Gazdasági Ismeretek | Vállalatgazdaságtan » Szunomár Ágost - A vállalati fenntartható fejlődés

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Nemzetközi menedzsment szakirány A VÁLLALATI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS Készítette: Szunomár Ágost Budapest, 2009 http://www.doksihu TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék . 3 Táblázat- és ábrajegyzék. 5 1. Előszó . 7 2. Bevezető gondolatok a vállalati fenntartható fejlődéshez . 9 2.1 Általában mit (nem) tudunk a fenntartható fejlődésről? . 9 2.2 A nemzetközi szervezetek és az államok mellett a vállalatok tehetik a legtöbbet a fenntarthatóságért. 10 2.3 Amiben új szemléletet mutat a vállalati fenntartható fejlődés elnevezésű gazdálkodási koncepció . 11 2.4 3. 4. Milyen körülmények között és milyen eredményekkel valósulhat meg a CS?12 A fenntartható gazdálkodás elméleti alapjai, tekintettel a vállalatokra. 14 3.1 Ellentmondás vagy sem? . 14 3.2 A Triple Bottom

Line-nak megfelelő értelmezés . 15 3.3 A fenntarthatóság forradalma . 17 3.4 A vállalatok részvétele. 18 3.5 Szabályozás, ösztönzés, együttműködés. 19 Szakirodalmi források és ENSZ dokumentumok 1962-től napjainkig. 22 -3- http://www.doksihu 5. A vállalati fenntartható fejlődés néhány gyakorlati kérdése . 28 5.1 Menedzsmentsajátosságok. 28 5.11 A vezető személye és szemléletmódja. 28 5.12 A vezetés folyamata, stratégiaalkotás. 33 5.2 Fenntarthatósági jelentések. 42 5.21 Cél: rendszeresség, áttekinthetőség, összehasonlíthatóság. 42 5.22 A legelterjedtebb nemzetközi sztenderdek . 45 5.23 Egy-egy kiemelt hazai és nemzetközi példa . 49 5.3 Szabványosítás, auditálás. 56 5.31 Szabványsorozatok . 56 5.32 A jelentések hitelesítése. 57 5.33 Fenntarthatósági indexek . 58 5.4 Értékteremtő hatás . 58 5.41 Hosszabb távon elérhető célok, eredmények . 58 5.42 Rövidebb távon is elérhető

eredmények. 60 5.43 A jövő elkezdődött: a fenntartható fejlődés 2.0 és a gazdasági világválság . 61 6. Összefoglalás és záró gondolatok. 65 Irodalomjegyzék. 68 Mellékletek .I -4- http://www.doksihu TÁBLÁZAT- ÉS ÁBRAJEGYZÉK 1. táblázat: A természeti erőforrások fogyasztása, a környezet állapota és a fenntarthatóság közötti összefüggés . 15 1. ábra: A TBL halmazábrája 16 2. ábra: A fenntarthatóságért felelős vezető pozíciója a vállalati hierarchiában 29 3. ábra: Van-e a cégen belül felelőse a fenntarthatósági politikának? 30 4. ábra: Rendelkezik-e a vállalat koherens, a teljes céget és ellátási láncait is lefedő fenntarthatósági stratégiával? . 35 5. ábra: Cégének üzleti stratégiájában szerepet játszanak-e a fenntartható fejlődés szempontjai? . 36 6. ábra: A fenntarthatósági célkitűzések fontossági sorrendje 37 7. ábra: Mekkora figyelmet lesz szükséges

fordítani a következő tényezőkre az elkövetkező években? . 38 8. ábra: A fenntartható üzletvitelből származó elvárt hasznok 40 -5- http://www.doksihu 9. ábra: Ha cége a működése során a fenntartható fejlődés szempontjait figyelembe veszi, akkor az. 41 10. ábra: A vállalatok felosztása aszerint, hogy készítenek-e formális jelentést pénzügyi, társadalmi és környezeti hatásaikról, illetve teljesítményükről . 44 11. ábra: A Global Reporting Initiative logója 45 12. ábra: A Global Compact logója 47 13. ábra: A MOL csoport 2007 évi fenntarthatósági céljainak megvalósulása 51 14. ábra: A De Beers jelentésének professzionális tartalomjegyzéke 54 -6- http://www.doksihu 1. ELŐSZÓ A szakdolgozati témaválasztás előzményei mintegy egy évvel ezelőttre nyúlnak vissza, amikor lehetőségem adódott arra, hogy egy félévet a párizsi École Supérieure du Commerce Extérieur (ESCE) főiskolán tanuljak. Az ott

eltöltött hónapok során, a legváltozatosabb tantárgyak keretei között, mindig vissza-visszatért a vállalati fenntarthatóság kérdésköre. Miután ennek a témának az elméleti tárgyalása hamarosan nagyfokú érdeklődést keltett bennem, elhatároztam, hogy röviden utánakeresek az elméleti feldolgozottság és a gyakorlati megvalósítás nemzetközi és magyarországi állásának. Az ennek során megismert többletinformációk és észlelt különbségek hatására született meg az a szilárd elhatározásom, hogy majdani szakdolgozatomat a vállalati fenntartható fejlődés témájából fogom írni. Előzetes munkaként a témáról TDK dolgozatot írtam, amellyel eljutottam az országos döntőig. A jelen szakdolgozat természetesen a korábbi dolgozatra alapoz, de azt nagymértékben kibővíti, aktuálisabbá teszi, és helyenként korrigálja. A személyes érdeklődésen, motiváción túl ki kell emelnem a választott téma nagyfokú aktualitását is.

Noha a fenntartható fejlődés elmélete már több évtizedes múltra tekint vissza, valamint a legfejlettebb gazdaságokban a makro- és mikroszintű fenntartható gazdálkodás már egy-másfél évtizede gyakorlati kérdésnek is számít, szakértők szerint a XXI. század lehet a fenntarthatóság irányába való nagyfokú előrelépések legmeghatározóbb időszaka. Ennek az elgondolásnak a realitását az a felismerés adja, hogy a mai globális gazdasági rendszer pályája hosszabb távon bizonyára nem fenntartható – vagyis valójában jóllétünk (esetleg létünk) megőrzéséről van szó, ez pedig mindannyiunk érdeke, amiért tenni kell. A fenntarthatóság témakörén belül pedig azért kifejezetten a vállalatokra koncentrálok, mert számomra úgy tűnik, hogy ezeknek a szervezeteknek megvannak a lehetőségeik arra, hogy felelősebb gazdálkodással szinte meglepően könnyen nyertes-nyertes helyzeteket alakítsanak ki, amelyek hozzájárulnak egyrészt a

cég, másrészt pedig tágabb értelemben vett környezetünk hosszabb távú „egészséges” fennmaradásához. Ugyanakkor meg kell említeni azt is, hogy Magyarországon a (vállalati) fenntartható fejlődés témájával való -7- http://www.doksihu foglalkozás szintje mind az elméletben, mind a gyakorlatban ma még elmarad a kívánatos mértéktől. Ezért úgy gondolom, hogy a jövőben ezen a téren jelentősebb fejlődés várható, amelyhez pedig szakmailag képzett és megfelelő szemléletmódú szakemberekre is szükség lesz. Dolgozatom célja, hogy fejezetein keresztül – lehetőségeim szerint minél egységesebb gondolatmenetben – bemutassam a fenntarthatóság elméleti alapjait, összefoglaljam a kérdéskör intézményi, szervezeti kereteit, ismertessem a téma vállalati aspektusára vonatkozó legjelentősebb magyar és nemzetközi szakirodalmi forrásokat, összefoglaljam a vállalati fenntartható gazdálkodás egyes legfontosabb gyakorlati

sajátosságait, illetve hogy néhány példán keresztül elemezzem napjaink legjobb nemzetközi és hazai gyakorlatát. A szakdolgozat-készítés módszertanával kapcsolatban elmondható, hogy az – a téma jellegére és az előrehaladottság fokára való tekintettel – szekunder információfeldolgozásra alapoz. Ennek megfelelően kutatásom alapvetően a nemzetközi és magyar szakirodalomra, nemzetközi és hazai intézményekre és szervezetekre, valamint ezeknek stratégiáira és alapdokumentumaira, a globális és a magyar helyzetet bemutató kutatási jelentésekre és a nemzetközi, valamint a magyarországi legjobb vállalati gyakorlatokat tükröző dokumentumokra irányul. Az így gyűjtött és rendszerezett információk kiegészítésre kerülnek a témához tágabb értelemben kapcsolódó irodalom áttekintése során megismert gondolatokkal, néhány személyesen átélt előadásnak köszönhetően nyert ötletekkel és saját meglátásaimmal. Munkám

zárásaként megkísérlem megfogalmazni a fenntartható vállalati gazdálkodással – mint a XXI. századi stratégiai menedzsment egyik várhatóan legfontosabb területével – kapcsolatos jövőképemet és javaslataimat. -8- http://www.doksihu 2. BEVEZETŐ GONDOLATOK A VÁLLALATI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSHEZ 2.1 Általában mit (nem) tudunk a fenntartható fejlődésről? A fenntartható fejlődés (sustainable development, SD) koncepciója és definíciója az elmúlt alig több mint két évtizedben1 széles körben ismertté vált. Ma már aligha van PT olyan rendszeres hírfogyasztó, aki még ne olvasott, hallott volna a fenntartható fejlődésről; nem is beszélve a közelmúltban a felsőoktatásban részt vettekről, akik többsége minden bizonnyal tantárgyi keretek között tanult a fenntarthatóságról. A gyakran idézett „A fenntartható2 fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen t PT igényeinek kielégítése mellett nem fosztja

meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől” (ENSZ WCED, 1988; p. 68) alapdefiníció pedig szintén sokak számára ismerősen csenghet. Ugyanakkor az emberek többségének – beleértve akár a vezetőket, döntéshozókat, más területeken tudományos tevékenységet folytatókat is – jellemzően csupán felszínes ismereteik vannak a fenntartható fejlődésről, annak elméleti megalapozottságáról és gyakorlati megvalósíthatóságáról. Ez az ismerethiány – saját tapasztalataim szerint – alapvetően annak tulajdonítható, hogy a fenntartható fejlődést általában definíciószerűen, „magasztos eszmeként”, már-már filozófiai síkon tálalják, és a legritkább esetben sürgős, gyakorlati cselekvést igénylő koncepcióként. Éppen ezért, „közös jövőnk” érdekében kiemelkedően fontos lenne, hogy – a világrend és a társadalmak minden síkján – a felelős vezetők az SD lényegét

megismerjék, elfogadják, és már a közeljövőben is minél inkább annak megfelelően cselekedjenek. Azt, hogy a fenntartható fejlődés – a megvalósulás valószínűségének 1 TP PT Az ENSZ Környezet és Fejlesztés Világbizottságának (UNWCED) 1987-es Közös jövőnk c. T jelentésének („Brundtland-jelentés”) kiadásától számolva. 2 TP PT Valójában a Közös jövőnk első, 1988-as magyar kiadása a fenntartható fejlődés helyett még – egyáltalán nem alaptalanul – a harmonikus fejlődés kifejezést használta. -9- http://www.doksihu nagymértékű növelése érdekében – a társadalom minden síkján értelmezendő és alkalmazandó, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Közgyűlése már 1987-ben, a fentebb idézett közismert definíció mondatának folyatatásával is egyértelművé tette: „a fenntartható fejlődésnek [.] központi vezérelvvé kell válnia az ENSZ, a kormányok, a magánintézmények, -szervezetek és

-vállalatok számára” (ENSZ Közgyűlés, 1987; preambulum). 2.2 A nemzetközi szervezetek és az államok mellett a vállalatok tehetik a legtöbbet a fenntarthatóságért Az ENSZ – amely a fenntartható fejlődés témakörével évtizedek óta behatóan és felelősen foglalkozik – iránymutatásán túl, a józan ész alapján is könnyen belátható, hogy szabályozási és anyagi kapacitásuknál fogva a nemzetközi szervezetek és az egyes államok mindenkori kormányzatai nagyon nagy mértékben mozdíthatnák elő a fenntartható fejlődést, különösen legiszlatív eszközeikkel. Ugyanakkor igen valószínű, hogy a fenntarthatóság gyakorlati megvalósításáért a felelős szemléletű, elkötelezett vállalatok (kapacitásaiknál fogva első sorban a multinacionális és nagyvállalatok) tehetnek a legtöbbet.3 Ez utóbbi állításomat a következő megfontolásokra alapozom: 4 TP PT 1.) Ezen szervezetek jellemzően rendelkeznek a szükséges anyagi

forrásokkal, illetve vezetőik előbb-utóbb felismerik, hogy a fenntartható gazdálkodásba való befektetés közép- és hosszú távon anyagilag általában bőségesen megtérül. 2.) A fenntartható üzletpolitika jelentősen javítja az imázst, növeli a cégértéket, stratégiai előnyt biztosít, és ez a tendencia a jövőben csak erősödni fog. 3 Azt, hogy egyáltalán a vállalatoknak a gazdasági prosperitás biztosításán és a jogkövető magatartáson túl is vannak kötelezettségeik, a Friedman–Goodpaster-Mathews-vita óta (és józan belátásunk alapján) tekintsük eldöntöttnek. 4 TP PT Ezen pontjaimat más megfogalmazásban, de alátámasztja az Economist Intelligence Unit (EIU): Doing Good – Business and the sustainability challange c. jelentése is E tanulmány – mint a vállalati fenntartható fejlődésről készült egyik legfrissebb, legmegalapozottabb és legátfogóbb nemzetközi munka – dolgozatomban több helyen visszatér

hivatkozási alapként és forrásként is. - 10 - http://www.doksihu 3.) Minthogy minden termelési folyamat, legyen materiális vagy immateriális, közvetlenül vagy közvetve valamilyen mértékben környezet- és egészségromboló, ezért ezen hatások csökkentéséért a vállalatok – meggyőződésük, kultúrájuk és/vagy kötelezettségeik szerinti mértékben – jogi és morális felelősséggel tartoznak. 2.3 Amiben új szemléletet muta t a vállalati fenntartható fejlődés elnevezésű gazdálkodási koncepció A tekintélyes brit The Economist című üzleti szaklaphoz köthető Economist Intelligence Unit (EIU) kutatócsoportjának definíciója szerint „a vállalati fenntartható fejlődést szolgáló elveknek, eljárásoknak és folyamatoknak az olyanokat tekinthetjük, amelyek jobbítják azon anyagi, természeti, társadalmi, humán és egyéb erőforrásokat, amelyektől a vállalat hosszú távú egészséges működése függ” (EIU, 2008, p. 4)

Ugyanakkor meglátásom szerint ebből az egyébként igen pontos és tömör szakmai definícióból egy nagyon lényeges aspektus konkrét kifejezése hiányzik: a vállalatoknak fel kell ismerniük, hogy amennyiben – egy fenntartható világrend keretében – hosszabb távon meg kívánnak maradni, akkor elengedhetetlen, hogy proaktív módon, belső meggyőződésből, etikusan tegyenek a természeti környezet és a humán erőforrások megóvásáért és fejlesztéséért.5 PT Ezen definíciók alapján látható, hogy a vállalati fenntartható fejlődés (corporate sustainability, CS) 6 a korábbi hasonló elméletekhez képest minőségileg többet és újat TP PT mutat, de legfőképp túllép a vállalati társadalmi felelősségvállalás (corporate social responsibility, CSR) koncepcióján, amely ugyan ma már világszerte széles körben alkalmazott, de gyakran (és gyakran jogosan) éri a felületesség, a tüneti kezelés, a 5 TP PT John Elkington Triple

Bottom Line (TBL) koncepciója alapján, miszerint az üzletiesség hosszabb távon semmiképpen sem hagyhatja figyelmen kívül működésének társadalmi és természeti környezetére gyakorolt hatásait. 6 TP PT Noha a corporate sustainability szó szerint vállalati fenntarthatóságot jelent, jelentéstöbblete miatt mégis helyesebbnek tartanám a vállalati fenntartható fejlődés (corporate sustainable development) kifejezést, ill. a CSD rövidítést Dolgozatomban – az elterjedtség okán – azonban a kifejezés mindkét formáját használom. - 11 - http://www.doksihu „képmutatás” és a puszta imázsközpontúság vádja. Ezt a szemléletváltást támasztja alá, hogy a nemzetközi szakmai publikációknak egyre nagyobb hányada szól a CSR helyett a CS-ről, illetve a vezető multinacionális vállalatok egyre nagyobb hányada dolgoz ki és tesz közzé fenntarthatósági tervet vagy jelentést, illetve nevez ki a CS-ért felelős vezetőt. Ugyanakkor

világosan látszik az is, hogy nehezen – ha egyáltalán – határolható pontosan körül, mi minden tartozik a vállalati fenntarthatóság kérdéskörébe. A téma ugyanis rendkívüli módon interdiszciplináris: beletartozik vagy beletartozhat – hiszen erre pontosan kidolgozott protokoll nincs, és talán soha nem is lesz – az ökodesigntól kezdve a zöld üzemeltetésen és a fenntarthatósági jelentések kiadásán át a CSO kinevezéséig rengeteg minden (ezekről bővebben az 5. részben) 2.4 Milyen körülmények közö tt és milyen eredményekkel valósulhat meg a CS? A megvalósulást természetesen nagyban elősegíti, ha a külső, nemzetközi vagy állami környezet – minimálisan erkölcsileg – támogatja az olyan kezdeményezéseket, amelyek a természeti és a humán erőforrások megóvását, fejlesztését célozzák. Ma már jelentős számú ország, régió vagy város rendelkezik a fenntarthatóságot előmozdító keretprogrammal, sőt, a

konkrét támogatások sem ritkák. Ezek a lehető legváltozatosabb formákban valósulnak meg, pl. anyagi támogatástól kezdve ingyenesen rendelkezésre bocsátott környezetmenedzsment-szoftverig. A fenntarthatóság megvalósulását ugyanígy támogathatja a megfelelően gondos gazdaságpolitika, makrogazdasági tervezés vagy a helyénvaló konvergenciakritériumok felállítása, azzal, hogy közösségi, állami vagy nemzetközi szinten ésszerű, a hosszú távú érdekeket szem előtt tartó korlátokat szab a jellemzően rövidebb távra tervező mikrogazdaság számára. Az ilyen jellegű makroszintű koordináció jelentőségét az adja, hogy az egyes vállalatok fenntartható gazdálkodása értelmét vesztené a rendszer fenntarthatósága nélkül, és fordítva. Egyes szakértők ezen logika mentén a fenntarthatóság érdekében nem tartják kizárhatónak egy piacgazdasági körülmények - 12 - http://www.doksihu között kialakítandó makroterven

alapuló gazdaságpolitika felállításának realitását, valamint ésszerűségét és hasznosságát sem (Antal, 2004). A vállalati belső környezetet tekintve, ami elsősorban szükséges, az a szemléletváltás, amelyen keresztül pl. anyagi ráfordítást nem vagy alig igénylő hasznos „apróságok” tucatjait lehet rögtön meglépni. Emellett célszerűek bizonyos szervezeti változtatások, és a menedzsmentkoncepció átalakítása is. Ez utóbbiak csak képzett, felelős viselkedésű és a hosszú távú orientáció iránt elkötelezett vezetők alkalmazásával érhetők el. A fenntartható vállalati gazdálkodás eredménye pedig a több – gazdasági, humán és környezeti – síkon megvalósuló közép- és hosszú távú értékteremtés, amely úgy hoz „hasznot” a vállalatnak, hogy közben környezetében károkat nem okoz, vagy éppenséggel még fejleszti is azt (mindezekről bővebben az 5. részben) - 13 - http://www.doksihu 3. A

FENNTARTHATÓ GAZDÁ LKODÁS ELMÉLETI ALAPJAI, TEKINTETTEL A VÁLLALATOKRA 3.1 Ellentmondás vagy sem? A fenntartható fejlődés – mint teória 7 –, tudományos szinten is több oldalról TP megközelíthető (pl. fizikailag, PT gazdaságilag, morálisan), és többféleképpen magyarázható, értelmezhető. Egyesek szerint a fenntartható fejlődés kifejezés eleve értelmetlen, mert oximoron. Ez a kijelentés így, ilyen formában persze nem igaz Az ugyan kétségtelen, hogy a fejlődés (vagy inkább növekedés) jelenlegi ütemét és módját évszázadokon, esetleg évezredeken keresztül fenntartani bizonyosan lehetetlen, hiszen a fogyasztás folytonos növekedésén keresztül – a jelenlegi technológiai szint mellett – a meg nem újuló erőforrások kiaknázása nagyságrendekkel gyorsabban történik, mint ahogy azok újratermelődhetnének. De az sem lehetetlen, hogy a középtávú jövőben a megújuló energiaforrások, az újrahasznosítás és a

szolgáltatások megfelelő megszervezése – vagyis egy drasztikus globális technológiaváltás – lehetővé teszik gazdasági, humán és természeti értelemben is a fenntartható fejlődést, mégpedig vagy a korlátozott erőforrások használata nélkül, vagy kismértékű, kis környezeti hatással járó használatukkal. Különösen igaz lehet ez, ha a növekedésorientációról az emberiség áttér a fejlődésorientációra, az extenzív bővülésről az intenzívre, a materiális gyarapodás hajszolása helyett megelégszik az „épp eléggel”, és a szellemiekre fektet nagyobb hangsúlyt. 7 TP PT Személyes véleményem szerint a megvalósulás mai globális állása mellett a fenntarthatóságról nem túlzás csupán elméletként beszélni, noha a korai elfogadók már kétségtelenül megkezdték a gyakorlati megvalósítását. - 14 - http://www.doksihu 3.2 A Triple Bottom Line-nak megfelelő értelmezés A fenntarthatóság megvalósításához

tehát a dolog lényegéből fakadóan elengedhetetlen a gazdaság, a környezet és a társadalom/egyes ember közötti harmónia. Ennek megfelelően először – a humán faktort egyelőre figyelmen kívül hagyva – a természeti erőforrások fogyasztása, a környezet állapota és a fenntarthatóság közötti összefüggést az 1. táblázattal szemléltetem: A természeti erőforrások fogyasztása, a környezet állapota és a fenntarthatóság közötti összefüggés 1. táblázat Természeti erőforrások fogyasztása több, mint amit a természet újratermelni képes a természet újratermelő kapacitásával azonos mértékű kevesebb, mint amit a természet újratermelni képes Környezet állapota Fenntarthatóság a környezet pusztul nem fenntartható környezeti egyensúly a környezet megújul fenntartható, nem változó állapot fenntartható fejlődés Forrás: magyar Wikipédia, fenntartható fejlődés szócikk Amennyiben a fenntarthatósági

szakértő és író, John Elkington háromoldalú mérleg (Triple Bottom Line, TBL) elve alapján már mindhárom (gazdasági, humán, természeti) dimenziót megpróbáljuk összeegyeztetni, akkor az 1. ábrán látható – lényegében magától értetődő – Venn-diagramnak megfelelő eredményekre juthatunk: - 15 - http://www.doksihu 1. ábra: A TBL halmazábrája Az eredeti forrása: angol Wikipédia, sustainability (fenntarthatóság) szócikk Az utóbbi ábra alapján elmondható, hogy fenntarthatóságról akkor beszélhetünk, ha a gazdasági teljesítmény olyan szinten marad, hogy a termelés során a természeti környezet megőrzi „életképes” voltát, vagyis csak olyan mértékben károsodik, hogy az az emberiség számára továbbra is „elviselhető” marad, miközben a gazdasági és a társadalmi szféra között lehetőleg „igazságos” viszony alakul ki. Mindemellett fontos megemlíteni, hogy a környezetkárosítás mértéke a termelés volumene

mellett nagymértékben függ az alkalmazott technológiától is, illetve azt, hogy a társadalmi igazságosság jelentős részben a társadalmi berendezkedés típusán is múlik. Mindenestre elmondható, hogy valódi jóllét csak a fenntarthatóság szűk tartományában alakulhat ki. - 16 - http://www.doksihu 3.3 A fenntarthatóság forradalma Napjainkat vizsgálva azonban egyértelműen kijelenthető, hogy a ma általánosan rendelkezésre álló technológiai színvonal mellett a fogyasztás és a termelés aktuális (vagy még nagyobb) volumene nem fenntartható. Ezért a közeljövőben vagy a fogyasztás és azon keresztül a termelés mértékét kell erősen visszafogni, vagy pedig a technológiai színvonalat jelentősen javítani. Mivel azonban az első lehetőség alapvetően drasztikus szemléletváltást, a második pedig igen jelentős anyagi ráfordítást igényelne a társadalmak minden szintjén, ezért megvalósulásuk optimistán fogalmazva is nehézkesnek

várható, a dolgokat pesszimistán nézve pedig erősen kétséges. Ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal, hogy az emberiség egyetlen reális pozitív jövőképe az SD. A kutatási eredményeket összegző A növekedés határai című kötet (lásd a 4. részben) szerzői bevezették a fenntarthatóság forradalma fogalmat, amelyet jelentőségét tekintve a mezőgazdaság mintegy tízezer évvel ezelőtti és az ipar megközelítően kétszáz évvel ezelőtti drasztikus átalakulásához mérnek: „A többi nagy forradalomhoz hasonlóan, a fenntarthatóság forradalma megváltoztatja a Föld arculatát, az ember identitását, az intézmények és a kultúrák alapjait. Az előző forradalmakhoz hasonlóan kiteljesedése évszázadokat vesz igénybe 8 – bár már TP PT elkezdődött” (Meadows et al., 2005, p 266) A szerzők azon nézetüknek is hangot adnak, hogy az ilyen nagyságrendű átalakulások csak és kizárólag spontán módon ,9 TP PT embermilliárdok

közreműködésével jöhetnek létre. A fenntarthatóság forradalmának elmaradása esetén pedig az emberiségre és a Földre lassú és fokozatos vagy gyors és megrendítő pusztulás vár. Ma még azonban – tekintettel éppen arra, hogy az SD és a CS csak gyerekcipőben jár – semmiképpen sem szabad alapvetően pesszimistának lenni. Hiszen 8 TP PT Valójában egyáltalán nem biztos, hogy az „elviselhető”, „igazságos” és „életképes” tartományokban még évszádokig büntetlenül lavírozhat az emberiség. 9 TP PT Ezzel a megállapítással vitatkoznék: a globalizáció és az információs társadalom mai fokára való tekintettel akár lehet a fenntarthatóság forradalma az első, amely felülről jövő kezdeményezésre bontakozik ki. Ehhez a kérdéskörhöz lásd Antal László: Fenntartható-e a fenntartható növekedés? c munkájának a fenntarthatósági követelményeknek, a gazdaságpolitikának, a makroszintű koordinációnak és a

konvergenciakritériumoknak egyes összefüggéseiről szóló gondolatait. - 17 - http://www.doksihu az elmúlt évtizedek során az emberiség felmutatott már néhány ún. visszatérési példát is (közülük minden bizonnyal a legközismertebb a CFC-k betiltása), amikor regionális vagy globális szintű összefogással beszűntettek egy nem fenntartható gyakorlatot, és a legsikeresebb esetekben az okozott károkat szinte teljesen helyrehozták. 3.4 A vállalatok részvétele Véleményem szerint a vállalatoknak az SD területén önként vállalandó szerepét annyiban reális meghatározni, hogy a termelés (materiális és immateriális értelemben is) és az előállított termék maga – a bölcsőtől bölcsőig elv alapján – teljes kiterjesztett élettartama alatt a lehető legkisebb negatív társadalmi és környezeti hatást okozza. Illetve a gazdasági ésszerűség megköveteli azon CS befektetések megtételét, amelyek tervezhető időtávon belül

megtérülnek, és azután megtakarítást/hasznot eredményeznek. Ezeken túl bizonyos mértékig elvárható, hogy – a megfelelő anyagi eszközök és szemléletmód rendelkezésre állása mellett – a vállatok részben saját jó szándékukból (etikus magatartásformaként), részben pedig a társadalom és a piac nyomására is megtegyenek bizonyos, a fenntartható fejlődés irányába mutató lépéseket. 10 E lépések TP PT később, indirekt módon gyakran hasznot hoznak. Mindazonáltal nem várható el a vállalatoktól, hogy termelésük volumenét és szerkezetét és a termékek bizonyos jellemzőit önkéntesen és önhatalmúlag, a fogyasztói igényekkel szembemenve csökkentsék, illetve jelentősen megváltoztassák. Ehhez felsőbb hatalmak – államok és nemzetközi szervezetek – kezdeményezései, szabályozásai szükségesek. Ezen a helyen fejteném ki azon nézetemet is, hogy tekintettel arra, hogy az elmúlt néhány évtizedben és a jelenben a

fenntarthatóság legnagyobb „pártfogója” az ENSZ, lehetségesnek tartom, hogy a jövőben a világszervezet számára új központi funkciót ad a „fenntarthatóság forradalmának” globális koordinálása, vagyis az SD és a CS nagymértékű előmozdítása. 10 TP PT Példaként megemlítem a Napi Gazdaság c. gazdasági és pénzügyi napilap 2008 okt 27-i Napi Ingatlan mellékletének alcímét: Fenntarthatóság – „Zöld” allűrből piaci kényszer. - 18 - http://www.doksihu 3.5 Szabályozás, ösztönzés, együttműködés Ahogy azt már korábban, a 2.4 részben is említettem, a mikroszintű fenntartható gazdálkodást természetesen nagymértékben segíti a megfelelő külső szabályozás, támogatás. A fenntartható gazdálkodással kapcsolatos jogszabályalkotás ma még nemzetközi szinten sem elterjedt, csak egyes országok egyes vállalatcsoportjaira – jellemzően beszámolási kötelezettségük tekintetében – van ilyesmi érvényben.

Véleményem szerint azonban a fenntarthatóság egy tipikusan olyan kérdéskör, amit nem érdemes és nem is nagyon lehet jogszabályi úton rendezni. Sokkal inkább szükség lenne iránymutató kezdeményezésekre (pl. nemzeti vagy ágazati stratégiákra, önkéntes szabályozásokra, versenyekre és díjakra), a vállalatok és a hatóságok kapcsolatának elmélyítésére, illetve a civil-vállalati és civil-kormányzati együttműködések érdemi kiterjesztésére. Összeurópai szinten kiemelendő, hogy az Európai Unió (EU) a 2001-es göteborgi csúcstalálkozó óta rendelkezik formális Fenntartható Fejlődési Stratégiával (The EU Sustainable Development Strategy, SDS). A stratégia előzményei ugyanakkor az 1997-es amszterdami csúcsig nyúlnak vissza, míg a most hatályos változata 2006ban keletkezett.11 Továbbá érdemes megemlíteni a 6. Környezetvédelmi Akcióprogramot (6th Environment Action Programme), amely a 2002-2012 időszakban hivatott a

közösség fenntartható fejlődését is előmozdítani. A hazai helyzetet elemezve nem hagyható figyelmen kívül, hogy Magyarország 2007. június 29-e óta rendelkezik Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiával, melyet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a kormány megbízására mintegy 90 szervezet szakmai észrevételeinek figyelembe vételével állított össze az EU követelményeinek megfelelően.12 A 64 oldalas dokumentum 34 fejezete 10 oldal terjedelemben tárgyalja „A gazdaság fejlesztése a fenntartható fejlődés követelményei szerint” cselekvési 11 Az európai stratégia hatályos változata letölthető a következő webcímről: http://register.consiliumeuropaeu/pdf/hu/06/st10/st10117hu06pdf 12 A nemzeti stratégia letölthető a következő webcímről: www.nfuhu/download/1028/nemzeti fenntarthato fejlodesi strategiapdf A stratégia együtt értelmezendő az Európai Unió fenntartható fejlődési stratégiának végrehajtásáról szóló

mindenkori aktuális tagállami jelentéssel. - 19 - http://www.doksihu területeit. Jelentős problémának tartom viszont, hogy a stratégia ismertsége a cégvezetők körében nagyon alacsonynak mondható, csupán 20 százalékuk hallott már róla (Szonda Ipsos, 2008). A magyar kormányzati szervezetek közül feltétlenül kiemelendő a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT), amely 2008 októberében, az Országgyűlés által került megalapításra. A tanács a kormányzat, a tudományos élet, a gazdasági szféra és a civil szervezetek képviselői útján kísérli meg a teljes társadalom reprezentálását. A szervezet célkitűzése az, hogy „távlatos gondolkodás mellett elő kívánja segíteni, hogy a fenntartható fejlődés elvei beépüljenek a kormányzat, a gazdaság és az állampolgárok mindennapi tevékenységébe” (NFFT, 2008; Köszöntő). A tanács progresszív elhatározása az is, hogy 2009 végére elkészítse Magyarország

Fenntarthatósági Jelentését. Az NFFT mellett megemlítendő a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium keretei között 1993 óta működő Fenntartható Fejlődés Bizottság, amely elsődlegesen a témában tevékenykedő főbb nemzetközi szervezetekkel (ENSZ szervezetek, OECD stb.) való kapcsolattartásért és együttműködésért felelős Továbbá bizonyos tekintetekben – és amennyiben az érintettek hozzá fordulnak – a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa és Irodája is felelős a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ügyekért. A globális civil szervezetek közül kiemelendőnek tartom a World Business Council for Sustainable Developmentet (WBCSD, Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért). A szervezet célkitűzése az, hogy a világ legnagyobb vállalataival együttműködésben a lehető legnagyobb mértékben előmozdítsa a fenntartható gazdálkodás gyakorlatát, az össztársadalmi fenntartható fejlődés elérése érdekében.

A WBCSD – lényegéből fakadóan – fontos képviselője a fenntarthatóság gazdasági aspektusának.13 A nemzetközi szervezet magyar tagozata, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSD Hungary) hasonló célokat képvisel nemzeti szinten. Emellett feltétlenül érdemes megemlíteni a Worldwatch Institute kutatóintézetet, amely – „Jövőképünk egy fenntartható világ” (Vision for a Sustainable World) jelmondatának megfelelően – gyakran foglalkozik kifejezetten fenntarthatósági 13 Ehhez lásd a szervezet 2008-as éves jelentését, amely a „Micsoda módon vezetik a világot!” (What a way to run the world) címet viselte. A dokumentum letölthető a következő webcímről: www.wbcsdorg/DocRoot/burBGjTNEcSUvv9aWDE1/annualreview2008pdf - 20 - http://www.doksihu kérdések elemzésével. Az évente publikált, mindig egy-egy résztémára koncentráló, magyarul is kiadásra kerülő A világ helyzete (State of the

World) tanulmánykötetsorozata értékes információforrás napjainak globális fejleményeit, kihívásait és várható jövőnket illetően. A szervezetet Magyarországon a Föld Napja Alapítvány képviseli A hazai NGO-k közül nem lehet említés nélkül hagyni a KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért elnevezésű szervezetet, amely a magyarországi fenntartósági civil szervezetek legprofesszionálisabb, legaktívabb képviselője. Az egyesület több nemzetközi szervezet tagja, rendszeresen ad ki szakmai publikációkat, versenyeket hirdet meg és díjakat oszt ki, valamint szakmai rendezvényeket szervez. A KÖVET-nek nagyszámú jelentős magyarországi gazdálkodó szervezet tagja, valamint társult tagja jónéhány fajsúlyos civil és tudományos szervezet is. - 21 - http://www.doksihu 4. SZAKIRODALMI FORRÁSOK ÉS ENSZ DOKUMENTUMOK 1962-TŐL NAPJAINKIG Dolgozatom témájának, a vállalati fenntartható fejlődésnek, megalapozott és hiteles

kifejtéséhez elengedhetetlennek tartom a fenntartható fejlődés, illetve később a vállalati fenntartható fejlődés elméleteiben mérföldkőnek számító szakirodalmi publikációk és ENSZ-aktusok megismerését, melyek külön fejezetet érdemelnek, minthogy éveken-évtizedeken keresztül – még azelőtt, hogy bármilyen lényeges gyakorlati lépés történt volna – ez a két elméleti, tudományos jellegű kategória határozta meg a fenntartható fejlődés koncepciójának alakulását. A releváns irodalom felkutatása során két alapvető szempontot vettem figyelembe: 1.) Nem lenne ésszerű túlságosan régi forrásokat felhasználni, mivel ezek elavultak, túlhaladottak, relevanciaszintjük legfeljebb közepes stb. 14 TP 2.) A vállalati fenntarthatóságot eleinte csak PT érintőlegesen említették a fenntarthatóságról általában szóló publikációkban, és körülbelül az ezredfordulóig kellett várni arra, hogy kialakuljon a CS saját

szakirodalma. Ezek alapján – egy lényegkiemelő felsorolás keretében – a következő, az SD és a CS fogalmainak kialakulásában meghatározó nemzetközi szakirodalmi és ENSZdokumentumokat ismertetem röviden, kronologikus sorrendben: 14 TP PT Kitűnő példa az ilyen művekre Thomas Malthus: Tanulmány a népesedés törvényéről c. 1798-as könyve, amely alapvetően kétségtelenül a fenntarthatatlan mértékű növekedésről szól, és a mai napig gyakran idézik. Jelen korunkban azonban a népesség növekedésénél nagyobb probléma a fogyasztás és a termelés féktelen bővülése. Ugyanakkor elképzelhető, hogy amint az emberiség átlép egy olyan korszakba, amikor a „túlnépesedés” problémája nagyobb súlyú lesz a „túltermelésnél”, ismét előtérbe kerülnek a malthusi gondolatok. Hasonlóan említhető John Stuart Mill „stacionárius állapot” elmélete is - 22 - http://www.doksihu o Rachel Carson természetkutató Néma tavasz

című közérthető stílusú tényfeltáró munkája 1962-ben jelent meg. Ez volt az első olyan tudományos munka, amely – még ha csak rövid ideig hatva is – széles közönség számára tette nyilvánvalóvá, hogy az emberiség a növekedés jelszavával visszafordíthatatlanul pusztítani kezdte a környezetet és saját magát. Carson a vállalati tevékenységgel kapcsolatban rámutatott arra, hogy a természet csupán korlátozott mértékben képes a szennyezéseket kompenzálni (Carson, 2007). o Az 1968-as év két jelentős publikációt is hozott a fenntarthatóság témájában. Paul Ehrlich: The Population Bomb (Népességbomba vagy A biológiai pokolgép) könyvének alaptézise nem állta ki ugyan az idő próbáját, de egyértelművé tette a népesedés, az erőforrások kiaknázása és a természeti környezet állapota közötti összefüggést, valamint bevezette az ökológiai lábnyom fogalmának közvetlen elődjét (Ehrlich, 1968). o Garrett

Hardin tanulmánya, A közlegelő tragédiája kifejti, hogy az emberiség által okozott pusztulást nem (elsősorban) a rossz szándék okozza, hanem a hanyag, szűk látókörű, önző, rövid távú hasznokra koncentráló magatartás ,15 amely ráadásul a TP PT modern korban természeti jellegű akadályba ritkán ütközik. Érdemes megjegyezni, hogy a témaválasztásból adódóan a szerző már 1968-ban a fenntarthatósággal kapcsolatban ma oly’ gyakran emlegetett játékelméletet és a zéró összegű játszma fogalmát is érintette (Hardin, 1968). o A növekedés határai címmel adta ki 1972-ben a Massachusetts Institute of Technology (MIT) négy fiatal kutatója a néhány évvel korábban alapított Római Klub felkérésére végzett kétéves kutatómunka eredményét. Különösen érdekesek a könyv 2004-es átdolgozott kiadásának, amely a Harminc év múltán alcímet viseli, 7. és 8 fejezetei, amelyekben többek között megtalálhatók az

általános értelemben vett 15 TP PT Jared Diamond: Összeomlás – Tanulságok a társadalmak továbbéléséhez c. könyve részletesen és több történelmi példával illusztrálva írja le az ember „racionálisan helytelen viselkedését”, amelynek jó néhány önpusztító civilizáció esett már áldozatául. A szerző felveti azt is, előfordulhat, hogy a jelenkori globális társadalom is beleesik ebbe a csapdába. - 23 - http://www.doksihu fenntartható fejlődést megalapozó alaplépések, a gondolkodásmód szükséges megváltoztatásának elemei, egy fenntartható társadalom ideális értékrendje stb. (ezek részletesebben az 1. mellékletben olvashatók) Továbbá a szerzők felvetik a fenntarthatóság forradalmának elméletét, amely a mezőgazdaság és az ipar forradalma után az emberiség történetének harmadik gyökeres fordulatát hozhatja (Meadows et al., 2005). o Szintén 1972-ben, Stockholmban megrendezésre került az első

nagyszabású nemzetközi környezetvédelmi konferencia. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) Emberi környezet konferenciáján elfogadott nyilatkozat így fogalmaz: „Ha napjainkban az emberiség bölcsen használja fel képességét környezetének alakítására, minden ember részesülhet a fejlődés hasznaiból, és lehetőséget kaphat életminőségének javítására. Ha azonban rosszul vagy elővigyázatlanul cselekszünk, ugyanez az erő beláthatatlan károkat okozhat az emberiségnek és környezetének” (ENSZ EP, 1972; 3. pont). o A fenntartható fejlődés – minden bizonnyal örökérvényű – definiálására 1987-ig kellett várni. Ekkor készült el ugyanis az ENSZ Környezet és Fejlesztés Világbizottság (UNWCED) Közös jövőnk című jelentése, az azóta emblematikussá vált „A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját

szükségleteik kielégítésének lehetőségétől” alapdefinícióval (ENSZ WCED, 1988; p. 68) Valamint témám szempontjából kiemelkedően fontos megemlíteni, hogy a jelentést elfogadó A/RES/42/187 számú T T Közgyűlési határozat volt az, amely először konkrétan nevesítette a fenntartható fejlődés egyik fő letéteményeseként a vállalatokat: „a fenntartható fejlődésnek [.] központi vezérelvvé kell válnia az ENSZ, a kormányok, a magánintézmények, -szervezetek és -vállalatok számára” (ENSZ Közgyűlés, 1987; preambulum). o 1992 nyarán az ENSZ Rio de Janeiróban Környezet és Fejlődés Konferenciát tartott (közkeletűen riói csúcsként ismert). A konferencia záródokumentuma, a Nyilatkozat a környezetről és a fejlődésről 27 elvben megfogalmazva, a húsz évvel korábbi stockholmi nyilatkozatot megerősítve jelent meg. A nyilatkozatnak központi - 24 - http://www.doksihu eleme a fenntartható fejlődés, a huszonhét

szakasz többségében, a legkülönbözőbb témakörök vonatkozásában, felbukkan a fenntarthatóság szó (ENSZ Közgyűlés, 1992). A konferencián továbbá megalapították az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottságot (UNCSD), és közzétették az Agenda 21 dokumentumot, amely lényegében az általános értelemben vett fenntartható fejlődés alapdokumentumának és cselekvési tervének tekinthető – mintegy 900 oldal terjedelemben. 16 TP o PT John Elkington 1997-es Kannibálok villával c. könyvében fejti ki részletesen a vállalatokra különösen vonatkozó háromoldalú mérleg avagy hármas optimalizálás (Triple Bottom Line, TBL) koncepciót. 17 Ennek lényege, hogy a vállalatok az TP PT érdekgazda csoportok felé már nemcsak gazdasági teljesítményükkel tartoznak elszámolni, hanem ahhoz hasonló formában és rendszerességgel a teremtett vagy megsemmisített társadalmi és környezeti értékekkel is, hiszen a fenntartható fejlődés egyaránt

magában foglalja a társadalmi méltányosságra, a környezeti minőségre és a gazdasági fejlődésre való törekvést (Elkington, 1997). Ma már több ezer nemzetközi vállalat készít ebben a szellemiségben – természetesen jelentős módszertani különbségek mellett – éves beszámolót. o 2002-ben Johannesburgban rendeztek világméretű ENSZ konferenciát, amely ezúttal már a Fenntartható Fejlődés Csúcskonferencia (WSSD, „Rio+10”) nevet viselte. A csúcstalálkozón elfogadott legfőbb dokumentum a Nyilatkozat a fenntartható fejlődésről címmel jelent meg. Ez természetesen nagymértékben épít a stockholmi, illetve a riói nyilatkozatokra; a Közgyűlésnek előterjesztett 1. pontja így szól: „Mi, a világ népeinek képviselői [.], megerősítjük a fenntartható fejlődés iránti elkötelezettségünket” (WSSD, 2002; függelék, 1. pont) 16 TP PT Az Agenda 21 sajnos egyáltalán nem érte el azt, amire hivatott lett volna.

Az 1997-es „Rio+5” felülvizsgálat során a Közgyűlés diplomatikusan „felemásnak” minősítette az előrelépés mértékét. 17 TP PT A TBL helyett ma már gyakran a People, Planet, Profit (Triple P) hármast használják, amely az Elkingtonhoz köthető SustainAbility fenntarthatósági tanácsadó vállalat által adott megfogalmazás, de a Global Reporting Initiative (GRI) is kezd általános értelemben terjedni. - 25 - http://www.doksihu Noha témám hazai szakirodalma a nemzetközinél természetszerűleg jóval szűkebb, a legrelevánsabb munkák kiválogatása mégsem feltétlenül könnyebb feladat. Ezt azért állítom, mert a magyar szakkönyvek túlnyomó többsége meglehetősen általánosságaiban ír a fenntarthatóságról, kevés közöttük az egy-egy részterületre szorítkozó munka, és még kevesebb a kifejezett CS-könyvek száma. Ennek ellenére a következőkben röviden ismertetem azon szakirodalmi publikációkat, amelyek saját

nézőpontom szerint dolgozatom témájának feldolgozását a legjobban segítik: o A Pataki György és Radácsi László által szerkesztett Alternatív kapitalisták – Gazdálkodás az érintettek jóllétéért kötet lényegében nem más, mint egy esettanulmány-gyűjtemény. Éppen emiatt viszont kiválóan alkalmas arra, hogy magyar nyelven is hozzáférhetővé tegyen sikeres nemzetközi fenntartható gazdálkodási példákat és megoldási javaslatokat (Pataki-Radácsi, 2000). o Antal László közgazdász Fenntartható-e a fenntartható növekedés? – Az átmeneti gazdaságok tapasztalatai című könyve ugyan alapvetően a fenntartható fejlődés makrogazdasági és gazdaságpolitikai aspektusait és követelményrendszerét vizsgálja, mégis találhatók benne olyan a vállalati fenntartható gazdálkodásra is kiható megjegyzések, amelyeket, úgy gondolom, érdemes alaposabban megfontolni. Itt első sorban a szerzőnek arra a meglátására gondolok,

miszerint a fenntartható növekedés céljából akár piacgazdasági rendszereken belül is értelmet nyerhet egy makroterven alapuló gazdaságpolitika, azaz egy „igazi tervgazdaság” (Antal, 2004). o még A KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért (a könyv kiadásának idején KÖVET Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület) civil szervezet munkatársa, Tóth Gergely által jegyzett A valóban felelős vállalat című olvasmányos könyv18 bevezeti a mély vállalati felelősség fogalmát. Az ilyen cég – a valóban felelős vállalat – a szerző szerint magát a rendszer részeként értelmezi; felismeri, hogy a fenntarthatatlanság korunk talán legfontosabb kihívása; elismeri, hogy mindenkinek a súlyához mérten kell munkálkodnia a megoldáson; őszintén felméri saját súlyát és 18 A teljes könyv letölthető a következő webcímen: www.kovethu/view/dl/60-942html - 26 - http://www.doksihu szükséges hozzájárulását

a problémamegoldáshoz; és tervszerűen, koncentráltan és fokozatosan érdemi (akár drasztikus) lépéseket tesz a fenntarthatóság irányába. Továbbá kifejtésre kerül a könyvben, hogy a rendszer fenntarthatósága hosszabb távon szükségszerűen nem válhat el az egyes szervezetek fenntarthatóságától, és fordítva, illetve az, hogy a fenntarthatósági teljesítmény terén is szükség lenne konvergenciára, hiszen a kiugróan jó és rossz teljesítmények egyaránt a stabilitást veszélyeztető tényezőknek minősülnek (Tóth, 2007). - 27 - http://www.doksihu 5. A VÁLLALATI FENNTAR THATÓ FEJLŐDÉS NÉHÁNY GYAKORLATI KÉRDÉSE 5.1 Menedzsmentsajátosságok A legújabb szakmai trendeknek megfelelően a fenntarthatóságot a gazdálkodó szervezetek egyre növekvő hányada kezeli önálló vállalati funkcióként – a klasszikus vállalati funkciókkal pontosan megegyező módon –, és ennek megfelelően stratégiai vezetést rendel mellé. 5.11 A

vezető személye és szemléletmódja Egyre több globális nagyvállalat, globális vállalat ismeri el: „A fenntarthatóság képviseletének ugyanúgy helye van a topmenedzsmentben, mint a beszerzésnek vagy a pénzügyeknek. Így kellene gondolkodni mindannyiunknak”19 (EIU, 2008; p 29) Mára a fenntartható fejlődés és annak menedzselése kezd olyan horderejű kérdéssé válni a vállalati szektorban, hogy az ezzel járó feladatokat és felelősséget lehetőleg a felső vezetésre bízzák, sőt, egyre gyakrabban neveznek ki külön a fenntartható fejlődésért felelős fenntarthatósági igazgatót (Chief Sustainability Officer, CSO). Az Economist Intelligence Unit CS-kutatása alapján elmondható, hogy nemzetközi összehasonlításban ilyen specifikus vezetőt napjainkban még csak a vállalatok mintegy 4 százalékánál találhatunk. De emellett meg kell jegyezni, hogy a cégek többségénél a CS politika megvalósításáért egyenesen az ügyvezető vagy az

igazgatótanács felelős (amely legfelsőbb szinteknek értelem szerűen megvannak a maguk előnyei és hátrányai is). Továbbá, sajnálatos módon, a szervezetek még több 19 TP PT Francesca DeBiase, a McDonald’s gyorsétterem-lánc globális ellátási láncokért felelős alelnökének szavai. - 28 - http://www.doksihu mint 10 százaléka esetében a fenntarthatóság területének nincsen egyértelmű felelőse kijelölve, ahogy ezt a 2. ábra szemlélteti: 20 TP 2. ábra: A fenntarthatóságért felelős vezető pozíciója a vállalati hierarchiában Forrás: EIU, 2008; p. 23 Érdekes adalék lehet a fentebbi grafikonhoz, hogy – szintén az EIU megállapításai szerint – míg napjainkban a fenntarthatósággal a legmagasabb szinteken is törődő cégek igazgatósági ülésein átlagosan az idő 20 százalékát fordítják társadalmi és környezeti jellegű ügyek megvitatására, addig öt év múlva a válaszadó vezetők szerint már az idő 29

százaléka fog ilyen kérdésekre fordítódni (EIU, 2008; p. 23) 20 TP PT A 2., 4, 6, 8 és 10 ábrák forrása a már korábban is hivatkozott, 2008 februárjában publikált, Economist Intelligence Unit: Doing good – Business and the sustainability challenge tanulmány. A kutatás mintáját 1254 vállalati vezető adta, akiket világszerte 2007 szeptembere és októbere során kérdeztek meg. Az eredmények globálisan reprezentatívnak tekinthetők - 29 - http://www.doksihu A magyarországi hasonló felmérések alapján a hazai helyzetről elmondható, hogy az a nemzetközi átlagnál jóval kedvezőtlenebb, hiszen a cégek majdnem 50 százalékánál nincs a fenntarthatóságért felelős munkatárs. További 31 százalék esetében a szakterületet más ügyekért is felelős személy vezeti, míg – állítólag – a vállalatok 18 százaléka rendelkezik kizárólag a fenntartható fejlődésért felelős munkatárssal. A pontos kutatási eredményeket a 3. ábra

szemlélteti:21 3. ábra: Van-e a cégen belül felelőse a fenntarthatósági politikának? Forrás: Szonda Ipsos, 2008; p. 21 21 A 3., 5, 7 és 9 ábrák forrása a Szonda Ipsos által 2008 októberében publikált Ismeretek és vélemények a fenntartható fejlődésről és a vállalati felelősségvállalásról – online közvélemény-kutatás a cégek körében című kutatási jelentés. Az adatfelvétel 2008 szeptemberében történt, 224 cég nagyságú mintán. Az eredmények a 100 főnél többet foglalkoztató magyarországi vállalkozások tekintetében reprezentatívként értékelhetők. Saját meglátásom a kutatási eredményekkel kapcsolatban azonban az, hogy azok hiteles adatforrásként csak fenntartásokkal használhatók, mert részben ugyan nagyon is reálisnak tűnnek, másrészt viszont helyenként irreálisnak látszó mértékben pozitív képet festenek a hazai helyzetről (ennek oka minden bizonnyal a torzító válaszadásban keresendő). - 30 -

http://www.doksihu A fenntartható fejlődésért felelős vezetőknek – minden más menedzserhez hasonlóan – számos lényeges szakmai és emberi feltételnek kell megfelelniük, de talán a legfontosabb, hogy a következő 10 pontot munkájuk során mindig szem előtt tartsák (EIU, 2008; p. 7): o Inkább ötletesen, mint keményen dolgozz. A fenntartható fejlődés a gazdasági, a környezeti és a társadalmi célok olajozott összehangolását követeli meg. Ez az összhang túl nagy számú kitűzött prioritás esetén aligha fog megvalósulni.22 o PT Ismerd meg a vállalatodat. Minden vállalat számára szükséges a saját értékrendjének és erősségeinek egyértelmű meghatározása, és a következetesen annak megfelelő üzletvitel. Nem vezet célra, ha egy cég mindig az aktuális, gyakran változó és időnként irreális társadalmi igényeknek, követeléseknek próbál megfelelni. A vállalatoknak egyúttal tudniuk kell nemet mondani bizonyos

külső igényekre. o Ismerd meg a vállalatod összhatását. Ahhoz, hogy a legadekvátabb CS témákkal foglalkozhasson a cég, először a TBL elvei szerint pontosan fel kell mérni, hogy milyen hatással van a – szélesebb értelemben vett – környezetére. Ennek során a pozitív hatásokat, illetve a gazdasági faktort sem szabad figyelmen kívül hagyni. Jane Nelson, a Harvard Egyetem Kennedy School of Government CSR kezdeményezésének igazgatója szerint „a gazdálkodási tevékenység legnagyobb társadalmi haszna a jövedelemtermelés” (EIU, 2008; p. 38) o Összpontosíts az alapvető erősségekre. Először azokon a területeken érdemes cselekedni, amelyeken a cég versenytársaihoz képest korábban is jól teljesített, és ahol viszonylag könnyen és gyorsan érhet el újabb eredményeket. Egy vállalat vezetői általában jobban értenek a belső hatékonyság továbbfejlesztéséhez, mint a negatív környezeti hatásokat ellensúlyozó

erdőtelepítéshez. 22 TP PT Ehhez a ponthoz én még hozzátenném, hogy általában a fenntarthatóságot előmozdító lépések jelentős része úgyszintén sokkal inkább ötletességet kíván meg, mintsem jelentős anyagi forrásokat. - 31 - http://www.doksihu o Ne csak azt vizsgáld, hogy vállalatod mivel tartozik a fenntarthatóságnak, hanem azt is, hogy a fenntartható fejlődés hogyan járulhat hozzá a cég eredményességéhez. A fenntarthatóság által szabott korlátok tiszteletben tartása nem feltétlenül csupán terhes külső kényszerítő körülmény. A környezeti és társadalmi ügyek figyelembe vétele olyan újszerű és átfogó fejlesztéseket eredményezhetnek, amelyek hosszabb távon nagymértékben segítenek a költségek lefaragásában. o Legyen egyértelmű a vezetői pozíció és az igazgatóság támogatása. A fenntartható fejlődés nem fog magától kialakulni; a sikeres megvalósításhoz felelős vezetőre van szükség,

aki megfelelő pozíciót foglal el a szervezeti hierarchiában, és bírja a legfelsőbb vezetés támogatását. o Figyelj az ellátási láncra is. Igen kevés vállalat figyel oda kellőképpen arra, hogy teljes ellátási láncát is integrálja fenntarthatósági politikájába. A beszállítók ilyen téren mutatott gyenge teljesítménye pedig jelentős materiális és immateriális veszteségeket okozhat. Ellenkező esetben, a jó beszállítói fenntarthatósági teljesítmény jelentősen segítheti a CS politika hatékony és eredményes megvalósítását (lásd a 4. ábrát is).23 o Ellenőrizz, mérj és készíts beszámolót. A vállalati fenntartható fejlődés egzakt mérése és a jelentések készítése nem könnyű feladat. Ennek tudatában jónéhány vállalat egyáltalán meg sem próbálkozik vele; noha egyértelmű, hogy a fenntarthatóság felé vezető úton megtett lépések, elért eredmények dokumentumokkal alátámasztva jelentősen hitelesebb

képet nyújtanak, mint anélkül. o Integrálj. A fenntarthatóság csak akkor fog megvalósulni, ha a teljes vállalati szerkezettel és a többi folyamatokkal egységben kezelik. Mark Kramer, az FSG Social Impact Advisors stratégiai tanácsadó cég alapítója így fogalmaz: „Amíg nincs hatással 23 Az ellátási láncok fontosságát hangsúlyozza a Global Reporting Initiative 40 oldalas Small, Smart and Sustainable c. kiadványa is, amely a globális ellátási láncokba beépülő kis- és középvállalatok fenntarthatósági jelentéskészítési gyakorlatáról tájékoztat. - 32 - http://www.doksihu [a CS területén felmutatott eredményesség] a juttatásokra és a teljesítményértékelésre, nem lesz komoly prioritás a középvezetők szemében” (EIU, 2008; p. 28) o Vonj be és szállj szembe. Manapság a vállalatoknak az érdekgazdák (stakeholders) széles körével, legfőképpen a civil szervezetekkel, gyakran vagy állandóan és azokat

egyenrangú partnereknek tekintve kell együttműködniük. Ez akkor is szükséges, ha időnként kemény vita bontakozik ki a felek között, vagy ha más alkalmakkor ugyanezek a csoportok a cég ellen lépnek fel. 5.12 A vezetés folyamata, stratégiaalkotás A vállalati fenntartható fejlődés menedzselésének – miként minden más speciális menedzsment-részterületnek – megvannak a maga sajátosságai. A CS esetében azonban külön problémát jelent, hogy egyrészt fiatal szakágazatról van szó, ezért egységes standardok még nem alakulhattak ki, másrészt pedig „elméleti szinten a fenntarthatóság témaköre határtalan” 24 (EIU, 2008; p. 8) TP PT Ezen okokból a CS menedzselésének bemutatására kiválasztottam egy adott modellt, amelynek segítségével végigkövetem – a több közül egy lehetséges úton – a vállalati fenntarthatóság megvalósításának vezetését:25 1.) Az érintett csoportok feltérképezése Ahhoz, hogy a vállalat

fenntarthatósági politikája később célt érhessen, elengedhetetlen, hogy a menedzsment tisztában legyen vele, a gazdasági tevékenység „mellékhatásai” – amelyek általában negatívak, de lehetnek pozitívak is – hogyan érintik a társadalom különböző érdekgazda csoportjait és a környezetet (amelyet rövid 24 TP PT A megállapítás Ed Potter, a Coca-Cola óriáscég munkahelyi jogérvényesülésért felelős globális igazgatójának szavain alapul. 25 TP PT Alain Ballot, a Gaz de France francia energiaszolgáltató vezető beosztású stratégájának, a párizsi ESCE főiskolán 2008. márc 28-án elhangzott CS előadására alapozva - 33 - http://www.doksihu távú önvédelmi képesség hiányában a környezetvédő szervezetek képviselnek, ezek szintén érdekgazda csoportoknak számítanak). Az érdekgazdák és elvárásaik feltérképezése a következő főcsoportoknak megfelelően lehetséges: pénzügyi érdekgazdák (pl.

befektetők, pénzintézetek), kereskedelmi érdekgazdák (pl. fogyasztók, beszállítók), társadalmi érdekgazdák (pl munkavállalók, lakosok) és intézményi érdekgazdák (pl. kormányzat, média, tudományos intézetek, civil szervezetek). Noha a különböző csoportok különböző elvárásokat fogalmaznak meg a vállalattal és CS politikájával szemben, természetesen van néhány olyan alapvető elem, amely – esetleg kicsit más szemszögből nézve, de – minden érintett számára fontos. Ilyen pl. a jogkövető magatartás, az etikus magatartás, az átláthatóság és informálás, a minőségre való törekvés és a hosszú távú orientáció. 2.) A CS startégia felállítása Az érdekgazdák és igényeik felmérése mellett meg kell határozni a vállalati értékrend fenntarthatósági szempontból releváns elemeit, a cég alapvető erősségeit, valamint céljait. Mindezek birtokában a vezetés – a funkcionális szemléletnek megfelelően –

kialakíthatja maga a CS stratégiáját vagy megrendelhet egy fenntarthatósági tanulmányt egy szakértő tanácsadó irodától. 26 TP P A nemzetközi viszonyokat vizsgálva, a következő ábrának megfelelően, megállapítható, hogy a vállalatoknak közel 30 százaléka rendelkezik a teljes céget és ellátási láncait is lefedő fenntarthatósági stratégiával, míg további majdnem egynegyedük esetében a stratégia csak magára a vállalatra vonatkozik. 23 százalék esetében fenntarthatósági stratégia még nem áll rendelkezésre, de kidolgozása folyamatban van. Végül megjegyzendő, hogy ahogyan a 4 ábrából is kitűnik, világátlagban a cégek majdnem 20 százaléka ma még nem is tervezi fenntarthatósági stratégia felállítását: 26 TP PT Ilyen tanulmányok megrendelése már Magyarországon, magyar nyelven is lehetséges, elkészítésüket jellemzően multinacionális tanácsadó irodák külföldön tapasztalatot szerzett partnerei

vállalják. - 34 - http://www.doksihu 4. ábra: Rendelkezik-e a vállalat koherens, a teljes céget és ellátási láncait is lefedő fenntarthatósági stratégiával? Forrás: EIU, 2008; p. 20 A vállalati fenntarthatósági stratégiaalkotás hazai előrehaladottságát – jóval lazább keretek között – elemezve arra a megállapításra juthatunk, hogy a cégek 65 százalékának üzleti stratégiájában valamilyen módon szerepet játszik legalább egy, a fenntarthatósághoz köthető (gazdasági, társadalmi, környezeti) szempont. Mindezt az 5 ábra mutatja be:27 27 Az 5. ábrához kiegészítésként hozzátartozik még egy diagram, de azt csak írásban ismertetem: Azon cégek körében, ahol jelenleg nem játszanak szerepet a fenntarthatóság szempontjai az üzletstratégiában, csupán 5% azok aránya, akik ezen három éven belül változtatni szándékoznak. - 35 - http://www.doksihu 5. ábra: Cégének üzleti stratégiájában szerepet játszanak-e

a fenntartható fejlődés szempontjai? Forrás: Szonda Ipsos, 2008; p. 18 A CS stratégia ideális esetben jelentősen kibővítve, egy meglehetősen részletes fenntarthatósági kézikönyv28 formájában válik véglegessé és a szervezeten belül publikussá, amelyben a hosszú és középtávon elérendő célok kitűzése mellett – az adott vállalat sajátosságaitól függően – számtalan operatív kérdésről is szó eshet: pl. ökológiai lábnyom meghatározása, ökoaudit bevezetése, alternatív energiaforrások hasznosítása, hulladékgazdálkodási séma kidolgozása, utazási terv elkészítése, zöld iroda kialakítása, hosszú távú foglalkoztatási politika felállítása, átláthatóság javítása, antikorrupciós intézkedések megtétele stb. A vállalatok csúcsvezetői a CS stratégiával kapcsolatosan – a vállalati célkitűzések teljességével összhangban – természetesen számos elvárást fogalmaz(hat)nak meg. Ezek közül a

legjellemzőbbeket a 6 ábra mutatja be: 28 TP PT Egy jó fenntarthatósági kézikönyv terjedelmében és részletességében luxusszállodák több száz oldalas vendégkezelési és üzemeltetési kézikönyvéhez hasonlítható. - 36 - http://www.doksihu 6. ábra: A fenntarthatósági célkitűzések fontossági sorrendje Forrás: EIU, 2008; p. 34 Áttekintve, hogy a menedzserek mely célkitűzések meglétét tartják „rendkívül fontosnak”, és megállapítva, hogy a bevételek növelése és a kiadások csökkentése együtt domináns tényezők, a következő érdekes – és számomra egyelőre eldönthetetlen – kérdés merül föl: vagy ennyire szűklátókörűek a felsővezetők, hogy bármilyen tervben csak a pénzügyi eredmények javításának eszközét látják, vagy pedig ennyien és ilyen jól átlátják, hogy a fenntartható gazdaságra való átállás egyúttal a történelem egyik legnagyobb üzleti lehetősége is. Mindenesetre

elgondolkodtató az is, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos, ma még ismeretlen, jelentéktelen, vagy annak tűnő, de a jövőben várhatóan kritikussá váló kockázatok megelőzését, kezelését csupán a cégvezetők 28 százaléka említi a stratégiaalkotás „rendkívül fontos” céljaként. Pedig, miként az a Szonda Ipsos tanulmányából is kitűnik, számos ilyen jellegű kockázat létezik, sőt ezek már ma is viszonylag jól körülhatárolhatók, előre láthatók. Az alábbi táblázat 1-10-es skálán mutatja be a magyar vállalatvezetők által felállított, a különböző jövőbeli kockázatok kezelésére vonatkozó átlagos fontossági sorrendet. - 37 - http://www.doksihu A 7. ábrán látható, hogy a hazai cégvezetők a jelenben fontosabbnak értékelnek néhány jövőbeli környezeti kockázatot bármely társadalmi kockázatnál:29 7. ábra: Mekkora figyelmet lesz szükséges fordítani a következő tényezőkre az elkövetkező években?

Forrás: Szonda Ipsos, 2008; p. 29 29 Megjegyzendő, hogy a megkérdezett vezetők egy része vállalkozott arra, hogy az eredetileg is felsorolt kockázati tényezőket önállóan továbbiakkal kiegészítse. A legtöbben maguktól a következő további kockázatokat említették: a munkaerő mentális állapota; a munkavállalók folyamatos képzése és a kiemelkedő szaktudású emberek megszerzése és megtartása; az egészséges táplálkozás elősegítése; a kistelepülések eltűnése, vidékfejlesztés; a közbeszerzések tisztaságának biztosítása; illetve az összes a táblázatban felsorolt tényezővel kapcsolatosan a munkavállalók érzékenységének fokozása. - 38 - http://www.doksihu 3.) Támogató szervezeti kultúra kialakítása Pozitív légkört teremtő, támogató, az információáramlást segítő, befelé és kifelé egyaránt etikus szervezeti kultúra nélkül elképzelhetetlen a CS stratégia megvalósítása. Ami a szervezeti kultúra

befelé irányuló aspektusát illeti, mivel a vállalati fenntartható fejlődés megkívánja minden dolgozó tevékeny részvételét, ezért szükséges egyrészt a megfelelő szemlélet- és magatartásmód kialakítása, másrészt pedig a folyamatos informálás és képzés. Ezt a teoretikus felsorolást kutatási eredményekkel is alá lehet támasztani: Azon hazai cégek körében, amelyek esetében a fenntartható fejlődés szempontjai nem jelennek meg a vállalati stratégiában, a legnagyobb hányad, közel 50 százalék nyilatkozott úgy, hogy ezen „erősebb belső tulajdonosi/munkavállalói motivációval” lehetne változtatni (Szonda Ipsos, 2008; p. 23) Továbbá azon a magyarországi vállalatok, amelyek már ma is figyelembe veszik a fenntarthatóságot, túlnyomó többségükben, 69 százalékban úgy tartják, hogy „ez nem pénzkérdés, hanem szemlélet” (Szonda Ipsos, 2008; p. 26) A külső partnerekkel, érdekgazdákkal pedig – még akkor is, ha ez

az adott szituációban nagy erőfeszítést igényel – minden esetben kulturáltan, hitelesen és konzekvensen kell kommunikálni vagy éppen vitatkozni. 4.) Végrehajtási terv kidolgozása és megvalósítása A végrehajtási terv a CS stratégiában kitűzött célok megvalósítása érdekében a következő egy évben megteendő konkrét lépeseket és az elérendő részcélokat tartalmazza. Minderre azért van szükség, mert a kívánatos fenntarthatósági célok jellemzően legkorábban is csak középtávon érhetők el, ugyanakkor fontos, hogy az előrehaladás állása rövid távon is érzékelhető, követhető, mérhető legyen.30 Fontosnak tartom azt az alapszabályt ismételten megemlíteni, hogy a vezetőknek a végrehajtási terv kidolgozása során sem szabad egyszerre néhány prioritásnál – a legfontosabbaknál, a legsürgetőbbeknél – többet kiemelni, mert ennek ellenkezője 30 A fenntarthatóság irányába tett kisebb intézkedések, lépések

esetében természetesen nem kizárt az eredmények gyors vagy azonnali megjelenése. Mindez a fenntarthatósági befektetések megtérülésére is igaz. - 39 - http://www.doksihu irreális(nak tűnik), és mindegyik célkitűzés megvalósulásának esélyét nagyban rontja, hiszen túlságosan sokfelé osztja meg az erőforrásokat és a figyelmet. A fenntartható üzletvitel fokozatos kialakításától, a stratégia és a végrehajtási terv megvalósításától a vállalatvezetők számos előnyt várnak; a 8. ábrának megfelelően a legtöbben a meglévő vásárlók megtartását, valamint újak megnyerését, javuló részvényesi értéket és növekvő profitot remélnek, miközben a válaszadók 4 százalékának cége nem is foglalkozik fenntarthatósági kérdésekkel: 8. ábra: A fenntartható üzletvitelből származó elvárt hasznok Forrás: EIU, 2008; p. 9 - 40 - http://www.doksihu A hasonló magyar kutatási eredményt bemutató 9. ábrát szemlélve

kitűnik, hogy a hazai cégvezetők a fenntartható gazdálkodással szemben jellemzően hosszabb távú, illetve össztársadalmi eredményességi követelményeket támasztanak, amelyeket 1-10-es skálán a következőképpen rangsorolnak: 9. ábra: Ha cége a működése során a fenntartható fejlődés szempontjait figyelembe veszi, akkor az. Forrás: Szonda Ipsos, 2008; p. 25 5.) Teljesítménymérés, jelentéskészítés, visszacsatolás A vállalati fenntartható fejlődés megvalósulásának állásáról, a végrehajtási tervnek megfelelő egy éves előrehaladásról – a TBL elvnek megfelelően – a pénzügyi jelentésekhez hasonló módon és gyakorisággal (lenne) szükséges beszámolót készíteni. Azon a problémán, hogy a fenntarthatósági teljesítmény mérése adott esetben igen nehézkes is lehet, tudományos 31 és „kreatív” megoldásokkal is átléphetünk. Ezt már TP PT csak azért is érdemes megtenni, mert általánosan igaz, hogy a

mérésekkel rendszeresen 31 TP PT 2007 óta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), az Eurostat módszertanának megfelelően, kiadja A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon c. éves összeállítását Ez a kiadvány nemzetgazdasági és ágazati szintű, TBL szemléletű adatforrásként kiválóan hasznosítható. - 41 - http://www.doksihu ellenőrzött területeken – az egzakt módon nem ellenőrzöttekhez képest – könnyebb eredményeket elérni. A beszámoló összeállításához célszerű – az alapforma kidolgozottsága és az összehasonlíthatóság okán – a nemzetközi szinten egyre inkább elterjedtté váló sztenderd jelentési sémákat alkalmazni (ezekről bővebben az 5.2 részben) Egy így kidolgozott háromoldalú jelentés megfelelő alapja lehet a szervezet és közvéleménye felé történő információ-visszacsatolásnak, amely az informálás és a következő hasonló ciklus megkezdése céljából is elengedhetetlen. 5.2

Fenntarthatósági jelentések Amennyiben – a funkcionális megközelítésnek megfelelően – a fenntarthatóság mellé vezetőt-vezetést és stratégiát rendelünk, logikus elvárásként jelenhet meg az is, hogy a megtett lépésekről, az előrehaladás mértékéről, az elért eredményekről – lehetőleg sztenderdizált – formális beszámoló készüljön.32 5.21 Cél: rendszeresség, áttekinthetőség, összehasonlíthatóság A nemzetközi üzleti életben a háromoldalú mérlegnek (TBL) megfelelő fenntarthatósági beszámolók egyre nagyobb jelentőséggel bírnak, ugyanis az érdekgazda csoportok mind gyakrabban megkövetelik, kikényszerítik, hogy a vállalatok gazdasági teljesítményük és eredményeik mellett társadalmi és környezeti hatásaikról, teljesítményükről is jelentést készítsenek. Ennek az újszerű, ámde logikus elvárásnak abban rejlik az oka, hogy a fenntartható gazdaságra való átállás (vagy esetleg át nem állás)

számtalan, eddig ismeretlen vagy jelentéktelen lehetőséget és kockázatot hordoz 32 Képzeljük el egy pillanatra azt a mai gazdasági szakemberek számára szinte elképzelhetetlen és már rég túlhaladott kort, amikor a gazdálkodó szervezeteknek még nem volt kötelező a (rendszeres, egységes) pénzügyi beszámolók elkészítése. Ha egyesek készítettek is ilyet, akkor is a legváltozatosabb módszertanok és formák szerint, valamint jellemzően nem a nyilvánosság számára tették azt. A fenntarthatósági beszámolók máig még nem sokkal haladták túl ezt a szintet. - 42 - http://www.doksihu magában, amelyeket a pénzügyi, kereskedelmi, társadalmi és intézményi érdekgazdák saját jövőjük tervezése érdekében szeretnének megismerni. Ennek megfelelően az elmúlt mintegy tíz évben a nemzetközi közösség, élén az ENSZ-szel, intenzíven szorgalmazza azt a megközelítést, hogy a szervezetek (tágabb értelemben véve, a gazdálkodók és

a nem gazdálkodók egyaránt) a ma már evidensnek tekintett rendszeres és kötelező pénzügyi beszámolókhoz hasonlóan szabályos időközönként, könnyen áttekinthető és összehasonlítható formában és nyilvánosan hozzáférhető módon fenntarthatósági beszámolókat tegyenek közzé. A legújabb nemzetközi trendek pedig már egyenesen azt az elvárást támasztják, hogy – a természeti környezetnek és a társadalmi-humán dimenziónak a gazdasági aspektussal való egyenrangú fontosságát hangsúlyozandó – a fenntarthatósági jelentések a rendes üzleti jelentések integráns részeként jelenjenek meg.33 A globális nagyvállalati gyakorlatban – miként a 10. ábrán látható – a gazdálkodó szervezeteknek mintegy egyötöde már publikál háromoldalú fenntarthatósági jelentést, míg 40 százalékuk ma még ugyan nem készít ilyet, de tervezi, hogy öt éven belül készíteni fog: 33 További adalékok, hogy egy vállalat

fenntarthatósági stratégiájára alapvetően a jelentéséből lehet következtetni, hiszen az előbbi ritkán nyilvános, illetve hogy a jelentések részben önmagukban, részben az említett következtetésen keresztül lehetővé teszik a benchmarkingot és a legjobb gyakorlatok megismerését. - 43 - http://www.doksihu 10. ábra: A vállalatok felosztása aszerint, hogy készítenek-e formális jelentést pénzügyi, társadalmi és környezeti hatásaikról, illetve teljesítményükről Forrás: EIU, 2008; p. 28 Továbbá megjegyzendő, hogy egyes országokban a gazdálkodó szervezetek bizonyos csoportjainak törvényi kötelezettségük a fenntarthatósági jelentések rendszeres elkészítése; illetve olyan országok is vannak, ahol a beszámolók publikálása a társadalmi nyomás, a civil szervezetek ereje miatt szinte elkerülhetetlen. 34 TP PT A fenntarthatósági jelentéseknek mára már kialakult néhány a nemzetközi gyakorlatban elismert tartalmilag

„szabványosított” formája, melyeket évente több ezer szervezet, jellemzően nagyvállalat és civil szervezet követ. Az ezeknek megfelelően elkészített dokumentumok – az interneten való hozzáférhetőségüknek is köszönhetően – a lehető legszélesebb közvéleményt tájékoztatják viszonylag könnyen értelmezhető 34 TP PT Néhány kiragadott példa: Franciaországban a tőzsdére bevezetett cégek kötelesek tevékenységük környezeti és társadalmi hatásairól beszámolni. Ausztráliában minden befektetési termékkel kapcsolatban közzé kell tenni, hogy a portfolió elemeinek kiválasztása, valamint ennek az összetételnek a megőrzése és az esetleges értékesítések során milyen mértékben játszanak szerepet munkaügyi, környezeti, társadalmi és etikai tárgyú megfontolások. Németországban a Fenntartható Fejlődés Tanácsa (Rat für Nachhaltige Entwicklung) vitaindító és monitoring jelleggel szubjektív „Challenger

Reportokat” (kihívó jelentés) ad ki, amelyek az érintetteket válaszra, párbeszédre és cselekvésre kényszerítik; továbbá kezdenek megjelenni egyes termékekre/termékcsoportokra vonatkozó fenntarthatósági jelentések és értékelések ( Product Sustainability Index, PSI) is. T T - 44 - http://www.doksihu formában a CS megvalósulásának állásáról. A következőkben a két legelterjedtebb, de az ENSZ szintjén bizonyos mértékig összefonódó sémát és az azokat felügyelő szervezeteket ismertetem, amelyekkel remélhetőleg a közeljövőben Magyarországon is egyre gyakrabban fogunk találkozni.35 5.22 A legelterjedtebb nemzetközi sztenderdek 5.221 Global Reporting Initiative 11. ábra: A Global Reporting Initiative logója Forrás: a szervezet honlapja A Global Reporting Initiative (általánosan használt rövidítése: GRI) története 1997-ben, az USA-ban kezdődött két civil szervezet és az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP)

együttműködésében. A Sustainability Reporting Guidelines (Fenntarthatósági Jelentéskészítési Irányelvek) első végleges változatát (G1) 2000-ben tették közzé. A másodikat (G2) 2002-ben, a már említett johannesburgi csúcskonferencián adták ki, és a konferencia minden résztvevő országa által aláírt végrehajtási terv is hivatkozott rá. Ugyanebben az évben a GRI önálló szervezetté vált, amsterdami székhellyel. A jelenleg is érvényes G3 2006-ban, egy világméretű konferencia keretében került publikálásra. A GRI Fenntarthatósági Jelentéskészítési Irányelvek gyakorlatilag bármilyen típusú és méretű szervezetre alkalmazhatók: bármekkora vállalatokra, ágazati 35 Megjegyzendő, hogy az említett sztenderd formák, illetve az azokat igazgató szervezetek és adatbázisaik alapvetően koordinálási és gyűjtési-publikálási funkciókat töltenek be, és nem szolgálják a közölt adatok ellenőrzését vagy

tanúsítását. - 45 - http://www.doksihu csoportosulásokra, de civil szervezetekre és kormányzati intézményekre is. A jelentéskészítés a vállalatok számára megkönnyíti az előrehaladás nyomon követését és mérését, megteremti a benchmarking lehetőségét, valamint segíti az újabb lépések kidolgozását. A külső szereplők számára a beszámolók (részben számszerű) összehasonlíthatóságot, átláthatóságot és elszámoltathatóságot biztosítanak. Az irányelveknek megfelelő GRI jelentést jelenleg évente körülbelül 60 ország mintegy 1000 szervezete készít ,36 ezzel – a szervezet saját honlapja szerint – ez a TP PT beszámolótípus a de facto globális sztenderd.37 Népszerűségének oka az előző PT bekezdésben felsorolt előnyökön és viszonylagos egyszerűségén kívül alapvetően abban rejlik, hogy az elveket konszenzusra törekedve, számos érdekcsoport elvárásait figyelembe véve alakították ki (így nem

feltétlenül pl. a környezetvédő civil szervezetek elvárásai dominálnak), valamint abban, hogy megenged ágazat- és országspecifikus kiegészítéseket, módosításokat is (ezek kidolgozása, véglegesítése azonban még a közeljövő feladata). Tartalmát tekintve egy sztenderd, az alapkövetelményeket teljesítő G3 típusú jelentés a következőképpen áll össze (az eredeti rövid referencialapot a 2. melléklet tartalmazza): Vállalati profil 1.: Vállalati (fenntarthatósági) stratégia és annak elemzése 2.: Cégprofil 3.: A jelentés paraméterei és határai 4.: Szervezeti és irányítási struktúra, elkötelezettség, bevonódás 36 TP PT A szervezet honlapján ( www.globalreportingorg ) jelenleg is folyik a jelentések adatbázisának TU UT feltöltése. A most elérhető lista (wwwglobalreportingorg/NR/rdonlyres/E033E311-68E7-41F9-A97F9F3B94F3FE40/2623/19992009GRIlist April8xls) alapján 2007-re vonatkozóan hét Magyarországon bejegyzett

nagyvállalat nyújtott be a GRI-nek megfelelő beszámolót: a Magyar Telekom távközlési vállalat, a MOL olaj- és gázipari cég, a CIB Bank, az MKB Bank, az OTP Bank és a GeneraliProvidencia Biztosító pénzintézetek, valamint a Braun and Partners CSR- és marketingstratégiai tanácsadó ügynökség. 37 TP PT Kevésbé konkrét, kevésbé számszerű UNGC COP jelentést évente kb. 1100 szervezet készít (bővebben lásd: 5.222) - 46 - http://www.doksihu Vállalati teljesítményindikátorok Kategóriák: környezeti, emberi jogi, munkaügyi, társadalmi, termékfelelősségi, gazdasági Menedzsment-szemléletmód Tartalma pl.: a menedzsment céljai, teljesítménye, felelős szemlélete; képzések; monitoring, utókövetési rendszer 5.222 Global Compact 12. ábra: A Global Compact logója Forrás: a szervezet honlapja A vállalati fenntartható fejlődés – szintén az ENSZ-nek köszönhetően és szintén 2000 óta – még egy nemzetközileg széles

körben elfogadott, iránymutató stratégiai kezdeményezéssel bír. Az ENSZ Global Compact (általánosan használt rövidítései: UNGC vagy Compact) kezdeményezést 1999-ben a Világgazdasági Fórum résztvevői előtt Kofi Annan ENSZ főtitkár hirdette meg először. A Global Compact, amelyhez a dokumentum mellett azonos nevű konzultatív szervezet is tartozik (Global Compact Office, hat ENSZ szervezet együttműködésével), 2000-ben kilenc – a Millenniumi Fejlesztési Célokkal egybevágó – alapelvvel lépett életbe. Az aktuális, 2004-es kiadás már tíz elvet sorol föl. Noha az UNGC hosszabb távon teljesíthető elvi célokat fogalmaz meg, a kezdeményezéshez csatlakozó vállalatoknak kötelezettséget kell vállalniuk arra nézve, hogy a célok elérése érdekében tett lépésekről és az előrehaladásról éves jelentést - 47 - http://www.doksihu készítenek (Communication on Progress, COP). A Compact elveit követve jelenleg mintegy 130 ország

1100 vállalata 38 készít évente jelentést az előrehaladásról a TP PT következő tíz elv mentén (jelentési példa a 3. mellékletben): Emberi jogok U 1. elv: A nemzetközileg kinyilatkoztatott emberi jogok védelmének támogatása, és tiszteletben tartásuk 2. elv: Emberi jogi bűncselekmények elkerülése Munkakörülmények U 3. elv: Az egyesülés szabadságának fenntartása, és a kollektív tárgyaláshoz való jog elismerése 4. elv: Mindenféle kényszermunka és kötelező túlmunka elkerülése 5. elv: A gyermekmunka eltörlése 6. elv: Mindenféle munkahelyi és foglalkoztatási diszkrimináció elkerülése Környezet U 7. elv: Az elővigyázatosság elvének követése 8. elv: Nagyobb fokú környezeti felelősségvállalás előmozdítása 9. elv: A környezetbarát technológiák fejlesztésének és elterjesztésének előmozdítása Antikorrupció U 10. elv: Küzdelem a korrupció minden formája ellen, beleértve a zsarolást és a

vesztegetést is 38 TP PT A szervezet honlapjának ( www.unglobalcompactorg ) TU UT keresője (www.unglobalcompactorg/COP/cop searchhtml) 19 magyar vonatkozású találatot ad ki, amelyekből hat 2008-as dátumozású. Ezek a találatok (sajnos) jól mutatják, hogy az elkötelezettséget deklaráló levelet viszonylag könnyen adnak ki a vállalatok, de az előrehaladásról szóló beszámolók elkészítésében már kevésbé jeleskednek: csak az Adecco humánerőforrás-szolgáltató, a MOL-csoport és Coloplast egészségügyi profilú cég készített ilyet 2007-re vonatkozóan. - 48 - http://www.doksihu Természetesen fölmerülhet a kérdés, hogy a Global Reporting Initiative és az Global Compact milyen viszonyban állnak egymással: a GRI honlapjának tanúsága szerint a két jelentési módszer párhuzamos alkalmazása kívánatos – világszerte már több száz vállalat így is tesz –, és a GRI jelentés kitűnően hasznosítható a COP jelentés

elkészítéséhez. Ugyanakkor számomra úgy tűnik, hogy az előbbi jóval egzaktabb adatokat mutat meg, míg az utóbbi inkább fejlődő országokban (is) tevékenykedő multinacionális vállalatok tevékenységének átláthatóságát biztosítja. 5.23 Egy-egy kiemelt hazai és nemzetközi példa 5.231 MOL-csoport Noha kétségtelen, hogy a két részletesebben bemutatandó fenntarthatósági jelentést önkényesen választottam ki, mégis törekedtem arra, hogy valamelyest logikus, racionális döntést hozzak. Magyarországi példaként az olaj- és gázipari MOL-csoportra három okból esett a választásom: egyrészt a Szonda Ipsos már többször hivatkozott kutatásában a legtöbb hazai cégvezető a MOL Nyrt.-t nevezte meg, mint „olyan magyarországi céget, amely működése során jelentős mértékben figyelembe veszi a fenntartható fejlődés szempontjait” (Szonda Ipsos, 2008; p. 27); másrészt az olajipari cégcsoport fenntarthatósági beszámolói több

évre visszamenőleg szerepelnek mind a GRI, mind pedig a Global Compact adatbázisában; harmadrészt kíváncsi voltam, hogy konkrétan miről számol be egy olyan cég fenntarthatósági jelentése, amelynek társadalmi és környezeti hatásait ágazati besorolása miatt valószínűleg sokan eleve negatívan ítélik meg. A magyarországi és regionális nagyvállalat először a 2004. évre vonatkozóan publikált fenntarthatósági beszámolót, és ezt a gyakorlatát 2009-től kezdve – igen progresszív módon – az Éves Jelentésbe integráltan fogja folytatni. A 2007-re vonatkozó mintegy 90 oldalas, MOL Group Fenntarthatósági Jelentés 200739 című 39 A teljes jelentés elérhető a következő webcímen: www.molhu/hu/a molrol/mediaszoba/kiadvanyok/ - 49 - http://www.doksihu dokumentum internetes hozzáférhetősége kitűnő, hiszen könnyedén elérhető a cég kezdőlapjáról (több útvonalon, 2-3 logikus kattintással), más honlapok ide mutató linkjeit

követve, vagy internetes keresőmotorok találatain keresztül. Továbbá igen jó a jelentés megjelenítése, elhelyezése a cég honlapjának „Kiadványok” elnevezésű aloldalán, hiszen ott szinte egyenrangú helyet kapott éves üzleti jelentéssel. A visszafogott külalakú beszámoló a magyar mellett angol nyelven is kiadásra került. Szemléletbeli hibának tartom azonban egy ilyen típusú dokumentum esetében, hogy elektronikus változatának formátumán, tördelésén is egyértelműen látszik, hogy azt első sorban nyomtatott formában való felhasználásra készítették. A jelentés a GRI G3 irányelveknek megfelelően készült, ezt struktúrája is tükrözi, illetve szövegében is több helyen említésre kerül. Ennek ellenére a dokumentum egyes részeinek a GRI egyes pontjaival való összeegyeztetése nem zökkenőmentes, illetve teljes mértékben az olvasóra van bízva. Ezzel szemben nagy pozitívum, hogy a tárgyévi célkitűzések és azok

eredményei a jelentés elején, egyszerűsített, táblázatos formában is megtalálhatók: - 50 - http://www.doksihu 13. ábra: A MOL csoport 2007 évi fenntarthatósági céljainak megvalósulása Forrás: MOL, 2008 A jelentést tartalmilag megismerve elmondható, hogy a MOL hatékonyan törekszik a nemzetközi sztenderdek és legjobb gyakorlatok meghonosítására. Ezekre példa többek között, hogy 2006 során kialakításra került egy ún. Fenntartható Fejlődés - 51 - http://www.doksihu Menedzsment Rendszer, melynek feladata a TBL kritériumainak megfelelő monitoring, tervezés és döntéshozatal; valamint hogy a 2005 és 2010 közötti időszakra meghirdetett üzleti stratégia hét kulcsterületen fogalmazott meg stratégiai fenntarthatósági célkitűzéseket, amelyek később 25 kezdeményezésre és megközelítőleg 100 konkrét projektjavaslatra kerültek lebontásra. Mindemellett összességében látható, hogy a vállalat a hármas optimalizálás

során nem becsüli alá a gazdasági faktor jelentőségét sem. A beszámolót szervezeten belülről a felügyelőbizottság elnöke, míg kívülről, tanúsító levél formájában, a Deloitte tanácsadó cég – érdemi további fejlesztési javaslatok mellett – hagyta jóvá. A MOL fenntarthatósági jelentéséről a GRI adatbázisa szerint azonban nem állapíthatók meg azon kötelező adatok, hogy milyen szinten áll az ún. „teljességi mutatója” (Application/Adherence Level),40 illetve az, hogy azt ki tanúsítja. Úgy gondolom, hogy arra való tekintettel, hogy a jelentés készítőjének kifejezetten a GRI G3 struktúrának való megfelelés volt a szándéka, ezek súlyos és „amatőr” hiányosságoknak mondhatók. 5.232 De Beers Group A fenntarthatósági beszámolók gyakorlati megvalósításának bemutatásához kiválasztott nemzetközi példa estében – a magyarországihoz hasonlóan – igyekeztem jól indokolható döntést hozni. A

gyémántbányászat, -feldolgozás és ékszeripar területein globálisan tevékenykedő, az Egyesült Királyságban bejegyzett, de erős afrikai kötődésekkel rendelkező De Beers cégcsoport világszerte 20000 embert foglalkoztat. Az adott ágazatok, illetve a működés országai potenciálisan már önmagukban is számos és súlyos társadalmi és környezeti jellegű deficitet sejtetnek,41 a feltételezhetően igen kedvezően alakuló gazdasági dimenzió mellett. Mindezek ellenére a cégcsoport első 40 A „C”, „B”, „A” fokozatokat megkülönböztető mutató azt fejezi ki, hogy a kibocsátó szerint az adott fenntarthatósági jelentés a GRI G3 tartalmi követelményrendszerének mennyire felel meg. A legjobb, „A” fokozat természetesen semmilyen hiányosságot nem enged meg. A betűjelekhez „+” kapcsolódhat, ha a megfelelőségi szintet külső auditor vagy a GRI ellenőrizte, és jóváhagyta. 41 A legrémisztőbb példa az lehet, hogy a De Beers

minden bizonnyal évtizedekig részt vett „véres gyémántok” kereskedelmében, azaz lényegében háborúk finanszírozásában. - 52 - http://www.doksihu kettő, 2005-re és 2006-ra vonatkozó, és a látványosan professzionális és átfogó42 2007. évi fenntarthatósági beszámolói is megtalálhatók mind a GRI adatbázisában, mind pedig a Global Compact gyűjteményében. Sőt, az előbbi adatbázisban „A+” minősítéssel kaptak helyet, míg az utóbbiban figyelemre méltó előrehaladási jelentésként (Notable COP) szerepelnek. A 2007. évre vonatkozó Beszámoló a társadalomnak (Report to Society 2007) a Gyémántokhoz méltóan – természeti kincsektől a megosztott jóllétig alcímet viseli,43 és 140 oldalon keresztül mutatja be a cégcsoport fenntartható gazdálkodási gyakorlatának egyes részleteit.44 Az angol nyelvű beszámoló világhálón való hozzáférhetősége teljes körűen biztosított, hiszen a cégcsoport központi honlapjáról

(több útvonalon, 2 logikus kattintással), a már említett jelentés-adatbázisokból és internetes keresőmotorok segítségével is elérhető. A dokumentum a cégcsoport honlapjának „Jelentések” (Reports) aloldalán a pénzügyi beszámolóval és az egyéb publikációkkal egyenrangú helyet foglal el. A jelentés tartalmában egyaránt meg kíván felelni a GRI és a Global Compact követelményrendszereinek, illetve a Millenniumi Fejlesztési Célok elveinek; ezt már a felhasználást rendkívülien megkönnyítő módon összeállított tartalomjegyzéke is rögtön egyértelművé teszi: 42 Természetes, hogy a fenntarthatósági jelentés minősége nem feltétlenül áll egyenes arányosságban az adott cég által meghozott intézkedésekkel és/vagy elért eredményekkel, de jóindulattal ez feltételezhető – különösen egy olyan „elitágazatban”, ahol cégek jó hírneve, megbízhatósága talán legértékesebb vagyonelemük. 43 A teljes jelentés

elérhető a következő webcímen: www.debeersgroupcom/en/Media-centre/Reports/ 44 A vállalat 2009. április 22-én adta ki a 2008-ra vonatkozó jelentését Ennek feldolgozása már nem képezheti dolgozatom részét, de azt átfutva megállapítható, hogy felépítése lényegesen megváltozott, és ennek során – véleményem szerint – kevésbé áttekinthető és lényegre törő lett, mint a megelőző évi kiadás. - 53 - http://www.doksihu 14. ábra: A De Beers jelentésének professzionális tartalomjegyzéke45 Forrás: De Beers, 2008; p. 1 A beszámoló a továbbiakban kiemeli, hogy az a cég pénzügyi jelentésével együtt értelmezendő, illetve hogy a kibocsátó szándéka szerint megfelel a GRI G3 A+ szintű követelményeinek. Az ismertetett intézkedések abban a tekintetben nem okoznak meglepetést, hogy alapvetően egészség- és környezetvédelmi, illetve -fejlesztési lépésekről esik szó. Ezeken kívül kiemelésre kerülnek a helyi

közösségek 45 Az alfejezetek melletti fekete ikonok a megfelelő GRI G3 indikátorokra hivatkoznak, míg a szürkék a kapcsolódó Global Compact elvekre. A jelentés emellett az egyes Millenniumi Fejlesztési Célokkal összhangban álló részeket is jelzi. - 54 - http://www.doksihu támogatásáról, az etikus üzleti gyakorlatról és a méltányos jövedelem biztosításáról gondoskodó célkitűzések, intézkedések. Megjegyzendő, hogy az intézkedések egy jelentős része ágazati követelményeknek, egyezményeknek való megfelelést céloz. A 2007-es fő célkitűzéseket és az ezeken a területeken megtett lépéseket, elért eredményeket összegző táblázat egyértelműen és őszintén jelzi, ha az adott részterületen konkrét, egyszeri előrelépés történt (pl. egy tanúsítvány megszerzése), vagy valamilyen folyamat befejeződött, miként azt is, ha az előrehaladás folyamata „csupán” a terveknek, várakozásoknak megfelelően zajlik,

illetve azt is, ha a kitűzött céloktól a tárgyidőszakban a vállalati fenntarthatósági teljesítmény éppenséggel elmaradt. A jelentést 12 oldalas tanúsítási fejezet zárja, amelyben helyet kapnak a belső audit és különböző külső ellenőrző szervezetek – továbbfejlesztési javaslatokat is tartalmazó – hitelesítő levelei. A külső auditorok között egyaránt megtalálható a jelentést elkészítő tanácsadó cég, az etikus gyémántkereskedelmet tanúsító ágazati szervezet és a Deloitte globális tanácsadó cég Úgy gondolom, hogy az itt röviden ismertetett vállalati fenntarthatósági jelentések jól tükrözik azt a világméretű trendet, hogy a szervezetek előbb-utóbb fel fogják ismerni a jelentőségét, előnyeit annak, hogy ne csak gazdasági, hanem társadalmi és környezeti teljesítményükről is átfogó, megbízható és magas színvonalú jelentést publikáljanak. A jelentésekből számomra az az általános

következtetés vonható le, hogy a felelős cégek jellemzően olyan reális, véghezvihető, gyakran szinte kizárólag anyagi eszközökkel is elérhető célokat tűznek ki, amelyek közép- és hosszú távon, rendszerszinten valóban hozzájárulnak a fenntartható gazdálkodási gyakorlat és egy fenntartható világrend kialakulásához. - 55 - http://www.doksihu 5.3 Szabványosítás, auditálás Minthogy a sztenderd fenntarthatósági jelentéseket koordináló nemzetközi szervezetek minden egyes beérkező dokumentumra vonatkozóan nyilvánvalóan nem folytathatnak le részletes vizsgálódást azoknak valóságtartalmát illetően, valamint mivel a cégek fenntarthatósági stratégiái és kézikönyvei jellemzően nem is nyilvánosak (hiszen ez lényegében stratégiai üzleti titok), ezért a jövőben – a hitelesség és a folyamatosan magas szintű teljesítmény megőrzése érdekében – egyre inkább szükségessé fog válni a szervezetek, stratégiáik és

beszámolóik külső hitelesítése.46 5.31 Szabványsorozatok Nemzetközi és hazai szinten elterjedőben van az ISO 14000 környezetirányítási szabványsorozat.47 Ezt, logikusan, első sorban a kapcsolódó ISO szabványsorozatokkal, azaz az ISO 9000 minőségbiztosítási, illetve az ISO 18000 egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszerekkel együtt van értelme bevezetni, alkalmazni.48 További említésre méltó szabványsorozat a független, nonprofit, brit fenntarthatósági szervezet, az AccountAbility (teljes nevén Institute of Social and Ethical Accountability, Társadalmi és Etikus Felelősség Intézete) AA1000 rendszere, amely egyes vélemények szerint a világ vezető fenntarthatósági szabványa. Célja, hogy támogassa a szervezetek előrehaladását a társadalmi és etikus felelősségvállalás, a jelentéskészítés és az auditálás terén. A szabványsorozat előremutató érdekessége, hogy 46 Annál is inkább, hogy például

korlátozható (kiküszöbölhető) és a piaci szereplők számára felismerhető legyen a greenwashing (zöldnek hazudás) rendkívül káros, önámító jelensége. 47 Az ISO 14000-hez igen hasonló az EU EMAS (Eco-Management and Audit Scheme) megoldása. Ez utóbbi viszont – a tagállamok egyedi döntése alapján – bizonyos országokban, ágazatokban kötelező is lehet, vagy megléte engedményekkel járhat. 48 A felsorolást 2010-től remélhetőleg ki lehet egészíteni az ISO 26000-es társadalmi felelősségvállalási szabványsorozattal. Az ISO 26000 kidolgozásához az alapokat egyébként a francia SD 21000 szabvány adja. - 56 - http://www.doksihu annak fejlesztése során valóban mindenki számára hozzáférhetőséget biztosító, Wikipédia-alapú konzultációs időszakokat is alkalmaznak. Bár alkalmazása alapvetően Franciaországra korlátozódik, a fenntarthatóság szempontjainak ottani – részben törvényi kötelezettségen alapuló –

érvényesítésének meglehetős előrehaladottsága indokolja, hogy megemlítsem az SD 21000 vállalatirányítási és fenntartható fejlődési normát. 5.32 A jelentések hitelesítése A napjainkban évente kiadásra kerülő több ezer fenntarthatósági beszámolónak közel sem mindegyike kerül hitelesítésre.49 Vagyis az érdeklődő, az érdekgazda, a befektető nem lehet biztos abban, hogy a fenntarthatósági jelentésben publikáltak teljes mértékben megfelelnek a valóságnak, az adott vállalat CS-stratégiáját tükrözik, és hűen mutatják be az elmúlt év eredményeit. Éppen ezért egyrészt a jelentéseket koordináló és gyűjtő nemzetközi szervezetek ma már igyekeznek auditorhálózatokat kiépíteni, amelyeknek tagjai jogosultak a nemzetközi szervezet nevében tanúsítást kiadni; másrészt természetesen számos tanácsadó cég szolgáltatásportfoliójában már a fenntarthatósági jelentések auditálása is megtalálható.

Mindenesetre elmondható, hogy a hitelesített jelentések aránya növelésének az elkövetkezendő évek egyik fontos részfeladatának kellene válnia, arra való tekintettel, hogy a fenntarthatóság, mint etikus gazdálkodási koncepció, ne válhasson esetleges etikátlan vállalati, vezetői magatartás tárgyává. 49 A hitelesítés ráadásul egyes jelentési sztenderdek esetében két szinten valósulhat meg: az első szint tanúsítja, hogy az adott vállalati jelentés megfelel az elvárt tartalmi és formai követelményeknek, a második pedig azt, hogy a jelentésben foglalt kijelentések, adatok megfelelnek a valóságnak. - 57 - http://www.doksihu 5.33 Fenntarthatósági indexek Az alfejezet zárásaként megemlítem azt a speciális – ma még felmérhetetlen jövőbeli jelentőségű – minősítési technikát, amely módszertanilag leginkább a tőzsdeindexekhez hasonlítható. A fenntarthatósági indexek (pl DJSI – Dow Jones Sustainability Indexes,

FTSE4Good Index Series) első sorban a befektetők számára adnak tájékoztatást a vállalatok fenntarthatósági teljesítményéről és kockázatairól, valamint befektetési eszközök alapjául szolgálhatnak.50 5.4 Értékteremtő hatás A fenntartható vállalati gazdálkodás kialakításának – amely igen komplex és időigényes feladat – célja és eredménye optimális esetben a szervezeten belül és az annak környezetében bekövetkező értékteremtés, amely a céget több módon is stratégiai üzleti előnyhöz juttathatja. Logikusan, a társadalmi és a környezeti értékteremtés jellemzően hosszabb távon valósulhat meg, ugyanakkor a gazdasági-pénzügyi dimenzióban rövid távú eredményes példák is rendelkezésünkre állnak. 5.41 Hosszabb távon elérhető célok, eredmények Ahogy már a bevezető fejezetben is említettem, a vállalatok etikus fenntartható gazdálkodásának eredménye a több – gazdasági, humán és környezeti –

síkon megvalósuló közép- és hosszú távú értékteremtés, amely úgy juttatja stratégiai üzleti előnyhöz (anyagi és nem anyagi értelemben, direkt vagy indirekt módon, különböző időtávokon) a vállalatot, hogy közben morálisan nem támadható, hiszen tágabb értelemben vett környezetében károkat nem okoz, vagy éppenséggel még fejleszti is azt. 50 Csak bízni tudok benne, hogy a befektetési termékek kialakítása során általában igen kreatív brókerek ezúttal majd nem lőnek túl a célon, és nem hoznak létre egy „zöld” pénzügyi buborékot. - 58 - http://www.doksihu A CS akkor érheti el a legnagyobb eredményt, ha egyrészt minden szervezeti funkció koherensen kiveszi a részét a megvalósításából, illetve másrészt, ha a vállalatok képesek az ügy üzleti és nem üzleti oldalát egységben kezelni. John Elkington szakíró, a SustainAbility fenntarthatósági tanácsadó vállalat alapítója és vezetője az üzleti

aspektust így fogalmazta meg: „Nem kérdés, hogy rövid távon ezek a lépések pénzbe kerülnek. Ez befektetés; és mint ilyen hosszú távon nyereséget hozhat” (EIU, 2008; p 32). A kérdéskör másik oldalát pedig Alan Rosling, a Tata cégcsoport ügyvezetője és elnökségi tagja így ragadta meg: „A tisztességes gazdálkodással szerzett jó hírnév megkülönböztet. Ha megtelepszünk egy újabb országban, a kormányzat szívesebben fog látni minket. És ez igenis számít” (EIU, 2008; p 33) A fenntartható gazdálkodás által a cégek számára elérhető előnyök a gyakorlatban az érdekgazdák szemszögéből hosszabb távon bekövetkező értéknövekedésén alapulnak. Ezt a kedvező folyamatot a következő tényezők az egyik vagy mindkettő táplálhatja: az egyre fenntarthatóbb termékek és szolgáltatások növekvő piaci potenciáljának kiaknázása, illetve a jövőben várható (ma még jórészt felbecsülhetetlen) költségek és

kockázatok csökkentése, elkerülése, a jelenben tanúsított fenntarthatóbb gazdálkodási gyakorlat által. Azt pedig, hogy az ilyen módon történő értékteremtés aránytalanul nagymértékű (pénzügyi) ráfordítást igényelne, az Economist Intelligence Unit által világszerte megkérdezett, több mint 1200 cégvezető többségi véleménye cáfolja meg: 57 százalékuk úgy tartja, hogy a fenntartható üzletvitel hasznai magasabbak a költségeinél. A profitabilitást a fenntarthatóság legfőképpen a költségek csökkentésével, új piacok meghódításával és a növekvő cégértékkel szolgálhatja (EIU, 2008). A magyarországi helyzetet, a magyar cégvezetők véleményét a Szonda Ipsos korábban is többször hivatkozott kutatási jelentése alapján lehet bemutatni. Eszerint noha a fenntartható fejlődés szempontjait már napjainkban is érvényesítő vállalatok vezetőinek 17 százaléka azon az állásponton van, hogy mindezt csak a viszonylag

magas éves árbevételt és profitot realizáló cégek tehetik meg, másik 69 százalékuk mégis úgy tartja, hogy a - 59 - http://www.doksihu fenntarthatóbb gazdálkodási gyakorlat szemléletmód és nem pénz kérdése (Szonda Ipsos, 2008).51 5.42 Rövidebb távon is elérhető eredmények A fenntartható gazdálkodás irányába tett lépésekkel, beruházásokkal rövidebb távon (sőt, akár azonnal) is előidézhetők nyertes-nyertes helyzetek, amelyekben a vállalat minimális vagy nulla anyagi ráfordítással, vagyis alapvetően átszervezéssel hajt hasznot saját maga és környezete számára. Ezekben az esetekben természetesen kiemelt szerephez jut a vállalati-vállalkozói szemléletmód, kultúra. Ugyanakkor érdemes észrevenni azt is, hogy az ilyen rövid távon érvényesíthető CS-intézkedések kézzel fogható, mérhető, számszerűsíthető eredményei a napjainkra jellemző üzleti működés sajátosságainak, a tulajdonosi és vezetői

elvárásoknak, illetve a dolgozók és az érdekgazdák motiválására kitűnően megfelelnek, és így hozzájárulnak ahhoz, hogy a cég a hosszabb távú célok irányába is lépéseket tegyen. Mindemellett azonban nem szabad abba a hibába esni, hogy egy szervezet csupán a könnyen és gyorsan megtehető, illetve így eredményt hozó intézkedéseket lépi meg, mert ez a hibás szemléletmód már középtávon is visszaüthet. A viszonylag könnyen meghozható, és viszonylag hamar és jelentős hasznot hajtó intézkedések közül az első kategóriát, a csupán átszervezés mellett azonnal megtérülőket, a szakirodalom a „mosott gyümölcs tálban” kifejezéssel illeti. A második kategóriát, amely a legfeljebb közepes anyagi ráfordítást igénylő és három éven belüli megtérülési időt biztosító lépéseket foglalja magában, „alacsonyan csüngő gyümölcsként” nevezték el. (A harmadik kategóriába tartozó, nagy értékű

beruházást 51 A Szonda Ipsos tanulmánya a fent idézett eredményekhez még egy érdekes megjegyzést is hozzáfűz, miszerint az adott kérdés megválaszolása nem mutat semmilyen összefüggést a vizsgált cégek vizsgált jellemzőivel. - 60 - http://www.doksihu igénylő, három éven túl megtérülő CS-intézkedések a „magasan csüngő gyümölcs” nevet viselik.)52 T A „mosott gyümölcs tálban”, valamint az „alacsonyan csüngő gyümölcs” elnevezésű kategóriákba eső nyertes-nyertes lépések utólagos vizsgálatakor könnyen észrevehető, hogy az azokat indokoló vállalati sajátosságok felismerése, a kedvezőbb megoldás kidolgozása, és az intézkedés meghozatala lényegében csupán a „jó gazda gondosságát” kívánja meg – mindez egy újabb alátámasztása annak, hogy a fenntarthatóság irányába való elmozdulás egyik meghatározó alapja egy korszerűbb, felelősebb vállalati és vezetői szemléletmód szélesebb

körű meghonosodása lenne. 5.43 A jövő elkezdődött: a fenntartható fejlődés 20 és a gazdasági világválság A vállalati fenntartható gazdálkodás úttörőit és annak első szemléleti fokozatában részt vevőket bizonyos szakértők divatos kifejezéssel élve a fenntarthatóság 1.0 (sustainability 10, de nevezhetnénk defenzív fenntarthatóságnak is) követőinek titulálják. Az ilyen vállalkozások alapvetően a következő dolgokra koncentrálnak: a költségcsökkentésre, az imázs javítására,53 az adminisztratív TP korlátozásoknak való megfelelésre és a különböző kockázatok csökkenéséből adódó megnövekedett befektetői vonzerő kiaknázására. Ezzel a szemléletmóddal – a szakértők szerint – hosszabb távon azonban csak korlátozott eredményeket érhetnek el. Ezzel szemben a fenntartható fejlődésben élenjáró vállalatok ma már kezdenek átállni az ún. fenntarthatóság 20-ra (sustainability 20, esetleg

piackereső vagy proaktív fenntarthatóság). Ez azt jelenti, hogy kitűnő piac- és fogyasztóiigény-ismeretük meglétére alapozva a fenntarthatóhoz egyre közelebb álló, nem ritkán látens termékekkel és szolgáltatásokkal is megjelennek a piacokon. Így a belső értékteremtés 52 TP PT Erről a témáról Ablakon bedobott pénz címmel 2002 óta igen részletes, számszerűsített adatokat tartalmazó és számos adott évi (díjnyertes) hazai gyakorlati példával illusztrált könyvsorozatot ad a KÖVET egyesület. A könyvsorozat és további hasznos információk a következő webcímen érhetők el: www.ablakonbedobottpenzhu TU UT 53 TP PT Ezzel kapcsolatban Ivo Menzinger, a Swiss Re, a világ legnagyobb refinanszírozó és viszontbiztosító társaságának illetékes vezetője annak a logikus véleményének adott hangot, hogy a csupán imázsközpontú fenntarthatósági politika hosszú távon nem fenntartható (EIU, 2008; p. 35) - 61 -

http://www.doksihu volumene azonnal megtöbbszöröződhet (a fenntarthatóság 1.0 és 20 hozadékai egymást erősítik), mert az ilyen lehetőségeket felismerő és kiaknázó vállalatok óriási haszonra tehetnek szert új igényeket kielégítő új(szerű) termékeikkel és szolgáltatásaikkal. A fenntarthatóság 2.0 szakirodalmi említéseikor gyakran találkozhatunk a General Electric (GE) példájával, amely Ecomagination54 elnevezésű fenntarthatósági intézkedéssorozatával és termékportfóliójával az elmúlt években sikert sikerre halmozott. Az igen vegyes jellegű Ecomagination portfólióban háztartási elektromos készülékektől kezdve, gépjármű-flottakezelési szolgáltatáson és bankkártyán át, vasúti mozdonyokig számos termék és szolgáltatás megtalálható. Ennek oka, hogy a termékpaletta kialakításakor és máig tartó bővítésekor a GE meghatározó szempontja az volt, hogy maximálisan kielégítse az újszerű fogyasztó

igényeket; erősen támaszkodva arra az egyre növekvő létszámú fogyasztói rétegre, amelyik szívesen vásárolna – akár kissé magasabb áron is – fenntarthatóbb, számára és környezete számára is kedvezőbb termékeket és szolgáltatásokat, ha ezek a piacon egyáltalán elérhetők lennének. A GE Ecomagination termékeken keresztül realizált bevétele – dinamikus növekedési pályán mozogva – 2007-ben már 14 milliárd dollárt tett ki; ebből az összegből nyilvánvalóan bőven jut a kitűzött szervezeten belüli fenntarthatósági intézkedések finanszírozására is.55 Az ilyen jellegű „piackereső fenntarthatóság” pénzügyi, környezeti és társadalmi hasznai ma még jóformán felmérhetetlenek, de egyúttal – az úttörők eddigi tapasztalatai alapján – nagyon kecsegtetőnek tűnnek. Mindesetre a szakértők szerint elmondható, hogy napjainkban egy üzleti kísérletezési fázisban járunk új fogyasztók és új piacok

fenntarthatóbb gazdálkodás melletti meghódítása érdekében. Ez a változási folyamat minden gazdálkodó szervezet számára lehetőséget és egyben kockázatot is jelent, melyeknek kezelése minden bizonnyal nem lesz könnyű feladat, mert a helyes vagy helytelen magatartás gyors felemelkedést és gyors bukást egyaránt előidézhet. Azonban „a fenntarthatóság szempontjainak figyelembe vétele nem pótlólagos üzleti eszközzé 54 További részletes információk a GE Ecomaginationről a következő webcímen érthetők el: www.geecomaginationcom 55 Ennél még jelentősebb eredményt érhetnek el a közeljövőben a helyzet speciális nyertesei, a zöld ipar vállalatai és az ezeket vezető zöldgallérosok. - 62 - http://www.doksihu fog válni, hanem a XXI. századi piaci környezetben való túlélés kulcsává” (EIU, 2008; p. 36) És nem lehet elégszer kihangsúlyozni, hogy mindez alapvetően szemléletmód kérdése. Ugyanakkor az elmúlt egy-két

év, de leginkább az elmúlt néhány hónap és napjaink világgazdasági történéseinek tükrében is érdemes vizsgálni a vállalati fenntartható fejlődés lehetséges jövőjét. Tény, hogy a drasztikus változások időszakjai, amilyen a jelenlegi globális pénzügyi és gazdasági válság is, általában egyúttal jó lehetőségeket biztosítanak a szemléletváltás, a továbblépés megalapozásához, végrehajtásához, az új „technológiákba” való befektetésekhez. Az elmúlt mintegy fél évben kormányok, jelentős civil szervezetek és globális szinten mérvadónak tekintett szakértők tucatjai adtak hangot azon elképzelésüknek, hogy a mai válságból kiutat mutathat, és a következő évek stabilizációs folyamatainak alapjául szolgálhat a fenntarthatóságba való jelentős azonnali befektetés, a zöld ipar részarányának növelése és a zöldgallérosok képzésének felfuttatása. Néhány állam egyenesen a válságkezelés egyik

alappillérének tekinti a fenntarthatósági intézkedések nagyarányú finanszírozását – természetesen a középtávú megtérülésben bízva, és a versenyelőnyhöz való jutás reményében. Ennek ellenére, mint a válsághelyzetekben általában, fölmerül a kérdés, hogy az érintettek, a döntési lehetőséggel rendelkezők a defenzív vagy a proaktív taktikát választják, azaz óvatosságra, takarékosságra hivatkozva még azokat a lépéseket sem teszik meg, amelyeket a válság nélküli időkben megtettek volna, vagy esetleg éppen a válság hatására „jobb belátásra térnek”, és maradék mozgásterükben igyekeznek minden tőlük telhető olyan intézkedést meghozni, amelyektől az üzleti környezet stabilizálódása után új üzleti pályát és versenyelőnyt várnak. Ma még úgy tűnik, hogy a világ a defenzív és a proaktív viselkedésminták mentén megosztott. Egyrészt a cégek bizonyos csoportjai – általában a nagy és globális

vállalatok – még mindig rendelkeznek megfelelő anyagi lehetőségekkel ahhoz, hogy a fenntartható gazdálkodás irányába elmozduljanak, ha azt üzletileg racionálisnak ítélik meg, márpedig egyre többen közülük ekként vélekednek. Másrészt nagy különbségek fedezhetők fel az egyes államok, kormányok szándékai és lehetőségei között is. A nemzetközi szervezetek, - 63 - http://www.doksihu illetve az államok csoportosulásai pedig nyilvánvalóan nem rendelkeznek elég hatalommal ahhoz, hogy a folyamatokat jelentősen befolyásolják, egy irányba tereljék. Továbbá kérdéses, hogy a gazdasági szereplők egyáltalán felismerik-e, hogy az eddigi üzleti gyakorlaton jelentősen változtatni nem csak azért lenne érdemes és szükséges, mert a zöldebb, fenntarthatóbb gazdálkodási módszerek a mostani válság elmúltával minden bizonnyal jelentős megtérüléshez és versenyelőnyhöz fognak vezetni, hanem azért is, mert amennyiben a

világgazdaság néhány éven belül szinte pontosan az elmúlt évtizedek pályájára állna vissza, akkor a következő – talán még pusztítóbb – válság bekövetkezte is elkerülhetetlenné válna. - 64 - http://www.doksihu 6. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS ZÁRÓ GONDOLATOK Dolgozatom előszavában rávilágítottam a témaválasztás személyes és nem személyes tényezőire, a téma aktualitására és a témafeldolgozás céljára, módszertanára. A továbbiakban definiáltam a fenntartható fejlődés és a vállalati fenntartható fejlődés fogalmait. Felvetettem, hogy a fenntartható gazdálkodás és fejlődés útján való elindulás meglehetősen sürgős és gyakorlatias jellegű cselekvést igénylő, korántsem lehetetlen feladat, amelyben súlyához illő szerepet kell vállalnia a vállalati szektornak, és amely túllép a vállalati társadalmi felelősségvállalás kérdéskörén. Bemutattam a háromoldalú mérleg és a fenntarthatóság forradalmának

koncepcióit, valamint elemeztem, hogy meddig terjedhet a vállalatok, az államok és az ENSZ, mint iránymutató nemzetközi szervezet szerepe. Röviden bemutattam a növekvő jelentőségű az összeurópai és magyarországi iránymutatásokat, illetve a legfontosabb, együttműködésre alkalmas kormányzati és társadalmi szervezeteket. A forráselemző részben feltártam, hogy a vállalati fenntartható fejlődés a nemzetközi és hazai szakirodalom szintjén közel sem újkeletű téma. Az utolsó részben ismertettem a vállalati fenntarthatóság néhány gyakorlatorientált kérdését, mint a CS stratégiai vezetőjének és vezetésének sajátosságait, a készítendő jelentések alapsémáit, a minőségbiztosítási és auditálási lehetőségeket, majd végezetül megkíséreltem új megvilágításba helyezni a vállalati fenntartható gazdálkodás révén elérhető értékteremtést, illetve a fenntarthatóság és a mai gazdasági válság közötti

lehetséges összefüggéseket. Az utolsó fejezet során több helyen ismertettem a vonatkozó legjobb nemzetközi és hazai gyakorlatot. A közelmúltban a hosszabb távú jövőnk természeti, társadalmi és gazdasági környezete iránt aggódó szakemberek és közvélemény szemében egyoldalúan vezető témává vált a klímaváltozás és az annak hatására potenciálisan bekövetkező katasztrofális események; de a dolgok lényegét – meglátásom szerint – ennél jóval mélyebb és komplexebb módon kellene megközelíteni. Ez a megközelítés pedig a fenntarthatóság lenne, amelynek megvalósításában még meglehetősen az elején járunk, és több okból nem is lesz könnyű továbbhaladni. - 65 - http://www.doksihu Legfőképpen azért, mert az előrelépés a jelenleg világszerte domináns üzleti modell szerkezetváltását és nagyfokú vezetői, alkalmazotti szemléletváltást igényelné. Az ilyen jellegű alapvető változásoktól viszont az

ember természeténél fogva idegenkedik; noha egyes kutatók szerint a fenntartható világrend akár a termelés – és a népesség – jelenlegi szintjének csökkentése nélkül is kialakítható lenne. Ehhez azonban világszerte olyan, a lehető legnagyobb körültekintéssel operáló vállalati politikákat kellene meghonosítani, amelyekben a környezeti és társadalmi kezdeményezések összhangban állnak a gazdasági érdekekkel, és a vállalati prosperitás szerves, stratégiai alapjait alkotják. Napjainkban pedig egyre több szakember ad hangot azon véleményének is, hogy egy ilyen jellegű paradigmaváltásra kitűnő, történelmi lehetőséget kínál a mostani globális válság hatására részben átalakuló, újjászerveződő globális gazdaság – persze csak ha van szándék minderre. Amennyiben van, természetesen szükséges lenne a nemzetközi szervezetek, a kormányzatok, a civil szervezetek, a vállalati szektor és az érdekgazda csoportok mainál

jóval szorosabb együttműködése, illetve esetleg egy szigorúbb szabályrendszer felállítása is. És ha valóban bekövetkeznének az ilyen nagyságrendű változások – amelyet egyesek a fenntarthatóság forradalmának neveznek –, akkor azok közepette valószínűsíthetően csak azok a vállalatok fognak tudni helytállni és fennmaradni, amelyek érzékelik, kiállják, és üzletileg hasznosítják a megjelenő újszerű kockázatokat és lehetőségeket, valamint a fenntartható fejlődést mozgató társadalmi és környezeti erőket. Éppen ezért válhat a fenntartható fejlődés biztosítása századunk egyik legfontosabb stratégiai menedzsment témájává. Szakdolgozatom lezárásához közeledve még mindig nem áll módomban eldönteni a kérdést, miszerint hosszú távon – amely időtáv mértéke nagyon kétséges, és elhúzódása ráadásul igen kockázatos – a vállalati fenntartható fejlődés, egy újszerű vezetési koncepció

érvényesülésén keresztül, meg fog-e valósulni vagy sem. Annyit azonban tisztán látok, hogy érdemes lenne a megvalósítás irányába a maiaknál jelentősen nagyobb számú és hatású lépéseket tenni, mert ezt diktálja egyrészt az üzleti szektor saját jól felfogott – csak legfeljebb fel nem ismert –, másrészt mindannyiunk élhető jövőjének érdeke is. Különösen igaz ez a magyarországi vállalatokra, amelyeknek túlnyomó többsége a legfejlettebb államok által már ma is diktált - 66 - http://www.doksihu fenntartható gazdálkodási trendhez nem igazodik, és ezáltal az idő múlásával arányosan növekvő versenyhátrányba kerül. Ezért, meglátásom szerint, Magyarországon a lehető leghamarabb érdemi intézkedéseket lenne szükséges hozni a vállalati szférának, azon belül is első sorban a szükségszerűen helyzeti hátrányból induló kis- és középes vállalatoknak a fenntarthatóság koncepciójával való

megismertetése, az első gyakorlati lépések megtétele és a ma még jórészt hiányzó szakemberek kiképzése, kinevezése érdekében. Azon vállalatok számára, amelyek már napjainkban is tesznek fenntarthatósági lépéseket, pedig kifejezetten fontos lenne, hogy azokat precíz, hiteles, lehetőleg nemzetközileg is listázott és hozzáférhető jelentések formájában publikálják, ezzel elszámolva saját maguk, valamint a közvélemény és a befektetők felé. Egyúttal bízom benne, hogy a jelen dolgozattal sikerült a vállalati fenntartható fejlődésnek a vállalati és vezetői működés során leglényegesebb elméleti és gyakorlati kérdéseit összefoglalni és azokat helyenként új meglátásokkal kiegészíteni. Tettem mindezt azzal a szándékkal, hogy az olvasók és saját magam jobban megismerhessenek egy újszerű és minden bizonnyal nagy jövő előtt álló témát. - 67 - http://www.doksihu IRODALOMJEGYZÉK 1) Antal László:

Fenntartható-e a fenntartható növekedés? Közgazdasági szemle Alapítvány, Budapest, 2004, 435 p. 2) Bayer AG (Bayer) (ed.) [2008]: Progress report on the implementation of the principles of the Global Compact (Jelentés a Global Compact elveinek alkalmazása terén történt előrehaladásról) In: http://www.sustainability2007bayercom/en/global-compactaspx (letöltve: 2008. nov 9 0:58) 3) Carson, Rachel: Néma tavasz Katalizátor Könyvkiadó, Páty, 2007, 267 p. 4) De Beers S. A (De Beers) (ed) [2008, 2009]: Report to Society 2007 / 2008 (Beszámoló a társadalomnak 2007, ill. 2008) In: www.debeersgroupcom/en/Media-centre/Reports (letöltve: 2009. ápr 14 17:56, ill 2009 ápr 23 22:17) 5) Diamond, Jared: Összeomlás – Tanulságok a társadalmak továbbéléséhez Typotex, Budapest, 2007, 577 p. 6) Economist Intelligence Unit (EIU) (ed.) [2008]: Doing good – Business and the sustainability challenge (Jót jól tenni – Az üzlet és a fenntarthatóság

kihívása) In: http://a330.gakamainet/7/330/25828/20080208191823/graphicseiucom/ upload/Sustainability allsponsors.pdf (letöltve: 2008. okt 18 16:07) 7) Ehrlich, Paul R.: The Population Bomb (A népességbomba) Ballantine Books, USA, 1968, 201 p. - 68 - http://www.doksihu 8) Elkington, John: Cannibals with Forks – The Triple Bottom Line of 21st Century Business (Kannibálok villával – A XXI. századi gazdaság hármas optimalizálása) Wiley, John & Sons, UK, 1997, 235 p. 9) ENSZ EP (ed.) [1972]: a stockholmi Emberi környezet konferencia zárónyilatkozata In: www.uneporg/DocumentsMultilingual/Defaultasp?DocumentID=97 &ArticleID=1503&l=en (letöltve: 2008. okt 25 21:04) 10) ENSZ Global Compact (ed.) [2008]: Corporate Citizenship in the World Economy (Vállalati felelősségvállalás a világgazdaságban) In: http://www.unglobalcompactorg/docs/news events/81/GC brochure FINAL.pdf (letöltve: 2008. okt 19 14:32) 11) ENSZ Közgyűlés (ed.) [1987]:

határozat a Közös jövőnk jelentés elfogadásáról In: www.unorg/documents/ga/res/42/ares42-187htm (letöltve: 2008. okt 18 22:08) 12) ENSZ Közgyűlés (ed.) [1992]: a riói Nyilatkozat a környezetről és a fejlődésről In: www.unorg/documents/ga/conf151/aconf15126-1annex1htm (letöltve: 2008. okt 24 22:43) 13) ENSZ WCED (ed.): Közös jövőnk Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1988, 404 p. 14) Az Európai Unió Tanácsa (ed.) [2006]: Az EU Fenntartható Fejlődési Stratégiája In: http://register.consiliumeuropaeu/pdf/hu/06/st10/st10117hu06pdf (letöltve: 2009. ápr 24 20:03) - 69 - http://www.doksihu 15) Friedman, Milton: The Social Responsibilty of Business is to Increase its Profits (A vállalkozások társadalmi felelőssége profitjuk növelése) The New York Times Magazine, 1970. szept 13 In: http://www.coloradoedu/studentgroups/libertarians/issues/friedman-socresp-businesshtml (letöltve: 2009. ápr 11 20:56) 16) Global Reporting Initiative (GRI) (ed.)

[2008]: Small, Smart and Sustainable (Kicsi, ügyes és fenntartható) In: https://www.globalreportingorg/NR/rdonlyres/02AF6322-C207-4F79-85B2EC017826B60F/0/SSSReportpdf (letöltve: 2009. ápr 14 17:48) 17) Global Reporting Initiative (GRI) (ed.) [2006]: Sustainability Reporting Guidelines – Quick Reference Sheet (Fenntarthatósági Jelentéskészítési Irányelvek – Referencialap) In: http://www.globalreportingorg/NR/rdonlyres/DDB9A2EA-7715-4E1A9047-FD2FA8032762/0/G3 QuickReferenceSheetpdf (letöltve: 2008. nov 6 1:08) 18) Goodpaster, Kenneth E. – Mathews, John B, Jr: Can a Corporation Have a Conscience? (Lehet a vállalatnak lelkiismerete?) Harvard Business Review, 1982. január-február In: http://www.socialethicsus/images/Can A Corporation Havepdf (letöltve: 2009. ápr 11 20:56) 19) Hardin, Garret: The Tragedy of the Commons (A közlegelő tragédiája) Science, 1968. dec 13, 162 szám, p 1243-1248 In: www.sciencemagorg/cgi/content/full/162/3859/1243 (letöltve: 2008.

okt 24 19:45) - 70 - http://www.doksihu 20) KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért (KÖVET) (ed.) [2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008]: Ablakon bedobott pénz (sorozat) KÖVET, Budapest 21) Központi Statisztikai Hivatal (KSH) (ed.) [2007, 2008]: A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon (sorozat) KSH, Budapest 22) A Magyar Köztársaság Kormánya (ed.) [2007]: Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia In: www.nfuhu/download/1028/nemzeti fenntarthato fejlodesi strategiapdf (letöltve: 2008. dec 7 0:19) 23) Marosán György: Hogyan készül a történelem? Money-Plan, Budapest, 2006, 239 p. 24) Meadows, Donella – Randers, Jorgen – Meadows, Dennis: A növekedés határai – Harminc év múltán Kossuth Kiadó, Budapest, 2005, 318 p. 25) MOL Nyrt. (MOL) (ed) [2008]: MOL Group Fenntarthatósági Jelentés 2007 In: www.molhu/hu/a molrol/mediaszoba/kiadvanyok (letöltve: 2009. ápr 15 17:55) 26) Nemzeti Fenntartható Fejlődési

Tanács (ed.) [2008]: Szili Katalin elnök köszöntője In: www.nffthu/fooldal (letöltve: 2009. ápr 22 20:08) 27) Pataki György, Radácsi László: Alternatív kapitalisták – Gazdálkodás az érintettek jóllétéért Új Paradigma Kiadó, Szentendre, 2000, 261 p. - 71 - http://www.doksihu 28) Szonda Ipsos (ed.) [2008]: Ismeretek és vélemények a fenntartható fejlődésről és a vállalati felelősségvállalásról In: http://www.bcsdhhu/content/Dokumentumok/Szonda%20%20v%C3%A1llalati%20fenntarthat%C3%B3s%C3%A1gpdf (letöltve: 2008. nov 23 20:43) 29) Tóth Gergely: A valóban felelős vállalat KÖVET, Budapest, 2007, 106 p. 30) Magyar Wikipédia (ed.): Fenntartható fejlődés szócikk In: http://hu.wikipediaorg/wiki/Fenntarthat%C3%B3 fejl%C5%91d%C3%A9s (letöltve: 2008. okt 12 16:36) 31) Angol Wikipédia (ed.): Sustainability (fenntarthatóság) szócikk In: http://en.wikipediaorg/wiki/Sustainability (letöltve: 2008. okt 12 16:42) 32) World Business

Council for Sustainable Development (WBCSD) (ed.) [2008]: What a way to run the world (Micsoda módon vezetik a világot!) In:http://www.wbcsdorg/DocRoot/burBGjTNEcSUvv9aWDE1/ annualreview2008.pdf (letöltve: 2009. ápr 20 12:13) 33) World Summit on Sustainable Development (WSSD) (ed.) [2002]: a johannesburgi Nyilatkozat a fenntartható fejlődésről In: http://www.un-documentsnet/jburgdechtm (letöltve: 2008. nov 2 14:53) 34) Worldwatch Institute (ed.) [2004, 2007, 2008]: A világ helyzete (sorozat) Föld Napja Alapítvány, Budapest 35) Egy jelentős méretű, megvalósítás alatt álló magyarországi ingatlanberuházás fenntarthatósági tanulmánya (bizalmas anyag) - 72 - http://www.doksihu MELLÉKLETEK 1. melléklet: A fenntartható fejlődést megalapozó alaplépések, a gondolkodásmód megváltoztatásának legfőbb tényezői, egy fenntartható társadalom ideális értékrendjének újszerű elemei Alaplépések: o A tervezés időhorizontjának

meghosszabbítása hosszú távú költség-haszon elemzésre alapozva. o A tájékoztatási módszerek tökéletesítése; a gazdasági, társadalmi és környezeti indikátorok újraértelmezése. o A reakcióidők csökkentése; rugalmas, kreatív, modellezett problémamegoldás. o A meg nem újuló erőforrások használatának minimalizálása. o A megújuló erőforrások eróziójának megelőzése. o Az erőforrások maximális hatékonysággal való kiaknázása. o A népesség és az ipari termelés (fogyasztás) exponenciális növekedésének lefékezése, majd megállítása. Szemléletmód: o A szegénység kezelése az elégségesség és a szolidaritás elvei alapján. o Méltányos foglalkoztatási rendszer kialakítása. o A rejtett, kielégítetlen, nem anyagi természetű, de akként jelentkező, és nagyon is valódi igények megfelelő kielégítése. http://www.doksihu Értékrend: o Olyan jövőkép, amit mi akarunk, és valóban akarjuk.

o Kapcsolati hálózatépítés a világ minden táján és tájával. o Igazmondás az információáramlás minden szintjén és formájában. o Tanulás alázattal, önszorgalomból, a továbblépés céljával, a hibák elkerülhetetlenségének elismerésével. o Szeretet a testvériesség, felebarátiság értelmében, teljes emberi és természeti környezetünk irányába. Forrás: Meadows et al., 2005; p 257-260, ill p 268-278 http://www.doksihu 2 . m e l l é k l e t : GRI Fenntarthatósági Jelentéskészítési Irányelvek – Referencialap http://www.doksihu Forrás: GRI, 2006 http://www.doksihu 3 . m e l l é k l e t : A Bayer AG COP beszámolójának kezdőlapja Forrás: Bayer, 2008 http://www.doksihu „A fenntartható fejlődés a vállalatoknak gazdasági érdekük, de mégsem emiatt kell ezen az úton járniuk. Hanem mert így helyes.” Alan Rosling, Tata Group EIU