Vallás | Vallástörténet » Vallástörténet tételek, 2002

1. Az istenek és a vallások születése  A vallás történelme az emberiség történelme. Nincs nép, amelynek vallása ne volna, míg ha vallásbeli ismereteik bármely csekélyek és babonások is. Megkülönböztetünk természeti és természetfölötti vallást. A természetfölötti, más néven kinyilatkozatott vallás A természeti vallást két szempontból kell tekinteni: hit és kultusz szempontjából. A vallásos hit eredetére és megmagyarázására a felsőbb hatalmaktól való félelmet tartották. A fétisizmust tartották a vallás ősi formájának. A manizmus az ősök tisztelete, a sámánizmus a szellemekkel való érintkezés. Rokon ezzel a totemizmus is, amely emberi, állati és növényi világ egybekapcsolódását jelenti e téren. A varázserő fogalma a manna A manna az a titkos erő, amely a természetnek némely lényeit és tárgyait betölti, istenivé avatja. Így van: fák, kövek, faragott és írott képek, víz, tűz, égitestek,

állatok, növények, emberek (élők és holtak) imádása. A vallás legismertebb megnyilvánulásai: az imádság, az áldozatok, a vallási játékok és az extázis.  Az Istenek fogalma az emberiség történetében többféle alakban mutatkozik pl.: Fetisizmus, Monoteizmus, Panteizmus, Politeizmus. Az egy Istenben való hitet (monoteizmus) a zsidó nép kifejtette és formálta. Az Isten tökéletes fogalmát megalkotni lehetetlen. Nem szükséges az Isteni lénynek kimerítő tökéletes ismerete, elég, ha tudjuk róla, hogy ő önmagától való, végtelen tökéletességű valóság és teremtője minden létezőnek. 2.Vallástörténet, vallásfilozófia, vallástudomány (teológia)  A teológia (vallástudomány), valamely vallás tételeivel és tanításaival kapcsolatos ismeretek rendszere.  A vallásosság hit, tudás, irányultság és magatartás. Amikor mindez egy adott korban, egy közösségre jellemző módon társadalmi elismerést nyer, vallási

kultúra keletkezik. Ezeknek a vallásoknak a kialakulásával, működésével, ideológiájával stb foglalkozik a vallástörténet és a vallásfilozófia. 4.A Termékeny Félhold vallásai  A Tigris és az Eufrátesz völgye, az úgynevezett Mezopotámia területén a sumérok, az akkádok, az amoriták és az asszírok népe élt és alkotott jelentős kultúrákat és birodalmakat. A mezopotámiai népek átvették egymástól a korábbi vallási hiedelmet képzeteket. Különösen a sumerok vallása hatott a későbbiekre: alapja volt akkád-babiloni-asszír vallásnak.  A sumerok vallása az ősanya-kultuszban gyökerezik. Középpontjában természet halála és feltámadása állt. A termékenység istennőjét, Innanít és férj Dumuzit tisztelték Fő ünnepüket a tavasz kezdetén tartották. Azt ünnepelték ekkor, hogy Innani és Dumuzi megtermékenyíti a földet, és új élet kezdődik: kizöldell a mező, rügyeznek a fák, megújul a természet. A tavaszi

napéjegyenlőség idején elzarándokoltak az istenségek nagy toronytemplomához (zikkurát), ahol a papok áldozatot mutattak 1 be, himnuszokat énekeltek és jósoltak. Ez a termékenység-örömünnep gyakran kicsapongásokba torkollott. Hittek a halál utáni életben is Ezt bizonyítja, hogy a sírokba fegyvereket, használati eszközöket, ételeket helyeztek el. A fejedelmekkel gyakran szolgáikat is eltemették, hogy a túlvilágon is rendelkezésére álljanak uruknak. A sumerok városállamokat hoztak létre Ezek mindegyikének volt főistene, és annak temploma, papsága. A főpap az istenség helytartója, egyben a város királya is volt Amikor egyik város legyőzte a másikat, a legyőzött nép főistenének szobrát betették a győztes város templomába, hogy szolgája legyen a győzők i főistenének. Legfőbb isteneik a kozmikus istenháromság: az ég istene, An, a föld és levegő istene, Enlil, és a tenger istene, Enki. Ezek mellett tisztelték még a

Nap, a Hold és egyes bolygók isteneit is. Ennek a vallásnak istenei hatalmasak, félelmetesek. Templomaikban naponta mutattak be áldozatokat, és imádkoztak  A babiloniak és az asszírok vallása. Bábel királya, Hammurabi ragadta magához a hatalmat Mezopotámiában a Kr. e XVIII század elején A bábeli főisten, Marduk került az istenek élére A legrégibb vallásos eposz, az „Enuma elis a szerint Marduk a Tiamat nevű őskáosz és az Apszu nevű ősóceán szülötte volt. Az istenek mitikus világteremtő harcában Marduk lett a többiek vezére Megölte Tiamatot, és testének egyik feléből megalkotta az Eget, a másikból a Földet. Az egyik legyőzött isten véréből pedig megformálta az embert, hogy legyen, aki tiszteli az isteneket és áldozzon nekik. A Babiloni Birodalom évezrede alatt a sumeroktól átvett istenek és istentiszteleti formák éltek tovább. Az istenek nevei változtak meg csak, és tulajdonságaik is gazdagodtak. An-ból Anu lett,

Enki-bó1 Ea, Dumuziból Tammuz. A világmindenséget átfogó három nagy isten (Anu, Enlil, Ea) mögött áll rangban az égitestek istenháromsága: a Hold (Szín), a Nap (Samas) és az Esthajnalcsillag (Istár) istene. Szin adja a jóslatokat, Samas az emberek közötti igazságosság őrzője, Istár a szerelem, termékenység, anyaság mennyei pártfogója. A legfőbb kozmikus isteneknél népszerűbb volt Istár és szerelmese, az „égi pásztor" Tammuz. Az ő tiszteletükre rendezték az újévi Akítu-ünnepet, a természet újjászületésének, a világ teremtésének emlékét idéző látványos ünnepélyt. Tammuznak, Mezopotámia meghaló-feltámadó istenének szentelték a nyári hőség tetőpontján rendezett gyászünnepet. A babiloni vallásban nagy szerepet játszottak a jóslások. A csillagokból, álmokból, állatok belső részeiből akarták kiolvasni a jövőt. A csillagjóslás mögött egyrészt a csillagok vallásos tisztelete állt, másrészt az

a meggyőződés, hogy az emberek sorsa előre meg van határozva az égben. Nagy szerepük volt az ördögűzőknek is, akik ráolvasással próbálták távol tartani az ártó szellemeket (démonokat).Az Asszír Birodalom idején megmaradt Marduk és Istár tisztelete, de újabb istenek is felléptek. Különösen Marduk fia, Nabut került előtérbe. Assur istenség pedig Assur városának helyi istenéből a birodalom főistenévé, mennyei uralkodójává lett A rossz szellemekben való hit~nagyon elterjedt. A holtak lelkeiről feltételezték, hogy mindaddig ártanak, amíg illő temetésben nem részesülnek. A jósok és ördögűzők szerepe és jelentősége egyre nagyobb lett a nép vallási életében. Vallási felfogásuk szerint az emberek lelke a halál után az alvilág istenének, Nergálnak ítélőszéke elé kerül, ahol számon kérik tetteiket. Az alvilágban szomorúság, árnyékszerű lézengés várja a lelkeket, kivéve néhány kiváltságost, amilyen

Utnapistim, a babiloni vízözön-legenda hőse, aki a boldogok szigetére került és Gilgames, az „Enuma elis" eposz főalakja, aki szintén oda jutott.  A kánaániták Az Egyiptom és Mezopotámia közötti palesztinai föníciai-szíriai térségben, a két ókori nagyhatalom árnyékában különböző nomád és letelepült népek váltották egymást. Itt jöttek létre a legrégibb állandó földművelő-állattenyésztő telepfilések, itt alakult ki a betűírás. A Kr e IV évezred végén idetelepült, sémi nyelvet beszélő kánaáni lakosság hite szerint a Földet isteni lények, az Él-ek (Élim, Elohim) népesítik be, amelyek sziklákban, hegyormokon, forrásokban, fétis jellegű tárgyakban, sírok fölé emelt kőtömbökben lakozhatnak. Baál, a korábban Nap-, illetve vihar-istenség a kánanániták istenkirálya, főistene lett. Női istenségek voltak Asérá (Asztarte) és Anat, a termékenység-kultusz főalakjai Szakrális kéjnőként, terhes

anyaként, esetleg vérszomjas istennőként ábrázolták őket. A kánaáni vallási mítosz fontos része volt Baál halála és feltámadása, ami vallási vetülete volt a természet évenként visszatérő elmúlásának és megújulásának. Általánosan elterjedt volt a szakrális prostitúció A kánaáni közösségek isteneiknek díszes templomokat építettek, ahol tiszteletükre ember- (gyermek-) áldozatot mutattak be. A Kr e XIII században tűntek fel Palesztina térségében a kánaániakkal rokon (sémi) héber törzsek. Fokozatosan meghódították a kánaánitákat, átvéve azok életmódját és magasabb szintű termelésmódját (vas eszközök használata, földművelés, kereskedelem stb.) Már a Kr e III évezred közepétől sémi népcsoportok érkeztek Szíria nyugati vidékeire, és főleg a tengerparton telepedtek meg. Közülük a legnagyobb jelentőségre a föníciaiak tettek szert A II évezred elejére 2 kialakultak kis rabszolgatartó

városállamaik (Búblosz, Türosz, Szidom Ugarit). Földműveléssel, állattenyésztéssel és kézműiparral foglalkoztak, de a legfontosabb tevékenységük a tengeri kereskedelem volt. Eljutottak Nyugat-Európa és Észak-Afrika messzi vidékeire A föníciaiak alakították ki annak az ábécének az ősét, amelynek betűit görög-latin közvetítéssel mi is használjuk. Föníciából származik számos vallási eszme, amely a zsidó, keresztény és iszlám vallásban is fellelhető.  A föníciai vallás a kánaáni közeli rokona, főleg mitikus hagyományaiban. Főisteneik: Él és Aséra. Él a teremtő, a király-isten Felesége, Aséra a többi isten szülőanyja Gyermekeik: az alsóbbrendű istenek. Közülük Mót, a halál és az alvilág istene a legjelentősebb Igen fontos isteni személyiség Baál a Nap és a villámok ura, a teremtés istene. Felesége, Anat (Athar) a termőföld úrnője. Baál nemcsak termékenységisten, hanem védelmezője is a népnek,

a földnek, a termésnek Mint ilyent, Baál-Zebul (a „szentély ura") néven tisztelték. Az istenek szeszélyesek voltak, és gyakran ellenségesen viseltettek az emberek iránt. Azt hitték, hogy csak véres áldozattal lehet őket kiengesztelni. Baál és a világ között a közvetítő Melkart, aki a rombolásból új életet teremt Ő az az isten, aki megóvja, megszabadítja az embereket a kártékony hatalmaktól és irányítja a népek sorsát. Adon, a meghaló és újra feltámadó istenség kultusza a föníciaiaknál alakult ki és terjed el, mint Adonisz-kultusz, a környező térségekben. Adon (Adonisz, Adonáj) csodaszépifjú, a tavasz istene, Atar (Asztarte) szerelmese. Vadászaton vadkan ölte meg Ósszel hét napig tartó gyászünnepségek keretében emlékeztek meg róla. Tavasszal kicsapongó ünnepek közepette örvendeztek Adon feltámadásának (5 ábra).  A perzsák vallása Az indoeurópai árja törzsek, amelyek benépesítették Irán és India

északi részét, a Kr. e II évezred közepén három nagy csoporttá különültek el. Az indiai árják a Pandzsáb síkságon át behatoltak az indiai szubkontinensre; a médek az iráni fennsík északkeleti részén, a perzsák az iráni fennsík délnyugati részén telepedtek le. A különválás előtt kialakultak már az árják saját vallási hiedelmei Ezekre az indiai és iráni népek vallásának közös ősi elemeiből következtethetünk. Az emberfeletti hatalmakat két csoportra osztották: ahrcrák (hatalmasok) és daivák (égiek) csoportjára. Az ahurák a jó, segítőkész istenek, a daivák rosszindulatú démonok. Az emberfeletti segítő vagy ártó erők földben, vízben, levegőben, tűzben, esetleg egyes állatokban (szarvasmarhákban, kutyákban stb.) laknak Ezek az istenségek megkívánták a sokoldalú tiszteletet és hódolatot, ajándékokat, áldozatokat. Az áldozatokat a családfők mutatták be, adták elő az áldozatot kísérő himnuszokat,

varázsigéket is. Még az indiai és iráni árja törzsek szétválása előtt, az uhurák és daivák fölé hatalmas személyes istenségek emelkedtek. Míthra alakja vált ki elsősorban Ő képviselte a törzs törvényadó hatalmát Mint bikaisten, majd pedig mint Hold-, Nap- és világrendező isten élt az emberek képzeletében. Yaruna adta a papság mágikus erejét. A sárkányölő Indra a háború istene Anáhita istennő a termékenység és anyaság megszemélyesítője. Szárászváti és Nászatia a termelő munkát képviselő istenek A későbbiekben a jóságos, segítő istenek közül királyként emelkedett ki a mindent tudó és látó AhuraMazdá (Bölcs Úr). Kr e 700 körül a médek a babiloniakkal szövetkezve megdöntötték az Asszír Birodalmat, és a Tigristől keletre élő népeket uralmuk alá hajtották. A méd állam kialakulása után az ősi vallási kultusz a papok (mágusok) irányítása alá került. A mágusok lettek a jósló és

áldozatot bemutató papok, álomfejtők, varázslók. A mágusok megtartották vallási irányító szerepüket akkor is, amikor a perzsa törzsek megdöntötték a méd királyok hatalmát, és Kr. e 558-ban Kürosz vezetésével létrehozták a perzsa államot. Kürosz és utódai, Kambüzész, majd Dareiosz hódításaival létrehozták az ókor addigi legnagyobb birodalmát. Szemet vetettek a görög városállamokra is, de azok megvédték függetlenségüket Spárta és Athén vezetésével. A Perzsa Birodalmat végül is Nagy Sándor döntötte meg Kr. e 331-ben Az árja eredetű perzsa kultúra nagymértékben módosult a babiloni-asszír hatások alatt. A meghódított népek, amelyeknek kultúrája fejlettebb volt, jelentékeny hatást gyakoroltak a hódítók szellemi életére. A perzsa birodalom politikai és társadalmi alapjait Dareiosz vetette meg, és az ő reformjai, kulturális intézkedései hagytak legtöbb nyomot a perzsa műveltségben. Dareiosz Zarathusztra

tanainak híve volt. Valószínűleg az volt már Kürosz és Kambüzész is, de Dareiosz emelte államvallássá Zarathusztra tanításait. Zarathusztra (Zoroaster) a monda szerint Irán keleti tartományában, Baktrióban született, papi nemzetségből. Itt élt a Kr e 600 körüli években, és ÁhuraMazdá istentől kapott kinyilatkoztatás alapján újította meg, fejlesztette tovább az ősi iráni vallási képzeteket. A Zarathusztrának tulajdonított himnuszokat (gáthák), elmélkedéseket Aveszta (Tudás Könyve) foglalja össze. Ebben vannak lefektetve a Zarathusztravallás alaptételei Ezt a Zarathusztra- 3 hívők szentírásaként szereplő gyűjtemény csak a Kr. u III században foglalták írásba A VII században bekövetkező mohamedán üldözések következtében csak hiányosan maradt fenn. 5. Samanisztikus vallások A sámánizmus, egy extatikus, beavatás típusú vallás. Extatikus: vallásgyakorlás sajátos mozzanata a papnak vagy hívőnek

megváltozott tudat állapotban kerülése. Extázis: kilépés=> a megszokott gondolkodásból, kilépés önmagunkból A természetfeletti erő ( mana) birtokosa élő ember is lehet: törzsfőnök, varázsló. Hatalmukat mana jellegű képességüknek köszönhetik. A varázsló: - titkos ismeretek tudója - Rejtélyes erők hordozója Kétféle varázsló: 1. főleg a gyógyítással foglalkozik (gyógyító ember) 2. sámán (táltos): fő feladata kapcsolat felvétel a szellemekkel, köztük és az ember közti kommunikáció. Utazás az alsó világba : találkozás a rossz szellemekkel Utazás a felső világba: találkozás a jó szellemekkel A közösség számára nagy dolgokban kikérik a véleményét. Sámán kapcsolatot teremt a túlvilággal. Csodás tevékenysége kiterjed: gyógyításra sikeres vadászat biztosítása esővarázslás Vagy ő küldi a lelkét, vagy a szellemek szállják meg őt. A sámán a küldetése végzését mindig extatikus állapotban

végzi. Zene, tánc és kábítószer segítségével jut el az extázisba, Transzállapot közben a lelke túlvilágra vándorol és közben rendkívüli képességek birtokába jut. A sámánizmus a szellemekben való hitnek egy formája. Nagyon fontos szerep jut az ún segitő szellemeknek, amelyekkel a sámánnak különleges extatikus kapcsolata alakul ki. A sámánt magát is a szellemek választják ki. Jegyeket visel a testén: valami születési rendellenesség (fog megléte, dupla fogsor, kézen-lábon 6 ujj, lényeg, hogy csont felesleggel rendelkezik). Tudása révén kiemelkedik a törzs többi tagjai közül. Sámán a tudását az elődeitől örökli hozzáadva a saját tapasztalatait Igazán az illető serdülőkorban válik sámánná => Beavatás A beavatás mindig halál motívumot hordoz => régi ember meghal, és új támad fel => újjá születés Gyakori a fizikai próbatétel (kínzás, szomjaztatás, sötétbe zárás) A sámánizmus eredetileg

Ázsiából származik. Az ősi magyar néphitben is megvolt a sámánhit. Sámánizmus ma Észak – Szibéria őslakói, Korea, Ázsia természeti népek, Tibet, Észak – Dél – Amerika indiánjai. Napjainkban több mint 12 millió sámánista van. 4 6. A hinduizmus és a brahmanizmus  A hinduizmus Elő-India ősi bennszülött vallása. India kb 83%-a, világnépesség mintegy 13,5%-a.Régen: sok istenhívő vallás Évszázadok során alakult ki belőle szellemi erői és a külső körülmények hatására a hinduizmus. Nincs konkrét alapítója A fejlődés folyamatossága az a kötelék, amely összetartja. Nincsen szilárdan rögzített, általános érvényű dogmái, sem egyháza, se papjai Minden hindu hisz az egyetlen, mindent magába foglalóistenségben (Brahman) újjá születésben és a megváltásban. A többi vallástól megkülönbözteti a kasztrendszer és egyes állatok tisztelete (pl szent tehén). Nyitott türelmes más vallások iránt,

mindegyiket az üdvössé útjának, az Istenhez jutás lehetőségének tartja. Legrégibb adatok róla Kr.e II évezredtől Indiát vallástörténeti szempontból: 1. védikus korra; 2 brahman időszakra; 3 újkori hinduizmus szakaszára oszthatjuk Törzsi népek, természeti népek vallási nézeteiket kifejező iratok a Védák (szent tudás) szent állatok kultusza. Nincs konkrét elképzelés a túlvilágról Jelentős az áldozatbemutatás. Termékenység kultusz Társadalmi rangsor: - Papok (brahmanok) előtérbe jutása. Harcosok, közülük került ki az uralkodó - Köznép, föld- kézműves, kereskedő - Szolgák - Rituális okokból tisztátlannak tartott érinthetetlenek. Ez a rendszer Manu törvényeiben nyert megerősítést Kb Kr.e 5sz-ban Az emberi lét értelme és célja a Brahmannal való végső egyesülés. Ehhez a felszabadulás útján lehet eljutni Az életkörforgásból, újjászületés folyamatából, a szamszarából való önkéntes kilépés. Az

emberek a létkörforgásban való helyét tettei (karmája) határozzák meg. Ezeket a cselekedeteket a dharma (világtörvény) függvényében úgy kell irányítani, hogy az ember újjá születéseiben magasabb létformában, végül tiszta életű brahmanként átléphessen a Brahmannak való azonosulás örökkévalóságba. Dharma azoknak a kötelezettségeknek az összessége, amelyek az egyént az istenekhez, a társadalomhoz és más egyénekhez való viszonyában szabályozzák. Legfontosabb a kaszttörvény betartása. Aki ezeket betartja, az magasabb kasztba születik újjá => végül Brahman állapot Hinduizmus legfőbb tételei: Mahábhárata és a Rámájana. Mahábhárata egyik része a Bhagavad Gita (Magasztos ének). Olyan kinyilatkoztatás, amely a hinduizmus minden lényeges tanítását magába foglalja Istenről, világról, lélekről. Olyan szent irat mint pl. a Biblia Brahmanizmusban jelentős változás az istenek világában. Még tisztelik a védikus

isteneket (Indra, Varuna) de egyre jobban háttérbe szorulnak. Három fő isten: Brahma, Visnu és Siva Brahma: a világ keletkezése Visnu: világ fennmaradásának elve Siva: mindenség teremtő és pusztító erőit jelképezi. Visnu és Siva a világ urai a többiek alárendeltjeik. Ez a 3 az istenség 3 alakja, aki a világegyetem teremtője, fenntartója és elpusztítója. Kultusza: templomok, szertartások. Visnu mítoszainak kiteljesítése a Puránákban (Régi történetek) Ezek a teológiai írások a népi vallásosság történetei. Jelentős szerepük van a budhizmus eszmei leküzdésében is. Szekták létrejötte: központban Visnu, Siva megtestesüléseinek kultusza Szekták élén szent férfiak, guruk. Ők a nép tanítói, vallási élet vezetői, közvetítők az istenek felé Szektaszellem és a guruk napjainkig. Sankara brahmana teológus kb. 800-ban => kísérlet a sokféle vallási nézet és kultusz egységesítésére Kidolgozta a hinduizmus vallási

rendszerének alapjait. Buddhizmus és iszlám hatása alatt Budhizmus kiszorítása. Iévezredben vallási egyeduralom az egész szubkontinensen De új ellenfél : iszlám terjeszkedése. Hindu-iszlám egyesülés szorgalmazása XV sz-tól mai is => szikhek (tanítványok) Hindu-iszlám ellenségeskedés ma is (India-Pakisztán) Hinduizmus ma nagy hatással van a nyugat európai és amerikai értelmiségre. A hinduizmus reformált és modernizált Brahmanizmus. 5 Alaptétele: A Brahman (világlélek) és a vele azonos átman (emberlélek) bír csak abszulut valósággal. Brahman személytelen, meg nem nyilvánuló, felfoghatatlan Egyedül a Brahman tökéletes valóság. Minden egyéb csak feltételes, létlátszatát a világlélek létesítő erejének köszönheti Megkülönbözteti a -lelket (átman)- szellemet - elmét A lélek: látó és tudó. Szellem és elme a látás és a tudomásul vétel eszközei Az én csak a szellemnek és elmének a terméke, ezekkel együtt

anyagi létbe van zárva. Énünk az anyagvilágban lát valóságot és ragaszkodik ehhez. Ez a nagy rabság, amelyből a megismerés útja vezet a felszabaduláshoz Az életakarás ereje köti az ént az anyagi léthez, ezért nem szűnhet meg az egyéni lét a test halálával. Az anyagvilág törvényi kényszerítik a megmaradó szellemi testet, hogy visszatérjen az anyagi létbe, újjá szülessen. Ez a körforgás a lélekvándorlás (szamszára). Addig nem szűnhet meg, amíg az én a léthez ragaszkodik. Ez a reinkarnáció lényege A reinkarnáció létformái felett az akció és reakció egyetemes törvénye uralkodik. A rossz rosszat, a jó jót eredményez => következménye van Minden bűnt le kell vezekelni. Nincs örökké tartó bűnhődés és jutalom, mivel a cselekedet is véges A bűnhődés vagy jutalom az újabb születések körülményeiben éri az egyént. Karma törvénye Minden, ami az embert életében éri, csupán önnön tetteiből ered. Sors

meghatározója Egyéni sors összetevője:- múlt cselekedetei - szabad akarat A sors vonala abba az irányba tolódik el, amelyik nagyobb erővel hat. A jó akarat változtathat a sorson, de a jelen akarás ereje csak a messze jövőben juthat érvényre. A karma értéke a dharma (kötelességek) viszonylatában mérhető. Ezzel minél inkább összhangban van az emberi cselekedet, annál gyümölcsözőbb az új élet számára=> közelebb kerül a célhoz, a felszabaduláshoz (móksához) És csak azzal lehet elérni a tökéletesség állapotát – Brahmannal való egyesülést. Az élet vágyának feltétlen velejárója a szenvedés. Minden vágy, szenvedést okoz, amely a vágy kielégítése estén sem szűnik meg, mert nyomban új vágyakat szül. A felszabadulás a téveszmék megszüntetésében, a helyes tudásban, az én téves akarásának megszüntetésében rejlik. A jóga bölcseleti rendszer a megismerés gyakorlati őstyja.- testedző gyakorlatok – aszkézis

– meditáció – koncentráló képesség kifejlesztése => megkönnyíti a megismerést, helyes tudást. Hinduizmus világképe, istenei: Minden dologban és lényben örök törvény (dharma) munkálkodik. Brahman a világható ősatya, egyben anyagi ős oka is. Mindent átfogó isteni rendező elv Ő bocsátotta ki magából az örök törvényt. Az örök szellemi lét A világot már meglévő alkotórészekből rendezte össze. Szerepköre: teremtés, ciklikus Kevés kultusza van. 4 arcú és kezű Minden felé ellát és mindent megtehet - Visnu: fenntartó isten: halhatatlanság, gondviselés szimbóluma. Öröklét, halálfeletti győzelembe vetett hit ölt alakot. Az örök megváltó Emberiséget megmenti a Gonosztól, végpusztulástól Ha szükséges testet ölt és alászáll. Ezek a megtestesülések az avatárák Legnagyobb avaráta: Ráma és Krisna. Bhagavad Gita Krisna, mint az emberiség megváltója - Síva: Élet-halál ura. Teremtő-pusztító Ő a jóga

ura 3 szemű és 4 karú Jóga pózban ábrázolják 7. A buddhizmus  A buddhizmus Kr.e6sz-ban Indiában Buddha tanításai alapján kialakult vallási és filozófiai – etikai rendszer. Világvallás lett =>340 millió Óindiai világnézet fontos alkotó részei: - karmikus világtörvény - újra megtestesülés - megváltás tana Missziós jellegű vallás. Buddha nem tárgyalja az istenek létezését, világ keletkezését Tanítás célja: a létezés szenvedésétől való megváltás. 6 A létezés vágya okozza , hogy az egyénnek mindig újjá kell születni. Ha ez megszűnik, az egyén megszabadul a létezés forgatagából / szanszára) Ez az állapot az élet belső kialvása a nirvána, melyhez a belső tökéletesség útja vezet. Buddha élete: India észak-keleti részén – Gangá folyó mellett Kr.e 560-480-ban: Sziddhártha Gautama – Buddha – a vallás alapítója. Előkelő családból származott- apja fejedelem=> méltó nevelés 29

évesen elhagyja feleségét, fiát, aszkétává lett, hogy lelki nyugalmat találjon. Elhatározását 4 élmény váltotta ki: -egy életunt aggastyán; - egy gyógyíthatatlan beteg; - egy holttest; - egy aszkéta látványa. Mindez az élet szenvedésteli és mulandó voltára figyelmeztette. Lemondásteli bolyongásainak 7 évében Gaja városkában éjszakai elmélkedés folyamán felismerte a dolgok végsőösszefüggéseit, a „4 nemes igazságot”. Ezzel megtalálta a megváltó gondolatot Prédikátorként 43 éven keresztül hirdette tanítását. Tanítványai voltak A szenvedés lényegének megértésére és leküzdésére oktatta őket. 80 évesen beteg lett és meghalt Hamvai ereklyeként síremlékekben. - Hívei egy részének egyetlen életcélja a tanítások követése: -szerzetes rendek ( szangha ) próbaidő után fogadalom. => szigorú előírások (vezeklés, gyónás) - Világi követők: enyhébb normák. Végcél mindenkinek a szenvedésektől

megszabadulás, létkörforgásból kikerülés=> nirvána elérése. Ez az érdemes egyén megvilágosodásával érhető el Buddha tanítása: Az ember a legmagasabb rendű lény, maga ura. Csak ember válhat buddhává, mindenkinek van rá lehetősége. Benáreszi prédikáció: sem az érzéki élvezetek hajhászása, sem pedig a túlzásba vitt önsanyargatás nem vezet üdvösséghez, ha nem a mértéktartó „lemondás közép útja”. Tanai alapja: 4 nemes igazság ismerete: - szenvedésről - szenvedés keletkezéséről - szenvedés megszüntetéséről - szenvedés megszüntetéséhez vezető út Az élet szenvedés. A szenvedés igazsága: születés, öregség, betegség, halál, a szeretet lényektől való elszakítottság, a nem szeretett lényekkel valóösszezártság, sőt az el nem ért cél, ki nem elégített vágy is szenvedély. A szenvedés okának igazsága: szenvedés oka az erős vágy (kívánt megtartása – nem kívánt elutasítása,

élvhajhászás, hatalomvágy Szenvedés megszűntetésének igazsága: le kell mondani a földi hiábavalóságokról, vágyakozás megszüntetése. Ennek eléréséhez a „nemes nyolcrétű ösvény” az út. - helyes belátás - helyes elhatározás - helyes beszéd - helyes cselekedett - helyes életmód - helyes elmélkedés - helyes elmélyedés. Ez az út vezet a szenvedés megszüntetéséhez, nirvánához ( vágytalanság) Minden vallás alapja a hit. Kivéve a buddhizmusé Itt a megértésen és a tudáson van a hangsúly Nem hisz a sorsban, sem a teremtő Istenben. Az embert a teljes önfelelősség állapotába helyezte Harmóniában kell lennie önmagával és környezetével. Ezért a buddhista naponként 5 erkölcsi gyakorlatot vállal. • úgy él, ne sértsen meg másokat. • Nem veszi el azt, amit nem adnak neki. • Erkölcsös, tiszta élet. • Nem hazudik, durva szavakat nem használ. • Nem részegeskedik. Buddhista erkölcs lényege: kerülni kell mindent,

ami rossz, jót kell cselekedni és megtisztítani szívünket. 7 Nem foglalkozott sem a lélek, sem az istenek létének kérdésével, Felesleges az áldozat bemutatása, a himnusz. éneklés Elfogadja annak lehetőségét, hogy az általa hirdetett igazságon kívül még végtelen sok igazság létezhet. - Gondolat szabadsága. Nem ismer dogmákat Nem bűn a kételkedés Rossz gyökere a nem tudás. - Tolerencia: más vallás tisztelete. - Minden jelenség átmeneti=> minden elpusztul=> nincsenek halhatatlan lelkek. A világ egyszerű elemekre oszlik=> szigorú világtörvény megnyilvánulási formái. - Elismeri a túlvilági lények létezését. - Soha nem folytatott vallási háborút. Békésen terjedt el India, Ázsia nagy részén Buddhista szerzetesi közösség (szangha): - szerzetesek: otthontalanok - apácák Tanító tanait tovább adták, koldultak. - háztartásban élő tanítványok. Kezdetben az egyházi hierarchia ismeretlen volt, papság nincs,

templom sincs. Kegyhely egyetlen formája: Hamvai 10 részre osztva föléje emlékművek=> pusztán megemlékezés. Buddhizmus elterjedése. Nem maradt kijelölt vezető utód: Két párt jött létre: - öregek csoportja: Buddha szavai változatlan formában - nagy gyülekezett: szabadabb felfogás. Ez a többség Ősi buddhizmus Sri Lankán maradt fent India többi részén a megújult hinduizmus és az iszlám fejlődése vetett gátat neki. 8. A kínai univerzizmus  J. J M de Groot azt az ősrégi metafizikai rendszert, amely az egész kínai gondolkodás alapjául szolgál, „univerzizmus”-nak nevezi. Az univerzízmus szerint ég, föld és ember az egységes mindenség három alkotórésze, amelyek belső kölcsönhatásban állnak egymással, és mindenre kiterjedő törvény szabályozza őket. A makrokozmosz valamennyi jelenségének megvan a maga megfelelője az ember fizikai, szellemi és erkölcsi életében, ugyanakkor az, ami az emberi társadalomban

biztosítja a rendet, irányító elvül szolgál a világ egész építménye számára is. Taoizmus: 1. Az embernek meg kell találnia a taóját (univerzum rendjét és egységét szabályozó legfõbb életelv – „az égbe vezetõ igazi út”), el kell foglalnia helyét az univerzumban, megtartva az uralkodó harmóniát. 2. <Lao-Ce gondolkodótól származik. Õ azt mondta: Az önzõ célok követése eltávolítja az embert az örök rendtõl – aki az üdvösségre vágyik, le kell mondania minden élvezetrõl, tökéletesen fel kell oldódnia a taóban. Bölcs cselekvése a „nem cselekvés” Cél az örökkévalóságban való szemlélõdõ elmélyülés, a nyugodt vágynélküliség.> 3. Tisztelik a természeti törvényeket, jelenségeket. 4. Az öt szent hegyfok: leghíresebb a Tai Shan. (Sok templom van az oldalában) Zarándoklatok, áldozat-bemutatások. 8 Konfucianizmus: Konfuciusz életéhez kapcsolódik (Lao-Ce-hez hasonlóan eszményképe lett a

kínaiaknak). Nem vallás 1. 2. 3. 4. 5. Elmélete: a világegyetem harmonikus, ezért az embernek is annak kell lennie. Az ember természettõl fogva jó, egészen addig, míg a benne rejlõ zavaró tényezõk nem jutnak érvényre. Ezt úgy lehet elkerülni, hogy helyesen nevelünk minden embert – vagyis csak a már meglévõ helyes ismereteket adjuk át nekik, hogy az erényre törekedjenek. Feladat a múlt, a hagyományok tanulmányozása. Tisztelet az idõsek felé Méltóság, nagylelkûség, õszinteség, szorgalom, jóság, igazságosság. A jót jóval jutalmazd, de a rosszért rosszal fizess, mert ezzel olyan korlátot emelsz a másiknak, amely kötelessége mellett tartja. Ha jóval fizetnél, fellazulna az egyéni erkölcs. Jellemzõ, hogy tanaival nem egyéni, hanem társadalmi szinten akarja a magas fokú erkölcsöt megvalósítani. Érdekes módon nem hivatkozik semmilyen istenre – nincs vallási elképzelése. Nem transzcendens, halál utáni élettel nem

foglalkozik. Konfucianizmus Kínán kívül: elterjedt egész Kelet-Ázsiában, ahol csak a kínai szellem uralkodóvá vált (taoizmusnál szélesebb körben). 9. A sintoizmus  A "sinto" szó a japánok eredetileg névtelen, őshonos nemzeti vallását jelöli. A sinto ("sin" ="istenek", "tó"="út" ) szavak tulajdonképpen ezen ősvallás megkülönböztetésére szolgált a később - az i.sz 6 században - megjelenő és elterjedő buddhizmussal szemben, amit Japánban bucudónak, "Buddha ösvényének" neveztek el A sinto eredeti japán elnevezése: Kami no micsi, "a kamik, szellemek, istenek útja". A szinte kizárólag Japánban elterjedt vallás, melynek fő centrumai Iszében és Izumóban találhatók, ma kb. 3 millió követőt számlál, azaz a japán lakosság 3%-a követi Sok japán kettős, buddhizmushoz és sintoizmushoz való párhuzamos kötődése folytán a sintoisták számát gyakran sokkal

nagyobb számokban határozzák meg.  A sinto egészen i.sz 552-ig államvallás volt, az ezután következő hatalmi periódusokban hol ismét egyeduralkodó, hol pedig a buddhizmussal szervesen összefonódva létezett tovább. A sintoizmusban kulcsfontosságú szerepe volt (van) a császárnak (mikádó, tenno), akinek származását i.e 660 óta kötik az istenek világához ("tennó"="égi uralkodó") A Meidzsi-korszakban (1867-1912) a sinto vallást egy állami rendelettel két részre osztották. Az "állami-sinto" alatt a tennó és ősei előtti állami, polgári keretek között zajló megemlékezéseket értették, míg a "szekta-sinto"-n magát a szentélyekhez kötődő egyéni vallásgyakorlást ismerték el. A II világháború után Hirohito császár 1946. január 1-jén hivatalosan visszavonta, hogy ő lenne az élő "kami" és hogy a néppel való kapcsolata mitológiai gyökerekre lenne visszavezethető.  Ma a

sintoizmusnak két irányzata ismert. A "szentély-sinto" alatt az országszerte mintegy 80.000 szentélyben több mint 20000 pap és papnő által kultivált és a hívek milliói által végzett vallás gyakorlását értik. A sintoisták mintegy 20%-át kitevő "szekta-sinto" alatt a mára igencsak önállósodott, több száz kisebb-nagyobb vallási közösséget értik.  A sintoizmus megértésében a "kami" szó kulcsfogalom, melynek jelentése leginkább mint "felsőbb lény", "magasabbrendű lény" közelítő fogalmakkal adható leginkább vissza. Kami-jelleggel rendelkezik minden, ami vallásilag tiszteletre méltó: az ég és a föld istenségei, a szellemek, az állatok, a növények, a hegyek, a tavak, tehát minden, ami valamiképpen rendkívüli. A tennó, a császár maga is kaminak minősül (arami-kami: látható isten). A japánok, a kami-lények nagy száma miatt 8 millió 9 kamit fogadnak el

(jao-jorozu-no-kami) és az országot gyakran "sinkokunak", a kamik országának is nevezik.  A kamik között különleges jelentőségű személyek, istenségek is találhatók, melyeknek gyakran külön szentélyeket is emelnek. Ilyen Amateraszu (az égen világító) vagy Inari a rizsisten, akinek szimbolikus követe a róka, aki jelenlétével oltalmazza a rizsföldeket. Kami-Musubi a születések és keletkezések istene, Kondzsin vagy Kane-no-kami maga a fémisten, aki az emberekre szenvedést és halált zúdít. Az esőisten Taka-Okami, a hegyekben lakik és sárkány formájú Az egykori békés Ojin császárt (270-312) mint Hacsiman hadistent tisztelik. Helyi védőistenségei egyaránt vannak falvaknak, városoknak és igazgatási körzeteknek is. Ezek szentélyeihez viszik az újszülött fiúkat 31, a lányokat 33 nappal a születésük után, hogy ott nevet kapjanak és az istenség életre szóló védelmét megkapják. Minden sinto család otthonában

található egy kami-daná, egyfajta oltár, melyen általában több "mija" azaz kisebb ereklye található. Itt a család tagjai ételt és cseresznyefa ágakat ("szakaki" vagy "szakiki") mutatnak be felajánlásképpen a ház őrző kamijának.  A sintoizmus legfontosabb forrásművei a Kodzsiki és a Nihongi. A Gemmjo-tennó császárnő (708-714) által megbízott tudós, Óno-Jaszumaru gyűjti össze Japán régi hagyományait és adja ki 712ben a Kodzsikit, "A régi idők krónikája" címmel. A mű az ország történetét az istenek korszakától Szuikó császárnő haláláig (i.sz 628-ig) beszéli el Nem sokkal később, Toneri herceg (676-735) tárja a nyilvánosság elé az általa és több tudós által írt Nihongit (Japán évkönyvei), mely szintén mitologikus elemekkel átszőtt történeti jellegű mű. A számos további fontos mű közül a 927-ben megjelent Engisiki című szertartáskönyv érdemel még külön

említést. 10. Az Ószövetség vallása  Az Ószövetség azon könyvek gyűjteménye, amelyek az ókori Izrael vallási közösségében keletkeztek, s amelyeket a zsidóság és a kereszténység szenteknek és Istentől sugalmazottaknak tekint. A keresztény Ószövetség 39 könyvet tartalmaz, ami terjedelmében megfelel a héber Biblia 24 könyvének (mivel a zsidóság a páros könyveket egynek számítja, s a tizenkét kispróféta könyvét is egynek veszi). A katolikus és az ortodox egyház e 39 könyvön felül még 7 könyvet sorol az Ószövetségbe: ezeket deuterokanonikus könyveknek nevezzük: a Makkabeusok 1-2., Judit, Báruk, Tóbiás, Sirák fia, Bölcsesség könyvei tartoznak ide. Az eltérés magyarázatát ld a kánon történetében Az Ószövetség keresztény beosztása a könyvek tartalmának megfelelő időrendi sorrenden alapul. Az első csoportot így a történeti könyvek jelentik. Ezt a tanító könyvek csoportja követi, majd a prófétai

művek zárják a sort. A zsidó beosztás is három csoportot különböztet meg, de ez a kánon kialakulását követi: elsõ helyen a Tóra (Mózes öt könyve, tudományos nevén a Pentateuchus) áll, ezt a Prófétai iratok (Nebiim) követik, ide sorolják korábbi próféták néven a Józsue, Bírák, Sámuel 1-2., Királyok 1-2. könyveket, későbbi próféták címen, pedig Izajás, Jeremiás, Ezekiel és a tizenkét kispróféta könyveit. Végül az Írások (Ketubim) következnek, ide tartozik az összes többi könyv  Az Ószövetség kialakulása mintegy ezer év alatt (a Kr. e X századtól a Kr u I századig) ment végbe, s ha a szájhagyományozás idejét is beleszámoljuk, további öt-hatszáz évet kell ehhez hozzáadnunk. A legkorábbi írott részek a Tórában találhatóak, ez a könyv azonban nagyon hosszú fejlődés után a Kr. e V században nyerte el mai formáját Az V század végétől a zsidó közösség már nem változtatott rajta, szent

könyvként olvasta, Istentől sugalmazottnak tekintette. Ez lett tehát a kánon első csoportja. A Próféták írásait kezdettől őrizték, de különösen a Kr. e VI században, a babiloni fogság idején erősödött fel a gyűjtőmunka. A fogság utáni próféták könyveivel együtt a prófétai iratokat legkésőbb a Kr. e III század végén lezárták (Jézus Sirák fia könyve, amely Kr e 190 körül keletkezett, már felsorolja e két csoport szent könyveit.) E vitathatatlanul szent könyvek mellett a zsidóság különböző körei még más iratoknak is nagy tekintélyt tulajdonítottak. A szórványban élő, görög nyelvű zsidóság egyik szellemi központja volt az egyiptomi Alexandria, ahol a szent könyveknek hosszabb gyűjteménye alakult ki (alexandriai 10 kánon), míg a palesztinai zsidóság csak egy rövidebb listát tartott sugalmazottnak (palesztinai kánon). A Kr u I század végén a jamniai zsinaton a zsidóság végleg lezárta a maga

Bibliáját, amelybe csak a palesztinai kánon könyveit vette fel. Itt ismerték el tehát a könyvek harmadik csoportját, az Írásokat (Ketubim). A kereszténység elsősorban a görög nyelvű pogányok között terjedt. A közösségekben az Ószövetséget az alexandriai változatban olvasták, ezért a hét könyvvel hosszabb kánont fogadták el. A reformáció idején a hitújítók az eredeti, héber nyelvű változatot előnyben részesítették az akkoriban általánosan használt latin nyelvű Vulgátával szemben. Mivel a héber szöveget a zsidóság körében találták meg, azért a rövidebb, palesztinai kánont tekintették sugalmazottnak. Így a protestantizmus, azóta a 39 könyvből álló Ószövetséget fogadja el, a katolikus és az ortodox egyházak, pedig megmaradtak a 46 könyvből álló kánon mellett. A Szentírásba felvett (kánoni) könyvek mellett sok olyan írás is keletkezett, amelyek különleges kinyilatkoztatásra, isteni tekintélyre

hivatkoznak, de amelyeket sem a zsidóság, sem a kereszténység nem ismert el szent könyveknek. Ezeket a műveket apokrifeknek nevezzük Néhány jelentős ószövetségi apokrif: Makkabeusok 3-4. könyve, Ezdrás 3 és 4 könyve, Mózes mennybemenetele, Hénok, Báruk apokalipszise, Tizenkét pátriárka testamentuma, Manassze imája, Salamon zsoltárai, stb.  Az Ószövetség túlnyomó része eredetileg héber nyelven keletkezett, Ezdrás és Dániel könyvében bizonyos részeket arámul írtak, míg a Makkabeusok 2. és a Bölcsesség könyve görög nyelven készült. A fogság után a héber nyelv egyre inkább kiment a mindennapi használatból, s helyét az ugyancsak semita arám vette át. A zsinagógákban összegyűlt közösség nem értette a héber nyelvű felolvasásokat, ezért arámul tolmácsolták a számukra. E fordításokat késõbb írásba foglalták, ezek a targumok A targum nem egyszerű fordítás: a szövegbe a magyarázatokat is belefűzték, a

nehezen érthető részeket, pedig körülírták. A hellenista szórványban élő nagyszámú zsidóság görögül beszélt. Részükre készült Egyiptomban a Kr. e III századtól kezdve a Hetvenes fordítás (Septuaginta, jelölése LXX), amely több száz évig volt használatban. Ezt ismerték és használták az első keresztények is A Kr. u I századtól fokozottan törekedtek arra, hogy a szent könyvek különböző változatait egységesítsék. A szövegek felülvizsgálatát a maszoréták (=hagyományozók) végezték el Kritikai tevékenységük mellett jelentős munkát végeztek a szöveg alápontozásával is. A héber nyelv ugyanis csak a mássalhangzókat írja le, emiatt a régi szövegek értelme s főleg kiejtése idővel bizonytalanná vált. A maszoréták pontokból és vonalakból álló magánhangzó- és hangsúlyjeleket írtak a mássalhangzók alá. 11. Az ókori görögök és rómaiak vallása  Politeizmus: több istenhit A görög vallás a

görögség előtti őslakók (termékenység, anyaistennők, tavasz isten tisztelete) valamint az északról 2000-1100 között bevándorolt indoeurópai görög törzsek vallásainak összegyűléséből keletkezett. Kr.e 1600 után került előtérbe az indo-európai ( akháj) istenfelfogás Ez a vallás a mükénei paloták hierarchikusan tagolódó társadalmát tükrözi. Olimposzi istenek Ezek az istenek az Olümposz hegyén laktak. Boldogságban, pompában éltek, emberi hibáktól, gyarlóságoktól nem voltak mentesek ők sem, de halhatatlanok voltak. Eredetileg mind természeti erők és jelenségek megszemélyesítői, később emberi tulajdonságok isteni hordozói. Fontos szerepe volt a görög vallásban Moirának ( Végzet), amely már születéskor megszabta minden ember sorsát. Az istenek is kénytelenek voltak alávetni magukat hatalmának A görög vallásnak nincs szent könyve. A nagy irodalmi alkotásokból ismerhetjük meg: Homérosz, Hészio és Hérodotosz

műveiből. Hésziodosz: Theogónia című műve: az istenek és a világ születésének mítosza. 11 Szerinte minden – a világ és az istenek – az Őskáoszból jött létre. Belőle születtek a Föld (Gaia) tőle meg az Ég (Uranosz). Házasságukból származtak a Titánok Uranosz gyűlölte őket, akik közül Kronosz szembefordult apjával és legyőzte őt. Ezután feleségül vette Reát Ő gyermekük Zeusz, aki felnőve atyja és testvérei ellen fordult és legyőzte őket. Ettől kezdve lett a főisten, az istenek atyja Zeusz: a világrend fenntartója, védelmezője, ég-égi jelenségek istene, istenek atyja. Héra: Zeusz felesége, házasság – családi tűzhely istennője. Déméter: földanya Poszeidon: tengerek ura Héphaisztosz: kovács istenű Árész: hadisten Athéné: művészetek, kézművesség, és a tudomány istennője Hádész: az alvilág ura, halottak birodalmának királya Apollón: világosság, tisztaság, értelem istene Artemisz: Apollón

testvére, fiatalság, szépség, vadászat istennője Aphrodité: szerelem istennője Az ember eredetéről különféleképpen vélekedtek a görögmítoszok:  Zeusz teremtette; - Gaia hozta létre; - Prométeusz alkotta agyagból és vízből A görög mitológiában is ismert a vízözön => Zeusz büntetése az emberekre, mert szembe fordultak az istenekkel és bűnt bűnre halmoztak. Minden elpusztult a Földön egyetlen büntetlen emberpár menekült meg. Szent ligetekben tisztelték az isteneket: imával, énekkel és rituális tánccal. Állat és gyümölcsáldozat bemutatása. Áldozati lakomák Kezdetben nem voltak templomaik. Egy-egy városállam politikai és gazdasági erejének növekedésével a város megerősített helyén állandó templomok, szentélyek létesültek. Apollónak 2 nagy szentélye: Delphoiban, Délosz szigetén. Delphoiban: jóshely Olümpiában versenyek Zeusz tiszteletére A VI. századtól az olümposzi istenek hite egyre inkább hanyatlott

A vallást mindjobban a filozofálás, művészet és a sport pótolja. Megnőtt az érdeklődés a keleti misztériumvallások iránt Az antik Róma vallási szerkezete: Rómaiak vallása az Itáliában honos népek ( latinok ) és az etruszkok vallásából alakult ki, majd a görögök befolyásolták. A római istenek az emberi, a társadalmi és a gyakorlati tevékenységek különböző nemeinek szellemei. A különféle foglalkozások is kaptak isteneket. Sok elvont fogalom is isteni rangra emelkedett (Pax = béke) A római isteneket azonosították a görög istenekkel és a görög mitológiát kisebb-nagyobb változtatásokkal hazai isteneikre alkalmazták. A vallás befolyása a kulturális éltre nem olyan mélyreható, mint a görögöknél. Rómában a vallás szorosan összefonódott az állami élettel Az ősi római vallás alapelvei később elősegítették a császár istenné avatását. Itália lakóinak ősi vallása a földművelő népek természetvallása

volt. Jupiter: földistene Ceres: termékenység Vesta: tűz és házi tűzhely Janus: idő, kapuk, ajtók istene Ősi totemisztikus elemet őrzi a capitóliumi farkas tisztelete. Mezőgazdasággal kapcsolatos vallási hiedelmek nagy szerepet játszottak a régi római vallásban. Saturnusz: földművelés istene Faunusz: nyájak istápolója Neptunusz: folyók, tengerek istene Fortuna: szerencse Pax: béke Virtus: erény Az állami élet fejlődésével 3 istenség emelkedett ki az istenek közül és részesült állami istentiszteletben. Jupiter: ég istene az állami élet legfőbb védelmezője Mars: férfierő, termékenység, harcok istene Quirius: a római polgárok közösségének védőistene Etruszk uralom alatt építették Rómában a Capitóliumot, az állami szentélyt Jupiter, Júnó, Minerva tiszteletére. Júnó: Jupiter felesége, családi élet, tisztasága, Minerva: tudomány művészet A római vallás sajátossága, hogy száraz,

fantáziátlan és gyakorlatias. Nagy szerepe volt a jóslásnak, áldozat bemutatásának. Szertartásokat túl szabályozták 12 Papi szolgálat állami tisztség volt. Legfontosabb papi testület pontifexek testülete Ellenőrizte a hivatalos állami áldozatokat és felügyelte a papságot. A vallási előírások pontos megtartásában az állam létének és jövőjének biztosítékát látták. => vallásosság állampolgári kötelesség volt Az államra vonatkozó jóslatokat a Szibilla- könyvek tartalmazták. Ezeket külön papi testület őrizte és értelmezte, és ez a testület segített útba igazítani az állami vezetőket az istenek szándékairól. Istenek tiszteletében nagy szerepet játszottak az ünnepek Istenek kultusza Rómában központosult. Itt voltak a szentélyek, főpapok, innét irányítottak. Nagy jelentőségű volt a meghódított idegen népek és városok isteneinek a meghonosítása. Az idegen istenke szobrait Rómába vitték templomot

építettek nekik és tisztelték. Az átvett isteneket sokszor a magukéval azonosították Kr.e 27-ben templomot építettek az összes istennek: Panteon Idegen vallások befolyása egyre növekedett Rómában minden új vallási áramlat, új kultusz befogadásra talált. Ennek következménye lett a Krisztus előtti idők kialakuló nagyfokú vallási szinkretizmusa (vallási keveredés) A római vallás elsekélyesedése, elvilágiasodása a császárság korában következett be => császár kultusz. Augusztus volt az 1. isteni császár Oltárt emeltek neki, áldozatot mutattak be neki A császárkultusz kötelezővé vált. A keresztény üldözésnek is ez volt az oka 12.A keleti misztériumvallások és a görög filozófia hatása a kereszténység létrejötte  Nagy Sándor hódításával kezdődött az a nagy szellemi áramlat, amelyet hellenizmusnak nevezünk. A hódításokkal együtt a görög kultúra -is eljutott Keletre, s a keleti kultúra is beépült a

görög gondolkodásba. A keleti és görög elemek keveredése vallási téren volt a legjellemzőbb (szinkretizmus). A különféle keleti helyi istenségek bekerültek a görög istenek soraiba, gyakran görög neveket kaptak. A hellenisztikus államok között állandó ellentétek, háborúskodások voltak. A világuralmi igényekkel fellépő Róma a Kr. e II és I század folyamán egyesítette uralma alatt és provinciájává tette a Földközi-tenger melléki államokat. A kialakult Római Birodalomban tovább folytatódott a hellenisztikus államokban megindult nagyarányú valláskeveredés. Róma tudatosan törekedett arra, hogy a meghódított népek istenei megfelelő helyet kapjanak a régi római istenek között a Pantheonban. Ezáltal a legyőzöttek és behódoltak vallási téren is kötődtek a birodalomhoz A hódító háborúk során a rómaiak sok százezer rabszolgát szereztek és hurcoltak Itáliába, Rómába. Már a Kr e II évszázadtól kezdve gyakorivá

vált a rabszolgák és szabad szegények lázadása, akik egy megváltó isten, legtöbbször a szabadító Napisten (Héliosz) segítségét kérték harcuk sikeréhez. A római légiók sorra leverték és véresen megtorolták a rabszolgafelkeléseket A Kr. e I század vége felé a megváltás és szabadulás utáni sóvárgás az elnyomott embertömegekben egyetemes méreteket öltött. Ekkor lesz Adonisz, Ozirisz és más megváltást jelképező istenek népszerűekké. Már a római köztársaság válságának idején egyre többen elfordultak a hivatalos államvallástól, és titkos vallási közösségekbe tömörültek. Ezeket misztériumvallásoknak nevezzük Kultuszuk középpondjában valamelyik keleti meghaló és feltámadó isten állott. Hiedelmük szerint vallásuk tagjai is (haláluk után) új, boldogabb életre fognak támadni. A hívek szigorú titoktartásra kötelezték magukat vallási életükkel kapcsolatban. Szertartásaik hátterét általában a

természet látszólagos téli halálát és tavaszi feltámadását ábrázoló mítoszok adták. Ugyanakkor az istenséggel való egyesülésnek és egy magasabb rendű életnek a vágya is kifejezésre jut ezekben a szertartásokban. Ezeken csak a próbákat kiállt „beavatottak" vehettek részt. Nekik nyilatkozott meg az istenség, hogy közölje velük megtisztító erejét. fzisz és Ozirisz misztériuma volt az egyik legnépszerűbb misztériumvallás 13 a Kr. e I században Elterjedt a hellenizmus egész területén Alapvonásait az egyiptomi vallásból ismerjük. A mítosz eseményeinek évfordulóit sokfelé megünnepelték Október végén Ozirísz keresésére indultak. Az ünnepély csúcspontja az elrejtett istenszobor megtalálása volt Ezt követően pompás körmeneteket tartottak. A misztériumba való beavatást tíz napig tartó böjt és rituális mosakodás előzte meg. A beavatandót egy idősebb beavatott „patronálta»: bevezette a

misztériumvallás szokásaiba, de egész életében lelki irányítója maradt. Beavatáskor a jelöltet a főpap tisztító fürdő után a szentélybe vezette, ahol titokzatos és jelképes cselekedetekkel halálfélelmet váltottak ki belőle, hogy magába szálljon. Végül is új, „mennyei ruhát" kapott, fejére koszorút tettek, és kezében fáklyával egy talapzatra állították. Mint az istenség képmása, tiszteletben részesült. A beavatási szertartás után fényes lakoma következett, amely által hitük szerint a beavatottak az istennővel „egyesültek" jelképesen  Az ógörög eredetű elusziszi misztérium központja az Athén közelében lévő Eleuszisz. Démétér termékenység-istennő mítoszát őszi, kilenc napig tartó főünnepén előadták, zenével, tánccal kísérve. Hádész, az alvilág istene elrabolta Démétér istennő lányát, Perszephonét, akit csak hosszas keresés után talált meg, és Zeusz jóvoltából sikerült

visszahoznia a Földre. A tömeg a kereső Dérrétért utánozva járta a tengerpartot. A jelképes megtalálás után szent lakoma következett, ami egy beavatási szertartás része volt. A beavatás során megszentelt, részegítő italt is fogyasztottak A lakoma és italfogyasztás jelképesen egyesítette a beavatottakat az istennővel. A eleusziszi misztériumok igen népszerűek voltak, mert a beavatottaknak örök boldogságot helyeztek kilátásba a túlvilágon. Hívei tízezres tömegben vettek részt az évente ismétlődő ünnepi eseményeken. Olykor még a római császárok is beavattatták magukat A kultusz csak a IV század végén szűnt meg.  A dionüszoszi misztériumok főleg a földművesek és a nők körében voltak népszerűek. Ősi görög mítosz alkotja ezek hátterét. Eszerint Zeusznak legkedvesebb fia Dionüszosz volt A titánok rátörtek, megölték, testét szétmarcangolták és elfogyasztották. Athéné azonban szívét megmentette Zeusz pedig

lenyelte, és egy új Dionüszoszt szült belőle. A misztérium beavatottjai e mítoszt „lejátszották" tavasszal és késő ősszel. Az ünneplés mindig együtt járt túlfűtött érzékiséggel és kicsapongásokkal.  A Mithras misztérium a perzsa eredetű, csodálatos születésű és életű Hithras istenség köré fonódott. Mithras ifjúvá serdülve nagy hőstetteket vitt végbe A Napistent is legyőzte, és megkapta tőle a fénykoronát. Megölte a vad, kozmikus bikát is A bika földre csurranó véréből született a világ minden teremtménye. A Mithras-tisztelet kiváltképpen népszerű lett a Római Birodalom katonái között. Népszerűsége csúcsát a Kr u III században érte el, és a kereszténységével vetélkedett A Mithras-szentélyek rendszerint a föld alatt voltak, jelképezvén a teremtés csatájának színhelyét, a barlangot. A szentély egyik végében oltár állt, mögötte szobor ábrázolta az istenséget, amint tőrét a bika

szügyébe mártja. A vallás szigorú titoktartást követelt híveitől, és szertartásairól sem maradt fenn megbízható ismertetés. A föld alatti szentélyekben a hívők állatjelmezt öltöttek, és oroszlán meg holló képében táncoltak az oltár előtt. A bika a termékenység megszemélyesítője, de felemelkedett mellé egy emberalak, aki kényszeríti, hogy lemondjon hatalmáról. Mithras alakja alkalmassá vált arra, hogy szabadító, megváltó istenként tiszteljék. Beavatáskor a jelölt a föld alatti sziklabarlangban „víz- és mézkeresztségben" részesült, aztán részt vett a kenyérből, vízből és borból álló lakomán. A vizes bor a megölt bika vérét jelképezte Majd levezették a szentély kriptájába, ahol különféle bátorsági próbáknak vetették alá. Ha kiállta a próbákat, az istenség a kegyeibe fogadta, mert megszabadult a bűneitől.  Kübelé és Attisz misztériuma fejezte ki leginkább a kor megváltóváró

hangulatát. Hívei a reménytelennek tűnő társadalmi, közéleti állapotaikból misztikus úton, a lelki megváltás és szabadság megszerzésével igyekeztek szabadulni. A misztérium hatással volt a terjedő kereszténységre is A mítosz szerint Kübelé féltékenységhól megölt egy nimfát, Attisz szerelmét. Attisz bánatában férfiatlanította magát, és belehalt sebeibe. A beavatottak korbáccsal verték magukat, a papok pedig 14 öncsonkítást hajtottak végre. Mámoros tánc és kicsapongás is hozzátartozott az ünnepséghez A kultusz résztvevői bikaáldozat, valamint szent lakoma által részesévé váltak Attisz halálának és a feltámadó isten életének. A misztérium évenként visszatérő ünnepe Attisz halálának és feltámadásának tavaszi megünneplése volt. 13. A kereszténység létrejötte A kereszténység az a vallás, melynek hit- és erkölcsi tételeit Jézus Krisztus hirdette Palesztinában, halála után pedig az apostolok és

ezek tanítványai. Keresztényeknek isz 43-tól nevezik őket. Ez egy istenhívő vallás, (monoteista) amely isteni kinyilatkoztatásra épül. A kereszténység történelmi isteni kinyilatkoztatáson alapuló dogmatikus vallás. Tanai az újszövetségi Szentírást alkotó evangéliumokban vannak lefektetve. Kereszténység első gyülekezetei 1. század közepe táján keletkeznek Palesztinában, amelyek hamarosan egyházzá szerveződtek. Egész Római Birodalomban elterjedt A kereszténység megalapítója Jézus Krisztus a római uralom alatt élő zsidóság megváltót váró légkörében lépett fel i.sz 30 körül Krisztus az Isten által a patriarcháknak megígért és a próféták által megjövendölt Messiás, Isten egy szülött fia, aki az emberiség megváltásáért öltött emberi testet. Isten országának eljöttét és megváltását hirdetve a bűnbánóknak. Jézus nem új erkölcsi és világnézeti tanok szerzője, hanem maga a világot üdvözítő,

megtestesült Isten. A 2 ezer éves kereszténység az óta is alapítójának életéből, feltámadásából és tanításából merít és él. Kereszténység a világ legnépszerűbb vallása (32,1%) Jézus i.e 4 évvel, Betlehemben született Születését csodajelek kísérték Galileai Názáretben nevelkedett. Ácsmesterséget tanult Keresztelő János megkeresztelte Hazatért Galileába és vándor prédikátorként és hirdette az Isten országának eljövetelét. Kb. isz 27-től 2-3 évig „tanított” Üzenetét elsősorban a zsidósághoz intézte Legfőbb parancsolat: az Isten és embertárs iránti szeretet, de még az ellenség, bűnösök, pogányok iránt is. Legfontosabb: a lelkiismeret, gondolat és szándék tisztasága. A megférés szükségességét, a bűnbocsánat elérhetőségét hirdette. Ez megbotránkozást keltett a korabeli zsidóság vallási vezetői körében. A sors számkivetettjeinek szenvedéseikért túlvilági kárpótlást helyezett

kilátásba, gazdagok=> szegények. Jézus az Isten jóságát hirdette De akik megszegik parancsait, súlyos büntetéssel sújtja azokat. Jézus önmagát tartotta a várt Messiásnak. Meg volt győződve, hogy az ember természettől bűnös Isten kegyelméről beszélt. Nem hozott létre új teológiai rendszert, a meglévő hitigazságoknak, tanoknak új megfogalmazást adott. A zsidó vallás számos szertartási előírását mellőzte Böjtnek sem tulajdonított nagy jelentőséget Számára kizárólag a lélek tisztasága a döntő. Szigorú követelmények a hívőkkel szemben: teljes, Istennek való önátadást kívánt, csak az lehetett a tanítványa, aki képes volt mindenről, önmagáról is lemondani. Elsősorban egyszerű emberek és megtérő bűnösök csatlakoztak hozzá. Tanítványok közül 12 –t apostolainak választott és külön felhatalmazással látta el. Csodákat művelt (gyógyítás). Népszerűsége növekedésével mind jobban ellenségeivé

váltak a zsidó vallásvezetők. Egyesek azt gondolták felszabadító háborút fog indítani a megszálló rómaiak ellen, és Jeruzsálemben uralkodik=> de ő nem volt hajlandó részt venni a felkelésben, sőt felebaráti szeretet az ellenségeknek is. Ezért sokan elfordultak tőle. Tanítványaival Jeruzsálembe ment megünnepelni a zsidó húsvétot. Ellenségei a farizeusok, szadduceusok végeznek vele. 15 Még aznap éjjel elfogták istenkáromlás címén Pilátus, római helytartó előtt a császár és a birodalom elleni lázadás szításával vádolták. Helytartó jóváhagyásával keresztre feszítették Halála után tanítványai félelmükben szétszéledtek. Úgy tűnt ezzel a tanítása megbukott Harmadnapra feltámadt és még 40 napig tanította az apostolokat, beszélgetett híveivel. Feltámadás gyökeresen megváltoztatott mindent. Mennybemenetele után az apostolok naponta összegyűltek, imádkoztak, de nem kezdeményeztek semmit. A

„pünkösdi csoda” fordulatot jelentett Ez a keresztény egyház születését jelentette: Pünkösd napján együtt voltak, mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek és különböző nyelveken kezdtek beszélni, ahogy a lélek szólásra indította őket. Később az apostolok hirdették az Isten országának közelségét Jeruzsálemben, Judeában, majd az egész birodalomban. Igehirdetésük központjában jézusi tanítás és Jézus személye állt Akik ezt elfogadták=> Jézus nevében megkeresztelkedtek. A legrégibb gyülekezet, amely Jézus halála után az ő tevékenységét folytatni igyekezett, szorosan kötődött a zsidósághoz, hiszen az apostolok és követőik zsidók voltak. A keresztények továbbra is jeruzsálemi templomba jártak és betartották a judaizmus hagyományos előírásait. Ezért=> zsidó szekták egyikének tartották. Sajátos jellegzetesség: a keresztség: Jézus Krisztus Istenként való elfogadásának szentségi szimbóluma

=>megkeresztelkedő személy hitáltal elfogadja Jézus Kr. megváltói műveit és az Egyház tagjává válik. Eleinte magánházakban jöttek össze imádkozni. Kezdettől fogva ünnepelték az úrvacsorát (megváltó művekre emlékeztek) Hét első napjára, Vasárnapra tették pihenő napjukat, mert Jézus akkor támadt fel=> Isten tisztelet Az ősegyház irányítása az apostolok kezében összpontosult. Krisztus Pétert tette meg az egyház fejévé. Később Jakab apostol Segítőtársak: diakónusok, akik a szegények, betegek, árvák gondozását látták el. Zsidók egyrésze elfogadta egy része nem. Az első pogány keresztényeket maga Péter keresztelte meg A nem zsidók tömeges megtérítésének nagy feladatát Pál apostol végezte el. Munkája nyomán vált a kereszténység a zsidó vallástól élesen különböző világvallássá. Apostolok halála után igény a tanítások írásos rögzítésére. Újszövetség a héber Ószövetséggel együtt a

keresztények szentírása, a Biblia. 27 Újszövetségi irat 50-120 között íródott. A 4 evangélium (Máté, Márk, Lukács, János): Jézus élete, halála, feltámadása Apostolok cselekedetei: Ősegyház története, élete. Apostoli levelek: Pál, Péter, Jakab, Júdás, János tanításai. Jelenések könyve: János apostol látomásai, víziói=> remény üldözött keresztények. Keresztények a Biblia Ó és Újszövetségét Isteni kinyilatkoztatásának tekintik. Kereszténység=> az antik világban=> a hit mindjobban alkalmazkodott a megtérítettek vallási igényeihez és gondolkodás módjához. Görög szellem beáramlása: 3 szakasz: görög filozófia: keresztény eszmevilág és etika kialakítsa III.sz-tól görög misztériumok hatása IV.sz-tól antik példák nyomán a szentek és képek tisztelete Perusszia: A jelen világnak egyszer vége lesz és „Új Ég és Föld” kezdődik. A világvége és Jézus 2 eljövetelének időpontját senki sem

ismeri. Előjelek alapján azonban közeledte felismerhető: Evangélium hirdetése az egész földkerekségen Nagy hitetlenség Antikrisztus megjelenése Zsidók keresztény hitre térése Hatalmas természeti katasztrófák Ezek után következik minden addig élt ember feltámadása, Krisztus dicsőséges eljövetele és az utolsó ítélet. Ekkor a régi világ megszűnik, és egy újvilág kezdődik, ahol az isteni ígéret szerint igazság lakozik. 16 14. A keresztény kánon és egyház  Az egyház egy intézményesült, szervezett és karizmatikus vallási közösség, amelyet ugyanazon hittételek elfogadása jellemez. Társadalmi szervezet, amely saját képzett papsággal rendelkezik, fontos feladata a tanítás. Az egyházba lehet beleszületni vagy csatlakozni, mindkettőnek fontos kritériuma a hittételek elfogadása az egyház szabályaiban rögzített időben és módon. Az egyház fogalma a keresztény vallás rendszerében alakult ki két fogalom

összeolvadásából. Az egyházat jelentő görög ekklészia a klasszikus időszakban a polgárok hívő testületét jelentette. Az Ószövetség Kr.e 3-2sz-ban keletkezett görög fordításában a zsidó népet nevezték ekklésziának, amikor valamilyen vallási célból vagy tevékenység végzésére gyűltek össze. Az Újszövetség értelmezésében az egyház a keresztény hívők teljes közössége. A mai szóhasználatában a jogi szabályozással összhangban az egyház egy önmeghatározó kultuszközösség. Egyháznak nevezzük minden olyan vallási közösséget, amely magát annak nevezi (elismert egyházak). A katolikus egyházat hagyományosan nikasai hitvallásban meghatározott jellemzőkkel szokták leírni: egy, szent, egyetemes és apostoli. Egy, mert magában foglalja a megkeresztelteket, akkor is, ha más felekezethez tartoznak. Szent, mert egészét a Szentlélek élteti. Egyetemessége a helyi közösségeken túli összetartozást jelentette,

később a római egyház jellegzetes önmeghatározása lett. Az apostoli jelző hierarchikus felépítésre, a pápaság folytonosságára vonatkozik Jézus és az apostolok óta. Az egyház szervezetet maga Jézus hozta létre az apostolok kiválasztásával (a 12 apostol az ószövetségi 12 törzs folytatása).  A kánon a Bibliára vonatkozóan olyan ó- és újszövetségi szent iratok gyűjteménye, amelyeket isteni kijelentés (inspiráció, ihlettség) alapján keletkezettnek, Istentől sugalmazottnak fogadtak el; a hívő ember életére, hitére nézve normatív jelentőségűek, az igehirdetés textusául, alapigéjéül szolgálnak (ellentétben pl.: az apokrif iratokkal) Ezek együttesét részben a zsidóság (Ótestamentum), részben a kereszténység zsinatokon határozta meg (így többféle – keletkezett, -deuterokanonikus,--prolokanonikus). Minden egyházi előírás, rendszabály, zsinati végzés, határozat ( a protestáns egyházak 16-19 sz.-i

gyakorlatában, szóhasználatában is), később különösen a világi tőrvényektől való megkülönböztetésül. A II vatikáni zsinat előtt canon actionis: az áldozatbemutatás szabálya. A kánon jelentése ma eucharisztikus ima A római és keleti egyház által elismert szentek sorozata. 15. Eretnekmozgalmak Eretnekek (kiváltak) • • • • • arianus: 4. sz Arius alexandriai pártiárka követői, akik tagadják Krisztusnak az Atyával azonos istenségét, azaz a Szenthármasságot donatisták: 4. sz Donatus karthágói püspök követői, akik ellenezték a Konstantinápolyból irányított centrális egyházat, helyette független egyházközösségeket alkottak képrombolók: a szentképek imádását bálványimádásnak bélyegezték és ezért elpusztították 8. sz. Bizánc patarénus: 11. sz milánói mozgalom a pápa hatalmának letörésére és az őskeresztényi elvekhez való visszatérés híve katharok /albigensek: 12. sz Dél-Franciaország,

magukat tisztáknak, tökéletesnek tartják, világról dualisztikus felfogás (fény-árnyék), minden anyagi létezőt elítéltek, elvetették a megváltás tanát 17 • • bogumilok: bolgár eredetű mozgalom a 10. sz-ban, nézeteik sokban hasonlítanak a katharokéhoz, az anyagi világot ördögi eredetűnek tartják, elevetik az egyházi szentségeket és az egyház tekintélyét valdensek: Pierre Valdo lyoni kereskedő alapította, evangéliumi szegénységet hirdet, szembeszáll az elvilágiasodott papsággal  A kereszténység az idők folyamán különböző felekezetekre szakadt. Már a IIsz-ban kisebb eretnek felekezetek alakultak. Az Egyház hitét már a kezdetektől támadták a pogány filozófusok és sok keresztény gondolkodó is egyéni módon, a tradíciótól eltérő módon értelmezte a hittételeket. Ezért szükségessé vált, hogy az egyház pontosan meghatározza a tanrendszerét. Ezt szolgálták a különféle egyetemes zsinatokon elfogadott

hitvallások.  Az Európa nyugati felében a 12. századtól gombamódra szaporodó eretnekmozgalmak közül a legjelentősebb a katharok (tiszták) mozgalma. Álláspontjuk a régi gnósztikusokkal, a bogumilokkal is rokonságot mutat, hitük jellegzetes formája pedig az a nézet, amelyet az egyháztörténetben albigens eretnekségnek neveznek. Felfogásuk szerint a szellemi, a láthatatlan világot a Jó Isten alkotta, a látható, az anyagi világ viszont a Gonosz műve. A társadalom, az állam, az egyház és a család egyaránt ez utóbbitól veszik létüket, annak tehát, aki tiszta akar lenni, küzdenie kell ezek ellen. Az ilyen alapon álló közösségekben elutasították az egyház által kínált szentségeket és a hivatalos liturgiát, a papság és a szervezett egyház üdvközvetítő szerepét. Véleményük szerint az ember célja az anyagi dolgok megvetése: aszkézisüknek és vértanúi hajlandóságuknak is ez a meggyőződés az alapja. Maguk közül

azokat, akik a világ dolgairól való lemondással má eljutottak egyfajta tökéletességre, perfekteknek nevezték: õk voltak azok a karizmatikus szentek, akik a többieket irányították. Monofizita módon Krisztusnak csak látszólagos emberséget tulajdonítottak, a már elkövetett bűnök tekintetében pedig tagadták a feloldozás, a felmentés lehetőségét. A Szentírást szó szerint, ám ugyanakkor eszkatológikusan értelmezték, saját szertartásrendet és szervezetet teremtettek. Fénykorukban csaknem az egész Dél-Franciaországot birtokolták, támogatóik között, pedig a vidék önállóságra törekvő főurait ugyanúgy megtaláljuk, mint a városi kézműveseket, a parasztokat, az egyházzal elégedetlen alsópapságot. 1200 körül már saját közigazgatásuk és iskolarendszerük is volt; birodalmukat csak különösen barbár keresztes- és polgárháború, vad inkvizíciós üldözés után sikerült - Franciaország felét elpusztítva - felszámolni.

 Ugyancsak Dél-Franciaországban bontakozott ki a 12. sz végén a valdensek mozgalma Alapítója, egy lyoni kereskedő a Bibliát olvasva lemondott vagyonáról és apostoli szegénységben élő közösséget alapított. Tanítványai prédikáltal, lefordították a Szentírást és az ősegyház újraélesztésén munkálkodtak. Saját karizmatikus papjaik voltak, a hivatalos egyházat, pedig gazdagsága és képmutatása miatt kárhoztatták. Sokáig üldözték őket is, egy töredékük azonban Piemonte hegyei között átvészelte az idõk viharait később, pedig a reformáció mozgalmához csatlakozott. Itáliai eredetű volt Bresciai Arnold tanítványainak, az arnoldistáknak a mozgalma. Arnold azt hirdette, hogy a pápaságnak apostoli szegénységben és alázatosságban kellene élnie hívei, pedig közeli világvégében reménykedtek. Egy másik itáliai mozgalom, a Luciferiánusok szerint az egyház által hirdetett hamis isten helyett Lucifert, a Sátánt kell

imádni, akit igaztalanul száműztek az égből, ahová hívei élén fog visszatérni. Akkor válik világossá, hogy amit az egyház igaznak állít, hamis, amit pedig hamisnak mond, maga az igazság. A Luciferiánusok tagadták a böjtöt, az önmegtartóztatást, a misét és a papságot, általában pedig a világ fennálló rendjét.  Különös misztikus közösség alapjait vetette meg 1200 körül Joachim a Fiore, aki ismét csak a gazdag, a testi egyház legyõzésérõl és a jámbor lelki egyház eljövetelérõl jövendölt. Tanítása alapját a Jelenések könyvében lelte meg: tanítványai innek nyerték az apokaliptikusok nevet is. A vízióban a fenevad maga a pápa, az igazi Antikrisztus, aki a világ bukásának elõidézõje és oka. A flagellánsok, az önostorozók mozgalma sokkal gyakorlatiasabb: a pestisjárványok vészhangulata és bûntudata után a személyesen vállalt önsanyargatásban és szenvedésben látták a hit igazi értelmét, amelyet az

egyház tanítása korábban elfedett. Hasonló volt a begárdok és beginák mozgalma is: betegápoló, a halottak 18 eltemetését végzõ társulásból lettek fanatikus, önsanyargató mozgalommá, amelynek hatása szinte egész Nyugat-Európában érezhetõ volt a 13. században 16.Keleti Ortodoxia A keleti egyházszakadás (1054) nyomán a nyugati (római katolikus) egyháztól elkülönült, s a bizánci (konstantinápolyi) liturgiát és egyházszervezetet követő keleti keresztény közösségek összefoglaló elnevezése. Orosz nevük: pravoszláv egyház A középkorban négy ősi patriarchátus (Alexandria, Antiochia, Konstantinápoly, Jeruzsálem) állt fenn, élükön a "második Róma", Konstantinápoly pátriárkája állt. Miután Konstantinápolyt 1453-ban a törökök elfoglalták, az egyes országokban saját egyházfővel rendelkező, önálló, ún. autokefál egyházak, általános püspökségek (katolikátusok) és más autonóm egyházak

jöttek létre. Ma is működik a konstantinápolyi (isztambuli), jeruzsálemi, antiochiai, makedón (görögországi), szerb, ciprusi, bolgár, román, grúz ortodox egyház. A legnagyobb ortodox egyház az orosz pravoszlávoké, amely a 11. sz-ban jött létre, s élén Moszkva és egész Oroszország pátriárkája áll (jogkörét 1701 - 1917 között - az ún. szent szinódus útján - az orosz cár gyakorolta). Az ortodox egyházak nem ismerik el a római pápa primátusát és tévedhetetlenségét, nincs egységes főhatóságuk. Az egyes egyházak élén pátriárkák, metropoliták és érsekek állnak, akik azonban nem szentelési fokozat, hanem csupán kormányzati hatalmuk révén emelkednek püspöktársaik fölé. Nem ismerik el a nyugati (római katolikus) egyház dogmáit és az egyházszakadás után tartott keresztény zsinatok határozatait. A bizánci eredetű liturgia merev szertartási előírásokat tartalmaz, de a hivatalos ószláv és görög nyelv mellett

megengedi az anyanyelv liturgikus használatát. A keleti és a nyugati egyház különállása - több egyesülési kísérlet (Görög katolikus egyház) után - ma is fennáll. Magyarországi ortodox egyházak: Magyarországon a 10 - 11. században a keleti (bizánci) és a nyugati (római) egyház még egymás mellett hódított tért, s a római katolikus egyház csak a 13 - 14. sz-ban vált egyeduralkodóvá Ortodox egyházakba Magyarországon főként a nemzetiségi lakosság (szerbek, rutének, románok, görögök) tömörült. Az első ortodox püspökség 1572-ben Gyulafehérváron alakult meg A karlócai szerb érsekmetropolita székhelye Szentendre, 1739-től Karlóca volt 1864-ig a Magyar Királyság területén egyedül a szerb ortodox autokefál egyház működött. Elismert vallás csak II József türelmi rendelete (1784), az ortodoxot bevett vallásnak minősítő 1790. évi XXVII tc nyomán, illetve az 1848 évi országgyűlés törvényei alapján vált. Az

önállósult román és a szerb ortodox autokefál egyházat elismerő 1868. évi IX tc óta hivatalos nevük: görögkeletiek, ami ellen a keleti egyházak hívei tiltakoztak, s ortodoxnak nevezik magukat. Egyházszervezet: A jelenlegi magyarországi ortodox egyházak a trianoni békeszerződés (1920) után joghatóságilag a nemzetiségük szerinti patriarchátusokhoz tartoznak. Az egyházkormányzat alapegységei a plébániák, ezek esperességekbe szerveződnek, amelyek a zárdákkal (az ortodox szerzetesrenddel, a kalugyerekkel együtt) az egyházmegyét, majd azok összessége a metropóliát alkotják. 19 A Magyar Ortodox Adminisztratúra, a magyarországi magyar és orosz egyházközségek és szórványok egyházi joghatósága az Orosz Ortodox Egyház Moszkvai Patriarchátusa főhatósága alá tartozik. Híveinek száma kb. 5-6000A Budai Szerb Egyház (kb 7000 hívővel) a Szerb Ortodox Egyház Belgrádi Patriarchátusa, a Magyarországi Román Ortodox Egyház (kb.

16 000 hívővel) a Román Ortodox Egyház Bukaresti Patriarchátusa, a Bolgár Ortodox Egyház (kb. 500 hívővel) a Bolgár Ortodox Egyház Szófiai Patriarchátusának joghatósága alatt áll. 17. Római katolicizmus  Kezdetben egyszerűen keresztény egyház, mivel a később keletkezett eretnekségek és hitszabadságok is keresztényeknek nevezték magukat, az anyaegyház megkülönböztetéséül a katolikusjelzőt vette fel.  Krisztus tanítását a megbízott apostolok teljesítették. Elsősorban a zsidóknak hirdették az üdv tanait. Elsőnek Péter, az apostolok fejedelme jelentette ki nagyszámú zsidó előtt, hogy Jézus, akit keresztre feszítettek, harmadnapon feltámadt -az üdvözítő- és felszólította őket, hogy higgyenek benne. Pünkösd ünnepétől kezdődik a Római katolicizmus története Az apostolok tanítását, különféle jelek, csodák kísérték, ami a tekintélyüket nagyban emelte a nép előtt, de a zsidó papok és híveik haragját

is kiváltotta. Elfogták, megostorozták az apostolokat, megtiltották, hogy Jézus nevében prédikáljanak, de a megkereszteltek száma napról napra növekedett. A keresztény vallás gyors elterjedését azonban borzalommal nézték a pogányok és főképpen a római császárok, akik elhatározták, hogy a keresztényeket kiirtják (keresztények üldözése). Szándékuk nem sikerült 312-ben Nagy Konstantin császár az üldözést beszüntette és a keresztények védelmezője lett, teljes vallásszabadságot adott a milánói rendeletben. Az egyház a belső ellenzésektől (különböző tévtanítók) közzsinatok által védekezett. Az egyház kötelességének érezte a pogány népek megtérítését pl: írok, angolszászok, németek, avarok, szlávok, magyarok. E korszakba esik a keleti egyházszakadás, ami nagyon sokat ártott. Virágzó keresztény egyházközösségeket pusztították el, - elfoglalták a szentföldet is, - amelynek visszafoglalására indultak II

Orbán pápa alatt a keresztes hadjáratok. Kis Pipin vetette meg az egyházi állam alapját, amelyet Nagy Károly adományokkal gyarapított. Világhírű egyetemek, iskolák keletkeztek, a művészetek fellendültek. Kiváló rend alapítok léptek fel Bruno, Robert, Bernát, Domonkos, Assisi Ferenc.  Az egyház 1545-ben Triesztbe összehívott közzsinaton védekezett Luther Mártonnal szemben, számos rendeletet bocsátott ki az egyes visszaélések megszüntetésére. A katolikusok sokat szenvedtek a hitújítások folyamán. Az egyház azonban nem elégedett meg a Trieszti közzsinat határozataival, hanem azoknak mindenütt erélyesen érvényt szerzett. Ez volt un Ellenreformáció Segítségére volt, több újonnan keletkezett szerzetesrend.  Egyes országokban még mindig nincs a katolikusoknak teljes vallásszabadsága, de általában véve a Római katolikus vallás jelenleg békét élvez, és az egyház fejét, a Római Pápát az egész világon nagy tekintély

övezi. 20 18. Az iszlám története és tanítása Iszlám jelentése: belenyugodás Isten akaratába. Jelmondata: nincs más Isten Allahon kívül, Mohamed az ő prófétája. Hívei a muszlimok (muzulmánok). Nem új vallás „az ősvallásnak” magasrendű és végleges formát adott Az egyetlen igaz hit és erre kell a világot téríteni. Mohamed egy hatalmas világi állam alapítója lett Nincs szükség közvetítőre Isten és ember között => nincs egyház és papság. Iszlám kialakulása: - Iszlám előtt az Arábia: Az iszlám Kr.uVIIsz-ban az Arab-félszigetről indult hódító útjára Előtte (pogánykor, dzsáhilijá), nomád beduin törzsek közös nyelvvel, de állandó viszálykodással. Ősi vallási képzeteik elsősorban a természethez kapcsolódtak. Az iszlám a bálványimádás minden nyomát megsemmisítette Egyes törzsek kultikus tárgyakat (bálványkő) imádtak. – tisztelték az ősök szellemét - Hittek a lélekben, túlvilág létét

tagadták. Tisztelték a fekete-követ Kába –szentélyben. Hittek a szellemekben és démonokban – Allah az egy Isten Sok istenhit és a fetisizmus keveréke az iszlám előtti vallás. Erkölcsi szabályok alapja a muruva (lélek nemessége, lovagiasság) mely követelményei: rokoni összetartás; egymás segítése, védelme; vendégszeretet; férfiasság; vérbosszú Nagy érték az adott szó. Több nejűség Jelen volt a kereszténység, judaizmus és a zoroasztrianizmus (perzsa). Ezek a monoteista vallások hozzájárultak az iszlám létrejöttéhez. Római Birodalom bukása után az arab-félsziget fontos kereskedelmi útvonalainak ellenőrzését megkísérelte (perzsák is). Katonai fellépés Missiós térítő tevékenység => fel kellett adni a vérbosszút, összefogni. Ez a szükséget teremtette meg az engedelmességre, belenyugvásra Isten iránti odaadásra építő vallási ideológia, az iszlám létrejöttének társadalmi feltételeit.

Mohamed – Vallásalapítás Mohamed : Kr.u571-ben Mekkában született- Kuaris törzs elszegényedett ágából – Korán árvaNagyapja, nagybátyja nevelte fel Pásztorkodott => nagybátyját kísérte üzleti útjaira => Karaván vezetőlett => Megismerkedett a keresztény és a zsidó vallással => Családot alapított. Köztiszteletnek örvendő kereskedő lett. Becsületes, okos A jólét nem biztosított neki lelki nyugalmat. Felháborították az igazságtalanságok, gazdagok önzései Főleg Mekkában a társadalmi ellentétek kiéleződése. Ősi vallás nem tudja megoldani az erkölcsi problémákat. 40 éves korában több kinyilatkoztatás, hogy ő Isten küldötte. Hirdetni kezdte tanait Mekkát figyelmeztette, hogy meg kell térni. Törekvése elutasításra talált Követőivel kénytelen volt elhagyni Mekkát, Jatrib városába (Medinába) 622. júl6-n => iszlám időszámítás kezdete Itt sikeresebb volt Fokozatosan a város ura lett, államférfi

lett. Az iszlám a zsidó bibliából merített, közel állt a judaizmushoz. De a zsidók elutasították Ezért módosított nézetein (Mekka felé imádkozni). Zsidók ősatyja, Ábrahám az iszlám legnagyobb prófétája. Mohamed mindent megtett az arabtörzsek egyesítéséért és behódoltassa Mekkát. Szent háborút hirdetett => Elfoglalta Mekkát csak a fekete követ hagyta meg => várost megtisztította a bálványoktól. 632-ben halt meg, ekkor már Arábia egyesített állam volt. Tanítása: Központban az egy istenhit és az utolsó ítéletben való hit. Allah örökkévaló, mindent tudó és mindenható szellemi lény. Ő teremtette a semmiből a világot, angyalokat, embereket Fellázadt angyalok (Allah ellen) a szellemek, démonok, dzsinek. => embert bűnre akarják csábítani Nagy hangsúlyt fektetett az emberség bűnbeesés történetére. Emberek a bűn miatt eltávolodtak Allahtól. Ő prófétákat küldött hozzájuk, hogy figyelmeztesse őket a

helye útra Mohamed is, ő a legnagyobb próféta. Szerinte a zsidók és a keresztények a korábbi próféták tanításait meghamisították Allah az embertől abszulut engedelmességet vár. Minden embernek előre meg van határozva a sorsa Halál után Allah mérlegeli a cselekedeteket. Majd a világ végén a halottak feltámadásakor nagy végítéletet tart. Ekkor dől el az ember örök sorsa: - paradicsom: jók 21 - pokol: rosszak, de innét még ki lehet szabadulni. Arát: a kettő között => gyerekek, elmebetegek, iszlám tanításait el nem fogadók. Öröm nélküli szenvedés. Iszlám vallás lényege: Mohamed tanításának lényege az 5 fő kötelezettség a hívő számára. Ezek irányítják az egyén és a társadalom életét. Társadalmi élet főkövetelményei: - engedelmesség a vezetők iránt => azok az Istentől nyerik a hatalmukat. - „szent háború”, egész földön érvényesíteni az Isten és ember jogait. Ez lehet békés törekvés

is Minden muszlim számára kötelező: 1. Hitvallás: hinni kell az egyetlen Istenben és prófétájában Mohamedben Hitvallás világosságot nyújt a mindennapokban és reménységet túlvilági életbe. 2. Imádság: naponta 5X, Mekka felé fordulva, péntek délben közösen (mecsetben) Koránból származó idézetekkel. 3. Böjtölés: ramadán hónapban, ekkor érkezett az égből a Korán (mohamedán holdév 9 hónapja) Napfelkeltétől-nyugtáig kell tartani. Tartózkodni kell az ételtől, italtól, nemi élettől, dohányzástól, minden élvezeti cikktől => éjjel szabad. Felmentés csak a betegeknek, utazóknak. 4. Alamizsna: olyan illeték Melyet vallási-jótékonysági célokra szednek be Célja: gazdag hívő mentesüljön a vagyon káros hatásától, és segítse a rászorulókat. Anyagi javak egyedül Allahot illeti meg. Ez társadalmi kötelezettség is A közösséghez tartozás adója 5. Zarándoklat: Minden hívőnek életében egyszer el kell

zarándokolnia Mekkába De csak akkor, ha a messze lakóknak van erre módjuk. + még kötelesség a szent háború iszlám (dzsihád) győzelme. Iszlám közösség legfőbb vezetője a kalifa – próféta helyettese. A zsidók és a keresztények, ha behódolnak, fejadót fizetnek, megtarthatják vallásukat. Mohamedánok elismerik a zsidó Tórát és a keresztény Evangéliumot. Iszlám agresszív irányzata a siíták: dzsihád nem csak a hitetlenek ellen, de a velük szövetkezetett muzulmánok ellen is. - tilos Allah képmását elkészíteni - uzsora és kamat - földtulajdon nem lehet kizsákmányolás forrása - hatalomhoz senkinek sincsen isteni joga - tilos a disznóhús, tisztátlan - bor és a szerencsejáték - 4 feleség lehet, válás is megengedett. Korán és a hagyomány: Korán a Mohamednek adott isteni tanítások gyűjteménye, az iszlám szent könyve. A szent szöveget állandóan ismételni kell. Próféta halála után a tanítványai jegyezték le Oszmán

kalifa szerkesztette meg véglegesre. 114 fejezetből (szúra) áll Elől a hosszabbak, hátul a rövidek Az egész mű ritmikus, rímes prózában készült. Tartalmilag változatos Arab nyelven íródott Sokáig tiltották a más nyelvre fordítását. Korán mellett nagyon fontos szerepük van a hagyományoknak, melyek - Mohamed életére, személyére, tanításaira vonatkoznak. - Közvélemény fejez ki. - Korán néhol homályos ezért fontos a szent szövegek magyarázata, értelmezése. Hagyományokat 7> gyűjteménybe = Hadiszokban rögzítették. Ez mint a Próféta „szent szokásai” a Korán mellett az iszlám nagy hitforrásai.(szunna) Meghatározza, mit kell és mit nem szabad tenni. Nem mindegyik iszlám, vallási irányzat fogadja el. Iszlám tanai kátékban vannak összefoglalva. Legnevesebb al-Ghazáli (1058-1111) műve, a Bidijat alhidaja Szerinte nem a hittételek ismerete a fontosabb, hanem az előhit Könyvét a Korán mellett az iszlám legfontosabb

vallásos irata. Személyét a Próféta mellett a 2 vallásalapítóként értékelik 22 19. A reformáció nagy alakjai és tanításai, Protestáns egyházak XIV-XV. sz-ban: a császárság tekintélye nem a régi A pápaság meggyengült és erkölcsi mélypontra jutott. A hitélet meglazult A vallásosság helyett a közömbösség és a babonaság terjedt XV.sz-tól=> reneszánsz ez alól az egyház sem kivétel Könyvnyomtatás feltalálása => új eszmék gyors terjedése => Itt az idő gyökeres reformokra. XVI.sz-tól első felében keresztény reformmozgalmak: - Luther Márton (1483-1546) - Zwingli Ulrich (1484-1531) - Kálvin János (1509-1564) Szemben álltak az egyház hiányosságaival, a reneszánsz pápákkal és az egyház azon igényével, hogy Isten és ember között ő legyen a hivatott közvetítő. Reformátorok szerint a bűntől az Isten kegyelme szabadít meg, nem pedig a pap feloldozása vagy kegyes cselekedet (pl. búcsú) Luther: Csak az igaz

hit által üdvözölhetünk. Első sorban a vallás belső megreformálása a cél Így szembe került a katolikus papsággal, pápasággal és a szerzeteséggel. - Elvetette a szentségek és szentek túlzó tiszteletét. - Papi nőtlenség támadása => megnősül. - Nagy követő sereg A reformáció a lelkiismereti szabadság alapelvét valósította meg, de ragaszkodott a Szentírás feltétlen tekintélyéhez. Biblia az egyetlen eszköz a kinyilatkoztatott igazság megismeréséhez Őskereszténységet akarták eredeti tisztaságában visszaállítani => korlátozottan sikerült: - bizonyos nézeteket (pl. szentek tisztelete) - szakrális cselekmények (mise, fülbe gyónás) - egyházi intézmények (kolostori szervezetek) megszűntetése => új vallási közösség formálódott. 1530-ban Augsburgi gyűlésen a reformáció tanainak összefoglalása ( augsburgi hitvallás). Ellentétek harcokba csaptak át. Az augsburgi vallásbéke szabad választást ad az új és

régi hit között Az alatvalóknak az uraik vallását kellett követniük. Luther => birodalmi átok, pápaság kiátkozta, de a német fejedelem védelme=> megalkotta a protestantizmus alapművét. Gyors terjedés Református ága Svájcban a lutheri alapokon Zwingli munkásságával kezdődött, majd Kálvin tevékenységével érte el végleges formáját. Az angol hitújítás VIII. Henrikhez fűződik: ellentétbe kerül a pápasággal=> válása miatt 1534-ben elszakad Rómától. Az angliai egyház ( Anglikán) feje a király lesz Megtartva a püspöki tisztséget és a katolikus szertartásokat ( epszikopális egyház) VI. Edvard idején=> presbiteri egyház is A protenstáns tanok gyorsan terjedtek Európában. Sok fejedelem mégis hű maradt a régi valláshoz és szembe szállt a reformációval=> harc folyamán a katolicizmus megerősödött Kereszténység: 1540: Loyolai Ignác alapította jezsuita rend élére állt a katolikus ellenreformációnak.

1546-1563: Tridenti zsinat: az egyház tanításainak új megfogalmazása. Protenstantizmus kiszorítása Bajorországból, Osztrák örökös tartományokból és a latin nyelvű országokból. Németország: protenstantizmus megőrizte befolyását. Hitvallások közötti küzdelem 1618-ban 30 éves háború kitöréséhez vezetett. 1648: Westfaliai béke: kimerültség miatt, eredmény nincs Francia forradalom: Kísérlet a kereszténység eltörlésére XIX.sz elején egyházi erők ellentámadása racionalizmus és ateizmus ellen. Jezsuita rend visszaállítása, pápai csalhatatlanság kinyilatkoztatása Reformáció óta a nyugati szellemi életben fokozatosan, több szakaszban ment végbe az elvilágosodás ( szekularizálás) = Max Weber Régi kereszténység: - a földi élet a túlvilágra felkészülés - munka büntetés a bűnbe esés miatt 23 - szerzetesi aszkétis az ideális magatartás Reformáció: - meggyőződés => munka a Teremtő iránti hála erkölcsi

elkötelezettség. Főleg a puritánok: híven munkálkodik a Földön=> Isten megáldja a földi javakkal=> halál után örök boldogság. Később a szemlélet eltolódik a világi javak felé Az örök élet reménye fokozatosan elvesztette uralmát a lelkek felett. A protenstantizmus elszakadása a keresztényi eszméktől, a filozófiában is nyomon követhető ( Hégel Kant) XVII-XVIII.sz: alapított, metodisták, baptisták, kvékerek XIX.sz sok új protenstáns felekezet és szekta alakulása: ádventisták, mormonok, pünkösdisták, jehova tanúi. Ortodox: A görög ortodox egyház a Bizánci Birodalom bukása után az Oroszországi egyház, a cár befolyása alá került. A cár az ortodox hit védelmezője 1589: orosz állam létrehozta független patriarkátusát. Cárok és pátriarkák közözz hatalmi küzdelem alakult ki. 1721: Nagy Péter az egyházat teljesen az állam alá rendelte => pátriarkátust feloszlatta, egyházi közigazgatást a pétervári

Szent Szinódusra bízta. Az egyház és az államközi szoros kapcsolat 1917-s forradalommal megszűnt. Ismét megszervezték a moszkvai pátriarkátust 1945-ben Moszkvai zsinat=> újjá szervezték az egyházközösségeket, határoztak vallási ügyekben. Mindezt a kommunista állami hatóságok korlátozó ellenőrzésével 20. Modern teológiák és a vallás jövője  Az utolsó negyedszázadban a „hivatalos" vallások sorvadásának, elvilágiasodásnak és a hitetlenség növekedésének lehetünk tanúi. Emellett sok alternatív felekezet, szekta, „vad vallás" feltűnése és elterjedése is megfigyelhető. Észak Amerikában és Nyugat-Európában oly mértékben gyarapodtak, különösen urbanizált területeken (főleg a tanulóifjúság és fiatal értelmiségiek körében), hogy a vallási környezetben egyfajta minőségi változást, eltolódást hoztak létre. Az új vallási mozgalmak, szubkultúrák az úgynevezett „fogyasztói

társadalomban" születtek. Sokan fellázadnak különösen a fiatalok - az érvényes célokat nélkülöző, felszínes élet üressége ellen, elutasítják a lélek és értelem nélküli világot. Egyesek (a „kemény" csoport) forradalmi változásokat akarnak bevezetni, mások az új vallási mozgalmakhoz, szubkultúrákhoz csatlakoznak. Ezek az „alternatív felekezetek" a misztika felé fordulást képviselik, az egyházakon kívül. Sok fiatal, aki az új vallási mozgalmakhoz csatlakozott, korábban a kábítószerek („önmaguk felszabadítása és belső emigráció") révén kereste a boldogságot. Ez zsákutcának bizonyult: csalódottságot, sokszor lelki és fizikai leépülést okozott A transzcendens értékek iránti fogékonyságuk nyitotta meg számukra is az utat a különböző vallási áramlatok felé. Vannak olyan fanatikus csoportok, amelyek a Bibliát csak formálisan használják, s a narkotikumok és az alkohol után a vallásban

csak újabb „ópiumot" keresnek, menekülést a modern társadalom elől. Sokan a keleti vallások felé fordulnak A hinduizmus és a buddhizmus erősödő missziós tevékenysége és a saját vallásukban való csalódás, új értékek keresése magyarázzák ezt. Az ázsiai vallásokban - azoknak a szellemiségről, felszabadultságról, függetlenségről és örömről alkotott alapelveiben - sokan valóságos „ellenvilágot" fedeztek fel a termelésre és teljesítményre irányuló Nyugattal szemben. Az új vallási mozgalmak legtöbbje a keleti eszmevilágot, lelkiséget igyekszik átültetni a modern világba. Vannak olyan alternatív vallási mozgalmak, amelyek a tudományos technikai világkép mitikus szemléletének a pszichológiával és keleti meditációval való keveredéséből születtek, mint például a szcientológia és az abilitizmus.  A „Mennyei Fény Missziója" a keletről jövő mozgalmak egyik legjellemzőbbje. Haharaj Ji az

egyház vezetője. Tizenhárom éves korában, 1970-ben Delhiben egymillió ember előtt meghirdette 24 az általános békét és azt, hogy az emberiség most már új korszakba lép. A fiatal guru isteni elhivatottságát hangsúlyozva állította, hogy ő fog békét hozni a Földre. Igazi követőinek mindent fel kell áldozniuk érte, hiszen „Maharaj Ji nagyobb, mint Krisna és Ráma". Ezután Amerikában, Denverben telepedett le. Tökéletes tanítónak mutatkozott, aki azért jött e megromlott világba, hogy a lelki élet formáját, a lelki meditációt felfedje, mint ahogyan Krisna, Buddha és Krisztus tette a saját idejében. A mozgalomnak több mint 8 millió követője van a világon  A „Krisna-tudat Nemzetközi Társasága" a sokféle új közösség között különösen kitűnik szigorú erkölcsi alapelveivel, aszkétikus életszabályaival. Követői egzotikus ruházatban, mintegy transzban, feltűnést keltve járják az utcákat, és

megszólítják a járókelőket: híveket toboroznak és a mozgalom írásait terjesztik. A mozgalom megalapítója és szellemi vezére Prabhupada 1966-ban, New Yorkban ő hívta életre a társaságot, amelyet istenének megszólitási formulája alapján „HareKrisna" mozgalomnak is neveznek. Követői a „bhakti jógát" (Isten szeretetszolgálatát) gyakorolják Célja a testi gyakorlatokon túl, a Legfelsőbbel való szeretetteljes egyesülés. Felfogásuk szerint a vallás és az élet értelme, hogy az Isten iránti szeretet kibontakozzon. Szerintük az abszolút igazság megtalálhatóa Tórában, Bibliában, Koránban is, de leginkább a legrégibb ránk maradt szentírásban, a Bhagavad Gitában. A társaság Észak-Amerikában, Európában, Ausztráliában és Japánban több mint 100 jógaközpontot hozott létre a Krisna-tudat terjesztése céljából.  Az „Egyesítési Egyház" nevű szinkretikus vallást Sun Myung Moon alapította 1954-ben,

DélKoreában. Moon tanai a kereszténység sajátos keleti mentalitással átitatott, önkényes értelmezésében gyökereznek. Azt állítja, hogy Jézus nem tudta kinyilatkoztatni minden mondanivalóját, de a teljes üdvösséget sem tudta biztosítani. Ezért van szükség őrá, Moonra, az „Új Messiásra" Neki kell meghirdetnie az örök igazságot, amely eddig rejtett volt. A vallási csoport szent könyve, az „Isteni Elv" érintőlegesen említ buddhista és iszlám fogalmakat is, de főképpen a keresztény eszméket és terminológiát vegyíti a taoista istenképpel. Ahogy a neve is jelzi, ennek az egyháznak a célja a világvallásokat és azok híveit egyesíteni az „Új Messiás" irányítása alatt. Moon követőire jellemző a harcias kommunizmusellenesség és az Egyesült Államok iránti fanatikus rajongás. Az „Egyesítési Egyház" akkor indult lendületes fejlődésnek, amikor Moon két évtizedes koreai működése után az

Egyesült Államokba tette át székhelyét (1973). A vallásnak ma már több mint 2 millió híve van a világ számos országában.  A spiritizmus, mint új alternatív vallás, eredetét tekintve az ősök iránti tiszteletre és az animizmusra vezethető vissza. A szellemidézést már az Ószövetség is említi A modern spiritizmus a XIX. század közepén alakult ki Megalapítója D Andrew Jackson amerikai „próféta" Szerinte az embereket az elhunytak szellemei veszik körül, akikkel szellemidézés révén összeköttetésbe lehet kerülni. A szellemidézés művelete hamarosan széles körben elterjedt Már a múlt század végén neves tudósok foglalkoztak ezekkel a jelenségekkel, és többen meggyőződéses spiritisztákká lettek. A spiritizmust összekapcsolta népszerű katolikus hitelemekkel és a reinkarnáció eszméjével. Felfogása szerint az ember szellemből, lélekből és testből áll. A spiritizmus klasszikus elterjedési területe az Egyesült

Államok, Anglia, Franciaország, Oroszország, és főként Brazília. Az utóbbi időben a spiritizmus gyors terjedésének lehetünk tanúi világszerte. Követőik és szimpatizánsaik száma a becslések szerint 50 millióra tehető.  Az umbanda vallás (Afro-Amerikai spiritizmus) nyugat-afrikai eredetű vallási kultuszoknak katolikus vallási elemekkel (pl. a szentek tiszteletével) és indián törzsi hiedelmekkel, valamint a spiritizmussal alkotott különös, szinkretikus formáját jelenti. Brazíliában az utóbbi évtizedekben alakult ki és terjedt el ez a vallási mozgalom, amelyet a katolicizmus, protestantizmus és a spiritizmus (kardecizmus) mellett „negyedik vallásként" tartanak számon. Az umbanda („üdvözülés-művészet") követői Brazília minden néprétegében megtalálhatók. Pontos számuk nem határozható meg, mert az umbanda kultikus ceremóniáin, szertartásain résztvevők (számuk 35 millióra becsülhető) jelentős része

katolikusnak vallja magát. A tényleges hívők száma 5-6 millióra tehető  Ras Tafari mozgalom (rastafarizmus) Közép-Amerika fekete lakossága őrében kialakult és elterjedt hit, amely a kereszténység, az afrikai törzsi hiedelmek és az afroamerikai nacionalizmus különös keveréke. A közép-amerikai fekete népesség Afrikába való visszatérését kívánja elérni A mozgalom kezdetei 1930-as évekre nyúlnak vissza Marcus Garvey fekete prédikátor tevékenységéhez kapcsolódva. Az első mozgalmak Jamaicán keletkeztek, ahol becslések szerint több tízezer követőjük van, de innen elterjedt az egész Karib térségre. Jellemzőjük a fehér-ellenesség A rastafarizmus középpontjában Ras Tafari (Tafari herceg, a későbbi etiópiai sászár, Hailé Szelasszié) áll. A Ras 25 Tafari hívők hitüket ószövetségi (bibliai) kijelentésekre vezetik vissza. Afrikába való visszatérést a babiloni fogságból való kiszabadulásként tekintik. 

Jézus-mozgalom az 1960-as évek végén az Egyesült Államokban indult ifjúsági vallási mozgalom, amely a 70-es évek elején milliós tömegeket vonzott magához a nyugati világban. Nincs központi irányítása, sem kiemelkedő vezető egyénisége Minden Jézusra, a „szupersztárrá" stilizált hősre összpontosul. Egyes csoportjaik a bajba jutott fiatalok megsegítésére határozták el magukat. Egy részük telefonon nyújt vigasztalást Jézus nevében Aki hozzájuk csatlakozik, azzal szemben szigorú követelményeket támasztanak Tilos a kábítószer, dohány és a házasság előtti nemi kapcsolat. Központban a Biblia áll, bár „kötetlen" értelmezéseik kritikára adhatnak okot Az új közösség tagjaként mindenki „egy lesz Krisztusban". A felekezeti különbségék nem számítanak  Sátánizmus az Egyesült Államokban és Kanadában több százezer „hívőt" hódított meg a fiatalok közül. Az utóbbi időben Európában is

megjelent, sőt Magyarországon is felbukkant (1989-ben gyermeköngyilkosságok jelezték ittlétét). A sátánizmus ideológiai alapjai a korai kereszténység idejében kibontakozott manicheus és gnosztikus eretnek mozgalmakban találhatók meg. Felfogásuk szerint a Jó és a Rossz, Sötétség és Világosság, az Isten és a Sátán küzdelmének színtere a teremtett világ. Van sajátos bibliájuk, amely az igazi Szentírásnak negatív értelmű átirata Az egész „vallás" legfőbb jellemzője az evangélium és a kereszténység tagadása írásokban és magatartásban, szertartásban és zenében egyaránt. Az evangéliumi eszmények ellentétét állítja az ifjúság elé: a gazdagságot, a hatalmat, az erőszakot, a szexuális aberrációkat stb. Ezzel a működésével a „Sátánvallás" nemcsak kereszténység- és egyházellenessé vált, hanem a társadalmi rend ellenségévé is  A szcientológiát (Lelki Technológia Vallása) az amerikai L. Ron

Hubbard (1911-1986) a tudományos-fantasztikus regények egyik ismert szerzője alapította századunk ötvenes éveiben. A tudomány, az utópia, az okkultizmus és a pszichoanalízis sajátos keverékét hirdeti. Az emberek „megvilágosítását" tűzte ki céljául. A buddhizmusból a reinkarnációról szóló tan került a szcientológiába. Az irányzat vallásként működik, de gyakran jellemzi magát lélekgyógyászatnak, a lelki egészség modern tudományának (dianetika).Terápiakurzusaikon „hazugságvizsgáló" berendezést is alkalmaznak, amelynek segítségével a pszichikai tisztulást igyekeznek előmozdítani. Vonzódnak a kiadói, az egészségügyi tanácsadói és oktatási tevékenységekhez („megvilágosodási kurzusok"). A világ 65 országában 700 központjuk működik. Amerikában és Nyugat Európában sikeresen terjeszkednek. Állításuk szerint a mozgalomnak 18 millió követője van  Az „Új korszak" („New Age")

világmozgalom a 80-as években az Egyesült Államokban keletkezett és terjedt el. Az elmúlt években meghódította Nyugat-Európát is Ez a szellemi mozgalom új világképet kínál: az ember önmegvalósítását, kozmikus jellegű spiritualizálódását. Célja az egyén és a társadalom átformálása, „új lelkiséggel telítése; válaszként a hitet és célt vesztett modern ember bajára. A mozgalom rendkívülisége abban áll, hogy a mindennapi élet korlátain túl Isten és a lelkiismeret világa után kérdez. „A köztünk lévő és cselekvő Istent újból meg kell tapasztalnunk" állítják Több keresztény gondolkodó az „Új korszak" lelkiségében Isten szellemének működését látja, Hasonlóságokat lehet felfedezni a mozgalom eszmevilága, valamint a II. vatikáni zsinaton megújult katolikus gondolkodás között. 26