Informatika | Gazdasági Informatika » Gazdasági informatika fogalmak

Gazdasági informatika Szervezés: A szabályozási folyamat beavatkozó mozzanata. A szervezés egy célirányos szabályozó tevékenység, mely új rendszerek létrehozására, meglévő rendszerek célirányos működésének fenntartására irányul. (A különböző társadalmi formációk közegében zajló célirányos emberi tevékenység) Szervezés-tudomány: A célelérés tudománya. A 20.század elejétől létezik a szervezés, mint tudomány Klasszikus iskolák: A szervezés-tudomány első iskolái, melyek az 1890-es évek végén jelentek meg. Az iskolák képviselői: Taylor, Fayol, Ford. A szervezés 2 területre irányul. Irányzatok: 1. Szervezet építés: (klasszikus szemlélet) struktúra kialakítása, munkafolyamatok szervezése Ők az első funkcionális szervezetet hozták létre. -A tudományos szervezésnél a bonyolult, összetett folyamatokat részekre kell bontani. (folyamatrészfolyamat-tevékenység-résztevékenység-művelet-részművelet-mozdulat)

A folyamatok tagolása a mozdulatokig történik. Meghatározták azt, hogy hogyan lehet a legnagyobb teljesítményt elérni. Az így kialakult módszereket szabványosították, normázták Ezekhez a normázott technológiákhoz egyéni teljesítmény béreket rendeltek. -A munkás egyetlen dolga a végrehajtás, ahol az embereket egyoldalúan kezelik. Az ember egy automatizált tényező (gép). 2. (szociológiai szemlélet): Ezt követően létrejött irányzat az emberről másképp vélekedik: az ember akarattal, érdekkel, cselekvési szabadsággal rendelkezik. Ezek a kísérletek Philadelphiában folytak (192030), melyek a humán oldalt célozták meg 3. (kibernetikai szemlélet): 1950-es években megjelent az integrációs irányzatok köre (összekapcsolják a korábbi nézeteket), pl. Rendszerelméleti irányzatok Logisztikai szervezés: A szervezés fejlesztésének legújabb vívmánya. Logisztika: A készletgazdálkodás (termékgazdálkodás) egy ktghatékony,

rendszerszemléletű megoldása. Logisztika 3 fő alrendszere: - beszerzési logisztika - termelési logisztika - értékesítési logisztika Logisztika fejlesztésénél érvényesített alapelvek: 1. Ktghatékonyság: - teljes ktg. elve: Ez a ktgátváltás törvényére alapul, mely hangsúlyozza, hogy ktg-et kiváltani csak más ráfordítás árán lehet. A logisztika szervezésekkel ktg-et váltunk ki (pl raktározási ktg, alternatív ktg) A logisztika célja a kis ktglekötés, és a biztonságos működés. - hiányköltségek megtakarítása: Hiányköltség olyan ráfordítás, mely zavarból adódik (pl. nem érkezik meg a termék). Logisztikai szervezéssel ezek is csökkenthetők Ezeknek azonban ára van, komoly informatikai beruházást kell kialakítani. Fontos a kiváltott ktg és az ár kapcsolata Célszerű a logisztikai szervezés akkor, ha a kiváltott ktg magasabb az árnál. 2. Kiszolgálás elve: Ez a rendelkezésre állás szintjét, időtartamát jelenti A

kiszolgálás lehet: - külső - belső A kiszolgálás szintje: Az igényeket milyen mértékben tudjuk kielégíteni (100%-ra való törekvés) Kiszolgálás időtartama: Az azonnali kiszolgálásra kell törekedni. Logisztika feladata: Biztosítani azt, hogy a készlet ott, akkor, olyan minőségben, mennyiségben álljon rendelkezésre, mint az elvárt. A logisztikában fontos: - idő: Éppen időben rendszerek (JIT-rendszer) - tér (szállítási ktg csökkentése) Logisztika mely folyamatokat fogja össze: A logisztika a termékáramlási és az információ áramlási folyamatokat fogja össze ktghatékony formában. Szervezés alapelvei: 1. Szervezni csak rendszerszervező tevékenységgel lehet (rendszerszemléletű gondolkodás) 2. A szervezési eljárás során egy hierarchiát kell betartani (függés van a folyamatokon belül) Hierarchia: cél-folyamat-szervezet-hatásköri rendszer-információ. A szervezői munka logikai hierarchiájának kell teljsülni. 3. A

szervező munka TEAM (csapat) munka (TEAM munka) Team: Nem túl nagy létszámú, heterogén szakmai összetételű munkacsoport. Team alkotói: - rendszerszervező - programozók (rendszer fejlesztése a feladata) - felhasználók A team-ben fontos a szakmai képviselő, aki lehet a felhasználó is. Ha ez nem a felhasználó, akkor van valaki, aki helyismerettel rendelkezik. A felhasználó tehát szakmai elemként jelenik meg a teamben 4. A felhasználók, érintettek bevonása a folyamatba Fel kell mérni a felhasználók igényeit, elvárásait, és igazodni kell hozzájuk. 5. Külső-belső szakemberek együttes alkalmazása a munkafolyamatban Ez előny és kockázat is egyben. - Belső szakemberek előnye: helyismeret, korlátok ismerete. hátránya: szervezeti csőlátás, nincs alkotói gondolatuk. - Külső szakemberek előnye: nincsenek szervezeti gátjaik (újítók) hátránya: valamiben hiányzik a valóságtartalom. A külső-belső szervezők összekapcsolása fontos,

ők végzik el a problémafeltárást, javaslatok, megoldások. 6. A szervezés során a racionálás követelményének az érvényesítése (racionalitás-elve) Az a racionálisan szervezett rendszer, mely egyszerű, világos, áttekinthető, nem tartalmaz felesleges párhuzamosságokat.(redundancia mentes) 7. A ktg-haszon elv érvényesítése: (költség-haszon elemzése) Fontos egy adott eljárás ktg-e és hozama Nem minden ráfordítás és hozam mérhető közvetlenül. Mérhető ráfordítás: - Egyszeri ráfordítások: rendszer létrehozása (beruházás: egyszeri feladat) pl. szoftvervásárlás, hálózat, szerzői jogdíjak vásárlása, üzembehelyezé ktg. - Folyó ráfordítások: pl. anyagráf, energiaktg, eszköz-csere, amortizáció, bérek, karbantartási ktg (=Adott szoftver igaztása az új körülményekhez – szofterfejlesztés) Mérhető hozam: - árbevétel (nem mindig megtalálható) pl. kiváltott ktg (pl csökken a bér, a hulladék) Nehezen mérhető

ráf: pl. hogyan hat az új informatikai megoldás az image-ra 8. Szuboptimalitás elve: Azt hangsúlyozza, hogy a szervezésben nincsenek egyedül jó megoldások Ugyanazt a problémát többféle eljárással lehet megoldani, ezért a szervezőnek mindig variációkat kell tervezni, és csak ezt követően kell keresni azt a megoldást, mely elfogadható. 9. Koordináció elve: A rendszerszervezés mindig projekt-jellegű tevékenység Projekt egy komplex, akció jellegű feladat. A projekt összetettsége lehetővé teszi, hogy a többi folyamattól elkülönülten kezeljük. (saját irányítása, finanszírozása lehet) A projekt eseti feladat, melynél az akció jelentősége, hogy segítségével a projekt időben behatárolható. A rendszerszervezés is projekt. A projekt koordinálása több vetületű A szervező team-en belül vannak koordinációs feladatok. A rendszer-szervező projektben történő koordinálás vetületei: - projekt-alkalmazó rendszer közötti

kapcsolat koordinálása - időbeni koordinálás (határidő fontossága) Projekt koordináció Hálótervezési eljárás: A projekt-koordináció során használatos eljárás. Hálótervezés funkciói a projekt-szervezésben: - munkafolyamatok koordinálása - időtervezése, feladatok időbeni ütemezése - költség tervezés A hálótervezés kiinduló hipotézisei (előfeltevés): - Minden összetett folyamatot fel lehet bontani elemi tevékenységekre. (Elem: Az a legkisebb egység, mely még önálló, de tovább nem bontható.) - Egy összetett folyamaton belül az elemi tevékenységek között egyértelmű kapcsolatok határozhatók meg. Pontosan eldönthető, hogy egy tevékenység hol áll (előtte, utána és vele párhuzamosan mi van) - Az elemi tevékenységekhez hozzárendelhető az elvégzésükhöz szükséges erőforrások, és az idő. Az időtényező az eljárásokat 2 felé bontja: 1. Határozott eljárás: Lényege, hogy a folyamat, amit felbontunk az

determinisztikus (minden tevékenységhez egy adott mennyiségként lehet az időt hozzárendelni) 2. Határozatlan eljárás: Valószínűsíthető időtartamokkal bánik, itt megjelenik a kockázat - Az összetett folyamaton belül a tevékenységek közötti kapcsolatot logikai hálóval szimbolizálhatjuk. A logikai háló alapján meghatározható a kritikus út. Ez a kritikus út módszere A hálótervezésben az út tevékenységsort jelent. A kritikus út hossza megmutatja, hogy melyik az a legrövidebb időtartam, mely alatt az összetett folyamat elvégezhető. Kritikus az, amelyiknek a leghosszabb az időigénye. A párhuzamos tevékenységi sorok közül a leghosszabb adja meg a legrövidebb időigényét. Háló: Irányított gráf (= a vektornak egyértelmű haladási iránya van) A gráf időben múló folyamatot tükröz. A gráf az időmúlás miatt egyirányú Időben nem lehet visszafordulni. Az irányított szakaszok szimbolizálják a gráfban az elemi

tevékenységeket. A sorszámokkal ellátott körök pedig az elemi eseményeket. Egy elemi tevékenység egy tevékenység kezdetét, és egy másik befejezését szimbolizálja. Az elemi eseménynek nincs időszükséglete, a tevékenységnek van. Út: Azok a tevékenységi sorok, melyekkel eljuthatunk a kezdő ponttól a végéig (befejező pontig). (Gráf: kitűntetett pontokból, vonalakból álló halmaz.) Rendszerszervezés életciklusa Zöldmezős telepítés: A szervezők szabadon választják ki a megoldásokat, így kialakul az új gazd. rendszer. Informatikai rendszer indításának okai: - Információ hiánya, feleslege is problémát okozhat. - A meglévő rendszernek vmilyen teljesítmény problémája van: + abszolút teljesítményhiány: nem tudja az igényeket kielégíteni + relatív teljesítményhiány: a rendszer az igényeket ki tudja elégíteni, de a versenytársaknak jobb rendszerük van (erkölcsi avulás) - gazdaságosság, irányítás igényeinek,

hatékonyság, karbantartás problémái Informatikai rendszernél 2 lehetőség közül választhat a vevő: - ismert szoftvercsomag vásárlása Vásárolt szoftver előnye: + gyorsabban üzembe helyezhető, mint a saját + referenciákkal rendelkezik + kockázati tényező általában kisebb + új szoftvertechnikai megoldásokra épülnek + szabványosítottak (könnyen bővíthetők) hátránya: + szoftvercsomagonként adják el őket + drága + adaptálásuk sok problémát jelent - egyedi, számára kifejlesztett rendszer létrehozása Saját fejlesztés előnye: + testreszabott + általában hosszabb a helyzetelemzői munka (alkalmazottak jobb bevonása) hátránya: + hosszabb ügyletek + később vehető igénybe az új rendszer igényei + kockázatok magasak + drága + dokumentáltsága nem olyan precíz, mint a vásárolt szoftvereké A vásárolt szoftverek adaptálása team munkával történik. Rendszerszervezési folyamat fázisai: 1. Probléma definíciós fázis

(célkitűzési fázis) Itt arra keresnek választ, hogy mik voltak az előző rendszer hiányosságai, miért kell új rendszert bevezetni (mi az ok) - megjelennek az új rendszerrel szembeni követelmények - előzetes megvalósítási tanulmány - fejlesztési cél megfogalmazása 2. Helyzetelemzési fázis Fontos és időigényes szakasz. Itt kell a felhasználónak megismerni az alkalmazó rendszert, a működő rendszert analizálni kell. Ennek a végén készül egy összesítő probléma jegyzék 3. Átfogó tervezés fázisa Itt nagyvonalú rendszerterv változatokat készítenek. Zárása: A szervezők és felhasználók kiválasztják a részletes kimunkálásra szolgáló vázlatokat. 4. Szűkebb értelemben vett rendszertervezési fázis Ennek 3 szintje van: 1. Fogalmi szint: Meghatározzák az adattartalmakat (milyen információt hordozzon) 2. Logikai tervezési szint: Kialakítják az adatok közötti kapcsolatokat, döntenek a biztonsági kérdésekről,

hozzáférésekről, rendszer szerkezetéről, felépítéséről. 3. Fizikai tervezési szint: (tényleges kivitelezése a rendszertervnek) - programozási, tesztelési feladatok végzése - kialakítják a munkaköröket - dokumentációs munkavégzés 5. Üzembe helyezés fázisa (implementálás): Éles tesztelési feladatok, törzsadat állomány feltöltése - bevezetés, alkalmazásba vétel 6. Üzemeltetés fázisa Ez az életciklus leghosszabb szakasza, melyre jellemző a folytonos ráfordítások, karbantartás. - működtetés, hibák korrigálása, betanítás - karbantartás (szervezők oldaláról) = igazítani kell a rendszert a megváltozott feltételekhez. Életciklus: rendszerek állandóan cserélődnek. A rendszertervezés a logikai és a fizikai tervezést foglalja magába. Rendszerélet hossza függ: - milyen minőségű a rendszer - alkalmazó rendszer milyen gyorsan változó közegben működik - a környezetben milyen az informatikai fejlesztés

Helyzetelemzési fázis A helyzetfelmérés célja a gazdasági rendszer adottságainak feltárása (adottság = erőforrások halmaza, melyek meghatározzák a gazdasági rendszer működését az adott időszakban) A helyzetfelmérési munka eredményeképpen kell kialakulni a rendszerfejlesztési modellnek. A helyzetfelmérés 4 területe: 1. Rendszerfolyamatok vizsgálata Tipizálás: feltárt folyamatok elemzése. A folyamatelemzés nyújtja az információt az adattartalmak meghatározásához. 2. Szervezet vizsgálata Taxanómiai rend kialakítása. Az alkalmazó rendszer szervezeti struktúrájának vizsgálata, modellezése Ez megteremti a menver megismerésének lehetőségét. 3. Hatásköri rendszer vizsgálata Ezek munkaköri vizsgálatok, melyek meghatározzák az adathozzáférési jogosultságokat. Ez megalapozza az orgver megismerését. 4. Információs rendszer vizsgálata Már meglévő információs rendszer vizsgálata: - eddig milyen szoftvereket használtak

- információáramok vizsgálata (2 irányból) Vizsgálódás módjai: 1. Dokumentum vizsgálat A helyzetfelmérés során fontos információt a dokumentumok jelentenek. Ezeket a dokumentumokat már a helyzetfelmérési fázis elején megvizsgálják: - átfogó szabályzat = szervezeti, működési szabályzat + szervezeti egységek leírása + konfiguráció Innen kerülnek ki a legfőbb hatásköri és környezeti kapcsolatok. A szervezeti, működési szabályzatok azonban nem tartalmaznak információs rendszerre vonatkozó információkat. Főleg az adat-hozzáférési jogosultságok kiosztásához ad segítséget. - szervezeti ábrák (létszámadatok, eszközadatok, rendszer információ igénye, hatékonysága) - munkaköri leírások (megtudjuk a feladatok input igényeit, forrásait, munkaigényesség) - ügyvitellel kapcsolatos szabályok: bizonylatőrzési, ügyviteli szabályok Előfordulhat, hogy a szabályok torzítást eredményeznek (nem valós információk,

elavult szabályok) - szervezési dokumentációk: + folyamatábra: Szimbolizálják a folyamat logikai-tartalmi összefüggéseit. + döntési táblák: Problémamegoldás logikai összefüggéseihez. + jegyzék, lista: Feltárt problémákról, folyamatokról 2. Kérdőívezés Kérdőívezést nagy tömegű információk begyűjtésére használjuk. 2 fajta kérdéstípust használnak: - nyitott - zárt típusú kérdések Nyílt: A válaszadó szabadon adhatja a válaszát. Előnye: + a szervezők sokféle információhoz juthatnak + nincs kötöttség Hátránya: + nehéz az értékelés + nehezen feldolgozható Zárt: A válaszok eleve adottak, és ezekből kell választani (párosítás, húzza alá, karikázza be) Lehet tartalmilag zárt kérdés is (pl. neme, születési idő) = nincs variációs lehetőség Nem zárt kérdés: pl. Szokott-e órára járni? – néha, igen, nem, gyakran Előnye: + jól feldolgozható + arra válaszol, amire a rendszerszervező kíváncsi

Kérdőívezési technikák: - Önkitöltés Előnye: olcsó Hátránya: esetenkénti értékelhetetlenség, elveszik - Kérdőbiztosos technika (akkor, ha minden adatra szükség van) : A kérdezőbiztos nem befolyásolhatja a kérdezettet. - Személyes interjú készítése (ezek árnyalják a felmérést, de az interjú tartalma kötött) Szabályok: pontos érkezés, engedély nélküli interjú tilos, interjú készítő kívülálló. + előkészítés + időtartama ne haladjon meg 1 órát + interjú vázlat készítése + kerüljük a csoportos interjút + jegyzetelés. 3. Mintavétel Minta: Sokaság egy megfigyelt része. A mintavételt akkor használják, ha valamilyen okból nem lehetséges, vagy nem szükséges a sokaság lekérdezése. Módszere: - célzott mintavétel: A szervező kimunkált szisztémát ad a mintavételhez. (pl reprezentatív minta) - véletlen mintavétel A szervezési fázisokról dokumentációkat kell készíteni, ebből dolgoznak majd a

szervezők (közvetlen munkaanyag), valamint a felhasználók számára is készül. 4. Megfigyelés Vizuális adatgyűjtés. Tehát a helyzetfelmérés eredménye munkaanyag a szervezőknek, felhasználónak információ. A könnyed áttekintéshez használható statisztikai eszközök a táblázat, grafikonok, szervezeti ábra, folyamatábra, döntési táblák. A célmegfogalmazásban, rendszer-analízisben, a felhasználói követelmények felismerésében a legfontosabb technikák: a dokumentum-elemzés, interjúk és a kérdőíves megkérdezés. Döntési alapmodell elemei: 1. Döntéshozó a maga célrendszerével 2. A tényállapotok, amelyek döntésre késztetnek 3. Cselekvési alternatívák, melyek közül választhatunk 4. Kritériumok, melyek szerint választani kell 5. Döntés eredménye Maga a döntés úgy megy végbe, hogy a döntéshozó kombinálja egymással a tényeket, és a cselekvési alternatívákat, és a kritérium szerint választ. A döntési alapmodell

két formája: 1. Döntési táblák 2. Döntési fák Programozott döntés: Ismétlődő, rendszeresen visszatérő problémát kell megoldani, mely jól strukturált. Strukturált: - áttekinthető probléma - a kompromisszum pontok világosak, egyértelműek - nagy biztonsággal meg lehet határozni, hogy az egyes cselekvési alternatívák milyen következményekkel járnak. A probléma megoldására egyértelmű eljárásokat, algoritmusokat lehet kidolgozni, melyek egy-egy szoftver logikai vázát is adhatják. Döntési tábla: Tény Tevékenységek (csel. alternatívák) Feltételi variációk (kombinálható mező) Kijelölő mező 1. Tény: Egy mezőn rögzítjük a tényállapotokat olyan módon, hogy a fennállásáról egyértelmű igennel vagy nemmel lehet dönteni. 2. Cselekvési alternatívák: Ezek közül választhatunk 3. Kombinálható mezők: Tényállapotok variációi 4. Kijelölő mező: A tényállapotokhoz hozzárendeljük a cselekvési alternatívát A

döntés ezt követően automatikusan megszületik, mert azt az alternatíva hozza meg. A bonyolultabb folyamatok megjelenítésére használjuk a folyamatábrákat. A folyamatábrák tervezett folyamatok definiálására vagy létező folyamatok rögzítésére alkalmasak. Folyamat ábrák típusai: 1. Tevékenység-orientált Ezek elsősorban adatfeldolgozási folyamatok ábrázolását teszik lehetővé. Szimbólumai: 1. Adatállományokra vonatkozó jelrendszer: - soros elérésű adattár (mágnesszalagon, kazettán tárolt fájl, pl. szövegfájl) - közvetlen elérésű adattár: általában adatbázisokat, vagy lemezen tárolt adatállományokat jelöl - lyukkártya - forrásdokumentum, nyomtatott output (papír adathordozós állományok pl. listák) - speciális technikák adathordozói (pl. OCR, alkalmazott bizonylat, mikrofilm, képpontos adatbevitel) 2. Tevékenységek, eljárások, műveletek Ennek 2 csoportja: manuálisan végzett (kézi), vagy automatizáltan

végzett procedúrák: - program (ált. számítógépes program) - könyvtári program (csak számítógépes program lehet) - kézi adatbevitel (billentyűzetről) - on-line megjelenítés (képernyőre) - kódolás, indexelés - kiegészítő tevékenység (visszaállítás, archiválás) - rendezés - összeválogatás - szétválogatás 3. Kapcsolatok: adatkapcsolat, illetve sorrendiség az adatfeldolgozás során: - adatkapcsolat - távadat kapcsolat - sorrendiségi kapcsolat (egyirányítású vonal) A tevékenység-orientált folyamatábra segítségével tömören dokumentálható az adatfeldolgozás menete, jól elkülöníthetőek a feldolgozási lépések, kiemelhetők az ellenőrzési pontok, bemutathatók az adatállományok. 2. Program-orientált Ezek ciklikus jellegű problémák szemléltetésére alkalmasak. Blokkdiagram Alapszimbólumai: - folyamat kezdete, vége - végrehajtandó utasítás, tevékenység (jele: téglalap) - logikai döntés (jele: rombusz) -

végrehajtási, döntési sorrend kijelölése (jele: egyirányítású vonal) - töréspont (jele: sorrend kijelölő nyíl) Chepin ábra elemei: - szekvencia (formája téglalap) - szelekció - iteráció Ez áttekinthetőbb, olvashatóbb, mint a blokkdiagram, de felépítése több nehézséggel jár. 3. Adatáramlási (adatáram) Ezek összetett funkciójú folyamatábrák. Szimbólumai: 1. adatfeldolgozási eljárás 2. környezet 3. adat forrás 4. adat kapcsolat 4. Információ-orientált Szerepe: Az információs források mozgását mutatják a szervezeten belül. Az ábra felépítésére jellemző, hogy a szervezeti egységeket egymás mellé rajzolt sávok szimbolizálják, ebbe rajzolják bele az azonosítókat, a mozgásukat pedig nyilakkal érzékeltetik. Egyik változata: bizonylati út ábra. Adatáramlási (DFD) diagram szerepe: - a helyzetfelmérés során feltárt összefüggések szemléltetése - tervezési eszköz (adatok, eljárások tervezéséhez) A

diagram egyszerű, kevés szimbólumot használ. Adatáram diagram szimbólumai: - Külső objektum (környezet): Jelölése négyzet. Környezetként a felhasználókat szimbolizáljuk, akik közvetlenül kapcsolatba kerülnek a rendszerrel. - Eljárás: Jelölése egy lekerekített csúcsú téglalap. - Adatforrás: Jele két vízszintes vonal. Innen nyerjük az adatokat - Adatáram: Jelölése egy egyirányítású vonal (nyíl). Az adatáramot mindig névvel kell ellátni Az adatáramlási diagram 0.szintje a legösszetettebb szint Itt határozzuk meg a felhasználói környezetet: - ügyfél - ügyintéző - menedzsment Input-output mátrixok Ezek sorai az információrendszer programjai, oszlopai a rendszer adatállományai. Az input-output mátrixok a rendszerfejlesztés fizikai tervezési fázisának segédeszközei, dokumentumai. A program-file relációk metszeteibe általában három fajta jel kerül, vagy üresen maradnak: - O (output): A program új rekordot ír az

állományba (létrehozza, vagy bővíti) - I (input): A program meglévő rekordokat használ. - U (update): A program a létező rekordok részhalmazának tartalmát megváltoztatja - D (delete): A program a fájl rekordjaiból töröl. Az I-O mátrixok segítséget adhatnak a projekt tervezésének (milyen sorrendben készüljenek a programok, mekkora a projekt átfutási ideje, hány programozó kell) Adatszótár: Az aktív szakmai szókincs gyakran kimondott vagy leírt kifejezése. Nincs egyetlen időtálló szabvány sem, tehát a szervező fantáziájára van bízva, hogy miként dokumentálja a rendszer adatait. Adatszótár tartalma: - adatszerkezet - adatok megnevezése - funkciók (azonosító, leíró) - forrás, származás, származtatás - megengedett értékkészlet - felhasználás - default érték - terjedelem, méret - tárolási követelmények - gyakoriság, periódus - adatbiztonsági előírások - típus Az adatszótár dokumentumainak más-más

követelményeknek kell megfelelni a rendszerfejlesztés különböző fázisaiban. (pl csak elemi adatra értelmezhető, fizikai tervezés során használható, input tervezésnél használják a default értéket) Adatszótár készítésének szempontjai: 3. Felhasználás célja: 1. Fejlesztés melyik fázisának dokumentumai: - szervezési javaslat - logikai fogalom - logikai adattervezés - input tervezés - fizikai adattervezés - eljárás tervezés 2. Adatszerkezet komlexitása: - output tervezés - file szervezés - adathalmaz specifikációk - felhasználói kézikönyv stb - rekord spec - elemi adatleírások Helyzetfelmérés dokumentumai: 1. Megvalósíthatósági tanulmány: Ez alapján dönti el a vezetés, hogy a munkát elindítja, a célkitűzést módosítja, esetleg a probléma megoldását elodázza. (pl. projekt tervek, költség kalkuláció, hozam becslés, értékelés) 2. Terminológia jegyzék: Ennek forrásanyaga kérdőívek, interjú jegyzetek, működő

rendszer dokumentumai, kiegészítő anyagok (szótár, lexikon) 3. Problémajegyzék: Elkészítéséhez felhasználható: kérdőív, interjú jegyzet, megfigyelések tapasztalatai, működő rendszer dokumentációi, terminológia jegyzék. 4. Folyamatábrák 5. Adatszótár: Elkészítéséhez felhasznált anyagok: működő rendszer adatszótárai, bizonylati katalógus, adatáram diagram. 6. Esemény jegyzék: Forrása: döntési mátrix, döntési tábla, interjú jegyzet, folyamatábra 7. Adatmodell ábrák: Felhasználható dokumentumok: működő rendszer leírásai, adatszótárak, hivatkozási kézikönyvek. 8. Egyedleírások: Az input információkat az adatmodell ábrák, az adatszótár, terminológia jegyzék szolgáltatja. A követelmények specifikálásának definíciós fázisai: 1. Logikai rendszer leírása A feltárt, működő rendszer folyamatainak és adatszerkezetének absztrahálása. 2. Biztonsági követelmények kidolgozása Irásos anyag

készítése, mely a hiba esetén fennálló teendőkkel foglalkozik. A hozzáféréseket korlátozni kell. Rögzíteni kell a rendszer felügyeletével kapcsolatos követelményeket Elképzelések az adatok megőrzéséről. 3. Felhasználói követelmények rögzítése Ekkor bizonyos megoldási változatok körvonalazódása történik meg. Itt kell az igényeket rögzíteni Korlátok: - idő, pénz - technikai feltételek - személyi következmények. 4. Megoldási változatok kidolgozása - Kiválasztott megoldás kidolgozása - Kiválasztott megoldás adatszerkezetének kidolgozása 5. Értékelés A követelmények specifikálásában résztvevők: menedzsment, közvetlen felhasználók, fejlesztők. Ez a munka már az analízis során elkezdődik, melynek eredménye egy logikai szintű rendszermodell, melynek leírását rendszer-javaslatnak nevezik. Teljeskörűség feltételei: - vezetők, felhasználók körének kijelölése - az információrendszer célját újra át kell

tekinteni - Definíciós fázis: A rendszer-javaslat elkészítéséhez szükséges ismeretek megszerzése, pontosítása, és rendszerezése. - Eredmények áttekintése, értékelése Az input információs bázist a probléma definíció, a probléma jegyzék, a működő rendszer folyamatábrái, és logikai adatmodellje adja. Szervezési javaslat értékelésének okai: 1. A probléma- és követelményjegyzék teljességének szükségessége 2. A folyamat modell és az adatmodell konzisztenciája - eseményjegyzék teljességének vizsgálata - egyedleírás teljességének ellenőrzése - dialógus vázlatok készítése 3. Követelmények és a logikai modell konzisztenciája (a modellezett rendszer képes e a felhasználók igényeit kielégíteni.) Logikai szintű rendszerjavaslat ajánlott összetétele: - rendszer célja, megoldás módja - módosított probléma- és követelményjegyzék - kiválasztott változat ktg-haszon összevetése - DFD, folyamatábrák -

terminológia jegyzék - adatszótárak - funkció jegyzék esemény jegyzék egyedleírások kódjegyzék szöveges összefoglalás Technikai megoldás választása: 1. Megoldási javaslatok készítése 2. Konkrét technikai változat kiválasztása 3. Technikai változat kidolgozása 4. A nkrét technikai változat kiválasztása 5. Technikai változat kidolgozása A Rendszerjavaslat elemei: logikai modell, konkrét hardver-szoftver bázisra tett javaslatok, működésrend. Rendszerterv: A rendszerjavaslat olyan finomítása, mely már figyelembe veszi az adott technikai, technológiai feltételeket. Rendszertervezés szintjei: 1. Output tervezés Az információrendszerek hasznát az outputokból lehet megítélni. Output tervezési szempontok: - feldolgozási mód, technika - rendelkezésre álló perifériák, adathordozók - output terjedelme: Minél nagyobb terjedelmű az output, annál inkább szükség van gyors adatátvitelre - eredmények formátuma -

felhasználás módja, felhasználás köre. 2. File tervezés 3. Input tervezés 4. Terminál dialógus tervezés 5. Eljárás tervezés 6. Program tervezés 7. Megvalósítás Rendszertervezés 3 szintje: - fogalmi - logikai - fizikai tervezési szint Rendszertervezés vetületei (mit kell megtervezni) 1. Adatvetület: A legállandóbb, legstabilabb vetület az adat Az adatok a rendszer folyamataiból keletkeznek. Ez a tervezés független része 2. Eljárás vagy feldolgozás: Az eljárások azokat a folyamatokat tartalmazza, melyek az adatokat áttranszformálják. Az eljárások a szoftver oldalt jelenítik meg Olyan eljárásokat kell alkalmazni, melyek viszonylag adatfüggetlenek. 3. Környezet: Ez a hardver (technikai környezet), és a felhasználó Rendszerterv követelményei: 1. Általános hatékonysági, gazdaságossági követelmények: - rendszer kapacitása (mekkora állományokat milyen gyorsan tud kezelni) - rendszer méretezhetősége (kül. nagyságú

rendszerfeladatok kezelésére alkalmas legyen) - üzembiztonság (mennyire képes önmagát javítani) - hibatűrés szintje - a rendszer felhasználó barát legyen (könnyen kezelhető felületekkel kell, hogy dolgozzon, technikailag egyszerű legyen az adatbevitel, ne igényeljen spec informatikai ismereteket) - gazdaságossági kritérium - időigény 2. Tartalmi követelmények: - valósághűség (reálrendszert megfelelően kell tükröznie) - teljesség (az alkalmazó rendszert minden tekintetben képezze le) egyértelműség (a rendszer jelkombinációi egyértelműek legyenek) tartós érvényesség (szilárdság, rugalmasság követelménye) Technikai követelmények: Minimalitás követelménye (mindent csak 1x kell definiálni) Mindent a maga helyén elve (pedánsság elve): Nem kapcsolunk össze olyan jelenségeket, melyek a reálfolyamatokkal nincsenek kapcsolatba. - Automatizálás elve: A ténylegesen működő rendszer és a rendszerterv között legyen

egyértelmű kapcsolat megfeleltetés. Ezen követelmények betartásával a rendszer egyszerre lesz: - szilárd és rugalmas - eszköz független - hordozható - nyitott Konkrét tervezési feladatok: 1. Adatelemzési és adattervezési feladatok: Itt kell kialakítani, hogy egy-egy információt milyen adatstruktúrákból tudunk kialakítani. Input-output szerkezeteket kell megvizsgálni 2. Feldolgozás tervezése: Itt folyamatábrákra támaszkodunk 3. A rendszer modulális szerkezetének megtervezése Modul lehet: - logisztikai modul: beszerzés, készletgazd., értékesítési modul - tranzakciós funkciót betöltő modulok: munkaügy, bér modul 4. Felhasználói felületek megtervezése: Milyen lesz az ember-gép dialógus A rendszer kivitelezésekor tesztelési feladatokat kell végezni, amelyeket a programozók látják el. 5. Felhasználói munkakörök kialakítása : Ez a rendszerszervezők dolga Munkakör: Egy meghatározott időegységre, egy emberre lebontott

folyamatok összessége. 6. A felhasználók betanítása: Ez sokszor az üzembe helyezéssel folyik párhuzamosan 7. Üzembe helyezés Üzembe helyezés formái: 1. Közvetlen átállás: A régi rendszert leállítják, és azonnal indítják az újat Általában kis rendszereknél használják. Hátrány: - sokkolja a szervezetet, mert nincs akklimatizálási periódus - hiba esetén a teljes folyamatot meg kell ismételni - az átállás időszakára a régi rendszer elemeit készenlétben kell tartani Előny: - az új rendszer rendelkezésre áll, teljes mértékben hasznosítható (gyorsan hasznosítható) - ha nagyobb probléma nem lép fel, ez olcsó megoldás 2. Fokozatos átállás: A rendszert modulálisan telepítik (bizonyos funkciók a régi rendszer szerint működnek) A két rendszernek kompatibilisnek kell lennie egymással a kommunikálás céljából. Hátrány: - a modulok beindításának ütemezése nagy nehézségekkel járhat - hosszadalmas eljárás - a

rendszer természete, vagy a felhasználói környezet olyan lehet, amely nem teszi lehetővé a módszert Előny. - a modulok output adatai azonnal hasznosíthatók - ha a modul hibás, az nem érinti súlyosan a teljes rendszert (kicsi kockázat) 3. - - a rendszer folyamatosan javítható - a közben szerzett tapasztalatok meggyorsíthatják a későbbi implementációkat 3. Párhuzamos feldolgozás: Egymás mellett működik a régi és az új rendszer addig, amíg az új rendszer teljesen zökkenőmentesen nem működik. (kockázatos rendszereknél alkalmazzák) Hátrány: - drága, mert mindkét rendszer egyszerre él - a régi és új rendszer más-más szervezetrendet, hatáskör elosztást követelhet meg - munka mennyisége túl nagy lehet, hogy a feladat megoldását két rendszerre bízzuk - nagy terhet ró a felhasználókra Előny: - az új rendszer működésének ellenőrzése teljes körűvé tehető - a hibák nem okoznak nehezen kezelhető szituációkat, mivel a

régi rendszer is üzemel - a menvereknek elég idő áll az új rendszer megismeréséhez Ezt követi a karbantartás. A karbantartás feladata az üzemeltetés során felmerülő hibák korrigálása, az információs rendszer igazítása az alkalmazó rendszer változásaihoz. Üzemeltetés, karbantartás okai: - a tesztelések sem garantálják a hibamentességet - az operációs rendszerek, adatbázis kezelők új problémákat is felvethetnek - hardvert fejleszteni kell - az új alkalmazások karbantartása szükségessé teheti a futó rendszerek korrekcióját - az állománynövekedés miatt - újítási javaslatok - új követelmények születhetnek Képernyő tervezés: - a nyomtatott és képernyős megjelenítés alapelvei nem azonosak - a nyomtatott anyag kézzelfogható, így később is felhasználható. A monitor képe kevésbé szállítható - a megjelenítés eszköztára nem azonos - a képernyő formátumot úgy kell kialakítani, hogy az input-output igényeknek

egy időben feleljen meg - a képernyő formájának illeszkedni kell az alkalmazott dialógus típusához Képernyő tervezésekor felhasználható eszközök: - üzemmód (karakter, grafikus) - színek használata (előtér, háttér) - fényintenzitás állítás - inverz színváltás - villogtatás - hangjelzés - programozott mozgókép - multimédia eszközei Képernyőtervezés alapelvei: 1. Logikai sorrendiség: Az előbb olvasható részlet logikailag fölérendeltje legyen az utána következőnek. 2. Tagoltság (=elkülönítés): A képernyőt ált három részre bontják: - Képernyőfej: Tartalma a rendszer megnevezése. - Munkaterület - Lábjegyzet: Ez ált. 1-3 sor 3. Relevancia (=jelentőség, fontosság): A képernyő véges méretei miatt mindig csak a legfontosabb adatokat szabad megjeleníteni. 4. Konzisztencia (=következetesség): pl a színek egységes jelentést hordozzanak 5. Csoportosítás: Ezen rendszerezettséget értünk 6. Egyszerűség: -

viszonylag kevés szín használata - tömör, egyértelmű feliratok, magyarázatok - megfelelő dialógus forma kiválasztása Fájlok csoportosítása: 1. Fájl tartalma: - programfájl (futtatható, vagy félkész program) - szövegfájl (szövegszerkesztő programokkal feldolgozható, írott anyagot tartalmaz) - vezérlő fájl (olyan szövegfájl, melyet programok működésének befolyásolására terveznek) - adatfájl (olyan fájlok, melyek adatait a programok felhasználják, módosítják, létrehozzák, törlik) 2. Feldolgozási folyamatban betöltött szerep: - Paraméter állományok: Az információ rendszer állandó tartalma, nem igazán változik. Jellemző rá a kis számú egyed előfordulás, kevés leíró tulajdonság. (pl adószám, tel, postacím, cég megnevezése) - Törzsadat állományok: Sok egyed előfordulást tartalmaznak, sok leíró tulajdonsággal. A nyilvántartott egyedek száma kevésbé változik. (pl dolgozó, vevő, cikk) - Tranzakciós

állományok: Ezek valamilyen esemény jellemzőit tartalmazzák. Hosszabbrövidebb időszakra érvényesek (pl rendelések, könyvelt tételek, rendelési tételek) - Átmeneti állományok: A feldolgozás miatt hozzák létre, élettartamuk néhány feldolgozási fázis. - Munkaállományok: Speciális átmeneti állományok. (egy program futási ideje alatt él) 3. Elérés módja - soros elérés - közvetlen elérés (rekordsorszám szerint) - kulcsolt elérés (mezőtartalom szerint) 4. Szervezettség (=a file fizikai tárolási módja, mely lehetővé teszi az előírt elérés hatékony megvalósítását) - soros szervezettség (soros elérés) - relatív szervezettség (közvetlen elérést támogatja) - indexelt szervezettség (kulcsolt elérést tesz lehetővé) 5. Bázis információk: - tervező neve, beosztása, tervezés időpontja - file neve - file funkció rövid leírása - adathordozó - rekord típus - blokktényező, blokkméret - fájl átlagos terjedelme -

változékonyság - archiválási időköz 6. Szervezettség és elérés - szervezettség - elsődleges kulcsmező (indexelt szervezettség esetén) - alternatív kulcsok Mezőjellemzők: - mezőnév - típus - mező hossza (byte-ban) - megjegyzés - származás Származás lehet: - input művelet révén - másik fájlból - származtatva Input tervezés GIGO: Az információrendszerek régi elve = szemét be, szemét ki. Ha a program rossz adatot dolgoz fel, akkor az eredmény is csak rossz lehet. VDU: képernyős eszköz On-line input folyamata: 1. Primer adathordozó 2. Ellenőrzés, áttekintés 3. Rögzítés 4. Számítógép Billentyűzet elterjedésének oka: - emberközeli - olcsó - az időben észlelt hibák rögtön kijavíthatók - a bevitelt programozott effektek segíthetik Azonosítók, kódszámok Az azonosítóknak egyértelműnek kell lenni, s a valós rendszer és a szoftver elemei között meg kell teremteniük a kapcsolatot. Kódszámok megjelenítése: -

Numerikus kód (személyis szám): Itt az azonosítók számkombinációk. - Alfabetikus kód (név): Betűkombinációk alkalmazása. - Alfanumerikus kód (rendszám, szem.igszám): Számok és betűk kombinációja Kód szerepe: - azonosító szerep: Azonosíthatnak egyedeket, csoportokat (pl. csoportosító kód: Az azonosítást valamilyen rendszerlogika szerint végzi el) - technikai szerep (pl. ellenőrző kódok) Kód szerkezete: 1. személy neme (1) 2. születési dátum - év (2) - hó (2) - nap (2) 3. kiegészítő kód 4. ellenőrző szám Dialógus tervezés A munkalépés input információi: - output specifikációk - file spec - input spec - dialógus vázlatok - elemi adatleírás, adatszótárak, kódjegyzékek Dialógus típusai: - aktív: ha a párbeszéd irányításában a felhasználóé a vezető szerep Ez lehet egyszerű lekérdezés, kulcsszavas dialógus, magas szintű ember-gép párbeszéd - passzív: ha a program kezdeményez (alkalmi felhasználók

körében elterjedt) A passzív kommunikáció elemei: egyszerű utasítás, rövid kérdésre való válaszolás (I, N), menükiválasztás, formátum kitöltés. A dialógus tervezés lépései: 1. dialógus típus kiválasztása (optimális változat keresése) 2. tranzakció-szerkezet meghatározása (a tranzakció elemek struktúráját, sorrendjét, formai és tartalmi ellenőrzésének módját választják) 3. képernyő tervezés A képernyő megfelelő minőségét biztosító elvek: - sorrendiség - tagoltság - relevancia - konzisztencia - csoportosítás - egyszerűség 4. Hibakezelés: Itt kül fokozatok vannak: tájékoztatás, figyelmeztető üzenet, egyszerű hibaüzenet, súlyos hibák Eljárás tervezés Felhasználható dokumentumok: - probléma jegyzék - funkció jegyzék - input és output specifikációk - képernyőtervek - dialógus vázlatok - file spec - folyamatábrák Eljárás specifikációk tartalma: - eljárás jellege (manuális, lekérdező,

adatbázis módosító, riport) - feldolgozás módja és technikája - feladat verbális megfogalmazása - javaslat az optimális megoldásra - eljárási inputok meghatározása - eljárási részletekre vonatkozó elképzelések - output meghatározás - kapcsolódási feltételek más eljárásokkal Programtervezés végtermékei: programcsírák, -tervek, adatbázis definíciók, program tesztelési tervek, működtetési utasítások Rendszer tesztelése: Ennek célja az információrendszer működőképességének igazolása. Tesztelési fázis lépései: - Programok tesztadatainak előkészítése - Asztali tesztelés (programozó feladata) Célja: programlogika ellenőrzése, programozott eljárások hatékonyságának elemzése - Modulteszt: Célja annak megállapítása, hogy a már letesztelt programok képesek-e együttműködésre. - Rendszerteszt: Itt a modulok kapcsolódását vizsgálják, és a rendszer-környezet közötti adatáramlás minőségét.

Projektvezetőség Ez három vezetői szerepből tevődik össze: - ügyvezető: Nagy szakmai tapasztalattal rendelkező személy, akit a felső vezetés jelöl ki. Feladatai: elnök, felügyelet, a projekt pü kiadásainak engedélyezése, jóváhagyja az értékeléseket, a termékminőségért felel - felhasználói képviselő: A végtermék felhasználóit képviseli. Feladatai: az üzembehelyezési terv jóváhagyása, végtermék minőségi kritériumainak meghatározása, munka folytatását engedélyezi, biztosítja a felhasználói oldal erőforrásait. - szakmai képviselő Feladatai: szakmai felügyelet, programozás és tesztelés módjának meghatározása, a szakmai koordinátor munkáját felügyeli és irányítja Projekt és szakaszirányítás 1. projektirányító feladatai: - projekt erőforrás tervének elkészítése a projektbiztosító csoporttal - projekt vezetőség tájékoztatása - munkáltatók közvetlen irányítása - kapcsolattartás más

projektekkel 2. szakaszirányító feladata: - szakasz részletes felhasználási tervének elkészítése - csoportok számára munkaterv készítése - minőségellenőrző, szakaszzáró értekezleten való részvétel - munkacsoportok ellenőrzése - projektbiztosító csoporttal kapcsolattartás - a projekt vezetőséggel való együttműködés 3. munkacsoportok Projektbiztosító csoport Feladata a fejlesztési tevékenység folyamatosságának biztosítása, egységesítése és a munka adminisztrálása. Feladata még: - felhasználói koordináció - szakmai koordináció a végtermékek