Földrajz | Természetföldrajz » Horváth Nikolett - A folyók

Alapadatok

Év, oldalszám:2001, 6 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:149

Feltöltve:2006. július 14.

Méret:162 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

A folyók Horváth Nikolett 8.a Bár a folyók a Föld felszíni vizeinek csak parányi részét alkotják, létük és tevékenységük nagyon fontos. Alakítják a környező tájat Határokat szabnak ugyan az emberek vándorlásának, de létfontosságú közlekedési útvonalat is jelentenek például a tengerpart és a belső szárazföldi területek között. A folyami átkelőhelyeknél falvak, kis- és nagyvárosok alakultak ki. A folyók vizét ivásra, tisztálkodásra, öntözésre használják, a halászat pedig táplálékkal látja el a közeli vidékek lakóit. A folyók kialakulása A folyók általában magasabb helyekről indulnak, ahol sok a csapadék, vagy olvadó hó, illetve jég. A hegyekben a forrásokból eredő sok kicsiny, gyors folyású hegyi patak található: szinte minden folyónak ez a kezdete. A legtöbb folyó csapadékban gazdag helyekről indul. A víz körforgása azzal kezdődik, hogy az óceánok felszínéről vagy a kisebb tavakról,

folyókról, illetve a szárazföldi növényzetről elpárolog, és felhőt formál. Az óceán teljes felületéről párolog a víz, de a legnagyobb mennyiség a trópusokon száll fel, ahol a legmagasabb a hőmérséklet. Ahogy a felhők közelednek a hegyekhez, föl kell emelkedniük, ezért lehűlnek és a csapadék eső (vagy hideg esetén a hó) formájában kihullik belőlük. Az eső, a hó és az ólmos eső a csapadék különböző formái. A legtöbb csapadék a hegyek szélfútta oldalán hullik, és ez az oka, hogy a legtöbb folyó itt ered. Az eső belehullik a patakokba, a patakok vízfolyásokban egyesülnek, amely völgyet kezd vájni magának. A völgy oldalai lejtősek, így más vízfolyások is le tudnak futni rajtuk, s beleömlenek a folyóba. A nagy, bővizű folyókat folyamoknak nevezzük. Az egy folyammá egyesülő vizek együttesen folyam- vagy folyórendszert (vízrendszert) alkotnak. Azt a területet, amelyről a folyamrendszer a vizet a földfelszín

fölött vagy alatt levezeti, vízgyűjtő területnek nevezzük. Ezt a szomszédos vízgyűjtő területektől vízválasztók különítik el, amelyek csak ritkán mutatkoznak éles, a terepen látható vonalakként. A folyó útja Miközben a vízfolyások folyókká egyesülnek, zuhatagokat és vízeséseket vágnak medrükbe. A folyó ezután eléri az átmeneti zónát, egy többé-kevésbé sík területet, ahol az áramlás sebessége lecsökken. A folyók jellege megváltozhat, ahogyan más-más területeken folynak át. Rendszerint több, jól megkülönböztethető szakaszuk van a forrástól a tengerig: Fent: egy vízesés 1. Bevágódó szakaszjelleg Sok folyó hegyes vidékeken ered, és ott gyors folyású. Ezek a folyók V keresztmetszetű völgyeket vájnak. Az, hogy mennyire nyílik szét a V két szárnya, az oldallejtők kőzetanyagától függ. Kemény kőzet esetén igen meredek, néha függőleges falú szurdokok, hasadék- vagy sikátorvölgyek jönnek

létre. Lazább, puhább kőzet esetén vízszintesen települt, váltakozóan keményebb és puhább kőzetrétegeket feltáró völgyeket kanyonnak nevezzük. A kanyonok lépcsőzetes oldallejtői jól mutatják a különféle keménységű kőzetsávok helyét. 2. Oldalazó szakaszjelleg Mérsékelt lejtésű területen a folyó esése és áramlási sebessége csökken, kanyarulatokat leírva halad. A kanyarulatok homorú oldalán a folyó alámos, medret mélyít, az átellenes, domború kanyarszakaszokon viszont feltölt. A kanyarulatokat meandereknek is nevezzük. A kanyarulat nyakát árvíz idején a folyó átvághatja, hogy futását kiegyenesítse. Az így lefűződött meander a holtág (morotvató). 3. Feltöltő szakaszjelleg Hirtelen lecsökkenő sebességű szakaszokon, illetve a tartósan kis lejtésű területeken a folyó esése is hirtelen lecsökken. A hegyek lábánál lerakja nagy szemű, durva hordalékát és hordalékkúpot épít (Szigetköz,

Csallóköz). Süllyedő területeken áthaladva a folyó feltölt és homokpadokat, zátonyokat hoz létre. A folyók energiája A lezúduló víz erejét az elektromos áram termelésére használják. Ez a vízenergia. A folyóvizet egy gáttal elrekesztik Ezután elvezetik egy erőműbe, ahol hatalmas vízkerekeket – turbinákat –hajt. A turbinák áramfejlesztőket forgatnak, így állítanak elő elektromos áramot. A vízbőség és a meder esése meghatározza, hogy mekkora energiája van a folyónak. Ha egy sebes hegyi folyó hirtelen felduzzad, dühöngő vízözönné válhat, és hatalmas szikladarabokat ragadhat magával. Jobbra: a Duna egyik zsilipje Ha a földmozgások megemelik a föld szintjét, és meredekebbé teszik a lomha, öreg folyók esését. Ezek a folyók mély völgyeket vágnak a földbe (pl: Grand Canyon) Anyagszállítás A folyó a hordalékanyag (iszap, homok, kavics) segítségével fejti ki erejét. Ezt ugráltatja, görgeti vagy lebegteti a

meder fenekén. Ha a folyó sebessége: - 30 km/h, akkor szikladarabokat is képes szállítani - 10 km/h, akkor kis köveket ragad magával - 1.7 km/h, akkor másfél kilós görgeteget is tovaszállít - 0.5 km/h, akkor csak finomszemcsés anyagot (pl: iszapot) képes magával ragadni Amikor futása lelassul, hordalékát az egyre kisebb szemcsenagyság szerint osztályozva rakja le. Árvíz Az árvizet a szárazföldre ömlő nagy mennyiségű víz okozza, amely gyakran hirtelen és váratlanul következik be. Általában nagy esőzések vagy hirtelen hóolvadás váltja ki. A fák lelassítják a víz mozgását a folyó irányába, ezért az árvizek nagyobbak azokon a területeken, ahol kiirtották az erdőket. A folyók kilépnek medrükből és átvágják a kanyarulat nyakát. A felgyorsult áramlás az új szakaszt kimélyíti, és így a folyó már az árvíz levonulta után is az új mederben halad tovább. A lefűződött meanderek (morotvatavak) már nem tartoznak a

folyóhoz. Idővel kiszáradhatnak, feltöltődhetnek Az árvizek néha hasznosabbak, mint amennyi kárt tesznek (pl.: Nílus: a Nílus árvizeinek az Etiópiában bekövetkezett nagyobb csapadékhullás volt az oka. Ez a folyó termékeny iszapban és vízben gazdagon elárasztotta a síkságot és a deltatorkolatot. Az emberek erre támaszkodtak a növénytermesztésben: mind a vízre, mind a folyó által hozott iszapra. A gátak megépítése egész évben egyenletessé tette a folyó járását.) A legtöbb árvíznek azonban katasztrofális következményei vannak: emberek és állatok fulladnak meg, válnak hontalanná, és az árvíz sokszor a termést is elmossa. A legnagyobb árvizek azok, amelyek a legnagyobb károkat és sok ember halálát okozzák. A folyók mellett a folyók torkolataiban különösen sokszor van árvíz. A hatalmas tengeri viharok magas hullámokat vernek és felduzzasztják a folyókat (pl.: bangladesi partvonal: Bangladesben sok ember állandó

veszélyben él a Gangesz torkolatában, mert az alacsony szigetek csupán egy méterrel vannak magasabban a tenger szintjénél. A nemrégen történt árvízben az áldozatok száma több százezer volt. ) A folyók szabályozása Az árvizek ellen a folyókat szabályozni kellett. Ezek az intézkedések a folyókat természetes lefutásuk helyett összeszorították, szűk mederbe kényszerítették, amely sem a meanderképződést, sem az oldalágak kialakulását nem teszi lehetővé. Ezáltal megszűnt az oldalerózió, ennek következtében elmaradt a hordalék dinamikus lerakása, majd mindezek eredményeként a szabályozott folyók mélyebbre vájták medrüket. Jelenleg az ilyen szabályozott folyók átlagos vízállása 10 méterrel mélyebben van az eredeti szintnél. A vízszintsüllyesztés következményeként az árvizek gyakorisága és ereje csökkent. Ám ezzel együtt süllyedt a talajvízszint is, nem érvényesült az árvizek tisztító hatása, és az

árterületek természetes tápanyagutánpótlása, trágyázása is elmaradt. Emiatt szikesedett el pl az Alföld is A szabályozás megtizedelte a halállományt, és csökkentette a folyó természetes öntisztuló-képességét. A mesterséges, ideálisnak tűnő mederkiépítés, amikor a folyóvíz mintaszerűen folyik, a legrosszabb a biológiai öntisztulás elősegítése szempontjából. Tehát a folyószabályozás töméntelen gondot okoz. Torkolatok A legtöbb folyó tengerbe vagy óceánba ömlik. Vannak azonban olyan folyók, amelyek lefolyástalan tavakba ömlenek. Innen nem folytatják útjukat, a víz a mederből csak párolgással távozhat. A sivatagi területek folyói között is van néhány, amelyik nem éri el a Világtengert. Ezek a vízfolyások a sivatagban előbb vékonyan csörgedező erecskévé szelídülnek, majd elnyeli őket a sivatagi homok. Ha a folyó vize tengerbe vagy óceánba torkollik, áramlása lelassul, és lerakja hordalékát. A bő

hordalékú folyók hordalékukon szerteágaznak, ágai között mocsaras tavak keletkeznek. Ezek a kis ágak egy nagy háromszöget alakítanak ki, amely a deltának nevezett görög betűre hasonlít. Ezt a hasonlóságot, a Nílus torkolatát vizsgálva, Kr.e 5 században Hérodotosz görög történetíró vette észre, és tőle származik a „delta” elnevezés. A folyóknak háromféle deltájuk lehet aszerint, hogy milyen az arány a folyóvíz és az azt befogadó tengervíz sűrűsége között: 1. Ha a folyóvíz a magával szállított hordalék miatt nagyobb sűrűségű, mint a tenger vize, akkor a delta hosszan elnyúlik. 2. Ha a két sűrűség nagyjából megegyezik, legyezőtorkolat alakul ki (olyan, mint a Nílusé) 3. Ha viszont a folyóvíz sűrűsége kisebb, mint a tengervízé, sokágú delta keletkezik. Ezt madárlábdeltának is nevezik (pl.: Mississippi deltája) Fent: A Nílus deltája Ahol a tenger erős hullámzású, vagy az árapály jelentős, ott a

tenger vize a folyótorkolatba lerakott hordalékot elszállítja. Így nem jönnek létre üledéktorlaszok, s a folyó tölcsértorkolatban lép a tengerbe. Ezt a felhatoló dagály mossa, mélyíti ki (pl.: Pó torkolata) Folyó „leg ”- ek A Föld leghosszabb folyója a Nílus, mely a kultúrtörténet legősibb folyója, s hossza 6690 km. Az Egyenlítő közelében levő hegyek és tavak vízben gazdag vidékéről indul észak felé, s áttörve a sivatagot, széles deltát képezve ömlik a Földközi-tengerbe. A Föld legbővizűbb folyója az Amazonas. A vízhozamot tekintve az Amazonas megelőzi az összes többit. Másodpercenként átlagosan 110000 m3 vizet zúdít az Atlanti-óceánba. Magyarország legnagyobb folyója Duna, mely egyben Közép-Európa fő folyója is. A Volga után Európa második legnagyobb folyója Teljes hossza 2860 km, magyarországi szakasza 410 km. 1125 m magasságban a Feketeerdőből ered, s a Fekete-tengerbe torkollik A Föld legmagasabb

vízesése az Angel-vízesés, amely Venezuelában, a Carini folyó felső szakaszán található. Nevét James Angel amerikai pilótáról kapta, aki 1935-ben fedezte fel. A vízesés több lépcsőben zuhan alá a Guyanaihegyvidék peremén A zuhatag összmagassága 979 m A legnagyobb lépcső maga is 807 m. A vízesés felett a pára sűrű felhőket alkot, és ezt a szél a környező vidékre hordja. Így az itt lévő dél-amerikai őserdők sűrűk és virágzóak. A Föld legnagyobb kanyonja a Grand Canyon. Kb 350 km hosszú és 1600 m mély. Kialakulása kb 10 millió évvel ezelőtt kezdődött, de a kanyon napjainkban is növekszik, változik. Balra: Grand Canyon