Gazdasági Ismeretek | Marketing » A városmarketing

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK . 1. BEVEZETÉS4 2. A VÁROSMARKETINGRŐL7 2.1 2.2 2.3 2.4 3. A VÁROSMARKETING, MINT FOGALOM.9 A VÁROSMARKETING KIALAKULÁSA . 9 A VÁROS, MINT SPECIÁLIS TERMÉK . 10 A VÁROSMARKETING ALAPELVEI. 15 A VÁROSMARKETING SZÉKESFEHÉRVÁRON .19 3.1 HELYZETELEMZÉS- A KÖRNYEZET . 19 3.2 A VÁROSMARKETING HELYZETE ÉS CÉLCSOPORTSPECIFIKUS KIALAKÍTÁSA SZÉKESFEHÉRVÁRON . 24 3.3 A VÁROSMARKETING CÉLCSOPORTJAI SZÉKESFEHÉRVÁRON . 25 A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS VÁROSMARKETING IRODÁTÓL A

KOMMUNIKÁCIÓS ÉS 3.4 CIVILKAPCSOLATOK IRODÁJÁIG . 26 3.5 A KOMMUNIKÁCIÓS ÉS CIVILKAPCSOLAT IRODA ÁLTALÁNOS FELADATAI. 28 3.51 A HELYI LAKOSSÁG PREFERENCIÁI 29 3.6 A SZÉKESFEHÉRVÁRI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS CIVILKAPCSOLATOK IRODA FŐBB TEVÉKENYSÉGEI 31 4. LAKOSSÁGI FELMÉRÉS .37 4.1 4.2 4.3 A KUTATÁS CÉLJA . 37 A MINTA JELLEMZŐI . 38 A KUTATÁS EREDMÉNYEI. 41 5. BEFEJEZÉS .55 6. IRODALOMJEGYZÉK.57 7. ÁBRAJEGYZÉK .59 8. MELLÉKLETEK.60 3 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1.Bevezetés Piaci szemléletű világban élünk. Elpiacosodik minden,

ami a rendszerváltásig még államilag szabályozott keretek működött. Így történt ez a fogyasztói piaccal, az árakkal, de ami még ennél is érdekesebb: a gazdasági életen kívűli intézményeket is lassan a piaci viszonyok határozzák meg. Talán ezt a jelenséget felismerve, illetve a professzionalizmus igénye követelte ki a piacbefolyásolás egy érdekes válfaját, az önkormányzatok által folytatott marketing tevékenységet. A városmarketinget az teszi érdekessé, hogy egy nem profitorientált, államigazgatási egység konkrét, rövidtávú előny elérését nem tűzi ugyan ki célként, mégis viszonylag nagy pénzösszegeket áldoz rá. Székesfehérvár Megyei Jogú Város 1996-ban hozta létre a Gazdaságfejlesztési és Városmarketing Irodát -amely ma már Kommunikációs és Civilkapcsolatok Iroda néven működik-azzal a céllal, hogy a város befektetési lehetőségeit, gazdasági potenciálját s turisztikai látványosságait

megismertesse a tágabb piaci környezettel, s ezáltal azokat nagyobb hatékonysággal tudja kihasználni; valamint ezen szervezeten keresztül kommunikál a város környezetével. Magyarországon tart még a “befektetési láz”, az országba bő tíz esztendeje beköltözött kapitalizmus első fázisában, az eredeti tőkefelhalmozás fázisában tartunk .A rendszerváltást megelőző korszak gazdaságpolitikájának köszönhetően a magyar gazdaság még mindig tőkeszegénynek nevezhető, s mint ilyen , vákuumként szívja be a külföldi tőkét. Minden régió, település igyekszik a lehető legnagyobb mennyiségű tőkét saját agglomerációjába vonni, hisz így a befektetés közvetlen pozitív hatásai mellett, sok másodlagos hatást is indukál; munkalehetőség, keresetnövekedés okozta fogyasztói szokásváltozások, élénkülő piac. 4 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat

tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Székesfehérvár és a hozzá hasonló adottság települések is sorra kezdik felismerni a városmarketing technikák alkalmazásának előnyeit, s ennek megfelelően sorra jönnek létre a városmarketing feladatok ellátására hivatott szervezeti egységek. A városmarketing fogalmába tehát beletartozik minden olyan tevékenység, melynek célja: • adott település jobb helytállása a befektetői piacon • adott település versenyképességének javítása, megőrzése • minden, a városi vezetés által kitűzött cél eléréséhez közelebb vivő cselekvés előkészítése, megszervezése, végrehajtás Dolgozatom első fejezetében

általános áttekintést adok a városmarketing fogalmáról, annak különböző megközelítéseiről és értelmezéseiről. Bemutatom, mely tényezők hívták életre a városmarketinget, milyen megfontolásokból kezdték alkalmazni a 80-as évek elejétől a speciális marketingelemeket a várostervezés, városfejlesztés gyakorlatában. Röviden ismertetem a városmarketing céljait, alapelveit és bemutatom a lehetséges célcsoportokat, melyek közül dolgozatomban a helyi lakosságot, mint alapvető célcsoportot kiemelten kezelem. A második fejezetben a városmarketing helyzetét mutatom be Székesfehérváron. Elemzem Székesfehérvár környezetét, bemutatom gazdasági változásait, SWOT analízis segítségével szemléltetem a város helyzetét. A város sajátos áru: egyidejűleg kell eladni számos vásárlónak, különböző célra – anélkül, hogy bármelyikük is a tulajdonába kerülne. Többnyire gazdasági telephelyet kínálnak, de egyúttal a hely

történelmét is, a helyhez kapcsolódó értékeket és érzelmeket, szokásaival és kultúrájával. A sikeres városmarketing nem nélkülözheti a célcsoportok preferenciáinak ismeretét, város igények szerinti átformálását, a különböző potenciális fogyasztói igényekhez való hozzáigazítását. Bemutatom a székesfehérvári . Kommunikációs és Civilkapcsolatok Irodájának működését és ismertetem legfontosabb feladatait és tevékenységeit. 5 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az utolsó fejezetben az általam végzett lakossági kutatás

eredményeivel ismeretem meg az olvasót. 2004 február-április hónapjaiban, egy véletlenszerűen kiválasztott 100 fős mintán vizsgáltam meg a helyi lakosság Székesfehérvárhoz való kötődését, a lakosság városról alkotott képét, a városi szolgáltatásokkal kapcsolatos véleményeit, a jövővel kapcsolatos elvárásait. Dolgozatom megírásához feldolgoztam a városmarketing két alapvető fontosságú irodalmát, “A város értékesítése” valamint a “Régió- és településmarketing” című könyveket, továbbá számos a témában íródott szakfolyóiratokban publikált cikket, tanulmányt olvastam el. 6 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a

forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2. A városmarketingről 2.1 A városmarketing, mint fogalom “ A régió- és településmarketing feladata- röviden megfogalmazva- nem más, mint a térség, település versenyképességének, komparatív előnyeinek, vonzerejének feltárása, realizálásának segítése, kommunikálása a sokoldalú fejlesztési, gazdasági, életmódbeli célok elérésének érdekében, szolgálatában.”1 “ A régió- és településmarketing első megközelítésben tehát nem más, mint a piacorientáció sajátos megjelenése a települések működésében. Ez azt jelenti, hogy a hatóságok, intézmények úgy alakítják ki terméküket ( oktatásszervezés, lakossági ügyintézés, közüzemi szolgáltatások, helyi adók, szociális juttatások, városi beruházások, építkezések stb.), hogy a ”felhasználók”( polgárok, vállalkozói réteg, turisták,

befektetők stb) részéről jelentkező igényeknek, elvárásoknak megfeleljenek. A régió- és településmarketing közvetíti a célcsoportok elvárásait, s ezen információkat feldolgozva, hatékony belső marketing révén orientáló, meghatározó hatású a különböző városi funkciók ellátásában, a “város-termék” kialakításában. Tehát nem csupán a meglévő funkciók jobb ellátásáról van szó, hanem a sajátos felhasználói piac igényeihez alkalmazkodó megoldások feltárásáról és kielégítéséről.”2 Ma a régiók, települések versenyének egy sajátos formája a befektetők kegyeiért folyik. A gazdálkodók telephely választási szabadsága, a földrajzi, kommunikációs és technikai mobilitás fejlődésével megnőtt. A nemzetközi versenyképesség fenntartása sok ágazatban a termelés költségorientált megszervezését kívánja a cégektől. A lakosság életmódjában, a fogyasztói magatartásban és a családok

szokásaiban bekövetkezett változások eredményeként a szolgáltatások jelentőségének növekedésével találkozhatunk, amely a városok sajátos, relatív dezindustrializálódásához vezet, megváltoztatva a “használat” hagyományos módját. 1 Piskóti István-Dankó László-Schupler Helmuth: Régió és településmarketin, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft.,1997,9oldal 2 Piskóti István-Dankó László-Schupler Helmuth: Régió és településmarketin, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft.,1997,10oldal 7 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi

jellegű alkalmazásokhoz. A városmarketing Nyugat-Európában, valamint Észak-Amerikában az 1970-es évek második felétől, míg Közép-Európa országaiban csupán a rendszerváltozás után vált ismertté, “place-marketing” néven. Kezdetben a fogalmat azonosnak lehetett tekinteni a promócióval, még szűkebb értelemben a reklámmal, míg napjainkban sokkal szélesebb tartalommal bír. Az elnevezés ellenére ilyen jellegű tevékenységet nemcsak városok, hanem kisebb-nagyobb közigazgatási egységek (községek, kistérségek, megyék, régiók) is végezhetnek. Az angol nyelvű szakirodalomban összefoglaló kifejezésként használt “place-marketing”-nek csupán egy része a városmarketing, vagy más néven “city marketing”. Place-marketing Országos marketing Regionális marketing Városmarketing Községek marketing tevékenysége 1.ábra A városmarketing helye a “place-maketingen” belül (Forrás: Kozma Gábor: Tér és Társadalom, 1995.

1-2, 38oldal) A településmarketing feladata tehát-többek között-éppen a különböző települési javak értékesítési akcióinak megszervezése, szakmai előkészítése, illetve levezetése, amin keresztül a település biztosítja, biztosíthatja, hogy számára, hosszú távon a legkifizetődőbb megoldást választotta. Korántsem a hagyományos marketing értelemben kell azonban gondolkodni a település fogalmára: sokkal inkább egy felügyelő, koordináló szervezeti egységként kell elképzelni, amely annak érdekében dolgozik, hogy az adott térség, település komparatív előnyeit, lehetőségeit, erőforrásait a lehető leghatékonyabban állítsa a települési/térségi célok elérésének szolgálatába.3 3 Piskóti István-Dankó László-Schupler Helmuth: Régió és településmarketin, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft.,1997,20oldal 8 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus

könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2.2 A városmarketing kialakulása Az 1970-es években alapvető szerkezeti és szervezeti átalakulások mentek végbe a nyugat-európai és észak-amerikai országok gazdasági és politikai életében. A jelentős gazdasági átalakulás eredményeképpen az iparon belül előtérbe kerültek a tudásigényes, fejlett technológiát alkalmazó, a piaci igényekre rugalmasan reagáló iparágak, és visszaszorult a nagy tőke-és anyagigényű, kötött településű nehézipar. Ez lehetővé tette a gyártási folyamatok részekre bontását és széles körben való elterjesztését. A gazdaság egészén

belül a tercier szektor szolgáltatásai kerültek előtérbe.” A tőkebefektetések globalizációja és a munkaerőpiac liberalizálása megváltoztatta a piacgazdaság térbeliségét.”4 A multinacionális nagyvállalatok már nem kötik nemzeti, helyi és társadalom-politikai kötelékek. A cégek ma bárhová települhetnek, így már ez egyes helyek jellemzőinek és minőségének kis különbségei is meghatározó jelentőségűek lehetnek az elhelyezési döntésekben. A gazdasági elhelyezkedés és a tőke nemzetközi mobilitása általánossá tette a városok és régiók versenyét. Sok nyugat-európai országban a változó gazdasági és politikai viszonyok a városokat igen nehéz helyzetbe hozták. Célok és elvárások új csoportjaival kellett szembenézniük, miközben hiányoztak az ezek teljesítéséhez szükséges erőforrások. A helyi önkormányzatok számára ezért nyilvánvalóvá vált, hogy ha igazán aktívan szeretnének részt venni a

fejlődési folyamatokban, akkor a várospolitika piacközpontú megközelítését kell elfogadniuk.5 A rendszerváltozás a magyar városokat is versenybe kényszerítette. Az önkormányzatiság bevezetése óriási jelentőséggel bírt, hiszen átalakult az egyes települések életpályáját meghatározó döntések rendszere, átalakultak a településközi kapcsolatok. Végül a politikai változások-a piacgazdaság elterjedése- lehetővé tette a városok versenyét mind az országon belül, mind nemzetközi viszonylatban. 4 Próbáld Katalin: Városmarketing, Comitatus( 11), 1995. 5 Próbáld Katalin: Városmarketing, Comitatus( 12), 1995. 9 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2.3A város, mint speciális termék A városmarketing módszertana bár a fogyasztási cikkek marketingjéből származtatható, vannak bizonyos eltérések. Először is az eladandó térség, város sokkal komplexebb a hagyományos árucikknél. Egy város esetében értékesíteni kell a szolgáltatások egy bizonyos csoportját, az épített környezetet. Mindezeket eltérően értékelik a vevők és az eladók, sőt, gyakran nem is ugyanaz a kép jelenik meg a fejükben, holott egy és ugyanazon településről, városról beszélnek. A belvárost a turista például úgy szemléli, mint történelmi látványosságot, a helyi lakos pedig úgy, mint lakóhelyét.6 Nem történik tényleges adásvétel, legfeljebb bérlet, hasznosítás vagy egyéb tranzakció.7 Míg sok termék esetében a fogyasztás egyénileg történik, a

várostermék esetében több tízezer vagy akár millió ember jelenik meg “fogyasztóként”. A kínálat azonban nem tud a (sem a már meglévő, sem a potenciális fogyasztói) kereslethez igazodni. A termék ráadásul kevésbé rugalmas, nehezen lehet a fogyasztók igényeihez alakítani, illetve ha módosítható, akkor is csak viszonylag hosszú időszak alatt és jelentős anyagi ráfordítások révén.8 Továbbá a város helyhez kötött, immobil, a maga valóságában, teljességében csakis a helyszínen lehet bemutatni. Ennek következtében bizonyos közvetítő eszközök (például színes kiadványok, brosúrák, különböző szervezetek) segítségét kell igénybe vennünk ahhoz, hogy a település előnyös tulajdonságait azoknak is be tudjuk mutatni, akik nem látogatnak el a településre. Mindezek mellett figyelembe kell venni az ún. területi árnyékolást (shadow-hatást) is Ez azt jelenti, hogy a városmarketing tevékenységet jelentős mértékben

befolyásolja, hogy milyen település található a közel-távoli környezetében. Arra kell törekedni, hogy ezek pozitív hatását kiaknázza a város, a negatív hatást pedig kivédje ill. távol tartsa magát tőle 6 G.JAshworth-HVoogd: A város értékesítése, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1997 7 Enyedi György: Városverseny, árospolitika, városmarketing, Tér és Társadalom, 1995.1-2 8 Kozma Gábor: A városmarketing, mint a helyi gazdaságfejlesztés egyik lehetséges eszköze, Comitatus, 1-2., 1995 10 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi

jellegű alkalmazásokhoz. A városok esetében jelentkezik az ún. területi lépték problémája is Ennek lényege, hogy a város, mint földrajzi hely különböző léptékekbe sorolható. Értelmezhetjük a város egészét ill kizárólag egy kerületét, városrészét. A város pedig része a régiónak, a régió az országnak A várostermék marketingje ebből kifolyólag hatással van saját kerülete, de a régió, sőt az ország életére is és viszont. Végül tekintettel kell lennünk arra is, hogy a városok marketing tevékenységének irányítóit, a városok vezetőit sok esetben politikai megfontolások vezetnek, ennek következtében gyakran csupán rövid távú célok elérésére törekednek. A városterméket kettőféleképpen értelmezhetjük. Egyrészt vonatkozhat a hely egészére, mint önálló egységre, amely olyan funkciók, tevékenységek, hangulatok, szimbólumok halmaza, amelyek a város nevéhez kötődnek. Másrészt a várostermék

jelentheti mindazokat a szolgáltatásokat, létesítményeket, melyek a városban találhatók. “A város elválaszthatatlanul kettős jellegű. Egyszerre egység és területiség, jellemzők és helyek összessége, és az a két dolog legfeljebb logikailag választható szét, a gyakorlatban nem kezelhető elkülönülten.”9 A városok esetében is alkalmazhatónak látszik a termékéletgörbe-elmélet ciklikus modellje. A modell függőleges tengelyére a városfejlődést számszerűen kifejező értékek kerülnek (létesülő és kivonuló vállalkozások, a turizmusból származó bevétel, a látogatók száma, a lakosságszám alakulása, betelepülők, elvándorlók számszerű alakulása, munkanélküliségi ráta stb.), melynek alapján megállapítható, hogy a város az életgörbe mely szakaszán helyezkedik el.10 A modell hasznossága megkérdőjelezhető, mivel a város számos eltérő funkcióval bír, de a megfelelő stratégiák (különös

tekintettel a kommunikációs stratégiára) megválasztásához célszerű a várostermék életciklusban elfoglalt helyét figyelembe venni. Másképp kell ugyanis egy olyan várossal foglalkoznunk, amely egy új piacon még teljesen ismeretlen és másképp egy már jól bevezetett, jó hírnévnek örvendő várossal. 9 Próbáld Katalin: Városmarketing, Comitatus( 12), 1995 10 G.JAshworth-H Voogd: A város értékesítése, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1997 11 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az európai önkormányzati

gyakorlat gyakran eltér a városmarketing eddigi értelmezésétől, de hosszútávon az alkalmazók mind az általuk hasznosított részterületek teljessé tételére törekszenek. Az alkalmazás három fő területe: • Reklám-és imázspolitika az egyik típus, melynek gyökerei a márkás cégek brandimázs tevékenységéhez hasonlít. A városmarketinget szóhasználatilag a hagyományos reklám-és imázspolitikával azonosítják. Példa erre a Ruhr-vidéknek, mint telephelylehetőségnek a reklámozása, amit a Ruhr-vidéki Önkormányzatok Szövetsége szervezett “ Németország Csodás, Erős Pontja” szlogennel. • A második típusú a projektorientált állami-magántőkén alapuló együttműködési forma, amely az angolszász eredetű “ Public-Private Partnership” kooperatív városmenedzsmentként valósul meg. Példa erre London városa, ahol a “Docklands Development Council” a kikötő modern médiavárossá alakító együttműködése a

magánvállalatok és a magánszemélyek közreműködésével jött létre. A módszer hátulütője az, hogy könnyen beszűkülhet egy célcsoportra és a fejlesztési pénzek, valamint az állami részvétel szándékoltan korporistává teheti. • Szolgáltatásmarketing az a harmadik alkalmazott típus, amely elemeiben erősen támaszkodik a non-profit marketingre. Célja, az önkormányzat- mint semleges moderátorközreműködésével, főként magánvállalatok, bankok, kereskedők, a felsőoktatás és más szervezetek bevonása a szolgáltatások tervezésébe és üzemeltetésébe. Így fogtak össze új orvosi és elektronikai-technológiai fejlesztésbe Göteborg kamarái, egyetemei és vállalatai. A módszer szépséghibája, hogy a városi célcsoportok együttműködését létrehozó projekt elindítása igen költséges, de előnye, hogy megtérül és továbbfejleszthető teljes körű városmarketinggé. 12 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus

Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Egyes európai városok átéltek már buktatókat a városmarketing alkalmazásakor. A fenti példák figyelmeztetnek arra, hogy mire érdemes és szükséges figyelni annak az önkormányzatnak, aki elhatározza, hogy városmarketing tevékenységet végez: ¾ Ha egy városnak nincs olyan fejlesztési koncepciója, amely mögött az önkormányzattal egyetértésben áll,-a koncepciót nem ismerik az érintettek, vagyis a közvélemény és az érdekcsoportok- akkor időszerű elfogadott városfejlesztési koncepciót kidolgozni, aktualizálni és elfogadtatni. ¾ A városmarketing

szerepe a koordinációban és a vezetésben nélkülözhetetlen, ha azonban az önkormányzat számára ez idegen, ismeretlen, akkor előfordulhat, hogy elutasítóvá válik. ¾ Ha a koordinátor szerepében lévő személyt vezetőnek, vagy végrehajtónak tekintik, súlyos félreértéseket okozhat, s gyakran a valódi résztvevők teljes passzivitását eredményezheti. Ezért a városmarketing szervezet felállításakor a partneri és személyes kapcsolatok stabilitására kell törekedni. ¾ Ha túl sok munkacsoport alakul,nem rendszeres a részvétel és mindenki a másikra vár, akkor optimalizálni kell a munkacsoportok számát. Ha a vállalatok, intézmények és a lakosság az önkormányzat új, bürokratikus irodájának tekintik a városmarketing részleget, akkor a városvezetők mellett, külső szakértők bevonása ajánlott, akik mindenki bizalmát élvezik. 13 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű

dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A városmarketing bukásának kiküszöbölésére tehát négy fő elem alkalmazása ajánlott: Î Adaptáció - a résztvevők elsajátítják és alkalmazzák a marketingeszközöket Î Rugalmasság- feltárni, összefogni és allokálni a gazdasági és a humán erőforrásokat Î Céltudatosság- prioritások meghatározása, összehangolt cselekvés Î Komplexitás- PR, reklám, direct mail és kommunikációs eszközök összehangolt alkalmazása11 11 Tóth Antal: Helyi hatalom és marketing, Tér és Társadalom( 9),33-35. oldal 14 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az

elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2.5 A városmarketing alapelvei Egy régió, egy megye vagy egy település esetén, ahol emberek közössége él, ahol arra törekszenek, hogy az ott élők jól érezzék magukat, színvonalas életmódot alakíthassanak ki, mely vonzó lehet másoknak is, ahol a gazdasági, kulturális lehetőségek sokoldalú fejlesztése a cél, sajátos- az üzleti szféra módszertanától eltérő- marketing tevékenységet kell folytatni. A marketingkoncepció az alábbi megfontolásokra kell, hogy épüljön, melyben kifejeződik a város, mint termék sajátos természete is: 1.

Szükségletorientáltság - a régió, a város teljesítménye, szolgáltatásai, funkciói meghatározásában alapvetően a tényleges és potenciális célcsoportok által megfogalmazott keresleti és szükségleti igényekből kell, hogy kiinduljon, 2. Társadalompolitikai felelősség - egy régió, egy város-ellentétben egy vállalkozással- nem tekinthet el bizonyos társadalompolitikai felelősség, közösségi értékrend érvényesítésétől, 3. Környezettudatosság - a térség-és településminőség, attraktivitás megvalósításában egyre fontosabb elemmé válik az ökológiai tudatosság a területfejlesztési döntésekben, 4.Hosszú távú felelősség - a marketing stratégia szemlélete természetszerűleg hordoz egy hosszabb távú szemléletet, amely a fejlesztési és átalakítási folyamatok jellege miatt nagy jelentőségű, 5. Jövőorientáció - a marketing koncepció és a ráépülő célképzés sajátos jövőképet hordoz, mely

kellőképpen ösztönző, mozgósító hatású kell, hogy legyen, e küldetés tudatossága kell, hogy megjelenjen a célokban és kompetenciában, 15 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. - 6. “ Felhasználó-barát” jelleg - a polgárközelség, a polgárok szolgálata elengedhetetlen abban, hogy a “ termék” vásárlói elégedettek legyenek, lakosként, vállalkozóként, turistaként használva a terméket, jól érezzék magukat, 7. Akcióorientáltság - mely a környezet ismeretére, problémaérzékenységére épít, egyértelmű

feladatmeghatározások mellett, határozott eredmény és teljesítmény kontrollt felmutatva, a proaktivitás hatékony érvényesülésével kell, hogy megvalósuljon, 8. Autonómia és vállalkozó szellem megjelenése - ahol a kreatív menedzsment világosan megfogalmazódó érdekek mellett valósítja meg a szervezeti célokat, 9. Határozott innovációs törekvés - melynek lényege, olyan mechanizmus, kreatív légkör kialakítása, amely hozzájárul a különböző törekvések sikeréhez, a folyamatos megújulás demonstrálása, biztosítása egy élő, dinamikus térség, város elengedhetetlen eleme, 10. Politikai kiegyensúlyozottság - mely feltételezi a professzionális politizálás révén a politikai stabilitás érvényesülését, az érdekcsoportokkal való zavartalan kapcsolattartást, a testület és a hivatal együttműködését12 12 G.JAshworth-H Voogd: A város értékesítése, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,

Budapest, 1997 A városmarketing célcsoportjai 16 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Egy település sikerességét nagymértékben meghatározza az, hogy milyen mértékben képes megfelelni a különböző célcsoportok elvárásainak, igényeinek. Amikor e célcsoportokat meghatározzuk, piacszegmentációt végzünk. Az alábbi 5 fő célcsoportot különböztethetjük meg egy város esetében: 1. Helyi lakosság: A városok elsődleges célcsoportját azok alkotják, akik lakóhelyül választották az adott helyet. Ez nem azt jelenti, hogy a városoknak

mindig újabb és újabb betelepülők vonzására kell koncentrálnia, hanem elsősorban a már meglévő lakosok megtartására. 2. A nem itt élő lakosság, mint tényleges és potenciális turista, idetelepülő és meghatározó döntéshozó: Egy másik kiemelt célcsoportot képeznek azok az emberek, akik ideiglenes tartózkodási helynek választják az adott települést, várost (turizmus, tanulás, munkavégzés stb. céljából) 3. A helyi vállalkozások: A következő meghatározó célcsoportot azon (gazdálkodó, vállalkozó, non-profit stb.) szervezetek alkotják, akik működési területüknek választották a várost, munkahelyet biztosítva az ott élőknek. Az ő esetükben sem elég az újak betelepülésének ösztönzése, hanem rendkívül fontos a már itt lévő vállalkozások folyamatos megnyerése, elégedettségük kivívása. 4. A területen kívüli vállalkozások, mint potenciális befektetők és gazdasági partnerek: Minden település,

régió igyekszik a lehető legnagyobb mennyiségű tőkét a saját gazdasági vonzáskörzetébe, agglomerációjába vonni, hiszen így a befektetés közvetlen pozitív hatásai mellett rengeteg áttételes, másodlagos hatást is indukál. Munkalehetőség, a keresetnövekedés okozta fogyasztási szokásváltozások, élénkülő piacok mind-mind a pozitív hatások közé sorolhatók. 5. Szakmai, politikai szervezetek, intézmények képviselői: További fontos célcsoport alkotnak azon személyek ill. szervezetek, akik döntéseikkel befolyásolják a város működését. Ilyen például a kormány, aki döntéseivel, támogatásaival jelentős mértékben befolyásolja a terület fejlődését. 17 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár

dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. helyi vállalkozások helyi lakosság VÁROS turisták potenciális befektetők szakmai, politikai szerveztek 3. ábra: A városmarketing célcsoportjai (saját szerkesztés) Nyilvánvaló, hogy jelentősen eltérő érdekek hordozóiról és igények támasztóiról van szó, és az is, hogy az egyes városok - eltérő adottságaik, lehetőségeik, szándékaik, céljaik miatt - portfoliót kell, hogy kialakítsanak, azaz dönteniük kell arról, hogy az egyes célpiaci értékek a városi menedzsment által kívánatosnak tartott kínálati struktúrában mekkora súlyt kapjanak. A városmarketing irodalma sok esetben a lakosságon kívüli érdekeltekre koncentrál, aminek hatása természetesen a helyiek számára is érezhető, hiszen minél vonzóbb egy település a külső érdekeltek számára

(turisták, befektetők, hivatalok stb.) számára, annál több munkahely, jövedelem jelenik meg a városban. Ez a beáramló jövedelem egyrészt közvetlenül a helyi lakosok, mint vállalkozók, szolgáltatók zsebében realizálódik, másrészt a helyi adókon keresztül, mint városi fejlesztési forrás.13 A fenti célcsoportok közül dolgozatom további részében a helyi lakossággal, mint alapvető és fontos célcsoporttal részletesen is foglalkozom. A városok esetében ugyanis véleményem szerint fontos érdekeltek a városi polgárok, az első helyen álló piaci szegmens a helyi lakosság. A legfontosabb stratégiai marketingcél a városfejlesztés nem lehet öncélú, elsősorban az itt élők érdekeit kell, hogy szolgálja. 13 G.JAshworth-H Voogd: A város értékesítése, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1997 18 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű

dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3. A városmarketing Székesfehérváron 3.1Helyzetelemzésa környezet Magyarország gazdasága a változás korát éli. Az egykori szocializmus központosított gazdasági vezérlését 1989-ben egy csapásra megváltoztatták a bekövetkező politikai változások, a szakítás a “szocialista blokk” országaival. Azóta ezt a gyors átrendeződést rendszerváltásnak hívjuk. Habár sokan “felszabadulás”-ként élték meg ezt a korszakot, valójában -ha a változás szükségessége nem is- a gazdaság átalakításának módja, rendje, szervezése illetve menete tekintetében a szakszerűség megkérdőjelezhető. A gyors,

a kellő körültekintést elhanyagolva hozott intézkedések számos, szomorú gazdasági folyamatot indítottak el. Az ország ereje, a nemzet kitartása “kihúzta a gazdaság szekerét a sárból”; mára Magyarország Közép-Európa egyik legintenzívebben fejlődő volt szocialista állama. Székesfehérvár, Fejér megye székvárosa, mára a Dunántúl egyik legjelentősebb településének tekinthető, amely a XVIII. század jelentős kereskedelmi központjává vált és azóta gyakorlatilag állandó gazdasági-kulturális fejlődés jellemzi. A település legújabb kori fejlődésében a ’60-as évek jelentős változásokat hoztak. Nagyarányú iparfejlesztési program kezdődött, amely során a város az ország többi nagy ipari centrumához zárkózott fel. Hírnevét ekkor több ismert vállalat, a Videoton, az Ikarus és a Köfém határozták meg. A fejlesztések során elindult az a folyamat, melynek értékei ma is nagy mértékben hatnak a város gazdasági

életére. Ennek tényezői a következők: ‹ magas színvonalú oktatás ‹ szakképzett munkaerő ‹ széles nemzetközi kapcsolatrendszer ‹ fiatalok aránya a lakosságon belül lényegesen meghaladja az országos átlagot A ’90-es évek elején a rendszerváltással a város fejlődési lendülete megtört. Itt is megindultak azok a folyamatok, amelyek a gazdasági szerkezet átalakításával együtt automatikusan jelentkeztek: a magánvállalkozások térhódítása, privatizációk, a gazdasági teljesítmény visszaesése és a munkanélküliség megjelenése. A válság drámaisága egyértelművé tette az azonnali cselekvés kényszerét, ennek megfelelően Székesfehérvár vezetése el kezdte az alapoktól kidolgozni a gazdaságfejlesztés és a befektetés-ösztönzés lehetőségeit. 19 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A

szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Ennek eredményeképpen az 1990-es évek elején megnőtt a külföldi érdeklődés a város iránt( pozitívan hatott erre a kedvező földrajzi fekvés, a fejlődő infrastruktúra és a rendelkezésre álló szabad, jól képzett munkaerő),aminek következtében nagyarányú tőkeáramlás kezdődött. Ennek köszönhetően a város, a főváros és az ország nyugati felének nagyvárosa, Győr után a legnagyobb külföldi befektetői területté vált. Mára az összes magyarországi befektetés 15%-a Székesfehérváron összpontosul. Székesfehérvár tehát sikeresen ismerte fel és állította saját szolgálatába a rendszerváltás után országosan is lezajló folyamatokat. Székesfehérvár mára

az ország legjelentősebb ipari központja A város nemzetközi szinten bekerült az előkelő helyen kiemelt befektetési helyszínek sorába. A működő tőke letelepítésében a város aktív szerepet vállalt: Æ adókedvezményekkel Æ infrastrukturális háttér fejlesztésével Æ befektetés-ösztönző háttér kiépítésével Æ gyors hatósági ügyintézéssel Æ megfelelő városmarketinggel Æ ipari parkok kialakításával A vállalkozói szabadság korlátjainak lebontásával a magánszektor megélénkült, így a ’90-es évek elejétől ugrásszerűen megnőtt a gazdasági szervezetek száma. A régi, nagy állami vállalatok kisebb társaságokká alakultak, a gazdaság porondján sok új, önálló vállalkozás jelent meg. A legnagyobb külföldi tőkebefektetés a feldolgozóiparban valósult meg, emellett jelentős a külföld részvétele a kereskedelemben és a pénzügyi szférában is. A feldolgozóiparon belül a gépipar a foglalkoztatottak felével

az ipari termelés döntő részét állítja elő, jellemző ágazatai az irodagép és számítógépgyártás, a híradástechnika és gépjárműgyártás, de a fémfeldolgozás és az élelmiszeripar is jelentős. A város földrajzi fekvése közlekedési szempontból kiváló. Egyrészt a Dunántúl egyik fő központjaként a legfontosabb úthálózatok( 8-as, 62-es, 70-es főút, M7-es autópálya) érintik, melyek részei az országos és nemzetközi észak-déli és kelet-nyugati közúti forgalmi tengelynek. A városnak jelentős vasúti kapcsolatai vannak, ezek közül több nemzetközi vasútvonal is. 20 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő

hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Másrészt pedig, immáron fejlett ipari városként a Budapest-Győr határolta háromszög harmadik sarkának tekinthető, így a Dunántúl infrastrukturális hálózatának egyik központja. A város tömegközlekedési hálózata-igazodva a város külterületein található ipari parkokhozaz összes főbb útvonalat lefedi. Szállítmányozási és fuvarozási szempontból jelentős előrelépést jelentett a 63-as főút elkerülő szakaszának megépítése, amely gyakorlatilag az M7-es autósztrádát és a 8-as főutat köti össze, ezáltal az áthaladó forgalom elkerüli a várost. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy út megkerülésével az ipari parkok közvetlen összeköttetése, a várost kikerülve, szintén megoldottá vált.14 14 Czinkotai Mihály: Székesfehérvár a lehetőségek városa, Önkormányzati kézirat, 1998 21 http://www.doksihu BGF

KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A város helyzetének jobb megértésére, szemléltetésére alkalmas az ún. SWOT analízis, mely módszer a nevét angol elnevezéséből képzett mozaikszóról kapta: A következőkben ismertetem Székesfehérvár SWOT analízisét: 15 3.11 Erősségek Š Fiatal korstruktúra, alacsony mortalitás Š A lakosság egészségügyi helyzete jobb a vidéki átlagnál Š Kedvező gazdaságföldrajzi adottságok Š Fejlett középiskolai és felsőoktatási hálózat, kiépült intézményhálózat Š Versenyképes helyi gazdasági ágazatok és vállalatok jelenléte

Š Fejlett távközlési hálózat Š Kedvező a város tömegközlekedési ellátottsága Š A városi lakosság iskolai végzettsége kedvező, főként a magasabb iskolai végzettségeket tekintve Š Nyelvismeret meghaladja a nagyvárosi átlagot Š Az aktív keresők foglalkozási szerkezetében döntővé vált a szolgáltatásban dolgozók száma 3.12 Gyengeségek Š Magas a kvalifikált munkanélküliek száma Š Kvalifikált munkanélküliek, K+F szakemberek elvándorlása Š Abortuszok száma magas Š Magas ingatlanárak Š Végzős diákok nem maradnak a városban, máshol keresnek álláslehetőséget Š Nincs elegendő parkolóhely Š Negatív vándorlási egyenleg, mely a szuburbanizáció jelenségével magyarázható. Sokan a városkörnyéki falvakba költöznek ki 22 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a

dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3.13 Lehetőségek Ü A város vonzáskörzetével, a megye településeivel való tudatos, sokirányú együttműködés Ü A rendelkezésre álló felsőoktatási bázis hasznosítása Ü Európai Uniós pályázatokon való indulás, pályázati pénzek elnyerése Ü A kedvező demográfiai adottságok, a gazdag szellemi erőforrások integrálása a fejlesztés növelheti a város által nyújtott komparatív előnyök körét Ü A kerékpárutak hálózat további bővítése Ü Marketing tevékenység erősítése, arculatfejlesztés Ü A Kodolányi János Főiskola a Közép-Dunántúl felsőoktatásának szervező központja lehet 3.14 Veszélyek Þ A város aktív keresőinek aránya csökkenhet a demográfiai változások

hatására Þ A szuburbanizáció miatt a város népessége számítások szerint 2020-ig stagnál, a fiatal korszerkezet elöregszik Þ A növekvő városversenyben az egységes városmarketing hiánya számottevő hátránynak tekinthető 15 Székesfehérvár Stratégiai Fejlesztési Terve, 1999 23 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3.2 A városmarketing helyzete és célcsoportspecifikus kialakítása Székesfehérváron Egy város, régió akkor sikeres, akkor látja el küldetését, ha képes biztosítani az ott élő, ott dolgozó , oda

látogató lakosság és az üzleti non-profit jellegű, társadalmi, civil szervezetek számára az “ott-lét” megfelelő minőségét, élményét. A “jólét” ezen megközelítésben is egy olyan komplex fogalom, amely több tényezőből tevődik össze, melyek között az anyagi, fogyasztási egyéni karrierépítési lehetőségek, képzési-továbbképzési intézmények, a közbiztonság, a szabadidő eltöltésének kulturális kínálata mellett az ökológiai érzékenység fejlesztésének előtérbe kerülő tudatossága. szükségleteken kívül meg kell, hogy jelenjen a jogbiztonság, a demokratikus településműködtetés, az A jólét, avagy életminőség tehát domináns célként határozható meg, mely négy területen, úgymint: ” gazdasági ( hatékony cégek, alacsony munkanélküliség, nagy jövedelmek stb.) ” politikai ( demokratikus közélet, közvetlen érdekérvényesítés stb.) ” kulturális (gazdag kulturális élet, színvonalas oktatás,

változatos tudományos élet stb.) ” környezeti ( természeti értékek állapotának védelme, ökológiai fejlesztés stb.) megfogalmazandó célokban bontható ki. A jólét, mint végső cél elérése számos elemből tevődik össze, melyeket gyakran találunk meg az egyes régiók, települések terveiben. A vonzerő, versenyképesség növelése, mint eszköz, köztes célok jelennek meg. A négy cél mindegyike további részcélokra bontható, így alakul ki az a többszintű célhierarchia, melynek komplexitása, belső összefüggésrendszere leképezi a régió és a város marketing aktivitását. 24 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő

hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3.3A városmarketing célcsoportjai Székesfehérváron Az európai gyakorlatból már kiderült, hogy a városmarketing igen erősen személyfüggő, azaz a városmarketing céljait és sikerét célcsoportjai határozzák meg. A sikeres városmarketing alapja minden érintett célcsoport bevonása. Alapjában véve két célcsoportról beszélhetünk Székesfehérvár esetében is: a város identitásának és működésének érdekében kommunikálni kell a székesfehérvári lakosokkal- vállalkozókkal; erőforrásai kooperációra adnak lehetőséget. Másrészt stratégiai fontosságú Székesfehérvár kifelé irányuló marketingje, mert a behozott turista, befektető vagy képzett lakos önmagában is erőforrásbevonás, nemcsak fogyasztó. Székesfehérvár két célcsoportja tehát: 1. Belső célcsoportok- a város minden érdekcsoportosulása , aki erőforrás a város piacra

vitelében. A “Város Rt ”tagjai ,nélkülük nincs erős “cég” - polgárok, tulajdonosok, közvetlenül és azok képviseletén keresztül - önkormányzat, annak tagjai, szakemberei - helyi vállalkozók, kereskedők, vendéglátósok, szolgáltatók, termelők - közszolgáltató vállalatok és azok partnerei - kamarák, gazdasági érdekképviseletek - oktatási, kulturális, kutatási és művészeti intézmények - bankok, biztosítók, építési befektetők 2. Külső célcsoportok- a város minden potenciális fogyasztója, aki erőforrást nem vesz igénybe ( telephely, szolgáltatás stb.), de erőforrást is hoz a városba Ezért jelentősebb a hétköznapi végtermék fogyasztóinál a : - betelepülő, képzett lakos-szaktudását, adóját hozza - beruházók-pénzét, lobbyját, adóját és munkaerő-beszállító igényét hozza - kormányzati szint-lobby Budapesten - turisták-“ szájpropagandával ingyen reklámot” hoz - bevásárlók, vonzáskörzeti

fogyasztók - szakmai vendégek( kutatók, művészek, szakértők)- hírnevét, kapcsolatait hozza16 16 Székesfehérvár Stratégiai Fejlesztési Terve, 1999 25 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3.4A Gazdaságfejlesztési és Városmarketing Irodától a Kommunikációs és Civilkapcsolatok Irodájáig A székesfehérvári Gazdaságfejlesztési és Városmarketing Iroda 1995 áprilisában került kialakításra, mint a Városfejlesztési Igazgatóság keretén belül működő szervezeti egység. Addig nem volt egységes, tudatos

marketing, annak csak néhány ágával foglalkozott a hivatal, így addig ezt a feladatot a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány helyi kirendeltsége, a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány látta el. Alapvető feladataként a következők kerültek meghatározásra: - a város életét meghatározó gazdasági folyamatok nyomon követése, értékelése, a stratégiai döntések alátámasztási anyagának kidolgozása - a kistérségi és regionális együttműködéséből adódó feladatok ellátása - gazdasági-és területfejlesztési adatbank összeállítása, információszolgáltatás - piaci viszonyok figyelemmel kísérése, értékelése - Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal marketing feladatainak ellátása - rendezvényszervezés, PR, protokoll feladatok ellátása Az Iroda tervezett létszáma 5 fő volt, amelyhez képest végig kisebb létszámmal dolgozott. 1997 januárjáig csupán 2 személy látta el a

feladatokat, ez óhatatlanul visszahatott az eredményességre is. 1997 januárjától átalakításra került az Iroda feladatrendszere, a piaci viszonyok figyelemmel kísérése, valamint a rendezvényszervezés elvonásra került. Az 1998as választásokat követően újabb átszervezések következtek2003-tól az Iroda új néven működik: Kommunikációs és Civilkapcsolatok Irodája. Jelenleg az Iroda fő munkatársai: - Irodavezető - Ifjúsági és civilkapcsolatok referense -Sajtóreferens -Turisztikai referens -Nyilvánosság referens -Rendezvényszervezési referens -Adminisztrátor 26 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak

saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1996 szeptemberében indult meg a Logisztikai Szolgáltató Központfejlesztését elősegítő munka ( Logisztár Kft.), részben az Iroda alaptevékenységeként, részben önálló tevékenység formájában. Ez a feladat-ellátási forma megszűnt illetve teljesen átkerült az önálló ügyvitel keretei közé. Az Iroda tevékenysége a gyakorlatban két- viszonylag jól elhatárolható-működési területre oszlik: - városmarketing feladatok ellátása - projekt menedzsment feladatok ellátása “ Székesfehérvár az elsők között vezette be országos szinten önálló szervezeti keretek között a városmarketing tevékenységet. Mára körvonalazódtak azok a tevékenységi körök, amelyek belátható időn belül célját, feladatát kell, hogy képezzék a városmarketing munkájának: 1. A gazdasági folyamatok követése, értékelése y saját adatbázis y adatbázisok összekapcsolása 2. Szintézisek,

jelentések készítése y időszakos jelentések y cél-adatfeldolgozás 3. Kapcsolatépítés, kapcsolattartás y helyi szinten y regionális szinten y országos szinten y nemzetközi szinten 4. Marketing, promóció y kiadványok y részvétel különböző rendezvényeken17 17 Fehérvári Polgár: Székesfehérvár középtávú gazdasági koncepciójáról, 2000,IX.( 25oldal) 27 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3.5 A Kommunikációs és Civilkapcsolatok Iroda általános feladatai A városok vezetői felelősek polgáraik jólétéért,

megelégedettségükért. Ez a városmarketing alapja. A város első és legfontosabb vevője a helyi lakosság “Bár ott élnek, mégis “meg kell hódítani” őket. Egyrészt azért, mert az ő jólétük a fő cél, különösen akkor, ha az önkormányzat anyagilag is függ tőlük a személyi jövedelemadóból való részesedés vagy más adók révén. Másrészt, mert elvándorlásuk az egész várost veszélybe sodorhatja, s ehhez nem kellenek nagy tömegek, elég, ha az értelmiség “bont sátrat”. Harmadrészt, a helyi vezetőket nem választják újra a legközelebbi helyhatósági választásokon. Ez adja a városmarketing politikai hátszelét Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a városmarketingben - hasonlóan az élet számos más területéhez - minden mindennel összefügg! A lakosság munkahelyeket, jól fizető állásokat igényel, ez azonban összefügg a beruházás ösztönzéssel, azaz a beruházási célcsoport igényeinek kielégítésével. Az

Iroda működésében elengedhetetlen, hogy felvállaljon olyan feladatokat, amelyek hozzájárulnak a lakosság és a befektetők elégedettségéhez. Fontos, hogy naprakész információkkal rendelkezzenek ahhoz, hogy segítse minden olyan feladat végrehajtását, amely lehetővé teszi a város sikerességét. Az Iroda a következő feladatok és tevékenységek végrehajtásában vállal fontos szerepet: ‚ a város életét meghatározó gazdasági folyamatok nyomon követése, stratégiai döntések alátámasztási anyagának előkészítése ‚ kistérségi és regionális együttműködésből adódó feladatok ellátása ‚ gazdasági, területfejlesztési és idegenforgalmi kapcsolatok, programok, fejlesztési koncepciók előkészítése ( főleg pályázati úton) ‚ gazdasági, területfejlesztési és turisztikai adatbank összeállítása, információszolgáltatás ‚ kapcsolati rendszer az egyes szakminisztériumokkal, kamarákkal és követségekkel ‚

Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal marketingfeladatainak ellátása ‚ testvérvárosi kapcsolatok ápolása ‚ rendezvényszervezés, PR, protokoll feladatok ‚ pályázati felhívások, közlemények kiadása 28 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3.51A helyi lakosság preferenciái A következő felsorolás meglehetősen általános képet fest a helyi lakosság elvárásairól, melyet természetesen tovább lehetne bontani, konkréten a városok napi gondjainak megoldásáig. Ezekről az olvasó nem itt, hanem a dolgozat második felében, az általam végzett primer

kutatás eredményeinek kiértékelésével foglalkozó fejezetben részletesen olvashat. Kutatások szerint a helyi lakosok az ún. “ubiquitas” tényezőkre figyelnek a leginkább, azaz olyanokra, amelyek megtalálhatók. Ezek az előbb említett 5 fő döntési kritériumcsoport szerinti bontásban rendszerezve az alábbiak18 1.Pénzben kifejezhető költségelőnyök: -munkahely léte, jól fizető munkahely, a fizetés melletti egyéb juttatások, -lakás megléte, a lakások mobilizálhatósága, -olcsó bevásárlási lehetőség, -banki infrastruktúra, kölcsönhöz való hozzájutás lehetősége és feltételei, -helyi önkormányzati támogatás rendszere (lakásépítési kölcsön, támogatás). 2.Időmegtakarítás: -munkahelyhez, -üzletekhez, -közszolgálati intézményekhez (óvoda, iskola, hivatalok) való eljutás időigénye, -ügyintézés gyorsasága, várakozási idők ezeken a helyeken, -várakozás a tömegközlekedési eszközökre. 3.A város, mint

hely előnyei: -szép táj, környezet, -könnyű eligazodás (eligazító táblák), -logikusan kialakított közlekedési rend, -jó infrastruktúra (telefon, víz, gáz, villany, csatornázás, közlekedési utak jó minősége). 29 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4. Pozitív érzékszervi benyomások: -nyugalom, -csend, -tiszta levegő, -tisztaság a köztereken, szép utcakép, -nincs zsúfoltság sem az üzletekben, sem a hivatalokban, sem a tömegközlekedési eszközökön. 5. Pszichikai előnyök: -jó közbiztonság és ennek tudata, -segítőkész emberek,

-oktatás színvonala, -a város lakóinak kulturális színvonala, ami a hétköznapokban a viselkedési normákban nyilvánul meg, -az egészségügyi ellátás fejlettsége és megbízhatósága, -a rászorulókról való gondoskodás stb. Általánosságban ezek a helyi lakosság preferenciái. A helyi lakosság megváltozott igényei közvetetten érhetők tetten. Általános tendenciának tekinthető az, hogy erősödött a környezet minősége iránti igény, (lakókörnyezet állapota, lakásminőség, munkahely elérhetősége és választéka, természeti környezet állapota, városi szolgáltatások minősége és hozzáférhetősége), ugyanakkor az elvárások differenciáltak. A megnövekedett szabadidő új igényeket hívott életre, a sport, a turisztikai és a kulturális szolgáltatások fejlődése kívánatos céllá vált. A népesség elöregedése, a nők munkavállalása megnövelte az egészségügyi, szociális és oktatási szféra szerepét,

fontosságát. 18 László Éva: Városmarketing, II.kötet, PHARE, KGF, Szolnok, 1998 30 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3.6 A székesfehérvári Kommunikációs és Civilkapcsolatok Iroda főbb tevékenységeinek ismertetése Attól függetlenül, hogy a város hol helyezkedik el az életgörbe ciklusban, meghatározhatók olyan kritériumok, amelyek megléte sikeressé tesz egy várost. A siker meglehetősen relatív fogalom, mely térben és időben változik. A sikert elsősorban strukturális tényezők határozhatják meg, és csak több

tényező együttes megléte, együttes hatása révén lesz egy település sikeres, azaz nyertes település. Mindezek eléréséhez az Iroda a következőkben járul hozzá: 1. Ipari kapcsolatok ápolása és új befektetőkkel való kapcsolatok kialakítása A város legfőképpen két fontos befektetői réteget céloz meg. Az egyik a high-tech és környezetkímélő beruházások (főleg elektronikai ipar), valamint a minőségi szolgáltatás centrikusak(főleg szálloda, szabadidő, szórakoztató centrumok, vendéglátóhelyek) Ahhoz, hogy a város vonzó legyen az új befektetők számára, az Iroda naprakész információkkal rendelkezik a különböző gazdasági lehetőségekről, és írott anyagokat tud biztosítani minden érdeklődő számára a városról, elhelyezkedéséről, az infrastrukturális helyzetéről, munkaerő piacáról. A diplomáciai és protokoll kapcsolatok segítségével is lehetőség nyílik a város népszerűsítésére. 2.Marketing

adatbázis A külföldi és hazai befektetők konkrét ajánlatokat, adatokat várnak, amikor érdeklődnek a befektetési lehetőségekről. Ezzel kapcsolatban a rendelkezésre álló területek térképmásolatától kezdve a helyi adókedvezményeken, munkaerő képzési lehetőségeken keresztül a közműellátottsággal kapcsolatos adatokig minden információt naprakészen kell prezentálni. Az Iroda felvállalta egy marketing adatbank létrehozását és működtetését, a KSH helyi szervezetével és a Munkaügyi Központtal együttműködve. 31 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű

alkalmazásokhoz. 3. Gazdaságfejlesztési tevékenységek előkészítése A gazdaságfejlesztés egy település, régió gazdasági szerkezetének fejlesztésére, átalakítására, illetve ehhez kapcsolódó terület és infrastruktúra fejlesztésére irányul. Eszközei alapvetően két nagy csoportra oszthatók: Az egyik csoport a kedvezmények , amelyek lehetnek általános, minden vállalkozásra vonatkozó kedvezmények, illetve speciális, csak egy adott vállalkozói kört érintő kedvezmények. A kedvezmények többnyire helyi adókedvezményeket jelentenek, mivel lokális szinten másban nincs döntési kompetenciája a helyi vezetésnek. A helyi adók szintje Székesfehérváron nem túl magas, amely szerepet játszik a vállalkozások telephelyválasztásában. Támogathat a régió olyan projekteket, mint ipari parkok, vállalkozói övezet kialakítása, amelyek további kedvezményeket jelenthet a betelepülőknek. Általános kedvezmény célja a

fejletlen térségek, vállalkozások tevékenységének élénkítése, illetve régión kívüli vállalkozások számára a város vonzóvá tétele az idetelepülésre. A speciális kedvezmények célja pedig, hogy a vállalkozások egy csoportját tevékenységi terület, vállalati méret illetve foglalkoztatási létszám alapján kedvezőbb helyzetbe hozzák, összhangban a település fejlesztési céljaival. A másik nagy csoport a támogatások Formájuk szerint: - vissza nem térítendő támogatás - kamatmentes visszatérítendő támogatás - kamattámogatás A támogatások célja szerint megkülönböztetünk: vállalkozásfejlesztési technológiakorszerűsítési munkahelyteremtő, munkahelymegtartó mezőgazdasági infrastruktúrafejlesztési környezetvédelmi idegenforgalom fejlesztési kereskedelemfejlesztési támogatásokat. 32 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz

biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A támogatások elnyerése pályázati úton történik. A pályázati kiírásnak a régió marketingstratégiáját kell tükröznie, az abban megfogalmazott prioritásokat, fejlesztési irányokat kell szolgálnia. Ezen elvárás a kiírásban megjeleníthető a támogathatók körének lehatárolásával, a különböző projektek fontossága kifejezhető a támogatás formájával illetve a maximális támogatás százalékos mértékével ugyancsak lehetőség nyílik a fejlettebb és fejletlenebb települések közötti differenciálásra. 4. Ipari parkok Székesfehérvár gazdaságfejlesztési koncepciójának egyik kiemelkedő fontosságú elemét

képezi az ipari parkok rendszerének kialakítása .A városban öt ilyen program van aktív fázisban. A programok alapvető hasonlóságán túl egy-egy önálló modell szerint alakult és működik. Ez egyben jelképezi a gyors, kreatív alkalmazkodást, amellyel az itt dolgozó szakemberek és intézmények a konkrét adottságokhoz idomuló optimális menedzselési rendszereket ki tudták alakítani. Az öt modell a következő: 4.1Videoton Ipari Park Elsődlegesen ipari-gazdasági rehabilitációs program, kitűnő példája egy meglevő nagyüzem technológiai transzferrel és nemzetközi gazdasági integrációval egybekötött korszerűsítésének. 4.2Loranger- Sóstó Nagy területű, elsősorban stratégiai jellegű, nagy-és középvállalkozások komplex, magas fokú szolgáltatásokkal integrált együttesének a kialakított programja. 4.3Alba Ipari és Kereskedelmi Zóna Jellemzően kis-és közepes vállalkozások fogadására alkalmas ipari, szolgáltató és

kereskedelmi zóna, kiemelkedő reklám értékű fejlesztési terület. 4.4 Városkapu Ipari és Kereskedelmi Zóna 4.5Déli Ipari Zóna 33 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Minden program menedzsmentje teljes körű szolgáltatást biztosít a betelepedők számára, úgy az előkészítés, mint a megvalósítás és üzemeltetés szakaszában. A székesfehérvári ipari parkok létrejöttét és fejlődését számos kedvező körülmény segíti. A városban továbbra is rendelkezésre áll a magasan képzett és viszonylag olcsó munkaerő, a meglévő átképzési

és továbbképzési rendszerek az igényekhez alkalmazkodnak. 5.Székesfehérvárt bemutató kiadvány elkészítése Az 1999-ben megjelent reprezentatív kiadvány célzottan befektető ösztönző, turisztikai célokat szolgál. A kiadvány törzsanyaga tartalmazza a várossal kapcsolatos általános tájékoztatókat, információkat. A kiadványokhoz egyedi betétlapokat is csatoltak: részben a magukat bemutatni szándékozó társaságok anyagát, részben egyedi információkat, amelyeket az igényekhez igazodva állítanak össze. A kiadványban igyekeztek a várost arculatilag is modernizálni. A szlogen: “Székesfehérvár a lehetőségek városa” Ezen kívül fontos volt a kiadvány minden oldalán megjelenő logo is, amely lendületes képi és grafikai megoldás. A prospektus illusztrációit úgy válogatták össze, hogy nem annyira a történelmi hátterét, hanem a modern ipart, a jó hangulatú, lendületesen fejlődő várost szimbolizálják. Külön kiemelt

helyen kezelték az ipari parkokat. A kiadvány tartalmazza a befektetési-és ingatlanajánlatokat, a városházi elérhetőségeket( nevek, címek, telefonok, faxok és e-mail címek). Ez a kiadvány nem lett újra nyomva, hisz az elmúlt évek alatt rengeteg új cég jelent meg, és a napi aktualitás fontos szempontját szem előtt tartva fizikai képtelenség lenne az információk gyors változásának ilyenfajta követése. 2003-ban viszont megjelent egy másik kiadvány, az Alexandra könyvkiadóval együttműködve, Szebeni András fotóival, amely kifejezetten turisztikai célokat szolgál, bemutatja Székesfehérvár idegenforgalmi látványosságait. 34 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók

változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 6. Székesfehérvárt bemutató videofilm, CD Az Iroda részt vett egy Székesfehérvárt és Fejér megyét bemutató CD megjelentetésében, amely bemutatja képekben és szövegben a történelmi emlékekben gazdag, és tájképi szépségekben egyaránt bővelkedő Fejér megyét, és az egykori királyi várost, Székesfehérvárt. Készült Székesfehérvárról referenciafilm is, egy rövidebb változat, amely 6,5 perces és főleg hangulatokat próbál bemutatni angol és német nyelven is. A hosszabb változat kb.20perces komplexebb képet mutat Székesfehérvárról, turisztikai nevezetességeiről és ipari parkjairól is. A videofilm mindenhol bemutatásra kerül ahol Székesfehérvár megjelenik, illetve konferenciákon, ahol lehetőség nyílik Székesfehérvár népszerűsítésére. 2004 májusára várható egy újabb CD kiadása,

kifejezetten csak Székesfehérvárra koncentrálva. Az új CD elkészítését az EU csatlakozás teszi szükségessé 7.Home Page Az Iroda mindig is szem előtt tartotta a különböző célcsoportok igényeit. Ezen megfontolásból működik Székesfehérvár honlapja, amely tartalmazza a legfontosabb információkat, adatokat, elérhetőségeket Székesfehérvárról, információkat szolgáltat fontos rendezvényekről, kulturális eseményekről, pályázati lehetőségekről. Az Internetes használat főleg olyan csoportoknak kínál elérhetési lehetőségeket, akik kedvelik az információszerzés ilyen fajtáját. Az Iroda legfontosabb feladata az adatok folyamatos frissítése, aktualizálása és koordinálása. 8.Kommunikációs eszközök A települések, régiók kommunikációs tevékenységének jelentősége az imázs építésében és ezáltal a régió sikerességében nehezen vonható kétségbe. A legjobb adottságokkal rendelkező települések esetén

is szükség van megfelelő marketingkommunikációs tevékenységre, mint ahogy a legjobb terméknek is. 35 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Amikor a kommunikációs tevékenység áttekintésére kerül sor, három síkon szükséges elvégezni az értékelést, nevezetesen: 1. mennyire felel meg a kommunikációs, PR tevékenység az elvárt funkcióknak 2. érvényesíti-e, s miként a célcsoportok felé a differenciáltságot 3. milyen eszközöket és milyen hatékonyan alkalmaz Ezen követelményeknek való megfelelést csak egy stratégiai szemléletű

kommunikációs tevékenység képes biztosítani, melynek léte alapvető minősítési kritérium. Belső PR csoportok( régión,településen belüli): Lakosság, önkormányzati hivatalok, helyi vállalatok, közigazgatási apparátusok, érdekszövetségek, társönkormányzatok, egyéb hivatalok I. Külső PR csoportok 1. Általános gazdasági és környezeti kapcsolatok Befektetők, pénzintézetek, fogyasztói szervezetek, alapítványok, régión kívüli lakosság, kulturális szervezetek, vallási szervezetek, település “vevői” 2. Tömegkommunikációs kapcsolatok Országos, regionális és helyi sajtó, elektronikus médiák, kommunikációs szakmai szervezetek, táv-hírközlő szervek 36 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus

könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4. Lakossági felmérés 4.1 A kutatás célja A felmérés a városlakók Székesfehérvárhoz való kötődésének vizsgálatára, a lakosság városról alkotott képének és a jövővel kapcsolatos elvárásainak megismerésére irányult. A kutatást egy, a Miskolc Megyei Jogú Városhoz való kötődés vizsgálatára kidolgozott kérdőív19 Székesfehérvárra adaptált változata alapján végeztem el 2004. február-április hónapjaiban. Primer, kvantitatív kutatást végeztem, melynek során a személyes megkérdezést, a kérdőíves felmérés módszerét választottam. Egyszerű, véletlen mintavételt alkalmaztam A székesfehérvári telefon előfizetők adatbázisát használva, a számítógép véletlen szám generátora segítségével kiválasztottam 100 előfizetőt. Ezeket

a lakásokat nem egyedül én kerestem fel és töltettem ki a kérdőívet, hanem segítségemre volt két, barátom is, akik önként vállalták a kérdezőbiztos szerepét. Mivel olyanok véleményére is kíváncsi voltam, akik nem itt élnek, de Székesfehérváron dolgoznak, ezért ugyancsak személyes megkérdezéssel, Székesfehérvár belvárosában közel 20 főt kérdeztem le. A lekérdezés technikai megvalósítása során fontos volt még a terepmunkák megkezdése előtt megbeszélni, hogy hogyan dolgozunk, hogyan kell a kérdőíveket helyesen és pontosan kitölteni, melyik kérdéshez milyen kiegészítő információkra van, illetve lehet szükség stb. Például megbeszéltük, hogy azoknál a lakásoknál, ahol többen is otthon tartózkodnak ott az "utolsó születésnapos" eljárást alkalmazzuk, azaz azzal töltetjük ki a kérdőívet, akinek a legutoljára volt a születésnapja. Sajnos a kiválasztott 100 címből alig több mint 70 %-án jártunk

sikerrel, több helyen is elküldtek minket. Így a százfős minta biztosítása érdekében újabb címeket kellett választanunk a már ismertetett egyszerű véletlen mintavételi technika révén. A kapott válaszokat magunk jelöltük be a kérdőíveken A kitöltött kérdőíveket egyenként besorszámoztam, ezután következett egy formai ellenőrzés, amely azt vizsgálta, hogy minden kérdésre válaszoltak-e a megkérdezettek. Majd a tartalmi ellenőrzés során megvizsgáltam, hogy nem adtak-e egymásnak ellentmondó válaszokat az interjúalanyok. Tehát az adatokat ellenőriztem, kiszűrtem a hibákat, az esetleges ellentmondásokat korrigáltam.Mindezek után a kérdőíveket kódoltam, melyeket Excelben rögzítettem és ellenőriztem, hogy a beírt kódok 37 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. megengedettek-e. A kódolást az adatok elemzése követte, melyhez az Excel Kimutatásvarázslóját használtam Ennek segítségével kiderült az egyes válaszok aránya 4.2 A minta jellemzői A mintába véletlenszerűen bekerült 100 fő 67%-a nő és 33%-a férfi volt. A minta életkor szerinti megoszlását az alábbi diagram szemlélteti. Látható, hogy a legtöbben a munkaképes korosztályba tartoznak, 65 év feletti és 18 év alatti korosztály nem került a mintába. 4.ábra A v álaszadók éle tkor sze rinti me goszlása 18% 2% 10% 18-25 év 26-35 év 36-45 év 40% 30% 46-55 év 56-65 év A mintába közel azonos arányban kerültek hajadonok ill. nős egyedek, mint házasságban élők. Az elváltak és özvegyek aránya

csekély 5.ábra A válaszadók családi állapot szerinti megoszlása 6% 5% Hajadon/Nőtlen 46% 43% Férjezett/Nős Elvált Özvegy 19 Forrás: www.miskolchu 38 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A válaszadók iskolai végzettség szerinti megoszlására az jellemző, hogy nagy részük egyetemet/főiskolát , középiskolát végzett. A szakmunkásiskolát ,szakiskolát és alapfokú végzettek száma csekély. Olyan egyed nem került a mintába, aki nem fejezte be az általános iskolát. 6.ábra A válaszadók iskolai végzettség szerinti

eloszlása Szakiskola 8% 5% Alapfokú Érettségi 50% 32% 5% Szakmunkás Felsőfokú 39 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A válaszadók közel 70%-a alkalmazottként dolgozik, és 20%-a egyetemi ill. főiskolai hallgató. Érdekes, hogy munkanélküliek és háztartásbeliek nem kerültek a mintába Az egyéb foglalkozásúak között találhatunk GYES-en, GYED-en lévő kismamákat, polgári szolgálatost és hivatásos katonát is. 7.ábra A válaszadók foglalkozás szerinti m egoszlása 4% 6% Egyetemi hallgató 20% 4% Vállalkozó Alkalmazott Nyugdíjas 66%

Egyéb A válaszadók 56%-a Székesfehérváron él, 44%-uk ugyan nem, de valamilyen okból kötődik a városhoz. Legnagyobb hányaduk itt dolgozik, kisebb részük itt tanul Néhányukat családi kötelék és egyéb okok is (barátok, rokonok, iskolatársak) Székesfehérvárhoz kötnek. 8.ábra A válaszadók városhoz kötődésének oka 12% 20% Székesfehérváron dolgozik 8% Székesfehérváron tanul 60% Családi kötelék Egyéb 40 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Azok, akik itt élnek, fele arányban születésüktől fogva Székesfehérvár lakói.

Ugyancsak nagy arányban képviseltetik magukat a mintában, akik több, mint 20 éve élnek a városban. 9.ábra A válaszadók Székesfehérváron élésének időtartama Kevesebb,mint 1 éve 1-3 éve 1%3% 4% 6% 10% 4-5 éve 6-10 éve 51% 11-20 éve 25% Több, mint 20 éve Születéstől 4.3 A kutatás eredményei Az életminőséget meghatározó tényezőkről alkotott vélemények kiértékelését szemléltetik a következő ábrák. A válaszadókat először Székesfehérvár rendezettségéről/tisztaságáról kérdeztük. A zöldterületek arányát a válaszadók legnagyobb része elfogadhatónak tartja. Kevés azoknak (5%)a száma, akik teljes mértékben elégedettek a zöldterületek mennyiségével a városban. 11.ábra A válaszadók tisztaságról alkotott véleménye 9% 5% 18% Teljes mértékben elégedetlen Elégedetlen Elfogadható 30% Elégedett 38% Teljes mértékben elégedett 41 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az

elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Székesfehérvár tisztaságát illetően többen vannak, akik elégedetlenek a helyzettel. Közel 30%-nak az a véleménye, hogy elfogadható a tisztaság 11.ábra A válaszadók tisztaságról alkotott vélem énye 9% 5% Teljes mértékben elégedetlen Elégedetlen 18% Elfogadható Elégedett 30% 38% Teljes mértékben elégedett A közbiztonságot a mintába kerültek zöme elégedetlenül szemléli. Kevesen vannak, akik elégedettek a városban uralkodó helyzettel. 12.ábra A válaszadók vélem énye a közbiztonságról Teljes mértékben elégedetlen Elégedetlen 12% 11% 10%

Elfogadható 20% Elégedett 47% Teljes mértékben elégedett 42 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A válaszadók az egészségügyi ellátásról hasonlóképpen vélekedtek. 13.ábra A válaszadók vélem énye az egészségügyi ellátásról Teljes mértékben elégedetlen 11% Elégedetlen 12% 10% Elfogadható 22% 45% Elégedett Teljes mértékben elégedett Az oktatással/neveléssel kapcsolatos kérdéseket sokan nem válaszolták meg, arra hivatkozva, hogy nem ismerik a jelen helyzetet, mert nincsenek óvodás korú ill. általános iskolás gyermekeik,

ismerőseik és nem is foglalkoznak a kérdéssel. Akik azonban válaszoltak , alapjában elégedettek , és elfogadhatónak tartják a helyzetet. Viszont fontos megemlíteni, hogy a válaszadók jelentős része elégedetlen a felsőfokú iskolai ellátottsággal, mert hiányolják az egyetemi szintű képzést, ami szerintük elengedhetetlen lenne Székesfehérvár életében. Az alábbi diagramok mutatják az eredményeket: 14.ábra A válaszadók vélem énye a bölcsődei, óvodai ellátottságról 5% Elfogadható 27% Elégedett 68% Teljes mértékben elégedett 43 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem

kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 15.ábra A válaszadók vélem énye az alap-és középfokú iskolai ellátottságról Teljes mértékben elégedetlen 10% 8% 15% 12% Elégedetlen Elfogadható Elégedett 55% Teljes mértékben elégedett 16.ábra A válaszadók vélem énye a felsőfokú iskolai ellátottságról Teljes mértékben elégedetlen 10% 8% 20% Elégedetlen Elfogadható 25% 37% Elégedett Teljes mértékben elégedett 44 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A kulturális ill. szabadidős kínálattal kapcsolatban sajnos, a minta több, mint fele

teljes mértékben elégedetlen. Ezért ez a fejlesztések között a jövőben nagy prioritást érdemel, s remélhetőleg kap is. 17.ábra A válaszadók kultúrális és szabadidő kínálatról alkotott vélem énye Teljes mértékben elégedetlen Elégedetlen 3% 8% 5% Elfogadható 27% 57% Elégedett Teljes mértékben elégedett Szintén kedvezőtlen eredmények születtek azzal kapcsolatban, hogy a válaszadók hogyan ítélik meg a tájékoztatást a város kulturális és sportrendezvényeiről. 17.ábra A válaszadók kultúrális és szabadidő kínálatról alkotott vélem énye Teljes mértékben elégedetlen Elégedetlen 3% 8% 5% Elfogadható 27% 57% Elégedett Teljes mértékben elégedett 45 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus

könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A munkalehetőségek vizsgálatát azzal a kérdéssel kezdtük, hogy a válaszadók jelenleg rendelkeznek-e munkahellyel. A mintába kerültek 77%-a a felmérés időpontjában dolgozott valamilyen munkahelyen, volt állása. Közülük 40%-a elégedett munkahelyével, 20% pedig elfogadhatónak tartja azt. Azok aránya, akik teljesen elégedetlenek voltak csupán 5% 20.ábra A válaszadók vélem énye a m unkahelyükről Teljes mértékben elégedetlen 20% 5% 15% Elégedetlen Elfogadható 20% 40% Elégedett Teljes mértékben elégedett Érdekes képet mutat a válaszadók véleménye arra vonatkozóan, hogy amennyiben jelenleg nem rendelkezik munkahellyel, Székesfehérváron szeretne-e elhelyezkedni. Azok, akik a fenti kérdésre igennel válaszolta, azzal magyarázzák döntésüket, hogy

itt él a családjuk. Voltak, akik az itteni barátok miatt szeretne a városban elhelyezkedni, és sokan azt nyilatkozták, hogy mivel itt tanulnak főiskolán, nagyon megszerették a várost. A város közéletéről való tájékozottságot három tényezővel mértük. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a helyiek mennyire ismerik a városi rendezvényeket, a városházi eseményeket, valamint a város fejlesztési elképzeléseit. Az eredményeket az alábbi ábrák illusztrálják: 46 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 20.ábra Tájékozottság a város rendezvényeiről

10% Teljesen tájékozatlan 3% 10% Nagyon tájékozatlan 15% Tájékozott Nagyon tájékozott 62% Teljesen tájékozott 21.ábra tájékozottság a városházi esem ényekről 4% 4% Teljesen tájékozatlan 15% Nagyon tájékozatlan Tájékozott 57% 20% Nagyon tájékozott Teljesen tájékozott 22.ábra Tájékozottság a város fejlesztési elképzeléseiről 4% 2% Teljesen tájékozatlan 17% 22% Nagyon tájékozatlan 55% Tájékozott Nagyon tájékozott Teljesen tájékozott 47 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A válaszadók tájékozódási

szokásait ismerhettük meg a következő kérdésekre adott válaszok alapján. Mint látható, legtöbben a helyi rádióból tájékozódnak Sokan pedig az ismerősöktől, rokonoktól hallottak alapján szereznek tudomást a helyi történésekről. Érdekes, hogy a város honlapját egy válaszadó sem jelölte meg, de a Kommunikációs Iroda tervei között szerepel az információszerzés ezen módjának népszerűsítése. 23.ábra Inform ációszerzési m ódok Fejér megyei Hírlap 20% Fejér megyei Polgár 12% 16% 1% 1% Fejér megyei Szuperinfó Vörösmarty Rádió Fejér megyei Hírmondó Fehérvár Rádió 38% 10% Regionális Híradó Rokonok,ismerősök 2% Az informálódási lehetőségeket a megkérdezettek kicsivel több, mint a fele elfogadhatónak tartja, és 20%-a jónak. Mindössze 5% állítja, hogy rossz az információáramlás. 24.ábra Inform álódási lehetőségek m inősítése 11% 5% 12% Nagyon rossz Rossz 20% Elfogadható

Jó 52% Nagyon jó 48 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Székesfehérvár hagyományait illetően, a válaszadók 60%-a érzi úgy, hogy vannak a városnak megőrzésre érdemes hagyományai. Meglepően magas azoknak az aránya, akik nem tudják megítélni a kérdést. A legtöbben a következő rendezvényeket említették: Fehérvári Kulturális Napok, Öreghegyi Vigasságok, Néptánc Fesztivál. 25.ábra Megőrzésre érdem esnek tartott rendezvények Igen 39% Nem 60% 1% Nem tudom megítélni A válaszadók 58%-a Székesfehérvár fejlődését mérsékelt

üteműnek tartja, 27% szerint pedig nem változik. 26.ábra Székesfehérvár fejlődésének m egítélése Gyorsan fejlődik 4% 3% Mérsékelten fejlődik 8% 27% Nem változik 58% Mérsékelten visszaesett Erősen hanyatlik 49 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Ezt követően a helyi közlekedési viszonyok, az úthálózat, valamint a kereskedelmi szolgáltatások 1-től 5-ig terjedő skálán való értékelésére kértük meg a válaszadókat. Látható, hogy a helyi közlekedés helyzete elfogadható a legtöbb válaszadó szerint, a helyi úthálózattal

viszont elégedetlenek, csupán 39% tartja elfogadhatónak. A kereskedelmi szolgáltatásokkal elégedettek a válaszadók és csupán 4% teljes mértékben elégedetlen. 27.ábra Helyi közlekedés értékelése 6% 10% Nagyon rossz 10% 25% Rossz Elfogadható Jó 49% Nagyon jó 28.ábra Úthálózat minősítése 2% 3% 5% Nagyon rossz Rossz 39% Elfogadható 51% Jó Nagyon jó 29.ábra Kereskedelmi szolgáltatások megítélése 20% Nagyon rossz 4% 7% Rossz 30% 39% Elfogadható Jó Nagyon jó 50 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A kutatás során

szerettük volna megtudni, hogy az itt élők szeretik-e a várost, büszkék-e rá, szeretnek-e itt élni. A kapott válaszokat az alábbi diagramok szemléltetik: 30.ábra A városra való büszkeség 11% Igen Nem 89% 31.ábra Székesfehérvár szeretete 20% Igen Nem 80% Székesfehérvár országos megítélését a mintába kerültek közel fele általánosnak tartja, 29%-a javulónak ítéli meg a város külső megítélését. 32.ábra A válaszadók Székesfehérvár országos megítéléséről alkotott véleménye Nagyon jó 5% 3% Javuló 10% 29% 53% Általános Nem jó Rendkívűl kedvezőtlen 51 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő

hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A város távlati lehetőségeinek megítéléséről, Székesfehérvárról alkotott jövőképről a következőképpen nyilatkoztak a válaszadók. A legtöbb vélemény szerint a város ipari jellegű várossá fejlődhetne tovább, sokak szerint inkább kereskedelmi-szolgáltató központ lehetne, s 7% szerint kereskedelmi-szolgáltató és ipari város kombinációja lehetne a legjobb a város jövőjét tekintve. 33.ábra Jövőkép 7% 37% 52% Kereskedelmiszolgáltató központ Idegenforgalmi központ Ipari jellegű város 4% Egyéb 52 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való

megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az egyéni vélemények részletesebb kifejtése alapján a következő eredmények születtek. A város megítélésére vonatkozó utolsó három kérdésre adott választ olyan demográfiai mutatók szerint vizsgáltam meg, mint, a nem, kor, iskolai végzettség, foglalkozás, születési hely, Székesfehérváron élés időtartama, és a lakhely. Leginkább a 46-55 év közötti korosztály büszke a városra, míg a legkevésbé a 26-35 évesek. Akik régóta élnek a városban , sokkal inkább büszkék Székesfehérvárra , mint azok, akik csupán rövid ideje lakói a városnak. Azok, akik születésüktől fogva itt élnek és azok, akik több mint 20 éve itt laknak egyformán büszkék városunkra. Sajnos, azok között, akik nem tekintenek büszkeséggel a városra a legtöbben ugyancsak születésüktől fogva a város lakói. Azok, akik nem itt élnek, de valamilyen okból

kötődnek a városhoz, döntő többségben büszkék a városra és valamennyien szeretik is Székesfehérvárt. A nem és a városra való büszkeség, és a város szeretete között nincs összefüggés. A városra való büszkeség és a születési hely között felfedezhető némi kapcsolat, méghozzá nagyobb arányban büszkék Székesfehérvárra azok, akik itt születtek. A nem büszkeség és a születési hely között azonban nincs semminemű kapcsolat. A végzettség szerint vizsgálva a városra való büszkeséget, azt láthatjuk, hogy a leginkább a gimnáziumot végzetteket és legkevésbé a szakközépiskolát végzetteket tölti el büszkeség Székesfehérvárral kapcsolatban. A foglalkozás és a városra való büszkeség között nem fedezhető fel jelentősebb kapcsolat, de az érdekes, hogy a vállalkozók és a nyugdíjasok mindegyike büszkén tekint Székesfehérvárra. A kor és a város szeretete között egyértelmű kapcsolat nem fedezhető fel. Ha

megvizsgáljuk a város szeretete és a városban élés időtartama közötti összefüggést, azt találjuk, hogy leginkább azok szeretik a várost, akik születésüktől fogva itt élnek. A 100 fős mintából az az 5 fő, aki nem szereti a várost, több mint 11 éve él itt, de csupán egyikük lakik itt születésétől kezdve. A születési hely és a város szeretete között egyértelmű kapcsolat nincs, de azt elmondhatjuk, hogy a várost sokkal inkább szeretik azok, akik itt is születtek. A végzettség szerint vizsgálva a város szeretetét, azt tapasztalhatjuk, hogy leginkább a középvagy felsőfokú iskolát végzettek szeretik a várost. A foglalkozás és Székesfehérvár város szeretet között nincs összefüggés. A kor és a város külső megítélésében azt a kapcsolatot véltem felfedezni, hogy a fiatalok (25 év alatt) sokkal pozitívabban vélekednek a kérdésről. A nagyon jó és a javuló válaszokat inkább ők adták. A 26-35 évesek inkább

úgy vélekednek, hogy a városról nem jó kép alakult ki azokban, akik nem itt élnek, nem ismerik a várost kellően. Székesfehérvár 53 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. országos megítélése és az itt lakás időtartama között ugyancsak felfedezhető némi kapcsolat. Aki kevesebb, mint 10 éve él itt, az általánosnak vagy nem jónak tartja a város megítélését. Míg azok között, akik több mint 10 éve élnek itt nagyobb arányban találunk olyanokat, akik szerint országos szinten is kedvező a város megítélése. A nem itt élők zöme általánosnak

tartja a város országos megítélését. Ha a nők és a férfiak véleménye közötti különbséget vizsgáljuk, látható, hogy a férfiak többsége általánosan, a nők negatívabban vélekednek a város külső megítéléséről. A végzettség növekedésével a város megítélése egyre kevésbé mondható pozitívnak, ugyanis a főiskolát / egyetemet végzettek nem jónak ill. igen kedvezőtlennek látják a város külső megítélését. A foglalkozás és a város megítéléséről alkotott vélemény között nem fedezhető fel kapcsolat. 54 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi

jellegű alkalmazásokhoz. Befejezés Székesfehérvár munkamegosztásában pozícióit csak a akkor magyarországi képes és hatékonyan a közép-európai érvényesíteni, a városok magyar megyeszékhelyek közötti versenyben csak abban az esetben tud előnyösen szerepelni, ha szükségleteinek meghatározásában, termékeinek és szolgáltatásainak értékesítésében piaci módszereket alkalmaz. A városmarketing, városi tevékenységek lakossági és termelő fogyasztói szükségletek alapján történő fejlesztésének eszköze. A városirányítás feladata, hogy a város erőforrásainak, létesítményeinek és környezeti elemeinek tényleges és potenciális felhasználóit tájékoztassa a kínálati tényezőkről, felhívja figyelmüket azok használatára. A marketing a város érdekeit megjelenítő önkormányzat és a társadalmi-gazdasági alrendszerekre tagolódó, elkülönült, egyedi vagy csoportos döntéshozók összekapcsolódásának

fontos láncszeme. A városnak, mint különleges terméknek fő sajátosságait erőforrásai adják. Az erőforrások mennyiségi és minőségi jellemzői, történelmi fejlődésük, településen belüli elhelyezkedésük, s mindezek viszonylagos pozíciója a város szűkebb és tágabb környezetében határozzák meg a várostermék értékesítésének lehetőségeit. Székesfehérvárt, mint terméket a városról kialakult képzetek, a település imázsa testesíti meg. Az itt lakni, dolgozni, beruházni és üdülni szándékozók, potenciális döntéshozók ( közlekedési adottságok, lakókörnyezet állapota, gazdasági erőforrások, közigazgatási funkciók stb.) alapján mérlegel A város imázsa nem csupán az adottságok objektív értékelési folyamatában alakul ki, az elszigetelt döntéshozók egyedi mérlegelése nyomán, hanem körültekintő marketing munkával vonzó képet kell kialakítani a városról. A megfogalmazandó városimázsnak

tükröznie kell azt a szándékot, hogy a város vezetése tudatosan törekszik a város fejlesztésére, s ebben partnernek tekinti „termékeinek” fogyasztóit, döntéseiben mérlegeli és hasznosítja a város fejlődésével harmonizáló törekvéseit. A városmarketing irányítási eszközként való alkalmazása érdekében marketing stratégiát kell kidolgozni. A város hosszú és rövid távú fejlesztési célkitűzéseiből kiinduló stratégiájának át kell fognia a belső és külső környezeti tényezőket, tartalmaznia kell kommunikációs és promóciós feladatokat, és meg kell határozni a marketingkommunikáció teendőit és eszközeit a város külső és belső csoportjainak befolyásolására. 55 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az

elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A hazai önkormányzatoknak - így a székesfehérvárinak is - bőven van tennivalójuk, sok tapasztalatot kell még szerezniük, mert a városmarketingnek épp az Európai Unióhoz történő csatlakozás szakaszában igen nagy jelentősége lehet. A városmarketing meglehetősen ráfordítás-igényes tevékenység. Eredménye többnyire csak közvetett formában jelentkezik. Érdemesnek tartom megemlíteni, hogy a városmarketing nem csodaszer, nem old meg minden városi problémát. De a szakszerűen alkalmazott városmarketing javítja a városimázst, növeli az itt lakók elégedettségét, erősíti lokálpatriotizmusukat, fejleszti a gazdaságot, befektetőket, turistákat vonz. Ilyen értelemben tehát hasznos, de önmagában semmiképpen sem elegendő. A városmarketing

csupán a város fejlesztésének egyik eszköze, nem szabad kizárólag ettől a település felemelkedését várni. 56