Egészségügy | Betegségek » Anyagcsere csontbetegségek

Anyagcsere csontbetegségek: Az anyagcsere csontbetegségek (calcipeniás osteopathiák) közé soroljuk az osteoporósis mellett az osteomaláciát és a rachitist, a hyperparathyreosis csontrendszeri elváltozásait és a Paget-kórt is. Eidemiológia: A calcipeniás osteopathiak közül az osteoporosis a betegség gyakoriságát és következményeit tekintve is a legjelentősebb kórkép. Átlagosan a lakosság egészének mintegy 10°%-át érinti, de az 50 év feletti populációnak prevalenciája már elérheti a 30%-ot is. A női nemben gyakrabban fordul elő, de a férfiak érintettsége a korábbi nézetekkel ellentétben ugyancsak számottevő. A betegség következtében kialakuló törések (elsősorban csípőtáji femur-, csigolya- és radius fraktúrák ) komoly kihatással vannak a rokkantságra, az életminőségre és a költségekre. A proximális femurtörések után ugyanakkor a mortalitás is jelentősen megemelkedi. Definíció: - a csontrendszer systémás,

progresszív betegsége - a csonttömeg fogyása - a csont mikroarchitektúrájának károsodása - mindezek következtében a csont törékenységének fokozódása jellemez - a csontszövet mennyisége a szerves és szervetlen állomány arányának megtartásával csökken. Etiopatogenezis: Amikor a csontlebontás és felépítés összehangoltsága megszűnik és negatív egyensúlyi helyzet alakul ki, az újonnan képződött csontmennyiség a lebontottnál kevesebb lesz. Ennek egyik lehetősége, hogy a fokozott aktivitású osteoclastok resorptív tevékenységét a normális működésű osteoblastok nem tudják ellensúlyozni. A csontszövet csökkenésének másik mechanizmusa az osteoblastok gyengült funkciója, amikor is a képzés a csontlebontás normális ütemével sem tud lépést tartani. E nem pontosan ismert mechanizmusok állnak a háttérben az osteoporózis primer és secunder formáinak kialakulásakor. -2Primer, involúciós osteoporózis: Akkor

beszélünk róla, ha a betegség okaként az öregedésen és ennek velejáró következményein kívül (nemi mirigyek működésének csökkenése, a kalcium felszívódás csökkenése, D-vitamin hiány vagy aktiválódás zavara) más megbetegedés nem mutatható ki. Primer osteoporózis: - postmenopausás osteoporósis nőkön - presenilis osteoporósis férfiakon - 65-70 év után jelentkező senilis osteoporósis Rizikó tényezők: - sovány testalkat korai menopausa hosszan tartó immobolizáció hosszan tartó secunder amenorrhea erős dohányzás és alkohol fogyasztás anyai anamnézisban szereplő osteoporosis és csípőtáji femur törés Primer osteoporosis a fiatal embereken fellépő, ismeretlen kórszármazású, ritka juvenális osteoporosis is. Secunder osteoporosisnak nevezzük azokat a formákat, amelyekben a csont ásványianyag tartalmának csökkenése egy jól definiálható állapot vagy alapbetegség tünete. Klinikai tünetek: Maga az osteoporosis, mint

biológiai folyamat önmagában panaszt nem okoz. A betegség sokáig tünetmentes volta miatt nevezik gyakran az osteoporosist néma járványt okozó kórképnek. A klinikai tüneteket okozó osteoporosis esetén a csontszövet fogyása már mikroszkópos vagy makroszkópos törésekkel jár együtt. -3Az ezek következtében alaki deformitások vezetnek steril gyulladásokhoz, izomspazmusokhoz vagy radikuláris izgalmi tünetekhez és így fájdalomhoz. Ha nem makrotörésről van szó, akkor a fájdalom elsősorban a gerinc és a medence táján jelentkezik. A fádalom elsősorban idős betegeken sokszor bizonytalan, elmosódó, fokozatosan kialakuló, de friss kompresszió esetén éles, tűrhetetlen is lehet. A fizikális eltérések, csakúgy mint a klinikai tünetek, csupán a már előrehaladott osteoporozis esetekben tapasztalhatók. Ilyenek a testmagasság progresszív csökkenése, a gerinc alaki deformitásai, kyphoscoliosis, a csigolyák lelapulása miatt az alsó

bordaív és a csípőtányér közötti távolság beszűkülése és a lumbális V. csigolya kompressziója miatt a Michaelis-rombusz felső részének lelapulása Dg: Osteodensitometria meghatározóvá vált. A klinikai adatokat, a fizikális vizsgálatot, a laboratóriumi és radiológiai vizsgálatokat együtt kell értékelni. Prevenció: Az osteoporosis megelőzésének legfontosabb eleme a primer prevenció, mely az egészséges életmódra nevelés révén fiatal korban a maximális csonttömeg kifejlődését és a későbbiekben a csontvesztés mérséklését segíti elő. A felvett napi kalcium mennyiségének az 1000mg-ot, fejlődő szervezetben az 1500mg-ot el kell érnie. A kellő D-vitamin fogyasztás, és a napfényexpozíció ugyancsak fontos A mozgásnak és a fizikai terhelésnek a genetikailag determinált maximális csonttömeg elérésében és a csontvesztés gátlásában jelentős szerepe van. A túlzott alkoholfogyasztás és dohányzás, valamint egyes

gyógyszerek (pl. glukokortikoidok) tartós, nagyobb dózisú szedése hátráltatja a csonttömeg maximális kifejlődését , és később fokozhatja a csontvesztést. A secunder prevenció a célzott szűrővizsgálatok széles körű végzését és a nagy kockázatú személyek kiszűrését és mielőbbi kezelésbe vételét jelenti. A veszélyeztetett populációt elsősorban perimenopausalis korban lévő gyors csontvesztők és az egyéb okok miatti rizikóbetegek képezik. -4A már kialakult osteoporosis esetén a tertier prevenció célja a további csontvesztés és a következményes törések kialakulásának megakadályozása. Th: Mivel a betegség legfontosabb következménye a fraktúrák kialakulása, a therápia egyik alapvető célja a betegek csonttörési rizikójának, így a combnyaktájéki törések kockázatának a csökkentése. Ezt a további csontvesztés folyamatos megakadályozásával, optimálisan a csont ásványianyag-tartalmának növelésével,

valamint az esések számának és hatásának a redukálásával érhetjük el. A therápia másik célkitűzése a tüneti kezelés, vagyis a fennálló fájdalom csillapítása, mozgásképesség növelése, mely elsősorban acut csigolyafraktúrák és combnyaktáji törések után van szükség. Secunder osteoporosisok: Secunder osteoporósisról akkor beszélünk, ha a csont mennyiségének fogyása valamilyen alapbetegség tünete vagy következménye. Ezek a betegek sokszor az osteopéniához csatlakozó tünetek miatt fordulnak orvoshoz, és az így elindított kivizsgálás során derül ki a háttérben álló betegség. Az alapbetegség felismerésével és kezelésével az osteopénia kifejlődése megelőzhető vagy súlyossága mérsékelhető, ezért nagy jelentősége van az idejében felállított diagnózisnak. 1. Hypogonadismus: A csökkent nemi-hormon produkció, keletkezzék az bármilyen nemben és életkorban, gyorsult csontvesztéshez vezet. - korai vagy művi

menopausa - hysterectomia és tubaligatura - anorexia nervosa, egyéb okú súlyvesztés - extrém fokú fizikai terhelés (pl. sportolóknál) - hyperprolactinémia - raromenorrhoea - férfiakban kórosan alacsony, vagy átmenetileg tartósan csökkenő tesztoszteron produkció - késői pubertás, orcsidektómia - haemochromatosis -5Th: a hypogonad eredetű secunder osteoporosisok hormonpotló kezeléssel megelőzhetők, ill. mérsékelhetők. 2. Glukokortikoid okozta osteoporosis (szteroid osteoporosis) A glukokortikosis túlprodukció, legyen akár endogén (pl. Cushing-kor), akár exogén eredetű, osteoporosis kialakulásához vezet. A csontvesztés mértéke függ a kortikoszteroid kezelés dózisától és időtartamától. A trabeculáris csontok ásványianyag tartalmának csökkenése általában jelentősebb, mint a corticalis szerkezetű csontoké. Ennek megfelelően a csonttörés leggyakrabban a csigolyákat érinti, a Cushing-kóros betegek egyharmadában

csigolyatörés következik be. RA-s beteg, aki szteroid kezelésben részesül, 2-szer akkora combnyaktörési kockázattal kell, hogy számoljon. Gyakoriak azok a betegségek, melyek gyógyításában kortikoszteroidokat használnak, önmagukban is hajlamosítanak az osteoporosisra (RA, Asthma bronchiale) A csontbontás fokozódik, csökken a kálcium bélből való felszívódása, fokozódik a vesén át való ürülése, fokozódhat a parathormon produkció, esetleg az érzékenység. Mindezek mellett chronikus kortikoszteroid kezelés mellett gyakori a secunder hypogonadismus, csökkenhet a növekedési hormon termelődése, és valószínű, hogy a prosztaglandinok szintézisének gátlása is szerepet játszik a csontvesztésben. Th: nem megoldott, kalcium és D-vitamin adása jó hatású. Hormonpótlás 3. Thyreogén osteopathia A pajzsmirigy fokozott működése gyorsult csontanyagcserét okoz, melynek során a csontvesztés inkább fokozódik, mint a csontépítés.

Hyperthyreosisban nem ritka a mérsékelt hypercalcaemia, ami a fokozott csontbontás következménye. Gyakori a kalcium ürítése a vizeletben is -64. Gastrointestinális betegségekhez és májbetegségekhez kapcsolódó osteopathia Az idült gyomor-bélrendszeri betegségekben a felszívódási zavar vezethet osteopeniához, pl. Cron-betegség. Mind az alkoholos, mind a nem alkoholos eredetű májbetegségekben gyakori a csont ásványianyag tartalmának csökkenése. Primer biliáris cirrhosisban különösen gyakori az osteopenia. A májbetegségekben tapasztalható csontvesztés hátterében gyakran csökkent csontépítési aktivitás, időnként csökkent D-vitamin, K-vitamin-ellátottság mutatható ki. Alkoholos eredet esetén az absztinencia mind a májbetegség, mind az osteopenia szempontjából kedvező hatású lehet. A leggyakoribb, secunder osteoporosis kialakulására hajlamosító betegségek Hypogonadismus - korai vagy művi menopausa - hyperprolactonaemia -

elhúzódó oligo-raromenorrhoea - anorexia nervosa és egyéb okú súlyvesztés - extrém fizikai terhelés okozta hypogonandotróp állapot - eunochoidismus, castratió Kortikoszteroid-kezelés vagy endogén túlprodukció Hyperthyreosis syndroma Krónikus gyomor-bélrendszeri betegségek - malabszorbció-syndroma - krónikus gyulladásos bélbetegségek - coeliakia - laktózintolerancia Krónikus májbetegségek és alkoholizmus Hypercalciuriák különböző formái (renális, abszorptív) Rheumatoid arthritis Diabetes mellitus Haematológiai betegségek - malignus lymphomák, plasmocytóma - csontvelő-hyperplasiával járó anaemiák Haemochromatosis, haemosiderosis