Hadászat | Tanulmányok, esszék » Ungvár Gyula - A fegyver és a tűzvezetéshatékonyság információfüggősége

Adatlap

Év, oldalszám:2010, 23 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:37
Feltöltve:2011. november 12
Méret:328 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

HADITECHNIKA TÖRTÉNET Prof. Dr UNGVÁR GYULA nyá mk altábornagy A FEGYVER ÉS A TŐZVEZETÉSHATÉKONYSÁG INFORMÁCIÓFÜGGİSÉGE INFORMATION DEPENDENCY OF THE WEAPON AND FIRE CONTROL A cikk bemutatja az információ megnövekedett szerepét, valamint az információs fölény fontosságát a fegyver és tőzvezetésben. A szerzı ismerteti a tőzvezetés hatékonyságát meghatározó technikai tényezıket és a célfelderítés eszközrendszerét Kulcsszavak: információ, információs fölény, hálózatközpontú hadviselés, tőzvezetés This article discusses the increased role of information, and the importance of information superiority in weapon and fire control. The author explains the technical factors that determine the effectiveness of fire control, and the devices of intelligence, surveillance, target acquisition and reconnaissance. Keywords: information, information superiority, network centric warfare, fire control A fegyver és a tőzvezetéshatékonyság

információfüggısége A valós idejő információ hatását a hatékonyságra a tőzvezetés példáján keresztül kívánom bemutatni, ami egyben a VEZETÉS hatékonyságát is szemlélteti. A tőzfegyverek megjelenése és tömeges elterjedése után háborúban a CÉL-TŐZ parancs kiadása indította meg a cél leküzdés folyamatát. A cél megjelenése (felbukkanása) után a lövı (irányzó) azonosítva, hogy a cél ellenséges, (mert akkoriban az a ruha színérıl is azonosítható volt) megbecsülte a távolságot vagy megvárta, míg az lıtávon belül ér, irányzékot állított, célzott (irányzott) és tüzelt. Ha nem talált, újra töltött és ismételt. Ez volt a közvetlen irányzású tüzelés folyamata, amelyhez a lövı az információt a látható célról közvetlenül kapta, a feltételeket (ellenség távolság) önállóan állapította meg, és a tőzkiváltást illetı döntést is 337 önállóan hozta meg. Ilyen döntési folyamat elızte

meg a tőzkiváltást a földön, vízen és a levegıben légi harcba keveredett vadászrepülık esetében is nem csak az elsı, de még a második világháború folyamán is! 1. A vezetés hatékonysága Kezdetben a KI, KIT látott meg elıször, KINEK milyen lıtávolságú és hatású fegyvere volt, és KI milyen pontosan tudott lıni, az határozta meg a tüzelés hatékonyságát a cél leküzdését, harcképtelenné tételét vagy megsemmisítését. A lövegek lıtávolságának növekedésével, a lövegirányzék, a híradástechnika fejlıdésével utóbb a tüzérség ún. megosztott irányzással a közvetlenül nem látott távoli mélységben lévı nyílt vagy fedett célokra is képessé vált tüzelni. Ez esetben egy elıretolt megfigyelı által, híradó eszközön a tüzelıállásba továbbított célkoordináták pontossága már nagymértékben befolyásolta a tőz hatékonyságát. A tőzvezetésben döntı szerepet kapott az elıretolt megfigyelı tiszt

felkészültsége, vezetékes híradásának és optikai távcsövének minısége. Ekkor vált gyakorlati módszerré a vezérlöveggel való belövés az ún „villaképzés,” ami egy hosszú majd rövid lövés után az intervallum cél felezésével pontosította a hatástőz elemeket. Miután a vezérlöveg belıtte a célt, az üteg vagy az osztály lövegeit a vezérlöveg szögállásához igazítva váltotta ki az üteg vagy az osztály a tőzcsapást. A mélységben elhelyezkedett cél koordinátáit részben légi, részben földi felderítés szolgáltatta A cél helyét és a tüzelıállást térképen, tervtáblán rögzítették, és azon számították ki a lıelemeket. Mindezt kezdetben manuálisan grafikusan, trigonometrikus számításokkal és lıtáblázatok adatai alapján állapították meg, ami igen tetemes idıt igényelt, és jelentısen növelte a feladat-végrehajtás ún. REAKCIÓIDEJÉT Az az idıintervallum, amely a cél megjelenése pillanatától

annak leküzdése megkezdéséig terjed a REAKCIÓIDİ. Egy fegyver, fegyverrendszer vagy komplexum célleküzdési reakció idejét emberi és technikai tényezık, valamint a döntési folyamat gyorsasága határozza meg. az utóbbi annak függvénye, hogy ki, milyen gyors és pontos információk alapján, milyen helyzetben, milyen célra, hol hoz döntést a tőzkiváltásra, a rakéta, vagy torpedó indítására, vagy a végrehajtó milyen gyorsan, pontosan és milyen helyzetben kap a célról információkat és parancsot a feladat-végrehajtására. 338 HADITECHNIKA TÖRTÉNET A REAKCIÓIDİT tehát az alábbi tényezık determinálják: a cél helyzete álló, mozgó, megfigyelhetı, nem megfigyelhetı a végrehajtó telepített állásban, vagy mozgásban van1 a végrehajtó közvetlen információi alapján önállóan hozza meg vagy a döntést egy hadmőveleti, vagy hadászati központban – öszszegyőjtött és értékelt információk alapján – hozzák

meg, és a végrehajtó innen kapja a célkoordinátákat, valamint a parancsot a feladat végrehajtásra Az eredményes feladat-végrehajtást az adott aktuális fegyverrendszer harcászat-technikai képességein túl elsısorban a felderített cél koordinátáinak és adatainak pontossága (távolság, magasság, szélesség, mélység, haladási irány, sebesség) határozza meg valamint, hogy a kiértékelt céladatok az észlelés után mennyi idı elteltével jutnak a végrehajtóhoz és ez alatt az idı alatt a cél helyzete, esetleg az idıjárás mennyiben, változik. Mind a cél, mind a felderítés, mind a megsemmisítés eszköze, rendszere, jellegét és rendeltetését tekintve lehet: harcászati, hadmőveleti, hadászati; földi, vízfelszíni, víz alatti, légi, kozmikus. A cél leküzdése módszerét és eszközét tekintve történhet: Megfigyelhetı, nyílt, fedett, álló vagy mozgó cél esetében: közvetlen irányzással, a megsemmisítı eszköz aktív

irányításával, célra vezetésével, a cél lézeres, lokátoros megvilágításával és önrávezetéssel. Nem megfigyelhetı nagytávolságú, mélységi, nyílt, fedett cél esetében: megosztott irányzással, programozott robotrepülıgéppel, harcászati, hadmőveleti, hadászati rakétával, intelligens nagy hatótávolságú eszközrendszerrel, önrávezetı rendszerő légiharcrakétával, vagy akusztikai önrávezetı torpedóval. A találati valószínőséget, azaz a találati pontosságot befolyásoló tényezık: 1 Egy mozgásban – menetben – lévı földi (mobil) rendszernek a reakcióidejét, a szétbontakozás, állásfoglalás, a célhoz viszonyított saját helyzet-meghatározás ugyanis jelentısen megnövelheti. Ennek csak a hagyományos eszközök vonatkozásában van értelme 339 Az eszköz a konstrukció mőszaki (irányító, rávezetı, vezérlı, önrávezetı) rendszerének adottságain túl, a betáplált céladatok pontossága határozza

meg, amelyet a kapott információk helytállósága és idıbelisége minısít. Mint ahogy azt az elızıekben röviden definiáltam, a cél megjelenésétıl annak észlelésétıl a leküzdése megkezdéséig terjedı idıintervallum az eszközt vagy rendszert jellemzı REAKCIÓIDİ. Ennek terjedelmét a célról kapott információk pontos (elemzett, értékelt) feldolgozása alapján hozott vagy felsı szintrıl kiadott döntés ideje determinálja. A célról (direkt vagy áttételesen) kapott információk feldolgozása (analitikus értékelése, minısítése) képezi a döntési folyamat lényegi tartalmát. Ennek idıigényét alapvetıen az információáramlás és feldolgozás az adatátviteli gyorsaság technikai tényezıi határozzák meg, amely ma már korszerő eszközökkel másodpercekben mérhetı. 2. Információs és vezetési fölény E kérdéskör kifejtésekor a legautentikusabb szerzıpáros, Haig Zsolt és Várhegyi István könyvét kívánom

felhasználni2 Az információs fölény A hadmőveletek során az információszerzés sok forrásból történik, amelyek rétegesen át- és lefedik egymást. A többszörösen ellenırzött és az automatikus adatfúziós és korrelációs információs technológiával szinkronba hozott, minıségileg új és tömörített információk a hadsereg számára információs fölényt (INFORMATION SUPERIORITY), huzamosabb megléte információs uralmat (INFORMATION DOMINANCE), végsı soron vezetési fölényt (LEADERSHIP SUPERIORITY) biztosítanak az ellenség felett. Az információs fölény a birtokosának lehetıvé teszi, hogy hadmőveleti fölényre tegyen szert! Az információs fölény megszerzése és megtartása az alábbiakat jelenti: az ellenségrıl, a harctéri környezetrıl és a saját erıkrıl szerzett információkkal megteremteni az információs fölény alapját; kihasználni és megvédeni a saját információs képességeinket; 2 Haig Zsolt–Várhegyi

István: Hadviselés az információs hadszíntéren Zrínyi Kiadó, Budapest 2005. 160-168 old 340 HADITECHNIKA TÖRTÉNET és gyengíteni, lerontani az ellenség információs lehetıségeit (lásd 1. számú ábrát) Az információs fölény elérése és egy adott idıszaknak megfelelı tartós érvényessége az információs uralom kivívásához vezet. Tehát az információs uralom nem más, mint az információs fölény idıben tartóssá válása Ez a jelenség tartalmában hasonló a légi fölény és légi uralom kivívásához. 1. ábra Az információs fölény kialakítása A tartós információs fölény (információs uralom) végsı soron a vezetési fölényben összpontosul, amely az egyéb fölénytényezık mellett katonai téren információra alapozott erısokszorozó tényezıvé válhat. Az információs uralom a birtoklói számára azt jelenti, hogy az információszerzés-, továbbítás-, feldolgozás-, hasznosítás-, védelem-,

döntéshozatalés irányítás valamennyi kulcsfontosságú területén állandó és szilárd fölényben vannak az ellenféllel szemben. Az információs uralom valamenynyi kulcsfontosságú vezetési területre kiterjed és idıben tartós jellegő Az információs uralom megszerzésének és megtartásának nélkülözhetetlen elıfeltétele a korszerő, integrált vezetési, információs és felderítırendszerek széleskörő alkalmazása, a különbözı fajtájú és frekvencia spektrumú szenzorok. Az ilyen rendszerek összekötve a globális, digitális, háromdimenziós, térinformatikai alapú katonai adatbázisokkal biztos eredményeket ígérnek a nagy találati pontosságú, precíziós fegyverek alkalmazásakor. 341 A vezetési fölény Az információs fölény a gyızelem nélkülözhetetlen, de nem egyedüli feltétele. Az információs fölény elvezet az ellenség feletti tartós és szilárd vezetési fölény kialakulásához. A vezetési fölény

megértéséhez tisztázni kell, hogy mit értünk vezetési folyamaton, amelyet annak ismétlıdı jellege miatt vezetési (döntési) ciklusnak (OBSERVATION, ORIENT, DECIDE, ACT LOOP OODA LOOP) is nevezünk, és amelynek tartalmi értelmezése: megfigyelés (felderítés), tájékozódás (helyzetértékelés), döntés (elhatározás) és cselekvés (a feladat végrehajtása). A vezetési ciklus általában azt az idıtartamot jelenti, amely alatt valamilyen tervezett és szervezett katonai tevékenységet megoldanak. A vezetési ciklusnak hadászati, összhaderınemi hadmőveleti, haderınemi és fegyvernemi harcászati, valamint fegyverrendszeri dimenziói vannak. Ezekben a felhasználásra kerülı idıtartam hossza természetesen más és más Maga a döntési fölény azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló korszerő, hatékony, gyors és hálózatba kötött információszerzı feldolgozó, értéknövelı és szétosztó eszközök és rendszerek segítségével a

döntési fölény birtokában levı parancsnok megalapozottabban, több megvalósíthatósági elképzelést (cselekvési változatot) figyelembe véve, határozottan és gyorsabban hozza meg döntését, mint az ellenfél. Az információs és a vezetési fölény eredményei végsı során – a csapatok szintjén, más fölénytényezıkkel együtt (mint például a légi fölény) – a hadmőveletei terv kivitelezését érintı hadmőveleti fölényben érvényesülnek. A hadmőveleti és harcászati tevékenységek ütemének felgyorsulása következtében a vezetési ciklus idejét ma már nem hónapokban, hetekben, napokban vagy órákban, hanem néhányszor tíz percben vagy néhány másodpercben mérik Ez azt is jelenti, hogy a végrehajtás szintjén aki több, pontosabb és hitelesebb információkkal rendelkezik a kialakult helyzetrıl, gyorsabban képes arra reagálni, magához tudja ragadni a kezdeményezést. Ez pedig a siker egyik döntı tényezıje Mindezen

fölénytényezık technikai elıfeltételét az képezi, hogy képesek legyünk a hadszínteret éjjel-nappal, az idıjárási körülményektıl függetlenül folyamatosan áttekintve megfigyelés alatt tartani és a rádión, mobiltelefonon, számítógép-hálózaton vagy a mőholdról érkezı adatokat és légi felvételeket 342 HADITECHNIKA TÖRTÉNET valamint a pilóta nélküli felderítı repülıeszközökrıl kapott álló és mozgó képeket folyamatosan értékelni. A hadviselésben a tömeghadseregekre és tömegpusztításra alapozó stratégiát napjainkra felváltották az információs mőveletek. A legfejlettebb hadseregekben bár a nukleáris elrettentés továbbra is a doktrínák alapja marad egyre inkább az informatikára és az intelligens fegyverekre helyezıdik át a hangsúly. A fejlıdés irányát jól mutatja, hogy míg az Irak ellen bevetett pusztító eszközöknek még csak alig 10%-a volt intelligens fegyver, Jugoszláviában, az elsı

hónapban ez az arány már elérte a 90%-ot, s a találati valószínőség is ezen érték körül mozgott. Ugyanakkor azt is meg kell állapítani, hogy eredményes hadmővelet és harcvezetés, de precíziós fegyverhasználat sem képzelhetı el mőholdas felderítés, hírközlés és helyzet-meghatározás nélkül, tekintve, hogy ma már ezek képezik az információs fölény technikai hátterét, amely teljessé akkor fog válni, ha kiegészül a földi digitális hálózatközpontú rendszerrel (amirıl a késıbbiekben lesz szó), a harcoló katonáig bezárólag (lásd a 2. sz. sematikus ábrát) 2. ábra Mőholdas rendszerek 343 3. A cél megsemmisítésének döntési folyamata Minısített idıszakban a célok megsemmisítésének döntési folyamata lényeges szerepet játszik. A tőzvezetés hatékonyságának információfüggısége jelentısen kisebb az autonóm tevékenységeknél a centralizált vezetési folyamatokhoz képest, de a döntési folyamat fıbb

lépései megegyeznek 1. Tervek elkészítése Saját helyzetem és földrajzi koordinátáim meghatározása (pl. a radar vagy tőzeszközök telepítésekor), centralizált vezetésnél a koordinátákat a központi adatbázisba be kell vinni, illetve a navigáció adatait digitális híradó csatornán folyamatosan továbbítani kell az alegységektıl. Kutatási szektor, felelısségi tér kijelölése. 2. A cél észlelése (detektálása), felderítése és helyzetének meghatározása (például intelligens szenzorok alkalmazásával), centralizált vezetésnél az alegységek jelentései alapján A felderített információk elsıdleges feldolgozása (ma már elsısorban digitális adatfeldolgozás történik), majd továbbítása (korszerő rendszereknél valamely szabványos protokoll szerint). 3. A cél követése (mért és számított célpálya képzéssel) 4. A cél azonosítása saját ellenség felismerı (IFF3) berendezéssel; alakfelismerı eszközökkel;

elektromágnes (pl. radar) jel feldolgozással spektrumjellemzık alapján; mágneses jellegzetességet felismerı eszközökkel; akusztikus és szeizmikus spektrumjellemzık alapján; egyéb módszerekkel. 5. A cél értékelése, prioritások meghatározása 6. A cél-megsemmisítés lehetıségeinek értékelése 7. Döntés, a cél megsemmisítésére, pusztítására 8. A megsemmisítés eszközének és végrehajtójának kiválasztása (pl önjáró löveg, harci helikopter, vadászrepülı vagy légvédelmi rakéta), centralizált vezetésnél az alegység kiválasztása. 3 IFF – Identification, Friend-foe 344 HADITECHNIKA TÖRTÉNET 9. A végrehajtó számára célkijelölés, centralizált vezetésnél az alegység számára 10. Tőzparancs a megsemmisítésre (a pusztításra) lıszer-javadalmazás, rakéta darabszám, rávezetési módszer stb. meghatározásával egyidejőleg tőzáthelyezés meghatározása 11. Tüzelés, illetve rakétaindítás (ezt

megelızıen lıelemképzés) 12. Eredmény értékelése illetve helyesbítés (felhasználva az objektív kontroll eszközöket). 13. Új tevékenység illetve feladat meghatározása 4. A hálózatközpontú hadviselés Az elızıekben felsorolt fázisok felgyorsítását, pontosabbá és hatékonyabbá tételét a korszerő hálózatba kapcsolt információtechnológiai eszközök alapozzák meg. Ezért indokolt röviden áttekinteni az e rendszerekre kidolgozott hálózatközpontú hadviselés koncepcióját E témában szintén a már hivatkozott Haig–Várhegyi szerzıpáros könyvét kívánom felhasználni4. Napjaink katonai mőveleteiben a vezetési idık drasztikus csökkentésének vagyunk tanúi. A vezetési ciklus ideje a feladat végrehajtásához szükséges teljes idıtartamot magában foglalja. Ez különbözı mőveleti részidıkbıl tevıdik össze, amelyek tartalmazzák a célpont felderítését, azonosítását, adatainak feldolgozását, elemzését; a

döntésmeghozatalt; a végrehajtó alakulat és fegyverrendszer kiválasztását; a parancs kiadását; a feladat végrehajtását; a csapás eredményeinek ellenırzését. A vezetési ciklus idıtartamának gyorsuló ütemő csökkenése szoros kapcsolatban van a hálózatos vezetési eszközök beáramlásának mennyiségei és minıségi mutatóival. Amíg a vezetési idıciklus teljes idıtartama Koszovóban (1999) 40 óra, Afganisztánban (2001) 30 perc volt, addig Irakban (2003) ez már csupán 16 percet vett igénybe! A vezetési idıciklus csökkentése szoros kapcsolatban van az információs és a vezetési fölény kialakításának képességével. Az információs és a vezetési fölény elérése és megtartása merıben új típusú hadviselési elvek, formák, módok alkalmazását teszik lehetıvé. Ezek az új elvek a pusztítás, rombolás, emberi élet kioltása helyett a hatékonyságot, az élıerı meg4 Haig Zsolt - Várhegyi István: Hadviselés az

információs hadszíntéren Zrínyi Kiadó, Budapest 2005 169-174. old 345 óvását és a vezethetetlenségi állapot elıidézését célozzák meg. Ez azt jelenti, hogy a katonai mőveletekben az információalapú hadviselési módok a végsı sikert jelentısen befolyásoló szerepet kapnak. E hadviselési módok az információt egyrészt a vezetési folyamatban és a fegyverirányításban használják fel mint vezetési eszközt (INFORMATION IN WARFARE), másrészt pedig mint támadó és védelmi fegyvert alkalmazzák. Ezek az említett új típusú hadviselési elméletek és eljárások a hatásalapú mőveletek (EBO), a hálózatközpontú hadviselés (NCW) és az információs mőveletek (IO) köré csoportosíthatók A hadszíntéren mőködı összhaderınemi erık hálózatos vezetése a haderı korábbi digitális alapú vezetésének fejlettségi szintjébıl fejlıdött ki. Ennek lényege, hogy a haderı híradásában a lassú, analóg elvő, folyamatos

jelátvitelrıl áttértek az adatcsomagokba tömörített digitális jelek gyors továbbítására. Ezzel forradalmi átalakulás következett be a katonai vezetésben. A katonai híradásban a digitális jelátvitelre történı gyors ütemő áttérés, továbbá a fedélzeti számítógépek miniatürizálásának eredményeképpen megjelentek a precíziós, vagyis nagy találati pontosságú fegyverek és fegyverrendszerek, amelyek alapvetıen megváltoztatták a hadviselés módozatait, lefolytatásának ütemét és sebességét. Az információs fölény elérése és megtartása szorosan függ a különbözı szenzorok, felderítıeszközök és -rendszerek minıségétıl, a vezetési folyamat gyorsaságától, a végreható erık képességeitıl és az eszközök egységes hálózatba kapcsolásától. Mindez egy új típusú, kialakulóban lévı hadviselési koncepcióhoz, az úgynevezett hálózatközpontú hadviseléshez (NCW) kapcsolódik. A koncepció lényege, hogy a

katonai mőveletekben részt vevık valós idıben legyenek képesek hozzáférni a feladatuk végrehajtásához szükséges valamennyi fontos információhoz. Ez az új felfogású hadviselési forma a szenzorrendszereknek, a parancsnokok, illetve a végrehajtók kommunikációs és információs rendszereinek ugyanazon hálózatba történı integrálásával megnöveli a harci erıt és képességet. A hálózatközpontú hadviselésben a tömeg és mennyiség szerepének jelentısége erısen lecsökken. Ez az új hadviselési koncepció biztosítja az idıbeni és pontos információkat a gyors döntésekhez, és megteremti a feltételeket a hatékony végrehajtáshoz. A hálózatközpontú hadviselés alkalmazásakor a felderítıszenzorok és a végrehajtók számítógépes háló346 HADITECHNIKA TÖRTÉNET zaton keresztül kapcsolódnak egymáshoz, a fegyverrendszerek pedig a megosztott helyzetismeret (SHARED SITUATION AWARENESS) alapján képesek a célok ellen

tevékenykedni. Ennélfogva a haderı kevesebb fegyverrendszert és gazdaságosabb módon alkalmazhat, mint amennyit a jelenlegi hadviselési forma megkövetel. A hálózatközpontú hadviselés három egymásba kapcsolódó hálózatát az információs vagy vezetési hálózat (INFORMATION GRID), a felderítı szenzorhálózat (SENSOR GRID) és a végrehajtói hálózat (ENGAGEMENT GRID) alkotja (lásd a 3. számú ábrát) 3. ábra Hálózatközpontú hadviselési koncepció hálózati rendszere A felderítı szenzorhálózat légi, földi, tengeri, őr- és kibertér alapú érzékelıkbıl áll, ezek lehetıvé teszik a saját és az ellenséges erık, valamint a harctéri környezetrıl és annak változásairól szóló valós idejő adatok megszerzését. Az információs hálózat az infrastruktúrát biztosítja és megadja a rendszer átfogó felépítését. A végrehajtó, alkalmazói hálózat az összes elérhetı és alkalmazható fegyverrendszert magában foglalja.

A végrehajtói háló biztosítja, hogy a 347 harcoló erık megfelelı idıben és helyen a szükséges harctéri hatásokat elérjék. Összességében a hálózatközpontú hadviselés elvét felhasználó hálózati rendszer tehát összekapcsolhatóságot biztosít a felderítıeszközök, a döntéshozók és a végrehajtók között, lehetıvé téve a valós idejő információtovábbítást az idıérzékeny célmegjelölés érdekében. Következtetésként összegezhetı: a döntési folyamat gyorsasága, pontossága és fıleg védettsége mellett az információáramlás folytonossága jelenti, az ún. „realtime” (az idıben valós) információs fölény feltételét Ennek hátterét a hálózatközpont vezetési rendszer képezi. A fejlett, korszerően felszerelt hadseregek által vívott modern háborúkban a cél az információs fölény kivívása. Ennek feltétele az ellenség információs (felderítı) rendszerének tönkretétele a saját információs

bázis (rendszer) megırzése mellett. 5. A tőzvezetés hatékonyságát meghatározó technikai tényezık A tüzérségi tőz hatékonyságát meghatározó két legfontosabb tényezı: hogy milyen hatású lıszerrel tüzelnek, és hogy milyen pontosan vezetik a tüzet. Miután a hadseregekben rendszeresített lıszerek (repesz, repesz-romboló, betonromboló, páncéltörı őrméret alatti, kummulatív stb.) célbani hatása általában konstans, azaz adott, a tüzérségi tőz hatékonysága a tőzvezetés, az irányzás pontosságától, az utóbbi pedig a felderítés által szolgáltatott céladatok pontosságától – ennek alapján a lıelemek pontos meghatározásától függ. Ez utóbbi technikai hátterét ma világszinten az automatizált tőzvezetı rendszerek által kidolgozott lıelemek meghatározása, és az adatok tőzeszközökhöz történı, digitális úton való lejuttatása képezi. Ismét eljutottunk a céladatokat meghatározó felderítési

adatszolgáltatás pontosságához és az azokból képzett pontos lıelemekhez, illetve az azokat kidolgozó elektronizált tőzvezetı rendszerekhez, mint a tőzvezetés hatékonyságát meghatározó technikai háttérhez. Ma ezt a hazai fejlesztéső ÁRPÁD M1 számítógépes automatizált tőzvezetı rendszer képviseli, amely teljes egészében dr. Kende György5 mk ezredes által vezetett ma5 Kende György 2004-ben e témában védte meg sikeresen nagydoktori értekezését a Magyar Tudományos Akadémián. 348 HADITECHNIKA TÖRTÉNET gyar mérnökcsoport szellemi terméke. Több nemzetközi elismerésben részesült és korszerősítése eredményeként mára már NATO kompatibilissé vált Az eddig tárgyaltak ilyen felfogású értelmezésének jogosságát nálam sokkal inkább autentikus tüzér szakemberek véleményével kívánom alátámasztani, amikor a következıkben tılük idézem az alábbiakat. Furján Attila 1995-ben megjelent publikációja6

ismerteti a tüzérfelderítés tagozódását: optikai felderítés, rádiólokációs felderítés, hangfelderítés és légi felderítés, melynek legfontosabb eszköze a pilóta nélküli repülıgép. A Ranger pilóta nélküli repülıgépes felderítı rendszer alkalmazásának lehetıségei a tüzércsapatoknál címő, 1996-ban megjelent publikációjában pontosan megfogalmazza a felderítés fontosságát: „Az ellenség várható tevékenységérıl, a legfontosabb pusztítandó céljairól idıben és a megfelelı pontossággal megszerzett felderítési adatok alapvetı feltételei a tüzérségi tőzzel való eredményes pusztításnak. Korszerő felderítés nélkül az ellenség legfontosabb céljainak, így az elırevonásra kerülı menetoszlopainak, tüzér- aknavetı és légvédelmi ütegeinek, vezetési pontjainak, rádiólokációs eszközeinek, zavaróállomásainak, harckocsijainak és páncélozott szállító harcjármőveinek idıbeni pusztítása nem

lehetséges.” Felházi Sándor 1998-ban megjelent publikációja7 az Árpád, a Tacfire és más nyugati rendszerek ismertetése mellett tömören és világosan öszszegzi a helyzetet: „A NATO-országok tüzérségénél a célok felderítése, az optimális pusztító eszköz kiválasztása, az információk digitális eszközökön való továbbítása már hosszú ideje megoldott, és nagy hatékonysággal segíti a tüzérség tevékenységét. A tüzérség sikeres alkalmazásának alapfeltétele a gyorsaság és a pontos tőzvezetés A fejlett országok tüzér szakemberei felismerték azt, hogy a tüzérség harci alkalmazása terén felmerülı problémák elsısorban nem a lövegekkel, hanem a tőzvezetéssel kapcsolatosak" Az 1999. május 28-án megtartott, Az MH tüzérsége az ezredforduló után címő tudományos-szakmai konferencián Mlinárik László elıadásában8 a következıket mondta: „A tüzérségi rendszer egy számítógépes 6 Furján Attila: Az

optikai felderítés problémái és fejlıdésének iránya a tüzéralegységeknél. Új Honvédségi Szemle. 1995/12 szám 108 old 7 Felházi Sándor: A tüzér fegyvernem vezetésének és irányításának korszerősítési lehetıségei. Új Honvédségi Szemle 1998/6. szám 39 old 8 Mlinárik László: A NATO országok tüzérségének alkalmazási elvei. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények. 1999 2 szám 111 old 349 hálózattal támogatott felderítı, vezetési és csapásmérı struktúra, amelyben a felderítési adatok győjtésének értékelésének, tárolásának és továbbításának automatizálása a döntı.” Felházi Sándor elıadásában9 beható elemzéseken alapuló iránymutató megállapítása volt, hogy: „A legfejlettebb országokban végrehajtott gyakorlatok, az Öböl-háború tapasztalatai bebizonyították, hogy a komplex automatizált vezetési rendszer bevezetése egyértelmően fokozza a tüzérség harci alkalmazásának

hatékonyságát, növeli a pontosságot és a túlélıképességet, drasztikusan csökkenti a tüzérség harcfeladatainak végrehajtásához szükséges idıt, és a lıszerfelhasználást.” A lıszerfelhasználás csökkenését illetıen meg kell jegyeznem ez csak akkor igaz, ha korszerő nagy hatékonyságú kazettás lıszereket alkalmazunk, mert csak ekkor csökkenthetı a feladatban résztvevı lövegek száma is. Ezzel kapcsolatban kiegészítıleg és a teljesség kedvéért az elızı részbıl idézek: „Korszerő nagyhatású kazettás tüzérségi lıszerek, felderítı és tőzvezetı rendszerek alkalmazása lehetıvé teszi, hogy adott tőzfeladatot a tüzérség: kevesebb emberrel, kevesebb eszközzel (löveggel) kevesebb lıszerrel, rövidebb idı alatt, nagyobb hatékonysággal legyen képes végrehajtani.” Mindemellett azt is megerısítem, hogy a korszerő fegyverek hatékonysága itt is információfüggı, azaz pontos és idıben szolgáltatott

céladatok nélkül a korszerő fegyverek is csak csökkentett hatékonysággal alkalmazatók. Furján Attila egy speciális programozó csoporttal kifejlesztett egy számítógépes Harcászati-Hadmőveleti Vezetési Irányítási és Információs Rendszert, melyet az angol elnevezésérıl (Tactical-Operational Command and Control Information System) „TOPCCIS” vezetési rendszernek neveztek el. Az eddig kidolgozott számítógépes rendszer már sikeresen bemutatásra került a NATO felderítı munkacsoport budapesti rendezvényén, a 2001-töl valamennyi C + D nemzetközi kiállításon, 2008-ban a pozsonyi IDEB nemzetközi kiállításon. Gyakorlati tesztelése az Elektron-2000 és Delta-2001, a Bakonyi csapás-2003. gyakorlatokon, 9 Felházi Sándor: A tábori tüzérség automatizált harc-, tőz, és információs vezetési rendszerének kialakítási lehetıségei. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 1999 2 szám 163 old 350 HADITECHNIKA TÖRTÉNET valamint a

törzsvezetési gyakorlatokon eredményesen megtörtént. A vezetési rendszert megtekintették a Honvédelmi Miniszter és helyettesei a 2007. évi C+D-n, illetve a ZMNE-n mőködés közben a HM HVK fınöke és helyettesei 2007 és 2008-ban. A ZMNE-n 2003-tól bevezetésre került az oktatásba is. A hallgatók, mint fakultációs tantárgyat választhatják A „TOPCCIS” harcvezetı rendszer funkcionális elemei: állománytábla; felderítı tervezı, vezetı és adatfeldolgozó rendszer;, összfegyvernemi harctervezı- és vezetı rendszer; tőztámogató rendszer. A „TOPCCIS” vezetési rendszer rendeltetése Század, zászlóalj, dandár, és szárazföldi haderı szinten a harctevékenység (hadmővelet) tervezése és vezetése, a felderítı alegységektıl származó adatok továbbítása a vezetési pontokhoz, azok győjtése, elemzése, feldolgozása és rendszerezése, a célok elosztása és továbbítása a tőztámogatásban résztvevı erık részére,

számítógépes hálózaton, vagy harcászati rádión keresztül, formalizált üzenetek segítségével. A „TOPCCIS” vezetési rendszer alkalmazási területe A rendszer alkalmazható mind háborús, mind béketámogató mőveletekben század, zászlóalj, dandár, és szárazföldi haderı (hadtest) szinten a felderítı adatfeldolgozó és vezetési pont, a tőztámogató, a folyó tevékenység irányító részleg és a hadmővelet tervezı részleg munkahelyének kialakítására, a felderítési adatok és a harchelyzet digitális térképen és ortofotón történı megjelenítésére. A„TOPCCIS” vezetési rendszer mőszaki paraméterei A rendszer képes egyedi és csoportos, valamint álló és mozgó célok adatainak fogadására, feldolgozására, a harctevékenység megtervezésére és digitális térképen, ortofotón történı megjelenítésére, a célok elosztására a tőztámogatásban résztvevı erık között. A célok rendszerének kialakítása és a

felderítési információk feldolgozása, NATO szabványnak megfelelıen történik. A cél feldolgozása a beérkezéstıl számított 10 másodpercen belül megtörténik. 351 Célkitőzések a fejlesztés és alkalmazás területén: a „TOPCCIS” harcvezetı rendszer jelenlegi elemeinek továbbfejlesztése; a harcvezetı rendszer kibıvítése új modulrendszerő elemek kifejlesztésével (mőszaki, vegyi, EHC, logisztika) és a rendszerhez illesztése; csapatpróba hardver és kommunikációs feltételeinek megteremtése, és csapatpróba végrehajtására a már elkészült számítógépes harcvezetési elemekkel. 6. A célfelderítés eszközrendszerei A cél megsemmisítés döntési folyamatában kiemelt szerepe van a cél felderítésének és azon belül a szenzoroknak, ezért megpróbálom ezek típusait elsısorban katonai felhasználási lehetıségüket figyelembe véve csoportosítani. A „szenzor” kifejezés nagyszámú olyan érzékelı

meghatározására szolgál, amelyek a körülöttünk levı világ megjelenési formáit, illetve azok változását detektálják, illetve analizálják. Ilyen érzékelhetı anyagmegjelenési formák és változások lehetnek: a fény, rádió és egyéb elektromágneses emissziók, hangok, különbözı anyagok mozgása és rezgése, a gravitáció, a különbözı nukleáris sugárzás és mágneses mezık, a hı, a nyomás, és az anyagban található nyomelemek, és bármi egyéb, amit valamely eszközzel észlelhetünk. Lényegében bármi, ami kiterjeszti az ember képességeit, hogy a környezetbıl áramló információkat fogadhassa a makro-távcsıtıl kezdve a Geiger-Müller számlálóig, egy radarig, egy nagytávolságú elektromágneses fluxus detektorig mindezek a szenzorok közé tartoznak. JELFAJTA Sugárzás Termikus Mechanikai 352 MÉRENDİ MENNYISÉG látható fény, infravörös, ultraibolya, mikrohullám, gamma, röntgen hımérséklet, hımennyiség,

hıáramlás, entrópia, hıtároló képesség elmozdulás, sebesség, gyorsulás, erı, forgatónyomaték, nyomás, tömeg, áramlás, akusztikai hullámhossz és amplitúdó HADITECHNIKA TÖRTÉNET JELFAJTA Mágneses Elektromos Kémiai Biológiai MÉRENDİ MENNYISÉG mágneses térerısség, fluxus, mágneses momentum, mágnesezettség, permeabilitás töltés, áram, feszültség, ellenállás, vezetıképesség, kapacitás, induktivitás, dielektromos permittivitás, polarizáció, frekvencia nedvesség, pH, ionosság, gázok gızök koncentrációja, illatok, mérgezı és gyúlékony anyagok, szennyezıdések cukor, protein, hormon, antitest 1. táblázat Az érzékelık elvi típusai jelfajták szerint osztályozva Szenzor módok Aktív: a szenzor energiát (általában impulzusokat) bocsát ki, majd detektálja és megvizsgálja a visszaverıdött energiahullámot (mint például a radar vagy a sonar). A felderítıeszköz az adás idıtartama alatt bemérhetıvé

válik Passzív: a szenzor a más objektumok által kibocsátott energiát érzékeli és elemzi (pl. hı-detektorok, vagy teleszkópok) A felderítı sokkal rejtettebben végezheti el a feladatát, de a körülmények (például az idıjárás) nem minden esetben teszik lehetıvé az alkalmazásukat. A leggyakrabban alkalmazott katonai szenzorok Optikai: széles látószögő objektívekkel ellátott kamerák, amelyek feketefehér, vagy színes felvételeket készítenek, ezek ma már el vannak látva, olyan interfészekkel, amelyek lehetıvé teszik a jelfeldolgozást, illetve a valós idejő adattovábbítást is. Például a korszerő légvédelmi rakéta komplexumoknál a rádiófrekvenciás zavarás és a rávezetı radarok elleni rakéták elleni védelem hatékony eszközeként alkalmazzák az optikai célfelderítést és célkövetést, mivel ez passzív eszköz. Lézer: Együtt alkalmazzák az optikaival, illetve az infrával. A rendkívül pontos távolság meghatározást

lehetıvé tevı lézertávmérık könnyen felderíthetık ezzel az eszközzel. Infravörös: Éjszaka, illetve rosszul megvilágított környezetben rendkívül hatékonyan alkalmazható célfelderítésre és követésre. 353 SZINT FELDERÍTİ ESZKÖZ ILLETVE HORDOZÓJA Hadászati, hadmőveleti Rádiólokációs: A radarok bármely napszakban és idıjárási körülmények között használhatóak célfelderítésre és azonosításra. A távérzékeléshez szintetikus apertúrájú radart SAR használnak, amivel a földi jármővek és objektumok felderítése és azonosítása történhet meg hatékonyan, akkor is ha egyébként optikai tartományban jól álcázták azokat. Rádió-, és rádiótechnikai: Az ellenséges rádióadások illetve egyéb mikrohullámú kisugárzások (például radarok) felderítése történhet meg a segítségükkel. Passzív légtérellenırzı rendszer is létrehozható erre alapozva, mivel a repülıeszközök fedélzetén rendszerint

többféle rádió is található. Hidroakusztikai és akusztikai: Legismertebb a tengeralattjárók hangérzékelı berendezése (sonar), amely a víz alatti és fölötti úszó eszközök felderítéséhez használható. A tábori tüzérség szintén hatékonyan alkalmazhatja a robbanások helyének lokalizálására Mágnesesség mérésén alapuló szenzorok: Mágnesezhetı anyagból készült tárgyak, jármővek detektálására azonosítására alkalmazhatók. Szeizmikus: Rezgést keltı jármővek, berendezések felderítéséhez használhatók. Vegyi és sugárfelderítı: Vegyi, biológiai harcanyagok és különbözı sugárzások érzékelésére használhatók. Elsısorban a személyi állomány megfelelı védelmét támogatják, mivel idıben megfelelı egyéni vagy kollektív védıeszközöket lehet alkalmazni a káros hatások csökkentésére. Aknamezı felderítı: Az aknák érzékelésével lehetı teszi, hogy az adott terepszakaszokon való átjutás ne járjon

nagy veszteséggel. A célfelderítés eszközeinek szintenkénti illetve az érzékelés közege szerinti osztályozását a 2. és a 3 táblázat szemlélteti Mőholdakon (kémholdakon) elhelyezett optikai, infravörös, és mikrohullámú sugárzásérzékelık.; Speciálisan kialakított repülıeszközök (kémrepülıgépek) optikai, infravörös, lézer, mikrohullámú, termo, kémiai, biológiai és gamma érzékelıkkel felszerelve; Speciális radarok (pl horizonton túli felderítı radar); Rádió- felderítı és bemérı eszközök; Speciális felderítı alegységek különbözı integrált szenzorokkal felszerelve; Speciális felderítı jármővek (pl. vegyi, bakteriológiai sugárérzékelıkkel) 354 SZINT FELDERÍTİ ESZKÖZ ILLETVE HORDOZÓJA Harcászati HADITECHNIKA TÖRTÉNET Repülıeszközökön elhelyezett speciális optikai, infravörös, lézer, mikrohullámú, termo, kémiai, biológiai és gammaérzékelık, jelfeldolgozók valamint az

adatrögzítést és adattovábbítást biztosító kommunikációs berendezések; különbözı célú radar berendezések; akusztikai és hidroakusztikai berendezések; lézer eszközök; nyomás és szeizmikus érzékelık; mérgezı anyagkimutató berendezések. 2. táblázat A célfelderítés fıbb eszközei különbözı katonai mőveleti szinteken Földön KÖZEG FELDERÍTİ ESZKÖZÖK Optikai: lézer, speciális kamerák és távcsövek, valamint képfeldolgozó eszközök Infravörös: speciális kamerák és távcsövek, valamint képfeldolgozó eszközök Mikrohullámú: aktív és passzív illetve primer és szekunder radarok valamint mérıvevık és rádióbemérık, valamint jelfeldolgozó eszközök Hı: speciális termo-kamerák és képfeldolgozó eszközök Akusztikai: hangradar és jelfeldolgozó berendezés Mozgás detektálók Nyomás érzékelık Szeizmikus érzékelık Mágnesesség érzékelık Töltés és kapacitásváltozás érzékelık

Sugárszint és sugárszennyezettség érzékelık Nedvesség, illat, mérgezı és gyúlékony anyagérzékelık Biológiai érzékelık 355 Őrben Víz alatt Vízfelszínen Levegıben KÖZEG FELDERÍTİ ESZKÖZÖK Optikai: lézer, speciális kamerák és távcsövek, valamint képfeldolgozó eszközök Infravörös: speciális kamerák és távcsövek, valamint képfeldolgozó eszközök Mikrohullámú: aktív és passzív illetve primer és szekunder radarok valamint mérıvevık és rádióbemérık, valamint jelfeldolgozó eszközök; Sugárszint és sugárszennyezettség érzékelık Hı: speciális termo-kamerák és képfeldolgozó eszközök Optikai: lézer, speciális kamerák és távcsövek, valamint képfeldolgozó eszközök Infravörös: speciális kamerák és távcsövek, valamint képfeldolgozó eszközök Mikrohullámú: aktív és passzív illetve primer és szekunder radarok valamint mérıvevık és rádióbemérık, valamint jelfeldolgozó eszközök

Hı: speciális termo-kamerák és képfeldolgozó eszközök Akusztikai: hangdetektorok és jelfeldolgozó eszközök Hıérzékelık Hidroakusztikai (sonar) berendezések Optikai: lézer, speciális kamerák és távcsövek, valamint képfeldolgozó eszközök Infravörös: speciális kamerák és távcsövek, valamint képfeldolgozó eszközök Mikrohullámú: aktív és passzív radarok valamint mérıvevık és rádióbemérık, valamint speciális jelfeldolgozó eszközök. Hı: speciális termo-kamerák és képfeldolgozó eszközök 3. táblázat A célfelderítés fıbb eszközei különbözı közegekben A jövıben kiemelt szerepe lesz az intelligens érzékelıknek, amelyek képesek nagyszámú képjellemzıt öntanulás formájában megjegyezni és annak alapján késıbb azonosítani a nem együttmőködı célokat. Az intelligenciájukat neuron hálózatokkal és intelligens rendszerekkel lehet jelentısen javítani és kiterjeszteni 356 HADITECHNIKA TÖRTÉNET 7.

Az eredmény visszaigazolása-értékelése A fegyverhatékonyság információfüggıségét úgy gondolom az eddig tárgyaltak egyértelmővé tették. Átfogó, globális értelemben ennek technikai háttérfeltétele is bemutatásra került Nem kevésbé fontos azonban a tüzelés eredményességének visszaigazolása, azaz annak hiteles értékelhetısége is! Közvetlen irányzású tőzvezetés esetén amikor látható a cél az eredmény (a hatás) a lövı számára egyértelmően igazolt lehet. Mélységi célok esetében azonban az eredményértékelés már nem ilyen egyszerő, fıleg éjszaka, ködben, rossz látási viszonyok között. Ez esetben csak a légifelderítésre és az optoelektronikai eszközökre támaszkodhatunk. Ebben ismételten a távirányított felderítı robot repülıgépek fogják játszani a jövıben a döntı szerepet zárva egyben azt az információs folyamatot, amit az elején úgy említettem volt, hogy a korszerő tüzérség ma már egy

komplex vezetés technikai rendszert feltételez. Igazolja ez egyben azt is, hogy a hatékonyság értékelése nem csak a lövı, a bombavetı, de a további döntések szempontjából a legfelsıbb hadmőveleti vezetés számára is információ függıvé vált, mert reális eredmény értékelés nélkül nem hozható megalapozott döntés a hadmőveletek további menetének irányításában sem. Összfegyvernemi hadmőveleti vezetés szempontjából ez az információs folyamat az elsı vonalbeli hálózatos információs rendszerbe kapcsolt katonától indul és a raj, szakasz, század, zászlóalj, ezred, hadosztály, hadsereg kapcsolat rendszeren keresztül a legfelsıbb hadmőveleti-hadászati vezetıig terjedıen meghatározó jelentıséggel bír nem csak az éles harc, hadmővelet, de pl. a békefenntartó mőveletek logisztikai biztosításának vezetése szempontjából is. Ez képezi ma és fıleg a jövıben a hatékony vezetés eredményességének kiinduló alapját

és feltételét. Kétségtelen, az ilyen bonyolult, egymásra épülı korszerő, csúcstechnológiával készült sok összetevıt feltételezı technikai rendszerkomplexum kiépítése nagyon költséges. Egy kis létszámú haderı esetében azonban – az ütıképesség és a vezetés hatékonyság szempontjából – elengedhetetlen és összességében nem csak az emberveszteség, de gazdaságossági szempontból is pozitív hatást eredményez 357 Miben jut ez kifejezésre? Ezt, 30 év távlatára visszatekintve egy konkrét példán keresztül lehet megvilágítani. 1972-ben Vietnamban, a Sárkány-híd lerombolásához 200 bombázó bevetésre volt szükség (hangzott el a Spektrum televízió egyik mősorában). Mai technológiával ehhez 2 gép és 1 vagy 2 precíziós bomba is elegendı – amit a koszovói válság kezelése során a dunai híd-rombolások is igazoltak. Az elıbbiekre alapozva fogalmazható meg végül az a tézis, mely szerint: a felderítési

pontosság; az információs gyorsaság és megbízhatóság; a pontos célmeghatározás, tőzvezetés (bombavetés); a korszerő fegyver, lıszer (bomba) használat; katonai, mőszaki, gazdasági és humán összefüggése abban jut kifejezésre, hogy az adott harcászati feladat: • kevesebb emberrel (kezelı, pilóta); • kevesebb eszközzel (löveg, repülıgép); • kevesebb anyaggal (lıszer, bomba, robbanó- és üzemanyag); • rövidebb idı alatt (gyors, pontos információs és vezetési rendszerrel); • nagyobb hatékonysággal; • csökkentett kockázattal és emberáldozattal hajtható végre. Ezt röviden és plasztikusan úgy lehet megfogalmazni, hogy a nagy tömegő lıszer, bomba, robbanóanyag helyett a jövıben nagyobb pontosság szükséges. Ennek eredményességi és hatékonysági hátterét, ma már csak a korszerő információs rendszereken alapuló harc és tőzvezetési rendszerek képezhetik. Ezeket a szempontokat és összefüggéseket kell

egy kis haderı technikai fejlesztésénél kiinduló alapelvnek tekinteni! 358 HADITECHNIKA TÖRTÉNET Felhasznált irodalom 1. Felházi Sándor: A tábori tüzérség automatizált harc-, tőz, és információs vezetési rendszerének kialakítási lehetıségei. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 1999. 2 szám 163 old 2. Felházi Sándor: A tüzér fegyvernem vezetésének és irányításának korszerősítési lehetıségei. Új Honvédségi Szemle 1998/6 szám 39. old 3. Furján Attila: Az optikai felderítés problémái és fejlıdésének iránya a tüzéralegységeknél. Új Honvédségi Szemle 1995/12 szám 108. old 4. Haig Zsolt–Várhegyi István: Hadviselés az információs hadszíntéren Zrínyi Kiadó, Budapest 2005. ISBN 963 327 391 9 5. Mlinárik László: A NATO országok tüzérségének alkalmazási elvei Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények. 1999 2 szám 111 old 359