Gazdasági Ismeretek | Befektetés, Tőzsde » Hudák Renáta - Kockázatkezelés, opciós ügyletek

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány KOCKÁZATKEZELÉS – Opciós ügyletek Készítette: Hudák Renáta Budapest, 2009 http://www.doksihu -3- Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 5 2. Az opciókról általában 7 2.1 Az opció fogalma. 7 2.2 A derivatívák. 8 2.3 Egy kis opció-történelem . 9 3. Opciós alapfogalmak12 3.1 Az opciók előnyei .12 3.2 Az opciós ügyletek nyereségét befolyásoló tényezők .13 3.21 A piaci helyzet és a lehívási ár kapcsolata 13 3.22 ATM, ITM, OTM opciók. 15 3.3 Az opciók értéke .16 3.4 Az opciók megkülönböztetése jellegük szerint .17 3.41 Vételi opció . 17 3.42 Eladási opció . 20 3.43 Az eladási-vételi díjarány, azaz a put/call paritás 22 3.5 Az opciók paraméterei .23 3.6 Opciós típusok .24 3.61 Európai típusú opció . 24 3.62 Amerikai típusú opció . 24

3.63 Bermuda típusú opció . 25 3.64 Egzotikus opciók. 25 3.65 Fedezett és fedezetlen opciók. 26 a) Termelői fedezeti ügylet opcióval. 27 b) Feldolgozói fedezeti ügylet opcióval . 28 http://www.doksihu -4- 3.7 Az opciók alaptermékek szerinti megkülönböztetése.28 3.71 Esettanulmány . 29 3.8 Az opciók kockázatai.33 3.9 Az opció árát befolyásoló tényezők – a Görögök.34 4. Kereskedés az opciókkal40 4.1 Összetett opciós pozíciók.40 4.11 Szintetikus határidős pozíciók . 41 4.12 Horizontális/vízszintes különbözeti ügyletek . 41 4.13 Vertikális/függőleges különbözeti ügyletek. 41 4.14 Opciós különbözeti ügyletek (Opciós spreadek) 41 a) Bull spread . 42 b) Bear spread. 42 4.15 Terpeszek (Straddle) . 43 4.16 Vízszintes terpeszek . 44 4.17 Széles terpeszek (Strangle) . 44 4.18 Keresztterpeszek (Guts) . 45 4.19 Pillangó (Butterfly) . 45 4.110 Vételi létra (Call ladder) 46 4.111 Eladási

létra (Put ladder) 46 4.112 Volatilitás ügylet (Volatility trade) 47 4.2 Az opciók elszámolása.48 4.21 Az elszámolás módszere . 49 5. Befejezés 53 Mellékletek. 54 Irodalomjegyzék. 56 http://www.doksihu -5- „A cselekvés minden útja kockázatos, az elővigyázatosság tehát nem a veszély kerülésében rejlik (ami lehetetlen), hanem a kockázat kiszámításában és a határozott cselekvésben.” Niccolo Machiavelli 1 1. Bevezetés Szakdolgozatom témájának nem véletlenül választottam a kockázatkezelést. Mai világunkban, a technológiák fejlődésével, a globalizáció erősödő hullámaival, a határok megszűnésével, a nemzetek együttműködésével, transznacionális vállalatok és szervezetek létrejöttével, egyszóval a világ gyors ütemű fejlődésével a kockázatok típusai és nagysága is egyre jelentősebbé válik. S éppen ezért az élet egyetlen területe sem említhető, ahol ne jelennének meg hol kisebb, hol nagyobb

formában. Mert mik is azok a kockázatok? „Általános megfogalmazásban valamely cselekvéssel járó veszély, veszteség keletkezésének eshetősége. Pénzügyi értelemben annak a lehetősége, hogy valamely befektetés tényleges hozama pozitív vagy negatív irányban eltérhet a befektetés várható hozamától.” 2 Az emberek többsége azonban arra törekszik, hogy ezeket maximálisan ki tudja védeni, vagy ha ez nem sikerülne, legalább csökkenthesse őket. Természetesen a módszer a kockázat típusától, az adott egyén kockázatvállalási kedvétől, a körülményektől és sok más tényezőtől is függhet, ám egyvalami közös: a cél, hogy a veszélyek elkerülhetőek legyenek. Nemcsak a mindennapok folyamán, hanem a pénzügyi világban is komoly fejtörést okoznak ezek az üzletembereknek, hiszen például a profit maximalizálása az említett területen is kulcskérdés. Ám ahhoz, hogy ezt megtehessék, számolniuk kell azokkal a kockázatokkal,

amelyek ezt megakadályozhatják, s valamilyen módon ki kell védeniük, illetve csökkenteniük azokat. A pénzügyi világban számtalan típusú kockázatról, s ennek megfelelően számtalan különböző kockázatkezelési eljárásról beszélhetünk, én mégis kiemelten egy kockázatkezelési eljárást vizsgálok, mégpedig az opciós ügyleteket, tőzsdei keretek között. 1 Niccolo Machiavelli: olasz író és politikus (1469. május 3 1527 június 21) http://www.citatumhu/szerzo/Niccolo Machiavelli (Letöltés ideje: 2009 09 01, 10:31) 2 Illés Ivánné: Vállalkozások pénzügyi alapjai, 246. oldal (SALDO Kiadó, Budapest, 2007) http://www.doksihu -6- Az opciós ügyletek komplexitása jellegükből fakad. Mégis mindazok, akik tisztában vannak használatukkal, alkalmazásuk kisebb-nagyobb különlegességeivel, olyan előnyt kovácsolhatnak ebből a tudásból, amely az üzleti életben, illetve pénzügyeik terén is egyaránt jelentős pozitívumokhoz

juttathatja őket. Az opciók lehetőségeket adnak. Kevés olyan befektetési helyzet fordulhat elő, amelyből ne lehetne opciós ügyletekkel előnyt kovácsolni. Nemcsak védelmet nyújtanak az azonnali piac árfolyam-ingadozásai ellen, de arra is alkalmat adnak, hogy akár csökkenő árfolyamok mellett is nyereséget realizálhasson a befektető. Ki ne akarna tehát ezekkel a módszerekkel élni? Az opciók megjelenésével a befektetők számára egy egészen új világ tárult fel, amelyben szabadon kombinálhatják a befektetési alternatívákat a kockázatvállalásuknak és elvárt nyereségüknek megfelelően. Szakdolgozatomban elsősorban ezeket a lehetőségeket kívánom ábrázolni, és egyúttal az opciók megismertetésére és alkalmazásukra összpontosítva bemutatni azt esettanulmányon keresztül is. A dolgozat elején célom az opciók alapfogalmainak tisztázása, amelynek segítségével könnyebben érthetőek a később vázolt összefüggések.

Ezután a különböző opciós stratégiákat vázolom, beleértve használatuk módját, az általuk elérhető nyereséget és veszteséget is. Végül az opciók kereskedelme és a derivatívák lesznek azok, amelyek bemutatásával dolgozatomat zárom, s a befejezésben egy rövid áttekintést nyújtok az opciós ügyletekről. http://www.doksihu -7- 2. Az opciókról általában 2.1 Az opció fogalma Az opció a latin „optio” szóból származik, ami szabad akaratot jelent. 3 Így tehát már önmagában a név is sokat elmond az opciós ügyletekről, amelyeknek lényege, hogy az opciós jogot megvásárló fél egy meghatározott prémium, az opciós díj fejében jogot szerez arra, hogy egy előre megadott mennyiségű eszközt, előre megadott úgynevezett kötési árfolyamon, egy bizonyos határidőn belül vagy határidőig (az ún. lejárati határidőn belül vagy a lejárati határidőig) megvásároljon, vagy eladjon, attól függően, hogy vételi, vagy

eladási opcióról beszélünk. Azonban megteheti, hogy opciós jogával nem él, ám ebben az esetben elveszíti az opciós díjat. Az opciós díjat, azaz a prémiumot az ügylet megkötésekor az opció vásárlójának kell kifizetnie az opció eladójának a jog megszerzéséért, tehát ez az opciós jog ára gyakorlatilag. A díjért cserébe a vevő szabadon dönthet arról, hogy az azonnali piaci árak alakulásának függvényében le kívánja-e hívni az opciót, vagy sem. Az opció maga egy értékpapír, akárcsak a részvények vagy a kötvények, és szigorú szabályozások vonatkoznak a használatára, s a vállalt kötelezettségek betartására is. A kereskedelmi jogi szabályozáson kívül a tőzsdék saját szabályzata is meghatározza az ügyletek menetét, mint például a bevezetési és forgalomban tartási szabályokról, a távkereskedés működtetésének és használatának rendjéről vagy a szekciótagságról szóló szabályzatok. 4 Fontos azonban

az opciós ügyletek esetében figyelembe venni, hogy azok nem az alaptermék megvételére vagy eladására irányulnak, hanem az alaptermék vásárlásának vagy eladásának jogára, tehát a jog az, amely az üzletkötés tárgyát képezi. 3 Kertész Márta: Tőzsdeismeretek, 275. oldal (Saldo Kiadó, Budapest, 1999) Tőzsdei szabályzatok (Letöltés ideje: 2009. 1127, 13:12) http://www.bethu/topmenu/piacok termekek/szabalyozas 4 http://www.doksihu -8- 2.2 A derivatívák A derivatívák, vagy más néven a származtatott termékek közös jellemzője, hogy értékük egy másik, a derivatíva alapjául szolgáló termék árától függ, ám mégis önmagában is a kereskedés tárgyát képezi. Az alaptermék, amely az ügylet tulajdonképpeni tárgya, szinte bármi lehet, terményektől kezdve, az értékpapírokon át akár a kamatokig. A származékos ügyletek, azaz a származtatott termékekkel végzett ügyletek közé a határidős ügyletek, a swap, valamint az

opciós ügyletek tartoznak. Ezek az ügyletek abban is megegyeznek, hogy megkötésükkor kisebb befektetést igényelnek, mint más piaci ügyletek, ráadásul a teljesítés is majd csak a jövő egy meghatározott időpontjában vagy időpontjáig történik meg. A származékos ügyletek különös jelentőséggel bírnak a befektetők számára, hiszen ezen eszközök segítségével mérsékelhetőek bizonyos üzleti kockázatok. Ráadásul a derivatívákat alkalmazók nemcsak akkor számolhatnak nyereségre, ha az árak növekednek, hanem megfelelő befektetések esetén akár az árak ingadozása, vagy csökkenése ellenére is nyereséget realizálhatnak. 5 Éppen ezért a tőzsdei spekulánsok számára is meglehetős vonzerővel bírnak ezek az ügyletek. Mivel a származékos ügyletek elsődleges célja a kockázatok kivédése, így gyakran egy-egy ügylet megkötése nem zárul fizikai teljesítéssel, az ügylet lezárása a nyereségek és veszteségek

elszámolásával történik. A származékos ügyletek elterjedésének, kereskedelmük fellendülésének ideje körülbelül a hetvenes évekre tehető, amikor is a Bretton Woods-i rendszer megszűnése és az infláció jelentős mértékű emelkedése indokoltabbá tette a kockázatok kivédésére történő próbálkozásokat. A tőzsdén kívüli, úgynevezett OTC 6 piacokon jöttek létre először a származékos ügyletek, ahol is két vagy több fél közötti megállapodás alapján kereskedtek velük, egy kevésbé szabályozott piacon. A feleket általában bankok, fedezeti alapok és más, a témában képzett intézmények jelentették és jelentik. 5 Rotyis József: Tőzsdei befektetők kézikönyve, 59. oldal (KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft, Budapest, 2001) 6 OTC, azaz Over-The-Counter piacok, amelyek a tőzsdén kívüli piacokat jelölik http://www.doksihu -9- Az OTC piacokon kötött ügyletek mennyiségéről azért nehéz pontos képet kapni,

mert ezek az ügyletek nem jelennek meg a tőzsdén, sokkal inkább magánügyletek. Hátrányuk, hogy a partnerkockázat erőteljesebben jelentkezik esetükben, itt ugyanis a két félen múlik a teljesítés, tehát egymástól függ, hogy teljesítik-e a kötelezettségeiket. A származékos ügyletek bár először a tőzsdén kívül jöttek létre, ám a tőzsdén is ki kellett alakulnia a származékos ügyletek kereskedelméhez megfelelő rendszernek. Ehhez elsősorban a teljesítési és elszámolási rendszerek átalakítására volt szükség, mégpedig ezen belül is a letéti rendszer olyan kialakítására, hogy azzal a hitelkockázat fedezett legyen. A tőzsdei ügyletek szabványosítása pedig szintén hozzájárult ahhoz, hogy a származékos ügyletek egyszerűbbé váljanak. Így ugyanis az alkuk során mindössze az ár és a mennyiség vált tárgyalandó kérdéssé. Mivel a származékos ügyletek fellendülése jelentős mértékben hozzájárult a kockázatok

csökkenéséhez, így a kisebb, gyengébb hitelképességű vállalatok és befektetők számára is mód nyílt a kereskedésre. 2.3 Egy kis opció-történelem 7 Egyes elméletek szerint már az ókorban is történt opciók segítségével kereskedés, amely egy Thalészról szóló történetben is szerepel. A történet szerint ugyanis Thalész, akinek meggyőződése volt, hogy a következő olívatermés kivételesen jó lesz, alacsony áron használati jogot vásárolt olívaolaj sajtoló üzemekre, mégpedig szezonon kívül, így sikerült alacsony áron a joghoz jutnia. Ezután amikor valóban bekövetkezett, amire számított, azaz a kivételesen jó olívatermés beérett, Thalész megemelt áron bérbe adhatta az olívaolaj sajtoló üzemeket, s ezzel magas haszonra tett szert. Az opciókkal szembeni negatív előítéletek jó néhány évszázaddal később, az 1600-as évek elején keletkeztek. Hollandiában ekkorra már gyakori és elfogadott módszer volt az

opciós kereskedés, amelyeknek alapterméke a tulipán volt. A tulipánkereskedők vételi opcióval, míg a tulipán termesztők eladási opcióval kívánták biztosítani a nekik megfelelő vételi, illetve eladási árakat. 7 OptionsXpress: A Brief History of Options [Az opciók rövid története] https://www.optionsxpresscom/educate/investing101/historyaspx (Letöltés ideje: 2009 11 28, 17:20) http://www.doksihu - 10 - A nagyszerű profitszerzési lehetőségre azonban a spekulánsok is felfigyeltek, így hamarosan ők is bekapcsolódtak a kereskedésbe, ám kizárólag az opciók eladásából és megvásárlásából származó haszon reményében. A piac összeomlásakor azonban a spekulánsok nagy része nem tudta teljesíteni a korábban szerződésekben rögzített követeléseket, s ezzel nagyban hozzájárultak a gazdaság pusztításához. A hasonló esetek elkerülése volt a célja azoknak az intézkedéseknek, amelyekkel szabályozni kívánták az opciós

kereskedést, nemcsak Hollandiában, hanem például Angliában is. Ez utóbbi országban, egészen pontosan Londonban, az 1700-as években az opciós kereskedést még illegálisnak is nyilvánították egy időre. Míg az ókori görög, a későbbi holland vagy angol opciós kereskedés még tőzsdén kívül zajlott, egyéni megállapodások révén, addig a teljesen szabályozott piacon, tőzsdei keretek között történő kereskedés elterjedése Amerikához köthető. Az opciós ügyletek tőzsdei keretek között meglehetősen új keletűnek számítanak. Az első tőzsde, amelyen opciós kereskedés kezdődött, és a mai napig a legtöbb opciós ügyletet bonyolítja, az 1973-ban nyílt Chicago Board Options Exchange (CBOE) volt.8 Már az első kereskedési napon, azaz 1973. április 26-án 911 opciós ügylet, 16 különböző alaptermékre bonyolódott le a tőzsdén, míg 2007-ben egy év alatt mintegy 2,7 milliárd, ezzel is jelezve, hogy milyen nagy szükség is volt az

ilyen jellegű tőzsde létrejöttére. Az egységesítés következtében a CBOE-nak is lehetősége nyílt az opciós árjegyzések publikálására, s egy másodlagos piac megteremtésére is. Kezdetben a CBOE a The Wall Street Journal című lapban vásárolt hirdetési helyet, ahol közzé tehette az árfolyamjegyzési adatokat. A napi forgalom és a tőzsdetagok számának növekedése felkeltette az érdeklődését a nagyobb nemzeti lapoknak is, amelyek végül maguk is elkezdték megjelentetni az opciós árjegyzéseket. 8 CBOE - The Options Institute – Option Learning Center: Options overview [Opciós áttekintés] http://www.cboecom/LearnCenter/cboeeducation/Course 01 01/mod 01 02aspx (Letöltés ideje: 2009. 11 12, 11:29) http://www.doksihu - 11 - A CBOE volt az első az opciós szerződés tőzsdékre való bevezetésében is. A szerződés egységesített volt, standardizált feltételekkel és kereskedési szabályokkal. Ez jelentős könnyítés volt az opció

vásárlóinak és eladóinak egyaránt: így nem kellett minden egyes alkalommal megbeszélniük a kereskedési feltételeket, amellyel az opciós jogot eladni illetve megvenni kívánták. Az első elszámolóház, az Options Clearing Corporation, amely az opciós ügyletek elszámolását segítette, nem sokkal később, 1975-ben jött létre, ugyanitt Chicago-ban. A chicago-i sikert látva 1975-től sorra kezdték meg az opciós kereskedést más tőzsdék is, mint például az American Stock Exchange (AMEX), a Pacific Stock Exchange (PSE), vagy a Philadelphia Stock Exchange (PHE). Magyarországon 1864. január 18-a óta működik az akkor még Budapesti Árués Értéktőzsde nevet viselő, ma Budapesti Értéktőzsdeként működő intézmény Jelentősége már a kezdetekben is hatalmas volt, amely onnan is látható, hogy a hazai jegyzéseket nemcsak magyarországi, hanem bécsi, párizsi, frankfurti és londoni lapok is közölték. A századfordulóra a csaknem 310-féle

értékpapír, és egymillió tonnányi gabonaforgalom nem sokkal a világháború előtt már 500-féle értékpapírra és másfél millió tonnányi gabonaforgalomra növekedett, amely a BÁÉT-et Európa vezető gabonatőzsdéjévé tette. A két világháború, az 1929-es pénzügyi válság a BÁÉT-et is súlyosan érintette, és több pangó időszak után 1948. május 25-én a kormány feloszlatta azt, a vagyonát pedig állami tulajdonná nyilvánította. A BÉT 1990-ben nyitotta meg kapuit újra, ám opciós ügyletek csak 1995 óta zajlanak, amikor is a BÉT származékos piaca megnyílt. 9 9 Budapesti Értéktőzsde: A BÉT rövid története http://www.bethu/topmenu/tozsde/tortenet/Rovid tortenethtml (Letöltés ideje: 2009 11 27, 18:39) http://www.doksihu - 12 - 3. Opciós alapfogalmak Az opciós ügyletek rövid történelmének áttekintése után úgy tűnik, ezek az eszközök jelentősebb helyet foglalnak el az értékpapírok között, mint ahogy azt elsőre

gondolnánk. Ám ahhoz, hogy használatuk valóban hasznos és kifizetődő legyen, nem árt tisztában lenni bizonyos alapfogalmakkal, amelyeket a következőkben kívánok tisztázni. 3.1 Az opciók előnyei Az opciók, jellegükből adódóan fontos eszközei a kockázatok kivédésére törekvő kereskedőknek, hiszen az előre rögzített kötési árfolyam lehetőséget ad arra, hogy ne kelljen árfolyamkockázattal számolniuk, mivel ezt az árfolyam rögzítésével áthárítják. Ez azonban nyilvánvalóan csak az opció megvásárlójának biztosítja ezt a védelmet, hiszen ő dönt arról, hogy a későbbiekben le kívánja-e hívni az adott opciót, amit természetesen csak abban az esetben tesz meg, ha az események a várakozásainak megfelelően alakulnak. Éppen ezért nem beszélhetünk szimmetrikus kockázatvállalásról az opciós ügyleteknél. Amellett, hogy az opciók különösen alkalmasak a kockázatok kivédésére, másik előnyük, hogy a befektetők

olyan stratégiát és befektetési portfoliót alakíthatnak ki a segítségükkel, ami megfelel a számukra kívánatos kockázatvállalási mértéknek. Mindezeken túl a tőzsdén az opciós ügyletek biztonságos megvalósulását további tényezők is segítik: az elszámolóházak bekapcsolása az ügyletbe az eladóval szemben vevőként, a vevővel szemben eladóként tovább csökkenti a befektetők számára a veszteség lehetőségét, mert az ügyletet az elszámolóház garanciája biztosítja. Ráadásul az elszámolóházak bekapcsolásával nem szükséges az opciós szerződéseket fizikailag nyilvántartani, hiszen azokat az elszámolóház elektronikus úton vezeti. 10 10 Budapesti Értéktőzsde: Az opciókról általában (Letöltés ideje: 2009. 10 15, 16:42) http://www.bethu/topmenu/befektetok/tozsde lepesrol lepesre/szarmazekos piacismeretek/opcios pi aci ismeretek/szarmazekos piacismeretek/opcios piaci ismeretek/az opciokrol altalaban http://www.doksihu

- 13 - A tőzsdei forgalomképességnek hála a pozíciók is szabadon eladhatóak és megvásárolhatóak, így egy-egy kötelezettség akár lejárat előtt megszüntethető, vagy a realizált nyereség azonnal újra befektethető. A tőzsdei ügyletek szabványosítása pedig amellett, hogy átláthatóbbá tette azok megvalósítását ezzel egyszerűsítve a kereskedést, a likviditást is megnövelte. A szabványosítás a kontraktusspecifikációban jelenik meg, amely tartalmazza a kötésegységet, ami azt mutatja meg, mire vonatkozik az ügylet, az árjegyzés módját, az árlépésközt, az árlépésköz értékét, a maximális ármozgást, a lejárati hónapokat, az első kereskedési napot, az utolsó kereskedési napot, a lejárati napot, a lejárati elszámolóárat, a teljesítést, a minimális biztosítékot, a tőzsdei díjat és az elszámolóház díját is. 11 3.2 Az opciós ügyletek nyereségét befolyásoló tényezők 3.21 A piaci helyzet és a lehívási

ár kapcsolata Az opciós ügyletek nyereségessége fontos befektetői szempont, hiszen hosszú távon minden befektető erre törekszik. Márpedig az opciók rendelkeznek egy olyan tulajdonsággal, amely révén befektetői szempontból különösen érdemes alkalmazni őket: adott esetben a nyereség akár végtelen nagy lehet, míg a veszteség csupán korlátozott. Mindez a piaci ár és a lehívási ár alakulásától függ, tehát összességében a piaci helyzettől, illetve az opciós ügylet alaptermékének árának alakulásától. Az opciók nyereségességi helyzetét a következő ábra jól szemlélteti: Piaci helyzet Vételi opció Eladási opció Piaci ár > lehívási ár Nyereséges Veszteséges Piaci ár = lehívási ár Semleges Semleges Piaci ár < lehívási ár Veszteséges Nyereséges 1. táblázat: Az opciók nyereségességi helyzete 12 11 Rotyis József: Tőzsdei befektetők kézikönyve, 60. oldal (KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó

Kft., Budapest, 2001) 12 Rotyis József: Tőzsdei befektetők kézikönyve, 66. oldal (KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2001) http://www.doksihu - 14 - Ahogy az a táblázatból is látható, amennyiben a piaci ár magasabb, mint a lehívási ár, akkor az vételi opciós esetében nyereséges, eladási opció esetében veszteséges helyzetet teremt. Ha a piaci ár megegyezik a lehívási árral, akkor akár vételi, akár eladási opcióról van szó, mindkét esetben semleges helyzetről beszélhetünk, tehát az opciót egyik esetben sem érdemes lehívni, hiszen nulla nyereséggel számolhatunk. Végül amennyiben a lehívási ár magasabb, mint a piaci ár, akkor vételi opció esetében veszteséges, eladási opció esetében nyereséges helyzet áll fent. Bár alapvetően a nyereségességet a piaci ár és a lehívási ár viszonya határozza meg, fontos figyelembe venni a prémium összegét is, azaz az opciós jogért kifizetett díjat. Előfordulhat

ugyanis, hogy bár a piaci ár magasabb, mint a lehívási ár egy vételi opció esetében, így tulajdonképpen nyereséggel tudnánk lehívni az opciót, ám a nyereség nem haladja meg, vagy egyenlő a prémium összegével. Ebben az esetben a lehívás nyereség nélkül, vagy veszteséggel zárulna. Éppen ezért érdemes úgy kalkulálni, hogy vételi opció esetében a piaci ár legyen nagyobb, mint a lehívási ár és a prémium összege, eladási opció esetében pedig kisebb. Tehát: Vételi opció: azonnali piaci ár > lehívási ár + prémium Eladási opció: azonnali piaci ár < lehívási ár + prémium Az opciós ügyletek pozíciójában a nyereségességet az alaptermék árának változása különbözőképpen befolyásolja, amelyet a következő táblázat szemléltet: Vételi opció Eladási opció Alaptermék ára Alaptermék ára nő csökken Hosszú pozíció + - Rövid pozíció - + Hosszú pozíció - + Rövid pozíció + - 2.

táblázat: Az opció nyereségességét befolyásoló tényezők http://www.doksihu - 15 - 3.22 ATM, ITM, OTM opciók Az opciókat még a várható pénzáramlás alapján is kategorizálhatjuk. Így különbséget tehetünk ATM, ITM és OTM opciók között. Az ún. ATM 13 opció lényege, hogy az alaptermék azonnali ára, tehát az az ár, amennyiért a jelenben egy adott pillanatban megvásárolható, megegyezik a lehívási árral, akkor az adott opció nulla nyereséggel hívható le. Legyen S az azonnali, vagyis az úgynevezett spot ár, és legyen X a lehívási ár. Mind vételi, mind eladási opciós esetében akkor beszélhetünk ATM opcióról, ha S=X. Az ITM 14 opció esetében, ha egy vételi opciónak alacsonyabb a lehívási ára, vagy egy eladási opciónak magasabb a lehívási ára, akkor nyereséggel lehívható opcióról beszélünk. A fenti példa alapján ITM opció az a vételi opció, amelynél S>X, illetve az az eladási opció, amelynél S<X.

OTM 15 opcióról van szó akkor, ha egy vételi opció lehívási ára magasabb, vagy egy eladási opció lehívási ára alacsonyabb, mint az azonnali ár. Képlet alapján ebben a helyzetben vételi opciónál S<X, eladási opciónál S>X. Ekkor az opció veszteséggel hívható le, s ilyenkor az opció jogosultja valószínűleg nem él lehívási jogával. A tőzsde mindig meghatároz egy pozíciós korlátot a forgalomban lévő opciók számára, amely alapján egy befektető csak meghatározott számú opciós szerződéssel rendelkezhet a piac egyik oldalán. Ezért aztán a hosszú vételi és a rövid eladási pozícióknak a piac egyazon oldalán kell szerepelniük, akárcsak a rövid vételi és a hosszú eladási pozícióknak. A kötési korlát megegyezik a pozíciós korláttal és meghatározza azt a maximális szerződésszámot, amelyek öt egymást követő munkanapon belül köthetők. A pozíciós limit és a kötési limit célja, hogy megakadályozza,

hogy a befektetők cselekedetei túlságosan is befolyásolják a piacot. 13 ATM=At-the-money, azaz pontosan nulla nyereségű az opció ITM=In-the-money, azaz nyereséggel lehívható opció 15 OTM=Out-of-the-money, azaz veszteséggel lehívható opció 14 http://www.doksihu - 16 - 3.3 Az opciók értéke Az opció az elértéktelenedő eszközök közé tartozik, azaz a lejárati időhöz közeledve egyre inkább veszít az értékéből. 16 Az opciók értéke két tényezőből áll össze, a belső értékből és az időértékből. Az opció belső értékének nevezzük a lehívási és a piaci ár különbözetét, időértéke pedig arányos a lejárati határidőig hátralévő idővel. Semleges és veszteséges opciók esetében ezen opcióknak nincs belső értékük, ám időértékük maga az opciós díj. Nyereséges opciók esetében pedig az időérték az opciós díj és a belső érték különbözete. 17 Minél több idő van még hátra a lejárati

határidőig, az opció annál értékesebb, amely elsősorban a piaci várakozásokkal hozható összefüggésbe: hiszen minél több idő van még hátra a lejáratig, annál valószínűbb, hogy az alaptermék ára a piacon változni fog. A befektetők pedig hajlandóak a várható magasabb nyereség reményében többet fizetni az opcióért, amennyiben még sok idő van hátra a lejáratig. Éppen ezért fordulhat elő, hogy egy veszteséges opciónak is van ára, ugyanis még addig nyereségessé válhat az adott opció. Mindezek ellenére egy alapvetően veszteséges opció időértéke is alacsony, hiszen annak kicsi a valószínűsége, hogy az alaptermék ára olyan jelentősen megváltozzon, hogy az nyereségessé tegye az opciót. Az idő előre haladtával az időérték csökken, majd a lejárati időpontban nulla, akár veszteséges, akár nyereséges az opció. Amennyiben azonban az opciónak nincs belső értéke, mert nyereségpozíciója semleges, tehát a piaci ár

megegyezik a lehívási árral, az időérték eléri maximumát. Ennek oka, hogy ilyenkor még körülbelül 50% esély van arra, hogy az opció nyereségessé válik. 18 Annak eldöntése, hogy árfolyamon lévő vagy árfolyam feletti opció megvásárlása-e a jobb döntés, nem egyszerű: az árfolyamon lévő opciók ugyanis 16 William A. Rini: Bevezetés a részvények, kötvények, opciók világába, 148 oldal (PANEM Könyvkiadó Kft., Budapest, 2002) 17 William A. Rini: Bevezetés a részvények, kötvények, opciók világába, 147 oldal (PANEM Könyvkiadó Kft., Budapest, 2002) 18 Rotyis József: Tőzsdei befektetők kézikönyve, 71. oldal (KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2001) http://www.doksihu - 17 - nagyobb valószínűséggel válnak nyereségessé a későbbiek folyamán, azonban egy árfolyam alatti, tehát jelenleg veszteségesnek számító opció általában kevesebbe kerül és a veszteség is kisebb lehet, ám éppen ezért a

nyereség is. 3.4 Az opciók megkülönböztetése jellegük szerint Az opciós ügylet irányulhat vásárlásra és eladásra egyaránt. Ennek megfelelően megkülönböztethetünk vételi (ún. call) és eladási (ún put) opciót A jogosult úgynevezett long, a kötelezett pedig short pozícióban van az opciós piacon. Így tehát az opció két alaptípusa, azaz a vételi és eladási opció is tovább bővíthető a pozíciók szerint: beszélhetünk vételi opció megvételéről (long call) vagy eladásáról (short call), illetve eladási opció vételéről (long put), illetve eladásáról (short put). A pozíciók alakulását mutatja a következő táblázat: Long call: Vételi jog Short call: Eladási kötelezettség Long put: Eladási jog Short put: Vételi kötelezettség 3. táblázat: Vételi és eladási pozíciók alakulása 19 3.41 Vételi opció • A vételi opció fogalma Egy vételi opció esetében annak megvásárlójának joga, de nem

kötelezettsége, hogy megvásárolja az opció tárgyát, a lejárati határidő előtt, vagy az adott időpontban, az opció típusától függően. Azonban a vételi opció eladójának (azaz az opció kiírójának) nem joga, hanem kötelezettsége az opció tárgyát eladni az opció vásárlójának (azaz a jogosultnak). • A vételi opció nyeresége Az opciók belső értéke nem egyezik meg a nyereséggel, hiszen egy olyan opció is lehet veszteséges, amelynek van belső értéke. Ahhoz, hogy megkapjuk az opció 19 Száz János: Kötvények és opciók árazása, 14. oldal (Gazdálkodástani Doktori Program, Száz János, Pécs, 2003) http://www.doksihu - 18 - lehívásából származó nyereséget, először csökkentenünk kell a bevételt a prémium összegével, amelyet kifizettünk az opciós jog megvásárlásáért. A nyereség alakulásának alapja a várakozások különbözősége. A vételi opció jogosultja a piaci árak emelkedésére számol, amelynek

következtében a piaci árnál alacsonyabb áron hívható le az opció. Így a nyeresége, tehát a piaci ár és a lehívási ár különbözete egyenesen arányos a piaci árak növekedésével, s elméletileg korlátlan nagyságú lehet. Vesztesége azonban a jog megvásárlásának árában, tehát a prémium összegében korlátozott. Tehát amennyiben egy opció díja például 1000 forint, és az opció alapterméke egy részvény, amelynek ára az azonnali piacon 5000 forint, akkor az a befektető, aki az árak csökkenésére vagy stagnálására számol, vételi opciót ír ki az adott részvényre. Egy másik befektető véleménye szerint az árak emelkedni fognak, így megvásárolja az opciót. Ezek után, ha a második befektető várakozásai teljesülnek, és az árak emelkednek, például 7000 forintra, akkor nyeresége a 2000 forintos növekmény, mínusz a kifizetett prémium, tehát 1000 forint összesen. A nyereségek alakulását legegyszerűbben

nyereségfüggvényekkel szemléltethetjük. Mivel attól függően, hogy vételi vagy eladási opcióról van szó, illetve hogy a jogosult vagy a kötelezett nyereségét vizsgáljuk, eltérően alakulnak a nyereségek, tehát összesen négyféle nyereségfüggvényt különböztethetünk meg. A jogosult nyereségfüggvénye a következő: Eredmény 1000 Küszöbár 0 -1000 Kifizetett díj 1. ábra: A vételi opció jogosultjának nyereségfüggvénye 20 20 Bakonyi Zoltán, Dr. Décsy Jenő, Lauf László, Tasnádi Márta: Tőke- és pénzpiacok, 145 oldal (PERFEKT Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Részvénytársaság) http://www.doksihu - 19 - A vételi opció kötelezettjének várakozásai azonban éppen ellentétesek a jogosult várakozásaival. Ő a piaci árak csökkenésére számol, illetve arra, hogy azok nem lesznek magasabbak a küszöbárnál. Ebben az esetben nyeresége az opcióért kapott prémium, tehát az előbbi példában az 1000 forint.

Amennyiben azonban az opció jogosultjának várakozásai következnek be, és ő lehívja az opciót, akkor a kötelezett vesztesége elméletileg bármekkora lehet, bár a prémium összege csökkenti azt. A veszteség a piaci árak növekedésével egyenesen arányos. A kötelezett nyereségfüggvényét a következő ábra szemlélteti: Eredmény Kapott díj 1000 0 Küszöbár -1000 2. ábra: A vételi opció kötelezettjének nyereségfüggvénye 21 • A vételi opció kockázatai A vételi opció kiírójának kockázata, hogy neki az alaptermékkel rendelkeznie kell ahhoz, hogy azt a jogosultnak el tudja adni, amennyiben az lehívja az opciót. Amennyiben a kötelezett nem rendelkezik az alaptermékkel, amelyre kiírta az opciót, akkor a terméket be kell szereznie, s ez egy nem eléggé likvid piacon problémát jelenthet. Az ilyen piaci likviditási problémát a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. (KELER) és a Budapesti Értéktőzsde adott esetben

enyhítheti, mégpedig úgy, hogy korlátozza a lehívási jogot. További kockázatot jelent a fedezet elhelyezésének kötelezettsége az opció kiírója számára, hiszen nemcsak hogy szinten kell tartania ezt a fedezetet, de az 21 Bakonyi Zoltán, Dr. Décsy Jenő, Lauf László, Tasnádi Márta: Tőke- és pénzpiacok, 145 oldal (PERFEKT Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Részvénytársaság) http://www.doksihu - 20 - árfolyamok számára kedvezőtlen alakulása esetén akár még további biztosítékokat is nyújtania kell. A fedezetlen vételi opciók vesztesége korlátlan lehet Fedezett vételi opcióknál például indexopció esetén, amelynél a mögöttes termék egy részvénycsomag, a kiíró kockázata, hogy lehíváskor azonnal likvidálnia kell a részvénycsomagot. A likvidálást azonban úgy kell végrehajtani, hogy a részvényekért a kontraktusok mennyiségét és az elszámolóárat összeszorozva kapott összeget kapja meg. Az

elszámolóárat azonban még akkor nem ismeri 3.42 Eladási opció • Az eladási opció fogalma Az eladási opció esetében az opció megvásárlója az opciós jogával élve eladhatja az opció alapját képező tárgyat, azonban az opció eladójának nem joga, hanem kötelezettsége, hogy megvásárolja azt. • Az eladási opció nyeresége Az eladási opció vevőjének várakozásai szerint a piaci árak csökkenni fognak, így a piaci ártól magasabb lehívási áron értékesítheti a terméket. Vesztesége maximum a prémium összege lehet, ám nyeresége, a vételi opció jogosultjával, ellentétben szintén korlátozott, mégpedig az alaptermék nulla árfolyamában. Nyereségfüggvénye a következő: Eredmény 1000 Küszöbár 0 Kifizetett díj -1000 3. ábra: Az eladási opció jogosultjának nyereségfüggvénye 22 22 Bakonyi Zoltán, Dr. Décsy Jenő, Lauf László, Tasnádi Márta: Tőke- és pénzpiacok, 145 oldal (PERFEKT Gazdasági Tanácsadó, Oktató

és Kiadó Részvénytársaság) http://www.doksihu - 21 - Az eladási opció kiírója úgy véli, hogy a piaci árak nem fognak csökkenni, s ezért a jogosult nem hívja le az opciót. Ebben az esetben a kötelezett nyeresége az opciós díj, míg ha várakozásai nem teljesülnek, vesztesége a piaci ár és a lehívási ár különbsége, melyet a prémium összege csökkent. Eredmény 1000 Kapott díj 0 -1000 Küszöbár 4. ábra: Az eladási opció kötelezettjének nyereségfüggvénye 23 • Az eladási opció kockázatai Az eladási opció esetében a kiíró kötelessége az alaptermék megvétele, míg a jogosult csak akkor adja el azt, amennyiben az alaptermék piaci ára a várakozásainak megfelelően alakul. Így a kiíró kockázata, hogy adott esetben számára kedvezőtlen áron jut hozzá az alaptermékhez, amelyet az azonnali piacon csak alacsonyabb áron tudna értékesíteni, amennyiben ez a szándéka. Az eladási opció jogosultjának kockázata, hogy

az alaptermékkel rendelkeznie kell arra az esetre, ha várakozásai szerint alakulnak az árak, különben nem tudja lehívni az opciót és így elveszíti az opciós prémiumot, valamint a lehetséges nyereséget is. 23 Bakonyi Zoltán, Dr. Décsy Jenő, Lauf László, Tasnádi Márta: Tőke- és pénzpiacok, 145 oldal (PERFEKT Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Részvénytársaság) http://www.doksihu - 22 - 3.43 Az eladási-vételi díjarány, azaz a put/call paritás Ez az összefüggés, ahogy a nevéből is következik, azt mutatja meg, hogy milyen a kapcsolat az eladási és a vételi opciók árai között, ugyanazon a lehívási árfolyamon, ugyanolyan lejárati határidővel. A paritás feltételezi a következő tényezőket: - változatlan jegybanki alapkamat - előre ismert jövőbeni osztalék Az eladási-vételi díjarány európai típusú opciók esetében pontosabb, azokat ugyanis csak pontban a lejárati határidőkor lehet lehívni. Az eladási

vételi díjarány tulajdonképpen azt takarja, hogy az eladási opció ára megegyezik a vételi opció árának és a közös lehívási ár jelenértékének a részvény árával csökkentett összegével, tehát képlettel 24: E = V + L x exp- k x i – Á, ahol E = az eladási opció ára V = a vételi opció ára L = a lehívási ár exp- k x i = az exponenciális jelenérték tényező k = a kockázatmentes kamatláb i = a lejáratig hátra lévő idő Á = a mögöttes termék piaci ára Ez alapján az egyenlet alapján megadható a vételi opció ára is25: V = E + Á – L x exp- k x i Az egyenlőség csak európai típusú opciókra érvényes, az amerikai típusú opciók egyenlőtlensége a következő: (V – E) x exp- k x i + L < Á 24 Rotyis József: Tőzsdei befektetők kézikönyve, 72. oldal (KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2001) 25 Rotyis József: Tőzsdei befektetők kézikönyve, 72. oldal (KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft.,

Budapest, 2001) http://www.doksihu - 23 - Az opciók paraméterei 26 3.5 A tőzsdéken rengeteg különböző típusú opció van forgalomban, ám hogy könnyen megkülönböztethetőek legyenek, nevük tartalmazza a legfontosabb információkat róluk. Ezek egyike a lejárati határidő A részvényopciókkal januári, februári és márciusi negyedéves ciklusokban kereskednek. A januári ciklus januárból, áprilisból, júliusból és októberből áll A februári ciklus hónapjai február, május, augusztus és november. A márciusi ciklusba március, június, szeptember és december tartoznak. Amennyiben a lejárati határidő még nem érkezett el az opció számára, akkor az opció az adott hónapi, a rákövetkező hónapi és a körbe tartozó következő két hónapi lejárati határidőkkel vesz részt a kereskedésben. Amennyiben azonban a határidő már lejárt, az opció új lejárati határideje a következő hónapban, a következő utáni hónapban, és a

lejárati kör következő két hónapjában van. Mindez egy példán keresztül bemutatva némileg érthetőbb. Tehát, ha van MOL opciónk januári körben, akkor január elején januári, februári, áprilisi és júliusi lejáratúak lehetnek az opciók. Január végén azonban lehetnek februári, márciusi, áprilisi és júliusi lejárati határidejűek. A másik fontos szempont, amely alapján az egyes opciók megkülönböztethetőek, a lehívási ár. A tőzsdéken a tőzsde választja ki azt a lehívási árat, amelyen az opció kiírható. Ahhoz, hogy könnyebb legyen kategorizálni az egyes opciókat, különbözőképpen sorolják be őket. Egy-egy adott termékre többféle opció is forgalomban lehet. Mivel a lehívási időpontokon kívül és a lehívási áron kívül egy opció esetében még azt is figyelembe kell venni, hogy vételi vagy eladási opcióról van-e szó, így belátható, hogy érdemes őket bizonyos jellemzőik alapján

csoportosítani. Ennek megfelelően az ugyanolyan típusú, tehát vagy vételi, vagy eladási opciókat, amelyeknek ugyanaz a lejárati határidejük és ugyanarra a termékre 26 John C. Hull: Options, Futures and other Derivative Securities [Opciók, határidős ügyletek és egyéb származtatott termékek], (Prentice-Hall, Inc., New Jersey, 1993, Second Edition) alapján http://www.doksihu - 24 - vonatkoznak, opciós osztályokba soroljuk. Így például az OTP eladási opciók januári lejárattal, egy osztályt képeznek. Egy opciós rend azonban egy adott opciós osztály azon opcióiból áll, amelyeknek ugyanaz a lehívási áruk. 3.6 Opciós típusok Az opciós ügyletek esetében a megvalósulásuk időpontja, tehát az úgynevezett lejárati időpont alapján alapvetően három típust különböztethetünk meg, az európai, az amerikai és a bermuda típusú opciót, ám ezeken kívül léteznek még úgynevezett egzotikus opciók is. 3.61 Európai típusú

opció Európai típusú opcióknál az opció jogosultja opciós jogával kizárólag egy előre meghatározott időpontban élhet. Éppen ezért likviditási probléma elsősorban az ilyen típusú opcióknál merülhet fel, mert ezeket az opciókat kizárólag egy előre meghatározott időpontban lehet lehívni, s csak ekkor realizálható a nyereség is. Ráadásul a vételi opció kiírójának kockázata, hogy neki az alaptermékkel rendelkeznie kell ahhoz, hogy azt a jogosultnak el tudja adni, amennyiben az lehívja az opciót. Európai típusú opciók esetében az opció lejáratának időpontjában kell, hogy rendelkezésre álljon a termék. 3.62 Amerikai típusú opció Amerikai típusú opcióknál az opció jogosultja opciós jogával egy adott időtartam alatt bármikor élhet. Az amerikai típusú opciók azonban a lejárati határidőn kívül másban is különböznek az európai típusú opcióktól, ugyanis a likviditási kockázat is kevésbé áll fenn náluk,

hiszen a lejárat előtti lehívás lehetősége kellő likviditást biztosít a terméknek. Ezen opcióknál a vételi opció kiírójának kockázata is nagyobb, hiszen mivel a jogosult elméletileg bármikor lehívhatja az opciót, a terméknek is bármikor rendelkezésre kell állnia. Ez pedig jelentős költségeket hordozhat magában a kötelezett számára. http://www.doksihu - 25 - 3.63 Bermuda típusú opció A Bermuda opció 27 az amerikai típusú és az európai típusú opciók között egyfajta átmenet, amelynél az opció jogosultja opciós jogával csak megadott időpontokban élhet, általában havonta. 3.64 Egzotikus opciók Az alapvető típusokon kívül léteznek még úgynevezett egzotikus opciók is. Ezek nevüket onnan kapták, hogy valamilyen szempontból eltérnek az elsődlegesen alkalmazott opciós típusoktól. Ilyen egzotikus opciók: 1. Az ázsiai típusú opció, amelynél „az opció a futamidő végén nem az aktuális indexállapot, hanem a

visszatekintő átlag alapján értékel.”28 Ebben az esetben tehát annak van jelentősége, hogy az alaptermék árfolyama hogyan alakult egy meghatározott időben, mert ennek átlagának, valamint a kötési árfolyammal való viszonyának alapján történik a kifizetés is. 2. Az úgynevezett visszatekintő opcióknál különösen fontos figyelembe venni, hogy vételi, vagy eladási opcióról van-e szó: vételi opció esetében ugyanis a kötési árfolyam és a maximum árfolyam különbözetét kaphatja meg a jogosult, vagy nullát. Eladási opcióknál azonban a kifizetés összege a kötési árfolyam és a minimum árfolyam különbözete, vagy szintén nulla. 3. A limitáras opció neve onnan származik, hogy a kifizetés attól függ, hogy az alaptermék ára meghaladja-e az előre meghatározott limitet. Abban az esetben, ha nem haladja meg, akkor az opció limitár alatt értéktelen 29 és lejár akkor, amikor az alaptermék ára alacsonyabb lesz, mint a

limitár. A limitár alatt értékes opciók 27 30 azonban az árfolyam A Bermuda opció nevét is a Bermuda szigetekről kapta, amely Amerika és Európa között fekszik, utalva ezzel az opció különleges természetére. 28 Brückner Gergely: Zsebre megy – Biztos befektetések (Letöltés ideje: 2009. 09 12, 14:34) http://www.fnhu/penzugy/20071011/zsebre megy biztos befektetesek/ 29 A limitár alatt értéktelen opciókat a szaknyelvben angolul „down and out option”-nek nevezik. 30 A limitár alatt értéktelen opciókat a szaknyelvben angolul „down and in option”-nek nevezik. http://www.doksihu - 26 - limitár alá esésekor fizetnek. A limitárral alkalmazható szerződési jellegzetességek lehetnek: ¾ Egyszeriek: „a szerződés kimenetelét potenciálisan egy limitár befolyásolja.” 31 ¾ Duplák: „a szerződés kimenetelét potenciálisan két limitár befolyásolja.” 10 ¾ Standardek: „a alkalmazandó.” limitár a szerződés

teljes élettartama alatt 10 ¾ Részlegesek: „a limitár a szerződés tartalmának csak egy adott időszakában alkalmazandó.” 10 Az opciókat a lejárati határidőn kívül még azon tulajdonságuk szerint is megkülönböztethetjük, hogy az opció kiírója rendelkezik-e az adott opció alapjául szolgáló termékkel, vagy sem. Eszerint különbséget tehetünk fedezett és fedezetlen opciók között. 3.65 Fedezett és fedezetlen opciók Egy adott opció akkor számít fedezettnek, ha a vételi opciót úgy írta ki a kötelezett, hogy birtokában van az opció alapjául szolgáló terméknek. Ekkor a piaci árak alakulásától függ, hogy a kötelezettnek a továbbiakban milyen feladatokat kell teljesítenie: amennyiben a piaci árak növekednek a lehívási árhoz képest, akkor a jogosult lehívja majd az opciót, amely alapján a kötelezettnek le kell szállítania a terméket. Azonban előfordulhat, hogy az alaptermék ára alacsonyabb lesz az azonnali piacon,

mint a lehívási ár, se ebben az esetben a jogosult nem hívja le az opciót, s így a kötelezettnek sincs szállítási kötelessége. Abban az esetben azonban, ha a vételi opció fedezetlen és a jogosult le kívánja hívni az opciót, de a kötelezett nem rendelkezik a szükséges alaptermék 31 K&H Bank Zrt.: Pénzügyi eszközök és kapcsolódó kockázatok (Letöltés ideje: 2009 09 15, 10:28) https://www.khhu/publish/kh/hu/media/hu dokumentumok /Deviza es Penzpiaci termekekdownloadpdf http://www.doksihu - 27 - mennyiséggel, akkor az opció kiírójának az azonnali piacon kell beszereznie azt, az ottani magasabb árfolyamon, amely veszteséget jelent számára. Fedezett vételi opció esetén, ha a jogosult nem hívja le az opciót, a kötelezettnek nemcsak az opció után kapott prémiuma marad meg, hanem a termék is, amelyet így lehetősége van az azonnali piacon eladni. Az úgynevezett fedezeti ügyletek lényege, hogy a piaci és a különböző

tevékenységekből eredő kockázatokat elhárítsa. Két csoportba sorolhatjuk ezeket a fedezeti ügyleteket, a termelői és a feldolgozói fedezeti ügyletek csoportjába. A két csoport nemcsak terményekre és alapanyagokra értelmezhető, hanem devizákra is, ám ez utóbbiak esetében figyelembe kell venni, hogy milyen műveletet akar végrehajtani a befektető velük. Amennyiben devizát szeretne venni, akkor az ügyletet a feldolgozói fedezeti ügylet stratégiája alapján kell végrehajtani, ha pedig eladni szándékozik, akkor a termelői fedezeti ügylet számára a megfelelő stratégia. a) Termelői fedezeti ügylet opcióval A termelői fedezeti ügylet lényege, hogy a termelőknek gyakran nem akkor áll rendelkezésre az árujuk, amikor a piaci ár éppen megfelelő lenne nekik. A határidős piacok azonban megoldják számukra ezt a problémát, ugyanis ott olyan árut is el lehet adni, illetve venni, ami még fizikailag nem áll rendelkezésre. Azok a termelők,

akik kockázataik csökkentése és hárítása érdekében a termelői fedezeti ügyletet választják, eladási opció vásárlásával, vagy vételi opció eladásával tehetik ezt meg. Amennyiben a termelő úgy dönt, hogy eladási opciót vesz, akkor ha az azonnali piacon csökkennének az árak, az eladási opció segítségével később magasabb áron adhatja el terményét. Ebben az esetben a maximális veszteség az opcióért fizetett prémium lehet, míg a nyereség az az összeg, amelyet úgy kap meg a befektető, ha az azonnali piac árainak emelkedését csökkenti a prémiummal. Vételi opció eladása esetében azonban a nyereség a kapott díj, míg a veszteség mértéke korlátlan lehet, ám utóbbit a prémium összege csökkenti. http://www.doksihu - 28 - b) Feldolgozói fedezeti ügylet opcióval A feldolgozói fedezeti ügylet szükségességének alapvető oka, hogy a feldolgozók az alapanyagokhoz nem feltétlenül akkor jutnak, amikor annak ára a

legalacsonyabb, holott a gazdaságos működéshez erre lenne szükségük. Ám ahogy a termelők problémáját, úgy a feldolgozókét is megoldja a határidős ügyletek piaca, ahol olcsóbb beszerzésekre és a kockázatok kivédésére is lehetőség nyílik. Amennyiben a feldolgozó úgy dönt, hogy fedezeti ügylettel szeretné áthidalni a problémáját, a termelőhöz hasonlóan kétféleképpen dönthet: vagy vételi opciót vásárol, vagy eladási opciót ad el. Vételi opció vásárlásakor a feldolgozó vesztesége maximum az opció díjának összege lehet, míg nyeresége az azonnali piac emelkedő áraival egyenesen arányosan növekedik. Eladási opció eladása esetén a helyzet éppen fordított, ugyanis ekkor a maximális nyereség a kapott prémium összege lehet, míg a veszteség elméletileg korlátlan, bár azt a kapott prémium összege csökkenti. 3.7 Az opciók alaptermékek szerinti megkülönböztetése Az opciókkal a világ több tőzsdéjén is

kereskednek, és az alaptermékek típusai is változatosak. Így megkülönböztethetünk többek között különböző határidős ügyletekre vonatkozó opciókat, részvényopciókat, devizaopciókat és részvényindex opciókat is. • Határidős opciók Magyarországon, a Budapesti Értéktőzsdén opciós ügylet köthető határidős kamatra, határidős részvényre, határidős devizára, illetve index alapú határidős termékekre. Ezeken kívül azokra a határidős termékekre is, amelyeknek a forgalma a legnagyobb, ám kizárólag amerikai típusúakra. Ezek a termékek a gabona, a kukorica és a napraforgómag. A lejárati határidőig bármikor lehívható az adott opció és 17 hónapra előre nyílnak meg a következő lejárati határidők. http://www.doksihu - 29 - A határidős opciók esetében egy határidős szerződés az opciós ügylet alapja, amely általában nem sokkal az opció lejárata után jár le. Manapság már a legtöbb olyan termékre

lehetőség van opciós ügyletet kötni, amelyekre határidős szerződést kötnek. Amennyiben a vételi opció jogosultja él a lehívási jogával, hosszú pozícióba kerül az alaptermékként szolgáló határidős ügyletben, plusz megkapja azt az összeget, amellyel a határidős ügylet ára meghaladja a lehívási árat. Amennyiben az eladási opció jogosultja él az opciós jogával, rövid pozícióba kerül az alaptermékként szolgáló határidős ügyletben, plusz megkapja azt az összeget, amellyel a lehívási ár meghaladja a határidős ügylet árát. 3.71 Esettanulmány A határidős gabonaopciók működésének bemutatására nézzünk egy példát. A legközelebbi hónapra a határidős Euronext gabona ára 129,25 euró tonnánként. Ellenben az Euronext gabona vételi opció ára 8,6200 euró per tonna, amelynek lejárati hónapja ugyanaz és lehívási ára körülbelül 130,00 euró. Mivel minden Euronext gabonára szóló határidős szerződés 50

tonnányi gabonára vonatkozik, így a vételi opcióért kifizetendő prémium összege 431,00 euró. Tételezzük fel, hogy az opció lejárati napjára az alapterméket képező határidős gabona ára 15 %-kal növekedett és most 148,60 euróba kerül tonnánként. Ezen az áron a vételi opció nyereségesnek, azaz ITM-nek számít. Amennyiben ezen az áron lehívja a befektető az opciót a lehívási napon, hosszú pozícióba kerül a határidős gabonával kapcsolatban, 130,00 eurós lehívási áron. Ez azt jelenti, hogy megveheti az alapterméket, tehát a gabonát 130,00 euróért per tonna, a teljesítési napon. Ahhoz, hogy nyereséggel zárhassa az ügyletet a befektető, rövid pozíciót kell létrehoznia az azonnali piacon, és a piaci áron, azaz a 148,64 eurónyi tonnánkénti áron értékesítenie az alapterméket. Így 18,60 euró haszonra tesz szert minden tonna eladott gabona után. Mivel a határidős szerződések 50 tonna gabonára szólnak, így a hosszú

pozícióból származó nyereség 930,00 euró. Ebből levonva a kezdeti 431,00 eurós http://www.doksihu - 30 - prémiumot, amelyet az opció megvásárlásáért kellett fizetni, a befektető nettó nyeresége végül 499,00 euró lesz.32 • Részvényopciók Egy részvényopció a jogosultnak azt a jogot adja, hogy megvegyen, vagy eladjon 100 darab részvényt - hiszen egy-egy kontraktus általában 100 darab részvényről szól -, egy meghatározott lehívási áron, egy meghatározott lejárati határidő alatt vagy határidőkor. Míg például Amerikában több tőzsde is foglalkozik részvényopciós kereskedéssel, mint a Chicago Board Options Exchange (CBOE), a Philadelphia Exchange (PHLX), az American Stock Exchange (AMEX) vagy a híres New York Stock Exchange (NYSE), addig Magyarországon a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az, ahol tőzsdei keretek között folyhat az opciós kereskedés. Bár az amerikai tőzsdéken, köszönhetően a hatalmas amerikai piacnak,

több mint 500 részvénnyel kapcsolatban zajlottak opciós ügyletek már 1993-ban is, ma a Budapesti Értéktőzsdén mindössze néhány részvényre folyik az opciós kereskedés. Ezek a MOL részvények, az OTP részvények, illetve a Magyar Telekom részvények.33 A részvényopciók árára tulajdonképpen az opciók árát befolyásoló tényezők hatnak, kiegészülve még egy másik tényezővel, tehát összességében ezek: az alaptermék, azaz a részvény ára, a lehívási ár, a lejárati határidőig hátralévő idő, a részvényár volatilitása, a kockázatmentes kamatláb, valamint az osztalék, ami az opció élettartama alatt várható. ƒ Részvényár és lehívási ár Ha a jövő egy időpontjában lehívják a vételi opciót, akkor annak nyeresége az az összeg lesz, amellyel a részvény ára meghaladja a lehívási árat. Éppen ezért a 32 The Options Guide: Buying Corn Call Options to Profit from a Rise in Corn Prices [Gabonaopciók vétele a

gabonaárak növekedéséből származó nyereség érdekében] (Letöltés ideje: 2009. 11 29, 18:10) http://www.theoptionsguidecom/corn-call-optionsaspx 33 Opciós részvény – kereskedési adatok (Letöltés ideje, 2009. 10 09, 11:42) http://www.bethu/topmenu/kereskedesi adatok/szarmazekos piac/opc reszveny index?showfull=tru e http://www.doksihu - 31 - vételi opciók értékesebbé válnak a részvényárak növekedésével és csökken az értékük, ha növekszik a lehívási ár. Eladási opció esetében a nyereség az az összeg, amellyel a lehívási ár meghaladja részvény árát. Így az eladási opció értéke akkor növekszik, ha a lehívási nő, és csökken, ha a részvény ára nő. ƒ Lejárati határidő Akár vételi, akár eladási amerikai típusú opcióról van szó, annak értéke növekszik, ahogy a lejárati határidőig hátralévő idő növekszik. Európai típusú opciók esetében azonban a lejárati határidőig hátralévő idő

növekedésével nem feltétlenül növekszik az opció értéke, hiszen ezeket az opciókat csak a lehívási határidőkor lehet lehívni. ƒ Volatilitás A volatilitás kifejezi a részvény jövőbeni ármozgásának bizonytalanságát. Egy vételi opció jogosultja a részvény árának növekedéséből profitál, de vesztesége mindössze az opció áráig terjed, amennyiben a részvény ára csökkenne. Az eladási opció jogosultja azonban a részvény árának csökkenéséből profitál, de az ár növekedése esetén kockázata korlátozott. ƒ Kockázatmentes kamatláb A gazdaságban növekvő kamatláb hatására a részvényár várható növekedési rátája is növekszik, míg a jövőbeni pénzáramok jelenértéke csökken. Ezek a hatások pedig ceteris paribus csökkentik az eladási opciók értékét, tehát az eladási opció ára csökken, ahogy a kockázatmentes kamatláb nő. Ellenben a vételi opció ára növekszik, ahogy a kockázatmentes kamatláb

növekszik. A gyakorlatban azonban a kamatlábak növekedése a részvényárak csökkenését, míg csökkenése a részvényárak növekedését okozza. ƒ Osztalékok Az osztalékok az osztalékfizetés után csökkentik a részvényárakat. A vételi opció értéke negatívan kapcsolódik a kifizetett osztalék nagyságához, míg az eladási opcióé pozitívan kapcsolódik hozzá. http://www.doksihu - 32 - • Devizaopciók A devizaopciók a jogosultat azzal a joggal ruházzák fel, hogy megvegyen, vagy eladjon a devizanemtől függően meghatározott mennyiségű devizát. A Budapesti Értéktőzsdén is zajlik devizaopciós kereskedés, a következő termékekre: CAD/JPY opció, CHF/HUF opció, EUR/CZK opció, EUR/HUF opció, EUR/JPY opció, EUR/PLN opció, EUR/USD opció, EUR/TRY opció, GBP/CHF opció, GBP/JPY opció, GBP/USD opció, JPY/HUF opció, TRY/HUF opció, USD/CAD opció, USD/CHF opció, USD/HUF opció, USD/JPY opció, valamint USD/TRY opció. Valamennyi

opciónál lehetőség van akár vételi, akár eladási típusú opció megvételére vagy eladására, de mindegyik európai típusú opció, így csak a lejárati határidőkor lehet őket lehívni. A kontraktusok mérete többségében ezer egység, ám például a japán jen esetében százezer. Ezen opciókat a következőképpen kell értelmezni: például a GBP/USD opció esetében az opció ezer angol font amerikai dollárban kifejezett értéke, s az ár meghatározásának a módja, hogy kiszámolják az egy angol fontra vonatkozó opciós prémium mértékét, amerikai dollárban. 34 A pontos kontraktusspecifikációk a Budapesti Értéktőzsde honlapján35 is elérhetőek. • Részvényindex opciók Míg – ismételten Amerikát felhozva példának - külföldön több részvényindexre is létezik opciós kereskedés, addig a hazai tőzsdén egyetlen egy részvényindexre, a Budapesti Értéktőzsde saját részvényindexére, a BUX indexre történik opciós

kereskedés. A BUX index a Budapesti Értéktőzsde hivatalos indexe, amely öt másodpercenként kerül kiszámításra az aktuális piaci árak alapján. 34 Budapesti Értéktőzsde: Terméklista (Letöltés időpontja: 2009. 10 13, 1316) http://www.bethu/topmenu/piacok termekek/termekcsoportok/termeklista 35 A Budapesti Értéktőzsde honlapja: www.bethu http://www.doksihu - 33 - A BUX kontraktussal 1995. március 31-e óta lehet kereskedni, míg a BUMIX kontraktus kereskedelme 2004. szeptember 6-a óta zajlik Ez az opció is európai jellegű, ám mind vételi, mind eladási opció is elérhető. A kontraktus mérete a BUX értéke x 10 Forint. Az opciók kockázatai 36 3.8 Az opció megvásárlójának két szempontból van kockázata: egyrészt az alaptermék árfolyamának változása miatt könnyedén elveszítheti befektetett pénzét, másrészt mivel az opció romlandó termék, így a lejárathoz közeledve amúgy is veszít az értékéből. Így a befektetőnek

mind az alaptermék árfolyamának változására, mind az opció lehívásának megfelelő időpontjára nézvést helyes várakozásokkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy nyereségessé váljon számára az opciós ügylet. Amennyiben egy adott mennyiségű alaptermékre szóló opció megvásárlásáról van szó, a kockázat kisebb, mintha meg szeretnénk vásárolni az adott mennyiségű terméket. Ugyanakkor egy adott összegű opció megvásárlása kockázatosabb, mint ugyanezen összeg alaptermékbe történő befektetése. OTM opciók esetében a lejáratig hátralévő idő csökkenése is növeli annak kockázatát, hogy az opció veszteségessé válik, tehát az opcióba befektetett összeg nem térül meg. A vételi jog érvényesítése az opció jogosultja szempontból szintén hordoz bizonyos kockázatot. A Budapesti Értéktőzsde ügymenete szerint ugyanis a befektetőnek először jeleznie kell a brókercége felé, hogy le kívánja hívni az opciót. Ezután a

brókercég továbbítja a lehívást a KELER-hez, amit ezután már sem visszavonni, sem módosítani nem lehet. Fontos figyelembe venni, hogy a lehívásnak meg kell érkeznie a KELER-hez az adott napon 1630-ig, különben nem fogadják el a lehívást. 36 Budapesti Értéktőzsde: Az opció vevőjének kockázata (Letöltés ideje: 2009. 10 18, 13:14) http://www.bethu/topmenu/befektetok/tozsde lepesrol lepesre/szarmazekos piacismeretek/opcios pi aci ismeretek/szarmazekos piacismeretek/opcios piaci ismeretek/az opciok kockazatai http://www.doksihu - 34 - Az el nem fogadott lehívások a le nem hívott opciókkal együtt törlődnek, kivéve azokat az eladási opciókat, amelyeknél az alaptermék ára olyan alacsony, hogy az opció mélyen ITM. 3.9 Az opció árát befolyásoló tényezők – a Görögök Azok a tényezők, amelyek hatással vannak az opció árára, a mögöttes termék ára, a lehívási ár, a lejáratig hátralévő idő, a volatilitás és a kamatok.

Az opció árának és a befolyásoló tényezők változásának aránya mutatja meg, hogy egységnyi változás a befolyásoló tényezőkben milyen hatással van az opció 37 árára. Ezeket az összefüggéseket a görög ábécé egyes betűivel jelölték, s számszerűsíthetők is, ugyanis matematikai modellekkel leírhatóak. A következő táblázat bemutatja pár tényező hatását az opciókra: a plusz- illetve mínuszjelek azt mutatják, hogy az adott hatás milyen irányba változtatja meg az opció árát. Csökkenés Vételi Növe- Csökkenés Növe- Csök- Növe- opció kedés a a volati- kedés a kenés a kedés az az volati- litásban lejáratig lejáratig alap- alaptermék hátralévő hátralévő termék árában időben időben árában litásban Long + - + - + - Short - + - + - + 4. táblázat: A vételi opcióra ható tényezők hatása 38 Ahogy az a táblázatból is látszik, amennyiben egy tényező pozitív

hatással van a hosszú pozícióban lévő vételi opcióra, akkor ugyanaz a tényező a rövid pozíciós vételi opcióra éppen ellentétes hatást gyakorol, és negatívan befolyásolja azt. Az 5. táblázat ugyanezen tényezők hatásait mutatja, mégpedig eladási opciók esetében. Ennél azonban megfigyelhető, hogy bár az ellentétes hatás rövid és hosszú pozíciós eladási opciók esetén itt is érvényesül, s a hatások is megegyeznek a vételi 37 Rotyis József: Tőzsdei befektetők kézikönyve, 71. oldal (KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2001) 38 John Summa: Getting To Know The „Greeks” [Ismerjük meg a Görögöket], (Letöltés időpontja: 2009. 10 21, 15:23) http://wwwinvestopediacom/articles/optioninvestor/02/120602asp http://www.doksihu - 35 - opcióra gyakorolt hatásokkal, ám az alaptermék árában bekövetkező változások már másfajta befolyással bírnak az eladási opciókra, mint a vételi opciókra. Míg az

alaptermék árában történő növekedés a vételi opció árát növeli, addig az eladási opcióét csökkenti és viszont. Ugyanígy az alaptermék árának csökkenése a vételi opció árának csökkenését és az eladási opció árának növekedését vonja maga után, és vica versa. Természetesen az adott hatások ceteris paribus érvényesek, tehát csak akkor, ha minden más tényező változatlan marad. Eladási Növe- Csökkenés Növe- Csök- Növe- opció kedés a a volati- kedés a kenés a kedés az az volati- litásban lejáratig lejáratig alap- alaptermék hátralévő hátralévő termék árában időben időben árában litásban Csökkenés Long + - + - - + Short - + - + + - 5. táblázat: Az eladási opcióra ható tényezők hatása 39 1. Delta (δ) A delta az opció árváltozásának és az alaptermék árváltozásának aránya. Nem konstans, hanem ahogy változik az alaptermék ára, úgy változik a delta

is. A delta fedezeti arányszámként is ismert, ugyanis azt is megmutatja, hogy egyegy devizaopció esetében a deviza névértékének hány százalékának megvétele szükséges ahhoz, hogy a pozíciót ne befolyásolja az adott deviza azonnali árfolyamának változása.40 Vételi opció esetében, ha az alaptermék ára nő, akkor az opciós díj is növekszik, míg eladási opció esetén csökken. Ennek oka, hogy mivel a lehívási ár rögzített, így az azonnali ártól függ, hogy mekkora nyereség realizálható az opció lehívásával. 41 39 John Summa: Getting To Know The „Greeks” [Ismerjük meg a Görögöket], (Letöltés időpontja: 2009. 10 21, 15:23) http://wwwinvestopediacom/articles/optioninvestor/02/120602asp 40 Érsek Zsolt: Bevezetés a devizapiacokra, 170. oldal (KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft, Budapest, 2002) 41 Budapesti Értéktőzsde: Részvény és index alapú opciók árára ható tényezők (Letöltés ideje: 2009. 10.26, 14:37)

http://www.doksihu - 36 - Vételi opció megvétele esetén a delta értéke 0 és 1 között van, eladása esetében pedig -1 és 0 között. Eladási opció vételekor a delta 0 és 1 közé esik, míg eladásakor -1 és 0 között.42 ITM opcióknál a delta közelít az 1-hez (vételi opcióknál +1-hez, eladási opcióknál -1-hez), az ATM opciók esetén értéke megközelítőleg +/- 0.5 attól függően, hogy vételi vagy eladási opcióról van-e szó, végül OTM opcióknál a delta értéke közelít a 0-hoz. 43 Ahhoz, hogy a delta normalizált értékét megkapjuk, meg kell szoroznunk azzal a számmal, ahány egységre vonatkozik az ügylet (ez a tőzsdéken általában 100). Tehát ha például van egy $50-os lehívási árú, októberi lejáratú eladási opciónk, melynek deltája -0.23, akkor az alaptermék $1 dolláros emelkedése esetén $23-t veszítenénk az opció lehívásával.44 A delta a lejárati határidőhöz közeledve növekedhet ATM vagy ATM közeli

opciók esetében. Amikor a vételi opciók mélyen OTM-ek, általában alacsony a deltájuk is, hiszen az alaptermék árában történő változások csak kis mértékben változtatják meg az opció értékét. Ahogy az opció közeledik a semlegesség felé az alaptermék árának folyamatos növekedésének köszönhetően, úgy emelkedik a delta is. 45 2. Gamma (γ) Mivel a delta rendkívül fontos tényezőt játszik abban, hogy a befektetők megállapíthassák az alaptermék és ezen keresztül az opció árának várható alakulását, így szükség volt még egy tényezőre, amely a delta változását jelzi. Ezt a tényezőt gamma névvel jelölték, amely a „delta első deriváltjaként” is ismert. A gamma a delta változásának és az alaptermék árváltozásának aránya. http://www.bethu/topmenu/befektetok/tozsde lepesrol lepesre/szarmazekos piacismeretek/opcios pi aci ismeretek/reszveny es index ar hat teny/Reszveny es index alapu opciok.html?pagenum=2 42

Bakonyi Zoltán, Dr. Décsy Jenő, Lauf László, Tasnádi Márta: Tőke- és pénzpiacok, 318 oldal (PERFEKT Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Részvénytársaság) 43 Trader Soft: Delta Option [Az opció deltája], (Letöltés ideje: 2009. 10 28, 16:10) http://www.trader-softcom/option-trading/option-advanced/option-deltahtml 44 Jim Graham: Using the Greeks to Understand Options [A Görögök használata az opciók megértéséhez], (Letöltés ideje: 2009. 10 28, 17:43) http://www.investopediacom/articles/optioninvestor/04/121604asp# 45 John Summa: Getting To Know The „Greeks” [Ismerjük meg a Görögöket], (Letöltés időpontja: 2009. 10 21, 15:23) http://wwwinvestopediacom/articles/optioninvestor/02/120602asp http://www.doksihu - 37 - ATM opciók esetében nagyobb, ám ITM és OTM opciók esetében fokozatosan kisebb az értéke. A piaci ár és a lehívási ár közötti különbség növekedésével a gamma értéke közelít a nullához, akár vételi opció

megvásárlásáról vagy eladásáról, akár eladási opció megvásárlásáról vagy eladásáról van szó. Vételi opció megvásárlása estében a gamma értéke pozitív, ATM pozícióban pedig a legmagasabb. Vételi opció eladásakor a gamma negatív, értéke ATM pozícióban a legkisebb. Eladási opció megvásárlása esetén a gamma pozitív, értéke ATM pozícióban maximális. Eladási opció eladásakor a gamma negatív, értéke ATM pozícióban a legkisebb. 3. Vega Az opció árváltozásának és a volatilitás változásának aránya. A vega „az opció értékének a volatilitás 1 százalékpontos elmozdulása miatt bekövetkező változása.”46 5. ábra: A volatilitás alakulása az opció díjának és az alaptermék árának függvényében 47 46 Bakonyi Zoltán, Dr. Décsy Jenő, Lauf László, Tasnádi Márta: Tőke- és pénzpiacok, 321 oldal (PERFEKT Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Részvénytársaság) 47 Budapesti Értéktőzsde:

Részvény és index alapú opciók árára ható tényezők (Letöltés ideje: 2009. 10. 31, 10:22) http://www.bethu/topmenu/befektetok/tozsde lepesrol lepesre/szarmazekos piacismeretek/opcios pi aci ismeretek/reszveny es index ar hat teny/Reszveny es index alapu opciok.html?pagenum=3 http://www.doksihu - 38 - A volatilitás arra utal, hogy az alaptermék ára az idő múlásával változik. Egy termék árának változékonyága minél nagyobb, annál nagyobb a termékre kiírt opció értéke, akár eladási, akár vételi opcióról van szó. A vega vételi opció megvásárlása esetén pozitív, és a piaci ár minél inkább közelít a lehívási árhoz, annál nagyobb az értéke. Vételi opció eladásakor azonban a vega értéke negatív és ebben az esetben akkor a legkisebb, ha a piaci ár közelíti a lehívási árat. Eladási opció megvételekor a vega ismét pozitív, s ebben az esetben is akkor a legnagyobb az értéke, ha a lehívási ár és a piaci ár

közötti különbség csekély. Eladási opció eladásakor pedig a vega negatív, értéke lehívási ár közeli piaci ár esetén a legkisebb. A volatilitás számszerűsíthető, mégpedig úgy, hogy meghatározzuk az alaptermék folytonos kamatozással számított hozamának szórását. 4. Théta (θ) Az opció árváltozásának és a lejáratig hátralévő idő változásának aránya. A théta kifejezi az ITM, OTM és ATM opciók és az időérték közötti összefüggést, amelyről a korábbiakban már szó volt. A théta hatása vételi és eladási opciók esetében eltér. A vételi opciók értéke ugyanis annál nagyobb, minél több idő van még hátra a lejáratig, amely két okkal magyarázható: egyrészt ahogy arról már szó volt, minél több idő van még hátra a lejáratig, annál nagyobb a valószínűsége, hogy az azonnal ár megváltozik, s nyereségessé vagy nyereségesebbé válik az opció. A másik ok, hogy mivel a lehívási ár csak később

fizetendő, így a pénz addig is más befektetési formákban kamatoztatható. Ugyanez a helyzet fennáll eladási opciók esetében is: akárcsak a vételi opcióknál, itt is amennyiben még több idő van hátra a lejáratig, az opció is értékesebb. Azonban ebben az esetben a későbbi fizetés hátrány, és mint ilyen csökkenti az opció értékét: hiszen ezzel csak később kapjuk meg a lehívási árat. 48 A théta értéke vételi opció megvásárlása esetében negatív, mivel a lejáratig hátralévő idő rontja a 48 Bakonyi Zoltán, Dr. Décsy Jenő, Lauf László, Tasnádi Márta: Tőke- és pénzpiacok, 320 oldal (PERFEKT Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Részvénytársaság) http://www.doksihu - 39 - pozíció értékét. Vételi opció eladásakor azonban pozitív értékű, tehát a lejáratig hátralévő idő csökkenése növeli a pozíció értékét. Eladási opció megvételekor a théta ITM pozíciókban növekszik, mivel a lejáratig

hátralévő idő csökkenésével egyre közeledik a nyereség realizálásának időpontja. OTM és ATM pozíciókban azonban a théta értéke csökken az idő múlásával. Eladási opció eladásakor a lejárati határidőhöz való közeledéssel a théta értéke növekszik ATM és OTM pozíciókban, azonban ITM pozíció esetén csökken, hiszen közeledik a veszteségek realizálásának időpontja. 5. Rho (ρ) Az opció árváltozásának és a kamatok változásának aránya. Minél nagyobb a kockázatmentes kamatláb, vételi opció esetén annál nagyobb az opció értéke, illetve eladási opció esetén annál kisebb, ugyanis a lehívási ár jelenértéke csökken, ahogy a kamatláb növekedik. Ezért vételi opció esetén a jövőbeni kifizetésnek kisebb a jelenértéke, így a jelenben kevesebbet kell fizetnünk. Az alábbi ábra az opció árát befolyásoló tényezőket mutatja be: Változás iránya, feltételezve, hogy a többi tényező Az opció árát

befolyásoló tényezők változatlan Vételi opció ára Eladási opció ára A mögöttes termék ára Nő Csökken Lehívási ár Csökken Nő A lejáratig hátralévő idő Nő Nő Volatilitás Nő Nő Kamatok Nő Csökken 7. táblázat Az opció árát befolyásoló tényezők 49 49 Rotyis József: Tőzsdei befektetők kézikönyve, 71. oldal (KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2001) http://www.doksihu - 40 - 4. Kereskedés az opciókkal Az opciókkal nemcsak a tőzsdén, hanem a tőzsdén kívül is lehet kereskedni. A tőzsdén azonban csak közvetítők segítségével lehetséges az üzletkötés, különböző küszöbárakon. Küszöbáron értjük azt az árfolyamot, amelyen az opciós ügylet megköttetik. Mivel pedig több árfolyamon is köthető ügylet, így nyilvánvalóan az egyes árfolyamokon kötött ügyletek száma között különbség van. A legtöbbet azon a küszöbáron kötik, amely legközelebb van az alaptermék

piaci árához, s attól lefelé és felfelé eltérve a megkötött ügyletek száma is csökken, s a legtávolabb eső árfolyamon a legkevesebb. Míg a vételi opciók akkor értékesebbek, ha a küszöbár a jelenlegi árnál alacsonyabb, addig az eladási opciók akkor, ha a küszöbár magasabb a jelenlegi árnál. Az opciókat több területen is alkalmazzák, hiszen különleges tulajdonságaik lehetővé teszik, hogy a befektetők és a spekulánsok egyaránt megtalálják számításaikat használatukkal. Nemcsak hogy a jogosultak kockázatai csökkenthetőek, de az eladók is megtehetik ugyanezt, ha bizonyos összetett pozíciókat alakítanak ki, amelyek az árak változatlansága esetén is nyereségessé tehetik az opciót. Egy befektető akkor számít bullish-nak, ha vételi opciót vesz, és eladási opciót ad el, míg bearish akkor, ha vételi opciót ad el, és eladási opciót vásárol. 4.1 Összetett opciós pozíciók 50 Az összetett pozíciók lényege, hogy

a kombinációk révén a befektetők csökkentsék a kockázatot, ugyanakkor maximalizálják a nyereséget. A kombinációk történhetnek az opciók típusa szerint, például eladási és vételi opciók megvételével, vagy a különböző lejárati határidők szerint is, illetve a kiíró és a jogosult helyzete is bonyolíthatja a kombinációk körét. Éppen ezért az összetett opciós pozíciók 50 Bakonyi Zoltán, Dr. Décsy Jenő, Lauf László, Tasnádi Márta: Tőke- és pénzpiacok, 150-166 oldal (PERFEKT Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Részvénytársaság) alapján http://www.doksihu - 41 - nyereségi- és veszteségi helyzetei is bonyolultabbak, mint az egyszerű opció adásvételeknél. 4.11 Szintetikus határidős pozíciók Szintetikus határidős pozícióknak nevezik azokat a határidős ügyleteket, amelyeket opciókból hoznak létre. Két típusa van, a határidős vételi és a határidős eladási pozíció. Az első eset egy eladási

opció eladásával és egy vételi opció megvásárlásával hozható létre. Az eladásnak és a vételnek azonos lehívási áron kell megtörténnie A második esetben egy eladási opciót kell megvennünk és egy vételi opciót eladnunk a pozíció kialakításához. Itt is azonos lehívási áron kell megtörténnie a vételnek, illetve az eladásnak. 4.12 Horizontális/vízszintes különbözeti ügyletek Az úgynevezett vízszintes különbözeti ügyletek vételi vagy eladási opció megvételét, illetve eladását egy közelebbi lejáratra és egy vételi vagy eladási opció megvételét, illetve eladását egy távolabbi lejáratra jelentik, ugyanazon az árfolyamon. 4.13 Vertikális/függőleges különbözeti ügyletek A vertikális különbözeti ügyletek lényege, hogy két olyan opciót vesz és ad el a befektető, amelyeknek kötési árfolyama eltérő. A vertikális stratégiák közé tartozik a bull spread és a bear spread is, hiszen mindkettő

esetében különböző árfolyamokon történik az eladás és a vétel. 4.14 Opciós különbözeti ügyletek (Opciós spreadek) Az opciós különbözeti ügyleteknél 51 szintén egy opció eladásáról és egy másik megvételéről van szó, azonban kizárólag egy típusból, tehát vagy csak eladási, vagy csak vételi opciókból. A küszöbárak pedig nem azonosak, ám a lejárati határidők igen. Az opciós spreadek két alapvető típusa az úgynevezett bull és a bear spread. 51 Az opciós különbözeti ügyleteket az angol szaknyelv úgynevezett spread-eknek hívja, amely a magyar gyakorlatban is alkalmazott szó. http://www.doksihu - 42 - a) Bull spread Bull spread esetén a befektető várakozásai szerint emelkedni fognak az árak, s ezért azt az opciót veszi meg, amelynek küszöbára alacsonyabb, és azt adja el, amelynek küszöbára magasabb. Amennyiben vételi opciókról van szó a bull spread esetében, akkor a befektetőnek egy vételi opciót

kell vásárolnia egy adott lehívási áron és egy másikat eladnia, egy magasabb lehívási áron, ugyanazzal a lehívási időponttal. Mivel egy opció eladási ára a lehívási ár növekedésével csökken, így az eladott opció értéke kevesebb, mint a vásárolt opció értéke. Éppen ezért a vételi opciókból alkotott bull spread mindig igényel egy kezdeti befektetést. A maximális nyereség a lehívási árak különbsége lehet, míg a veszteség a kapott és fizetett prémiumok különbsége. A lejárati időhöz való közeledés ITM pozíció esetén előnyös, ám OTM pozíció esetén hátrányos. Éppen ezért a pozíciót érdemesebb csak rövidtávon alkalmazni. Bull spread létrehozható úgy is, hogy a befektető vásárol egy eladási opciót alacsonyabb lehívási áron és elad egy másikat, magasabb lehívási áron. Az opciók kötési árfolyama alacsonyabb, mint az alaptermék azonnali piaci árfolyama, éppen ezért ha az árfolyam változatlan

marad, még akkor is nyereséggel zárható a pozíció. A maximális veszteség a különböző lehívási árfolyamok különbsége lehet, míg a nyereség a kapott és fizetett prémiumok különbsége. Mivel itt is a lejárati határidőhöz való közeledés csak abban az esetben előnyös, ha a pozíció nyereséges, így csak rövidtávon érdemes ezt a stratégiát is alkalmazni. b) Bear spread Bear spreadnél azonban a befektető arra számít, hogy az árfolyamok csökkenni fognak. Éppen ezért megvesz egy magasabb kötési árfolyamú opciót, és elad egy alacsonyabb kötési árfolyamút. Ez megtörténhet úgy, hogy a befektető egy vételi opciót vásárol magasabb kötési árfolyamon, és elad egy másik vételi opciót alacsonyabb kötési árfolyamon. Az alaptermék ára ez esetben alacsonyabb, mint az opciók kötési árfolyama, így http://www.doksihu - 43 - ebben az esetben is fennáll, hogy az alaptermék árának változatlansága esetén is

jövedelmező lehet az opciós pozíció. A maximális nyereség a kifizetett és kapott prémiumok különbsége lehet, míg a maximális veszteség a lehívási árak különbsége. A bull spreadekhez hasonlóan ez a stratégia is különösen rövidtávon optimális. Bear spread előállítható eladási opciók kombinációjaként is, mégpedig egy eladási opció magasabb árfolyamon történő megvásárlásával és egy eladási opció alacsonyabb árfolyamon történő eladásával. A maximális nyereség itt a lehívási árfolyamok különbsége, míg a maximális veszteség a kifizetett és a kapott prémiumok különbsége lehet. A lejárati határidőhöz való közeledés itt is akkor hasznos, ha a pozíció nyereséges, ám ezt a pozíciót inkább hosszabb távon érdemes alkalmazni. 4.15 Terpeszek (Straddle) 52 Terpeszek esetében egy eladási opció megvétele és egy vételi opció megvétele illetve eladása történik, azonos lehívási árfolyamon. Egy terpesz

vételi pozícióban egy azonos mennyiségű, lehívási árú és lejárati határidejű vételi opció és eladási opció megvásárlása történik. Az opciós jogot akkor érdemes érvényesíteni, ha az alaptermék ára a lejáratkor az opció típusától függően alacsonyabb vagy magasabb, mint a lehívási ár. Ekkor az opciós díjat kétszeresen fizeti meg az adott befektető, s éppen ezért a nyereségesség feltétele, hogy az alaptermék ára és a lehívási ár különbsége nagyobb legyen, mint a két prémium összege. Terpesz vételénél a befektető a volatilitás emelkedésére számít, hiszen a pozíció értéke így nő, a lejárati határidőhöz közeledve pedig csökken, ugyanis akkor lesz számára nyereséges a pozíció, ha az alaptermék árában jelentős elmozdulás történik, méghozzá az opció típusának megfelelő irányba. A pozíció előnye, hogy míg nyeresége elméletileg korlátlan, addig vesztesége korlátozott a kifizetett díjak

összegében. Terpesz eladása esetén a stratégia teljesen ellentétes a terpesz vétele esetében alkalmazott stratégiával. 52 Zárójelben az összetett opciós pozíciók neveinek angol megfelelője szerepel. http://www.doksihu - 44 - Ekkor ugyanis egy vételi és egy eladási opció kiírásáról van szó, amelyeknél az azonos kötési árnak köszönhetően dupla opciós díjjal számolhat a befektető. Nyeresége is a dupla opciós díjjal egyezik meg, ám vesztesége elméletileg korlátlan. A pozíció értékét a volatilitás emelkedése csökkenti, míg a lejáratig hátralévő idő csökkenése növeli. Éppen ezért a volatilitás csökkenésére van szükség ahhoz, hogy nyereségesebb legyen az opció, mégpedig úgy, hogy az alaptermék ára a lehíváskor közelítse a lehívási árat. 4.16 Vízszintes terpeszek Az úgynevezett vízszintes terpesz lényege, hogy a terpesz eladása közelebbi lejáratra és a terpesz vétele távolabbi lejáratra azonos

lehívási árfolyamon történjen meg. 4.17 Széles terpeszek (Strangle) Az úgynevezett széles terpeszek annyiban térnek el a terpeszektől, hogy esetükben a két opciós ügyletnek eltérő a lehívási ára. Széles terpesz vétele úgy történik, hogy veszünk egy vételi opciót magasabb és egy eladási opciót alacsonyabb lehívási árfolyamon. Azok a befektetők, akik a széles terpesz megvétele mellett döntenek, a volatilitás növekedésére és az árfolyam jelentős elmozdulására számolnak. Tehát az alaptermék árának jelentős változása esetén származik a befektető számára nyereség a pozícióból, ám a veszteség is kisebb, mint a terpesznél. A nyereség mértéke elméletileg korlátlan, ám vesztesége korlátozott az opciókért fizetett díjak összegében. A széles terpesz eladásához egy eladási opció alacsonyabb árfolyamon történő eladására és egy vételi opció magasabb árfolyamon történő eladására van szükség. A

befektetők ebben az esetben arra számítanak, hogy a volatilitás csökkenni fog vagy az alaptermék ára csak kismértékben mozdul el. Ekkor a maximális nyereség az opciós díjak összege, míg a veszteség korlátlan lehet. A nyereség mértéke a lejáratkori ártól függ, így kisebb, mint a terpesz esetében. http://www.doksihu - 45 - 4.18 Keresztterpeszek (Guts) Az úgynevezett keresztterpeszek lényege, hogy egy vételi opciót és egy eladási opciót adjunk el, illetve vegyünk, ám a vásárlás alacsonyabb árfolyamon történjen. Keresztterpesz vétele esetén egy vételi és egy eladási opció megvásárlásról van szó, ám az eladási opciót magasabb árfolyamon kell megvenni. Azok a befektetők, akik a keresztterpesz megvétele mellett döntenek, a volatilitás növekedésére és az árfolyam jelentős elmozdulására számítanak. A lehetséges nyereség elméletileg korlátlan, ám a veszteség összege korlátozva van az opciókért kifizetett

prémiumok összegében és a lehívási árak közti különbségben. Keresztterpesz eladásakor egy vételi opció eladásáról és egy eladási opció eladásáról van szó. Ebben az esetben az eladási opció eladása történik magasabb árfolyamon. A keresztterpesz eladását választó befektetők arra számítanak, hogy a volatilitás csökkenni fog, vagy az árfolyam csak kis mértékben mozdul el. A pozícióval elérhető nyereség az opciókért kapott díjak és a két lehívási ár közti különbség különbözete. Az úgynevezett vízszintes terpesz lényege, hogy a terpesz eladása közelebbi lejáratra és a terpesz vétele távolabbi lejáratra azonos lehívási árfolyamon történjen meg. 4.19 Pillangó (Butterfly) A pillangó elnevezést viselő összetett pozíció négy opciós pozíció eredője, illetve két spread, egy bull és egy bear spread kombinációja. A pillangó lényege, hogy egy alacsony és egy magas árfolyamú vételi opció vásárlása

mellett még eladunk két közepes árfolyamon lévő vételi opciót is. Pillangó vétele esetén a befektető a volatilitás csökkenését várja, vagy azt, hogy a lejáratkori árfolyam majd egy bizonyos intervallumon belül lesz. Ekkor a magasabb lehívási árú opció, amely a bull spreadet alkotja, megegyezik a bear spreadet alkotó alacsonyabb lehívási árú opcióval. A nyereség és a veszteség ebben a pozícióban is korlátozott. A nyereség a középső árfolyam és a szélső árfolyamok közül a kisebbik különbsége plusz a kapott http://www.doksihu - 46 - és a fizetett prémiumok különbsége. A veszteség a kapott és fizetett prémiumok különbsége. A pillangó eladása mellet döntő befektető arra számít, hogy a volatilitás emelkedni fog, illetve hogy egy árfolyamtól az azonnali ár majd jelentősebb mértékben tér el a lejáratkor. Ahogy a lejáratkori ár és az árfolyam közti különbség növekszik, úgy növekszik a nyereség

mértéke is, ám egy bizonyos pont után állandóvá válik. A nyereség a kapott és a kifizetett prémiumok különbsége, míg a veszteség középső árfolyam és a szélső árfolyamok közül a kisebbik különbsége plusz a kapott és a fizetett prémiumok különbsége. 4.110 Vételi létra (Call ladder) A vételi létra vételi opciók kombinációja, mégpedig egy vételi opció eladásából vagy megvételéből és egy vételi opció megvételéből vagy eladásából, valamint egy vételi opció eladásából vagy megvételéből jön létre, amelyek közül az utóbbinak magasabb a lehívási árfolyama. Egy vételi létra mellett akkor döntenek a befektetők, ha azt várják, hogy a volatilitás csökkenni fog, mégpedig az alaptermék árának maximum kis mértékű csökkenésével. A lehetséges veszteség elméletileg korlátlan, ám a nyerség korlátozott: a középső ügylet lehívási árfolyamának és a szélső ügyletek lehívási árfolyamai közül

a kisebbnek a különbsége, plusz a kapott és fizetett prémiumok különbsége. A vételi létra eladására akkor kerül sor, ha a befektetők szerint a volatilitás és az ár is jelentősen emelkedni fog. Míg a nyereség elméletileg korlátlan, addig a veszteség itt korlátozott, mégpedig a középső ügylet lehívási árfolyamának és a szélső ügyletek lehívási árfolyamai közül a kisebbnek a különbségében, plusz a kapott és fizetett prémiumok különbségében. 4.111 Eladási létra (Put ladder) Az eladási létra lényege, hogy eladási opciót adjunk el, illetve vegyünk, valamint eladási opciót adjunk el, illetve vegyünk, és eladási opciót vegyünk, illetve adjunk el. Az utóbbi lehívási árfolyama legyen a magasabb http://www.doksihu - 47 - Eladási létra vételéhez két eladási opció eladására van szükség, amelyek közül a másodikat magasabb árfolyamon kell eladni. Ezután egy eladási opciót kell venni egy még magasabb

lehívási árfolyamon. Ebben az esetben a nyereség a középső ügylet lehívási árfolyamának és a szélső ügyletek lehívási árfolyamai közül a kisebbnek a különbsége, plusz a kapott és fizetett prémiumok különbsége. A veszteség, amely akkor következhet be, ha csökken a mögöttes termék ára, korlátozott: maximum a legkisebb lehívási ár és a kapott díjak, és a fizetett díj plusz a két nagyobb lehívási ár különbsége. Eladási opció eladásakor eladási opció vételére van szükség, valamint még egy eladási opció vételére, ám ez magasabb lehívási árfolyamon történik, valamint szükség van még egy eladási opció eladására még magasabb lehívási árfolyamon. Nyereségessé akkor válik az ügylet, ha a mögöttes termék ára csökken, és maximum a legkisebb lehívási ár és a kapott díjak, és a fizetett díj plusz a két nagyobb lehívási ár különbsége lehet. A lehetséges veszteség pedig a középső ügylet

lehívási árfolyamának és a szélső ügyletek lehívási árfolyamai közül a kisebbnek a különbsége, plusz a kapott és fizetett prémiumok különbsége. 4.112 Volatilitás ügylet (Volatility trade) A volatilitás ügyletek lényege, hogy úgy vegyünk eladási opciót és adjunk el vételi opciót, hogy mellette egyúttal annyi alapterméket is vásároljunk, amennyivel a pozíció deltája nulla lehet. A volatilitás ügylet vétele tehát úgy történik, hogy a befektető eladási opciót vásárol és annyi alapterméket, hogy a pozíció deltája nulla legyen. Azok a befektetők, akik e mellett a befektetés mellett döntenek, arra számítanak, hogy a volatilitás növekedni fog. Ahhoz, hogy a delta pontosan nulla legyen, arra van szükség, hogy az alaptermék árát a befektető folyamatosan figyelemmel kísérje, és ennek megfelelően vásároljon, vagy adjon el, ugyanis az alaptermék ára befolyásolja a delta alakulását. A pozíció akkor válik

nyereségessé, ha a volatilitás növekedése magas. A maximális nyereség a lehívási ár és a prémium különbsége lehet, míg a veszteség a prémium összegében korlátozott. http://www.doksihu - 48 - Amikor a befektető a volatilitás ügylet eladása mellett dönt, akkor vételi opciót ad el, és annyi alapterméket vásárol, amennyivel a pozíció deltája nulla lesz. Azok a befektetők, akik emellett a pozíció mellett döntenek, a volatilitás csökkenését várják. Ahogy az előző pozícióban, itt is szükség van az alaptermék árának folyamatos megfigyelésére és utólagos vásárlásra, illetve eladásra ahhoz, hogy a delta értékét folyamatosan nullán tartsa a befektető. A maximális veszteség a lehívási ár és a prémium különbsége lehet, míg a nyereség a prémium összegében korlátozott. Az opciók elszámolása53 4.2 A Budapesti Értéktőzsdén az elszámolás a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. (KELER) feladata, a

klíringtagsági szerződést kötött tőzsdetagoknak közvetlenül, míg a nem klíringtag tőzsdetagoknak közvetetten, a klíringtagokon keresztül nyújtja ezt a szolgáltatást. 2009-ben a KELER funkcionálisan kettévált, így a KELER KSZF Kft. az, amely a központi szerződő fél (Central Counterparty - CCP) feladatait ellátja. Ezek közé tartozik, hogy a vevővel szemben eladóként, az eladóval szemben vevőként lépjen fel, így garanciát nyújtva az esetleges nem teljesítések és a partnerkockázat ellen, hiszen amennyiben az egyik fél nem teljesít, a KELER KSZF-nek akár saját tőkéje kárára is kötelessége a másik féllel szemben kötelezettségeit teljesíteni. Azoknak a tőzsdetagoknak, akik klíringtagsági szerződést kívánnak kötni, szigorú követelményeknek kell megfelelniük ehhez, ráadásul folyamatosan biztosítaniuk kell bizonyos klíringtagi garanciaelemeket is, hiszen a KELER KSZF gyakorlatilag ezzel fedezi magát a

kötelezettségszegő tőzsdetagok ellen. A garanciaelemek, melyeket a KELER KSZF elvár, a következőek 54: • Alapszintű pénzügyi fedezet biztosítása, amelyet a KELER KSZF határoz meg piaconként, és azt a szerződő félnek folyamatosan biztosítania kell, amennyiben az adott piacon végzi tevékenységét. 53 KELER: Derivatív ügyletek garanciarendszere és elszámolása a KELER-ben (Letöltés ideje: 2009. 11. 10, 09:37) http://wwwkelerhu/keler/kelernewspage?nodeid=245 54 Budapesti Értéktőzsde: Elszámolás (Letöltés ideje: 2009. 11 10, 11:50) http://www.bethu/topmenu/piacok termekek/elszamolas/elszamhtml?query=kl%C3%ADringtags% C3%A1gi%20szerz%C5%91d%C3%A9s http://www.doksihu - 49 - • Árkülönbözet, amelynek fedeznie kell a múltbéli ármozgásokat még nyitott pozíciók esetén. • Alapbiztosíték: „a még teljesítésbe nem futott pozíciók után számítják ki az egynapi szokásos árelmozdulás mértékében, fix összegben.”55 •

Kiegészítő pénzügyi fedezet, mellyel a KELER KSZ kezeli tagjainak kiugró kockázatát A klíringtagi garanciaelemeken túl kollektív garanciaelemek is biztosítják, hogy a kereskedés alacsony kockázatú és éppen ezért gördülékeny maradjon. Ilyen kollektív garanciaelem a Tőzsdei Elszámolási Alap (TEA) és a Kollektív Garancia Alap (KGA). Az előbbi lényege, hogy az alap révén csökkenthetőek azok a kockázatok, amelyek a megkötött tőzsdei ügyletek nem teljesítéséből, vagy késedelmes teljesítésből fakadnak. A TEA közös tulajdonú alap, a tagok által befizetett hozzájárulás szolgál egyfajta óvadékként a KELER KSZF-nek. A TEA az azonnali piac támogatásában játszik szerepet. A KGA ezzel szemben a származékos piac biztonságáért lett létrehozva, így célja a származékos ügyletek elszámolásából fakadó fizetési kötelezettségek nem teljesítéséből, vagy késedelmes teljesítéséből származó kockázatok csökkentése. A

KGA-ra is érvényes, hogy a tagok által befizetett hozzájárulás óvadékként szolgál a KELER KSZF-nek. A klíringtagok számláit a banki ügyfelek kivételével, a KELER KSZF vezeti, ezeken belül találhatóak a megbízói és a saját árkülönbözeti és biztosíték alszámlák. A klíringtag által megkötött ügyleteket a pozícióvezetési számlán tartják nyilván, s a számlákon kívül szükség van még egy meghatározott összegű hozzájárulásra a Kollektív Garancia Alaphoz, illetve pénzfedezet biztosítására. 55 Budapesti Értéktőzsde: Elszámolás (Letöltés ideje: 2009. 11 10, 11:50) http://www.bethu/topmenu/piacok termekek/elszamolas/elszamhtml?query=kl%C3%ADringtags% C3%A1gi%20szerz%C5%91d%C3%A9s http://www.doksihu - 50 - 4.21 Az elszámolás módszere Először is a tőzsdei napzárás után a tőzsde átveszi az aznap történt kötéseket, és visszaigazolja azokat, amelyeket befogad. Ezzel tulajdonképpen létrejön az elszámolóház

garanciavállalása az ügyletkötéssel kapcsolatban. A KELER a nap végi elszámolóárak alapján elszámolja a napi árkülönbözetet és az opciós ügyletek prémiumát is. Az így kiszámolt nyereségeket ezután jóváírja a megbízói számlákon, míg a veszteségeket pedig beszedi. A pozíciók a nap végén lezárásra kerülnek, majd másnap újra megnyitják őket, de már új áron, s azonos mennyiségben. Az elszámolóház elszámolóáron tartja nyilván az ügyleteket. Ezzel a módszerrel elkerüli a veszteségek felhalmozódását, és a nem teljesítés valószínűségét is csökkenti. Az opció jogosultjának akkor kell kifizetnie az opciós ügyletért járó díjat, miután az ügylet létrejött. Fizetési kötelezettsége ezután már csak az opció lehívásakor vagy lejáratakor lehet. Ezzel szemben az opció kötelezettjének az ügylet létrejöttétől kezdve biztosítéknyújtási- és fenntartási kötelezettsége van a nyitott pozíciókra. A KELER

a tőzsdei napzáráskor kiszámítja a napi árkülönbözetet, az alapbiztosíték követelményeket, az alapszintű pénzügyi fedezetet és a KGA hozzájárulás mértékét, majd ezekről értesíti a klíringtagot. A következő nap reggel 7:30 és 8:15 között történik a napi árkülönbözet pénzügyi rendezése. Amennyiben nincs elegendő fedezet, akkor a KELER előbb az értékpapír fedezeteket adja el, majd ha ez sem bizonyul elégnek, saját forrásából egészíti ki. Ezt a tartozását a klíringtagnak még aznap rendeznie kell, különben az elszámolóház felfüggeszti a kereskedési jogát, így biztosítva fizetőképességet. A pozíciók zárása a következőképpen történhet meg: 1. A lejárati határidő előtt egy ellentétes irányú ügylet megkötésével 2. Pozíció átadással 3. Lejáratkori teljesítéssel http://www.doksihu - 51 - Ellentétes irányú ügylet kötése esetén záráskor a pozíciók „kinettózódnak” 56 . Ekkor benne

maradnak a nyitott kötésállományban, ám a biztosítékadási kötelezettség megszűnik. A másik alternatíva, hogy ha az ellentétes irányú ügylet megkötésén kívül még egy zárási utasítást is ad a megbízó, ekkor a pozíciók kikerülnek a nyitott kötésállományból. Abban az esetben, ha az opció jogosultja le kívánja hívni az opciót, akkor itt is kivezetésre kerülnek a nyitott kötésállományból a pozíciók, s ezek után teljesít a kötelezett a jogosult felé. Amikor azonban határidős alapú opciók lehívásáról van szó, a helyzet némileg módosul: ekkor ugyanis a jogosult és a kötelezett számláján megnyitják a határidős pozíciókat, amelyek megfelelnek az opció mögöttes termékének. Az opciós prémium kifizetése is ekkor történik. Amennyiben a pozíciónak fizikai teljesítés zárul, akkor a kötelezettnek le kell szállítania az ügylet mögöttes termékét. A fizikai szállítás is többféleképpen megvalósulhat, az

áru nemétől függően: • Devizáknál és értékpapíroknál: megoldható számlák közötti átírással is a szállítás. A lejárat utáni elszámolási napon az eladónak 10:00-ig biztosítania kell számláján az értékpapírt, amelyre a kereskedés megtörtént, míg a vevőnek az ellenértéket kell vételár letéti számlájára helyeznie. • Gabona instrumentumoknál: lehetőség van közraktári jeggyel történő teljesítésre. Ehhez elfogadott közraktár által kiállított közraktárjegyre van szükség. Vannak olyan termékek, amelyeknél a Budapesti Értéktőzsde nem ír elő közraktárjegyes teljesítést. Ezeknél a KELER az ügyleteket rendezi a lejáratkori elszámolóárig, majd azok azonnali ügyletként folynak tovább. Ez utóbbi termékeknél a KELER nem garantálja a fizikai teljesítést. • Az áruszállítás konkrétan fizikailag is megtörténhet, ezt hívják úgynevezett delivery-nek. Delivery esetén is két lehetőség áll fenn,

56 KELER: Deivatív ügyletek garanciarendszere és elszámolása a KELER-ben (Letöltés ideje: 2009. 11. 10, 14:56) http://wwwkelerhu/keler/kelernewspage?nodeid=245 http://www.doksihu - 52 - mégpedig ezek közül az egyik, hogy az elszámolóház egymáshoz rendeli az alaptermék szállítására illetve átvételére kötelezett eladó és vevő tagokat. Ez a szállítási hónap előtti utolsó tőzsdenapon történik meg, s ezzel jön létre a klíringtagok közötti adás-vételi jogviszony. A másik eshetőség, hogy párokba rendezés helyett az eladó és a vevő is az elszámolóház felé teljesíti kötelezettségeit, s az elszámolóház lesz az a fél, aki ténylegesen is teljesít, mint szállítási, mind fizetési szempontból. http://www.doksihu - 53 - 5. Befejezés A szakdolgozatom elsődleges célja az opciók és a különböző opciós stratégiák bemutatása volt. Ahogyan az a dolgozatból is látható, az opciók tőzsdei kereskedésének számos

előnye van, amelyek révén a befektető nagyobb haszonra tehet szert, és csökkentheti a kockázatait is. Mindemellett sajnos a hazai opciós kereskedés nem elég nagymértékű és a hagyományai sem nyúlnak olyan régre vissza, mint például ahogy azt az amerikai, angol, vagy éppen holland példáknál láthattuk. Ennek elsődleges oka, hogy Magyarország kis ország, kevés olyan nagyvállalattal, amelyek részvényei a tőzsdén jegyzettek, és érdemes lenne azokba fektetni. Így a részvényekre köthető opciós ügyletek száma is korlátozott, mégpedig az OTP, a MOL és a Magyar Telekom részvényekre. A hazai tőzsde tehát korántsem bonyolít olyan nagy forgalmat, mint sok más, külföldi tőzsde, s ez a tendencia egyre inkább csökkenő. Magyarországon nagyon kevés az olyan befektető, aki tudatában van annak, hogy milyen lehetőségeket rejtenek az opciós ügyletek, s hogyan is lehetne azokat kihasználni. Akik pedig mégis megtennék, azoknak kevés

választási lehetőségük van a befektetések terén. Az opciós ügyletek minden előnyük ellenére nem alkalmasak arra, hogy bárki használja őket, hiszen maguk is hordoznak bizonyos kockázatokat. Annak a befektetőnek, aki mellettük dönt, konkrét elképzelésének kell lennie arról, hogy milyen célból akarja alkalmazni az opciókat, ismernie kell a saját pénzügyi helyzetét, s elképzeléssel kell bírnia az azonnali piac várható árfolyam mozgásairól is, tehát egyszerre kell szemmel tartania a múlt, a jelen és a jövő pénzügyi helyzeteit. Mindezeken túl ismernie kell a megfelelő befektetési stratégiákat, azok kockázatait és tudnia kell felmérni, hogy az adott célhoz, amelyet kitűzött, mely stratégia révén tud eljutni. Tehát bár az opciós ügyletek számos lehetőséget kínálnak, az őket alkalmazni kívánó befektetőnek széles körű ismeretekre van szüksége ahhoz, hogy nyereséggel aknázhassa ki azokat. http://www.doksihu - 54 -

Mellékletek Dátum Index alapú Határidős Határidős Határidős deviza kamat határidős részvény termékek kontraktus db 207 024 123 577 426 831 0 302 953 90 604 489 745 0 520 497 141 624 1 058 812 0 340 336 94 782 1 006 309 0 191 551 64 357 530 035 0 264 989 80 260 541 621 0 180 124 71 789 540 200 0 195 162 72 206 375 998 0 233 453 69 053 594 010 0 341 676 124 924 995 340 0 338 760 109 812 1 304 502 0 486 842 120 291 849 746 0 december november október szeptember augusztus július június május április március február január 2008 (kumulált) 3 603 367 1 163 279 8 713 149 0 BUX opció Részvény opció Deviza opció 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 30 525 77 560 23 660 30 600 6 350 20 050 9 800 11 540 16 550 28 025 20 950 165 900 0 0 441 510 1. Melléklet: A Budapesti Értéktőzsde származékos piaci forgalma 2008-ban 57 Dátum Index Határidős Határidős Határidős alapú deviza kamat határidős részvény termékek kontraktus db 297

956 134 538 833 836 0 335 837 141 651 1 563 668 0 220 502 120 356 1 549 079 0 283 433 138 975 1 114 124 0 451 733 134 075 1 434 318 0 305 895 159 488 1 020 580 540 423 614 159 747 1 021 580 60 261 942 106 572 937 542 1 600 300 832 100 634 718 863 3 501 371 800 109 214 1 083 545 551 302 035 97 263 710 331 0 395 374 126 682 768 543 0 december november október szeptember augusztus július június május április március február január 2007 (kumulált) 3 950 953 1 529 195 12 756 009 6 252 BUX opció Részvény opció Deviza opció 0 0 0 0 0 0 0 0 1 000 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 144 466 58 848 131 860 85 300 70 500 26 950 42 050 12 115 5 500 15 400 7 500 12 600 1 000 0 613 089 2. Melléklet: A Budapesti Értéktőzsde származékos piaci forgalma 2007-ban 57 57 Budapesti Értéktőzsde: Időszaki statisztikák (Letöltés ideje: 2009. 12 02, 18:45) http://www.bethu/topmenu/kereskedesi adatok/stat hist letolt/idoszaki stat/idoszaki stathtml http://www.doksihu - 55 -

3. Melléklet: A Chicago Board Options Exchange opciós piaci forgalma 2008-ban 58 4. Melléklet: A Chicago Board Options Exchange opciós piaci forgalma 2007-ben 59 58 Chicago Board Options Exchange: Market Statistics 2008 [Piaci statisztikák 2008-ban] (Letöltés ideje: 2009. 12 01, 17:31) http://wwwcboecom/data/Marketstats-2008pdf 59 Chicago Board Options Exchange: Market Statistics 2007 [Piaci statisztikák 2007-ben] (Letöltés ideje: 2009. 12 01, 17:48) http://wwwcboecom/data/Marketstats-2007pdf http://www.doksihu - 56 - Irodalomjegyzék Szakkönyvek: • Bakonyi Zoltán, Dr. Décsy Jenő, Lauf László, Tasnádi Márta: Tőke- és pénzpiacok (PERFEKT Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Részvénytársaság) • Érsek Zsolt: Bevezetés a devizapiacokra (KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2002) • Illés Ivánné: Vállalkozások pénzügyi alapjai (SALDO Kiadó, Budapest, 2007) • John C. Hull: Options, Futures and other

Derivative Securities [Opciók, határidős ügyletek és egyéb származtatott termékek], (Prentice-Hall, Inc., New Jersey, 1993, Second Edition) • Kertész Márta: Tőzsdeismeretek (Saldo Kiadó, Budapest, 1999) • Rotyis József: Tőzsdei befektetők kézikönyve (KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2001) • Száz János: Kötvények és opciók árazása (Gazdálkodástani Doktori Program, Száz János, Pécs, 2003) • William A. Rini: Bevezetés a részvények, kötvények, opciók világába (PANEM Könyvkiadó Kft., Budapest, 2002) Internetes oldalak: ¾ http://www.citatumhu/szerzo/Niccolo Machiavelli ¾ Tőzsdei szabályzatok (Letöltés ideje: 2009. 1127, 13:12) http://www.bethu/topmenu/piacok termekek/szabalyozas ¾ OptionsXpress: A Brief History of Options [Az opciók rövid története] (Letöltés ideje: 2009. 11 28, 17:20) https://www.optionsxpresscom/educate/investing101/historyaspx ¾ CBOE - The Options Institute – Option Learning

Center: Options overview [Opciós áttekintés] (Letöltés ideje: 2009. 11 12, 11:29) http://www.doksihu - 57 - http://www.cboecom/LearnCenter/cboeeducation/Course 01 01/mod 01 0 2.aspx ¾ Budapesti Értéktőzsde: A BÉT rövid története (Letöltés ideje: 2009. 11 27, 18:39) http://www.bethu/topmenu/tozsde/tortenet/Rovid tortenethtml ¾ Budapesti Értéktőzsde: Az opciókról általában (Letöltés ideje: 2009. 10 15, 16:42) http://www.bethu/topmenu/befektetok/tozsde lepesrol lepesre/szarmazekos piacismeretek/opcios piaci ismeretek/szarmazekos piacismeretek/opcios p iaci ismeretek/az opciokrol altalaban ¾ Brückner Gergely: Zsebre megy – Biztos befektetések (Letöltés ideje: 2009. 09. 12, 14:34) http://www.fnhu/penzugy/20071011/zsebre megy biztos befektetesek/ ¾ K&H Bank Zrt.: Pénzügyi eszközök és kapcsolódó kockázatok (Letöltés ideje: 2009. 09 15, 10:28) https://www.khhu/publish/kh/hu/media/hu dokumentumok /Deviza es Penzpiaci termekekdownloadpdf ¾

Opciós részvény – kereskedési adatok (Letöltés ideje, 2009. 10 09, 11:42) http://www.bethu/topmenu/kereskedesi adatok/szarmazekos piac/opc reszv eny index?showfull=true ¾ Budapesti Értéktőzsde: Terméklista (Letöltés időpontja: 2009. 10 13, 1316) http://www.bethu/topmenu/piacok termekek/termekcsoportok/termeklista ¾ Budapesti Értéktőzsde: Az opció vevőjének kockázata (Letöltés ideje: 2009. 10. 18, 13:14) http://www.bethu/topmenu/befektetok/tozsde lepesrol lepesre/szarmazekos piacismeretek/opcios piaci ismeretek/szarmazekos piacismeretek/opcios p iaci ismeretek/az opciok kockazatai ¾ John Summa: Getting To Know The „Greeks” [Ismerjük meg a Görögöket], (Letöltés időpontja: 2009. 10 21, 15:23) http://www.investopediacom/articles/optioninvestor/02/120602asp http://www.doksihu - 58 - ¾ Budapesti Értéktőzsde: Részvény és index alapú opciók árára ható tényezők (Letöltés ideje: 2009. 10 26, 14:37)

http://www.bethu/topmenu/befektetok/tozsde lepesrol lepesre/szarmazekos piacismeretek/opcios piaci ismeretek/reszveny es index ar hat teny/Resz veny es index alapu opciok.html?pagenum=2 ¾ Jim Graham: Using the Greeks to Understand Options [A Görögök használata az opciók megértéséhez], (Letöltés ideje: 2009. 10 28, 17:43) http://www.investopediacom/articles/optioninvestor/04/121604asp# ¾ Trader Soft: Delta Option [Az opció deltája], (Letöltés ideje: 2009. 10 28, 16:10) http://www.trader-softcom/option-trading/option-advanced/optiondeltahtml ¾ Budapesti Értéktőzsde: Részvény és index alapú opciók árára ható tényezők (Letöltés ideje: 2009. 10 31, 10:22) http://www.bethu/topmenu/befektetok/tozsde lepesrol lepesre/szarmazekos piacismeretek/opcios piaci ismeretek/reszveny es index ar hat teny/Resz veny es index alapu opciok.html?pagenum=3 ¾ http://www.theoptionsguidecom/corn-call-optionsaspx ¾ KELER: Derivatív ügyletek garanciarendszere és elszámolása

a KELER-ben (Letöltés ideje: 2009. 11 10, 09:37) http://www.kelerhu/keler/kelernewspage?nodeid=245 ¾ Budapesti Értéktőzsde: Elszámolás (Letöltés ideje: 2009. 11 10, 11:50) http://www.bethu/topmenu/piacok termekek/elszamolas/elszamhtml?query =kl%C3%ADringtags%C3%A1gi%20szerz%C5%91d%C3%A9s ¾ Chicago Board Options Exchange: Market Statistics 2008 [Piaci statisztikák 2008-ban] (Letöltés ideje: 2009. 12 01, 17:31) http://www.cboecom/data/Marketstats-2008pdf ¾ Chicago Board Options Exchange: Market Statistics 2007 [Piaci statisztikák 2007-ben] (Letöltés ideje: 2009. 12 01, 17:48) http://www.cboecom/data/Marketstats-2007pdf