Gazdasági Ismeretek | Tanulmányok, esszék » Szirmai Krisztina Orsolya - A befektetés-ösztönzés kérdései a Közép-Kelet-európai országokban a 2000-es években

http://www.doksihu Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali Tagozat Gazdaságdiplomácia Szakirány A BEFEKTETÉS-ÖSZTÖNZÉS KÉRDÉSEI A KÖZÉP-KELET-EURÓPAI ORSZÁGOKBAN A 2000-ES ÉVEKBEN Készítette: Szirmai Krisztina Orsolya Budapest, 2009 http://www.doksihu Tartalomjegyzék Bevezetés I. A kelet-közép-európai országok gazdasági helyzete.4 A befektetés-ösztönzés számára lényeges szempontok elemzése.6 1. Előzmények6 1.1 A térség fejlődésének sajátos vonásai.6 1.2 Befektetés-ösztönzés a ’90-es években.10 1.3 Az uniós csatlakozás és hatása a befektetés-ösztönzésre.14 2. A versenyképességi tényezők értékelése a közép-kelet-európai térség országaiban16 2.1 A makrogazdaság állapota és kiszámíthatósága20 2.11 A GDP és a növekedés üteme.20 2.12 Inflációs tendenciák.22 2.13 Külföldi megítélés, a potenciális befektetők

bizalma.24 2.2 A munkaerő-állomány összetétele és minősége.27 2.21 A munkaerő rendelkezésre állása .27 2.22 A munkavállalók nyelvtudása.31 2.3 Az infrastruktúra megléte és állapota32 2.4 A gazdasági világválság hatása a befektetés-ösztönzésre36 2.5 A régiók helyzete, a regionalizmus a befektetés-ösztönzés szemszögéből.40 II. A befektetés-ösztönzési folyamat elemei43 1. Az országok általános megítélése, különös tekintettel Magyarországra.43 2. A befektetés-ösztönzési tevékenység új kihívásai versenyképesség tükrében.46 2.1 Kormányzati tevékenység a versenyképesség növelésére 46 2 a http://www.doksihu 2.2 A befektetésösztönzés új iránya: együttműködés a vállalkozásokkal, egyetemi tudásközpontokkal52 2.3 A versenyképesség javításának európai dimenziója: az EU 2020 stratégiája.54 2.4 A befektetés-ösztönzési ügynökségek tevékenysége és hatása a térség

fejlődésére.56 3. Befejezés59 3 http://www.doksihu Bevezetés A kelet-közép-európai országok befektetés-ösztönzési tevékenysége még nem rendelkezik különösen nagy múlttal. A telekommunikációs és tudományos-technológiai fejlődés közelebb hozta a távolságot, az internet elterjedése következtében ma már bármikor friss információhoz juthatunk a világ minden tájáról. A globalizáció egyenes következményeként tekinthető a transznacionális vállalatok számának gyors növekedése. Motivációjuk általában sok különböző szempontból tevődik össze. A nemzetközi termelés alakulásához hozzájárulnak az OLI-paradigma elemei (Dunning 1993) amelyek a tulajdonosi (ownership), az internalizációs (internalisation) és a helyszínhez kötődő (localisation) előnyök. Másodszor, a felgyorsuló világméretű versenyben az országok érdeke, hogy a területükön gyártott termékek és szolgáltatások színvonala javuljon, az újak

pedig innovatív eljárásokkal készüljenek. A külföldi vállalatok jelenléte ezen a területen segítheti egy ország nívójának javulását, mivel sok esetben fejlettebb technológiát, hatékonyabb munkakultúrát, újfajta közelítési módot honosít meg. Az ennek folyományaként helyben fokozódó verseny egy, a színvonal fejlesztésére és a hatékonyság növelésére irányuló kényszerhelyzetet szül a már régebb óta jelen lévő vagy hazai vállalatok körében, amely, ha egy bizonyos mértéket meg nem halad, nem káros, sőt üdvözlendő. A befektetés-ösztönzésnek azonban van egy harmadik szempontja is: ez a külföldi tőke allokációjának a lehetőségekhez mérten saját szájíz szerinti befolyásolása. Nem mindegy ugyanis, hogy egy jelentős tőkeberuházás az egyes országok fővárosait és/vagy fejlett régióit érintik-e, vagy éppenséggel egy kevésbé előnyös mutatókkal rendelkező régiót, ahol olyan égető problémákat

enyhíthet a befektetés, mint az országos átlag feletti munkanélküliség vagy a beszállítói piac stagnálása. Az elmaradottabb területek vonzóbbá tétele a befektetők számára a legtöbb ország befektetésösztönzési tervében szerepel. Munkámban a befektetés-ösztönzés eddigi tapasztalatainak részletezése mellett a kelet-közép-európai befektetés-ösztönzés kérdéskörét elsősorban a versenyképesség szemüvegén át vizsgálom, abból az általános tapasztalatból 4 http://www.doksihu kiindulva, hogy Magyarország és a számára konkurenciát jelentő országok közül a beruházni kívánó vállalatok már nem elsősorban az adókedvezmények mértéke szerint döntenek, hanem sokkal inkább hagyatkoznak a különböző versenyképességi mutatókra. Olyan mutatók szerepét és milyenségét kívánom szakdolgozatomban elemezni, mint a vállalkozásokra nehezedő terhek mértéke, a humán erőforrás összetétele, nyelvtudása,

képzettsége, szakértelme, a kutatás-fejlesztés jelenléte a K+F költségeit és minőségét is beleértve, valamint az infrastruktúrával való ellátottság. Ezzel egyidőben kitérek az aktuális kihívásokra is, mint például a gazdasági világválság által okozott megtorpanás. Fontos szempontnak tekintem a befektetés-ösztönzési tevékenység által alkalmazott technikák ismertetését, a működőtőke-befektetések az ország érdekébe történő állítását és annak módszereit. Végül részletezem a kelet-közép-európai régióban fellelhető kormányzati stratégiákat a versenyképesség fejlesztésére, valamint a proaktív befektetés-ösztönzési technikákat és az országimázs fejlesztésének módjait, majd ezzel kapcsolatban kifejtem ötleteimet, javaslataimat. 5 http://www.doksihu I. A kelet-közép-európai országok gazdasági helyzete A befektetés-ösztönzés számára lényeges szempontok elemzése. 1. Előzmények, a

rendszerváltástól 2000-ig tartó időszak 1.1A térség fejlődésének sajátos vonásai A kelet-közép-európai országok közé – Kornai János nyomán haladva, az ő gondolatmenetét kiegészítve Romániával és Bulgáriával - azokat az államokat sorolom, amelyek a múlt századi kétpólusú világrendszerben a tervgazdálkodás útját követték és a Szovjetunió érdekszférájába tartoztak (esetleg annak részei voltak), rendszerváltásaik (esetleg függetlenné válásuk) óta azonban aktív résztvevői az euro-atlanti integrációnak és 2007ig az Európai Unió teljes jogú tagjaivá váltak. Ezen országok számára az előző rendszer korszerűtlen iparából, pazarló működéséből, felelőtlen gazdasági koncepciójából áttérni a versenyképesebb működésre bár hatalmas sikertörténet, mégis rengeteg nehézséget hozott. A kelet-közép-európai régió a térségben lezajlott rendszerváltásokat követően nagy visszaesést szenvedett el, az

átalakulási válság 6-8 év alatt a GDP 20-30 %-os csökkenésével járt, és felszínre hozta a belső rejtett munkanélküliséget is. Később, országonként változó időpontban, a piacgazdaság már egyre nagyobb ütemben fejlődött. Az 1990-es évek elején történt visszaesés mellett a nemzetközi munkaerő-áramlás átmeneti lelassulása is megfigyelhető volt, amelynek értéke azonban 1993-ra újra elérte az 1990-es szintet. Az 1990-es években sújtotta emellett a világot az ázsiai, orosz, valamint a latin-amerikai válság. 1993-ban jött létre a visegrádi csoport abból a célból, hogy az akkori Csehszlovákia (később Csehország és Szlovákia), Lengyelország és Magyarország között egy regionális együttműködést hozzon létre a politikai 6 http://www.doksihu stabilitás, gazdasági növekedés és jólét érdekében. Ez az együttműködés nemcsak a gazdaság és a külpolitika területén hozott sikereket, hanem a nemzetközi pénz- és

befektetési piacokon keresztül is számos lehetőséget biztosított a visegrádi országok számára.1 A közép-kelet-európai országokban, így Magyarországon is ekkor indult be az a privatizációs folyamat, amely az 1990-es évek fejlődési tendenciáit meghatározta. A privatizáción, amely a rendszerváltás egyik leglényegesebb részfolyamata, az állami tulajdon magántulajdonba adását értjük. A Nyugaton bevett tőzsdeprivatizációs módszerrel szemben (az állami részvények tőzsdén való értékesítése), a keleti privatizáció rendszerváltó, a nemzeti vagyon nagy hányadára kiterjedő folyamat volt. Politikai indokoltsága mellett az állami vállalatok csődhelyzete reálgazdasági szükségszerűségként is sürgette az állami vagyon dömpingszerű eladását rossz világgazdasági és belső körülmények között.2 Az 1990-es években felgyorsultak a gazdaság átalakító folyamatok. Ezek a fejlett országokban már az 1970-es években jelen

voltak, de Közép-KeletEurópát egyedülálló fejlődési pályája miatt csak késve érte el. Ez a tendencia három fő területre jellemző: • A gazdaság szerkezetében a tudást és csúcstechnológiát igénylő ágazatok háttérbe szorítják a kitermelő, hagyományos tömegtermékeket előállító ipari ágazatokat. A foglalkoztatottak arányában a mezőgazdasági (10%) és az ipari foglalkoztatottakkal (20%) szemben a szolgáltató szektor 70%-os fölénye alakul ki. • Átalakul a termelési rendszer is, az ipari tevékenység decentralizálódik, egyre kevesebben foglalkoznak magával a gyártással, s egyre többen az ipari kutatással, forgalmazással, piackutatással és biztosítással. • Átalakul maga a vállalati szervezet is, a stratégiai jellegű döntések és a tudásigényes gyártási szakaszok a nagyvállalatok kezében összpontosulnak, az egyszerű termelő tevékenységet alvállalkozók végzik el. 1

http://www.visegradgroupeu/mainphp?folderID=934&articleID=4060&ctag=articlelist&i id=1 2 Aubert Antal: Kelet-Közép-Európa az ezredfordulón 7 http://www.doksihu 2008-ra az alábbi termelési struktúrák alakultak ki a régió országaiban: Lengyelország: A GDP mindössze 3,8%-át termeli meg a mezőgazdaság, 31%-át az ipar, és 65%-át a szolgáltatói szektor. Az agrárium a többi országhoz képest igen nagy arányban foglalkoztatja a népességet - összes foglalkoztatott mintegy 17%-a, dolgozik a primer szektorban, ami egyben azt is jelenti, hogy a lengyel agrárium termelékenysége meglehetősen alacsony. Az ipar által előállított legfontosabb termékek: autók, buszok, helikopterek, repülőgépek, hajók, harcászati eszközök, gyógyszerek, üveg, vegyipari termékek, kerámia, elektronikai eszközök. Csehország: A régióbeli volt szocialista országok közül Csehország gazdasága a legstabilabbak közé tartozik. A gazdaság főbb iparágai:

nehéz- és általános gépgyártás, vas- és acélipar, fémmegmunkálás, vegyipar, elektronikai ipar, gépjárműgyártás,textil- és üvegipar, sörgyártás, kerámia- és gyógyszeripar. A főbb agrártermékek: búza, burgonya, cukorrépa, komló, gyümölcs, sertés és baromfi. A kivitel 54%-a gép és berendezés, 37%-a feldolgozott termék, 6,1%-a energiahordozó és nyersanyag, 3,9%-a pedig élelmiszer. Az import 41%-a gép és berendezés, 41%-a feldolgozott termék, 13,2%-a energiahordozó és nyersanyag, 4,9%-a pedig élelmiszer.3 Szlovákia A GDP 68%-át a szolgáltató szektor állítja elő, közel 29%-át az ipar és 3,4%-át a mezőgazdaság. A szlovák gazdaság leggyorsabban fejlődő ágazata az elmúlt években az autógyártás volt, a Volkswagen, a Peugeot, valamint a KIA beruházásainak köszönhetően. Az ipar legnagyobb súlyú ágazata a közlekedési eszközgyártás (20%), és a kohászat (14%).4 Észtország 3 4

http://server1.nfgmgovhu/data/cms1383287/Csehorszagpdf http://server1.nfgmgovhu/data/cms1383318/Szlovakiapdf 8 http://www.doksihu A szolgáltató szektor foglalkoztatja a teljes munkaerő 60 százalékát. Fejlett és kiterjedt a pénzügyi szolgáltatói szektor, de kiemelt fontosságú az IT szektor is. Észtország kis mérete ellenére rendszerint dobogós helyen végez az internettel való ellátottság versenyében. Az észt ipar legfontosabb ágazatai az élelmiszeripar, építőipar, valamint az elektronika. Nagy jelentősége van ezen kívül a bányászatnak is.5 Lettország Az 1990-as évek elejére jellemző lettországi stagnálást követően 1996-ra sikerült a gazdaságot növekedési pályára állítani. A teljes kivitel 22,5 százalékát fa- és faipari termékek adják, 14,5 százalékát az élelmiszerek és agrártermékek, 14,6 százalékát a fém alapanyagok, de csupán 11 százalékát a gépek és gépi berendezések.6 Litvánia A ’90-es évek

folyamán megduplázta GDP-jét és a keleti piacok 1998-as összeomlása után sikerrel strukturálta át exportját a nyugati országok felé. Az országban egyre nagyobb teret nyernek az olyan tudásalapú gazdasági ágak, mint a biotechnológia, mechatronika, lézer, vagy az információtechnológia.7 A balti államok mindegyikére jellemző egy, a 2000-es években megfigyelhető túlzott, túlhevült növekedési ütem: akár 10-20 százalékos évi reálbér-növekedés, ami magas fizetésimérleg-hiánnyal párosult. 2007-től kezdve az egyre növekvő infláció lassuló gazdasági növekedéssel párosult, amely a gazdasági világválság következtében még jobban elmélyült. Románia és Bulgária A GDP-hez való hozzájárulást tekintve kevésbé jelentősek a szolgáltatások. Romániában ennek aránya 55,8%, Bulgáriában 62,2%. A mezőgazdaság 8,8%-kal, illetve 7.3%-kal vesz részt a nemzeti össztermék megtermelésében, míg az építőipart és

energetikát magába foglaló ipar 36,2%-kal illetve 30.5%-kal89 5 http://server1.nfgmgovhu/data/cms1383296/Esztorszagpdf http://server1.nfgmgovhu/data/cms1383308/Lettorszagpdf 7 http://server1.nfgmgovhu/data/cms1383310/Litvaniapdf 8 http://server1.nfgmgovhu/data/cms1393014/Romaniapdf 9 http://server1.nfgmgovhu/data/cms1383289/Bulgariapdf 6 9 http://www.doksihu 1.2 Befektetés-ösztönzés a ’90-es években Bár a kelet-közép-európai régióban helyenként már a rendszerváltás előtt is megjelent a külföldi tőke, érdemben csak az 1980-as évek végén és a 90-es évek elején megtörtént demokratikus fordulópontok óta beszélhetünk a külföldi tőkebefektetések szerepének felértékelődéséről és az ezek megszerzésére, illetve megtartására irányuló törekvés mivoltáról. Ennek a törekvésnek a pályája nem mutat mindenhol teljesen azonos ívet, a folyamat különböző elemei egyes országokban más-más időpontban jelenhettek meg,

felcserélődhettek, vagy más súlyozást kaphattak. Különbségek mutatkoztak az egyes országokban az alkalmazott eszközrendszer minőségében is. Magyarországon a befektetés-ösztönzés folyamata három szakaszra bontható: • első szakasz: a kilencvenes évek közepéig, • második szakasz: a kilencvenes évtizedek közepétől 2003-ig, • harmadik szakasz: 2003-tól napjainkig tart. Az első szakaszban a magyar gazdaság túlnyomó többsége még állami tulajdonban volt. Ezért a magyarországi tőkebefektetések is magas kockázattal jártak. A gazdaság állapota - tőkehiány, eladósodottság, szerkezeti problémák, intézményi szabályozási átalakulás - erős bizonytalanságot szült. Magyarország ekkor még a kevésbé fejlett országok útját követte, vagyis fiskális kedvezményeket nyújtott a befektetőknek és igyekezett multinacionális cégeket megnyerni, amelyeknek a jellemzően 10 éves adómentesség mellett egyéb kedvezményeket

(pl. vámszabadterület alapításának lehetősége) nyújtott. Ebben az időszakban fektetett be Magyarországon például a Suzuki, a General Electric, a Ford és a General Motors. Amellett, hogy erre az időszakra a készpénzes, zömében külföldieknek történő eladás volt a jellemző, az eddig védett piacok, monopolhelyzetek megtörése sok esetben csábító volt a külföldiek számára. A leginkább kifogásolható tényezők közé tartozott az az eljárás, amely 10 http://www.doksihu szerint a kedvezmények csak külföldi tulajdonossal is rendelkező vállalatokra vonatkoztak. A közép-kelet-európai privatizációs folyamatokhoz hozzátartozik, hogy a külföldi működő tőke beáramlása nem fedezte teljesen az állami tulajdon kínálatát, ezért szükségessé vált a belföldiek bevonása is a privatizációs folyamatba. Erre négyfajta kísérlet történt: • Reprivatizáció, automatikus amely jogi helyreállítását szempontból jelenti. az

eredeti Németországon kívül tulajdonjog nemigen alkalmazták. • A kisprivatizáció, melyet a kiskereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató egységek értékesítésére vezettek be, sokszor előprivatizációnak is nevezték. Az érintett országok azok voltak, ahol a magánvállalkozás különböző formái már a szocializmusban is megjelentek és a külföldiek kizárásával is megoldható volt az értékesítés (Magyarország, Lengyelország, Szlovénia, Horvátország, Észtország, Lettország). • Decentralizált (spontán) privatizáció vállalati önprivatizációt jelent, amelyet utólag az állam spontán privatizációnak nevezett. Azokra az országokra jellemző, ahol már az 1980-as években a vállalati öntulajdonlás bizonyos formái kialakultak (főleg Magyarország és Lengyelország, Jugoszlávia utódállamai, de bérleti privatizáció formájában elterjedt Oroszországban, Ukrajnában és Belorussziában is). • A kuponprivatizáció a

tömeges privatizáció alapeszközeként egy sajátos értékpapír formájában jelent meg ingyenesen és az egész lakosság számára nyitottan (kivétel Németország és Magyarország). A kuponprivatizáció egyes országokban dominánssá vált (Csehország, balti államok, Oroszország, Románia), ennek „eredményeképpen” azonban több százezer kistulajdonos vállalata jelent meg a piacon, amelyek többnyire gazdaságilag nem túl hatékonyak.10 Ekkor még nem szerepelt a befektetés-ösztönzés prioritásaként a regionalitás, a bizonyos földrajzi területeken való befektetés ösztönzése 10 Sárközi T. 1997: Rendszerváltozás és a privatizáció joga MTA, Budapest, pp 28-71o 11 http://www.doksihu különböző kedvezmények segítségével. Meggyőződésem azonban, hogy az erre fordított fokozottabb figyelemmel enyhíthetők lettek volna a hosszútávon jelentkező regionális egyenlőtlenségek. Mérföldkőnek számított 1993, amikor megalakult

a Magyar Befektetési is Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (ITD). Az ITD Hungary fő feladata a befektetés-ösztönzés területén a Magyarországra történő tőkebefektetések elősegítése, a potenciális befektetők részére történő információ-szolgáltatás és Magyarország reprezentációja külföldön. Az ITD Hungary által nyújtott szolgáltatások a következők: ™ Döntés-előkészítés • Megvalósítás • Támogatások • Aftercare A második szakaszban megváltozott, stabilabb lett a makrogazdasági környezet. Addigra már a kelet-európai országok közül Magyarország kiemelkedő helyet szerzett a közvetlen külföldi tőkebefektetések állományát tekintve. A főváros és környéke mellett elsősorban a Nyugat-és KözépDunántúlon alakultak ki fejlesztési is beruházási csomópontok A befektetés-ösztönzési folyamat szervezetté vált, már egyre kevésbé a spontán betelepülések jellemezték a befektetési körképet, de

a befektetők preferenciáit tudatosan befolyásolni hivatott ösztönző rendszer is egyre nagyobb szerepet kapott. Megszülettek az első olyan rendelkezések, amelyek a kedvezmények igénybe vételét különböző feltételekhez kötötték. A vámszabadterületi szabályozás még mindig nagy szerepet töltött be, elsősorban az exportorientált, zöldmezős, importált árukat feldolgozó, majd exportáló vállalatok éltek vele. A Vám-és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága felügyelete mellett bármely vállalat létrehozhatta (és máig is létrehozhatja) saját vámszabadterületét. Eszerint az általa importált termékek és gépek után nem kellett vámot és áfát fizetnie. A vámszabadterület a köztársaságok területének elkülönített részei, amely a vám- deviza- és a külkereskedelmi rendelkezések alkalmazása szempontjából külföldnek minősül. (Az Európai Unióhoz való csatlakozás időpontjára az unió tagállamai közötti

kereskedelem tekintetében ezek az 12 http://www.doksihu önálló vámterületek megszűntek. A későbbiekben indokolt esetben hozható létre vámszabadterület, amely a Közösség vámterületének minősül)11 A vámszabadterületek jellemzői és létrehozásának módja a legtöbb országban változó. A legtöbb ország kijelölt bizonyos területeket, amelyek eleve vámmentességet biztosítottak, más országokban viszont gazdasági társaságok kérvényezhették a vámszabadterületi vállalat státuszát.12 Magyarországon ezek a vállalatok eleinte főleg a nyugati megyékben telepedtek meg. Mivel ez a területi különbségeket növelte, később úgynevezett vállalkozási övezeteket alakítottak ki. (Ózd-Putnok-ÉszakHevesi Vö, Zempléni Vö, Salgótarján-Bátonyterenye Térsége Vö, Makó és Térsége Vö., Bihari Vö, Zalai Regionális-Lenti központú Vö, Barcsi Vö., Kunmadaras és Térsége Vö, Békés Megyei Vö, Záhonyi Vö, Mohácsi Vö.) (Ezek

azonban nem azonosak a vámszabadterületekkel, azokkal kiegészülve illetve külön-külön formálják az új gazdasági térszerkezetet 13 Magyarországon.) Összehasonlításképpen Lengyelországban 2000-ben a következő központilag kialakított vámszabadterületek léteztek: Gliwice (a déli határ mentén), Malaszewicze/Terespol (a keleti határ mentén) Varsó-Okecie Nemzetközi Repülőtér (vámmentes üzlet a repülőtér területén), Szczecin, Swinoujscie és Gdansk (balti-tengeri kikötőváros). 2001 májusában egy új szabadkereskedelmi övezetet nyitottak a Varsóhoz közeli Mszczonowban. Emellett 5 vámszabad raktárt létesítettek, ezek: Gdynia (kikötő), Krakkó (repülőtér), Wroclaw (repülőtér), Katowice (repülőtér) és Gdansk (repülőtér). 14 11 http://elib.kkfhu/edip/D 12224pdf http://www.adonethu/archivum?action=tanulmanyok&id=23 13 http://geogr.eltehu/TGF/TGF Cikkek/bodnar2pdf 12 14 http://ec.europaeu/taxation

customs/resources/documents/customs/procedural aspects/imports/free zone s/list freezones.pdf 13 http://www.doksihu A harmadik szakasz, amelyet 2003-tól számítunk, gyakorlatilag az európai uniós csatlakozásra való felkészüléssel kezdődött. 1.3 Az uniós csatlakozás hatása A 2004-es Európai Unióhoz való csatlakozás több ponton is változást hozott a közép-kelet-európai országok befektetés-ösztönzési tevékenységében. Alapvető fordulópontot az jelentett, hogy az eddig a térség sajátos tényezőire alapuló ösztönző rendszert fel kellett váltani számos olyan közösségi szintű politikával (ilyen például a versenypolitika), amelyek megfelelnek a közös piac előírásainak és elvárásainak. Ezek szerint viszont elsősorban a tagállamok adta támogatások veszélyt jelentenek az egyenlő esélyek alakulására, a diszkriminációmentes versengésre. 15 A 2000-es évekre azonban jelentős változások történtek a támogatás

eszközrendszerében. Az Európai Unióba való integráció során a régió országainak sok, eddig sűrűn alkalmazott módszerről kellett lemondania a közösségi alapelvek, különösen a versenykorlátozó magatartás tilalma következtében. Ilyen volt például a társasági adózás területe, ahol az adókedvezmények versenyt torzító állami támogatásnak minősültek. A financiális ösztönzők (vagyis képzési támogatás, munkahely-teremtési támogatás, egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatás stb.) alkalmazása terén is szigorú szűrőkön kell átmennie az állami, helyi vagy regionális szervek által nyújtott támogatásnak, be kell ugyanis bizonyítani, hogy az intézkedések nem sértik a Római Szerződés 92. cikkelyében található versenykorlátozási tilalmat. Más kártyák egyszerűen az évek folyamán elvesztették ütőerejüket, mivel egy bizonyos területen a tranzitfolyamatban előrehaladó országok megszűntek magukénak tudni

azokat a speciális attribútumokat, amelyek az adott befektetők különleges igényeinek feleltek meg. 15 Antalóczy K. – Sass M: Befektetésösztönzés és Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz Külgazdaság, 2003. április, 4‐7 oldal 14 http://www.doksihu Éppen ezért Közép-Kelet-Európában a kieső eszközök helyét egyre inkább a harmadik csoportba tartozó, egyéb módszerek veszik át, ugyanis az egymással versenyben álló országok között – éppen a fentebb leírt változások miatt – az adózásból eredő befektetésvonzó vagy –eltérítő hatás szerepe az előbbinél jóval alacsonyabb szintre csökken. A 21 századi befektetés-ösztönzésre legjellemzőbb tendencia tehát a versenyképesség szerepének felismerése, versenyképes termelési szerkezet és infrastruktúra kialakítása és fejlesztése, valamint azoknak a külföldi kezdeményezéseknek a felkarolása, amely a helyi gazdaságra pozitív hatással lehetnek és

áttételesen érvényesülő hatásaiknak köszönhetően növelhetik annak versenyképességét. A közösségi versenyjog nem utasítja el teljesen az állami támogatások lehetőségét azzal, hogy hozzájárul az olyan támogatások nyújtásához, amelyek bizonyos, a Közösség által is kitűzött gazdaság- és társadalompolitikai célok alapvető elérési eszközeit képezik, esélyt adnak a kevésbé kedvező helyzetű európai régióknak versenyképességük növelésére. Ezek közé tartoznak: • a gazdaság fejlesztésére nyújtott támogatások olyan területeken, ahol az életszínvonal, vagy a foglalkoztatottság nagyon alacsony • egy közös európai érdeken alapuló projekt végrehajtására egy tagállamban súlyos gazdasági zavar esetén • bizonyos gazdasági tevékenységek fejlesztése, amennyiben azok nem befolyásolják hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben • a kulturális

örökség megőrzése • egyéb területek , amelyeket a Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel határoz meg. Az Európai Unió ezirányú intézkedéseinek biztosítaniuk kell, hogy a belső piacon ne jöhessen létre versenyt korlátozó monopolizációs folyamat. Tiltja azt, hogy egyes vállalkozások különböző megállapodások keretében felosszák maguk között a piacot (85. cikkely), valamint meggátolja, hogy a vállalkozások összefonódásával a piacot veszélyeztető állapot alakuljon ki. Tiltott tehát bármilyen közvetett vagy közvetlen ár- vagy egyéb üzleti 15 http://www.doksihu feltétel rögzítése, a termelés, értékesítés, műszaki fejlesztés vagy befektetés korlátozása, a piacok vagy beszerzési források felosztása, vagy olyan kiegészítő feltételek megszabása, amelyek nem kapcsolódnak az adott ügylethez. Tilalom vonatkozik továbbá „az olyan közösségi léptékű összefonódásokra” amelyek

erőfölény létrehozása útján a Közösségen belüli versenyt komolyan akadályozzák. A szabályozás szerint a közösségi jellegű összefonódásokat annak létrejötte előtt, az arról szóló megállapodást követő egy héten belül be kell jelenteni a Bizottságnak. A Bizottság engedélyezheti az összefonódást, kérheti a feleket az összefonódás módosítására és el is utasíthatja azt.16 2. A versenyképességi tényezők értékelése a közép-keleteurópai térség országaiban A 2000-es éveket írjuk, a közép-kelet-európai térség országai immáron húsz éve a globális verseny részesei, amelyeknek az elmúlt két évtizedben sajátos fejlődési pályájuk ellenére is sok tekintetben ugyanazokkal a kihívásokkal kell szembenézniük, mint a világ más részein található államoknak (fejlődés és fejlesztés kérdése, stabilitás és növekedés optimális egyensúlya, munkahelyteremtés, versenyképes termelési struktúra kialakítása

stb.) A sajátos földrajzi elhelyezkedésük és fejlettségi szintjük miatt azonban szembetalálkozunk olyan versenyelőnyökkel és –hátrányokkal is, amelyekkel a mindenkori irányításnak és a gazdaság résztvevőinek tisztában kell lenniük. Közép-Kelet-Európa ma két fronton igyekszik megállni a helyét: egyrészt a „fejlett Nyugat” gazdasági-technikai színvonalához felzárkózva folyamatosan a minél nagyobb hozzáadott értékkel rendelkező ágazatok felé orientálni a termelését, másrészt megpróbálja a rohamosan fejlődő Kelet viszonylagos olcsóságának, innovációs potenciáljának tőkeelszívó erejével is felvenni a küzdelmet. Az Európai Tanács 2000. március 23-24-én Lisszabonban összehívott rendkívüli 16 csúcstalálkozóján megfogalmazott Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról 350-356. o 16 stratégiai célkitűzések http://www.doksihu értelmében az Európai Uniónak 2010-re a növekvő

foglalkoztatás mellett a világ legversenyképesebb tudásalapú, dinamikusan fejlődő gazdaságává kell válnia. A magas szintű foglalkoztatáson és termelékenységen alapuló erőteljes növekedésnek egyúttal a fenntartható fejlődést, a társadalmi kohéziót és a környezetvédelem magas szintjét is kell biztosítania; egyúttal pedig emelnie az európai polgárok életminőségét és életszínvonalát. Ennek esszenciáját testesíti meg az az Integrált Iránymutatások (Integrated Guidelines) című dokumentum, amely azokat a középtávon elérendő célokat tartalmazza, amelyeket a tagországoknak is figyelembe kell venniük és a közép-kelet-európai új uniós tagállamok versenyképességének is részét képezik. Ennek célja, hogy világos stratégiai irányt jelöljön ki a makro- és mikrogazdaság, illetve a foglalkoztatás területén az Unió és a tagállamok számára. Az Integrált Iránymutatások jelentik az Európai Tanács által

meghatározott célok nemzeti szinten történő implementációjának keretét, a lisszaboni stratégia konkrét lépésekre való leképeződését. Az Iránymutatásokhoz a Bizottság Magyarázó Jegyzetet csatolt, amelyben az Unió gyenge gazdasági teljesítményének fő okaként a munkanélküliséget (elsősorban a fiatalok és az idősek körében), és - a képzetlen munkaerőnek, az üzleti beruházások alacsony szintjének, a technológiai és innovációs folyamatok lelassulásának, illetve a relatív lassú információs és kommunikációs technológiának köszönhető - alacsony termelékenységi szintet jelöli meg. A Bizottság álláspontja, hogy a magasabb növekedési potenciál és foglalkoztatás lényegesen elősegíti az Unió fenntartható fejlődését és a társadalmi kohéziót. A humán tőkére, oktatásra, kutatásra és innovációra alapuló tudás alapú társadalom létrehozása a növekedés kulcsa. A fenntartható növekedéshez pedig

dinamikus demográfiai változásokra, társadalmi integrációra, illetve a fiatalok által megtestesített potenciál kihasználására van szükség.17 Makrogazdasági iránymutatások 17 http://www.szmmgovhu/mainphp?folderID=992 17 http://www.doksihu A makrogazdasági iránymutatások a következő két célkitűzés köré rendeződnek: • A növekedést és a foglalkoztatást elősegítő makrogazdasági politikák • Dinamikus és jól működő euró-térség megvalósítása A makrogazdasági iránymutatások a következők: • Gazdasági stabilitás biztosítása • Gazdasági fenntarthatóság megőrzése • Hatékony forráselosztás ösztönzése • A makrogazdasági és strukturális politikák közötti erősebb koherencia ösztönzése • A makrogazdasági stabilitást és a növekedést elősegítő bérfejlesztés • Dinamikus és jól működő Európai Monetáris Rendszerhez való hozzájárulás Mikrogazdasági iránymutatások A

mikrogazdasági iránymutatások a következő két célkitűzés köré rendeződnek: • Európa vonzóbbá tétele a beruházások és a munkavállalás számára • Tudás és innováció a növekedésért A mikrogazdasági iránymutatások a következők: • A belső piac bővítése és mélyítése • Szabad és versenyző piac biztosítása • Vonzóbb üzleti környezet megteremtése • A vállalkozói kultúra ösztönzése, támogató környezet megteremtése a kis- és középvállalkozások számára • Az európai infrastruktúra bővítése és fejlesztése, a már elfogadott határon túli projektek megvalósítása • A kutatás-fejlesztésbe való befektetések ösztönzése • Az innováció elősegítése, információs és kommunikációs technológiák igénybevétele 18 http://www.doksihu • A források fenntartható használatának ösztönzése, a környezetvédelem és a növekedés összhangjának erősítése • Az erős

ipari bázishoz való hozzájárulás Foglalkoztatáspolitikai iránymutatások A foglalkoztatáspolitikai iránymutatások a következő célkitűzések megvalósítását célozzák: • A munkaerőpiacra való belépés és tartós részvétel ösztönzése, a szociális rendszer modernizációja • A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének, illetve a munkaerőpiac rugalmasságának növelése, valamint • A humán tőkébe való befektetés ösztönzése az oktatás és képzés eszközeivel A foglalkoztatáspolitikai iránymutatások a következők: • A teljes foglalkoztatásra, a munka minőségének és termelékenységének javítására, és a társadalmi és területi kohézió erősítésére irányuló foglalkoztatási politikák végrehajtása • Egész életcikluson alapuló megközelítés • Álláskeresőket és hátrányos helyzetűeket befogadó munkaerőpiac biztosítása • A munkaerőpiac szükségleteinek jobb

kielégítése • A rugalmasság és a foglalkoztatás-biztonság összeegyeztethetőségének elősegítése, a munkaerőpiaci szegmentáció csökkentése • Foglalkoztatás-barát bérek és egyéb munkavállalói/munkáltatói költségek fejlesztése • Emberi erőforrásba való befektetések kiterjesztése és fejlesztése • Az oktatási és képzési rendszerek adaptálása az új követelményekhez. 19 http://www.doksihu Ezen iránymutatások nyomán a következő fejezetek során az országok versenyképességét befolyásoló tényezőket, valamint ezek az országok gazdaságára és befektetés-ösztönzésére gyakorolt hatását ismertetem. 2.1 A makrogazdaság állapota és kiszámíthatósága 2.11 A GDP és a növekedés üteme A reálgazdasági mutatók alapján a közép-kelet-európai országok az 1990-es évek második felétől folyamatos és viszonylag gyors ütemű felzárkózást – átlagosan 4 % feletti gazdasági növekedést –

mutattak. A közép-keleteurópai országok jellemzően kis, nyitott gazdaságok és az európai piacokhoz való integrálódásuk is gyorsan lezajlott. A gazdasági szerkezetváltásban döntő szerepet játszottak a rendszerváltás óta a térségbe áramló külföldi működőtőke-befektetések, és az ezek nyomán létrejött korszerű exportkapacitások. A 2000-es évek első feléig mutatott sikeres reálgazdasági felzárkózás mellett ugyanakkor az ezredforduló óta folyamatosan érzékelhető volt a pénzügyi egyensúlyi mutatók kedvezőtlen alakulása is, amely az utóbbi években a reálgazdaság teljesítményére is rányomta a bélyegét. A magas költségvetési hiány és az újra emelkedésnek induló államadósság finanszírozása folyamatosan forrásokat vont el a vállalati beruházások finanszírozása elől. A globális kockázatvállalási hajlandóság drámai zuhanása jelentős mértékben rontotta a magas eladósodottsággal rendelkező

országok nemzetközi befektetői megítélését. E gazdaságokat – köztük hazánkat – a külföldi finanszírozási források elapadása, és a megnövekedett adósságfinanszírozási kockázatok különösen érzékenyen érintették. Ezek 20 http://www.doksihu együttesen nemzetközi hitel felvételét tették szükségessé több országban, többek között Magyarországon, Romániában és Lettországban is, amellyel párhuzamosan a finanszírozás fenntarthatóságának biztosítása újabb költségvetési keresletcsökkentő lépéseket tett szükségessé már 2008 folyamán is. 2009-ben a tovább mélyülő recesszió következtében a költségvetési hiánycél tartása további jelentős mértékű kiadáscsökkentési lépések árán valósulhat meg. 1.ábra A túlzott pénzbőség, a magas tőkeáttétellel finanszírozott növekedés, valamint az alulszabályozottság miatt a fejlett országokban kialakuló, 2008 őszén globális szintre kiteljesedő

pénzügyi krízis hazánkat is rendkívül kedvezőtlen helyzetben érte. A pénzügyi egyensúly megbomlása és az ennek helyreállítását célzó – rövidtávon a belső keresletet mérséklő – intézkedések 2006-tól kezdődően szerepet játszottak abban, hogy a magyar gazdaság növekedése az unióhoz csatlakozott kelet-közép-európai országok 21 http://www.doksihu többségétől érezhetően elmaradt, így a konvergencia-folyamat megtorpant. Tekintettel arra, hogy az őszi válsághullám Magyarországra a 2006-ban kezdődött fiskális kiigazítás kifutása előtt gyűrűzött be, így a gazdaság növekedése továbbra sem tudott visszatérni a korábbi évekre jellemző pályára. A belső keresletet jelentősen szűkítő egyensúlyjavító intézkedések mellett 2008 utolsó negyedévétől a külső kereslet is drasztikusan visszaesett, ami az európai szinten is rendkívül magas exportorientációból kifolyólag hazánkat fokozottan hátrányosan

érintette. A közép-kelet-európai gazdaságpolitikák elsődleges célja felzárkózni az EU fejlettebb tagállamainak szintjére. Ennek érdekében a gazdaságpolitikáknak biztosítania kell a tartós, gyors ütemű gazdasági növekedés feltételeit és a vállalkozóbarát környezetet. A fogyasztást ösztönző gazdaságpolitikával szemben, aminek kockázatai közé sorolható többek közt az egyensúly elvesztésének lehetősége, a fenntartható utat a beruházások és az export által vezérelt növekedés jelenti. Éppen ezért az egyensúlyt, a versenyképesség megteremtését szükséges prioritásként tekinteni. 2.12 Inflációs tendenciák A befektetői döntéseket alapvetően befolyásolja a jövőbeni kamat, valamint az árfolyam . várakozások alakulása Leginkább mégis az infláció várható értékeire kíváncsiak. A makrogazdasági környezeten belül az infláció jelentős hatást gyakorol a növekedésre. Hatását tekintve abban egyetértés van

az irodalomban, hogy a magas infláció negatívan hat a beruházásokra, azonban nem eldöntött kérdés, hogy alacsonyabb infláció esetén annak szintje hatással van a növekedés alakulására. Az infláció gyorsulására ható tényezők ma erősebbnek tűnnek, mint az annak fékezését elősegítők. A gyorsulást támasztja alá a közép-kelet-európai valuták árfolyamának változása, a magas reálkamat-szint és a jelentős államháztartási hiány. A magas kamatok az inflációs hatások mellett a gazdasági folyamatokat számos ponton érintik kedvezőtlenül: kiszámíthatatlanságával korlátozza a beruházásokat; nem teszi lehetővé reális gazdasági döntések meghozását; befolyásolja a termelési szintet, a jövedelmezőséget és az inflációs célok teljesítését. 22 http://www.doksihu 1. táblázat Éves infláció az Európai Unió közép-kelet-európai tagországaiban, 2000-2008 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Európai

Unió 1,9 2,2 2,1 2 2 2,2 2,2 2,3 3,7 Eurózóna 2,2 2,4 2,3 2,1 2,2 2,2 2,2 2,1 3,3 Bulgária 10,3 7,4 5,8 2,3 6,1 6 7,4 7,6 12 Csehország 3,9 4,5 1,4 -0,1 2,6 1,6 2,1 3 6,3 Észtország 3,9 5,6 3,6 1,4 3 4,1 4,4 6,7 10,6 Lengyelország 10,1 5,3 1,9 0,7 3,6 2,2 1,3 2,6 4,2 Lettország 2,6 2,5 2 2,9 6,2 6,9 6,6 10,1 15,3 Litvánia 1,1 1,6 0,3 -1,1 1,2 2,7 3,8 5,8 11,1 Magyarország 10 9,1 5,2 4,7 6,8 3,5 4 7,9 6 Románia 45,7 34,5 22,5 15,3 11,9 9,1 6,6 4,9 7,9 Szlovákia 12,2 7,2 3,5 8,4 7,5 2,8 4,3 1,9 3,9 Szlovénia 8,9 8,6 7,5 5,7 3,7 2,5 2,5 3,8 5,5 Forrás: Eurostat , 2009.0916 Az Európai Unió új tagállamai közül az elmúlt években a közép-keleteurópaiaknak az EU átlag feletti inflációval kellett szembenézniük. Az infláció csökkentése, illetve kordában tartása legfőképpen a közös cél; az euróövezeti tagság elérése miatt fontos.

23 http://www.doksihu 2.ábra A visegrádi országok inflációs rátája 18 Az általános forgalmi adó kulcsainak módosításával összefüggésben a fogyasztói árak júliusi kiugró, 5,1%-os növekedése után az árak emelkedési üteme némileg lefékeződött, a szeptemberi 4,9% után októberben 4,7%-os drágulás következett be. Az év első tíz hónapjában az árszínvonal átlagosan 4,0%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A legnagyobb mértékben, 9,4%-kal a háztartási energia, fűtés drágult. A szeszes italok, dohányáruk, a tartós fogyasztási cikkek, valamint a szolgáltatások az év elejéhez képest felgyorsult ütemű drágulása főként az adómértékek júliustól érvényes emelésével függött össze, az egyéb cikkek, üzemanyagok árainak csökkenése pedig elsősorban az üzemanyagok I. félévi áralakulásával A nyugdíjasok fogyasztási szerkezetére számított árindex január–októberben 4,9%-kal emelkedett. 2.13Külföldi

megítélés, a potenciális befektetők bizalma A közép-kelet-európai országok számára létkérdés, hogy a külföldi befektetők milyennek ítélik meg gazdaságukat, milyen kilátásokkal rendelkeznek a versenyképesség tényezőit illetően. Többnyire megfigyelhető, hogy Közép-Kelet-Európában még mindig az alacsony 18 http://www.ecostathu/download/heti osszefoglalo/heti osszefoglalo 2009 majus 25‐ 31.pdf 24 http://www.doksihu termelési költségek, a szakképzett munkaerő és a kedvező környezet jelentenek előnyt. Az országok, régiók rangsorolása összetett indikátorok és egyéb mutatók alapján a 90-es évektől fokozott mértékben terjedt el a világban. Napjainkban több mint 130 gazdasági vagy szociális fejlettséget mérő index és ország-rangsor használatos, amelyek 80 százaléka 1990 és 2005 között jött létre. Ezen indexek legnagyobb része komplex gazdasági mutató (jellemzően versenyképesség-index), térnyerésük

annak köszönhető, hogy a korábban alkalmazott gazdasági jellegű statisztikai adatok önmagukban kevésbé voltak használhatóak a társadalmi, humán vagy környezeti tényezők megfigyelésére. A belpolitikai válságot és a stabilitás hiányát már évek óta megérezték a vállalatok. Most, hogy mindezt a globális válság is tetézi, a konjunktúrával kapcsolatos várakozásaik csekélyebbek, mint korábban bármikor. A többi közép-kelet-európai országhoz hasonlóan Magyarországon is nagy hatással van a befektetések betelepülésére az országról alkotott kép. A Német- Magyar Ipari és kereskedelmi Kamara (DUIHK) legutóbbi felméréséből kitűnik, hogy tíz vállalatból kilenc a gazdasági helyzet rosszabbodásával számol. Az ügyvezető igazgató a magyarországi előnyökkel kapcsolatban kiemelte a munkaerő jó minőségét, a munkaerő ára, illetve a teljesítmény közötti kedvező viszonyt, továbbá az ugyancsak kedvező kulturális

környezetet Németország közelében. Ezáltal Magyarország előnyt élvez az olyan ázsiai piacokkal szemben, mint Kína és India, ahol a munkaerő költsége még sokkal alacsonyabb. Az üzleti élet megítéléséről több értékelés is napvilágot látott az elmúlt években. Ezek közül az egyik legjelentősebb a Világbank által minden évben megjelentetett Doing Business kiadvány, amely a világ 183 országában vizsgálja az üzleti környezet minőségét. Hazánk az elmúlt években évről-évre előrelépett ezen a listán, ami elsősorban az engedélyezési eljárások, a külkereskedelem, a munkaerő-szabályozás és a befektetők védelmének területén bekövetkezett kedvező fejleményeknek volt köszönhető. Azonban a legfrissebb, 2010-es kiadványban Magyarország helyezése romlott, 41. helyről a 47 helyre került A 25 http://www.doksihu washingtoni székhelyű intézmény helyi idő szerint szerdán közzétett jelentése szerint

Magyarországot egyebek között megelőzte Szlovákia (42. hely) és Bulgária (44. hely), rosszabb besorolást kapott viszont Lengyelország (72. hely) és Csehország (74 hely) 19 A világ régiói közül az üzleti környezetet javító legjelentősebb reformokat a korábbi évekhez hasonlóan Kelet-Európában és Közép-Ázsiában hajtották végre. A világnak ebben a két térségében az országok 96 százalékában legalább egy előremutató reform történt a vizsgált időszakban, 2008 júniusa és 2009 májusa között. Az OECD nemrég kiadott elemzése szerint a korábbi mutatókhoz képest és a versenytársakkal való összevetésben egyaránt magas a munkát terhelő adók és járulékok mértéke Magyarországon. A szervezet számításai szerint 54,4 százalékkal hazánkban a második legmagasabb az adóék. Ez a szám Csehországban 42,9, Lengyelországban 42,8, Szlovákiában 38,5 százalék, ami jelentősen növelheti versenyelőnyüket a külföldi

beruházók szemében. A munkaerő-költségek fajlagos értéke alapján a világ legfejlettebb országait tömörítő listán az ötödik helyet foglaljuk el. A visegrádi országok közül Lengyelországban és Szlovákiában is alacsonyabbak a bérköltségek, mint hazánkban. A legjelentősebb hitelminősítő intézetek szerint a rendszerváltás óta Magyarország fokozatosan érdemelte ki mindig az eggyel jobb besorolást, javultak az ország kilátásai, csökkent a magyar adósság kockázata. A folyamat a három vezető hitelminősítő (Fitch, S&P, Moodys) értékelése szerint 2005-2006-ban torpant meg, mégpedig az Európa-szerte általánossá váló, a szociális kiadások növekedése miatt is jelentkező fiskális nehézségek, az államháztartás finanszírozási módjának fenntarthatatlansága 19 http://www.ecostathu/kiadvanyok/mikroszkop/121html 26 http://www.doksihu miatt. Ennek következményeként Magyarországon nőtt a kockázat, romlottak a

kilátások.20 Az International Institute of Management Development (IMD) nemzetközi versenyképességi felmérése, a World Competitiveness Yearbook az alapján rangsorolja az országokat, hogy képesek-e a vállalatok számára olyan fenntartható üzleti, gazdasági és politikai környezetet teremteni, amely növeli a gazdasági szereplők versenyképességét. A vizsgálat 246 kritérium alapján történik, Magyarország az elmúlt évben drasztikus visszaesést szenvedett, a 38.-ról a 45-ik helyre A közép-keleteurópai régióban még nagyobb zuhanást könyvelhetett el Románia (a 45-ről az 54. helyre) és Észtország (a 12-ről a 35 helyre)21 A közép-kelet-európai országok közül a megítélés javítása érdekében szükséges a költségvetési fegyelem bevezetése és fenntartása, (ha nem euró a hivatalos fizetőeszköz) a nemzeti valuta értékállóságának biztosítása, az adminisztratív akadályok csökkentése, az infláció fékezése és az

innováció magas szintjének biztosítása a versenyképesség érdekében. 2.2 2.21 A munkaerő‐állomány összetétele és minősége A munkaerő rendelkezésre állása Az új évezred elején a világ legtöbb országában az új befektetések mindinkább a nagyobb hozzáadott értéket képviselő beruházásokban valósulnak meg, míg az „összeszerelő” jellegű befektetések háttérbe szorulnak. Ez a tendencia jellemzi a közép-kelet-európai országokat is Ugyan még számottevő a lemaradás, de a nagyobb szellemi tőkét igénylő befektetések már kialakulóban vannak.22 20 http://www.origohu/uzletinegyed/magyargazdasag/20080910-vilagbank-doing-business- 2009-javult-a-magyar-uzleti-kornyezet.html 21 http://www.imdch/research/publications/wcy/upload/scoreboardpdf 22 Lentner Csaba 277. o 27 http://www.doksihu Ezért nem meglepő, hogy mára a fejlődés legfőbb tényezőjévé vált a humán tőke, amelynek legképzettebb része egyre

felértékelődik, mivel a tudományos-műszaki haladás egyre gyorsul. A vezető kutatókból és fejlesztőkből relatíve, sőt abszolút számban is az igényekhez képest nagy hiány mutatkozik. A távol-keleti és más országok versenye következtében azonban a standard és annál alacsonyabb színvonalú termelés és munkaerő egyre inkább leértékelődik, az azt foglalkoztató vállalatok egyre nagyobb számban vonulnak ki az Európai Unióból, amelynek következtében a hagyományos beruházások volumene csökkent. Az európai versenyképesség javítására, elsősorban a tudásgazdaság kibővítése terén, a lisszaboni stratégia formájában az Európai Unió is készített forgatókönyvet. A stratégia céljainak teljesítése azonban még az Unió több régi tagországaiban sem haladt a terv szerint, az új tagországok felvétele pedig még tovább csökkentette annak az esélyét, hogy az EU reális mértékben képes legyen megközelíteni az önmagának

meghatározott küszöbértékeket. A humán tőke szempontjából a lisszaboni program valamennyi célkitűzése releváns, fontos kapcsolódásokat fogalmaz meg. Ezek a célok ugyanakkor a megvalósításuk lehetőségeit tekintve gyakran konfliktusosak, mivel elérésük eltérő gazdaságpolitikai intézkedéseket igényel. A lisszaboni program fő céljai: • a tudásalapú társadalom és gazdaság megteremtése • a dinamikus gazdasági növekedés és makrogazdasági teljesítmény javítása • a világgazdaságban, a globális piacon a gazdasági versenyképesség biztosítása • a gazdasági fejlődés környezeti szempontokat figyelembe vevő fenntarthatóság • a szociális integráció, és ennek keretében a lehetőség szerinti teljes foglalkoztatottság és a szociális gondoskodás új európai modelljének kialakítása. 28 http://www.doksihu A humán tőke fejlesztésén alapul a hosszú távú stratégiai modernizációs program is, amelynek a

2010-es céldátumát azonban törölni kellett. Európa világgazdasági súlya számos okból mérséklődő tendenciát mutat, feladata mégsem lehet a világgazdasági dominancia visszaszerzése. Európa feladata a bevált társadalmi-gazdasági értékek megőrzése és továbbítása, a piacgazdaság ökológiai és szociális modelljének megújítása és összekapcsolása a világgazdasági fejlődés minőségi követelményeivel. A lisszaboni stratégia 2010-re átlagosan a GDP-hez képest háromszázalékos K+F-kiadási arányt irányzott elő. Ezt csak a skandináv országoknak sikerült túlteljesíteni (3,45 százalék). Az EU átlaga 1,84 százalék és előrelépés nem mutatkozik. Így a kitűzött fő cél belátható időn belül nem érhető el Magyarországon a K+F-kiadások GDP-hez viszonyított aránya még akkor sem éri el az egy százalékot, ha hozzászámítjuk a külföldi tulajdonú vállalatok ráfordításait, ami tragikus lemaradásunkat tovább

tartósítja.23 A legújabb csatlakozási hullámban belépő Románia 2006. évi K+F-kiadások GDP-hez viszonyított arányával (0,49%) az utolsó előtti helyet foglalja el az Európai Unió tagállamai között Ciprus előtt (0,42%).24 Az új tizenkét tagországban, köztük Magyarországon, a versenyképesség javításának fő tényezője a termelékenység gyors növekedése, a munkaerőállomány relatíve magas minősége és ugyanakkor alacsony költsége. Azonban a foglalkoztatás tekintetében ezek az országok erősen el vannak maradva a nyugat-európai átlagtól. A közép-kelet-európai országok közül a legkedvezőtlenebb mutatókkal Magyarország rendelkezik, 2008-ban mindössze 56,7%-os foglalkoztatottsággal. Ez jelentősen elmarad az Európai Unió 65,9%-os átlagától. Voltak azonban olyan országok is, amelyek megközelítették, négy esetben (Csehország, Észtország, Lettország, Szlovénia) meg is haladták azt. Ez azonban inkább

„köszönhető” a mediterrán országok alacsony értékeinek (Olaszország 58,7%, Görögország 61,9%) mint az adott országok sikeres foglalkoztatáspolitikájának. Nyugatés Észak-Európával (Dánia 78,1%, Hollandia 77,2%, Svédország 74,3%) http://www.dekdiunidebhu/download/pdf/kutatasiforum/2009/karacsonypdf 24 http://www.euractivro/ 23 29 http://www.doksihu Az Európai Unió által célként kitűzött 70%-os foglalkoztatottság elérése tehát még a 2008-as adatok változatlansága esetén is nehezen lett volna kivitelezhető. A gazdasági válság, amely munkahelyek tízezreinek megszűnését okozta, azonban keményen sújtotta a közép-kelet-európai országokat. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon 15–64 éves foglalkoztatottak létszáma 2009. augusztus–októberben átlagosan 3 millió 758 ezer fő volt, 125 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Az erre a korcsoportra számított 55,6%-os foglalkoztatási ráta tehát

az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,6 százalékponttal csökkent. 25 2. táblázat A foglalkoztatási ráta az EU új közép-kelet-európai tagállamaiban a 15-64 éves népesség körében (%) 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 EU - 27 62,2 62,6 62,4 62,6 63 63,5 64,5 65,4 65,9 Bulgária 50,4 49,7 50,6 52,5 54,2 55,8 58,6 61,7 64 Csehország 65 65 65,4 64,7 64,2 64,8 65,3 66,1 66,6 Észtország 60,4 61 62 62,9 63 64,4 68,1 69,4 69,8 Lengyelország 55 53,4 51,5 51,2 51,7 52,8 54,5 57 59,2 Lettország 57,5 58,6 60,4 61,8 62,3 63,3 66,3 68,3 68,6 Litvánia 59,1 57,5 59,9 61,1 61,2 62,6 63,6 64,9 64,3 Magyarország 56,3 56,2 56,2 57 56,8 56,9 57,3 57,3 56,7 Románia 63 62,4 57,6 57,6 57,7 57,6 58,8 58,8 59 Szlovákia 56,8 56,8 56,8 57,7 57 57,7 59,4 60,7 62,3 Szlovénia 62,8 63,8 63,4 62,6 65,3 66 66,6 67,8 68,6 Forrás: Eurostat Ezek az értékek

meglehetősen eltérő adatokat tartalmaznak az országok különböző régióit illetően. Ennek oka, hogy az utóbbi időszak jelentős külföldi beruházásai az országok bizonyos földrajzi egységeire koncentrálódtak. Ezeken a területeken gyakran fordul elő, hogy bizonyos szakképzettséget igénylő ágazatokban munkaerőhiány is jelentkezik. 25 http://portal.kshhu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/fog/fog20910pdf 30 http://www.doksihu 2.22 A munkavállalók nyelvtudása Ma az Európai Unióban az egyik legfontosabb tényezővé vált a foglalkoztatás terén a munkaképes lakosság kommunikációs készsége egy vagy több idegen nyelven, mivel az európai országok a gazdaságukat tekintve, már csak közelségük miatt is nagymértékben egymásra vannak utalva, vagyis nyitott gazdasággal rendelkeznek. Az egyre inkább felértékelődő információ áramlása, a tudásanyag zavartalan átadása és a rugalmas munkavégzés akkor válik lehetővé, ha a

gazdaság szereplői közt (vagy azokon belül, például egy multinacionális vállalat esetében) zavartalan a kommunikáció, és az információ útjába nem kerülnek nyelvi különbözőségekből fakadó nehézségek. Az angol a legelterjedtebb idegen nyelv Európában Az európai lingua francaként számon tartott angol nyelv ismerete ma már nélkülözhetetlen a legtöbb állásban, elsősorban a multinacionális vállalatok humánerőforráspolitikájának képezi fontos részét a megbízható nyelvtudással rendelkező egyének foglalkoztatása. Az angol mellett szükséges, de legalábbis pozitívumot jelent az anyavállalat nyelvének ismerete, ha a vállalat olyan országból származik, ahol valamelyik világnyelvet (német, francia, spanyol) beszélik. Az Európai Unió célul tűzte ki, hogy , az európai állampolgárok legalább két idegen nyelvet társalgási szinten beszéljenek, ennek érdekében több száz millió eurót szán a nyelvoktatás fejlesztésére,

amelynek stratégia célja többek között az európai munkaerő mobilitásának előmozdítása. A felmérések szerint Magyarországon a teljes lakosság 42%-a beszél legalább egy idegen nyelvet, ezzel az eredménnyel az utolsók között helyezkedünk el. Nem meglepő a volt balti államok , valamint a szlovákok eredményei, hiszen az észtek, a lettek és a litvánok jól beszélik az orosz nyelvet, a szlovákok a cseh nyelvet, míg a szlovénok a horvát nyelvet. Magyarország a két idegen nyelvet beszélő állampolgárok 27 %-os arányával közelít legjobban az Európai Uniós átlaghoz, mivel a német nyelv tanulása hasonló fontossággal bír, mint az angol. Ebben a kategóriában kiemelkedik Észtország és Szlovénia, úgy, hogy második idegen nyelvként az angolt preferálják. 31 http://www.doksihu A legrosszabb eredményt Magyarország az angol nyelv társalgási szintű ismerete esetében érte el, ez az EU-s 47,6 %-os aránnyal szemben 16 %, annak

ellenére, hogy a magyarok nyelvtanulási motivációja, ami szintén 16 %, alig marad el az Európai Unió 21 %-os átlagától. Csehország és Szlovákia állampolgárainak motivációja magasabb, mint a magyar lakosságé. Egy másik felmérés azt mutatja, hogy bár a magyarok tudatában vannak az idegen nyelv tanulásának fontosságával, azonban annak hasznosságát nem ismerik fel. Az angol nyelv tanítása szempontjából Szlovénia és Csehország az élmezőnybe tartozik (szinte kötelező az angol nyelv tanulása), míg Litvánia és Magyarország a sereghajtók közé.26 Összességében elmondható, hogy nyelvtudás tekintetében jelentős a lemaradásunk. Multinacionális cégek elvárása a magas szintű, a gyakorlatban jól használható nyelvismeret. Ennek az elvárásnak csak úgy tud Magyarország megfelelni, ha a nyelvtanulási szándékot tudatos tervező folyamattal váltják valóra, amelyben nagy szerepe van az államnak, és az oktatási intézményeknek.

2.3 Az infrastruktúra megléte és állapota Az infrastruktúra fejlettsége a befektetés-ösztönzési folyamat során rendkívüli jelentőséggel bír. Mivel az elmaradott infrastrukturális hálózatok a helyi gazdaság fejlettségét is negatívan befolyásolják, az ottani önkormányzatok azon különböző tényezők közül, amelyek a helyszín kiválasztását befolyásolhatják, elsősorban az infrastruktúra, fejlettségét, a közmű meglétét tekintették a fejlesztést segítő fő tényezőnek. Egy infrastruktúrával jól ellátott kistérség, megye és régió nagyobb versenyképességgel képviselteti magát a hazai és nemzetközi színtéren, és nagyobb vonzerőt jelent a befektetésakvizíciós folyamat során. 26 http://hepih.nfuhu/downloadphp?PageID=110&file=content/BruxInFo%20elemz%C3%A9sek/angolpdf 32 http://www.doksihu A befektetést tervező vállalatok szempontjai közül a legfontosabb az adott település elérhetősége, ezen

belül főként az autópálya megléte. A befektetés-ösztönzési projektek sikerességét azonban más, kommunális szolgáltatások kiépítettsége is elősegítheti. Ezek közül meg kell említeni a belső úthálózat állapotát, a szennyvízelvezető-rendszer meglétét, a vasúthálózatot, a kommunikációs infrastruktúrát, az energiaellátást, a lakásállomány minőségét és a közművesítettséget. A betelepülő vállalatok sokszor infrastrukturális feltételekhez kötik döntésüket, azonban arra is akad példa, hogy egy-egy befektető hozzájárult a település infrastruktúrájának fejlesztéséhez (például. a Nokia Baranya megyében hozzájárult egy mentesítő út megépítéséhez a beszállító teherautók számára) Az infrastruktúra fejlesztése többféle módon is megvalósítható. Az előbbiekben már említettem a vállalatok által véghezvitt fejlesztéseket. A legtöbb fejlesztést azonban központilag az állam valamint az Európai

Unió finanszírozza. Ebben az esetben azonban elengedetlen a jó koordináció fenntartása, ugyanis a decentralizált pályázati keretek sok esetben szétforgácsolódnak az önkormányzatok között, amelyek azt többnyire a saját belső infrastruktúrájuk fejlesztésére fordítják, ahelyett, hogy az összekötést fejlesztenék. Ezt az állítást támasztja alá az a kimutatatás, amely a közép-kelet-európai országok infrastrukturális szükségleteit vázolja fel. A befektetéseket legnagyobb mértékben, 36%-ban a vízellátás, a csatornahálózat kifejlesztésének területén igénylik, ezután következik az energiaellátás 22%-kal, majd a környezetvédelem 14%-kal, a telekommunikációs hálózat 12%-kal – az úthálózat és a vasúthálózat fejlesztésének igénye azonban 9%-kal és 7%-kal elmarad a többi mögött. Azonban hiába jó egy település infrastruktúrájának állapota, ha nincs bekapcsolódva egy ország, egy régió

vérkeringésébe, mindebből csak keveset profitál. Ezért bár elengedhetetlen egy település belső infrastruktúrájának fejlesztése, fokozott figyelemmel kell kísérni a támogatások felhasználását, és ösztönözni kell az önkormányzatok feletti, kistérségi, bizonyos esetekben régiós szintű projekteket, amelyek nemcsak 33 http://www.doksihu az összeköttetést tartják jobban szem előtt, de így a költséghatékonyság is magasabb szinten valósítható meg, mint kisebb méretben.27 A 2005-ös év folyamán Közép-Kelet-Európában és Közép-Ázsiában a PPP projektekbe történő befektetések összege 35 milliárd dollárt tett ki, ami az azt megelőző négy év átlagának több mint kétszerese. A fejlesztések legnagyobb mértékben a telekommunikáció területén jelentkeztek (különösen a mobiltelefon-hálózatok terjedését tekintve). Ezt követte az energiaszektorban történő befektetések összege. 2001 és 2005 között

például 65 energiaszektorbeli beruházásra került sor PPP megállapodás keretében. Ezalatt a négy év alatt az országok listája is kibővült, Azerbajdzsán, Bulgária, Bosznia-Hercegovina, Szlovákia, Tádzsikisztán és Ukrajna részvételével már 22-re nőtt a PPP segítségével energiaberuházásokat befogadó országok száma. Helyileg koncentráltabban valósult meg a PPP tevékenység a vízgazdálkodás terén (szintén 1990 és 2005 között). Ugyan a projektek száma (65) megegyezett az energiaszektorbeliekkel, az érintett országok köre szűkebb, mindössze 16 volt. Ezeket a beruházásokat többek között az Európai Unió ivóvizek minőségére és környezetvédelemre vonatkozó szabályozása sürgette, a kivitelezést azonban megkönnyítették az EU által nyújtott támogatások és kölcsönök. 2005-ben a legjelentősebb szerződéseket Csehországban, Oroszországban és Örményországban írták alá. A közlekedésfejlesztés 11

országra terjedt ki, és 55 megállapodást írtak alá 1990 és 2005 között. Az ágazat projektjeire azonban a regionális befektetések csupán 5%-át költötték (2005-ben azonban a budapesti és az isztambuli repülőterek privatizációjának köszönhetően ez az érték magasabb volt, mint az azt megelőző években). Természetesen a külföldi tőke mennyiségét és származási helyét tekintve is éles határvonal húzódik a közép-kelet-európai országok (beleértve a balti államokat) és a Független Államok Közössége között. Míg az előbbi régióban a világgazdasági és különösen az Európai Unióba történő integráció mentén főleg Nyugat-Európából, Észak-Amerikából és a 27 http://www.pwccom/gx/en/engineering‐construction/new‐europe‐ infrastructure/index.jhtml 34 http://www.doksihu feltörekvő ázsiai országokból érkezett működő tőke28, addig a Független Államok Közösségéhez tartozó országokban Oroszország

jelenlétének erősödése figyelhető meg, elsősorban a telekommunikáció és az energiaellátás területén (jelentős befektetők közé sorolható az MTS, a Vimpelcom, a MegaFon mobilcégek és a Gazprom). Az utóbbi régióval kapcsolatban egyébként megjegyzendő az 1998-as orosz válság negatív hatása, amely még annak elmúltával sem engedte regenerálódni az országokat, stagnálásra, lassú fejlődésre ítélve őket a gyors gyarapodás helyett. A projektek országok közti megoszlása nem egyenlően alakul. Látható, hogy a régióban Magyarország volt a legeredményesebb a PPP (public private partnership) konstrukció alkalmazásában (főleg az úthálózat fejlesztése nyomán), majd őt követte Románia és Lengyelország. A növekedést tekintve viszonylag lassú penetráció a jellemző, ez annak tudható be, hogy sok esetben az országok a „könnyen jött” uniós pénzeket részesítik előnyben a magántőke-bevonásával szemben, valamint az

utóbbi módszert többek között az eljárás bonyolultsága, a megfelelő intézmények hiánya, jogi és tulajdonviszonybeli nehézségek hátráltatják. Új lehetőségként merül fel az Európai Unió országaiban a hibrid finanszírozási struktúrák meghonosítása. Ez a rendszer, amely több nyugateurópai országban bevett gyakorlatnak számít, lényegében az EU által nyújtott strukturális és kohéziós alapok, a magántőke és az állami támogatások kombinációjaként jött létre. Mostanáig ilyen típusú struktúrára még nem volt példa az új tagállamok esetében, de alkalmazását már több ország is tervbe vette. 29 Azt láthatjuk tehát, hogy Kelet-Közép-Európában mindenütt kiemelt kérdésként foglalkoznak az infrastruktúrafejlesztés kérdésével. Ez szükséges is, mert a közép-kelet-európai régióban már régebb óta megfigyelhető egy „infrastrukturális szakadék” Nyugat-Európához képest. Jelenleg KözépKelet-Európában kb

500 milliárd euró összegű beruházásra lenne szükség 28 29 http://www.imforg/external/pubs/ft/pdp/2003/pdp05pdf PriceWaterhouseCoopers: Building New Europe’s Infrastructure , 2008 35 http://www.doksihu az alapvető infrastrukturális szükségletek kielégítéséhez. Ezt közpénzekből és uniós forrásokból az egyéb állami prioritások miatt már egyre nehezebb finanszírozni. Ezért kívánatos, hogy az eddigi források helyett egyre inkább a magántőke bevonása, a PPP kerüljön előtérbe. Az új projektek tervezése során ezzel egyidőben számos új szempontot kell figyelembe venni, ezek közül kiemelendő a minőség és az ár, az együttműködés a helyi partnerekkel, a fenntartható fejlődés, a klímaváltozás kérdése. 2.4 A gazdasági világválság hatása a befektetés- ösztönzésre 2008-ban az egész világon a pénz-és tőkepiaci integráció súlyos válságba került. Kiderült, hogy a nemzetközi piacok növekedése már régóta

nem a fenntartható pályán mozgott, a túlköltekezés korrekciója csak a pénz-és tőkepiacok nagymértékű visszaesésének árán valósulhatott meg. A magukra hagyott piacok az egyensúlytól egyre távolabb kerültek, az őket szabályozó kormányok pedig, ahelyett, hogy megakadályozták vagy enyhítették volna a piaci kilengések szélsőségeit, sok esetben még fel is erősítették azokat. A válság nyomán a tőke-és pénzpiacokra elsősorban a korábbinál óvatosabb expanziós stratégiák váltak jellemzővé, amely a külföldi kihelyezések mérséklésével jártak együtt. Az összeomlással együtt járó bizalmatlanság a magántőke áramlását várhatóan hosszú távon lelassítja majd. A válság által keltett bizonytalanság és a finanszírozási lehetőségek beszűkülése negatívan befolyásolja a beruházási hajlandóságot, különösen a vállalati fúziók és felvásárlások terén. A pénzügyi válságot a legtöbb országban a

sorozatos államosítások követik. Néhány kivételtől eltekintve azonban ezek az államosítások megmaradnak a pénzintézetek szintjén, néhány országot kivéve (pl. Oroszország) A visszaesés tompításának eszközeként tovább növekedett a befektetésösztönzési tevékenység jelentősége. A működőtőke-áramlást ugyanis elsősorban – szemben az igen veszélyes spekulatív célú befektetésekkel – kevésbé befolyásolják a piac rövid távú ingadozásai és irracionális reakciói. Másodsorban a transznacionális beruházók saját finanszírozási forrással rendelkeznek, amely segíthet átvészelni az átmeneti dekonjunktúrákat. 36 http://www.doksihu Harmadsorban a csökkenő részvényárak miatt eredményesebben lehet más cégekbe befektetni és a befektetés is olcsóbbá válik. Negyedsorban pedig a válság beruházási kényszert teremt: a stagnáló kereslet miatt a transznacionális vállalatok költségoptimalizálási célból a

delokalizáció mellett döntenek. Mivel a külföldi működőtőke-áramlás előreláthatólag a feldolgozóipar hatására a magasabb hozzáadott érték-tartalmú ágazatok felé fog elmozdulni, így azok az országok, amelyek az erre vonatkozó keresletet kihasználják, és gazdaságukat is ennek alapján igyekeznek alakítani, a működőtőke-befektetéseknek köszönhetően gyorsabban regenerálódhatnak majd, mint azok az országok, ahol az ilyen típusú átalakulások lassabban mennek végbe. Magyarországon az elmúlt években megfigyelhető volt az állami tulajdonú transznacionális vállalatok térnyerése, azonban 2008 őszén a nemzetközi pénzügyi válság az eddigi növekedési pálya megváltoztatására kényszerítette az országot. Ez egyúttal a forint leértékelődését okozta, amely 2009 első felében meghaladta az eurónkénti 300 forintos lélektani határt. 3. ábra A forint-euró árfolyam változása 2004 májusa és 2009 novembere között

37 http://www.doksihu Ez együtt járt a kiadások, a belső fogyasztás és a nemzeti jövedelem visszaesésével, főleg azért, mert a költségvetésnek nem voltak tartalékai a gazdaságot élénkítő programok indítására. Emellett a pénz-és tőkepiacok Magyarországról való elfordulása miatt az ország iránti bizalom megrendült, és ez tovább növelte az államháztartás finanszírozásának költségeit, szűkítve a költségvetés számára rendelkezésre álló erőforrásokat. Ez a gazdaság motorjává az exportot tette, amelynek következtében 2009 első három negyedévében 3,313 milliárd euró külkereskedelmi többlete keletkezett az országnak. Mint a legtöbb országban, itthon is megnőtt az állami szerepvállalás jelentősége.30 Szlovákia eleinte jól viselte a válságot. Az ország megfontolt gazdaságpolitikával az elengedhetetlen állami beruházásokat és a szerkezeti reformokat már azelőtt megtette, hogy a 2008-as

hitelválság begyűrűzött volna az országba. Így amikor a válságenyhítéshez állami kiadásokra volt szükség, a kormánynak sokkal nagyobb volt a mozgástere, mint Magyarországon.31 Szlovákia azonban nagy hibát követett el, amikor a gazdaságát az elmúlt években túlságosan szorosan az autóipar köré kötötte. Az ország gazdasági fejlődésének jelentős részét generáló autóipar, amely főként a PSA Peugeot, a Citroen és a Kia befektetései nyomán virágzott, az ország GDP-jének 15%-át generálta. Mindezek eredményeként északi szomszédunk egy főre vetítve Európa legnagyobb autógyártójává vált, 2007-ben 570 ezer autó készült Szlovákiában, azaz 1000 lakosra 106 jutott. Sok közgazdász vitatja, hogy az ország teljesen felkészült volna az euró 2009-es bevezetésére. A régió országai ugyanis devizájuk leértékelésével is reagáltak a válságra, amire Szlovákiának már nem volt lehetősége. Ennek következtében a

munkaerő költsége a cseh szintre drágult, Magyarország és Lengyelország pedig olcsóbbá vált ebből a szempontból. A három , az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott volt szovjet tagköztársaság azonban még ennél is nehezebb helyzetben van. Hella Engerer, a DIW (Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung e.V) 30 http://www.vghu/gazdasag/makrogazdasag/szeptemberben‐is‐pozitiv‐a‐ kulkereskedelmi‐merleg‐298328 31 http://index.hu/gazdasag/magyar/slo081211/ 38 http://www.doksihu gazdaságkutató intézet szakértője szerint Európa egyetlen régióját sem érintette olyan súlyosan a válság, mint a balti országokat, és a kilátások továbbra is borúsak. 4. ábra "A balti államok példája mutatja, mennyire sérülékeny tud lenni a külföldi tőkebeáramlásra építő növekedési stratégia" – hangsúlyozta a német elemző. Lettországban az idei első félévben 18 százalékkal csökkent a GDP, Észtországban 15,1

százalékkal, Litvániában pedig 13,6 százalékkal. Ezek az országok a gazdasági válság kitörését megelőzően rendkívül magas mértékű külföldi eladósodottsággal finanszírozták folyó fizetési mérleg hiányukat. A balti országok gazdaságpolitikai mozgástere mára beszűkült; rögzített devizaárfolyam-politikájuk miatt nem tudnak önálló monetáris politikát folytatni, mivel egyrészt a belföldi fizetőeszköz állománynak külföldi devizafedezete kell hogy legyen, másrészt pedig a magas államadósság miatt hiányoznak fiskális ösztönző eszközeik. Milyen befektetés-ösztönzési tevékenységre van tehát szükség? Világosan látszik, hogy a közép-kelet-európai országoknak olyan módszerre van szükségük, amely egyaránt figyelembe veszi a világban végbemenő változásokat és az ország jelenlegi helyzetét. A nemzeti befektetésösztönzési ügynökségeknek emellett figyelniük kell a régión belüli versenytársakat, a rossz

és a jó példából tanulniuk kell, miközben saját gazdaságukat, termelési rendszerüket is a nemzetközi tőkeeberuházók igényei szerint formálják. 39 http://www.doksihu 2.5 A régiók helyzete, a regionalizmus a befektetés- ösztönzés szemszögéből A befektetés-ösztönzés kérdéskörébe szervesen beletartozik, hogy vajon lehet-e regionális politikai eszközökkel iparfejlesztési célokat megvalósítani? Melyek a gazdasági tevékenység regionális élénkítésének lehetőségei? Elősegítheti-e a regionális politika a gazdaság, ezen belül a feldolgozóipar modernizációját? Szalavetz Andrea, interjúi alapján arra a következtetésre jutott, hogy a fejlesztési célok egyes területeken kialakított prioritás-sorrendjei szoros összefüggést mutatnak a helyi fejlettségi szinttel. A gazdasági tevékenység sűrűsége, intenzitása szempontjából relatíve elmaradottnak minősülő területeken a fejlesztési célok közül az

infrastruktúra-fejlesztés, a közműellátottság javítása, a közlekedési hálózat fejlesztése fontosabb szerepet játszik, mint a befektetés-ösztönzés. Ott viszont, ahol viszonylag fejlettebb feldolgozóipari tevékenység jellemző, a befektetés-ösztönzés hangsúlyosabb szerepet foglal el a prioritások rangsorában. Ez azonban annak is köszönhető, hogy a feldolgozóipari intenzitás szempontjából jobb helyzetben lévő régiókban már eleve fejlettebb volt az infrastruktúra, mint a külföldi befektetők látóköréből kiesett, elmaradottabb területeken. Ebből az interjúsorozatból tehát az a következtetés vonható le, hogy azokban a megyékben sikeres a befektetés-ösztönzés, ahol már a gazdasági tevékenységhez rendelkezésre szükséges áll. Mivel infrastruktúra az elmaradott viszonylag sűrű infrastrukturális hálózata hálózatok akadályozzák a gazdaságfejlesztést, ezért az alapvető infrastruktúra kiépítettsége

tekintetében elmaradottabb megyék első lépésként nem a befektetés-ösztönzés, hanem inkább az infrastruktúra, a közmű-, és a közlekedési hálózat fejlesztése mellett tették le a voksot. A befektetésösztönzés, gazdaságfejlesztés azokon a területeken került a fejlesztési stratégia fókuszába, ahol a feldolgozóipari tevékenység már viszonylag intenzívebb volt. 32 32 Szalavetz Andrea: A befektetés‐ösztönzés és a területfejlesztés Tér és Társadalom, XIV. évfolyam 2000 1. szám 40 http://www.doksihu A külföldi beruházásokat illetően megfigyelhető, hogy az elmúlt időszak jelentős beruházásai az országok bizonyos földrajzi egységeire koncentrálódtak. Ezeken a területeken gyakran fordul elő, hogy bizonyos szakképzettséget igénylő ágazatokban munkaerőhiány is jelentkezik. A kormányzatok tehát megkülönböztetett figyelemmel illetik a külföldi tőke hátrányosabb helyzetű régiók felé történő

orientálását, amelyet a kormányzati tevékenységről szóló fejezetben fogok majd részletesebben kifejteni. A működő tőke régiók közti eloszlásának jelenlegi, illetve jövőbeli képét érdemes közelebbről is vizsgálni. Ennek, valamint a termelékenységkülönbségnek növekedése a fejlettebb régiók javára a regionális különbségek további növekedését jelzi előre rövid távon, kétfajta vonatkozásban is. Úgy tűnik, növekszik az egyenlőtlenségek mértéke (azaz a fejlettségi mutatók megoszlásának szóródása), és ugyanakkor stabilizálódhatnak az egyenlőtlenségek területi mintái, azaz a kedvezőbb helyzetből indulók relatív pozíciói javulnak tovább. Magyarországon a legfejlettebb régió a központi régiónak is nevezett Közép-Magyarország; itt él az ország lakosságának több mint egynegyede. A népsűrűség magas, a munkanélküliségi ráta alacsony. A fejlettebb régiók közé sorolható az Ausztriával

közvetlenül határos Nyugat-Dunántúl, és az ország jelenleg legdinamikusabban fejlődő régiója, a Budapest, a Balaton és a Nyugat- Dunántúl között fekvő Közép-Dunántúl, amely a kilencvenes évek elején még az ipari válságövezetek túlsúlyával volt jellemezhető. A két dél-magyarországi régió, a Dél-alföld és a Dél-Dunántúl az ország viszonylag fejletlenebb régiói közé sorolható. A munkanélküliségi ráta mindkét régióban valamivel meghaladja az országos átlagot, a népsűrűség alacsony. Azonban jelenleg a közepes népsűrűségű észak-keleti régiók, az ország hagyományosan legfejletlenebb térségének számító Észak-alföld, illetve a nehézipari válságövezeteket koncentráló Észak-Magyarország tekinthetők Magyarország legelmaradottabb régióinak. A munkanélküliség mindkét régióban kifejezetten magas; több mint 50%-kal haladja meg az országos átlagot. Az 1994-1997 közötti időszakban a regionális

különbségek kis mértékben növekedtek, miközben a Közép-Dunántúl és a NyugatDunántúl közelített a központi régióhoz, addig a négy szegényebb régió 41 http://www.doksihu lemaradása nőtt. Ugyanezt a tendenciát mutatja az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó-befizetések alakulása is. Bár a három fejlettebb régió és a négy kedvezőtlenebb helyzetű alkotta klasztereken belül a különbség csökkent, összességében mégis a regionális egyenlőtlenségek fokozódását regisztrálhatjuk; ezt mutatja mind az egy főre jutó GDP, mind az egy lakosra jutó SZJA-befizetések tekintetében a relatív szórás növekedése is. A regionális különbségek növekedése általában a vándorlási különbözet emelkedéséhez vezet. Magyarországon azonban a kilencvenes években a lakáspiacon bekövetkezett változások, a nagyobb mobilitási lehetőséget kínáló önkormányzati tulajdonú bérlakások aránya drasztikusan csökkent, és mára már

Európában egyedülállóan alacsony szintje alapvető korlátját jelentették/jelentik a lakóhely-váltásnak. A migrációs irányok ugyanakkor megfelelnek a regionális különbségek szerint indokolható tendenciáknak, a három fejlettebb régió és a Dél-Alföld vándorlási egyenlege pozitív, miközben a két észak-keleti régió és a Dél-Dunántúl nettó migrációs mutatója negatív. Magyarországon tehát látható, hogy a regionális kérdéskört nem lehet alaposabban szemrevételezni a mobilitás értékelése nélkül. Látható, hogy amíg a munkaerő nem lesz kész a külföldi beruházások helyszínére költözni, hanem inkább helyben próbál elhelyezkedni (esetleg sikertelenül), addig a szeparátumokban élő nagy arányban munkanélküli lakosságnak kevés esélye lesz a felemelkedésre. A regionális különbségek alakulását erőteljesen befolyásolja a munkaerő mobilitásának költsége. A területi mobilitás jelenlegi mértéke mellett

azonban nem számíthatunk arra, hogy ez a tényező lényegesen csökkentse a regionális különbségeket33. Ugyanakkor a mobilitás feltételeinek javítása pl a lakástámogatási rendszer révén rövidtávon enyhíthet a regionális feszültségeken és ennyiben még akkor is hasznos politikai eszköz lehet a helyi válságok kezelésére, ha hosszabb távon esetleg a nagyobb koncentráció irányában hat. A közép-kelet-európai országokban a regionális különbségek vizsgálatánál kiemelt 33 jelentőséget kell tulajdonítanunk a külföldi beruházások Kertesi G‐Köllő J: Regionális munkanélküliség és bérek az átmenet éveiben. 1997 42 http://www.doksihu telephelyválasztását befolyásoló tényezőknek, figyelembe véve azt is, hogy a külföldi tulajdonú nagyvállalatok esetében • a szomszédos országok a régiókhoz többé-kevésbé hasonló helyzetű térségei is a választási lehetőségek közé tartoznak, és • az

értékesítésben meghatározó az export, általában kevésbé fontosak tehát a (szűkebb értelemben vett) regionális piac jellemzői. Ugyanakkor a gazdaság nyitottsága miatt hosszabb távon sem számolhatunk egy elsődlegesen helyi kutatásfejlesztés és az erre épülő hazai befektetések által meghatározott gazdasági fejlődéssel.34 II. A befektetés-ösztönzési folyamat elemei 1. Az országok általános megítélése, különös tekintettel Magyarországra A közép-kelet-európai országok számára létkérdés, hogy a külföldi befektetők milyennek ítélik meg gazdaságukat, milyen kilátásokkal rendelkeznek a versenyképesség tényezőit illetően. Többnyire megfigyelhető, hogy Közép-Kelet-Európában még mindig az alacsony termelési költségek, a szakképzett munkaerő és a kedvező környezet jelentenek előnyt. Az országok, régiók rangsorolása összetett indikátorok és egyéb mutatók alapján a 90-es évektől fokozott

mértékben terjedt el a világban. Napjainkban több mint 130 gazdasági vagy szociális fejlettséget mérő index és ország-rangsor használatos, amelyek 80 százaléka 1990 és 2005 között jött létre. Ezen indexek legnagyobb része komplex gazdasági mutató (jellemzően versenyképesség-index), térnyerésük annak köszönhető, hogy a korábban alkalmazott gazdasági jellegű statisztikai adatok önmagukban kevésbé voltak használhatóak a társadalmi, humán vagy környezeti tényezők megfigyelésére. A belpolitikai válságot és a stabilitás hiányát már évek óta megérezték a vállalatok. Most, hogy mindezt a globális válság is tetézi, a konjunktúrával kapcsolatos várakozásaik csekélyebbek, mint korábban bármikor. A többi közép-kelet-európai országhoz hasonlóan Magyarországon is nagy hatással 34 http://www.nkthgovhu/letolt/kutat/tep/termel/hermannpdf 43 http://www.doksihu van a befektetések betelepülésére az országról alkotott

kép. A Német- Magyar Ipari és kereskedelmi Kamara (DUIHK) legutóbbi felméréséből kitűnik, hogy tíz vállalatból kilenc a gazdasági helyzet rosszabbodásával számol. Az ügyvezető igazgató a magyarországi előnyökkel kapcsolatban kiemelte a munkaerő jó minőségét, a munkaerő ára, illetve a teljesítmény közötti kedvező viszonyt, továbbá az ugyancsak kedvező kulturális környezetet Németország közelében. Ezáltal Magyarország előnyt élvez az olyan ázsiai piacokkal szemben, mint Kína és India, ahol a munkaerő költsége még sokkal alacsonyabb. Az üzleti élet megítéléséről több értékelés is napvilágot látott az elmúlt években. Ezek közül az egyik legjelentősebb a Világbank által minden évben megjelentetett Doing Business kiadvány, amely a világ 183 országában vizsgálja az üzleti környezet minőségét. Hazánk az elmúlt években évről-évre előrelépett ezen a listán, ami elsősorban az engedélyezési

eljárások, a külkereskedelem, a munkaerő-szabályozás és a befektetők védelmének területén bekövetkezett kedvező fejleményeknek volt köszönhető. Azonban a legfrissebb, 2010-es kiadványban Magyarország helyezése romlott, 41. helyről a 47 helyre került A washingtoni székhelyű intézmény helyi idő szerint szerdán közzétett jelentése szerint Magyarországot egyebek között megelőzte Szlovákia (42. hely) és Bulgária (44. hely), rosszabb besorolást kapott viszont Lengyelország (72. hely) és Csehország (74 hely) A világ régiói közül az üzleti környezetet javító legjelentősebb reformokat a korábbi évekhez hasonlóan Kelet-Európában és Közép-Ázsiában hajtották végre. A világnak ebben a két térségében az országok 96 százalékában legalább egy előremutató reform történt a vizsgált időszakban, 2008 júniusa és 2009 májusa között. Az OECD nemrég kiadott elemzése szerint a korábbi mutatókhoz képest és a

versenytársakkal való összevetésben egyaránt magas a munkát terhelő adók és járulékok mértéke Magyarországon. A szervezet számításai szerint 54,4 százalékkal hazánkban a második legmagasabb az adóék. Ez a szám Csehországban 42,9, Lengyelországban 42,8, Szlovákiában 38,5 százalék, ami jelentősen növelheti versenyelőnyüket a külföldi beruházók szemében. 44 http://www.doksihu A munkaerő-költségek fajlagos értéke alapján a világ legfejlettebb országait tömörítő listán az ötödik helyet foglaljuk el. A visegrádi országok közül Lengyelországban és Szlovákiában is alacsonyabbak a bérköltségek, mint hazánkban. A legjelentősebb hitelminősítő intézetek szerint a rendszerváltás óta Magyarország fokozatosan érdemelte ki mindig az eggyel jobb besorolást, javultak az ország kilátásai, csökkent a magyar adósság kockázata. A folyamat a három vezető hitelminősítő (Fitch, S&P, Moodys) értékelése szerint

2005-2006-ban torpant meg, mégpedig az Európa-szerte általánossá váló, a szociális kiadások növekedése miatt is jelentkező fiskális nehézségek, az államháztartás finanszírozási módjának fenntarthatatlansága miatt. Ennek következményeként Magyarországon nőtt a kockázat, romlottak a kilátások.3536 Az International Institute of Management Development (IMD) nemzetközi versenyképességi felmérése, a World Competitiveness Yearbook az alapján rangsorolja az országokat, hogy képesek-e a vállalatok számára olyan fenntartható üzleti, gazdasági és politikai környezetet teremteni, amely növeli a gazdasági szereplők versenyképességét. A vizsgálat 246 kritérium alapján történik, Magyarország az elmúlt évben drasztikus visszaesést szenvedett, a 38.-ról a 45-ik helyre A közép-keleteurópai régióban még nagyobb zuhanást könyvelhetett el Románia (a 45-ről az 54. helyre) és Észtország (a 12-ről a 35 helyre)37 A

közép-kelet-európai országok közül a megítélés javítása érdekében szükséges a költségvetési fegyelem bevezetése és fenntartása, (ha nem euró a hivatalos fizetőeszköz) a nemzeti valuta értékállóságának biztosítása, az adminisztratív akadályok csökkentése, az infláció fékezése és az innováció magas szintjének biztosítása a versenyképesség érdekében. 35 36 http://www.ecostathu/kiadvanyok/mikroszkop/121html http://www.origohu/uzletinegyed/magyargazdasag/20080910-vilagbank-doing-business- 2009-javult-a-magyar-uzleti-kornyezet.html 37 http://www.imdch/research/publications/wcy/upload/scoreboardpdf 45 http://www.doksihu 2. A befektetés- ösztönzési tevékenység új kihívásai a versenyképesség tükrében 2.1 Kormányzati tevékenység a versenyképesség növelésére A mindenkori kormányzat igen nagy felelőssége a külföldi működőtőkebefektetések ösztönzése. Jelenleg az Európai Unióhoz 2004 május 1-jén

csatlakozott kelet-közép-európai országok között éles verseny folyik a külföldi beruházásokért, és ebben a versenyben minden ország érdeke elsőnek lenni versenytársai között. A régió országainak azonban az egységes belső piacon immár nem csupán a hozzájuk hasonló adottságokkal rendelkező szomszédos országokkal, hanem a náluk sok tekintetben fejlettebb nyugat-európai gazdaságokkal is versenyezniük kell. Ehhez további fokozott erőfeszítéseket kell tenniük a gazdaságpolitika oldalán. A befetetés-ösztönzés eszközrendszerét tekintve általánosságban elmondható, hogy az alkalmazott technikák három csoportba sorolhatók. Fiskális ösztönzők: társasági adókedvezmény, 2003-tól fejlesztési adókedvezmény egy bizonyos volumen feletti befektetés esetén. Financiális ösztönzők: képzési támogatás, munkahely-teremtési támogatás, egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatás, az EU által támogatott pályázati

lehetőségek. Egyéb kedvezmények: leggyakrabban ez a befektetés-ösztönzési ügynökségek nevéhez kapcsolódik. Mivel a külföldi vállalatok relatíve kevésbé ismerik ki magukat az adott ország gazdasági környezetében, kevesebb információval rendelkeznek, kívánatos, hogy beilleszkedését az intézményi befektetés-ösztönzés segítse. A projektakvizíció, a potenciális befektetők számára történő információszolgáltatás, az egyablakos rendszer promóciója, valamint az utógondozás („after-care”) tevékenység szerepe rendkívüli mértékben megnőtt. Ezenkívül egyre inkább előtérbe kerülnek az infrastruktúra, tudáshálózat, ipari parkok, klaszterek fejlesztése céljából kedvezmények, amelyek pozitív externáliák teremtését segítik elő.38 38 http://www.epahu/00000/00017/00060/pdf/antaloczypdf 482 oldal 46 nyújtott http://www.doksihu Az országok tőkevonzó képességének további fejlesztése mellett

rendkívül nagy jelentőséggel bír a vállalati szektor modernizálása is. A korszerű vállalatirányítási, minőségellenőrzési rendszerek bevezetésének támogatása a hazai középvállalatok jelentős fejlődését eredményezi, amelynek hatására készek jobban alkalmazkodni a piac folyamatosan változó igényeihez, a nemzetközi piacon is nagyobb számban válhatnak beszállítókká és növekszik termelékenységük. Mint ahogyan azt a munkaerőről szóló fejezetben kifejtettem, a fejlődés motorja egyre kevésbé az olcsó, képzetlen munkaerőre épülő tömegtermelés, hanem a költségesebb, de jól képzett munkaerőt igénylő, magas hozzáadott értéket előállító ágazatok. Ezért minden kormány elsősorban az innovatív, kutatási és fejlesztési tevékenységek megtelepedésével járó beruházásokat kívánja támogatni. Ilyenek például az információ- és biotechnológiai beruházások, vagy a logisztikai és más

szolgáltató központok létesítése. Az ilyen beruházások munkaerőigényének folyamatos biztosítása érdekében a kormányok az oktatási rendszer a vállalati szektor munkaerőigényeinek megfelelő irányú átalakítására törekszenek.39 Az elmúlt években a közép-kelet-európai országok adórendszere jelentős változásokon esett át, hogy megfeleljen az uniós előírásoknak. A megváltozott társasági adórendszer célja, hogy az újonnan társaságot alapító és/vagy befektető vállalatok az olyan régiókat és ágazatokat keressék, amelyek az adott ország gazdasági célkitűzéseinek megfelelnek. 39 (http://www.bvksitesethu/fajlphp?id=327 dátum nélk) 47 http://www.doksihu 2. táblázat Külgazdaság-fejlesztés és befektetés-ösztönzés Külgazdaság‐fejlesztés és befektetés‐ösztönzés Intézkedés megnevezése Intézkedés tartalma Intézkedés várható hatásai Adó‐és járulék csökkentés Termelés, szolgáltatás

költségeinek csökkentése Gazdaság élénkülése, több pozitív befektetés, új munkahelyek Adórendszer egyszerűsítése Átláthatóbb rendszer Kiszámíthatóság, bizalom nő, mely új befektetéseket ill. újra befektetéseket generál Rövidebb idő alatt, jogi akadályok nélkül lehessen ipari területet vásárolni Gyorsabb területvásárlás, megbízhatóság, több befektetés Folyamat egyszerűsítése, gyorsítása Gyorsabban, kiszámíthatóbban lehet építési engedélyt kapni, ezáltal több, a procedúra bonyolultsága miatt más országot választó cég Magyarországot választja Munka Túlórák hullámzó mennyiségű törvénykönyv kiadása több évet összevonva, módosítása – esetleg az össz túlóra szám növelése túlóra szabályozás Versenyképességünk javul, cégek jobban tudják igazítani a hullámzó termeléshez a létszámot, ezáltal munkahelyeket meg lehet tartani Ipari telekvásárlással kapcsolatos bürokrácia

csökkentése Építési, környezetvédelmi engedélyezési folyamat egyszerűsítése Pályázatokkal kapcsolatos bürokrácia csökkentése A fejlesztési, munkahelyteremtő és megtartó pályázatok kiírásának ésszerűsítése úgy, hogy az illeszkedjen a versenyszféra „költség‐hatékonyság” szemléletébe. A pályázatok kihasználtságának növekedése, új beruházások, munkahelyek. Az ITD Hungary közvetítésével a Magyar Kormány támogatást nyújt olyan nagyértékű projektekhez, amelyek nem jogosultak az Európai Unió társfinanszírozásával nyújtott pályázati összegekre. Az ITD Hungary teljes körű információt biztosít a pályázati lehetőségekről és feltételekről, amelyek a következőek: ™ Gazdasági lehetőségek (a Versenyképesség Nemzeti Operatív Fejlesztési és Program Gazdasági pályázati Minisztérium kezelésében). A pályázatot, mellyel elsősorban a kis- és középvállalkozások fejlesztését

kívánja elősegíteni, az Európai Unió Strukturális Alapok forrásainak igénybevételével biztosítja a Minisztérium. A pályázati kiírások a következők: • technológiai korszerűsítés 48 http://www.doksihu • regionális vállalati központok kiépítése • feldolgozóipari beszállítók számának növelése és megerősítésük • ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése • logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése • speciális ösztönző csomagok stratégiai befektetőknek, egyedi kormánydöntés alapján adható támogatás (a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kezelésében). A speciális ösztönző csomagon belül kedvezőbb és nagyobb támogatás vehető igénybe, mint a GVOP pályázatoknál. Ebben a támogatási formában akkor részesülhet a nagybefektető, ha a befektetés volumene a célterülettől függően meghaladja a következő értékhatárokat: • Feldolgozóipari beruházás

esetében legalább 10 millió euró • K + F beruházás esetében legalább 10 millió euró • Regionális szolgáltató központ létrehozása esetében legalább 10 millió euró • Logisztikai beruházás esetében legalább 10 millió euró • Turisztikai beruházás esetében legalább 10 millió euró • munkahely teremtési és képzési támogatás (a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által), amelynek feltétele, hogy a beruházás • egyedi kormánydöntéssel megítélt közvetlen támogatásban részesüljön • hátrányos, vagy leghátrányosabb helyzetű kistérségben, településen valósuljon meg • legalább 500 - leghátrányosabb helyzetű kistérségben, településen legalább 200 - új munkahelyet teremtsen, • valamint az új munkahelyekre felvett létszám legalább 50 %-a - leghátrányosabb helyzetű kistérség, település esetében legalább 30 %-a regisztrált álláskereső legyen. 49 http://www.doksihu

Hátrányos, vagy leghátrányosabb helyzetű kistérségek Vápár József: A külföldi működőtőke-beáramlás a befektetés-ösztönzés eszközrendszere ill. a visegrádi összehasonlítása (SE JGK országok versenyképességének Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola – Évkönyv 2005) 409. old (http://www.itdhu/engineaspx?page=Itdh Tokebehozatal dátum nélk) Szlovákiában a kormány által garantált támogatásokra jogosultak azok a társaságok, amelyek a következő értékhatárok felett fektetnek be: Ipar: • 800 millió SKK (kb. 24 millió EUR) – az olyan régiókban, ahol a munkanélküliség alacsonyabb a szlovákiai átlagnál • 400 millió SKK (kb. 12 millió EUR)- az olyan régiókban, ahol a munkanélküliség magasabb a szlovákiai átlagnál • 200 millió SKK (kb. 6 millió EUR) - az olyan régiókban, ahol a munkanélküliség legalább 50%-kal magasabb a szlovákiai átlagnál Technológiai központok: • 40

millió SKK (kb. 1,3 millió EUR) Stratégiai központok: • 35 millió SKK (kb. 1 millió EUR) Turizmus: • 500 millió SKK (kb. 16 millió EUR) – az olyan régiókban, ahol a munkanélküliség alacsonyabb a szlovákiai átlagnál 50 http://www.doksihu • 250 millió SKK (kb. 8 millió EUR) - az olyan régiókban, ahol a munkanélküliség magasabb a szlovákiai átlagnál • 100 millió SKK (kb. 32 millió EUR) - az olyan régiókban, ahol a munkanélküliség legalább 50%-kal magasabb a szlovákiai átlagnál A maximálisan igénybe százalékában, régiók szerint: vehető támogatások a befektetések 40 Pozsonyi régió – 10% (2008-ig) Nyugat-Szlovákia – 40% Közép-Szlovákia– 50% Kelet-Szlovákia – 50% Az adókedvezmény igénybevétele engedélyhez kötött, de annak összege a társasági adókötelezettség akár teljes összegéig igénybe vehető, legfeljebb 10 évig. Fontos megkötés, hogy az adókedvezmény csak akkor vehető

igénybe, ha a vállalkozás árbevételének legalább 80%-a támogatott beruházás révén keletkezik.41 Lengyelországban az adókedvezményeket a társasági adózás az ún. Speciális Gazdasági Övezetekhez köti, azokat az ott székhellyel rendelkező vállalkozások vehetik igénybe. Az adókedvezmény összege uniós normák szerint a beruházási érték vagy a létrehozott új munkahelyekhez kapcsolódó kétévi személyi jellegű ráfordítások közül a magasabb összeg legfeljebb 50%-a lehet, ez a szlovák gyakorlathoz hasonlóan a beruházás helyszínétől függően változhat. Az adókedvezmény igénybevételének feltételei: • a társaságnak a Speciális Gazdasági Övezetben kell székhellyel rendelkeznie • meg kell szereznie a Speciális Gazdasági Övezetben való működéshez szükséges engedélyt • az övezetben kell minimálisan 100 000 eurós értékű beruházást végrehajtania 40 41 http://www.sariosk/swift

data/source/dokumenty/Investicie/pravidla/FAQS engpdf A Visegrádi Négyek adórendszere – Versenyképességi összeállítás Ernst & Young, 2007 51 http://www.doksihu • a befejezett beruházást legalább 5 évig kell működtetnie. Az adókedvezményt a hatóságtól kérelmezni kell, és a hatóság a fent említett maximum összeg erejéig megállapíthatja az adókedvezményt. Az adókedvezményt legkésőbb 2017-ig lehet igénybe venni. A számviteli, könyvviteli szolgáltatást és telefonos ügyfélszolgálatot nyújtó társaságokat is lehet Speciális Gazdasági Övezetekbe telepíteni, és ebből következően azok is élvezhetik az adókedvezmény lehetőségét. 2.2A befektetésösztönzés új iránya: együttmüködés a vállalkozásokkal, egyetemi tudásközpontokkal. A közép-kelet-európai országok sajátos földrajzi elhelyezkedéséből kifolyólag az erős verseny nemcsak a hagyományos iparágak megtelepedését célzó

tevékenység mentén lelhető fel, hanem a kutatásfejlesztés, az innováció és az ehhez kapcsolódó új iparágak területén is legalább ugyanolyan mértékben érvényesül. A térség országai innovációs politikájának törzsrészeként fogható fel a minél hatékonyabb tudásgazdálkodás kialakítása. A cél tehát az anyagi és tárgyi forrásokat a szellemi tőkével való magas szintű összehangolás. Ennek oka többféleképpen magyarázható. Egyrészt az adott intézmény érdekében is áll a frissen végzett egyetemisták, főiskolások elhelyezkedési százalékának javítása. Nem véletlen, hogy a fiatal diplomások közül sokan találnak munkát a saját felsőoktatási intézményükkel kapcsolatban álló vállalatnál. Másrészt a vállalat állandó célja a minél képzettebb és motiváltabb munkaerő felvétele, ezért szívesen vesz részt az intézmény kutatási profiljának alakításában, esetenként azt a saját elképzeléseivel

összhangba hozva. Legfőbb ok azonban az egyetemek szerepének megváltozása és a szocialista tervgazdasági rendszerből megörökölt irányítási és finanszírozási struktúra között fellépő anomália. Az állami tulajdonú magyar egyetemek működését a központi költségvetés egyre kevésbé finanszírozza, míg a hallgatói létszám a piacgazdasági átmenet során 52 a háromszorosára emelkedett, a http://www.doksihu versenyképességi kritériumok viszont felerősödtek.42 Optimális esetben a technológiai kapacitások kiteljesedése és a magas hozzáadottérték-hányad elérése olyan mértékben válik lehetővé, hogy elsősorban a környező országokkal, hosszabb távon a világ más régióival szemben is versenyelőnyöket tudjanak a magyar tudásbázisok felmutatni. Ezt azonban az egyetemek és az állami oktatásügy önerőből csak nagy nehézség árán tudják megvalósítani. Ezért lelhetők fel egyre nagyobb mértékben az egyes

egyetemekhez kapcsolódó, többnyire regionális tudásközpontok, valamint egy bizonyos ágazatban, a vállalatok, beszállítók, állami szervezetek, felsőoktatási intézmények stb. részvételével kialakított klaszterek (clusters) A Magyar Universitas Program számos, a versenyképességet elősegítő fejlesztést és programot támogat. Ezek közé sorolhatók többek között a regionális egyetemi tudásközpontok létrehozása, valamint – a vállalatok integrálása révén – az iparral és az innovációs szervezetekkel történő együttműködés ösztönzése a kiemelt kutatási-fejlesztési tevékenység érdekében. Eszerint az egyetemi tudásközpontok regionális magként maguk köré gyűjtik a kutatás-fejlesztésben részt vevő összes szereplőt, így téve lehetővé a régió, valamint az ország versenyképességének javulását. Csehországban is felismerték egy nemzeti innovációs politika fontosságát, a 2005-től 2010-ig terjedő időszakban a

GDP 1%-át tűzték ki a kutatásfejlesztésre, innovációra fordítandó összegnek. A tudományos-mérnöki szakok keretszámainak jelentős növelését, az egyetemek jobb felszereltségét tűzték ki maguk elé célul. 1998 óta lehetséges, hogy az egyetemek a kutatásfejlesztésben elért eredményeik egy részét gazdasági társaságokba fektessék, amelyért cserébe kiegészítő forrásokhoz jutnak. 43 Lengyelországban is megtalálhatók a sikeres együttműködések egyetemek, állami szervezetek és vállalatok között. A Tudás- és Innovációs Közösség az Információ- és Kommunikációs Technológiákért”, melynek akadémiai tagjai a Wroclawi Egyetem és a Sziléziai Egyetem ma több, mint 50 tagot számlál, többek között a Lengyel Kereskedelmi Kamarát, a Microsoftot, a Siemenst, a Volvót, valamint a Wroclawi Kutatóközpontot. A közösség 15 42 Lentner Csaba, 2005 http://www.vyzkumcz/storage/att/CFE8ED8042B44B76046EB19D9EC1EC4B/national innovation

policy.pdf 43 53 http://www.doksihu dmunkacsoport alakított ki, amelyek között megtalálhatók az informatikai rendszerért, az távoktatásért, a közbiztonságot elősegítő IT rendszerekért, illetve a gazdasági innovatív rendszerekért felelős csoportok.44 Megfigyelhető a kutatás-fejlesztés terén az akadémiai és a magántőke viszonyának egy nagyon jelentős egymásra hatása. A vállalati kereslet kínálat-formáló funkciója jelenik meg a kevésbé népszerű vagy az oktatáshoz, kutatáshoz különleges technológiai hátteret igénylő képzések. Erre példa a repülőipar területén, elsősorban a repülőgép-karbantartó mérnökök iránti igény hiánya, aminek következtében a Nyíregyházi Főiskolán (ahol az országban egyedülálló módon létezik pilótaképzés) jelenleg a repülőgép-karbantartás területén kereslet hiányában csak rendszertelenül indulnak évfolyamok. Egy állandó befektető jelenléte az észak-alföldi régióban

megteremtené annak a lehetőségét, hogy folyamatos képzéssel egybekötött aerodinamikai tudásközpont alakulhasson ki a Főiskola vonzáskörnyezetében. Az Európai Unió fő prioritásai közé tartozik az oktatás és a szakképzés fejlesztése. A lisszaboni stratégia – melynek feladata az európai gazdaság „a világ legversenyképesebb, tudásalapú gazdaságává” tétele volt - 2005-ös felülvizsgálata az újonnan meghatározott négy stratégiai terület egyikévé nyilvánította a tudás kiterjesztését és az innovációt. A fejlődés mozgatóerejét jelentő új kutatási területek feltárása és a meglévők hatékonyabb szinten való kezelése szervesen beépül ebbe az irányvonalba, így segítve elő az innovatív tudásalapú gazdaság fejlődését. 2.3 A versenyképesség javításának európai dimenziója: az EU 2020 stratégiája Az Európai Unió a lisszaboni stratégia megvalósításának hiányosságai miatt rákényszerült arra,

hogy 2010-től egy új, az előbbieknél jóval kidolgozottabb és a megvalósíthatósági szempontokat sem figyelmen kívül hagyó stratégiát hozott létre. Az új program neve EU 2020, és tartalmilag az Európai Unió 2020-ig elérendő céljait, prioritásait és stratégiai szempontjait tartalmazza. A lisszaboni stratégia helyébe, amely segített az Unió 44 http://www.ict‐clusterwrocpl/en/indexphp?c=static sites&id=39 54 http://www.doksihu országainak a válsággal való szembenézésben, egy olyan program lép, amely növekedés és a munkahelyteremtés érdekében létrejött partnerség eredményeire épít, és megújítja azt az új kihívások kezelése érdekében. Emellett azokra az előnyökre is épít, a válságra az Európai Unió országai által adott válaszok eredményeztek. A Bizottság álláspontja szerint az EU 2020 stratégiának egyrészt azokra a kulcsfontosságú szakpolitikai területekre kell koncentrálnia, amelyeken az uniós

és a tagállami szint közti együttműködés nyújtja a legjobb eredményeket, másrészt van lehetőség a szakpolitikai eszközök jobb felhasználására és így a végrehajtás javítására. A Bizottság véleménye szerint a következő tematikus prioritások lesznek az EU 2020 stratégia célkitűzéseinek legfontosabb előmozdítói: • Tudásalapú növekedés általi értékteremtés. Gazdagabb lehetőségek és szorosabb társadalmi kohézió kínálkozik egy olyan világban, melyben az innováció a lényegi elem a termékek és az eljárások szintjén egyaránt, valamint sikerül kiaknázni az oktatásban, a kutatásban és a digitális gazdaságban rejlő lehetőségeket; • Az emberek lehetőségeinek növelése a befogadó társadalmakban. Az új képességek elsajátítása, a kreativitás és az innováció ösztönzése, a vállalkozói szellem fejlesztése és a különböző munkahelyek közti zökkenőmentes átjárhatóság nagyon fontos lesz

egy olyan világban, amelyben a nagyobb alkalmazkodóképességért cserébe több munkalehetőség kínálkozik; • Versenyképesebb, összekapcsoltabb és környezetbarátabb gazdaság. Az EU-nak sokkal hatékonyabban kell versenyeznie, valamint növelnie kell versenyképességét azáltal, hogy kevesebb nem megújuló energiát és egyéb erőforrást használ fel sokkal hatékonyabb módon egy olyan világban, amelyben magasak az energia- és erőforrásárak, és nagyobb az energiáért és erőforrásokért folyó verseny. Ez ösztönözni fogja a növekedést, és segíteni fogja környezetvédelmi céljaink elérését. A hagyományos termeléstől kezdve az induló csúcstechnológiáig valamennyi gazdasági ágazatra jótékony hatással lesz. Az infrastruktúrák fejlesztése és összekapcsolása, az adminisztratív terhek csökkentése, valamint az innovációk piaci elterjedésének gyorsítása, mind hozzá fog járulni ehhez a célhoz. Ezek a prioritások

fognak irányt adni az EU politikaalakításának az EU-n belül és 55 http://www.doksihu kívül egyaránt. A nemzetközi együttműködés és a multilaterális kormányzás ösztönzése, beleértve a hatékony, tisztességes és szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelmet és pénzügyi rendszereket is, szerves részét fogja képezni az EU 2020 stratégiának. Véleményem szerint a felsorolt prioritások közül legfontosabb lenne az első kettőre összpontosítani, mivel a tudásalapú gazdaság fejlesztése és a több lehetőség nyújtása az innováció megvalósítására együttesen generálnak egy olyan irányt, amely a gazdaság szerkezetének versenyképessé válásában nagy szerepet játszik.45 2.4 A befektetés-ösztönzési ügynökségek tevékenysége és hatása a térség fejlődésére A befektetés-ösztönzési ügynökségek Közép-Kelet-Európa országaiban mindenütt megtalálhatók, és jelenlétük nagy fontossággal bír. Ahogy nevükből

is kiderül, alapvető feladatuk a külföldi közvetlen tőkebefektetések előmozdítása. Ezen ügynökségek a potenciális befektetők számára magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtanak. Legfontosabb feladatuk, hogy elősegítsék a befektetések megvalósulását és növeljék a tőkeexportot és importot - ösztönözve ezáltal új és már meglévő iparágak tevékenyégét: az alapítást, a terjeszkedést és a diverzifikációt. Az innováció, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás középpontba állításával tevékenyen részt vesznek az adott ország gazdaságának fejlődésében és a tudásalapú társadalom megteremtésében.46 45 46 http://ec.europaeu/eu2020/pdf/eu2020 http://www.itdhu/engineaspx?page=Itdh Koszonto 56 http://www.doksihu 3. táblázat 2008 első felében megszerzett befektetési projektek Ország Projektek Teremtett munkahelyek Befektetések száma száma összege (millió EUR) Csehország 124 9669 800 Lengyelország

22 7500 746 Magyarország 31 6 314 1 263 Szlovákia 24 3191 240,3 Forrás: CzechInvest, Polish Information and Foreign Investment Agency, ITD Hungary, SARIO A visegrádi országokat tekintve megállapítható, hogy a projektek számát tekintve a cseh befektetés-ösztönzési ügynökség, a CzechInvest szerezte a legtöbb befektetést országa számára: 124 befektetésével többet, mint a többi három ország együttvéve. A teremtett munkahelyek számában is Csehország jár az élen. azonban a befektetések összegét tekintve csak második helyezett Magyarország után. A jelenség magyarázata a Daimler döntésében keresendő, amely szerint a vállalat 800 millió euró értékben Mercedesgyárat létesít Kecskeméten.47 2009 első félévében már 15 pozitív befektetői döntés született az ITD közreműködésével. A beruházások közel 3 500 új munkahelyet teremtenek Magyarországon. Az új befektetők között van például EGIS Gyógyszergyár Nyrt., amely

új gyógyszertechnológiai kutató-fejlesztő bázist épít Budapesten, a tervek szerint 2010 decemberig. A 70 főt alkalmazó kutatóhely 3,76 milliárd forintból valósul meg és 20 új kutatónak is munkahelyet teremt. Az olasz Tecnica Group az ITD Hungary közreműködésével 17 millió euró befektetéssel létesít logisztikai és gyártóközpontot Nagykállón. A mintegy 200 főt foglalkoztató üzemben síbakancs készül majd. A világon elsőként Budapesten nyit irodát a kínai befektetési ügynökség (CIPA), amelynek feladata, hogy kínai befektetéseket vonzzon. A gazdasági válság hatásainak enyhítése, a munkahelyek megőrzése és új 47 http://index.hu/gazdasag/magyar/mrc080618/ 57 http://www.doksihu munkahelyek teremtése szempontjából kiemelt szerepe van a befektetésösztönzésnek. Ezt szolgálja például a Beruházásbarát Településekért Program, amelyet a kormány az ITD Hungary-vel közösen működtet, és amely az érdeklődő

települések számára nyújt szakmai segítséget abban, hogyan tehetik vonzóvá településüket a hazai és nemzetközi cégek számára. A hazánkban működő külföldi nagyvállalatok újrabefektetésének ösztönzését szolgálja az úgynevezett aftercare, vagyis utógondozási szolgáltatás. Az ITD Hungary mindezek mellett ágazati alapú ügyfélmenedzsment keretében segíti a kis- és középvállalkozásokat az exportpiacra jutásban, cégre szabott ügyfélfejlesztési terv összeállításával.48 Csehországban a befektetésekre a nagymértékű IT-orientáció volt a jellemző: 2008 első felében ugyanis minden harmadik befektetés ezen a területen realizálódott. A cseh befektetés-ösztönzési ügynökség sikeresen irányította a befektetőket a magas szellemi tőkét igénylő ágazatok felé, mint például a szoftverfejlesztés vagy kutatás-fejlesztés. A befektetés-ösztönzési ügynökség állítása szerint az újonnan teremtett

munkahelyek egyharmadát frissen végzett diplomások fogják megtölteni.49 A befektetés-ösztönzési intézmények között néhány éve megfigyelhető a verseny kiéleződése, a hatékonyság és az ügyfélközpontúság terén. Az elmúlt évben mind a Világbank, mind a Site Selection amerikai befektetési magazin felállította a maga rangsorát a világ befektetés-ösztönzési ügynökségei között. Ezeken a magyar résztvevő, az ITD Hungary rendkívül jól szerepelt, teljesítménye 93 százalék lett, amivel a világrangsor tizenkettedik helyét szerezte meg. A projektkezelést két próbamegkereséssel tesztelték, ahol egy virtuális szoftvercégnek, illetve egy italokat gyártó vállalatnak kerestek befektetési helyszínt. Az összteljesítmény alapján a tizennegyedik helyen végzett a magyar intézmény, megelőzve a közép-kelet-európai régióban például a CzechInvest-et, a lengyel PAIIZ-t és a szlovák Sario-t is. A Világbank felmérésében

próbaérdeklődéssel tesztelte az ügynökségeket, valamint 48 http://minap.hu/newsphp?extend127402 49 http://www.czechinvestorg/en/h1-2009-every-third-investment-focused-on-it 58 http://www.doksihu vizsgálta a honlapokat és az utógondozást is. A közép-európai régióból a lett és a litván ügynökség végzett előkelő helyen: a hetedik és a tizenkettedik helyen. Az internetes megjelenést több szempont szerint vizsgálták, így pontozták például a tartalmat, a befektetés-ösztönzés hatékonyságát, a designt, és az információk következetes elrendezését. http://hvg.hu/gazdasag/20090729 vilagbank felmeres itd hungaryaspx A Site Selection amerikai befektetési magazin az ITD Hungary-t, a magyar befektetési ügynökséget Kelet-Európa legjobb befektetési ügynökségének, Budapestet pedig a régió harmadik legvonzóbb befektetési helyszínének választotta. A befektetési helyszínek felkutatásával foglalkozó szerkesztőség a

2008-ban bejelentett befektetési projektek egy főre eső száma alapján rangsorolt.50 3. Befejezés Szakdolgozatom célja a közép-kelet-európai régió, azon belül az Európai Unióhoz 2004-ben és 2007-ben csatlakozott országok befektetés-ösztönzési folyamatainak értékelése és vizsgálata. A közép-kelet-európai országok fejlődésének kulcstényezőjévé vált külföldi közvetlen tőkebefektetések két fő része a versenyképesség fejlesztése és valamint a befektetés-ösztönzési ügynökségek jelenléte és proaktív tevékenysége. Az első kategóriába tartozik a befektetőbarát adórendszer fenntartása, infrastruktúra-fejlesztés, a versenyképes ágazatok támogatása, úgy, hogy az ne sértse az Európai Unió alapelveit, valamint a településfejlesztési stratégia. A második kategóriát a befektetésakvizíció, a potenciális befektetők részéről történő megkeresések, a befektetési folyamaton történő végigkísérés és az

utógondozási (after-care) tevékenység adja. A versenyképességet hangsúlyozza az Európai Unió lisszaboni stratégiája, illetve annak folytatása, az EU 2020 stratégia. Ezek a hangsúlyt az 50 http://minap.hu/newsphp?extend127402 59 http://www.doksihu innovációra és a kutatás‐fejlesztés által a tudásgazdaságra helyezik. Hatékony fejlesztésekkel, a legversenyképesebb ágazatok ösztönzéséve, a vállalati és akadémiai szférák összehangolásával lehetőség nyílik rendkívül gyümölcsöző együttműködések megvalósítására. Ahhoz azonban, hogy a versenyképesség valóban központi tényező lehessen, összeurópai együttműködésre van szükség. Szakdolgozatomban kitértem arra, hogy a multinacionális cégek közép‐ kelet‐európai gazdaságokba történő bevonása nagymértékben hozzájárulhat a gazdasági válság által okozott visszaesés megfékezéséhez, mivel a spekulatív befektetőkkel ellentétben ezek a

vállalatok hosszú távú tőkekihelyezésben gondolkodnak. A munkahelyek fokozatos megszűnése ellen pedig munkahelymegtartó programokkal és a hiányszakmákban történő képzéssel lehet küzdeni. A közép‐kelet‐európai régió a jövőben is számos kihívással néz szembe. Sikere azon áll, vagy bukik, hogy mennyire képes a változásra, a versenyképes gazdaság kialakítására, és mennyire jelent vonzó célpontot a külföldi tőke számára. A jövőt tekintve Európa egy gyorsan fejlődő, rugalmas régiójának megteremtése közös célunk kell, hogy legyen. 60 http://www.doksihu Irodalomjegyzék Könyvek és tanulmányok • „ Rendszerváltozás és a privatizáció joga .” Szerző: Sárközi T 1997:, 28-71. MTABudapest: MTA, 1997 • „Antalóczy K. – Sass M: Befektetésösztönzés és Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz Külgazdaság, 2003. április, 4-7 oldal” • „Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról 350-356.

o” • Szalavetz Andrea: A befektetés-ösztönzés és a területfejlesztés Tér és Társadalom, XIV. évfolyam 2000 1 szám • Sass Magdolna: Befektetés-ösztönzés: elvek, intézmények, eredmények Gazdasági kormányzás, változás és alkalmazkodás a magyar gazdaságirányítás intézményrendszerében. Aula, 2008 • Lentner Csaba: A magyar nemzetgazdaság versenyképességének új típusú tényezői. Pénzügypolitikai stratégiák a XXI század elején Akadémiai kiadó, 2007 • Vápár József: A külföldi működőtőke-beáramlás, a befektetés-ösztönzés eszközrendszere, ill. a visegrádi országok versenyképességének összehasonlítása. SZE JGK Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola - Évkönyv 2005 Internetes források • http://ec.europaeu/eu2020/pdf/eu2020 hupdf • http://ec.europaeu/taxation customs/resources/documents/customs/pro cedural aspects/imports/free zones/list freezones.pdf • http://elib.kkfhu/edip/D 12224pdf

• http://geogr.eltehu/TGF/TGF Cikkek/bodnar2pdf • http://hepih.nfuhu/downloadphp?PageID=110&file=content/BruxInF o%20elemz%C3%A9sek/angol.pdf • http://index.hu/gazdasag/magyar/slo081211/ • http://portal.kshhu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/fog/fog20910pdf • http://server1.nfgmgovhu/data/cms1383287/Csehorszagpdf • http://server1.nfgmgovhu/data/cms1383289/Bulgariapdf 61 http://www.doksihu • http://server1.nfgmgovhu/data/cms1383296/Esztorszagpdf • http://server1.nfgmgovhu/data/cms1383308/Lettorszagpdf • http://server1.nfgmgovhu/data/cms1383310/Litvaniapdf • http://server1.nfgmgovhu/data/cms1383318/Szlovakiapdf • http://server1.nfgmgovhu/data/cms1393014/Romaniapdf • http://www.adonethu/archivum?action=tanulmanyok&id=23 • http://www.bvksitesethu/fajlphp?id=327 • http://www.dekdiunidebhu/download/pdf/kutatasiforum/2009/karacson y.pdf • http://www.ecostathu/download/heti osszefoglalo/heti osszefoglalo 2 009 majus 25-31.pdf •

http://www.ecostathu/kiadvanyok/mikroszkop/121html • http://www.ecostathu/kiadvanyok/mikroszkop/121html • http://www.euractivro/uniunea- (eurostat) • http://www.eurotreatiescom/rometreatypdf • http://www.eurotreatiescom/rometreatypdf • http://www.ict-clusterwrocpl/en/indexphp?c=static sites&id=39 • http://www.imdch/research/publications/wcy/upload/scoreboardpdf • http://www.imdch/research/publications/wcy/upload/scoreboardpdf • http://www.imforg/external/pubs/ft/pdp/2003/pdp05pdf • http://www.itdhu/engineaspx?page=Itdh Tokebehozatal • http://www.kishtpccom/Free-En/free polandhtm • http://www.napihu/defaultasp?cCenter=articleasp&nID=415719 • http://www.napihu/defaultasp?cCenter=articleasp&nID=420411 • http://www.nkthgovhu/letolt/kutat/tep/termel/hermannpdf • http://www.origohu/uzletinegyed/magyargazdasag/20080910vilagbank-doing-business-2009-javult-a-magyar-uzleti-kornyezethtml •

http://www.origohu/uzletinegyed/magyargazdasag/20080910vilagbank-doing-business-2009-javult-a-magyar-uzleti-kornyezethtml • http://www.pwccom/gx/en/engineering-construction/new-europeinfrastructure/indexjhtml 62 http://www.doksihu • http://www.sariosk/swift data/source/dokumenty/Investicie/pravidla/F AQS eng.pdf • http://www.szmmgovhu/mainphp?folderID=992 • http://www.vghu/gazdasag/makrogazdasag/szeptemberben-is-pozitiva-kulkereskedelmi-merleg-298328 • http://www.visegradgroupeu/mainphp?folderID=934&articleID=406 0&ctag=articlelist&iid=1. • http://www.vyzkumcz/storage/att/CFE8ED8042B44B76046EB19D9EC 1EC4B/national innovation policy.pdf • https://www.ciagov/library/publications/the-worldfactbook/fields/2012html • http://ec.europaeu/eu2020/pdf/eu2020 • http://www.itdhu/engineaspx?page=Itdh Koszonto • http://index.hu/gazdasag/magyar/mrc080618/ • http://minap.hu/newsphp?extend127402 •

http://www.czechinvestorg/en/h1-2009-every-third-investment-focusedon-it 63