRANCHISING ETIKAI KÓDEXE Elfogadta

az Európai Közösség Érvényes: 1991. január 1-tõl A Magyar Franchise Szövetség által iránymutató alapdokumentumként elfogadott Etikai Kódex 1. A Franchising meghatározása 2. Alapfogalmak 3. Partnerkeresés, hirdetés és közzététel 4. Az egyéni Franchise vállalkozó kiválasztása 5. A Franchise szerzõdés 6. Az Etikai Kódex és Mester-Franchise rendszer 1. A FRANCHISING MEGHATÁROZÁSA A franchising termékek és/vagy szolgáltatások és/vagy technológia piacra juttatásának (marketingjének) olyan rendszere, amely jogilag és pénzügyileg különálló és független vállalkozások, a Franchise Rendszergazda (Franchisor) és Egyéni Franchise Vállalkozói (Egyéni Franchisee) közötti szoros és folyamatos együttmûködésén alapul, ahol a Franchise Rendszergazda megadja Egyéni Franchise Vállalkozóinak a jogot és kötelezi, hogy az Egyéni Franchise Vállalkozó a Franchise Rendszergazda koncepciójának megfelelõ üzleti tevékenységet

folytasson. A jog, egy közvetlen vagy közvetett pénzügyi ellenszolgáltatás fejében felhatalmazza és kényszeríti az Egyéni Franchise Vállalkozót arra, hogy használja a Franchise Rendszergazda kereskedelmi nevét és/vagy védjegyét és/vagy szolgáltatási márkajelét, know-how-ját (1), üzleti és technikai módszereit, eljárásait, és más iparjogvédelmi és/vagy szerzõi tulajdonjogát, amelyet folyamatos kereskedelmi és technikai szolgáltatással támogat a felek között ezzel a céllal létrejött megállapodás keretében annak érvényességi idõtartama alatt. 2. ALAPFOGALMAK 2.1 Franchise Rendszergazda a franchise hálózat kezdeményezõje A hálózat magából a Franchise Rendszergazdából és Egyéni Franchise Vállalkozóiból áll, mely utóbbiaknak a Franchise Rendszergazda a hosszú távú felügyelõ gondnoka. 2.2 A Franchise Rendszergazda kötelezettségei A Franchise Rendszergazda • rendelkezik egy mértékadó idõn keresztül legalább

egy, a hálózat indítását megelõzõen létrehozott mintaegységben sikeresen mûködtetett üzleti koncepcióval, 71 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • a hálózat üzleti nevének, védjegyének, vagy más megkülönböztethetõ azonosítójának tulajdonosa, vagy rendelkezik annak használati jogával, • az Egyéni Franchise Vállalkozó számára bevezetõ képzést és a megállapodás teljes élettartama alatt folyamatos kereskedelmi és/vagy technikai támogatást nyújt. 2.3 Az Egyéni Franchise Vállalkozó kötelezettségei Az Egyéni Franchise

Vállalkozó • minden erõfeszítését a franchise üzlet növekedésének, a franchise hálózattal való azonosulás és jó hírneve fenntartásának szenteli, • ellátja a Franchise Rendszergazdát ellenõrizhetõ mûködési adatokkal annak érdekében, hogy teljesítménye és pénzügyi állapota meghatározható legyen a hatékony menedzsment irányadás érdekében, megengedi a Franchise Rendszergazdának és/vagy megbízottjának, hogy hozzáférhessen az Egyéni Franchise Vállalkozók létesítményeihez és adataihoz a Franchise Rendszergazda által kért és indokolt idõben, • sem a szerzõdés ideje alatt, sem annak lejárta után nem bocsátja harmadik fél számára rendelkezésre azt a know-how-t, amit a Franchise Rendszergazda bocsátott rendelkezésére. 2.4 Mindkét fél folyamatos kötelezettségei A felek • korrekt üzleti gyakorlatra törekszenek egymással. A Franchise Rendszergazda írásbeli jegyzéket ad át Egyéni Franchise

Vállalkozóinak bármely szerzõdésszegés esetén és ahol az indokolt, megfelelõ idõt biztosít a hiányosság megszüntetésére, • rendezik a panaszos ügyeket, sérelmeket és vitákat, amely során jóindulatot és jóakaratot tanusítanak a tisztességes és méltányos közvetlen kommunikációk és tárgyalások során. 3. PARTNERKERESÉS, HIRDETÉS ÉS KÖZZÉTÉTEL 3.1 Az Egyéni Franchise Vállalkozók keresése érdekében végzett hirdetésnek homályos vagy félrevezetõ kijelentésektõl mentesnek kell lennie. 3.2 Bármely partnerkeresõ hirdetés és nyílvánosságra kerülõ anyag, amely közvetlen vagy közvetett hivatkozásokat tartalmaz jövõbeni lehetséges eredményekre, számokra vagy az Egyéni Franchise Vállalkozó várható bevételeire, objektív és ellenõrízhetõ kell legyen. 3.3 Annak érdekében, hogy a jövendõbeli Egyéni Franchise Vállalkozó számára lehetõvé váljék bármilyen kötelezõ dokumentum hatályának teljeskörû

ismeretre alapozott vállalása, meg kell hogy kapja ezen Etikai Kódex egy példányát, a teljes és pontosan leírt információt, valamint mindazt az anyagot, amely érinti a franchise kapcsolatot, továbbá mindezt megfelelõ idõvel azelõtt kell megkapja, hogy ezeket a kötelezõ érvényû dokumentumokat magára nézve kötelezõnek ismeri el. 3.4 Ha a Franchise Rendszergazda a pályázó Egyéni Franchise Vállalkozóval elõszerzõdést kíván kötni, az alábbi elveket kell figyelembe venni: 72 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • bármilyen elõszerzõdés

aláírását megelõzõen a pályázó Egyéni Franchise Vállalkozó rendelkezésére kell bocsátani az írásban rögzített információt az elõszerzõdés céljáról, továbbá bármilyen olyan összefüggés anyagát, amelynek alapján a Franchise Rendszergazda kifizetést követelhet aktuális, az elõszerzõdés idõszaka során és kapcsán felmerült kiadásainak fedezeteként, s amelyet, ha a franchise megállapodás lérejön, a Franchise Rendszergazdának a rögzített összefüggések szerint vagy vissza kell térítenie, vagy a lehetséges induló díjnál azt mint elõleget figyelembe kell vennie, • az elõszerzõdésnek meg kell határoznia e szerzõdés feltételeit, és tartalmaznia kell az annak lejáratával együttjáró kikötéseket, • a Franchise Rendszergazda kiköthet versenymentességi és/vagy titkossági feltételt annak érdekében, hogy megvédje know-how-ját és identitását. 4. AZ EGYÉNI FRANCHISE VÁLLALKOZÓ KIVÁLASZTÁSA A Franchise

Rendszergazda csak olyan Egyéni Franchise Vállalkozókat kell hogy kiválasszon és elfogadjon, akik megfelelõ vizsgálódás alapján alapvetõ képességeket, képzettséget, személyes tulajdonságokat mutatnak és a franchise üzlet viteléhez szükséges pénzügyi forrásokkal rendelkeznek. 5. A FRANCHISE SZERZÕDÉS 5.1 A franchise szerzõdés egyezõséget kell mutasson a nemzeti jogrenddel, az Európai Közösség jogrendjével és ezzel az Etikai Kódex-szel. 5.2 A szerzõdésnek tükröznie kell a franchise hálózat tagjainak érdekeit annak érdekében, hogy az biztosítsa a Franchise Rendszergazda ipari jogi és szerzõi jogi védelmét, valamint fenntartsa a közös identitást és a franchise hálózat jóhírét. Minden, a franchise kapcsolattal összefüggõ megállapodásnak és minden szerzõdéses megoldásnak, írásban kell megjelennie azon ország megfelelõ fordítóval lefordíttatott hivatalos nyelvén, amelyben a Egyéni Franchise Vállalkozó alapítása

történik, továbbá az aláírt szerzõdéseket azonnal át kell adni az Egyéni Franchise Vállalkozónak. 5.3 A franchise szerzõdés homályosságok nélkül rögzíti a szerzõdõ felek megfelelõ kötelezettségeit és felelõsségét, továbbá az összes e kapcsolatból származó anyagi feltételt. 5.4 A szerzõdésben rögzíteni szükséges minimális feltételek az alábbiak: • a Franchise Rendszergazdának biztosított jogok, • az Egyéni Franchise Vállalkozónak biztosított jogok, • az áruk és/vagy szolgáltatások, amelyeket az Egyéni Franchise Vállalkozó számára adnak, • a Franchise Rendszergazda kötelezettségei, • az Egyéni Franchise Vállalkozó kötelezettségei, • a szerzõdés idõtartama, amelynek elegendõen hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy lehetõvé tegye az Egyéni Franchise Vállalkozónak a kezdeti franchise beruházások megtérülését, 73 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus

könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • a szerzõdés bármilyen megújítására irányuló elveket, • azokat a feltételeket, amelyek alapján az Egyéni Franchise Vállalkozó eladhatja vagy átruházhatja a franchise-olt üzletet, illetve a Franchise Rendszergazdának azokat a lehetséges elõjogait, amelyek ezzel összefüggenek, • az elõnyöket, amelyek az Egyéni Franchise Vállalkozó-nál jelentkeznek abból, hogy használja a Franchise Rendszergazda megkülönböztetõ jelzéseit, üzleti nevét, védjegyét, szolgáltatási jelzéseit, üzlethelyiségeinek arculatát, az emblémát, vagy más megkülönböztethetõ

azonosítókat, • a Franchise Rendszergazda jogait ahhoz, hogy a franchise rendszerhez új vagy változott módszereket adaptáljon, • feltételeket a szerzõdés felmondására, • feltételeket a szerzõdés felmondását követõ eljárásokra bármely ingó vagy ingatlan tulajdont ideértve, ami a Franchise Rendszergazdához vagy más tulajdonoshoz tartozik. 6. AZ ETIKAI KÓDEX ÉS MESTER-FRANCHISE RENDSZER Ez az Etikai Kódex a Franchise Rendszergazda és Egyéni Franchise Vállalkozói közötti kapcsolatokra, illetve azonos módon a mester-Franchise Vállalkozó és annak Egyéni Franchise Vállalkozói közötti kapcsolatokra alkalmazandó. Az Etikai Kódex nem alkalmazható a Franchise Rendszergazda és mester-Franchise Vállalkozói közötti kapcsolatokra. Know-how (1) A "know-how" nem szabadalmaztatott tapasztalati információk olyan csomagját jelenti, amely a gyakorlat és a Franchise Rendszergazda ellenôrzô vizsgálatának eredményeként jön

létre és amely titkos (2), értékkel bíró (3) és azonosított (4). Titkos (2) A "titkos" annyit jelent, hogy a know-how, mint a komponensek pontos elrendezésének és összeillesztésének együttese, nem általánosan ismert, vagy könnyen hozzáférhetô; nem korlátozott egy szûk értelemben arra, hogy a know-how minden egyes komponensének teljesen ismeretlennek és hozzáférhetetlennek kell lennie a Franchise Rendszergazda üzleti vállalkozásán kívül. Értékkel bíró (3) Az "értékkel bíró" azt jelenti, hogy a know-how olyan információt tartalmaz, amely fontos a termék vagy a szolgáltatás nyújtásának végfelhasználó részére történô értékesítéséhez, és különösen olyat, amely a termék feldolgozására vagy a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos, a fogyasztóval való foglalkozás módszerére, az ügyvitelre és a pénzügyi menedzsmentre vonatkozik; a know-how-nak hasznosnak kell lennie a Franchise Vállalkozó

részére azáltal, hogy a szerzôdés aláírásának idején alkalmas a Franchise Vállalkozó versenyhelyzetének kihasználására, különösen azáltal, hogy javítja a Franchise Vállalkozók teljesítményét, illetve segíti õket abban, hogy új piacon jelenjenek meg. Azonosított (4) Az "azonosított" azt jelenti, hogy a know-how-nak egy megfelelôen tömör módon írásban rögzítettnek kell lennie, lehetôvé téve annak ellenôrzését, hogy az kielégíti-e a titkosság és 74 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. értékes tartalom kritériumát; a

know-how leírása a franchise szerzôdésben, vagy egy különálló dokumentumban ismertethetô, vagy bármilyen más, megfelelô formában rögzíthetô. Forrás: Magyar Franchise Szövetség website-ja 75 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2. sz melléklet A Líra és Lant könyvesboltok listája: Jelky András Könyvesbolt 6500 Baja, Déry sétány 5. Tel./fax: 79-322-582 e-mail:arenabaja@hu.interhu Apáczai Könyvesbolt 1085 Budapest, József krt. 63 Tel.: 328-0754, fax: 328-0755 e-mail:akbk@apaczai.hu Korona Könyvesbolt 1111 Budapest, Bartók Béla út 50.

Tel./fax: 466-5169, 386-0201 e-mail:tankonyv@inext.hu Kódex Könyvesbolt Univerzál Áruház 5600 Békéscsaba, Andrássy u. 3-5 Tel./fax: 66-450-550/211 mellék a-mail:kodex@mail.globonethu Litera Könyvesbolt 5600 Békéscsaba Andrássy u. 6 Tel./fax: 66-445-433 e-mail:littera@mail.globonethu Magvető Könyvesbolt 3300 Eger, Bajcsy-Zs. u 2 Tel./fax: 36-517-758, tel: 36-517-757 E-mail:eger@lira.hu Fodor András Könyvesbolt 8640 Fonyód, Béke u. 3 Tel.: 85-560-320, fax: 85-560-321 E-mail:fonyodkonyv@axelero.hu Líra és Lant Könyvesbolt Győr 9021 Győr, Arany János u. 3 Tel./fax: 96-319-760 E-mail:gyor@lira.hu 76 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való

megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3. sz melléklet A Líra és Lant Rt. törzsvásárlói szabályzata: LEGYEN TÖRZSVÁSÁRLÓNK! A törzsvásárlói kártya már 10.000 forintos vásárlás után ingyenesen igényelhető A kártya érvényes: A Líra és Lant Könyvesboltokban A Fókusz Könyváruházakban A www.fokuszonlinehu internetes áruházban A Rózsavölgyi és Társa zeneműboltokban A Líra és Lant Rt. törzsvásárlói szabályzata 1. A Líra és Lant Rt 2003 április 1-től kezdődően törzsvásárlói rendszert vezet be A rendszer kiterjed minden Líra és Lant emblémával jelzett könyvkereskedésre, így a Líra és Lant Rt. saját és franchise rendszerben üzemeltetett könyvesboltjaira, a Fókusz Könyváruházakra és a fokuszonline.hu internetes könyváruházra, a Rózsavölgyi és Társa Kft. zeneműboltjaira 2. A törzsvásárlói rendszer tagja lehet minden természetes és jogi

személyiségű vásárló, aki a rendszerben résztvevő boltokban összegyűjt 10.000 forint összegű vásárlást igazoló számlát vagy blokkot. 3. Az adatlap kitöltésével és a törzsvásárlói szabályzat aláírásával a vásárló kifejezi szándékát a törzsvásárlói rendszerbe való belépésre, és hozzájárulását adja ahhoz, hogy adatait a rendszergazda kizárólag a Líra és Lant törzsvásárlói rendszer keretében használja fel. Az adatlapon kötelező a név és a levelezési cím megadása Az ezen túli kérdésekre való válaszadás önkéntes. Az átadott adatlapot a pénztáros rögzíti és átad a vásárlónak egy előre sorszámozott törzsvásárló kártyát, amelynek hátoldalát a vevőnek alá kell írnia. A törzsvásárlói kártya a rendszerhez tartozó minden boltban érvényes, de a vevő "házi könyvesboltja" az az üzlet, ahol az adatlapot leadja. A kártya az aláírás pillanatától érvényes az első pontban

megjelölt boltokban, kivéve a fokuszonline.hu internetes könyváruházat, ahol 30 munkanapon belül kerülnek az adatok nyilvántartásba. 78 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4. A törzsvásárlói kártya az 1 pontban szereplő minden boltban kedvezményes vásárlást tesz lehetővé. A kedvezmény mértéke minden könyvre 7 százalék Kivételt képeznek a tankönyvek és az akciós termékek, amelyekre nem jár kedvezmény. A kedvezmény más vásárlói kedvezményekkel nem vonható össze. Több kedvezményi jogcím esetén a vásárló választhat, hogy melyiket

kívánja igénybe venni. A boltokban forgalmazott egyéb termékekre a "házi könyvesbolt" saját házi vásárlói számára további kedvezményeket adhat. A törzsvásárlói kör részére a kártyakibocsátó eseti akciókat indíthat. 5. Egyszeri 7500 forint feletti vásárlás esetén a törzsvásárló dönthet úgy, hogy a kedvezményre nem tart igényt, hanem a kedvezmény mértékének megfelelő összegű vásárlási utalványt kér. A vásárlási utalvány számítása a 7 százalékos kedvezménnyel lefelé kerekítéssel történik úgy, hogy a vásárlási utalvány összege ötszázzal osztható legyen. 6. Amennyiben a törzsvásárló nem "házi könyvesboltjában" vásárol a 4 pontban felsorolt kedvezményekre jogosult, de vásárlásainak összege "házi könyvesboltjának" nyilvántartásában csak a következő hónapban kerül jóváírásra. (A "házi könyvesboltot" a vevő bármelyik vásárlása idején a

vásárlás helyszínére változtathatja.) 7. Amennyiben a törzsvásárló a belépést követő 12 hónap alatt nem vásárol legalább 10.000 forint értékben, úgy neve és kártyaszáma a rendszerből törlésre kerül, és törzsvásárlóvá ismét csak újabb 10.000 forint értékű vásárlást igazoló számla vagy blokk felmutatásával válhat. 8. Elvesztett kártya pótlása esetén az új törzsvásárlói kártya költsége a tagot terheli Új kártya a "házi könyvesbolt"-ban igényelhető. 9. A törzsvásárlói kártya nem átruházható 10. A törzsvásárlói kártyát a kibocsátó saját, egyoldalú döntéssel bármikor visszavonhatja és a törzsvásárlói kártya szabályzatot egyoldalúan módosíthatja. A kártya visszavonást követően nem érvényes. 11. A törzsvásárlói kártya nem fizetőeszköz A Kártyatulajdonos (Líra és Lant Rt.) a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi

LXIII Tv rendelkezései szerint köteles eljárni Arra az esetre, ha a szerződés teljesítéséhez a Kártyatulajdonos harmadik személyt vesz igénybe, a Kártyabirtokos (törzsvásárlói kártya aláírója) felhatalmazza a Kártyatulajdonost, hogy ezen harmadik személy részére, a harmadik személy által ellátandó feladat elvégzéséhez szükséges adatokat kiadja. A Kártyabirtokos hozzájárulását adja ahhoz, hogy a Kártyatulajdonos hirdetési célból közvetlen levél, illetve egyéb úton értesítse a Kártyabirtokost a Kártyatulajdonos, illetve harmadik személy termékeiről, szolgáltatásairól. A Kártyabirtokos felhatalmazza a Kártyatulajdonost, hogy a reá vonatkozó adatokat a Kártyatulajdonos érdekkörébe tartozó egyéb cégek részére kiszolgáltassa. 79