Kereskedelem | Turizmus » Falusi turizmus Noszvajon

Falusi turizmus Noszvajon 1 Bevezetés Az idegenforgalom egyike azon kevés nemzetgazdasági ágazatoknak, amely az elmúlt időszakban is töretlenül fejlődött és bevételei mindvégig növekedtek. Mint különleges lehetőségről, manapság egyre több szó esik az idegenforgalom speciális ágazatáról, a falusi turizmusról. A 110/1997-es (VI. 25) kormányrendelet értelmében magánszálláshely idegenforgalmi célú, üzletszerű hasznosítására kétféle formában kerülhet sor: - fizetővendéglátás - falusi szállásadás Sokan a fizetővendéglátás és a falusi szállásadás fogalma között nem tesznek különbséget, és egyazon fogalomként emlegetik a kettőt. Ám a különbség megtapasztalható, ha valaki egyaránt részt vesz fizetővendéglátásban és falusi turizmusban is. A falusi turizmus definícióját 1993-ban a Falusi Turizmus I. Országos Konferenciáján határozták meg: falusi turizmusnak tekinthető a vendégfogadás, ha vidéki –

nem városi és nem kiemelt üdülőkörzetben fekvő – településeken (község, falu, mezőváros, tanya) szállást, étkeztetést és a programszervezési szolgáltatásokat nyújt. Magyarországon 1994-ben alakult meg a Falusi Turizmus Országos Szövetsége, a falusi turizmus országos szintű érdekképviseleti és szakmai társulása. A ’90-es évek előtt kialakultak az idegenforgalmi szempontból kiemelt központok, és a külföldi valamint magyar turisták is ezeket részesítették előnyben (Budapest, Dunakanyar, Balaton). Ám a falusi turizmussal kitágul egy kicsit Magyarország, máshol is szálláshelyek, egyéb vendéglátó, szórakoztató helyek állnak a nyugalmat, csendet kereső vendégek rendelkezésére. Ezzel az elmaradott térségekben is elindulhatott a fejlődés (településfejlesztés, munkahelyteremtés, stb.) Létrejöttek a falusi turizmus megyei, területi és helyi egyesületei, amelyek közösen fellépve próbálják értékesíteni a

szálláshelyeiket, szolgáltatásaikat, kialakítani a vendégfogadói hálózatokat. Az állam, és egyéb szervek pályázatokkal, adókedvezményekkel próbálják elősegíteni a turizmus ezen ágának fejlődését. A falusi turizmus kialakulására egy faluban számottevő hatással van a gazdasági fejlődés, a kultúra, a társadalom, és nem utolsósorban a mezőgazdaság. Hazánkban a gazdasági fejlődés területi egyenlőtlenségei a vidék elszegényedését és a városi agglomerációktól való folyamatos elszigetelődését, lemaradását eredményezte, illetve eredményezi még ma is. Ez a folyamat nagyon sokszor a kisebb települések elöregedésével, végül elnéptelenedésével jár. Ennek a legbiztosabb tünete a migráció, amikor is a népesség-különösen a fiatalabb, képzettebb réteg elvándorol a fejlettebb, s jobb megélhetési lehetőségeket kínáló régiókba, nagyvárosokba. Ez a folyamat öngerjesztő, mivel a fokozatosan leépülő kor és

képzettségbeli rendszer újratermelődik, 2 csökkentve ezáltal a felzárkózás esélyét. A vidékhez hagyományosan kötődő agrárgazdaság (mezőgazdaság, erdőgazdaság, élelmiszeripar, halászat) szerepe lecsökken a gazdaság egészén belül. A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan mindig megfigyelhető az átrendeződés folyamata is, vagyis a centrális helyek kialakulása, mely szintén hátrányosan érinti a vidéket. A vidék érdekérvényesítő képessége ezért nyilvánvalóan gyengül, s megindul a hanyatlás. A falusi turizmus fontos célja a vidéki lakosság, esősorban az agrártermelők – kiegészítő jövedelemhez juttatása, életszínvonaluk növelése, ezáltal megélhetési gondjaik enyhítése, és nem utolsó sorban az egészséges, természet közeli élet védelme, a tájjelleg megőrzése, az erdő, és más természeti élőhelyek védelme, az ökológiai rendszerek megóvása. Mindemellett kiugróan fontos szerepet játszik a vidéki

életformához szorosan kapcsolódó közösségi és kulturális értékek megtartásában, a falusi közösségekben testet öltő értékek megőrzésében. Feladatkörei tehát, hogy: - az adott lokalitás idegenforgalmi értékeit hasznosítsa (üdülés, rekreáció alapjai), - az egészséges életmódra, s a tájak sokszínűségének, jellegének megtartására törekedjen – pl. biogazdálkodás elterjesztése, - és a közösségi, kulturális értékek megőrzésében is tagadhatatlanul fontos szerepet tölt be. A falusi turizmus fejlődését, ma már jelentősebb pozícióját (és egyáltalán a meglétét) az előbb említetteken túl a társadalomban jelentkező igények is elősegítik. A modern társadalomban növekszik a szabadidő aránya, a hétvégéket szabaddá tevő munkarend lehetővé teszi a hétvégi utazásokat. Szerencsére az emberek érdeklődése egyre inkább a háborítatlan természet, a művelődéstörténeti emlékek, valamint a

népművészet és a hagyományok felé fordul. A falusi turizmus viszonylag alacsony árfekvése folytán elsősorban a többgyermekes családok, és az alacsony keresettel rendelkezők számára vonzó. Sokszor azonban nem a jövedelem, hanem a pihenés egyéni formájának keresése a mértékadó, és inkább a nyugalomra való törekvés alakítja a keresletet. A nagyvárosok anonimitásával, sebességével, zsúfoltságával, szemben a városlakók egyre inkább kezdik előnyben részesíteni a csendet, a természet közelségét, az emberek közvetlenségét. A turizmus ezen típusa kiegészítő jövedelmet nyújthat azoknak, akik eddig kizárólag mezőgazdasági termelésből éltek, s ma már csak ebből nem tudnának megélni, a társadalom más rétegeivel való kapcsolatba kerülés pedig egyfelől elősegíti, hogy problémáik ismertebbé és érthetőbbé váljanak e rétegek előtt is, másrészről maga a vidéki ember is új, szemléletet alakító 3

ismeretekhez jut, ezáltal jobban tudja érvényesíteni érdekeit. Ha okos fejlesztési politika alakul ki, akkor a vendéglátás fejlesztésének érdekében új létesítmények épülnek, a lakások komfortosabbá válnak, a háttérágazat fejlődik. Fokozatosan megszűnnek azok az okok, amelyek miatt a lakosság jelentős része elhagyta a falvakat. A falusi turizmus tehát igen fontos szerepet tölt be a települések népességének megtartásában. Emellett elősegíti a népi értékek, hagyományok fennmaradását is, hiszen kínálatában a település hangulatán, a vendégfogadó ember vendégszeretetén, a műemlékeken kívül a helyi népszokások és a népművészet megismertetése is szerepel. Szakdolgozatomat a következőképpen építem fel: - az első részben szólok a turizmusról és a falusi turizmusról általában, elemzem magát a fogalmat. Szólok röviden a jogi szabályozásról, valamint bemutatom a falusi turizmus hagyományait hazai, illetve

nyugat-európai viszonylatban - a második részt Noszvaj község történetének bemutatásával kezdem, felvázolom a település idegenforgalmi adottságait és kínálatait, infrastrukturális felkészültségét, elemzem az idegenforgalmi keresletet, és elvégzem az idegen forgalmi marketing tevékenység vizsgálatát, - a harmadik részben saját véleményemet fejtem ki a falusi turizmus fejlesztési lehetőségeiről. 4 I. 1 A falusi turizmus fogalmának definiálása A turizmus meghatározása nem könnyű feladat. Ebből következik az is, hogy különösen a XX században (modern turizmus időszaka) számos definíció született. Ezen meghatározások a turizmus fejlődésével összefüggésben is állandóan változtak, bővültek, egyre összetettebbé váltak. A legidőtállóbb, legátfogóbb meghatározás Krapf (berni egyetem tanára) nevéhez kötődik, aki szerint: „Az idegenforgalom alatt két dolgot értünk, egy emberi magatartást, amelyet

kívülről a lakóhely ideiglenes elhagyása jellemez, s amely pszichikai és fizikai hajtóerőkre hallgat, valamint az e célból létrehozott műszaki-gazdasági apparátust.” A falusi turizmus értelmezésére is többféle meghatározás látott napvilágot: A falusi üdültetés alatt azt értjük, hogy a faluban élő ember fő foglalkozása megtartása mellett részt vállal az üdültetés lebonyolításában, s a saját lakóházán belül lévő férőhelyeket az üdültetés szolgálatába állítja, ez a tevékenység pedig nemcsak a szálláshelyet biztosító személyeknek, hanem a falunak is jövedelmet eredményez. Tovább bővítve a kört, mondhatjuk azt is, hogy a falusi turizmus a helyi jövedelem termelésével az ország gazdasági bevételeit is gyarapítja. Az Országos Idegenforgalmi Bizottság megfogalmazása szerint: „A falusi turizmus minden nem városban és turisztikai szempontból nem országos jelentőségű vidéki területen folytatott

vendégfogadás, amely komplex turisztikai termékként egy település illetve kistérség turisztikai kínálatát viszi piacra a falusi vendégfogadás sajátos (település- és szálláshely specifikus) elemeivel”. A Nyugat-Európában fellelhető két turisztikai alapforma, a bárki által végezhető falusi turizmus, és az agrárfoglalkozáshoz kötődő agroturizmus Magyarországon még kialakulóban van, habár ez felfogható úgy is, hogy az agroturizmus része a tágabb értelmezésű falusi turizmusnak. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint az Ipari Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium az agroturizmus támogatására az elmúlt években kiírt pályázati felhívása szerint: „az agroturisztikai, falusi vendégfogadói szolgáltatási tevékenység az agrárgazdaság egyes szereplőinek olyam kiegészítő jövedelemszerző tevékenysége, amelynek keretében a vidéki településen élő és agrártevékenységet folytató

természetes személy, saját tulajdonú szálláshelyen vendégfogadást folytat és piacra viszik komplex turisztikai termékként a település vagy kistérsége turisztikai kínálatát, az arra vidékre jellemző vendégfogadás(település- és szálláshely-specifikus) elemeivel, továbbá ennek során vendégeinek fel tud kínálni ill. értékesíteni tud saját maga által megtermelt agrártermékeket (hús, gyümölcs, bor stb.) is” 5 Látható tehát, hogy az agroturizmus a falusi turizmustól egyrészt abban különbözik, hogy olyan agrártermeléssel foglalkozó személyek végezhetik, akik vendégeiknek fel tudnak kínálni saját maguk által előállított agrártermékeket, másrészt csak magánszemélyek végezhetik, társaságok, szövetkezetek nem. Az 1995. évi CXVII tv a fogalmak és értelmező rendelkezések címszó alatt a következőképpen definiálja a falusi vendégfogadást: ”A magánszemély által nem egyéni vállalkozóként, saját

tulajdonában lévő falusi lakóház magánszemély egyéni, vagy családi üdülése keretében, részben vagy egészben történő üzletszerű hasznosításával folytatott, legfeljebb tíz ágyra kiterjedő szállásadó, étkeztetési és szabadidő program - szolgáltató tevékenység (beleértve a házastárs, a gazdaság működésének bemutatását is).” A falusi turizmus vonzerői: hagyományok, a falusi életmód, tiszta levegő, természet közelsége, a csend. A falusi turizmus társadalmi, kulturális, gazdasági, szociális hatása szerteágazó, bővíti a munkaalkalmakat, kiegészítő jövedelmet nyújt az agrártermelésben részt vevő lakosságnak. I. 2 A falusi turizmus hazai helyzetképe A falusi turizmusnak hazánkban már a második világháború előtt jelentős hagyományai voltak. Ekkoriban a falusi turizmus elsősorban a gyermekek nyaraltatását segítette ki. Főként a MátraBükk vidékén, a Balaton környékén az 1930-as évektől 1942-ig

megfelelő színvonalú szálláshelyekkel és ellátással bíró magánpanziók, fogadók működtek. Az ország üdülési igényének 30-35%-át a falusi szálláshelyek elégítették ki. Az 1934-ben megjelent „Falusi vendéglátás mestersége” című könyvecske nagy segítséget nyújtott tanácsaival az akkori gazdáknak a jövedelmező és sikeres vendéglátás megvalósításához. Ebben a kis füzetben megtalálható minden, amit a higiéniáról, az egészséges táplálkozásról, a tálalásról és felszolgálásról tudni kell. Két évvel később megjelent „Az utas könyve” című tájékoztató, amely a vendégfogadásban részt vevő falvak adatain kívül információt nyújtott a megközelítési lehetőségekről, fürdőzési, sportolási, szórakozási lehetőségekről, a szálláshelyi és ellátási adottságokról, az egészségügyi ellátásról, valamint az adott községből elérhető kirándulóhelyekről. A könyvben fellelhető adatok

alapján pontos tervet és költségvetést készíthettek a nyaralni készülők, így a kalkulációk alapján kiválaszthatták a számukra leginkább alkalmasnak tűnő fogadóhelyet. 6 A világháború előtti falusi turizmus virágzását egyrészt a Községfejlesztő Bizottságok lelkes és szakavatott munkájának, másrészt egy eredményes marketing politikának köszönhette. Ekkor is voltak gyógyászati célú, fürdőhelyi beutalások, egyesületi szállások és szervezett gyermeküdültetések, de ezek száma még nem volt jelentős. Ekkoriban a saját költséges üdülési forma dominált leginkább. A háború és a velejáró gazdasági visszaesés hozzávetőlegesen két évtizedre teljesen megszüntette a falusi üdülés iránti keresletet, később pedig a vállalati és szakszervezeti üdülőhálózat kialakulásával visszaesett a falusi üdülés jelentősége. Csak a kiemelt üdülőkörzetekben volt megfelelő az idegenforgalmi

infrastruktúra és kínálat. Az 1970-es években újra megmutatkozik némi érdeklődés a vidék iránt, főként a városi értelmiség, művészek részéről, akik ún. másodlakásos formában saját maguknak falusi házakban pihenőhelyeket alakítottak ki. Az 1980-as évek, majd a rendszerváltás óriási fordulópontot jelentettek a hazai falusi turizmus történetében: új erőre kapott a falusi turizmus fejlődése, és szórványosan kezdetét vette a falusi házak kiadása a szállóvendégeknek. I. 3 A falusi turizmus jogi szabályozása, pályázatok, minősítés A belkereskedelemről szóló 1978./1 törvény 9§-a alapján, magánszemélyek-jogszabály által meghatározott keretek között-idegenforgalmi célra hasznosíthatják a lakásukat, az üdülőjüket, valamint az ahhoz tartozó helyiségeket és területeket. Szobát utazási irodán keresztül, illetve a nélkül is ki lehet adni. A magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról

szóló 110/1997. kormányrendelet megállapítja a magánszállásadói tevékenység feltételeit. Ez a rendelet különbséget tesz a fizetővendéglátás és a falusi szállásadás között, habár mindkettő a magánszállások idegenforgalmi célú hasznosítását jelenti, az előbbinek azonban (az átalányadózás miatt) kedvezőbb az adózása, így ebben a kategóriában kevesebben is adják ki „feketén” a szálláshelyüket. E rendelet szerint magánszállásadói tevékenység az üdülők, lakások és egyéb épületek, illetve azok egy részének, valamint a hozzájuk tartozó helyiségeknek és területeknek idegenforgalmi célú, és üzletszerű hasznosítása a vendég részére. Közös háztartásban élő személyek közül csak egy személy vehető nyilvántartásba, és végezhet szállásadói tevékenységet. A tevékenység akkor minősül magánszállásadásnak, ha a hasznosított ágyak száma a tizet (legfeljebb öt szobát) nem haladja meg. 7

Szállásadói tevékenység csak akkor folytatható, ha a jegyző hatósági nyilvántartásba veszi a szállásadót, és igazolást ad ki a nyilvántartásba vételről. Ez az igazolás tartalmazza a szállásadó nevét, lakcímét, a szálláshely címét, a hasznosított férőhelyek (szobák, ágyak) számát, a szálláshely minősítését, és a nyilvántartásba vételi számot. A szállásadó köteles • a jegyző által hitelesített vendégkönyv vezetésére; • a szálláshely bejáratánál jól látható módon jelezni, hogy ott magánszálláshely vehető igénybe, valamint a szálláshelyen belül feltüntetni a szállásra vonatkozó legfontosabb adatokat (a szállásadó nevét, a szállás árát, a nyilvántartás számát, a szálláshely minősítését); • a szálláshelyet minősíttetni; • gondoskodni a közegészségügyi, tűzvédelmi előírások betartásáról, illetve a szálláshely rendeltetésszerű használhatóságáról, a

berendezési és felszerelési tárgyak karbantartásáról; • a vendég 30 napot meghaladó folyamatos ott tartózkodásának bejelentésére; • biztosítani a szálláshelyre való belépést, valamint az ellenőrzés elvégzését a jegyző, valamint a fogyasztóvédelmi ellenőrzésre feljogosított szervek és más szakhatóságok részére. A vendégkönyvnek tartalmaznia kell: • a vendég adatait (nevét, születési helyét, idejét, állampolgárságát, ill. hontalan státuszát) • a vendég lakcímét, személyi igazolványának számát, a külföldi illetve hontalan vendég útlevelének számát, magyarországi beutazásának idejét, a vízum, valamint a tartózkodási engedély számát • a szálláshelyen való tartózkodás kezdő, valamint befejező időpontját. • a vendég saját kezű aláírását Az állami és az önkormányzati adóhatóságok, az idegenrendészeti hatóság, a bűnüldöző, az igazságszolgáltatási és a

nemzetbiztonsági szervek betekinthetnek a vendégkönyvbe, és abból adatokat igényelhetnek. A szállásadó köteles a vendégkönyv adatai alapján statisztikai célból évente jelentést készíteni a jegyzőnek az adott évben fogadott vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák számáról, belföldi és külföldi bontásban. 8 Szabálysértés miatt 30 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható a szabálytalanul kiadott magánszálláshely tulajdonosa. Minősítés A szálláshelykínálat eredményes piacra vitelének alappillére az egységes osztályba sorolás, hiszen csak ez biztosíthatja a kockázatmentes választást a szálláslehetőségekről katalógusból tájékozódó turista számára (megfelelő komfortfokozat, minőség, ár). A Falusi Turizmus Országos Szövetsége és tagszervezetei közösen dolgozták ki a magánszálláshelyek színvonalbeli követelményrendszerét és a minősítés szabályozását. 1997-ben elkészült egy

kiadvány, amely tartalmazza ezt a szabályzatot, és részletesen megfogalmazza a falusi szálláshelyek és környezetük kialakításának, berendezéseinek tudnivalóit, a komfortfokozat szerinti követelményeket, továbbá a minősítés menetét és ismerteti az adottságok számbavételére szolgáló adatlapokat, minősítési igazolásokat, a minősítők és vendéglátók munkájához szükséges szálláshely ellenőrző jegyzékkel együtt. Adózás Az állam úgy támogatja a falusi turizmusban dolgozó személyeket, hogy 1990 óta adómentességben részesülnek azok a falusi vendéglátással foglalkozó magánszemélyek, akik a saját lakóházukban fogadnak vendégeket és megfelelnek a személyi jövedelemadó törvényben megfogalmazott feltételeknek. A falusi vendéglátásból származó adómentes árbevétel 1998-tól évi 400 ezer Ft, és évi 500 ezer Ft-ig a vendégfogadók mentesülnek az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség alól.

Pályázatok A falusi turizmus fejlesztését különböző pályázatokkal segítik. Ilyenek például: az Agroturizmus pályázat, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kiírt közös pályázat, a Magyar Turizmus Rt., a Megyei Területfejlesztési Irodák, a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok, és az Agrármarketing Centrum által kiírt pályázatok. A támogatási összegek nagyságrendje különböző ugyan, de céljuk általában ugyanaz: vissza nem térítendő formában a szálláshely kialakítására, felújítására, komfortosítására, bővítésére, korszerűsítésére és színvonalemelésre lehet igényelni a pályázati pénzeket. Kivétel ez alól az Agrármarketing Centrum pályázata, mely nem a szálláshelyek korszerűsítésében, hanem azok népszerűsítésében, marketing tevékenységében segít. A pályázatok elnyerése után a szállásadó 9 feltételként vállalja azt, hogy részt vesz a falusi turizmushoz

kapcsolódó oktatásban, és minősítteti szálláshelyét. I. 4 A falusi turizmus szervezetei Az európai országok falusi turizmus szervezeteinek összefogására Eurogites néven (Agro- és Falusi Turizmus Európai Szövetsége) nemzetközi szervezet alakult, amelynek elnökségében Magyarország képviseletében a Falusi Turizmus Országos Szövetsége is helyet kapott. A társulás részletes adatokat nyújt az egyes országok szálláshelyeiről, a még szabadon lévő időpontokról, és szállásfoglalást is végez. A szövetség székhelye Franciaországban, Strasbourgban van Magyarországon a falusi turizmus a Magyar Falusi Tanyai Vendégfogadók Országos Érdekképviseleti Szövetség megalakulásával indult újra. A társulás az Országos Magyar Vendégforgalmi Szövetség és a Magyar Falusi Nyaralóhelyek Központi Irodája jogelődök örököseként Törökbálinton alakult meg, 1989-ben. A meglévő tanyai, falusi épületek szabad kapacitásainak

vendégfogadásra alkalmassá tételét, piacra vitelét, a vendégfogadó személyek felvilágosítását és képzését tűzte ki feladatául. A Falusi Turizmus Országos Szövetsége 1994. áprilisában jött létre 34 alapító taggal Tagsága jogilag önálló szervezetekből áll, melyek között minden a falusi turizmus fejlesztésében érdekelt szerveződés képviselteti magát: önkormányzati-, megyei-, és regionálisszintű egyesületek, a település és térségfejlesztő társaságok, a vendégfogadással és vendéglátással foglalkozó egyéni és társas vállalkozók. A szövetség szervezi a vendégfogadók képzését, a szálláshelyek minősítését, a közös megjelenést, és egy megbízható vendégfogadói hálózat kialakítását tartja szem előtt. A Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület 1995. december 16-án alakult meg 23 alapító taggal, Eger város központtal. Az elmúlt hat év alatt a tagok létszáma közel 200 főre nőtt Ebből 152 fő

(család) szálláshely biztosítással, programkínálattal, vendégszeretetének átadásával szolgálja a megye és ezzel együtt az ország idegenforgalmi érdekeit. Az Egyesület a következőket tűzte ki céljául: 10 • a falusi turizmus fejlődésének elősegítése Heves megyében, • a fejlesztések koordinálása, a kisrégiók sajátosságaihoz igazodó termékek létrehozása, • a megye településein a falusi vendéglátásban részt vevőknek szaktanácsadás, segítségnyújtás, • a létrejött szállás- és programkínálat közös marketingje • szakmai és idegen nyelvi képzések, tapasztalatcserék megszervezése • a szolgáltatások egységes minőségének kialakítása és megőrzése. A Noszvaj Idegenforgalmáért Egyesület 1997. június 24-én 16 alapító taggal alakult meg, jelenleg a tagok száma eléri a 40 főt. Havonta tartandó ülésükön kiértékelik az elmúlt eseményeket, tapasztalatokat cserélnek, megvitatják a

megoldásra váró kérdéseket, és alkalmanként falubejárást tartanak. Rendszeresen tartanak elnökségi üléseket, melyekre külső idegenforgalmi szakembereket is meghívnak. Az Egyesület alapvető célkitűzése az, hogy a már meglévő és fejleszthető idegenforgalmi értékeket (a vonzástényezőket és a fogadási feltételeket) az eddiginél hatékonyabban hasznosítva a települést áthatóbban kapcsolja be az ország idegenforgalmi vérkeringésébe. Ennek egyik fontos eszközeként előtérbe helyezi a már meglévő idegenforgalmi kapcsolatok továbbfejlesztését, új összeköttetések megteremtését mind a belföldi, mind pedig a külföldi partnerhálózat kiterjesztésével. Továbbá az Egyesület fontos célja az újabb adottságok és lehetőségek feltárása, tervezése, és ezek megvalósításának segítése. I. 5 A falusi turizmus nemzetközi kitekintésben Az Európai Közösség tagállamaiban a falusi turizmus a nemzeti sajátosságok és

lehetőségek függvényében fejlődött, ebből következően nem mutat egységes arculatot, sőt, egy országon belül akár tartományonként is változó. Két alapforma azonban mégis megkülönböztethető: az egyikben a falusi turizmus alanyaként a vidéki lakosság jelentkezik, míg a másikban ugyanezt a szerepkört az agrárnépesség tölti be. Franciaországban a falusi turizmus a teljes vidéki lakosságra épül, függetlenül attól, hogy kinek mi a foglalkozása. Már 1955-ben Gites de France (Franciaországi szállások) néven megalakult a falusi turizmus fejlesztését szorgalmazó országos szervezet. Az elzászi régió rendelkezik mind közül a legnagyobb tradíciókkal. A falusi turizmusnak két fő típusa létezik: a Fermes-Auberges, vagyis a fogadó farmok és a Gites-Ruraux, azaz a falusi szállások. A fogadó farmok több mint 100 11 éve „szállást és fedelet” biztosítanak a természet megszállottjainak. A falusi szállások

intézményrendszere újabb keletű dolog, alapvetően a hagyományos szálláshelyekre támaszkodik, házakban és különálló villákban is kínálnak szállásokat, amelyek mindig farmon, vagy farm közelében találhatók. Mindkét tevékenységi forma a turizmusra vonatkozó általános törvényi és rendeleti keretek között folytatható, de azt elsősorban az országos és megyei Minőségi Charták szabályozzák, amelyekhez a szállásadók csatlakoznak. Lotharingiában a falusi turizmus – Elzászhoz – képest újabb keletű, viszont igen dinamikusan fejlődik. Az elmúlt kilenc év alatt a falusimezőgazdasági környezetben lévő vendégfogadók száma: 821-ről 1433-ra nőtt Lotharingiában a falusi turizmus két fő formája működik: a Gites de France és Bienveu á la Farme (Üdvözöljük a farmon). Ez utóbbi esetében a mezőgazdasági kamarák állandó közgyűlése a meghatározó szerv Tulajdonos ez esetben csakis mezőgazdasági termelő lehet, és

szállásadás mellett a farmon megtermelt termékekkel is el kell látnia vendégeit, illetve további szolgáltatásokat is nyújtania kell (pl. lovaglás, a farm mindennapjainak megismertetése, gasztronómiai kóstoló stb) A vendéglátás e formájának rendeltetése elsősorban a vendégek szezonális, ill. szünidős időszakokban történő fogadása. Ennek megfelelően tagozódnak: horgászparadicsom, téli sportszállások, gyermekszállások, természetbúvár szállás stb. Működésüket az Országos Charták szabályozzák Ausztriában és Németországban az Urlaub auf den Bauerhof (Üdülés a parasztudvarban), NagyBritanniában a Holiday in farm (Üdülés a farmon) típusú falusi turizmus az agrár népességen alapszik, és a vendégeket fogadó gazdáknak fel kell tudni kínálni a vendégeknek saját maga által megtermelt mezőgazdasági termékeket is. Németországban a falusi turizmust nem szabályozza külön jogszabály, ugyanakkor számos törvény

és rendelet kihat rá valamilyen formában. 1991-ben hozták létre szövetségi szinten a Munkaközösséget, a melynek célja a falusi turizmus támogatása, annak szélesebb körben történő megismertetése, az egyes tartományok marketing tevékenységének segítése, szakmai-politikai érdekképviselete. A szolgáltatási színvonal javítása érdekében 1996-ban a szövetségi kormány támogatásával hozzáfogtak a falusi turizmus területén működő szálláshelyek kategorizálásához. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre a falusi turizmus tényleges terjedelméről, elsősorban az agrár és idegenforgalmi statisztika közötti jelentős átfedés miatt. Az agrárstatisztika nem veszi figyelembe azon kisüzemeket, melyek ezt a szolgáltatást nyújtják, de a mezőgazdasági tevékenységük csekély (1 ha alatti gazdaságok), ugyanakkor vannak olyan mezőgazdasági üzemek, amelyek ebből a szempontból (6 vendégférőhely felett) vendéglátó ipari

fogalomkörbe soroltatnak. Olaszországban az agrárturizmust és a falusi turizmust külön kezelik. Mindkettő átfogó szabályozását nemzeti szintű törvény látja el, míg részletes szabályozásuk tartományi, illetve 12 megyei szinten történik. Az agrárturizmus mezőgazdasági tevékenységnek minősül, csakis agrárgazdálkodók folytathatják, szemben a falusi turizmussal, mely az egyéb szereplők által végezhető. Turisztikai tevékenységet folytató gazdaságok három nagy érdekképviseleti szövetséggel rendelkeznek, ezek a Terranostra, az Agriturist, és a Turismo Verde. II. 1 Noszvaj község rövid története A Bükk hegység déli lejtőjén és Noszvaj környékén (a subalyuki, istállóskői és más barlangokban) feltárt őskori leletek bizonyítják az ember korai megjelenését és hosszabb tartózkodását ezen a területen. Az 1932-ben cserépfalu határában, a subalyuki barlangban talált leletek alapján megállapítható, hogy

az ősember 35-37 ezer évvel ezelőtt élhetett ezen a területen. A Bükkben és annak lejtőin a réz-, bronz- és vaskorszakból is találunk sok, az ember jelenlétét alátámasztó leletanyagot. Az Eged-hegy oldalában feltárt és gazdag leletanyagot adó szkíta temető is bizonyság arra, hogy Noszvaj és környéke már a régmúltban is a különböző népek és korok települése volt. A településről hiteles írásos forrást 1248-ból, IV. Béla idejéből ismerünk legkorábban, ekkor a települést Nozuey névalakban említik. Ez az okirat bizonyítja az egri püspökség birtokosi jogát vagyis azt, hogy a falu 1248-ban villa episcopalis (püspöki falu) volt. A kutatások szerint a honfoglalás idején ezen a környéken szláv települési foltok voltak, a falu neve Neznay, Noznay is szláv személynévvel azonosítható, tehát a település Árpád- korabeli. A település birtokjogi és mindenmás egyéb kapcsolatai egészen a török hódoltság kezdetéig az

egri püspökséghez, majd a felsőtárkányi karthauzi szerzetesekhez kötötték. Az 1332-1333 körül Nagy Lajos által betelepített francia eredetű, karthauzi barátok Eger környékén is megjelentek, és Felsőtárkány közelében alapítottak szerzetesrendi kolostort. Velük cserélte el 1430-33 körül az akkori egri püspök, Rozgonyi Péter Noszvaj és Bükkzsérc falvakat az akkori Al- és Feltárkányért. Az 1552-es egri vár ostromát megelőzően a török a város környéki falvakat, köztük Noszvajt is feldúlta és felégette, a szerzeteseket pedig elűzte a kolostorukból. Az egri vár hősies megvédése és a török csúfos visszavonulása után I. Ferdinánd a várvédő Fügedy János birtokába adta Noszvajt A XVII. században a falunak több birtokosa volt, többek között: Hanvay Ferenc, Mocsáry Judit és Bossányi Miklós, Noszvaji Ferenc - egy gazdag török borkereskedő fia -, majd a török kivonulása után, az 1700-as évek elején már

Bossányi Krisztina és első férje, Szemere György Noszvaj birtokosai, akik jelentősen segítették a falut a török hódoltság utáni újjáépítésben. A birtokosok 13 számának növekedésével egy időben kezdtek kialakulni, a templom körüli szerényebb és díszesebb kúriák, telkes házak. 1782-ben újabb családok kerültek a noszvaji birtokosok sorába: báró Vécsey Anna, a néhai Almásy Antal özvegye, aki 1775-től gróf de la Motte Antal császári ezredes felesége. Az asszony báró Szepessy Sámuel birtokrészét az újonnan épült, de még be nem fejezett kastéllyal együtt megvásárolta 11 ezer forintért. A XIX. században a legifjabb Almásy János, majd egy egri lakos, Steinhauser István, valamint lánya, Berta és férje, Galassy Gyula lettek a község tulajdonosai. A XX. század első felében Noszvaj a mezőkövesdi járáshoz tartozott, külterülete a Bertaházapuszta volt Az 1930 évi népszámlálás adatai szerint, a 407 kül- és

belterületi házból álló község 1979 lakosa magyar. A község határa 3273 kat holdat tett ki A községben működött 3 italmérő, 5 szatócs, 1 szikvízgyártó, és önálló iparosként 1 ács-kőműves és 1 csizmadia. Erőteljes háziiparát főleg a kosár és székfonás jellemezte. Kitűnő ivóvizét az 1950-es évekig a gémeskutak adták Körorvos és gyógyszertár a 6 km távolságú Bogács községben volt elérhető; szülésznő helyben dolgozott. Legközelebbi kórháza, akárcsak napjainkban, Egerben működött Az iskolai oktatást a római katolikus és református elemi iskola 2-2 tantermében két-két tanerő látta el. Egyháza a református anyaegyház, templommal, a római katolikus leányegyháza iskolakápolnával és a baptista imaházzal. 1895-től önálló anyakönyvi kerület. A község egészen 1946-ig Borsod megyéhez tartozott 1950től önálló tanácsú község 1984-től pedig Eger körzetéhez tartozik Síkfőkút Síkfőkút – a

falu üdülőterülete - Noszvajtól északra, a Kánya patak festői szépségű erdővel, hegyekkel koszorúzott völgyében, hajdan a természet által, később mesterségesen is kialakított a Szent Imre forrás által táplált tavak mellett fekszik. Mára teljesen összeépült a faluval Írásos feljegyzések a XVII.-XVII századtól ismeretesek róla, amikor a juhtartás idején fürdetőként hasznosították a völgymélyedésben kialakult tavacskát és valószínűleg már ezt megelőzően működött a Kánya patak vizére telepített vízimalom, melyről az 1700-as évekből vannak írásos adataink. Nevének eredete nem tisztázott, talán a legbővizűbb forrás adhatta az elnevezést. Kialakulásának körülményeit az tette lehetővé, hogy a hat forrás táplálta Kánya patak itt alakult jelentős 14 vízmennyiséget szállító patakká, valamint itt ered a legbővebb vizű kristálytiszta forrás, mely egy kis hegyi tavat, az ún. Felső tavat táplálja A

környék turisztikai, kiránduló és pihenést szolgáló körülményei az 1930-as években az Egri Turista Egyesület kezdeményezésére alakultak ki. Nagy gonddal és odaadással szépen kialakították a Kánya patak valamennyi forrását és környékét, majd névvel látták el őket. Az Attila forrásnál természetes környezetben kis tavacskát létesítettek és halakkal telepítették be, a tavacska környékét erdei pihenőhellyé alakították ki. Az 1930-as évektől Eger város kedvelt hétvégi kirándulóhelye volt a Síkfőkút és környéke, ekkor alakították ki a Felső-tó jelenlegi formáját is. Ebben az időben épült a turistaház, amely az óta már többször is átépült, jelenleg két csillagos szállodaként üzemel. A több száz hétvégi ház, valamint vállalati üdülők megépülése és az ezzel járó közművesítés miatt sajnos Síkfőkút sokat veszített eredeti érintetlen természetességéből, de ma is egy-egy rendezvény

alkalmával, vagy csak egyszerű hétvégi kikapcsolódáshoz óriási vonzerőt jelent a turisták százai számára. II. 2 A település idegenforgalmi adottságai és kínálata Noszvaj Magyarország azon települései közé tartozik, ahol a falusi nyaralást, kikapcsolódást, és a természet közelségét kedvelő turisták egy helyen találkoznak a történelmi múlttal, megcsodálhatják a település építészeti és kultúrtörténeti emlékeit, valamint gyönyörködhetnek a gazdag növény és állatvilágban, természeti ritkaságokban. A hagyományőrző programok során akár részesei is lehetnek a régi idők mindennapjainak, egyes feledésbemerülő mesterségeknek. A kínálat kialakításához a falu arculatának szép, rendezett formája is hozzátartozik. A faluban élők esztétikai igényét jelzi, hogy bárki aki ellátogat ide, óriási virágpompát talál. A falu hazánkban elsőként kapcsolódott be az Európai Virágos Falvak és Városok versenyébe,

ahol III. helyezést ért el. A faluképre jellemzőek a régi, fehérre meszelt parasztházak, kékszegélyű apró ablakokkal, helyenként gyönyörű kőfalak, kőkerítések, némelyik portán a tufából épített kenyérsütő kemencék. Természeti adottságok: Természetföldrajzi tekintetben Noszvaj és üdülőterülete a falu Eger felé eső része, Síkfőkút, a várostól 12 kilométerre, a Bükkalja déli részén helyezkedik el, a Bükki Nemzeti Park déli határát alkotva. A falu 1875 hektár területen fekszik, lakossága 1700 fő körül mozog Hegyvidéki 15 üdülőhely, erdőkkel, vadban gazdag területekkel körülölelt kristálytiszta levegőjű, igazi hegyi klímával rendelkező település. A klimatikus viszonyok vonatkozásában a Bükk hegység zöme az ún. középhegységi, vagy más néven szubalpin klímazónába sorolható, mely 500-1000 m tengerszint feletti területekre vonatkozik. Jellemzője az erdőségek jelenléte, mely nyugtató jellegű,

idegműködési zavarok és súlyosabb betegségek utáni lábadozás esetén jó hatást fejt ki. Noszvaj legnagyobb tengerszint feletti magassága ugyan nem éri el a 400 m-t sem, mégis különleges mikroklímával rendelkezik, mely a település egyik vonzereje. A Bükk hegységben a hűvös, magashegységi és a kontinentális növényzet egyaránt előfordul. A melegebb déli lejtőkön, meszes talajon mészkedvelő molyhos - kocsánytalan tölgyek élnek. A széles skálájú növénytársulásnak köszönhetően állatvilága igen gazdag. Természetes növényzetét hárs és kőris erdők, valamint cserszömörcében gazdag bokorerdők alkotják. Sztyeprétjeinek jellegzetes fajai a parajfélék, a pusztai csenkeszek, az árvalányhajak. Állatvilágát a kis és nagyvadak, valamint madárfajok jellemzik. A településen és közvetlen környékén az évi csapadék mennyiség kevesebb a környezetéhez viszonyítva, az évi középhőmérséklet 9,5-9,8°C, a napsütéses

órák száma évente 1900. Ezek a feltételek kiválóan alkalmasak a szőlőtermesztésre. A vidék az egri történelmi borvidék szerves része. Várkút: a Várkút a 669 méter magas Várhegy tövében, a Kánya patak forrásvidékének első és a legmagasabb ponton eredő forrása. A forrás feletti hegytetőn valamikor, feltehetően a XIII században földvár állt, melynek romjai ma is megtalálhatóak. Szálláshelyek : Panoráma Hotel Noszvaj*: A falu egyetlen négy csillagos szállodája három éve nyitotta meg kapuit egy külföldi tulajdonú szállodalánc részeként. Fő profilja a sport és wellness szolgáltatások: uszoda, szauna, szolárium, gőzkamra, pezsgőfürdő, sókamra, edzőterem, masszázs. A szálloda 10 hektáros parkjában tenisz, tollaslabda, íjászat, strandröplabda szolgálják az ide látogatók teljes körű felüdülését. Mágnás Borok Háza: A fogadó-étterem 1998-ban nyílt, az egykori Almásy család felújított pincészetében.

Egyedi hangulatú 16 férőhelyes szállásszolgáltatással, 150 fő elhelyezésére alkalmas román boltozatú borházában exkluzív borkóstolásokkal, falusi lakodalmak megrendezésével, népi- és vadételekkel várja vendégeit. 16 Hotel Síkfőkút*: Az egykori turistaházból átalakított szálloda a Síkfőkúti tó partján, csodálatos környezetben várja vendégeit. Nomád Hotel* Kemping: A Síkfőkúti tótól néhány méterre épült meg egy családi vállalkozás kertében az impozáns 60 fős szálloda, 80 fős étterem és lakókocsik elhelyezésére is alkalmas kemping. Nyáron kerthelységgel, uszodával és állandó folklór programokkal várja vendégeit. Nemrégiben konferenciateremmel és apartman házakkal bővült. Fenyves Kastély*: A falu külterületén 7,5 hektáros parkkal körülvéve található, az egykori Gallassy család kastélyából átalakított, tavaly felújított szálloda. 22db 5 ágyas faház tartozik hozzá Szaunával,

pezsgőfürdővel, teniszpályával és kondicionáló teremmel rendelkezik. Thummerer Pincészet: A közel 100 éves, kézzel faragott 2000 m-es pincerendszerben működik. Thummerer Vilmos országos hírű borász – 1995-ben az év borásza – családi pincészete. Szálláshely szolgáltatással nem rendelkeznek ugyan, de jelentős vonzerőt biztosítanak a falunak. Előzetes bejelentkezés alapján lehetőség van megismerkedni a borkészítés hagyományaival és modern technológiájával, kommentált borkóstolás keretében pedig megkóstolni az országos és világhírű díjnyertes borokat. Noszvajon az idegenforgalom vezető gazdasági ágazattá fejlődött. A szálláshely kihasználtság átlagosan 80%-os. A településen 6 szálloda, több fogadó illetve panzió (Bükk Panzió, Pepsi Panzió, Aranycsikó Étterem és Panzió, Mágnás Borok Háza Fogadó és Étterem, Amur Vendéglő és Panzió), a síkfőkúti Ifjúsági Tábor valamint a Nomád Kemping biztosít

szállást az idelátogatóknak. A kereskedelmi szálláshelyek mellett önkormányzati adatok alapján 53 magánszállásadó 131 szobával és 289 vendégággyal áll az üdülővendégek rendelkezésére. 1999-ről 2000-re megduplázódott a magán szállásadók száma. Noszvajon a magánszállásadók többsége önálló lakrészt, illetve önálló házat ad ki. A házak többnyire 3 napraforgósak, a kiadandó szobák (2-4) és ágyak (3-10) száma változó. A házak berendezését illetően mindenki igyekszik megfelelni a minősítési követelményeknek. A magánszállásadók körében sátrazásra illetve lakókocsi elhelyezésére lehetőség nincs, csak a Nomád Kempingnek van e szállástípus biztosítására engedélye. A falusi turizmussal foglalkozó szállásadók közül többen igény esetén biztosítanak reggelit, vagy félpanziós ellátást is. Ezen kívül saját készítésű boraikat, gyümölcseiket kínálják fel, valamint a vendégeket

megismertetik a helyi jellegű ételekkel. A házon belüli kedvelt programlehetőségek egyike a nyársalás és a bográcsozás. 17 A várkúti turista- és menedékház az 1930-as években épült a Magyar Turista Egyesület egri osztálya munkájának köszönhetően, akik a menedékházon kívül a forrást és környékét is kiépítették. Ma a turistaház már magánkézben van, sajnos annyira elhanyagolt állapotban, hogy szinte már nem használható eredeti rendeltetésének megfelelően. Az idei szezontól várja vendégeit a falu déli részén megépült Mágnás Udvarház, mely egyesíti egy igazi farm és egy minden igényt kielégítő szállás- és vendéglátóhely erényeit. 40 fős ifjúsági szállás, 20 fős szálloda, óriási étterem, konferenciaterem várja az ide érkezőket. Lehetőség van lovaglásra, megismerhetőek a falun tartott állatok (baromfi, sertés, nyúl, magyar szürkemarha, rackajuh, kecske stb.), a vendégek részt vehetnek ezek

gondozásában, valamint a gyermekek részére állatsimogatót terveznek. Kiváló helyszín erdei iskolák szervezésére Kulturális, építészeti és természeti értékek: A de la Motte kastély: A kastélyt báró Szepessy Sámuel helyi földbirtokos építette 1774-78 között, késő barokk – copf stílusban. Tervezője egyes források szerint Fellner Jakab, inkább azonban maga Povolini János a kastély építője. Szepessy egyebek között az építkezés következtében eladósodott és a még befejezetlen kastélyt eladni kényszerült özvegy gróf Almásy Antalnénak, született báró Vécsey Annának. Ezután került a kastély történetébe a francia név De la Motte márki, aki az OsztrákMagyar hadseregben szolgált ezredesi rangban, nőül vette az özvegy grófnét 5 gyermekkel A szerződés szerint csak ők örökölhették a kastélyt a hozzá tartozó birtokkal együtt. A kastély 1860-ig volt az Almásyaké. Az épület végleges befejezése, díszítése

részben de la Motte idejében történt. Némelyek erre következtetnek a földszinti előtérben (sala terrana) a festett lugas rácsai mögött fölsejlő franciás háttérből, a festményt de la Motte nosztalgiájának jelképeként magyarázva. A földszinti előtérből nyílik a kastély kápolnája. Az épületet teljes szimmetria jellemzi. Az előtérből kétkarú lépcső vezet fel az emeleti előcsarnokba, ahonnan a park felé nyíló kapun a kastély által három oldalról körülhatárolt barokk udvarra jutunk. Az előcsarnok mennyezetét díszítő freskó Apolló diadalmenetét ábrázolja, amint lehozza a fényt a földre. Alkotója Kracker János Lukács Az oldalsó falkép sorozat római istenek gúnyfiguráit ábrázolja a francia racionalizmus jegyében, alkotójuk Zách József, Kracker veje. Az előtérből a díszterembe léphetünk, melynek teknőboltozatán a mennyezeti freskó bacchikus jeleneteket ábrázol. A középpontban maga Bacchus a sátrában,

boros amforát gurigató puttók és Noé lerészegedése. A sarokban álló fajanszkályha egy győri mester műve, párjai az egri Líceumban találhatóak. 18 A díszteremből balra nyílik a római szoba, ahol a mennyezeten római mitológiai témákat láthatunk, az oldalfalak díszítése empire stílusú, római fegyvereket, légiós jelvényeket ábrázol. Innen nyílik a madaras szoba, ahol a falakat és a mennyezetet különleges színes tollú madarak díszítik, melyek Lieb Antal munkái. A kastély berendezése nem eredeti. Részben az egri Vármegyeháza bútorai kerültek ide, részben vásárolt korabeli darabok. A kastély a község délnyugati peremén kőfallal bekerített 25 hold kiterjedésű parkban fekszik. Parkja a korai angolkertek közé tartozik, ahol megtalálhatók a különböző fakülönlegességek és díszcserjék a tiszafától az oszlopostölgyig, a különleges akáctól a liliomfáig. A parkban lévő építmények közül a legnevezetesebb a

télikert 1810-ből és a hozzá tartozó francia őrség egykori épülete. 1972-től Heves Megye Tanácsa vehette át a kastélyt, helyreállítatta és a freskókat újból restauráltatta. Ma, mint kastélymúzeum áll a látogatók rendelkezésére, illetve három exkluzív kastélylakosztályt alakítottak ki benne. A kastély mellé közvetlen építészeti kapcsolattal oktatási intézet került, mely ma három, minden igényt kielégítő konferenciateremmel szolgálja értekezletek, konferenciák és más rendezvények megtartását. A modern, kényelmes, és minden igényt kielégítő szállodarészben uszoda, szauna áll a vendégek rendelkezésére. A kastély, mint az ország kastélyszálló-hálózat tagja, vár minden művészetet, nosztalgiát, romantikát és csendes pihenést kereső vendéget. A Galassy-kastély (Berta-ház): Késői eklektikus stílusban, 1900-ban épült a falu külterületén. Az épülettől keletre lévő domb oldalában tufába vájt

kápolna épült, amelyből két oldalra sírkamrákat alakítottak ki. A kastély 1953 nyarán kigyulladt és leégett, majd 1959 körül üdülési célra átépítették, jelenleg a Fenyves Kastély nevű szálloda kap benne helyet. A református templom: Írásos emlékek szerint már1248-ban állott egy kis román stílusú templom, melyet a tatárjárást követően javítani kellett, így a XIII. század második felében, gótikus stílusban építettek át A XVI: század második felében reformátussá vált, 1596-tól önálló református egyház működött itt. 1928-ban a gótikus templomot lebontották és helyette egy teljesen új, hosszabbat és szélesebbet építettek. Az oldalbejárat előterében a régi templom eredeti falszakasza megmaradt, amelyben szépen faragott gótikus nyílás látható. Népi építkezések: 19 A község értékmegőrző munkáját jelzi, hogy a falu képviselő testülete az országosan is védett műemlékek mellett az idén

védetté nyilvánított több lakóházat, épületet, kőhidat, illetve különböző természeti értékeket: egyes fákat, forrásokat, illetve a falukép egészének bizonyos részeit is. A községben több műemlék jellegű épület is található. A népi építkezések emlékeit őrzik a XIX század elején kialakult barlang- és pincelakások. A Bükkalján Egertől Miskolcig elhúzódó szakaszon a riolittufa adta a lehetőséget és a nagymértékű elszegényedés hozta létre ezeket. Kevés kivétellel csak a legszegényebbek, a nincstelen napszámos réteg élt ilyen körülmények között. A barlanglakások mintájára az uradalom gazdasági építményei között is szép számmal volt a tufadomb oldalába vájt istálló, szénatároló, cselédlakás, borospince és egyéb helyiségek a falu lakosságának birtokában szintén sok mélyépítésű, hegyoldalba vágott, gazdasági célra hasznosított pince volt, illetve van, amelyekben bort, zöldséget, burgonyát

és egyéb mezőgazdasági terményt tároltak. A község Pocem nevezetű részén található a legtöbb viszonylag épen maradt barlanglakás Itt jelenleg a Farkaskő Művésztelep Egyesület - mely fiatal művészek kezdeményezésére jött létre a faluban – helyreállítási munkálatokat végez, azzal a céllal, hogy létrehoznak egy a nagyközönség számára is látogatható művésztelepet, ahol bemutathatnak, és oktathatnak, és egyáltalán a jövő számára megőrizhetővé tesznek különböző népi mesterségeket (kőszobrászat, kerámiaművészet, kosárfonás stb.) Azonban nemcsak a nyomorúságos barlangodúkról maradtak ránk emlékek, hanem olyanokról is, amelyek a kor lehetőségeinek és igényeinek megfelelően emberségesebb körülményeket biztosítottak a bennük lakóknak. Egy ilyen lakóházat, az ún Gazdaházat a Deák Ferenc út 40 szám alatt, eredeti állapotába rendbe hozva múzeumi kiállítóhelyként rendeztek be, amely mind

külsőségekben, mind belső berendezésében hű képet ad a 80-100 évvel ezelőtti lakásviszonyokról, a benne lakók életéről, valamint azokról a maguk készítette használati tárgyakról, amelyek az adott kor emberének rátermettségét, ügyességét is bizonyítja. A népi viseletek és szokások régi arculata az utóbbi évtizedekben lassan eltűnt. Van még néhány mestere a kosár, illetve a „háti” készítésének, ezek a mogyorófából készített teherhordó eszközök ma is jól szolgálják a gazdálkodó emberek mindennapjait. 1996. október 23-án millecentenáriumi emlékművet avattak a noszvaji Imány-hegyen, a hét méter magas, monumentális alkotást Sebestyén József helyi fafaragó készítette. A Bükki Kék Út: A Várkút és környéke a vadregényes Bükk egyik legszebb kirándulóhelye, erdei séták alkalmával a természet még az őzek, szarvasok gyönyörködtetésével is megajándékozhat. A Korzikából ide 20 telepített

muflonnal viszont csak véletlenül és nagyon ritkán találkozhatunk, mert az éber állatot csak nagyon nehéz megközelíteni. A Várhegy tövében a forrás mellett elhaladó út már a középkorban is a Bükköt átszelő utak egyike volt, és az ma is. ezen a vidéken vezet át a Bükki Kék út 4. számú túraútvonala, mely Egerből az egervári vasúti megállótól indul, és Lillafürednél ér véget. A túra hossza 33,7 km A faluban az idei szezontól a vendégek igénybe vehetnek kerékpáros vagy gyalogos túravezetést, illetve a környék terepjáróval történő bemutatását is, helybéli túravezetőkkel. Kaptárkövek: A természeti értékek között említésre méltó a Dél-Bükk szegélyén végighúzódó riolittufa vulkáni tevékenység eredményeként számos helyen található geológiai érdekesség, az ún. Kaptárkövek A riolittufa megjelenési formái közül a legkülönlegesebbek a süveg formájú kúpok. Ezek némelyikén emberkéz által

formázott fülkéket találunk, melyek eredetét egyrészt kultikus céllal magyarázták, a halotthamvasztásos temetkezés egy szokatlan formájának tulajdonították. Mások áldozati, vagy bálványtartó fülkéket véltek látni bennük, de a legvalószínűbb feltételezések szerint méhészkedésre használták őket. A régi öregek névadási szokása a mesevilággal hozza kaptárköveinket összefüggésbe. Programlehetőségek: A faluban évente rendszeresen megrendezésre kerülő programok a következők: Húsvéti vendégvárás: A Gazdaházban és udvarán folklór műsor, kézműves mesterségek bemutatója, hagyományos ünnepi sütemények készítése és kóstolója, tojásfestés Majális: A síkfőkúti tóréten egész napos vidám programok, gyermekrendezvények, utcabál; az idén bevezetett hagyomány szerint a falusi férfiak közösen elmennek májusfáért, amit a síkfőkúti tóréten a lányok feldíszítenek, majd közösen felállítanak

Pünkösd: a Pünkösdi Bortúra kiemelkedő, mely országos rendezvény. E rendezvény során neves közéleti személyek Budapestről kiindulva saját autójukkal a kapott térképen található célállomások pincészeteit keresik fel. A rendezvény célállomásai közé csak színvonalas pincészetek kapcsolódhatnak be. Noszvajon két ilyen pincészet van: a Thummerer Pincészet és a Mágnás Borok Háza. Nomád vacsoraestek: 21 Júliusban és augusztusban minden héten szabadtéri vacsoraestek a Nomád Hotelben roma muzsikával, bográcsban, nyárson készített ételekkel, tájjellegű borokkal Zenés Nyári Esték: Vasárnap esténként a de la Motte kastély parkjában szűkebb régiónkból hívott előadókkal, kamarazenével várják az érdeklődőket Magyar Borarculat Verseny és Kiállítás: Idén harmadik alkalommal rendezik meg a Mágnás Borok Házában a mára rangossá vált versenyt, különböző produkciókkal színesítve Anna napi búcsú: A

síkfőkúti tóréten kézműves kirakodóvásár, folklór műsorok, zenei és gyermekrendezvények, utcabál várják a helybelieket és az idelátogatókat Síki-tó Buli: Bolondos vetélkedőnap – az ostorosi boszorkányszombat mintájára – a nyár legforróbb napján gyerekeknek és felnőtteknek a síkfőkúti tóréten Augusztus 20.: Falunapi rendezvények Szeptember 1. - Szilvanap a Gazdaházban: Noszvaj egyik leghíresebb rendezvénye, mára országos szinten is ismert. A vendégek ízelítőt kaphatnak a híres és finom noszvaji szilvalekvár főzéséből, mely egész nap Gazdaház udvarán felállított üstökben rotyog, miközben folklórprogram biztosítja a teljes körű szórakozást. Az érdeklődők megtanulhatják, és megkóstolhatják az aszalt gyümölccsel, illetve szilvalekvárral készíthető ételeket. Szeptember 14.-15 - Noszvaji Pince-Napok és Kemencében Készíthető Ételek Versenye: A legnagyobb tömegeket vonzó rendezvény; miközben a

Gazdaházban rétes és lepénysütés, mustkóstolás, hagyományőrző csoportok bemutatkozása folyik, a falu portáin álló kemencékben előzetesen benevezett csoportok készítik a specialitásokat, melyeket a verseny végén országos ismertségű vendéglátó szakemberekből, közéleti személyiségekből álló nívós zsűri értékel. A faluba érkező vendégek a zsűrizés után ezeket az étkeket is megkóstolhatják. A rendezvényhez tartozik a szakmai pincelátogatás és a szánkótalpon főzött hagyományos vacsora is. November 9.-10 - Az Újbor Ünnepe Szent Márton Napján: Újbor kóstolás, lúdsütés, folklór program, játszóház a Gazdaházban és a Mágnás Borok Házában A faluban megrendezésre kerülő programokat a sikeres marketing munkának, és persze a szájpropagandának köszönhetően egyre többen ismerik, egyre több a vendég, és az írott sajtó 22 mellett több rendezvényről a közszolgálati és kereskedelmi televíziók is

közvetítést adnak, vagy összeállítást készítenek. Így történt ez az idei húsvéti és május elsejei események alkalmával is, amikről a Duna Televízió és a Magyar Televízió is készített felvételeket, és még inkább így lesz az ősszel megrendezésre kerülő programok esetén. A titok valószínűleg a falusiak ötletességében és vendégszeretetében rejlik, illetve abban, hogy a vendégek nemcsak láthatják, de részt is vehetnek ezekben az újra feltámasztott hagyományokban. II. 3 Noszvaj infrastruktúrája, gazdasága A település infrastrukturális ellátottsága meghaladja a megyén belüli átlagos színvonalat. Az 510 lakás kilenctizedében vezetékes ivóvíz van, ötödük közcsatornarendszerrel ellátott, négyötödük gázvezetékkel rendelkezik. A gázláng 1993-ban lobbant fel A kommunális szilárd hulladék gyűjtése szervezetten folyik. A folyékony hulladék 80%-a tartálykocsikon kerül a szennyvíztisztító műbe. A telefon

ellátottság 70%-os A község autóbusszal jól megközelíthető, a megyeszékhelyről szinte minden félórában indul buszjárat. A legközelebbi vasútállomás Egerben található. 60 férőhelyes óvoda 6 óvodapedagógussal, és egy 8 tantermes általános iskola 16 pedagógussal működik. Az egészségügyi alapellátást a területi háziorvos, valamint az Ezüst Hárs patika biztosítja. Ezen kívül fogorvosi rendelő, védőnői szolgálat, és egy gyermekorvosi magánrendelés is működik a faluban. A településen egy 8000 kötetes könyvtár áll az olvasni vágyók rendelkezésére. 9 kiskereskedelmi bolt és 15 vendéglátóhely áll a helybeliek és az ide látogató turisták rendelkezésére. A vállalkozások szféráját 10 betéti társaság és 70 egyéni vállalkozás képviseli. Harmincan kereskedelmi, húszan mezőgazdasági, tizen szolgáltató tevékenységet végeznek. A pénzintézeti szolgáltatásokat az Eger és Környéke takarékszövetkezet

végzi. A település az egri történelmi borvidék szerves része. A borászathoz szükséges feltételek adottak, természeti adottságai is kedveznek a szőlő- és gyümölcstermesztésnek. 23 II. 4 Az idegenforgalmi kereslet alakulása Miután bemutattam a község idegenforgalmi kínálatát, most szeretném ismertetni az ide érkező vendégkör összetételét, a vendégtípusokat, motivációit. Az idegenforgalmi keresletet befolyásoló két tényező: a belső motiváció és az elégséges társadalmi-gazdasági feltételrendszer. A falusi turizmusban a falusi élet iránti vonzalom, az aktív pihenés lehetősége, a csend, a nyugalom, a szép vidéki táj és a térséghez fűződő népszokások, hagyományok megismerése iránti vágy jelenhet meg, mint belső késztető erő. Az előző fejezetekben röviden bemutattam Noszvaj jelenlegi gazdasági, infrastrukturális helyzetét, illetve jellemeztem a falusi lakosságot. Az infrastruktúra ugyan hagy még maga

után kívánnivalót, a vendégszeretetről, személyi feltételekről elmondható, hogy szinte kifogástalan (a szakmai oktatásban egyre több vendégfogadó vesz részt.) A faluba érkező vendégekről megállapítható, hogy 70%-uk belföldi és mindössze 30%-uk külföldi. A belföldi vendégek a magánszálláshelyeket, míg a külföldiek inkább a magasabb színvonalú szállodákat részesítik előnyben. Ennek talán az az oka, hogy a falusi szállásadók nem beszélnek nyelveket, mely problémákat okozhat a kommunikációban. Úgy érzem ezt a problémát hamarosan áthidalja a falu, mivel tavaly a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület által szervezett ingyenes német nyelvtanfolyamon többen is részt vettek, és sikeresen levizsgáztak. Jelenleg 10 fő vesz rész falusi vendéglátó OKJ-s szakmai képzésben Ha az idők folyamán bővül ez a kör a keresleti oldalon megjelenhetnek a német vendégek, akik jelentős vendégforgalmat hozhatnak a falunak, hiszen

nagy érdeklődéssel vannak a népi hagyományok iránt, keresik a nyugalmat, csendet és ezt meg is fizetik. A hazai üdülni vágyókat nemcsak a fentiekben leírtak motiválják, hanem befolyásoló tényező lehet a jövedelmek csökkenése, de akár a forintleértékelés is, hiszen ha a külföldi utazások megdrágulnak, a kereslet egyre inkább a belföldi turizmus, azon belül is a viszonylag olcsóbb szolgáltatások felé fordul. A falusi turizmusban, főszezonban a családosok – 2-3 kiskorú gyermekkel, közép jövedelemmel, általában autóval rendelkező családok – jellemzőek. A szezonon kívüli időben a hétvégéken a nagyvárosban élő, nagy keresettel rendelkező menedzserréteg, illetve baráti társaságok jellemzőek. Ők nem feltétlenül a falu értékeit akarják megcsodálni, hanem a szórakozás, kikapcsolódás miatt jönnek. Gyakran érkeznek nagyszülők unokáikkal, valamint a nászutasok is kedvelik a települést A vendégek állandó

lakhelyét tekintve két erős pont figyelhető meg: • az Alföld és a déli országrész (Debrecen, Békéscsaba, Szeged és környékük): az itt élőket elsősorban a hegyvidék vonzza. 24 • nagyvárosok (Budapest): a nagyvárosi nyüzsgésből való elvágyódás, a falusi csend az elsődleges vonzótényező A vendégekről elmondható, hogy sok esetben Eger vonzza őket, de a kedvezőbb szállásárak miatt Noszvajt részesítik előnyben. Átlagos tartózkodási idejük 5-6 nap, szezonon kívül 2 éj A turisták célja, amiért a települést felkeresik változó. Az idősek gyakran a helyi klimatikus viszonyok miatt jönnek üdülni, és a helyi, légzőszervi megbetegedések ellen kiváló levegőt élvezik. Vannak, akik a hobbijuknak, sportoknak akarnak hódolni, vagy csak egyszerűen új energiával akarnak feltöltődni. A természetjárók a Bükki Nemzeti Park ösvényein élvezhetik a természet szépségét, nyugalmát. A lovaglás hódolóit az Eged-hegy

alján működő Mátyus udvarház várja, de az idei szezontól kezdve a Mágnás Udvarházban is lesz lehetőség rá. Az Eged-hegy ad helyet a veszélyesebb sportoknak, mint például a sárkányrepülés, siklóernyőzés és hegyi kerékpározás, illetve az itt található sportrepülőtéren sétarepülésre is van lehetőség. A horgászat kedvelőinek a falutól 3 km-re lévő Bogácsi-tó nyújt kiváló adottságokat. A községben gyakran rendeznek konferenciákat, a de la Motte kastélyhoz tartozó Oktatási Intézet jelenleg a Miniszterelnökség Központi Üdültetési Főosztályához tartozik, és itt országos szintű konferenciákat, képzéseket is gyakran tartanak, a Panoráma Hotelben is jellemzőek a vezetőségi tréningek. A rendezvényeken résztvevőket fakultatív programként igény szerint borászati, gasztronómiai programokkal ismerteti meg (pl.: kemencében sütés, borkóstolás) A településre már többször látogattak külföldi, például

mexikói, finn, svéd, francia idegenforgalmi szakemberek, újságírók. Azt hiszem joggal mondhatjuk, hogy Noszvaj az egyik leglátogatottabb települések egyike megyénkben. Ez a nagyszámú látogatottság főleg a főszezonban nyilvánul meg, ennek megváltoztatására különböző szezonnyújtó rendezvények vannak, melyek kora tavasztól késő őszig csalogatják vendégeiket. Noszvajon a főszezon az iskolai szünetre korlátozódik, amikoris a szálláshelyek teljes kihasználtsága jellemző. Egész évben szezonnyújtó lehetne a kedvezményes ár, de ezt a magánszállásadók nem tehetik meg a téli időszakban az emelkedő rezsiköltségek miatt. A téli idényben a téli sportok tekintetében nem kiemelt szerepű Noszvaj, mint Bánkút vagy Kékes, de az Alföldről érkezőknek vonzó, mert nagyobb az esély, hogy több hó esik, és meg is marad. Habár nincsenek kiépített szánkópályák, a szánkózás, hógolyózás lehetősége így is vonzó 25 II. 5

Az idegenforgalmi marketing tevékenység vizsgálata a településen Az idegenforgalmi marketing sajátossága, hogy nem egyetlen konkrét árut, hanem egy olyan tényleges szolgáltatáscsomagot próbál eladni, amely nem vonatkoztatható el attól a helytől, ahol megtalálható. A termék megvásárlása az áru mélybemenő megismerése nélkül zajlik, s a rendelkezésre álló információk is korlátozottak. A vevő általában bizalmi alapon választ A döntéseket nemcsak belső tényezők –mint például az áru minősége – határozzák meg, hanem külső tényezők – például a vevő igénye – is. Ezért fontos szerepet kap a reklámozás, ami főként az idegenforgalmi szolgáltatások igénybevételére buzdít, miközben tájékoztat, és a kínálatra fókuszálja a potenciális kereslet figyelmét. Az idegenforgalmi piacon a kereslet és a kínálat térben és időben elkülönül egymástól, ebből kifolyólag a nyomtatott média alkalmazása ma még

létfontosságú. A falusi turizmus kínálatát bemutató prospektusra is vonatkozik mindaz, ami az idegenforgalmi prospektusokra általában: mivel az ajánlott termék ismeretlen, s nem kézzel fogható, nincs mintapéldány, amit ki lehetne próbálni, az üdülés létrejöttéig a prospektusban közölt információ „helyettesíti” az elvárt, remélt szolgáltatást. A vevőnek ebből az információból kell előre végleges döntést hoznia Ajánlatos tehát a már széles körben ismert és általánosan elterjedt katalógusformát alkalmazni, amely komplexen – a választást megkönnyítő fotókkal szemléltetve – bemutatja az üdülési lehetőségeket, a természetes és ember által létrehozott vonzerőket helyi, regionális és nemzeti adottságok szerint. Pontos leírást kell nyújtania, továbbá a vendégfogadó létesítmények felszereltségéről, megközelíthetőségéről, elhelyezkedéséről, környezetéről, és mindazon szolgáltatásokról,

amelyek a falusi turizmust jellemzik. Az értékesítés akkor lehet eredményes, ha megfelelően előkészítjük, és a potenciális vevők érdeklődését is már előzőleg feltérképezzük, s figyelmüket felkeltetjük a szolgáltatás iránt. Ezt a munkát a marketing kommunikációs eszközökkel tudjuk elvégezni. A marketing eszközök közül a leggyakrabban a kommunikációs és promóciós mix, azon belül is az arculat kialakítása kap fontos szerepet. Fontossága abból ered, hogy a vásárlói döntés bizalmi alapon, szubjektív benyomások alapján születik. Az imázs kialakítás hosszadalmas folyamat A kialakult kép sok különböző és irányíthatatlan összetevőtől függ. Kialakítását nem szabad a véletlenre bízni. A marketing feladata, hogy az adott területről, termékről olyan tényezőket ismertessen, terjesszen, melyeken keresztül kedvező kép, imázs alakul ki. Az imázs kialakításán kívül nagy hangsúlyt kell fektetni a

tájékoztatásra, melyre kiváló lehetőséget nyújtanak a kiállítások, szakvásárok. Idén az Utazás 2001 kiállításon Noszvaj az Észak26 Magyarországi régió standján belül jelent meg, ellentétben a tavalyi évvel, amikor a környező falvakkal együtt szerepelt. Egy ilyen és hasonló kiállításon való részvétel esetén elengedhetetlenek az országos kiadványok mellett a helyi-, kistérségi-, megyei kiadványok megléte. Noszvaj egy kisebb település, mely kedvező adottságokkal, kínálattal rendelkezik ugyan, de mindez nem elég ahhoz, hogy a vendéget itt tartsák huzamosabb ideig, vagyis önmagában a falu nehezen eladható. A környező falvak helyzete hasonló. Kistérségi szinten, viszont van annyi látnivaló, helyi sajátosság, hogy az üdülők több napot töltsenek valamelyik településen a környező falvak nevezetességeit is megismerve. A Bükkaljai falvak (Noszvaj, Bükkzsérc, Szomolya, Cserépfalu, Cserépváralja, Bogács) mindezt

felismerve összefogtak, és egy kistérségi arculat kialakítására törekedtek. A 6 település együttes pályázással (melynek következtében több pénz állt rendelkezésükre) közös prospektust készített. A színes ismertetőanyagban a települések összehangolt, egyeztetett programjait, valamint a helyi sajátosságokat láthatjuk. Ezzel nemcsak a pihenni vágyók döntését könnyítik meg, de a falusi vendéglátóknak is segítséget nyújtanak abban, hogy a szomszédos falvak természeti, kulturális értékeit ajánlani tudják vendégeiknek. Noszvaj a fent említett kiadványon kívül rendelkezik több önálló kiadvánnyal is, melyek röviden bemutatják a falut, valamint a szállás- és vendéglátóhelyek címeit tartalmazzák. Ezen kívül a noszvaji szálláshelyekről és a falu kínálta programokról rendszeresen készül eseménynaptár. A 2000-es évtől kezdődően ezek az anyagok németül is megjelennek. A megfelelő figyelemfelkeltés után meg

kell határozni, hogy milyen értékesítő csatornán keresztül kívánjuk termékünket a fogyasztókhoz eljuttatni. A falusi turizmus szálláshelyeket tartalmazó országos szintű prospektuson kívül, Heves megyében minden évben megjelenik a heves megyei falusi szálláshelyeket tartalmazó szálláskatalógus, melyből a vidékre kívánkozó turista közvetlenül választhat. Az egri Tourinform irodában rendszeresen megtalálható ez a katalógus A kis füzetben noszvaji szállásajánlatokat is találunk. További lehetőségekről való tájékoztatást a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület ad, mely szálláshely közvetítéssel is foglalkozik. A település idegenforgalmi kapcsolatait vizsgálva az alábbiakat állapíthatjuk meg. A faluban működő Noszvaj Idegenforgalmáért Egyesület havonta tart gyűlést, így a tagok, szállásadók kitűnően tudnak együtt dolgozni. De nemcsak a falu lakói között, hanem a szomszédos falvak lakóival is jó az

együttműködés (ez nyilvánul meg a közös prospektus létrehozásában is). A szállásadók közvetlen kapcsolatban vannak a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesülettel és a Falusi Turizmus Országos Szövetségével is. Ezenkívül Noszvaj jó kapcsolatot tart fenn a Magyar Turizmus Rt.-vel Több általuk kiírt pályázaton nyertek már (pl. Európai Virágos Városok és Falvak Versenye) A sajtóosztály a 27 gasztronómiai és borászati események kapcsán több hazai és külföldi vendéget hozott már a településre. A Magyar Turizmus Rt. külképviseletei által a külföldi piacon is ismert a falu, bár ez az ismertség csak információ szinten nyilvánul meg. Ezt bizonyítja az a tény, hogy több országból kaptak újságokat, melyben szerepelt a falu. Noszvaj a falusi turizmusban elért eredményeinek kiemelkedő részét, a falu idegenforgalmi menedzserének, Hegdűsné Majnár Mártának köszönheti, aki 1998 óta dolgozik ebben a munkakörben óriási

lelkesedéssel és szakértelemmel. Munkáját tavaly óta Csorba Erzsébet segíti, aki emellett a könyvtárosi teendőket is ellátja. A település több megyei, egri szervezettel áll kapcsolatban, többek között a Regionális Idegenforgalmi Bizottsággal, Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara idegenforgalmi osztályával, megyei és egri önkormányzattal, egri idegenforgalmi irodákkal. A kölcsönös baráti kapcsolat megnyilvánulása abban mutatkozik meg, hogy Egerben bármilyen konferenciát, előadást szerveznek, mindig számítanak Noszvajra. Ez a meghívás kölcsönös, noha Noszvaj ritkábban szervez konferenciákat. A 2000 nyarán tartandó Európa Napok Egerben rendezvény során is ellátogattak a szervezők, az ide érkező nagykövetekkel és munkatársaikkal a községbe, hogy megízlelhessék a falu gasztronómiai specialitásait, és borait. Ez a látogatás, valamint a külföldi vendégek, szakemberek, neves hazai személyek látogatása (Pünkösdi

Bortúra) kedvező hatással van a település népszerűsítésére, hiszen olyan emberek érkeznek a faluba, akik egyébként nem jönnének ide. Ha tetszik nekik a település, és kellemes emlékekkel távoznak, saját körükben terjeszthetik Noszvaj jó hírét. A szájpropaganda pedig mindenkire nagyobb hatással van, mint bármilyen színes prospektus. Egy település sikerét emeli az a tényező, hogy szakképzett falusi szállásadók várják a vendégeket. A vendéglátó személyeknek tisztában kell lenni a szolgáltatásukhoz kapcsolódó ismeretekkel, tudatában kell lenniük a különböző turistaigényeknek, nem is beszélve saját térségükitt kihangsúlyozandó: nem csupán az élőhelyül szolgáló falu értendő ezalatt- természeti, kulturális értékeivel. Ezért kell elvégezniük legalább egy olyan tanfolyamot, amely során megismerkedhetnek az általuk kínált komplex áru legfontosabb ismérveivel. Noszvajon jelenleg 10 fő vesz részt ilyen

kurzuson, a jelentkezés igénye viszont ennél nagyobb, de a magas költségek miatt csak kevesen engedhetik meg maguknak. III. 1 A falusi turizmus fejlesztési lehetőségei 28 A nyugat-európai országokban már virágzó üzletág a falusi turizmus. Hazánkban viszont csak néhány olyan települést (pl. Pusztamérges) találunk, ahol ez hasonlóképpen elmondható Falvaink nagy része az idegenforgalmi kínálat egy részével (kulturális, építészeti, gasztronómiai értékek, természeti adottságok) már rendelkezik. Fejlesztésre szorul azonban az infrastruktúra, a falukép, szálláshelyek és környezetük kialakítása, szállásadók szaktudása. Feladatunk tehát a falusi turizmus működési alapfeltételeinek biztosítása, elsősorban a jogi szabályozás megalkotása, és egy minőségen alapuló osztályozási rendszer bevezetése, mely az egységes feltételrendszert biztosítja vendég és vendéglátó között. Ahhoz, hogy csatlakozhassunk az Eurogites

egységes osztályba sorolásához, először a minőséget kell európai szintre hozni. Noszvaj esetében a házakat még a jegyző minősíti ingyenesen. Az ingyenes minősítést elsősorban a falusi turizmusba rövid ideje bekapcsolódott szállásadók választják. Akik viszont már több éve foglalkoznak szálláshelykiadással szükségét érzik a magasabb színvonalú osztályozási rendszer alapján történő besorolásnak. A szálláshelyek minősítését Heves megyében a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakembere, Haász Tamásné végzi. Ha a külföldi vendéget hazánkba szereznénk csábítani, tovább kell fejleszteni infrastrukturális hátterünket. Esetünkben a faluban a szennyvízcsatorna hálózat hiánya okoz problémát, melynek kiépítésének anyagi támogatására többször is adtak be pályázatot, jelenleg is értékelés alatt áll egy pályázat. A közlekedésben problémát jelent a főúton elhaladó növekvő forgalom. Mivel a főút

a falu központjában halad el, balesetveszélyesnek minősül. Ennek elkerülésére egy rövidebb, a falu központot kikerülő útszakasszal akarják a főút, a Kossuth út két pontját összekötni. Síkfőkúton a környezetvédelmi követelmények betartását szem előtt tartva nagyobb figyelmet szeretnének fordítani az üdülőterülethez illeszkedő, az üdülőterülettel szemben elvárható komfortérzet fokozására (pl.: fásítás, parkosítás, sétáló utak, a tóparti sétány kialakítása, a tavak és környezetük rendbetétele, közvilágítási hálózat bővítése, erdei kiránduló utak, források rendbetétele), ami a tervek szerint idén elkészül. A téli sportolási lehetőségek fejlesztését szolgálhatná egy még az 1980-as évek közepén a MERIB titkárság megrendelésére, a Nógrádi Szénbányák Vállalat Tervező Irodája készítette sí és szánkópálya terve. A terv a Várhegy, illetve a Bükkös tető, és a Bükkös völgy

közötti hegyoldalba készült. Az induló állomás a várkúti Turistaházhoz vezető bekötőút mellett lett volna, az alsó állomás pedig a Szoros-lápai völgyben, illetve azon túlszaladva, a Borbás tető alján kialakítandó ellenlejtővel. Kezdetben az ehhez szükséges felszereléseket a Nyugat-Európában korszerűsítési folyamatok miatt lecserélt, de működőképes és nem balesetveszélyes elemekkel biztosítanák. 29 Mindezen feltételek megteremtése mellett jelentős saját tőkére (melyet Noszvaj és környéke idegenforgalmi vállalkozói adnának) lenne szükség, hogy különböző sport és turisztikai célú keretekre pályázhassanak. Az infrastruktúrához és a sporthoz is kapcsolódóan egy kerékpárút megépülése is szolgálhatná a fejlesztést. Ezt azonban a községnek nem önerőből, hanem a szomszédos falvakkal összefogva kellene megvalósítani. Ennek megépülése előnyt nyújtana azoknak a családoknak, akik nem autóval

érkeznek, de szállásadójuk tud biztosítani nekik kerékpárt, vagy saját kerékpárral rendelkeznek. A településeket összekapcsoló kerékpárút ösztönző lehet egyrészt a kerékpározásra, másrészt pedig az egyes falvakban üdülők talán nagyobb lelkesedéssel keresnék fel a szomszédos községek nevezetességeit, mivel tudják, hogy nincsenek időhöz kötve (busz) és olcsóbb is mintha busszal, vagy autóval keresnék fel a környező településeket. Véleményem és tapasztalatom szerint igény és kereslet lenne kerékpár illetve robogókölcsönzési lehetőségre is, mert így a vendégek könnyebben bejárhatnák a környéket. Nagyon nagy szükség lenne az utak szélesítésére, és új parkolóhelyek kialakítására, hiszen egyegy rendezvény alkalmával annyi autó parkol az út szélén, hogy az balesetveszélyessé teszi a közlekedést. Egy esetleges fizető parkoló beindításával újabb bevételi forrásra tenne szert a falu Hiánypótlónak

tartanám egy játszótér kialakítását is, hiszen ezzel nemcsak az ide látogató kisgyermekes családokat, de a helybélieket is ki tudnánk szolgálni. Megfelelő vállalkozó és pénzforrás tulajdonában az előbbiekben említett, de valószínűleg még egy ideig meg nem épülő sípálya helyére esetleg nyári bobpálya lenne építhető, mely az országban csak kevés helyen, viszont annál sikeresebben és jövedelmezőbben működik. A jelenleg teljesen elhanyagolt állapotú Várkúti turistaház felújításával és környékének, valamint az oda vezető megfelelő kiépítésével újabb „aranybányára” lelne a falu. A falu határában lévő kaptárkövekhez vezető utak – melyek a falu gondozásában vannak – sajnos még gyalog is nehezen járhatóak. Egy ilyen geológiai ritkaságot kár lenne veszni hagyni Szükséges lenne az út megtisztítása, járhatóvá tétele, valamint a kaptárkövekhez vezető út elején egy tábla elhelyezése. Ez a

fejlesztés akár az idegenforgalmi adó bevételéből is megvalósulhatna A településen 2001. Január 1-től 150 Ft/fő/éj az idegenforgalmi adó Tavaly ebből az adóból 1,5 millió Ft gyűlt össze. Az állam pedig minden egyes beszedett idegenforgalmi adó után 2 Ft-ot juttat a településnek. A Noszvaj prospektusán látható térkép (lásd mellékletként) helyett a növekvő szállás és vendéglátóhelyek feltüntetésére szükség lenne egy önálló, nagyobb leporelló térképre. A térkép egyik oldalán számokkal lehetne feltüntetni a szállás és vendéglátóhelyeket, nevezetességeket, míg a másik oldalon ezek címe lenne látható. 30 31