Oktatás | Felsőoktatás » Danka Balázs - Migráció a felsőoktatásban

MIGRÁCIÓ A FELSŐOKTATÁSBAN Kutatási tanulmány a magyarországi felsőoktatásban tanuló harmadik országbeli állampolgárokról Készítette: A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal „Migráció a felsőoktatásban” című projektje keretében Danka Balázs alkalmazott szociológus 2010. november 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3 2. Jogi háttér 4 3. Szakértői interjúk 6 4. Interjúk a hallgatókkal 7 5. A 2009 évi tanulmányi célú tartózkodási engedélyek kedvezményezettjei . 9 6. A kérdőíves kutatás 12 6.1 A választott mintavételi eljárás 12 6.2 A megvalósult minta 13 6.3 A minta szocio-demográfiai jellemzői 13 6.4 Miért Magyarország? – hallgatói motivációk, tervek 14 6.5 A hallgatók interkulturális kompetenciája 16 6.6 Egyetemi, főiskolai tapasztalatok Magyarországon 19 6.7 A hallgatók percepciói – Milyen Magyarország a harmadik országbeli hallgatók szemével? . 21 6.8 A hallgatók és a Bevándorlási

és Állampolgársági Hivatal viszonya . 24 6.9 A mindennapi élet az egyetem mellett és azon túl – életkörülmények, szabadidős tevékenység . 26 6.10 Egy speciális csoport – határon túli magyarok 27 7. Összegzés és kapcsolódó javaslatok 29 8. Köszönetnyilvánítás 2 1. Bevezetés A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal – jelen kutatás alapját képező – „Migráció a felsőoktatásban” c. projektje az Európai Unió A Harmadik Országok Állampolgárainak Beilleszkedését Segítő Európai Alapjának (Európai Integrációs Alap) támogatásával, a Belügyminisztérium társfinanszírozásával valósult meg. A projekt célja volt, hogy átfogó képet kapjunk a hazánkban huzamosabb ideig, de nem állandó jelleggel, felsőfokú tanulmányok folytatása céljából tartózkodó harmadik országbeli (azaz nem az Európai Unió valamely országokból érkező) migránsok csoportjáról. A projekt további célja volt annak

feltárása, hogy a meghatározott származási országból érkezett migráns hallgatók választása miért Magyarországra, mint célországra esett. A kutatás választ keresett arra a kérdésre is, hogy az ide irányuló tanulmányi célú migrációt az oktatás tartalma, minősége, az ország imázsa, légköre, a tanulás finanszírozási feltételei, illetve az oktatás nyelve milyen mértékben befolyásolja. A kutatás első fázisában 2010. márciustól májusig rögzítésre kerültek a 2009 év során benyújtott tanulmányi célú tartózkodási engedély kérelmek. A második fázisban 2010. júniustól augusztusig 7 szakértővel és 23 harmadik országbeli hallgatóval strukturált mélyinterjút készítettünk. A harmadik fázisban online és papír alapú kérdőív került kitöltésre szeptemberétől november elejéig terjedő időszakban 436 harmadik országbeli hallgató részéről. Jelen tanulmány e három fázis tapasztalatait foglalja össze.

Magyarországon a tanulmányi célú bevándorlás már az 1989-es rendszerváltást megelőző időszakban is jelentős volt az akkori szocialista országok közötti cserediák programok következményeként. Az ország tanulmányi célország jellege nem szűnt meg a rendszerváltás után sem, ez részben a magas színvonalú szakmai, ágazati képzéseknek, így az orvosi, műszaki, természettudományi és közgazdaságtani képzéseknek tulajdonítható. 2005-ben 4693 harmadik országbeli hallgató kérte tanulmányi célú tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását a magyar hatóságtól. Ez a szám 2009-re megduplázódott, amikor a vizsgált csoport tagjai már 9814 kérelmet nyújtottak be. Ezen öt éves periódust vizsgálva elmondható, hogy az összehasonlított években az ideérkező hallgatók származási országát tekintve is jelentős változások történtek. A folyamatosan növekvő tendenciát Románia Európai Unióhoz való csatlakozása

ideiglenesen megfordította, de az időszakos visszaesést követően 2008-ban már ismét magas, mintegy 8733 kérelem került benyújtására. Megfigyelhető, hogy míg 2005-ben Románia, Ukrajna, Szerbia-Montenegró, Irán és Izrael fiataljainak jelentett célországot Magyarország, addig 2008-ban jelentős számú (836) kínai hallgató érkezett hozzánk. 2009-ben a legnagyobb számban iráni és szerb, őket követően török, ukrán és egyesült államokbeli állampolgár adott be tanulmányi célú tartózkodási engedély kiadására, vagy meghosszabbítására irányuló kérelmet. 3 A tanulmányi célú migrációnak közvetve egy célzottabb, munkavállalási vagy kutatási célú bevándorlást előkészítő szerepe is lehet, amennyiben a hazánkban képzett és diplomát szerzett hallgatók egy része a jövőben magyarországi cégeknél, tudományos intézeteknél, egyetemeknél helyezkedne el és javítaná ezzel a kiegyensúlyozatlan munkaerő-piaci

viszonyokat, hosszabb távon az aktív lakosság részesedését az anyagi javak megtermelésében. Meg kell említeni, hogy az elmúlt években a Hivatal többször szembesült a tanulmányi célú tartózkodással kapcsolatos visszaélésekkel is, amelyek során a potenciális harmadik országbeli hallgatók a tandíj befizetése után, a tanulmányok folytatása helyett olyan egyéb tevékenységek folytatásába kezdtek, amire a tartózkodási engedélyük nem jogosította fel őket. Az ilyen típusú tanulmányi célú visszaélések kiszűrése iránt általános jogalkotói és jogalkalmazói igény fogalmazódott meg, ami a jelen kutatás lefolytatásának egyik oka. Ez egyike a legfontosabb nemzetpolitikai céloknak, amely érdekében a Hivatalnak és hallgatókat kiválasztó főiskoláknak, egyetemeknek a jelenleginél jóval körültekintőbb és egységesebb együttműködést kell folytatniuk. Mindezek mellett jogos elvárás és cél, hogy a szabályosan benyújtott és

valós tartózkodás iránti kérelmek engedélyezési folyamata minél gyorsabban és fennakadásmentesen bonyolódjon le. A projekt hiánypótló abban az értelemben, hogy a szakmai jogalkalmazó szerv részéről, annak 2000. január elsejei megalakulása óta még nem készült egyetlen átfogó, az adatok részletes feldolgozásán alapuló szakmai elemzés az oktatási célú bevándorlás jellemzőiről. A hivatali keretek közötti kutatás előnye az volt, hogy elemzőink elsődleges forrásanyagból dolgoztak, megkérdőjelezhetetlenné téve ez által az adatok valódiságát és megbízhatóságát. Ez a kutatás alapja lehet akár egy felsőoktatási fejlesztési, akár egy migrációs stratégiai dokumentumnak, nem elhallgatva azt a tényt, hogy igazi eredményt, egy ugyanezen témában 2-3 éves időszakon belül végrehajtott, azonos bázisra épülő újabb kutatással együtt eredményezhetne, hisz ez tenné lehetővé egy friss tendencia kirajzolódását. 2. Jogi

háttér Elsőként tisztázni szükséges a tanulmányi célú tartózkodás magyarországi jogi hátterét, valamint a kapcsolódó legfontosabb részletszabályokat, amelyekből a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II törvény (a továbbiakban: Tv) illetve annak végrehajtására kiadott 114/2007. (V24) Kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr) rendelkezik. A magyarországi tartózkodás feltételei a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján az érvényes úti okmány, a beutazáshoz és tartózkodáshoz szükséges tartózkodásra jogosító engedély, vissza- vagy továbbutazáshoz szükséges engedély, a tartózkodási cél, szálláshely, és a tartózkodás teljes időtartamára szükséges anyagi fedezet (lakhatás, megélhetés, kiutazás költsége) igazolt megléte, egészségügyi ellátások teljes körére való biztosított jogviszony igazoltsága, vagy erre megfelelő anyagi fedezet rendelkezésre

állása, valamint, hogy a harmadik országbeli állampolgárral szemben kizáró ok (kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom, beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés, nem veszélyezteti a Magyar Köztársaság közbiztonságát, nemzetbiztonságát, közegészségügyi érdekét,) ne álljon fenn. 4 A tartózkodási engedély főszabály szerint három hónapot meghaladó, de legfeljebb 2 év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít a Magyar Köztársaság területén, mely alkalmanként 2 évvel meghosszabbítható. Tanulmányi célból tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki a Magyar Köztársaságban akkreditált közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányok folytatása, illetve a felsőoktatási intézmény által szervezett, a tanulmányok folytatását előkészítő képzésben való részvétel érdekében kíván a Magyar Köztársaság

területén tartózkodni. (Az akkreditált felsőfokú intézmények felsorolását a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX évi törvény tartalmazza) A tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje, ha: - a képzés időtartama két évnél rövidebb, a képzés időtartamához igazodik, - a képzés időtartama két év vagy annál hosszabb, akkor legalább egy, legfeljebb két évvel meghosszabbítható. A tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár keresőtevékenységet a szorgalmi időszakban hetente legfeljebb huszonnégy órában, szorgalmi időszakon kívül évente legfeljebb kilencven napon vagy hatvanhat munkanapon végezhet teljes munkaidőben. Nincs szüksége munkavállalási engedélyre a Magyarországon működő, nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló külföldinek a jogviszony fennállása alatt, illetve külön tartózkodási engedély sem

szükséges. Amennyiben a beutazás és tartózkodás célja tanulmányok folytatása, a harmadik országbeli állampolgár ezen feltétel meglétét különösen: - a képzést végző oktatási intézmény felvételi igazolásával, - tanulói vagy hallgatói jogviszonyt igazoló okirattal, vagy - más hitelt érdemlő módon igazolhatja. Előkészítő képzésen történő részvétel esetén a tanulmányok folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély tanulmányok folytatása céljából csak akkor hosszabbítható meg, ha a harmadik országbeli állampolgár az előkészítő képzést követően a Magyar Köztársaságban akkreditált felsőfokú oktatási intézménybe felvételt nyert. Végezetül röviden említést kell tennünk a tanulmányi célú tartózkodással kapcsolatban felmerülő problémákról/ visszaélésekről az eddigi tapasztalatok alapján: - a hallgatók az oktatás nyelvét nem, vagy kevéssé ismerik, - a tényleges, valós beutazási cél

nem a tanulmányok folytatása (sok esetben keresőtevékenység folytatása) - a beutazást követően a migráns nem is kezdi meg a tanulmányokat, vagy ha igen, hamarosan státuszváltás iránti kérelmet terjesztenek elő, - a beutazást követően a tanulmányokat nem kezdi meg a migráns, és ismeretlen helyre távozik, - a kérelmezők hamis felvételi igazolás felhasználásával kívánnak tartózkodási jogosultságot szerezni. 5 3. Szakértői interjúk Az interjúk összegző leírásakor fontos hangsúlyozni, hogy az elhangzottak, az adott oktatási intézmények saját nézőpontját tükrözik és nem a Hivatal, mint a kutatást végző véleményei. A projekt mögöttes céljaként fogalmazódott meg, hogy hatékonyabb együttműködést segítsen elő a Hivatal és a felsőoktatásban résztvevő intézetek között. Ezt megalapozandó a felsőoktatási intézmények nemzetközi programjaiért felelős szakértőivel interjúk megtartására került sor.

Interjúalanyaink a Budapesti Műszaki Egyetemtől (a továbbiakban: BME) Kiss Eszter, a Budapesti Corvinus Egyetem részéről Keszthelyi Doris, a Debreceni Egyetemtől Dr. Jeney Attila, az Eötvös Loránd Tudományegyetemtől (a továbbiakban: ELTE) Bélik Márton, a Liszt Ferenc Zeneakadémiától Hárs Borbála, a Szent István Egyetemtől Gerics Balázs, valamint a Balassi Intézet részéről csoportos interjú keretében Dienes Judit Emese, Hódi Antónia és Tóth Gábor. A beszélgetések során az általános statisztikai, szervezeti áttekintéseken túl számba vettük, milyen módszerekkel szűrik meg a jelentkezőket, hogyan integrálják a hallgatókat, illetve, hogy miben és milyen mélységig tudnak segítséget nyújtani nekik. Az intézményi támogatás főként a kollégiumi ellátás, az egészségbiztosítással kapcsolatos ügyintézés és a tájékoztatás területén volt kimutatható. Az interjú lényeges tartalmi eleme volt továbbá a Bevándorlási és

Állampolgársági Hivatallal ápolt viszony értékelése, nehézségek, hiányosságok számbavétele, valamint jobbító javaslatok megfogalmazása az együttműködés fejlesztésére. Hangsúlyozzuk, hogy az összefoglalóban szereplő megállapítások az idegen nyelvű képzésben tanulókhoz kapcsolhatóak (az intézményeknek nincs külön szervezeti egysége az olyan harmadik országbeli hallgatók számára, akik magyar nyelvű képzésekben tanulnak). A hallgatók toborzásának gyakorlata változatos, összességében azonban elmondható, hogy a megkérdezett felsőoktatási intézmények többsége kapcsolatban áll valamilyen ügynökséggel. A BME és a Debreceni Egyetem esetén kiforrottabb az ügynöki, partnercégek szerinti, oktatási tanácsadói hálózat, míg a Szent István Egyetemnek például egy magyarországi intézménnyel, a College International-lal van együttműködése. A Corvinus Egyetem, de még inkább az ELTE esetén kevésbé beszélhetünk

toborzó eljárásról. Az őket képviselő interjúalanyok kiemelték, hogy egyetemüknek kevésbé az a célja, hogy nagy létszámú külföldi diákot fogadjon, fontosabb számukra a hallgatói „minőség” szűrése. A Liszt Ferenc Zeneakadémiára sem jellemző, hogy ügynökökkel toborozná hallgatóit, akik tapasztalataik szerint - a mennyiséget és nem a minőséget preferálják A felvétel feltételei, a felvételiztetés módszere is változatos gyakorlatot mutat, bár bizonyos fajta előszűrési technikákat minden megkérdezett intézmény alkalmaz. Ez alól a Balassi Intézet, amely előkészítő kurzusokat szervez, kivétel. Jellemző eljárás, hogy azokba az országokba, ahol nagyszámú jelentkező van, felvételiztető bizottság utazik ki. Ezen eljárás több szempontból is előnyös, mivel egyrészt a távoli országokból származó hallgatók Magyarországra történő beutazása az intézmények tapasztalatai szerint nehézkesebb (a távolság és

vízumkötelezettség miatt), másrészt migrációs szempontból a tapasztalatok alapján nagyobb kockázatot jelentő országok, térségek potenciális hallgatóit jobban tudják szűrni. Ez persze – az ár-érték arányt tekintve - csak úgy hatékony, ha nagyszámú hallgató felvételiztetésére utazik ki a bizottság. A felvételi kérdések a jelentkezők szakmai tudását mérik fel, valamint idegen nyelvű képzés során a nyelvtudását is. 6 A szállás biztosításával kapcsolatban van felsőoktatási intézmény, amely a kollégiumában tud helyet biztosítani a felvett hallgatóknak, ilyen a Balassi Intézet. A Debreceni Egyetemnek is van szállás-kapacitása „van 400 kollégiumi férőhely, ami csak a külföldi hallgatók részére áll rendelkezésre”. Egyes esetekben az intézmények a fenntartott helyeket csak részben tudják biztosítani, mint például a Corvinus Egyetemen: „Az egyetlen diákcsoport, akinek adunk kollégiumot, azok a vietnámi

állami ösztöndíjasok”. Az egyébként is helyhiánnyal küzdő felsőoktatási intézmények, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyáltalán nem tudnak férőhelyet biztosítani, esetükben „kizárólag albérletben laknak, mert nagyon kicsi a kollégium, ami még a magyar hallgatóknak sem elég”. Ugyanakkor a külföldi hallgatók segítséget kérhetnek bérlet kereséséhez. Minden megkérdezett intézmény alkalmaz ún tájékoztató programokat. Az egészségbiztosítás megkötésében mindenhol segítik a hallgatókat, abban mutatkozik esetleges különbség, hogy az intézmények egy része kötelezővé teszi meghatározott biztosítás megkötését, míg mások kizárólag opcionálisan ajánlják fel. Az egyetemek esetenként a biztosítókkal kötött megállapodásuk értelmében előnyösebb feltételek mellett tudnak szerződéskötést biztosítani. A hallgatók kulturális beilleszkedésének sikerességével kapcsolatban azt tapasztaltuk, hogy az

intézményeknek erre a szegmensre nincs rálátásuk. Általános tapasztalat, hogy a szervezett programokon változó, inkább kis aktivitással jelennek meg a külföldi hallgatók. A hallgatók beilleszkedését segítendő igen figyelemre méltó kezdeményezésről számolt be az ELTE. Az általuk működtetett mentor-program lényege, hogy önkéntes alapon magyar hallgatók segítenek külföldieket az ügyintézésben, lakáskeresésben, akár a mindennapi életben egyéb területein. A magyar mentorok könnyebben be tudják vonni a külföldi hallgatókat a kulturális, egyetemi életbe is. Tekintettel arra, hogy a program még gyerekcipőben jár, hatékonysága nem mérhető, de az elképzelés ígéretes, egyrészről a hallgatók beilleszkedését, boldogulását is könnyítheti, másrészről tehermentesítést is jelenthet a hallgatói irodák számára. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz fűződő viszonyukat egységesen kielégítőnek ítélték a

megkérdezettek. Emellett ugyanakkor az ügyintézés folyamatára irányuló számos jobbító javaslat fogalmazódott meg. Figyelemre méltó, hogy miként a hallgatói interjúk és kérdőívezés során, a szakértői interjúk alkalmával is felmerült a következetesség kérdése, „Volt olyan, hogy a diákok bementek ugyanazokkal a papírokkal, és az egyik ügyintéző elfogadta, a másik nem” vagyis „Nem egységes a beadott papírok elbírálása”. Javaslat fogalmazódott meg a Hivatal honlapjának tartalmát illetően is, miszerint több aktuális tájékoztató anyag lehetne elérhető angol nyelven is amely a gyakori szabályozási változtatások nyomon követhetősége miatt is hasznos és ügyfélbarát lépés lenne. Érdekes kérdéseket vet fel a megkívánt nyelvtudás szintje is. A Hivatal nyelvi feltételekhez is szabja a tartózkodási engedély kiadását, amellyel kapcsolatban nem teljes az egyetértés az interjúalanyaink és a Hivatal között.

Felmerült, hogy a nyelvi felkészültség megítélése inkább az egyetemek, főiskolák hatáskörébe tartozhatna, tekintettel arra, hogy egyrészről az egyes szakokhoz szükséges nyelvtudás változó, másrészről, ha ez nem a felsőoktatási intézmények kompetenciájába tartozna, akkor eleshetnek a tanulás lehetőségétől egyéb tekintetben kimagasló tehetségek is, az amúgy például intenzív nyelvi kurzussal korrigálható nyelvi 7 hiányosságok folytán. További élő probléma a jogszabályban szponzorként említett személy meghatározása is: a hatályos szabályozás szerint csak egyenes ági felmenő lehet szponzor, amely az árvákat kizárja a kedvezményezettek köréből. Összességében interjúalanyaink kutatásunkkal szembeni segítőkész és nyílt magatartása is jelzi, hogy a felsőoktatási intézmények oldaláról is adott az igény a Hivatallal való együttműködés javítására, a feladatok és kompetenciák nagyobb fokú

összehangoltságra, amely közös érdeke valamennyi tárgyban érintett szereplőnek. 4. Interjúk a hallgatókkal A hallgatók származási hátterének, motivációinak, tapasztalatainak részletes feltérképezése érdekében a kutatás külön fejezetet szentelt a hallgatókkal készített interjúknak. Célunk egyrészről az volt, hogy egy általános képet kapjunk a harmadik országbeli hallgatók hátteréről, élményeikről, motivációikról, továbbá az, hogy megalapozzunk egy - lehetőség szerint - minden témakört megfelelően átfogó kérdőíves kutatást. Ennek érdekében 23 – a felsőoktatási intézmények által sikerrel kiközvetített - hallgatóval készítettünk strukturált mélyinterjú-sorozatot, mind származási országukat, mind választott intézményüket tekintve változatos hallgatói körből. Így városok szerinti bontásban budapesti, debreceni, pécsi, székesfehérvári, és szegedi hallgatókat is megkerestünk. A tizenhárom női

és tíz férfi hallgató között található szerb, ukrán, orosz, egyesült államokbeli, iráni, japán, kínai, kameruni, etióp, argentin, török, vietnámi és jemeni állampolgárságú. A családi hátteret, motivációkat érintő kérdések kapcsán az a tapasztalat, hogy az alanyok többségénél tudatos, célzott választás eredménye, hogy Magyarországra jöttek tanulni. Ugyanakkor ez nem jelentette azt, hogy a döntés egy jól felépített országimázs következménye lenne. Egy interjúalany minderről az alábbiak szerint számolt be: „Elmentem a testvéremmel egy tanulmányi központba, ahol segítenek külföldre menni tanulni. Lehetett választani Franciaország, Belgium és Magyarország közül. Összehasonlítottunk mindent: árakat, képzést, és próbáltam minél többet megtudni a Debreceni Egyetemről. Ezek alapján döntöttem” Emellett a motivációk sorában feltűnt az Európai Unióban szerzett képesítés munkaerő-piaci elismertsége is:

„Két és fél óra alatt otthon vagyok, és itt EU-s diplomát adnak. Ez sokkal többet ér, mint a harmadik országbeli”. Számos esetben azonban nem a racionális anyagi tervezés, hanem az érzelmi motiváció volt a döntő. A legtöbb alanynak volt valamilyen előzetes információja az itteni életről, amiket leginkább családtagoktól gyűjtöttek be: „a nagybátyám húsz éve itt él, magyar felesége van meg gyereke. A bátyám is itt él Végül az ő ötlete volt, hogy ha szeretnék továbbtanulni, jöjjek ide.” De találkoztunk olyan válasszal is, hogy Magyarországon végzett barátok ajánlották, vagy épp hazánkba volt ösztöndíj lehetőség. Az első benyomásaikat Magyarországról minden alanyunk pozitívan értékelte. Általában barátságosnak tartják a környezetüket. A nyelvi nehézséget mindenki említette, általános vélekedés volt, hogy a magyarok nem beszélnek idegen nyelveket még angolt sem, vagy legalábbis nem szívesen szólalnak

meg. A közös nyelv hiánya könnyen járhat azzal a következménnyel, hogy nem jönnek létre barátságok magyarokkal, inkább a szintén külföldi csoporttársaikkal építenek ki szorosabb kapcsolatot, amely nem kedvez az integrációs törekvéseknek. A hosszabb távra tervezők és a magyar nyelvű képzésre járók megtanulnak magyarul, így a nyelvtudásuk stabilabbá válásával párhuzamosan a magyar barátok is megjelennek; ezek a hallgatók életstílusban is többet változnak, alkalmazkodnak: „én azt hiszem, az emberek 8 megváltoznak, ha valahol hat évet élnek. Én megértem azokat, akik továbbra is eltakarják a fejüket, vagy nem nézik a lányokat, mert nálunk Iránban a férfiak nem néznek arra a nőre, aki nem a feleségük. De tényleg komolyan gondolja valaki, hogy bemegy az egyetemre egy meleg napon, és nem néz senkire?”. Ezeket a változásokat támasztja alá az is, hogy a válaszok között többször szerepelt, hogy megkedvelték a

magyar konyhát, a klasszikus recepteket pedig meg is tanulták elkészíteni. Függetlenül attól, hogy a hallgatóknak hazánkba érkezése előtt milyen mélységű előzetes tudása volt az országról, a kultúr-sokk kisebb-nagyobb mértékben mindenkit érintett. Ilyen például a nők-férfiak közötti közvetlenebb kapcsolat, vagy az öltözködési szokások az iszlám hallgatók számára. A távlati tervek tekintetében a többség bizonytalannak mutatkozott. Ez részben magyarázható azzal, hogy első számú prioritásuk az egyetem elvégzése, a munkavállalással kapcsolatos ambíciók csak később kerülnek elő. A cserediákok Magyarországon tartózkodása pedig inkább kalandszerű, ők más országokban is kipróbálnák magukat. Az oktatással kapcsolatos kérdések során egyöntetűen azt a választ kaptuk, hogy érdemes volt Magyarországra és az adott felsőoktatási intézménybe jelentkezni, a kurzusok szakmai színvonalával is elégedettek voltak az

interjúalanyok: „A tanulmányi rendszer nagyszerű, az oktatók felkészültek, nagyon jók az adottságok”. Az egyetemi adminisztráció kérdésében már nem volt ilyen egységes a véleményük. A magyar nyelvű képzésen tanulók közül többen jelezték, hogy megnehezíti az ügyintézést, hogy nincs számukra külön tanulmányi iroda, amely ismerné a vonatkozó jogszabályokat. Általános tapasztalatunk az volt, hogy a harmadik országbeli diákok az egyetemi életben, tudományos életben nem igazán vállalnak aktív szerepet. Az adminisztrációval kapcsolatban említett problémák a következő területeket érintették: a szponzorok kérdése, egyetemi igazolások beszerzése, lakóhely-igazolások, anyagi fedezet, biztosítás, változó formanyomtatványok. A szponzorokkal kapcsolatos meglátások azt kifogásolták, hogy nincs lehetőség arra – vagy csak nagyon nehezen elintézhető –, hogy ne csak a szülőket fogadják el támogatóként: „A szponzor

csak az anya vagy apa lehet. Nekem nincs apám, de az anyám gondoskodik mindnyájunkról. De akinek nincsenek szülei, az nem tud mit tenni, hiába szponzorálja őket a nagybácsi.” Az egyetemről beszerzendő igazolásokkal kapcsolatban több alkalommal felmerült, hogy nincs egységesítve: más formai követelményei vannak a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak, mint amilyenek az egyetemnek. A lakóhely-igazolás kérdésére adott válaszok hasonló problémákat vetettek fel, mint az egyetemi igazolások. Szerintük nem egységesek az elvárások: „a barátnőmmel egy napon mentünk Tőlem elfogadták a lakásszerződést, a barátnőmtől nem”(megjegyzés: ugyanaz a lakás). Feleslegesnek értékelik a változatlan adatok ismételt bejelentését ”Ha tanuló vagyok, miért kell minden évben megismételni ugyanazt az eljárást?. Ha lakást változtatok, persze, mennem kell és csinálnom valamit, de különben ne kelljen megcsinálnom ugyanazt újra”. A

Hivatal dolgozóinak megítélése szélsőséges képet mutatott. A kifejezetten pozitív élményektől kezdve („Barátságosak voltak. Néha késtem a papírokkal, akkor is segítőkészek és megértőek voltak”) a kimondottan negatívakig („most már ügyvéddel csináltatom”, illetve az 9 online időpontfoglalásra értve:”a sor végére küldenek, nem nagyon érdekli őket”), mindenféle reakcióval találkoztunk. 5. A 2009 évi tanulmányi célú tartózkodási engedélyek kedvezményezettjei A kutatás populációja a Magyarországon felsőfokú tanulmányaikat végző, nem valamely Európai Uniós tagállam állampolgárságával rendelkező hallgatók összessége. Kiindulási alapként így a 2009 év folyamán leadott tanulmányi célú tartózkodási engedély kérelmeket vettük. Az 2009 év során tanulmányok folytatására összesen 9814 kérelem érkezett, amely tartalmazza a közép és általános iskolás tanulókat is. Az adatok pontosítása

végett a Hivatal egyes Regionális Igazgatóságainál elvégeztük a kérelmek elektronikus rögzítését. Ezt követően a felsőoktatásban tanuló, tanulmányi célú tartózkodási engedélyre jogosultak számát 6013 főben állapítható meg (a létszám nem tartalmazza az elutasított, a rögzítés ideje alatt folyamatban lévő, ügyintézés alatt álló eseteket). Ezt a halmazt tekintjük a kérdőíves kutatás alapjának A 6013 tanulmányi célú tartózkodási engedély iránti kérelem nagyobbik felét, mintegy 56%át férfiak nyújtották be. A kérelmezők átlagos életkora, 24,8 év, a férfiak valamivel idősebbek. A 2009-es év során felsőfokú tanulmányi célú tartózkodási engedélyt kapott hallgatók fele Budapesten folytatja tanulmányait. 19-19%-uk Debrecenben és Szegeden, míg 7%-uk Pécsett. Egyéb városokban további 5%-uk tanul (1 sz grafikon), ide tartoznak olyan városok hallgatói, mint például Székesfehérvár, Miskolc, Győr, Veszprém,

Kecskemét, Nyíregyháza, stb. 1. sz grafikon: A hallgatók városok szerinti eloszlása Egyéb városok Pécs 5% 7% Szeged 19% Budapest 50% Debrecen 19% Az oktatási intézményeket tekintve a legtöbb hallgató a Debreceni Egyetemen (19%), és a Szegedi Tudományegyetemen (18%) tanul. A budapesti intézmények közül a legtöbb hallgató a Semmelweis Egyetemen folytatja tanulmányait (8,5%), ezt követi a Budapesti Műszaki Egyetem (7,6%), a Central European University (6,5%), a Budapesti Corvinus Egyetem (6,1%), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (4,3%), az International Business School (2,9%), valamint a Szent István Egyetem (2,4%). Pécsett tanul a hallgatók 6,8%-a, míg előkészítő képzésekre jár (főként 10 McDaniel és Balassi Intézet) 5,2%-uk. Egyéb intézményekben tanul a hallgatók 11,6%-a (2 sz grafikon). 2. sz grafikon: A hallgatók intézmények szerinti eloszlása BCE BME 6% 18% CEU 8% DE 7% 2% Egyéb intézmények Előkészítők ELTE 9%

IBS 19% 7% PTE 3% 4% 5% 12% SOTE SZIE SZTE A hallgatók származási ország szerinti megoszlása igen színes képet mutat, 2009-ben mintegy 87 különböző nem európai uniós országból érkeztek hallgatók Magyarországra. A 3 sz grafikon ábrázolja a 10 legtöbb hallgatót küldő ország szerinti eloszlást. A legtöbb hallgató Iránból és Szerbiából érkezett, ők a hallgatók közel 1414%-át teszik ki Ezt követték a török, egyesült államokbeli, ukrán, izraeli, nigériai, kínai, japán valamint a szaúdi állampolgárságú hallgatók. Ezek az országok összesen a hallgatók 77%-át adják. 3. sz grafikon: A hallgatók származási ország szerinti eloszlása 172 201 209 Szaúd-Arábia Japán Kína 295 Nigéria 455 480 516 Izrael Ukrajna USA 627 Törökország 830 840 Szerbia Irán 0 100 200 300 400 500 600 700 800 900 A városok szerinti eloszlást tekintve elmondható, hogy az iráni hallgatók közel fele Budapesten tanul, 20%-uk

Debrecenben, majdnem 18%-uk Szegeden, míg Pécsett 14%-uk. Az irániakra egyáltalán nem jellemző, hogy a négy legnagyobb egyetemi városon kívül máshol 11 tanuljanak. A szerbek 62%-a Szegeden folytatja tanulmányait, míg bő negyedük Budapesten Legalacsonyabb számban Debrecenben tanulnak, de kisebb egyetemi városokban is kevesebb, mint 5%-uk, míg Pécsett a szerbek 6,5%-a tanul. A törökök 47%-a Budapestet részesíti előnyben, 22,5%-uk Debrecenben, 13%-uk Szegeden 3,6%-uk Pécsett tanul, míg esetükben relatíve magas – 14% - az egyéb városokban tanulók aránya. Az egyesült államokbeli hallgatók számára egyértelműen Budapest az elsődleges célváros, 86%-uk tanul a fővárosban. Debrecenben, Szegeden és Pécsett nagyjából hasonló az arányuk, sorrendben 4,8%, 4,5% 3,7%. Nem jellemző rájuk, hogy egyéb városokban tanulnának Az ukrán hallgatók legnagyobb hányada – 49%-uk – Budapesten tanul, 26%-uk Debrecenben, kevesebb, mint 5%-uk

Szegeden, 2%-uk Pécsett. Esetükben a legmagasabb az egyéb városokban tanulók aránya (18%). A 6013 tanulmányi célú tartózkodási kérelem több mint kétharmadában rögzítettük a hallgatók szakát, amelyeket főbb tudományterületek szerint csoportosítottuk. A legnépszerűbb terület az orvostudomány (ide sorolva az általános orvosi, fogorvosi, gyógyszerész, stb. képzéseket), csaknem minden harmadik hallgató ezen a területen tanul Mérnöki és bölcsészettudományi területen tanul a hallgatók 10-10%-a, természettudományi területen 9%-uk. 6%-uk közgazdász képzésen, 4%-uk társadalomtudományi képzésen vesz részt (4. sz grafikon) Ezek az eredmények nagyban hasonulnak az Education at a Glance 2008-as felmérése szerinti adatokhoz, amely a 2007-es évre vonatkozott. A tanulmány nem teljesen azonos szakterületekre bontotta a szakokat, az azonban leszűrhető, hogy az irányvonal, azaz a harmadik országbeli hallgatók preferenciája

nagyságrendileg nem változott. 2007-ben a hallgatók 30%-a tanult egészségügyi szakirányon, 11,4% bölcsész vagy művészeti szakirányon, 12% mérnöki szakirányon, míg társadalom és üzleti szakirányon összesen 19,7%. 1 4. sz grafikon: A hallgatók eloszlása tanulmányuk tudományterülete szerint Orvostudomány 31% 30% Mérnöki Közgazdaságtan Bölcsészettudományok Társadalomtudományok 9% 10% 4% 10% 6% Természettudományok Nemismert 6. A kérdőíves kutatás Az interjús tapasztalatok alapján öt fő körüljárandó témakört határoztunk meg. Az első témakör a hallgatók származási háttere, valamint kapcsolódóan ehhez az eddigi külföldi tapasztalataik, és a Magyarországon tanulás motivációs tényezői. A második témakör a kulturális 1 Forrás: Education at a Glance 2008, OECD Paris. 12 tapasztalatokat fedi le, felméri a hallgatók interkulturális kompetenciáját. A harmadik témakör a választott iskolákra vonatkozik,

az általános elégedettség foka került felmérésre. A negyedik témakör a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal való kapcsolatot értékeli, felméri a hallgatók elégedettségét, esetleges problémáit, felmerülő nehézségeit az ügyintézéssel kapcsolatban. Végezetül az ötödik témakör a hallgatók életvitelével kapcsolatos kérdéseket járja körül. 6.1 A választott mintavételi eljárás Jóllehet a teljes hallgatói sokaságról nem volt előzetes ismeretünk, de a 6013 fős adatbázist alkalmasnak találtuk arra, hogy kiindulási alapja legyen a mintaválasztásnak. A reprezentativitást növelendő, a rétegzett mintavételi eljárást alkalmaztunk.2 A kutatás egy sarkalatos pontja, hogy mi legyen a rétegképző ismérv. A hallgatók származásának oldaláról megközelítve csoportosíthatnánk őket a születési ország, vagy az állampolgárság szerint, azonban az adatbázisunk szerint – mint említettük - 87 különböző nem

Uniós országból érkeztek a hallgatók (számos országból pusztán néhányan); ekkora számú csoporttal kivitelezhetetlen lenne a rétegzés. A származási országok alapján a kontinensek szerinti csoportosítás sem megfelelő, hiszen igen különböző országok állampolgárai kerülnének egy csoportba (gondoljunk csak akár Ázsiára, Afrikára). Úgy gondoltuk, hogy kutatásunk szempontjából a legmegfelelőbb választás az egyfajta kulturális-civilizációs felosztás. A csoportosításhoz Samuel P Huntington egyesült államokbeli politológus Clash of Civilizations (1996) című művét használtuk fel, amelynek (egyik) lényegi megállapítása, hogy a világ jelenlegi rendjét, szabályait a kulturális identitások adják. A világot 8 különböző civilizációs csoportra osztja fel, amelyek a következőek: iszlám, ortodox kereszténység, nyugati kereszténység, hindu, buddhista, kínai, latin-amerikai és japán. Külön kezeli továbbá az afrikai

(másként szub-szaharai) civilizációt, amely kialakulófélben van az elmélet szerint.3 Néhány térség (így például Izrael és Etiópia) ezekbe nem sorolható be, kutatásunk szempontjából ezek is lényegesek, így külön kategóriaként számolunk velük. Huntington nyomán tehát a rétegképző változónk értékei a következőket tartalmazzák (az egyszerűség kedvéért csak a sok hallgatót küldő országok listáját közöljük): Iszlám: Irán, Pakisztán, Szaúd-Arábia, Törökország, egyéb országok (pl.: Afganisztán, Jordánia, Kirgizisztán, Palesztina). Ortodox: Szerbia és Montenegró, Ukrajna, Oroszország, egyéb országok (pl.: Grúzia, Örményország, Fehéroroszország) Nyugati: Egyesült Államok, Kanada, Horvátország, egyéb országok (pl.: Új-Zéland, Ausztrália) Hindu: India Buddhista: Mongólia, Thaiföld. Kínai: Kína, Dél-Korea, Vietnám, Tajvan Japán: Japán Afrikai: Nigéria, Kamerun, egyéb országok (pl.: Ghána, Kenya,

Zambia, Lesotho) Egyéb (nem besorolt): Izrael, Etiópia. 2 A rétegzés lényege, hogy a sokaságot viszonylag homogén részcsoportokra osztjuk, és mindegyikből megfelelő számú elemet választunk ki. Amennyire homogének a részcsoportok a rétegképző változókban, viszonylag homogének lehetnek más változók szerint is. 3 Forrás: Huntington, Samuel P. (2006): A civilizációk összecsapása és a világrend kialakulása, Budapest, Európa Könyvkiadó. 13 6.2 A megvalósult minta A kérdőívek kitöltése online és papíralapon történt, angol és magyar nyelvű változatot alkalmaztunk. Az online és személyes megkeresésben nagy segítséget kaptunk az oktatási intézményektől. A Huntington-féle felosztás szerint, a rögzített 6013 rögzített tanulmányi tartózkodási engedély kérelem alapján tapasztalt eloszlást követve 400 fős mintát terveztünk. A kérdőívek „tisztítása” után, a nem felhasználható (erősen hiányosan kitöltött,

egyértelműen nem valós, következetlen adatokkal kitöltött) kérdőívek leválasztása után 436os elemszámú mintát kaptunk. Miután a kapott eloszlás nem pontosan illeszkedett a tervezetthez, így a súlyozás módszerét alkalmaztuk, amelyekkel a végleges elemszám 491 fő lett. 6.3 A minta szocio-demográfiai jellemzői A nemek megoszlása a mintában férfi túlsúlyt mutat, a nők a minta 40,5%-át képezik, szemben a 59,5% férfi megoszlással. Az átlagéletkor 23,07 év, a módusz (leggyakoribb érték) 21 év. A férfiak átlagosan valamivel idősebbek (23,4 év), mint a nők (22,6 év) Legnagyobb részt nagyvárosból érkeztek (35 %-uk), valamint fővárosokból (33%-uk), egy ötödük kisvárosi, legkisebb számban falusi környezetből (11%) érkeztek a hallgatók. Többségük a középfokú végzettség megszerzése után jött Magyarországra (59,5%), de markáns csoportot alkotnak a BA (alapképzés) diplomával rendelkezők (30,5%) is. Emellett 8%-nak MA

(mesterképzés) szintű végzettsége is van. Ez egy főre vetítve átlagosan 14,4 elvégzett iskolai osztályt jelent (mindamellett, hogy a leggyakoribb érték a 12 befejezett év). A szülők iskolai végzettségét tekintve magasan képzett háttérrel rendelkeznek a harmadik országbeli hallgatók. Az anyák 51%-a, az apák bő 49%-a felsőfokú végzettségű, amellett, hogy az apák további 21%-a és az anyák további 13%-a tudományos fokozattal is bír. A maximum alapfokú végzettséggel bíró szülők aránya pusztán 5%. Ezzel erős összefüggésben a szülők munkahelyi státusza is magas, vezetői beosztásban van az anyák 13%-a, az apák 24%a; szellemi beosztott minden negyedik anya és csaknem minden ötödik apa. Mindenképpen kiemelendő a tulajdonos, vállalkozó szülők magas aránya, az apák 27%-a, az anyák 18%-a tartozik ebbe a csoportba. Jelentős az inaktívak aránya is, az anyák 21%-a, az apák 9% inaktív A mintában igen alacsony a házasságban

(6%) és élettársi viszonyban (4%) élők aránya, a megkérdezettek döntő többsége egyedül álló (90%). 6.4 Miért Magyarország? – hallgatói motivációk, tervek Arra a kérdésre, hogy miért Magyarországot választották a továbbtanulásra, több válaszlehetőség is adódott, az 5. sz grafikon az összesített százalékos megoszlást mutatja A legjellemzőbb indoknak az oktatás jó híre bizonyult, a válaszadók 54%-a jelölte ezt meg döntési szempontnak. Hasonlóan fontos érv Magyarország mellett, hogy uniós országban szerezhetnek ez által diplomát (a válaszadók 46%-a). A fenti két ok magasan kiemelkedik a többi közül, de szintén jelentős arányban kaptuk a következő válaszokat is: otthon nehezebb bekerülni a választott szakra (27%), a hallgató rokona, vagy ismerőse ajánlotta Magyarországot (26%), olcsó az oktatás (23%). További motivációs tényezők: az otthoni iskola ajánlotta (21%), Magyarország közel van a származási

országához (17%), valamint nagyságrendileg minden tizedik hallgató döntését befolyásolta az, hogy él itt rokona, van 14 magyar felmenője, a magyar egyetem hívta, illetve hazájában nincs olyan szak, amelyen tanulni akar. 5. sz grafikon – A Magyarország, mint választás mögött rejlő okok Miért Magyarországot választottad? 54% Jó híre van az oktatásnak 46% Uniós országban diplomát szerezni Otthon nehezebb bekerülni erre a szakra 27% Rokonom, ismerősömajánlotta 26% 23% Olcsó az oktatás 21% Az otthoni iskolámajánlotta 17% Közel van a származási országomhoz Él itt rokonom 12% Van magyar felmenőm 12% A magyar egyetemhívott 9% Otthon nincs ilyen szak 8% 5 15 25 35 45 55 Látható, hogy a Magyarország mellett szóló érvek igen sokfélék, továbbá megállapítható, hogy erőteljesen összefüggenek a származási hellyel. Az ortodox kultúrkör egy része Ukrajnából vagy Szerbiából érkezett, közöttük gyakori a

magyar felmenő és a magyar identitás. Ez utóbbiakról a tanulmányban külön fejezet szól, az elemzések nagyobb részében nem választottuk őket külön az ortodox kultúrkörtől. Ennek okairól a későbbiek során bővebben szólunk. Akik az oktatás jó hírére hivatkoznak motivációs tényezőként, nagyobb arányban az egyéb kultúrkörhöz tartoznak (tehát főként izraeliek), valamint ortodoxok, nyugatiak, afrikaiak. Kevésbé jellemző ez az iszlám kultúrkörből érkezőkre, és még kevésbé a kínai, japán és latinamerikai kultúrkörökre. Az uniós diploma megszerzése kiemelten fontos a hinduk esetében, és erőteljesen felülreprezentáltak a válaszadók között a japán és ortodox országokból érkezők is. Legkevésbé a nyugati országokból származóknak motivációs tényező ez A „van magyar felmenőm”, „él Magyarországon rokonom”, „közel van a származási országomhoz” válaszok esetén az átlagosnál (a már említett ok

miatt) magasabb az ortodox országokból érkezők aránya. Rájuk legkevésbé az jellemző, hogy olcsónak tartanák az oktatást. Az olcsó oktatás főleg a japánokat, valamint a nyugati és latin-amerikai országok szülötteit vonzza. Megemlítendő kiugró adat továbbá a kínai kultúrkörből érkezők magas aránya azok között, akiknek él Magyarországon rokona (ez a kínai mellett az ortodox és nyugati országok hallgatóit leszámítva egyáltalán nem jellemző ok). Az iszlám hallgatók motivációinak eloszlása nagyobb részt közelít a mintában átlagos eloszlásokhoz. Ez alól kivétel, hogy minden harmadik iszlám országból érkező hallgatónak az otthoni oktatási intézmény ajánlotta Magyarországot, viszont a személyes kötődéshez 15 kapcsolható válaszok (itt élő rokon, magyar felmenő) egyáltalán nem jellemzőek. Az afrikai hallgatók esetében jellemzőbb, hogy nem az oktatási intézmény, hanem valamilyen ismerős, rokon ajánlása

játszott szerepet a döntésben. A diploma megszerzését követő terveket tekintve a hallgatók legnagyobb hányada még bizonytalan, 36%-uk még nem döntötte el, hogy mit tesz a tanulmánya végeztével. Hasonló az aránya azoknak is, akik hazamennek a tanulmányaik befejezését követően (33%), ugyanakkor minden tízedik hallgató tervezi, hogy Magyarországon maradna. 14%-uk más európai uniós országba menne, míg további 5% más, de nem európai uniós országba utazna. Kultúrkörök szerinti lebontásban kiemelendő az ortodox országokból érkezők szándéka a Magyarországon maradásra (28%-uk). Csaknem az összes latin-amerikai hazamenne, ahogy a japánok fele és az egyéb kultúrkörből érkezettek bő fele, valamint az afrikaiak 39%-a is. Más európai uniós országokba a buddhista, míg más nem uniós országokba a kínai kultúrkörhöz tartozók mennének legnagyobb arányban. A bizonytalanság az átlagnál magasabb arányú a hinduk, nyugatiak és

buddhisták körében (lásd: 1. táblázat) 1. sz táblázat: Tervek a diploma megszerzést követően – kultúrkörök szerinti lebontásban Ortodox Hindu Japán Afrikai Nyugati Latin-A. Kínai Iszlám Buddhista Egyéb Átlagosan Magyar-országon marad 27.9% 7.4% 9.8% 7.4% 11.4% A diploma megszerzése utáni terv: Más EU-s Más nem EU-s Hazamegy országba megy országba megy 20.9% 12.4% 2.3% 33.3% 50.0% 25.0% 38.9% 19.4% 5.6% 31.5% 13.0% 1.9% 85.7% 29.3% 14.6% 17.1% 34.9% 16.1% 6.0% 14.3% 28.6% 58.3% 5.6% 5.6% 33.3% 14.1% 5.0% 16 Még nem tudja 36.4% 66.7% 25.0% 36.1% 46.3% 14.3% 29.3% 35.6% 57.1% 30.6% 36.2% 6.5 A hallgatók interkulturális kompetenciája Egy idegen országban tanulni (és élni) számos hallgató esetében azt jelenti, hogy a saját országától igen eltérő környezetben, illetve szokások mellett kell boldogulnia, másrészről a hallgatótársak is vegyes kulturális háttérrel rendelkeznek. Az interkulturális kompetencia egyrészről

készség, egyfajta nyitottság, a dolgok relatív mivoltának értelmezése, az ismeretlen helyzetek kezelése, az emberi másság elfogadása és alkalmazkodás is. Egy magas kompetenciájú ember könnyebben találja fel magát egy új, számára ismeretlen helyzetben, könnyebben idomul más emberekhez. Mindez egyáltalán nem elhanyagolható tényező egy huzamosabb külföldön tartózkodás során. Az interkulturális kompetencia mérésére a kutatásunkban 19 attitűd-jellegű kérdés vonatkozott. A kérdések 1-10-ig terjedő skálán a megadott kijelentésekkel való egyetértés fokát mérték. A kijelentések egy része fordított előjelű (tehát a magas értékek jelzik az alacsonyabb kompetenciát). A tanulmányban a fordított előjelű kijelentésekre adott értékeket megfordítottuk (tehát a 10-es értékek 1-esként, 9-es értékek 2-esként, és így tovább kerültek értelmezésre), így az ezekre adott értékek is pozitívan járnak együtt a kompetencia

szintjével. Az egyes kijelentésekkel való egyetértések nagy különbségeket mutattak az átlagok szerint. Nem közvetlenül, de okozhat nehézséget az a beállítottság, amelyre vonatkozó kijelentéseket „igény a stabilitásra” gyűjtőnévvel láttunk el. Ebben a blokkban a legalacsonyabb a hallgatók átlagos kompetenciája. Meglepő lehet az az eredmény, hogy míg egyfelől az emberek és más kultúrák felé a nyitottság nagy, addig azok a kijelentések, amelyek tulajdonképpen az emberi különbözőséget kérdőjelezik meg (például „A józanész az egész világon ugyanazt diktálja”), közepes körüli egyetértést kaptak. A kijelentések igyekeztek átfogó képet adni a kompetencia aspektusairól, előzetes feltételezéseink szerint az alábbi módon csoportosíthatóak (a 2. sz táblázat mutatja a kijelentésekre érkezett értékek átlagait, a fordított kijelentésekre érkezett értékek inverzének átlagait): 17 2. sz táblázat – Az

interkulturális kompetenciára vonatkozó kijelentések A kijelentések csoportosítva Érzékenység és nyitottság az emberi kapcsolatokra Egy másik kultúra megismerése hasznos tapasztalat. Szeretek sokféle emberrel találkozni. Azt, hogy hogyan látom ma a világot, nagyban befolyásolták más emberekkel való találkozások. Van olyan, hogy csak azért veszek részt valamilyen programban, hogy másokkal együtt legyek. Kulturális érzékenység, fogékonyság Sok különbséget tapasztaltam más országokból érkezők beszédstílusai között Az, ami az egyik helyzetben udvarias gesztus, más helyzetekben bántó, illetlen is lehet. Illúzió azt gondolni, hogy előre tudom jelezni valakinek a viselkedését a kulturális háttere alapján. Mivel mindannyian emberek vagyunk, képesnek kell lennünk ugyanúgy gondolkodni. Az a jó a testbeszédben, hogy mindenhol ugyanolyan. A józanész az egész világon ugyanazt diktálja Igény a stabilitásra A tradíció fontos a

számomra. Nem bánom, hogy ha a hely, ahová érkezek, nagyon különbözik az otthonomtól Zavarba ejt, ha valakitől más viselkedést látok, mint amit a kultúrája alapján vártam volna. Jobban szeretek olyan emberekkel lenni, akik hozzám hasonlóan gondolkoznak. Az, hogy most egy új országban tanulok, nem ok arra, hogy változtassak a beszédmódomon, szokásaimon. Reakció a kihívásokra A nehéz helyzetek alkalmasak arra, hogy tanuljak, érettebbé váljak tőlük Egy új feladat inkább nehézséget jelent, mint lehetőséget Az új, ismeretlen helyzetek bizonytalanná tesznek. Nincs értelme egy rossz helyzetben a jót keresnem, a rossz helyzet, egyszerűen rossz Átlagok *az inverz átlagok 8.62 8.71 6.80 6.50 7.83 7.41 6.42 5.56 *5.44 5.96 5.89 *5.04 *5.11 7.36 7.41 *3.64 5.84 *5.16 6,49 *4.51 6,37 *4,62 8.40 5,05 5,90 *5.95 *5.10 4,12 *6.88 Előzetes feltételezéseink szerint tehát négy témakör/dimenzió köré csoportosítottuk az

interkulturális kompetenciára vonatkozó kijelentéseket. Ezek: az érzékenység és nyitottság az emberi kapcsolatokra; a kulturális érzékenység, fogékonyság; az igény a stabilitásra és a reakció a kihívásokra. A tizenkilenc kijelentést felhasználva, a faktoranalízis módszerét alkalmazva megvizsgáltuk, hogy ténylegesen létezik-e ez a tudati felépítettség a hallgatókban, vagy milyen más rendező elv szerint áll egységgé a kompetencia. Eredményeink szerint nincs koherens struktúra. Elmondható, hogy sokkal inkább a szerint mutattak összefüggést egymással a változók, hogy a kompetencia szempontjából pozitív illetve negatív előjelűek, mint sem aszerint, hogy a kompetencia milyen területére vonatkoznak. Ezt bizonyította a korrelációs mátrix is Az egyes – általunk feltételezett – dimenziókon belüli erős korrelációkat a fenti (2. táblázat) táblázatban azonos színnel jelöltük. Az általunk tapasztaltaknak az lehet a

magyarázata, hogy az interkulturális kompetencia összetevői nem alkotnak egységes egészet, a hallgatókban nem képeződik le egyértelműen a mérni kívánt jelenség (Bizonyítja ezt az, hogy a pozitív irányú 18 kijelentésekkel igen magas az egyetértés, míg a negatív irányú kijelentésekkel kapcsolatosan nagyobb a bizonytalanság, és a válaszok közepes egyetértést mutatnak. Ha az attitűd konzekvens lenne, akkor a negatív irányú kifejezésekkel való egyetértésnek alacsonynak kellene lennie). Hiba lenne tehát faktorokkal számolni, ehelyütt egy másik adatredukciós módszerrel, a főkomponens elemzéssel éltünk4. A már részletezett tanulságok okán a kompetencia mértékének két index-számát hoztuk létre. Az egyik főkomponens a pozitív előjelű, a másik a negatív előjelű kijelentéseket tartalmazza. Mindkét esetben 6 változóból hoztunk létre egy főkomponenst, 42%-os illetve 39%-os információ-megmaradással. Az alábbi

grafikonok (6. és 7 sz grafikon) szemléltetik a kultúrkörök szerinti kompetenciát a főkomponens szkórok alapján számolt átlag szerint. Fontos megjegyezni, hogy a főkomponens szkórjai standardizáltak, tehát a teljes átlag 0, a szórás 1. Az eredményeket tehát egymáshoz képest kell értelmezni, nem önmagukban. Kultúrkörök szerint szignifikáns különbség tapasztalható a kompetenciák között, a két kompetenciát jelző főkomponens hasonló különbségeket mutat. A nyugati, a latin-amerikai és az egyéb kultúrkör (ők főként izraeliek) kompetenciája a többi kultúrkörből származó személyekéhez képest magasabb, ahogyan a japán kultúrköré is. Átlaghoz közeli az afrikai és az ortodox kultúrkörből érkezők kompetenciája. Őket követik az átlagosnál gyengébb kompetenciájúak az iszlám és kínai kultúrkörből, a legalacsonyabb kompetenciával a buddhisták bírnak. Egy kultúrkör van, amely esetében nem konzekvens a két

kompetencia-index, a hinduk pozitív előjelű indexe kimagaslóan magas értéket mutat, míg a negatív index szerint az átlagosnál alacsonyabb a kompetenciájuk. Az első főkomponens esetében magas a szórás az afrikai, iszlám és buddhista hallgatóknál, míg a második főkomponenst vizsgálva a latin és hindu hallgatóknál. 6. sz grafikon - Interkulturális kompetencia – I (pozitív előjelű) főkomponens átlaga kultúrkörök szerint Kompetencia I. 1.00 Hindu 0.80 Nyugati 0.60 0.40 Latin Japán 0.20 Egyéb kultúrkör Afrikai 0.00 -0.20 Ortodox Kínai -0.40 Iszlám -0.60 Buddhista -0.80 1 2 3 4 5 4 6 7 8 9 10 A főkomponens elemzés elvisége annyiban hasonlít a faktoranalízishez, hogy nagy mennyiségű változó szettből kisebb mennyiségű változó szettet hoz létre úgy, hogy a létrejött kisebb számú változó szett az eredetiből a lehető legnagyobb információmennyiséget őrizze meg. A lineáris transzformáció során az

eljárás nem pusztán összeadja a változókat, hanem külön súlyokat rendel az eredeti változókhoz, és ezekkel szorozva adja őket össze. A súlyok szerepe, hogy a lehető legnagyobb információmennyiség maradjon meg az adatredukciós eljárás végeztével. Az így létrejött új változó (főkomponens) egyfajta index-száma az eljárásba bevont változóknak 19 7. sz grafikon - Interkulturális kompetencia – II (negatív előjelű) főkomponens átlaga kultúrkörök szerint Kompetencia II. Latin Nyugati 0.80 Egyéb kultúrkör 0.60 0.40 Japán 0.20 Afrikai 0.00 Ortodox Hindu -0.20 Kínai Iszlám -0.40 -0.60 Buddhista -0.80 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Ehelyütt felmerül egy kérdés, nincs-e alternatív magyarázat a változók közötti összefüggésre. A külföldön töltött idő mennyisége nyilvánvalóan befolyásolhatja a kulturális kompetencia mértékét. Az ezt mérő változónk ordinális mérési szintű, de kvázi tekinthető

intervallum mérési szintűnek5. Mind a két kompetenciát mérő index és a külföldön töltött idő között lineáris regresszióval kimutatható az együtt járás (mindkét kapcsolat pozitív irányú és szignifikáns). Azt, hogy a kultúrkörök szerint tapasztalt különbségeket az okozza-e, hogy nem ugyanannyi időt töltöttek külföldön, feltétlenül vizsgálni kell6. A „mennyi ideig volt külföldön” változót kontrol-változóként bevonva az afrikaiaknál ugyanúgy szignifikánsan magasabb a kompetenciája a nyugati és a hindu kultúrkörből érkezőknek. Azonban az eredmények arra engednek következtetni, hogy míg a japánok esetében részben a relatív sok külföldön töltött idő hozadéka a magasabb kulturális kompetencia, addig a buddhisták esetében a kevés külföldön töltött idő eredménye a gyengébb kompetencia. A negatív előjelű kijelentések segítségével előállított mutatónk esetében nagyobb jelentősége van a

külföldön töltött időnek. A kínaiak és a buddhisták esetén is fennálló szignifikánsan alacsonyabb kompetencia a külföldön töltött idő kontroll alatt tartásával halványult. Összességében tehát a külföldön töltött idő nem magyarázata, illetve csak részmagyarázata a kultúrkörök közötti különbségeknek. 6.6 Egyetemi, főiskolai tapasztalatok Magyarországon A (harmadik országbeli hallgatói létszámok tekintetében) főbb felsőoktatási intézmények közreműködésével összesen 17 egyetem vagy főiskola hallgatói kerültek a mintába az alábbi megoszlásban (3. sz táblázat): 5 A hét kategória a nem volt külföldön és az egy évnél több időt töltött külföldön közötti kategóriákat fedi le. Ennek módja, hogy minden egyes kultúrkörre nézve külön „dummy”-változót hozunk létre (kétértékű változó, ahol az 1 érték jelenti az adott kultúrkörbe való tartozást, a 0 érték jelent minden más

eshetőséget). A „dummy”változók már bevonhatóak a lineáris regresszióba, a kihagyott kategóriát, ezáltal a konstanst, mindkét esetben az átlagos kompetenciához legközelebb álló kultúrkörben állapítottuk meg. 6 20 3. sz táblázat – A hallgatók intézmények szerinti megoszlása Intézmények Balassi Intézet – előkészítők Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Central European University (CEU) Debreceni Egyetem (DE) Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) International Business School (IBS) Pécsi Tudományegyetem (PTE) Semmelweis Egyetem (SOTE) Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Egyéb intézmények Összesen Esetszámok 25 22 35 96 33 31 66 57 53 54 20 491 A hallgatók számos szak közül választhatnak, és választanak is Magyarországon. Az általuk preferált szakokat hat tudományterület szerint csoportosítottuk (4. sz táblázat) A legnépszerűbb az orvosi képzés, amely magába foglalja az általános

orvosi, fogorvosi, gyógyszerész, gyógypedagógiai, ápolói, stb. képzéseket A minta 38,5%-a az orvosi tudományterületen tanul. Nagyságrendileg feleannyian (18,6%) tanulnak közgazdász, pénzügy tudományterületen (ide sorolva a közgazdaságtan és pénzügy mellett a kereskedelemmel és turizmussal kapcsolatos szakokat is). Hasonlóan nagy az érdeklődés a társadalomtudományok iránt is (nemzetközi kapcsolatok, jog, közigazgatás, politológia, szociológia), a minta 16,4%-a folytat társadalomtudományi tanulmányokat. 9,1%-uk a természettudományok területén tanul, ide tartoznak a biológus, vegyész, informatika, geográfus hallgatók. Bölcsészettudományi területen tanul 6,6% (andragógia, történelem, kommunikáció, pszichológia, pedagógia), valamint mérnöki szakokra jár 6,5% (villanymérnök, vegyészmérnök, gépészmérnök, logisztikai mérnök, műszaki informatikus, mérnök informatikus szakok). A hallgatók bő 4%-ának nem ismerjük a

választott szakterületét (ezek a megkérdezettek nem adtak választ a szakukra irányuló kérdésre). 4. sz táblázat – A hallgatói megoszlás tudományterületek szerint Tudományterületek Esetszám Százalék Orvos 189 38.5% Mérnök 32 6.5% Közgazdász, pénzügy 91 18.6% Bölcsészettudományok 33 6.6% Társadalomtudományok 80 16.4% Természettudományok 45 9.1% Hiányzó adat 21 4.3% A hallgatók által választott szakok kifejezetten ország-specifikusak, így a mintánkban nagyobb elemszámú nemzetek hallgatóinak tudományterületeit külön is bemutatjuk. Orvosi egyetemet választott minden izraeli diák, valamint az iráni és dél-koreai hallgatók döntő többsége, kimagaslóan sok nyugati kultúrkörből érkező (ők főként kanadaiak és norvégok) és a japán hallgatók. A nigériai tanulók közel fele is az orvosit választotta, esetükben a mérnöki karok is jellemzőek. Hasonlóan a török hallgatókhoz, akik emellett a társadalomtudományi és

természettudományi területeket preferálták. A kínai hallgatók döntő többsége 21 közgazdaságtudományi területen tanul. A közgazdaságtan kiemelten fontos terület még az orosz hallgatók számára (emellett a társadalomtudományok és a természettudományok is jellemzőek). A sok esetben magyar felmenőkkel bíró szerb és ukrán állampolgárságú hallgatók nagy arányban bölcsészettudományi és természettudományi szakokra járnak. 5. sz táblázat – A hallgatók állampolgársága és az egyes tudományterületek Orvos dél-koreai iráni izraeli kínai mongol nigériai orosz szerb török ukrán egyesült áll. beli vietnámi Mintaátlag 81.8% 84.9% 100.0% 6.3% 33.3% 45.8% 11.8% 17.9% 43.8% 13.0% 26.7% 9.1% 38,5% Mérnök Közgazdász, pénzügy 13.2% 1.9% 25.0% 75.0% 33.3% 16.7% 47.1% 7.1% 10.7% 18.8% 5.6% 10.0% 45.5% 6,5% Bölcsészettudományok 18.2% Természettudományok 6.3% 12.5% 33.3% 25.9% 3.3% 12.5% 23.5% 10.7% 18.8% 14.8% 30.0%

6,6% 16,4% 35.7% 14.8% 16.7% 36.4% 18,6% Társadalomtudományok 17.6% 17.9% 18.8% 25.9% 13.3% 9.1% 9,1% A mintába került hallgatók majd 80%-a angol nyelvű képzésen tanul, 20% magyar nyelvű képzésen vesz részt (a mintába csak 4 német nyelvű képzésen résztvevő került). A hallgatók 9%-a mondta, hogy ha újra választhatna, akkor nem a jelenlegi intézményt választaná. Emellett 28% nem tudta, hogy újraválasztaná-e a megkezdett tanulmányainak otthont adó intézményt, míg a maradék 63% ismét a jelenlegi intézményébe jelentkezne. A hallgatók tanulási körülményekkel való elégedettségét 14 változóval mértük. Konkrétan a szakmai továbbfejlődéshez köthető körülményeknek kimagaslóan jó a megítélése. A használt 10-es skálán (ahol 1 a kifejezetten rossz, a 10 a kifejezetten jó) a legmagasabb átlagot a tanárok felkészültsége kapta (8,54). A magyar egyetemek tanárainak nem csak a tudását értékelik kimagaslóan jónak, a

segítőkészségük is magas, 7,77-es átlagot kapott. A kurzusokat nem csak szakmai színvonalukat tekintve ítélik meg pozitívan (7,75), de a gyakorlati hasznosságukat is (7,49). Kevésbé jó, de még mindig pozitív a megítélése az ügyintézéshez kapcsolódó tényezőknek, mind a hallgatói iroda színvonala, a hallgatók tájékoztatása és az online ügyintézés is 7 egész körüli „osztályzatot” kapott. Hasonló a megítélése a tudományos és kulturális rendezvényeknek (6,92), valamint gyengébb, de a közepesnél még mindig jobb az értékelése az egyetem által nyújtott szabadidős tevékenységekhez köthető rendezvényeknek (6,52). A könyvtárakat színvonalasnak tartják (7,42), az internet ellátottság ettől elmarad, de ennek a megítélése is inkább pozitív (6,81). Kevésbé az egyetemekhez, mint sem az egyetemi élethez köthető mérce a hallgatótársak segítőkészsége, amelynek megítélése nagyon jó (7,57). A legalacsonyabb

átlagot a tanulmányok költsége, tandíj kapta (6,32), tehát a minta átlagosan nem találja olcsónak a honi oktatást, azonban ennél jobb a megítélése a tandíj és az oktatási színvonal ár-érték arányának (6,56). Tudományterületek szerint a szakmai színvonalat és a tanári felkészültséget, segítőkészséget érintő kérdésekben rendre a legkimagaslóbb értékelések a társadalomtudományok és 22 természettudományok területén tanulóktól érkeztek, de különösen jó a bölcsész és közgazdász képzések megítélése is. Összességében a magyar felsőoktatásra nézve igen hízelgőek a kapott eredmények. Az oktatás színvonalával, a tanárok munkájával kifejezetten elégedettek a harmadik országbeli hallgatók, és ezt tükrözi az is, hogy tulnyomó többségük nem bánta meg a korábbi döntését, és újra a jelenlegi intézményt választaná. 6.7 A hallgatók percepciói – Milyen Magyarország a harmadik országbeli

hallgatók szemével? A kérdőív tizenhárom, Magyarországgal, a magyarországi élettel, emberekkel kapcsolatos vizsgálati szempontot is tartalmazott. Hasonlóan a kulturális kompetencia mérésénél alkalmazottakhoz, ehelyütt is 10 fokú skálát használtunk, amely az állításokkal való egyetértés mértékét fejezte ki (az 1 jelentése, hogy egyáltalán nem ért egyet, a 10 jelentése, hogy teljes mértékben egyetért). Az állítások vegyesen tartalmaztak olyan érzéseket, érzékeléseket, amelyek segítik, és amelyek nehezítik a magyarországi életet (6. sz táblázat) 6. sz táblázat – A magyarországi életet befolyásoló érzékelések átlagos megítélése Az ittlétet, magyarországi életet segítő érzések Átlagok Az egyetem, ahová járok, színvonalas, jó választás volt. 8.07 Jól érzem magam Magyarországon. 7.61 A magyar emberek befogadóak, segítőkészek. 6.24 Magyarországon könnyű külföldiként élni 5.63 Magyarországon jó

lehetőségeim vannak az elhelyezkedésre a szakmámban. 4.86 Szívesen maradnék Magyarországon a diploma megszerzése után is. 4.44 Az ittlétet, magyarországi életet nehezítő érzések Gyakran érzem magam magányosnak Magyarországon. 4.80 Az egyetem, ahová járok, nehéz. 5.32 Kevés magyarral van igazán jó kapcsolatom, inkább a saját országomból érkezők között 6.08 vannak a barátaim. 6.19 A magyarok nem beszélnek külföldi nyelveket. Magyarországon sok nyelvi problémám adódik. 6.36 Kevés magyarral van igazán jó kapcsolatom, inkább más külföldiek között vannak a 6.36 barátaim. Az én kultúrám gyökeresen más, mint a magyar. 6.39 A legmagasabb átlagot az az állítás kapta, hogy jó választás volt az egyetem (8,07-es átlag). Különösen így vannak ezzel a hindu és afrikai diákok, legkevésbé a japán hallgatók értenek egyet az állítással. Magas értéket kapott az az állítás is, amely általánosságban fogalmazza meg azt,

hogy jól érzik magukat Magyarországon (7,61): kimagasló az egyetértés a latin-amerikaiak körében, de magas a nyugati és egyéb kultúrkörből érkezők körében is. A kínai és afrikai hallgatók átlaga csaknem egy egésszel alacsonyabb a teljes minta átlagánál. Érdekesség, hogy ezzel a változóval nincs összefüggésben, a „Magyarországon könnyű külföldiként élni” változó. Ezen változó esetén a szórás igen magas, átlagnál jóval nehezebbnek ítélték meg az életet az egyéb kultúrkörből érkezők, a latin-amerikaiak, a japánok és az afrikaiak, míg különösen pozitív az egyetértés az iszlám és hindu hallgatók körében. Az általános magyarországi léthez fűződő érzés alapja, forrása az emberi kapcsolatokban keresendő. Az afrikai és kínai hallgatók az átlagosnál inkább érzik magukat magányosnak, inkább a saját országukból érkezőkkel 23 vannak jóban (az afrikaiak esetében más külföldiekkel is),

kevésbé a magyar hallgatókkal. Egyáltalán nem jellemző a latin-amerikai, nyugati, japán és az egyéb kultúrkörből érkezőkre, hogy a diploma megszerzése után maradni szeretnének Magyarországon. Nem meglepő módon, az ortodox kultúrkörből érkező hallgatók a magyar felmenők magas arányára is visszavezethetően sokkal inkább maradnának. A faktoranalízis módszerét alkalmazva a Magyarországgal, magyar emberekkel kapcsolatos percepciók hátterében három dimenzió mutatható ki7. Nyolc változóból 49,8%-os információ megmaradással az alábbi faktorokat hoztuk létre: Az első faktor esetén a magas értékek jelentése egy általános jó érzés a magyarországi léttel kapcsolatban. A második faktor annyiban különbözik ettől, hogy nem csak a jelenre vonatkozik, hanem akár a hosszú távú jövőt is el tudja képzelni Magyarországon az, akihez magas érték társul. A harmadik faktor a kulturális és nyelvi különbségekből adódó

nehézségeket foglalja össze, ahol a magas érték mutatja, hogy az egyén szembesül ezekkel a nehézségekkel. A mutatók értékei standardizáltak, a különböző kultúrkörökből érkezőket egymáshoz viszonyíthatjuk. Az általánosságban vett jó érzéshez kapcsolódó eredmények talán meglepőek (8. sz grafikon). A legmagasabb értékek az iszlám országokból érkező hallgatókhoz társulnak, átlag feletti a nyugati és hindu hallgatók általános jó érzése is. A kínaiak vannak legközelebb az átlaghoz, míg a sok esetben magyar kötelékekkel bíró ortodoxok az átlagnál rosszabbul érzik magukat. A legkevésbé az egyéb kultúrkörbe tartozó hallgatók érzik jól magukat Magyarországon. 8. sz grafikon – Az „Általános jó érzés”- faktor kultúrkörök szerinti átlaga Általános jó érzés 0.4 Iszlám Hindu 0.2 Nyugati 0 -0.2 Kínai Ortodox Buddhista Latin Afrikai Japán -0.4 Egyéb kultúrkör -0.6 -0.8 1 2 3 4 5 6 7 8 9

10 Egészen más a helyzet a második faktorunk esetében. Hosszú távú Magyarországon tartózkodást egyértelműen az ortodox országokból érkezők terveznek (ez az első faktor ismeretében némiképp meglepő lehet, ugyanakkor a szocio-demográfiai gyökerekre tekintettel érthető), ahogy a hinduk és buddhisták is szívesen maradnának. Legkevésbé az 7 A vonatkozó statisztikai próbák: Kaiser-Meyer Olkin mutató 0,67, Bartlett teszt Sig.: 0,000, Goodness of Fit teszt: Khí-négyzet: 5,85 Sig.: 0,56 24 egyéb kultúrkörből érkező hallgatók maradnának, de a latin, nyugati és japán hallgatók sem terveznek hazánkban hosszú távra (9. sz grafikon) 9. sz grafikon – Az „Hosszú távú tervezés”- faktor kultúrkörök szerinti átlaga Hosszú távú tervezés 0.4 0.3 0.2 0.1 Ortodox Hindu Buddhista 0 -0.1 -0.2 -0.3 Kínai Afrikai Iszlám Japán Nyugati Latin -0.4 -0.5 -0.6 -0.7 Egyéb kultúrkör 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 A kulturális

és nyelvi nehézségek természetesen legkevésbé az ortodox hallgatókat sújtják, sokan közülük magyarul is tudnak, és a kulturális különbségek sem olyan nagyok. Leginkább az egyéb kultúrkörből érkező hallgatóknak jelent nehézséget a nyelvi és kulturális különbség, tehát mindhárom faktor szerint ez a kategória van a legnehezebb helyzetben hazánkban. Az afrikai, hindu és latin hallgatók esetében is magasak az értékek, őket is hátráltatják a kulturális és nyelvi különbségek (10. sz grafikon) 10. sz grafikon – A „Kulturális és nyelvi nehézségek”- faktor kultúrkörök szerinti átlaga Kulturális és nyelvi nehézségek Egyéb kultúrkör 0.8 0.6 Hindu 0.4 Latin Japán Afrikai Nyugati 0.2 Iszlám Kínai 0 Buddhista -0.2 -0.4 -0.6 Ortodox -0.8 1 2 3 4 5 25 6 7 8 9 10 6.8 A hallgatók és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal viszonya A kérdőívben külön kérdésblokk foglalkozott a hallgatók

és a Hivatal kapcsolatával. A kérdések a Hivatalhoz kapcsolható elégedettséget, az esetlegesen felmerülő problémákat igyekeztek feltárni. A válaszadók 35%-ának az összes papírmunka elintézése saját bevallásuk szerint 2-3 hétbe tellett, 18%-uk mondta, hogy egy hónapot, vagy akár többet is igénybe vett az ügyintézés. A hallgatók kisebbik felének jóval kevesebb időt kellett erre fordítani: 14%-uk egy hetet, 10%uk néhány napot, míg 23%-uk egy napot töltött ügyintézéssel. Kiemelhető egyik oldalról tehát, hogy a hallgatók szűk ötödének igen sok időben telik az ügyintézés, míg szűk harmaduknak kifejezetten könnyű dolga volt. Mint az a továbbiakból kiderül, ez a kettősség a Hivatal megítélését döntően befolyásolja. Ahogy az egyetemekhez kapcsolható elégedettséget, úgy a Hivatallal kapcsolatos elégedettséget is 1-től 10-es skálán mértük (7.sz táblázat) Hét területre bontottuk a hivatali ügyintézéshez

tartozó körülményeket, majd a hét változó összevont átlagából készítettünk egy összesített elégedettséget mutató indexet. 10-es skálán az 5,5-es osztályzat jelenti a középértéket, és nagyjából eköré és fölé csoportosulnak az eredmények. Elmondható, hogy a legjobb megítélése a formanyomtatványoknak van, amely 6,71-es osztályzatot kapott a hallgatóktól; a határidők betartását is jó egy egésszel jobbnak ítélték, mint közepes (6,63). A legrosszabb, és közepesnél gyengébb az értékelése a nyitvatartási időnek (5,18), valamint a várakozás körülményeinek (5,45). Az ügyintézés gördülékenységének (5,66) közelítőleg közepes a megítélése. Köztes megítélésű a tájékoztatás (6,03) és az ügyintézők magatartása (6,29) Az összesített index szerint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal való elégedettség kicsit jobb, mint közepes (6,01-es átlag). Amire mindenképpen fel kell hívni a

figyelmet, hogy az egyes változókhoz tartozó szórások meglehetősen magasak (jóval magasabbak, mint az egyetemekkel kapcsolatos kérdések esetén), tehát a hallgatók között nem egységes az egyetértés, a nagyjából középérték körüli válaszokat több szélsőérték átlaga okozza. 7. sz táblázat – A Hivatallal kapcsolatos elégedettség Mennyire vagy elégedett a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal az alábbi szempontok szerint? Tájékoztatás Formanyomtatványok Határidők betartása Ügyintézők magatartása Nyitvatartási idő A várakozás körülményei Az ügyintézés gördülékenysége Összesített elégedettség Átlag Szórás 6.03 6.71 6.63 6.29 5.18 5.45 5.66 6.01 2.71 2.56 2.59 2.82 2.89 2.78 2.84 2.20 Érdemes tehát megvizsgálni, hogy melyek azok a hallgatói csoportok, akik rosszabbul, illetve jobban ítélik meg az ügyintézés körülményeit. Talán nem meglepő az az eredmény, hogy sokkal elégedetlenebbek azok a

hallgatók, akiknek nagyságrendileg több időt vett igénybe az ügyintézés. Többféleképpen kimutatható ez: a legegyszerűbben bemutatva, akik egy hónapot vagy többet töltöttek ügyintézéssel, jóval elégedetlenebbek, 4,81-es átlaggal, mint akik egy (7,46-os átlag), vagy néhány nap (6,84-es átlaggal) alatt „letudták” azt. 26 Különösen elégedetlenek az ügyintézéssel összességében az izraeli hallgatók (3,72), az ő átlaguk egyértelműen a legalacsonyabb. A japán (4,65) és egyesült államokbeli (5,19) hallgatók is a közepesnél rosszabbnak ítélik meg az ügyintézés körülményeit, míg közepes környéki a török, szerb, ukrán és dél-koreai hallgatók elégedettsége. A legjobb megítéléseket vietnámi, hindu, kazah és afrikai hallgatók részéről kapta a Hivatal. A Hivatal honlapját 30%-uk látogatja, kevesebb, mint 10%-uk vette igénybe online ügyintézéshez. E hallgatói csoport mintegy fele ítélte meg úgy, hogy ez

könnyítette az eljárást, negyede nem így vélekedett, és megint negyedük nem tudta ezt megítélni. A honlap kihasználtságában, és hatékonyságában is van fejlesztési lehetőség; erre enged következtetni az is, hogy a honlapot használók a felületet 10-es skálán összességében 6,44-re, tehát közepesnél valamivel jobbra értékelték. A részértékek szerint a leginkább az áttekinthetőséggel van gondjuk (6,18), valamint nem eléggé közérthető (6,23), és nem mindig naprakész (6,27). A honlap viszont informatív és hasznos a hallgatók szerint, ez utóbbi szempontra nem kimagasló, de 6,7 feletti osztályzatot adtak. Megemlítendő, hogy a honlap mellett/helyett preferált információforrások az ügyintézéshez a barátok és a tanulmányi osztályok. A hallgatók fele jelölte meg a barátait információforrásnak, míg 46%- a felsőfokú intézmény tanulmányi osztályát. A kérdőívben három zárt és egy nyitott kérdéssel kértük meg a

hallgatókat, hogy fejtsék ki, milyen problémáik voltak a Hivatal ügyintézése során8. A válaszadók 43%-a jelezte, hogy nem volt semmilyen problémája a Hivatallal, míg közel egynegyedük mondta, hogy a problémája saját hibájából adódott. Érdemes megjegyezni, tehát hogy a hallgatók bő kétharmadának nem volt érdemi problémája a Hivatallal. Közel 30%-uk úgy gondolja, hogy nem kapott megfelelő tájékoztatást az ügyintézéshez, míg 7%-ukkal fordul elő, hogy a Hivatal nem fogadta el az iskolától kapott igazolásokat. A nyitott kérdés során 59 hallgató fejtette ki, hogy milyen egyéb problémái adódtak az ügyintézés során. A legtöbben a hosszú várakozási időt említették, amely a Hivatal leterheltségének egyik mutatója lehet. Az ügyintézőkkel kapcsolatos zárt és nyitott kérdések is azt mutatják, hogy az ő megítélésük igen vegyes. Összesen húsz hallgató nevezett meg problémát az ügyintézőkkel kapcsolatban (nem

kielégítő magatartás az ügyintézés során, az angol nyelvtudás hiánya, vagy az interjúk során is elhangzó következetesség problémája). A hallgatók egy része ugyanakkor kifejezetten jó véleménnyel van az ügyintézőkről, olyannyira, hogy a hallgatók ügyintézőkre vonatkozó megítélésének módusza (azaz a leggyakoribb válasz) a 10-es érték, és összesen bő harmaduk 8-as, 9-es vagy 10-es osztályzatot adott az ügyintézők magatartására. A legrosszabb három értéket jelölte a hallgatók közel ötöde. Összességében elmondható, hogy a minta nagyobb részének - kétharmadának - nem akadt problémája a Hivatallal. A hallgatók harmada részéről felmerült problémák elsődlegesen azt mutatják, hogy ők úgy érzik, túl sok adminisztrációs teendőt kell elintézniük, amelyhez nem kapnak megfelelő tájékoztatást, vagy nyelvi segítséget, ettől bonyolulttá, de leginkább nagyon időigényessé válik az ügyintézés. A Hivatal

megítélése összesítve valamivel jobb, mint a közepes, és nagyban függ attól, hogy mennyi időt vett igénybe az ügyintézés. 8 A nyitott kérdések esetén a megkérdezettek saját szavaikkal fejtik ki a véleményüket, tapasztalatukat, míg a zárt kérdések esetén előre meghatározottak a válaszlehetőségek. 27 6.9 A mindennapi élet az egyetem mellett és azon túl – életkörülmények, szabadidős tevékenység A harmadik országbeli hallgatók huzamosabb itt tartózkodásának természetesen az egyetemi élet mellett fontos részét képezik a mindennapok életkörülményei. A Magyarországon tartózkodás anyagi feltételeit a hallgatók döntő többsége esetében (68%) a szülők teremtik meg. 40%-uk részben vagy egészében ösztöndíjból fedezi a költségeket, 12%-uk vállal alkalmi munkákat a tanulás mellett. A havonta rendelkezésre álló összeg tekintetében komoly különbségek vannak a hallgatók között, épp ezért nincs értelme

átlagról beszélni. A hallgatók 43%-a nem válaszolt, vagy nem tudja, hogy mennyit költ el egy hónapban. Az értékelhető válaszokat tekintve, a leggyakoribb, hogy 100 ezer forintot költenek el egy hónapban. A hallgatók által közölt adatok alapján, kategorizálva, a következő az eloszlás (8. sz táblázat): Legkevesebb pénzből az ortodox kultúrkörből érkezők gazdálkodnak, nagy a szórás az afrikaiak esetében. A nyugatiak inkább módosabbak, a kínai kultúrkörből érkezők döntően a középkategóriához tartoznak. Az iszlám országokból érkezők inkább a tehetősek felé tolódnak el, náluk az egyéb kultúrkörből érkezők és japán hallgatók módosabbak csupán. 8. sz táblázat – A hallgatók rendelkezésére álló havi összeg forintban, kategorizálva Mennyi pénzből gazdálkodsz egy hónapban? Maximum 30 ezer forintból 30 és 60 ezer forint között 60 és 100 ezer forint között 100 és 200 ezer forint között Több mint 200

forintból Érvényes adat összesen Hiányzó adat Összesen Esetszám Százalék 31 54 84 84 30 283 208 491 6% 11% 17% 17% 6% 58% 42% 100% Érvényes Összesített százalék százalék 11% 11% 19% 30% 30% 60% 30% 89% 11% 100% 100% A minta 34%-a lakik kollégiumban, kétharmada pedig albérletben. A mintába került hallgatók 37%-a él egyedül, 14%-a rokonnal. Kevésbé jellemző, hogy magyar iskolatárssal, vagy más magyarral lakjanak együtt, inkább külföldiekkel élnek. A hallgatók zárt kérdésekben válaszoltak arra, hogy hetente nagyságrendileg mennyi időt töltenek egyes tevékenységekkel. A felsoroltak közül a legtöbb időt tanulással töltik, csaknem 42% állította, hogy több mint 12 órát tölt tanulással egy héten. Jelentős a barátokkal és internetezéssel töltött idő is. Nem jellemző kikapcsolódási forma a TV-nézés, 60%-uk egyáltalán nem néz TV-t. Háromnegyedük legalább egy órát sporttal tölt, a házimunkára a legtöbben heti

1-3 órát fordítanak, ahogy nagyjából olvasásra is. A hallgatók bő fele nem imádkozik, harmaduk 1-3 órát egy héten, összesen 12%-uk 3 óránál is többet. A vallás aktív gyakorlásához képest jóval többen vallják magukat vallásosnak, amellett hogy közel 11% nem válaszolt a kérdésre, bő 15% mondta magáról, hogy nem vallásos. A legtöbben, 23% iszlám vallású, 15% római katolikus, közel 9% ortodox vallású. További 6% református, míg közel 5-5% protestáns és zsidó vallású. 28 6.10 Egy speciális csoport – határon túli magyarok Mindenképpen szükséges külön foglalkoznunk azokkal a nem-uniós országokból érkező, elsődlegesen szerb és ukrán állampolgárságú hallgatókkal, akiknek magyar az identitása. Helyzetük igen speciális, hiszen hazájuknak tartják Magyarországot, túlnyomórészt anyanyelvi szinten beszélnek magyarul, beilleszkedésüket az azonos szokások is segítik. Motivációkat, terveket tekintve is

különböznek a többi külföldi hallgatótól, magukat nem is külföldinek tartják, azonban rájuk is ugyanazok a szabályok érvényesek, mint más nem Európai Uniós országokból érkezettekre, és a mindennapi élet során is gyakran szembesülnek azzal, hogy identitásuk és nyelvi tudásuk ellenére nem kezelik őket magyarnak. Meglehetősen változó, hogy mindezt hogy élik meg. Az alábbiakban azokról a szerb és ukrán állampolgárságú hallgatókról lesz szó, akiknek a Magyarországra érkezésük motivációi között szerepel, hogy van magyar felmenőjük: összesen 45 hallgatóról van szó, a továbbiakban határon túli magyarokként hivatkozunk rájuk. A mintához hasonlóan, a határon túli magyarok esetében is az a leggyakoribb, hogy 12 elvégzett iskolai évük van, az átlag 13,8 év. A szüleik legnagyobb részt középfokú végzettségűek (mind az anyák, mind az apák több mint fele), de nem sokkal kevesebb a diplomás szülő sem. Pusztán

alapfokú végzettségű szülő elvétve akad köztük. Jellemzően kisvárosi, vagy községi környezetből érkeztek hazánkba A magyar felmenőkkel rendelkező hallgatók közel felének jelenleg is él Magyarországon rokona, a Magyarországra érkezés motivációi között esetükben ez is szerepel. A szemükben a magyar felsőoktatásnak jó híre van, ez 30 határon túli magyart befolyásolt a döntésében. E csoport felénél szerepet játszott a választásban az is, hogy hazánkban uniós diplomát szerezhet. Az általuk választott szakok igen változatosak, és tudományterületek szerint is vegyesek, nincs markánsan jellemző / preferált terület. Leginkább bölcsész és természettudományokat tanulnak, ezt a közgazdaságtan és a társadalomtudományok területei követik, de a mérnöki és orvosi képzéseken is előfordulnak határon túli magyarok. Az egyetemükről, és még inkább a tanáraikról kifejezetten jó a véleményük (ez az egész mintára

jellemző), a legmagasabb átlagot a tanárok felkészültsége kapta (8,84). A mintához képest fokozottan igaz a határon túli magyarokra, hogy kevésbé tartják olcsónak az oktatást, de ár-érték arány szerint még jobbnak ítélik meg azt. Jó a megítélése az egyetem által szervezett kulturális programoknak is, kevésbé a szabadidős rendezvényeknek. A magyar hallgatókkal is több időt töltenek (szórakozás, közös felkészülés a vizsgákra), mint általában a többi harmadik országbeli állampolgárságú hallgató. A magyarországi élettel kapcsolatos három index-mutatónk szerint nem meglepő, hogy esetükben az átlagosnál sokkal kevésbé játszik szerepet a kulturális és nyelvi nehézség, és jóval az átlag fölötti az a mutató, amely arra vonatkozik, hogy hosszú távra tervezik az ittlétüket. Talán meglepő, hogy az általános jó érzésre vonatkozó index alapján nagyjából a minta átlagát képviselik. Ennek hátterében az is

állhat, hogy úgy érzékelik, a magyar emberek előítélettel viseltetnek irántuk. Az 1-10-es skálán a határon túli magyar hallgatók szerint a magyar emberek elsősorban az európaiakat kedvelik (7,42-es átlag), míg összességében a külföldieket közepesen (5,52), és még kevésbé a határon túli magyarokat (5,05). Ennél is alacsonyabb értékeket adtak a szerb-magyar (4,05) és az ukrán-magyar (4,00) viszony értékelésére. A hivatali ügyintézéssel kapcsolatban elmondható, hogy nekik jellemzően két-három hetet vett igénybe (22 fő), de 8 hallgatónak egy hónapot, vagy annál is többet. Mindenképpen 29 megjegyzendő, hogy magasan a legnagyobb a szórás az ügyintézők magatartásának megítélésében, amely átlagos érték (5,75) tehát szélsőséges osztályzatokból tevődik össze. Ezzel áll összefüggésben az is, hogy a szövegesen kifejtett problémák között a leggyakrabban az ügyintézőkkel kapcsolatban említenek meg

sérelmeket, mint az ügyintéző magatartása, vagy következetességének hiánya. Mindemellett elsődleges problémájuk a nem megfelelő tájékoztatás. Közel 50%-uk vállal munkát az egyetem mellett, s a minta többi tagjához képest a házimunkával töltött idő is több. A mintához képest jellemzőbb rájuk, hogy szabadidejükből kevesebbet áldoznak olvasásra, valamivel többet sportolnak, és egyértelműen több időt töltenek a barátaikkal (ennek részmagyarázata az is, hogy sok közöttük a kollégista). Legtöbbjük római katolikus (21 hallgató), valamit református (17-en), imádkozásra kevesebb időt szánnak, mint a mintában a vallást gyakorlók. Átlagosan 55 ezer forinttal rendelkeznek egy hónapban, így a mintához képest kevesebb költőpénzzel gazdálkodnak, és kategóriák szerint is jóval nagyobb az arányuk a 30-60 ezer forint között költők között. Mindezek mellett a 45 határon túli magyar közül 21 tervezi, hogy a diploma

megszerzése után is Magyarországon marad, míg 12-en bizonytalanok még a jövőt illetően. 7 fő tervezi, hogy hazamegy, a többiek más uniós országba szeretnének menni. Ez az adatsor is mutatja a mintához képest jóval erőteljesebb magyarországi kötődést. 7. Összegzés és kapcsolódó javaslatok A projekt által megfogalmazott célok szerint a következő megállapításokat tehetjük. 1. A tanulmány elsődleges célja volt a Magyarországon tanulmányi céllal tartózkodó nem Európai Uniós országokból érkező felsőoktatásbeli hallgatók csoportjainak, ezek motivációinak, közép-hosszútávú terveinek, életkörülményeinek megismerése. A 23 hallgatóval készített strukturált mélyinterjúk tapasztalatait követően, a kérdőíves kutatáshoz rétegzett mintavételi eljárást alkalmaztunk, a rétegképző ismérv a hallgatók származási országa szerinti kultúrkör volt (Samuel P. Huntington munkája nyomán) A csoportosítás külön kezeli

az afrikai, iszlám, ortodox, nyugati, hindu, buddhista, kínai, latinamerikai, japán valamit az egyéb besorolású (főként izraeli) hallgatókat. A férfi többségű minta főként városias környezetből érkező, jellemzően értelmiségi szülői háttérrel rendelkező húszas éveik első felében járó fiatalokból áll. A származáshoz képest a migrációs, mobilizációs tapasztalat viszonylag alacsony A Magyarországra eső választás elsődleges oka az oktatás jó hírneve a hallgatók szemében, de kiemelten fontos szempont az is, hogy uniós diplomához juthatnak hazánkban. Ez a két tényező magasan kiemelkedik a többi közül, de nem elhanyagolható a személyes kapcsolatok (így barátok, rokonok ajánlása) mellett az sem, hogy származási országukban a választott képzésre nehéz bekerülni. A motivációk igen sokfélék, de erősen köthetőek az egyes kultúrkörökhöz. Az oktatás jó híre fontosabb az ortodox, nyugati, afrikai és az egyéb

kategóriába tartozó országok szülöttjeinek, az uniós diploma megszerzése az ortodox, valamint a hindu és japán 30 hallgatóknak. A nyugati, japán és latin-amerikai hallgatók szemében vonzó, hogy az oktatás olcsó, míg a számos szerb és ukrán hallgatót tartalmazó ortodox kultúrkör mellett a kínai hallgatók komoly hányadánál játszik szerepet az, hogy él Magyarországon rokonuk. Az iszlám hallgatókat befolyásoló tényezők hasonlítanak a mintában átlagosnak mondható tendenciákhoz, leszámítva, hogy esetükben nagyobb szerepe van annak, hogy a hazai iskolájuk ajánlotta Magyarországot, az afrikaiak esetében pedig ismerősök tanácsai játszottak szerepet. A hallgatók abszolút többségére jellemző, hogy magyarországi tartózkodásukat a diploma megszerzéséig tervezik, azt követően még bizonytalanok a jövőt illetően. Kevésbé, de jellemző az is, hogy csak egy évet töltenek Magyarországon. Az afrikai, japán és izraeli

hallgatókra jellemzőbb, hogy tanulmányaik végeztével biztosan hazamennének. A legkevésbé az egyéb kultúrkörből érkező hallgatók maradnának hazánkban hosszú távra. Kutatásunk kísérletet tett a hallgatók interkulturális kompetenciájának felmérésére is. A tapasztaltak szerint az interkulturális kompetencia összetevői nem alkotnak egységes egészet, a hallgatókban nem képeződik le egyértelműen a mérni kívánt jelenség (Bizonyítja ezt az, hogy a pozitív irányú kijelentésekkel igen magas az egyetértés, míg a negatív irányú kijelentésekkel kapcsolatosan nagyobb a bizonytalanság, és a válaszok közepes egyetértést mutatnak.) Emiatt a kompetenciát két különböző index-szel mutattuk be. A nyugati, a latin-amerikai és az egyéb kultúrkör (ők főként izraeliek) kompetenciája a többi kultúrkörből származókéhoz képest magasabb. Ugyanez kisebb mértékben ugyan, de igaz a japán kultúrkörre is. Átlaghoz közeli (valamivel

magasabb) az afrikai és (valami alacsonyabb) az ortodox kultúrkörből érkezők kompetenciája. Őket követik, az átlagosnál gyengébb kompetenciájúak az iszlám és kínai kultúrkörből. További tapasztalat, hogy a külföldön töltött idő és a kulturális kompetencia között szignifikáns, pozitív az együtt járás, azonban mindez nem magyarázata, illetve csak részmagyarázata a kultúrkörök közötti különbségeknek. Szakokat, tudományterületeket tekintve a mintába került harmadik országbeli hallgatók számára a legnépszerűbb az orvosi képzés. Ezzel összevetve nagyságrendileg fele ennyien tanulnak közgazdász, pénzügy tudományterületen. Hasonlóan nagy az érdeklődés a társadalomtudományok iránt. Kevésbé, de említésre méltó a természettudományok, bölcsészettudományok és mérnöki képzés vonzereje is. Országok szerint markáns preferenciák rajzolódnak ki: orvosi egyetemet választott minden izraeli diák, valamint az

iráni és dél-koreai hallgatók döntő többsége, kimagaslóan sok nyugati kultúrkörből érkező (ők főként kanadaiak, norvégok) és japán. A nigériai tanulók közel fele szintén az orvosit választotta, esetükben a mérnöki karok is jellemzőek. Hasonló a helyzet a török hallgatókkal is, akik esetében az orvosi, mint fő terület mellett szintén a mérnöki, valamint a társadalomtudományi és természettudományi területek a preferáltak. A kínai hallgatók döntő többsége közgazdaságtudományi területen tanul. A közgazdaságtan kiemelten fontos terület még az orosz és egyéb ortodox országok hallgatóinak. A sok esetben magyar felmenőkkel rendelkező szerb és ukrán állampolgárságú hallgatók nagy arányban bölcsészettudományi és természettudományi szakokra járnak. Az oktatáshoz kapcsolódó elégedettséget mérő mutatók alapján összességében a magyar felsőoktatásra nézve igen hízelgőek a kapott eredmények. Főként az

oktatás színvonalával, a tanárok munkájával elégedettek kifejezetten a harmadik országbeli hallgatók, és ezt tükrözi az is, hogy a túlnyomó többségük nem bánta meg a döntését, és újra a jelenlegi intézményt választaná. 31 A nem Uniós országokból érkezett hallgatóknak egy több szempontból speciális alcsoportja a határon túli magyarok. Nyelvi és kulturális nehézségeik nincsenek, és gyakran hosszú távú terveik vannak Magyarországon. Kapcsolódó kutatási javaslatok, következtetések: A Magyarországon tanuló harmadik országbeli hallgatók számbavételét könnyítendő előrelépést jelentene, ha a felsőoktatásban érdekelt intézmények a hallgatóik neméről és származási országáról, állampolgárságáról pontos nyilvántartást vezetnének. Ugyanezt a célt szolgálná, ha a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal meg tudná valósítani a kiadott tanulmányi célú tartózkodási engedélyek főbb adatainak

elektronikus rendszerezését, tárolását. Pontos nyilvántartásra lenne szükség az elutasított kérelmek kapcsán is, amely mind a Hivatal, mind a felsőoktatási intézmények számára támpont lehetne a potenciális hallgatók kérelmének fokozott figyelmű elbírálásához. 2. A tanulmány célja volt, hogy információs háttérrel olyan változtatásokat indukáljon, amelyek a jogszerű tartózkodás iránti kérelmek engedélyeztetési folyamatát érdemben megkönnyíthetik. Ehhez kapcsolódóan kiemelhetők a hallgatókkal készített interjúk és kérdőívek tapasztalatai. A hallgatók Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz való viszonyulása rendkívül vegyes képet mutat. Az átlagosan közepes szintű megítélés szélsőségesebb adatokból áll össze. A nyitvatartási időnek és a várakozás körülményeinek a közepesnél rosszabb a megítélése, míg igen vegyes értékelést kapott az ügyintézők magatartása is. Mindenképpen figyelmet

érdemel, hogy a hallgatók elégedetlenségének foka nagyon szoros összefüggést mutat az idővel, amit az ügyintézésre kellett fordítaniuk (az ügyintézéshez szükséges idő igen változó az egyes hallgatók esetében). A Hivatal honlapja – a beérkezett vélemények alapján - nincs eléggé kihasználva. A válaszadók szűk fele jelezte, hogy nem volt semmilyen problémája a Hivatallal, míg közel egy negyedük mondta, hogy a saját hibájából adódott probléma (ilyen eshetőségek a késve, hiányosan, hibásan leadott papírok). A hallgatók közel harmada gondolja úgy, hogy nem kapott megfelelő tájékoztatást. Esetenként problémát jelentett, hogy a Hivatal nem fogadta el az iskolától kapott igazolásokat. Több hallgató kifogásolja a hosszú várakozási időt, amely a Hivatal túlzott leterheltségét jelzi. Emellett összesen húsz hallgató nevezett meg problémát az ügyintézőkkel kapcsolatban, kiemelve vagy a magatartásukat az ügyintézés

során, vagy az angol nyelvtudás hiányát, illetve hogy az ügyintézők nem következetesek a munkájuk során (ezt a problémát néhány interjú alanyunk is felvetette). Élő problémaként említették az árva hallgatók esetében a szponzor személye elfogadottságának kérdéskörét. Összességében a felmerült problémák elsődlegesen azt mutatják, hogy a hallgatók úgy érzik, túl sok az engedély megszerzésével vagy hosszabbításával együtt járó adminisztrációs teher, amelyhez nem kapnak megfelelő tájékoztatást, vagy nyelvi segítséget, és ettől bonyolulttá, de leginkább nagyon időigényessé válik az ügyintézés. Kapcsolódó kutatási javaslatok, következtetések: A hallgatók elsődleges problémája a nem kielégítő tájékoztatás. Ehhez kapcsolódóan ugyanakkor kijelenthető, hogy a Hivatal honlapja folyamatos fejlesztés alatt áll a jobb kihasználtság érdekében. Érdemes lenne mind a Hivatalnak, mind a felsőoktatási

intézmények 32 hallgatói irodáinak rendszeresen felhívni a hallgatók figyelmét a honlap használatára. Valamint érdemes volna a honlap átláthatóságán és az információ közérthetőségén is folyamatosan javítani. Az online tanácsadás jelenleg is működik, amelynek során nagy mennyiségű megkeresést kap és válaszol meg a Hivatal, mindemellett az online tanácsadás hatékonyságának növelése segítséget jelenthetne a hallgatók tájékozódásában, miközben a túlterhelt ügyfélszolgálatok munkáját is segítené. Az ügyintézők kisebb leterheltsége vélhetően javítana a felmerült következetesség problémáján is. A szakértői interjúk során felmerült javaslat, hogy a nagyszámú harmadik országbeli hallgatót fogadó intézmények évnyitóira a Hivatal küldjön a témában jártas munkatársat, és előadás formájában adjon tájékoztatást. Egy időben és egy helyen könnyen tájékoztatható lenne számos hallgató. Ezzel

kiszűrhető lenne sok ügyintézéssel kapcsolatos probléma, amely a hallgatók tájékozatlanságára visszavezethető egyéni hibákból adódódnak, és a hiánypótlási kötelezettség miatt az eljárás elhúzódásához vezethetnek. A Hivatal oldaláról a befektetett idő megtérülne a kevesebb hibás, hiányos igazolás folytán, miközben a hallgatók helyzetét is könnyítené, gördülékenyebbé tenné az ügymenetet. A tájékoztatás problémaköréhez tartozik, hogy a magyar nyelvű képzésben tanuló hallgatók számára általánosságban nincs külön szervezeti egysége az intézeteknek. Nyilvánvaló ehelyütt a kapacitásbeli probléma, mégis hasznos lenne, ha a magyar nyelvű képzésben résztvevőknek is lenne hallgatói irodájuk, vagy bizonyos kérdésekkel az idegen nyelvű képzés irodájához fordulhatnának. Miután a harmadik országbeli hallgatók komoly hányada angol nyelvű képzésre jelentkezett, fontos lenne, hogy a csak angolul beszélő

hallgatók ügyével olyan ügyintézők foglalkozzanak, akik minimum társalgási szinten beszélnek angolul. A hallgatói jogviszony igazolások elfogadásának kérdésében egyedüli megoldás, ha a Hivatal és az intézetek között rendszeres és érdemi kommunikáció alakul ki. A tapasztalatok alapján jelentős igény mutatkozik a támogatói kör szereplőinek (szponzorok) – a hallgatók sokszor speciális családi viszonyainak figyelembevételével történő – meghatározására. 3. A tanulmány további célja volt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, valamint a felsőoktatást végző intézmények közötti együttműködés fokozásához, hatékonyabbá tételéhez szükséges legfontosabb beavatkozási területek meghatározása. A kutatás tapasztalatai alapján elmondható, hogy a felsőoktatási intézmények nyitottak a még szorosabb gyakorlati együttműködésre, ezt tanúsítandó a felméréshez több ponton számottevő segítséget kaptunk

tőlük. A kérdőívezés támogatása mellett a kutatás szakértői interjú elemében résztvevő intézményeken, tehát a Budapesti Műszaki Egyetemen, a Budapesti Corvinus Egyetemen, a Debreceni Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Liszt Ferenc Zeneakadémián, a Szent István Egyetemen, valamint a Balassi Intézeten túl további kiemelt segítséget kaptunk az International Business School-tól, a Central European University-től. A Márton Áron Szakkollégium, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem a hallgatók eléréséhez nyújtott támogatása szintén szükségesnek bizonyult a kutatás sikeres lefolytatásához. 33 Kapcsolódó kutatási javaslatok, következtetések: A Hivatal és a felsőoktatási intézetek közötti kommunikáció folyamatossá tételére, megfontolandó regionális szinten felelős szakember kijelölése, aki a területileg érintett felsőoktatási intézményeket tájékoztatja a jogi szabályozás

aktuális változtatásairól. Javasolt az egyetemek, főiskolák bejelentési kötelezettsége, és annak betartása a passzív hallgatói jogviszonyokról, beiratkozások elmulasztásáról. Megfontolandó a tartózkodási engedélyhez kapcsolódó nyelvi „szűrés” lehetőségeinek az áttekintése. Hivatali oldalról a képzés nyelvét nem beszélő potenciális hallgató tényleges tanulmányi célja sok esetben nem igazolt, míg másik oldalról az intézetek emiatt tehetséges hallgatóktól eshetnek el. Javaslat: a vitatott esetekben az intézmények fordulhassanak kérelemmel az engedélyezésért felelős szervezeti egységhez (illetve rajtuk keresztül a külképviselethez), amennyiben hitelt érdemlően bizonyítható a valós tanulmányi szándék (például kiemelkedő felvételi eredmény, a hallgató elért tudományos eredményei, stb.) Megfontolásra érdemes a jogi változások és a gyakorlatot érintő újabb tapasztalatok rendszeres jelleggel történő

megvitatása; féléves/éves rendszerességgel kerekasztal-beszélgetések a Hivatal és az érintett felsőoktatási intézetek részvételével. 34 Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnénk köszönetet mondani az Oktatási Hivatalnak a pályázat előkészítéséhez, valamint a tanulmányban említett és harmadik országbeli állampolgárok oktatásával kiemelten foglalkozó mintegy tizenhárom felsőoktatási intézmény vezetésének, és munkatársainak a kutatás sikeres lefolytatásához, s a tanulmány elkészítéséhez nyújtott önzetlen és fáradhatatlan segítségéért. Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal A tanulmányban foglaltak a szerzők nézetei, azok semmiképpen sem tekinthetők az Európai Bizottság vagy a Belügyminisztérium hivatalos állásfoglalásának; sem az Európai Bizottság, sem a Belügyminisztérium nem tehető felelőssé azok, illetve az abban foglaltak bárminemű felhasználásáért. 35