Szociológia | Tanulmányok, esszék » Lovas Melinda - A Német Népfőiskola működésének bemutatása

A Német Népfőiskola működésének bemutatása Tartalomjegyzék: Bevezetés 3.oldal Történelmi áttekintés 4.oldal Napjainkban 5.oldal A Népfőiskolán folyó képzések 6.oldal A csoport jellemzői 9.oldal Szakirodalom: 10.oldal Melléklet: 11.oldal 2 Bevezetés Dolgozatom témájául a Német Népfőiskola (az úgy nevezett Volkshochschule) működésének ismertetését választottam. Mindenekelőtt azért, mert egy olyan régmúltú és jól működő intézményről van szó, amely mára szinte minden nagyobb városban és Európa számos országában fellelhető. Munkája a felnőttek, átiskoláztatását, képzéseit, vagy továbbképzését tűzte ki céljául. Így nagy segítséget nyújt az élethosszig tartó tanulás folyamatában. Napjainkban már a tanfolyamok szervezése a hallgatóság érdeklődésére épül. Mindezt sikeresen végzi e, és van e rá kereslet? A válasz, igen, hisz csak így tudott fennmaradni, már 1844 óta (első

Népfőiskola Dániában) Németországban pedig először 1878-ban alakult meg a Népfőiskola. Dolgozatom szakirodalmi részében a Német Népfőiskolai Szövetég, Nordhein Westfaleni Szövetségi tartomány, igazgatója Dr. Udo Müller volt a segítségemre, továbbá a különböző Népfőiskolák internetes honlapjai és az aktuális oktatási programm füzet. A teljesség igénye nélkül, vázlataiban igyekeztem érinteni, minden a Népfőiskolára vonatkozó és számunkra érdekes történelmi áttekintést, eseményt, képzési tanfolyamok működését, idejét és formáját. Továbbá a csoportra és az előadókra vonatkozó információkat, illetve a vizsgarendszert. Történelmi áttekintés A „Népfőiskola” elnevezés a dán teológus, pedagógus Gruntvigtól (1783-1872) származik. 1844-ben alapította meg az első Népfőiskolát, mely céljául tűzte ki az iskolát végzett paraszt fiúk képzését és a speciális szakoktatást. 50 évvel az első

Népfőiskola megalakulását követően, már Dánia szerte 146 Népfőiskola működött mintegy 110.000-es hallgatósággal 3 Dániai mintára más Skandináv országokban is alakultak Népfőiskolák. Másként, mint a Skandináv országokban, 1867-ben, Angliában indult meg a Népfőiskola James Stuart kezdeményezésére, ahol célul a nép képzésének javítását és értelmi szintjének feljebb emelése volt a cél. Nőknek tartottak felolvasásokat, amelyek meglepően nagy sikerre működtek és mindenek előtt segítséget nyújtottak a munkahelyek megtartásában. A kezdő tanároknak, pl.: kötelező volt 3 évig a Népfőiskola teljes képzésén részt venni, mert addig nem kapták meg tanári bizonyítványukat. Így a munkaerő magasabb képzettségének köszönhetően megnőtt az esély a szociális körülmények rendezésére is. Eredetileg a Népfőiskola humanisztikus képzési ideálja, mint azt, ahogy 1878-ban, a Berlinben alapított Humboldt-akadémián

is alkalmazták, nem vezetett nagy sikerhez, így a XX. század kezdetén a Dániában működő Gruntvigi Népfőiskola mintájára átalakították. A Népfőiskolának és az élet iskolájának kell lennie” és „ nem elavult tudást és nyelveket” kell oktatnia. Így nemcsak a Népfőiskolák alakultak sorra Németország szerte, hanem egyre több ingyenes népi könyvtár is meg nyílott. Majd a 60-as évek kezdetén, a Szputnyik sokk hatására egy átképzési reform indult el, mert a képzés ekkora már elöregedett és Georg Pich német természettudós szavaival élve: „minden ország jobban képzet, mint a németek.” E változás hatására minden iskolát érintett a reformáció. Céllá vált a tudásközpontú társadalom kialakítása, az ismeretek minden téren való mélyebb megismerése, kutatásokba, kísérletekbe kezdtekstb. Majd 1975-ben kiadták a Továbbképzési törvényt, mely kötelezővé tette a Népfőiskolák működtetését. A szövetségi

tartományok területén a városok szabadon dönthették el, hogy milyen formában kívánnak Népfőiskolát alakítani. Pl: Nagyvárosban, ahol a lakosság száma 400.000 körüli, ott nem volt kérdés a Népfőiskola alakítása. Kisebb városok, ahol a lakosság száma 40000-50000 körül, szabadon lehetett eldönteni, hogy vállalják e egyedül a Népfőiskola alakítását, vagy 4 inkább a szomszédos kisebb várossokkal állnak össze és együtt alakítanak Népfőiskolát. Azonban ez úgy alakult, hogy a közepes méretű városok egyedül vállalkoztak a feladatra, és önálló Népfőiskolákat alakítottak. Csak a kisebb szomszédos városok, ahol a lakosság száma 5.000- 10000 fő, vállalkoztak közös szervezésű Népfőiskola alakítására. Azonban minden vele kapcsolatos teendőt a legközelebbi nagyobb városban már önállóan működő Népfőiskolára bízták. Ennek következtében a városi Népfőiskola már nem csak a saját munkájáért lett

felelős, hanem kapott egy un. körzetet, ahol ugyan úgy helyt kellett állnia Napjainkban: Európa szerte működnek a népfőiskolák, pl.: Belgiumban 1, Dániában 8, Olaszországban 2, Svájzban 28, Ausztriában 277 darab. Németország területén 1170 Népfőiskola működik (A Sauerlandi tartomány részben összesen 145 kisebb Népfőiskola van). Ez azonban nem jelenti azt, hogy ennyi város van a tartomány területén. Népfőiskolát nem csak városok, képzett tanárokkal alakíthatnak, hanem szakemberek a szülőfalujuk kultúrházában, pl.: mezőgazdasági témájú tanfolyamot szerveznek, vagy művészeti tanfolyamot hoznak létre, akkor már ez is a Népfőiskola alá tartozik. Vagy ilyen lehet akár az egyház is, mely gyakran szervez teológia tanfolyamokat a híveknek. Ezeket szabad vállalású szervezeteknek nevezzük, melyek a szakirányú témákban tartanak előadásokat. A két intézmény (Szövetségi Népfőiskola és saját szervezésű

Népfőiskola)között párhuzamos képzésre kicsi az esély és általában ez nem is fordul elő. Tehát aki teológiai előadásokon kíván részt venni az úgyis az egyház által szervezett előadásokra fog jelentkezni és nem a Népfőiskola által szervezett, tárgyilagos és elfogulatlan előadásokra. A Népfőiskolán folyó képzések: A képzés célja, hogy minél tágabb körű ismereteket továbbítson a hallgatóságnak. A képzések alapja az érdeklődés, az előadások szabadon látogatottak. 5 Szövetségi tartományokra osztott képzés folyik, és az aktuális programfüzet is mindig tartományi szinten jelenik meg. Minden képzéssel kapcsolatos kívánság, javaslat a tartomány központi Népfőiskolára érkezik be, és itt dől el, hogy mely képzésekre van nagyobb igény és melyek azok, amelyeket érdeklődés hiányában törölni kell a programból. Minden év Márciusában írják elő a következő tanévi programot, melyhez minden előadónak

egy tanfolyam javaslati tantervet kell kitöltenie. (Lásd 1-es melléklet) Meg kell említenem, hogy a Népfőiskolákon nem csak szakirányú végzettségű pedagógusok tartanak előadásokat, hanem bárki, aki a témában jártas. Pl: egy török nyelvű tanfolyam, egy úr az előadó, akinek a török nyelv az anyanyelve, azonban már évek óta Németországban él. Egy festő tanfolyamon az „oktató” egy elismert festőművész. Kötelezően előirt tananyag, a Népfőiskola saját szervezésű képzésein, nincsen. Az előadók a hallgatóság kívánságait veszik figyelembe, és ennek alapján alakítják az előadások menetét. Az előadók nem alkalmazottak a Népfőiskolánál, tehát fizetésüket nem onnan kapják. Az estek többségében vállalkozók A népfőiskola óránként az előadásokra 32 DM (4100 Ft-ot) fizet, mely után mindenkinek egyénileg kell adózni, azonban ha az éves összeg nem haladja meg a 3600 DM (468.000 Ft-ot) akkor a keresett összeg

adómentes. A képzések nagy része este van, azonban nem ritkák a délelőtti és a délutáni képzések sem. Általában hetente egyszer, vagy kétszer másfél órában zajlanak az előadások. Az előadások időpontjai általában a hallgatóságnak összetételét és a képzés anyagát veszi figyelembe. Így egy számítógépes tanfolyam nyugdíjasok részére, az esetek többségében délelőttönként van. Ugyanígy a tovább képzési, vagy átképzési tanfolyamok munkanélkülieknek is délelőttönként zajlik. Azonban nyelvi tanfolyamok, vagy programozói előadásokra általában dolgozó urak és hölgyek jelentkeznek, akik csak az esti órákban tudnak a képzéseken részt venni. Egyre 6 gyakoribbak a hétvégekre épülő átképzési tanfolyamok (a képzések lassan 1/3-a), mely 15 órás aktív oktatást jelent. A képzéstől függően különböző segédeszközöket lehet használni. A könyv, amely általában saját beszerzésen alapul, azonban

különböző tematikák és fénymásolatok, videofilmek, a szaknak megfelelően gyakorlati bemutatások is segítik a sikeres „oktatást”. Az előadások inkább csoportos megbeszélésre emlékeztetnek, mint az iskolarendszerű képzésre. Számon kérés vagy értékelés nem jellemző Itt minden a hallgatóság szabad akaratától függ. Jelenleg nagy az érdeklődés a számítógépes, ezen belül az Internettel foglalkozó előadások iránt, továbbá a nyelvi tanfolyamok iránt. Nagy hangsúlyt kapott az egészség nevelés témaköre is, ezen belül: joga, természet gyógyászat, gyermek torna, és a pszichológia témakörében, a stressz szerepe, a gyereknevelési ismeretek.stb Érdeklődés hiányában sorra maradnak el kreativitást igénylő előadások. Mivel a Népfőiskola saját szervezésű tanfolyamjain nincs vizsga, így a számonkérések sem lehetséges. Itt minden csak az érdeklődésre épül(ha van is vizsga, nem kötelező a részvétel és a

díja is önállóan fizetendő) Azonban vannak olyan tanfolyamok, melyeket a Népfőiskola a Munkaügyi központ felkérésére végez, pl. a munkanélküliek átképzése Ilyenkor természetesen a tanfolyamot vizsga zárja, melyen kötelező a részvétel. (részvételi díjat a Munkaügyi Központ állja) ebben az esetben a tanfolyam ideje alatt is vannak követelmények, melyeket teljesíteni kell, és itt az értékelés is már megjelenik, a képzés iskolai végzettséget ad, mely az egész ország területén elismert. Nem ritkák az olyan felkérések sem, ahol a megbízó, pl. egy vállalat a saját munkásait szeretné tovább képezni és ennek a végre hajtására a Népfőiskolát, kéri fel. Ebben az esetben a részvételi díj 100%-át a megbízó cég fizeti, és az alkalmazottaknak kötelező a részvétel. 7 Az értékelés 1-től 6-ig terjedő skálán zajlik, ahol az 1-es a kiváló és a 6-os az elégtelen. A képzés anyagi oldalát tekintve, az utóbbi

időben egy kicsit megváltozott a kép. Míg eddig a képzés díjának 1/3-át az állam, 1/3-át a város és 1/3-át a hallgató fizette, 1980 óta az állandóan növekvő költségek miatt ez az arány megváltozott. Az állami hozzájárulás az oktatás költségeinek fedezésére kb.20%, a város hozzájárulása is 20% és a fennmaradó 60% hárul a hallgatóra. A hallgatókra hárul még továbbá az anyagköltség, mint a főző tanfolyamok esetében. Azonban vannak kivételek. Amennyiben a szociális helyzete igazolja, hogy a részvételi díj kifizetése nehézségeket jelenten, vagy egyáltalán nem lehetséges, akkor a részvételi díj felét, vagy akár semmit sem kell fizetnie.( Pl: munkanélküliek) Továbbá, ha közérdekű témában folynak az előadások, mint például az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek vagy a környezetvédelem, akkor vannak olyan szervezetek, melyek az ilyen előadások szorgalmazása végett az előadásokat anyagi támogatják. A

csoport jellemzői: A Népfőiskolán folyó előadásokon az alsó korhatály 15 év, e fellett mindenki szabadon látogathatja az előadásokat. A tanfolyamon való részvétel feltétele, egy jelentkezési lap kitöltése (irásos jelentkezés, lásd. 2-es melléklet) és a tanfolyam díjának megfizetése A jelentkezés több féle képen oldható meg, jelentkezési lap kitöltése alapján, Interneten keresztül, vagy akár faxon is. A tanfolyam megkezdése előtt mindenkit postai úton kiértesítenek, vagy már előtte közlik hogy sajnos a tanfolyam érdeklődés hiányában elmarad. 8 A képzésen résztvevőknek és állással rendelkező hallgatóknak, a munkáltató évente 5 nap képzési szabadságot adhat (fizettet szabadság), ha a képzés a szakmához, vagy politikai tovább képzéshez járul hozzá. Egy tanfolyam elindításához szükséges létszám 10 fő. A statisztika szerint az átlag részvétel tanfolyamonként 11,5 fő. Általában a tanfolyam menete

alatt a résztvevők száma 7 és 18 fő között szokott mozogni. A csoport összetétele az előadás témájától függ. Programozói előadásokat az esetek többségében csak férfiak látogatnak, míg a hölgyek uralják az egészség nevelési előadásokat. A nyelvi vagy általános számítógépes ismereteken a résztvevők neme megosztott. A korosztálynak szóló előadásokon, csak az érintett réteg képviselteti magát, pl.: nyugdíjasoknak vagy háztartás bélieknek szóló tanfolyamok. (ezek általában délelőttönként zajlanak) Szakirodalom http://www.vhsde/ http://www.vhs-hskde/ http://www.lieteraturatlasde/ A Sauerlandi Népfőiskolai szövetség aktuális program füzete. 9