Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » Chilembu Krisztina - Közgazdaságtani fogalmak

Közgazdaságtani fogalmak Abszolút előny: egy gazdasági egységnek valamely termék előállításában abszolút előnye van más gazdasági egységgel szemben, ha a terméket kisebb ráfordítással, vagyis kevesebb munkával, tőkével, természeti erőforrás felhasználásával állítja el, mint más gazd-i egys. Adó: a közfunkciók ellátásoh szükséges pénzügyi forrás, amelyet az állam – általában a tv-ekben meghat módon - kényszer útján szed be a polgároktó és a vállalatoktól, és ezért ellenszolgáltatást közvetlen formában nem ad. a) közvetlen (direkt): term tényezőkre kivetett adók /szem jövedelemadó, vagyonadó, stb. b) közvetett (indirekt): árukra, szolg-ra kivetett adók /forg adó, vám, stb. • progresszív: a befizetett adó %-os növekedése nagyobb, mint a jövedelem %-os növekedése. • Degresszív: kisebb • Lineáris: = Alternatív költség: azon lehetőség hasznossága, amelyről lemondtunk az adott megoldás

kiválasztása érdekében. Ár: Egyensúlyi ár: amelynél az önként kínált menny = keresett menny Rezervációs ár: az az ár, amit a fogy maximálisan hajlandó fizetni egy adott termékért. Ár-fogyasztási görbe: azon optimális kombinációk össz, amelyeket at egyik termék kül árai mellett választ a fogy, miközben amásik termék ára és a fogy jövedelme változatlan. Árdiszkrimináció: ármegállapítási módszer, amikor az eladó uazt a terméket eltérő áron értékesíti egyes vevő(csoport)nak. 1) első fokú: minden vevőnek a saját rezervációs árán értékesítik a terméket. Nem nagyon alkalmazható 2) Másodfokú: a monopólium a vásárolt menny fggv-ében lépcsőzetesen alakítja az árat. (aki biz menny-nél többet fogy, olcsóbban kapja a teljes menny-t. 3) Harmadfokú: uazt a terméket más áron értékesítik az egyes csoportoknak. Mindkét csoportban azonosnak kell lennie a határbevételnek, és meg kell egyezniük a

határköltséggel. Áru: a piacon levő termék. eladási céllal készül, munkamegosztással, tulajdonosi elkülönültség, szűkös javak, a fogyazstóhóz árucserével jut el. • Közvetlenül nem a termelő szükségletét elégíti ki • Használati érték: az áru hasznos tulajdonságainak összessége, mely szükségletkielégítésre alkalmassá teszi. Ar áru sokfélesége. Konkrét munka értéke • Csereérték: 1, mennyi az áruba befektetett élő és holtmunka értéke 2, a vevő szubjektív értékítélete, absztrakt munka • Áru – jószág: a jószágnak csak használati értéke van, az árunak csere is! Árrendszer kétszintűsége: a fogyasztó ár magasabb, mint a termelési. Árváltozás helyettesítési hatása: fogyasztásváltozás, amelyet adott termék árának változása idéz elő változatlan reáljövedelem mellett. Árváltozás jövedelmi hatása: fogyasztásvált, amelyet az árváltozás miatti reáljövedelem-változás vált ki.

Normál javak esetében az árváltozás két hatása (helyettesítési és jövedelmi) azonos irányban hat a D-re. Inferior javaknál a két hatás ellentétes. Árváltozás kereszthatása: megmutatja, hogy hogyan vált. Egy adott termék D-e egy másik termék árvált-nak hatására. Attól függ, h milyen kapcsolat van a 2 termék fogyasztása között: helyettesítés – pozitív, egymást kieg termékek – negatív, egymástól független termékek – nulla. 1 Átlagköltség (dbköltség): egységnyi termékre jutó összköltség (AC, Average Cost). Minimumában megegyezk a határköltséggel. Az Átlagos változó költség és az átlagos fix k összege Átlagos változó költség: .változó költség (AVC, Av Variable Cost) Minimumában megegyezk a határköltséggel. Átlagos fix k: .állandó k (AFC, Av Fixed Cost) Bankszámlapénz: a látra szóló folyószámla-követelések összessége. Bevételek:Összbevétel: az eladott menny és a piaci ár szorzata.

(TR, Total Revenue) csak az eldatt menny-től függ tök verseny esetén. Határbevétel: mennyivel vált az összbevétel, ha egy egységgel nő az eladott menny. (MR, marginal Revenue) Átlagbevétel: TR/Q (AR, Average revenue) Határtermék-bevétel: mennyivel vált az összbevétel, ha a termelési tényező menny-ét egységnyivel növeljük (MRP, Marinal Revenue Cost) Csökkenő hozadék tv-e: a technika egy adott színvonalán változatlan nagyságú erőforrásokhoz változatlan nagyságú erőforrásokat kapcsolva az output növekszik, de a változó erőforrás menny-nek egy bizonyos ponton túli növelése egyre kisebb kibocsátásváltozást eredményez. Csere: tev, amikor vki egy számára értékes dolgot átenged másnak egy másik értékes dolog ellenében. Akkor hatékony, ha a csrével nyert haszon meghaladja a költségeket. Csere Edgeworth-doboza: kétszereplős gazdaság kéttermékes jószágterét jelenti, ami a két szereplő egymásba fordított

koord-rendszeréből származtatható. Hogy szükséges-e a csere, akkor tudjuk meg, ha a jószágtérbe bekerülnek aszereplők preferenciarendszerét jell közömbösségi görbék. Csere szerződési görbéje: az Edg-dobozban a Pareto-hat. készletmegoszlási lehetőségeket tart A görbe azon szakasza, amelyik az induló jószágmegoszlás által behatárolt közömb-i görbék közé esik, a gazdaság magjának nevezzük. Deviza: egy ország tv-es fizetőeszközére szóló követelés. Dinamika: az események időbeli lefolyására koncentrál, az egyensúly kialakuéásának folyamatát elemzi adott és változó feltételek között. Duopólium: egy adott termék keresletét 2 nagyvállalat elégíti ki. (homogén termékek) 1) Cournot-d: termékek: homogének, a vevőknek közömbös, h kitől veszik meg, a vállalatok egyidőben döntenek, és abból indulnak ki, h a másik az előző időszakban kínált termékmenny-et fogja termelni. A 2 váll azonos menny-et termel, ha a

határköltségek megegyeznek. C-féle egyensúlyi pont: aza akibovsátáskombináció, ahol a rekciógörbék által várt output megegyezik egymással. Innen egyik vállalatnak sem érdemes kimozdulni 2) Stackelberg-d: a vállalatok nem egyszerre döntenek. Az elsőként döntő előnyben van, akkora S-t határozhat meg, mint egy monopolista. 3) Bertrand-d: az egyensúlíi pont megegyezik a tökéletesen versenyző iparág egyensúlyi pontjával. Egyensúly: egy összefüggés két oldala megegyezik egymással. A kül hatóerők ellensúlyozzák egymást Hosszú távú egyensúly kialakulásának feltételei tök versenyben: 1) az iparág minden vállalata maximazilálja profitját. 2) Egy váll se realizáljon gazd- profitot. 3) Egyensúlyi ár alakuljon ki Piaci egyensúly: tök verseny esetén bizosítja, h a fogyasztás megoszlása Pareto-hat legyen. Ekkor a szerplők helyettesítési határrátái megegyeznek egymással és az árak arányával. A határköltségek aránya

megeygezik az árak arányával, ami egyben azonos a transzformációs határrátával. 2 Általános egyensúly: 1) a S és D minden piacon megvalósuló egyensúlya, 2) biztosítja a termelési tényezők hatékony felhasználását, a szükségletek lehető legteljesebb kielégítését és a tényezők optimális felhasználását. A hatékony egyensúly feltételei: 1) hatékony a termékek allokációja a fogyasztók között, a szerplők helyettesítési határrátái megegyeznek az árak arányával. 2) A termelési tényezők felhasználása hatékony, minimális költséggel állítják eéő a termékeket 3) A term és a fogyasztás kapcsolata hatékony: adott term tényezőkkel a lehető legmagasabb szükségletkielégítést biztosítják Engel-görbe: kif, h a fogy mekkora menny-et kíván vásárolni az adott termékből kül jövedelem és változatlan árak mellett. EU: 1957-ben alakult, nemzetek feletti regionális szervezet. 1968: vámunió:

iparcikk-kereskedelem – liberalizmus, agrártermékek – protekcionizmus, 1979: Európai Monetáris Rendszer (EMS): European Currency Unit (ECU - nemzetközi számlapénz) létrehozása, 1999: Európai Monetáris Unió (EMU). Jegybank: Európai Központi Bank, 2002-től: euro lesz a tv-es fizetőeszköz az Unióban Mo: 1991-ben társulási szerződést írt alá az Unióval: vámok fokozatos csökk, stb Externália: termelés v fogyasztás mellékhatása, a termékek előállítói/fogyasztói hátrányokat v előnyöket okoznak másoknak úgy, h a kárt nem fizetik meg v a haszonból nem részesednek. Az egyéni és a társ-i határhaszon és határköltség eltér egymástól. Negatív externália: egy termék előállításának társ-i határköltsége nagyobb, mint az egyéni; a társ-i többletköltséget az ár nem tartalmazza. A társ egyes csopoerjainak hasznosságérzete csökken, a társ-i határhaszon kisebb, mint a kibocsátott termék fogyasztóinak egyéni

határhaszna. Pozitív ext: a társ-i összahszon egy tev hatására negyobb, mint az egyéni összhaszon, ill a társ-i határköltség isebb, mint az egyéni költségek összessége, a társ tehát bagyobb tejlesítményhez jut, mint amennyit megfizet. Életminőség költségvetési egyenese: a szabadidő és a bérjavak azon kombinációi, amelyet a fogyasztó a munkabér mellett megszerezhet. Értékcsökkenés: immateriális javak és tárgyi eszközök hsználatbavétele óta bekövetkezett elhasználódásának pénzben kif értéke. Fedezeti pont: az a termelés – költség – ár kombinávió, ahol a határköltség = az átlagköltséggel és az árral. Fizetési mérleg: egy ország gazdasági szereplőinek külföldi gazdasági szereplőkkel lebonyolított összes gazdasági tranzkacióját tükröző statisztikai kimutatás. Fix tényező: változatlan menny-ű erőforrás. Fogyasztás: a szükségletkielégítés folyamata. Fogyasztó: gazd-i szereplő, akinek célja

saját szükségleteinek kielégítése max fokon. Fogy-i többlet: pénzmenny, amit afogy max hajlandó fizetni mínusz a tényleges összeg Gazdálkodás: adott eredmény eléréséhez minimális erőforrásráfordításra, adott erőforrásokkal max eredmény elérésére törekszünk. Gazdaság: az ember és környezete közötti kölcsönhatás intézményesített folyamata, amely biztosítja a folyamatos ellátást a szükségletkielégítő eszközökkel. 3 Gazdasági járadék: aza különbség, ami az adott termelési tényezőnek ténylegesen kifizetett összeg és az adott termelési tényező megszerzéséért minimálisan szükséges összeg között van. Gazdasági rendszerek: Tiszta piacgazd: tterm tényezők magántulajdonban, a termelők és fogyasztók szabadon döntenek a javak felhasználásáról, a termelők és a fogyasztók a piaconm kerülnek kapcsolatba egymással, a termelést a piac hozza összhangba a szükségletekkel. Központosított tervgazdaság:

term eszk: állam tul, meghozza a fontosabb gazdálkodási döntéseket, központi utasításokkal irányítja a term-t Vegyes gazd: az állam aktív szereplőként szabályozza a gazd működését, a fontosabb folyamatok a piac közvetítésével Giffen-javak: inferior javak, amelyek kereslete az árnövekedés hatására növekszik. Az árváltozás jövedelmi hatása felülmúlja a helyettesítési hatást. (helyettesíthetetlen javak) Gossen 2. Tv-e: a fogy akkor költi el optimálisan a jövedelmét, ha az utoljára kiadott pénzegység minden termék esetében azonos összhaszonnövekményt eredményez. A pénz határhaszna minden termék fogyasztásában azonos. Hasznosság: vmilyen jószág v szolgáltatás hasznos tulajdonságainak összessége. A menny fggv-e Hasznossági fggv: az adott termék kül menny-eihez rendeli hozzá a hasznosságértékeket. Haszonkulcs: az ár és a határkölség közti kül (markup) %-os nagysága, a D árrugalmasságának reciproka. 1)

Tökéletes versenyben 0. 2) Monopólium esetén max értéke 1. (ekkor a határköltség 0) Határhaszon: az összhaszon változása, ha a fogyasztó egy pótlólagos egységgel növeli fogyasztását az adott termékből. MU (Marginal Utility) Határköltség: azt mutatja, h mennnyivel változnak a költségek, ha egy jószág előállítását egy egységgel megváltoztatjuk. MC (Marginal Cost) Hatékonyság: Egységnyi input kihasználása akkor hatékony, ha azzal max eredményt értek el. Paretohatékony egy erőforrás-allokáció, ha bármely termék menny-nek növelése csak úgy lehetséges, ha egy másik termék termelése csökken. Háztartás: természetes személyek kis csoportja, akik közös fedél alatt élnek, jövedelmüket, vagyonikat részben vagy egészben közösen kezelik, bizonyos javakat és szolgáltatásokat (lakás, kaja) egyött fogyasztanak/vesznek igénybe. A h döntéseit bef tényezők: kormegoszlás, nemek közötti arány, jövedelemeloszlás,

jövedelemszínvonal, stb. háztartás jövedelme: az a max pénzösszeg, amelyet egy időszak fogyasztására költhetne úgy, h (az időszak elején és végén meglevő) vagyonának értéke ne változzon. Háztartás megtakarítása: egy időszak jövedelmeinek és fogyasztásainak különbsége. Jövedelem = fogyasztás + megtakarítás fogyasztás :nem tartós javak fogyasztása + tartós javak fogyasztásának pénzértéke Megtakarítás:tartós javak értékének el nem fogyasztott része + befektetett eszközök növelése + pénztartalékok növelése Háztartás bevételei: 1. Bérek 4 2. Transzferek 3. Tőkehozamok: felosztott nyereségek, kötvénykamatok, bankkamatok 4. Portfólióátrendezésből eredő bevételek • Tartós javak, vagyontárgyak értékesítése – nem jövedelem! • hitelfelvétel • Tőkekivonás: a) üzletrész felszámolása a) értékpapírok eladása b) tartós betét felmondása c) felszabaduló betétek d) kötvények

törlesztőrészletei 5. egyéb bevételek (öröklés, nyeremény, stb) a háztartás bevételeinek felhasználási lehetőségei: • vásárlás(nem tartós javak)=fogyasztás • adósságszolgálat • pénztartalékok növelése • befektetés a) üzletrész szerzése b) értékpapírvásárlás c) tartós betétek elhelyezése d) tartós javak vásárlása e) hitelnyújtás helyettesítés határrátája: megmutatja, hogy a növekvő menny-ű x termék egy egységéért mennyit hajlandó feláldozni y termékből a fogyazstó a szükségletkielégítés mértékének változatlanságához. MRS (Marginal Rate of Subtitutions) = Idy/dxI Holtteherveszteség: a fogyasztói és termelői többletben bekövetkező csökkenés. Időtávok: Nagyon rövid: a termelés nem tud reagálni a külső eseményekre. A S nem bővíthető, vagy csak a már meglevő készletek felhasználásával. Rövid: a termelési erőforrások közül legalább egynek a menny-e megváltoztatható, de van

legalább egy olyan erőf, amelynek nem. Fix tényező: változatlan menny-ű erőforrás Hosszú: vmennyi erőf menny-e megváltoztatható. Nagyon hosszú: a korábbinál fejlettebb technika alkalmazása lehetséges IMF (Nemzetközi Valutaalap): 1944-ban alakult, tagok ma: több, mint 150 ország. Részvénytársasági formában működik, alaptőkéjét a tagállamok adják össze, kvóták szerint. A kvóta az adott ország világgazd-i helyzetétől, nemzeti jövedelem nagyságától, stb függ. Mo: 1982-től koordináció:A valutapolitika szabályainak meghat., Nemzetközi pénzforg liberalizálása, Tilalmak: a gyengébb valutájú országok védelme az erősebbektől, Nemzetközi fizetőeszköz létrehozása: SDR – nem függ egy kormánytól sem hitelnyújtás: A fizetésimérleg-hiányok leküzdésére, Kizárólag a tagállamok központi bankjainak nyújt devizahiteleket inferior javak: olyan javak, amelyekből a fogy által keresett menny csökken a jövedelem

növekedésével, ha a jöv-ük meghalad egy bizonyos szintet. Infláció: a pénz elértéktelenedése, vásárlóerejének csökkenése, az árszínvonal tartós növekedése. Mértéke szerint: kúszó (évi néhány %), vágtató, hiper. Kiváltó okai szerint: keresleti (összkereslet növekedése miatt), kínálati (összkínálat csökk) 5 Inflációs ráta: az árszínvonal növekedési üteme 2 időpont v időszak között. Integrációs formák: reciprocitás: a társ egyes tagjai/csop-jai ellenszolg nélkül adnak át javakat/végeznek szolg-t. redisztribúció: újraelosztás, egy csoporton belül a javak elosztása egy kézben, módját tv, önkény, stb szabályozza. Árucsere: adásvételi csere Isocost-egyenes: azikat a lehetséges L-K kombinációkat tar, amelyek adott összköltség és adott tényezőárak mellett megvásárolhatók. Jegybank: Bankjegy és érme kibocsátása – tv-es fizetőeszköz, A kormány és a többi bank bankja, Ellenőrzi és

szabályozza a pénzkibocsátást, Kezeli az ország monetáris tartalékait Jelenérték: kif, mennyit és ma egy jövőben várható pénzbevétel. PV, Present value Egy t év múlva várható x összegű bevétel jelenértéke PV, ha PV-t ma a piaci kamatláb mellett befektetve t év múlva pontosan x összeghez jutnánk, kamatos kamatot számítva. PV = R1/1+i (R-tőkehozam) Nettó jelenérték: a várható nettó hozam diszkontált összegének és abefektetett összegnek a kül-e. NPV, Net Present value. Jószág: hasznos dolog, amely vmilyen szükségletet elégítenek ki. Jószágkosár: 2 v több termék v szolg menny-nek tetszőleges kombinációja. Jószágtér: 2v több jószág összes lehetséges kombinációja Normál jószág: keresett menny-e a fogy jövedelmének növekedésével nő. Tökéletesen helyettesíthető javak: a fogy-nak közömbös, h melyiket fogyasztja Tökéletes kieg javak: olyan termékek, amelyek kizárólag együtt fogyaszthatók egy meghat

arányban Semleges javak: fogyasztásához sem hasznosságérzet-növekedés, sem hasznosságérzet-csökk kötődik. Káros javak: egy pótlólagos egység elfogyasztása kif kellemetlen – haszonérzete csökk. Jövedelmezőség: egy term tényező jövedelmezősége az erőforrás felhasználásával előállított termék(ek) bevétele/erőforrás költsége. Jövedelem – fogyasztási görbe: a kül jövedelmekhez tartozó optimális jószágkombinációk halmaza (ICC: Income Consumption Curve) Kamat: a kölcsönadott pénz haszn díja, egy meghat nagyságú pénzösszeg. Kamatláb: a kamat sé a kölcsönadott összeg aránya %-ban kif. Belső kamatláb: a tőkeállomény átlagos hozadéki rátája, aza akmatláb, amely mellett a tőkeállomány nettó jelenértéke 0. Klasszikus bankjegy: a bankok aranyra szóló, látra szóló fizetési ígérete. Komparatív előny: egy gazdasági egységnek valamely termék előállításában komparatív előnye van más gazdasági

egységgel szemben, ha az adott termék előállításánal opportunity costja kisebb, mint másik azd-i egységé. Koordinációs mechanizmusok: Bürokratikus: egyének v szervezetek között hierrarchikusan szervezett alá-fölérendeltségi viszony van. Együttműködésre való késztetés: jogi és admin. Eszközökkel Agresszív: alá-fölé, önkény Etikai: mellérendeltség, hagyományokon, erkölcsi – vallási normákon alapuló együttműködés Piaci: egyenrangúság, nyereségszerzés, a cserearányao a felek megegyezésén alapulnak. 6 Költség: mindazon ráfordítás pénzben kif, ami a termelés során felmerül. Sunk cost: (elsüllyedt k): már megtörtént és megváltoztathatatlan kiadások Számviteli költségek: ráfordítások, melyek, az adott termeléssel kapcsolatban pénzkiadást jelentettek /könyvelhetőek Alternatív költségek: 1, tágabban: azok a lehetőségek, amelyeket a vállalat veszít azzal, h erőforrásair egy célra felhasználta.2,

lehetséges kiadások, amelyek a termelés során felmerülnek Gazd-költség: sunk + altern költségek, amelyek a termelés során felmerülnek. Folyó: egy időszakban a termelés során felhaszn közvetlen ráfordítások Explicit: az adott időszakban közvetlen pénzkif-t igényelnek Implicit: nem igényelnek . Költségvetési halmaz: azon jószágkombinációk össz, amelyeket a fogy az adott időszak jövedelméből az adott árak mellett meg tud venni. Költségvetési korlát: azon jószágkombinációk össz, amelyeket a fogy jövedelmének teljes elköltésével tud az adott árak mellett megvenni. Költségvetési egyenes: azok termékkombinációk vannak rajta, amelyeket a fogy jövedelmének teljes elköltésével tud az adott árak mellett megvenni. Egyenlete: px x + pyy = I (jövedelem) Kötelező tartalékráta: a központi bank által meghat tartalékolási arány. A kereskedelmi bankok a velük szembeni folyószámla-követelések összegének ezen hányadát

kötelesek jegybankpénz formájában tartalékolni a központi banknál vezetett számlájukon. Meghat a bankok pénzteremtési lehetőségeit: ha növekszik, csökken a pénzter. Csak a max teremthető pénzmennyiséget szabja meg. M = 1/t JPB (M – a forgalomba kerülő pénz mennny, t – köt tartráta, JPB – a rendelkezésre álló jegybankpénz menny) Kötelező tartalékráta reciproka (1/t): egységnyi jegybanknyi pénz hányszorosának megfelelő kereskedelmi pénz kerülhet forgalomba. Pénzmultiplikátor Kötvény: általában fix kamatozású értékpapír, amely tulajdonosát a névérték %-ában meghat kalamtlábnak megfelelő kamatjövedelemre jogosítja. Közjavak: olyan jószágok/szolgáltatások, amelyek hasznából senki nem zárható ki, megszerzésükért a fogyasztók nem rivalizálnak. Piacon nem értékesíthetők, csak az állam képes megtermelni őket és költségeit az adózáson keresztül fizetteti meg. Vegyes javak: rivalizálás van jelen vagy

fennáll a kizárás lehetősége. Irányított elosztású javak: jellegüknél fogva magánjavak lehetnének, de a döntés nem az egyéné, pl oltás. Közgáz: azt tanulmányozza, h a társ hogyan alkalmazza a szűkösen rendelkezésre álló, alternatí módon felhasználható erőforrásokat annak érdekében, h kül javakat és szolgáltatásokat termeljen és azért, h elosszák azokat a társ tagjai és csoportjai között fogyasztás (jövő v jelenbeli) céljára. Közömbösségi görbe: a fogyasztói kosarak minden olyan kombinációja, amely azonos szükségletkielégítési szintet biztosít a fogyasztónak. Alakja tipikusan konvex Közömbösségi térkép: adott jószágtérben elhelyezkedő közömbösségi görbék összessége. Külkereskedelmi mérleg: az ország nemzetközi árucseréjét méri fel: egy meghat időszak alatt exportált és importált áruk értékét összesíti. Likviditási ráta: aranyalapon nyugvó egyszintű bankrendszerben a bank által

tartalékolandó aranymenny és a bankkal szembeni követelések aránya. megtakarítás: egy időszak jövedelmeinek és fogyasztásainak különbsége 7 mérleg szerinti eredmény: az osztalékra, részesedésre igénybevett összeggel csökkentett, adózás utáni eredmény, amely a tárgyévi tev valós és ténylegesen felhalmozható hozadékaként jelenik meg a saját tőke részeként. Monopólium: a tökéletes verseny ellentéte, egyetlen eladó ármeghat szereppel, képes megakadályozni a versenytárs megjelenését. Tiszta formában ritkán fordul elő Magasabb árat szabnak és kisebb menny-t éertékesítenek, mint a versenyző vállalatok. Csak olyan keresleti viszonyok között működhet, ahol a kereslet árrugalmas (>1), ill a keresleti fggv olyan szakaszán kell működnie, ahol ez teljesül. Monopóliumok pozitív hatásai: a termék átlag – és határköltsége kisebb, így az ár is alacsonyabb lehet. Monopólium max profiot biztosító kínálata: az a

termékmenny, aminél a határköltség és a határbevétel megegyezik. Az ár nagyobb, mint a határbevétel ⇒ az output nem a termékek árához igazodik Max S: akkora menny lehet, ahol a határbevétel 0. Tehát a mon-nak nincs S-i fggv-e Monopolerő: az a váll rendelkezik vele, amelyik elég bagy piaci részesedéssel bír ahhoz, h termékének árát meghat. Mérése: Lerner-index: a haszonkulccsal jellemzi a piaci hatalmat: L= (P-MC)/P. Természetes monopólium: a gazdaságos üzemméret olyan nagy, h egyetlen vállalat olcsóbban tudja kielégíteni a D-t, mint több kisebb. Monopolisztikus verseny: a vállalatok száma nagy, részesedésük a piaci értékesítésből csekély, de a termékkínálat differenciált. A vállalat képes saját termékeinek árát meghat, de számolnia kell a versenytársak jelenlétével. A termékek vagy szolg-ok nem tökéletes helyettesítői egymásnak, de alaptulajdonságaikban azonosak. Szabad a piacra való belépés és kilépés. A

vállalatok figyelmen kívül hagyják a többiek döntéseit Munkabér: a fogy szempontjából a szabadidő alternatív költsége, vagyis ára. A fogy a munka S-áról a a munkabér és az életmin-re vonatkozó preferenciái alapján dönt. Munka egyéni kínálata: a bér növekedésével egy darabig nő, majd ezt követően csökken. Munakmegosztás: 1) a kül jószágokat és szolgáltatásokat mások állítják elő 2) az egyes javak előállítási folyamatát résztev-re bontják, amelyeket mások és mások végeznek. ⇒ az egyes munkavégzőkre az összmunkának csak egy kis, a többitől minőségileg is különböző része esik. Nyílt piaci művelet: a központi bank értékpapír, arany v deviza adásvétele. Oligopólium: piaci forma, melyben egy adott termék keresletét néhány nagyvállalat elégíti ki. A vállalat képes saját termékeinek árát meghat, de számolnia kell a versenytársak jelenlétével. Opportunity cost: a nem választott alternatívák

közül a legmagasabbra értékelt alternatíva értéke Összhaszon: egy jószágkészletnek tulajdonított, ill annak elfogyasztásával nyert hasznosságérzet. Pareto-hatékony a jószágmegoszlás, ha nem lehet úgy javítani bármely szereplő helyzetén, hogy az ne rontaná vki más helytetét. Pénz (modern): formailag a bankrendszer tartozása a bankrendszeren kívüli gazdasági szféra felé, hitelpénz. Tranzakciós pénz M1: a forgalomban levőkészpénz és a látra szóló folyószámlabetét. M2: M1 + kvázi pénz (korlátozottan forgalomképes pénz) 8 Pénzkínálat: a forgalomban levő készpénz és a bankszámlapénz. Pénzérme: meghat súlyú és finomságú nemesfémdb, amit vmilyen közhatalom szavatol. Piaci rezervációs ár: az az ár, aminél többet a vevők adott feltételek mellett nem hajlandók többet fizetni. Preferencia: vmely megoldás előnyben részesítése más megoldásokkal szemben. Preferenciarendszer: lehetőségek sorbarendezése

egyéni értékelés alapján. Időpreferncia: a kül időpontok azonos menny-ű fogyasztási lehetőségeinek rangsorolása a szükségletkielégítés szempontjából. Profit: a vállakozásból származó bevételek és atermelés során felmerült költségek különbsége. Normál profit: a vállalkozás tulajdonában levő erőforrások alternatív költsége, a köv legjobb felhasználási lehetőség jövedelme. Gazd-i profit: bevétel és a gazd-i költségek kül-e. Profitját max egy Versenyző vállalat, ha azt a menny-t termeli, ahol a határbevétel = határköltség. Rediszkontláb: a jegybank által felszámított kamat mértéke. Refinanszírozási hitel: a bankok a jegybankhoz fordulnak hitelért. A ref kamatláb mindig alacsonyabb, mint a paiaci kamatláb. Hatása: a pénzkínálat a ref Kamatlábbal ellentétes irányban változik Pl: ref kamatláb növekedése ⇒ piaci kamatláb növeledése ⇒ hitelkereslet csökken ⇒ pénzkibocsátás mérséklődik.

Részvény: birtokosa tulajdonosa a részvény névértéke erejig annak a vállalatnak, amely a részvényt kibocsátotta. A nyereség egy részére, osztalékra van jogosultsága Rugalmasság: az egyik tényező 1 %-os változása hány %-os változást idéz elő a másik tényezőben, két %-os változás aránya. Kereslet jövedelemrugalmassága: a jövedelem 1 %-os változása hány %-kal változtatja meg a keresett mennyiséget. Kereslet árrugalmassága: a termék árának 1%-os változása hány %-kal változtatja meg a keresett mennyiséget. Kereslet keresztárrugalmassága: megmutatja, h egy adott termék árának 1 %-os változása hány %-kal változtatja meg egy másik jószág keresett menny-ét. Statika: közgaz módszer, amely figyelmen kívül hagyja az időben lejátszódó folyamatokat. Szolgáltatás: tev, amely közvetlenül elégít ki vmilyen szükségletet. Anyagi jell: vmilyen jószágra irányul, nem anyagi jell: emberre, embercsop-ra irányul. Szubvenció:

olyan állami támogatás, amelyet nem kell visszatéríteni. Termelési szubvenció: minden termelő a termelt termék menny-nek arányában térítést kap és ezért tudja eladni a világpiacon. Exportszubvenció: azok a termelők kapják, akik exportálnak. Szuperior javak: olyan javak, amelyekből a keresett menny erőteljesen növekszik a jövedelem növekedésével, részarányuk a fogyasztáson belül megnövekszik. Szűkösség: egy jószág akkor szűkös, ha zárus ár mellett az adott jószágból többre van igény, mint amennyi van. Szűkös javak = gazd-i javak 9 Társadalom: az emberi együttélés viszonyainak összessége, történelmileg változó alakja. Társulás: több személy közös tul-a és vállalkozása, ahol a hozamokból való részesedés arányát a tagsági szerződés hat meg. Telítődési pont: az a menny, aminél több ingyen sem kell Termelés: jószágok előállítása + szolgáltatások nyújtása Termelési tényezők: gazdasági

erőforrások v input: mindazok a javak, szolgáltatások és tev-ek, amelyek egy termék előállításához v szolg nyújtásához szükségesek. 1. Munka, L(elsődleges): az ember mindazon szellemi és fizikai képességeinek összessége, amelyet a javak előállítása során felhasználhat. Jövedelme: bér 2. természeti erőforrások, A(elsődleges): természetes formájukban használhatók jószágok előállítására J: földjáradék 3. tőkejavak, K (származékos): termelt javak, amelyek a további termelési folymatokban haszn fel J: kamat 4. vállalkozás, E: váll-i tev-ek össz, célja a profitszerzés J: profit termelési tényező átlagterméke: a termelt menny és a felhaszn tényező menny-nek hányadosa. Termelési tényező rugalmassága: a tényező felhasználásának 1 %-os növelésével hány %-kal nő a termelés. termelési fggv: inputok lehetséges kombinációi és a max output közötti gazd-i techn-i összefüggés. Q = f(x1, x2,.) A kül tőke és

munka kombinációkhoz a velül max elérhető termékmenny-et rendeli hozzá Skálahozadéki fggv: azonos tőke-munka aráyn melletti tényezőkombinációk és a term menny-e közötti össz-t mutatja. Parciális termelési fggv: hogy alakul a term, ha az egyik tényező felhasználását vált, miközben a másik tényező menny-e változatlan. Isoquant-görbe: azon tényezőkombinációk összessége az inputtérben, amelyek azonos termelési menny-et eredményeznek. A görbék nem metszhetik egymást és negatív a meredekségük Releváns tartományuk csak a technikailag hatékony pontokat tartalmazza. Határtermék: az egyik termelé si tényező egységnyi változása mennyivel változtatja meg a termelést, miközben a másik tényező változatlan. MP (Marginal Product) Technikai helyettesítés határrátája: az egyik tényező (L) egy egysége hány egységnyi másik tényezőt (tőke) képes helyettesíteni úgy, h a termelés változatlan maradjon. (MRTS)

Leontief-típusú termelési fggv: ha a termelési tényezők aránya nem változtatható, a termelés menny-ét a termelési tényezők közül az hat meg, amelyika szűk keresztmetszetet képviseli. termelési lehetőségek görbéje: azon jószágkombinációk halmaza, amelyeket a társ erőforrásainak teljes kihasználásával állít elő. A görbe pontjai fejezik ki adott feltételek között a termelési lehetőségek határát x termék termelését csak akkor növelhetjük, ha csökkentjük y termékét. Az x termék alternatív költsége az y-nak aza menny-e, amennyivel termelését csökkenteni kell x termelésének egységnyi növelése érdekében. Meredekség: -dy/dx Ha a görbe lineáris, az altern költség állandó. Ha konkáv, növekszik – ált ilyen Konvex – csökken Termelés szerződési görbéje: az isoquantok szerződési pontjait köti össze. A 2 terméknél a technikai helyettesítés határrátája azonos. Termelékenység: egységnyi felhasznált

termlési tényezőre jutó kibocsátásmenny. Pl: q/hold, q/munkaóra, q/db Termelői többlet: a határköltség és a piaci ás közötti különbségek összege. 10 Tényező-határköltség: mannyivel vált az összköltség, ha a termelési tényező felhasználtó menny-ét egységnyivel növeljük. (MFC, Marginal Factor Cost) Tőkeexport: egy országból a rendelkezésre álló pénztőke egy részét külföldön fektetik be. Tőkeimport: külföldi pénztőke-tulajdonosok fektetenek be. Üzembezárási pont: az a termelés – költség – ár kombinávió, ahol az ár= átlagos változó költséggel és a határköltséggel. Valuta: egy ország tv-es fizetési eszköze egy másik ország pénzforgalmában Valutaárfolyam: egy ország tv-es fizetőeszközének egy másik valutában kif ára. Hivatalos árfolyam: a bank által meghirdetett árfolyam. Fix/rögzített árfolyam: a központi bank hosszabb időre rögzíti a valuta hivatalos árfolyamát. Intervenciós

műveletek: (Szabad devizagazdálkodás) a központi bank intervenciós műveletei a D és a S változtatásával bef a piaci árfolyamot. Csúszó-rögzített árf: csak 2 időpont között rögzített az árfolyam Kúszó árf: a hivatalos árf követi a piacit Lebegtetés: a valuta árf-át a piaci mozgásokra bízzák Vállalkozás: a tul-é minden hozam, de korlátlanul, magánvagyonával is felel a tartozásokért. Vállalat: üzleti vállalkozás egyik szervezete, amely erőforrásokat alakít át kibocsátásokká, profitszerzésre és növelésre törekszik. Inputot alakít outputtá Vállalat növekedési útja: azon tényezőkombinációk összessége, amelyek egy-ehgy termelési szint lehkisebb költséggel való előállítását teszik lehetővé. Vállalat optimális termelése: mindig annál a határköltségnél van, amelyik = árral, ha az ár magasabb, mint az átlagos változó költség minimuma. Vállalat kínálati fggv-e: a határköltségfggv-nek az átlagos

változóköltség-fggv minimuma felett levő szakasza. Vállalkozás jövedelme: 1, gazd-i profit, 2, a kockázatvállalás díja, 3, az innovatív képesség díja. Funkcionálisan: a termelési tényezők díjazása: K tulaj-kamat, munkás – bér, vállalkozó – profit. A jöved megoszlása attól függ, h az adott term tényező mennyivel járult hozzá az össztremeléshez – mindegyik tényező annyit lap alétrehozott termékből, amennyit közreműködött. Váltó: többnyire rövid lejáratú – egy évnél rövidebb fizetési ígéret. Kibocsátója a váltón megjelölt pénzösszeg visszafizetését ígéri kamatok nélkül. Változók: a gazd-i modell azon tényezői, amelyekkel leírjuk a modell működését. Endogén v-k: alakulásukat a modell belső működése hat meg. Exogén: változásuk nem a modell működésétől függ Világbank (IBRD - International Bank for Reconstruction and Development, nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank) Az IMF-fel

szorosan együttműködő nemzetközi szervezet, amely hiteleket nyújt újjáépítési és fejlesztési célokra. Részvénytársasági formában működik, alaptőkéjét a tagállamok adják össze Mo: 1982-től Hitelnyújtás: újjáépítési és fejlesztési célokra, magánvállalatoknak kormánygarancia mellett, technikai támogatás, egyéb szolgáltatások: szakemberek képzése, stb 11